Upload
debra
View
42
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Popp József. KAP-reform: 2014-2020 Debrecen 2011. november 11. Globális kihívások. Globális kihívások mezőgazdasági perspektívából. Energia-biztonság: növekvő olajáraknál újra fontos téma lesz 70%-kal nő az energiaigény 2050-re A. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Popp József
KAP-reform: 2014-2020KAP-reform: 2014-2020
DebrecenDebrecen
2011. november 11.2011. november 11.
Globális kihívásokGlobális kihívások
Globális kihívások mezőgazdasági perspektívábólGlobális kihívások mezőgazdasági perspektívából
Világnépesség Világnépesség létszáma: 7-ről 9 létszáma: 7-ről 9
mrd főre nőmrd főre nő Élelmiszer iránti Élelmiszer iránti kereslet nőkereslet nő
ÉlelmiszerÉlelmiszer TakarmányTakarmány BioBioalapú anyagalapú anyag
((pl. bioüzemanyagpl. bioüzemanyag)
GGloblobális élelmiszer-termelés 70ális élelmiszer-termelés 70%%-os növelésére van -os növelésére van szükség kisebb területen, kevesebb víz-, energia-, szükség kisebb területen, kevesebb víz-, energia-, műtrágya és növényvédő szer felhasználása mellett! műtrágya és növényvédő szer felhasználása mellett!
Energia-biztonság:Energia-biztonság:növekvő olajáraknál újra fontos téma lesznövekvő olajáraknál újra fontos téma lesz
70%-kal nő az energiaigény 2050-re 70%-kal nő az energiaigény 2050-re
AA2050-ig2050-igNövekvő függőség
Alacsony CO2 kibocsátás
Környezet-biztonság!Környezet-biztonság!
közvetett földhasználat-változás közvetett földhasználat-változás korlátozásakorlátozása: :
A Megújuló Energia A Megújuló Energia Direktíva!Direktíva!
Input-intenzív mezőgazdaság helyett Input-intenzív mezőgazdaság helyett tudás-intenzív mezőgazdaság!tudás-intenzív mezőgazdaság!
Élelmezés-biztonság:Élelmezés-biztonság: világnépesség létszáma nő + étrend világnépesség létszáma nő + étrend
változikváltozik
Az EU-ban az állattenyésztés használja a Az EU-ban az állattenyésztés használja a mezőgazdasági terület 66%-át: szántóföld + gyepterületmezőgazdasági terület 66%-át: szántóföld + gyepterület
1 kilogramm hús előállításához 5-10-szer több takarmányra van szükség!
Növekvő kereslet 70%-kal 2050-re (IEA)
EnergEnergiaia
VízVíz Növekvő kereslet
100%-kal 2050-re (IMWI)
ÉlelemÉlelemNövekvő kereslet
70%-kal 2050-re (FAO)
Klíma-Klíma- változásváltozás
Klímaváltozás: élelmiszer-, energia- Klímaváltozás: élelmiszer-, energia- és vízbiztonság összefüggése és vízbiztonság összefüggése
Biodiverzitás
1. Tudjuk-e biztosítani 9 milliárd fő egészséges és fenntartható élelmiszerellátását változó étrend mellett?
2. Megbirkózunk-e a növekvő vízszükséglettel?
3. Tudunk-e elegendő mennyiségű energiát termelni a növekvő szegény népesség számára?
4. Tudjuk-e mérsékelni a klímaváltozást és ahhoz alkalmazkodni?
5. Megtudjuk-e mindezt valósítani a biodiverzitás csökkenésének megállítása és az ökoszisztéma megőrzése mellett?
6. Megtudjuk-e változtatni az erőforrások elosztását a jelenlegi társadalmi és gazdasági berendezkedés mellett?
Főbb kérdések
A világ népességének növekedéseA világ népességének növekedése
2011.10.31. 7 milliárd fő
Évenként + 1,1% 70 millió fő
Napi gyarapodás: 200 ezer fő
Percenként 140 fő
POPULÁCIÓS BOMBA
0
1
2
3
4
5
6
7
Kr. u.
mill
iárd
em
ber
Fogyasztói társadalom versus éhezésFogyasztói társadalom versus éhezés
Jólétünk fokozódik (ettől szenvedünk: 1 milliárd fő) többet vásárol a kelleténél + ételhulladék nagy aránya
…de nekünk nem (ettől szenvedünk: 1 milliárd fő )! Kevesebbet vásárol a kelleténél, habár van élelem
MIGRÁCIÓ DÉLRŐL ÉSZAKRA: DRÁGA LESZ AZ EU-nak!
Nem a megtermelt élelmiszer mennyisége a probléma, hanem globális elosztása: jövedelem függvénye
Termőterület: 18% 13,1mrd ha: -1,6 mrd ha szántó +ült. -3,4 mrd ha gyep -4,0 mrd ha erdő-4,1 mrd ha egyéb
Sivatag, jég és kopár terület
11%
Óceán: alacsony termékenység 67%
22%: productive land +ocean
Bioproductive segments
A Föld bA Föld bioiokapacitása (potenciál) kapacitása (potenciál)
Alig/nem termékeny föld + óceán:
78%
Termékeny föld + óceán:
22%
A Föld felszínének csupán 22%-a biológialig termékeny
Óceán: termékeny 4%
Forrás: UNEP/GRID-ARENDAL
Élelmezésbiztonsági célú földvásárlás/földbérlés Élelmezésbiztonsági célú földvásárlás/földbérlés más országokban (2009)más országokban (2009)
Országok, amelyek termőföldet Országok, amelyek termőföldet bérelnek/vásárolnakbérelnek/vásárolnak
Ezer hektár
Egy-egy négyzet 50 ezer Egy-egy négyzet 50 ezer hektárnak felel meg, ahol hektárnak felel meg, ahol ennél kisebb a külföldiek ennél kisebb a külföldiek
által bérelt/vásárolt terület, által bérelt/vásárolt terület, ott egy négyzet szerepel.ott egy négyzet szerepel.
A multinacionális cégek földvásárlása Oroszországban és Ukrajnában felveti a kérdést, hogy élelmezés-biztonsági vagy kereskedelempolitikai célokat szolgál-e a befektetés?
Felhasználás LiterIvóvíz 2 - 5 liter/fő/napHáztartás 20 - 500 liter/fő/napBúza 500 - 4 000 liter/kgHús 5 000 - 15 000 liter/kgBioüzemanyag 1 000 - 3 500 liter/literPóló (pamut) 2 000-3 000 liter
Mezőgazdaság 3 000 liter/fő/nap 1 liter/kalória
Föld vízkészlete: 97,2% tenger, 2,3% jégtakaró, 0,5% légkör, folyó, tavak és talajvíz (édesvíz)
Élelmiszer-termelés vízfelhasználásának 78%-a esőből származik A vízfelhasználás egyre nagyobb részét az öntözés biztosítja
Vízhasználat Vízhasználat A „vízbuborék” nem fenntartható és törékeny: ma 7 milliárd ember ugyanannyi
vízmennyiségen osztozik, mint a 300 millió globális népesség a római birodalom idején
Forrás: IWMI ([2007)
Élelmiszerlánc veszteségeÉlelmiszerlánc vesztesége
Elő-feldolgozás
Szállítás
Raktározás
Termelők
Feldolgozás/ Csomagolás
Marketing
Ételmaradék
Term./betak.veszteség Kártevő/betegség/technológiai veszt.
Törött szem, hántolás
Kiömlés, szivárgás
Rovar, rágcsáló, baktérium
Hámozás, darabolás
Kiskereskedelem
Fogyasztók/ kereskedők
Fogyasztók
20-40%
10-15% mennyiségben
25-50% értékben (minőség)
5-30% fejlett országok
2-20% fejlődő országok
ételmaradék = el nem zárt vízcsap
Forrás: IWMI ([2007)
Élelmiszer-hulladékÉlelmiszer-hulladék
UK-ban a megvett élelmiszer 1/3 át kidobják!!!!!
A CRB élelmiszer-alindex alakulásaA CRB élelmiszer-alindex alakulása(1960. január – 2011. június)(1960. január – 2011. június)
Forrás: A nemzetgazdaság munkaerőmérlege, KSH
Búza (Kansas City, Minneapolis), cukor, hízómarha, hízósertés, kakaó, kukorica, szójaolaj, vaj és sertészsír
050
100150200250300350400450500550
1967=100%
Közvetlen összefüggés tapasztalható az élelmiszerár növekedése és éhséglázadások gyakorisága között
KAP-reformKAP-reform
A mezőgazdaság jelentősége az EUA mezőgazdaság jelentősége az EU-ban-ban
GDP 1,6%-a foglakoztatottak 5,4%-a
Mg + erdő az összterület 84%a
13,7 millió farm nemzeti összeírás alapján (2007) (70% > 5 ha; 11%<20 ha: mezőgazdasági terület 77%-át művelik))
Az élelmiszergazdaság 17,5 millió főt foglalkoztat (az összes foglalkoztatott 7,7%-a)
Az elsőlegesen vidéki területek gazdaságában is a szolgáltató szektor a gazdaság motorja: - a foglakoztatottak 85%-át, - hozzáadott-érték 95%-át a nem mezőgazdasági szektorok képviselik
Forrás: Európai Bizottság (2010)
2010: export 91 mrd €, import 84 mrd € (kiegyensúlyozott)
Gazdaságok átlagmérete és azGazdaságok átlagmérete és az 5 ha 5 ha-nál kisebb -nál kisebb gazdaságok arányagazdaságok aránya
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
CZ
DK LU UK
FR DE
SE
EE FI IE BE
SK NL
ES AT LV PT
EU
-27 LT IT HU SI
PL
BG EL
CY
RO MT
ha
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100% >5 ha, %
Átlagos farmméret 5 ha-nál kisebb gazdaságok aránya
Forrás: Eurostat, GSZÖ 2007
A gazdaságszerkezeti összeírás határértékeiA gazdaságszerkezeti összeírás határértékei az az EU egyes tagállamaibanEU egyes tagállamaiban
Dánia: 5 ha mg-i terület
Németország: 2 ha mg-i ter., 0,3 ha ültetvény, 8 szmarha, sertés, 20 juh
Svédország: 2 ha szántó, 50 tehén, 250 szmarha, 50 koca vagy 50 sertés, 50 anyajuh, 100 baromfi
Ausztria: 1 ha mg-i ter., 0,25 ha ültetvény, 3 szmarha, 5 sertés, 10 juh/kecske, 100 baromfi
Franciaország: 1 ha mg-i ter., 0,2 ha ültetvény, 1 tenyészállat, 2 szmarha, 6 anyajuh, 5 sertés
Magyarország: 0,15 ha mg-i ter., 0,05 ha ültetvény, 1 szmarha, sertés, juh, kecske, ló, 50 baromfi
Ciprus: 0,1 ha összter., 0,05 ha üvegház, 1 tehén, 2 bika/ló, 5 sertés/juh/kecske, 50 csirke
Lengyelország: 0,1 ha mg-i ter., > 0,1 ha + 1 szmarha/ló/koca, 5 sertés, 3 juh/kecske, 30 baromfi
Görögország: 0,1 ha mg-i ter., 0,05 ha üvegház, 1 tehén, 2 bika/ló, 5 sertés/juh/kecske, 50 baromfi
Írország: nincs határérték
Málta: nincs határérték
Románia: nincs határérték
Gazdaságok száma az EU tagállamokbanGazdaságok száma az EU tagállamokban Gazdaságok száma, 2007Gazdaságok száma, 2007 Munkaerőegység(1000), 2009Munkaerőegység(1000), 2009
Belgium 48 010 63,7Bulgária 493 130 399,7Cseh Köztársaság 39 400 134,0Dánia 44 620 55,8Németország 370 480 536,0Észtország 23 340 29,1Írország 128 240 146,5Görögország 860 150 570,6Spanyolország 1 043 910 909,1Franciaország 527 350 857,3Olaszország 1 679 440 1 163,5Ciprus 40 120 25,9Lettország 107 750 91,9Litvánia 23 0270 147,3Luxemburg 2 300 3,6Magyarország 626 320 440,7Málta 11 020 4,2Hollandia 76 740 181,7Ausztria 165 420 153,8Lengyelország 2 390 960 2 213,8Portugália 275 080 344,0Románia 3 931 350 2 148,0Szlovénia 75 340 81,9Szlovákia 68 990 82,2Finnország 68 230 86,9Svédország 72 610 63,2Egyesült Királyság 299 830 289,3EU-27 13 700 400 11
223,1
A közvetlen támogatás határértéke az EU tagállamokbanA közvetlen támogatás határértéke az EU tagállamokban Euró Euró HektárHektár
Belgium 400 2Bulgária 200 0,5Cseh Köztársaság 200 5Dánia 300 5Németország 300 4Észtország 100 3Írország 200 3Görögország 400 0,4Spanyolország 300 2Franciaország 300 4Olaszország 400 0,5Ciprus 300 0,3Lettország 100 1Litvánia 100 1Luxemburg 300 4Magyarország 200 0,3Málta 500 0,1Hollandia 500 2Ausztria 200 2Lengyelország 200 0,5Portugália 200 0,3Románia 200 0,3Szlovénia 300 0,3Szlovákia 200 2Finnország 200 3Svédország 200 4Egyesült Királyság 200 5EU-27 100-500 0,3-5,0
70
75
80
85
90
95
100
105
110
1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
Output prices - EU-27 Input prices - EU-27
A mezőgazdasági A mezőgazdasági input- és outputárak input- és outputárak alakulásaalakulása az EU-27-ben az EU-27-ben1996=100%
inputár
outputár
1996 óta a mezőgazdasági outputárak 25%-kal csökkentek reálértékben miközben az inputárak kisebb ingadozás mellett ma is az 1996. évi szinten mozognak
2004-2010 között a globális mezőgazdasági outputárak 50%-kal nőttek 1986-2003 átlagához képest, ugyanakkor az energiaár 220 és a műtrágyaár 150%-kal emelkedett
95
100
105
110
115
120
125
Jan-
07M
ar-0
7M
ay-0
7Ju
l-07
Sep
-07
Nov
-07
Jan-
08M
ar-0
8M
ay-0
8Ju
l-08
Sep
-08
Nov
-08
Jan-
09M
ar-0
9M
ay-0
9Ju
l-09
Sep
-09
Nov
-09
Jan-
10
Mar
-10
May
-10
Jul-1
0S
ep-1
0N
ov-1
0Ja
n-11
Mar
-11
May
-11
Élelmiszerár- sokk
„Csuszó” hatás DÉJÀ VU?
Termelői árak
Átlagos infláció(harmonizált fogyasztói árindex)
Élelmiszeripar átadási ára Fogyasztói árak
Lassú, korlátozott és asszimmetrikus ártranszmisszió az Lassú, korlátozott és asszimmetrikus ártranszmisszió az élelmiszerellátási láncbanélelmiszerellátási láncban
A mezőgazdaság részesedése az élelmiszer-ellátási láncban a 2000-2005 között 29-ről 24%-ra csökkent, ugyanakkor az élelmiszeripar, a nagykereskedelem és kiskereskedelem részesedése egyaránt nőtt.
Forrás: Európai Bizottság (2011)
(feldolgozók)
„Csuszó” hatás
(kiskereskedők)
ÉghajlatváltozásÉghajlatváltozás: a: az EU mezz EU mezőőgazdaságára gyakorolt lehetséges hatásokgazdaságára gyakorolt lehetséges hatások
▲ Áradások▲ Melegebb és szárazabb nyarak▲ Tengerszint▲ Növényi kártevők/betegségek ▲ Szántóföldi növény- és gyephozam▼ Állategészségügy és -jólét
▼ A rendelkezésre álló víz ▲ Aszály és kánikula▲ Talajerózió▼ Termésidőszak, hozam ▼ Optimális területek a növénytermesztéshez
▼ Nyári esőzés▲ Téli viharok és árvízek▲ Tenyészidőszak, hozamok▲ Megfelelő termőföld▲ Kártevők/betegségek kockázata
▲ Téli eső és árvíz ▼ Nyári esőzés ▲ Aszály, vízhiány ▲Tatalajerózió kockázata ▲ Hozam, termeszthető növények határa
Forrás: Európai Bizottság (2010)
A mezőgazdaság felel az ÜHG-kibocsátásának 10,3%-áért, ami 2010-ben 22%-os csökkenést jelentett 1990-hez képest (az összes ÜHG-kibocsátás 17,4%-kal esett vissza).
Az EU kihívásaiAz EU kihívásai
Környezet
Gazdaság
Térségi
Gazdasági kihívások Élelmezésbiztonság Árvolatilitás Gazdasági válság
Környezeti kihívások ÜHG kibocsátás Talaj pusztulása Víz/levegő minősége Élőhely and biodiverzitás
Térségi kihívások Vidék életképessége Diverzifikált mezőgazdaság az
EU-ban
A KAP tervezete 2014-2020 közöttA KAP tervezete 2014-2020 közöttA 2 pilléres szerkezet marad, de
A közvetlen támogatások célzottabb és igazságosabb elosztása: Kötelező „zöld” komponens az 1. pillérben (fenntartható ökoszisztéma támogatása): 1. pilléres boríték 30%-a A közvetlen támogatások közelítése a tagországok között Aktív farmerek célzott támogatása Kisgazdaságok egyszerűsített támogatása Legnagyobb gazdaságok támogatásának korlátozása
Piaci támogatás és válságkezelés: Jelenlegi eszközök átalakítása Új válságkezelési eszközök (nem az MFF keretében) Az Európai Globalizációs Alap intervenciós hatáskörét a gazdálkodókra is kiterjesztették
Vidékfejlesztési politika: Eredményre összpontosít Összehangolás egyéb uniós alapokkal a Közös Stratégiai Terv keretében
Kiemelt hangsúlyt helyez a kutatásra, innovációra és tudástranszferre
A KAP támogatása aA KAP támogatása a 2013 2013. évi szinten marad . évi szinten marad ((nominnominál értékben)ál értékben)
- 1. pillér – Közvetlen támogatás és piaci támogatás - 2. pillér – Vidékfejlesztés 1. és 2. pillér összesen
Élelmezésbiztonság - Élelmezésbiztonsági és fenntarthatósági K+F - Élelmiszerbiztonság erősítése - Élelmiszersegély a leginkább rászorulóknak - Sürgösségi tartalék piaci beavatkozásokra - Európai Globalizációs Alap
Összes többletforrás
Összes költségvetés 2014-2020 között
317,2 € 101,2 € 418,4 €
5,1 € 2,5 € 2,8 €
3,9 € 2,8 €
17,1 €
435,5 €
Milliárd € (folyó áron)
Közvetlen támogatások
Kifizetés €/ha
Hozamok Régió 1. Régió 2.
Aktuális kifizetés
Átalány/ha
„Szükséges” kifizetés
Kifizetések a történelmi (intézményi) árveszteség alapján: legitimitás problémája
Kihívások: közvetlen kifizetés történeteKihívások: közvetlen kifizetés története
Forrás: S Saját illusztráció
Megjegyzés: egyes tagországokban számos régió; ahány régió, legalább annyi hektáronkénti támogatás, régión is belül is különböző hektáronkénti támogatás a történelmi termelési szerkezet (növénytermesztés és állattenyésztés) függvényében
0
100
200
300
400
500
600
700
800
Mal
ta
Neth
erla
nds
Belg
ium
Italy
Gre
ece
Cypr
us
Denm
ark
Slov
enia
Ger
man
y
Fran
ce
EU-1
5
Luxe
mbo
urg
Irela
nd
EU-2
7
Aust
ria
Hung
ary
Czec
h Re
publ
ic
Finl
and
Swed
en
Bulg
aria
Spai
n
Unite
d Ki
ngdo
m
Pola
nd
EU-1
2
Slov
akia
Portu
gal
Rom
ania
Lith
uani
a
Esto
nia
Latv
ia
EUR/ha
Status-quo (EUR/ha) EU-27 átlag (EUR/ha)EU-27 átlag 90%-a (EUR/ha) Redisztribució- a különbözet 1/3-da (EUR/ha)
Egy hektárra jutó közvetlen támogatásEgy hektárra jutó közvetlen támogatás
Az adott tagország támogatása az EU-27 átlagtámogatási szint 90%-a és a saját támogatási szint különbségének az 1/3-val nő, ha a hektáronkénti közvetlen támogatás nem éri el az EU-27 átlagának 90%-át. Ezt az EU-27 átlagát meghaladó hektáronkénti támogatásban részesülő tagországok finanszírozzák.
Forrás: Európai Bizottság (2011)
Egy hektárra jutó közvetlen támogatásEgy hektárra jutó közvetlen támogatás
0,0
100,0
200,0
300,0
400,0
BE BG CY CZ DK EE FI FR DE EL HU IE IT LV LT LU NL PL PT RO SK SI ES SE UK
€/ha
bázis új pénzügyi keret
Forrás: Az AKI Agrárpolitikai Kutatások Osztályának számításai
HU
Átalánytámogatás bevezetése az összes közvetlen támogatás közel 16%-ának (7 mrd €) újraelosztását jelentené,de csupán 665 millió € kerül újraelosztásra (érdemben alig változik az átlag feletti támogatási szint)
Egy hektárra jutó közvetlen támogatás változásaEgy hektárra jutó közvetlen támogatás változása
-40,0
-20,0
0,0
20,0
40,0
60,0€/ha
változás
Forrás: Az AKI Agrárpolitikai Kutatások Osztályának számításai
A támogatások újraelosztására 2014-2018 között több lépcsőben kerül sor! A támogatások újraelosztása néhány % csökkenést jelent az átlag felett támogatott tagországban
A tagországok az 1. pillérből 10% támogatást a 2. pillérbe csoportosíthatnak
A EU-27 átlagtámogatási szintjének 90%-át el nem érő 12 tagország a 2. pillérből csoportosíthat át 5% támogatást az 1. pillérbe
Közvetlen támogatásokKözvetlen támogatások (1) (1)2014-ben az EU gazdálkodói jogosultak lesznek:
és
Kötelező programok (minden tagország):– Alaptámogatási program– Fenntartható ökoszisztéma program
„zöld” komponens– Fiatal gazda program
Kisgazdaságok egyszerűsített támogatása (kötelező tagállamnak, önkéntes gazdáknak)
Önkéntes programok (tagországi döntés):– Kedvezőtlen adottságú terület (KAT)– Termeléshez kapcsolt támogatás
(+)
Támogatási jogosultságot kaphat a gazdálkodó, aki2011-ben az összevont területalapú támogatási rendszerben (SPS) legalább egy támogatási jogosultságot aktivált vagy kizárólag zöldséget, gyümölcsöt és/vagy szőlőt termelt;
2011-ben az egyszerűsített kifizetési rendszerben (SAPS) területalapú támogatást igényelt, illetve ha nem igényelt, kizárólag olyan földterülettel rendelkezett, amely 2003. június 30-án nem minősült kultúrállapotban tartott terültnek.
Kifizetések feltétele a cross compliance teljesítése
Minden gazdálkodó jogosult a mezőgazdasági tanácsadó rendszer igénybe vételére
Közvetlen támogatásokKözvetlen támogatások (2) (2)C
ross
com
plia
nce
•Eg
ysze
rűsí
tett
– K
límav
álto
zás
Vagy
Alaptámogatás• Aktív gazdálkodó• Új támogatási jogcím 2014-től
• Nemzeti vagy regionális átalánytámogatás/jogosult ha
Fenntartható ökoszisztéma támogatása• Vetésváltás• Állandó legelőterület• Ökológiai célú terület
• Közvetlen támogatási boríték 30%-a
Fiatal gazdák támogatása• Aktív gazda• < 40 év
• 5 évig• Közvetlen támogatási
boríték maximum 2%-a
Kisgazdaság támogatása• Támogatási jogosultság
és ellenőrzés egyszerűsítése
• Tagország által meghatározott átalánytámogatás előírt feltételek függvényében
• 2014-től kezdődően
• Közvetlen támogatási boríték maximum 10%-a
Termeléshez kapcsolt tám.• Különböző ágazatok• Közvetlen támogatási
boríték 5% vagy 10%-a• Önkéntes
KAT támogatás• Kedvezőtlen adottságú terület • Közvetlen támogatási
boríték maximum 5%-a • Önkéntes
Degresszivitás és capping(zöld komponens kivételével minden jogcím)
Közvetlen támogatások szabályozásaKözvetlen támogatások szabályozása Közvetlen támogatási boríték (KTB) újraelosztása
Tagországok között fokozatosan (2014 2018) Gazdaságok között: hektáronkénti átalánytámogatás régiós
vagy tagállami szinten 2018 végéig a 2014-ben bevezetésre kerülő új támogatási jogcímek alapján
2020 után átalánytámogatás bevezetés uniós szinten
A jelenlegi SPS rendszerhez hasonlóan fog működni: A jogosultságok aktiválása a támogatásra jogosult hektárok
száma alapján A Nemzeti Tartalék kezeli az összes speciális esetet
Új támogatási kritérium: aktív farmer Összes nem mezőgazdasági tevékenységéből származó
bevételének legalább 5%-ával egyenlő közvetlen támogatásban részesült az előző pénzügyi évben
Alaptámogatás feltétele a zöld komponens és a fiatal gazda támogatás
Alaptámogatás (AT)KTB szabályozás:
Recital 22 & Annex III (nat. ceilings)
Art. 21, 22
Art. 22(7)
Art. 25
Art. 23 & 24
Art. 9
Art. 36(1), 29(1), 34(1)
Alaptámogatást kiegészítő támogatás (top up)
Kötelező a tagországok és gazdaságok számára, ha alaptámogatásra igényt tartanak
Kiegészítő hektáronkénti támogatás 3 feltétel teljesítésével a mezőgazdasági terület típusának függvényében Vetésváltás a szántóterületen: minimum 3 növény (max.
70% és min. 5%) A szántóterület és ültetvény legalább 7%-át ökológiai
célokra kell hasznosítani (területpihentetés, terasz, tájvédelem, védelmi sávok létesítése stb.)
Az állandó gyepterületet meg kell őrizni gazdasági szinten
„Fenntartható ökorendszer támogatás” vagy a klímaváltozás mérséklését és környezetvédelmet szolgáló támogatás (zöld komponens)
Art. 29-33
KTB szabályozás:
40 év alatti életkor, aktív gazdálkodó
Alaptámogatást kiegészítő hektáronkénti támogatás (+25%) legfeljebb a gazdaságok tagországi átlagméretéig (ha tagországi átlag 25 ha alatt van,akkor legfeljebb 25 ha), 5 évig folyósítható
Tagállamonként a közvetlen támogatási boríték legfeljebb 2%-a
Fiatal gazdák támogatása
Art. 36 & 37
KTB szabályozás:
Termeléshez kapcsolt támogatás– Következő szektorokra terjed ki: durum búza, fehérjenövények, rizs, héjas gyümölcs, energia
növény, keményítő burgonya, tej és tejtermékek, vetőmagvak, szántóföldi növények, juh- és kecskehús, marha és borju, grain legumes, olívaolaj, selyemhernyó, len és kender, szárított takarmány, komló, cukorrépa, cukornád és cikória, gyümölcs és zöldség
– A közvetlen támogatási boríték %-át a tagország határozza meg az alábbi feltételek mellet:
• Normál esetben legfeljebb 5%• Speciális tagországok (SAPS-ot alkalmazó
tagországokat is beleértve) számára derogáció esetében legfeljebb 10%
– Speciális támogatás gyapotra (nem opció – kötelező az 1979. évi csatlakozási törvény szerint)
Kedvezőtlen adottságú területek (KAT) támogatása
Egyéb opciós támogatási programok
Art. 38-41
Art. 42-46
Art. 34 & 35
KTB szabályozás:
Tagország dönt a kisgazdaságok támogatásásról
Átalánytámogatás: Kedvezményezettként a nemzeti átlagos gazdasági közvetlen
támogatási szint legfeljebb 15%-a Vagy max. a nemzeti átlagos hektáronkénti közvetlen támogatásx3 ha Minimum 500 EUR (CY, MT: min. 200 EUR) és maximum 1000 EUR
2014 október 15-ig lehet igényelni, de később, 2020-ig már nem
Egyszerűsített alkalmazás és ellenőrzés Nincs cross compliance, nincs zöld komponens
Feltételek: Támogatási jogosultságok száma megegyezik a támogatásra
jogosult hektárok számával
Kisgazdaságok támogatása
Art. 47-51
KTB szabályozás:
A közvetlen támogatások korlátozása:– 20% 150 000 és 200 000 euró között– 40% 200 000 és 250 000 euró között– 70% 250 000 és 300 000 euró között– 100% 300 000 euró felett
A gazdaságok munkaerő intenzitását is figyelembe veszik– fizetett bérek és járulékok levonhatók a
támogatásokból
Degresszivitás, alaptámogatás korlátozása (capping)
Art. 11
KTB szabályozás:
A közvetlen támogatások gazdaságonkénti korlátozásából A közvetlen támogatások gazdaságonkénti korlátozásából ((cappingcapping) származó összeg) származó összeg
Amounts capped and transferred from PI to PII in million €
2014 2015 2016 2017 2018 2019Belgium 0 0 0 0 0 0Bulgaria 2 6 13 14 14 14Czech Republic 0 0 0 0 0 0Denmark 0 0 0 0 0 0Germany 1 1 1 0 0 0Estonia 0 0 0 0 0 0Ireland 0 0 0 0 0 0Greece 38 37 35 33 33 33Spain 18 18 19 19 19 19France 0 0 0 0 0 0Italy 0 0 0 0 0 0Cyprus 0 0 0 0 0 0Latvia 0 0 0 0 0 0Lithuania 0 0 0 0 0 0Luxembourg 0 0 0 0 0 0Hungary 9 9 9 9 9 9Malta 0 0 0 0 0 0Netherlands 0 0 0 0 0 0Austria 0 0 0 0 0 0Poland 0 0 0 0 0 0Portugal 0 0 0 0 0 0Romania 4 8 14 15 15 15Slovenia 0 0 0 0 0 0Slovakia 2 2 3 3 3 3Finland 0 0 0 0 0 0Sweden 0 0 0 0 0 0United Kingdom 89 90 91 91 91 91EU-27 164 172 185 186 186 186
Calendar year
A capping eredményeként összesen 186 millió euró kerülne a 2. pillérbe az érintett tagországban (a modulációval 3 milliárd euró jut a 2. pillérbe 2013-ra, utána megszűnik)
Health Check (2008): moduláció és közvetlen támogatások Health Check (2008): moduláció és közvetlen támogatások gazdaságonkénti korlátozásagazdaságonkénti korlátozása
Támogatási tartomány
EU-15 EU-10
2009 2010 2011 2012-től 2012 2013-tól
≤ 5 000 € 0% 0% 0% 0% 0% 0%
5 001 € - 299 999 € 5% + 2% 5% + 3% 5% + 4% 5% + 5% 0% 0%
≥ 300 000 € 5% + 2% + 4%
5% + 3% + 4%
5% + 4% + 4%
5% + 5% + 4% 0% + 4% + 4%
Modulált források az „új kihívásokra” fordíthatók (klímaváltozás, energia, biodiverzitás, vízkészlet-gazdálkodás stb.)
41
Vidékfejlesztés
VidékfejlesztésVidékfejlesztés
Europe 2020
KAP/EU politikai célja
Természeti erőforrások és a klímavédelem
fenntartható menedzselése
Egyszerűsítés
Kiegyensúlyozott térségi
fejlődés
Életképes élelmiszer-termelés
Egységes uniós támogatási alapok Közös Stratégiai Keret Partnerségi szerződések Eredményszemlélet
Vidékfejlesztés szabályozása Hat vidékfejlesztési prioritás Mintegy 20 intézkedés (tengelyek nélkül) Programozás Finanszírozás Monitoring and kiértékelés Európai Innovációs Partnerség
„Mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság”
A vidékfejlesztés (VF) szabályozásaA vidékfejlesztés (VF) szabályozásaEurope 2020: Hat prioritiási téma VF szabályozása:
Art. 51. Tudástranszfer és innováció elősegítése a mező- és erdőgazdaságban
2. Mezőgazdaság versenyképességének és gazdaságok életképességének erősítése
3. Élelmiszerlánc-szerveződések előmozdítása és kockázatkezelés a mezőgazdaságban
4. Mező- és erdőgazdaságtól függő ökoszisztémák megőrzése és erősítése
5. Erőforrások hatékony felhasználásának előmozdítása, az élelmiszergazdaság és erdészet szénkibocsátásának és –felhasználásának csökkentése
6. Szegénység csökkentése és a vidéki térségek gazdasági fejlődése
Intézkedések: Tudástranszfer és információ Beruházások támogatása, magasabb támogatási intenzitás
a kollektív beruházásokra és integrált projektekre Gazdaság- és üzletfejlesztés különös tekintettel a
kisgazdaságra, fiatal gazdákra és kisvállalkozásokra Termelői csoportok támogatása Agrár-környezetgazdálkodás és klímaváltozás mérséklése:
új alapfeltétel, nagyobb rugalmasság, közös cselekvés (a 2. pillér támogatásainak max. 25%-a)
Nagyobb támogatás az organikus gazdálkodásnak Kedvezőtlen adottságú területek támogatása új feltételekkel
(60%-ban rossz vízelvezetés, 15% lejtés stb.); a 2. pillér támogatásainak max.10%-a; a jelenlegi KAT szubvenciója 20014-2017 között folyamatosan megszűnik
Együttműködési eszközök, mintaprojektek, élelmiszerlánc, helyi termék promóciója
Új kockázatkezelési eszköztár
Leader program
Mintegy 20 intézkedés eszköztára (tengelyek nélkül)
Art. 15-41
Art. 42-45
VF szabályozása:
Intézkedések: A jogalkotók három, kockázatkezeléshez kapcsolódó intézkedést javasolnak:
– biztosítás a növénytermesztés és állattartás káreseményeire; – kölcsönös biztosítási alapok az állat- vagy növénybetegségek,
illetve környezeti balesetek nyomán jelentkező veszteségek fedezésére;
– jövedelemstabilizáló támogatás, amely akkor fizethető, ha a jövedelmek csökkenése meghaladja az előző három esztendő vagy az előző öt esztendő valamely hároméves periódusa átlagának 30 százalékát (a kompenzáció nem lehet nagyobb, mint a kieső jövedelem 70 százaléka)
Egyéb intézkedés: kockázatkezelési eszköztár
Art. 15-41
VF szabályozása:
Jelenlegi programok (nemzeti vagy regionális)– Stratégia, beleértve a célokat– Alprogramok, pl. fiatal gazda, kisgazdaság, hegyvidéki
terület, rövid élelmiszerlánc, szerkezetátalakítás alatt álló szektorok
Előkészítés, jóváhagyás és módosítás– Ex-ante feltételrendszer
Art. 7-9
Art. 10-13
Programozás
Európai Innovációs Partnerség a mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság érdekében
Cél: termelékeny és fenntartható mezőgazdaság előmozdítása a kutatás és innováció alkalmazásával a termelési gyakorlatban
Eszközök: innovációs projektek támogatása
Innovatív helyi együttműködés díja Art. 56-60
Art. 61-63
VF szabályozása:
Tagországi boríték – Objektív kritérium és a jelenlegi forráselosztás alapján– Rugalmasság a 2 pillér között
Társfinaszírozás mértéke – 85% legkevésbé fejlett régió; külső régiók; 50% többi régió– 80-90% bizonyos intézkedésekre; 100% innovációs
projektekre
Legalább 5% Leader programokra
Art. 64
Art. 65-66
Finanszírozás
Monitoring és kiértékelés Közös Monitoring és Értékelési Rendszer
– Közös indikátorok– Monitoring bizottság– Ex-ante and ex-post értékelés
Art. 74-86
VF szabályozása:
0
50
100
150
200
250
300
Mal
ta
Slov
enia
Port
ugal
Aus
tria
Slov
akia
Cyp
rus
Italy
Rom
ania
Esto
nia
Pola
nd
EU-1
2
Finl
and
Cze
ch R
epub
lic
Gre
ece
Hun
gary
Bul
garia
Luxe
mbo
urg
Latv
ia
Lith
uani
a
EU-2
7
Swed
en
Ger
man
y
Irela
nd
EU-1
5
Spai
n
Bel
gium
Net
herla
nds
Fran
ce
Den
mar
k
Uni
ted
Kin
gdom
EUR/elig. ha
New distribution Status quo (2013)
Vidékfejlesztési támogatások 2014-2020 között: objektív Vidékfejlesztési támogatások 2014-2020 között: objektív kritérium alapján a jelenlegi támogatás 90-110%-a közöttkritérium alapján a jelenlegi támogatás 90-110%-a között
Forrás: Európai Bizottság (2011)
Mezőgazdasági termékpiacok közös szervezése
Piacszabályozó eszközökPiacszabályozó eszközök A
kut
atás
és
inno
váci
ó na
gyob
b tá
mog
atás
aJo
bban
műk
ödő
élel
mis
zerlá
nc
Erősebb biztonsági háló• Kivételes eszközök – nagyobb rugalmasság és hatáskör• Állami intervenció/magántárolás – egyszerűsített, hatékonyabb válasz
válság időszakában• Támogatás válság időszakában
Piaci orientáció
Közös cselekvés ösztönzése – pozíció javítása az élelmiszerláncban
• Gyorsabb elismerés: TSZ*, TSZ társulások, Szakmaközi Szervezetek• Átlátható versenyszabályok• Vidékfejlesztési támogatás (kezdő vállalkozás és együttműködés
támogatása)
• Egyes támogatások megszüntetése (sovány tejpor, komló és selyemhernyó)
• Termelési korlátozás megszüntetése (cukor, bor)
Fenntartható fogyasztás – Iskolagyümölcs és Iskolatej• Nagyobb támogatás• Magán társfinanszírozási lehetőség
Fogyasztói kapcsolat
Közös válasz gazdasági és környezeti kihívásokra
Mezőgazdasági termelők versenyképessége
TSZ: termelői szervezet
Egységes közös piacszervezésEgységes közös piacszervezés
Állami intervenció– Durum búza és cirok kiesik (marad búza, árpa kukorica, rizs)– Opciós intervenció kiterjesztve marha- és borjuhúsra
(lásd árpa, kukorica és rizs)– Automatikus tendereztetés vaj és sovány tejpor
esetében (lásd búza)
Magántárolás támogatása– Kiterjesztve lenre és sovány tejporra (cukornál is
fennmarad)– A vaj magántárolása opciós lehetőség lesz
Cukor agrárrendtartása– Kvóta megszűnik (2015.09.30)– Magántárolás fennmarad– Kötelező írásos szerződés termelők és feldolgozók
között fennmarad– Piacszabályozásra jogosult piaci zavar esetében
Piaci intervenció CMO szabályozás:
Art. 16
Art. 16
Art. 10Art. 12(1)(c)
Art. 20(b)
Art. 101
Art. 155
Ex Art. 55-64
Sovány tej és sovány tejpor takarmányozási célú felhasználásának támogatása, valamint a sovány tej feldolgozásának támogatása kazein- és kazeniátgyártás (sajtgyártáshoz) céljából megszűnik
Komló támogatása megszűnik Selyemhernyó támogatása termeléstől független lesz
Iskolagyümölcs-/Iskolatej-program: nagyobb támogatás az
iskolagyümölcs programra
Segélyprogramok
Ex Art. 102a
Ex Art. 111-112
Ex Art. 99-100
Art. 21 and 24
Art. 106-108
TSZ (Termelői Szervezet) szabályozása
TSZ, TSZ társulás, Szakmaközi Szervezetek kötelező elismerésének kiterjesztése minden szektorra az érintettek kérésére
Szabályozás kiterjesztésének lehetősége és a nem tagok (egyén, csoport) pénzügyi hozzájárulása, ha azok élvezik az említett tevékenységekből fakadó előnyöket
CMO szabályozás:
Art. 110
Art. 144
Art. 146
Versenyjogi rendelkezés A termelői szervezetekre vonatkozó versenyszabályozási
mentesség kiterjed az elismert TSZ-re és TSZ társulásaira, ha együttes fellépésük nem zárja ki a verseny lehetőségét
A blokk mentesség lehetősége A versenyszabályozási mentesség kiterjed a szakmaközi
szervezetekre minden szektorban; jelenlegi korlátozás fennmarad: a tevékenység nem vezethet a piacok felosztásához, nem befolyásolhatja a közös piacszervezés megfelelő működését, nem torzíthatja, illetve nem szüntetheti meg a versenyt, nem rögzítheti az árakat és nem vezethet megkülönböztetéshez
A versenyszabályozási eljárást harmonizálják az általános versenytörvénnyel (regulation 1/2003)
Art. 145
Art. 143
CMO szabályozás:
Art. 155 and 156 Beavatkozási lehetőség minden szektorban
mezőgazdasági piaci zavar és fogyasztói bizalomvesztés esetében
Beavatkozási lehetőség az állatbetegségekből és fogyasztói bizalomvesztésből származó piaci zavarok esetében
Kivételes eszközök
Ex Chapter III on systems of production limitation
Válságalap Mezőgazdasági Válságalap piaci intervenció és
kivételes eszközök finaszírozásához
Termelési korlátozás megszűnik (tej, cukor, szőlőtelepítési jogok – korábbi szabályozás érvényes a megszűnés időpontjáig)
A legrászorultabbak támogatásai külön szabályozással
Egyéb
Art. 157
Art. 160
Ex Art. 27
CMO szabályozás:
55
Horizontális szabályozás
Horizontális szabályozásHorizontális szabályozás
A 3 különböző cross compliance rendszer harmonizálása:
– Jelenleg eltérő CC előírás a közvetlen kifizetésre, vidékfejlesztési intézkedésekre és a bortermelésre (3 különböző szabályozás)
– Az előírásokat egységes jogrendszerbe átültetve egyesítették
Jelentős egyszerűsítés a termelők és tagállami adminisztráció számára
Konzisztens követelmények és előírások:– A jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket
(statutory management requirement:SMR) és a földterület helyes mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírásokat (Good Agricultural and Environmental Condition: GAEC) egységes keretbe foglalták terület és fő téma szerint
– Ez átláthatóvá teszi a célokat és konzisztensé a követelményeket a termelők számára
Kölcsönös megfeleltetés: Cross compliance (CC) Horizontális szabályozás:
Title VI
Annex II
Egyszerűsítés– A jelenlegi CC követelményeket átvizsgálták (DG SANCO
and DG ENV) azzal a céllal, hogy csak a releváns és prioritást élvező előírásokat tartják meg
– A CC követelményei konzisztensek a zöld komponens és a vidékfejlesztés támogatási jogosultság megállapításához
– Számos előírást töröltek. 13 SMR (18 helyett) and 8 GAEC (15 helyett) a Mezőgazdasági Tanácsadó Rendszerben maradnak
Éghajlatváltozás figyelembe vétele– A jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó
előírásokat (GAEC) a klímaváltozás kihívásaihoz igazították
Víz-Keretirányelv – A Víz- Keretirányelv a CC-be kerül, ha a tagállamok
alkalmazzák és a termelőkre vonatkozó követelményeket meghatározzák
Cross compliance (CC) (folyt.)
Annex II
Annex II:GAEC standards for
wetlands and carbon-rich soils, water
Art. 90
Horizontális szabályozás:
A KAP egységes horizontális eszköze – Egységes és konzisztens jogszabályi rendelkezéseket
vezetnek be
A tanácsadás területét bővítették– A CC követelményei továbbra is maradnak– A fenntartható ökoszisztéma támogatási követelménye és a
földvédelem új elem– A tanácsadás kiterjed az éghajlatváltozás,a biodiverzitás, a
vízvédelem, az állat- és növényegészségügy és innováció területére
– A tanácsadás kapcsolódik a gazdaságok, különösen kisgazdaságok tevékenységének fenntartható fejlődéséhez
Számos elvet határoztak meg– Az elvek érintik a tanácsadók szakképzettségét, a
tanácsadók nem az ellenőrzés keretében végzik munkájukat, a gazdáknak hozzáférést kell biztosítani a tanácsadási szolgáltatásokhoz
Mezőgazdasági Tanácsadó Rendszer Farm Advisory System (FAS)
Title III
Article 12 and Annex I
Articles 13 and 14
Horizontális szabályozás:
Egyszerűsítés
EgyszerűsítésEgyszerűsítés Az egyszerűsítés fontos célkitűzés a többi célokkal együtt, mint a célzott(abb)
támogatás, környezetvédelem és innováció
Egyszerű megoldások és új prioritások
DP Reg., Art. 37-39
Kisgazdaságok támogatása– Egyszerű és speciális program a kisgazdaságok
számára (a kedvezményezettek mintegy 30%-a) Hatása a gazdák számára: kevesebb időt töltenek el a
támogatási kérelemmel, a kisgazdaságok ellenőrzése korlátozott, ezáltal kevésbé időigényes a folyamat a gazdák számára
Hatása a hatóságok számára: ha felállították a rendszert és működik, a rendszer irányítása és az ellenőrzés és felülvizsgálat is kevesebb forrást igényel
Néhány példa
Helyszíni ellenőrzések:– A Bizottság az ellenőrzések számát csökkentheti, ha a
tagállam jól működő ellenőrzési rendszerrel rendelkezik és az előírások megsértésének száma alacsony
Hatása a gazdákra: gazdák kevesebb időt fordítanak az ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatokra
Hatása a hatóságokra: a helyszíni ellenőrzések száma csökken; az ellenőrzések költsége is csökken
Egyszerűsített költségek:– Az egyszerűsített ellenőrzések kisebb kiadást jelentenek a
kedvezményezettek számára Hatása a gazdákra: csökken a papírmunka; külső
tanácsadó igénybe vételével e szolgáltatások költsége is mérséklődik; a kérelmek ellenőrzése kevesebb munkát igényel a kedvezményezettek részéről
Hatása hatóságokra: gyorsabb adminisztratív ellenőrzést tesz lehetővé, felgyorsítja a helyszíni ellenőrzéseket, programok irányítása könnyebb lesz, csökken az ellenőrzés költsége
HZ Reg., Art. 61.2(c)
Néhány példa (folyt.):
RD Reg., Art. 96
Cross-compliance:– számos gazdálkodási követelményt (SMR) és a
földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírást (GAEC) töröltek
Hatása a gazdák számára: ellenőrzések kevesebb időt vesznek igénybe
Hatása a hatóságok számára: ellenőrzések időigénye és költsége csökken
– Ellenőrzések száma csökken: a tanúsítványi rendszerhez tartozó (certification systems) gazdákat kevésbé ellenőrzik; egyetlen ellenőrzés mindkét pillér kölcsönös megfeleltetési követelményeire kiterjed
Hatása a gazdákra: az ellenőrzések száma csökken, gazdák ezzel kapcsolatos időigénye is csökken
Hatása a hatóságokra: a cross-compliance igazgatási és ellenőrzési rendszere egyszerűsödik, hatékonyabb és olcsóbb lesz a végrehajtás
HZ Reg., Title VI
Néhány példa (folyt.):
2006 - 1,83%2007 - 1,86%2008 - 2,07%2009 - 1,76%
2009 - 1,97%2010 - 2,26%2011 - 2,51%2012 - 2,71%2013 - 2,93%
2009 - 3,77%2010 - 3,69%2011 - 3,80%2012 - 3,86%2013 - 3,95%
2009 - 2,43%2010 - 2,62%2011 - 2,83%2012 - 3,00%2013 - 3,18%
A magyar mezőgazdaság Unión belüli súlya a termelési érték alapján
A magyar mezőgazdaság támogatottsági szintje az EU teljes támogatottságához képest
I. és II. pillér összesen
Közvetlen támogatások(I. pillér)
Vidékfejlesztési támogatások(II. pillér)
A magyar mezőgazdaság és mezőgazdasági támogatás aránya az EU-banA magyar mezőgazdaság és mezőgazdasági támogatás aránya az EU-ban
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET !
!!
Tudjuk, hogy innen hová kerül a biodiverzitás… a távoli emlékezetbe és történelem könyvekbe.
KÉRDÉSEK? [email protected]