Upload
others
View
0
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Immunológia – BME 2019-20-1
1.
Bevezetés az Immunológiába
2019. szept. 11.
Bajtay Zsuzsa
• ELTE immunológiai tanszék honlap: https://immun.elte.hu
• előadó - Bajtay Zsuzsa: [email protected]
IMMUNOLÓGIAtankönyvünk ingyenesen elérhető:
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Immunologia/adatok.html
Ábra anyag - https://immun.elte.hu
Az ELTE Immunológiai Tanszék alapítója:
Gergely János professzor
(1925-2008)
1. Szept. 11. Bevezetés az immunológiába. Az immunrendszer működése: veleszületett és adaptív immunitás.
2. Szept. 18. Az immunrendszer felépítése: molekulák, sejtek, szervek. A veleszületett immunrendszer.
3. Szept. 25. Az antigén fogalma. Az adaptív immunrendszer felismerő molekulái. 1. Az B sejt antigénreceptor (BCR) és az ellenanyag
szerkezete és funkciója. A BCR diverzitás kialakulása.
4. Okt. 2. Az adaptív immunrendszer felismerő molekulái. 2. A T sejt antigénreceptor (TCR) felismerése. A TCR szerkezete és
funkciója. A TCR diverzitás kialakulása.
5. Okt. 9. A fő hisztokompatibilitási génkomplex (MHC) termékei.
Ellananyag reagensek.
Okt. 16. elmarad MIT konferencia
Okt. 23. elmarad
6. Okt. 30. A komplementrendszer működése.
7. Nov. 6. Az antigén bemutatásának folyamata.
8. Nov. 13. A humorális immunválasz kialakulása, a B sejtek fejlődése és effektor mechanizmusok.
Az antigén-ellenanyag kötődés kimutatásán alapuló immunológiai módszerek :
I. Másodlagos reakciókon alapuló, szerológiai módszerek
9. Nov. 20. A celluláris immunválasz kialakulása, a T sejtek fejlődése. Immunválasz kórokozók ellen.
10. Nov. 27. Túlérzékenységi reakciók, allergia.
Az antigén-ellenanyag kötődés kimutatásán alapuló immunológiai módszerek :
II. Jelzéses technikák (ELISA). Sejtananalitikai módszerek; FACS, CLM .
11. Dec. 4. Sejttenyésztési módszerek. Sejttenyésztési módszerek. Limfociták, monociták, makrofágok, dendritikus sejtek izolálása és
funkcionális vizsgálata.
Citokinek, adhéziós molekulák. Az immunrendszer működésének kisiklása, kóros folyamatok, immundeficiencia, AIDS
12. Dec. 11. Összefoglalás
Írásbeli vizsga - 3 alkalom (2020. jan.)
Tematika 2019-20-1 (Szerda 10:15-11:45, KF81.)
Mivel foglalkozik az Immunológia?
• Védelem
immunitas: adó mentesség ≈ védelem
az előlény védelme a kórokozók ellen
• Sejtes és szolubilis elemek összehangolt működése biztosítja a
kórokozó felismerését és elpusztítását
• A védelem folyamatosan működik
• Ember - 1014 sejt
+ 1016 mikroba
(veszélyes - nem veszélyes, kolonizáció – gyarmatosítás
mikrobiom)
fertőző és parazitás
szülés körüli
rák
keringési rendszer
légzőszervi
egyéb
Halálozási okok statisztikája, WHO
44%betegségek:
AIDS,
kanyaró,
malária,
tüdőgyulladás,
tuberkulózis
Candida gomba Aspergillus gomba
Staphylococcus
baktérium
Kolera baktérium Anthrax baktérium
Hepatitis B vírusHerpesvírus
Streptococcus
baktérium
Papillomavírus
Influenzavírus
HIV
109- 1010
A felismerendő kórokozók száma nagy, az immunrendszer feladata
hatalmas
1.
1798 Edward Jenner: Tehénhimlő vakcina
1880 Louis Pasteur: Gyengített vakkcinák
1883 Elie Mecsnyikov: Fagocitózis és celluláris védekezés, 1908 Nobel-díj
1890 Emil Behring: Antitoxinok, szeroterápia, 1901 Nobel-díj
1894 Jules Bordet: Komplement szerepe a baktériumok oldódásában, 1919 Nobel-díj
1900 Paul Ehrlich: Immunitás, oldallánc elmélet, 1908 Nobel-díj
1900 Karl Landsteiner: A, B, O vércsoport, 1930 Nobel-díj
1902 Charles Richet és Paul Portier: Anafilaxis, 1913 Nobel-díj
1905 Clemens von Pirquet és Schick Béla: Szérumbetegség
1921 Carl Prausnitz és Heinz Küstner: Bőrreakciók
1921 Albert Calmette és Camille Guerin: BCG vakcináció
1923 Gaston Ramon: Diftéria anatoxin
1938 Arne Tiselius és Elvin Kabat: az ellenanyagok – globulin elkülönítése
1942 Freund Gyula: Adjuváns
1942 Karl Landsteiner és Merill Chase: Celluláris immunitás
1944 Peter Medawar és Macfarlane Burnet: Szerzett tolerancia, 1960 Nobel-díj
1948 Astrid Fagraeus: Ellenanyag termelõ plazma-sejtek
1952 Ogdon Bruton: Emberi agammaglobulinémia
1953 Pierre Grabar és C.A.Williams: Immunelektroforézis, immunoglobulin heterogenitás
1955 Niels Jerne és Macfarlane Burnet: klónszelekciós elmélet Burnet 1960, Jerne 1984, Nobel-díj
1958 Jacques Dausset: Hisztokompatibilitási antigének,1980 Nobel-díj
1959 Rodney Porter és Gerald Edelman: ellenanyagok szerkezete, 1972 Nobel-díj
1974 Rolf Zinkernagel Paul Daugherty: MHC korlátozás, 1996 Nobel-díj
1977 Rosalyn Yalow: RIA (RadioImmunoAssay), Nobel-díj
1980 George Snell Jean Dausset Baruj Benacerraf: MHC, Nobel-díj
1984 Georges Koehler Cesar Milstein: Monoklonális ellenanyag, Nobel-díj
1987 Susumu Tonegawa: Ig gén-átrendezõdés, Nobel-díj
1991 E. Donnall Thomas Joseph Murray: Transzplantációs immunológia, Nobel-díj
2011 Ralph Steinman, Bruce Beutler, Jules Hoffmann: Veleszületett immunitás, TLR, Nobel-díj
2018 James P. Allison, Honjo Tasuku: Negatív immunreguláció gátlásán alapuló tumorterápia, Nobel-díj
Edward Jenner (1749-1823)
Fekete himlő (Variola vera) kb. 3000 éve ismert
2500 éve: variolatio
1796: fejőnő kezén lévő tehénhimlős hólyagból vett váladékot egészséges fiúba oltotta
Bizonyította, hogy a tehénhimlővel (Vaccinia) fertőzöttek teljes védelmet kaptak a
feketehimlővel (Poxvirus variolae) szemben
„Vaccinatio” (vacca = tehén)
1840: Anglia, a világ első oltási törvénye
1876: Magyarországon elrendelik a kötelező himlő-elleni oltást
Az utolsó természetes úton szerzett himlő-megbetegedés 1977-ben fordult elő; a Föld
himlőmentességét a WHO 1980-ban deklarálta
Az első aktív védőoltás
Aktuális kérdések a védőoltásokkal kapcsolatban:
„A VÉDŐOLTÁS VÉD!”
című Facebook fórumon
Magyar Immunológiai Társaság (MIT)
Bev. 3. ábra Az immunrendszer „kétélű kard”
I m m u n p a t o l ó g i a
immunhiányos
állapotok
F i z i o l ó g i á s
immunsejt
sajátstruktúra
nincs pusztítás,
tolerancia
Saját - nem-saját struktúrák megkülönböztetése,
a veszély felismerése
pusztítás
immunsejt
idegen/káros Struktúra
(pl. kórokozó, fertőzött vagy tumorossá fajult sejt)
aktivált
immunsejt
1.1. ábra A veleszületett és az adaptív immunrendszer összefonódása
az immunhomeosztázis fenntartására
1.3. ábra A veleszületett és az adaptív immunrendszer receptorainak jellemzői
1.4. ábra Mintázatfelismerő receptorok kifejeződése
a sejtmembránon és a sejten belül
Pattern Recognition Receptors, PRR ---- Pathogen-associated molecular pattern, PAMP
Orvosi Nobel-díj 2011.
Bruce A. Beutler Jules A. Hoffmann Ralph M. Steinman
A veleszületett immunitás elemeinek feltárásért
Dendritikus sejtekTLR-ek
3.5. ábra Mintázatfelismerő és fagocitótikus receptorok fagocitákon
Pattern Recognition Receptors, PRR ---- Pathogen-associated molecular pattern, PAMP
Elie Metchnikoff rajzai baktériumok
fagocitózisáról,
mikofágokról és makrofágokrólMecsnyikov, Ilja Iljics (1845-1916)
1864:
Zoologus
1866-
táplálékot bekebelező
sejtek felfedezése, Planária,
1878-
Idegen anyagot,festéket
felvevő sejtek felismerése
Bordás medúza
1884:
Tengeri csillaggal végzett
kísérletek,
táplálék- és idegen anyag
felvevő sejtek: fagociták,
a görög „falósejt”-ből
1908:
Metchnikoff, Ehrlich,
megosztott Nobel-díj,
immunológiai
vizsgálataikért
A fagocitózis felfedezése
1798 Edward Jenner tehénhimlõ vakcina
1880 Louis Pasteur gyengített vakkcinák
1883 Elie Mecsnyikov fagocitózis celluláris védekezés, 1908 Nobel-díj
1890 Emil Behring antitoxinok, szeroterápia, 1901 Nobel-díj
1894 Jules Bordet komplement, ellenanyagok a bakterium oldódásban, 1919 Nobel-díj
1900 Paul Ehrlich: Immunitás, oldallánc elmélet, 1908 Nobel-díj
1900 Karl Landsteiner A, B, O vércsoport, 1930 Nobel-díj
1902 Charles Richet és Paul Portier anafilaxis, 1913 Nobel-díj
1905 Clemens von Pirquet és Schick Béla szérumbetegség
1921 Carl Prausnitz és Heinz Küstner bõrreakciók
1921 Albert Calmette és Camille Guerin BCG vakcináció
1923 Gaston Ramon diftéria anatoxin
1938 Arne Tiselius és Elvin Kabat az ellenanyagok -globulin természete
1942 Freund Gyula adjuváns
1942 Karl Landsteiner és Merill Chase celluláris immunitás
1944 Peter Medawar és Macfarlane Burnet szerzett tolerancia, 1960 Nobel-díj
1948 Astrid Fagraeus ellenanyag termelõ plazma-sejtek
1952 Ogdon Bruton emberi agammaglobulinémia
1953 Pierre Grabar és C.A.Williams immunelektroforézis, immunoglob heterogenitás
1955 Niels Jerne és Macfarlane Burnet klónszelekciós elmélet Burnet 1960 Nobel-díj
Jerne 1984 Nobeldíj
1958 Jacques Dausset hisztokompatibilitási antigének,1980 Nobel-díj
1959 Rodney Porter és Gerald Edelman ellenanyagok szerkezete, 1972 Nobel-díj
1974 Rolf Zinkernagel Paul Daugherty MHC korlátozás, 1996 Nobel-díj
1977 Rosalyn Yalow RIA (RadioImmunoAssay), 1977 Nobel-díj
1980 George Snell Jean Dausset Baruj Benacerraf MHC, 1980 Nobel-díj
1984 Georges Koehler Cesar Milstein Monoklonális ellenanyag, 1984 Nobel-díj
1987 Susumu Tonegawa Ig gén-átrendezõdés, 1987 Nobel-díj
1991 E. Donnall Thomas Joseph Murray Transzplantációs immunológia, 1990 Nobel-díj
Ralph Steinman, Bruce Beutler, Jules Hoffmann, 2011 Nobel-díj
3.6. ábra A makrofágok érése és aktivációja
3.7. ábra Monociták és makrofágok legfontosabb sejtfelszíni molekulái
3.12. ábra A makrofágok szerepe immunfolyamatokban
3.9. ábra A fagocitózis folyamata
3.14 ábra A dendritikus sejtek érese és sejtfelszíni molekulái
3.15. ábra A granulociták populációi és funkciójuk
• azonnali védelem a baktériumok ellen
• aktív fagocitózis, erőteljes „oxidatív-burst”
• a felszabaduló MBP (Major Basic Protein)
férgekre toxikus
• számuk megnő parazitás fertőzéskor
• allergiás reakciók effektorsejtjei
• a sejtaktiváció hisztamin és allergiás mediátor
felszabadulást okoz
3.16. ábra Az „oxidatív burst” folyamata és NET-képződés
neutrofil granulocitákban
NET: Neutrophil Extracellular Trap
Feltételezhetően mieloid eredetű sejttípus,
de nem DC !
Nem fagocitál
Immunkomplex kötés: memória fenntartása
Immunkomplex (IK)
iccosoma
3.19. ábra A follikuláris dendritikus sejtek
3.20. ábra A temészetes ölősejtek (NK) sejtfelszíni molekulái és funkciói
16.1. ábra A három nagy szuperrendszer,
az ideg-, immun- és endokrinrendszer
közötti kölcsönhatások
Bev.1.ábra Immunhomeosztázis
„Immunerősítő,
Immunstimuláns”X
1.1. ábra A veleszületett és az adaptív immunrendszer összefonódása
az immunhomeosztázis fenntartására
15.5. ábra A veleszületett és az adaptív immunrendszer legfontosabb
molekuláinak megjelenése az evolúció során
Veleszületett immunitás
Adaptív immunitás
Paul Ehrlich (1854-1915)Receptorelmélet
1908: Ehrlich, Metchnikoff
megosztott Nobel-díj,
immunológiai vizsgálataikért
1798 Edward Jenner tehénhimlõ vakcina
1880 Louis Pasteur gyengített vakkcinák
1883 Elie Mecsnyikov fagocitózis celluláris védekezés, 1908 Nobel-díj
1890 Emil Behring antitoxinok, szeroterápia, 1901 Nobel-díj
1894 Jules Bordet komplement, ellenanyagok a bakterium oldódásban, 1919 Nobel-díj
1900 Paul Ehrlich: Immunitás, oldallánc elmélet, 1908 Nobel-díj
1900 Karl Landsteiner A, B, O vércsoport, 1930 Nobel-díj
1902 Charles Richet és Paul Portier anafilaxis, 1913 Nobel-díj
1905 Clemens von Pirquet és Schick Béla szérumbetegség
1921 Carl Prausnitz és Heinz Küstner bõrreakciók
1921 Albert Calmette és Camille Guerin BCG vakcináció
1923 Gaston Ramon diftéria anatoxin
1938 Arne Tiselius és Elvin Kabat az ellenanyagok -globulin természete
1942 Freund Gyula adjuváns
1942 Karl Landsteiner és Merill Chase celluláris immunitás
1944 Peter Medawar és Macfarlane Burnet szerzett tolerancia, 1960 Nobel-díj
1948 Astrid Fagraeus ellenanyag termelõ plazma-sejtek
1952 Ogdon Bruton emberi agammaglobulinémia
1953 Pierre Grabar és C.A.Williams immunelektroforézis, immunoglob heterogenitás
1955 Niels Jerne és Macfarlane Burnet klónszelekciós elmélet Burnet 1960 Nobel-díj
Jerne 1984 Nobeldíj
1958 Jacques Dausset hisztokompatibilitási antigének,1980 Nobel-díj
1959 Rodney Porter és Gerald Edelman ellenanyagok szerkezete, 1972 Nobel-díj
1974 Rolf Zinkernagel Paul Daugherty MHC korlátozás, 1996 Nobel-díj
1977 Rosalyn Yalow RIA (RadioImmunoAssay), 1977 Nobel-díj
1980 George Snell Jean Dausset Baruj Benacerraf MHC, 1980 Nobel-díj
1984 Georges Koehler Cesar Milstein Monoklonális ellenanyag, 1984 Nobel-díj
1987 Susumu Tonegawa Ig gén-átrendezõdés, 1987 Nobel-díj
1991 E. Donnall Thomas Joseph Murray Transzplantációs immunológia, 1990 Nobel-díj
Ralph Steinman, Bruce Beutler, Jules Hoffmann, 2011 Nobel-díj