5/13/2018 procedurális programozás - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/proceduralis-programozas 1/2

 

Procedurális programozásProcedurális programozásról beszélünk, ha a programozási feladat megoldását egymástól többalprogramokból (procedure) építjük fel. Az alprogramok általában a programozási nyelvben ikörülhatárolt formában jelennek meg. Rendszerint egy alprogram feladatát a nevében írjuk la működés pontos feltételeit paraméterként adjuk meg minden alprogramnak minden futtatáskook esetben az alprogram eredményét egy érték jelzi, amit visszatérési értéknek nevezünk. Evégzı alprogram esetén például az osztandó és az osztó a paraméterek, a hányados pedig a

.Egy procedurális program futása lényegében hívások és paraméterátadások sorozataként fogharam meghív egy alprogramot valamilyen paraméterekkel, és annak visszatérési értékei (esetlz ún. kimeneti paraméterek értékei) függvényében további alprogramokat hívhat meg, amik sználhatnak alprogramokat a részfeladatuk elvégzéséhez.A korábbi (ösztönös, monolitikus) programozási gyakorlatokhoz képest a procedurális prograegy-egy alprogram feladata és paraméterei jól körülhatárolhatók, részben a forráskódban rmódszer ezért az egyszeri nekifutáshoz képest általában jobban átlátható, könnyebben módoményez. A forrás mások által is jobban megérthetı, késıbbi olvasatra is hamarabb felidézhegy rögtönzött egy-az-egyben megoldás.Gyakran elıfordul, hogy a paraméterek értékeitıl elvárjuk, hogy valamilyen tulajdonságnakljenek meg (osztásnál például az osztó ne legyen nulla). Az ilyen feltevések összességét a

ram elıfeltételének hívjuk. A paraméterek és a visszatérési érték (vagy kimeneti paraméterpedig az alprogram utófeltételének nevezzük. Bizonyos írásokban már az összefüggések egy rgy utófeltételnek nevezik. Általában nem bonyolult az elı- és utófeltételek vizsgálata proelül, néha elıfordul, hogy maga a program is vizsgálja azok teljesülését.A procedurális programozás jól ötvözhetı a strukturált programozás eszközeivel. A programtervezhetı úgy, hogy ránézünk a feladatra, és megpróbáljuk részekre bontani. Ha el tudjuk, mint több részfeladat egymás utáni megoldását, akkor már írhatjuk is rá a programot, amiamok hívásainak szekvenciájaként áll elı. Ha egy alfeladat lényegében egy részfeladat végrelemen, az alfeladat kódja a részfeladat hívása egy ciklusban. Ha egyes részfeladatok csakbizonyos esetekben érvényesek, a kódba elágazást kell írnunk a hívás köré. Az építkezéstatunk arra, hogy azzá fog összeállni a rendszer, amit várunk tıle. "Alulról" építkezve pedden pillanatban tudhatjuk, mire vannak már kész eszközeink, és hogyan tudjuk ıket összekapolni.

A programnyelvekben az alprogramok hívásait, és a paraméterátadást általában vermekkel valAlprogram hívásakor a paraméterek és a jelenlegi hely a veremre kerülnek, alprogram befejezésekor azok eltűnnek, és a hívó fél megkapja a visszatérési értéket. Ez garantálja azt,erem meg nem telik) bármelyik alprogramból bármelyik másik hívható, és a vezérlés oda téronnan az alprogramot hívták. Kedvelt eszköz a rekurzív alprogram-hívás, mivel a forráskódjól tükrözi a mögöttes gondolatmenetet.

forrás:http://wiki.prog.hu/wiki/Procedur%C3%A1lis_programoz%C3%A1s

5/13/2018 procedurális programozás - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/proceduralis-programozas 2/2