1

Besnyői Arany János Általános Iskola OM: 030088 2456 Besnyő, Iskola köz 1.

Tel: 06-25/505-020

Email: aranyiskola@freemail.hu

Honlap: besnyoiskola.ewk.hu

PEDAGÓGIA

PROGRAM Módosítva 2016-ban

2

Tartalom

2. Az iskola nevelési programja .................................................................................................. 4

2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ......... 4

2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................. 16

2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................... 24

2.4. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ............................................... 32

2.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ..................... 33

2.6. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................................. 41

2.9. Külső kapcsolatok rendszere, kapcsolattartás formái a tanulók a szülők esetében. ............. 50

2.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata .................................................................. 56

2.11. Az értékelés rendszere ......................................................................................................... 59

2.11.3. A továbbhaladás feltételei ............................................................................................... 65

3.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei .................. 66

3.3. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ......... 69

3.4. Mindennapos testnevelés ....................................................................................................... 72

3.5. Projektoktatás ........................................................................................................................ 74

3.6. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................................ 75

3.7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ........... 76

3.8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ..................... 78

3.9. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek, feladatok . 79

3.10. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ................... 79

3. Az intézmény helyi tanterve .................................................................................................. 83

3.1. Az intézmény kerettantervének óraszámai - választott kerettanterv megnevezése ............... 83

Záradék ....................................................................................................................................... 86

Mellékletek ................................................................................................................................... 88

3

I. FEJEZET

1. Bevezetés

A Pedagógiai program újabb felülvizsgálata és átdolgozása a következők miatt vált

szükségessé:

Életbe lépett a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Elfogadásra került a 2013/2014-es tanévtől az új Nemzeti Alaptanterv

Az iskolának folyamatosan követnie kell a törvényi és társadalmi változásokat:

Az oktatásközpontúság helyett a készségeket kell fejleszteni, a felesleges

túlterhelést csökkenteni.

Az érzelmi és közösségi nevelésre nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

A társadalmi esélyegyenlőség növelése, a hátrányos helyzetű tanulók

erőteljes segítése.

A felnőtt életvitelhez szükséges kulcskompetenciák erősítése, az egész életen

át tartó tanulás képességének kialakítása.

Az iskolának el kell fogadnia, hogy ma egyértelmű elvárás az is, hogy a gyerekekben

társadalmilag hasznos képességeket alakítson ki.

Folyamatos önképzésre való igény

Konstruktív életvezetésre való igény

Tolerancia, együttműködési képesség

Idegen nyelvi kommunikáció képessége

Kezdeményező és vállalkozói képesség

A Besnyői Arany János Általános Iskola értékes hagyományaira építve, a megújulás jegyében

kíván a kor követelményeinek, kihívásainak megfelelni.

4

2. Az iskola nevelési programja

2.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

2.1.1 Pedagógiai alapelveink

iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az

egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az

alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az

emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek,

nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a

tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat;

alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az

egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek

kiművelésének;

pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó

figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és

társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk;

a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú

félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van;

a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai

légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában,

tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében;

a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának,

öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához;

az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja

egymás emberi méltóságát;

minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a

gyermekek okos szeretete hatja át;

iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre,

ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása;

5

a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-

központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek

teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;

alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében;

minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége

szerint az önmegvalósítás lehetőségét;

az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk

gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez;

minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az

élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő

képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési –

szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális, életviteli és környezeti,

az életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs

technológiákat;

a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és

attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük;

hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális

hátrányok leküzdéséhez;

a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák

fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom; az élő idegen nyelv; a matematika;

az ember és társadalom; ember a természetben; földünk – környezetünk; a

művészetek; az informatika; az életviteli és gyakorlati ismeretek; a

testnevelés és sport;

a képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a

közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális

hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének,

tehetségének kibontakoztatásához, tanulási. továbbtanulási esélyének

növeléséhez

iskolánk segíti a világban való eligazodást az angol nyelv oktatásával

az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az

informatikai fejlődéssel;

a nevelési - oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű”

követelményeket támasztunk;

6

reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő

továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását;

a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a

tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét;

alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés

érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét;

.

2.1.2 Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai céljai

Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi

értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni

boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is

szolgálja.

Ennek érdekében célunk:

Célok az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és alapozó szakaszára (1.–6.) évfolyam:

az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés

és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot;

vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai

tanulás tevékenységeibe;

tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas

kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt;

az iskola adjon teret a gyermekjáték - és mozgás iránti vágyának;

az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését;

az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi

ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket

fejlesszen;

társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a

szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit,

tudjanak együttműködni másokkal;

szeressék és óvják természeti környezetüket;

az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása;

7

mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását;

Célok a nevelés - oktatás fejlesztő szakaszára (7 – 8. évfolyam):

folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek

fejlesztését;

a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez

az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető

periódusra tagolódik;

vegye figyelembe, hogy a 10 -12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik

az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz;

az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és

differenciált fejlesztése;

a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű,

motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket - érdeklődésüknek,

képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a

továbbtanulásra;

alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására;

(DÖK)

magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló

problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását;

tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető

erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív

szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség

kiteljesedését;

a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás,

munka, közéleti- és szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése

(értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi - kommunikációs, a matematikai, a

természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a

szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása

képezze;

fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a

környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek;

8

a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során

fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát,

segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját;

a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság,

becsületesség, szavahihetőség értékét;

jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség,

másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a

velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés,

türelem, igazságosság;

a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés

álljon;

a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az

együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével

tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja;

a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása

minden gyermek számára elérhetővé váljon,

az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény

fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához;

2.1.3 Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai feladatai

Feladatok a nevelés-oktatás bevezető és alapozó szakaszára (1 – 6. évfolyam)

a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése

álljon;

a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése,

irányítása, szabályozása és értékelése, ezért a tanulásszervezés meghatározó

szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen;

alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd);

a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a

kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő

érzelemvilágának gazdagodását;

alapozza meg a tanulási szokásokat és módszereket;

támogassa az egyéni képességek kibontakozását;

9

az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás

technikáit, formáit;

a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan

alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a

szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;

működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában;

törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek

szociális- kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak;

tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből

megismerhető értékeket;

erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat;

a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését;

Feladatok a nevelés - oktatás fejlesztő szakaszára (7 – 8. évfolyam)

fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a

természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő

kapcsolatokhoz szükségesek;

az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben

fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát,

segítőkészségét;

tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét

és jellemzőit;

felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét;

a test és a lélek harmonikus fejlesztése;

a szocializáció folyamatainak elősegítése;

az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése;

a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása;

a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről

és magatartásuk minősítéséről;

adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet, s az

infokommunikációs technikákat.

10

2.1.4 Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eljárásai (1– 8.

évfolyam)

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből

az iskolai tanulás tevékenységeibe;

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és

problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit

és szokásait;

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a

ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció

képességének alapozásával;

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan modul gyakorlati

jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a

drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének

fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a

társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való

törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése,

személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes

magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;

a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi

életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával;

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek,

készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével;

az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;

az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás

fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a

közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges

terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő

értékelés;

11

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív -

interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát

(megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat

alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). Az iskola épít a

tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre;

alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és

eszközöket.

2.1.5 Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eszközei

minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve

távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat;

a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában

kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele;

személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság

elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására;

a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az

önművelés alapozásával, gyakoroltatásával;

az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez

szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó

gondolkodás fejlesztése érvényesül;

nevelési célzatú (nyílt és zárt) csoportfoglalkozás a nevelési problémák

megbeszélésére, kezelésére;

a nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív

technikákkal ötvözzük:

a. a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás

valamennyi módszere, meggyőzés, minta, példa, példakép,

példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés,

felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló;

b. a tevékenység megszervezésének módszerei: csoportképzés,

kooperatív feladatmegoldás, követelés, megbízás, (ön)ellenőrzés,

(ön)értékelés, játékos módszerek, gyakorlás;

12

2.1.6 Kompetencia alapú oktatásról

Iskolánkban a 2009/2010-es tanévben kerül sor a kompetencia alapú oktatás bevezetésére 3-

6. évfolyamon. A módszer bevezetése a 2008 decemberében beadott „Kompetencia alapú

oktatás bevezetése Besnyőn” TÁMOP-3.1.4/08/2. pályázati dokumentáció alapján

történik.

A kompetencia alapú oktatás lényege:

A pedagógiai folyamat középpontjában nem a tanítás, hanem a tanulás aktív folyamata áll. A

fejlesztendő kulcskompetenciák között szerepel a tanulni tudás képességének fejlesztése. Pála

Károly megfogalmazása szerint: „…tudatossá kell tenni a gyerekben azt, hogy ha tanulás

során mit csinál, mi történik a tudatában, és hogyan lehet ezt befolyásolni. Nagyon jól lehet

növelni a hatékonyságot, ha a gyerekben tudatosítjuk tanulási folyamatuk egyéni

sajátosságait, és például felhívjuk a figyelmet arra, hogy amikor ő valamiben elakad, annak

mi az oka, egyáltalán tudatosítjuk benne, hogy elakad valamiben. A legtöbb gyerek ott vész el,

hogy fogalma sincs arról, hogy ő most elakadt, miközben az egész tömeg valahogy megy

tovább, csak éppen ő rég nem tudja, miről van szó, mert az időhiány miatt nincs mód a

tanulási nehézségek felszámolását segítő technikák és a megfelelő eszközök alkalmazására.”

A tanulni tudás képességeinek fejlesztéséhez sorolható a szelektáló képességek kialakítása is.

Ezzel a képességgel képes lesz a rázúduló információ mennyiségben elválasztani a lényegest

a lényegtelentől. Meg kell tanítanunk őket a kételkedésre, a kritikai gondolkodásra.

2.1.7. Iskolánkban a következő kulcskompetenciák fejlesztését helyezzük

előtérbe:

1. Anyanyelvi kommunikáció

Szóbeli és írásbeli kifejezés, valamint a megfelelő szintű értelmezés képessége. Megfelelő

módon történő nyelvi érintkezésre való alkalmasság a társadalmi és kulturális kontextusok

teljes rendszerében.

A fogalmak, gondolatok, érzések, vélemények és tények szóbeli és írásbeli formában történő

kifejezésének és értelmezésének képessége. (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás).

13

A helyes nyelvhasználat, tevékenységek során, az oktatásban, munkában, családi életben és a

szabadidős tevékenységben pl.

köszönés, megszólítás, kérés, kérdés, társalgás, tájékoztatás,

egyszerű metakommunikációs jelzések megértése,

a történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról.

2. Idegen nyelvi kommunikáció

Nagyjából ugyanazokat a területeket öleli fel, mint az anyanyelvi kommunikáció. Szintje a

nyelvtudás foka, az egyén általános és kommunikatív nyelvi kompetenciájára épül, igényeitől,

szükségleteitől függő. Olyan készségeket is igényel, mint a közvetítés és a kultúrák közötti

megértés.

A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a

12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az

idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan

kondicionálni kell a tanulókat.

3. Matematikai – logikai kommunikáció

A matematikai kompetencia magában foglalja a négy alapművelet, a százalékok és törtek

használatát, fejben és írásban végzett műveleteit a mindennapi életben való alkalmazásukat. A

hangsúly inkább a tevékenységen van, mint az ismereteken.

Alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a

mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján.

Matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való

szocializálás terén.

Magasabb fejlettségi szinten a matematikai gondolkodásmód (logikus és térbeli gondolkodás)

és a valóság magyarázatára, használatára való képesség és készség.

4. Természettudományos kompetencia

A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretke és

módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a

természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló

kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, és irányítsuk

cselekvéseinket. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok

gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő

14

megközelítése hozzájárul a motiváció, hatásosabb felkeltéséhez, valamint a

természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a

tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a

komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága,

így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése.

5. Digitális kompetencia

A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus

használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban. Az

információ keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az

internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét is magába foglalja.

6. A hatékony önálló tanulás

A saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának képességét

foglalja magában. Általánosabban fogalmazva a tanulás tanulása erőteljesen befolyásolja azt,

hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására. A motiváció és a

magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

7. Szociális és állampolgári kompetencia

Ezen kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el

kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a

társadalmi és szakmai életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat.

Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról,

demokráciáról kialakult ismereteit, tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

Az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag

vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk

ellen.

A nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi

etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást

magába foglalja

15

8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi élet

során abban, hogy megismerje a környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek

megragadására. Képes legyen célok kitűzésére, tervek készítésére és ezek megvalósítására.

Pozitívan viszonyuljon a változásokhoz, saját cselekedetei iránt felelősséget vállaljon.

9. Kulturális kompetencia

A gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között, zene, tánc, irodalom,

szobrászat, festészet, – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában. Olyan

képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése,

saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági

lehetőségek felismerése és kiaknázása.

A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az

emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése

és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban.

Az iskola pedagógiai programja a Nemzeti Alaptantervében képviselt értékekre,valamint a

kulcskompetenciák fejlesztésére és a tanulói szükségletekre épül. Pedagógiai feladataink a

NAT – ban rögzített egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint a tanulási

esélyegyenlőséget javító, egyénre szabott differenciált pedagógiai bánásmód alkalmazása.

Azt a célt szolgálja, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű

fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő)

tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban

minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

A pedagógiai folyamat középpontjában nem a tanítás, hanem a tanulás aktív folyamata áll. A

fejlesztendő kulcskompetenciák mindegyike magában hordozza a tanulni tudás képességét.

A tanulói aktivitásra épített pedagógiai gyakorlat során – mely erősen épít a hozotttudásra,

képességekre és az iskola keretein kívül megszerezhető ismeretekre - arra törekszünk, hogy

minél hatékonyabb legyen az ismeretek több szintű elsajátítása (ismeret, megértés,

alkalmazás, komplex műveleti szintű alkalmazás), ezáltal a tanulói képességeket magas

szintre fejlesztjük, s a tágan értelmezett tudáson (készség) túl a megtanultakhoz való viszonyt

(attitűd) is formáljuk. Másképp fogalmazva: a tanulók értelmi – érzelmi – akarati

tulajdonságait, az önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált

16

életmód iránti cselekvési motívumaikat és képességeiket fejlesztjük. Segítjük a tanulókat a

saját önfejlesztő stratégiájuk felépítésében és megvalósításában (életpálya-építés).

A tananyag cselekvő feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók:

műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, társas kapcsolataik alakulását,

eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb

környezetükben. Végső célunk, hogy bátorító – megengedő tanári attitűddel megalapozzuk a

jó kompetenciaérzésüket, pozitív énképüket és aktív cselekvési szándékukat. Mindez

hozzájárul a boldogságélmény megéléséhez, amely a kiegyensúlyozott személyiségfejlődésük

szempontjából elengedhetetlen.

A fejlesztendő kulcskompetenciák az életben való boldogulást teszik lehetővé, ezért az

iskolán kívüli környezetben jól fejleszthetőek.

2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok rendszerét felépíthetjük: a pedagógiai

alapelvekből, célokból, feladatokból, eljárásokból és az eszközökből.

Az alapelvek - célok - eszközök ismertetését az 1. számú melléklet tartalmazza.

Pedagógiai tevékenységünk középpontjába az emberközpontú nevelést állítjuk, melynek során

legfőbb tennivalónk a tanulók személyiségének sokoldalú megismerése, fejlesztése,

motiválása. Munkánkban az emberi kultúra általános alapértékei / igazság, jóság, becsület, /

meghatározó jellegűek. Kiemelten képviselni kívánjuk a szabadság pedagógiáját, ami azt

jelenti, hogy tisztelettel, szeretettel, megértéssel, segítő szándékkal közelítünk a gyermekek, a

szülők és egymás felé. Fontosnak tartjuk a tolerancia kimunkálását, elfogadni egymás

másságát, tisztelni valamennyi embert. A tradicionális értékek közül: a humánum pedagógiai

érvényesítésére, a kulturált magatartás megvalósítására törekszünk.

Nevelésünk célja, hogy a társadalom objektív szükségleteit, követelményeit közvetítsük a

tanulóknak, velük elfogadtassuk ezeket, vagyis a társadalmi szükségleteket a személyiség

szubjektív szükségleteivé alakítsuk át. Nevelőmunkánk akkor teljesedik ki, / éri el célját / ha

17

gyermekeink sikeres, kiegyensúlyozott emberként megállják helyüket a felnőtt

társadalomban.

Ezért kiemelt feladataink

Személyiségfejlesztő munkánk annál sikeresebb, minél inkább egyénekre szabott. Meg kell

ismernünk tanulóinkat. A gyermekismeret minden egyes tanulónk legfontosabb

személyiségjegyeinek megismerését, főbb értékeinek és leginkább fejlesztendő

tulajdonságainak kiemelését, a személyiség egészének rugalmas megítélését jelenti.

Személyiség-fejlesztő munkánkat elsősorban a gyermek alapvető, domináns vonásaira kell

alapoznunk, mert ezek alkotják a személyiség szerkezeti vázát.

A formálandó, alakítandó személyiségjegyek a következők

a. a gyermek képességei;

b. érdeklődése;

c. motivációs bázisa;

d. érzelmei;

e. akarati és jellemtulajdonságai;

f. erkölcsisége;

g. ízlése.

Mindezek fejlesztésével formálható a személyiség egésze.

Képességek:

Értelmi, kommunikációs, tervezési, szabályozó, szociális, önfejlesztő képesség. Az értelmi

képességek kiemelkedő fontosságúak. A gyermeket ösztönöznünk kell a figyelemre a pontos,

fegyelmezett észlelés érdekében. A megfigyelő képesség fejlesztése során gondot kell

fordítanunk a részek pontos megragadására, a részek közötti kapcsolatok felismerésére és az

egésznek a felfogására. A gondolkodási képességek / pl.: lényegkiemelés, általánosítás, stb. /

főleg problémamegoldó tevékenységgel alakíthatók. A tanulók között itt tapasztalhatók a

legnagyobb különbségek, ezért a differenciált bánásmód lehetőségeit feltétlenül ki kell

használnunk.

A kommunikációs illetve nyelvi képességek az egymás közötti érintkezés gyakorlásával

fejleszthetők leginkább.

18

A cselekvés tervezésének képességeit szintén a tényleges tevékenységek formálják

elsősorban. / előrelátás, az eredmények előrevetítésének képességei stb. /

A szabályozó képességek a tevékenységek folyamatos elvégzését biztosítják.

A szociális képességek az osztályközösségben alakulnak a legtermészetesebben. A spontán

társas hatások, együttes élmények mellett nem hanyagolható el a tanító/tanár – gyermek

kapcsolatának szociális képességeket formáló hatása sem.

Az önfejlesztés, önnevelés képessége hosszú fejlődés eredménye.

Érdeklődés

Az érdeklődés irányítása az iskoláskor kezdeti szakaszában viszonylag könnyű, mivel a

gyermekek még erősen befolyásolhatók. / Későbbiek során kevésbé. / Az érdeklődés is a

tényleges tevékenységekben, a dolgokkal való sokoldalú cselekvésben fejlődik.

Motivációs bázis

A környezeti hatások által fejlődik elsősorban.

Érzelmek

A gyermek értelmének fejlődését segítik az intellektuális érzelmek: pl. kíváncsiság,

tudásvágy, felfedezés öröme stb. Tudatosan kell törekednünk arra, hogy didaktikai –

metodikai eljárásaink a tanulók érzéseire is hassanak. / pl. sokat szemléltessünk /. Különösen

gondot kell fordítanunk a minden gyermekre kiterjedő tanító/tanár – diák kapcsolatra.

Megfelelő érzelmi mintákat kell adnunk, gyakran ki kell fejeznünk a gyermek iránt érzett

szeretetünket, megbecsülésünket, vagy közöljük nemtetszésünket dolgaikkal kapcsolatosan.

A kötelességteljesítéssel kapcsolatos érzelmeket ösztönző eljárásokkal erősíthetjük. Pl.

dicséret, jutalom stb.

A pedagógusnak meg kell mutatnia, miként közeledjenek egymáshoz a tanulók, konfliktusok

alkalmával hogyan viselkedjenek. A derűs, szeretetteljes légkör alapvető. A pedagógus ne

akarja a tekintélyét állandó szigorral, a tanulók megfélemlítésével biztosítani.

19

Akarati és jellemtulajdonságok

Az iskoláskor kezdeti szakaszában a gyermek önmagára vonatkozó jellemvonásai / pl.

szerénység, igényesség stb. / igen kezdetlegesek. A felső tagozatos gyermek viszont kezdi

reálisan látni önmagát különösen a közvélemény súlya alatt.

Feladatunk az erkölcsi tudatosság fejlesztése, az erkölcsi normák, fogalmak tudatosítása.

Erkölcs

A kisiskoláskor végére illetve az általános iskola felső osztályaiban megy végbe a fejlődés az

autonóm erkölcs irányába. Ez azt jelenti, hogy a gyermek bizonyos szabályokat elfogadott,

sajátjának érez. A környezeti hatások között fontos szerepe van a kortárs – csoport, ill. a

szülők – nevelők hatásának.

A felnőtt embernek az erkölcsi fejlődés útján el kell jutnia arra a szintre, amikor ítéleteit,

döntéseit elsősorban magasabb rendű értékek határozzák meg. A pedagógusnak ezt a célt kell

látnia maga előtt, a gyermekek erkölcsi nevelése során.

Ízlés

Láttassuk meg közvetlen és tágabb környezetünkben a szépet, értékeset. Személyes

példamutatással / pl. öltözködés/, a tantermek, folyosók dekorálásával fejlesszük tanulóink

szépérzékét, ízlését!

Személyiségfejlesztő tevékenységünk során a kezdeti lépésektől kezdve a megjelölt célt kell

magunk előtt látni. A cél elérése érdekében látjuk el feladatainkat, melyek megoldása során

meg kell választanunk azokat az eszközöket, eljárásokat, melyeket munkánkba beépítve

alkalmazunk.

Első lépés a tanulók legfontosabb személyiségjegyeink megismerése, a személyiség

egészének rugalmas megítélése. Ez a folyamat akkor programszerű, ha megismerkedünk a

gyermek közvetlen környezetével/családjával. Indokolt esetben tisztázzuk a

személyiségfejlődés előzményeit (pl. születési ártalmak /körülmények). Egyéni beszélgetés

során feltárjuk az egyén törekvéseit. Megismerjük a gyermek tanórán és iskolán kívüli

helyzetekben tanúsított magatartását.

A differenciált követelményrendszer az egyes gyermekek ismeretére és a tanulókkal

szemben az állami dokumentumokban megfogalmazott általános, egységes követelményekre

épül. Az elvégzendő feladatok számát, nehézségét, önállósági szintjét igyekszünk az

20

egyénekhez igazítani. A tanulók tevékenységeinek differenciált programja részben

megegyezik a tantárgyi tevékenységek programjával, hiszen a személyiségformálás esélyei a

gyermek legfontosabb tevékenységeihez kapcsolódnak. A pedagógus – gyermek viszony,

ennek szabályozottsága a személyiségformáló munka, döntő jelentőségű tényezője. Munkánk

csak akkor lehet eredményes, ha szeretjük a gyermekeket, tiszteljük – bármily tökéletlen –

személyiségüket. Tiszteletünket irántuk elsősorban erőfeszítéseket kívánó

követelményeinkkel és következetességünkkel fejezzük ki. Szeretetünket pedig azzal, hogy

minden gyermeket minden körülmények között emberszámba veszünk, és bízunk értékes

emberré válásában.

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a

különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

2.2.1. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

A személyiségfejlesztés egy folyamat, ahol az egyes képzési szakaszokban az elvárások

igazodnak az életkori sajátosságokhoz. Ezen célkitűzések kapcsán az alábbi konkrét

pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket:

1. A tanulók erkölcsi nevelése.

Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé

alakítása. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú

megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú

bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása

terén.

Ilyenek pl.: igazmondás, becsületesség, tisztesség, tiszteletadó magatartás, szerénység, a

család szerepének fontossága.

2. A tanulók értelmi nevelése.

Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek

kialakítása, a megismerési vágy fejlesztése.

21

A tapasztalati, értelmező tanulás elsajátíttatása, szorgalom, kreativitás fejlesztése.

3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése

A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása.

A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátíttatása.

4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.

Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra

irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása - önzetlenség,

tolerancia, szerénység, szolidaritás, példamutatás.

5. A tanulók akarati nevelése.

Feladata: Az önismeret, a tanulók személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény

felébresztése. A kitartás, szorgalom, céltudatosság, vállalkozó szellem, elkötelezettség,

öntevékenység kialakítása, véleménynyilvánítás, kritika helyes módja.

6. A tanulók nemzeti nevelése.

Feladat: Lakóhelyük és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti

hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása,

megbecsülése. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók,

művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók

helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk

révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat

szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. A nemzeti öntudat

egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus – így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi

etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az

iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie. A hazaszeretet érzésének

felébresztése.

22

7. A tanulók állampolgári nevelése.

Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. A társadalmi

jelenségek, problémák iránti érdeklődés felkeltése. Az iskolai és helyi közéletben való

részvétel iránti igény kialakítása. Európaiság, az Európai Unió jelentősége, kapcsolata

hazánkkal. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves

része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő

törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden

korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog.

Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e

rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola minden

évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén –

Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben

foglaltak megismertetése.

8. A tanulók munkára nevelése.

Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátásra

és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók

érdeklődési körének megfelelő szakmák megismerése, a pályaválasztás fontossága.

Környezetvédelem - a jövőnk záloga.

9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése.

Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése.

Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem

fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Láttatni kell a

diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a

lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén

könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki

egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó,

egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja,

melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való

személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon

az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A

23

tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a

stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására.

Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének

megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex

intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől.

A serdülőkorral kapcsolatos testi és lelki problémák feltárása, megismerése, helyes kezelése.

10. Fenntarthatóság, környezettudatosság

Feladat: A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag

változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat

tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A

természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és

életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a

természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga.

Stratégiai cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló

környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék

meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az

ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez,

melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak

merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és

begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka

világában való hatékony alkalmazhatóságához. Az intézménynek fel kell készítenie őket a

környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell

arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek

változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb

környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A

természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a

környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és

a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell

biztosítani.

24

11. Gazdasági és pénzügyi nevelés

Feladat: A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a

világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó

gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját

felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a

fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és

kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások

kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek

érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó

pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a

fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető

vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a

megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a

testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén.

2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

2.3.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak

tartjuk a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek

a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet fenn is tartsuk, szem

előtt tartva az élethosszig való tanulásra való felkészítést

b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük

azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók

tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis

az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a

legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és

az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak

tanítási óráin előnyben kell, hogy részesítsék az egyéni képességekhez igazodó

25

munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és

csoportos munkájára, kooperatív tanulási módszerekre támaszkodnak.

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a

nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett

módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül

A közösség ismérvei:

a közös cél,

a közös hasznos munka,

felelősség a megvalósításáért.

Az ifjúság sokoldalú fejlesztése csak jól szervezett és fegyelmezett közösségben képzelhető

el. A jól működő osztályközösségek még nem alkotnak feltétlenül egységes iskolaközösséget.

Fontos feladat erősíteni az osztályok kapcsolatát egymással és az iskolaközösséggel.

Ennek módjai:

1. Az osztályok közvetlen érintkezése a közös tevékenységek során: iskolai ünnepélyek,

rendezvények, közös játék, sport, kirándulás, erdei iskola, iskolai szünetekben vagy

hosszú hétvégeken szervezett táborok.

2. Tájékoztatás az iskolaközösség és az egyes osztályok életének legjelentősebb

mozzanatairól: iskolagyűlések. Így a gyermekek hozzászoknak, hogy eredményeiket

az egész iskola eredményeinek szemszögéből nézzék.

3. A felelősségérzet kialakítása az osztályért.

4. A Diákönkormányzat hatékony működése.

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása

iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli

tevékenységekhez pl. szakkörök) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása,

valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

26

2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek

fejlesztésében.

Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk

kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a

felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az

autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.

3. Az önkormányzás képességének kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során - a Diákönkormányzattal

összehangoltan - ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel

közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon

tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a

közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése,

hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet,

ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban

aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és

viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési

normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

2.3.2. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok évfolyamonként

1. osztály:

A tevékenységi rendszer kibontakoztatása terén a mindennapi élet megszervezése, a

felelősi hálózat építése.

A közös munka önállóságának fejlesztése terén a felelősök önálló munkára nevelése.

Az osztály szervezeti differenciálása, csoportok alakítása.

27

A közösségalakítás szubjektív feltételeinek kibontakoztatása, az érintkezés stílusának,

hangnemének fejlesztése, a közösséghez tartozás élményeinek a biztosítása.

2. osztály:

A közösségi perspektívák szerepének fokozása.

A felelősi feladatok közvetlen ellenőrzés nélküli teljesítésének megvalósítása.

Az összetartozás érzésének növelése. A pedagógus központi szerepének óvatos

csökkentése.

A fegyelem továbbfejlesztése a közösségei aktivitás fegyelmének irányában.

A segítés közösségi indítékainak növelése.

3. osztály:

Lerakjuk az osztályközösség vezető szervének az alapjait. A legfontosabb teendők

megtanítása: a feladatok lebontása, elosztása, ellenőrzése.

Az összetartozás érzésének növelése.

Az összetartozás megerősödő érzésére támaszkodva élményszerűvé tesszük a

követelmények közösségi jellegét.

A szolidaritás érzésének alakítása, erősítése.

Az önellenőrzés kialakítása.

4. osztály:

Az osztály tevékenységi rendszerét még több szállal beépítjük az iskola tevékenységi

rendszerébe.

Az aktívát az osztály vezetőerejévé fejlesztjük. Az összetartozás érzését az iskola

vonatkozásában is erősítjük. Formáljuk az osztály sajátos arculatát a hagyományok

megerősítése és tudatosítása útján.

A közvéleményt a magatartás, jelentős szabályozójává fejlesztjük. Az egyén

felelőssége mellett növeljük a közösség felelősségét az osztály vonatkozásában. A

tevékenység aktív fegyelmének biztosítása során erősítjük a közösségi motívumok

szerepét.

A tanulás közösségformáló hatásának kibontakoztatása érdekében továbbfejlesztjük a

közösségi formákat a tanórán és a tanítási órán kívül.

Az önellenőrzés lehetőségeinek megismerése.

28

5. osztály:

Legelső feladatunk a közösség beilleszkedése az új formák és követelmények keretei

közé, az osztály beépítése a felső tagozatba.

Együttműködő közösség kialakítása.

A tevékenység önállóságának fokozása, a gyermekek ne csak a feladatok

végrehajtását, hanem megszervezését is önállóan végezzék.

A humánus társas kapcsolatok létrejöttének feltételei: barátság, tisztelet, szeretet,

őszinteség, segítőkészség.

A közösség tevékenységének tervezése, szervezése /tanulás, sport, játék/.

Az önellenőrzés formáinak bővítése.

6. osztály:

Az együttes tevékenységben való részvétel képességének, készségeinek

kibontakoztatása.

A nemek különbözősége a közösségben, fiúk és lányok barátsága, elemi udvariassági

szabályok.

Önmagáért és egymásért is felelős közösség kialakítása.

A humánus társas kapcsolatok létrejöttének további feltételei:

alkalmazkodás, lelkiismeretesség, az önzés és önzetlenség közötti különbség, a

tulajdon tisztelete, az őszinteség.

Tolerancia a másság iránt.

Az önismeret fejlesztése: az „én” elhelyezése a közösségben.

A tanulásban az év folyamán el kell érni, hogy az értékelés alapja a képességek

szerinti tanulás legyen.

Az önellenőrzés formáinak tudatos alkalmazása.

7. osztály:

Az önellenőrzés formáinak tudatos alkalmazása, az együttes tevékenységben való

részvétel képességeinek további fejlesztése.

A kapcsolatteremtő és kooperációs képesség fejlesztése: a viselkedés látható és

láthatatlan jegyei.

A nemek közötti udvariassági szabályok ismeretének továbbfejlesztése.

29

A társas kapcsolatok jellegzetes formái, az „ember” tisztelete.

A család funkciói: érzelmi védettség, együttélés, nevelés, gazdálkodás.

8. osztály:

Az együttélés szabályai, az egyén és a közösség.

Társas mezők az osztályban /kiscsoportok, klikkek: barátok, sztárok, magányosok/

Tolerancia, empátia, a konfliktus – és kudarctűrés képessége: feszültségek a társas

kapcsolatokban.

A család szélesebb kapcsolatai, rétegei.

Az iskolai hagyományok tudatos átadása a fiatalabb korosztálynak.

Az iskolai szintű feladatokkal kapcsolatos felelősség továbbépítése.

Az iskola fegyelméért érzett felelősség felébresztése és formálása, annak a

tudatosítása, hogy elsősorban saját magatartásuk példájával hatnak a fiatalabbakra.

A tanulók felkészítése az általános iskola befejezésére, az egyéni és társadalmi érdek,

az egyéni és a társadalmi célok összhangjának megvalósítására törekvés kialakítása.

2.3.3. Együttműködés az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőkkel:

A szaktanári és osztályfőnöki feladatkörök mellett fontos funkciót tölt be:

pályaválasztási felelős – a mindenkori 8. osztályos osztályfőnök

szakkörvezetők

tömegsportért felelős

könyvtáros

szülői munkaközösség

diákönkormányzatot segítő tanár.

Az osztályfőnök feladata: az osztályközösség és az egyes tanulók eredményes munkája

céljából együttműködjék az osztályban dolgozó nevelőkkel, valamint a szülőkkel.

A családi nevelésnek kulcsfontosságú szerepe van, az osztályfőnöknek jelentős érdeke

fűződik ahhoz, hogy szövetségesül megnyerje a szülőket. A szülőkkel való szervezett

találkozások alkalmával a szülőket be kell vonni a közösség célkitűzéseibe, feladataiba.

2.3.4. A Diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:

30

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli,

szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai

Diákönkormányzat munkáját a 1-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló

Diákönkormányzati vezetőség végzi. A Diákönkormányzatot a demokratikus úton

megválasztott diákelnök vezeti DÖK segítő tanár irányításával.

2.3.5. A szabadidős tevékenység és egyéb időponthoz köthető tevékenység

közösségfejlesztő színterei és feladatai:

Hagyományőrző tevékenységek

Fontos feladat az iskola névadójának, Arany János emlékének ápolása. Ezt szolgálja az

évenkénti megemlékezés a névadó születésnapjáról - a különféle iskolai és területi szintű

Arany Jánoshoz kapcsolódó rendezvények megszervezése, részvétel azokon.

Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor:

tanévnyitó, 1849. október 6-a, 1956. október 23-a, Mikulás, karácsonyi ünnepély, 1848.

március 15-e évfordulóján, Költészet napja, Föld napja, Anyák napja alkalmával és a 8.

osztályosok ballagásakor, valamint a tanévzárókor.

Tanulmányi kirándulások

Az iskola nevelői, a nevelési és közösségformálási munka elősegítésére az osztályok számára

évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. Nagy hangsúlyt kap a környezeti-

és egészséges életmódra nevelés, a természeti és kulturális emlékeink megfigyelése, a

természettudományos gondolkodás empirikus tapasztalatokon alapuló fejlesztése, a velünk élő

környezet minél alaposabb megismerése. A programok összeállításában fontos szerepet jut a

tanulók életkora, már meglevő ismeretei mellett annak is, hogy pedagógusaink hogyan és mit

szeretnének a megfigyeltekből beilleszteni a további iskolai munkába.

A tanulmányi kirándulás önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. . A

kirándulásokon a kísérő pedagógusok költségeit bele kell kalkulálni a kirándulás 1 főre jutó

költségébe.

31

Erdei iskola, nyári táborok (kizárólag igény alapján)

A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola

falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg

egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Hasonló céllal szervezünk nyári táborokat. Az

erdei iskolai foglalkozásokon, a táborokon való részvétel a tanulók részére önkéntes,

/részvétel minimum az osztálylétszám 80 %-a/ a felmerülő költségeket a szülőknek kell

fedezniük a tanulók részére. A pedagógusnál az útiköltség plusz szállás költséget be kell

kalkulálni a kirándulás 1 főre jutó összegébe

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a

különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos

látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A

felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük a tanulók részére. A kísérő pedagógusnál az

útiköltséget be kell kalkulálni a kirándulás 1 főre jutó összegébe.

Szabadidős foglalkozások

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal

felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle

szabadidős programokat szervez. (pl. túrák, úszásoktatás, klubdélutánok, mozi-látogatás,

táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő

költségeket a szülőknek kell fedezniük a tanulók részére. A szabadidő-szervező költségeit a

rendezvény költségébe be kell kalkulálni.

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.

A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola

létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, játszótér, számítógép stb.) a tanulók –

tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

Hit- és vallásoktatás

32

Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő-oktató

tevékenységétől függetlenül – a tanítási órák után hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit-

és vallásoktatásokon való részvétel a tanulók számára önkéntes.

2.4 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk

tartalmazza.

A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

a tanítási órákra való felkészülés,

a tanulók dolgozatainak javítása,

a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák

vezetése,

különbözeti-osztályozó vizsgák lebonyolítása,

kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és

értékelése,

a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok

ellátása,

az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

33

tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű

munkavégzés,

iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató

bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

2.5 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység

2.5.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását, illetve felzárkóztató segítő tevékenységek

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. /45 perc/ Az egyéni képességek minél

jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását

az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató

foglalkozások segítik.

Az 1-8. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók

képességeinek fejlesztésére heti rendszerességgel felzárkóztató foglalkozások

szervezése.

A 7-8. évfolyamon a továbbtanulást, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge

eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére

képességfejlesztő órákat tartunk heti egy-egy órában magyar nyelv és irodalom,

idegen nyelv és matematika tantárgyakból.

A 2008/2009-es tanévtől az alsó tagozaton bevezetésre került az angol nyelv és a néptánc tanórai kereteken belül

történő oktatása.. A 2009/2010-es tanévtől az angol nyelvet 3-4. évfolyamtól (fölmenő rendszerben) emelt

szinten, illetve az informatikát 1. évfolyamtól heti egy-egy órában, 6. évfolyamtól emelt óraszámban taníthatjuk.

Az új NAT szerint felmenő rendszerben emelt óraszámú angol nyelvoktatás folyik

iskolánkban

A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:

34

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása,

felvételi előkészítők

a tehetséggondozó foglalkozások; / lehetőség szerint /

az iskolai sportkör; szakkörök;

versenyek, vetélkedők, bemutatók

a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni

vagy csoportos használata;

a továbbtanulás segítése.

A tehetséggondozás iskolai lehetőségei (hangsúlyosan lehetőségként kerül említésre! )

1. Segítő tanár

Általában a nehezen tanuló vagy a gyorsabban haladó, nagyobb tudásvágyú gyermekeket

támogatják a rendelkezésre álló bővített tananyaggal.

2. Tervek / projektek

A tehetséges diák egyéni vagy csoportosan végezhető külön feladatokat kaphat, hogy

alulkövetelés nélkül tanulhasson anélkül, hogy „különleges státusza” lenne az osztályban.

3. Munkaközösségek / munkacsoportok

Kiegészítő lehetőségek. Módot adnak a gyerekeknek arra, hogy életkortól független

csoportokban dolgozhassanak együtt. Pl.: szakkörök

4. A tananyag egyénivé tétele

Minden gyermek „méretre szabott” tananyagot kaphat, amennyiben a nevelő úgy ítéli meg,

hogy szükséges.

2.5.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése.

Az iskola tanulóifjúságának összetétele heterogén képet mutat. A magatartási zavarokkal

küszködő gyermekek családi környezete természetesen okozója, kiváltója lehet ezeknek a

35

többnyire pszichés hatásoknak. A zavarok forrását keresve igen széles skálán mozoghatunk.

Így a leggyakoribb kiváltó okok és tünetek lehetnek az alábbiak:

kishitűség, kisebbségi érzés,

önbizalom hiánya,

agresszív, revans jelenség, tulajdonság,

külső megjelenés, testi hiba,

anyagi jellegű szégyenérzet, szegénység,

figyelemzavar, tanulási nehézségek,

ügyetlenség, hiperaktivitás

befolyásolhatóság, megértési nehézségek, stb.

A tapasztalat és a felmérések azt mutatják, hogy iskolánkban a tanulók 15 - 20 %-a tanulási,

magatartási zavarokkal küzd. Az előzmények már az óvodás korban észlelhetők, ezért a

tanulók, gyerekek vizsgálatát, megfigyelését tervszerűen, célszerűen meg kell kezdeni és a

vizsgálat eredményétől függően a „kezelést” is szükséges megindítani. A jelzett tanulókkal

való céltudatos, korrekciós nevelői tevékenység nyilvánvalóan megfelelő, kis létszámú

osztályban, csoportban lehetséges.

Feladatunknak tekintjük dicséretek révén - természetesen a megfelelő fokozatok és

folyamatosság figyelembevételével -, megfelelő sikerélményekhez, megfelelő szintű

eredményekhez juttassuk el a tanulókat. Ha e nélkül nőnek fel, úgy könnyen elveszíthetjük

őket a társadalom és önmaguk számára egyaránt. A sikertelenség, a folytonos kudarc, a

megszégyenítés csupán negatív hatást vált ki és nem motivál, nem ösztönöz nagyobb

teljesítményre.

A dorgálás, a büntetés, a buktatás, a felmentés, a magántanulói jogviszony, stb. nem szüntetik

meg az igazi problémát, bár nagymértékben arra irányulnak, de csakis tüneti kezelés érhető el

velük. A probléma eredményesebb megoldásához célirányos vizsgálatok, és ezek tükrében

végzett felzárkóztató, hiánypótló terápiás programok kellenek.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek

során történik:

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; pl.: differenciált

foglalkozások

az egyéni foglalkozások

36

a felzárkóztató foglalkozások

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata

a továbbtanulás irányítása, segítése

2.5.3 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása

A „veszélyeztetettség” és a „hátrányos helyzetű” kifejezés a gyermekvédelem területén igen

gyakran használt fogalom, mely a gyakorlatban szinte összemosódik. A gyermek

veszélyeztetetté nyilvánítása során a hátrányos helyzet felismerése (vizsgálata) meghatározó

jelentőségű, ugyanakkor nyilvánvalóan nem tekinthető minden hátrányos helyzetű gyermek

minden esetben veszélyeztetettnek. De az is tény, hogy a hátrányos helyzetben élő gyermek

körében nagyobb valószínűséggel alakul ki veszélyeztető élethelyzet.

A hátrányos helyzetet, mint társadalmi adottságot a gyermek (család) tágabb értelemben vett

szociális (bio-, pszicho-, szociális) körülményei alapján lehet meghatározni.

Ezek a következők lehetnek:

életmód

iskolázottság

lakáskörülmények

lakókörnyezet

fogyasztás, kiadások

anyagi háttér

munkamegosztás

érdekérvényesítő képesség

etnikai (esetleg vallási) hovatartozás

életkor.

Hátrányos helyzetűnek akkor minősíthetünk egy gyereket (családot), ha a fenti szempontok

szerint több dimenzióban is olyan hátrány mutatkozik, amit a család saját erejéből nem képes

kompenzálni. E tény feltárása azonban csak az első lépésnek tekinthető, a tényleges

veszélyeztetettség a gyermek fejlődésének vizsgálatával állapítható meg, melynek okai és

következményei vannak.

37

A gyermek veszélyeztetettsége, illetőleg annak figyelemmel kísérése át kell, hogy fogja az

iskolai élet egészét. Amennyiben az iskolai eszközök már nem elégségesek a megelőzésre,

esetleg a megszüntetésre, akkor az ifjúságvédelmi felelős (iskolánkban jelenleg nincs külön

ifjúságvédelmi felelős) és az intézmény vezetője köteles értesíteni a gyermekjóléti szolgálatot,

illetve indokolt esetben köteles hatósági eljárást kezdeményezni. A tantestület minden tagjától

nagyfokú odafigyelést igényel ez a tevékenység. A legfőbb cél az, hogy elősegítsük a

gyermek családban való nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszüntetését.

Ezekkel a családokkal az osztálytanítóknak, osztályfőnököknek, szaktanároknak rendszeresen

tartaniuk kell a kapcsolatot fogadóórákon, spontán beszélgetéseken, ha kell ellenőrzőn, vagy

hivatalos levélen keresztül! Továbbítják nevüket az iskolaszer (tankönyv) támogatásra és a

továbbiakban azt figyelemmel kísérik. Minden lehetőséget meg kell keresnünk ahhoz, legyen

az osztályfőnöki,- tantárgyi óra, szünet, magánbeszélgetés, megfigyelő tevékenység, hogy fel

tudjuk tárni, mikor van szükség a további lépésekre.

2.5.4. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységek:

a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő

célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése.

Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában,

a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában,

megszüntetésében.

A pedagógusok feladatai közé tartoznak ezzel kapcsolatosan:

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről,

intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak

családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében

a veszélyeztető okok megléte esetén értesítik az iskola vezetőjét, aki értesíti a

gyermekjóléti szolgálatot, és segíti annak tevékenységét, valamint a tanulók

anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását

kezdeményezheti

tájékoztatást nyújtanak a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

38

b) Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését

veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola

a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel

súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:

fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit

meg kell keresni a problémák okait

segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához

jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

c) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk

együttműködik a területileg illetékes:

nevelési tanácsadóval

gyermekjóléti szolgálattal

polgármesteri hivatallal

gyermekorvossal

d) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a

gyermekvédelem céljainak megvalósítását:

a felzárkóztató foglalkozások

a tehetséggondozó foglalkozások

az indulási hátrányok csökkentése

a differenciált oktatás és képességfejlesztés

a pályaválasztás segítése

a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek)

egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése

drog-prevenció

a rendőrség által szervezett bűnüldözési, bűnmegelőzési előadások

a családi életre történő nevelés

a napközis foglalkozások

az iskolai étkezési lehetőségek

az egészségügyi szűrővizsgálatok

39

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős

tevékenységek, szünidei programok)

a szülőkkel való együttműködés

tájékoztatás a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

2.5.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Kiindulási pontnak tekinthetjük a vonatkozó helyi és országos felmérések által vett

arányszámot, mely szerint az iskolába járó gyermekek 25-30 %-a jelentős szociális és

műveltségi hátránnyal küzd.

Felzárkóztatásukhoz a tanórákon kívül a korrepetálások, speciális foglalkozások adnak

lehetőséget a szociális hátrányok szülte negatívumok csökkentésére. A lehetőségek másrészt a

materiális feltételek jelenléte köré csoportosulnak. A családok ilyen tekintetben igen széles

skálán mozognak.

Fontos tényező ezért a családi miliő akár kulturális téren, akár a rendszeres táplálkozás, az

egymás közti érintkezés, a kommunikálás, beszélgetés, a kapcsolatok megléte és folytonossága

a családtagok között, az iskolán belül, az osztályokon belül, a szülők és az iskola között. Igen

lényeges és fontos a kapcsolatok ápolása a szülők és az iskola között, melynek gyakorlati

formái a családlátogatás, a jól szervezett szülői értekezletek, a nyílt napok, de hasznosak

lehetnek a spontán találkozások, beszélgetések is.

A gyerekek szociális környezetének hatásait minden gyermek magán viseli. Ennek megfelelő

lesz majd a viselkedése a magatartása, az egyéni reakciói. Ennek alapján választ majd barátot,

baráti társaságot.

Az ingerszegény környezet testi és szellemi negatívumokat hordoz és szükségszerűen szociális

hátrányt teremt. Ezekkel a jelenségekkel az iskola leginkább a prevencióban lehet eredményes,

ha együttműködésre talál a családokkal, a környezettel, a társadalmi jelenségekkel.

A leghatékonyabbak abban lehetünk, ha a kellő időben tárjuk fel a gyermekek fejlődésében

tapasztalható rendellenességeket, és időben jelezzük észrevételeinket, majd ezt követően pedig

megtesszük a kívánt intézkedést. Sajnos a szociálisan hátrányos helyzetben élők többsége

40

anyagi szegénységben él és ebből eredően a gyerekek helyzete kevés optimizmust tartogat.

Jelenleg súlyosbodnak az anyagi körülmények, ez sok esetben erkölcsi lazulást, rosszabb

esetben családi ziláltságot eredményez.

A jelenlegi helyzetben nagy szükség van az óvodára, a napközi otthonra, melyek képesek

segíteni a naturális helyzeten.

Feladataink:

a végzős tanulók pályaválasztásának előkészítése, amely által segíteni, befolyásolni

lehet egyben a gyerekek szociális kibontakozását, jelenlegi és jövőbeni életvitelét,

életkörülményeit

a kommunikációs készség kialakítása, fejlesztése, melynek tevékenységi formái

lehetnek a szereptanulás, játékok és versenyek, drámapedagógiai gyakorlatok,

dramatizálás, stb.

magatartási normákon belül: iskolai rendezvények, megbízatások, illem- és érintkezési

normák, stb.

kulturális nevelés területén: kirándulások szervezése, olvasóvá nevelés gyakorlata,

múzeumlátogatások szervezése, iskolai hagyományok ápolása, iskolán kívüli

viselkedési formák és normák gyakoroltatása, a tanulás tanításának folyamata, a

folyamat gyakoroltatása, irányítása, stb.

Ebben fontos tényező a nevelőtestület, azaz személy szerint minden iskolai dolgozó a saját

módszereivel, saját személyiségével, lényével: megértő, kedves, igazságos, segítőkész, jó

érzelmi kapcsolatban van a tanulókkal. Nélkülözhetetlen a nevelő szakmai tudása, tudjon

érdekesen magyarázni, legyen szociálisan érzékeny, tudja megmutatni az önművelés

lehetőségeit. A közös munka értékeinek érvényesítése pl. az együttdolgozás, egymás segítése, a

problémák közös megbeszélése, a partnerség elérése, biztosítása, valamint az emberi közelség.

A szociálisan hátrányos helyzetben levő tanulók az átlagosnál érzékenyebbek a környezeti

hatásokra, de különböző módokon reagálnak azokra. Fontos feladat tehát az egyéni bánásmód,

a személyiség alapos ismerete, az interperszonális kapcsolatok kialakítása, fejlesztése,

gyakorlata.

41

Mindezek érdekében a következő feladatokat hajtjuk végre:

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése pl.: differenciált

foglalkozások

a felzárkóztató, tehetséggondozó, képességfejlesztő órák;

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata;

a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai;

a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése;

a családlátogatások;

a továbbtanulás irányítása, segítése;

az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége,

a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek;

szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak

érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben

részesüljenek.

2.6 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

2.6.1 Az egészségnevelés célja

A tanulók korszerű ismeretekkel és az, azok gyakorlásához szükséges

készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme

érdekében.

A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit, a rendszeres

fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét; az egészségtudatos léthez

tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram fittség megőrzése szempontjából

való fontosságát; a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki

kiegyensúlyozottság elérésében.

Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód

gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat.

A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – tanórai és tanórán kívüli

foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából

legfontosabb ismeretekkel

a táplálkozás,

42

az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás,

a családi és kortárskapcsolatok,

a környezet védelme,

az aktív életmód, a sport,

a személyes higiénia,

a szexuális fejlődés terén.

Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán

kívüli foglalkozás feladata.

2.6.2 Az egészségnevelés feladata

Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem

az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való

tiszteletére is nevel. Fel kell készíteni a gyerekeket arra, hogy önálló, felnőtt életükben:

legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges

életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani;

fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész

magatartást;

ismerjék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés,

veszélyes anyagok – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit;

legyenek képesek a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére,

kezelésére;

váljanak képessé az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök

használatára, az utas balesetek elkerülésére;

fordítsanak figyelmet továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes

kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására);

nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros

függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és

drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának

megelőzésében.

43

Az iskola feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és

figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő

felkészítésre.

Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő,

tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az

egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős

példaértékű szerepe van.

Mindezen tartalmakat fokozatosan beillesztjük az iskolai pedagógiai munkánkba.

Egészségfejlesztő programunk során erősödnie kell a személyiségfejlesztő hatásoknak,

csökkennie kell az ártó tényezőknek, és el kell érni, hogy az iskola befejezésekor a diákok

saját életükre alkalmazni tudják az elsajátítottakat.

Képesek legyenek figyelemmel kísérni:

viselkedésüket, az életvezetésük helyes alakítását;

az egészségkárosító magatartásformák elkerülését;

a betegségeket a korai szűrésekben való részvétel révén megelőzni;

tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megőrzése érdekében;

erősítsék a társas-kommunikációs készségeik fejlesztését és a konfliktuskezelési

magatartásformák fejlesztését.

Módszertani elemek

Az egészségnevelés módszereiben jelen kell lennie az egészség állapotáról, a társadalom

és az egészség viszonyáról szóló információgyűjtésnek. Biztosítani kell

az információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján történő döntéshozatal, a

döntés alapján eltervezett egyéni és közösségi cselekvések végrehajtása módszereinek a

bemutatását. Az egészségnevelés eredményességéhez az szükséges, hogy ezeket a

módszereket a diákok minél többször, valós globális és helyi problémákkal, értékekkel

kapcsolatban maguk alkalmazzák.

Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

A közoktatási tv. 2010. szeptember 1-ei módosítása alapján a mindennapi testedzés

lehetőségeinek biztosításának módja:

testnevelés órák

néptánc

közlekedési ismeretek játékos elsajátítása, az életkoruknak megfelelő

44

közlekedési eszközök használata

tömegsport foglalkozások

úszásoktatás (iskolánkban kötelező jelleggel beépítve heti 1 óra)

napközi otthon

A természetismeret, biológia, egészségtan tantárgyak, valamint az ötödik – nyolcadik

évfolyamokon, az osztályfőnöki órákon feldolgozott ismeretek.

Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: osztálykeretben: szervezett

gyalog- vagy kerékpártúra a környékre, minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő a

fogápolási ismeretekről, az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan.

Az egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy

alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában, illetve

a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez.

2.6.3 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók:

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb

alapfogalmakat.

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható

következményeit;

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges

készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási

alapismeretek területén;

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli

(egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással

45

kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi

ismeretek:

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI

ALAPISMERETEK

biológia

rovarcsípések

légúti akadály

artériás és ütőeres vérzés

komplex újraélesztés

kémia

mérgezések

vegyszer okozta sérülések

savmarás

égési sérülések, forrázás

szénmonoxid mérgezés

fizika égési sérülések

forrázás

testnevelés magasból esés

Az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők

közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és

működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat

(iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-

nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási

alapismeretekkel kapcsolatosan.

2.7 Iskolai környezeti nevelési program

2.7.1 Az iskola környezeti nevelés céljai és elvei

természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos

ismeretek átadása

globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása.

46

helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása,

ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése

a természet szeretetére nevelés

a globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevőleges

magatartásra nevelés

a mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra

nevelés

a fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése

saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés –

szelektív hulladékgyűjtés

a kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése

településünk helytörténeti értékeinek megismertetése

népi hagyományaink, népszokásaink megismertetése

a természet szeretetére nevelés, a gyerekek természettel való közvetlen

élményekhez juttatása

a lakóhelyünk közelében található természeti értékek megismertetése

a természetes anyagok és hagyományos kézműves technikák megismertetése,

gyakoroltatása - kézműves foglalkozások.

2.7.2 Személyi feltételek

Iskolánk környezeti nevelési tevékenységében részt vesz a teljes testület. Az iskola

pedagógusainak rendelkezniük kell a színvonalas környezeti neveléshez szükséges

ismeretekkel, módszertani kompetenciákkal.

2.7.3 A környezeti nevelés színterei

Környezeti nevelés a tanórákon az 1-4. évfolyamban

A környezeti nevelés átfogja az 1-4. évfolyam tárgyainak teljes körét, valamennyi tantárgy

ismeretanyagába beépítve, integrált módon történik. Az első és második osztályban

inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és

47

"környezetbarát" szokások formálása a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság

és az elkötelezettség szintje.

A környezetismeret tantárgy az elemi környezeti nevelésnek a fókuszpontja azáltal, hogy

óráin tervszerűen és intenzíven történik a tanulók környezeti attitűdjének és ismereteinek

fejlesztése.

Személyes tapasztalatokra, élménygyűjtésre épül. Integrálja a természeti és társadalmi

jelenségeket.

Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt az 5-8. évfolyamon

Ennek a területnek alapvető pillérei a természettudományi tárgyak: biológia, földrajz,

fizika, kémia, matematika. Itt szerzi a tanuló az ismereteit, fedezi fel az összefüggéseket.

A társadalomtudományi tárgyak feladata, hogy az emberi kultúra és viselkedés irányából

közelítse a kérdést.

A technika- életvitel tantárgy lehetőségei nagyok a környezeti nevelés terén, ezt tudatosan

felhasználjuk.

A művészeti tárgyak az érzelmek irányából közelítik meg a környezeti nevelést és hatnak

tanulóinkra.

A test- és egészségnevelési tantárgyak rávilágítanak az egészség és a környezet szoros

kapcsolatára, ezzel tehetik a legtöbbet.

A hulladékok újrahasznosítása érdekében a papírgyűjtést a DÖK szervezésével valósítjuk

meg.

2.7.4 Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel

elősegítése, a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő

szokásrendszer megalapozása.

Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához

szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi

környezet zavartalan működését elősegíthetik.

A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli

foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából

legfontosabb ismeretekkel:

48

a környezet fogalmával,

a környezetszennyezés formáival és hatásaival,

a környezetvédelem lehetőségeivel,

lakóhelyünk természeti értékeivel,

lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán

kívüli foglalkozás feladata. A természettudományos gondolkodás tanórán kívüli

környezetben való fejlesztése a természeti környezet értékeinek és megóvásának céljaival

összhangban.

2.7.5 Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő

tevékenységformák szolgálják:

A természetismeret, biológia, földrajz, kémia, fizika tantárgyak, valamint az ötödik-

nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek.

A környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások:

osztálykeretben egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése a környék

környezeti értékeinek felfedezésére,

a „Föld napja” alkalmából történő megemlékezés a környezetvédelemmel

kapcsolatos játékos vetélkedővel, akadályversennyel.

Tanévenként egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” szervezése a

településen.

Szárazelemgyűjtés megszervezése az iskolában.

Alsó tagozaton látogatás a Fővárosi Állat- és Növénykertbe.

Egyéb foglalkozások, kiemelten a szabadidő-szegmense, valamint a napközis foglalkozások

2.8 Fogyasztóvédelem

A helyi tanterveknek biztosítani kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a

tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok

gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a

fogyasztói kultúra kialakítása is szerepel.

49

A fogyasztóvédelmi oktatás célja:

A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus

fogyasztói magatartás kialakítása é fejlesztése a tanulókban.

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei:

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez

elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag

megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van

szó, amely gazdasági és társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat

érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése. A szociális és

társadalmi kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek,

mint például a vállalkozási a gazdálkodási és a munkaképesség NAT 2003.

Fontos a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a

döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám

szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.

A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus,

fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék, és

a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:

Környezettudatos fogyasztás: Egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva

felélő fogyasztás és fogyasztásmentesség között.

Kritikus fogyasztói magatartás: A fogyasztói jogok érvényesítése.

A fogyasztónak joga van:

az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez

a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz

a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között a megfontolt

választáshoz szükséges tények ismeretéhez

a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez

az egészséges és elviselhető környezetben való élethez

a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz

Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén

érvényesíteni tudja jogait, és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

50

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban:

az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai

tanórán kívüli elemek (vetélkedő, versenyek, rendezvények)

hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil

szervezetekkel, cégekkel)

az iskola fogyasztóvédelmi működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások

Módszertani elemek:

A módszereknek tartalmaznia kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló

információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és a

döntés alapján eltervezett cselekvés végrehajtásának módszereit.

A diákok e módszereket minél többször valós helyi és globális problémákon és értékeken

keresztül maguk alkalmazzák.

interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól

hely-, országos – és EU-s szabályozások tanulmányozása

adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel

problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel

viták, szituációs játékok (előadói és vásárlói érdekek összehangolása, fogyasztói

kosár készítése)

érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

2.9 Külső kapcsolatok rendszere, kapcsolattartás formái a tanulók a szülők

esetében.

Az intézmény és az intézményen kívüli szervezetek kapcsolatát, a tanulóközösséget, a

szülőket érintő kérdések-ügyek illetve azok lehetséges fórumait az intézmény Szervezeti és

Működési Szabályzata tartalmazza.

2.9.1 A szülő, tanuló és az iskola együttműködésének formái,

továbbfejlesztésének lehetőségei

51

Az integrált nevelés sikeres megvalósításának fontos feltétele a helyi társadalom

érzékenységének felkeltése és pozitív attitűd kialakítása. A szülők, a civil és szakmai

szervezetek széleskörű bevonásával támogató környezetet kell teremteni a kompetencia alapú

oktatás és az integrált oktatás eredményessége érdekében. A hagyományos együttműködési

formák mellett alkalmazzuk: rendhagyó szülői értekezleteket, szülőkkel értékelő megbeszélés,

közös programok szervezése szülők, pedagógusok, gyermekek részére. Ezeknek az

alkalmaknak a célja, hogy szemléleti nyitottságot alakítson ki az érintettekben, segítő és

támogató kommunikációs, illetve konfliktus megoldási technikákat adjon át.

Az együttműködés fejlesztésének további célcsoportjai: a gyermekjóléti szolgálat, a helyi

média.

A gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet

kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető értéknek tarjuk a szülőkkel való harmonikus,

jó kapcsolat kialakítását, ápolását.

A pedagógus – szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen,

megértésen kell alapulnia. A gyermekek egészséges személyiségfejlődése érdekében

folyamatos és őszinte kapcsolattartásra kell törekedni a szülői ház és az iskola között.

Pedagógiai programunkat a szülőkkel, mint iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk

megvalósítani.

Ennek érdekében:

Tájékoztatni kell a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott

módszerekről. Ugyanakkor az iskolának mindezekről ismernie kell a szülők

véleményét. Alkalmat kell biztosítani a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny

résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek.

Erősítjük a szülővel való együttműködés kötelezettségét a pedagógusokban.

Bővítjük az együttműködés lehetőségét a közös célok érdekében.

Fokozzuk és fejlesztjük a szülők nevelési módszertani kultúráját, és segítjük a

gyermekek érdekében történő fejlődését.

Javítjuk az iskola nevelési céljainak elfogadtatása és az együttműködés lehetőségeit,

módjait és módszereit.

52

Az iskolahasználók (szülők) közösségének szervezetei

Az osztályok szülői munkaközösségei

A szülői szervezet

A szülők tájékoztatásának formái

Szóbeli

Iskolai szülői értekezletek

Osztálybeli szülői értekezletek

Fogadóórák

Nyílt tanítási napok

Családlátogatás

Írásbeli

Tájékoztató füzet

Ellenőrző könyv

Iskolai hirdetőtábla

Tájékoztató szórólapok

Besnyői Hírmondó

2.9.2 Az intézményben folyó pedagógiai munkával kapcsolatos

kapcsolattartási formák:

A szülők és pedagógusok együttműködésére szolgáló fórumok

A szülő nemcsak segítője, hanem aktív részese is lehet a nevelési – tanulási folyamatnak.

Minden olyan szülői kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, mely az intézményünkben folyó

oktató – nevelő feladatok sikerességét támogatja, erősíti, színesíti.

Ennek színtere lehet:

osztályfőnöki óra,

szülői értekezlet,

szabadidős tevékenységek,

kulturális programok, rendezvények.

53

Segítség a szülőknek az iskolaválasztásban

Igényfelmérő van a leendő első osztályosok szüleinek.

Az óvodákban a leendő első osztályos tanulók szüleinek szülői értekezletet tartunk.

A nagycsoportos óvodások iskolalátogatáson és óralátogatáson vesznek részt.

Szülői értekezlet

Feladata: szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők

tájékoztatása:

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

a helyi tanterv követelményeiről,

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az

iskola igazgatósága felé.

Fogadóóra

Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy

tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes

eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) E személyes

találkozó szervezett formában a fogadó órákon keresztül történhet meg, illetve egyéni

megbeszélés után a szülő és a pedagógus által egyeztetett időpontban.

Családlátogatás

Feladata:

Közvetlenebb kapcsolat kialakítása a szülőkkel,

A gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése,

Tanácsadás a gyermek optimális fejlesztése érdekében.

54

Nyílt tanítási nap

Feladata:

A szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba.

Ismerjék meg a tanítási órák lefolyását, az ott alkalmazott módszereket.

Megfigyelhetik az osztályközösség és saját gyermekül tanórai és órán kívüli

tevékenységét.

Írásbeli tájékoztató

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő

eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

A szülő értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv

évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy

írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola nevelőtestületével

vagy az intézmény vezetőjével.

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az

iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:

az intézmény igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet ülésén,

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

A tanulók részvétele az iskolai szervezetben

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról

tájékoztatni kell.

A tanulókat az intézmény életéről, az intézményi munkatervről, illetve az aktuális feladatokról

az intézmény igazgatója, a Diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök

tájékoztatják:

a Diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének

ülésén,

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok

folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

55

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve

választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a

nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

A tájékoztatás formái:

Szóbeli

Osztályfőnöki órák – Folyamatos - Végzik az osztályfőnökök.

Diákönkormányzat vezetőségének ülései - Havonta egy alkalommal - Végzi a

diákönkormányzatot segítő pedagógus.

Diákközgyűlés - Évente egy alkalommal

Írásbeli

Ellenőrző könyv, tájékoztató füzet

Iskolai hirdetőtáblák

Szórólapok

A tanulók, tanulóközösségek érdekeik képviseletére diák-önkormányzatot hoznak létre. Az

osztályközösségek 3. évfolyamtól a tanév első napján két diák-önkormányzati képviselőt

választanak, akit a diák-önkormányzat vezetőségébe delegálnak. A diák-önkormányzat

tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A nevelőtestületi

értekezleteken és az iskolavezetés értekezletein a diák-önkormányzatot segítő pedagógus

képviseli a diákok érdekeit.

Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diák-közgyűlés, melyet évente egy

alkalommal hívnak össze.

A diák-önkormányzat, a tanuló ifjúság és a nevelőtestület közös feladata az iskola

hagyományainak ápolása, új hagyományok teremtése.

A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső

szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a

diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot

segítő nagykorú személy képviseli.

56

Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés

előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének teljes

jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.

2.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

2.10.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja

A vizsgaszabályzat célja, hogy az érintettek számára egyértelműen meghatározza a vizsgák

lebonyolítási rendjét.

Meghatározza:

tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati)

az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a

helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.

A szorgalmi időszakra eső vizsgák célja:

azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait

évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény

Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni

a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással)

szeretné a követelményeket teljesíteni.

A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

osztályozó vizsgákra,

különbözeti vizsgákra,

javítóvizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

57

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira

akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója

különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott

tagjaira.

2.10.2 Vizsgák típusai

Osztályozó vizsga

Az Intézmény, osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben

kell megszervezni.

Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási

év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze,

s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani.

Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a

tanítási órák több mint 30 % - a.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két

hétben, ha

felmentést kapott – kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól sajátos

helyzete miatt,

engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy

tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget.

Sikeres osztályozó vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is

engedélyt kaphat a tanuló.

A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő

vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három

vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több.

A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény

nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a

58

vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét

hátrányosan befolyásolta.

Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan

megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell.

Különbözeti vizsga

A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg.

A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell

az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

Javítóvizsga

A tanuló tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kap, javító

vizsgát tehet.

A javítóvizsgával kapcsolatban érintett tantárgyak témaköreit, a kapcsolódó

gyakorlófeladatait és a javítóvizsga időpontját tartalmazó dokumentumot az érintett tanuló

szülei részére tértivevényes formában kell eljuttatni. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal

tájékoztatni kell.

A vizsgatárgyak követelményrendszere

Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az

intézmény pedagógiai programjában található követelmény-rendszerével.

Vizsgatárgyak részei

Irodalom írásbeli + szóbeli vizsga

Magyar nyelvtan írásbeli + szóbeli vizsga

Történelem írásbeli + szóbeli vizsga

Idegen nyelv írásbeli + szóbeli vizsga

Matematika írásbeli + szóbeli vizsga

Fizika írásbeli + szóbeli vizsga

59

Földrajz írásbeli + szóbeli vizsga

Biológia írásbeli + szóbeli vizsga

Kémia írásbeli + szóbeli vizsga

Informatika gyakorlati vizsga

Testnevelés gyakorlati vizsga

Előzetes tájékoztatás esetében – a nevelőtestülettel, szakmai közösséggel egyeztetve –

lehetőség van arra, hogy csak írásban vagy csak szóban vizsgázhasson az érintett tanuló.

2.11 Az értékelés rendszere

Az iskola nevelő-oktató tevékenységéből adódóan sokrétű követelmény-rendszert állít fel a

gyerekek számára. A követelményrendszer három nagyobb részre osztható:

Tantárgyi követelmények (a tantárgyi minimumkövetelményeket a 2. számú

melléklet tartalmazza)

Magatartási követelmények

Szorgalmi követelmények

A követelményrendszer betartása, ill. betartatása szempontjából alapvetően fontos az alábbi

alapelvek figyelembe vétele:

Csak az iskola helyi tantervében elfogadott tananyagot lehet megkövetelni.

A követelmények megállapításánál figyelembe kell venni az életkori sajátságokat.

A tantárgyi és tanórai követelmények legyenek világosak, egyértelműek és

teljesíthetők.

A tanév elején közölt elvárások ne változzanak a tanév során, a tanuló érezze a

következetességet és a kiszámíthatóságot.

Összhangot kell teremteni az egyes tantárgyak között, ne legyen egyik sem

túlhangsúlyozott vagy elhanyagolt a másik tantárgy rovására, előnyére.

Figyelembe kell venni a tanuló képességeit, és a tanuláshoz való hozzáállását, ehhez

jól kell ismerni a tanulót.

A követelmény célja nem az elriasztás, hanem az igényesség kialakítása.

60

2.11.1 Tantárgyi követelmények értékeléséről

Az iskolai számonkérés, értékelés a jogszabályi előírásnak megfelelően az ellenőrzés

keretében történik az ellenőrzés célja, hogy a pedagógus, de maga a tanuló is

megbizonyosodjon a tananyag elsajátításában elért előrehaladásáról, annak színvonaláról, az

esetleges hiányok pótlásának szükségességéről úgy, hogy mindezekről a szülő is kellő

tájékoztatást kapjon.

Az ellenőrzésnek, rendszeresnek, változatosnak és tárgyilagosnak kell lennie.

Az objektív, igazságos értékelés - osztályozás előfeltétele a világosan megfogalmazott és

következetesen érvényesített követelményrendszer. Ugyanakkor a tanulót önmaga

teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés, osztályozás a

tanulókat egyénenként is segítik abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák. Akár

elismerő az értékelés, akár bíráló, legyen a bizalomra építő.

Bármely tantárgy ellenőrzési - értékelési rendszerében a folyamatosság elengedhetetlen

követelmény. Az ellenőrzés formái tantárgytól, tananyagtól, az oktatási céltál, a tanulók

egyéniségétől és számos más tényezőtől függően rendkívül változatosak lehetnek.

Érvényesíteni kell a szóbeliség fontosságát. Még a "feladatmegoldó" tárgyakban sem

hagyható el a szóbeli ellenőrzés, számonkérés. Az intézmény pedagógusainak a szóbeli és

írásbeli feleletek egyensúlyára ügyelni kell.

Ellenőrzés - értékelés - osztályozás a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek jelentős

szerepe van a személyiség fejlesztésében, ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzet

egyensúlyára ügyelni, kell.

A szaktárgyi előmenetel követelménye és minősítési szempontjai

2.11.2 A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi

munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az osztályozás ma még nem mellőzhető

61

motivációja a tanulásnak, a teljesítmények fokozásának, a fejlődésnek. Az osztályzás nevelési

hatékonyságát növeljük.

A tanév első két hónapjában megismertetjük a tanulókkal az új tantárgyak sajátos tanulási

módszereit, tudatosítjuk, hogy milyen típusú munkát és teljesítményt várunk tőlük az adott

tantárgyban. Az új tantárgyaknál az első hónapban lehetőleg csak a motivációt elősegítő

érdemjegy kerüljön a naplóba. Az egész éves folyamatos tanórai ellenőrzés nagy jelentőségű.

A tanár, tanuló, szülő így látja a folyamatos előrehaladást, a nehézségeket.

Értékelés

a folyamatos munka, folyamatos visszajelzésének eszköze

motivációs eszköz /belső motívum erősítése/

az elvárt, követelményekben megfogalmazott ismeretekhez való viszony illetve

mérték kontrolljának eszköze, az önismeret kontrollja

az elvárt képességek szintmérésének eszköze

az előrehaladás mérésének eszköze

egyéni adottságok figyelembe vétele

regisztrálja a fejlesztési irányt.

A tanulók számára kialakítandó értékelési renddel szemben az alábbi követelményeket

határoztuk meg a tanítás tanulás folyamatában:

o legyen egységes, egyszerű, áttekinthető

o legyen differenciált, személyre szóló

o legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő

o biztosítsa a személyre szabott értékelés jogát is

o jelezze a sikert és a kudarcot

o jelezze a tanuló számára a helyzetét éppúgy, mint szülei, környezete számára.

Az értékelés formái

Személyes szóbeli értékelés

A motivációs rendszerben kiemelkedő szerepe van a személyre szóló értékelésben. Ennek

jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló és motiváló.

Többféle módon jelenhet meg:

62

o A pedagógus személyiségéből, értékrendjéből, tudásából eredő szinte minden

pillanatban megjelenő megnyilvánulások.

o A közösen végzett tevékenységekben megjelenő tudatos, rendszeres szóbeli

értékelés.

o A pedagógus hosszabb beszélgetése, helyzetfeltárása gyerekekkel, szülőkkel.

o A személyes szóbeli értékelés munkánk minden percében folyamatos.

Írásbeli szöveges értékelés

A tanulók írásbeli munkájához fűzött részletes megjegyzések, kiegészítések.

Tanév közben a tantárgyi témakörök végén témazáró dolgozatokat iratunk melyeket

százalékosan értékelünk.

0% - 35% - felzárkóztatásra szorul

36% - 49% - gyengén megfelelt

50% - 74% - megfelelt

75% - 89% - jól megfelelt

90% -100% - kiválóan megfelelt

Az évközi értékeléseket a gyerekeknek, a félévi és az év végi értékeléseket pedig a szülőknek

címezzük. A félévi és év végi minősítés az első évfolyamon félévkor és év végén, illetve a 2.

évfolyam félévkor a törvény alapján történik:

Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul, úgy fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását,

akadályozó tényezőket és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükségek

intézkedésekre.

Szöveges értékelés az 1. évfolyam első félévben és év végén, a 2. évfolyam első félévben a

mondatbank alapján történik.

Osztályozás

Az értékelés - osztályozás a hagyományos ötös fokozatú rendszerben történik:

jeles / 5 / 90% - 100%

jó /4/ 75% - 89%

közepes / 3 /50% -74%

63

elégséges / 2 / 31% - 49%

elégtelen /1/ 0% -30%

Ez az értékelési forma a 2. évfolyam év végétől a 8. évfolyamig történik. Az egyes fokozatok

tartalmát tantárgyaktól függetlenül az alábbiak szerint határozzuk meg.

Jeles (5) érdemjegyet, ill. osztályzatot kap az a tanuló,

aki az iskolai (tanórai) közös munkában különösen nagy figyelmet és érdeklődést

mutat.

Otthon feladatát állandóan, és legnagyobbrészt segítség nélkül végzi. Az osztályban

már feldolgozott tananyagról szóban és írásban bármikor kiválóan és helyes

magyarsággal számot tud adni, annak helye és önálló alkalmazásában nehézsége

nincs, kötelességtudása, pedig társaira jótékony hatású.

Amennyiben a tanuló osztályzata mindkét félévben valamennyi érdemjegye jeles, a

tanuló szaktárgyi dicséretben részesülhet.

Jó (4) érdemjegyet, ill. osztályzatot kap az a tanuló,

aki az iskolai közös munkában érdeklődéssel és figyelemmel vesz részt, otthoni

feladatait általában segítség nélkül jól elvégzi, a már feldolgozott tananyagról szóban

és írásban számot tud adni és azt némi segítséggel helyesen alkalmazni is tudja,

kifejezőképességében csak kisebb hiány fordul elő, de tanulmányi kötelezettségeinek

teljesítéséről kellő bizonyítékot nyújt.

Közepes (3) érdemjegyet, ill. osztályzatot kap az a tanuló,

aki az iskolai közös munkában részt vesz, otthoni feladatait nagyobbrészt önállóan

elvégzi, a már feldolgozott tananyagról szóban vagy írásban kisebb hiányokkal,

tévedésekkel vagy pontatlanságokkal számot tud adni és azt segítséggel, alkalmazni is

tudja, kifejezőkészségében időnként nehézségei mutatkoznak, amelyeket azonban

kötelességtudóan megpróbál kijavítani.

Elégséges (2) érdemjegyet, ill. osztályzatot kap a tanuló,

64

aki az iskolai közös munkában részt vesz, otthoni munkáját lényeges elemeiben

elvégzi, a már feldolgozott tananyag legfontosabb részeiről szóban és írásban számot

tud adni, de ismereteit csak segítséggel tudja alkalmazni, írásbeli dolgozatainak

eredménye pedig legalább felerészt elégséges.

Elégtelen (1) minősítést kap a tanuló,

aki az iskolai közös munkában passzív, otthoni feladatai nem vagy csak hanyagul

végzi el, a feldolgozott tananyag lényeges részeiből szóban és írásban sem tud számot

adni, írásbeli dolgozatainak érdemjegye, pedig túlnyomórészt elégtelen.

Szöveges értékelésről, moduláris tárgyakra vonatkozó értékelés

Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint második évfolyam félévkor a tanulók

teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük.,

A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év

végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük, kivéve a modulokat.

Moduláris tantárgyak értékelése: / kifutó rendszerben/

a) etika – szöveges értékelési kategóriák

b) médiaismeret – szöveges értékelési kategóriák

c) egészségtan – szöveges értékelési kategóriák

d) hon és népismeret – szöveges értékelési kategóriák

e) tánc és dráma – szöveges értékelési kategóriák

A szövegértés-szövegalkotás tantárgy értékelése a magyar irodalom és magyar nyelvtan

tantárgyi érdemjegyeknél jelenik meg.

Értékelési kategóriák:

kiválóan megfelelt

jól megfelelt

megfelelt

nem felelt meg/felzárkóztatásra szorul

65

A szöveges értékeléssel szemben támasztott követelmények:

Tartalma érthető legyen a szülők és gyermekek számára egyaránt.

Szerkezete jól tagolt, áttekinthető.

A pedagógus véleménye megalapozott legyen, tükrözze a gyermek alapos ismeretét.

Valamennyi kategória (szöveges, számjegyes) tartalmazza a tanuló tanulmányi

teljesítményének alakulását a tantárgy sajátosságaiból adódóan a tantervi követelmények

tükrében – a legfontosabb szempont;

ismereteinek, képességeinek fejlődését, kimagasló teljesítményét;

erőfeszítését a képességeinek megfelelő teljesítmény elérése érdekében;

a tantárgyhoz fűződő viszonyát, érdeklődését, aktivitását, szorgalmát;

felszerelésének, füzeteinek gondosságát, rendben tartását;

rendszeres felkészülését a tanítási órákra;

az önálló és csoportmunkához való hozzáállását;

a tanítói, tanári segítségkérés mértékét;

az önellenőrző képességének szintjét, fejlődését;

szóban, írásban: javaslatokat a továbbhaladásra, a meglévő hiányosságok pótlására.

A félévi és év végi minősítés - osztályozás - nem lehet mechanikus művelet. A záró

osztályzatnak tükröznie kell a tanuló évközi szerepléseit. Értékelni kell az igyekezetét, a

teljesítmény változásának irányát. Az értékelések rögzítésére az országosan alkalmazott

tájékoztató füzetet, ellenőrző könyvet, osztályozó naplót, bizonyítványt használjuk.

A félév és a tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményért a tanuló

dicséretet kaphat. Ha a tanulónak „jeles" osztályzatai mellett magatartása és szorgalma is

példás, a nevelőtestületi dicséretben részesül. A dicséreteket az ellenőrzőkben, naplókban,

anyakönyvekben, bizonyítványokban is dokumentálni kell.

2.11.3 A továbbhaladás feltételei

(Nkt. 57.§ alapján)

66

57. § (1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi

követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy

alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló

az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a

megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az

iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal.

(3) A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára

megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt

is teljesítheti.

(4) A tanuló az egyes évfolyamok …..tanulmányi követelményeinek teljesítéséről

bizonyítványt kap….

Az a tanuló folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamba lépéssel, aki az adott évfolyam

minden tantárgyából teljesítette a minimális követelményeket a szorgalmi időszak alatt.

A javítóvizsga sikeres letétele esetén is magasabb évfolyamra léphet.

A tantárgyak minimális követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza, évfolyamokra

lebontva.

A sikeresen teljesített iskolai évfolyam megismétlése

Az iskola igazgatója engedélyezheti a tanulónak a már sikeresen befejezett iskolai évfolyam

megismétlését. Elbírálása intézményi hatáskör, igazgató mérlegelés tárgya, azonban az

általános iskola első-negyedik évfolyamán, mivel a szülő kérésére az említett évfolyamok

megismétlését az igazgatónak engedélyeznie kell.

3.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök

kiválasztásának elvei

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott

taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozáshoz,

amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott

67

taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika,

rajz.

Törekszünk az egymásra épülő (lehetőleg egy kiadótól származó) tankönyvcsaládok

alkalmazására. Olyan tankönyveket választunk, amelyekben kellő hangsúlyt kap a

felhasználás képessége, az alkalmazásképes tudáshoz szükséges alkalmazási technológiák,

eljárások bemutatása. Olyan eljárási javaslatokat kell tartalmaznia a tankönyvnek, amely

gyakorlati példákon keresztül mutatja be a megszerzett tudás alkalmazhatóságát. Előnyben

részesítjük azokat a tankönyveket, amelyek egyéb taneszközök alkalmazását is támogatják

(internet, digitális tananyag, tanulói eszközök stb.) Tartalmazzon (vagy kapcsolódjon hozzá)

differenciálásra alkalmas feladatsor (egyszerű alapfeladatok, többszintű nehézségi fok,

szorgalmi és választható feladatok).

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói

taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az

egyes munkacsoportok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

Az első évfolyamos tanulók esetében a pedagógus által - szakmai szempontok alapján

összeállított - kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző

tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk A taneszközök beszerzése a tanév

kezdetéig a szülők kötelessége.

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösség a következő szempontokat veszik

figyelembe:

A választás általános szempontjai:

a tankönyvek, taneszközök a helyi tantervünkkel összhangban legyenek

életkori sajátosságoknak megfelelő, jól érthető, áttekinthető, világosan

megfogalmazott tananyag, nyelvezet

a tankönyv, taneszköz legyen figyelemfelkeltő, motiváló, esztétikus

a következő tanév tananyaga, ismeretanyaga építhető legyen rá

segítse a tantárgyi koncentrációt

68

a tankönyvek ismeretanyaga ne csak a minimum követelményeket tartalmazza, adjon

módot a tanulónak az önálló ismeretszerzésre is és differenciálásra is (IPR)

A taneszköz és tankönyvválasztás szempontjai:

Feleljenek meg az iskola helyi tantervének.

A taneszközök választásánál előnyben részesítjük azokat, amelyek munkálkodásra

késztetik a tanulókat, támogatják a differenciálást és a kooperatív technikák

alkalmazását. Kapcsolható hozzájuk digitális tananyagtartalom.

Előnyben részesítjük azokat a tankönyveket, amelyek egyszerű alapfeladatokat

tartalmaznak többszintű nehézségi fokkal, valamint szorgalmi és választható

feladatokat is kínálnak.

Csak a művelődési és közoktatási miniszter által hivatalosan tankönyvvé

nyilvánított, nyomtatott taneszköz legyen használható.

Lehetőség szerint több tanéven keresztül legyenek használhatók.

Új taneszközt (tankönyvet) csak indokolt esetben vezessünk be.

A különböző tantárgyak tankönyvei egymásra épüljenek.

A tankönyvhöz lehetőleg munkafüzet is tartozzon.

A tankönyv, érdeklődést keltő legyen, tartalmában és a feldolgozás mélységében

igazodjon a tanuló életkorához.

A kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák

meg a helyi tantervnek megfelelően.

A tankönyvválasztás a munkaközösségek tanévenként felülvizsgálják.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket időben (a megelőző tanév tavaszán)

tájékoztatjuk.

Az iskola törekszik még minél több nyomtatott, tartós taneszköz beszerzésére (az

iskolai könyvtár számára), hogy ezeket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók

ingyenes használatába bocsáthassa.

Az iskolába jelentkező tanulók felvételének általános elvei

Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet a kormányhivatal határoz meg –

minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben

a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.

69

Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi

azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt;

az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást:

óvodai szakvélemény,

nevelési tanácsadás keretében végzett iskolaérettségi szakértői vélemény,

sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a Szakértői Bizottság szakértői

véleménye.

A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi

azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt;

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a

tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom

érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe

vételével az iskola igazgatója dönt.

Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi magatartása vagy

szorgalma rossz vagy hanyag minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló

döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek

véleményét.

A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében

meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból

a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem

tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt

követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül

megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot

köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

3.3 A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósítása

3.3.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

70

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni

fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése:

A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe helyezzük a hatékony, tevékenységközpontú

módszereket, a tanórák szervezését kooperatív technikákkal, változatos munkaformákban (az

egyéni és frontális munka melletti homogén és heterogén csoport, pár), lehetőséget

biztosítunk az egyéni haladásra szakértői javaslatok alapján. Differenciált feladatadással

biztosítjuk a tanulók fejlődését, rendszeres és következetes figyelemmel kíséréssel, akár az

iskolaközösség nyilvánossága előtti értékeléssel (elsősorban jutalmazással).

A kötelességérzetet szabályok közös felállításával és elfogadásával, a kiadott feladatok

rendszeres ellenőrzésével, folyamatos értékeléssel alakítjuk ki, amibe a szülőket is

elengedhetetlenül szükséges bevonni.

3.3.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai

teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe

kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.

Mintákat adunk az önálló ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Előtérbe kerül a tanulók

önálló ismeretszerzése, önellenőrzése a pedagógus összehangoló, moderáló szerepe mellett.

3.3.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a

tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és

tudástartalmak megalapozásának folytatása.

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék

és hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;

71

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával

kívánunk hozzájárulni;

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia

eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének

fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas

kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a

tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő

értékelésük

a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes

magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek

elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az

önművelés alapozásával

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív,

tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat;

az anyanyelvi műveltség, a nyelvi kompetencia fejlesztése

hagyományok, szokások ismerete

vállalkozói, pénzügyi ismeretek bővítése az életkori sajátosságoknak megfelelően

3.3.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a

változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott

kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása,

valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium

hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre

összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák

továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az,

hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

72

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék

és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával

kívánunk hozzájárulni;

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének

fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas

kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a

tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő

értékelésük

a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes

magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával, a biztonságos szóbeli és

írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a

mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés

alapozásával

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív,

tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat;

az anyanyelvi műveltség, a nyelvi kompetencia fejlesztése

hagyományok, szokások ismerete

vállalkozói, pénzügyi ismeretek bővítése az életkori sajátosságoknak megfelelően

3.4 Mindennapos testnevelés

Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg.

Ennek alapján

az iskola - felmenő rendszerben - minden osztályban, megszervezi a mindennapos

testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát

az alábbi módok valamelyikével teljesíthet:

a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott

tanórán való részvétellel,

73

iskolai sportkörben való sportolással,

kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján

kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között

szervezett edzéseken való sportolással.

A heti öt órából legfeljebb heti két óra a NAT Testnevelés és Sport műveltségterületében

jelzett sporttevékenységekre (úszás, néptánc, közösségi és más sportjátékok, szabadtéri

sportok, természetjárás, kirándulás), vagy az iskola lehetőségeinek és felszereltségének

megfelelően a különféle más sporttevékenységekre fordítható (hagyományos magyar

történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok).

A kifutó évfolyamokon a tanulók számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások

biztosítják:

kötelező testnevelés órák

iskolai tömegsport foglalkozásai

játékos, egészségfejlesztő testmozgás.

Célunk a tanulók egészséges testi fejlődésének biztosítása az életkori sajátosságoknak

megfelelően.

Igényt kialakítani bennük a mozgás és a küzdés iránt. Valamint legyen vízbiztonságuk

(úszás), tudjanak sportjátékot játszani, legyen életvitelük része a rendszeres fizikai mozgás

A mindennapos testnevelés biztosítása:

A törvényi rendelkezés értelmében a 2013/14-es tanévtől kezdve már az 1-2. illetve az 5-6.

évfolyamokon kell biztosítani a mindennapos testnevelést felmenő rendszerben.

Mivel intézményünkben hagyományainknak megfelelően néptánc oktatása is folyik, így azt a

testnevelésre vonatkozó tantervébe integrálva nyílik lehetőség arra, hogy mind a jogszabályi

előírásoknak megfeleljünk és őrizzük hagyományainkat.

Intézményünkben a néptánc oktatása mellett úszásoktatás is folyik a 2-3. és az 5-6.

évfolyamos tanulóknak, így változatos mozgásformák segítségével tudjuk teljesíteni az

előírtakat.

1. évfolyam T+N+Ts 5. évfolyam T+U+Ts

3 évfolyam T+N+U 6. évfolyam T+U+Ts

74

4 évfolyam T+N+U 7. évfolyam T+Ts

5 évfolyam T+N+Ts 8. évfolyam T+Ts

ahol T- Testnevelés N – Néptánc U- Úszás Ts – Tömegsport

Sportfoglalkozások:

o sportjátékok

o osztályok közötti bajnokságok ( igény szerint)

o kosárlabda

o floorball

o labdarúgás

o asztalitenisz

A sportfoglalkozások, a testnevelés, és az úszásoktatás helye minden évben az órarend

függvénye.

3.5 Projektoktatás

A projektoktatás során egy összetett, gyakran a mindennapi életből származó téma kerül

feldolgozásra. A feladat a probléma megválasztásán és megoldásán túl a lehető legtöbb

vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely mindennapi életüket vagy annak

bizonyos részét az adott problémához kapcsolja. A feladat sokszínűsége biztosítja a közös

alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét. Lehetővé teszi, hogy a résztvevők a élményeik,

tapasztalataik, tehetségük vállaljanak részt.

A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, ”

életből merített” problémákból indít, és a résztvevők tapasztalataira épít.

A projektmódszer igényli a tanulói tevékenységek tudatos tervezését.

A tervezés két szintje: - első az egész folyamatra vonatkozik, amely során

meghatározott ismeretekhez és képességekhez

kívánjuk eljuttatni a tanulókat.

- másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti,

amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos

jelenléte szükséges.

75

A feladatválasztás történhet osztályközösségi szinten, munkaközösségi szinten, több

tanulócsoport bevonásával. A témaválasztás lehet tanulói, vagy pedagógus

kezdeményezésére. A projekt időtartama 1-6 hétre tervezendő.

Iskolánkban a TÁMOP 3.1.4 pályázatban vállaltak szerint témahetet illetve három hetet

meghaladó projektek működnek.

3.6 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Valamennyi gyermeknek joga van képességeik minél maradéktalanabb kibontakoztatására,

személyiségfejlődésük támogatására. Külön figyelmet kell fordítani a valamilyen okból

hátrányos helyzetbe került tanulókra, akiknek olyan támogató környezetre van szükségük,

mely biztosíthatja iskolai sikerességüket. Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni

küzdelem, a megkülönböztetés hátrányainak bemutatása és az ellenük való küzdelem az

iskolában társadalmi fontosságú.

Ennek etikai alapú megközelítése valamennyi tanórai és – a nevelési célzatú foglalkozások

között kitüntetett helyen szereplő osztályfőnöki órák mellett – a tanórán kívüli foglalkozásban

is elengedhetetlen. A nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő, befogadó

attitűd, a kultúrtörténeti relevanciájuk, államalkotó jelentőségük bemutatása egyaránt

lényeges az ismeretközlésben és a nevelés-oktatás egészén keresztül.

Fontos feladatunk a rászoruló tanulók megkülönböztetett segítése, fejlesztése, egyenlőségének

biztosítása nevelő-oktató munka minden területén:

- a beiratkozásnál,

- a tanításban, ismeretközvetítésben

a gyerekek egyéni fejlesztésében

- előmenetelükben

- dicséret fegyelmezés gyakorlatában

- a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében

- a pályaválasztásban

- kapcsolattartásban (szülőkkel, segítőkkel, szakmai és társadalmi

környezettel).

76

Folyamatos feladataink

A kiemelt figyelmet igénylő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

pontos nyilvántartásának vezetése.

Pedagógusaink differenciált képzés és értékelés révén biztosítják, hogy minden tanuló

egyéni képességei szerint haladhasson.

A lemaradókat, nehézségekkel küszködőket tanulószobával, korrepetálással, egyéni

képességeik szerinti fejlesztéssel segítjük.

A lemorzsolódás minimális szintre való csökkentése érdekében rendszeres kapcsolatot

tartunk a szülőkkel, a tanulókkal, a családsegítő szolgálattal és egyéb partnerekkel.

Felelősségek:

Az igazgató felelős a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program

megvalósításának koordinálásáért, végrehajtásának nyomon követéséért, és az

esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért.

A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra

és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes

oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört.

Felelőssége továbbá, hogy, az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a

felettesének, illetve az illetékes munkatársának.

3.7 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei

és formái

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A tantárgyi ismeretek számonkérésének és a tanulók beszámoltatásának alábbi formáit

alkalmazzuk:

szóbeli

írásbeli

gyakorlati beszámolás

A SNI és BTM-s gyermekek számonkérése a mindenkori érvényes jogszabályok és a

szakértői véleményben meghatározottak alapján történik.

77

3.7.1 Írásbeli értékelése

o kompetenciamérés (az alkalmazó tudást méri)

o témazáró dolgozat (egy-egy téma befejezése után)

o felmérő dolgozat (két-három tananyag összekapcsolása)

o diagnosztizáló mérés (adott tananyag megvalósításának sikerességét méri)

o 10 – 20 perces röpdolgozat (írásbeli felelet)

o házi dolgozat

Az írásbeli munkáknál mindenkor követelmény:

o az áttekinthető külalak

o a helyesírási szabályok alkalmazása

A nevelőtestület állásfoglalása, hogy az alsó tagozatos tanulók esetén, egy tanítási napon

maximum egy olyan írásbeli számonkérés lehet, amelynek időtartama harminc percnél több.

A felső tagozatos tanulók esetében maximum két harminc percet meghaladó írásbeli dolgozat

íratható egy napon. Az ehhez szükséges egyeztetés az osztályfőnök és a szaktanárok feladata.

A röpdolgozatokat kivéve minden írásbeli beszámoltatás szándékát legkésőbb az azt

megelőző órán a tanulókkal közölni kell.

3.7.2 Szóbeli értékelés:

o felelet: adott tananyagból, memoriter

o feladat szóbeli megoldása

o kiselőadás, beszámolók

o gyűjtő és kutatómunka eredményének ismertetése

o egyéb tanórai szereplés

A szóbeli beszámolóknál általános követelmény

o a helyes tantárgyi tartalmakon túl: nyelvtanilag és stilisztikailag helyes

kifejezés és mondatszerkesztés

o évfolyamtól függően a két-három-többmondatos összefüggő előadásmód

78

3.7.3 Gyakorlati beszámoltatás:

egy-egy produkció bemutatása (rajz, egyéb műalkotás, munkadarab, tornagyakorlat,

számítógépen végzett munka, stb.)

projekt munka (összetett, tanórai kereteken túlmutató, több tantárgyon átívelő egyéni

vagy csoportmunka)

az alsó tagozaton valamennyi készségtárgyból (ének, rajz, technika, testnevelés) csak

gyakorlati beszámoltatást alkalmazunk. A felső tagozatban a készségtárgyak

vonatkozásában is – a testnevelés kivételével – mindegyik beszámoltatási forma

előfordul.

A tanulók értékelésében betöltött súlyukat tekintve csökkenő sorrendben a különböző

beszámoltatási formákat így rangsoroljuk:

o témazáró dolgozatok

o felmérő dolgozatok

o szóbeli feleletek, gyakorlati bemutatók

o röpdolgozatok

o rendszeres órai munka

o házi dolgozatok

o egyebek

3.8 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározása

A tanulási folyamatban szóbeli, írásbeli és gyakorlati feladatokra egyaránt szükség van. Ezek

aránya az egyes tantárgyak jellegéből adódóan eltérő. Annak eldöntése, hogy a tanuló

felkészülését milyen jellegű otthoni feladat segíti legjobban egy-egy tananyagnál, a szaktanár,

tanító kompetenciája, de köteles figyelembe venni a nevelőtestület által elfogadott alábbi

alapelveket.

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk,

kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.

o egy tantárgyból kijelölt otthoni szóbeli és írásbeli feladat együtt annyi legyen,

hogy átlagos képességű tanulók esetén egy óránál többet ne vegyen igénybe

79

o törekedni kell a differenciálásra a házi feladatok kijelölésekor, figyelembe

véve a tanulók eltérő képességeit,

o hétvégi pihenőnapokra és szünetekre is adható írásbeli és szóbeli házi feladat,

o házi feladat adható a készségtárgyakból is (kutató-, gyűjtőmunka, órai feladat

befejezése, stb.)

o a házi feladatokat minden esetben ellenőrizni, értékelni kell.

o a házi feladat hiányát szankció kövesse (szaktanár, tanító belátása szerint).

o a szorgalmi (nem kötelező) házi feladatokat szintén értékelni és jutalmazni kell

(a pedagógus belátása szerint).

3.9 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges

módszerek, feladatok

A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el

a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A

felmérés a „Hungarofit teszt alapján került összeállításra.

A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró

képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az

értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.

3.10 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának

értékelési elvei

3.10.1 A magatartás értékelésének elvei

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a

példás (5)

jó (4)

változó (3)

rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

A tanulók magatartását az első évfolyamon októbertől havonta, valamint félév és év végén az

osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

80

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén

az osztályban tanító nevelők véleményének figyelembe vételével.

A félévi osztályzatot a tájékoztatóba, az év végi osztályzatot a bizonyítványba be kell

jegyezni.

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5):

o a házirendet betartja,

o társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen,

segítőkészen viselkedik, kulturáltan beszél

o kötelességtudó, feladatait teljesíti,

o önként vállal feladatokat és azokat teljesíti,

o a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan viselkedik,

o az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz,

o óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet,

o nincs írásbeli figyelmeztetése,

o a közösség fejlődésére jó hatással van.

Jó (4):

o a házirendet betartja,

o tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon jól viselkedik,

o feladatait teljesíti,

o a rábízott feladatokat teljesíti,

o az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz

részt,

o nincs írásbeli intője,

Változó (3):

o az iskolai házirend előírásait többször megszegi,

o a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik,

o feladatait nem minden esetben teljesíti,

o előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva,

o a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,

81

o igazolatlanul mulasztott,

o írásbeli intője van,

o társait hátráltatja a tanulási idő alatt.

Rossz (2):

o a házirend előírásait sorozatosan megsérti,

o feladatait nem, vagy csak ritkán teljesíti,

o magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,

o társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlanul, durván viselkedik,

o viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,

o több alkalommal igazolatlanul mulaszt,

o osztályfőnöki megrovása vagy igazgatói fokozatú büntetése van.

3.10.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a

példás (5)

jó (4)

változó (3)

hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök

osztályzattal minősíti, és azt a tájékoztatóba, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

A második-nyolcadik évfolyamon, a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a

nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők

többségi véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi osztályzatot a tájékoztató füzetbe, az év végi osztályzatot a bizonyítványba kell

bejegyezni.

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5):

82

o képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

o tanulmányi feladatait minden tantárgyból elvégzi,

o a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi,

o munkavégzése pontos, megbízható,

o a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken részt vesz,

o taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

Jó (4:

o képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

o rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,

o a tanórákon többnyire aktív,

o többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való

részvételt ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti,

o taneszközei tiszták, rendezettek.

Változó (3):

o tanulmányi eredménye elmarad képességeitől,

o tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig

teljesíti,

o felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,

o önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire figyelmeztetésre

dolgozik.

Hanyag (2):

o nem a képességeinek megfelelően tanul,

o tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,

o feladatait nem végzi el,

o felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,

o a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak

ellenszegül,

o félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen

83

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt

szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte szükséges

3.10.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei

A jutalmazás és fegyelmezés különböző formáinak alkalmazása során a fokozatosság elvét

kell alkalmazni. Törekedünk arra, hogy jutalmazás mindig a közösség előtt, nevelő célzattal is

történjen, míg a fegyelmezés során a nyilvánosság, mint eszköz nem feltétlenül alkalmazandó.

A jutalmazás és fegyelmezés fokozatait, az egyes fokozatokra jogosult személyek

megjelölését, valamint az ahhoz kapcsolódó kiváltó magatartásformák pontos szabályozását a

Házirend tartalmazza.

3. Az intézmény helyi tanterve

3.1 Az intézmény kerettantervének óraszámai - választott kerettanterv

megnevezése

Iskolánk helyi tanterve az Emberi Erőforrások Minisztere által kiadott kerettantervek közül az

alábbi kerettantervekre épül:

A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

o 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4.

évfolyamára”,

o 2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8.

évfolyamára”.

Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és

követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott

kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek

által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven

százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben

84

szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a

tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére, fordítjuk.

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait valamint a választott

kerettantervek változatait a 3. számú mellékletben található táblázatok tartalmazzák.

A mellékletben megtalálható táblázatokban beszámításra került a szabadon választható

órakeret által biztosított plusz órák száma.

Iskolánk a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat”

illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:

Tantárgy megnevezése Változat

Magyar nyelv és irodalom

Matematika A

Fizika A

Kémia A vagy B

Biológia-egészségtan A vagy B

Ének-zene felső tagozat A

Ének-zene alsó tagozat A

2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017

1. o

szt

2. o

szt

3. o

szt

4. o

szt

1. o

szt

2. o

szt

3. o

szt

4. o

szt

1. o

szt

2. o

szt

3. o

szt

4. o

szt

1. o

szt

2. o

szt

3. o

szt

4. o

szt

ALSÓ TAGOZAT úPP rPP rPP rPP úPP úPP rPP rPP úPP úPP úPP rPP úPP úPP úPP úPP

Magyar nyelv és

irodalom 7 8 7,5 7 7 7 7,5 7 7 7 7 7 7 7 7 7

Idegen nyelvek 1 1 2 4,5 1 1 2 4,5 1 1 1 4,5 1 1 1 3

Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

85

Erkölcstan 1 - - - 1 1 - - 1 1 1 - 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1,5 2 1 1 1,5 2 1 1 1 2 1 1 1 1

Ének-zene 2 1 1 1 2 2 1 1 2 2 2 1 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 1,5 1 1 2 2 1 1 2 2 2 1 2 2 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 4 2 2 5 5 2 2 5 5 5 2 5 5 5 5

Néptánc 1 1 1 1 1 1

informatika 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

összesen 25 23.5 22 24,5 25 25 22 24,5 25 25 25 24,5 25 25 25 27

5.

osz

tály

6.

osz

tály

7.

osz

tály

8.

osz

tály

5.

osz

tály

6.

osz

tály

7.

osz

tály

8.

osz

tály

5.

osz

tály

6.

osz

tály

7.

osz

tály

8.

osz

tály

5.

osz

tály

6.

osz

tály

7.

osz

tály

8.

osz

tály

FELSŐ

TAGOZAT

Magyar nyelv és

irodalom 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 3 4 4 4 3 4

Idegen nyelvek 4 5 5 5 4 4 5 5 4 4 4 5 4 4 4 4

Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

Történelem 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Erkölcstan 1 - - - 1 1 - - 1 1 1 - 1 1 1 1

Természetismeret 2 2 - - 2 2 - - 2 2 - - 2 2 - -

Biológia-

egészségtan - - 1,5 1,5 - - 1,5 1,5 - - 2 1,5 - - 2 1

Fizika - - 1,5 1,5 - - 1,5 1,5 - - 2 1,5 2 1

Kémia - - 1,5 1,5 - - 1,5 1,5 - - 1 1,5 1 2

Földrajz - - 1,5 1,5 - - 1,5 1,5 - - 1 1,5 1 2

Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

86

Dr / tánc - Hon-

népismeret* 1 - - - 1 - - - 1 - - - 1 - - -

Honismeret 0,5

Etika 0,5 0,5

Média 0,5 0,5 0,5

Egészségtan 0,5

Informatika 1 1,5 2 2 1 2 2 2 1 2 2 2 1 2 2 2

Technika,

életvitel és

gyakorlat 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 -

Testnevelés és

sport 5 5 2 2 5 5 2 2 5 5 5 2 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

összesen 28 28,5 29,5 29,5 28 28 29,5 29,5 28 28 31 29,5 28 28 31 31

Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret

tantárgyak közül a Honismeret tantárgyat tanítja.

Záradék

A 2013 tavaszán elkészült pedagógiai programhoz kapcsolódóan az alábbiakat kívánjuk

rögzíteni

Az intézmény munkáját meghatározó új Pedagógiai Programban foglaltak megfogalmazzák és

rögzítik a pedagógia munkánkat. A 2013/14-es tanévtől kifutó rendszerben a 2-3-4.

évfolyamok valamint a 6-7-8. évfolyamok az eddig érvényben volt Pedagógiai Program

szerint folyik az oktató-nevelő munka

A mindennapos testnevelés a Nkt. értelmében 2012.szeptember 1-től került bevezetésre

minden általános iskola 1. ill. 5. évfolyamában. A törvényi rendelkezéseket, az 1. pontban

megfogalmazottakat és a fenntartói lehetőségeket figyelembe véve – megőrizve

87

hagyományainkat – az alsó tagozatos testnevelés tantárgyba, heti 1 óra időtartammal

beépítettük a néptánc oktatását

A régi Pedagógiai Program értelmében kifutó rendszerrel továbbra is folyik az emelt szintű

angol nyelv oktatása. Ennek értelmében a felső tagozat 6-7-8. évfolyamában heti 5 tanítási

órában folyik a nyelvi oktatás, míg alsó tagozaton 2-3-4. évfolyamon 1-2-4,5 heti

óraszámmal.

Pályázatok

A TÁMOP.3.1.4 – 2009/0040 pályázat értelmében a fenntartási idő lejártáig a minden

tanévben szükséges egy három hetet meghaladó projekt, valamint egy témahét

megszervezése. Az adott tanévre vonatkozó témahét/ három hetet meghaladó projekt

tematikáját az adott tanévet megelőzően az intézményi munkatervben kell rögzíteni.

A TIOP -1-1-9 pályázattal kapcsolatosan a fenntartási időszak végéig a 3-4-5-6.

évfolyamokon (magyar (3.) – matematika (4) – angol (5.) – matematika (6)) az adott tantárgy

éves óraszámának 30%+1 tanítási órán kell a tanulói laptopokat alkalmazni.

A MÓDOSÍTOTT PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS

JÓVÁHAGYÁSA

1. A módosított pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat 2014.év január hó 31.

napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Besnyő, 2014.év január hó 31.

...............................................

Az iskolai diákönkormányzat

vezetője

88

2. A módosított pedagógiai programot az iskola szülői szervezete 2014.év január hó 22.

napján véleményezte és elfogadásra javasolta.

Besnyő, 2014. év január hó 31.

...........................................

A szülői szervezet nevében

3. A módosított pedagógiai programot a nevelőtestület a 2014.év január hó 31. napján

tartott ülésén elfogadta.

Besnyő, 2014. év január hó 31. napján.

Kovács Gáborné igazgató

Mellékletek

1. számú melléklet

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK

Nevelő - oktató munkánk

során komplex

személyiségfejlesztésre

törekszünk. Ezért

megismerjük tanítványaink

szükségleteit, motivációs

bázisát.

Az iskolai élet szervezé-

sének és a pedagógiai

hatásrendszer alakításának

meghatározó szempontja a

tanulói szükségletek mind

teljesebb kielégítése.

Az iskolai

tevékenységrendszer

minden eleme segítse

a tanulók testi,

értelmi, érzelmi,

akarati és jellembeli

tulajdonságainak

harmonikus

fejlődését!

Támogassuk a fiatalokat a

reális önismeret

kialakításában, az erkölcsi

és jellembéli tulajdonságok

felismerésében és tudatos

formálásában!

Teremtsük meg a feltételeit

tanulóink szükségleteinek

kielégítéséhez: biológiai;

biztonságérzet, a

közösséghez tartozás, az

intellektuális-esztétikai és

az önmegvalósítás.

Folyamatosan

megismerjük,

követjük és

elősegítjük

személyiségük

fejlődését.

Tapasztalatainkat

megosztjuk a

kollégákkal és a

szülőkkel.

Alkalmazzuk a tanuló

megismerési

technikákat.

Tesztek, tréningek,

dramatikus játékok,

önmegvalósítási

lehetőségek, szereplési

alkalmak teremtésével

segítjük

tanítványainkat saját

személyiségük

megismerésében és

fejlesztésében.

Igyekszünk megismerni

minden tanítványunk

személyiségszerkezetét, s

elősegítjük a reális

önismeretük alakítását,

formáljuk az önmagukoz

és társaikhoz fűződő

(szociális) viszonyukat

(attitűdjüket).

A fiataloknak legyen

áttekintése saját

személyisége

összetevőiről,

képességei és

tehetsége határairól és

lehetőségeiről, legyen

betekintése a

viselkedése hátterébe,

motívum-

Segítsük felfedezni és

fejleszteni minden

gyermekben / fiatalban a

személyiségének saját

értékeit; keressük minden

gyerekben az egyedit, a

megismételhetetlent,

támogassuk őket önmaguk

Reális önértékelésre

késztetjük a

tanulókat. Valós

életszituációk

teremtésével segítjük

az önálló, aktív,

felelősségteljes

személyiség

kialakulását.

A valós állapotból

Követjük a

tanítványaink

magatartásában

megnyilvánuló SZÉK

kompetencia-elemek

fejlődését! Folyamatos

visszacsatolás a reális

énkép alakítása

érdekében „szociális

tükör” évén. Mind az

89

rendszerébe, helyesen

ítélje meg az emberi

kapcsolatokban

játszott szerepét,

hatását!

kiteljesítésében!

kiindulva

fogalmazzunk meg

egyénre szóló

személyiségfejlesztő

programot!

alacsony, mind a túl

magas önértékelés

esetén a realitásokkal

való szembesítésre, a

reális önkritika / kritika

kialakítására

törekszünk.

Az életkori pszichikus

sajátosságokhoz

alkalmazkodunk.

Az egyes életkori

fejlődési szakaszok:

1-2. évfolyam

3-6. évfolyam

7-8. évfolyam

jellemzőit vegyük

figyelembe

(terhelhetőség,

motiváció,

viselkedési

sajátosságok, társas

kapcsolatok stb.)!

Az érzékelés, észlelés,

figyelem, emlékezet,

képzelet és gondolkodás

pszichikus funkcióit

tudatosan fejlesszük a

nevelési - oktatási

folyamatokban! Ezzel

megalapozzuk a tanuláshoz

szükséges alapkészségeket.

Valamennyi

pszichikus funkció

működését fejlesszük,

de a serdülő korban

már a produktív

(konvergens és

divergens)

gondolkodásra

helyezzük a

hangsúlyt. Ezzel

alapozzuk meg a

kreatív

személyiségjegyek

kialakulását.

A kreatív személyiség-

beállítódást erősítjük,

az ismeretszerzés

induktív és deduktív

útját egyaránt

alkalmazzuk.

A tágan értelmezett

tanulási folyamatokban

a az aktivizáló

módszereket

részesítjük előnyben.

A pedagógus személyisége

alapvető motivációs

tényező, közvetett módon

meghatározója a tanulói

teljesítménynek, a tantárgy

iránti érdeklődésnek, a

személyes kapcsolatok

minőségének (magatartási

modell, irányító személy).

Lehetőleg alakítsunk

ki minden tanulóban

sikerorientált

beállítódást, ennek

érdekében

alkalmazzon minden

pedagógus hatékony

tanítási stratégiákat,

nevelési stílusa

legyen integratív

felismerhető

együttműködéssel!

A pedagógus vértezze fel

magát a professzionális

szakmai-módszertani tudás

elemeivel, a tanuló

személyiségének

megismeréséhez szükséges

tudással, a tanári-tanulói

interakciós és

kommunikációs

készségekkel, a

konfliktusok kezeléséhez és

megoldásához szükséges

képességekkel

A szociális

befolyásolás

folyamatai közül a

behódolás, az

azonosulás és

interiorizáció közül

az utóbbira

törekszünk, amelyet

nem a hatalmi

tekintéllyel, hanem a

vonzerővel,

hitelességgel és

értékeink vállalásával

kívánunk elérni.

A tanulókkal a

„megszó-líthatóság”

közelségében élnek a

pedagógusok.

Demokratikus együtt-

működési készséget

tanúsítanak

korlátozottan

tekintélyelvű nevelési

gyakorlatot folytatnak..

A kompetencia-alapú

oktatás részprogramjait is

magába foglaló pedagó-

giai programunk össze-

állításánál elsődleges

szempont a nevelés -

oktatás

személyiségfejlesztő

hatásának érvényesítése.

Az iskola pedagógiai

gyakorlata adjon

teret: a színes

sokoldalú iskolai

életnek, az egyéni és

csoportos tanulásnak,

játéknak, munkának;

fejlessze a tanulók

önismeretét,

együttműködési

készségét, eddze

akaratát!

Az értelem kiműveléséhez

kapcsolódó tanulási

motívumok tanulási módok,

a megisme-rési vágy

fejlesztése, a játék-szeretet

és az alkotásvágy

fejlesztése, a tanulási

teljesítmény optimalizálását

segítő személyiségjegyek

erősítése minden pedagógus

napi feladata.

Kognitív képességek

fejlesztése: kognitív

rutinok (műveletek),

kognitív

kommunikáció,

problémamegoldás, a

tanulási életforma

kialakítása a

pedagógusok és

szülők

együttműködése

révén.

A kompetencia

területekre készített

tanulói eszközök

(tankönyvek,

munkafüzetek,

feladatsorok, fejlesztő

programok,

demonstrációs anyagok

és mérőeszközök stb.)

célszerű alkalmazása.

90

Az iskola szakmai

profiljának megfelelő

speciális - szakmai

kompetenciák fejlesztését,

az alkotó képesség

kibontakoztatását vállaljuk.

Az értelmi és érzelmi

intelligencia

fejlesztése mellett a

pozitív tartalmú

jellem és akarati

tulajdonságok

személyiségbe

ágyazása. Az

önkifejezés gazdag és

igényes tárházának

bemutatása,

befogadó- és alkotó

képesség,

improvizációs

képesség, verbális és

nem verbális,

valamint vizuális

kifejező képesség.

Az önfejlesztő képesség

alapozásával, a saját

adottságok, képességek és

tehetségük felmérésével

segítsük tanulóinkat

megtalálni erősségeiket!

Indirekt módon segítsük a

saját önfejlesztő stratégiáik

kialakítását!

Minden korosztály

jusson hozzá az

életkornak megfelelő

művészeti: zenei,

vizuális esztétikai

befogadás és

megismerés

lehetőségéhez, és

kapjon inspirációkat a

művészi

önkifejezésre.

Az iskola esztétikus

külső és belső

környezete fejleszti

ízlésüket,

igényességüket.

A testi - lelki jó

komfort-érzés

érdekében a sport-

foglalkozások,

vetélkedők,

szervezett játékok,

kulturális

programok,

versenyek,

képesség-fejlesztő

és önismereti

foglalkozások

szervezése.

Az iskolánkban folyó

pedagógiai tevékenység

alapja a tanuló, nevelő,

szülő együttműködése

A pedagógus

bánásmódja és

nevelési stílusa

legyen szociál-

integratív!

Formáljunk sokoldalú

társas kapcsolatokra képes,

környezettudatos,

egészséges életmódot

közvetítő, kialakító

személyiségeket

valamennyi tantárgy

tanítása során, kiemelten az

osztályfőnöki órák

témakörének körültekintő

megválasztásával.

Az ember és

társadalomismeret,

etika modul és

erkölcstan tantárgy

keretében

összehangoltan az

osztályfőnöki

témákkal, valamint az

egészségnevelési

modul tartalmával.

Sokféle

ismerethordozó,

médiaanyag,

demonstrációs eszköz,

infokommunikációs

technika

rendelkezésünkre áll.

Ezeket az egyéni és

csoportos ismeret-

elsajátítás szolgálatába

állítjuk.

91

Besnyői Arany János Általános Iskola

OM: 030088

2456 Besnyő, Iskola köz 1.

Tel: 06-25/505-020

Email: aranyiskola@freemail.hu

Honlap: besnyoiskola.ewk.hu

A pedagógiai program 2. számú melléklete

MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

92

A továbbhaladás feltételei 1. osztályosok számára

Magyar

egyszerű szóbeli közlések megértésére, utasítások végrehajtására, kérdésekre való

válaszadásra;

meghallgatott vagy olvasott mese, történet elmondására segítséggel;

az udvarias érintkezés tanult formáinak alkalmazására valóságos szituációkban

(köszönés, bemutatkozás, kérés, köszönetnyilvánítás)

a tanult memoriterek elmondására;

magyar ábécé betűinek fölismerésére, összeolvasására;

kiejtés szerint írandó szavak, szószerkezetek, rövid mondatok – a tanuló fejlettségi

szintjének megfelelő

néma és hangos olvasására;

másolásra kötött betűkkel írott mintáról, a saját nevének önálló, helyes leírására;

a j hang helyes jelölésére a taneszközökből megismert szavak körében;

szavak írására másolással: betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás nélkül.

a leírt nyelvi anyag fölolvasására, javítására összehasonlítással.

Memoriterek tanulása: 2-3 mondóka, soroló, találós kérdés

Matematika

Számok olvasása, írása 20-as számkörben.

Számfogalom, számok tulajdonságai, biztos számlálás 20-as számkörben (páros,

páratlan, számszomszédok).

Hozzátevés, elvétel tevékenységgel, megfogalmazása szóban.

Összeadás, kivonás, bontás, pótlás 20-as számkörben.

Egyszerű összefüggések: több, kevesebb, egyenlő megfogalmazása, lejegyzése,

relációs jelek alkalmazása.

Egyszerű szöveges feladatok értelmezése, megoldása, válasz megfogalmazása.

Síkbeli alakzatok megkülönböztetése, alak megnevezése, csoportosítása (logikai

készlet).

93

Erkölcstan

A tanuló életkorának megfelelő reális képpel rendelkezik saját külső tulajdonságairól,

tisztában van legfontosabb személyi adataival.

Átlátja társas viszonyainak alapvető szerkezetét.

Képes érzelmileg kötődni környezetéhez és a körülötte élő emberekhez.

Képes kapcsolatba lépni és a partner személyét figyelembe véve kommunikálni

környezete tagjaival, különféle beszédmódokat tud alkalmazni.

A beszélgetés során betartja az udvarias társalgás elemi szabályait.

Érzi a szeretetkapcsolatok fontosságát.

Érzi, hogy a hagyományok fontos szerepet játszanak a közösségek életében.

Törekszik rá, hogy érzelmeit a közösség számára elfogadható formában nyilvánítsa ki.

Képes átélni a természet szépségét, és érti, hogy felelősek vagyunk a körülöttünk lévő

élővilágért.

Képes rá, hogy érzéseit, gondolatait és fantáziaképeit vizuális, mozgásos vagy szóbeli

eszközökkel kifejezze.

Tisztában van vele és érzelmileg is képes felfogni azt a tényt, hogy más gyerekek

sokszor egészen más körülmények között élnek, mint ő.

Meg tudja különböztetni egymástól a valóságos és a virtuális világot.

Környezetismeret

Képességeinek megfelelően első osztály végén a tanuló:

tájékozódjon jól saját testén, tudja megnevezni főbb testrészeit.

tudja az irányokat helyesen használni.

ismerje az iskola nevét, annak helységeit, s azokat rendeltetésszerűen használja.

tudja elmondani saját lakcímét, szülei nevét.

Ismerje a napszakokat, a hét napjait, a hónapok, évszakok nevét, azok sorrendjét.

tudjon röviden beszámolni a napi időjárásról.

tudja megkülönböztetni az élőt és az élettelent.

ismerje fel a növények és az állatok legfontosabb részeit.

94

Ének

A tanulók 10 népdalt és gyermekdalt elő tudnak adni a kapcsolódó játékokkal

emlékezetből.

Érzik az egyenletes lüktetést, tartják a tempót, érzékelik a tempóváltozást.

A tanult zenei elemeket (ritmus, dallam) felismerik.

Rajz

4-5 munkadarab bemutatása.

A rajzfelszerelés eszközeinek, anyagainak ismerete és helyes használata.

Az alapszínek felismerése.

Technika

A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása

érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján.

Anyagok megmunkálása.

Megfelelő nyírástechnika és biztonságos ollóhasználat.

Az elvégzett munkáknál alkalmazott eszközök biztonságos, balesetmentes használata.

A munka közbeni célszerű rend, tisztaság fenntartása.

Testnevelés

természetes mozgások ismerete

gurulóátfordulás előre-hátra, mérlegállás

3 perc folyamatos futás

tornaterem és öltöző rendjének helyes használata

Néptánc

Egyszerű mozgáselemek követése, kötése.

Térirányok meglátása, érzékelése, követése.

A játékok, a játékos táncok ismerete. A tanult dalok dallama, szövege.

A játékok szabályainak betartása

95

A továbbhaladás feltételei 2. osztályosok számára

Magyar

ismert típusú írott utasítások megértésére, végrehajtására;

kérdésekre adott válaszok értelmes megfogalmazására;

a mindennapi érintkezés nyelvi formáinak alkalmazására, udvarias viselkedésre;

a tanult memoriterek szöveghű elmondására;

szavak, szószerkezetek, rövid mondatok néma és hangos olvasására: legalább a szavak

egyben tartásával;

olvasmányok tartalmának elmondására tanítói kérdésekre;

tartalmilag tisztázott és megértett szöveg felkészülés utáni felolvasására. A felolvasott

szöveg mondatokra tagolására: szünettartás, levegővétel;

8-10 soros, a tanulóknak ismert témájú szöveg önálló megismerésére, megértésének

igazolására kérdések megválaszolásával;

az ábécérend ismeretére,

hosszú magán- és mássalhangzók fölismerésére a beszédben;

a hosszú hangok jelölésére az írásban;

rövid, fonetikusan írandó szavak hibátlan lejegyzésére, tollbamondásra, a kiejtéstől

eltérőké másolással.

a j hang biztos jelölésére 20 – a tanulók által gyakran használt – szótőben;

a mondatok nagybetűvel való kezdésére, szavakra tagolására;

a szavak elválasztására a szótagolás szabályai szerint.

Matematika

tudja halmazok számosságát megállapítani és összehasonlítani;

tudja állítások igazságát eldönteni, igaz-hamis állításokat fogalmazni;

legyen képes tárgyakat, számokat sorba rendezni adott szempont szerint;

ismerjen fel és képezzen számsorozatokat adott szabály alapján;

ismerje a számok nevét, helyét a számegyenesen és jelét a 100-as számkörben;

tudja értelmezni és elvégezni az összeadást, kivonást, szorzást, osztást 100-as

számkörben;

ismerje a maradékos osztást;

ismerje fel a műveletek közötti kapcsolatokat;

96

tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatokat;

ismerje fel a téglalapot, négyzetet;

tudjon alakzatokat csoportosítani, válogatni megadott szempont szerint;

ismerje, használja a tanult szabványegységeket, mérőeszközöket.

Erkölcstan

A tanuló életkorának megfelelő reális képpel rendelkezik saját külső tulajdonságairól,

tisztában van legfontosabb személyi adataival.

Átlátja társas viszonyainak alapvető szerkezetét.

Képes érzelmileg kötődni környezetéhez és a körülötte élő emberekhez.

Képes kapcsolatba lépni és a partner személyét figyelembe véve kommunikálni

környezete tagjaival, különféle beszédmódokat tud alkalmazni.

A beszélgetés során betartja az udvarias társalgás elemi szabályait.

Érzi a szeretetkapcsolatok fontosságát.

Érzi, hogy a hagyományok fontos szerepet játszanak a közösségek életében.

Törekszik rá, hogy érzelmeit a közösség számára elfogadható formában nyilvánítsa ki.

Képes átélni a természet szépségét, és érti, hogy felelősek vagyunk a körülöttünk lévő

élővilágért.

Képes rá, hogy érzéseit, gondolatait és fantáziaképeit vizuális, mozgásos vagy szóbeli

eszközökkel kifejezze.

Tisztában van vele és érzelmileg is képes felfogni azt a tényt, hogy más gyerekek

sokszor egészen más körülmények között élnek, mint ő.

Meg tudja különböztetni egymástól a valóságos és a virtuális világot.

Környezetismeret- természetismeret

Megfigyeléseiről, tapasztalatairól a tanuló tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések

alapján!

Tapasztalatait rögzítse tanítói segítséggel! Ismerje fel a tanult jelenségeket rajzról,

képről!

Ismert témakörben csoportosítson megadott szempont szerint!

Legyen képes méréseket végezni, használja helyesen a tanult mértékegységeket!

Használja helyesen a napszakok nevét! Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat

helyes sorrendben!

Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jelenségeit!

97

Mutasson be a tanult élőlények közül egyet, sorolja fel jellemző jegyeit!

Tájékozódjon jól saját testén! Ismerje a fontosabb élelmiszercsoportokat, valamint

ezek arányos fogyasztását egészsége érdekében!

Fogadja el a másságot és a testi fogyatékos embereket!

Ismerje és használja pontosan a helyet, helyzetet jelentő (előtte, mögötte, közötte,

alatta, fölötte, mellette) kifejezéseket!

Nevezze meg otthona és az iskola között lévő legfőbb közlekedési veszélyforrásokat,

ismerje azok elkerülésének módját!

Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit!

Ismertessen egyet a település hagyományai közül!

Ének

A tanulók 5 népdalt és gyermekdalt elő tudnak adni a kapcsolódó játékokkal

emlékezetből.

Érzik az egyenletes lüktetést, tartják a tempót, érzékelik a tempóváltozást. A

megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmusgyakorlatot pontosan, folyamatosan

szólaltatják meg.

Rajz

Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás készítése. 4-5 munkadarab.

A képalkotó tevékenységek közül személyes kifejező alkotások létrehozása.

Technika

A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása

érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása.

Célszerű takarékosság lehetőségeinek ismerete.

Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, szálas anyagok, textilek magabiztos alakítása.

Az elvégzett munkáknál alkalmazott eszközök biztonságos, balesetmentes használata.

A munka közbeni célszerű rend, tisztaság fenntartása.

Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása.

Testnevelés

testrészek megnevezése

4 perc folyamatos futás

2-4 percből álló mozgásformából álló egyszerű tornagyakorlat bemutatása

98

futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása

Néptánc

A térirányok ismerete, látása, követése.

Egyszerűbb mozgáselemek kötése, önálló eltáncolása.

A tanult énekek dallama, szövege.

A továbbhaladás feltételei 3. osztályosok számára

Magyar

Egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmondása néhány

összefüggő mondattal.

érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban

Némán olvasott szöveg lényegének megértése és a hozzájuk tartozó ismert

feladattípusok megoldása kevés hibával

fél oldal terjedelmű, ismert témájú szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek

felolvasása felkészülés után.

kötelező memoriterek tudása

5-6 összefüggő mondatos szöveg írása megadott témában. Fogalmazások tagolásának

ismerete.

rendezett íráskép

az igék, a főnevek és a melléknevek felismerése. A személynevek, állatnevek, a

lakóhely nevének helyes leírása.

A begyakorolt szavak (kiejtés-, szóelemzés szerinti írásmód, j/ly írása kevés hibával.

Angol

Megismerik a tanulók a megadott szavakat és alapmondatokat.

Magyarul is megnevezik ezek jelentését.

A tanult kérdéseket és válaszokat párbeszédes játékban használják.

A megtanult mintamondatokban helyesen mondják a szavakat és nyelvtani elemeket!

Ezek segítségével, szócserével önálló mondatokat is képesek legyenek alkotni!

Megértik és végrehajtják a tanult utasításokat.

99

Az írás és olvasás nem követelmény, de a szóképek és mondatképek már ismerősek. A

tanult verseket, dalokat egyedül is elmondják, elénekelik.

Matematika

ismerje az alaphalmaz, részhalmaz fogalmát;

állapítsa meg egyszerű sorozatok szabályát, tudja folytatni az elkezdett sorozatot;

tudjon megfogalmazni igaz-hamis állításokat, állítások igazságát eldönteni;

tudjon egyszerű nyitott mondatokat megoldani;

helyesen írja, olvassa a számokat, bontsa azokat helyi érték szerint 1000-es számkörön

belül;

ismerje a számok egyes, tízes, százas szomszédait, tízesekre, százasokra kerekített

értékét;

tudja értelmezni, elvégezni a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást;

legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 1000-es számkörben (összeadás,

kivonás, szorzás egyjegyű szorzóval);

ismerje a helyes műveleti sorrendet több művelet esetén;

tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot a megoldási algoritmus alkalmazásával;

ismerjen fel egyszerű geometriai alakzatokat, nevezze meg néhány tulajdonságukat;

tudjon megoldani egyszerű számfeladatokat a tanult mértékegységekkel (km, m, dm,

cm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc).

Erkölcstan

A tanulónak életkorának megfelelő szinten reális képe van saját külső és belső

tulajdonságairól, és késztetést érez arra, hogy fejlessze önmagát.

Oda tud figyelni másokra, szavakkal is ki tudja fejezni érzéseit és gondolatait, be tud

kapcsolódni csoportos beszélgetésbe.

Képes másokkal tartós kapcsolatot kialakítani, törekszik e kapcsolatok ápolására, és

ismer olyan eljárásokat, amelyek segítségével a kapcsolati konfliktusok konstruktív

módon feloldhatók.

Érzelmileg kötődik a magyar kultúrához.

Érti és elfogadja, hogy az emberek sokfélék és sokfélék a szokásaik, a hagyományaik

is; kész arra, hogy ezt a tényt tiszteletben tartsa, és kíváncsi a sajátjától eltérő

kulturális jelenségekre.

100

Érti, hogy mi a jelentősége a szabályoknak a közösségek életében, kész a megértett

szabályok betartására, részt tud venni szabályok kialakításában.

Érti, hogy a Föld mindannyiunk közös otthona, és közös kincsünk számos olyan érték,

amit elődeink hoztak létre.

Képes a körülötte zajló eseményekre és a különféle helyzetekre a sajátjától eltérő

nézőpontból is rátekinteni.

Képes jelenségeket, eseményeket és helyzeteket erkölcsi nézőpontból értékelni.

Környezetismeret- természetismeret

ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit az egészségmegőrzés és

az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére;

az életkorának megfelelően, a helyzethez illően felelősen viselkedik segítségnyújtást

igénylő helyzetekben;

képes a hosszúság és az idő mérésére, a mindennapi életben előforduló távolságok és

időtartamok becslésére;

képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti

jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására;

képes a fenntartható életmód jelentőségének magyarázatára konkrét példán keresztül;

értelmezi a hagyományok szerepét a természeti környezettel való harmonikus

kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében;

képes az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a

bemutatására, az élőlények csoportosítására tetszőleges és adott szempontsor szerint;

képes egy természetes életközösséget bemutatni;

képes az informatikai és kommunikációs eszközök irányított használatára az

információkeresésben és a problémák megoldásában.

Ének

További 10 dal közös éneke emlékezetből.

Tanult tempójelzések és dinamikai jelek alkalmazása tanult dalokban.

Ritmusképletek elrendezése, értelmezése ütemmutató szerint.

Megismert dallamrelációk felismerése kottaképről.

101

Rajz

Élmény- és emlékkifejezés, illusztráció készítése; síkbáb és egyszerű jelmez készítése;

jelek, ábrák készítése; egyszerű tárgyak alkotása. 6-7 munkadarab

Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák az alkotótevékenységnek

megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználata.

A legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok.

Technika

Természetes, mesterséges anyagok tulajdonságainak megkülönböztetése.

Az anyagok tulajdonságai és felhasználásuk közötti kapcsolat felismerése.

Ismerje és alkalmazza a gyalogos és a kerékpáros közlekedés szabályait.

Aktív részvétel tárgykészítő tevékenységben.

Munkaeszközök megfelelő használata, védelme, megbecsülése, gondozása.

Ismerje a lakás- belső tereinek funkcióit.

Baleset, betegség esetén tudja, mit kell tennie.

Ismerjen fel néhány – a háztartásban nélkülözhetetlen – alapvető szerszámot, eszközt.

Testnevelés

A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása

érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása.

Egyszerű tárgyak elkészítése mintakövetéssel.

Munkaeszközök célszerű megválasztása és szakszerű, balesetmentes használata.

Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása.

Néptánc

A tanult táncciklusok felismerése, a tanult motívumok önálló eltáncolása.

A különböző összefogódzási módok használata.

A hangsúlyos és hangsúlytalan zenei egységek felismerése.

A tanult dalok ismerete.

102

A továbbhaladás feltételei 4. osztályosok számára

Magyar

érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban

előzetes felkészülés után ismert szöveg felolvasása kevés hibával, szövegfonetikai

eszközök használatával.

15-20 soros, az életkornak megfelelő tartalmú szöveg néma olvasása, a hozzájuk

kapcsolódó szövegértési feladatok önálló megoldásával

kötelező memoriterek tudása

a mondat kezdése nagybetűvel, a mondatfajták megnevezése

a szavak szófajának fölismerése (ige, főnév, melléknév, számnév, igekötő, személyes

névmás)

a tulajdonnevek tanult esetek nagybetűs kezdése

tanulás eszközeként használt írása, mondatfajták felismerése, megnevezése, helyes

leírása

önálló mondatalkotás és azok összekapcsolása. Önállóan 8-10 mondatos összefüggő

szöveg írása a megadott tartalmi kritériumoknak megfelelően

szótárak használata, azokban való keresés kevés tanítói segítséggel.

Memoriterek

Kölcsey Ferenc: Himnusz minimum 1. versszak

Petőfi Sándor: Nemzeti dal; minimum 1. versszak

Petőfi Sándor: A Tisza minimum 1. versszak

József Attila: Mama; minimum 1. versszak

4-5 szólás, közmondás, találós kérdés, magyar népdal;

Egy ifjúsági regény elolvasása a pedagógus és a tanulók közös megegyezése

alapján;

Angol

Hallott szöveg értése: a tanuló megért

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérést, utasítást, arra cselekvéssel

válaszol;

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdést.

Beszédkészség: a tanuló

103

egy szóval vagy hiányos, egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel

megfogalmazott kérdésre;

ismert dolgokat megnevez;

néhány mondókát, verset, dalt reprodukál.

Olvasott szöveg értése: a tanuló

felismeri a tanult szavak írott alakját;

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot megért;

ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál.

Íráskészség: a tanuló

helyesen lemásol ismert szavakat

Matematika

legyen képes a halmazok számosságának megállapítására, összehasonlítására;

tudjon elemeket sorba rendezni, összehasonlítani, szétválogatni megnevezett vagy

választott tulajdonság alapján;

használja, értelmezze pontosan a relációs jeleket (<, >, =);

legyen biztos számfogalma, helyesen írja, olvassa a számokat 10 000-es számkörben;

tudja értelmezni, elvégezni a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást a 10 000-

es számkörben.

tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal szóban;

legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 10 000-es számkörben (összeadás,

kivonás, szorzás egyjegyű és kétjegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval);

tudja ellenőrizni a számítások helyességét;

tudjon megoldani egyszerű, legfeljebb két művelettel leírható szöveges feladatot a

megoldási algoritmus alkalmazásával;

ismerje fel, és nevezze meg az egyszerű geometriai alakzatokat: négyszöget,

háromszöget, négyzetet, téglalapot és a kört;

ismerje és használja a szabvány mértékegységeket gyakorlati mérések során, tudja

elvégezni az egyszerű átváltásokat (km, m, dm, cm, mm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, ml,

év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc).

Erkölcstan

A tanulónak életkorának megfelelő szinten reális képe van saját külső és belső

tulajdonságairól, és késztetést érez arra, hogy fejlessze önmagát.

104

Oda tud figyelni másokra, szavakkal is ki tudja fejezni érzéseit és gondolatait, be tud

kapcsolódni csoportos beszélgetésbe.

Képes másokkal tartós kapcsolatot kialakítani, törekszik e kapcsolatok ápolására, és

ismer olyan eljárásokat, amelyek segítségével a kapcsolati konfliktusok konstruktív

módon feloldhatók.

Érzelmileg kötődik a magyar kultúrához.

Érti és elfogadja, hogy az emberek sokfélék és sokfélék a szokásaik, a hagyományaik

is; kész arra, hogy ezt a tényt tiszteletben tartsa, és kíváncsi a sajátjától eltérő

kulturális jelenségekre.

Érti, hogy mi a jelentősége a szabályoknak a közösségek életében, kész a megértett

szabályok betartására, részt tud venni szabályok kialakításában.

Érti, hogy a Föld mindannyiunk közös otthona, és közös kincsünk számos olyan érték,

amit elődeink hoztak létre.

Képes a körülötte zajló eseményekre és a különféle helyzetekre a sajátjától eltérő

nézőpontból is rátekinteni.

Képes jelenségeket, eseményeket és helyzeteket erkölcsi nézőpontból értékelni.

Környezetismeret- természetismeret

képes Magyarország elhelyezésére a földrajzi térben, ismeri néhány fő kulturális és

természeti értékét;

képes az informatikai és kommunikációs eszközök irányított használatára az

információkeresésben és a problémák megoldásában.

A tanuló keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz

kapcsolódó információkat!

Tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszoljon!

Tudja az élőlényeket megfelelő csoportba besorolni, ismerje ezeknek a csoportoknak

fő jellemzőit.

Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és lakóhely környezetéből!

Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket!

Nevezzen meg a környezetéből környezetszennyező forrásokat, ismerje azok

egészségkárosító hatásait!

105

Ének

Emlékezetből: további 10 dallam közös éneklése.

A Himnusz éneklése pontos szöveggel.

Tanult népdalok felismerése zeneművekben, feldolgozásokban.

Ritmussor szabad és adott szempontok szerinti rögtönzése (maximum nyolc ütem

terjedelemben).

Tudjon ismert dalokat tanári segítséggel szolmizálni.

A tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerése és megszólaltatása kottaképről.

Rajz

A legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok, illetve

komponálási módok használata, 6-7 munkadarab

Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat szabályainak ismerete,

alkalmazása. - - A hálózati kommunikációban való részvétel során fontos és

szükséges viselkedési szabályok elsajátítása, alkalmazása.

Életkorhoz igazodó fejlesztő, kreatív internetes tevékenységek megismerése.

Technika

Rend, tisztaság megtartása munka közben.

Munkaeszközök karbantartásának fontossága, gondozása.

Részvétel tárgykészítő tevékenységben

A készítendő tárgy sajátosságaihoz illő anyag és munkaeszköz választása.

Jártasság a gyalogos és a kerékpáros közlekedés szabályainak alkalmazásában.

Az egészséges életmód elemi szabályának ismerete.

A teendők megnevezése egyes betegségeknél – a mentők telefonszáma.

Testnevelés

7 perc folyamatos futás

3 lépéses dobóritmus ismerete

Részben önállóan tervezett 3-6 tornaelem összekötése.

Biztonságos labdakezelés, labdaátadások.

Kötélmászás kulcsolási technikájának ismerete.

Bíztató kísérletek a tanult úszásnemben.

A terek használata, alakzatok megtartása.

106

Néptánc

A tanult táncok ismerete.

A téli ünnepkörhöz tartozó ünnepek.

A terek használata, alakzatok megtartása.

A továbbhaladás feltételei 5. osztályosok számára

Magyar nyelvtan

Írása legyen rendezett, olvasható.

Megfelelő tempóban írjon diktálás esetén.

Kevés hibával másoljon 8-10 soros szöveget vagy 10-15 nehéz szót.

Tudja, mit jelent a kommunikáció, mik a tényezői.

Tudja felsorolni a beszélőszerveket.

Ismerje a következőket: hangok felosztása, a magán- és a mássalhangzók felosztása

Ismerje a mély és magas magánhangzókat.

Tudja, mi a hangrend törvénye, és azt ismerje fel a szavakban, ill. maga is tudjon

példákat gyűjteni.

Tudja felsorolni a helyesírási alapelveket: a kiejtés, a hagyomány és a szóelemzés

elvét.

Ismerje az abc-t, a betűrendbe sorolás szabályait, ezt a gyakorlatban is tudja

alkalmazni.

Tudjon egyjelentésű és rokon értelmű szavakat gyűjteni, ismerje fel az ellentétes

jelentést a szavak között.

Magyar irodalom

A tanuló legyen képes életkorának megfelelő tempóban olvasni a tankönyv prózai és

verses szövegeit. Az ismert szövegeket tudja értelmezni.

Tudjon felsorolni néhányat az év során tanult művek közül címmel és szerzővel

együtt.

Adott műcímhez tudjon szerzőt (írót, költőt) rendelni, a tanult írók, költők nevéhez

egy-egy mű címét társítani (Petőfi: János vitéz, Alföld, Egy estém otthon, Arany:

Családi kör, Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk stb.).

107

Ismerje és tudja vázlatosan elmondani Petőfi életét, tudjon néhány adatot Molnár

Ferenc életéről, tudja elhelyezni a korban.

Ismerje és tudja elmondani a János vitéz, a Tündérszép Ilona és Árgyélus, a

Fehérlófia, A Pál utcai fiúk tartalmát.

Ismerje az alábbi fogalmakat, tudja azok legfőbb sajátosságait: elbeszélő költemény,

népdal, regény, mese, monda, mítosz.

Tudja felsorolni a szóképeket: metafora, hasonlat, megszemélyesítés, ismert

szövegében tanári segítséggel ismerje fel őket.

A tankönyvben lévő mítoszok közül egy szabadon választottnak tudja elmondani a

tartalmát.

Tudja elmondani az alábbi műveket önállóan (memoriterek):

Petőfi: János vitéz (5 vszk.)

Az alföld (1-2. és utolsó 2 vszk).

Arany: Családi kör (4 vszk.)

Történelem

Tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között. Tudja,

hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később, mennyivel – a

kerettantervben megadott lépték szerint. Tudja, hogy az egyes történetek

eseményeihez milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók. Tudjon tanult történetet

elmondani kérdések alapján a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával.

Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző léptékű térképeken

megmutatni. Tudjon kérdéseket feltenni a tanult történetekhez. Tudjon különbséget

tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között. Tudjon elvégezni egyszerű

kronológiai számításokat.

Témakör Fogalmak Évszámok

Őskor

őskor, történelmi forrás, szakóca, ásóbot, eke,

gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés,

állattenyésztés, kézművesség

Ókori Kelet államai

Kr. e., Kr. u., évtized, évszázad, öntözéses

földművelés, csere, kereskedelem, falu, város,

állam, birodalom, ókor

Az ókori

Görögország

polisz, arisztokrata, démosz, népgyűlés,

demokrácia Kr.e. 776

108

(Hellász)

Az ókori Róma királyság, köztársaság, császárság, provincia, szenátus,

patríciusok, plebejusok,

Kr.e. 753, 395,

476

Képek a középkori

Európa történetéből

középkor, feudalizmus, földbirtok, hűbérúr, hűbéres,

vár, lovag, jobbágy, uradalom, majorság, jobbágytelek,

robot, terményadó, tized, nehézeke, szügyhám, önellátó

gazdálkodás, két- és háromnyomásos gazdálkodás,

árutermelés és pénzgazdálkodás, polgár, város, céh,

iszlám, Allah, Korán

622., 800

Angol

Hallott szöveg értése

A tanuló

ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel

válaszol;

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért;

ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos

információt kiszűr.

Beszédkészség

A tanuló

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol;

tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket fogalmaz, kérdéseket tesz fel;

megértési probléma esetén segítséget kér,

Olvasott szöveg értése

A tanuló

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas;

ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt

megtalál;

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg

lényegét megérti.

Íráskészség

A tanuló

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat helyesen

leír;

egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz.

109

Matematika

Összeadás, kivonás,

Egész számmal való szorzás, osztás a racionális számok körében.

Koordináta rendszerben való tájékozódás.

Téglalap kerülete, területe

Erkölcstan

A tanuló tisztában van az egészség megőrzésének jelentőségével, és tudja, hogy maga

is felelős ezért.

Tudatában van annak, hogy az emberek sokfélék, és elfogadja a testi és lelki

vonásokban megnyilvánuló sokszínűséget, valamint az etnikai és kulturális

különbségeket.

Gondolkodik saját személyiségjegyein, törekszik vélekedéseinek és tetteinek utólagos

értékelésére.

Gondolkodik rajta, hogy mit tekint értéknek; tudja, hogy ez befolyásolja a döntéseit, és

hogy időnként választania kell még a számára fontos értékek között is.

Képes különféle szintű kapcsolatok kialakítására és ápolására; átlátja saját kapcsolati

hálójának a szerkezetét; rendelkezik a konfliktusok kezelésének és az elkövetett hibák

kijavításának néhány, a gyakorlatban jól használható technikájával.

Fontos számára a közösséghez való tartozás érzése; képes átlátni és elfogadni a

közösségi normákat.

Nyitottan fogadja a sajátjától eltérő véleményeket, szokásokat és kulturális, illetve

vallási hagyományokat.

Érzékeli, hogy a társadalom tagjai különféle körülmények között élnek, képes

együttérzést mutatni az elesettek iránt, és lehetőségéhez mérten szerepet vállal a

rászorulók segítésében. Megbecsüli a neki nyújtott segítséget.

Tisztában van azzal, hogy az emberi tevékenység hatással van a környezet állapotára,

és törekszik rá, hogy életvitelével minél kevésbé károsítsa a természetet.

Ismeri a modern technika legfontosabb előnyeit és hátrányait, s felismeri magán a

függőség kialakulásának esetleges előjeleit.

Tisztában van vele, hogy a reklámok a nézők befolyásolására törekszenek, és

kritikusan viszonyul a különféle médiaüzenetekhez.

110

Érti, hogy a világ megismerésének többféle útja van (különböző világképek és

világnézetek), s ezek mindegyike a maga sajátos eszközeivel közelít ugyanahhoz a

valósághoz.

Természetismeret

A három legfontosabb élettér (levegő, víz, talaj) alapvető tulajdonságai.

Halmazállapot-változások (olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás).

A mindennapi környezetben előforduló kölcsönhatások felismerése, jellemzése.

A közvetlen környezet egyes anyagainak felismerése, megnevezése, tulajdonságaik

alapján történő csoportosítása.

Anyagok, testek, folyamatok néhány mérhető tulajdonsága; mérési eljárások, mérő-

eszközök használata.

A hőmérséklet, hosszúság, időtartam mérésének önálló elvégzése.

Mértékegységek.

A kert legfontosabb kultúrnövényeinek származása - környezeti igénye – termesztése -

termőhelye valamint szerveinek felépítése – működése.

A kertben élő állatok felismerése, általános jellemzői.

A kert kártevői és kártételük felismerése.

A házban és a ház körül élő állatok fajismerete.

A térképi ábrázolás jellemzői.

A különböző térképek jelrendszerének ismertetése.

Topográfiai ismeretek: tájékozódás Magyarország, Európa, Föld térképén.

A Naprendszer tagjai.

A Nap, a Föld és a Hold mozgásainak felsorolása.

Éghajlati övezetek megnevezése elhelyezkedésük alapján. Jellemzőik

összehasonlítása.

Éghajlati diagramok, tematikus térképek értelmezése.

Ének

Régi stílusú népdalok jellemzői

új stílusú népdalok jellemzői

33-népdal ismerete

zenetörténetből:a barokk kor zenéje és szerzői

a zenei ábécé

111

Rajz

A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek megfelelő alkalmazása az alkotó

tevékenység során a vizuális emlékezet segítségével és megfigyelés alapján.

Egyszerű kompozíciós alapelvek a kifejezésnek megfelelő használata a képalkotásban.

Térbeli és időbeli változások lehetséges vizuális megjelenéseinek értelmezése, és

egyszerű mozgásélmények, időbeli változások megjelenítése.

A mindennapokban használt vizuális jelek értelmezése, ennek analógiájára saját

jelzésrendszerek kialakítása.

Szöveg és kép együttes jelentésének értelmezése különböző helyzetekben és

alkalmazása különböző alkotó jellegű tevékenység során.

Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján egyszerű következtetések

megfogalmazása.

Néhány rajzi és tárgykészítési tecnika megfelelő használata az alkotótevékenység

során.

Reflektálás társművészeti alkotásokra vizuális eszközökkel.

A legfontosabb művészettörténeti korok azonosítása.

Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése során a vizuális megfigyelés

pontos megfogalmazása.

Fontosabb szimbolikus és kultárális üzenetet közvetítő tárgyak felismerése.

A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása.

Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

Technika

Kéziszerszámok, eszközök biztonságos használata.

Az anyagok előállításához és megmunkálásához kötődő szakmák.

A mesterséges, illetve épített környezet jellemzői.

Építési, szerelési szakmák és jellemző tevékenységeik.

A gyalogos és kerékpáros közlekedés KRESZ szerinti szabályainak, valamint a

tömegközlekedés szabályainak biztonságos alkalmazása.

Elemi műszaki rajzi ismeretek alkalmazása a tervezés és a kivitelezés során.

/méretezés elemei, vonalfajták, méretarány, vetület…/

A foglalkozásokon a tárgyak, produktumok elkészítése, a feladatok megoldása a

tevékenység elvégzése.

112

Tápanyagok csoportjai és jellemzőik.

Élelmiszerek, ételek tárolási, tartósítási eljárásai.

Tudjon az egészséges táplálkozás szabályai szerint étrendet összeállítani.

Szelektív hulladékgyűjtés szabályai.

Alapvető elsősegély nyújtási ismeretek.

Testnevelés

A tanult rendgyakorlatok végrehajtása az utasításoknak megfelelően.

Aktív részvétel a sokoldalú előkészítő és gimnasztikai gyakorlatok végzésében.

Alapvető jártasság az atlétikai és tornamozgásokban, a saját test feletti uralom a

támasz- és függőgyakorlatokban.

Aktív bekapcsolódás a választott sportjátékba. A test-test elleni küzdelem vállalása.

Néptánc

Tiszta, stílusos erőteljes éneklés, tempótartás, biztos eszközhasználat.

A tanult táncok önálló alkalmazása, eltáncolása.

Továbbhaladás feltételei 6. osztályosok számára

Magyar nyelvtan

Írása legyen rendezett, jól olvasható.

Megfelelő tempóban tudjon írni diktálás esetén.

Legyen biztos a helyesírása a gyakorlott példákban.

Ismerje fel a tanult szófajok közül az alábbiakat: ige, főnév, melléknév, számnév,

névmások: személyes, mutató, kérdő.

Módosítószók közül ismerje az igekötőket.

Viszonyszók közül ismerje a névelőket, kötőszókat.

A szófajok helyesírására, helyes használatára vonatkozó szabályokat tudja alkalmazni.

Helyesírási szabályzatot tudja használni.

Magyar irodalom

Tudjon szöveget olvasni életkornak megfelelő tempóban hangos és néma olvasással.

113

Tudja elvégezni az alábbi szövegelemző eljárásokat: szöveg tagolása, lényeg

kiemelése, adatok kiemelése, téma megnevezése.

Tudja megnevezni az olvasott művekben a helyszínt, cselekményeket, szereplőket.

Legyen képes személyes élmények megfogalmazására.

Legyen képes a népköltészeti és műköltészeti alkotások megkülönböztetésére.

Tudja szöveghűen előadni a kijelölt memoritereket.

Történelem

A diák legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni.

Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel.

Tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak

felhasználásával. Tudja a tanult történet lényegét kiemelni. Tudjon különböző

korszakokat térképen beazonosítani. Tudjon távolságot becsülni és számításokat

végezni történelmi térképen.

Témakör Fogalmak Évszámok

Magyarország az

Árpádok idején vármegye, tized, ispán, nádor, tatárok

895-900, 1000-

1038. 1222,

1241-1242, 1301

Virágzó középkor

Magyarországon

kiskirály, bandérium, harmincad vám, kapuadó,

aranyforint, bányabér, kilenced, ősiség, úriszék,

pallosjog, fekete sereg, füstpénz, corvinák

1335, 1351,

1456, 1458-1490,

1526

Magyarország az

újkor kezdetén török hódoltság, végvár, hajdú, kuruc, labanc

1552, 1566,

1703-1711

Felvilágosodás és

forradalom, ipari

forradalom

felvilágosodás, emberi jogok, forradalom, terror,

diktatúra, ipari forradalom, mezőgazdasági forradalom,

tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, szabad verseny

1776. július 4.,

1789. július 14.,

Hazánk a XVIII.

században

betelepítés, bevándorlás, nemzetiség, úrbérrendezés,

állandó hadsereg, államnyelv

1740-1780,

1780-1790, 1795

Reformkor,

forradalom és

szabadságharc

országgyűlés, arisztokrácia, alsótábla,

felsőtábla, reformkor, közteherviselés,

örökváltság, cenzúra, sajtószabadság,

választójog, felelős kormány,

trónfosztás

1830-1848, 1848.

március 15.,

1848. ápr. 11.,

1848. szept. 29.

1849. április 14.,

1949. május 21.,

114

1849. augusztus

13., 1849.

október 6.

Angol

Hallott szöveg értése

A tanuló

utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket

megért;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből

fontos információt kiszűr;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg

lényegét megérti.

Beszédkészség

A tanuló

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba

rendezett mondatokban válaszol;

jórészt tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,

kérdéseket tesz fel;

megértési probléma esetén segítséget kér;

Olvasott szöveg értése

A tanuló

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben

fontos információt megtalál

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg

lényegét megért.

Íráskészség

A tanuló

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír;

egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz;

egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz.

115

Matematika

Műveletek a racionális számok körében,

arányosság,

százalék-számítás,

tengelyesen szimmetrikus sokszögek tulajdonságai, szerkesztések.

Téglatest felszíne, térfogata.

Százalékszámítással kapcsolatos egyszerűbb feladatok megoldása.

Erkölcstan

A tanuló tisztában van az egészség megőrzésének jelentőségével, és tudja, hogy maga

is felelős ezért.

Gondolkodik saját személyiségjegyein.

Gondolkodik rajta, hogy mit tekint értéknek; tudja, hogy ez befolyásolja a döntéseit, és

hogy időnként választania kell még a számára fontos értékek között is.

Fontos számára a közösséghez való tartozás érzése; képes átlátni és elfogadni a

közösségi normákat.

Nyitottan fogadja a sajátjától eltérő véleményeket, szokásokat és kulturális, illetve

vallási hagyományokat.

Érzékeli, hogy a társadalom tagjai különféle körülmények között élnek, képes

együttérzést mutatni az elesettek iránt, és lehetőségéhez mérten szerepet vállal a

rászorulók segítésében. Megbecsüli a neki nyújtott segítséget.

Tisztában van azzal, hogy az emberi tevékenység hatással van a környezet állapotára,

és törekszik rá, hogy életvitelével minél kevésbé károsítsa a természetet.

Informatika

Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret. Legyen képes háttértárak és

könyvtárak váltására, könyvtárba való belépésre, kilépésre és mozgásra a könyvtárfa

szinteken. Legyen képes egyszerű hétköznapi, illetve térbeli tájékozódási képességet

fejlesztő LOGO algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Legyen képes ábrákat,

rajzokat készíteni rajzoló programmal. Tudjon szöveget karakter szinten formázni és

egyszerű dokumentumot készíteni. Ismerje az informatikai eszközök etikus

használatára vonatkozó szabályokat. El tudjon igazodni az iskolai könyvtár

szabadpolcos állományában. Tudjon szerző és cím szerint dokumentumokat keresni a

betűrendes leíró katalógusban.

116

Természetismeret

Ismerje az ember testfelépítését, működését, főbb életszakaszait, a serdülőkor

változásait.

Rendelkezzen az elsősegélynyújtás elemi ismereteivel.

Magyarország vízrajza: felszíni és felszín alatti vizek.

A vizek, vízpartok élőlényeinek felismerése, jellemzése.

Az alföldek keletkezési módjai; a mezei életközösség tipikus növényeinek és

állatainak felismerése és jellemzése.

A külső és belső erők szerepe a földfelszín mai képének kialakításában.

Topográfiai ismeretek: Tájékozódás Magyarország, Európa és a Föld domborzati

térképein.

Hazai életközösségek élőlényeinek felismerése, rövid jellemzésük.

Tápláléklánc, táplálékhálózat összeállítása.

Magyarország nemzeti parkjai.

A természetes és mesterséges életközösség összehasonlítása.

Ismerje fel a környezetünkben a kölcsönhatások különböző típusait (termikus,

mágneses, elektromos, gravitációs, kémiai és a fény), sorolja fel főbb jellemzőit.

Ének

zenetörténetből: a klasszicizmus zenéje és szerzői

3-3 népdal ismerete

a históriás ének

a módosító jelek

Rajz

A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek megfelelő alkalmazása az alkotó

tevékenység során a vizuális emlékezet segítségével és megfigyelés alapján.

Egyszerű kompozíciós alapelvek a kifejezésnek megfelelő használata a képalkotásban.

Térbeli és időbeli változások lehetséges vizuális megjelenéseinek értelmezése, és

egyszerű mozgásélmények, időbeli változások megjelenítése.

A mindennapokban használt vizuális jelek értelmezése, ennek analógiájára saját

jelzésrendszerek kialakítása.

117

Szöveg és kép együttes jelentésének értelmezése különböző helyzetekben és

alkalmazása különböző alkotó jellegű tevékenység során.

Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján egyszerű következtetések

megfogalmazása.

Néhány rajzi és tárgykészítési technika megfelelő használata az alkotótevékenység

során.

Reflektálás társművészeti alkotásokra vizuális eszközökkel.

A legfontosabb művészettörténeti korok azonosítása.

Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése során a vizuális megfigyelés

pontos megfogalmazása.

Fontosabb szimbolikus és kulturális üzenetet közvetítő tárgyak felismerése.

A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása.

Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

Technika

A foglalkozásokon a tárgyak, produktumok elkészítése, a feladatok megoldása a

tevékenység elvégzése.

Ételkészítés és tárgyalkotás során a technológiák helyes alkalmazása, eszközök

szakszerű, biztonságos használata.

Elemi műszaki rajzi ismeretek alkalmazása a tervezés és a kivitelezés során.

A használt eszközök és szerszámok szakszerű és balesetmentes használata.

A hőkezelési eljárások jellemzése (melegítés, hőn tartás, hűtés, fagyasztás).

Tudjon az egészséges táplálkozás szabályai szerint étrendet összeállítani, a háztartási

gépeket szakszerűen használni.

A kulturált étkezés követelményei.

Tájékozódás közúti és vasúti menetrendekben, útvonaltérképeken.

A közúti közlekedés és tömegközlekedés szabályainak ismerete.

Egyszerű axonometrikus és vetületi rajzok készítése, értelmezése.

Ismerje a tudatos fogyasztói magatartást és a célszerű gazdálkodást.

Egyszerű munkafolyamat tervezése.

Az egészségre ártalmas természeti eredetű veszélyforrások felsorolása, rövid

jellemzése.

Épület alaprajzának, terület helyszínrajzának értelmezése.

118

Testnevelés

Rendgyakorlatok végzése az óraszervezés megkívánta formában.

Jártasság a bemelegítésre és a képességfejlesztésre egyaránt alkalmas gyakorlatok

végzésében.

A tanult tornagyakorlatok biztonságos és az atlétikai mozgások összerendezett

végrehajtása.

Labdajátékokban a tanult technikai elemek alkalmazása.

Néhány önvédelmi fogás ismerete.

Néptánc

Tiszta, stílusos erőteljes éneklés, tempótartás, biztos eszközhasználat.

A tanult táncok önálló alkalmazása, eltáncolása.

A továbbhaladás feltételei 7. osztályosok számára

Magyar nyelvtan

Írása legyen olvasható és rendezett. Diktálás után írt szövegben legyen képes a hibáit

javítani. Az alapvető és gyakran használt tulajdonneveket (saját adatait) írja hibátlanul.

Rendelkezzen a tanuló a 6. osztályban tanult nyelvtani ismeretekkel: ismerje fel a

következő szófajokat: főnév, melléknév, számnév, névmás, igék, névelő. Ismerje a

névszók fogalmát.

Tudja elmondani az állítmány fajtáit, az alany és az állítmány kérdéseit.

Ismerje fel az alanyt, az igei és a névszói állítmányt.

Tudja elmondani a tárgyas szószerkezet kérdését, ismerje jelölési módját.

Tudja felsorolni a határozók fajtáit, azok kérdéseit (hely, idő, mód).

Tudja felsorolni a jelzők fajtáit, azok kérdéseit.

Ismerje fel a következő jelzőket: minőség, mennyiség.

Magyar irodalom

A tanuló legyen képes a szöveg értő olvasását biztosító olvasásra, továbbá az olvasott

művek tartalmáról szabatosan beszámolni.

119

Ismerje a reformkor legfőbb jellemzőit, tudja elhelyezni a korban, ismerje kulturális

intézményeit, tudja íróit, költőit felsorolni. Tudja megfogalmazni, hogy mit tanultunk

irodalomból a 7. osztályban, vagyis a tanult írókat, költőket, irodalmi alkotásokat tudja

felsorolni.

Tudja felsorolni az irodalmi műnemeket és műfajokat.

Ismerje a következő költők életét vázlatosan a tankönyv szövegei alapján: Kölcsey

Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór, Mikszáth

Kálmán.

Tudja megfogalmazni a következő fogalmak legfontosabb jegyeit: dal, epigramma,

óda, himnusz, elégia, regény, ballada, novella.

Tudja a következő memoritereket: Himnusz, Szózat, Reszket a bokor, mert… + még

kettőt, a tankönyvből szabadon választott Petőfi-verset.

Ismerje és tudja elmondani a következő két Mikszáth-novella cselekményét: Bede

Anna tartozása, A néhai bárány.

Történelem

Készítsen önállóan vázlatot egy adott témáról. A diák tudjon beszámolót, kiselőadást

tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján.

Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat

értelmezni néhány mondatban. Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári

segítséggel. Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje

egy-egy korszak fontosabb jellemzőit. Tudja, hogy a kerettantervben szereplő

személyeknek mi volt a jelentőségük az adott időszakban. Tudja térben és időben

elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit. Tudja összehasonlítani

különböző időszakok térképeit. Legyen képes egy-egy ország területváltozásait

térképről leolvasni. Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem

megjelölt személyei közül kik voltak kortársak.

Témakör Fogalmak Évszámok

Nemzetállamok nemzetállam, polgárháború, rabszolga-

felszabadítás,

1860, 1861-65,

1871

A dualizmus kora önkényuralom, passzív ellenállás, dualizmus 1867

Az első világháború monopólium, gyarmat, antant, központi hatalmak,

állóháború, villámháború, fegyverszünet 1914-1918

120

Egyetemes történelem

a két világháború

között

békediktátum, Népszövetség, gazdasági válság,

egypártrendszer, sztálinizmus, tervgazdálkodás,

koncentrációs tábor, nemzeti szocializmus, fajelmélet,

antiszemitizmus, kommunizmus

1919, 1922, 1929-

1933, 1933, 1936,

1938. márc., 1938.

szept, 1939. márc.,

1939. aug. 23.

Magyarország a két

világháború között

vörös terror, fehérterror, kormányzó, konszolidáció,

kommunisták, nyilasok, revízió

1918. október 30-31.,

1918. november 16.,

1919. március 21.,

1920.június 4.

A második

világháború

totális háború, hadigazdaság, gettó, deportálás,

munkaszolgálat, holokauszt, háborús bűnös

1939. szeptember

1., 1939.

szeptember 1-

1945. szeptember

2., 1941. június

22., 1941. június

27., 1941.

december 7.,

1943. február,

1944. március

19., 1944. június

6. 1944. okt. 15.

1945. május 8.

Angol

Hallott szöveg értése

A tanuló

megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket,

eseményeket megért;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt

kiszűri;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg

lényegét megért; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel

megfogalmazott szövegből kikövetkezteti.

Beszédkészség

A tanuló

121

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba

rendezett mondatokban válaszol;

egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,

kérdéseket tesz fel,

megértési probléma esetén segítséget kér;

részt vesz egyszerű párbeszédben,

beszélgetést kezdeményez, befejez

Olvasott szöveg értése

A tanuló

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt

megtalál;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg

lényegét megérti;

egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért;

ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével

megfogalmazott szövegben kikövetkezteti.

Íráskészség

A tanuló

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír;

egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;

egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz;

ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír.

Matematika

Algebrai kifejezések,

Egyenletek megoldása, ellenőrzése.

Lineáris függvények.

Középpontosan szimmetrikus síkidomok szerkesztése és tulajdonságaik.

Háromszögek, négyszögek területének kiszámítása.

Adott pont középpontos tükörképének megszerkesztése.

Szögfelező szerkesztése.

Háromszöggel kapcsolatos szerkesztések.

122

Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összege.

Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok valamint a forgáshenger felismerése,

jellemzése, felszíne és térfogata.

Erkölcstan

A tanuló megérti, hogy az ember egyszerre biológiai és tudatos lény, akit veleszületett

képességei alkalmassá tesznek a tanulásra, mások megértésre és önmaga vizsgálatára.

Életkorának megfelelő szinten ismeri önmagát, hosszabb távú elképzeléseinek

kialakításakor képes reálisan felmérni a lehetőségeit.

Érti a szabályok szerepét az emberi együttélésben, s e belátás alapján igyekszik

alkalmazkodni hozzájuk; igényli azonban, hogy maga is alakítója lehessen a közösségi

szabályoknak.

Életkorának megfelelő szinten tisztában van vele, hogy minden döntés szabadsága

egyúttal felelősséggel is jár.

Fontosnak érzi a közösséghez tartozást, miközben törekszik személyes

autonómiájának megőrzésére is.

Képes megfogalmazni, hogy mi okoz neki örömet, illetve rossz érzést.

Tisztában van a függőséget okozó szokások súlyos következményeivel.

Tudja, hogy ugyanazt a dolgot különböző emberek eltérő módon ítélhetik meg, ami

konfliktusok forrása lehet.

Informatika

A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. Tudjon

tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudja használni a számítógép

karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, illetve az operációs rendszer

alapvető szolgáltatásait. Tudjon szöveget, képet és táblázatot is tartalmazó

dokumentumot minta vagy leírás alapján elkészíteni. Ismerje és használja az

algoritmus-leíró eszközöket. Tudjon használni egy levelező programot. Tudja, hogy

milyen könyvtípusok tartoznak a kézikönyvtárhoz.

Fizika

Legyen képes a sebességfogalmat gyakorlatban alkalmazni.

Ismerje fel Newton törvényeit (tehetetlenség-törvénye, erő-ellenerő törvénye) a

gyakorlatban.

123

Ismerje a súrlódás és közegellenállás gyakorlati jelentőségét.

Legyen tisztában az egyszerű gépek gyakorlati hasznával.

Ismerje az energia-megmaradás törvényét.

Képes legyen a sebesség, gyorsulás, tömeg, sűrűség, az erő, a nyomás, teljesítmény

fogalmának értelmezésére és kiszámítására egyszerű esetekben.

Legyen tisztában a különféle halmazállapotokkal és halmazállapot-változásokkal.

Ismerje a hőtágulás, hővezetés, hősugárzás gyakorlati jelentőségét.

Biológia

A tanuló értse az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének

összefüggéseit az adott térségre jellemző környezeti tényezőkkel.

Ismerje a globális környezetkárosítás veszélyeit, értse, hogy a változatosság és a

biológiai sokféleség érték.

Ismerje és megfelelő algoritmus alapján tudja jellemezni a jellegzetes

életközösségeket alkotó legfontosabb fajokat, tudjon belőlük táplálékláncot

összeállítani.

Példákkal tudja illusztrálni az élőlények közötti kölcsönhatások leggyakoribb formáit.

Tudja bemutatni az egyes életközösségek szerkezetét, térbeli elrendeződésük

hasonlóságait és különbségeit.

Ismerje az életközösségek változatosságának és változásának okait.

Tudjon különbséget tenni csoportosítás és rendszerezés között.

Legyen tisztába a fejlődéstörténeti rendszer alapjaival.

Ismerje az élővilág országait, törzseit és jellegzetes osztályait.

Tudja elhelyezni morfológiai jellegzetességeik alapján, az ismert élőlényeket a

fejlődés-történeti rendszerben (maximum osztály szintig).

Lássa a sejtek, szövetek, és szervek felépítése és működése közötti összefüggést.

Értse a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolatot.

Ismerje az ivaros és az ivartalan szaporodás előnyeit és hátrányait, szerepüket a fajok

fennmaradásában, a földi élet változatosságának fenntartásában.

Tudjon önállóan és társaival együttdolgozva megfigyeléseket, vizsgálódásokat,

kísérleteket végezni, tapasztalatairól feljegyzéseket készíteni.

Rendelkezzen jártassággal a mikroszkóp használatában.

124

Kémia

Az atomot felépítő elemi részecskék felsorolása, a protonok és az elektronok száma a

semleges atomban.

Az atom részei

A periódusos rendszer felhasználói szintű ismerete. /főcsoportszám, periódusszám, rendszám,

vegyjelek/

A tanult atomok, ionok, molekulák megnevezése, kémiai jelük felírása.

Anyagok tulajdonságai

Halmazállapotok, halmazállapot változások

Az égés és tűzoltás

A víz

Oldatok összetétele

Vegyületmolekulák

Elemmolekulák

Kémiai reakciók értelmezése

Földrajz

A kulcsfogalmak helyes használata. Biztos térképhasználat, különböző méretarányú

térképek használata, mérések a térképen. A topográfiai anyag 40%-nak gyors és biztos

magtalálása az atlaszban és a falitérképen. Az alapvető természet-és társadalom-

földrajzi folyamatok megértése és tanári segítséggel való visszamondása.

A kontinensek tulajdonságainak ismerete, megkülönböztetése. A felszín, éghajlat,

vízrajz alapvető összefüggéseinek megértése. Egyszerűbb adatsorok, diagramok

elemzése.

Ének

A zenetörténetből: a romantika zenéje és szerzői

Erkel Ferenc a nemzeti opera megteremtője

Liszt Ferenc a magyar romantika legfőbb képviselője

Rajz

Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló alkalmazása.

A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek tudatos és pontos alkalmazása az

alkotótevékenység során adott célok kifejezése érdekében.

Bonyolultabb kompozíciós alapelvek használata kölönböző célok érdekében.

125

Térbeli és időbeli változások vizuális megjelenítésének kifejező vagy közlő

szándéknak megjelelő értelmezése, és következtetések megfogalmazása.

Alapvetően közlő funkcióban lévő képi vagy képi és szöveges megjelenések egyszerű

értelmezése.

Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján összetettebb

következtetések megfogalmazása.

Több jól megkülönböztethető technika, médium (pl. állókép-mozgókép, síkbeli-

térbeli) tudatos használata az alkotótevékenység során.

A médiatudatos gondolkodás megalapozása a vizuális kommunikációs eszközök és

formák rendszerezőbb feldolgozása kapcsán.

A mozgóképi közlésmód, az írott sajtó és az online kommunikáció szövegszervező

alapeszközeinek felismerése.

Mozgóképi szövegek megkülönböztetése a valóság ábrázolásához való viszony,

alkotói szándék és nézői elvárás karaktere szerint.

Társművészeti kapcsolatok lehetőségeinek értelmezése.

A legfontosabb kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok megkülönböztetése

és a meghatározó alkotók műveinek felismerése.

Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások árnyaltabb elemzése, összehasonlítása.

A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása.

Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

Technika

A foglalkozásokon való, aktív cselekvő részvétel.

A foglalkozásokon a tárgyak, produktumok elkészítése, a feladatok megoldása, a

tevékenység elvégzése.

A lakás villamos berendezéseinek ismerete és helyes használata.

Alapvető balesetvédelmi és érintésvédelmi ismeretek.

Ismerje a közműrendszerek (vízvezeték- és fűtési rendszerek) működését.

A gyalogosokat és a kerékpárosokat érintő KRESZ szabályok ismerete.

A közlekedési helyzetek helyes megítélése, a veszélyhelyzetek gyors felismerése,

elhárítása.

Papíralapú és elektronikus menetrendek használata.

Ismerje az egészséget fenyegető veszélyek, különös tekintettel a dohányzás, az alkohol

és a kábítószer-fogyasztás hatásait, veszélyeit.

126

Rendelkezzen megfelelő önismerettel és pályaképpel.

Testnevelés

A rendgyakorlatoknál törekvés a társakhoz igazodó, egyöntetű végrehajtásra.

Néhány alapvető gimnasztikai gyakorlat végzése. Az atlétikai mozgások

megközelítően helyes technikai végrehajtása.

A torna gyakorlatelemek összekötésének biztonsága.

Labdajátékokban a csapattársakkal való együttműködésre törekvés.

Küzdeni tudás és sportszerűség.

A továbbhaladás feltételei 8. osztályosok számára

Magyar nyelvtan

Rendelkezzen a tanuló az előző években szerzett nyelvtani ismeretekkel minimális

szinten.

Ismerje fel a mondatokat a beszélő szándéka szerint, az írásjeleket helyesen

alkalmazza a mondatok végén.

Tudja megkülönböztetni az egyszerű és az összetett mondatokat.

Tudja elmondani az alárendelő összetett mondatok ismérveit, fajtáit, egyszerűbb

összetett mondatot tudjon ábrázolni.

Ismerje a mellérendelő összetett mondatok fajtáit, jeleit, néhány kötőszót, és tudjon

elemezni egyszerűbb mellérendelő összetett mondatot.

Írásképe legyen olvasható, áttekinthető.

Tudjon szöveget leírni hallás után, 10-15 mondatot kb. 10 perc alatt. Írástempója

legyen megfelelő. Az alapvető tulajdonneveket írja helyesen (saját adatai).

Ismerje a mondatvégi és mondatközi írásjeleket, tudja kis hibával alkalmazni.

Tudjon önéletrajzot írni tanári segítséggel.

Ismerje az iskolai könyvtárat, tudjon benne eligazodni.

Rendelkezzen minimális nyelvtörténeti ismerettel: tudja felsorolni nyelvrokonainkat,

tudja jellemezni a magyar nyelv természetét (tankönyv szövegei alapján).

Legyen fogalma a nyelvjárásokról, a nyelvváltozatokról.

127

Magyar irodalom

A tanuló legyen képes a szöveg értő olvasását biztosító olvasásra, az olvasott szöveg

tartalmának elmondására.

Tudja elmondani, hogy mit tanultunk irodalomból 8. osztályban, vagyis felsorolni az

írók, költők nevét, tudjon említeni 8. osztályban tanult irodalmi alkotásokat.

Tudja az irodalmi műfajokat műnemek szerint elrendezni, ismerje a következő

fogalmakat: líra, epika, dráma, dal, elégia, epigramma, regény, novella, ballada, óda.

Ismerje a következő költők életét vázlatosan, a tankönyvben lévő szöveg alapján: Ady

Endre, Móricz Zsigmond, József Attila, Radnóti Miklós.

Ismerje a következő fogalmakat: lélektani novella.

Tudjon 3 idén tanult költeményt (szabadon választható).

Tudja elmondani Móricz Zsigmond: Hét krajcár című novellájának tartalmát.

Ismerje Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig c. regényének tartalmát, ismerje a

szereplők nevét

Tudjon az idén tanult irodalmi alkotásokról 2-3 mondatot mondani.

Történelem

A diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani. Tudja, mi történt

Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején.

Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikai-

gazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között.

Tudja a XX. századi magyar és egyetemes történelem legfontosabb fordulópontjait,

idejét. Tudja ismertetni a demokráciák és diktatúrák legjellemzőbb vonásait. Legyen

képes néhány jelentős eseményhez kapcsolódó forrást összehasonlítani. Ismerje a

mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit.

Környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a

köztörténet folyamában.

Témakör Fogalmak Évszámok

Globalizálódó világ

(Egyetemes és

magyar történelem)

hidegháború, vasfüggyöny, fegyverkezési

verseny, enyhülés, globalizáció,

népesedésrobbanás, fogyasztói társadalom,

környezetkárosítás

földosztás→ államosítás, pártállami

1948, 1949, 1955,

1956. október 23-

november 4.

128

diktatúra, kitelepítés, ÁVH,

kollektivizálás, rendszerváltozás

1956-os forradalom és

szabadságharc okai, főbb

eseményei, eredménye,

következményei

fegyveres felkelés, Petőfi-kör, molotov-koktél

1956. október 23.

1956. november

4.

A rendszerváltás okai Többpártrendszer, szabad választások 1989

Társadalmi ismeretek bíróság, ügyészség, emberi szabadságjogok

Angol

Hallott szöveg értése

A tanuló

utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket,

eseményeket megért;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből fontos

információt kiszűr;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel, megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét

megérti;

Beszédkészség

A tanuló

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba

rendezett mondatokban válaszol;

egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,

kérdéseket feltesz,

eseményeket elmesél;

megértési probléma esetén segítséget kér;

egyszerű párbeszédben részt vesz,

Olvasott szöveg értése

A tanuló

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;

ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével

megfogalmazott szövegben kikövetkezteti;

129

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget elolvas;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos

információt megtalál;

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét

megérti;

egyszerű történetet megérteni; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével

megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését

kikövetkezteti;

jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a

lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti,

Íráskészség

A tanuló

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír;

egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;

egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levelet) létrehoz;

ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő kb. 50 szavas

szöveget ír;

kb. 50-70 szavas jellemzést, beszámolót ír,

Matematika

Négyzetgyök fogalma,

Pitagorász tétel alkalmazása.

Szöveges feladatok megoldása egyenlettel.

Nem lineáris függvények ábrázolása.

Mértani testek tulajdonságai, felszíne, térfogata.

Erkölcstan

A tanuló megérti, hogy az ember egyszerre biológiai és tudatos lény, akit veleszületett

képességei alkalmassá tesznek a tanulásra, mások megértésre és önmaga vizsgálatára.

Érti, hogy az emberek viselkedését, döntéseit tudásuk, gondolataik, érzelmeik, vágyaik

nézeteik és értékrendjük egyaránt befolyásolják.

Képes reflektálni saját maga és mások gondolataira, motívumaira és tetteire.

Életkorának megfelelő szinten ismeri önmagát, hosszabb távú elképzeléseinek

kialakításakor képes reálisan felmérni a lehetőségeit.

130

Képes erkölcsi szempontok szerint mérlegelni különféle cselekedeteket, és el tudja

viselni az értékek közötti választással együtt járó belső feszültséget.

Képes ellenállni a csoportnyomásnak, és saját értékrendje szerinti autonóm döntéseket

hozni.

Tisztában van vele, hogy baráti és párkapcsolataiban felelősséggel tartozik a társaiért.

Kialakultak benne az európai identitás csírái.

Nyitott más kultúrák értékeinek megismerésére és befogadására.

Érti a szabályok szerepét az emberi együttélésben, s e belátás alapján igyekszik

alkalmazkodni hozzájuk; igényli azonban, hogy maga is alakítója lehessen a közösségi

szabályoknak. Van elképzelése saját jövőjéről, és tisztában van vele, hogy céljai

eléréséért erőfeszítéseket kell tennie.

Életkorának megfelelő szinten tisztában van vele, hogy minden döntés szabadsága

egyúttal felelősséggel is jár.

Fontosnak érzi a közösséghez tartozást, miközben törekszik személyes

autonómiájának megőrzésére is.

Képes megfogalmazni, hogy mi okoz neki örömet, illetve rossz érzést.

Tisztában van a függőséget okozó szokások súlyos következményeivel.

Tudja, hogy ugyanazt a dolgot különböző emberek eltérő módon ítélhetik meg, ami

konfliktusok forrása lehet.

Informatika

Legyen képes az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszközök

kiválasztására. Képes legyen többféle formázást tartalmazó dokumentumot készíteni.

Tudjon adatokat táblázatos formában megjeleníteni. Ismerjen fel algoritmus-

szerkezeteket (elágazás, ciklus). Készítsen (néhány utasításból álló) egyszerű

algoritmusokat. Ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a

mai társadalomban.

Fizika

Legyen tisztában az egyszerű áramkör fogalmával, az elektromos vezetők és

szigetelők fogalmával, tudjon egyszerű elektromos áramkört összeállítani, ismerje az

áramköri jeleket az áramerősség, és a feszültség mérés szabályait.

Ismerje az elektromossággal kapcsolatos biztonsági szabályokat.

131

Ismerje Ohm törvényét, alkalmazza azt egyszerű feladatokban. I, R és U

mértékegységeinek ismerete. Ismerje a fogyasztók soros, és párhuzamos

kapcsolásának lehetőségét.

Tudjon hétköznapi példákat az elektromos áram hő, mágneses, élettani hatására.

Ismerje az elektromos eszközök teljesítményének nagyságrendi viszonyait.

Az indukció jelenségének ismerete, a váltakozó áramú generátor működési elve, a

váltakozó áram jellemző hatásai.

Ismerje a hálózati áram alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat, a

transzformátor működési elvét és gyakorlati alkalmazását, a váltakozó áram előnyeit.

Ismerje fel a fény szerepének elsőrendű fontosságát az emberi tudás gyarapításában,

ismerje a fényjelenségeken alapuló kutatóeszközöket, a fény alapvető tulajdonságait.

Biológia

Ismerje az ivaros és az ivartalan szaporodás előnyeit és hátrányait, szerepüket a fajok

fennmaradásában, a földi élet változatosságának fenntartásában.

Legyen tisztába saját teste felépítésével és alapvető működési sajátosságaival.

Legyen tisztába a férfi és a nő közötti különbséggel és a kamaszkor biológiai-

pszichológiai problémáival.

Ismerje a betegségek kialakulásának okait, megelőzésük és felismerésük módjait, az

egészséges életmód és az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait.

Értse a szűrővizsgálatok jelentőségét a betegségek sikeres gyógyításában.

Tudjon önállóan és társaival együttdolgozva megfigyeléseket, vizsgálódásokat,

kísérleteket végezni, tapasztalatairól feljegyzéseket készíteni.

Rendelkezzen jártassággal a mikroszkóp használatában.

Kémia

Az alábbi elemek felismerése, előfordulása, előállítása, fizikai, kémiai tulajdonsága, élettani szerepe,

környezetvédelmi hatása

hidrogén

klór

oxigén

kén

nitrogén

foszfor

132

szén

nátrium

kálcium

alumínium

vas

Az alábbi vegyületek felismerése, előfordulása, előállítása, fizikai, kémiai tulajdonsága, élettani

szerepe, környezetvédelmi hatása. A kémiai jelrendszer használható megismerése ezeknél.

víz

sósav

kénsav

salétromsav

foszforsav

szén-monoxid, szén-dioxid

szénsav

nátrium-hidroxid

kálcium-karbonát

kálcium-oxid

kálcium-hidroxid

Vas és alumínium gyártás lényege.

Földrajz

A kulcsfogalmak helyes használata. Biztos térképhasználat, különböző méretarányú

térképek használata, mérések a térképen. A topográfiai anyag 40%-nak gyors és biztos

magtalálása az atlaszban és a falitérképen. Az alapvető természet-és társadalom-

földrajzi folyamatok megértése és tanári segítséggel való visszamondása.

A diák egyéni továbbhaladási képessége szerint a 8. évfolyam végére képesnek kell

lennie vázlatot írni, a könyvtár és az internet használatával információkhoz jutni, és

azok hitelességéről önálló döntést hozni.

Ének

zenetörténetből: a XX. szászad zenéje és képviselői

Kodály Zoltán és Bartók Béla munkássága

Ballagási dalok ismerete

133

Rajz

Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló alkalmazása.

A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek tudatos és pontos alkalmazása az

alkotótevékenység során adott célok kifejezése érdekében.

Bonyolultabb kompozíciós alapelvek használata kölönböző célok érdekében.

Térbeli és időbeli változások vizuális megjelenítésének kifejező vagy közlő

szándéknak megjelelő értelmezése, és következtetések megfogalmazása.

Alapvetően közlő funkcióban lévő képi vagy képi és szöveges megjelenések egyszerű

értelmezése.

Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján összetettebb

következtetések megfogalmazása.

Több jól megkülönböztethető technika, médium (pl. állókép-mozgókép, síkbeli-

térbeli) tudatos használata az alkotótevékenység során.

A médiatudatos gondolkodás megalapozása a vizuális kommunikációs eszközök és

formák rendszerezőbb feldolgozása kapcsán.

A mozgóképi közlésmód, az írott sajtó és az online kommunikáció szövegszervező

alapeszközeinek felismerése.

Mozgóképi szövegek megkülönböztetése a valóság ábrázolásához való viszony,

alkotói szándék és nézői elvárás karaktere szerint.

Társművészeti kapcsolatok lehetőségeinek értelmezése.

A legfontosabb kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok megkülönböztetése

és a meghatározó alkotók műveinek felismerése.

Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások árnyaltabb elemzése, összehasonlítása.

A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása.

Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

Testnevelés

Rendgyakorlatoknál a kapott utasítások fegyelmezett végrehajtása.

A sokoldalú előkészítő és prevenciós gyakorlatok hatásainak életkoruknak megfelelő

ismerete és azok helyes végrehajtása.

Az atlétikai mozgások összerendezett, önmagukhoz mérten javuló eredményességű

bemutatása.

A tornagyakorlatok biztonságos végzése helyes testtartásra törekvéssel.

Alapvető labdakezelési ismeretek birtoklása, a játékhelyzetekhez való alkalmazkodás.

134

A Pedagógiai program módosítása

2016. augusztus 31-én nevelőtestületünk módosította a pedagógiai programot.

A szabadon felhasználható órákat csoportosítottuk át a matematika és idegen nyelvhez, 2.

évfolyamon – szülői kérésre – szöveges értékelés helyett osztályzatot kapnak a gyerekek.

Óraszámok a törvényi előírás alapján

Óraterv a kerettantervekhez 1-4. évfolyam

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6

Idegen nyelv - - - 2

Matematika 4 4 4 4

Erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Rögzített óraszám 23 23 22 24

+ Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

Óraterv a kerettantervekhez 5-8. évfolyam

Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 4

Idegen nyelv 3 3 3 3

Matematika 4 3 3 3

Történelem, társ. és állampolg. ism. 2 2 2 2

Erkölcstan 1 1 1 1

Természetismeret 2 2 - -

Biológia-egészségtan - - 2 1

Fizika - - 2 1

Kémia - - 1 2

Földrajz - - 1 2

Ének-zene 1 1 1 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1

Dráma és tánc/Hon és népismeret* 1 - - -

Informatika - 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Rögzített óraszám 25 25 28 28

135

Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31

*A két tantárgy valamelyikének a választása kötelező

Óraszámok a módosított pedagógiai program alapján

Óraterv a kerettantervekhez 1-4. évfolyam

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 7 7 7(+1) 7(+1)

Idegen nyelv - (+1) 3 (+1)

Matematika 4 4 4 4

Erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Informatika

Néptánc - - - -

Szabadon tervezhető órakeret - - - -

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

Óraterv a kerettantervekhez 5-8. évfolyam

Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 4

Idegen nyelv 4 (+1) 4 (+1) 3 (+1) 4 (+1)

Matematika 4 4 (+1) 4 (+1) 4 (+1)

Történelem, társ. és állampolg. ism. 2 2 2 2

Erkölcstan 1 1 1 1

Természetismeret 2 2 - -

Biológia-egészségtan - - 2 1

Fizika - - 2 1

Kémia - - 1 2

Földrajz - - 1 2

Ének-zene 1 1 1 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1

Dráma és tánc/Hon és népismeret* 1 - - -

Informatika 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret - - -

Rendelkezésre álló órakeret 28+1 25+2 27+2 31 +2

136

2016. augusztus 31-én a nevelőtestület módosította a pedagógiai programot. A módosítást 1

tartózkodással a nevelőtestület elfogadta.

Besnyő, 2016. augusztus 31.

……………………………………

Mátyási Sándorné

intézményvezető

A Diákönkormányzat 2016. szeptember 2-án megismerte a Pedagógiai program módosítását,

és támogatja azt.

Besnyő, 2016. szeptember 2.

……………………………………

Fábián Balázs

DÖK segítő pedagógus

A SZMK 2016. szeptember 12-i ülésén megismerte a Pedagógiai program módosítását és azt

támogatja.

Besnyő, 2016. szeptember 12.

……………………………………..

Vadas Zsófia

SZMK elnök