103
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve Szorongásos zavarok Készítette: A Pszichiátriai Szakmai Kollégium I. Alapvető megfontolások 1. Alkalmazási/érvényességi területe Az irányelvek a pszichiátriai szakmai kollégium jóváhagyása alapján készült a szorongásos zavarokban szenvedő betegek kezelésében résztvevő pszichiáterek részére, s a rendelkezésre álló klinikai tapasztalatokon, bizonyítékokon alapul. Komplikációmentes, nem súlyos pánikbetegség, szociális fóbia és generalizált szorongás ellátása történhet háziorvosi szinten is, szükség esetén szakorvosi konzultációval. 2. Az irányelv bevezetésének alapfeltétele A kutatási eredményekből és a klinikai tapasztalatokból eredő – konszenzuson alapuló – összefoglalás, amely lehetővé teszi a pszichiátrián kívüli szakmák, szervezetek, hatóságok, civil szervezetek kontrollálási szándékát. 3. Gyakoriság Szorongásos zavarok világszerte a leggyakoribb pszichiátriai betegségek közé tartoznak. Reprezentatív felmérések alapján a szorongásos kórképek 1-éves prevalenciája 12,6-17,2 % között van (Kessler et al, 1994, Regier et al, 1993, összefoglalásként ld. Bandelow et al, 2002). Hazai vizsgálat szerint 17,7 % (Szádóczky, 2000). Nőket gyakrabban érinti, mint a férfiakat. Gyakoriságuk ellenére felismertségük és adekvát kezelésük még elmarad a szakmailag elvárttól. Ez is az egyik indoka lehet a szorongásos zavarok felismeréséről és terápiájáról szóló szakmai protokoll kidolgozásának. A szorongásos zavarok jelentősége az egészségügyi ellátásban (összefoglalásként ld. Bandelow et al, 2002): 1. gyakran veszik igénybe a sürgősségi ellátást (elsősorban a pánikbetegek) 2. az öngyilkossági kísérletek fokozott kockázata 1

PSZI-Szorongasos Zavarok P

  • Upload
    norka34

  • View
    236

  • Download
    2

Embed Size (px)

DESCRIPTION

tanulmány

Citation preview

Az Egszsggyi Minisztrium szakmai irnyelveSzorongsos zavarokKsztette: A Pszichitriai Szakmai KollgiumI. Alapvet megfontolsok1. Alkalmazsi/rvnyessgi terleteAz irnyelvek a pszichitriai szakmai kollgium jvhagysa alapjn kszlt a szorongsoszavarokban szenved betegek kezelsben rsztvev pszichiterek rszre, s a rendelkezsrell klinikai tapasztalatokon, bizonytkokon alapul !omplikcimentes, nem s"lyospnikbetegsg, szocilis #bia s generalizlt szorongs elltsa t$rtnhet hziorvosi szintenis, szksg esetn szakorvosi konzultcival . Az irnyelv !evezetsnek alapfeltteleAkutatsi eredmnyekbl saklinikai tapasztalatokbl ered%konszenzusonalapul%$ssze#oglals, amelylehetvtesziapszichitrinkvli szakmk, szervezetek, hatsgok,civil szervezetek kontrolllsi szndkt". #yakorisg&zorongsos zavarok vilgszerte a leggyakoribb pszichitriai betegsgekk$z tartoznak'eprezentatv #elmrsek alapjn a szorongsos krkpek ()ves prevalencija (*,+)(,,* -k$z$tt van.!essleret al, (//0, 'egieret al, (//1, $ssze#oglalsknt ld 2andelo3et al,*44*56azaivizsglatszerint(,,,-.&zdczky,*44457ketgyakrabbanrinti, mint a#r#iakat8yakorisguk ellenre #elismertsgk s adekvt kezelsk mg elmarad a szakmailagelvrttl 9zisazegyikindokalehet aszorongsoszavarok#elismersrl sterpijrlszl szakmai protokoll kidolgozsnak A szorongsos zavarok jelentsge az egszsggyi elltsban .$ssze#oglalsknt ld2andelo3 et al, *44*5:( gyakran veszik ignybe a srgssgi elltst .elssorban a pnikbetegek5* az $ngyilkossgi ksrletek #okozott kockzata1 a szer#ggsg kialakulsnak #okozott kockzata0 a mentlis betegsgek $sszk$ltsgnek egyharmadt teszik kiA hasonlsgok ellenre szmos eltrs mutatkozik az egyes szorongsos zavarokterpijban ;$bbpldt lehet emlteni: ( anagypotencil"benzodiazepinekmindegyikszorongsos zavarban javasoltak, de az )ben .knyszerbetegsgben5 nem bzis szerknt,hanem csak kiegszt terpiaknt * a nem benzodiazepin an?iolitikumok k$zl a buspironpldul csak a generalizlt szorongsban .8A>5 hatkony 1 az antidepresszvumok k$zlsok % de nem mindegyik % hatkony a kl$nb$z szorongsos krkpekben Aknyszerbetegsgnl pedig specilis a helyzet: itt csak a potens szerotonerg hatssalrendelkezantidepresszvumokhatkonyak 0 Akl$nb$zpszichoterpis mdszerekisms)ms hangs"lyt kapnak az egyes szorongsos zavarokban(A fentiek miatt mindegyik szorongsos zavart kln-kln is trgyaljuk a teriaszemontj!"l# ezrt ezarotokoll egyolyankeretnektekinthet$# amelyltalnossg!anrvnyes a szorongsos zavarokra%$. Etiol%gia8enetikai vulnerbilits s k$rnyezeti hatsok eredmnyeknt lpnek #el a kl$nb$zszorongsos krkpek A neurotranszmitterek, neuropeptidek k$zl a szerotonin, anoradrenalin, a 8A2A, a glutamt, a kolecisztokinin s a hipotalamusz)hipo#zis)mellkvesekregtengely"n stresszhormonjai jtszanak#ontosszerepetA neuroanatmiaistrukt"rk k$zl a pre#rontlis kregnek, az amygdalnak s a hippocampusnak vankiemelkedjelentsgeAz$r$kl$tt hajlamtalajnkorai [email protected] hatsra alakul ki a tneti kp alapjt kpez agyi mAk$dszavarII. &iagn%zis A diagnzis #ellltsa a >&B)CD vagy a 27 terpia, a szoptatst#el kell #ggeszteni .$ssze#oglalsknt ld &zdczky, 7meth *44*@a, *44*@b5,armadik ls( a farmakoteria ind)tsaA #armakoterpiakezdetekor #ontosabetegmeg#eleltjkoztatsaA pszichoedukciranemcsak a compliance #okozsa rdekben van szksg, az in#ormcik sokszor mr0magukban szorongst cs$kkentk 9lsknt vlasztott terpia leggyakrabban &&'C vagy&&7'C A konkrt vlasztshoz mrlegelni kell a tneteket, egyni s csaldi elzmnyeket,mellkhats pro#ilt, interakcis pro#ilt, adagols mdjt, stb-egyedik ls( a teris vlasz kvetseA szorongsos zavarok kezelsben terpis cl a teljes vagy majdnem teljes remisszi Ahatst a gygyszer relatve mellkhats)mentesen kell, hogy elrje .a beteg ltal ma?imlisantolerlhatdzis ahatkonydzis tartomnyba essen5 Lletminsgre jelentsenkihatmellkhats nemel#ogadhat Acltnetek maradktalan remisszijra t$rekedjnk Mterpis vlasz esetn a #enntart terpit ltalban ugyanabban a dzisban, meg#elel ideig#olytassuk .+)(* hnap5 .tdik ls( a teria tartama7em meg#elel terpis vlasznl emelni kell a dzist, keressk azt az adagot, mely mellett ajavuls optimlis 'szleges siker esetnaugmentcis stratgival, enneksikertelensgeesetn gygyszervltssal prblkozhatunk Az augmentcis lehetsgek szorongsoszavaronknt speci#ikusak A terpis vlaszt 2K terpia esetn *)1 ht m"lva, antidepresszvszer s buspiron esetn 0)+ ht m"lva rtkelhetjk M terpis vlasz esetn a#armakoterpia javasolt idtartama minimum + hnap, de inkbb tlagosan (* hnap ,atodik ls( a teria !efejezseAterpia be#ejezse lassan, #okozatosant$rtnik 2iztonsgos az elhagys teme, ha abelltott terpis adag ma?imum harmadval cs$kkentnk havonta A terpia be#ejezsnekszakaszban nagy szerepe lehet a pszichoterpinak,etedik ls( Sikertelen teria esetn;erpis sikertelensg vagy nemmeg#elel remisszi esetn #ell kell vizsglnunk atneteket, a kezels menett Njra kell rtkelnnk a diagnzist, meg kell vizsglnunk, hogyjl mrtk)e #el a pszichitriai komorbiditst .pl szemlyisgzavar is llhat a httrben5, nemmagyarzhatk)e jobban a tnetek belgygyszati eltrssel .pl pajzsmirigy t"lmAk$ds5 Abeteg nem meg#elel egyttmAk$dse .compliance5 vagy alacsony terpiahAsge .adherence5isokozhatjaaterpiahatstalansgt Oelmerlhet speci#ikus#armakokinetikai eltrs.plgyors metabolizl beteg, #elszvdsi kptelensg5 &ikertelenn teheti vagy megnehezthetia terpit s"lyos, negatv pszichoszocilis tnyezk tarts #ennllsa is ;erpiarezisztencitcsaklegalbbkt .lehetlegkl$nb$zgygyszertani csoportbatartoz5 antidepresszvumma?imlis dzisval, egyenknt legalbb + htig #olytatott sikertelen terpia esetnmondhatjuk ki . /em gy%gyszeres terpia A szichoedukci" jelentsgt nem lehet elgg hangs"lyozni A beteg szmra a meg#elel#elvilgosts mr nagyon sokat jelenthet A szuort)v# tmogat" szichoteris intervenci"tminden, meg#elel emptis kszsggelrendelkez hziorvos biztosthatja a betegei rszre A specilispszichoterpismdszerek%plrela/ci"steria0autogntrning# hin"zis1#kognit)v-!ehaviorteria02341# csaldteria# intererszonlisteria# szichodinamikusEterik 5alkalmazsa mr kpzett szakemberek .pszichiterek, pszicholgusok,pszichoterapeutk5 #eladata .!opp s mtsai, (/F+, (/F,, !oltai, *441, !ulcsr, (//E, Brotzs Herczel, *44E, &zilvs s ;"ry, *44*, &znyi s Oredi, *444, ;"ry, (//E5A gygyszeres terpit s a pszichoterpit egytt lehet % s ajnlott % alkalmazni 9gymshatst erstik .'oy)2yrne et al, *44E5Aszorongsos zavarok kezelsrl az utbbi vekben a nemzetk$zi szakirodalombanmegjelent szakmai protokollok leg#ontosabb k$vetkeztetseit a * tblzat #oglalja $ssze6% t!lzat Anemzetkzi szakirodalom!ana szorongsos zavarok kezelsr$l megjelentszakmai rotokollok legfontosa!! kvetkeztetsei 0a rvid)tsek magyarzatt ld% aszveg!en1%Szorongsos zavar Szakrti panel +erpis a-nlsok 0armakoterpia min. i,tartamra vonatkoz% a-nlsHnikzavar American HsychiatricAssociation .AHA (//F5Cnt =onsensus 8roupon >epression and An?iety .2allanger etal, (//F@a5 =2; v Oarmakoterpia&&'C)ok(*)(F hnap(*)*0 hnap8eneralizlt szorongsos zavar .8A>5Cnt =onsensus 8roupon >epression and An?iety .2allanger etal, *44(5&&'C, &&7'C, ;=A, =2;.nincs erre vonatkozadat5&zocilis #bia Cnt =onsensus 8roupon >epression and An?iety .2allanger etal, (//F@b5&&'C)ok (* h&peci#ikus #bia 7incs konszenzuson alapul szakmai irnyelv7incs megbzhat adat!nyszerbetegsg .59?pert =onsensus panel #or isorder.(//,5American =hild and Adolescent Hsychiatry .AA=AH, (//F5=2; vagy &&'C@clomipramin=2; vagy =2; P &&'C v =lomipramin(*)*0 h(*)(F hHosttraums stressz zavar .H;&>5Cnt =onsensus 8roupon >epression and An?iety .2allanger etal, *4445&&'C)ok, =2; (*)*0 h+Akl$nb$zszorongsos zavarokkezelsbenalkalmazott gygyszerek9vidence 2asedBedicine)en.92B5alapulrtkelst a0 tblzatban#oglaltuk$ssze.2andelo3et al,*44*57% t!lzat Az 'vidence 3ased *edicine kateg"riinak jelentseA Hozitv tapasztalatok, azaz * vagy t$bb randomizlt, ketts)vak vizsglat igazolja a placeboval szembeni hatkonysgot s ( vagy t$bb pozitv ketts)vak vizsglat igazolja a kompertor gygyszerhez viszonytott azonos vagy ki#ejezettebb hatkonysgt2 9lzetes pozitv tapasztalatok2( Q ( vagy t$bb randomizlt, ketts)vak vizsglat igazolja a placeboval szembeni hatkonysgot vagy2* Q ( vagy t$bb pozitv naturalisztikus nylt vizsglat vagy21 Q ( vagy t$bb pozitv esetismertets snincs negatv vizsglat= Q 7em konzekvens eredmnyek, azaz a kontrolllt pozitv vizsglatokat kiegyenltik a kb azonos szm" negatv vizsglat> Q 7egatv tapasztalat, azaz a vizsglatok t$bbsge nem jobb, mint a placebo, illetve rosszabb, mint a kompertor gygyszer9 Q 7incs tapasztalat,8% t!lzatA kln!z$ szorongsos zavarok kezels!en alkalmazott gy"gyszerek '3*-en alaul" rtkelse 0a rvid)tsek magyarzatt ld% a szveg!en1 03andelo9 et al# 6::61% &iagn%zis *ezels #y%gyszer E1M kateg%riaA-nlott napi ,%zisHnikzavar s agora#biaHnik rohamban:2enzodiazepin Alprazolam,RorazepamA2(4,E)* mg()*,E mgOenntart kezels&&'C)ok;=A=italopramOluo?etinOluvo?aminHaro?etin&ertralin=lomipraminCmipraminA2(AA2(AA*4)+4 mg*4)04 mg(44)144 mg*4)04 mgE4)(E4 mg,E)*E4 mg,E)*E4 mgA #entiek hatstalansga vagytolerlhatatlansga esetn2enzodiazepinek&&7'C&7'C7a&&A'CBAAlprazolam,=lonazepam,>iazepam,RorazepamDenla#a?in'ebo?etinBirtazapinBoclobemidAAA2(2(2(2*=(,E)F mg()0 mgE)*4 mg*)F mg,E)**E mg0)F mg0E mg144)+44 mg#eneralizlt szorongsos zavar 2#A&3&&7'C&&'C;=AAzapironokDenla#a?in 9'Haro?etinCmipramin2uspironAAA=,E)**E mg*4)E4 mg,E)*44 mg(E)+4 mg6a nem hatkonyakvagy nem tolerlhatk, akkor:2enzodiazepinekAntihisztaminok>iazepam6ydro?yzinA2(E)(E mg1,,E),E mgSzo)ilis f%!ia &&'C'CBAOluvo?aminHaro?etin&ertralinBoclobemidAAA=(44)144 mg*4)E4 mgE4)(E4 mg144)+44 mgF6a nem hatkony vagy nem tolerlhat, akkor:2enzodiazepinAntikonvulzvumok&&'C=lonazepam8abapentin=italopramOluo?etin2(2(2*2*(,E)F mg+44)1+44 mg*4)+4 mg*4)04 mg*nyszer!etegsg245&3;=A&&'C)ok=lomipramin=italopramOluo?etinOluvo?amin&ertralinHaro?etinA2(AAA2(,E)144 mg*4)+4 mg*4)F4 mg(44)144 mgE4)*44 mg04)+4 mg'szleges reszpondersg esetn kiegszt szerknt adhat:6alopridol'isperidonHindolol=lonazepamepression and An?iety M =lin Hsychiatry(//F@aW E/ .&uppl F5: 0,)E0(40 2allenger M=, >avidson M', Recrubier V et al: =onsensus statement on social an?ietydisorder#romtheCnternational =onsensus8roupon>epressionand An?iety M=linHsychiatry (//F@bW E/ .&uppl F5: E0)+4E 2allenger M=, >avidson M', Recrubier V et al: =onsensus statement on posttraumaticstress disorder #rom the Cnternational =onsensus 8roup on >epression and An?iety M=lin Hsychiatry *444W +( .&uppl E5: +4)+++ 2allenger M=, >avidsonM', Recrubier Vet al: =onsensus statement ongeneralizedan?iety disorder #rom the Cnternational =onsensus 8roup on >epression and An?iety M=lin Hsychiatry *44(W +* .&uppl F5: E1)EF, 2andelo3 2, Kohar M, 6ollander 9, et al Uorld Oederation o# &ocieties o# 2iologicalHsychiatry .UO&2H5 8uidelines #or the Hharmacological ;reatment o# an?iety,obsessive)compulsive and posttraumatic stress disorders Uord M 2iol Hsychiatry,*44*:1:(,()(//F 9?pert =onsensusHanel #orisorder ;reatmento#obsessive)compulsive disorder ;he 9?pert =onsensus Hanel #or isorder/ M =lin Hsychiatry(//,W EF .&uppl 05: *),*(4 6ollander 9, !lein> >i##erential diagnosiso# an?ietydisorders Cn: Hanican?ietystates .9ds !ielholz H, Adams =5 >eutscher)Arzte Derlag, !$ln, (/F/, (,)*+(( !essler ' =, Bc8onagle !A, Khao&, 7elson=2, 6ughes B, 9shlemans,Uittchen 6, !endler !&: Ri#etime and (* month prevalence od >&B)CCC)'Hsychiatric disorders in the Xnited &tates Arch 8en Hsych E(, F)(/, (//0(* !opp, B, Bihly, !, ;ringer, !, Dadsz, H .(/F+5 Agora#bis s pnikneurotikusbetegeklgzsi kontroll kezelse .'espiratorycontrol treatment o#agoraphobicandpanic patients5 Cdeggy &zemle 1/, (FE)(/+ (1 !opp, B, Bihly,!,;ringer,! .(/F,5 A kardilisszorongsszindrmakognitv)viselkedsterpis kezelse .=ognitive)behavioural treatment o# cardiac panic patients5=ard 6ungarica, (+, (, E,)++(0 !oltai B .szerk5 =sald % pszichitria % terpia Bedicina, 2udapest, *441(E !ulcsr Ks: A pnik pszichodinamikai rtelmezse Cn: 2nki B=s .szerk5: Hnik s#bik =serp#alvi !iad, 2udapest, (//E, ,1)F/ old(+ Brotz !, Herczel > !ognitv viselkedsterpia Bedicina, 2udapest, *44E(, 'oy)2yrne HH, =raske B=, &tein B2et al Arandomized e##ectiveness trial o#cognitive)behavioral therapy and medication #or primary care panic disorder Arch 8enHsychiatry, *44E:+*:*/4)*/F(F &tein>MAlgoritm#orthepharmacotherapyo#an?ietydisorders =urrent psychiatry'eports, *441:E:*F*)*FF(/ &zdczky 9 !edlybetegsgek s szorongsos zavarok prevalencija BagyarorszgonHrin;ech, 2udapest, *444*4 &zdczky9, 7meth A 6angulatzavarokkezelseterhessgalatt Hsychiat 6ung(,:*E/)*,*, *44*@a*( &zdczky 9, 7meth A 6angulatzavarok kezelse a szoptats alattHsychiat 6ung(,:*,1)*F+, *44*@b** &zilvs A, ;"ry O: Az agora#bia prkapcsolati dinamikja s prterpis lehetsgeiHszichoterpia ((:*4F)*(0, *44**1 &znyi 8, Oredi M .szerk5 A pszichoterpia tank$nyve Bedicina, 2udapest, *444*0 ;"ry O: A pnikbetegsg s a #bik pszichoterpija Cn: 2nki B=s .szerk5: Hnik s#bik =serp#alvi !iad, 2udapest, (//E, (0()(E* old((':/I*1E+E#S9# 9S A#47A0;1IA I. Alapvet megfontolsok1. Az irnyelvek alkalmazsi/rvnyessgi terleteRsd: Rsd ltalnos rsz. Az irnyelv !evezetsnek alapfeltteleRsd: Rsd ltalnos rsz". &efina!orvizsglatA pnikbetegsg s az agora#bia diagnzisnak #ellltshoz nem szksges >i##erencil)diagnosztikus cllal a #elmerl szomatikus krkpekkizrshoz szksges vizsglatokelvgzse indokolt .pl 9!8, vrcukor, ;1, ;0, ;&6vizsglata, A tnetek kizrlag vagy t$bbnyire a rettegett helyzetben vagy annak elkpzelsekorjelentkeznek(E9 7em ms pszichitriai betegsg vagy kulturlis hiedelem k$vetkezmnye9lkl$ntend: pnikzavar nlkl vagy pnikzavarralIII. +erpiaAz egszsggyi ellts szintje: '$vid ideje #ennll, elzleg adekvt kezelsben mg nem rszeslt, sz$vdmnymentes.Qtrsult betegsg nlkli5 esetekben: hziorvos 6osszabbideje#ennll, azeddigi terpikranemreagl, sz$vdmnyes esetekben:pszichiterIII/1. /em gy%gyszeres kezels 1. *szi,!oed",iAbetegsgrl, a kezelsi lehetsgekrl szl in#ormcik nagymrtkben javtjk azorvoshoz #orduls arnyt, a beteg s a csaldtagok egyttmAk$dst a kezelssel, selsegtik a destigmatizcit 2. *szi,!oterpiaA kognitv)behaviorterpia .=2;5 hatkonysga pnikbetegsgben s agora#biban szmos,jl kontrolllt vizsglattal igazolt Adeszenzitizci a behavior)terpia lnyege, ezrt abeteget olyan helyzeteknek tesszk ki ismtelten, amelyek szmra szorongst okoznak, de amindennapi letben szksgszerAen #ordulnak elY .pl utazs buszon5 Alapelve a#okozatossgbetartsaAzelrasztsostechnikaalkalmazshozkikpzett terapeutravanszksg.$ssze#oglalsknt Brotz, Herczel, *44E, !opps mtsai, (/F,, eveney,*44E5 A =2; elny$sen kombinlhat a gygyszeres kezelssel .'oy)2yrne s mtsai, *44E5&zmos vizsglat szerint a =2; legalbb olyan hatkony vagy hatkonyabb, mint agygyszeres terpia 9z elssorban az agora#bia kezelsre igaz .$ssze#oglalsknt ld 'oyalAustralian and 7e3 Keeland =ollege o# Hsychiatrist, *441, Hollack et al, *4415 Arela?cis technikk $nmagukban s behavior terpival kombinlva is hatkonyaklehetnekAtnetek htterben #ennll kon#liktusok #eltrsra egyni s prterpia egyarntalkalmazhat .&zilvs, ;"ry, *44*5 .\ssze#oglalknt ld mg &znyi s Oredi, *44453. .gzsgyaorlato/melynek segtsgvel be#olysolni lehet a #okozott ventillcit, aszablytalan lgzsritmus s a mellkasi lgzst .$ssze#oglalsknt ld!opp s mtsai, (/F+,=ool, *44E5$. 0iziai gyaorlatokpesek cs$kkenteni a szorongs szintjt .$ssze#oglalsknt ld =ool,*44E5III/. #y%gyszeres terpia1. A"t elltsA pnikrohamspontnlezajlik, deazakutanalkalmazott benzodiazepinekkel .alprazolam,clonazepam, diazepam5 enyhthetk a tnetek, a roham le#olysa A rutinszerAen alkalmazottdiazepam intramuscularisan adva ugyanolyan gyorsan szvdik #el, mint per os A roham utn(+visszamarad #eszltsget s a k$vetkez rosszullttl val .Q anticiptoros5 #lelmet a nagypotencil" benzodiazepinek akutan cs$kkentik 9gyszeri rosszullt nem jelent mgpnikbetegsget, de prediktv jelentsge van2. A pnibetegsg tarts terpi#a6%&% -agyotencil= !enzodiazeinekAz alprazolm hatkonysgt nagy nemzetk$zi, multicentrikus, placebo)kontrolllt vizsglatigazoltaA =ross7ational =ollaborativeHanic&tudykt, nyolchtigtart$sszehasonltvizsglatbanelsz$rplacebval, majdamsodikalkalommal placebval simipraminnalhasonltotta $ssze az alprazolmot Az alprazolmmal kezelt betegek minden lnyegesterletenszigni#iknsanjavultak.pl pnikrohamokszma, elkerlviselkeds, rohamokk$zti szorongsostnetek5 .2allanger at al, (/FF, Anderschet al, (//(5, sezajavulshossz"tvon is #ennmaradt .&ch3eizer et al, (//15 Az alprazolam #elezsi ideje viszonylag r$vid, emiatt naponta t$bbsz$ri adagols szksges9zt vdi ki az &' vltozat .slo3 release5, amely megny"jtja a hatstartamot A clonazepam .=houinard et al, (/F15 s a lorazepam .'ickels et al, (/F+5 is hatkonynakbizonyult a pnikbetegsgben Aclonazepam#elezsi ideje hossz", ezrt napi egyszeri,ma?imum ktszeri adagols elegendA benzodiazepinekjl tolerlhatszerek, egyiklegnagyobbelnykagyors hatskezdet&zedatv hatsuk insomnia esetn ki#ejezetten elny$s, ugyanakkor a napk$zbenikoncentrcit ronthatja 6osszantart alkalmazs esetn % elssorban az addikcira hajlamosegyneknl % tolerancia s dependencia lphet #el 9gy *E vig tart naturalisztikus k$vetsesvizsglat csak nagyon enyhe mrtkben mutatta ki az alprazolmantipnik hatsravonatkoztolerancit, s ahats hossz"tvonis #ennmaradt adzis rdemleges emelsenlkl7hnymeta)analzisapnikbetegsgheztrsul"deresszi"esetnatriciklusossegybantidepresszvumokat hatkonyabbnak tallta a benzodiazepinekhez kpest .=lum et al, (//1,Dan 2alkom et al, (//,56%6% Antideressz)vumokBr az(/+4)as vekelejnkimutattkazimipramin.;=A5 .!leins Oink, (/+*5 saphenelzin .BAally (/+*5 hatkonysgt pnikbetegsgbenAksbbiek sorn t$bb randomizlt vizsglat igazolta a clomipramin .;=A5 potens szerotoninreuptake gtl tulajdonsgt s hatkonysgt isAz antidepresszvumok msodik genercijt kpvisel &&'C szerek .paro?etin, #luvo?amin,citalopram, #luo?etin, sertralin5 hatkonysgt egyms utn bizonytottk placebo kontrollltrandomizlt vizsglatokban .Hollack, *441, =loos, *44E5 Aktv szerrel .;=A)k5 t$rtnt$sszehasonlt vizsglatok szerint jl tolerlhatk, a ;=A)knl szigni#iknsan kevesebbmellkhatssal jrtak .2allanger, (///5 Az &&'C)ok a hatkonysgot illeten megegyeztek,illetve egyes meta)analitikus vizsglatok szerint #ellm"ltk .2oyer, (//E5 a rgebbi tpus" .Qelsgenercis5 antidepresszvumokt 6at)nyolc htig tart antidepresszv kezels hatsra abetegek E4)F4 -)a lett rohammentes .den 2oer, (//F5 6osszabb tv" kezelsek sorn ez azarny ltalban mg tovbb emelkedik A =ross%7ational Hanic &tudyban F)(* hnap utn a(,betegek hromnegyed rsze lett rohammentes .(//15 9gy nagy ltszm" paro?etin)clomipramin$sszehasonltvizsglatban1hnaputnmgcsakabetegekEE-)avoltrohammentes, addig (* hnap utn mr FE - vs ,* - volt a pnikmentesek arnya a ktcsoportban.Recrubier Vs Mudge ', (//,5 Az &&'C)ok"jabbgenercijt kpviselescitalopramis hatkonynak bizonyult ketts)vak, placeboval s citaloprammal t$rtntrandomizlt vizsglat alapjn a pnikbetegsgben .&tahl et al, *4415Azagora#bia alegnehezebbenreagltnetekk$ztartozik Azantidepresszvkezelscs$kkenti az agora#bis tneteket, de a teljes megszAnshez ltalban szksges ae?pozcis behaviorterpia is ;izenhat vizsglat alapjn .(@+F5 a pnikbetegsghez (F)+0 -)ban trsul agora#bia s egy (*)hnapos naturalisztikus vizsglat alapjn a betegek +/ -)nlmegszAntek a #bis tnetek .Barchesi et al, (//,5 Az agora#bis tnetekre vonatkozant$bb)kevsb egy#orma hats"ak a kl$nb$z antidepresszvumok, s ebbl a szempontblhasonlakanagypotencil"benzodiazepinekis, deezutbbiaknl korbbanjelentkezikahats.Dan2alkomet al, (//,5.()*ht vs 0 ht .2allangeret al, (//F55A &&'C)ok%szelektvitsukbl ereden%kevesebbmellkhatst okoznaka;=A szerekhezkpest .plnincsenek antikolinerg mellkhatsok5A;=As az &&'C tpus" antidepresszvumok elnye, hogy nemalakul ki tolerancia,dependencia, htrnya, hogy a hats *)0 ht m"lva jelentkezik, s az els napokban ]parado?mdon] mg a szorongs tnetei #okozdhatnak is .]jitterness] sy5 9miatt rdemes alacsonydzissal indtani a terpit .^start lo3, go slo3]5, s kezdetben nagypotencil"benzodiazepinekkel kombinlniAklasszikus, "n irreverzibilis BA P ;=A>zisemels+)F htig>zisemels+)F htig!ombincis terpia&&'C P 2K>!ombincis terpia;=A P &&'C9gyb, mg nem meg#elelen igazolt terpik: pl venla#a?in, moclobemid, rebo?etin, mirtazapin, valprot stbOenntartterpiaOenntartterpiaOenntartterpia7em meg#elel javuls&% t!lzat Bntsi szintek a nik!etegsg farmakoterij!an 0Kaser et al 06::61 utnm"dos)tva1 9ls szint: 9lsknt vlasztand gygyszer: &&'C.(5Bsodik szint: 8ygyszervlts: &&'C.*5 vagy ;=A .clomipramin, imipramin5 vagy 7H 2K>6armadik szint: Augmentci: 7H 2K>7egyedik szint: 9gyb megk$zelts: 'CBA .moclobemid5, &&7'C .venla#a?in5\t$dik szint: Bs hatsmechanizmus" antidepresszvumok: 'ebo?etin, Birtazapin,7e#azodon6atodik szint: !srletes jellegA prblkozsok: Hindolol, Bsodik genercisantipszichotikumok6etedik szint: A gygyszeres kezels a remisszit elr terpis dzisban +)(* hnapig #ennmarad, majd lass" dzis)cs$kkentssel .havonta *E)14 -)kal5 #okozatosan lepthetAklinikai hatkonysg megtlshez a nagypotencil" 2K>)ek esetben 1)0 htre, azantidepresszvumoknl +)F htre van szksg 6a nem vagy csak rszlegesen javul a beteg adzist #okozatosanemeljk.#elshatr: alprazolamnl E)+mg@nap, clonazepamnl F)(4mg@nap, #luo?etinnl, paro?etinnl, citalopramnl +4)F4mg@nap, sertralinnl *44mg@nap,#luvo?aminnl, imipraminnl s clomipraminnl *E4)144 mg@nap5 6a ez sem vezet klinikairemisszihoz, akkor gygyszervlts vagy kombincis terpia szksges .2K> P &&'C vagy2K>P;=A5 Akombincis stratgianagyonelterjedt aklinikai gyakorlatban, deerrevonatkoz kontrolllt vizsglat nem nagyon t$rtntA pnikbetegsg kezelsnek menete .2allenger et al, (//F,Hollack et al, *441 alapjn5( Hnikbetegsg diagnzisnak #ellltsa a klinikai tneteken alapszik ;pusos tnetek,tovbb egyb tpusos jellemzk .#iatal kor, ni nem, csaldi elzmny stb5 esetn isszksges egy racionlis di##erencildiagnosztikai kivizsgls: belgygyszati #iziklisvizsglat, 9!8, .szksg esetn terhelses 9!85, laborvizsglat, melynek tartalmazniakell a pajzsmirigy #unkcit jelz ;1, ;0, ;&6hormonszinteket 9zen vizsglatoknegatv eredmnye a pnikbetegsg diagnzist megersti* Adiagnzis #ellltsa utn a beteget meg#elel rszletessggel tjkoztatni kell apnikbetegsg lnyeges tneteirl, a kezels mdjrl, vrhat le#olysrl1 Oarmakoterpia indtsakor elsknt vlasztand szer a &&'C csald brmelyik tagja 0 A gygyszerbelltst kis dzissal kezdjk, majd #okozatosan titrljuk a terpis dzisig,mivel a pnikbetegek #okozottabban rzkenyek lehetnek a szerotonerg mellkhatsokra.Istart lo3, go slo3J5 E Oigyelni kell az esetlegesen #ellp mellkhatsokra, s szksg szerint enyhteni kell.pl dzis)cs$kkents, kiegszt terpia stb5 .Avrhat mellkhatsok ismerete#okozza a beteg compliance)t, amely hozzjrul a terpis sikerhez5+ A kezels clja a teljes remisszi elrse: ez nem csupn a pnikrohamok megszAnstjelenti, hanem a k$vetkezmnyes agora#bia visszaszortst s az letminsghelyrelltst egyarnt, !omorbid betegsg esetn ennek terpijrl is gondoskodni kell Agora#bis tnetek,depresszi vagy alkoholab"zus mindenkppen pszichitriai szakelltst ignyelF 7emmeg#elelterpisvlaszesetnaterpiamdostsaaterpisalgoritmusnakmeg#elelen/ A beteget tjkoztatni kell, hogy a gygyszerszedsnek #olyamatosnak kell lennie, merta terpia hirtelenabbahagysa megszaktsos tnetekkel .szorongs, pnikrohamok,alvszavar stb5, tnetegyttessel ."n diszkontinucis szindrma5 jrhat*4(4 Aterpia tartama minimum+hnap 7emzetk$zi ajnlsokszerint javasolt (*)*0hnapig #olytatni a terpit ksbbi relapszus kivdse cljbl Akezels lezrszakaszt hnapokon t tart, teljes tnetremisszi esetn, stabil, stresszmenteslethelyzetben kezdjk Aterpia elhagysa lass", t$bb hnap alatti, #okozatosdziscs$kkentssel .14 -@h5 t$rtnikApszichoterpia ny"jtotta elny$kjl kombinlhatka#armakoterpia hatkonysgval8ygyszeres terpia s =2; kombinlsval a javuls teme #okozhat, stabilabb gygyulsrhet el, akr az alkalmazott gygyszerek dzisa is cs$kkenthetI6. 7e8a!ilit)i%6. #on,ozs1. #on,ozsi tevkenysg(( ;eljes rehabilitcirakell t$rekedni =l amunkakpessgvisszanyerse, akorbbiletminsg visszalltsa(* 'endszeres ellenrzs szksges, mivel a betegsg krnikus le#olys" lehet, hossz"tv"kezelsre van szksg, s tarts remisszi esetn is e?acerbldhat kls k$rlmnyekhatsra(1 A megelzs egy #ejlett mentlhiginis hlzat #eladata lenne A dohnyzs s egyesdrogok.pl marihuana, speed, ecstasy5 hasznlatagyakranindt el pnikrohamot Aszerhasznlat veszlyeirecentrl#elvilgostmunkval lehetnealegt$bbet tenni amegelzs rdekben 9nnek alapja a mdia tmogatsa s a pedaggusok pszicholgiaikpzsnek hatkonyabb ttele lenne(0 Rehetsges sz$vdmnyekA kezeletlen vagy terpiarezisztens pnikbetegeknl a kros $ngygytskntalkalmazott alkohol vagy nyugtatk szedse #ggsghez vezethet 6osszantart#ennllsesetnleggyakrabbanapszichitriai krkpekk$zl adepresszitrsul, sennek k$vetkeztben szuicid veszlyeztetettsg lphet #$l, mg a szomatikus betegsgekk$zl a hipertnia, minden tovbbi kardiovaszkulris sz$vdmnyvel egytt A legjobbmegelzs a korai #elismers s kezelsbe vtel Amennyiben kialakulnak a komorbidbetegsgek, akkor azoknak meg#elelen kell kiegszteni a terpit(E Hrognzis(E ves k$vetses vizsglat sorn a betegek (F -)a vlt tnet) s gygyszermentess, (1-gygyszerszeds mellett tnetmentes volt, E( -jelentsen javult, de mgel#ordultak pnikrohamaik, mg (F -)uk tovbbra is kimertette a diagnosztikuskritriumokat Azagora#biael#ordulsa+/-)rl *4-)racs$kkent .Anderschs6etta, *4415 A pnikzavarhoz trsul s"lyos agora#bia rossz prognzisra utal, mg atrsult depresszi meg#elel kezels mellett nem rontja a kimenetelt .'oyal Australianand 7e3 Keeland =ollege o# Hsychiatrist, *4415 ;$bb vizsglat eredmnyt $sszevetve*4ves k$vets utnabetegek(4)1E-)akerl teljes remissziba, azaztnet) sgygyszermentes lesz .$ssze#oglalsknt ld Hollack et al, *4415*(. Az ellts megfelelssgnek in,iktoraiA meg#elel szakmai ellts indiktorai egyedi s statisztikai szinten ragadhatk meg 9gyediszinten a beteg llapotnak javulst kl$nb$z pszichitriai .objektv, teht a vizsgl ltalkit$lt$tt5 becslsklkon, vagy a beteg ltal megvlaszolt un $nkit$lt krdveken szoksr$gzteni, de inkbb csak a kl$nb$z klinikai kutatsokill a gygyszervizsglatok sorn Amindennapi klinikai gyakorlatban ezen mdszerek .rszben az idhiny miatt5 nemalkalmasak az ellts sznvonalnak objektivlsra,mrcsak azrt sem,mert a beteg sajtllapotnak summs rtkelse .romlott, vltozatlan, kicsit javult, sokat javult, teljesentnetmentes5 $nmagban a legalkalmasabb s legautentikusabb vlemny &tatisztikailagmegragadhat szinten az osztlyrl elbocstott betegek rehospitalizcis rtja, az osztlyrlval elbocsts utn mg hosszabb ideig betegllomnyban lvk arnya jelenthetik ameg#elel indiktorokat Ambulnsan kezdett terpia esetn a betegllomnyon kvl objektvmutat lehet mg az is, hogy az ambulns kezelsbevtelt k$vet egy bizonyos idn bell abetegek hny szzalkt kellett mgis osztlyos kezels cljbl krhzba utalni". #yakori trs!etegsgek;rsult pszichitriai krkpek .$ssze#oglalsknt ld Uestenberg, Riebo3itz, *4405Bajor depresszi: pontprevalencia: *1 -, lettartam prevalencia: E+ -8eneralizlt szorongsos zavar: pontprevalencia: (+ -&zocilis #bia: pontprevalencia: (E -!nyszerbetegsg .5: pontprevalencia: , -&zer#ggsg: (4)*4 - k$z$tt;rsult szomatikus krkpek6ipertnia % ez inkbb sz$vdmnynek tekintend .ld ott5$. 9rintett trsszakmk=saldorvosls, belgygyszat, neurolgia A csaldorvosok #eladata a pnikbetegsg s az agora#bia #elismerse, kiszArse, illetve az enyhbb esetek kezelse6I. Iro,alom-egyzk( Andersch M=, 'osenberg 7!, !ullingsjo 6 9##icacy and sa#ety o# alprazolam,imipramine and placebo in the treatment o# panic disorder A &candinavian multicentrestudy Acta Hsychiatr &cand (//(W1+E.&uppl5:(F)*,* Andersch&, 6ettaM, A(E)year #ollo3)upstudyo# patients 3ithpanicdisorder 9urHsychiatry, *441:(F:04()04F1 2allenger M=, 2urro3s 8>, >uHont 'RMr et al Alprazolaminpanic disorder andagoraphobia: results #rom a multicenter trial C 9##icacy in short)term treatmentArch8en Hsychiatry (/FFW0E:0(1)0**0 2allengerM=, >avidsonM', Recrubier V et al: =onsensusstatement onpanicdisorder#rom the Cnternational =onsensus 8roup on >epression and An?iety M =lin Hsychiatry(//FW E/ .&uppl F5: 0,)E0E 2allenger M= &electiveserotoninereuptakeinhibitors .&&'Cs5 inpanicdisorders Cn:Hanic disorder: clinical diagnosis, management and mechanism.9ds: 7utt >M,2allenger M=, Repine M)H5, Bartin >unitz, Rondon, (///, (E/)(,F+ 2oyer U &erotoninuptake inhibitors are superior toimipramine andalprazolaminalleviating panic attacks: a meta)analysis Cnt =lin Hsychopharmacol (//E:(4:0E)0/, =assano 82, 'ossi 72, Hini & Hsychopharmacology o# an?iety disorders >ialogues in=linical 7euroscience, *44*:0.15:*,()*F***F =houinard 8, Rabonte A, Oontaine ' 7e3 concepts in benzodiazepine therapy: reboundan?iety and ne3 indications #or the more potent benzodiazepines Hrog7europsychopharmacol 2ull Hsychiatry, (/F1W,:++/)+,1/ =lum 8A, =lum 8A, &uris ' A meta)analysis o# treatments #or panic disorder M =onsult=lin Hsychol (//1W+(:1(,)1*+(4 =loos MB ;he treatment o# panic disorder =urr rug treatment o#panic disorder: comparative e##icacyo# alprazolam, imipramine andplacebo2r MHsychiatry, (//1:(+4:(/()*4*(* >en2oerMAHharmacotherapyo#panicdisorder: di##erential e##icacy#romaclinicalvie3point M =lin Hsychiatry, (//F:E/.&upplF5:14)1+(1 8eracioti ;> Denla#a?ine treatment o# panic disorder: a case series M =lin Hsychiatry,(//E:E+:04F)0(4(0 6ettema MB, 7eale B=, !endler !&Arevie3and meta)analysis o# the geneticepidemiology o# an?iety disorders Am M Hsychiatry, *44(:(EF:(E+F)(E,F(E !asper &, Kohar M,&tein>M>ecision makinginpsychopharmacologyBartin>unitz,Rondon, *44*(+ !lein >O, Oink B Hsychiatric reaction patterns to imipramine AmM Hsychiatry,(/+*:((/:01*)01F(, !opp, B, Bihly, !, ;ringer, !, Dadsz, H.(/F+5 Agora#bis spnikneurotikusbetegeklgzsi kontroll kezelse .'espiratorycontrol treatment o#agoraphobicandpanic patients5 Cdeggy &zemle 1/, (FE)(/+ (F !opp, B, Bihly, !, ;ringer, ! .(/F,5 Akardilis szorongs szindrma kognitvviselkedsterpis kezelse .=ognitive)behavioural treatment o# cardiac panic patients5=ard 6ungarica, (+, (, E,)++(/ !ulcsr Ks: A pnik pszichodinamikairtelmezse Cn:2nkiB=s.szerk5:Hnik s#bik =serp#alvi !iad, 2udapest, (//E, ,1)F/ old*4 Recrubier V, Mudge ' Rong)term evaluation o# paro?etine, clomipramine and placebo inpanic disorder =ollaborative Haro?etine Hanic &tudy Cnvestigators Acta Hsychiat &cand(//,:/E:(E1)(+4*( Repine MH ;reatment o# panic disorder: algorithms #or pharmacotherapy Cnt M Hsych =linHractice, (: &(1)(E, (//,** Roerch 2, 8ra#)Borgenstern B, 6autzinger B at al 'andomized placebo)controlled trialo# moclobemide, cognitive)behavioral therapy and their combination in panic disorder3ith agoraphobia 2r M psychiatry, (///:(,0:*4E)*(**1 Barchesi =, Ampollini H, &igni#redi ' et al ;he treatment o# panic disorder in as clinicalsetting: a (*)month naturalistic study 7europsychobiology, (//,:1+:*E)1(*0 Brotz !, Herczel > !ognitv viselkedsterpia Bedicina, 2udapest, *44E*E Bunjack>M, =rocker 2, =abe>et al Alprazolam, propranolol andplacebointhetreatment o# panic disorder and agoraphobia 3ith panic attacksM =linHsychopharmacol (/F/:/:**)*,*+ 7emero## =2, &chatzberg AO: 'ecognition and treatment o# psychiatric disordersAmerican Hsychiatric Hress, Uashington, *44(*, eveney = =ognitive)behavioral therapy and the treatment o# panic disorder:e##icacy and strategies M =lin Hsychiatry, *44E:++.suppl 05:*F)1**F Hande A=, Hollack B6, =rockatt M et al Hlacebo)controlled study o# gabapentin treatmento# panic disorder M =lin Hsychopharmacol, *444W*4:0+,),(*/ Hollack B6, Allgulander =, 2andelo3 2 et al: U=A recommendations #or the long)termtreatment o# panic disorder =7& &pectr *441WF.suppl (5: (,)14*114 Hollack B6 ;he pharmacotherapy o# panic disorder M =lin Hsychiatry,*44E:++.suppl05:*1),1( 'ickels !, &ch3eizer 9 2enzodiazepines #or the treatment o# panic attacks: a ne3 lookHsychopharmacol 2ull (/F+W**:/1)//1* 'oy)2yrneHH, =o3ley>&=ourse and outcomeo# panicdisorder:a revie3 o#recent#ollo3)up studies An?iety, (//E:(:(E()(+411 'oy)2yrne HH, =raske B=, &tein B2 et al A randomized e##ectiveness trial o# cognitive)behavioral therapy and medication #or primary care panic disorderArch 8enHsychiatry, *44E:+*:*/4)*/F10 'ibeiro R, 2usnello MD, !auer)&aint_Anna B et alBirtazapine versus #luo?etine in thetreatment o# panic disorder 2raz M Bed 2iol 'es *44(:10:(141)(14,1E 'oyal Australian and 7e3 Keeland =ollege o# Hsychiatrist: Australian and 7e3 Keelandclinical practice guidelines #or the treatment o# panic disorder and agoraphobia Aus 7 KM Hsychiatry, *441:1,:+0()+E+1+ &argant U, >ally H ;reatment o# an?iety states by antidepressants drug 2BM, (/+*:(:+)/1, &ch3eizer 9, 'ickels !, Ueiss & et al Baintenance drug treatment #or panic disorder: CC&hort) and long)term outcome a#ter drug taper Arch 8en psychiatry (//1WE4:+()+F1F &heehan>D,'aj A2, 6arnett)&heehan!et al ;herelative e##icacyo#ghigh)dosebuspirone and alprazolam in the treatment o# panic disorder: a double)blind placebo)controlled study Acta Hsychiat &cand, (//1:FF:()((1/ &ilverstone H6, Sualitative revie3 o# &7'Cs in an?iety M =lin Hsychiatry*440:+E.suppl(,5:(/)*F04 &tahl &B, 8ergel C, Ri > 9scitalopram in the treatment o# panic disorder: a randomized,double)bind, placebo)controlled trial M =lin Hsychiatry, *441:+0:(1**)(1*,0( &zdczky 9 !edlybetegsgek s szorongsos zavarok prevalencija BagyarorszgonHrint;ech, 2udapest, *4440* &zilvs A,;"ryO:Azagora#biaprkapcsolati dinamikjasprterpislehetsgeiHszichoterpia ((:*4F)*(0, *44*01 &znyi 8, Oredi M .szerk5 A pszichoterpia tank$nyve Bedicina, 2udapest, *44400 ;iller MU, 2ou3er =, 2ehnke ! Boclobemide #or an?iety disorders: a #ocus onmoclobemide #or panic disorder Cnt =lin Hsychopharmacol (//,:(*.suppl +5*,)140E ;"ry O: A pnikbetegsg s a #bik pszichoterpija Cn: 2nki B=s .szerk5: Hnik s#bik =serp#alvi !iad, 2udapest, (//E, (0()(E* old0+ Dan 2alkom AM, 2akker A, &pinhoven H et alA meta)analysis o# the treatment o# panicdisorder 3ith or 3ithout agoraphobia: a comparison o# psychopharmacological,cognitive)behavioral andcombinationtreatmentsM7ervBent>isord(//,W(FE:E(4)E(+0, Dersiani B, =assano 82, Herugi 8 et al 'ebo?etine, a selective norepinephrine reuptakeinhibitor, is an e##ective and 3ell)tolerated treatment #or panic disorderM =linHsychiatry, *44*:+1:1()1,0F Uestenberg 68B, Riebovitz B' I@:>+ S@474/#:S I. Alapvet megfontolsok1.A. Alkalmazsi s !evezetsi felttelekRsd: Rsd ltalnos rsz". &efinisorder Q 8A>5 vezet tnete at"lzott mrtkA aggds s szorongs, melyet a beteg nehezen tud kontrolllni Az aggds azlet mindenterletretartsan, legalbb+hnapigkiterjed, jelents letminsg)romlstokozva A szorongs szomatikus s pszichs megnyilvnulsai vltakoz intenzitssal lpnek#el .irritbilits, izom#eszltsg, koncentrcis zavar, alvszavar, #radkonysg stb5!rnikus le#olys", spontn kevsb remittl, nagy#ok" komorbiditsra hajlamospszichitriai zavarKivlt s o,zati tnyez' A generalizlt szorongs kialakulsban genetikai# !iol"giai 0neuroanat"miai ; neurokmiai1s szichol"giai tnyezknek egyarnt szerepk van .de nemms szorongsos zavar5 #amilirishalmozdst mutat az els#ok" rokonok k$rben .7oyes et al, (/F,5 A 8A> s a depresszigenetikus kapcsolatnakk$zelsgt mutatja, hogya8A>)bansdepresszibanszenvedbetegeknl a depresszis csaldtagok szma ktszerese a csak depressziban vagy csak 8A>)ban szenved betegek depresszis rokonai szmnak .7utt, (//+5-eurokmia(A8A>patomechanizmusbanigazoltanszerepejtszneurotranszmitterek,neuropeptidek: 8A2A, glutamt, szerotonin, noradrenalin, endor#inok A8A>betegekelt"lzott stressz vlaszban kulcs szerepet jtszik a hipothalamusz)hipo#zis)mellkvese.6HA5 tengely is .='6, A=;6, kortizol5 .2ra3man)Bintzer, (//,, &ilverstone, *4405-euroanat"mia: !palkoteljrsokkal megerstsrekerlt, hogya#lelemsszorongskontrollja, illetveannakelgtelensge8A>)bana#rontliskorte?hez, medilistemporlislebenyhez s a limbikus rendszerhez k$thet 8A>betegeknl H9;vizsglattal a jobbtemporlis s #rontlis lebeny#okozott metabolizmusa s a bazlis ganglionokcs$kkentanyagcserje mutathat ki .Allgulander, *4415Pszichol"gia( A 8A> a klasszikus #reudi szorongsos neurzis #ogalmbl di##erencildott(/F4)ban Oreudszerint a neurotikus szorongs azids aszuperegok$z$tti kon#liktusk$vetkezmnye A szorongs szignlknt is #el#oghat, jelzi, hogy a tudattalanbanel#ogadhatatlan, legt$bbsz$r el#ojtott $szt$nksztetsek tallhatk 8A> esetn a IszabadonlebegJszorongs a#elels aszertegaztnetekrt Az"jabbpszicholgiai vizsglatokkiemelik a patolgis szl)gyermek kapcsolat .hideg)korltoz szli attitAd5, a traumatikusletesemnyek s a r$gzlt kros kognitv smk jelentsgt .7utt et al, (//F5$. 'anaszok/+netek/:ltalnos -ellemzkApanaszok legalbb + hnapig tartsan, #olyamatosan #ennllnak a betegnl, mskorbizonyos tnet #luktuci is meg#igyelhetA beteg a panaszok pontos kezdett megjel$lniltalban nem tudja, a tnetek lappangva, #okozatosan indulnak s s"lyosbodnak &ok beteg s*Ek$rnyezete a vezet tnetet % az aggodalmaskodst % szemlyisgvonsnak tekinti, ezrt nem#ordul orvoshozAtnetekkt #csoportba sorolhatk: pszichs s szomatikus mani#esztcik Abetegltalbanezutbbival keresi #el kezelorvost, sszmtalannegatveredmnyAvizsglatilelet utn kerlnek csak eltrbe a pszichs tnetek$.1.1. 'szi)8s tnetek A legki#ejezettebb ltalban az lland,thataggodalmaskodsAz let minden terletre kiterjed #okozott s indokolatlan veszlyrzet, elrevettettszorongs a beteg letvitelre jelentsen rnyomja blyegt Abetegek gyakran#elismerik, hogy #lelmk t"lzott, akr irracionlis, de kptelenek ezt kontrolllni Argds s az emelkedett szorongsszint miatt koncentrci"s zavar gyakori, a betegekltalban memria de#icitknt lik meg &zintn a szorongs ll egy msik alaptnet,az alvszavar htterben is Mellegzetesen elalvsi zavar #ordul el, a depresszis betegterminlis inszomnijval ellenttben A beteg a kialvatlansg s az aggdsok miattingerlkenye!!, irritbilis, melyet IidegessgkntJ panaszolnak ltalban%Cradkonysg, kise!! pszichs s szomatikus terhelhet$sg is gyakori tnet$.1.. Szomatikus tnetek A stresszhats szinte minden szervrendszeren tnetet okoz 9gy)egy tnete $nmagban nem s"lyos,azonban a panaszok halmozottan #ordulnak el,ki#ejezett dysphorit okozva - Motoros feszltsg(#inom hullm"kztremor,izomfeszlsrzse, ellazulsikptelensg, izom#jdalmak .#leg hti s tarktji5, tenzisfejfjs, melyleggyakrabban #rontlis s occipitlis lokalizcij"- 6egetat% 1gyszer2 +bia(konkrt trgyt"l val" flelem?% *oszttra"ms stressz( nem tlagos trauma utn az emlk okozta szorongsIII. +erpiaIII/1. /em gy%gyszeres kezels C 'szi)8oterpiaA 8A>nemgygyszereskezelseenyhe, nemt"l hossz"tnet#ennlls esetnindokolt,azonbans"lyos, krnikusesetbenkizrlagpszichoterpisintervencitl meg#elelhatsnem vrhat A pszichoterpia clja a tnetredukci s a szorongs #eletti kontroll #okozsa 8A> esetnleggyakrabban arela/ci"s technikkat#valamint akognit)v- s viselkedsterikatalkalmazzk A kl$nb$z pszichoterpis eljrsok hatkonysgt $sszehasonltva a kognitvterpia .=;5 illetve a kognitv)viselkeds terpia .=2;5 bizonyult a leghatkonyabbnak.>urham s mtsai, (//+, 8orman, *44*, Brotz, Herczel *44E5 6a e kt terpit hasonltjuk$ssze, a terpia vgre elrhet tnetredukci mindkt terpis eljrsnl k$zel azonos,azonbank$vetsnl akognitvterpibanrszesltekjavulsatartsabb, kkevsbesnekvissza .>urham, (/F,514Apszichoterpia ny"jtotta elny$kjl kombinlhatka#armakoterpia hatkonysgval8ygyszeres terpia s =2; kombinlsval a javuls teme #okozhat, stabilabb gygyulsrhet el, akr az alkalmazott gygyszerek dzisa is cs$kkenthet 7agy jelentsge van akognitv)viselkedsterpinakagygyszeresterpiabe#ejezsekor,azelrt javulstartsanmegrizhet, illetve a gygyszermegvonsi idszak tnetei cs$kkenthetk ltala .2orkovec smtsai, (//+5 .\ssze#oglalknt ld mg &znyi s Oredi, *4445III/. #y%gyszeres kezelsAz egszsggyi ellts szintje: '$vid ideje #ennll, elzleg adeaut kezelsben mg nem rszeslt, sz$vdmnymentes.Q trsult betegsg nlkli5 esetekben: hziorvos 6osszabb ideje #ennll, az eddigi terpikra nemreagl s@vagy sz$vdmnyesesetekben: pszichiterA betegsg krnikus jellegbl addan hossz" tv" kezelst jelent A kezels clja a tnetekminl teljesebb visszaszortsa, mert a rezidulis tnetek #okozzk a visszaess kockzatt A #armakoterpia hrom bzisa:- benzodiazepinek- azaspironok .buspiron5- antidepresszvumokA #elsorolsnemvlasztandsorrendet, hanemagygyszercsoport 8A>terpibanvalbevezetsnek idrendjt k$veti Ahangs"ly egyre inkbb az antidepresszv terpiapre#erlsnakirnybatoldikel, mivel a8A>komorbiditsaigenmagas .Allgulander,*44151. 3enzodiazepine;$bb placebo)kontrolllt vizsglat igazolta a 2K>)ek hatkonysgt 8A>)ban .8reenblattetal, (/F1@a,b, 'ickelset al, (//15A tapasztalatokalapjna2K>)ekjobbancs$kkentikaszomatikus@vegetatvtneteket, mint aszorongs pszichs tneteit .pl aggodalmaskods,irritbilits5 .'ickels et at al, (/F*5 A pszichs szorongs tnetei jobban reaglnak buspironravagy imipraminra .'ickels et al, (//1, (/F*, 6oehn)&aric et al, (/FF5A 2K>)ek elnye agyorshatskezdet sakedveztolerabilitsA 8A>ltalbankrnikusle#olys"krkp,ezrt gyakran vekig kell #enntart kezelsben rszesteni a betegetA hosszantart terpiasorn tolerancia a mellkhatsok irnt alakulhat ki, de az an?iolitikus hatsra vonatkozan eznemtapasztalhat .'ickels et al, (/F+5 .$ssze#oglalsknt 8orman, *44*,2ald3in sHolkinghorn, *440552. AzapironoAbuspironparcilispreszinaptikusE6;)(aagonista, amelycs$kkenti aposztszinaptikusE6;)*receptorokmAk$dstA buspironhatkonysgt t$bbvizsglat igazolta8A>)ban.'ickels et al, (/F*, =hon et al, (/F+5 A hats kt ht m"lva jelentkezik, de % a 2K>)ektleltren%nemszedl, semdependencit, semkoncentrcizavart nemokoz, snemlpinterakciba az alkohollal sem !edvezen be#olysolja a szorongs pszichs tneteit.aggodalmaskods, irritbilits5 Addikt, illetve addikcira hajlamos egynek 8A>kezelsben elsknt vlasztand szernektekinthetBegelz 2K>terpia ronthatja abuspiron terpis hatkonysgt .deBartinis, *4445 .$ssze#oglalsknt 8orman, *44*5 1(3. Antidepresszv"mo9lsknt vizsglt antidepresszvuma8A>kezelsbenaklasszikus;=A imipraminsatrazodonvolt .'ickels, (//15 Bindktantidepresszvumhatkonyabbnakbizonyult mindplacebonl, mind a diazepamnl, azonban a kellemetlen mellkhatsaik miatt alkalmazsuk amai gyakorlatban httrbe szorultAz &&'C csaldbl 8A> kezelsben a paro?etin hatkonysgt igazoltk elsz$r.Allgulander, *4415;$bb placebo kontrolllt vizsglat adatai szerint a paro?etin hatkonyancs$kkentette a szorongsos tneteket mind r$vid, mind hossz"tv" vizsglatokban ;erpisdzisa (4)E4mg .8oodman, *4405 Asertralin hatkonysgt is kontrolllt vizsglatokigazoltk, ugyanakkor a t$bbi &&'C hatst csak k$zvetett "ton, illetve nylt vizsglatokbanigazoltk 8A>)ban .$ssze#oglalsknt 2ald3in s Holkinghorn, *4405 !etts)vak, placebo)kontrolllt vizsglatban hatkonyan cs$kkentette a 8A>tneteit az &&'C)ok msodikgenercis csoportjba tartoz escitalopram .>avidson et al, *4405 is Mavasolt terpis dzisa(4)*4 mg .8oodman, *4405A msodik genercis, ketts)hats" szerek k$zl a venla#a?in 9' hatst vizsgltk 8A>kezelsben \t r$vid.Fhetes5skt hossz"tv".+hnapos5vizsglat $sszestett adataiszerint a venla#a?in 9' ki#ejezettebben cs$kkentette a 8A> pszichs s szomatikus tneteit,mint a placebo .$ssze#oglalsknt &ilverstone, *440, 8orman, *44*, 2ald3in s Holkinghorn,*4405Bgki#ejezettebbvolt akl$nbsg, hacsupna8A>vezet, pszichs tneteitvizsgltk .Beoni, *4405 ;erpis hatsa mr a msodik httl szlelhet s magas remiszisrtteredmnyezett.&heehan, *44(57em csupn ItisztaJ,hanemdepresszivalkomorbidesetekben ishatkonyan cs$kkentettea szorongsos tneteket 6atsa stabil, ahossz"tv",#enntartkezels sornis megmarad ;erpis dzisa,E)144mg.8oodman, *44052rmeg#elel t$rzsk$nyvi regisztrcival nem rendelkeznek, hatkony lehet a 8A> kezelsbena citalopram, #luo?etin, #luvo?amin s a sertralin is .8oodman, *4405 >epresszival trsul8A> esetn hasznlatuk engedlyezett $. 1gyb szereA hydro/yzin, egy antihisztaminerg vegylet a 8A> betegek +4)/4 -)ban jelents javulstokoz .2arranco et al, (/,,5 \thetes kezels sorn .Oerreri et al, (//F5, valamint 1 hnapos,ketts)vak placebval kontrolllt vizsglatban is .Rlorca et al, *44*5 szigni#iknsanhatkonyabbnak bizonyult a placebonlA generalizlt szorongs kezelsre hasznlt szerek $sszehasonltst lsd a E tblzatban, a #armakoterpis stratgit az ( bra, mg a d$ntsi szinteket a + tblzat mutatja1*>% t!lzat3enzodiazeinek# !usiron s antideressz)vumok sszehasonl)tsa3enzodiazeinek 2uspiron 'e)uptake gtlantidepresszvumokAn?iolitikus hats P P P6ats kialakulsa (E)14 perc ()* ht *)1 ht&zedatv hats P ) )Botoros s kognitv teljestmny romlsaP ) )>ependencia, abuzus potencilP ) )'ebound e##ektus, elvonsi tnetekP ) P@)!ereszttolerancia ms !C' depressznssalP ) )Adagolhat naponta egyszer Pkivve alprazolam) P!omorbid depresszi kezelsre is alkalmas) )@P PO mellkhats [lmossg,Bemriade#icit8asztrointesztinlis0e-f-s8asztrointesztinlis&ze?ulis11&% !ra( A 2uspiron Antidepresszvumok .&&'C, &7'C5!omorbid 8A> .depresszi,pnikbetegsg, szocilis #bia, 5I;isztaJ, nemkomorbid 8A>6a nincs meg#elel javuls6a nincs meg#elel javuls>zisemels .ma? dzisig + hten t5>zisemels .ma? dzisig + hten t5*om!in)i% anti,epressz esetn 7H 2K> vagy buspiron vagy &&'C.(5!omorbid 8A> esetn &&'CBsodik szint: !ombinci 6armadik szint : 8ygyszervlts: &&'C.*5 vagy venla#a?in vagy hydro?yzin7egyedik szint: Augmentcis stratgik: buspiron\t$dik szint: A gygyszeres kezels a remisszit elr terpis dzisban +)(* hnapig #ennmarad, majd lass" dzis)cs$kkentssel .havonta *E)14 -)kal5 #okozatosan lepthetA gy"gyszeres kezels menete generalizlt szorongs!an( A generalizlt szorongs diagnzisnak #ellltsa >i##erencil)diagnosztikusszempontbl szksges elvgezni: belgygyszati #iziklis vizsglat, 9!8,laborvizsglat, melynek tartalmaznia kell a pajzsmirigy#unkcit jelz;1,;0, ;&6hormonszinteket * A diagnzis #ellltsa utn #el kell trkpezni az esetleges komorbidllapotokat. depresszi, pnikbetegsg, szocilis #bia, alkoholab"zus, stb5, mert ezekmeghatrozhatjk a kezels mdjt1 A beteget meg#elel rszletessggel tjkoztatni kell a szorongsos zavar lnyegrl,tneteirl, a kezels mdjrl, vrhat le#olysrl0 Oarmakoterpiaindtsakortiszta8A>esetnelsknt vlasztandszerek: buspiron,&&'C vagy nagypotencil" 2K !omorbid llapot esetn elsdlegesen &&'C)velindtunk E A gygyszerbelltst rdemes kis dzissal kezdeni, majd #okozatosan titrlni a terpisdzisig, mivel a szorongsos zavarban szenvedk #okozottabban rzkenyek lehetnek aszerotonerg mellkhatsokra + Oigyelni kell az esetlegesen #ellp mellkhatsokra, s szksg szerint enyhteni kell.pl dzis)cs$kkents, kiegszt terpia stb5 .Avrhat mellkhatsok ismerete#okozza a beteg compliance)t, amely hozzjrul a terpis sikerhez5, A kezels clja a teljes remisszi elrse: a szorongs pszichs s szomatikus tneteinekmegszAnse, az letminsg helyrelltsa egyarntF 7emmeg#elelterpisvlaszesetnaterpiamdostsaaterpisalgoritmusnakmeg#elelen/ A beteget tjkoztatni kell, hogy a gygyszerszedsnek #olyamatosnak kell lennie, merta terpia hirtelenabbahagysa megszaktsos tnetekkel .szorongs, pnikrohamok,alvszavar stb5, tnetegyttessel ."n diszkontinucis szindrma5 jrhat(4 A terpia tartama minimum + hnap 7emzetk$zi ajnlsok szerint javasolt (* hnapig#olytatni aterpit ksbbi relapszuskivdsecljblA kezelslezrszakaszt %hnapokon keresztl #ennll, tarts tnetremisszi esetn, % stabil, stresszmenteslethelyzetben kezdjk Aterpia elhagysa lass", t$bb hnap alatti, #okozatosdziscs$kkentssel .14-@ h5 t$rtnik Bivel a 8A>krnikus le#olys", majordepresszival gyakori komorbidits" betegsg, a gygyszerelhagys sorn#ontos abeteget tjkoztatni a relapszus kockzatrl, a kivdsnek lehetsgeirl, azesetlegesen indul tnetek korai szlelsnek jelentsgrl I6. 7e8a!ilit)i%1E6. #on,ozs1. -ondozsi tevenysg(( ;eljes rehabilitcirakell t$rekedni =l amunkakpessgvisszanyerse, akorbbiletminsg visszalltsa(* 'endszeres ellenrzs szksges, mivel a betegsg krnikus le#olys", hossz"tv"gygyszeres kezelsre van szksg, s tarts remisszi esetn is e?acerbldhat klsk$rlmnyek hatsra(1 A megelzs egy #ejlett mentlhiginis hlzat #eladata lenne 9nnek alapja a lakossgpszicholgiai kult"rjnak magasabb szintre t$rtn emelse, a pedaggusokpszicholgiai kpzsnek hatkonyabb ttele lenne(0 A lehetsges sz$vdmnyek pszichitriai szempontbl leggyakrabban a depresszi s amsodlagos alkoholizmus kialakulsa, szomatikus oldalrl hipertnia, ulcus duodeni akt leggyakoribb pszichoszomatikus betegsg, melynek alapja a szorongs(E Hrognzis@a kezels vrhat idtartama A betegsg a *4)as vek elejn indul, a betegekazonban sokszor t$bb ves #ennlls utn #ordulnak csak orvoshoz Az amerikai7emzeti !omorbiditsi Dizsglat .7=&5 szerint .!essler, (//05 abetegsgkezdetetlagosan a *E ves korra tehet, a vizsglatkor a betegek tlagletkora 1/ v volt Ageneralizlt szorongskrnikusle#olyst mutat, alacsonyspontnremisszisrtval6osszmetszeti vizsglatokszerint abetegsgmenet #luktul Abetegek04-)nllegalbb E vig #ennllnak a tnetek, az tlagos betegsgtartam+)(4 v, msvizsglatokban *4 v .Vonkers s mtsai, (//+5 A kimenetelt rontja, hogy a 8A>)hozszomatikus s pszichitriai komorbid llapotok trsulnak A tartsan #ennllszorongsos tnetek munkakpessg cs$kkenst, #amiliris kon#liktusokat, szociliskrosodst okozhatnak .Allgulander, *4415 ., tblzat5@% t!lzat A rossz rogn"zis redikt)v tnyez$i A betegsg hosszantart #ennllsa !omorbid pszichitriai krkp 'gta #ennll szomatikus krkp &zemlyisgzavar 8yenge szocilis vdhl 'ossz hzassg, illetve csaldi kapcsolatok. *omor!i,itsA generalizlt szorongsritkn#ordul el$nmagban, abetegekt$bbmint #elnl egybbetegsgis trsul a primer zavar mell .7utt et al, (//F5 Akomorbid betegsglehetszomatikus s@vagy pszichitriai mani#esztciSzomati"s omorbiditsBivel a 8A> #olyamatos stresszllapotot jelent a szervezet szmra, elbb)utbb szomatikusbetegsgek jelennek meg, k$lcs$n$sen s"lyosbtva egyms le#olyst Az albbibelgygyszati betegsgek mell trsul leggyakrabban 8A>: irritbilis colon szindrma .*4)1, -)ban5, colitis ulcerosa, diabetes mellitus s krnikus #radtsg szindrma .kb E4 -)ban5.7utt et al, (//F5 A tartsan emelkedett pulzusszm kardiovaszkulris riziktnyezt jelent1+*szi,!itriai omorbiditsA 8A> mell nagyon gyakran trsul msik szorongsos zavar vagy hangulatzavar 7agyongyakori az egyttes el#ordulsa deresszi"val 9pidemiolgiai adatok szerint a generalizltszorongsbanszenvedbetegek+0, *-)nl lpett #el depresszisepizdletesorn, adepresszis betegek(,,*-)nakgeneralizlt szorongsais volt .!essler, (//05 A8A>tneteiben sok hasonlsgot mutat a depresszi krnikus #ormjval, a disztmival, egyttesel#ordulsuk is gyakori Amennyiben 8A>mellett depresszi is #ennll, ltalban aszorongsos tnetek megelzik az a##ektv tnetek kialakulst, a 8A> mintegy az a##ektvzavar el#utrnak tekinthet Aszorongsos s a##ektv zavar egyttes el#ordulsa aprognzist rontja, abetegsgs"lyosabb, azltalaokozott disz#unkci, szociliskrosodsnagyobb, mintha $nmagban#ordulnael8yakoribbahospitalizci,saz$ngyilkossgiksrletek szma is magasabb, mint komorbidits nlkli 8A>)ban vagy komorbidits nlklidepressziban .7utt, (//F5Pnik!etegsg%Aszorongs krnikus #ormja mell gyakran .14)+4 -5 trsul akutszorongsos attak vagy annak limitlt #ormja .7utt, (//F5 A kt szorongsos zavar egyttesel#ordulsa krnikusabb le#olyst mutat Akomorbid llapot gyakran diagnosztikusnehzsget jelent, azonbanrszletes tnetlistval, atnetekmegjelensnek, le#olysnakpontos tisztzsval a kt betegsg elkl$nthet, a megjelens sorrendje azonosthatAlkohola!uzus: Alkoholbetegsg valamennyiszorongsos zavarhoz gyakran trsul Oel nemismert betegsgesetnabetegekkros$ngygytsknt, szorongsoldsrahasznljk Azalkoholbetegek F,1)E+,* -)nak anamnzisben szerepel 8A> A 8A> betegek /)(E -)nakvan az anamnzisben alkoholab"zus .7utt et al, (//F5.ngyilkossg(A 8A>)banszenvedbetegek/-)aksrel megletesornszuicidiumot.7utt et al, (//F5". 9rintett trsszakmkA csaldorvosok #eladata a 8A> #elismerse, kiszArse, illetve az enyhbb esetek kezelse6I. Iro,alom-egyzk( Allgulander=, 2andelo32, 6ollander9etal:U=A recommendations#orthelongterm treatment o# generalized an?iety disorder =7& &pectr *441WF.suppl(5: E1)+(* Allgulander =,: 8eneralized An?iety >isorder: =linical characteristics and treatment M>epression b An?iety, *44(.Bay5:+)(*1 American Hsychiatric Assiciation: >&B)CD >iagnosztikai !ritriumai Ksebk$nyv Animula, 2udapest, (//E0 2ald3in >&, Holkinghorn = 9vidence)based pharmacotherapy o# 8eneralized An?iety>isorder Cnt M 7europsychopharmacology, *440::F:()FE 2arranco &O, 2ridger U, ;reatment o# an?iety 3ith oral hydro?yzine an overvie3 =urr;her 'es (/,,W**:*(,)**,+ 2orkovec ;>, Uhisman BA: Hsychosocial treatment #or generalised an?iety disorderCn: Bavassakalian B', Hrien 'Oeds Rongtermtreatments o# an?ietydisordersUashington >=: American psychiatric Hress, (//+: (,()//, =assano 82, 'ossi 72, Hini & Hsychopharmacology o# an?iety disorders >ialogues in=linical 7euroscience, *44*:0.15:*,()*F*1,F =ohnM2, 2o3den=R, Oisher M8et al>ouble)bindcomparisono# buspironeandclorazepate in an?ious outpatients Am M Bed (/F+WF4.suppl 1b5:(4)(+/ >avidson M';, 2ose A, !orotzer A, Kheng 6 9scitalopramint he treatment o#generalized an?iety disorder: double)blind, placebo)controlled, #le?ibile)dose study>epress An?iety *440: (/:*10)04(4 deBartinis 7, 'ynn B, 'ickels !et al: Hrior benzodiazepine use and buspironeresponse in the treatment o# generalized an?iety disorder M =lin Hsychiatry *444W+(:/()/0(( >urham '=, Burphy ;, Allan ; et al: =ognitive therapy, analytic psychotherapy andan?ietymanagement training#orgeneralisedan?ietydisorder2rMHsychiatry(//0W(+E:1(E)*1(* >urham '=, ;urvey AA: =ognitive therapy versus behaviour therapy in the treatment o#chronic generalised an?iety 2ehav 'es ;her (/F,W *E:**/)01(1 Oerreri B, 6antouche 98 'ecent clinical trials o# hydro?yzine in generalized an?ietydisorder Acta Hsychiatr &cand &uppl (//FW1/1:(4*)(4F(0 8oodmanU!: &electingpharmacotherapy#or generalizedan?ietydisorder M =linHsychiatry *440W+E.suppl (15:F)(1(E 8orman MB ;reatment o# generalized an?iety disorder M =lin Hsychiatry,*44*:+1.supplF5:(,)*1(+ 8reenblatt >M, &hader 'C, Abernethy >'>rug therapy: =urrent status o#benzodiazepines Hart M, &hader 'C, Abernethy >'>rug therapy: =urrent status o#benzodiazepines Hart ;3o 7 9ngl M Bed (/F1W14/:0(4)0(+(F 6oehn)&aric', BcRoeod>', Kimmerli U>>i##erential e##ectso#alprazolamandimipramine in generalized an?iety disorder: somatic versus psychic symptomsM =linHsychiatry, (/FFW0/:*/1)14((/ !asper &, Kohar M, &tein >M>ecision making in psychopharmacology Bartin >unitz,Rondon, *44**4 !essler ' =, Bc8onagle !A, Khao&, 7elson=2, 6ughes B, 9shlemans,Uittchen 6, !endler !&: Ri#etime and (* month prevalence od >&B)CCC)'Hsychiatric disorders in the Xnited &tates Arch 8en Hsych E(, F)(/, (//0*( !ushner B8, &her O2, 2eitman 2>: ;he relation bet3een alcohol problems and thean?iety disorders Am M Hsych (0,: +FE)/E, (//4** Rlorca H)B, &padone =, &ol < et al 9##icacy and sa#ety o# hydro?izine int he treatmento# generalized an?iety disorder: a 1)month double)blind study M =lin Hsychiatry*44*:+1:(4*4),*1 Beoni H,6ackett >andRader B: Hooledanalysis o# venla#a?inec'9##icacyonsomatic and psychic symptoms o# an?iety in patients 3ith generalized an?iety disorder9pression and An?iety *440W (/:(*,)(1**0 Brotz !, Herczel > !ognitv viselkedsterpia Bedicina, 2udapest, *44E*E 7emero## =2, &chatzbergAO: 'ecognition andtreatment o# psychiatric disordersAmerican Hsychiatric Hress, Uashington, *44(*+ 7oyes ', =larkson =, =ro3e '' et al A #amily study o# generalized an?iety disorderAm M Hsychiatry, (/F,:(00:(4(/)(4*0*, 7utt >, Argyropoulos &, Oorshall & 8eneralized An?iety >isorder: >iagnosis,;reatment and its relationships to other an?iety disorders Bartin >unitz, Rondon, (//F*F 'ickels !, >o3ning ', &ch3eizer 9et al: Antidepressants #or the treatment o#generalized an?iety disorder A placebo)controlled comparison o# imipramin, trazodone,and diazepam Arch 8en Hsychiatry (//1WE4:FF0)F/E1F*/ 'ickels !, Ueisman !, 7orstad 7 et al 2uspiron and diazepam in an?iety: a controlledstudy M =lin Hsychiatry, (/F*W01:F()F+14 'ickels !, &ch3eizer 9 2enzodiazepines #or the treatment o# panic attacks: a ne3 lookHsychopharmacol 2ull (/F+W**:/1)//1( &heehan >D: Attaining remission in generalized an?iety disorder: Denla#a?in e?tendedrelease comparative data M =lin Hsychiatry *44(W+*.&uppl (/5: *+1(1* &ilverstone H6, Sualitative revie3 o# &7'Cs in an?iety M =lin Hsychiatry*440:+E.suppl(,5:(/)*F11 &zdczky9: Adepressziksszorongsosbetegsgekepidemiolgija 6ziorvosi;ovbbkpz &zemle (: +,)+F .(//+510 &zdczky 9 !edlybetegsgek s szorongsos zavarok prevalencija BagyarorszgonHrint;ech, 2udapest, *4441E &znyi 8, Oredi M .szerk5 A pszichoterpia tank$nyve Bedicina, 2udapest, *4441+ `stn ;2, &artorius 7: Bental Cllness in 8eneral 6ealth =are Mohn Uiley and &ons,=hichester, (//E1, Vonkers !A, Uarsha3 B8, Bassion A< et al: Hhenomelogy and course o# generalizedan?iety disorder 2r M Hsychiatry (+F: 14F)(1, (//+1/*9/FS@E71E+E#S9# 2o!szesszougle et al, (//4, !oran et al, *44452. 3enzodiazepineA nagy potencil" benzodizepinek a potens &'C terpia kiegsztseknt alkalmazhatk, merta knyszeres tnetek ltal kivltott szorongst gyorsan s hatkonyan cs$kkentik A 2K>)kk$zl egyedl aclonazepamnl mutattaki egy+hetes vizsglat, hogyaclomipraminnalegyenrtkA javulst okozott .6e3lett et al, (//*5, ez az eredmny azonban mgmegerstsre szorul A clonazepam hatkonysga htterben #elttelezik, hogy a szerotonintranszmisszit rint hatsa llhat 0F&% !ra( A knyszer!etegsg farmakoterijnak stratgija.&&'C Q szelektv szerotonin)reuptake)inhibitor, H&'C Q Hotens szerotonin reuptake gtlk Qazaz clomipramin P&&'C)k, B8AQBsodik genercis antipszichotikumok, 9=;Qelektrokonvulzv terpia5 &&'C&&'C vlts vclomipramin vvenla#a?inenem javul javul #enntart terpiakb ( vig'szlegesenjavul!ombincis ;erpia6a szorongsha depressziha tic vagypszichzis2uspiron lithium, carbamazepinAntipszichotikum.B8A5clonazepam vagyms H&'Cmg betegGiv clomipramin antiandrognek.G5nem javulha depresszis,vagy szuicidveszly9=;ha nemreagl apotens &'C)kre,viselkedsterpira, kombinltkezelsre,munkakptelen,illetve $nmagaelltsra kptelenpszichitriaisebszet0/7% t!lzat Bntsi szintek az F2B farmakoterij!an 0Hvid)ts( 2*D K 2lomiramin#4*S K 4ranscranialis *agnetikus Stimulci"19ls szint: 9lsknt vlasztand szer: &&'C.(5Bsodik szint: Dlts: &&'C .*5 vagy =lomipramin vagy Denla#a?in6armadikszint: Augmentci: 2uspiron@Ritiumvagy=lonazepamvagy&&'CP=BC vagyB8A7egyedik szint: 9gyb megk$zelts: iv =lomipramin\t$dik szint: Beg#ontolhat: Antiandrogn vagy 9=; vagy Hszichitriai sebszet6atodik szint: !srletes jellegA prblkozsok: ;B&6etedik szint: Agygyszeres kezels a remisszit elr terpis dzisban (* hnapig#ennmarad, majd lass" dzis)cs$kkentssel .kthavonta *E)14 -)kal5 #okozatosan lepthet aminimlisan hatkony dzisig 8yakran egsz leten t szksges antiobszesszv gygyszertszednie a betegnekA gy%gyszeres kezels menete6aaz elsknt vlasztott &&'C meg#elelterpis dzisban(4%(*ht alatt rdemlegesjavulstnemokoz,akkor msik&&'C szerrevagyclomipraminra kellvltaniAz$t &&'Cksztmny s a clomipramin hatstalansga esetn mg venla#a?in .&&7'C5 kiprblsa j$nszba Bindegyik szert meg#elel ideig s meg#elel dzisban kell alkalmazni6a csak rszleges javulst hozott, akkor kombinlhatjuk clonazeammal, amely an?iolitikushatsamiatt mr $nmagbanissokat segthet aszorongknyszerbetegekk$zrzetn, deezenkvl % a benzodiazepinek k$zl egyedl % antiobszesszv hatssal is rendelkezik 9rsszorongs esetn!usironnal, a##ektv betegsg trsulsa esetnlithiummalvagycar!amazeinnelegszthetjk ki a terpit 9hromk$zl egyiknek sincs $nmagbanantiobszesszv hatsa, s csak a ksr tnetek, betegsgek miatt indokolt az alkalmazsuk'gebben az elsgenercisantiszichotikumokatrutinszerAen alkalmaztkknyszerbetegsgben, ami teljesen hibs gyakorlat volt Az elsgenercisantipszichotikumokat knyszerbetegsgben szkizotp szemlyisgzavar vagy pszichotikustnetek #ennllsa esetn indokolt adni, illetve ha a knyszerbetegsg tic)kel trsul, mivel ekrkpekhtterben a dopaminrendszer zavara ll, amelyet a neuroleptikumkedvezenbe#olysol .Bc>ougleet al, (//45 Njabbvizsglatokszerint az"nmsodikgenercis.Qatpusos5 antipszichotikumok .QB8A5 &'C)re nem vagy csak rszlegesen reaglknyszerbetegeknl javulst idznekel.!oranet al, *444, Ri et al, *44E5 Alegt$bbtapasztalat risperidonnal, olanzapinnal sauetiapinnal van, deezekazeredmnyekmgmegerstsre szorulnak .$ssze#oglalsknt ld Hallantini et al, *440, >enys et al, *4405 Aclozapin % "gy tAnik % inkbb rontja a knyszeres tneteket6a a beteg a #elsorolt szerekre nem reagl, akkor prblkozhatunk szelektv szerotonerg szers clomipraminkombincijval Az &&'C szerekemelika triciklikus antidepressznsokvrszintjt Clyentpus"kombinlt kezelsekkedvezhatsrl mgcsakesettanulmnyokjelentek meg .&imeon et al,(//45 A gygyszer)interakci miatt azonban elvigyzatossgindokolt;$bb k$zlemny szmolt beclomiraminintravnsalkalmazsnak hatkonysgrlOokozatosan, *E4%144 mg)ig emelked dzisban adagolva a clomipramint, jelents javulstrtekel akorbbanterpirezisztensnektartott betegeknl .Uarnecke, (//0, !oranet al,(//,5 Az &&'C szerek k$zl a citalopram adhat in#"zibanE4Antiandrogngygyszerekkel szintn j eredmnyekrl szmoltak be terpirezisztensbetegeken .=asas et al, (/F+5 !edvez eredmnyt rtek el az opit rendszerre hattramadollal, valamint elzetes vizsglat alapjnaglutamtergrendszerrehat7)gluar)*)agonistval kapcsolatban 9zekkel a szerekkel mg tovbbi vizsglatok szksgesek.$ssze#oglalsknt ld Hallantini et al, *4405 Cenntart"kezels(Ahatkony, deugyanakkor tolerlhatdzisbanbelltott gygyszertlegalbb egy vig kell szedni a betegeknek 6a tarts a remisszi,akkor lehet #okozatosancs$kkenteni a dzist, havonta)kthavonta *4)*E -)kal, ugyanis ahogy a hats kialakulshozkell 1)0 ht, ugyangy a dzis cs$kkents eredmnyt is egy hnap utn lehet lemrni A gygyszeres s viselkedsterpis kezelsekre nem reagl betegeknl az elektrokonvulzvkezels .9=;5, illetve vgs soron a pszichitriai sebszeti beavatkozs mrlegelend.Bindus et al, (//0, 7meth s mtsai, *44*5 Az 9=;)tl elssorban a s"lyos depresszivaltrsult )ben vrhatunk eredmnyt .$ssze#oglalsknt ld Hallantini et al, *4405;erhessgbens szoptats alatt lehetlegkerlni kell agygyszeres kezelst, s mindenesetben egynileg kell mrlegelni a kockzat@haszon krdst A clomipramin s az &&'C)ok azeddigi tapasztalatok alapjn nem #okozzk a teratogenitst, de a szoptats sorn % kl$nb$zmrtkben % tkerlnekaz a anyatejbe'szleteketilletenutalunk&zdczkys 7methltal rt tanulmnyokra .*44*5A knyszerbetegek terpijban nincs gyors mdszer, ezrt #ontos az integratv megk$zelts:a hatkony terpis mdszerek jl kombinlhatk egymssal III/". MIttAgygyszeres s a viselkeds)terpira rezisztens, s"lyos knyszerbetegeken specilisidegsebszeti beavatkozsra kerlhet sor Akoponyacsont megnyitsa nlkl, gamma)sugarakkal vgzett mAtttel e betegek t$bb mint egyharmadban jelents javulst lehet mgelrni AmAtt lnyege azorbito#rontalis kregs anucleus caudatus k$z$tti kapcsolatmegszaktsa .pldul: cingulotomia, subcaudatus tractotomia, capsulotomia rvn5 .Binduset al, (//0, $ssze#oglalsknt ld Hallantini et al, *4405III/$. Egy! terpiaA szocioterpia s ezenkvl minden olyan #oglalkoztats segti a knyszerbetegekgygyulst, amely az izolci ellen hat, ugyanis sokat rthat, ha a beteget magra hagyjuk aknyszereivelA reetit)vtranscranialismagnetikusstimulci"0r4*S1alkalmazsval kapcsolatbanmgcsak kezdeti eredmnyekrl lehet beszmolni 8reenberg s mtsai .(//,5 a jobboldali laterlispre#rontlis rgiban alkalmazott r;B&)val szigni#iknsan cs$kkentettk a kompulzikat, deaz obszesszik sokkal kevsb reagltak erre a kezelsre .$ssze#oglalsknt ld Hallantini etal, *4405A mlyagyi stimulci"0B3SKBee3rainStimulation1%amelyet sikerrel alkalmaznakesszencilis tremor s Harkinson kr esetben % hatkonynak tAnik )ben is A mdszerinvazvbeavatkozssal jr.azelektrdkbeltetseacapsulainternaba5, ugyanakkor %aE(mAtttel szemben % nem roncsol jellegA Az elektrdk eltvoltsa utn az eredeti mentlisllapot visszall =osyns s mtsai .*4415 ngy terpiarezisztens beteg k$zl hromnlszigni#ikns javulst rtek el .ld mg Hallantini et al, *440, 8abriels et al, *4415 I6. 7e8a!ilit)i%6. #on,ozs1. #on,ozsi tevkenysgA knyszerbetegsg ltalban krnikus le#olys", s kezels nlkl egyre progredil krkpAgygykezelse hossz" ideig % gyakran vekig, vtizedekig % tart, ezrt rendszeresk$vetsk, gondozsuk indokolt 8ygyszeres terpira a betegek kb +4-)a jelentsen javul,viselkedsterpira szintn+4-javul Akt terpia kombincijval a betegek F4-)nsikerl segteni A #ennmarad *4- terpiarezisztens, s k$zlk kerlnek ki az idegsebszetibeavatkozsra szorul esetekAz utbbi 14 vben % a pszichitrin bell % a legltvnyosabb eredmnyeket aknyszerbetegsg terletnrtkel,deateljestnet) sgygyszermentessgetcsak ritknsikerl elrni A reszponder betegek t$bbsgnl nhny knyszeres tnet #ennmarad, s@vagytartsan gygyszeres kezelsre szorulnak A beteg szmra azrt igen jelents eredmny mrazis, haaknyszereivel elt$lt$tt idharmadra vagytizedre cs$kken Oontos akorai#elismers s kezelsbe vtel, mert a rgta #ennll, s"lyos tnetekkel jr, egybpszichitriai betegsgekkel trsult knyszerbetegek terpija lnyegesen nehezebb, smunkakpessgk helyrelltsa gyakran mr lehetetlen . Az ellts megfelelssgnek in,iktoraiAszakmai munka eredmnyessgt egyedileglehet lemrni a!orvizsglatAszocilis #bia diagnzisnak #ellltshoz nemszksges >i##erencil)diagnosztikuscllal ;1, ;0, ;&6 vizsglata szksges lehet$. &iagnosztikus kritriumok a &SMAI6. vagy a 1/4A1B alap-n .ld az ( s * tblzatot5&% t!lzat% Ageneralizlt szorongs diagnosztikus kritriumai az Amerikai Pszichitriai4rsasg Kziknyve 0BS*-DE-4H1 alajn A Lszrevehet s tarts #lelemegy vagy t$bb olyan, szocilis vagy eladiteljestmnyt ignyl helyzetben, amelyben a szemly msok lehetsges#igyelmnek van kitve2 A #entebb emltett helyzetbe kerls majdnem minden esetben azonnaliszorongsos vlaszt provokl, az adott helyzethez k$t$tt pnikroham #ormjban= A szemly #elismeri, hogy #lelme t"lzott vagy sszerAtlen> Aszemly a szorongst okoz szocilis vagy eladi teljestmnyt ignylhelyzeteket elkerli vagy intenzv szorongssal viseli el9 A#lelmes szocilis vagy eladi helyzetek miatti anticiptoros szorongs,elkerlviselkeds, szenveds jelentsenkihat aszoksosnapi tevkenysgre,tanulmnyi vagy munkateljestmnyre, a szocilis aktivitsra vagy kapcsolatokra,illetve a #bia meglte szrevehet szenvedst okozO (Fvalatti szemlybenatnetek#ennllsnakidtartamalegalbb+hnapigllnak #enn8 A #lelem vagy elkerl viselkeds nem tulajdonthat pszichoaktv szer k$zvetlenlettani hatsnak vagy ltalnos egszsgi llapotnak s nemmagyarzhatjobban ms mentlis zavar jelenltvel6 Amennyiben valamilyen ltalnos egszsgi problma vagy ms mentlis zavar isjelen van, az A)kritriumban lert #lelem azzal nem kapcsolatos6% t!lzat Biagnosztikus kritriumok a 3-F-&: alajnA5 Az albbiakbal az egyik jelenlte szksges:(5 ki#ejezett #lelemrzs olyan helyzetekben, amelyben az egyn msok#igyelmnekk$zppontjban van, vagy #lelem attl, hogy ilyen helyzetbenviselkedse miatt zavarba j$het vagy megalz helyzetbe kerlhet*5 a #enti helyzetek egyrtelmA kerlse9zek e #lelmek szocilis helyzetekben mani#esztldnak, mint pl tkezs, beszdnyilvnos helyen, tallkozs ismert szemlyekkel, kisebb trsasgba menni s otttartzkodniEF25 A szorongsnak legalbb * tnete jelen volt brmikor a betegsg #olyamn, egytt azalbbi tnetek k$zl legalbb eggyel:(5 elpiruls, remegs*5 hnystl val #lelem15 srget vizelsi vagy szkelsi inger=5 A tnetek jelents rzelmi distresszt okoznak vagy elkerli a provokl helyzeteketAz egyn tisztban van #lelme t"lzott, irracionlis voltval>5 Atnetek kizrlag vagy d$nten a #lt helyzetben vagy annak elkpzelsekorjelentkeznek95 A tnetek nem tveszmk, hallucincik vagy ms pszichitriai zavar vagy kult"rlishiedelmek k$vetkezmnyei=. &iagnosztikai algoritmusok9l#ordulnak)e szorongsos tnetek s@vagy #lelem bizonyos helyzetektlGE/C897 79BA szorongsos tnetekolyan helyzetekben jelentkeznek jellemzen,ahol a szemlymsok#igyelmnek van kitveGC897 79BClyen szocilis helyzetek illetve az arra gondols szinte minden esetben szorongstprovoklnakGC897 79BA szemly ezeket a helyzeteket elkerli vagy intenzv szorongssal viseli elGC897 79BA tnetek jelents letminsg)romlst okoznakGC897 79B?. &iagnosztikus sklk8yorsan #elvehet a 1 tblzatban szerepl Riebo3itz)#le szocilis #bia krdv is.Riebo3itz, (/F,5 &zocilis #bit jelezhet, ha sok szituci problematikus, ha az$sszpontszm ,4 #elett van 6a a szocilis #lelmek alskla .dlttel jel$lt ttelek5$sszpontszma *, #eletti, csaknem F4 -a szocilis szorongs zavar #ennllsnakvalsznAsge .6art, (///5 7% t!lzat +ie!o9itz-fle szocilis szorongs skla 0+SAS1+49gyb szorongsos zavar9lkerl szemlyisgzavar&K6armadik szint: Augmentci: 2uspiron7egyedik szint: 9gyb hatsmechanizmus" szerek: &7'C .'ebo?etin5 vagy 7e#azodon vagy8abapentin\t$dik szint: !srletes jellegA prblkozsok: zisemels + htig!ombinci: 2K@ buspironAntidepresszvum vlts: &&'C* @moclobemid@ venla#a?in, javuljavuljavuljavuljavuljavul7em javul @ rszleges7em javul @ rszleges7em javul @ rszleges+E7em javul:>iagnzis "jrartkelse, compliance vizsglata(//E5 A komorbid llapot kezelse ltalban nehezebb, a gygyhajlam rosszabb A komorbidllapotmegjelense viszontelsegtiazorvoshoz#ordulst:az addigmagt szgyenlsnekmegtl beteg IigaziJ, tle #ggetlen tneteket l meg Komorbidits egyb +bial;$bb epidemiolgiai vizsglat is azt tallta, hogy a szocilis #bia szoros egyttllst mutategyszerA #bikkal s agora#bival egyarnt A komorbiditsi rta szorosabb szocilis #bias agora#bia k$z$tt, mint a jval k$zismertebb pnikbetegsg)agora#bia egyttllsa esetn.Rpine, (///5 9gyszerA#bikk$zlgyakrankomorbidel#orduls"amagassgtl val#lelem, triszony Agora#bival val egyttlls sokszor diagnosztikus problmt vet #el 6aa beteg szmra #lelmet jelent az otthonbl val kimozduls, egyarnt lehet agora#bis sszocilis tnetkpzs Diszont az agora#bis pciens a t$megtl #l, szmra egy szituciakkor szorongst kelt, ha a helyzetbl val menekls nehz Hldul egy res li#tagora#bisszmraszorongs#orrsalehet, mgegyszocilis#bismegnyugszik, hogyegyedl van, nem ltja senki Komorbidits depresszivalAmerikai adatok szerint a szocilis #bis betegek 0(0-)nl letben legalbb egydepresszisepizdel#ordult .Bagee, (//+5 9gy#ranciavizsglat is hasonleredmnyttallt, itt 0E -)nak addott a komorbid depresszi gyakorisga .Rpine, (//E5A szorongsoszavar depresszival val sz$vdse #okozza a pszichs betegsg terheit, rontja azletminsget, #okozzaaszuicidgondolatokmegjelensnekkockzattAz$ngyilkossgirizik#okozdikt$bbsz$r$skomorbidits esetn, #leg, haalkohol dependenciaazegyikksr betegsg9nyhe hangulati nyomottsg rszt kpezheti a szocilis #bia tneteinek, cs$kkentrtkAsg,$nvdls, kisebbrendAsgi gondolatok, szocilis izolci miatt Az idleges deprimlthangulatot anegatvgondolatokeredmnyezik, azrdeklds, $r$mrzs nemrintett, ezsegtsget jelenthet a major depresszitl val elkl$ntsben Komorbidits alo!olab"z"ssalAz alkoholdependencia a szocilis #bia legs"lyosabb k$vetkezmnye, Isz$vdmnyeJ[ltalban lappangva alakul ki, mintegy ,)(4 vvel a szocilis #bis panaszok indulsa utnA betegek kros $ngygyt t$rekvse, hogy cs$kkentsk az anticiptoros szorongsukat s aszocilis szitucit elviselhetbb tegyk, #ggsghez vezet Abetegek 04 -)nlszerabuzus, *4)*E-)nlvaldi dependenciaisszerepel azanamnzisben.Bagee, (//+57knl gyakori, hogy az alkohol#ggsg htterben szocilis #bia ll Amennyiben szocilis#bia, depresszi s alkohol#ggsg egyttesen #ordul el ugyanannl a pciensnl, a tpusosidbeli le#olys a k$vetkez: primeren szocilis #bia, melyre depresszi rakdik s ksbbtrsul hozz az alkohol)dependencia .Rpine, (///5". 9rintett trsszakmkA csaldorvosok #eladata a szocilis #bia #elismerse, kiszArse, illetve az enyhbb esetekkezelse6I. Iro,alom-egyzk( 2ech H, Angst M: Suality o# li#e in an?iety and social phobia Cnt =linHsychopharmacology, (( . suppl 15, /,)(44, (//+++* =assano 82, 'ossi 72, Hini & Hsychopharmacology o# an?iety disorders >ialogues in=linical 7euroscience, *44*:0.15:*,()*F*1 =lark >B, Uells A: A cognitive model o# social phobia Cn: 6eimberg ', Riebo3itz B,6ope>A, &chneider O'.eds5: &ocial phobia: >iagnosis, Assessment andtreatment8uil#ord Hress, 7e3 Vork, (//E0 8abbard8isorder, &yn);hesis Hublishers, Amsterdam, (///, 6eimberg'8, Riebo3itzB', 6ope>Aet al=ognitive)behavioral grouptherapyversus phenelzine in social phobia: (*)3eek outcome Arch 8en Hsychiatry,(//F:EE:((11)((0(F !asper &, Kohar M, &tein >M>ecision making in psychopharmacology Bartin >unitz,Rondon, *44*/ !atschnig 6, &tein B, 2uller ': Boclobemide in social phobia: a double)blind,placebo)controlled clinical study 9ur Arch Hsychiatry =lin 7eurosci (//,:*0,:,()F4(4 !elsey M9 Denla#a?ine in social phobia Hsychopharmacol 2ull (//E:1(:,+,),,((( !essler '=, Bc8onagle !A, Khao & s mtsai: Ri#etime and (* month prevalence o#>&B)CCC)'psychiatric disorder in the Xnited &tates 'esults #romthe 7ational=omorbidity &urvey Arch 8en psychiatry E(: F)(/, (//+(* Rader B, &tender !, 2urger D, 7il ' 9##icacy and tolerability o# escitalopram in (*)and *0 3eek treatment o# social an?iety disorder: randomized, double)blind, placebo)controlled, #i?ed)dose study >epress An?iety, *440:(/:*0()F(1 RepineMH, RellouchM:=lassi#icationandepidemiologyo#social phobia 9ur ArchHsychiat =lin 7eurosci *00: */4)*/+, (//E(0 Rpine MH, Hlissolo A: 9pidemiology and comorbidity o# social an?iety disorder Cn:Uestenberg 68B, den 2oer MA .szerk5: &ocial An?iety >isorder, &yn);hesisHublishers, Amsterdam, (///(E Riebo3itz B': &ocial phobia Bodern problems o# Hharmacopsychiatry, **, (0()(,1,(/F,(+ BageeUM, 9aton UU, Uittchen6)X smtsaii:Agoraphobia, simplephobiaandsocial phobia in the 7ational =omorbidity &urvey Arch 8en Hsychiatry E1: (E/)(+F,(//+(, Bendlo3itz BD, &tein B2: ;he biological basis o# social an?iety disorders Cn: &ocialAn?iety >isorder 9ds: Uestenberrg 68B, den 2oer MA&yn);hesis Hublishers,Amsterdam, (///(F Bontgomery &A: &ocial phobia: diagnosis, severity and implications #or treatment 9urArch Hsychiatry =lin 7eurosci *0/: &uppl ( &()&+, (///(/ Brotz !, Herczel >,: !ognitv viselkedsterpia Bedicina, 2udapest, *44E*4 7oyes ' Mr, Boroz 8, >avidson M'; et al Boclobemide in social phobia: a controlled)dose response trial M 8en Hsychopharmacol (//,:(,:*0,)*E0*( 7emero## =2, &chatzbergAO: 'ecognition andtreatment o# psychiatric disordersAmerican Hsychiatric Hress, Uashington, *44(** 'obins R7, 'egier >A: Hsychiatric disorders in America: ;he epidemiologiacalcatchment area study 7e3 Vork, Oree press, (//4+,*1 &heehan >D, 6arnett)&heehan, !, 'aj, 2A: ;he measurement o# disability Cnt =linHsychopharmacol (//+:(( . &uppl15, F/)/E*0 &ilverstone H6, Sualitative revie3 o# &7'Cs in an?iety M =lin Hsychiatry*440:+E.suppl(,5:(/)*F*E &tein >M, &tein B2, Hitts => et al Hredictors o# response to pharmacotherapy in socialan?iety disorder: an analysis o# 1 placebo)controlled paro?etine trials M =lin Hsychiatry,*44*:+1:(E*)(EE*+ &tein B2, Oyer AM, >avidson M'; et al Oluvo?amine treatment in social phobia .socialan?iety disorder5:a double)blind, placebo)controlled study Am M Hsychiatry,(///:(E+:,E+),+4*, &tein B, =hartier B, 6azen A et al: A direct)intervie3 #amily study o# generalised socialphobia Am M Hsychiatry, (//F: (EE: /4)/,*F &zdczky 9: !edlybetegsgek s szorongsos zavarok prevalencija BagyarorszgonHrint);eck !iad, 2udapest, *444*/ &znyi 8, Oredi M .szerk5 A pszichoterpia tank$nyve Bedicina, 2udapest, *44414 Dan AmeringenBA, Rane'B, UalkerM'et al&ertralinetreatment o#generalizedsocial phobia A*4)3eekdouble)blind, placebo)controlledstudy AmM Hsychiatry,*44(:(EF*,E)*F(1( Dan Ameringen BA, Bancini =, &treiner >ROluo?etine e##icacy in social phobiaM=lin Hsychiatry, (//1:E0:*,)1*1* Dan AmeringenBA, Bancini =,