Pszicho-szomatikaVI. modul

„A rendszer egyik tagja sem lehet egyedül lelki beteg. Beteg csak maga a rendszer egésze lehet,akkor is, ha ez a betegség bizonyos családtagokat kiragad, és rajtuk keresztül mutatkozik meg.

Senki sem tudja meggyógyítani az egyes családtagokat, kivéve, ha a munkája során az egész rendszerttekintetbe veszi. A terapeuta munkája tehát minden esetben családterápia, egy nagy egészen belül,amelynek a neve „lélek”.”

Peter Orban

Pszichoszomatika

P s z i c h o - s z o m a t i k a - V I . m o d u l - H e l l i n g e r I n t é z e t B e l s ő e r ő f o r r á s

2

Tartalomjegyzék

Pszichoszomatika................................................................................................................................. 3

I. Elmélet.............................................................................................................................................. 3

Betegségdinamikák – rendszerszemléletű megközelítés ................................................................ 3

Testelme (BodyMind) koncepció..................................................................................................... 4

A hameri betegség megközelítés..................................................................................................... 7

II. gyakorlat........................................................................................................................................ 14

Tünetállítás – szerkezeti vázlatok.................................................................................................. 14

Dr.Buda László: SzomatoDráma .................................................................................................... 16

Kötelező irodalom ................................................................................................................................. 19

Ajánlott irodalom .................................................................................................................................. 19

Pszichoszomatika

P s z i c h o - s z o m a t i k a - V I . m o d u l - H e l l i n g e r I n t é z e t B e l s ő e r ő f o r r á s

3

Pszichoszomatika„A betegségre a legtöbb ember úgy tekint, mint valami rosszra, amelytől gyorsan meg kell szabadulni.A betegségek azonban egyben gyógyulási folyamatok is, mindenekelőtt a lélek számára. Nem szabadegyszerűen félretenni őket. Gyakran megfigyelhetjük, hogy ha egy beteg vállalja a betegségét,megérti, hogy az egy ügyet szolgál, talán egy magasabb ügyet, akkor a betegség vissza is vonulhat.Ekkor ugyanis teljesítette a feladatát. De jelen kell lennie, nem szabad visszaszorítani. Néha ilyenkormagától is visszavonul.”

Bert Hellinger

I. Elmélet

Betegségdinamikák – rendszerszemléletű megközelítés„A rendszer egyik tagja sem lehet egyedül lelki beteg. Beteg csak maga a rendszer egésze lehet,akkor is, ha ez a betegség bizonyos családtagokat kiragad, és rajtuk keresztül mutatkozik meg.

Senki sem tudja meggyógyítani az egyes családtagokat, kivéve, ha a munkája során az egész rendszerttekintetbe veszi. A terapeuta munkája tehát minden esetben családterápia, egy nagy egészen belül,amelynek a neve „lélek”.”

Peter Orban

Minden megoldatlan dolog energiával rendelkezik, hiszen a megoldatlanságbanfeszültség van, amely feloldásra törekszik. Ez a feszültség, ez az energiamindaddig megmarad, amíg feloldást nem talál, amíg fel nem szabadul. Egyeseményhez kötődő energia mindaddig nem képes felszabadulni, amíg azesemény rejtve marad, és nem néznek rá. Amint ez megtörténik, az energiaszabaddá válik, és feloldódhat a teljességben…. A mező energiamátrixa, amelybebeleszületett, gondoskodik arról, hogy a gyermek hozzájárulhasson afeszültségoldáshoz…. A mátrix azonban nemcsak egy, hanem sok megoldatlan

témával rendelkezik. Némelyek kiegészítik és felerősítik egymást, mások egymás ellenében hatnak.”

Wilfried Nelles

Annak alapján, amit eddig tapasztaltam, mindenekelőtt háromféle dinamika vezet a családokbansúlyos betegséghez, balesethez vagy öngyilkossághoz.

Az első, ha valaki azt mondja ’Követlek.’.

‘Inkább én, mint te; majd én megteszem helyetted.’ Ez a második dinamika, amely a családokbansúlyos betegséghez, balesethez vagy öngyilkossághoz vezethet.

A harmadik ilyen dinamika a vétekért való bűnhődés. Vagy a saját vétkünkért, vagy vállalva valakimás vétkét, például a szülőét. A bűnhődés mögött az az elképzelés áll, hogy a saját szenvedésünkkelmegválthatjuk mások szenvedését. (…) Bűnhődni csak az tud, aki behunyja a szemét, és megszakítja a

Pszichoszomatika

P s z i c h o - s z o m a t i k a - V I . m o d u l - H e l l i n g e r I n t é z e t B e l s ő e r ő f o r r á s

4

kapcsolatot. Amint kapcsolatba kerülök azzal, akinek az adósa lettem, és valóban a szemébe nézek,már nem mondhatom ezt. Ilyenkor a kiegyenlítésnek egy másik, magasabb síkon kell megtörténnie.

Erre a magasabb szintre akkor jutok el, ha elismerem, hogy vétkeztem, vagy hogy olyan előnyöm van,amelynek mások fizették meg az árát. Ekkor az adósságból és a bűntudatból fakadó erőt valami jórafordítom, valami hasznosra, amelyből mások is részesülnek. Ezt pedig azok, akik helyettem fizettek,békítő erőként érzékelik. (…) megnézem, hogy vannak-e a családban olyan személyek, akikbetegséget okoznak, mert nem kapták meg a nekik járó tisztelete. Őket aztán visszaviszem acsaládba. Miután hazaértek, jótékony hatást gyakorolnak.”

Bert Hellinger

Testelme (BodyMind) koncepcióCandace Pert a pszichoneuro-immunológia egyik zászlóvivője, a testelmekoncepció alapjainak letevője. Munkássága során arra talált bizonyítékokat, hogyaz érzések hatásos vegyi anyagok, melyek az agy által termelt neuropeptid(ligandok egy típusa) nevű közvetítőanyagok segítségével bárhol a testbenkiköthetnek az ott levő sejtek receptoraihoz kapcsolódva.

„…az elme és a test egyek. Ennek az egységnek az az alapja, hogy mindenéletműködésünket érzelmeket ébresztő és információkat szállító molekulákhangolják össze, amelyek egyebek között folyamatos párbeszédet teremtenek az immun- és azidegrendszer között. A szervezet egészét és az agyat átfogó kommunikációs hálózat értelem ésérzelem szerves egységét teremti meg. Ezt az egységet „testelménk” neveztem el.”

A testelme koncepció főbb elemeiA szervezet sejtjeinek felszínén nagyon sok receptornak nevezett képlettalálható. Ezek a receporok érzékelik a sejtkörnyezet ingereit. Működésükkiemelkedően fontos – a test DNS állományának 40 %-a ezen képletekújratermeléséért felel. A receptorok által felvett jelek a sejtek belsejébekerülnek és hatásukra működnek a sejtek képletei.

Gyakran a receptorok összekapcsolódnak, hogy csatornákat hozzanak létre,melyek a sejtek belsejébe vezetnek, ezek a csatornák pulzálva nyílnak éscsukódnak, miközben különböző vegyületeknek engednek szabad utat –ezzel a mechanizmussal elektromos áram jön létre a testben, s az agyi

idegsejteket ez az áram készteti működésre, meghatározva azt, hogy mely idegpályák legyenekaktívak – az egész lény hogyan érezze magát, mennyire legyen éber és tudatos. Ennek asejtszintű ionpumpának a rezgésszáma a hallható hangtartomány (20-20000 Hz)alsóhatárához közelít. Rendezett rezgések (pl.zene, szavak) hatására a receptorok ligandoknélkül is képesek rezegni, az együttrezgés elve mentén. Éppen ezért nagy hatásúak minda traumák mind a gyógyulás szempontjából a hallott hangok. - Itt kell említést tennem azoldó mondatokról, melyek azon keresztül fejtik ki hatásukat, hogy tudatossá teszikmindazt amit az álltás kérő tudatküszöb alatt őrzött, s a kimondással együtt végre áttudják rezegtetni, s így alakítani a testet.

Az ingerület továbbító vegyületek közös neve ligand(ok) (hormonok, peptidek, stb.) –ezeket érzelemmolekuláknak is hívhatjuk. A ligandok és a receptorok specifikusak és úgy

Pszichoszomatika

P s z i c h o - s z o m a t i k a - V I . m o d u l - H e l l i n g e r I n t é z e t B e l s ő e r ő f o r r á s

5

illeszkednek mint a kulcs meg a zár. Az információcsere 98 %-át a ligandok bonyolítják, a maradék 2% a szinapszisokon keresztül történik.

A „sejtek muzsikája”: valahányszor a receptorok érzékelik a ligandokat, aktiválódik egy-egy érzelem,a ligand típusától függően – ez fordítva is igaz, az érzelem sajátos rezgést kelt és aktiválja a ligand-receptor egységet - tehát, az érzelmek közvetítenek a test és az anyagtalan tudat között, s ez akapcsolat a receptorok felszínén jön létre. Amit érzésként élünk meg mi élőlények, az nem más mintaz a rezgés amely receptor-ligand kötődését kíséri – és ez teljesen független attól, hogy tudatosulbennünk vagy sem.

Tudatküszöb alatt hatalmas mennyiségű érzelmekkel átitatott információcsere zajlik, melynek zömesoha nem tudatosul – e mechanizmus miatt vallja Pert azt, hogy a tudattalan a szervezetben lakozik.

Az érzelmek székhelye nem pusztán az agy - a limbikus rendszer, különösen az Amygdala és aHypothalamus tele van érzelemmolekulákkal, ám ezek a molekulák egy átfogó pszichoszomatikushálózatot alkotva át-, meg átszövik az egész testet, nem pusztán az agyban laknak. Ennek apszichoszomatikus hálózatnak különféle belépési pontjai vannak, attól függően hova irányul afigyelem jelentős része – ilyen belépési pontok: agy, gerincvelő (a gerincvelő mentén futó idegdúcokspeciális helyein, melyeket a keleti tanok csakraként definiálnak szintén nagy számban vannakérzelemmolekulák – a csakrák is hálózati belépési pontok), érzékszervek, hormonális rendszer,immunrendszer, stb.

Dr. Eric R. Kandel neurobiológus 2000-ben Nobel-díjat kapott, amiért kimutatta, hogy az emlékekrögzülése receptor szinten zajlik. Fontos emlékraktárak vannak a Hippocampusban, a gerincvelőkörnyéki receptorokban, az idegrostok és az idegdúcok között, szerte a zsigerekben és a bőrön.Emlékeink megtöltik egész testünket.

Az emlékek tudatosulását az érzelmek molekulái, a ligandok befolyásolják. A múlt fájdalmas emlékeiérzelmi traumák gyökerét alkotják. Úgy számolhatók fel, ha újra átéljük őket és a mai szemünkkelnézve megértjük mi is történt. Ez az átalakítás az elülső kéregállományban zajlik. Itt tudjuk integrálnifájdalmas emlékeinket.

Ez az elülső kéreg felelős döntéseinkért is. Itt választjuk ki mire irányítjuk közvetlen figyelmünket.Ennek a kéregnek kiemelt szerepe van ugyanakkor az öröm kezelésében is. Itt található a testben alegtöbb opiátreceptor. Ebből következik, hogy a jó közérzet és az örömérzet egyre hangsúlyosabbanbefolyásolja döntéseinket és választásainkat. Meditációval vastagítható ez a frontális kéreg (meditálóemberek vizsgálatával ezt bizonyították már). Önmaguk mentális befolyásolásával, elménkszüntelen zsongásának lecsendesítésével tehát döntéseinket és választásainkat, egyszóval jövőnket

erőteljesen tudjuk befolyásolni.

Az érzelmek, akár csak a drogok, módosult tudatállapotot idéznek elő. Mindegyikhez másemlék, viselkedés, testtartás, élettani folyamat tartozik. Ebből következően bejáratott érzelmiállapotainknak megfelelő „személyiségek” (lelki állapotok) laknak bennünk, melyek amegfelelő ingerhatásokra aktiválódnak. Szervezetünk ligandjai szakadatlanul irányítjákhangulatunkat, tudatállapotainkat, emlékeinket, egészségünket. - Ralph Allison a többszörösszemélyiségzavar kóros eseteit tanulmányozta, s úgy találta, hogy létezik egyfajta „belsősegítő” amely mindenről tud. A hasadt személyiségeknél a részek ezen a belső segítőnkeresztül tudtak összekapcsolódni. Ez a modell a nem kóros állapotok integrálására isnagyszerűen használható. - A nem kóros személyiségsokszorozódás megihlette a változásszakértőket. Az NLP részekkel való munkája, az Andreas testvérpár Mély belső átalakulás nevűmódszere vagy Brandon Bays belső utazás módszertana szintén ezekkel dolgozik, ám ha

alaposan belegondolunk, akkor az Agykontroll mozgalom egyes technikáiban megmutatkozó belsőtanácsadók is ennek az elméletnek a gyakorlatba ültetését reprezentálják. Sőt valószínűsíthetőnektartom, hogy a képviseleti érzékelésben tapasztalható tökéletes átlényegülés is egyfajta specifikusmegnyilvánulása ennek.

Pszichoszomatika

P s z i c h o - s z o m a t i k a - V I . m o d u l - H e l l i n g e r I n t é z e t B e l s ő e r ő f o r r á s

6

Az agyban szabályozódik be a Sylvius csatornát övező szürkeállományban a fájdalomküszöb. Ez aterület különösen jól ellátott érzelem receptorokkal. Ezért a fájdalomingerek érzelmekkelszíneződnek át. Ugyanakkor ez az automatikus mechanizmus befolyásolható az elülső kéregállományáltal. Fizikai fájdalomérzeteink erősségét tudatosan tudjuk befolyásolni. Ez a gyógyulásunkszempontjából különösen fontos lehet. Mivel a fájdalmat erőteljesen befolyásolja értelmezése és ahozzá kapcsolódó érzelem is, ezért olyan fontos a korábban említett tudatos befolyásolás és kezeléskrónikus fájdalmak esetében.

Az endorfin receptorok ott csoportosulnak, ahol az érzékek révén (VAKOG) beérkeznek azinformációk. Az érzékközvetítő idegpályák tele vannak receptorokkal és ligandokkal. A motorosparancsokat szállító gerincvelői területeken ezek nem találhatók.

Minden bejövő inger áthalad emlékraktározó receptorainkon, így a környezetünkből jövő ingereketemlékeink szűrőjén keresztül érzékeljük. Nincs tehát számunkra objektív valóság,csak szubjektív belső élményeink vannak. Emlékezzünk csak Virginia Satir mondására:„Az emberek saját magukban hordozzák a családjukról alkotott elképzeléseiket.Ezekkel az elképzelésekkel foglalkoznak, nem pedig a hús-vér apjukkal vagy anyjukkal.A tapasztalásról alkotott értelmezésüket kell megváltoztatni.”

A gyógyítás új megközelítése szerint úgy lábalhatunk ki a betegségeinkből, ha jó aközérzetünk és egy kívánatosabb valóságot alkotunk magunknak annál, ami körülveszminket. Dr. Eva Mezey bebizonyította, hogy őssejtek vándorolnak rendszeresen acsontvelőből az agyba, hogy ott idegsejtekké alakuljanak, és e folyamat életünk végéigtart. Tehát szüntelenül tanulhatunk és változhatunk, megújíthatjuk magunkat. Hamásképp érzünk és gondolkodunk más agyat építhetünk magunknak.

A testelme koncepció a traumákról„Érzelmi vagy testi sérülés esetén a trauma érzelmi összetevője testünkben ugyan úgy fellelhető, mintaz agyban.”

Dr. Charles Nemeroff depressziós betegeket vizsgált. Kétharmaduk komoly gyermekkori traumákathordoz a lelkében. A kutatások alapján 3 fő okot talált Nemeroff a depresszió hátterében:

szülők válása a gyermek 15 éves kora előtt,drogfüggő vagy alkoholista szülők,gyermekkori szexuális bántalmazás.

Ezek a korai traumák nem csak lelki hatásokat eredményeznek, hanem tartós biokémiai változásokatis. Többek között tartós stressz alatt tartják a testet, a megemelkedett kortizol szint (stressz hormon)miatt.Nemeroff fenti kutatásait mintegy kiegészíti Dr. Jeremy Coplan majmokkal végzett kutatása, aholbebizonyította a kiszámíthatatlan környezet akkora feszültséget (stresszt) okoz az anyában(gondozóban), hogy ez a feszültség depresszió formájában továbbadódik a gyermekek generációjára,melyet a megemelkedett stressz-hormon szint jelez a testben.David Lee, a testelme megközelítés élenjáró kutatója rámutatott, hogy a súlyos traumák egy részét azősi hüllőagy, az ismétlődő viselkedésminták székhelye őrzi. Ezen agyi régiók az evolúciós fejlődésbenidőben megelőzték a beszéd és logikus gondolkodás agyi területeit. Épp ezért az itt felhalmozódotttraumatikus emlékeket csak az egész test bevonásával lehet feldolgozni és integrálni, beszéddel nem.

Napjaink gyógyítói (testmunka, energiagyógyászat) tényként kezelik, hogy a test magába fogadja éselraktározza a traumákat (sérülések). Ezek feloldása hozza helyre az energiaáramlást. A traumák a

Pszichoszomatika

P s z i c h o - s z o m a t i k a - V I . m o d u l - H e l l i n g e r I n t é z e t B e l s ő e r ő f o r r á s

7

pszichoszomatikus hálózatban a sejtfelszíni receptorokban tárolódnak, s így bevésődésükpillanatában megváltoztatják a receptorok által generált elektromos energiát is s egybenakadályozzák a hálózat olajozott működését. Éppen ezért, amikor a gyógyítás során mindháromszinten gondolkodunk (információ, érzelem, energia) és beavatkozunk, akkor a test fel tudjaszabadítani a hajdani sérülések nyomát s így azok eltűnhetnek belőle. Amit fontos hangsúlyozni, nemaz emlék tűnik el, hanem annak érzelmi tartalma semlegesítődik.

„…aki érez, az egyben gyógyít is. A gyógyítás (heal) szó közös eredetű az egész (whole) és a szent(holy) szavakkal: ez is a test és a lélek szoros kölcsönkapcsolatára utal.. Érzelmeink mindegyikeközelebb visz minket igazi valónkhoz és a bennünk lakozó teremtő energiához, függetlenül attól,tudatnak vagy Istennek nevezzük-e ezt az erőt. Hogy aztán miként teszi ezt lehetővé az érzelmekbiokémiája, s mi a testelme élettana, azt az a tudományág írja le, melynek ismeretében egyszerreérezhetjük istenien és istennek magunkat.”

A fejezethez felhasznált és egyben ajánlott anyagok

Candace B.Pert és Nancy Marriott: Érezd magad istenien! Kalandok a tudat földjén – Édesvíz Kiadó,Budapest, 2007

Mi a csudát tudunk a világról? című film elérhetősége (magyarul) – ebben a filmben Candace Pertkoncepcióját többször említik: http://www.youtube.com/watch?v=G2tGpnh1sbI

A hameri betegség megközelítés

A trauma – a megbetegedések törvényeAz életünk zajlik a maga medrében. Aztán egyszer csak történik valami…

Ez a valami

váratlanul történik,

hatalmas lelki megrázkódtatást okoz,

érzelmileg elszigetelten éljük meg (magányosan),

és úgy tűnik a helyzet megoldhatatlan számunkra akkor és ott.

Olyan érzés mint egy ledermedés, megakadás.

A Germán Gyógytudományban ezt a lelki megrázkódtatást DHS-nek (Dirk Hamer Szindróma) nevezik.Minden Értelmes Biológiai Külön-program (ÉBK) egy DHS-sel indul. AZ ÉBK köznapi elvezése:betegség, tünet, elváltozás.

A DHS hatása 3 szinten jelenik meg:

lelki síkon – agyi síkon – szervi síkon.

Mind a lélekben, mind az agyban, mind a szervben időben teljesen szinkron folyamatok kezdenek elműködni.

Pszichoszomatika

P s z i c h o - s z o m a t i k a - V I . m o d u l - H e l l i n g e r I n t é z e t B e l s ő e r ő f o r r á s

8

Mi történik a lélekben? A biológiai konfliktus (DHS) a becsapódása pillanatában meghatározza akonfliktus érzelmi tartalmát és témáját is. Azt, hogy egy ember miért pont olyan érzelmi konfliktussokkot szenvedett el, teljesen az egyéni élettörténet határozza meg.

A konfliktus becsapódása rendkívül gyorsan történik, időnk sincs gondolkodni, egyszerűen egy belső,zömében tudattalan asszociációs folyamat történik bennünk.

A DHS pillanatában úgynevezett „sínek” keletkeznek. A sín a konfliktussal összefüggő mindentényező és körülmény, mely összekapcsolódik a konfliktussal. A fő sínen kívül un. melléksíneket is

képezhetünk (ezek más fontos és jelenlevő dolgok).

A sínek tartalma: a DHS pillanatában rögzítünk minden érzékszervekkel tapasztalhatóélmény (hangok, látvány, illatok, ízérzetek, képek, gondolatok, más megtapasztaltrésztvevői az eseménynek: gyakorlatilag egy imprint néven is ismert, magyarulbevésődésnek fordítható lenyomat). Ezen bevésődések egyes elemei külön-külön isaktiválhatják a fősínt (legerőteljesebb, legmarkánsabb eleme a történésnek) és amelléksíneket (kevésbé erős, de jelen levő aspektusok), és fenntarthatják aproblémákat akár hosszú ideig is. A sínek érdekessége lehet még az is, hogy akésőbbiekben is tudunk melléksíneket generálni a problémánkhoz

Mi történik az agyban? Az agyban a konfliktus elszenvedésének pillanatában megjelenik egybecsapódás, amely egy céltáblaszerű agyi góc (Hameri-góc). Ez az agyi góc a CT felvételekenmegfigyelhető.

Az, hogy hol csapódik be a Hameri góc az agyba (mely agyi területen és melyik oldalán az agynak) azta DHS biológiai konfliktus tartalma határozza meg (bizonyos esetekben a nem, a hormonális állapotés a jobb vagy balkezesség is „beleszól” a góc elhelyezkedésébe). Az agyi góc megjelenése akonfliktus fennállásának tényét közli. Ahogy haladunk előre az időben ennek az agyi gócnak amegjelenése változik. A jól látható körkörös formáció attól függően, hogy hogyan haladunk akonfliktusunk kezelésével, megoldásával változik. A becsapódás éles határvonalai elkezdenekelmosódottabbakká válni, majd konfliktus megoldása esetén a terület ödémásodni kezd, végül gliaszövettel feltöltődik az agyi terület, s mintegy „harci sérülés”-ként az agynak a konfliktussal érintettterülete kicsit átalakul. Egy CT olvasásban és Germán Gyógytudományban jártas szakember képes aCT felvételek tanulmányozásával egy teljes konfliktus palettát felállítani az ember életéből. Meg tudjamondani, mikor, kivel kapcsolatosan, milyen érzelmi tartalmú biológiai konfliktus sokkot szenvedtünkel életünk során, megoldottuk e azt, illetve a megoldási folyamatunk hogyan futott ki, voltak evisszaeséseink a megoldás során.

Mi történik a szervben? Sejtszaporodás vagy sejtelhalás indul meg. Attól függően, hogy mi volt azérzettartalma a konfliktusunknak. Majd ha megoldásra került a konfliktus akkor a kezdetifolyamattal ellentétes folyamatok indulnak el (tehát sejtelbontás illetve sejtszaporítás).

A kétszakaszúság törvényeMár az ókor orvosai is megfigyelték, hogy vannak olyan betegségek, melyeknél „hideg tünetek”tapasztalhatók, míg más betegségeknél „meleg tünetek” vannak jelen. Dr. Hamer azt fedezte föl,hogy itt igazából ugyanannak a folyamatnak két szakaszáról kell beszélnünk és nem különálló

Pszichoszomatika

P s z i c h o - s z o m a t i k a - V I . m o d u l - H e l l i n g e r I n t é z e t B e l s ő e r ő f o r r á s

9

betegségekről. Nem mindig és nem mindenki tudja megtapasztalni mindkét szakaszt, hiszen hanem kerül megoldásra a konfliktus akkor a meleg szakasz nem tud megjelenni.

Ugyanakkor tudnunk kell, hogy minden Értelmes Biológiai Külön-program két szakaszból áll,amennyiben sor kerül a konfliktus feloldására. Amennyiben a konfliktus megoldatlan marad akkoraddig áll fenn a tünet (szervi megjelenés) amíg az ember bírja, amikor nem bírja tovább, akkor azegyén elgyengülésben meghal.

A konfliktus aktív szakaszba: ez egy tartós stresszes állapot. (Hideg végtagok, folyton a konfliktuskörül járó gondolatok, zaklatott éjszakai alvás, étvágytalanság, fogyás.) A természet rá akarkényszeríteni minket arra, hogy foglalkozzunk a minket emésztő, rágó dologgal, találjunk rámegoldást amilyen hamar csak tudunk. A stressz kezdetétől céltáblaszerű Hameri góc jelenik meg azagyunkban valamint az érzettartalomhoz társított szervben szövetszaporodás vagy csökkenés indulel.

Amikor sikerült megtalálnunk a megoldást, akkor belekerülünk a megnyugvás szakaszába. Ekkorfellélegzünk, és kipihenjünk a sokkot. (Levertség és fáradtság érzés, jó étvágy, forró test, láz, fejfájás,migrén, jó és sok alvás, kábaság, hányinger, szédülés.) Ezzel egy időben az agyban elkezd a Hamerigóc ödémásodni a konfliktussal érintett szerven pedig szövet csökkenés vagy szövet szaporodásindul el (annak ellentéte ami a konfliktus aktív szakaszban történt).

A tartós vagoton fázisban (megoldást követő fázis) szintén két szakaszról beszélhetünk(izzadmányos-exsudatív és hegesedési-restitúciós szakasz), melyeket nagyjából középidőben egy

Pszichoszomatika

P s z i c h o - s z o m a t i k a - V I . m o d u l - H e l l i n g e r I n t é z e t B e l s ő e r ő f o r r á s

10

epileptoid krízis választ el egymástól. Az epileptoid krízisben (a gyógyulási fázis kellős közepén),ismét van egy fiziológiai visszaesés a konfliktusba. Még egyszer gyorsítva megéljük a konfliktus teljeslefolyását, tehát stressz-szakaszba kerülünk testileg és érzelmileg egyaránt, ekkor a legkiterjedtebbaz agyi ödéma mérete mely a Hameri-góc szétoszlását kíséri. Az epileptoid krízis élettani célja, hogyaz ödéma kipréselődjön az agyból, ennek sikerességét bizonyítandó pisi szakaszba kerülünk, ahol azödémák ürítésre kerülnek.

Az egyedfejlődés (ontogenezis) hatásaiDr. Hamer megfigyelte azt, hogy bizonyos szövetek, szervek megbetegedéseinek lefutása hasonló,azok a szövetek, szervek viselkednek hasonlóan, melyek egyazon csíralemezből származnak.

A megtermékenyített petesejt osztódás során szedercsírává alakul, majd hólyagcsírává. Ahólyagcsírában a 12.napon 3 „alapanyag-szövet” alakul ki. Az embrió kilapul, majd lassan kialakulnakezekből az „alapanyag szövetekből” a csíralemezek. 3 csíralemez képződik: az entoderma (belsőcsíralemez), a mezoderma (középső csíralemez) és az ektoderma (külső csíralemez). Majd ezekből acsíralemezekből az idő előre haladtával egyre inkább felismerhető formában kifejlődik a magzat.

Pszichoszomatika

P s z i c h o - s z o m a t i k a - V I . m o d u l - H e l l i n g e r I n t é z e t B e l s ő e r ő f o r r á s

11

Konfliktustípusok

Pszichoszomatika

P s z i c h o - s z o m a t i k a - V I . m o d u l - H e l l i n g e r I n t é z e t B e l s ő e r ő f o r r á s

12

Bio LogikaA „betegségek” nem a természet értelmetlenségét, hibáját jelentik, hanem értelemmel bírnak. Atermészet Értelmes Biológiai Külön programjának részei, melyeknek a túlélésünk, életképesebbéválásunk a célja. A „betegség” biológiai oka egyszer a konfliktus aktív, máskor a megoldás utániszakaszban válik nyilvánvalóvá, de minden esetben fejlődéstörténetileg értelmezhető dolog.

Testünkbe egy nagyon sajátos bio-logika van beépítve, ha betegségeinket elkezdjük figyelni ésmegkíséreljük az értelem keresését. Dr. Hamernek sikerült ezt a nagyon sajátos bio-logikátrendszerbe foglalnia és mindenki számára érthetővé tennie.

Pszichoszomatika

P s z i c h o - s z o m a t i k a - V I . m o d u l - H e l l i n g e r I n t é z e t B e l s ő e r ő f o r r á s

13

Abban a pillanatban, ahogy elkezdünk kutatni életünkben és alaposan átvizsgáljuk a betegségeinkmegjelenése előtti fél- egy évet, megnézzük kivel és milyen konfliktusokat éltünk át, majdfelelősséget vállalunk ezekért a minket ért dolgokért, jó esélyünk van a gyógyulásra. Haszembenézünk problémáinkkal, konfliktusaink valódi tartalmával, képesek vagyunk meggyógyulni, haa lelket is bekapcsoljuk a megoldási folyamatba.

A fejezetrészhez felhasznált és egyben javasolt irodalom

Barnai Roberto: Szervatlasz kiadványa

Dr. med.Mag. Theol. Ryke Geerd Hamer : A GERMÁN GYÓGYTUDOMÁNY TUDOMÁNYOS TÁBLÁZATA

http://www.csakvarieszter.com/gnm/jegyzet.html

http://ujmedicina.hu/kerdesek/biologika-gnm-uj-medicina-kerdestar.html

http://germangyogytudomany.hu/

Pszichoszomatika

P s z i c h o - s z o m a t i k a - V I . m o d u l - H e l l i n g e r I n t é z e t B e l s ő e r ő f o r r á s

14

II. gyakorlat

Tünetállítás – szerkezeti vázlatok

Pszichoszomatika

P s z i c h o - s z o m a t i k a - V I . m o d u l - H e l l i n g e r I n t é z e t B e l s ő e r ő f o r r á s

15

Pszichoszomatika

P s z i c h o - s z o m a t i k a - V I . m o d u l - H e l l i n g e r I n t é z e t B e l s ő e r ő f o r r á s

16

Dr.Buda László: SzomatoDráma„Ha a saját testemre gondolok, tisztában vagyok vele, hogy megfigyelő szubjektumomegyben alakítója is megfigyelésem tárgyának, vagyis közvetlenül, a figyelmemminőségén keresztül gyakorlok befolyást erre a sajátos elektromágneses hullám-részecske mintázatra, amit a hétköznapi tudatom saját testemként ismer fel.Testemhez, mint anyagi jelenséghez egyfajta intelligens mező tartozik… E mező középpontjábanpulzáló szívem áll…amely minden szívdobbanásommal megüzeni a „tennivalókat”…Az egész testemérez, gondolkodik, emlékezik. Izmaimban elfelejtett emlékeim tárolódnak, érzelmeim keresztül-kasulátjárják szerveimet, képes vagyok döntéseket hozni a zsigereimben, intuitív üzemmódban olyaninformációkhoz férhetek hozzá, melyeket személyes múltam alapján nem ismerhetnék meg. Érzelmikörnyezetem és tudatosságom nagymértékben befolyásolja, hogy génkönyvtáramból milyenmintázatok fejeződnek ki. E folyamatokat a korábban elképzeltnél jóval nagyobb mértékbenmódosíthatom saját magam – bármely életkorban.”

A gyógyulás az alábbi irányokba történő elmozdulást jelenti Buda László megközelítésében:

Tünetekkel való munkához ajánlott kérdéssorA testrészre vonatkozóan

Mely testrész érintett? Mit árul el az oldalisága? Milyen állagú az érintett szerv (szilárd, lágy,folyékony)? Milyen funkciót tölt be a szerv a testben? Mi lehet ennek a funkciónak a lelki megfelelője?Hogy nézhet ki az életfolyamat? Milyen színeket formákat, mozgásokat képzelek el a szervben?

A tünet jellege

Mi történt? Hogyan jelenik meg a zavaró folyamat (fájdalom, viszketés, duzzanat, stb.)? Mi lehetennek a folyamatnak a lelki megfelelője?

Viszonyom a jelenséghez

Mit érzek a jelenség kapcsán? Ezek az érzések honnan ismerősek? Kihez, mihez kötnek hasonlóérzések? Mi jut eszembe erről az egészről? Milyen szavak, képek, emlékek jönnek elő a tudatomból?

A jelenség hatásai, következményei

Pszichoszomatika

P s z i c h o - s z o m a t i k a - V I . m o d u l - H e l l i n g e r I n t é z e t B e l s ő e r ő f o r r á s

17

Mitől foszt meg engem ez a jelenség? Mit nem tudok adni, kapni, tenni vagy elkerülni ezáltal? Mirekényszerít engem ez a jelenség? Mit tudok adni, kapni, tenni vagy elkerülni ezáltal?

Életszöveti beágyazottság

Mi jellemző aktuális élethelyzetemre? Van-e valami beszédes összefüggés a jelen szituáció és a zavarójelenség között? Történt-e bármilyen jelentősebb esemény az elmúlt fél-másfél év során, ami lelkiegyensúlyomat megingathatta? Kapcsolatba tudom-e ezt hozni a tüneteimmel? Gyermekkoritörténetem tartalmaz-e hasonló motívumokat? Családi, generációs történetem tartalmaz-e olyanmotívumokat, melyek összefüggésben állhatnak jelenlegi panaszaimmal? Hányadán állok aszüleimmel? Van-e a családomban nehéz sorsú felmenő, elhunyt, kitagadott felmenő, akinek a sorsátvalamiképpen megpróbálom átvenni?

SzomatoDráma módszer (csoportos dráma séma)„Mellesleg ha én terveznék világot, nekem se jutna jobb az eszembe, mint a betegség, ha olyaneszközt keresnék, ami – saját fel nem fogott érdekében – változásra kényszeríti a makacs kishalandót. … „Tessék mosolyogni, változás következik, az átmeneti kellemetlenségekért elnézéstkérünk!””

A játékot kérő röviden ismerteti a témáját (beszélgetés) amit magával hozott, majd a csoport egyestagjainak segítségével (felépítés) felállítja a térben a testében zajló folyamatokról, az érintetttestrészekről az elképzelését. Ő maga dönt arról kit és hogyan jelenít meg. Ez után szemlélődik éshagyja, hogy életre keljen a felállított kép. A játék során folyamatosan kapcsolatban maradönmagával, a testi érzeteivel és a felkért szereplőkkel is. Többször belép az egyes megjelenítőkhelyére, hogy saját testén és tudatán keresztül tudja megtapasztalni a megjelenített folyamat mindenfontos elemét. Az egyes nézőpontok, testrészek, belső elképzelések megtapasztalása újfelismeréseket hoz. Gyakran ezek a felismerések világossá teszik a szomatodrámát kérő számára,hogy honnan, milyen lelki mintázatból, családi hagyományból, attitűdből kiindulva keletkezett aproblémája (konfliktusfeloldás). Melyek azok a belső tartalmak a lelkében, tudatában amelyektőlelszakadva a test vette át az irányítást és produkált tüneteket.

A gyógyulás folyamata mindig tudatosulási és újrarendeződési folyamat. A figyelmen keresztül abelsőnkben elválasztott részek képesek újra összekapcsolódni és visszakerülni a szeretetáramlásba.

A gyógyulás nem más, mint visszakapcsolódás a szeretetre, a rendezettségre.

A dráma célja egy új tudati állapot belső megtapasztalása vagy ennek a megtapasztalásnak ezelőkészítése, a testi átélések, viszonyulások megváltoztatása vagy ennek a megváltozásnak ezelőkészítése. A dráma célja nem instant megoldások előállítása hanem a testi átélések finom,spontán korrekciója a problémák kapcsán. Minden drámajáték végén akár sikerült a feloldás, akárnem, lehetőség van egy harmonikus kép kialakítására, hogy ezzel rögzüljön a követendő irány ajátékos lelkében.

Fontos momentuma játéknak, amikor a játékos megköszöni társainak a képviseletet (köszönet éslezárás).

Minden szomatodráma játék egy megosztó körrel zárul (visszajelzések), melyben az egyes szereplőkmegosztják egymással a szerepekben átélt tapasztalataikat és ha vannak személyes vonatkozásai aszerepnek, akkor akár azokat is.

Pszichoszomatika

P s z i c h o - s z o m a t i k a - V I . m o d u l - H e l l i n g e r I n t é z e t B e l s ő e r ő f o r r á s

18

A szomatodráma játékok hatására erőteljes oldási folyamatok tudnak megindulni a tudati mezőbenés az érzelmi testben egyaránt. A játékok támogatják a gyógyulási folyamatokat a tudatosulás révén.

A fejezethez felhasznált anyagok

Buda László: Mit üzen a tested? Gyógyító kommunikáció belső világoddal – Kulcslyuk Kiadó, 2013(ajánlott irodalom)

Saját képzési jegyzet

ajánlott honlap: http://www.szomatodrama.hu/szomatodrama/Nyitolap.html

Pszichoszomatika

P s z i c h o - s z o m a t i k a - V I . m o d u l - H e l l i n g e r I n t é z e t B e l s ő e r ő f o r r á s

19

Kötelező irodalomA.R. Austermann és B. Austermann: Dráma az anyaméhben – Hellinger IntézetWilfried Nelles: Az életben nincs visszaútBert Hellinger: A szeretet rendjePeter Orban: A családfelállítás tankönyveBert Hellinger : A forrás nem kérdi merre visz az útjaGunthard Weber: Kétféle boldogságBert Hellinger, Gabrielle ten Hövel: Felismerni ami vanPeter Orban: A családból fakadó erőPeter Orban: A szeretetből fakadó erő

Ajánlott irodalomCandace B.Pert és Nancy Marriott: Érezd magad istenien! Kalandok a tudat földjén – Édesvíz Kiadó,Budapest, 2007Mi a csudát tudunk a világról? című film elérhetősége (magyarul) – ebben a filmben Candace Pertkoncepcióját többször említik: http://www.youtube.com/watch?v=G2tGpnh1sbI

Barnai Roberto: Szervatlasz kiadványaDr. med.Mag. Theol. Ryke Geerd Hamer : A GERMÁN GYÓGYTUDOMÁNY TUDOMÁNYOS TÁBLÁZATAhttp://www.csakvarieszter.com/gnm/jegyzet.htmlhttp://ujmedicina.hu/kerdesek/biologika-gnm-uj-medicina-kerdestar.htmlhttp://germangyogytudomany.hu/

Buda László: Mit üzen a tested? Gyógyító kommunikáció belső világoddal – Kulcslyuk Kiadó, 2013ajánlott honlap: http://www.szomatodrama.hu/szomatodrama/Nyitolap.html

Connirae és Tamara Andreas: Mély, belső átalakulás

Brandon Bay: Belső utazás