PTE, Modernkori Történeti Tanszék

Rab Virág

A NEMZETGYŰLÉS KORSZAKÁNAK

POLITIKATÖRTÉNETE

Témák ismertetése

•Bevezetés (Az INGY-től a NGY-ig)

•A nemzetgyűlési választások előkészületei (pártok és pártprogramok)

•A választások

•A Tildy-kormány megalakulása

•A NGY összehívása, a NGY szabályozása (alkotmányjogi, ügyrend, házszabályok)

•Pártfrakciók a NGY-ben

•A NGY működése és tevékenysége

•A Nagy Ferenc-kormány politikája

•Az MKP III. kongresszusa

Előzmények, vázlatosan

1944.09-1945.04. Régi és új Magyarország

Az INGY szakított minden jogfolytonossággal és a népszuverenitás birtokosának mondta magát

INK: fegyverszünet, közigazgatás, földreform. Ezekkel kapcsolatban az INGY 10 tv-t alkotott!

1945/I. a magyar állami szuverenitás gyakorlásáról. 1945/II. az államfő kinevezési jogköréről. 1945/III. a Nemzeti F-ról 1945/IV.Németországnak küldött hadüzenetről. 1945/V. a moszkvai fegyverszüneti egyezményről. 1945/VI. a nagybirtokrendszer megszüntetéséről. 1945/VII. népbíráskodásról, 1945/VIII. a ngy-i választásokról, 1945/IX. elesett szovjet katonák emlékének megörökítéséről, 1945/X. közterhekről és kiadásokról.

Ám korlátozott szuverenitású: SZEB+a pártok nem a parlamentben, hanem egyéb fórumokon hozták döntéseiket

Bevezetés

Bevezetés

Közvetlen előzmények

•A PB tevékenysége

•Az INGY budapesti ülésszaka

Az INK beszámolója

Rendeletek törvényerőre emelése

„A rendeleti kormányzás ideiglenességét fel kell váltani az

alkotmányos törvényhozás véglegességének”

Bevezetés

a Politikai Bizottság tevékenysége

1945.01.26. A PB megalakította a Nemzeti Főtanácsot (kollektív államfői hatáskör, Zsedényi, Miklós, Gerő)

1945.05.11. 5-7 fős szakbizottságok a szeptemberi ülésszakig albizottságként működnek

A PB kezdeményezte a nemzetgyűlés kiegészítését:

Bp: 1945.04.02. Nemzeti Sportcsarnok

Dunántúli városokban (6): 1945.06.24.

A PB kezdeményezte az INK többszöri átalakítását. Célja a végrehajtó hatalmat a baloldal egésze számára kedvezően alakítani.

A második (budapesti) ülésszak (1945.09.05- )

Hozzászólók, vezérszónokok:

Rákosi Mátyás (MKP), Tildy Zoltán (FKGP), Szakasits Árpád (SZDP), Veress

Péter (NPP), Szent-Iványi Sándor (PDP), Kossa István (Szabad Szakszervezetek)

Mindannyian támogatták a kormányfő beszédét, s biztosították további támogatásukról.

D. Miklós Béla beszámolója az INGY-nek a kormány munkájáról:földreform

közigazgatás intézményeinek átalakítása

köztisztviselők igazolása

közoktatás demokratizálása

jóvátételi kötelezettségek teljesítése

beszolgáltatási rendszer bevezetése

Ipari- és mg-i termékek közvetlen cserekereskedelme

erőfeszítések Mo nemzetközi elismertetésére

Szentesítették a debreceni ülésszak határozatait

•Az INGY a magyar állami szuverenitás kizárólagos képviselője

•Törvényeket fogadtak el az INK államfő kinevezési jogkörét illetően

•A Nemzeti Főtanács jogkörét is kiterjesztették

•Mentelmi bizottság jogkörének kiterjesztése is felmerült, oka, hogy 1945. novemberéig nincs házszabály

•1945.09.06. Megválasztották a törvényhozás háznagyát, 7 jegyzőjét, kibővítették a PB-t (tagja lett a INGY elnöke, 2 alelnök és kormányfő) az FKGP egyel több helyet kapott a korábbiakhoz képest, de az MKP, SZDP, NPP megőrizte többségét

1945.09.07. A törvényhozás ügyrendjéről szóló tervezet beterjesztése (Molnár Kálmán)

1945.09.11. Törvényerőre emelték a Németországnak küldött hadüzenetet

Amikor erről szavaztak, a Harmadik Birodalom már nem létezett. Eu-ban már 4 hónapja béke volt.

Nemzetgyűlési választások

•nemzetközi körülmények

•A nemzetgyűlési választások célja

•választási törvény

1. Ellentétek PotsdambanDemokratikus, szabad választások

Albánia, Bulgária és Jugoszlávia

Churchill: szovjetizálás,

Kommunista uralom

Népi demokratikus átalakítás

2. Bevin az angol alsóházban bírálta a bolgár, román és magyar kormányt (1945.08.20.)

•A nemzetgyűlési választások célja

A belpolitikai erőviszonyok tisztázása

A törvozás és végreh. ideigle-nességének meg-szüntetése

Nemzetközi elismerés, diplomáciai kap-csolatok felvétele

Az új választójogi törvény előkészítése

tervezeteAz INK utasítására a belügyminiszter dolgozza ki

1945.04.18

deVorosilov csak Potsdam után engedélyezte a választási előkészületek tényleges megkezdését

2 szakaszban: 1. Nagy-budapesti, törvényhatósági választások 2. Általános választások (MKP javaslata)

Választási törvényjavaslat (09.11.) általános vitája, ahol a demokráciáról vallott felfogásukat fejtették ki: Révai József (MKP), Tildy Zoltán (FKGP), B. Farkas Ferenc (NPP), Rupert Dezső (PDP), Vas-Witteg Miklós (Szabad Szakszervezetek)

Egyetlen javaslat (09.14.)1945.VIII. törvénycikk

1945/VIII. tc.•A térség legdemokratikusabb jogszabálya jogosultak száma 2xesére nőtt, 5 millióra

•A szavazás titkos

•Eltörölték a szavazás kötelező jellegét

•Eltörölték a cenzusokat (vagyoni, műveltségi)

•20 év felett mindenki szavazhat, aki

•Egy helyben (1945.09.01-től az 1938-as határokon belül) lakik (ennyi csupán a korlátozás)

•A parlamenti képviselők számát a törvény pontosan nem határozta meg.

•16 választási körzetben listákra lehetett szavazni

•12.000 érvényes szavazat 1 mandátum (+ 50 mandátum az országos listákról)

„Felsőház”Szünetelő felsőházat helyettesítették

A törvény 2 §-a szerint 12 közéleti személyiséget is behívtak a NGY-be.Bölöni Gy, Miklós B, Juhász Nagy S, Károlyi M, Kodály Z, Moór Gy, Pátzay P, Szent-Györgyi A, Szőnyi I, Tamási Áron, Vámbéry R, Zsedényi B,

„Jelenlétük a NGY-ben a második kamara nemlétében feltétlenül indokolt”

Kizáró ok: egykori szélsőjobb, német kollaboráns és „egymagában már az is kizáró ok, ha valaki magát német nemzetiségűnek vallotta” (1945. októberi belügymi-niszteri rendelet)

Indulás a választásokon: az ONB engedélyéhez volt kötve. (Az ONB a koalíciós pártok képviselőiből alakult, a SZEB-bel történt előzetes egyeztetéseket követően. Így az MNFF koalíciót alkotó pártjai közvetett módon érvényesíthették akaratukat!)

ONB: népfront 5 pártja + MRP, DNP. A NDP-ot, a Ker. Női Tábort elutasították

Pártok, pártprogramok

A korábbi időszak pártjai (kifejezetten konzervatív, keresztény, szélsőjobb) teljes egészükben széthullottak.

A pártpolitikai szerkezet átformálódott.

A jobboldalon helyezkedett el az FKGP, PDP és DNP

A baloldalon helyezkedik el: MKP, SZDP, NPP,

Független Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Párt

•1930-ban alakult

•A háború előtti Horthy-rendszer ellenzéki agrárpártja

•Alapvetően a kisbirtokos parasztság érdekeit képviselte

•Taglétszáma 1945 nyarán 6-800 e.

•1945. október több mint 1 millió (1945-ben csatlakozott hozzá Nagy Vince Országos Kossuth Pártja, Dénes István Magyar Földműves- és Munkáspártja, Veér Imre Magyar Köztársaság Pártja)

•1945 közepére pártszervezetei az ország majd minden helységében megtalálhatók

•Területi alapon illetve foglalkozások szerint épült fel

•Laza szervezettség jellemezte, központi irányítás hiányzott, fegyelem úgyszintén

•Anyagi helyzete zavaros (kevés jövedelemmel rendelkezik, 1947 őszére a rossz gazdálkodás következtében súlyosan eladósodott)

•Vezetősége demokratikus beállítottságú parasztpolitikusok

•1945 augusztusában a pártvezér Tildy, az elnök Nagy F., a főtitkár Kovács B.,

•A párt társadalmi jellege átalakult, a legkülönbözőbb társadalmi rétegek gyűjtőpártja lett. (újgazdák, szegényparasztok egy része, középparasztság többsége, nagyburzsoázia, gazdagparasztság, állami bürokrácia, polgári értelmiség, városi- és falusi kispolgárság egy jelentős hányada)

•Stratégiai célja: a polgári demokrácia és parlamentáris többpártrendszer tartós megteremtése volt

•Belső irányzatai a társadalmi és politikai értékrendnek megfelelően alakult: 1. baloldala (szegényparaszti érdekek) a „radikális népi demokráciát” (MKP) képviselte, Nagy F. és Kovács B. parasztcentruma (birtokos parasztság) „agrárdemokráciát” képviselte, polgári jobboldal a nyugati polgári demokráciák berendezkedését képviseli.

•Nincs egységes ideológia: konzervatív katolicizmus, nemzeti liberalizmus, szocialista nézetek

Demokrata Néppárt Barankovics István

Keresztény Demokrata Néppárt

A kisgazdapárti listákon indult

Polgári Demokrata Párt Kicsikoalíciós években

létszáma 50 e fő

tömegbefolyása

politikai súlya

Elnöke:Teleki Géza (1945 tavasz-nyár), Szent-Iványi Sándor (unitárius teológiai tanár)

társadalmi háttere: városi kispolgárság, polgári értelmiség, tisztviselőréteg

Elvei: klasszikus liberalizmusra épülő polgári demokrácia

1945 nyarán az MKP már az MNFF-en kívüli pártként kezelte

Magyar Kommunista Párt

•25 évi illegalitás

•Létszáma a két világháború között max. 3 e.,

1945.02. 30 e.,

1945.05. 150 e.,

1945.10. 500 e.

helyi szervezetek száma 2 e.

•Anyagi helyzete: szovjet hatóságok, üzleti vállalkozások, tagdíjak, adományok,

•Tömegpárt szervezetét a demokratikus centralizmus alapján építették ki

•Szigorú egység, fegyelem jellemzi, egy központból irányították

•A legfontosabb döntéseket a volt moszkvai emigránsok hozták, az adminisztrációban a hazaiak is részt vettek

1945.05. Pártértekezlet5 tagú központi vezetőség

11 tagú politikai bizottság

3 tagú titkárság

megválasztása

A hazaiak ezekben enyhe létszámfölényben voltak

„4-es fogat”

Rákosi Mátyás a vezér

Gerő Ernő

Farkas Mihály

Révai József

Alapvető társadalmi bázisa

Ipari munkásság (arányuk nő) 40% körül

Szegény- és kisparasztság (arányuk csökken) 30% körül

Értelmiség, kispolgárság 4-5%

Hosszabb távú célja: a szocializmus sztálini-lenini modelljének megvalósítása

Rövid távon, átmenetileg: elfogadták a polgári erőkkel való összefogást, ám hosszú távú céljuknak megfelelően fontos politikai, gazdasági és rendőrségi pozíciók megszerzésére törekedtek kezdettől fogva.

Szociáldemokrata Párt

•Több mint 50 éves múlt

•A német megszállásig legálisan, parlamenti ellenzéki pártként működött

•Komoly befolyása volt az ipari munkásságra

•Néhány hónap alatt tömegpárttá fejlődött

•1945.07. 1.2 e. alapszervezet 340 e. tag1945.10. 500 eösszetétele

ipari munkásság

35-40%

parasztság

25-21%-ra

értelmiség, városi, falusi kispolgárság

15%•Jövedelme: kicsi

•Szervezeti felépítése: lazább az MKP-nál

•Belső légköre demokratikusabb

•Vezetése hazai politikusokból került ki

•1945/XXXIV. pártkongresszus

•Főtitkára Szakasits Árpád

•Stratégiai célja: a szocializmus megteremtése, vegyes gazdasággal, a munkásság pedig demokratikusan gyakorolja a hatalmat

•Feladata: demokrácia megteremtése, jelszava: ”Ma a demokráciáért, holnap a szocializmusért.”

•Megosztottabb, mint az MKP. Bal- és jobboldala alakult ki.

•Önálló listát állított, nehéz feladatuk volt, hiszen a munkásszavazatokért az MKP-val kellett megküzdenie

21 tagú pártvezetőség

11 tagú politikai bizottság

Nemzeti Parasztpárt

•1939 nyarán alakult, a második vh alatt nem működött

•1945-ben szervezetileg hátrányban volt

•1945.08. 1400 szervezet 170 e. tag

•Vezetői: Darvas József, Erdei Ferenc, Kovács Imre, Szabó Pál, Veres Péter (népi írók mozgalmából)

•Elnök: Veres Péter

•Bevételét a mozik adták, önálló vállalkozásaik nem voltak

•Támogatói: szegény- és kisparasztság, népi származású értelmiség

•Hosszú távú célt nem fogalmazott meg

irányzatai

Balszárny

Erdei-Darvas

szocializmus Köztes

Veres Péter

A szocializmust és a paraszti érdekeket próbálja összeegyeztetni

Jobbszárny

Kovács Imre

Paraszti demokrácia

Magyar Radikális Párt

•A jobb és baloldal között helyezkedik el

•Néhány ezer tag (fővárosi liberális értelmiség)

•Politikai eszméit tekintve a munkáspártokhoz áll közelebb

•Elnöke Csécsy Imre

•Politikai mozgástere és szerepe korlátozott, a kormánykoalíciónak nem tagja

A választások

Választási főpróba meglepetés

Nagy Budapest: 1945.10.10.tör-vényhatósági választások

FKGP 50,5% abszolút többség!

MKP,SZDP 42,8%

Oka, hogy a FKGP, csak 1943-ban hozta létre fővárosi szervezetét, s a háború alatt nemigen sikerült azt kiépítenie.

Kampány

Választási törvény kidolgozása

Szavazások előkészítése

A Szeb követeli, hogy az MNFF-be tömörülő pártok jugoszláv mintára állítsanak közös jelölteket, s az eredményektől függetlenül, állapodjanak meg előre a mandátumok elosztásában

1945.10.19.javaslat

tiltakozások

Angolszászok

tiltakoztak

FKGP

tiltakozott

Az MKP sem támogatta

Közös nyilatkozat

deFKGP, MKP, SZDP, NPP, 1945.10.25.

Eredménytől függetlenül koalíció

Az FKGP elfogadott bizonyos mértékű államosítást és a tervgazdálkodás bevezetését is. Megjelent a kényszerpálya lehetősége

•1945.11.04.

•92,56%-os részvételi arány (érdeklődés, érdekeltség)

•4 729 480 érvényes szavazat

•57,03% FKGP, 17, 41% SZDP, 16,96 MKP, 6,87% NPP, 1,62 PDP, MRP (6 e. szavazatával egyetlen mandátumot sem szerzett)

•AZ ERŐVISZONYOK MEGVÁLTOZTAK

FKGP 245 mandátum, abszolút többség 59,9%

oka

•A nemzeti konzervativizmus és a politikai katolicizmus támogatói nem rendelkeztek önálló politikai képviselettel, így ide csapódtak.

•Minden radikális társadalmi változástól, a szovjetektől és a kommunistáktól tartó, polgári jobb GYŰJTŐPÁRTJA lett.

•Katolikus egyház támogatása

•Nagyszámú paraszti és női szavazat a legszámottevőbb

MKP, SZDP

•33,98%

•A parasztpárttal együt a mandátumok 40 %-a

•Jelentős hátrány a kisgazdákkal szemben

•De az is nyilvánvaló, hogy jelentős a tábora

Az MKP politikájában szinte a választásokat követő naptól az erőviszonyok megváltoztatására törekedett. Ezt gyakran nem parlamentáris eszközökkel teszi.

Az új kormány megalakítása

Előkészítő tárgyalások

Vorosilov személyesen jelen van!

Molotov utasításából tudjuk, hogy a szovjetek tudomásul vették Tildy miniszterelnökségét, s hogy koalíciós kormány alakul. DE ragaszkodtak

•a belügyminisztériumhoz

•Rákosi és Szakasits államminiszterek legyenek

•A kormányba csak a SZU számára elfogadhatók kerüljenek

1945.11.15.

15 tagú kabinet (7+3+3+1)

Miniszteri tárcák fele (7) FKGP

Belügyminiszter 1946.03-ig Nagy Imre

(majd Rajk)

22 államtitkárból 9

FKGP

A rendőrség és a közigazgatás

feletti felügyelet az MKP-é

A kormány programja

Az MKP elsősorban gazdasági, gazdaságpolitikai követelések:

• A dolgozók élelemmel és iparcikkekkel való ellátása

• értékálló pénz megteremtését (állami bevételek növelése, állami kiadások csökkentése, gazdagok megadóztatása.)

• A földosztás befejezése,

• bányák erőművek államosítása

• közigazgatás demokratizálásának folytatása

Állami beavatkozás szükségességének hangsúlyozása 1945.12. Gazdasági Főtanács (Elnöke Tildy, tagjai Gerő és Bán). Végreható szerve a Titkárság, élén Vas Zoltán. 1946. 01-től rendelet kibocsátási joga van. Hatásköre a gazdasági élet minden területére kiterjedt (pénz-, anyaggazdálkodás, ár- és bérszabályozás). GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS AZ MKP-É!!!

Tildy Zoltán kormánya 1945.11.15-1946.02.04.

Miniszterelnök Tildy Zoltán

Államminiszterek Dobi István

Rákosi Mátyás

Szakasits Árpád

Belügyminiszter Nagy Imre

Földművelésügyi Kovács Béla

Honvédelmi Tombor Jenő

Igazságügy Ries István

Iparügy Bán Antal

Ker- és szövetkezetügy Rónai Sándor

Közellátásügy Bárányos K.

Közlekedésügy Gerő Ernő

Külügyminiszter Gyöngyösi

Népjóléti Molnár Erik

Pénzügyi Gordon F.

Tájékoztatásügy Balla Antal

Újjáépítési Antall József

Vallás- és közoktatás Keresztúry D

Tildy köztársasági elnökké választását követően (1946.02.01-04) Rákosi a minelnök.

Az első NGY 1945.11.29

Zsedényi hívta össze, Malasits Géza (SZDP) nyitotta meg.

•Ünnepélyes nyilatkozatok, pótbehívások.

• 357 képviselő jelent meg.

•A NGY elnökévé választották Nagy Ferencet (FKGP). Elnökhelyettessé Kossa Istvánt (MKP) és Kéthly Annát (SZDP)

•Háznagy Vásáry István (FKGP) lett. •Jegyzők: Futó József, Vörös Vince, Szántó Vezekényi István (FKGP), Gyurkovics Károly, Malasits Géza (SZDP), Kiss Károly, Ratkó Anna (MKP), Hegyesi János (NPP).

Bizottságok

Házszabályok előkészítésére 9 tagú

Állandó igazolóbizottság 10

tagú

Politikai bizottság 36 taggal

Mentelmi bizottság 14 taggal

Gazdasági bizottság 10 taggal

Közjogi- és alkotmányjogi bizottság 21

taggal

A NGY alkotmányjogi szabályozása

I. Ideiglenes rendezés

II. Végleges házszabályok

I. Ideiglenes rendezésAz 1945/VIII.csak annyit mondott ki,

hogy 4 év a NGY megbizatása, egyébként alkotmányjogi helyzete nem volt rendezve

Törvényjavaslat 1945.12.05.

Alkotmányjogi értelemben kijelölte a NGY helyét, hibája, hogy korlátozta annak jogait!

Felhatalmazási szakasz:lehetőséget adott a kormányzatnak arra, hogy az államrend biztosítása érdekében rendeletekkel irányíthasson. (elvileg 1946.03.01-ig, gyakorlatilag 1947 őszig)

„a rendkívüli helyzetben szükséges bármely magánjogi, büntetőjogi, közigazgatási és törvényhozás hatáskörébe tartozó egyéb rendelkezést” tehet a kormány

Politikai Bizottság megkülönböztetett jellegének megőrzése. Korábban a háborús viszonyok, hatalom ideiglenes helyzete indokolta

létezését. Ez azonban megszűnt.

Egyéb jogkorlátozások

Nemzeti Főtanács

Tagja a NGY elnöke, a miniszterelnök kikerült, a törvhozás választott be 2 tagot. Rajk László és Varga Béla.

Az államforma meghatározásáról szóló tv javaslat

Köztársaság

Vita a köztársasági elnök hatásköréről volt

FKGP: FKGP-s legyen, erős elnöki hatalommal bírjon.

MKP, SZDP: a NGY elsőbbségéről regéltek, valójában azonban a PB és a kormány számára kívántak elsőbbséget biztosítani az elnöki hatalommal szemben

1946/I. törvénycikk

Politikai kompromisszum eredményeKimondták újra: „a törvényhozó hatalmat a magyar nép a Nemzetgyűlés útján gyakorolja” Vagyis a főhatalom jellegében nem történt változás!

•A köztársasági elnök megválasztása a NGY hatásköre

•Nincs törvényszentesítési, vagy vétójoga

•A törvényhozó hatalom a NGY-nél maradt (a törvényeket 15 napon belül ki kellett hirdetnie, egyszer küldheti vissza a tvjavaslatot, másodízben 15 napon belül ki kellett hirdetnie)

•A parl. felhatalmazása kellett hadüzenet küldése, hadiállapot beállta, békekötés, a honvédség hatáson kívül vezényléséhez.

•Élhetett a kegyelmezés jogával, de általános amnesztiát, vagy vád alá helyezett minisztert fel nem menthetett.

•1 ülésszak alatt 1szer max. 30 napra a ngy-t elnapolhatta, de ha az NGY elnöke + 100 képviselőtárs kérte 8 napon belül köteles volt újra összehívni.

A törvényalkotás és a költségvetés alakításának joga a népakarat legfőbb alkotmányos biztosítékai. Azáltal, hogy a NGY széleskörű felhatalmazásokat biztosított a kormánynak, a döntések nagy része a végrehajtó hatalom kezébe került. Sőt a kormány nem egyszer még ezt a rendkívül széles hatáskört is túllépte, amikor olyan kérdéseket szabályozott rendeleti úton, amelyek a NGy hatáskörébe tartoztak.

Végleges házszabály

Az ideiglenes házszabály javaslatát 1945.12.05-én terjesztették be és 12.07-én fogadták el

Csak egy ülésen volt érvényben

01.24-én ui. beterjesztették a végleges jogszabályt, amit másnap el is fogadtak.

Pártfrakciók a NGY-ben

Az országos nagyválasztmány és a PB után a frakció volt a 3. legfontosabb pártfórum

FKGP: képviselőcsoportja 11.28-án tartotta első ülését a Semmelweis utcai párt-központban.

Elnöke: Nagy Ferenc (egy kézben volt a párt és a frakció elnöki tiszte. 1946 04-09. Ekkor jött Szent-Iványi Lajos, majd Szabó Árpád 07.03-ig), Titkárai: Saláta Kálmán, Z. Nagy Ferenc. A titkári funkciót később megszüntették, szakmai testületek felállítását tervezték, de nem került rá sor. Sajátos tisztségük volt a vitarendező, feladata a frakció ngybeli munkájának irányítása volt. (1 fővitarendező + 4 vitarendező)

Hetente üléseztek, katalógus volt, 180 fővel volt határozatképes. Összetétele változatos.

Tildyt tisztelték, de nem népszerű, Nagy befolyása Tildy elnökkéválasztása után nőtt meg, Kovács B. kezdettől népszerű, Balogh-gal nem szimpatizáltak, Dobinak nem volt presztízse. Köztársasági elnöknek Nagy F-e szerették volna. Nagy lemondatása után a frakció az „alkotmányvédőket” támogatta, akik Nagy-Kovács politikáját akarták folytatni.

Az MKP parlamenti frakciója

•A NGY első ülése előtt már megalakult

•A párt központi vezetőségének alá volt rendelve

•Meghatározó személyiségei: Rákosi Mátyás, Rajk László, Gerő Ernő, Révai József (a párt meghatározó személyiségei) és Kossa István, Szobek András

•Titkár: Révai József, adminisztratív vezető Obán László

•Szigorú fegyelem jellemezte

•Sem a NGY-ben, sem a pártban nem játszott önálló szerepet

A SZDP parlamenti frakciója

•1945 végétől megnőtt a szerepe

• 69 főből állt

•7 tagú intézőbizottságának elnöke Kéthly, elnökhelyettese Buchinger, titkára Mónus Illésné

•A pártvezetőséggel többször együtt ülésezett

•Az SZDP hivatalos politikáját követték

A NPP parlamenti frakciója

• A legkisebb csoport

•23 tagú

•1947.02.25-ig Sz. Szabó Pál irányítja (Kovács Imre környezetéhez tartozott), majd Nánási László

•1946 elejétől egyre megosztottabb

•A pártvezetőség és a frakció között feszültség volt egészen 1947.02-ig

A Baloldali Blokk

Az MKP és az SZDP együttműködése

Összekötő bizottsági ülések: nézetegyeztetés

A koalíciós pártközi értekezleten többnyire ÖSSZEHANGOLT ÁLLÁSPONTot képviseltek

1946.03.05.

MKP, SZDP, NPP + szakszervezetek

BALOLDALI BLOKK

Magyar Szabadságpárt (FKGP-ből kizártakból) Másfél évig parlamenti párt, 1947 elejétől helyi szervezetét kezdik kiépíteni.

1946.07.24. hivatalos frakció. Elnöke Sulyok D. Titkára Halter B.

A NGY működése

1945.11.29-1945.07.25.parlamenti ciklus

2 ülésszak 1945.11.29-1946.10.04. és 1946.10.22-1947.07.25.

Összehívását/berekesztését a minelnök előterjesztésére a köztársasági elnök tette meg

A két ülésszak alatt összesen 148 ülést tartottak. Az egyes üléseken a kormány részéről csak az érdekelt miniszter vett részt

A tárcák vezetői a ngy-i ciklus elején nagyobb számban voltak jelen az üléseken, majd érdeklődésük alábbhagyott

A NGY tárgyalási menete nagyjából megegyezett a régi ogy-ek gyakorlatával

A NGY tevékenységének összefoglalása

•A NGY 20 hónapja alatt 150, havonta 7-8 ülés

•Rendszeres ülésezés 52 törvény (nem sok!)

•Rendeleti kormányzásra adott felhatalmazást többször meghosszabbították

•Házszabályok megalkotása, bizottságok rendszere, kormányprogram megtárgyalása, kormány személyi összetételének elfogadása, köztársaság kikiáltása

A legfontosabb jogszabályok:

1946/I. államformáról (bevezetője - először kodifikálta az alapvető emberi jogokat, a személyes szabadsághoz, az elnyomástól, félelemtől és nélkülözéstől mentes élethez, a szabad gondolat- és véleményalkotáshoz, a vallásgyakorláshoz, a gyülekezéshez, a tulajdon biztonságához, a munkához, az emberi megélhetéshez, valamint a szabad művelődéshez való jogot.)

1946/VII. A demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről

1946/X. Az emberi jogok védelméről (kifordítva később mindkettő az ellenfelekkel való leszámolás kíméletlen eszközeivé váltak)

1947/IV. nemesi és főnemesi rangok és címek eltörlése

1946/XXII. A nők korlátozás nélküli felvételéről egyetemekre és főiskolára

Szénbányák és erőművek köztulajdonba vétele (ez nem ment túl az Európában ez idő tájt szokásosnál)

1946/IX. A földreform befejezéséről és a telepítésekről

EREDMÉNYEK

KUDARCOK, a parlamenti demokrácia korlátai

•A szovjet-magyar gazdasági megállapodás nem került a NGY napirendjére

•A Marshall-segély csak a kormány napirendjén szerepelt, az NGY utólag sem tárgyalt róla

•A hároméves törvényről csak kerettörvényt terjesztettek be, konkrét adatokat nem

•Működési zavar gyakran előfordult, fontos kérdések pártközi értekezleten dőltek el. A pártok vezetői közül többen nem vállaltak miniszteri tárcát, nem viseltek kormányzati felelősséget.

•Az államszervezetben fontos szerepe volt a Gazdasági Főtanácsnak és a rendőrségnek (kommunista befolyás alatt állt)

A Nagy Ferenc-kormány politikája

Nagy Ferenc programbeszéde gazdaságpolitika

Infláció felszámolása

Közig-i tisztség-viselők

létszám-csökken-

tése

Kifogásolta a Gazdasági Főigazgatóság, MELLÉK-KORMÁNY létrehozását

1946.02. MKP+SZDP tömegharc meghirdetése

1946.03.05. Baloldali Blokk

1946.03.07. Tömegtüntetés

1946.03.12. 1946/VII.

tömegharc földreform védelme

közigazgatás megtisztítása a reakciós elemektől

harc a kisgazdák jobbszárnya ellen

az MNFF államosítási programjának következetes végrehajtása

Ezeket a célkitűzéseket Nyilatkozatban rögzítették

1946.03.07. 300.000 fős tömegtüntetés Bp-en: „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!”

1946.03.05. Baloldali Blokk

Az MKP elkezdi felmorzsolni az FKGP-t. SZALÁMITAKTIKA 1946/VII.

Az FKGP válasza

SZEB nyomása teljesíti a legfontosabb követeléseket

•1946.03.12. kizárta 20 ngy-i képviselőjét a pártból

Sulyok Dezső+16 társa 1946. 05.02-án megalakította a Magyar Szabadság Pártot.

Működési engedélyt csak 1946.11-ben kapott. AddigParlamenti frakcióként mű-ködött. Vezetői: Sulyok,

Nagy Vince, Vásáry I, Pál-ffy József, Némethy Jenő

Az MSZP célja ”alkotmányos úton demokratikus politi szervezetbe tömöríteni mindazon magyar állampolgárokat, akik a független magyar államban az ember természetes és elidegeníthetetlen jogai alapján, félelemtől és nélkülözéstől memntesen a keresztény hitelvek és erkölcsi törvények követelményei szerint kívánnak élni.”

A kormány összetételének módosítása

1. Kovács Béla (földművelésügy) Dobi István

2. Nagy Imre (belügymin.) 1946.03.20. Rajk László

Nagy Ferenc kormánya (1946.02.04-1947.05.31.)miniszter név kezdete vége

Miniszterelnök Nagy Ferenc

államminiszter Dobi István 1946.02.23.

államminiszter Szabó István B. 1946.02.23 1946.12.18

államminiszter Dobi István 1946.12.18

államminiszter Rákosi Mátyás

államminiszter Szakasits Árpád

Belügyminiszter Nagy Imre 1946.03.20.

Belügyminiszter Rajk László 1946.03.20

Építés- és közmunkaügy Mistéth Endre 1946.10.12. 1947.01.14

Építés- és közmunkaügy Rácz Jenő 1947.02.12. 1947.03.31.

Építés- és közmunkaügy Veres Péter 1947.03.14.

földművelés Kovács Béla 1946.02.23.

Földművelés Dobi István 1946.02.23. 1946.11.20.

földművelés Bárányos Kár. 1946.11.20.

Honvédelmi Tombor Jenő 1946.07.25.

Nagy Ferenc 1946.08.09. 1946.08.21.

Honvédelmi Bartha Albert 1946.08.21. 1947.03.14.

Honvédelmi Dinnyés Lajos 1947.03.14.

Igazságügy Ries István

Iparügy Bán Antal

Kereski és szövetkezetü. Rónai Sándor

Közellátásügy Bárányos Károly 1946.11.20.

Közellátásügy Erőss János 1946.11.20.

Közlekedésügy Gerő Ernő

Külügy Gyöngyösi János

Népjóléti Molnár Erik

Pénzügy Gordon Ferenc 1946.08.26.

Pénzügy Rácz Jenő 1946.08.26. 1947.03.14.

Pénzügy Nyárádi Miklós 1947.03.14.

Tájékoztatásügy Balla Antal 1946.11.20.

Tájékoztatásügy Bognár József 1946.11.20. 1947.03.14.

Tájékoztatásügy Mihályfi Ernő 1947.03.14.

Újjáépítési Antall József 1946.07.20.

Újjáépítési Mistéth Endre 1946.07.21. 1946.10.12.

Vallás és közokt. Keresztúry Dezső 1947.03.14.

Vallás és közokt. Ortutay Gyula 1947.03.14.

1946/VII. A demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről

•Köztársaság-ellenes szervezkedők és propagandát folytatók ellen

•Akik ilyenről tudomást szereztek és nem értesítették az illetékes hatóságot

ESZKÖZ, JOGALAP A SZALÁMITAKTIKÁHOZ

Az összes koncepciós perben alkalmazták!

1946/X. Az emberi alapjogok védelméről

„bűntettet követ el, és öt évig terjedő börtönnel büntetendő az a közhivatalnik, aki hivatali eljárásban vagy intézkedésével másnak az 1946/I. tc. bevezetésében foglalt, valamely természetes és elidegeníthetetlen jogát törvényellenesen megsérti.”

Az FKGP szorgalmazta az 1946/VII. tc. kiegészítéseként és a csehszlovákiai magyarok sorsa miatt.

1946/IX. A telepítésről és a földosztás befejezésének előmozdításáról

1. Akik földhöz jutottak, azokat megerősítette tulajdonukban, megvédte őket az esetleges korrekcióktól. (A reform során egy sor jogsértést követtek el s ezt az FKGP megkísérelte orvosolni)

2. Ha tényleg jogsértés volt, akkor a volt tulajdonos kártalanítását írták elő.

1946/VIII. A szénbányák államosításáról

•Bányaüzemek, erőművek és karbidgyárak

•50 ezerrel nőtt az állami üzemekben dolgozó munkások száma

•Külföldi tulajdon érintetlenül hagyták

B-LISTA

1946.05.06. Pártközi megállapodás alapján5000/1946. M.E. (A minelnök, a szakminiszter és a Szakszervezeti Tanács által delegált 3 tagú bizottságok döntöttek )

Közalkalmazottak létszámát 1938-hoz képest 10%-kal kívánta csökkenteni

1946. 10. hó 60 e. elbocsátott (ebből 5 e. rendőr)

A megszabadulás eszközeként is funkcionált!

Rendőrség: 55 e fő

sok!

FESZÜLTSÉG

ARÁNYOSÍTÁS a közélet minden területén

Robbanásig feszült a helyzet

NYÍLT TÁMADÁS: A KALOT és más szervezetek feloszlatása (1500 db), „reakciósok” leváltása, bíróság elé állítása.

1946.07.16. Megállapodás a koal. pártok közötti együttműködés megerősítéséről.

1946.08.1. stabilizáció, új ár- (elszakadt a világpiaci áraktól, piaci mechanizmusok nem érvényesültek) és bérrendszer (háb. előtti fele, vagy annyi se, 75%-os teljesítményért 50%-os bér)

Az MKP III. kongresszusa (1946.09.29-10.01.)

Követelések:

A polgári erők kiszorítása a hatalomból. „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból”

A termelés és a hitel állami irányítását, a bankok és a külkereskedelem állami ellenőrzését követelte a megkezdett államosítás folytatását követelte.

3 éves ter bevezetése

SZDP egyetértett

NPP egyetértett

FKGP elhatárolódott

Köztársaság-ellenes összeesküvés ügye

SALÁTA KÁLMÁN, KOVÁCS BÉLA

Politikai és adminisztratív módszerek 1946/VII.tc. a leszámolásban

Kreált „Hetes Bizottság”,mint vezérkar

Saláta Kálmán (Nagy

Ferenc köréhez tartozott) a tagja

KOVÁCS BÉLA-ig (FKGP főtitára)

eljut

Mentelmi jogát a politikai rendőrség kérésére sem szavazta meg a NGY.

1947.02.25.a szovjet katonai hatóságok

letartóztatták, SZU-ba került 8 évre. 50 képviselő távozni kényszerült az FKGP-ből, Kovács Imre erre kilépett

az NPP-ből.

folytatás

1947.03.11-13. pártközi egyezmény

Az „összeesküvés felszámolása”

3 éves terv gondolatának elfogadása

Kormányátalakítás újból (lásd táblázat)

1947.05. végén Nagy Ferencet lemondásra és emigrációba kényszerítették

Más kisgazdák is emigrációval válaszoltak erre, az FKGP teljes széthullásra ítéltetett

DINNYÉS LAJOS (FKGP) lett az új me.

Dinnyés Lajos kormánya 1947.05.31-09.24.

Miniszterelnök Dinnyés Lajos

Minelnökhe.-állammin. Rákosi Mátyás

Szakasits Árpád

Államminiszter Dobi István

Belügyminiszter Rajk László

Építés és közmunkaügy Veres Péter

Földművelésügyi Bárányos Károly

Honvédelmi Dinnyés Lajos

Igazságügy Ries István

Iparügy Bán Antal

Ker és szövetkezetügy Rónai Sándor

Közellátásügyi Erőss János

Közlekedésügyi Gerő Ernő

Külügy Mihályfi Ernő

Népjóléti Molnár Erik

Pénzügyi Nyárádi Miklós

Tájékoztatásügyi Mihályfi ernő

Vallás és közoktatásügyi Ortutay Gyula

Összefoglalás

Választások

eredménye

nem érvényesülhetett (Jalta, SZEB)

MKP-kulcsminisztérium és kulcspozíciók

Államforma kérdése Népszavazás kérdése

Mindszenty szerepe

Változások a kormányban is

Törvényhozás és végrehajtás tekintetében eltérő pártreprezentáltság hatalmi-politikai dualizmus

Baloldali Blokk (pártjai: „blokkpártok”)

Arányosítási igény

Rendeleti kormányzás

Gazdasági Főtanács

Helyhatósági választások sürgetése

Népítéletek

B-lista

III. kongresszus

Köztársaság-ellenes összeesküvés

A párt szétesése