R HOGYAN KELETKEZETT AZ ÉLET? · 2020. 10. 13. · gyitóüveget helyeznek el. A mikroszkóp a tárgyakat százszo rosra, ezerszeresre, sőt ezek többszörösére is felnagyítja

B. A. K E L L E R

HOGYAN KELETKEZETT AZ ÉLET?

SZIKRA

TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KISKÖNYVTÁR 7. SZÁM

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

B. A. KELLER

HOGYAN KELETKEZETT AZ ÉLET A FÖLDÖN?

HARMADIK KIADÁS80,001—130.000

SZIKR A

BUDAPEST 1950


TARTALOMMikor jelent meg a Földön az élet .... ... 3A Föld mélye feltárja előttünk az idők mélyét .............. 4Minden élőlény magában hordja régebbi ősei nyomát........ .. ... 9A sejtelőtti, láthatatlan lények világában............ . ............ ,., 12Létrejöhetnek-e a baktériumok ősnemzés útján? .................. ... 14Vannak-e még a baktériumoknál is egyszerűbb élőlények? ,.,.. 15Miből és hogyan született az élet a Földön?........ ......................... 17Az élet fejlődésének főbb fokozatai a Földön........ . ....................... 19A növények és állatok eredete. Az élő természet három világa.. 20 Van-e élet más világokon?.............. 28Befejezés................................................... 29

fífetó* kiadó a Szikra Köngvkiadá vezérigazgatója


MIKOR JELENT MEG A FÖLDÖN AZ ÉLETNézzünk felhőtlen, tiszta éjszakán az égre. Tele van csillagokkal. Minden egyes csillag egy roppant világ. Nekünk kicsinyeknek látszanak, mivel távol vannak tőlünk. Még a legközelebbi csillagról is csak 4.3 év alatt ér el hozzánk a fény. A távolabbi csillagokról pedig a fény csak 100, 1 000, sőt millió év alatt éri el Földünket. É mellett meg kell említenünk, hogy a fény 1 mp. alatt 300 000 kilométert fut be. Háromszázezer kilométert egyetlen másodperc alatt! A csillagoknak olyan nagy a Földtől való távolsága, hogy ezt fényévekkel szokták mérni, azaz, hogy hány év alatt ér a fény az illető csillagról a Földre.A Nap ugyancsak csillag. Azonban sokkal közelebb van hozzánk, mint a többi csillag és ezért a többinél sokkal nagyobbnak látszik.Vájjon vannak-e a Napon élőlények, növények, állatok, esetleg emberek is? A Napba nem tudunk közvetlenül belenézni, annyira vakító a fénye. Ez azért van, mert a Nap izzó gömb. A tudósok számítása szerint a Nap felületének hőmérséklete 6 000 \ Ebből látható, hogy a Napon nem létezhet semmiféle élőlény.A Nap egymillió háromszázezerszer nagyobb a Földnél. Valamikor a távoli múltban, a Föld a Napból vált ki, így lett a mindenségben külön, önálló testté. A Föld akkor erősen izzott és saját fényével fénylett. Honnan tudjuk, hogy ilyen izzó volt?A Föld most is csak külső részén hűlt le. Gondoljunk csak a tűzhányó hegyekre, vagy vulkánokra. Ezek időről- időre forró gőzt, különféle gázokat és folyékony megolvadt Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

anyagot, lávát vetnek ki magukból. Éjszaka úgy látszik, mintha a vulkán felett tűzoszlop állna. A vulkánról tüzes folyamok futnak lefelé, Ezek a lávafolyamok mindent felperzselnek út ukban, erdőt, kertet, lakóhelyet és minden élőlényt.Az izzó láva 2 000° hőmérsékletű, pedig nem is a Föld legmélyebb rétegeiből ömlik ki. Egyébként, amint a tudomány megállapította, a Föld belső égésének még más okai is vannak.Volt idő, amikor nemcsak a Föld belseje, hanem a felülete is izzó volt és akkor még nem volt rajta élet. A Föld felülete azonban fokozatosan kihűlt. Már nem volt többé saját fénye, bolygóvá változott. Ez milliárd évvel ezelőtt történt. Akkor születtek a Földön az első, legegyszerűbb élőlények. Hogyan tekinthetünk be Föld-bolygónk múltjába? Hogyan lehet megtudni, mi volt a Földön milliárd évvel ezelőtt?A tudománynak különféle módszerei vannak arra, hogy feltárja a legrégibb múltat, többek közt a Föld keletkezési idejét is.Utazzunk a tudománnyal együtt a távoli múltba, hogy eljussunk ahhoz az időhöz, amikor megszületett a Földön az élet. Ilyen utazástól megerősödik a tudomány, az emberi értelem és tulajdon erőnkbe vetett bizalmunk.A FÖLD MÉLYÉ FELTÁRJA ELŐTTÜNK AZ IDŐK MÉLYÉT1900 áprilisában a volt pétervári Tudományos Akadémiát a tudomány számára nagyjelentőségű leletről értesítették.Kelet-Szibéria északi részén a Berjozovka-folyónál, amely a Kolümába ömlik, a vad tajga (összefüggő fenyőerdő övezet) közepén a vadászok fontos leletre bukkantak. A folyó partján hatalmas Ölállat testét találták meg. Ez egy rég kipusztult őselefánt volt, amit a tudósok maiúmutnak neveznek.A Tudományos Akadémia a mammuthoz expedíciót küldött, amelyik vagy tíz hónapig dolgozott és Összesen több, mint hatezer kilométert tett meg szánon és több mint háromezret lóháton a legáthatolhahatlanabb tajgán és tundrán keresztül. A folyóparton az expedíció megpillantotta a mammut tetemét, amely valaha sokezer esztendővel ezelőtt a jégszakadékba bukott és elpusztult. A mammut megfagyott és olyannak maradt meg, mintha fagyasztóban őriztük volna.Amikor a mammut teteme földcsuszamlás következtében felszínre került, romlani kezdett és elviselhetetlen bűzt


5

1. ábra.Mammut, abban a helyzetben, amelyben a

Berjozovka folyónál megtalálták.

árasztott. Az expedíció vezetője megemlíti, hogy ezt a bűzt már fél kilométer távolságból érezni lehetett.A mamniut gyomrában és fogain fűmaradványokat találtak.* Ezeket a maradványokat tanulmányozás alá vették, ilyen módon megtudták, milyen növényekkel táplálkozott ez az állat. A mammut bőrén hosszú, durva, vöröses-barna szőrzet volt.A mammut húsának egy részét még az expedíció megérkezése előtt felfalták a farkasok és medvék. Általában véve azonban ennek a hatalmas kihalt állatnak a teteme jól megmaradt. Az expedíció munkásai a tetemet részekre bontották és a Tudományos Akadémiára szállították.Leningrádban a Tudományos Akadémia Álattani Múzeumában, ma is láthatjuk ennek a mammut- nak a kitömött tetemét ugyanabban a helyzetben, amelyben a Berjozovka mellett megtalálták (1. ábra).Élő mammutot egyetlen ember sem látott azóta, amióta írásos forrásaink vannak. Az ősemberek azonban jól ismertékezt az óriási állatot. így, nem messze Voronyezstől van Kosztjenki falu. Kosztjenkinek ezt a falut azért nevezik, mert ebben a helységben sok csontot találtak a földben. (Kosztj, oroszul csontot jelent.) Ezekkel együtt kőbaltákat és faszenet találtak. A csontok között sok mámmutcsont volt. A mai Kosztjenki helyén az őskorban kőkorfezákbeli emberek lakhelye volt. Csak mammutra vadásztak és gyakran feltörték a csontját, hogy ízletes és tápláló csontvelőhöz jussanak. Mennyi bátorságra és leleményességre volt ezeknek az ősembereknek szükségük, hogy gyenge kőfegyverzetükkel erre a rettenetes állatra vadász- szanak! Azonban minden egyes leölt mammut hatalmas táplálékkészletet is adott nekik. Az akkori embereknek valószínűleg voltak költőik és zenészeik, akik megénekelték ezeket aMagyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

6férfias és bátor vadászhősöket. Voltak művészeik is, akik a rnammut alakját csontba és kőbe vésték. íme egy ilyen ábrázolás, amelyet Európában találtak (2. ábra). A képen látható, hogy valóban mammutot ábrázol, mert az elefánttól eltérően a hideg elleni védekezéshez hosszú szőrzete van.Felszínéről kiindulva, a Föld nagyszámú különböző rétegből áll. Ezekben a rétegekben gyakran bukkanunk különféle élőlények maradványaira és nyomaira. Egyes földrétegek korábban keletkeztek és régebbi élet maradványait és nyomait tartalmazzák, mint mások. Ezért segít a földrétegek vizsgálata a tudománynak, hogy az élet fejlődésének történetét teljes egészében meg tudja ismerni a rendkívüli távoli őskortól egészen addig az időig, amikor az emberek megtanultak írni. Ezt a fejlődést a természettudósok talán nemsokára filmen mulatják majd be érdekes utazás alakjában a földi élet első csíráinak idejéből az emberiség hajnaláig. Elvonulnak előttünk a képek, hogyan született a Földön az élet, hogyan fejlődött szárazon és vízen, hogyan változtak e közben a növények és állatok, mikor és hogyan jelent meg az ember. Én nem igyekszem itt most az élet fejlődésének ezt az érdekes képét ábrázolni. Csak példaképpen mutatok rá egyes fontosabb jelenségekre, amelyeket a földrétegek vizsgálatának alapján megismertünk. Ha a Föld létezésének egész idejét figyelembe vesszük, akkor kitűnik, hogy az ember aránylag nem régen jelent meg rajta. Az állatvilágból származott ide a magasan fejlett majmok különleges csoportjából. A földben megtalálták az ember legrégibb őseinek csontjait, akik közbenső helyet foglaltak el a majom és a mai ember között és ezért a majomember nevet kapták.

2. ábra.Ilyennek rajzolta az ősember a mammutot.


7

3. ábra. Az ősember kőoől és csontból készült munkaeszközei.a Don folyó partján kődarabokat gyüj- e voltak nagyon régi tengeri állatok

Az ember az állatok közül munka által és szerszámok gyártásával emelkedett ki. Ezek a szerszámok kezdetben még igen egyszerűek voltak ■— kőből és csontból valók (3. ábra).A'Föld későbbi rétegeiben az ősember életének és munkájának sok maradványát találták meg. A még régebbi rétegekben azonban ilyen maradványok nincsenek. Akkor még nem volt a Földön ember.A földrétegek vizsgálata lehetővé teszi számunkra, hogy megállapítsuk a madarak és állatok keletkezésének történetét. Ezek is, azok is a csúszómászókból keletkeztek. Az ember még abban az időben nem jelent meg a Földön.Emlékszem, nem messze Voronyezstől, töttem, amelyek te: maradványaival. A Don magas partja egész réteg ilyen követ tartalmaz (4. ábra).Nézzük meg az ábrán ezt a két kődarabot a sok küzül, amelyeket a Don mellett gyűjtöttem. Ezek a kövek szavak nélkül elmondják, hogy azon a helyen, ahol a Don hömpölyög, sok millió évvel ezelőtt tenger volt, amelyben kifejlődött az őstengeri élet. Ebben a tengerben éltek azok az állatok, amelyeket tengeri liliomoknak nevezünk. FIosszú, tagolt száruk volt, amelyeken a tengeri liliomok kelyhüket kiemelték a tenger fenekéről. A kelyhek széléről a karok emelkedtek ki. Ugyanitt koráitok is voltak, a koráitokon ültek és bocsátották ki koronáikat a koráitokat építő polipok.Ugyanitt nyitották ki kagylóikat azok a pörgekarúak csoportjába tartozó állatok, amelyek valamikor nagyon régen elterjedtek a Földön, azután kipusztultak.Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

I

4. ábra. Kődarabok a Don folyóból: a) tengeri liliomok és pörgekarú kagylók maradványaival, b) koráll maradványokkal.Erről és még sok másról mesélnek a néma kődarabok, segítenek bennünket, hogy megértsük és elképzeljük, mi volt a mai Don és környéke helyén sokmillió évvel ezelőtt. Ha magas folyópartokon, mély szakadékokban, hegytorkokban kutatunk, akkor a Föld rétegeiben valószínűleg ugyancsak az ős élet különböző maradványaira találunk.Ahogy az egyre régibb földrétegek felé haladunk, eljutunk ahhoz az időhöz, amikor még nemcsak állatok és madarak, de csúszómászók, kétéltűek, sőt halak sem voltak még bolygónkon. A Földön az élet nem a halakkal kezdődött. A halak előtt is élt az őstengerekben sok különféle állat, amelyek egyszerűbbek voltak a halaknál. Ezekhez ^tartoztak az olyan állatok, mint a szivacsok, polipok, medúzák és a különféle rákok. De ezek az állatok sem jelentik még az élet kezdetét. Minél mélyebbre hatol a tudomány a Föld rétegeibe, annál egyszerűbb állatok maradványaira talál. Ezeket a maradványokat azonban nehéz megmagyarázni, vagy azért, mert rossz állapotban maradtak meg, vagy azért, mert azokhoz az élőlényekhez tartoznak, amelyek nagyon elütnek a mai állatoktól és nem hasonlítanak hozzájuk.így a földrétegek megmutatják, hogy az élet a Földön rendkívül régen keletkezett és nagyon egyszerű élőlényekkel kezdődött. De hogy milyenek voltak ezek a lények és hogyan jöttek létre, annak megmagyarázására a tudománynak "más eszköze is van.


MINDEN ÉLŐLÉNY MAGÁBAN HORDJA RÉGEBBI ŐSEI NYOMÁTVegyük pl. az embert. Az embert a munkája rendkívül magasra emelte az állatvilág fölé. Testének felépítésében azonban (szív, tüdő, gyomor, izom, csontváz) sokban hasonlít az állatokhoz, különösen a majmokhoz. Még a betegségei is hasonlítanak a majmokéhoz. Akár a majom, az ember is lehet tüdőbajos, lehet lázas. Tudjuk, hogy az ember egy különleges, nagyon fejlett majomtól származik.Az ember testében azonban sokkal régebbi ősök nyomát is felfedezhetjük. Ezek közös ősei az ember és a feljett szárazföldi állatoknak. Ezek a régebbi ősök a halak csoportjához tartoztak, vízben éltek és kopoltyúval lélekzettek.Az 5. ábrán halfejet látunk, lefejtett kopoltyúfedővel. Ez alatt a fedő alatt görbe szalagok, ú. n. kopoltyúívek láthatók.A 6. ábrán egyhónapos embrió (magzat) látható, amikor még az anya szervezetében van. Oldalt, ennek fejlődő feje alatt a kopoltyúívek világos nyomai láthatók.

5. ábra. Kopoltyúívek a halnál.

6. ábra. Kopoltyúívcsökevény az emberi magzatnál.Azonban vannak az embernek és a vele rokonságban levő élőlényeknek még sokkal régibb ősei is. Ha erős nagyításnál nézzük meg a mikroszkópban a pocsolyavíz egy cseppjét, akkor igen egyszerű állatok ősnövények gazdag tömegét láthatjuk, (7. ábra.)


7. ábra. Egysejtű állatok és növények a mocsár vizéből.A mikroszkóp csőből álló műszer, amelyben néhány na- gyitóüveget helyeznek el. A mikroszkóp a tárgyakat százszorosra, ezerszeresre, sőt ezek többszörösére is felnagyítja. Ezeknek az igen egyszerű élőlényeknek a teste valami sajátságos, élő egységet alkot, amelyet sejtnek nevezünk. A sejtnek javarésze élő nyalkából, protoplazmából és benne lévő csomócskából, magból áll. Kívülről a sejtet rendszerint, de nem mindig, hártya borítja.Az élőlények minden új nemzedéke, mind a legegyszerűbbeké, mind a legbonyolultabb állatoké és embereké, egyetlen sejtből jön létre. Ez az első sejt pedig két sejt — az apasejt és az anyasejt — egybeolvadásából keletkezik. Ennek ellenére felnőtt állapotban minden említett élőlény teste sok különféle sejtből áll, amelyeknek más és más a jelentőségük a szervezet életében. így az ember testében vannak idegsejtek, porcogósejtek, csontsejtek és még sok másfajta sejt. (8. ábra.)Ebből következik, hogy számolnunk kell azzal, hogy minden Összetettebb szervezetű állat, növény és így az ember is, valamikor rendkívül régen az egysejtű élőlények fejlődéséből indult ki.Felmerül a kérdés: lehetséges-e, hogy ezek az igen egyszerű, egysejtű élőlények voltak a földi élet első megnyilvánulásai? Nem. A tudomány arra a megoldásra jutott, hogy nemMagyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

11

5. ábra. Különböző sejtek az emberi test szöveteiből.ezekkel kezdődött az élet. Az egyszerűbb egysejtű élőlények valóban egyszerűbbek hatalmas számú más élőlénynél. Azonban nem a legegyszerűbbek. Némelyik közülük egészen bonyolult felépítésű, már amennyire ez olyan testben lehetséges, amely csak egy sejtből áll. így a pocsolyavízben sok egysejtű lény úszkál, amelyeket infuzóriáknak nevezünk. Az infuzóriáknak vannak mozgásra, úszásra alkalmas szerveik (bolyhok). Az infuzóriáknak sajátságos „sejtszájuk” van, a táplálék elnyelésére, vannak izomszerű rostjaik a test hajlítására, sőt idegcsomócskáik is, mintha sejtvelő lenne. A bonyolultabb állatoknál a száj, az izmok és a velő számos sejtből áll. Az infuzó- riáknál ezek a szervek csak egyetlen sejt részeit alkotják.Az egysejtű szervezetek azt a fejlődési fokozatot képviselik, amelyen a növények és az állatok túlnyomó többsége, így az ember is keresztülment.Azonban nem az egysejtű lényeknél kezdődött az élet a Földön. Olyan élőlényeket kell keresnünk, amelyek még egyszerűbbek voltak és a sejteknél előbb jelentek meg. És vannak ilyen lények. Mai napig megmaradtak, mint az élet történetének még régebbi, sejtelőtti korszakából való maradványok. Kutassunk most ezeknek a parányi és igen egyszerű, sejtelőtti élőlényeknek a világában.

f


11

A SEJTELŐTTI, LÁTHATATLAN LÉNYEK VILÁGÁBANIsmeretesek az emberiség történetében a ragályos betegségek, vagy dögvészek, amelyek az embereket kifejezhetetlen rémületbe ejtették. E betegségek közé tartozik a „fekete halál” vagy pestis, és a „vörös halál”, vagy himlő. A pestis különösen hevesen dúlt Európában 1347—1350-ig. Akkor a fekete haláltól vagy 25 millió ember pusztult el, Európa akkori lakosságának egynegyede.Érthetetlen volt, honnan eredt ez a baj és miért terjedt el olyan gyorsan. Az uralkodó osztályok saját érdekeikre használták fel a népi tömegek tudatlanságát és az ilyen jelenségektől való babonás rettegését.Egyszer váratlanul sikerült felfedezni az említett betegségek és más, számunkra káros és hasznos jelenségeknek is igazi okozóit.Kettőszázötven évvel ezelőtt Anton Leeuivenhoek (Lőven- huk) holland üvegcsiszoló-mester a körülöttünk élő és bennünk magunkban is lézető láthatatlan lények egész világát tárta fel.Leeuwenhoek maga csiszolt olyan üvegeket, melyek a tárgyakat erősen megnagyították.Egyszer Leeuwenhoek nagyítóüvegén keresztül esővíz- cseppeket tanulmányozott. Ekkor látta meg, hogy a vízben „különféle ismeretlen, piciny állatkák úszkálnak sebesen”. Ezek infuzóriák és más igen egyszerű állatok voltak, amelyek bőségesen fordultak elő a pocsolya vízében.Leeuwenhoek nagyon tisztán tartotta a fogait és mégis, amikor levett róluk egy kis fogkövet és megvizsgálta azt egy vízcseppben, nagyítón keresztül, sok parányi lényt talált, amelyek élénken mozogtak és hajladoztak. Leeuwenhoek így írt: „több van belőlük a számban, mint ember Hollandiában.” 1683-ban kelt levelében Leeuwenhoek lerajzolta a fogkőben lévő élőlényeket. A rajzon látható, hogy ezek baktériumok voltak.Leeuwenhoek nagyon örvendezett, amikor egy olyan öreg emberre talált, aki soha nem tisztította a fogait. Ennek az öreg embernek a fogkövében Leeuwenhoek rendkívüli mennyiségű baktériumot talált és közöttük egy újfajtát is, „amelyik elsuhant a többiek között, bájosan kígyózva egész testével, mint a mozgékony kígyók. A szűk csövecskékben lévő víz valósággal nyüzsgött ezektől a kicsiny kis vadócoktól”.Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

ISI. Péter orosz cár hollandiai tartózkodása idején meglátogatta Leeuwenhoekot. Leeuwenhoek bemutatta Péter cárnak a vér mozgását és más csodákat, amelyeket a Leeuwenhoek készítetette első nagyító üvegeken, az első kezdetleges mikroszkópok segítségével látni lehetett. Péter cár a Leeuwenhoektól kapott nagyító műszert, ezt a egészen kezdetleges mikroszkópot magával vitte Oroszországba. Leeuwenhoek idejében kezdődött azoknak a parányi élőlényeknek a mikroszkóp segítségével való vizsgálata, amelyek azelőtt láthatatlanok voltak.A legegyszerűbbeknek ezen lények közül a baktériumok látszanak. Testük egyszerű, golyó- vagy pálca-alakú; ez lehet egyenes vagy görbe. A baktériumok olyan kicsinyek, hogy testükbe látni nagyon nehéz. Sok baktérium felületén mozgásra (úszásra) szolgáló szervek vannak (csiliók és ostorok).A baktériumoknak rendkívüli szaporodási képességük van. Osztódással szaporodnak. Mindegyik baktérium ilyenkor két egyenlő részre osztódik. Ez minden félórában megtörténhet. Ennek a hatalmas szaporodásnak tulajdonítható, hogy a baktériumok járvány idején gyorsan megfertőzhetnek rengeteg embert.A baktériumok az embernél és a háziállatoknál különféle veszedelmes betegségeket okoznak. (9. ábra.)De van sok, az ember számára hasznos baktérium .s.

I. ábra. EűTtmíl betegséget »ko»4 baktérium**,


14Hangsúlyoznunk kell azt is, hogy baktériumok közreműködése nélkül a Földön minden lény élete csakhamar lehetetlenné válna. A baktérium rendkívül kicsiny és egyszerű, olyan, mint egy élő porszem. Feltételezhető-e, hogy a baktériumok a legelső élőlények, amelyek Földünkön megjelentek?Lehetséges-e, hogy a baktériumok ősnemzés útján jönnek létre a természetben előforduló anyagokból?LÉTREJÖHETNEK-E A BAKTÉRIUMOK ŐSNEMZÉS ÚTJÁN?Lehetséges-e, hogy különféle anyagokat összekeverve valamilyen módon, mesterségesen állatot vagy növényt nyerünk?Három-négyszáz évvel ezelőtt azt gondolták, hogy ez lehetséges. így pl. akkor a következőket állították: ha kiszárítunk egy kígyót, porrádörzsöljiik és beszórjuk ezzel a porral a földet, akkor a földből kígyók kelnek ki. Ha egy piszkos inget és búzalisztet összetesznek, önnemzés útján egerek keletkeznek.Azt is kieszelték, hogy különböző anyagok keverékéből honiunk uluszt, azaz emberkét is lehet csinálni. Ez a kigondolt emberke állítólag egészen hasonló a közönséges embergyerekhez, csak lényegesen kisebb annál. így azonban a távoli középkorban gondolkodtak, amikor a tudomány még elmaradott volt és mindenféle mesét és babonát kevertek bele.A távoli időben is megmutatta az ezredéves emberi tapasztalat, hogy ha rozsot akarunk aratni, ahhoz előbb rozsmagot kell vetnünk.Végül is természetes, hogy a kígyó a kígyóktól, az egér egerektől születik. Az ember pedig embertől.Ma már azt is tudjuk, hogy egyes állatokból vagy növényekből keresztezés útján más hozzájuk hasonlók is jöhetnek létre.Felmerül azonban az a kérdés, amelyet az előző fejezet végén tettem fel? Hát a baktériumok? Hiszen azok olyan kicsinyek és egyszerűek, vájjon azok nem jöhetnek létre ős- nemzéssel?Főzzetek halat és tartsátok néhány napig nyílt levegőn. Megromlik. Pedig a halat a főzésnél erősen és sokáig forraltuk. Ettől a forralástól mindazok a baktériumok, amelyek a halba kerülhettek, elpusztultak, a romló halban mégis mintha mii


15Hőnyi lenne! Ezek okozzák a hal rothadását. Nélkülük a hal nem romlott volna meg.Vájjon a baktériumok magából a halból születtek?Tegyünk egy másik kísérletet.Hevítsük a gőzkatlanban valamivel erősebben a leforrasztott bádogdobozba helyezett halat. így készítik a gyárakban a különféle konzerveket, nemcsak halból, hanem húsból, rákból és más termékekből is. Vájjon a hal akkor is elrothad?Nem, nem rothad el. A konzerv évekig heverhet és nem romlik meg, ha a dobozba nem hatot levegő. Ebből következik, hogy a baktériumok nem önmaguktól születnek a halban. Fia pedig a hal elrothad, ez attól van, hogy a baktériumok a levegőből kerülnek bele és gyorsan elszaporodnak benne.Ennek a következtetésnek nagy jelentősége van a gyakorlat számára. Valóban, valamilyen veszedelmes betegség baktériumai nem jelenhetnek meg az emberben ősnemzés útján, hanem csak külső fertőzésen keresztül, amelytől mindig óvakodnunk kell.Tehát eljutunk ahhoz a következtetéshez, hogy a baktériumok nem jöhetnek létre ősnemzés útján.VANNAK-E MÉG BAKTÉRIUMOKNÁL IS EGYSZERŰBB ÉLŐLÉNYEK?Az élet a Földön nem a baktériumokkal kezdődött. Nemrégen fedezett fel a tudomány még a baktériumoknál is egyszerűbb lényeket, amelyek még az olvasók széles köre előtt az eddig kevéssé ismert ultramikróba, szűrhető vírus elnevezést nyerték.Ezek annyira kicsinyek, hogy idáig még a legerősebb közönséges mikroszkópjainkban sem sikerült őket meglátnunk. Azért hangsúlyozom azt, hogy „közönséges”, mert ma már új, nagyobb teljesítményű elektromos mikroszkópokat találtak fel, amelyek a számunkra eddig még ismeretlen világba sokkal mélyebb betekintést nyújtanak.Ha baktériumokkal telt folyadékot nem égetett porcelánszűrőn bocsátunk keresztül, akkor a baktériumok nem mennek át rajta és a szűrőben maradnak, a fenteinlített ultra- mikróbák, vírusok azonban átszürődnek még a porcelánon keresztül is, átfutnak annak rendkívül vékony pórusain (nyí


16lásain). Ebből következik, hogy ezek a vírusok még a baktériumoknál is kisebbek.Ha azonban az ultramikróbákat és szűrhető vírusokat még senki sem láthatta, hogyan tudunk azokról?A vírus szó „mérget” jelent. A szűrhető vírusok az embernél, állatoknál és növényeknél sok fertőző betegség okozói. A fertőzés széliében terjedhet, mint ahogy a baktériumok okozta betegségeknél szokásos. Általában a megbetegedés tünetei tanúskodnak arról, hogy a szűrhető vírusok, csak rendkívül apró, idáig még meg nem látott élőlények. A szűrhető vírusok okozzák az ember következő betegségeit: a himlőt, az influenzát, a náthát, a vörhenyt, a gyermekbénulást a szemölcsöt; a szarvasmarhánál a pestist és a marhavészt; a sertéseknél a sertéshimlőt, kolerát, a száj-és körömfájást; a kutyánál a veszettséget; a növényeknél a mozaik betegséget (pl. a burgonya mozaik betegségét).Eképpen a szűrődő vírusok a különleges kórokozók, az ultramikróbák közé tartoznak. így nevezik azokat a rendkívül apró mikrobákat, amelyek az általunk ismert legerősebb, közönséges mikroszkóp nagyítása alatt még nem látszanak. Világos, hogy a vírusokban egészen közel jutottunk a legegyszerűbb élőlény és a legbonyolultabb vegyi anyag határához.A legbonyolultabb vegyi anyagok közé tartoznak a fehérjék. A fehérje molekulája öt különféle elemet tartalmaz: szenet, hidrogént, oxigént, nitrogént és ként, néha pedig még foszfort, vasat és néhány más elemet is. És mindezek az elemek a fehérje molekulájában összetett állapotban fordulnak elő. Ezért a fehérje anyagok molekula részecskéje nagyobb szokott lenni minden inás kémiai vegyidet részecskéjénél, jóllehet a vírusokat és a fehérjék részecskéjét nem látjuk, a tudomány azonban mégis megtalálja a módját, hogy meghatározza azoknak a nagyságát.V. L. Rüzskov, szovjet viruskutató tudós, összehasonlítja különféle vírusok és fehérjerészecskék nagyságát.Két számot veszek közülük. A milliméter milliomod részében vannak kifejezve. A milliméter egymagában is nagyon kicsiny, itt pedig annak egymilliomod részéről van szó! Ilyen mélyen hatolt bele a tudomány a rendkívül apró, láthatatlan testecskék világába. íme ilyen számok adódnak: a száj- és körömfájás vírusának nagysága 8—20 milliomod milliméterrel egyenlő, az összetett fehérjékből egy részecske pedig 22 milliomod milliméterrel egyenlő.Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

17Ezek szerint néhány vírus nagysága még a legbonyolultabb fehérjék részecskéinél is kisebb.Lehetséges, hogy a vírusok csak részecskék, amelyeket az élő anyag, vagy esetleg sajátságosán összetett fehérjeanyagok választanak ki magukból. IA fehérjeanyagoknak rendkívül fontos jelentőségük van az egész élő világ szempontjából. Engfels Frigyes írta: „Az élet a fehérje-testek létezésének a formája.” Fehérjék nélkül általában semmiféle élet nem lehetséges. 'Mindez arra a következtetésre vezet, hogy az élet a Földön összetett fehérjék keletkezésével jtezdődött. Ezeknél megnyilvánultak a legegyszerűbb élőlények sajátságai. Milyen tulajdonságokkal kell a f ehérj eanyágoknak rendelkezniük, hogy élőkké váljanak?Ezek a tulajdonságok a következők:1. Táplálkozóképesség, a környezettel való anyagcsere segítségével.2. Növekedés. |3. Osztódás, szaporodás. j rMIBŐL ÉS HOGYAN SZÜLETETT AZ ÉLET A FÖLDÖN?Milliárd évvel forduljunk most ismét a múltba, abba az időbe, amikor az élet a Földön éppen csak megszületett.Ma már tudjuk, hogy az életnek ez a születése fehérjeanyagok képződésével történt. Ehhez először egyszerűbb, még az élet tulajdonsága nélküli fehérjékpek kellett képződniük, azután pedig belőlük az összetettebb,, élő fehérjéknek. Azt is tudjuk, milyen vegyi elemek szükségesek ahhoz, hogy belőlük fehérjék képződjenek.Nem elég azonban azokat az elemeket ismerni, amelyekből a fehérjék állanak, még azokat a feltételeket is tisztáznunk kell, amelyek mellett a felsorolt elemekből fehérjék keletkeznek.Azok az elemek, amelyekből a fehérjék állanak, rendkívül gyakran fordulnak elő a bennünket körülvevő ásványvilágban.így a levegő tömege javarészben két gáz vegyületéből áll, a nitrogénből és oxigénből. A víz, a hidrogén és az oxigén kémiai vegyülete. A szén előfordul a szénsavban, amely állandó alkatrészként fordul elő a levegőben és a vízben. A kén, a foszfor és a vas kőzetekben, a föld rétegeiben, a tengerek és (57) — Hogyan keletkezett az élet a Földön? rt- 3


18óceánok vizében fordulnak elő, általában rendkívül elterjedtek a Föld felszínén, szárazon és vízen.Ha azonban mindezeket a felsorolt elemeket és vegyii- leteket egyszerűen egy pohárban gyűjtjük össze, abból még soha fehérje nem lesz.Milliárd évekkel ezelőtt, amikor a Földön az élet megszületett, a Föld felszínének viszonyai még erősen eltértek a maiaktól.A Föld felülete akkor sokkal melegebb volt. A levegőnek más volt az összetétele. Nagyon sok meleg vízgőzt tartalmazott. Szabad nitrogén és oxigén a levegőben nem volt, vágy csak nagyon kevés, azonban gazdag volt az akkori levegő más gázokban, mint pl. szénhidrogénben és ammóniában. A szénhidrogén, mint maga az elnevezés is mutatja, szénből és hidrogénből áll. Az ammóniában nitrogén és hidrogén van. Tudományos kísérletek igazolják, hogy szénhidrogénből és ammóniából keletkezhetnek olyan, kémiai vegyületek, amelyek később fehérjeanyagokká alakulnak át. Oparin szovjet tudós alaposan megvilágította azt az utat, ahogyan aránylag egyszerű ásványi anyagokból magában a természetben nagyon bonyolult szerves anyagok, fehérjék keletkeznek. Ezek képezik minden élő szervezet alapját.így keletkeztek a távoli múltban, milliárd évekkel ezelőtt a Föld felszínén az első fehérje-anyagok. Lehetséges, hogy először meleg lápokban jelentek meg. Ezekben a lápokban a különböző ásványi anyagok vízben feloldódtak és egymással szoros érintkezésbe kerültek. Ezekből azután fehérjék képződtek. A lápokban az első fehérjék parányi, szemmel nem látható részecskék alakjában úszkáltak.Ezek a fehérje-részecskék állandó anyagcserében állottak a környező közeggel. Létrejöttek, megnőttek, széthullottak és megint életrekelték. Eközben az említett fehérjerészecskék között természetes kiválasztódás zajlott le. Nevezetesen azok maradtak meg közülük, amelyek anyagcseréjükben és növekedésükben állandóbbak voltak és amelyek még apróbb részekre hullva is megőrizték növekedési képességüket és szaporodni tudtak. Ezekből a fehérjerészekből állandóbb rendszerek is keletkeztek, amelyek a nagyon parányi, szemmel láthatatlan ős életnyák cseppecskéi voltak.így az egyszerűbb fehérjeanyagok adták az átmenetet az összetettebb fehérjerészecskékhez, vagy ilyen részecskék egész rendszeréhez, amelyeknek már birtokukban voltak az élet lég- Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

egyszerűbb tulajdonságai, másszóval végbement a szerves anyagoknak szervezetté, az anyagnak élő lénnyé válása.így született meg a Földön az első élet a szemmel láthatatlan élő nyálka parányi cseppecskéinek formájában.És ezekből az első csirákból a Földön az élőlények roppant változatossága keletkezett, az élet a fejlődés magás fokára emelkedett. Minden élőlényben, a legegyszerűbbtől a legfejlettebbig fehérjeanyagok vannak. Ezek a fehérjeanyagok az élőlényekben sajátos különleges állapotban fordulnak elő és saját szerkezetük, saját szervezetük képzésére szolgálnak, nélkülük nincsen élet.AZ ÉLET FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB FOKOZATAI A FÖLDÖNAz élet fejlődése a Földön kezdetétől fogva a mai napig milliárd esztendő óta tart. E hosszú idő alatt az élet a Földön egy sor fejlődési fokozaton ment keresztül, egyszerűbből összetettebbe és tökéletesebbe. A főbb fokozatok:1. A szervetlen anyagokból szerves anyagokká, fehérj ékké.2. Szerves anyagokból, fehérjékből összetettebb élő fehérjékké, vagy legegyszerűbb élőlényekké.3. Ezekből a legegyszerűbb élőlényekből összetettebb, de még sejt előtti baktériumféle szervezetekké.4. Összetettebb sejtelőtti szervezetekből egysejtű növényekké és állatokká.5. Ezekből az egysejtű lényekből a legbonyolultabb többsejtű növényekké és állatokká.6. A magasabb fejlődési fokon álló állatokból, a majmokból emberré.Az élet felsorolt fokozataiból látható, milyen óriási, nagyon hosszú utat tett meg az élet történelmi fejlődésében.Az élet különböző felsorolt fejlődési fokozataiból napjainkig megmaradt élőlények, a megfelelő régi idők maradványai azonban természetesen maguk is többé-kevésbbé megváltoztak.így pl. a sejt előtti élőlények közül a mai napig megmaradtak a baktériumok és a kékeszöld algák (moszatok) is, amelyekről részletesen lesz szó a következő fejezetben.A szűrhető virusok valószínűleg az ősélet maradványai, a földi élet fejlődése ebből indult ki.Az egysejtűeket az egysejtű növények és állatok gazdag


20világa mutatja meg nekünk, amelyek bőségesen fordulnak elő a pocsolya vizében. Ezek általában igen elterjedtek a vízben, azonban közülük sok a szárazföldön is él, pl. a talajban. Már említettem, hogy néhány egysejtű állat, nevezetesen az infuzó- riák nagyon bonyolult szerkezetűekké váltak, amennyire ez egyetlen sejt határain belül lehetséges volt. Rendkívül nagy változatosságot és összetett szerkezetet értek el a többsejtű növények és állatok. A növények közül fejlett és elterjedt a tengerekben és óceánokban a sokféle tengeri alga, a szárazföldön pedig a gombák, zuzmók, mohák (leveles és máj moha), a páfrányfélék, a nyitvatermők (amelyekhez a tűlevelűfajták is tartoznak) és végül a zárvatermők vagy virágos növények. A virágos növények alkotják a növényvilág fejlődésének legmagasabb fokozatát.Micsoda gazdagságot és változatosságot nyújtanak a földön ma élő többsejtű állatok! Közülük itt megnevezzük a szivacsokat, tömlősöket (hidrák, medúzák stb.), a tüskés- bőrűeket (tengeri liliomok, tengeri csillagok, tengeri sünök stb.), gyűrűsférgeket, ízeltlábúakat (rákok, pókok, rovarok) és gerinceseket (halak, kétéltűek, hüllők, madarak és emlősök).Az élő világ legmagasabb fejlődési fokozatának az emlősöket és közöttük a majmokat kell tartanunk. A különösen magasfejlettségű majmoktól származott az ember, aki munkája révén mérhetetlenül magasra emelkedett az egész állatvilág fölé.A Földön jelenleg megközelítőleg ötszázezer különböző növényfajtát ismerünk, állatokból pedig egymilliót. Hány fajta növény és állat tűnt el teljesen a Föld arculatáról! Az élőlényeknek milyen gazdagsága és változatossága keletkezett az élő plazma szemmel láthatatlan cseppecskéiből, amelyek milliárd évvel ezelőtt születtek meg a Földön!A NÖVÉNYEK ÉS ÁLLATOK EREDETE.AZ ÉLŐ TERMÉSZET HÁROM VILÁGAA legegyszerűbb első lények, az élő fehérjék, amelyek a földön keletkeztek, még nem voltak sem a növényekhez, sem az állatokhoz sorolhatók.’ Ezek az élő fehérjék az egyszerűbb, élettelen fehérjékből keletkeztek és azok rovására újították meg a testüket, azaz szerves anyaggal táplálkoztak. Akkor a szerves fehérjeanyag egyidejűleg szülte és táplálta is az új, igen egyszerű szervezeteket.


>1Jóval később ment végbe az élő világnak növényekre és állatokra való felosztódása. Mindenesetre azonban ez a megoszlás rendkívül régen kezdődött, még az élet fejlődésének sejtelőtti korszakában. A zöld növények megjelenésének egészen rendkívüli és roppant jelentősége volt egész földi világunk számára. Hányszor néztünk már gyönyörűséggel zöldelő erdőinkre, ligeteinkre, mezőinkre és lélekzettük be friss levegőjüket. Honnan ered zöld színük és van-e valami szüksége a növényeknek zöldjükre? A növények zöld színe onnan származik, hogy sajátságos zöld anyagot, klorofillt tartalmaznak. Ez a szó görög nyelvből lefordítva, levélzöldet jelent.Ismeretes, hogy a növények a fény felé húzódnak és a Nap sugarai felé fordítják zöld leveleiket. Gondoljuk meg, milyen nagy a növényzet teljes zöld felülete, amelyet mezőinken, réteinken és erdeinkben besugároz a Nap. Egyik legnagyobb szovjet tudós, Tyimirjazev kiszámította ezt. Ha kb. 2 hold szántóföldön megszámláljuk, hogy mekkora ez a felület a lucernánál, akkor kb. 170 hold eredményre jutunk.Most pedig menjünk be az árnyas erdőbe. A fákon, a hegyében, középen és lent számtalan zöld levelet találunk, amelyek a Nap felé fordulnak. Az élő természet maga oldja meg azt a feladatot, hogy minél több napsugárhoz jusson.Vjernadszkij akadémikus, szovjet tudós kiszámította, mekkora együttes felületet foglalnak el a növények szárazon és vizen zöld anyagukkal, a klorofillal fejlődésük teljességében, pl. amikor a fákon legtöbb a zöld levél és a többi növények mind teljesen kifejlődtek. Bebizonyosodott, hogy ilyen feltételek mellett a növények együttes felülete az egész földgömb felszínénél kb. ötszázszor nagyobb. íme ilyen óriási az összes zöld növények felületének nagysága, amelyek elnyelik a napfényt.És nem hiába fordítják a növények ezt a hatalmas felületet a Nap felé. A növények a zöld anyag, a klorofill segítségével rengeteg napfényt nyelnek el és felhasználják arra, hogy testükben a szénsavból és vízből értékes tápanyagokat, cukrot és keményítőt dolgozzanak fel. Gondoljuk csak el, szénsav és víz! Ezek aránylag egyszerű vegyi anyagok, a növények zöldjének pedig megvan az a fontos képessége, hogy ezeket cukorrá, keményítővé változtassa. Gondolja csak el az az ember, aki a veteményes kertből egy nehéz zsák burgonyát visz el, amely tele van keményítővel, hogy ez a táplálkozásáMagyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

22nak olyan értékes forrásául szolgáló keményítő, eredetileg a burgonya levélzöldjében keletkezett szénsavból és vízből a napsugarak és a klorofill segítségével. Általában, eltérően az állatoktól, a zöld növények képesek arra, hogy testükben minden, számukra hasznos és szükséges táplálékot elkészítsenek szénsavból, vízből és némi ásványi sóból.A cukor és a keményítő képződése csak az első lépés az' említett szerves táplálék készítésében. A növények azonban képesek testükben zsírokat, vagy olajokat, fehérjéket, vitaminokat is alkotni. A növények testében még sok más szerves anyag is képződik, amelyek testük felépítésére, azok védelmére és sok más célra szolgálnak. Gondoljunk pl. arra, hogy a nagy százéves tölgyfa vagy fenyőfa törzsében milyen nagy mennyiségű farost halmozódik fel.Mi történik azonban azokkal a napsugarakkal, amelyeket a zöld növények olyan bőségben nyelnek el és felhasználnak szerves táplálékuk elkészítésére? Ezek a napsugarak a növényekben nem vesznek kárba, csak átalakulnak. Energiájuk azokban a termékekben halmozódik fel, amelyek segítségükkel a zöld növényekben képződnek.Mindenki jól tudja, hogy ha kenyeret eszik, attól fokozódik az ereje. Ha a ló nehéz munka vágy hosszú fuvar előtt áll, akkor előtte jól kell táplálni, éspedig nem szénával, hanem zabbal, mert a zab nagyobb erőt ad neki, mint a széna.Honnan ered ez a raktározott energia a kenyérben és a zabban? A megfelelő növényekből jött létre, búzából, rozsból, zabból. A növények pedig ezt az erőt a napsugárból merítették zöld leveleik segítségével és felhalmozták azt magvaikban.Képzeljük el most egy pillanatra a földi élet jelenségeinek egész hatalmas gazdagságát és változatosságát.A búza a földből fény hatására nőtt. A kicsiny, szemmel láthatatlan infuzória a vízben nagyszámú csillószőrét mozgatva úszkál. A hatalmas bálna a bálnavadászok elől sebesen menekül az Óceán fenekére. A kovács nehéz kalapáccsal sújt az izzó vasra. A tanulók az osztályban számtanfeladatot oldanak meg, a tudós a laboratóriumában új, nehéz kísérlet megoldásán töri a fejét. Mindez és a sok más végeszakadatlan és változatos életjelenség csak annak az energiafogyasztásnak köszönhető, amelyet az élő világ zöld levelein keresztül a Naptól kap.Hiszen minden állat és az ember is közvetlenül vagy közvetve, növényevő állatokon keresztül, hozzájut szerves tápMagyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

lálékához, a zöld növényekhez és azzal együtt az élethez szükséges minden energiához is. Ez az energia a Naptól származik. Emlékezzünk, a folyók mentén és a vízeséseknél hatalmas villanytelepeket létesítettek, amelyek a víz energiáját ipari és háztartási célra elektromos energiává alakítják át.A Föld egész zöld növényvilágát képletesen hatalmas tartaléknak nevezhetjük, amely a Nap energiáját átalakítja és rejtett állapotban felhalmozza. Ezzel az energiával lehetővé teszi a földi élet minden jelenségét. De ez még nem minden. Hogy meleget, fényt, elektromosságot kapjunk, hogy a gépek háztartási és ipari célok érdekében dolgozzanak, az ember különféle tüzelőt használ. A tüzelők közé tartozik a fa, tőzeg, kőszén, petróleum. A fa, tőzeg, kőszén a zöld növényekből keletkezett és rejtett energiát tartalmaz, amelyet ezek a növények a Naptól kaptak, és magukban felraktároztak.A petróleum szintén élőlényekből képződik. Ebből következik, hogy a petróleum és termékeinek, pl. benzinnek, rejtett energiája ugyancsak így keletkezett a Naptól, zöld növényeken keresztül. Képletesen mondhatjuk azt, hogy a tüzelő különböző alakjaiban az a napfény dolgozik számunkra, amelyet valaha zöld növények nyeltek el. Ez a fény mozgatja gőzöseinket, repülőgépeinket és más gépeinket, felmelegít bennünket, világít nekünk a villanylámpában stb.Az előzőből látható, milyen roppant jelentőségük van a zöld növényeknek, amelyek a Nap energiáját az egész élő világ és az ember számára rendelkezésre bocsátják.A tudomány és technika vezető emberei régen sejtették a zöld növényeknek ezt az óriási jelentőségét.Már több mint 150 évvel ezelőtt, 1781-ben Senebier botanikus ezt írta:„Látom, amint a vérem a búzakalászban képződik, a farost pedig meleget ad a télben, tüzet és világosságot, melyet a Naptól csent el.”Azonban csak a kiváló orosz tudós, Tyimirjazev adott tudományos alapot ezeknek a találgatásoknak és magyarázta meg a zöld növények óriási jelentőségét.Amikor a növényvilágra gondolunk, akkor valószínűleg vagy a nehéz kalásszal terhes mező, vagy a hatalmas, tűlevelű, vagy lombos erdő, vagy a színes virágokkal tarkálló rét és fejlett növényzettel gazdag képek jelennek meg szemeink előtt.Azonban egyáltalán nem ilyenek voltak a legrégibb, igen egyszerű (klorofillos) zöld növények, amelyek a növények Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

24közül elsőjenek keletkeztek a földön. A régi növényekre maradványaikon keresztül következtethetünk. Ezek nyilván némileg megváltoztak a távoli múlt óta, és az új jelleg mellett magukban hordozzák a nagyon régi múlt jellemvonásait is.Ezekhez a növényekhez, az ősi növényvilág maradványaihoz tartozik a kékeszöld algák csoportja. A kékeszöld algák ma is rendkívül elterjedtek a vízben és a szárazföldön is. A vízben az algák néha annyira elszaporodnak, hogy maga a víz is zöld-

10. ábra. A legegyszerűbb növények, kékeszöld algák (golyó- és fonalalakúak).bán nem igazi sejtek. Nincsen bennük még sejtmag. És ezért kell a kékeszöld algákat a földi élet sejtelőtti korszakába sorolni.2. A kékeszöld algák megélhetnek forró forrásokban is. Elenkin szovjet botanikus felsorol kékeszöld algákat olyan forró kamcsatkai forrásokban is, amelyek hőmérséklete 44—50, 55—60, 60—71, sőt még 75.7° is. A kékeszöld algáknak az a képessége, hogy alkalmazkodni tudnak a hőforrásokban való élethez is, nyilván nagyon régi időkből maradt meg, amikor a Föld felületét még sokkal forróbb vizek borították.3. A vulkánok kitörése után, amikor a láva és a többi hordalék lehűl, rajtuk az első növények között a kékeszöld algák telepednek meg.

nek latszik. Akkor azt mondják a vízről, hogy „virágzik” (10. ábra).Melyek a kékeszöld algáknak azok az ismertetőjelei és tulajdonságai, amelyek miatt az igen régi növények maradványaihoz számíthatjuk őket?1. A kékeszöld algák teste golyócskákból, vagy fona- lacskákból áll, amelyeket csak mikroszkópban látni. A golyócskák egy sejtből állanak, a fonalacs- kák sejtek egész láncolatából. Ezek azon-


25Japánban a vulkáni kőzeteken egész rétegek fordulnak elő, amelyek kékeszöld algából állnak, többezer négyzetméter területet foglalnak el és elérik a 60 cm. vastagságot. Ezeknek a rétegeknek kocsonyás tömegét a lakosság még táplálékul is felhasználja.A kékeszöld algák nagyszerű növények. Vízi algáknak nevezik őket, azonban a szárazföldön, sőt a sivatagokban is elterjedtek. Az agyagos sivatagokban kora tavasszal, amikor még nedves a föld felülete, gyakran látható sűrű, zöldesszínü lerakódás. A mikroszkóp alatt kiderül, hogy ez a réteg igen vékony, kékeszöld algafonalakból áll. Tavasszal ezek a fonalak felélénkülnek és még ki is folyhatnak nyálkás tokjukból. De egyszercsak beköszönt a nyári forróság, ami a sivatagokra jellemző. A föld felszíne erősen felmelegedik. A kékeszöld algák fonalai bár nagyon kiszáradnak, késő őszig elevenek maradnak, amikor a talaj felülete újból megnedvesedik. A kékeszöld algák némelyik csoportja fonalaival nyálkás csomót, hártyát vagy kérget képez, amely szabad szemmel is látható. Sivatagokban gyakran találunk ilyen bevonatokat földi haj alakjában. .Igen, a földi haj. A föld felületén hajhoz hasonló fekete fonalakat látunk, néha zavaros gombolyagokban. Száraz, forró időben törékenyek. De csak könnyedén be kell nedvesíteni őket és egyszerre meglágyulnak, megelevenednek, kizöldülnek. Kínában a földi hajat tápláléknak használják.A földi haj is a kékeszöld algák közé tartozik. Bámulatos ezeknek az igen egyszerű növényeknek az a képessége, hogy bármennyire törékenyek is, megélnek a sivatagban, nyílt napon, a föld felületén és eltűrik a legerősebb hőséget és szárazságot is.Érthető, hogy a növényvilág fejlődése a Földön nagyon hosszú út volt, az olyan egyszerű növényektől, mint a kékeszöld algák szemmel nem látható golyócskái és fonalacskái, az olyan bonyolult szervezetekig, mint pl. a tölgy.A Földön a zöld növények állandóan növekvő elterjedésével, az élő világ számára mind több és több felraktározott napenergiát biztosított, ami lehetővé tette, hogy a Föld elérje gazdagságát és változatosságát.Az egysejtű élőlények között már világosan észlelhető növényekre és állatokra való megoszlásuk. Ez a megoszlás a táplálkozás sajátossága alapján ment végbe.Amint már említettük, a zöld növények a napsugár segítségével maguk készítik el organikus táplálékukat a környező természet ásványi anyagaiból, szénsavból, vízből és némi sóbóLMagyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

26 Az állatoknak nincs meg ez a képességük és a szerves táplálékot a növényektől közvetlenül, vagy közvetve készen kell kapniuk.Érdekes azonban, hogy az egysejtű élőlények között vannak olyanok, amelyek középhelyet foglalnak el a növények és az állatok között. (11. ábra.)Az ilyen lények közé tartoznak az eugle- nák. Az euglenák teste egyetlen sejtből áll, amelynek mozgási szerve is lehet, s ennek segítségével a vízben úszkál. Az euglena testében van zöld anyag, klorofill. Ebben az euglenák hasonlatosak a zöld növényekhez. A klorofill segítségével megtartják a napsugarakat és szerves táplálékot készítenek maguknak szénsavból és vízből. Az euglenákat azonban a sötétségben is fel lehet nevelni. Akkor nem képződik bennük klorofill és a táplálkozáshoz kész organikus anyagra van szükségük. Akad olykor a természetben olyan euglena, amelyben egyáltalán nincs zöld anyag, klorofill és ennek következtében úgy kell táplálkoznia, mint az állatoknak. ’ Ez és sok más jelenség is arra mutat, hogy a növények és az állatvilág rendkívül régen jött létre, még a földi élet egysejtű korszakában, egyetlen, közös őstől. Azután további fejlődésükben a növeli ábra Euglena nyek és az állatok nagyon eltávolodtak egy- egysejtű lény, mástól. Mégis sok jelenség tanúskodik, hogy a amely növény és növényeknek és az állatoknak közös eredetük állat is lehet, van. Mindenki ismeri a növényzet zöld színét, ez a klorofilltől származik.A vér pedig, amelyet a szív testünkben állandóan mozgásban tart, vörösszínű. Ezt egy különleges vörös anyagtól, a hemoglobintól nyeri. A zöld klorofillnak és a vörös hemoglobinnak is megvan az élet számára a maga fontos jelentősége. A klorofill a növényeknél, a hemoglobin pedig az állatoknál és az embernél fordul elő. És íme a tudomány kiderítette, hogy mind a két összetett vegyianyag rokon egymással és közös eredetük van.Jóllehet a növényi és állatvilág fejlődésében messze eltért egymástól, egy részük egész idő alatt megőrizte a mély, elszakíthatatlan kölcsönös kapcsolatot. Az állatvilág nem létez-


hét a földön a növényvilág nélkül és a növényvilág az állatvilág nélkül. A zöld növények szolgáltatják az állatoknak a kész szerves táplálékot és oxigént a lélekzéshez. Az állatok testükben feldolgozzák és szétbontják ezt a táplálékot, életműködésük ürülékeik a zöld növények táplálkozására hasznosak.Mindenki tudja, milyen nagy jelentősége van a trágyának és más. állati ürüléknek a növények hozamának növelése szempontjából. A szénsavat (széndioxid) az állatok lélekzik ki, a növények pedig táplálkozásra használják fel.A növények és az állatok világa azonban nem tudná fenntartani kölcsönös anyagcseréjét és nem fejlődhetne tovább, ha nem lenne az élő természetnek egy harmadik világa is, a rendkívül apró élőlények, a mikrobák és különösen a baktériumok világa.A mikrobák megtisztítják a föld felszínét az állatok tetemeitől és a növények maradványaitól, ők a szerves világ valóságos temetkezési vállalatai. Hatásukra minden fontosabb szerves anyagcsoport, amely az állatok és növények testében előfordul, fehérjék, szénhidrátok és zsírok, fokozatosan egyszerűbb vegyületekre bomlik, amelyek alkalmasak a növények táplálására. így újból körforgásba kerülnek. Sok a végső bomlási termékek közül gáznemű állapotban válik ki, ami elősegíti, hogy a természetben mindenütt elterjedhessen. Minél erőteljesebben zajlanak le a szerves anyag szétbomlásának ezen említett folyamatai, minél gyorsabban kerülnek vissza a szervetlen természet tartalékába a szerves világ által felvett elemek, annál erősebben lüktet a szerves élet pulzusa a Földön és,annál tisztábbak és változatosabbak a megnyilvánulásai. Állíthatjuk, hogy az életnek ez a szakadatlan körforgása, hogy az élőlényeknek ez az örökös cseréje a Föld felületén megállás nélkül tovább tart mindaddig, amíg a Nap küldi nekünk bőkezű ajándékát hő és fény alakjában és amíg életadó sugarai hatása alatt egyre újabb és újabb életek születnek.Tehát az élő természetben három világ van, a növények, az állatok és a mikrobák világa. Ez a három világ állandó tevékeny anyagcserében áll egymással, létezésük és fejlődésük kölcsönösen, szorosan összefügg.Az ember pedig magasan föléjük emelkedett. És mélyreható tudományos vizsgálat útján a növény-, állat- és mikrobavilágot gazdasági és kulturális céljai szolgálatába állítja*Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

28

VAN-E ÉLET MÁS VILÁGOKON?A mindenségben nagyszámú különféle világ van. Vájjon ezek közül a világok közül csak egyedül a mi Földünkön keletkezett élet? Természetesen ez teljesen valószínűtlen. Roppant távolságokra tőlünk, a Földtől százmillió kilométernyire, kell hogy legyenek bolygók élőlényekkel. Forduljunk olyan bolygók felé, melyek a mi naprendszerünkhöz tartoznak és hozzánk kisebb távolságra vannak.A hozzánk legközelebbi égitest a Hold, amely a Föld kísérője. A Holdnak a Fold felé eső felszínét nagyon alaposan tanulmányozták. Rendkívül részletes fényképfelvételeink is vannak erről a felületről. A Holdon síkságok és hegyek vannak. Nincs rajta azonban sem levegő, sem víz. így, ha volt is valaha élet a Holdön, az már régén eltűnt. Másképpen áll a dolog a Mars bolygóval.A Marson van levegő és víz. Csakhogy a Marson levő levegő a Föld levegőjéhez viszonyítva lényegesen ritkább, a víz pedig sokkal kevesebb. A Mars sarkainál fehér hófoltok láthatók, amelyek télen felhalmozódnak, nyáron pedig elolvadnak. A Mars legnagyobb távolsága a Földtől 375 millió kilométer, 1924 augusztus 23-án pedig a Mars 55 és fél millió kilométer közelségbe jött hozzánk és egy bizonyos ideig aránylag közel maradt a Földhöz. Ez alkalmat adott a csillagászoknak arra, hogy jobban megfigyelhessék a Marsot és mindazt, ami a felületén végbemegy. Látható volt, hogy tavasszal a hó megolvadt a déli sark körül. Ott pedig, ahol nagyobb volt a nedvesség, a Mars felszíne zöldszínű lett. Lehetséges, hogy ezt a növényzet fejlődése okozta, talán a fák és bokrok levélruhába öltöztek, vagy kibújtak a füvek.A Marson nincsen egyetlen olyan nagy tenger sem, mint a Földközi-tenger a Földön. Lehetséges azonban, hogy vannak a Marson kisebb-nagyobb tavak. Azt is igyekeztek meghatározni, hogy mekkora a hőmérséklet a Mars felszínén, és arra a következtetésre jutottak, hogy körülbelül 18 fok meleg lehet, Ekképpen minden alap megvan arra, hogy feltételezzük, hogy a Marson vannak növények és ezekkel kapcsolatban állatok is. Láttak a Marson szűk, egyenes csatornákra emlékeztető vonalakat is. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy ezen a bolygón értelmes lények élnek, amelyek ezeken a csatornákon keresztül osztják el a vizet. Az utóbbi időben azonban kétségbevonták és vita tárgyává tették ezeknek a csatornáknak a létezését.Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

29Naprendszerünkben van még egy bolygó, amelyen feltételezhető, hogy van már élet, vagy ha nem, meg fog jelenni. Ez a bolygó a Venus. (sAz emberiség a tudomány és technika új, hatásaiban beláthatatlan haladásának és gyors felvirágzásának útján jár. Eljön az az idő, amikor az emberek majd átrepülnek a naprendszer szomszédos bolygóira, a Holdra, a Marsra, a Venusra. És a tudomány részletesen meg fogja ismerni, milyen élet van a Marson, van-e élet a Venuson, volt-e valaha élet a Holdon.Ciolkovszkij kiváló szovjet tudós feltalált egy rakétamotort, amely alkalmas lehet ilyen bolygóközi utazások céljára.Általában pedig feltételezhetjük, hogy a terjedelmes min- denségben valószínűleg vannak még olyan bolygók, amelyeken van növényzet, állatvilág és vannak az emberhez hasonló értelmes lények. BEFEJEZÉSA Föld rétegeinek a tanulmányozása megmutatta, hogy a Földön az élet rendkívül régen született meg, milliárdnyi évekkel a mi korunk előtt. Megismertük, melyek azok az egészen egyszerű élőlények, amelyekről feltételezhető, hogy velük kezdődött az élet a Földön.Az ember testének és a bonyolult összetételű növényeknek és állatoknak a vizsgálata feltárta, hogy mindegyik egyszerűbb élő egységekből, sejtekből van felépítve. Az embernek, a növényeknek és állatoknak minden utódja ugyancsak egyetlen sejtből fejlődik ki, amely maga két sejt: az apasejt és anyasejt egybeolvadásából jön létre. Mindez arról tanúskodik, hogy az ember is és minden bonyolult összetételű, többsejtű növény és állat is valamikor fejlődése során áthalad az egysejtű lények fokozatán, amelyek között voltak saját ősei is. így felmerült az a gondolat, hogy az egysejtű lények azok a legegyszerűbb lények, amelyekből a földi élet keletkezett. Ezt a gondolatot azonban el kellett vetni. Ámbár az egysejtű lényeket legegyszerűbbeknek nevezték, azonban korántsem voltak a legegyszerűbbek. Egyesek közülük, mint például az infuzóriák, nagyon bonyolult szerkezetűek. Vannak azonban olyan lények, amelyek egyszerűbbek, mint az egysejtűek. Ezek közé tartoznak a baktériumok, a kékeszöld algák és a különféle ültrámikrobák. Üjból felötlött egy gondolat, talán a baktériumokkal kezdődött az elet a földön, és eset-Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

30lég a baktériumok ma is különböző szerves anyagokból jönnek létre ősnemzés útján.Akkor a tudományos világban heves vita tört ki. Egyesek azt hitték, hogy kísérleteikben talán eljutottak az ősnemzés nagy talányának megfejtéséhez. Mások pontosabb kísérletekkel ellenőrizték ezeket. Az olasz Spalanzani és azután a nagy francia tudós, Pasteur, kimutatta, hogy a baktériumok is csak egymás között szaporodnak és nem ősnemzés útján. Tehát a természet említett nagy titka akkor megfejtetlen maradt és tovább kellett kutatni.Végre a tudomány eljutott olyan élőlényekig, amelyeket valóban a legegyszerűbbeknek lehet tekinteni. Ezek nagyon parányi, szemmel nem látható élő fehérjerészecskék vagy cseppecskék, vagy fehérjerészecskék egyszerűbb élő rendszerei.Abban az időben, amikor a Földön ezek a legegyszerűbb lények megszülettek, á Föld felszínének természeti viszonyai erősen eltértek a maiaktól. A Föld felszíne sokkal melegebb volt. A levegőnek más volt az összetétele. Nagyon sok vízgőzt és olyan gázokat tartalmazott, mint a szénhidrogén és az ammónia.A tudomány bebizonyította, hogy ilyen viszonyok között mehetett végbe a természetben a fehérje-anyagok keletkezése. Azután ezekből a még élettelen fehérjékből keletkeztek az élő fehérjék, vagy a fehérjék legegyszerűbb élő rendszerei. Ezek voltak a legegyszerűbb élőlények is.Ezeket a lényeket még nem számíthatjuk sem növényeknek, sem állatoknak. Az eleven világ állatokra és növényekre oszlása sokkal későbben kezdődött, de még az élet sejtelőtti fokozatában.Az említett egysejtű fokozaton jelentek meg az első zöldanyagú, klorofillos növények. Valószínűleg ezekből a kezdeti ősnövényekből maradtak meg napjainkig a kékeszöld algák, amelyek megőrizték egyszerű szerkezetüket és más régi jellegzetességeiket.Az egysejtű lények között már világos az eleven világ növényekre és állatokra való oszlása. Azonban az egysejtű lények között a mai napig is találunk olyanokat, amelyek táplálkozásuk módja szerint hol növények, hol állatok lehetnek.Az élő természet sokmillió éves fejlődése során három világ alakult ki benne: a növények^ az állatok és a mikrobák világa. Ez a három világ anyagcseréjében annyira szorosan összefügg, hegy egymás nélkül nem létezhetne és'nem fejlődMagyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

31hetne. Az említett három világ, valamint az ember is minden energiáját a zöld növényeken keresztül a Naptól kapja. Következőleg, az élet a Földön a napsugaraknak köszönheti létezését és azt, hogy ilyen roppant gazdaggá és változatossá lett.Az ember kivált az állatvilágból és a társadalmi munka következtében magasan az élő természet fölé emelkedett. Hatalmas jelentősége van ebben a felemelkedésben a tudomány és technika fejlődésének. Az ember csak a tudományon és technikán keresztül ismerte meg és fogja még alaposabban megismerni a természet törvényeit és ezzel a hatalmával fogja irányítani és magának kedvezően átalakítani a természetet.A szovjetemberek pedig, akik a világ tudományának és technikájának legjobb vívmányai fölött rendelkeznek, bátran viszik előre a tudományt és a technikát, hogy teljesen maguk alá gyűrjék a természet erőit, és felépítsék nagy hazájukban Marx, Engels, Lenin és Sztálin zászlai alatt a boldog kommunista társadalmat.


Szerkesztő: Oláh József — Műszaki vezető: Gorlvai Tivadar.Megjelent 50.000 példányban.

Hirlapnyomda nv. nyomása. — Felelős: Bolgár Imre igazgató.


I. 20 FtTERMÉSZETTUDOMÁNYOS KISKÖNYVTÁR

EDDIG MEGJELENT FÜZETEK: Ft1. Voroncov—Veljaminov: Hogyan keletkezett a világ? ................... 1-202. A. J. Lebegyinszkij: A csillagok világában ................... 1-203. 5. F. Polák: A mindenség szerkezete............. ................................ 1-204. K. F. Ogorodnyikov: Mi tartja a Földet ? ..................................... 1-205. R. V. Kunyickij: Miért váltakoztak az évszakok?....................... 1-206. N. A. Kacsinszkij: A talaj keletkezése és élete ........ . ........... . . 2—-7. B. A. Keller: Hogyan keletkezett az élet........ ....... 1-208. V. A. Dorfman: Élő és élettelen világ ..... ..................... 1-209. A. I. Oparin: Az élet eredete ......... ............ . .................. 2—

10. G. A. Smidt: A szervezet keletkezése és fejlődése................ 1.20II. N. A. Bluket: A növény élete ........................................................ 1-2012. J. E. Gluscsenko: Micsurin tanítása az idealista biológia elleni

küzdelemben ........................................................................................ 1-2013. G. A. Smidt: Az ember származása ...................................... 1-2014. Nyikolszkij—Jakovlev: Hogyan tanultak meg az emberek beszélni? 1-2015. A. I. Molodsikov: A szovjet tudomány — a természet átalakítója 1-2016. B. A. Keller: Hogyan alakítja át az ember a növényeket.......... 2.—■17. Maximov: Küzdelem az aszály ellen................................................ 1-2018. G. P. Gorskov: A földrengések .................................................. 1-2019. V. A. Obrucsev: A hegyek és földrészek keletkezése................... 1-2020. A. N. Zavarickája: Vulkánok............................ 2.—21. V. G. Bogorov: Tengerek és óceánok................................................ 1-2022. Voroncov—Veljaminov: Van-e élet a bolygókon? ........................... 1-2023. A. 1. Iiitajgorodszkij: Az anyag szerkezete....................................... 1-2024. A. A. Malinovszkij: Az emberi test szerkezete és élete................ 2—25. A szocialista ember átalakítja a természetet....................... ........... 2—26. V. N. Makarov: Természetvédelem a Szovjetunióban .... ............... 2—27. V. A. Mezencev: Az elektromos szem...................................... 1-2028. B. L. Dzerdzejevszkij: A levegőtenger............................................... 1-2029. Sz. Valdgard: A természet erői az ember szolgálatában................ 1-2030. I. J. Gluscsenko: T. D. Lüszenko — a kiváló szovjet tudós........ 1—-31. M. F. Szubbotyin: A Föld keletkezése és kora.......................... 1-2032. G. A. Arisztov: A Föld és a tenger .................................... 2-5033. Z. Koszenko: Az alvás és az álom............................. 1-2034. J. M. Jaroszlavcev: Talajmenti fagy............... 1-20


Documents

R HOGYAN KELETKEZETT AZ ÉLET? · 2020. 10. 13. · gyitóüveget helyeznek el. A mikroszkóp a tárgyakat százszo rosra, ezerszeresre, sőt ezek többszörösére is felnagyítja