Radiesztézia I

8/13/2019 Radiesztézia I.

http://slidepdf.com/reader/full/radiesztezia-i 1/28

RADIESZTÉZIA I.Jegyzet

Szeretnék segítséget adni a radiesztéziai tanfolyamon tanultak felidézéséhez ezzel a jegyzettel. Tehát ez jegyzet, nem tankönyv, nem kézikönyv.

A radiesztéziai mérést könyvbl megtanulni ugyanis nem lehet. !ín"keserves vállalkozásvolna. #élszer$bb és hatékonyabb tanfolyam keretében megismerkedni ezzel a tudománnyal.

%ert igenis T&'(%)*+ -srégi, taasztalatokon alaul/ 0emirikus 0 tudomány. Alegkorábbi írásos nyoma is már 1222 éves3 i.e. 4422"b/l val/3 bizonyos +5 nev$ kínai 6sászárvan ábrázolva egy agyagtáblán, amint kétkezes vesszvel éen mérést végez. Az ábra

jellegzetes vízkutat/ figurát mutat.

7ajdanában a vesszőt és az ingát 6sak beavatott sámánok, mágusok, aok használták. -kvoltak ugyanis a tud/s radiesztéták. 8izonyság erre éldául az is, hogy a temlomokk5lönleges energetikai ontokra é5ltek 9 hely5ket :gy választották meg;, rendszerint a régikultikus helyekkel egyezen. Sokszor találnak olyat is a régészek, ahol egy"egy régi temlomromjaira éítették az :jat, és ont oda.

A radiesztéziár/l sok vad, téves <informá6i/= kering3 az <inga=, a <varázsvessz=, holmint 6sodaszerszám, hol mint babonaság vagy szélhámia szereel.

*os3 sem ez, sem az. 7a szélhámosság, vagy babonaság lenne, már régen elfelejtdöttvolna az egész. 'e immár több mint 1222 éve létezik, s mostanában ismét virul. A keménymaterializmus idején babonaként nyomták el. A közékorban az <ördög= m$ve volt, azért5ldözték, irtották 9inkvizí6i/, máglyák;.Az els és a második világhábor: között fellend5lt,

jelents eredményeket értek el >ur/ában, s %agyarországon is.

Mi is hát a RADIESZTÉZIA?

A <radiesztézia= sugár"érzékenység. >gy fran6ia kutat/, 8ouly atya alkotta az :jelnevezést ?@2"ban.

<A radiesztézia, azaz sugárérzékenység szerves éllények kéessége. Azt helyesen uralnim$vészet, és helyesen alkalmazni tudomány. A hatodik érzéket kéviseli, amely az állatoknál6sorbíthatatlanul fennáll, az ember részérl edig a szellem, a gondolat, észbeli tehetség

gyzelme az anyag fölött. Alaja a kon6entrált gondolkodás, amelyet álland/an gyakorolnikellB= >zt #salány Ceren6 okl. géészmérnök írta ?@4"ben. %a is helytáll/ amegfogalmazás.

A radiesztéziának több ter5lete van. %$szere a sugárzást érzékel >%8>D, aki k5lönféle<m$szermutat/kat= használ eszközként 9ingát, vesszt, ál6át;.

A radiesztéta kéessége, a sugárérzékelés nem valamiféle <Estentl kaott kéesség=, vagy

vele sz5letett tehetség, ahogyan ezt sokan állítják.



A radiesztézia megtanulhat/. A radiesztéta nem 6sak megfigyel, de tudatosanráhangol/dva a k5ls ingerekre, megtanítja az idegrendszerét, a szervezetét, hogy :gyreagáljon ezekre az ingerekre, hogy a ál6a elmozduljon a kezében. A tanulás és a gyakorláslehetségei kimeríthetetlenek. %eg kell tanulni elk5löníteni a k5lönböz ingerforrásokat3 avasal/, kályha meleget sugároz , a h$t, a jég hideget sugároz,… megtanulja felismerni azérzeteket. Cigyel, tanul, használja a <j/zan araszti észt=.

A DA'E>SFTGFEA terl5letei3 a fizika, kémia, biol/gia, ökol/gia,B szinte minden. &gyanismost már mondhat/ :gy, hogy <a radiesztéziában van3 fizika, kémia, biol/giaB=, és nem

edig fordítva, mint régebben, hogy < a fizikában van radiesztézia, a biol/giában vanB=.

1. E!TR!"I#A

A Cöld"eredet$ és az ember által létrehozott te6hnikai sugárzásokkal, valamint azokélettani hatásaival foglalkozik. Az él szervezet energo"fizikai állaotát és az azt befolyásol/hatásokat vizsgálja az e$%er szemontjáb/l.

&. 'IT!(RADIESZTÉZIA

A radiesztézia mezgazdasági alkalmazása a növénytermesztésben.

). *ARAMEDI#+S RADIESZTÉZIA

Az emberek és állatok energetikai ka6solatával, diagnosztizálásával, köl6sönhatásaival foglalkozik.

. TE-ERADIESZTÉZIA, vag SZE--EMI RADIESZTÉZIA

<A lélek és a szellem távérzéke= mondja a régi meghatározás.

Tér és idkorlát nélk5li informá6i/nyerés a ter5lete és a 6élja. A hazai szakirodalom és a tanfolyamok fként a szellemi radiesztéziával foglalkoznak. A

geotronikai és a aramedikus ismeretek nagyon háttérben vannak, igazán megtanulni, a fontos ka6solatokat megismerni nemigen lehet.

&



MÉRÉSTECHNIKA

Az emberi agy szelektivitása jelenleg utolérhetetlen. HD(IDA%(F7ATJ %egtaníthat/

:j ismeretekre, l. a k5lönféle szerv(/rzete0 elk5lönítésére, felismerése 0 a KJIA ezzel foglalkozik L222 éve

MÉRŐESZKÖZÖK:

mutat/k a <m$szer"ember= kezében. %inél nagyobb a tömege, annál energiaigényesebb.

!étkezes vesszk3 a vesszk alakja és anyaga voltakéen közömbös, mert mint tudjuk,6sak mutat/ja valamilyen anyagok és erk létezésének, melyek sugárz/ hatását az e$%er érzi.

a A 2egr/ge%%en haszná2t 0/t0ezes vessző0 va2a$i2en v3z0e4ve2ő 5ár62, %o0orr622evágott vi22a a2a07 ága0 vo2ta0. A vastagságu0 (8 $$, a szárhosszu0, 7g )9(9 :$ vo2t.;$ogor6, 5<z5a, 0őris, nár5a, st%. E2őn=0, hog tere>en %árho2 $egta2á2hat60, hátránu0hog 0nnen trne0 /s hog 0=2n%ző vastagságu0 /s 0=2n%ző ruga2$asságu0 $iatt area0:i6 >ontos $eg3t/2/se neh/z.

% $esters/ges vessző0@ uganazon vessző haszná2ata $eg0nn3ti a e2z/s /rt/0e2/s/t.Anaga 2ehet szinte a0ár$i@ a:/2, $<anag, 0e$/n vrsr/z, sárgar/z, ha2:sont… Ba

va2a0ine0 so0 a >/nze, 0/sz3ttethet a0ár aran%62 is.

1. á%ra

Egykezes pálcák:

A ál6ás mérés elnyösebb, mert kevesebb agyi energiát igényel. A hagyományos ál6améretei általában ?3,?1 és 4" mm átmérj$ kemény dr/ta6élb/l kész5lt.

4. ábra

Maga a $/r/si 5o2a$at az e$%eri i4egren4szer sze2e0tivitásán a2a>szi0. A tanu2ási

i4ősza0 után, tu4atos rá0on:entrá2ássa2 a ne$ 2áthat6 sugárzáso0at 0/>ese0 vagun0

)



/rz/0e2ni. Az /rz/0e2/s az agi energiá0 erőte2es 0on:entrá2ásáva2 trt/ni0, trt/nhet.+ganis a 0eresett Ce2 t/reree 0i:si, azaz rossz a e2za viszon.

Egá2ta2án ne$ $in4eg, hog $enni agi energiát haszná2un0 e2 a $/r/shez. At72erő2tet/s egen2ő az ag0ároso4ássa2 És $in/2 nago%% a C$utat6n0 t$ege, anná2nago%% az energiaig/ne.

Az inga 2ass7, 2usta, ez/rt energiaig/nes.

A $/r/si i4őtarta$o0at igen 5ontos %etartani. A0i ne$ hiszi, ne$ veszi 5ige2e$%e azaán2áso0at, az sz6 szerint AF-GF+-GS(sa2 átszi0. "EM HGTÉ#

E2 0e22 /rni, hog gorsan, >ontosan $/r=n0, ez >e4ig :sa0 ga0or2ássa2 2ehets/ges.

Eg 2a06szo%a eset/%en >2. 8 >er: $/r/s J sugárzáso0

8 >er: $/r/s J t/r2eno$at

8 >er: $/r/s J árn/0o2ás

Min4en $in4enne2 ssze5=gg, $in4en $in4en%en %enne van

A CMN' és az élvilág ka6solata köl6sönhatások rendszere. Azt, hogy a köl6sönhatásokérzékenyek és ersek, j/l éldázza az >%8>D és a T>D%GSF>T viszonya. A régi kult:rák ésa mai :n. <6ivilizált= ember ka6solata a Természettel igen tanulságos3 <negatív fejldés=taasztalhat/. !ider5lt, hogy az élvilág legkártékonyabb tagja az ember. %ára már<eljutott= oda, a <fejldésben=, hogy kées a saját élhelyét megsemmisíteni

Mi is hát a „földsgá!zás"#

!öztudott, hogy az égitestek, közt5k a CMN' is, sugárzásokat bo6sátanak ki magukb/l. >zek a sugárzások hatással vannak a Cöldön él szervezetekre, életfunk6i/jukra,viselkedés5kre. 0 máris találkoztunk az asztrol/gia ter5letével is 0 .

A kozmoszb/l a Cöldre érkez sugárzást kozmikus, vagy 6sillagsugárzásnak nevezz5k.

A Cöld belsejébl a földfelszín, majd a kozmosz felé irányul/ sugárzások edig a földsugárzások 9CS;.

A kozmosz és a Cöld közötti térhullámok, energiák a Cöld vetdései, törésvonalai, vízereiés ér6teleei fölött általában kon6entrál/dnak, fölersödnek, fölgerjednek. Edjárásf5ggk3évszak, naszak, hmérséklet, áratartalom, a bolyg/k egymáshoz ill. a Cöldhöz val/viszonya ersen befolyásolják. 0 és már megint beleakadtunk az asztrol/giába.

C(*T(S >zek nélk5l a kozmikus"és földsugárzások nélk5l *>% N>**> GN>T A CMN'M*

Tehát nem mumus. 'e t:lzott hatásuk, kon6entrált jelenlét5k azonban szereet játszhat azegészségi állaot alakulásában, mint egyik megbetegít faktor.



K/ élda erre egy ková6sm$hely. A t$zhely nélk5l nem ková6s a ková6s. A t$zhelyen lév arázs nélk5lözhetetlen a munkájához, nem egészségkárosít/, mert nem 5l5nk rá Nátjuk,érezz5k a melegét 9 tudjuk, hogy ez a meleg a t$z melege;, ezért nem 5l5nk rá. 7a mégisrá5lnénk, károsodna az egészség5nk 9megégne a fenek5nk;.

A földsugárzást nem látjuk, ezért gyakran rá5l5nk, belefeksz5nk. A keletkezettegészségkárosodásr/l nem tudjuk, hogy a földsugárzás hatása, nem is gyanakszunk, mertnin6s elég ismeret5nk r/la. *em 6soda, még tavaly 422?"ben is elhangzott a TO"ben egytud/s geol/gus rofesszor szájáb/l az egri k/rházban történt halálesetek ka6sán, hogy<földsugárzás nin6s hangzatos és tetszets kifejezéseket, sz/ka6solatokat kitalálnak, denin6s mögött5k tartalom, tehát :gy kell a dolgot kezelni=. 7ála Estennek, hogy ezt így mondtaki, mert ezáltal hiteltelen lett minden, amit mondott, ugyanis az emberek azt már tudják, hogyvalamiféle földsugárzás létezik.

A S+GRZGS!# 'AHTGI@

Többféle felosztás lehetséges, l.31. CI"TE--IE"S@

vá2ogat6s, ter$/szetes. A testen át a2/2e0re hat tan3t6 e22egge2 a44ig, a$3gsz=0s/ges, azután ne$ %ánt. ;Bart$ann

& CK+TA@

ne$ vá2ogat, á2ta2á%an $esters/ges,$in4en0ire egaránt hat. ;e2e0trosz$og

%ás felosztás szerint3

TERMÉSZETES

1. 2o%á2is t/rhá260@ Bart$ann, Ken0er,Lurr

&. '24%ő2 5e2trő0@ geo26giai tr/svona2,/r:te2/r, v3zere0, 0őzete0 re>e4/sei,=rege0, %ar2ango0, 0őo2a, 524gáz

). Szent(rg stru0t7ra, -EH(vona2,0oz$i0us :satorná0

. Lsi22ag(sugárzás ;0oz$i0us sugárzás

MESTERSÉGES

>mber alkotta objektumok,berendezések, tárgyak3

• nag5esz=2ts/g< távvezet/0e0

• transz5or$átoro0

• BB, #B, RB, RR, +RB, T,a46á22o$áso0

• antenná0, antennaerős3tő0

•

:ső(/s v3zvezet/0e0 • erő$<ve0

• 2á$>a(/s $ás osz2o>soro0

• />=2ete0 ;sorháza0, sza2agháza0,2a06>ar0o0

• hi4a0, a2aguta0, toronháza0

• 5a2a0, tetőszigete2/se0

• 0=2n5/2e geo$etriai 5or$á0, tárga0,ege%e0

8



>lektroszmog

A S&I)DT>D7>NGS C(DD)SAE 9mSvPév Q milliszívertPév;

TERMÉSZETES

• 0oz$i0us 0=2ső J 9,)

• 0oz$i0us %e2ső J 9,918

• 5240/rgi 0=2ső J 9,8

• 5240/rgi %e2ső J 1,N

MESTERSÉGES

• nu02eáris i>ar J 9,999&

• orvosi :/27 J 9,

• ato$ro%%antáso0 J 9,91

A *emzetközi Sugárvédelmi Társaság 9E#DH; ajánlásai

mSv P év

• 89 a 5og2a20ozási 46zis0or2át e2en2egi /rt/0e

• )8(9 ter$/szetes ere4et< sugárterhe2/s, e2entős hátt/rsugárzás7 ter=2eten

• &9 a 5og2a20ozási 46zis0or2át aán2ott 7 /rt/0e

• 8 a 2a0ossági 46zis0or2át e2en2egi /rt/0e

• ) a ter$/szetes sugárterhe2/s át2ag/rt/0e Mo.(on• 1 a 2a0ossági 46zis0or2át aán2ott 7 /rt/0e

A földsugárzási frekven6iák az emberi szervezet m$ködési tartományában vannak Azingersávban 9ES; vagy másként atogén z/nában 9HF; lév terhelésre a szervezet reagál3mivel k5ls vezérl jelként elnyomják a szervezet bels informá6i/s rendszerét. %egzavarjákaz egyes szervek, szervrendszerek informá6i/áramlását. >zért lehet <megbetegít faktor=,ezért nevezhetj5k az ilyen helyeket <atogén= 9megbetegít; z/nának.

Oolt egy felmérés, amelynek eredményeként azt állaították meg, hogy az emberiség

immunrendszere romlik. >gyre kevésbé bírják a természetes háttérsugárzási terhelést. A R2 év felettiek még bírják, de a R2 év alattiak energiatermelése már 6sökkent. A genetikaiinformá6i/k nem örökldtek át Gletm/dváltozás történt, felgyorsult az életritmus, biol/giairomlás, gyeng5lés következett be.

Azt mondják, hogy a Oízönt !or embere más lesz, mint a korábbi korok emberei voltak.

Oal/ban más lesz, minden jel szerint DA'E>SFTGTA %ert kénytelen lesz <mérni= a k5lstér energiáit, hogy takarékoskodni tudjon a sajátjával 9ez az energia elektromágneses

jelleg$;.

&gyanis a térben val/ létezéséhez, védelméhez, m$ködéséhez energiára van sz5ksége.

&gyanakkor a m$ködése során termeldik is energia 9vagy esetleg éen elvész,

N



szétsz/r/dik;. >z az energia gondolatf5gg, mert a I(*'(NAT Q >*>DIEA Teremtenergia.

8emutatás3 <ozitív= gondolat és a <negatív= gondolat illusztrálása

A sugárzások élettani hatásai — sugárvédelmi módozatok

<%inden mindennel összef5gg 0 minden mindenben benne van= Q köl6sönhatásban van.

A k5lönféle energiák a frekven6iájuk f5ggvényében hatnak az él szervezetekre. >zenbel5l3 ha megnézz5k az elektromágneses 9>%; sugárzásokat, találunk egy k5lönleges sávot3 a

N)T7ATJ CG*+ sávját, a nm"es tartományban 9a többi mind láthatatlan;. 7a a fényt felbontjuk alkot/ira egy rizma segítségével, akkor a SFEO)DO)*+"SF* sort kajuk. >ljutottunk az emberi A&D)7(F, a #SA!D)!7(F. A 6sakrák színei sorban megegyeznek a szivárványsorral. Az ember eszerint CG*+"NG*+, SFEO)DO)*+"NG*+

%áris itt a #SA!DA"TA*3 a színek szeree, jelentsége az emberi szervezet egészségének

fenntartásában, helyreállításában. A színek, a színes fény, a kristályok 9színes kövek; szereea gy/gyításban. *e felejts5k el, hogy a színek rögz5lt elektromágneses sugárzások, azaz van frekven6iájuk, energiájuk és ily m/don etalonként szereelnek a helytelen5l m$köd 6sakrák, szervek számára. Glettani összef5ggések, a szervezet harmonikus m$ködésének feltételei3 abels"elválasztás: mirigyek 6sakrákhoz, és színekhez rendelhetsége. . . 9lehet folytatni a

gondolatmenetet;.

Az él szervezetek sejtjei 0 tudjuk "0 biolárisak, az informá6i/áramlás < arányierej$= elektromágneses imulzusokkal történik között5k.

A k5lönböz HF"ban lév ozitív, vagy negatív ionizál/ sugárzás ers k5ls ritmizál/ jelként nagy térervel bír.

*yilvánval/, hogy nem a i6i bels imulzus fog hatni az ers k5ls jelekre, hanem inkább fordítva történik.

Az eredmény3 a sejtek közti informá6i/átvitelben zavar keletkezik, a sejtek átrendezdnek, olaritásuk megváltozik, az informá6i/áramlás megsz$nik. !ész a 8AK

Az ilyen sejteket a szervezet ezért kiiktatja, <betokozza=, de azok továbbra is NGT>F*E A!AD*A!3 tovább oszt/dnak, szaorodnak. 7a a tok le tudja fojtani a további oszt/dást,akkor <j/indulat:= a daganat. 7a nem, ha a tok kiszakad, a tartalma szétfrö66sen ésegyenként :jra betokoz/dik és kezddik elölrl3 7a kées lefojtani . . . >kkor már <áttételes=esetrl van sz/.

A k5lönféle sugárzások lenyomatát az aurán <mérni=, érzékelni lehet. >zt a méréstnevezz5k <térimregná6i/= mérésnek. >zt meg kell, és meg is lehet tanulni3 az emberi aurákbetegségekre jellemz elváltozásai, a szervi gyulladásos folyamatok behatárolásaradiesztéziai m/dszerekkel, a fekhelyre jellemz sugárzási kélet beazonosítása azauraméréssel akár távolr/l is, és még a szervi energiaszintek mérése is ide tartozik.

A tanulás tiszta gondolkodást, szellemi kon6entrálást, következetes munkát és sok"sok gyakorlást jelent.

Ahhoz, hogy az ember mérni tudjon, mindez még nem elég, okvetlen5l meg kell lennie abio"elektromágneses olaritásának is.

>nnyit bevezetként. %ég valamit3 A radiesztétánál a természetadta kéesség mellettbizonyos lélektani feltételek megléte is sz5kséges3 önfegyelem és be6s5letesség. %indenönzést, önámítást ki kell ka6solnia. Negyen kées érdektelen kív5láll/ként, közömbös

O



kíván6siként várni és elfogadni a ál6ája 9tudatalattija; jelzéseit. !5lönbséget kell tennie a<val/di= és az esetleges rossz tartásb/l, vagy l. széllökés hatására eláll/ téves jelzésközött.

>zért el lehet mondani, hogy a radiesztézia egy kivál/ M**>O>N- te6hnika, m/dszer. Es. %inden önbe6saásra irányul/ kísérlet magára a radiesztétára 5t vissza.

Ede kívánkozik a #salány Ceren6 által ?@U"ban leírt „A radiesztéta Tízparancsolata” ,mert minden gondolata ma is megszívlelend, ajánlásai számunkra is nagyon fontosak.

!omolyan gondoljuk végig, és fként TADTS&! 8> AF(!AT

1. Mun0á4hoz haszná2 $eg%3zhat6 0utat6 $64szert.

&. Lsa0 a00or 0utass, ha teste4 /s 2e20e4 eg/szs/ges /s 5riss.

). "e 0utass esős i4ő%en, se$ 4/2%en, se$ erős na>s=t/s%en, se$ 0e$/n hi4eg%en.#utatáso4hoz 5og hozzá 0orán regge2 vag este, eset2eg /e2. -eg0e4vező%% i4őárás asz/2:sen4es, geng/n %oru2t /g.

. Soha se 0utass 03ván:si n/ző0 társaságá%an.8. K3zzá2 n$aga4%an /s 5e2a4ato4%an, 4e ne á$3ts4 $aga4 /s $áso0at.

N. Sohase $on4 t%%et, $int a$it a vessző4 $on4. S72os eset%en 0/r taná:sotgeo26gust62, hi4ro26gust62, vag geo5izi0ust62.

O. Mun0á4 a2att 2/g tárgi2agos, 2ogi0us /s a $aga4 ura, 0ie2ent/sei4%en 6vatos /ssza%atos.

P. I>ar0o4 $in4ig ga0or2ati /s e2$/2eti tu4áso4at %őv3teni.

Q. on4o24 $eg, hog eget2en 0u4ar:ot, 5e2s=2/st száz ere4$/nes 0utatás se$ %i22enthe2re.

19. Tu4o$áno44a2 soha ne 4i:se0e4, azt $<ve2t e$%er 0i a tu4o$ános e2is$er/sres72t he2ez ne$ teszi.

%ég egy gondolat, mieltt rátérnénk az egyes sugárzások jellemzire. A mai modernember kényelmes és sajnos lusta is. A szokásainak a megváltoztatására nagyon nehéz rábírni.

Gen ezért, ha beteg, akkor e2vára, hogy mindenki iarkodjon t meggy/gyítani, 6sak nekine kelljen az /2et$64án, az /2etsze$2/2et/n változtatnia. Azt várja, hogy majd meggy/gyítjat az orvos, a természetgy/gyász, a 6sodatév, a varázsl/ 0 st gy/gyítsa is meg 0 6sak neki

magának ne kelljen tennie a saját gy/gyulásáért semmit. Hedig a megoldás az, hogy els sorban neki magának kell tennie, az összes többi, 6sak

akkor tud neki S>IT>*E %ert segíteni 6sak annak lehet, aki tesz valamit. 7a semmit nemtesz, akkor helyette 6selekszenek mások. 7atástalan és etikátlan az ilyen beteg szemlélete,magatartása. >zt 6élszer$ volna tudatosítani széles körben.

P



GEOLÓGIAI TÖRÉSVONAL SUGÁRZÁS fr.!"#: $ % &'$ (z )*z*tt+

A földkéreg mozgása következtében létrejöv törések, kzetreedések, vetdések menténkeletkeznek. 7egyvidéken gyakoribb, de sík vidéken is elfordul. )ltalában 4 V 42 6m

szélesek, de akad ontszer$ forrás is. Oáltoztatja az intenzitását, a frekven6iáját,vízérsugárzás"jelleg$, D)!!>NT- Q t:lserkent. %indig van benne vízérsugárzás is. Amelyik szerv frekven6iáját eltalálja, azt blokkolja, károsítja. 7a törésvonalat találunk,mindig ellenrizni kell, hogy van"e benne a háttérsugárzáshoz kéest erteljesebb radioaktív

gammasugárzás. Ieiger"%5ller számlál/val mérj5k. Amikor a radiesztéta belé egy ilyenlakásba, <vibrál a tér=, átvillan rajta egy kellemetlen érzet. Nassan kell mérni 9lass:mozgással;, mert a sáv keskeny és emiatt könnyen átszalad rajta, nem veszi észre.

>gészség5gyi k5szöb3 a m$szer mintavétel"ideje általában 4U se6. *ormálisnak tekintheta U V ?U része6ske"be6sa/dás. 7a 2 része6ske"be6sa/dás vagy több a m$szer általmutatott érték, akkor az ágyat át kell helyezni, mivel a gamma"sugárzást nem tudjuk

semlegesíteni. !i kell elle térni. A fontos az, hogy mindig az általános háttérsugárzáshozkéest vizsgáljuk az adott helyet, és több mérés átlagát számoljuk.

7a egy adott személy auráján törésvonal"lenyomatot találunk, feltétlen5l meg kell tudnunktalálni a fekhelyén is, vagy a naali tart/zkodási helyén, el kell tudnunk dönteni, hogy alenyomatot melyik forrás okozta.

A geol/giai törésvonal mentén megjelen energiafeláramlás intenzitását az határozzameg, hogy az a földréteg, ahol kialakult, milyen mélyen helyezkedik el. A nagy mélységbenkeletkezett törésbl, reedésbl származ/ energiák ersebbek, mint a kis mélységbentalálhat/kb/l jövk.

A törésvonal geol/gia"f5gg, keletkezhet, ill. meg is sz$nhet. Oetdések keletkezhetnek

földrengések, földmozgások, bels fesz5ltségek hatására a mélyben nagyobb éítkezésekmélyéítési munkái következtében, nagy terheket szállít/ kamionok, billen6sek, dömerek

forgalmának rezgéskelt hatására a felszín közeli rétegben.

A Cöld mélyében, magmájában lezajl/ folyamatok következtében elkézelhetetlen energiákm$ködnek, szabadulnak fel h," radioaktív"és mágneses sugárzások formájában. >bblláthatunk valamit egy"egy vulkánkitörés alkalmával. Elyenkor döbben5nk rá, hogy milyen

arányi lény az ember.

V,ZÉR SUGÁRZÁS fr.!"#: $ % &'$ (z )*z*tt+

A földalatti vízerek alatt a földkéreg laza részeiben, valamint a kzetreedéseket kitöltlika6sos anyagban lassan, 6seenként tovaszivárg/ vizet kell érteni, amely valahonnan jönés valahová áramlik. Tehát nem valami föld alatti 6sobog/ atak, mint amilyenek a felszínenvannak, >zek a földalatti vizek az altalajt k5lönböz mélységekben és irányokban szeldesik át,egymást keresztezhetik más"más szinteken, és a talajvízzel nin6senek semmiféle ka6solatban.

A felszínrl általában nem lehet felismerni, azokat megtalálni a radiesztéta feladata.

%egjegyzem, azért vannak jellegzetes árulkod/ jelek, amelyekbl lehet következtetni amélyben lév vízerekre.

A vízerek k5lönösen a mészben, dolomitban és giszben fordulnak gyakrabban el. Avízvezet és vízzár/ rétegek változ/ fekvése következtében a rétegvizek egymás alatt ill. fölött

szinteket 9emeleteket; alkothatnak, egymás között közlekedhetnek, de lehetnek f5ggetlenek is.

Q



A föld mélyén szivárg/ víz áramlási sebessége 9sodrása; a réteg dlésétl, a vízzár/ rétegelemi része6skéinek áteresztkéességétl f5gg3 minél egyenletesebb, ar/bb szem6séj$,annál nehezebben engedi át a vizet.

Corrás akkor keletkezik, ha ez a víz a felszínre ker5l, vagy a vízeret f:rással vagy ásással feltárják, azaz kutat létesítenek.

A földalatti vízszivárgásoknál a víz :tja a geol/giai jellemzk által meghatározott és a folyási iránya, áramlási iránya a legala6sonyabb ont felé mutat.

A vízerek sugárzásait a sáv 9ingersáv; méretei alaján szokták 6soortosítani, osztályozni. %inél keskenyebb sávban lehet érzékelni a fölötte megjelen ionizáló sugárzást, annáldurvább galibát tud okozni az él szervezetben.

>zek szerint3

a &9 9 :$ sz/2ese0et 0es0enne0,

a 9 P9 :$ sz/2ese0et 0ze>esne0,

a P9 a0ár 18 $/terest sz/2es( ne0 $on4hatu0.

A vízerek sugárzásának a frekven6iasávja az ember szerveinek a m$ködési frekven6iáivalegybeesik, ezért veszélyes. Az <egyszeres= vízér sugárzása 0 normális kör5lmények között

0 mindig negatív olaritás: és energia"elvon/ hatás:.

A olaritásokr/l annyit, hogy3

• >ozit3v >o2aritás7 az E"ERIA(AD t/r, t72ser0entő hatás7,

• negat3v >o2aritás7 az E"ERIA(E-EU, 2e2ass3t6, 5/0ező hatás7,

• se$2eges >a2aritás7 az, a$e2i0 ne$ hat rá$, 0z$%s.

>gyszeres a vízér akkor, ha a talajban egy vízzár/ réteg van, s fölötte valamilyen<mederben= kavi6sok, vagy homokszem6sék között szivárog a víz egy ala6sonyabban fekvvízgy$jt felé. Holaritása3 ha a rendelkezésére áll/ 5reget legalább L2"W2 X"ban kitölti,akkor negatív,

9(8 V(%an 0it2ti a00or se$2eges,

9()8 V(%an t2ti 0i, a00or >ozit3v.

!etts vízér esetében3 két vízrekeszt réteg van a vizsgált ter5leten k5lönböz mélységben, ésezek fölött szivárog a víz egy"egy mederben. >zek fel5lnézetben keresztezik egymást. *agyon

sok variá6i/ létezik3 a lejtés5k, egymáshoz viszonyított irányszög5k, folyásirányuk, stb. szerint.

A 2átsz62agos 0eresztező4/se0 52tti >o2aritás $in4ig >ozit3v, a 5re0ven:iáa sta%i2 /sá22an46, erőse%% inter5erá2t sugárzás7 a t/r, $ive2 5e2erős3ti0 eg$ást. A sete0 $<04/s/t$egzavara@ uganis a set Q9 V(a v3z, $/ghozzá 4i>62usos $o2e0u2á0. Az ingerz6ná%an asete0 >o2aritása átren4ező4i0, $eg0ez4ő4i0 a 06ros setoszt64ás, $a4 a v/4e0ező

%eto0oz64ás eg %uro0%a J DAA"AT, a$irő2 $ár %esz/2te$@ 6in4u2at7, ha a %uro0 ne$sza0a4 sz/t, rosszin4u2at7, ha a %uro0 sz/tro%%an /s 7a%%, 7a%%, 7a%% oszt646 g6:o00e2et0ezne0. . .

7ármas vízér keresztezdés3 mindig ozitív olaritás:.

19



%érési m/dszerek3 a vízér széleit V a kont:rt meg kell keresni.

Tudni kell, hogy a vízér nem egy, hanem három sugárz/ sávot hoz létre, néha többet 9Lvagy R"et is;.

A közés alatt van a keresett vízér, eltte és utána edig az :n. <eljelzések=

érzékelhetek. >gészség5gyi szemontb/l mindegy, hogy melyik jelenik meg az ágyon, amelyik ott van, az

fog ártani.

A vízér kont:rjának a meghatározására több m/dszert is találtak az eldeink3

• a r/ge%%i@ CS a2a07 %eárás az eg/sz ter=2eten.

C5<r/sz5og $64szer@ >artt62 >artig.

• 7a%% 0e2et<@ a v3zeret e2/rve v/gig$eg=n0 a >arton 7g, hog egi0 >á2:án0 $ár C%entvan, a $ási0 $/g nin:s, /s ez/rt se$2eges he2zet%en $ara4.

). /s . á%ra

Yreghatás3 in6ék, alagutak, bányavágatok, barlangok esetében enyhe vagy határozott ozitív sugárzás érzékelhet, mérhet, valamint amikor az egyszeres vízér 6sak 2 és L Xközött tölti ki a rendelkezésére áll/ 5reget.

#élszer$ határozottan <barlangsugárzás="t keresni.

A v3zere0ne0 van@ >o2aritásu0@ ser0entő i22. gát26 hatássa2

energiáu0@ erősen vag geng/n ártana0,

ionizá26 hatásu0@ a sete0et átren4ezi0,ára$2ási iránu0@ 5e 5e2/@ 5e2viszi

2á% 5e2/@ 2eviszi a v/rno$ást

va2a$int a $eszese4/s ;/rsz<03t/s is eg=tt árhat ve2e.

%eteorol/giaf5ggés3

száraz évszak3 vízután/tlás nin6s, egészségkárosít/ hatás enyh5l

nedves évszak3 vízután/tlás van, egészségkárosít/ hatás durva, a halálozási ráta növekszik.

*a4265<t/s@ gáto2a, vag enh/n ser0entgeti a szervi $<04/st, hason26an av3z/rsugárzáshoz.

Az aurán nem mérhet semleges olaritás, hanem vagy enyhén ozitív, vagy enyhénnegatív olaritás: vízeret lehet érzékelni az aura teljes magasságában.

A lakásban meglév összes többi sugárzást is felersíti még akkor is, ha nin6s keringetés9áramlás;. 7a van, akkor jobban3 mert gerjednek.

A lakásban kimutathat/ a tér olaritás ingadozása is.

11



%éréste6hnika3 a mérésnél az <érzékel ont=, vagyis a <szonda= változtathat/3 aradiesztéta választja meg, mivel az agya #S(')NAT(S !(%H&T>D

A szonda lehet3

• a ta2>a

• az Cantenna(0eze ez esete0%en a ra4ieszt/ta eg/sz test/t átára a $/rt sugárzás.

• a >á2:át tart6 0ez/ne0 a TE"FÉRLSA#RGHA, ez az egi0 2egta0ar/0osa%% $64szer,ráa4ásu2 a sz3v/t ne$ terhe2i.

• a te0intet sugara sze22e$i ra4ieszt/zia

• 0on:entrá2t gon4o2ata sze22e$i ra4ieszt/zia a !"D!-AT J E"ERIA

A VÍZÉRSUGÁRZÁSOK ÉLETTANI HATÁSA: %inél keskenyebb, annál ersebb. 7a az egyéni érzékenységi k5szöböt átléi, a szervezet

megérzi és komenzálja3 → >*>DIEAO>SFTGS → fáradtan, tördötten ébred. Az auránmérhet a lenyomata.

A legveszélyesebb, amikor a keskeny vízér sugárzása a fekv ember gerin6ét teljeshosszában éri. >kkor ez az ionizál/ sugárzás az alábbi betegségek kialakulásához járulhathozzá3 %agas, vagy ala6sony vérnyomás, gyomorvérzés, érelmeszesedés, vese"elégtelenség,

szkler/zis multileZ, Harkinson"k/r, 8e6htere["k/r, leukémia. . . f5ggen att/l, hogy valakimennyi idt tölt el az ilyen z/nában, milyen ers az immunrendszere, milyen az életm/dja, azéletszemlélete.

7a a felstesten ketts vízér van, akkor az abb/l ad/d/ gondok már 4" év után is jelentkezhetnek.

A t5dbetegség és az asztma tiikusan vízérsugárzással öszzef5gg robléma. 7at5dtájékon megy át az egyszeres vízér, akkor gyulladásos anaszok, ketts vízér esetént5drák is kialakulhat.

7a a fejen van, akkor látás"hallásromlás, st még agydaganat is keletkezhet.

7a a lábat éri, akkor vérellátási anaszokat, reumát okozhat.

Amikor valakinél olyan betegség alakult ki, hogy m$teni kellett, energia"rendszerelegyeng5lt, akkor a k/rházb/l hazatérve nem szabad visszafektetni a régi ágyába, aholmegbetegedett

7a a m$tét eltt megvizsgálják a fekhelyét, biztosan találnak terhel sugárzási sávot azona testtájékon, amit m$teni akarnak. Amennyiben ez a felismerés elég idben történne, akkor

sok esetben a m$tétre nem is ker5lne sor. Oolt már rá élda.

Oölgyekben lak/ emberek között gyakoribb az iz5leti anasz, mint a sík vidéken élknél,ugyanis sok a vízér azokon a tájakon.

1&





A N>K V O(*AN, azaz a Nineáris >ljelz vonal vizsgálatánál 6élirányosan a legegyszer$bbesetet nézz5k3 önmagában fut/, nyílegyenes keresztezdés és találkozási ontok nélk5livonalat. >z sem egyszer$, mivel egy bonyolultan interferál/ rendszert alkot.

A N>K"vonal szélessége általában egy méter 9 ersze a mér személy érzékenységétl f5ggen ez ad/dhat fél méteresre, vagy akár két és fél méteresre is;.

8. á%ra@ eg negat3v -EH(vona2

• az e2ső inter5eren:iáa 0%. & 2/>/snire van, intenzitása a vona2 intenzitásána0 a 5e2e ;aC2/>/s(egs/g az/rt sz=0s/ges, $ert $aga a $/r/s 6riási agi energiá0at e$/szt 5e2, s a0i$/g a 0on:entrá:i6n /s 2/>eget/sen 03v=2 $/g $/rősza2agga2 is %a264i0, az igen ha$ari4egren4szeri zavaro00a2 5og 06rház%a 0er=2ni@ "EM HGTÉ#

C(*T(S *ai ?L er6en t:l e vonalak mérésekor a szervezet egészen fura reak6i/kat rodukál3 igen nehezen viseli.

N. á%ra@ 0ettős inter5eren:ia vonu2at

• a $áso4i0 inter5eren:iáa a vona2t62 )9 2/>/snire van, intenzitása a -EH(vona2intenzitásána0 egen0/nt 0%. a nege4e.

• a har$a4i0 inter5eren:iáa a vona2t62 0%. tven 2/>/snire van o%%r62 /s %a2r62,intenzitásu0 az ere4eti vonu2atna0 a 5e2e, >o2aritása egezi0 a -EH(vona2/va2.

• a nege4i0 inter5eren:ia a vona2t62 száz 2/>/snire van, >o2aritása >ozit3v, intenzitása a

-EH eg no2:a4 r/sze.

>zek után megnézhetj5k egy lineáris eljelz vonal elsdleges interferen6iáinak a fel5lnézetét 9vagyis a horizontális vet5letét;.

O. á%ra@ eg negat3v >o2aritás7 -EH(vona2 ;eg >ozit3v >o2aritás7 -EH eset/n az e2őe2e05or43totta0

!ét átlagos intenzitás: N>K"vonal legegyszer$bb, azaz egymásra merleges keresztezdéseaz alábbi kéet mutatja3

P. á%ra@ -EH(vona2 0eresztező4/s

A körökkel jelzett keresztezdések a N>K"vonalt/l 2 V 2 léésnyire vannak, a kettsinterferen6iák keresztezdései. Az ide beáll/ embert k5lönleges érzetekkel, lelkiállaottallehetik meg3 a <lélek temlomai=.

A két N>K"vonal keresztezdési ontja 422 Z 422 léésnyi ter5letet jelent. (dalak/házakat, lak/teleet, távvezetéket éíteni nem szabad, mert az a hely si, kultikus ont, arégi kis temlomokban az oltár helye

%ost kézelj5k el, hogy a Szent"Iyörgy vonalakat vel5k árhuzamosan, nagyon szoroska6solatban mindig 4 ilyen N>K"vonal kíséri. !önnyen lehet, hogy a N>K"vonalak a Szent"Iyörgy vonal elsdleges interferen6iái.

1



A legegyszer$bb SF>*T"I+MDI+ O(*AN átlag 4 V 4,L méter széles. A vonulat teljes szélessége a N>K"interferen6iákkal egy5tt kb. 1L2 V L42 léés, nyílegyenesen halad kereszt5la tájon.

Q. á%ra@ Szent(rg(vona2

A Szent"Iyörgy vonalak hegy6s:6sokat ritkán érintenek, hiszen azokat eljelz 6élzattal a N>K"vonalaknak engedik át.

A legegyszer$bb két egymásra merleges SF>*T"I+MDI+"!>D>SFT>F-'GS ter5lete:gy nagyjáb/l fél kilométer Z fél kilométeres ter5letet jelent %aga a Szent"Iyörgykeresztezdés az interferen6iák nélk5l 4 " 4,L m alaél$ négyzet, melynek a közeén egytalalatnyi helyen egy igen nagy intenzitás:, mégis igen kellemes érzeteket biztosít/ kozmikus

csatorna van. 8eleállva olyan mélységes lelki béke és 6send övezi az embert, mintha megsz$ntvolna a zajos fizikai világ.

Iondoljuk 6sak végig3 a fél négyzetkilométeres ter5leten megtalálni ezt a ta2>a2atnihelyet, ezt a kozmikus idegszálat, amely összeköti 0 álland/ ka6solattal 0 azt, ami még

emberi, s ami már isteni. *ehéz vállalkozás K/l védett ont3 Z föld"idegáram jelöli ki, sa legegyszer$bb esetben ?2U@ 6som/ont van 9 Z Q ?2U@;, és ezek köz5l 6sak egyetlenegy az a bizonyos NG*+>I, amely a föld akupunktúrás ponta! *em az ember számáralétes5lt. >rre a helyre ugyanis ember nem éíthet. >zen a helyen állva rossz emberi gondolatnem fogalmaz/dhat meg, gonoszság nem érleldhet, mert minden, ami a benn5nk rejlharm/niáb/l, vagy diszharm/niáb/l fakad, e kozmikus 6satornán kereszt5l a CMN'A*+Aidegáramaira, a Cöld történéseire és a kollektív em"eri tudatra hat vissza.

> ont, ha egyéb követelmények is teljes5lnek, 6suán egyfajta éítményt viselhet el3 azatlantiszi idkben kkörök 9Stonehenge"ek;, a mi korunkban 9a mi mai emberfajunk, a homo

saiens; edig a katedrálisok #$ oltárainak a hel%e.

A Cöld"idegáramok, a Cöldet behál/z/, négyzetrá6s ala:, térhál/s szerkezet$ földsugárzások bonyolult rendszerébl állnak.

> rendszerben a többszáz kilométeres élhossz:ság:t/l a néhány kilométeres élhossz:ság:térhál/s szerkezetekig többféle találhat/. Gs ezeknek a hál/rendszereknek sokszín$ségealkotja a Szent"Iyörgy hál/k rendszerét. >zek a hál/k a legk5lönfélébb tájolás:ak lehetnek.

> hál/k sokaságának a keresztezdés"ontjai a #&ld akupunktúrás pontok . A földakuunkt:rás ontok minsítése att/l f5gg, hogy hány Szent"Iyörgy vonal találkozik egymástkeresztezve az adott helyen3

• & Szent(rg J a '24 a0u>un0t7rás >onta

• ) Szent(rg J a '24 fontos a0u>un0t7rás >onta

• N Szent(rg J a '24 kiemelten fontos a0u>un0t7rás >onta.

Szentesítés5k3 két egymásra merleges vízér is keresztezi egymást, amely az egyik Szent"Iyörgy vonal mentén folyik.

Amikor a kiemelten fontos föld"akuunkt:rás ontok között <szentesített= is van, tehátugyanott két földalatti vízér is egymásra merleges keresztezdik 9és valamelyik Szent"Iyörgy vonal irányával megegyezik; akkor egy nem mérhet misztikus rendszer alakul ki3 a<%)DEA O(*ANA!= rendszere. %indegy, hogy egymást/l milyen messze, melyik égtájakonvan ilyen ont, az ket összeköt kézeletbeli vonal a %ária"vonal, vagy %iasszonyunk vonal

vagy *otre 'ame vonal.

18



A Szent"Iyörgy vonalakat és a %ária vonalakat minden korban 6sak a beavatottakismerhették. Az ilyen 6som/ontokban létes5ltek minden korban a legjelentsebb szakrálislétesítmények. Az e helyen lév kis keresztmetszet$ kozmikus 6satornák nem evilágierhatásokkal rendelkeznek és m$ködnek, azokhoz az embernek semmi köze, ott keresnival/ja nin6s.

A katedrálisok 0 a kkörök ut/djai 0 a %ária"vonalon a közné részére é5lttemlomok a N>K"vonalak keresztezdési ontjában, oltáruk éen a keresztezdési ontjáraker5lt.

Akkor, ha a temlom nem olyan megszentelt helyre é5l, elveszíti szakrális jelentségét,elnételenedik.

>z a folyamat játsz/dik Atlantisz /ta najainkig. %a már egy"egy <modern=temlomé5let radiesztéziailag sem az atlantiszi tudásb/l, sem a Szent0Iyörgykeresztezdésekbl, sem a N>K"keresztezdésekbl, sem a merleges vízér"keresztezdésekbl, sem az é5let akusztikai rezgéseibl nem tartalmaz semmit3 szakrális

jelentsége elvész, elnételenedik.

19. á%ra@ te$>2o$ á%rá0

A régi idkben tiszteletben tartott Szent"Iyörgy strukt:rára tilos volt éíteni lak/házakat,azokat a ter5leteket szabadon hagyták.

!orunkban sajnos minden talalatnyi ter5letet <megbe6s5lnek=, s ezért bizony beéítenek. gy aztán a tisztelend vonalakra is éítenek 6saládi házakat, lak/teleeket s manaságdivatos lak/arkokat, st van ilyen toronyház is. Az ottlak/k természetesen nagyonmegszenvedik ezeket a nem em"ernek való sugárzásokat.

MESTERSÉES SGR#G"FGRAM!#

Az ember alkotásai. %inél re6ízebbek, annál nagyobb a hatásuk.

A földben h:z/d/ sok ezer kilométeres 6shál/zatok, a tengerfenéken a földrészeketösszeköt kábelek, a szárazföldet behál/z/ nagyfesz5ltség$ távvezetékek

Oagy helyben, l. 5vegszálas tetszigetelés, B stb.

Kellemz és elgondolkodtat/, hogy ezek az ember által létrehozott sárkányáramok

keményen hatnak az emberi egészségre3 sajnos ma már kiemelt megbetegít faktornak9tényeznek; számítanak.

1N



BARTMA"" S+GRZGS

Crekven6iasáv3 kb. 122 V W122 7z közé esik.

A Cöld mágneses sugárzásai köz5l a legismertebb az :n. 7artmann"sugárzás, vagy 7artmann"hál/9*yugat">ur/ában Ieo"biol/giai hál/ néven is ismerik;. A Cöld mágnesesterének része, egyik eleme. G"'"i és !"*y"i irányultság:, :gy ahogy a földgömbön ahossz:sági és szélességi körök futnak, behál/zzák a Cöldet. Az ingersávok s$r$sége a szabad

téren mérve ?. @ Z 4, L méter. 9nálunk; Az >gyenlít felé ritkul, a Sarkok felé edig s$r$södik. >zt a rendszert egymást/l f5ggetlen5l két magyar ember is felfedezte, leírta3 #salány

Ceren6 géészmérnök ?@U"ban és 'r. 7ernádi %ihály orvos ?@L1"ben. A világ ezeket azingersávokat mégis egy harmadikr/l, egy 'r. 7artmann nev$ geo"biol/gusr/l elnevezveismeri, aki sza"adalmaztatta a „#el#edezését „ ?@LW"ban.

11. á%ra@ Bart$ann há26

Fárt térben <felveszi= a bels tér alakját, tehát torzul3 sz$k tér összenyomja 9hál/f5lke;.

7a az egyik ffalat 9vízér által nem torzított helyen; az G"'"i 7artmann"sávra, a másikat a !"*y"i sávra helyezik, akkor szét lehet h:zni a rá6sot , Z , méternyire. 8izonyos határon

t:l nem tolhat/ szét azonban a rá6s, <leszakad= és beugrik közére.1&. á%ra@ a, %

A sávrendszer normál kör5lmények között egy 2 6m széles ingersávot hoz létre, amelynektörvényszer$en jellegzetes olaritásai vannak.

1). á%ra@ Bart$ann(rá:s >o2aritásai

A t/rrá:s(ren4szer saátosságai

1. á%ra

Ahol három él találkozik ott hipertéri nullpont 97T"2; van. A földfelszíntl kb. 4méterenként. Ahol ala6sony a bels tér, ott a 7T 2 nem 4 méteren van, hanem ala6sonyabbraker5l3 a belmagasság felére9; ezért ott rosszul érzi magát az em"er 9ahol a belmagasság<anelméret$=;.

1O



A $T % & 'e()!)se:

A 7artmann kereszt <oszloán= a <F= irányon haladunk valamelyik oldalon 9akár a ozitív, akár a negatívon; és ott, ahol polaritás váltás történik, ott van a 7T"2.

A 7artmann"hál/ G"' és !"*y irányultság: rá6srendszer, mint ahogy azt már említett5k.

Az é5letek azonban nem mindig ilyen tájolás:ak. 7a egy é5let tájolása kevesebb, mint2 fokkal tér el az G"'"i irányt/l, akkor a 7artmann"sávokat <átrendezi= a zárt tér3

árhuzamosak lesznek a falakkal.

18. á%ra

%egjegyzés3 a kis lakásoknál érvényes5l a <szegény embert még az ág is h:zza= mondás. A lakás ki6si, ráadásul ar/ helységekre van osztva, a b:torok bezs:folva. >redmény3 a 7artmann"rá6s bes$r$södik ?,4 Z ?,4 0 ?, Z ?, méteresekre. *in6s <otimális= semlegeshely, egy ágy számára.

A 7artmann"sávokat, a rá6srendszert a vízerek erteljesen deformálhatják, deformálják,

megtörik. A jelenség hasonl/ a fénytöréshez.1N. á%ra@

A Bart$ann(sáv a0t3v sz/2ess/ge, a$>2it746a, eree

1O. á%ra

A Bart$ann(sáv Cván4or2ása

A 7artmann hál/ sávjainak <elmozdulása= ] a Szent"Iyörgy vonalhoz hajlik a

7artmann vonal. A földsugárzások térhál/s szerkezete átlagosan W /ránként 9eri/dikusan;rövid idre deformál/dik. A 6iklus W /rás intervalluma átlagos eredmény.

A Cöld eme W /rás 6iklusa legersebben a 7"hál/t torzítja. %aga a folyamat 4 V 4, L /rahosszáig tart. Nassan kezddik, fokozatosan gyorsul, majd a végén U V ?2 er6 alatt helyreáll.

Kellegzetességei, érdekességei 0 a jelenség lezajlása0 .

A jelenséget megelzen a földsugárzások intenzitása fölersödik, egyben eljelet vált, ésa 7"hál/ lassan <elindul=, :gy 12 6m"re eltol/dik a helyérl, és ott megáll. >közben mástérhál/s szerkezetek a hely5kön maradnak, intenzitásuk nem változik, de az ingersávjaik

elkezdenek szélesedni. A 7"hál/ mindaddig az :j helyén marad, amíg ezeknek azingersávoknak a tágulása el nem éri az eredeti szélesség5k kétszeresét. Amint ezbekövetkezett, a 7"hál/ megindul az elbbi kitérésével ellenkez irányba, az eredeti helyénnem áll meg, hanem egyre gyorsulva folytat/dik. A kitérés maZimálisan L V L, 4 méter,amelynek az elérésekor a rendszer <visszaindul= a helyére 9gyorsan;, de ott nem áll meg, kb.12 6m"rel t:lszalad, ott megáll egészen addig, amíg a többi, kiszélesedett V földuzzadttérhál/s rendszer sávjai eredeti szélesség5kre nem 6sökkennek. >kkor áll a 7"hál/ is ahelyére, de még egy darabig ellenkez eljel$ marad és ezáltal az egészségkárosít/ hatása

sz5netel

^gy t$nik, hogy a Cöld W /rás 6iklusa alatt ezek szerint valamennyi földsugárzásegészségkárosít/ hatása sz5netel.

1P



A Cöld eme 6iklusának a lezajlása 8udaest környékén reggel 2L V 2@ 9nyáriidszámításkor 2W V ?2; /ra közé esik, este ?R V 4? 9nyári idszámításkor ?U V 44; /ra közéesik.

Az elmozdulás 6sak látsz/lagos &gyanis a 7artmann"sávok és keresztek <tala= ottmarad az eredeti helyen.

'ol%góeg%(ttállások hatása a #&ldsugárzásokra )*+

A földsugárzások elmozdulásakor 9 l. égitest"egy5ttállások, vagy a Cöld W /rás 6iklusaesetén; a földsugárzások nem <odébb mennek=, hanem valamilyen 0 eddig még nemtisztázott 0 ráhatás következtében <elfekszenek=, mintegy <lenyom/dnak= a föld felszínére.

A radiesztéták általában mellmagasságban <mérnek=, ezért t$nik :gy nekik, hogy<vándorol=, vagy hogy <elmegy= a helyérl a földsugárzás. Hedig 6suán méréste6hnikaikérdésrl van sz/, mert mint mondtuk, a „talpa a hel%én marad”-

1P á%ra@a, % Az elfekvés igazolása3 k5lönböz magasságokban kell mérni.

1Q. á%ra@ a, %

8olyg/egy5ttállások idején, értelmetlen, st nem is illik bárki lakásában énzért földsugárzás méréseket végezni. >zért ajánlott a <%GDGSE TENAN(%=

Az )N7ADT%A** jelensége3 Az :n. bes$r$södött 7"sávok esetében, k5lönösenbolyg/egy5ttállások idején, valamint sz$k bels terekben, zs:folt b:torzat esetén gyakran ál"

7artmann sávok vezethetnek félre, ha figyelmetlenek vagyunk, azaz nem vag%unk elég

#ig%elmesek Az <ál"7artmannok= ha megjelennek, akkor mindig harmadolák a val/di 7artmannok által alkotott teret.

Celismerés5k3 a olaritásuk alaján3

semleges és ozitív, vagy

semleges és negatív.

%int tudjuk, a val/di 7artmann"sávon mindhárom olaritás megvan, azaz ozitív, semleges, negatív, vagy fordított a sorrend, de megvan, és ez a lényeg.

A Bart$ann(há26 /2ettani hatásai@ A 7artmann"sugárzás idjárás f5gg. A légköri ionizá6i/ és a relatív áratartalom

f5ggvényében3

árás Q széles a 7artmann"sáv

száraz Q keskeny a 7artmann"sáv.

A gyulladásos folyamatoknak kedvez. A 6som/ontjaiban lév energia-perd(let miatt fokozottan veszélyes. !5lönösen akkor, ha <eltalálja= valamelyik csakrát 3 a erd5let iránya,ha megegyezik a 6sakra forgásirányával, akkor túlm.k&désre kén%szeríti azt, ha veleellentétes, akkor alulm.k&dés a fékez hatás eredménye.

1Q



A 7artmann"keresztek 96som/ontok; által okozott terhelés kb. 12 X"kal ersebb, mint a sávok által kiváltottaké. Amíg a szervezet kées <kitermelni= azt az energiát, ami e terheléskivédéséhez sz5kséges, addig a t5netek alig jelentkeznek, elssorban a fáradságérzet aleggyakoribb.

42. ábra3 a.; 0 f.;

A $a!t(a** ke!esztez+d)sek, cs-(p-*t-k:

#6a. 12 X"kal nagyobb terhelést jelent a szervezet számára, mint a sávé.

a. (ná2@ #orona:sa0ra, Bar$a4i0 sze$ :sa0ra@

e>i2e>szia, 5o0ozott 2átás(, ha22ásro$2ás,

>ozit3v v3z/rre2@ ag4aganat %. n/2@ Toro0:sa0ra, Sz3v:sa0ra

0r6ni0us 2/g7ti $eg%etege4/se0@ toro0(, $an4u2a(, >azs$iriggu22a4ás,vá22iz=2ete0 gu22a4ása, t=4ő 5e2sőr/sz gu22a4ásai, sz3vin5ar0tus vesz/2.

:. n/2@ #240:sa0ra

vese, $á, 2/> %etegs/gei, go$or5e0/2, :u0or%etegs/g, a22ergiá0.

4. n/2@ SeX(:sa0ra, 0/r:sa0ra

$/h(, >rosztata(, h62ag %etegs/gei, 0ereszt:sont, 2u$%ág6

e. n/2@ t/r4(, /s %o0aiz=2ete0 gu22a4ásai, 2á%szár5e0/2e0.

&9



A KE"#ER('É-E #!L#ARE"DSZER

Anton 8enker ?@L"ban írta le 0 szabadalmaztatta 0 a r/la elnevezett < atomosko6karendszer="t.

Oal/jában olyan rá6srendszerrl van sz/, amelyen bel5l minden más ingerz/naelfordulhat. ^gy kell elkézelni, mint egy <Dubik"ko6kát=, ahogyan abban a kis ko6kákelhelyezkednek. A ko6kák élhossz:sága ?2 méter, s ezek egymás mellé és egymásra

helyezkedve beborítják a föld felszínét, mélyét, és a légteret is valameddig. Negalábbis mérnilehetett egészen nagy mélységben 9bányákban; és magasságban is.

A ko6kák olaritása szabályosan és következetesen váltakoz/, tehát a méréste6hnikája nemtér el az eddig tanultakt/l, l. a 7artmann"rendszernél alkalmazott m/dszertl.

A 7artmann"rá6srendszertl eltéren itt nem a ko6ka élei egészségkárosít/ hatás:ak,hanem a lapoldalak Q a f5ggleges falak és a vízszintes síkok 9ez ut/bbiak a vízszintes laoka nagyon roblémás esetek;. A #alvastagság ozitív L2 6m, lusz negatív L2 6m, azaz / méter

%inden egyes 8enker"ko6kában megtalálhat/ a 7artmann"hál/ is és a #urry"_ittmannrendszer is 9globális és a diagonális hál/;.

&1. á%ra Az élettani hatások hasonl/ak a N>K"vonalak és a 7artmann"rendszer hatásaihoz3

gyulladásos folyamatoknak kedvez, energia"elvon/, agresszíven geoatogén ingerz/nákatalkot.

!5lönösen durva hatás: lehet a vízszintes lap sugárzása3 akkor, ha a fekvhelyek ill.5lalkalmatosságok ebben a sávban vannak 9ugye az ? méter váltott olaritás: teret jelent;,amely sáv beteríti az egész lakást azon a magasságon. Az egész 6saládot 9azonos szinten azegész ház minden lak/ját; érinti >zért elfordul, hogy egész ut6aszakaszokon azalv/helyek ebben az ingerz/nában vannak. Elyenkor stresszállaotok, ideges fesz5ltség,

fokozott allergiás reak6i/k jelentkeznek.

Az orvos diagn/zisok itt is <genetikai okok="at állaítanak meg j/hiszem$en 0 mivel azegész 6salád <ideges=, vagy <allergiás=, vagy. . . de ugyanazt szenvedi el, ugyanabbanérintett.

&1



L+RRF(YITTMA"" sugárzás@ 5re0ven:iasáv@ 1O99 )99 Bz

Holáris mezz/nák találkozásánál, keresztezdésénél jön létre, mint sáv", ésmezsugárzás.

G"! 0 '"*y V i, ill. G"*y 0 ' V ! Vi tájolás:.

A mezz/nák szabályos négyzethál/ strukt:rát alkotnak, mint a sakktábla fehér"feketeko6kái, mezi3 az egyik ozitív, a másik negatív olaritás:. Szabad térben a rá6sméret3 ,L Z,L méter, sávszélessége3 4 Z 4L Q L2 6m, a olaritása a 7artmann"sávéhoz hasonl/an ozitív

V semleges V negatív, tehát a méréste6hnika ugyanaz.&&. á%ra

A sáv menet közben nem vált olaritást, áramlási irányok3 '! → G*y, és '*+ V G!.

0éréstechnika1 végigmenni a semleges közévonalon, ahol olaritásváltás van, ott akeresztezdés.

A ozitív #urry"mez energiatölt tér. A legersebb a mez szélén lév 4L 6m"es sávok ozitív fele.

&). á%ra

Életta*i hatása:

%ivel a keresztezdésekben energia"erd5let van, ezért a hatása a 7artmann"keresztéhezhasonl/3 gátolja vagy serkenti az eltalált 6sakrát az idegrendszerre hat, vezérlési roblémákkeletkeznek a sejtek, ill. a bels elválasztás: mirigyek hormontermelésében. Gen ezért azalv/ ember testén nem lehet #urry"keresztezdés.

A sáv 6sak a nagyon érzékeny embereknél okoz anaszt.

#urry V ont 9kereszt; energia"erd5lete és frekven6iája kifárasztja az idegrendszert.

!övetkezmény3 valamilyen ideg"ala: betegség3 l. ánikbetegségnél a fejen,6ukorbetegségnél a hason V általában ott a #urry"ont.

&&



0esterséges sugárzások1 mágneses, elektromágneses terek

E-E#TR!SZM!

A vér vezetkéességét megváltoztatja3 szervi elváltozásokat okozhat. Az elektroszmoggalt:lterhelt környezetben gyakori a leukémia 9 vérrák;. Semlegessé teszi az aurát oten6ia",alvás", és idegrendszeri zavarok, meddség.

EM/f-!!ás-ktl 0 ()te!!e ()!t 1elle(z+ )!t)kek 2(3 4(illigass5:

korszer$ számít/gé", stb. monitor ?2 V ?L mI

mikrohullám: s5t U2 V ?22 mI

RL2 !O"os távvezeték 9R2 méternél; ?222 mI

S L22"as %er6edes utastere 4L mI

traf/állomás 122 V L22 mI

TO m"es körzete

antenna ersít R m"es körzete

hangfal, L2 _"os m"es körzete

A mágneses, elektromágneses térer a forrást/l távolodva négyzetesen 6sökken.

%inden élettelen tárgy sugároz a rá jellemz araméterekkel.

'A-S+GRZGS

• Keton@;szi2i0át, gáz, 0oh6sa2a0 19 18 :$ ;ra4ioa0t3v sszetevőe is van

• t/g2a@ )9 89 :$

• vá2og@ P9 1&9 :$ nire sugároz.

A sugárzás intenzitása a forrást/l távolodva négyzetesen 6sökken.

A falak hidegsugárzása természetes anyagokkal 9gyaj:, fa, teZtil, br; 6sökkenthet, deezeket V mivel 1 V L na után feltöltdnek regenerálni kell3 a nara kitéve, ár /ra alattleadják a töltés5ket és ismét használhat/vá válnak 9borult idben is;.

• Tetőszigete2/sn/2 is hason26an erős sugárzás 2/> 5e2. Ba üvegszálas a szigete2ő, visszaveria 0=2n5/2e 524sugárzáso0at, s ráa4ásu2 szá2irán%an igen erős, sárkányáramozasonl! sugárzást >ro4u0á2. Ba $agas az />=2et, a szo$sz/4 háza0 2a06it gtri.$ego24ás@ =vegga>otot 0e22 a20a2$azni.

&. á%ra

&)



'IT!RADIESZTÉZIA

Azt mondtuk az elején, hogy a kozmikus"és földsugárzások nélk5l nem lenne élet a Cöldön.

>hhez némi magyarázat sz5kséges3 földsugárzásnak a föld5nket elhagy/ neutrín/"

sugárzást nevezz5k. %érm$szerek hiányában még ma is ál6ával 9ingával; keresik 0 szubjektív érzékeléssel 0 a radiesztéták. %ivel az a neutrín/"sugárzás a T>D%GSF>T számára energia5orrás0/nt szolgál, érthet, hogy a biol/giai hatásai erteljesek.

A másik, a kozmikus sugárzás minden bolyg/ minden más bolyg/hoz, 6sillaghoz, a *ahozk5lön"k5lön egyedi rezonan6iával ka6sol/dik. gy az álland/an forg/ Cöld lak/i 0élvilága 0 folyamatosan kaják a *a kör5li ályán az álland/an változ/ V váltakoz/rezonan6iákat, rezgés6somagokat. &gyanez a helyzet a többi bolyg/ és a Cöldköl6sönhatásaiban, ka6solatában is. %áris mutatkozik az asztrol/gia fizikális magyarázata,háttere.

>zek után nézz5k, hogyan érvényes5l a földsugárzások hatása a növények életében.

Oannak ugye va4on /2ő növények és vannak :n. <kult:rnövények=. >zek között vannakegészségesek és betegek. Esmerj5k a földsugárzások élettani hatásait, amelyek általábanegészségkárosít/ak. Gs mivel a növények is /2ő szervezete0@ azaz sejtekbl é5lnek fel,

feltehet, hogy hasonl/kéen reagálnak a földsugárzásokra, mint az emberi szervezet.

A taasztalat 0 mint tudjuk a radiesztézia taasztalati tudomány 0 azt mutatja, hogyigen. A két világhábor: között kiterjedt kutatásokat folytattak a radiesztéták ezen a ter5letenis. A biol/giai hatás erssége nagyban f5gg az egyes növények fajra jellemzérzékenységétl. Oannak, amelyek kifejezetten kedvelik a besugárzott helyeket, s vannakolyanok, amelyek elusztulnak az ingersávban, és olyanok is vannak, amelyek teljesenközömbösek.

Iyanakodhatunk földsugárzások jelenlétére és hatására akkor, ha a növényzeten, fleg fákon rendellenes <jeleket= látunk 9 rendellenes, mert el5t a környezetében lévktl;.

• 5o0ozott ganta0/>ző4/s

• 4u4oro0 4aganato0 a trzs a2s6 r/sz/n

• hege0, 5e2hasa4t 0/reg

• :savaro4ott trzs %iztos hog v3z/r 52tt á22

• 5er4e nv/s< trzs

• 5/2o24a2as, egen2őt2en 2o$%0orona

• 5agng /2ős04i0 a 5á0on

A gy5möl6sfák esetében az elbbieken t:l jellemz jelek lehetnek még az alábbiak3

• a 5a sz/>en virágzott, g=$2:sei azon%an eg %izonos nagságot e2/rve $in42ehu22otta0

• a 52hasa4t 0/reg%ő2 á22an46an Cv/rzi0 gantázi0

•

a g=$2:s0 5o0ozottan 5/rgese0, 5e2hasa4na0, 0or:sosa0 • ne$ haszná2 a gon4os á>o2ás, >er$etez/s, rovarirtás, a nv/n >usztu2

&



Az erdei fák köz5l és a vadon él más növények köz5l a

524sugárzáso0at 0e4ve2i0@

• t2g, vrs5enő, a0á:, egene, 5<z5a, ávor5a, 0őris, szi25a /s a 4i65a

• %o4za, :sa2án, %ors$enta, tor$a, g<sz<virág, őszi 0i0eri:s ;a v3z/r 0/t >artán $integsor5a2at á22na0, na4ragu2a, $/rges 06r6

ne$ szereti0, ne$ %3rá0@

• őszi%ara:0, sárga%ara:0, a2$a, 0rte, :sereszne, szi2va, er4ei 5enő /s 5enő

• u%or0a, 0ar5io2, %ors6 /s 0u0ori:a

/rz/0et2ene0, 0z$%se0@• %=00, hárs, :sonth/aso0

• %urgona, >ara4i:so$, %a%, >etrezse2e$

A növények máskéen reagálnak a vízerek és másként a 7artmann"hál/ atogén z/náira.

A fiatal fák a 7artmann keresztezdéseben elusztulnak. A semleges ter5leten áll/ fáknálérdekes folyamat zajlik le3 amikor egy semleges helyen lév fa megersödik, elég vastag és

magas, akkor a legközelebbi 7artmann"6som/ vonz/dni, közeledni kezd hozzá, majdráteleszik, birtokba veszi. ^gy t$nik, hogy ez akkor történik meg, akkor kezddik, amikor a fa gyökérzete már megközelíti ill., eléri a 7artmann"keresztezdés ter5letét 9ami nyilvánévekig tart/ növekedés eredménye;. A nagy, ers fák a 7artmann"keresztezdések mágneses

erd5lete által okozott terhelést sokáig bírják. A nagyon öreg, vagy beteg, sér5lt fák vég5lodvasodnak3 bels rész5k elusztul, a keletkezett 5reget birtokba veszik az < od:lak/k=.

A vízerek fölötti ionizált sávban növ él fáknál jellemzek a daganatos, 6savart, hasadt, ferdenövés$ törzsek. Iy5möl6sfáknál gyakoribb a usztulás.

A nv/ne0 /s az e$%er %io26giai 02:snhatásai

Az emberek és a növények nem egyformán reagálnak egymás közelségére. Oannak<növénybarát= emberek, és vannak <emberbarát= növények. S természetesen a fordítotthelyzet is igaz. St a növények egymás közelségét sem egyformán <élik= meg3 egymásra j/,vagy kifejezetten rossz hatással vannak. >zt a szabadban is és a kertben is megfigyelhetj5k.*2. 02:snsen hasznosa0 eg$ás szá$ára@

• a r/>a /s a hag$a

• a >etrezse2e$ /s a >ara4i:so$

• a >etrezse2e$ /s a r6zsa

&8



• a r6zsa /s a 5o0hag$a

• a %a% /s a r/>a, a 0ar5io2, ze22er ;0á>oszta5/2/0

• a 0á>oszta5/2/0 62 /rzi0 $agu0at a >ara4i:so$, a ze22er, a zsá2a, a t$/n, a $enta, a5e0ete=r$ $e22ett. ;Az erős i22at7 nv/ne0et Cutá2a a 0á>oszta2a>0e.

• a 0u0ori:a /s a t0 ;$on4ásun0 is van erre@ Cviru2 $int a t0virág a 0u0ori:a 0ztt

#árosan hatna0 eg$ásra@

• a %a% /s a 0$/n, a hag$a, a 5o0hag$a, a tor$a

• a ze22er /s a >6r/hag$a

• a 0u0ori:a /s az u%or0a

• a 5eh/r $ustár /s a 0á>oszta5/2/0

7asonl/ a viszony az ember és a növények között is.

H6 hatás7a0 az e$%erre@

• a 5enő, a t2g, a hárs, a n3r, a 0őris /s a >á2$a5/2/0

• a tu2i>án, a $oha, a $i$6za, a á:int, az i%o2a, a 2i2io$ ;0ev/s, r6zsa, 0a$i22a

Rossz hatássa2 vanna0 az e$%er 0z/rzet/re, eg/szs/g/re a %0őesz0z0re

;sz7r65egvere0re hason23t6 nv/ne0, va2a$int a C$/rges i226 anagot >áro2ogtat60@• a 2egt%% 0a0tusz, szanzav/rá0, asz>aráguszo0, u::á0, 5i2o4en4rono0, $us0át2i0

• a szeg5<0, or:hi4eá0, 0an0a2ino0 0i=t/se0et, 2ázat /s $ás %etegs/ge0et o0ozhatna0 ;>2uszeg 5a0tor a %etegs/g 0ia2a0u2ásához

• a 5i0usz a :sontren4szerre hat 0árosan

Természetesen a felsorolt hatások, helyesebben köl6sönhatások, a radiesztéziam/dszereivel sorban kimutathat/ak, l. :gy, hogy ellenrizz5k az ilyen kísérletben résztvevember, valamint a vizsgált növény aurájának a változásait 9 ne feledj5k3 köl6sönhatásokat,interferen6iákat vizsgálunk és detektálunk ilyenkor;. >rrl bvebben az energeti0ár62 sz/l/részben fogunk beszélni, mert nagyon érdekes, tanulságos téma. Dáadásul mindennaos,közismert jelenségeket mutat be, 6sak más megvilágításban.

A fitoradiesztézia sok egyéb ter5lettel foglalkozik ezeken kív5l, k5lönféle szakkérdésekre se6ializál/dva. Elyenek, l. a talajvizsgálatok, ahol a talaj összetételét, anyagait,kémhatásait vizsgáljak vagy amikor az egyes növények számára összeválogatják az otimálistrágyasz5kségletet. A kert, vagy egy 5ltetvény tervezéséhez sz5kséges feltételek, anyagok,eszközök válogatása növénytársulások, " 6soortok összeállítása a növényvédelem, akártevk elleni védekezés, a beteg növények gy/gyítása . . . stb.

A"IMG-IS RADIESZTÉZIA a *ARAMEDI#+S RADIESZTÉZIA r/sze

&N



A aramedikus radiesztézia azt vizsgálja, hogy hogyan reagálnak az emberek és az állatok ak5lönféle geoatikus sugárzásokra, azoknak milyenek az élettani hatásaik, valamint akeletkezett egészségromlás milyen jelleg$.

A aramedikus radiesztéziával foglalkoz/ radiesztéta ne$ á223t 5e2 4iagn6zist, ne$ren4e2 terá>iát $/g a00or se$, ha trt/netesen vizsgázott %ioenergeti0us(ra4ieszt/ta $ert ez 0izár62ag az orvos 0o$>eten:iáa Természetesen ma már egyre több orvos akad, aki5e2e2őss/ge /s 2e20iis$erete hatására 0 á6iensei érdekében 0 természetgy/gyászatim/dszereket is beéít a gyakorlatába sokan megtanulták a radiesztézia és a bioenergiaalkalmazását. Akkor, ha a á6iens5k valamilyen geoatogén terhelést ka, mindig elször azéletterét tetetik vagy teszik <rendbe=, s 6sak azután jöhet a teráia tudniillik mindaddig,amíg ingerz/nában, él 9dolgozik, alszik; a beteg, az összes gy/gyít/ kísérlet hatástalan <falrahányt bors/=, mert a tervezett g6ghatást 2eronta a 524sugárzás o0ozta terhe2/s.

Hélda3 a 7artmann"kereszt hatása a szívm$ködésre és a vérnyomásra, ulzusra.

> kis kitér után nézz5k, milyen reak6i/kat vált ki a k5lönböz állatfajoknál a földsugárzás, a geoatikus terhelés`

Az állatok nagyon megbízhat/ informá6i/t adnak a földsugárzások hatásair/l, mivelszinték, természetesek és nem befolyásolhat/ak. A négyláb:aknál már ránézésre meglátszik,hogy <valami nin6s rendben=. A szrzet5k fénytelen, borzas, nyugtalanok, idegesek, fáj alábuk, sokszor soványak, girhesek, étvágytalanok, bágyadtak, ertlenek, betegek.

A vadon él állatok szabadon választhatják meg az élhely5ket a fajra jellemzen. Aháziállatok viszont ki vannak szolgáltatva a gazda, az ember <gondoskodásának= Sajnosnagyon gyakori, hogy az ember a legjobb szándékkal <gondoskodik= az állatair/l3egészséges, j/, gazdasági szemontb/l otimális, higiénikus istáll/t, /lat, aklot, galambd:6ot,6sináltat, 6sinál. A szándéka legalábbis ez. %égis gyakran elfordul, hogy ez a szándék nem

val/sul meg, mert valamilyen földsugárzás ingerz/nája meghi:sítja azt.A háziá22ato0 0z=2 /rz/0ene0, ne$ %3rá0 a 524sugárzást@

• a 0uta irt6zi0 $in4en5/2e sugárzást62. A C2ego%% 0utaház, 0osár, 5e0he2 ishaszná2at2an $ara4, e20er=2i, ha %esugárzott he2re teszi0.

• a >atáso0, a >árosu7a0, 2ova0, szarvas$arhá0, sert/se0, 0e:s0/0, %ir0á0 nagon$egszenve4i0 az i2en he2e0et

• a szárnaso0@ %aro$5ia0, ga2a$%o0 0er=2i0 az ingerz6ná0at, a 0a2it0á%an tartott $a4ara0e2>usztu2na0 >ár h/t a2att

• a0váriu$i á22ato0 ne$ sza>oro4na0, eset2eg e2>usztu2na0

A sza%a4on /2ő á22ato0 0z=2 ne$ %3rá0, ez/rt e20er=2i0 az ingerz6ná0at@

• 5e:s0/0, rig60, g62á0, :ineg/0 /s $ás /ne0es $a4ara0

• rág:sá260

A sugárzáso0at 0e4ve2i0, ott 62 /rzi0 $agu0at, vag in0á%% ott /rzi0 :sa0 62 $agu0at azCo472a060.

• a $a4ara0 0z=2@ szar0á0, %ag2o0, har0á2o0

&O



• $a:s0á0, a va0on4, a %orz, $60us, n/$e2i0 03g6 is

• $/he0, 4arazsa0, hangá0

FA#!R-AT!#

Sze22e$i tr/ning

• #/>ze2=0 $agun0 e2/, va2a$e2i0 0e4ves, 0ze2i hozzátartoz6n0at, 5/r5it vag nőt,te2esen $in4eg. #/>ze2=0 e2 őt $in/2 >2aszti0usa%%an@ az a2a0át, az ar:át, a hangát, agesztusait. -ássu0 őt eg/szen e2evenen.

• Most 0/>ze2en e2 eg $ási0 sze$/2t ugan7g, $int az e2ő%%. -ássa őt 2e20i sze$eie2őtt.

• #/r4/s@ hová 2ett, hová t<nt az e2őszr e20/>ze2t va2a0i???

>z a gyakorlat az elme sze2e0tivitását illusztrálta. !éesek vagyunk egyetlen gondolatikéet rögzíteni, kiválasztani. >gyszerre ?"et, sohasem 4"t.

Hr/báljuk el a gyakorlatot k5lönféle tárgyakkal, él és élettelen objektumokkal, színekkel, fényekkel, . . . stb.

Me4itá:i6 e2ő0/sz3t/s@ vo2ta0/>>en e2ő0/sz=2et, 7n. C$egvá2tozott tu4atá22a>ot e2/r/s/hez,ga0or2ásához@ C>assz3v 5ige2e$.

• on4o2on Cse$$ire *r6%á2a $eg 1 >er:ig, $a4 &(, )(, (, 8 >er:ig, "e$ 0nn<Min4en 52%u00an6, %eugr6 gon4o2atot Cenge4en tová%%, ha44 $enen. "e hessegesse,$ert az $ár Cva2a$i ;va2a$i2en gon4o2at.

• *r6%á2a 0i a Cse$$ire( gon4o2ást, >2. vi22a$oson, %uszon, $etr6n, vag :sa0 7g s/ta0z%en a 5orga2$as ut:án. Ez $ár neheze%% 5e2a4at.

%indkét gyakorlat lényege a <6sak :gy vagyok=, a <létezem=, a <nézek ki a fejembl=állaot. Iyerekkorunkban ennek a m$vészetnek mesterei voltunk sokan. Talán Mn is. Talánmég emlékszik rá. Hr/bálja felidézni. *agy segítség

!ár, hogy a <komolyodás= során <kinevelték= bell5nk az eltt5nk jár/ felnttek ezt a6sodás készség5nket.

L/2@ e2 0e22 /rni, 6 2enne, ha si0er=2ne azt, hog a tu4atá22a>oto0 Cvá2togatása0nne4/n, %iztosan $<04n. A ra4ieszt/ziai $/r/se0 n/20=2zhetet2en 5e2t/te2e, $int$on4tu0, a 0on:entrá2t gon4o20o4ás, az i4egren4szer sze2e0tivitása

, 5ege2e$ /s az /r4e0te2en 03v=2á226 0ihegezett 5ige2$e.

&P

Documents

Radiesztézia I