Raktári jelzet a könyvtárakban

mellékleta Bevezetés a pedagógiai tájékozódásba

című ELTE jegyzethez

Fontos tudnivalók• A raktári jelzet könyvtáranként más, mert a dokumentum adott

könyvtárban, állományegységben való helyét jelzi.

• Sokféle típusú raktári jelzet létezik és sokféle helyen helyezhető el a katalógusban. Ezért:

• Katalógushasználat előtt mindig tájékozódjon arról, hogy a katalóguscéduláról, megjelenített rekordból mely számsorozatot kell kiírnia!

• Így sok időt és fáradságot takaríthat meg.

A raktári jelzet főbb típusai• A szabadpolcos könyvtári állományok a szakirodalmat tematikusan rendezik el,

annak érdekében, hogy az olvasók könnyen megtalálják az őket érdeklő információkat és a hasonló tárgyú dokumentumok egy helyre kerüljenek.

• Ennek alapja a legtöbb esetben az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO).• Így a raktári jelzetek első része az ETO-számból áll. Pl.: pedagógia → 370• Mivel az egy témán belüli rendet is biztosítani kell annak érdekében, hogy aki

konkrét művet keres, az is könnyen elérje célját, az egy témáról szóló műveket a szerzők nevének betűrendjében helyezik el.

• Így gyakran alkalmaznak az ETO-szám után egy második részt, a Cutter-számot. Ez a szerző nevének első betűjéből és betűrenden belül elfoglalt helyének sorszámából áll. Pl.: Falus Iván → F15

• Zárt raktárakban viszont nem tematikusan, hanem érkezési sorrendben helyezik el a dokumentumokat, így általában a leltári szám alapján találhatók meg a művek.

• Ezért fontos, hogy a számsort pontosan írjuk ki, mert a raktáros nincsen más támpontja a keresésben.

• A következőkben bemutatunk néhány példát konkrét katalógusokból.

Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumwww.opkm.hu

Ebben a katalógusban a leltári szám alapján állapítják meg a raktári helyet, így az ott megjelenő Példányadatok gombra kattintva felugró ablakból tájékozódhatunk az egyes példányok raktári jelzetéről (azonosító) és kölcsönözhetőségéről.

A második példányról azt is látjuk, hogy jelenleg az olvasóteremben található (OT), ahol a tematikus elrendezés miatt a mű helyét jelölő raktári jelzet más. A 370*4.2-es polcon található.

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárwww.fszek.hu

Ebben a katalógus több fiókkönyvtár állományáról tájékozódhatunk egyszerre. Jól láthatjuk, hogy ugyanannak a műnek könyvtáranként nem feltétlenül ugyanaz a raktári jelzete.

Jól láthatjuk a szabadpolcos és a zárt raktári állomány jelzete közti különbséget is.

Országos Széchényi Könyvtárwww.oszk.hu

Az OSZK katalógusában is a Jelzet rovatban találjuk a raktári jelzetet.

ELTE Egyetemi Könyvtárhttp://www.konyvtar.elte.hu/

MTA Egyesített Társadalomtudományi Könyvtár http://www.etk.mtapti.hu/

Egy szabadpolcos könyvtár, mely még használ cédulakatalógust

pl.: városi könyvtár, iskolai könyvtár

A katalóguscédulákon sem egységes a raktári jelzet helye. Ebben a könyvtárban szabadpolcos az elrendezés. A raktári jelzetet pedig a cédula bal felső sarkába írják.

Minden egyéb szám a mű fizikai helyének megtalálása szempontjából szükségtelen.

Ezt onnan tudhatjuk, hogy első alkalommal megkérdeztük a könyvtárosoktól.

Az OPKM régebbi állománya is cédulakatalógusban kereshető

Az OPKM-ben a raktári jelzetet a cédula legfelső sorában találjuk.

Ebből a raktári jelzetből (és a bibliográfiai leírásból is) láthatjuk, hogy a mű második kötetét jelzi. Vagyis ha csak ezt a számot írjuk ki a raktári kérőcédulára, akkor az első kötetet nem kapjuk meg.

Az OPKM-ben az x-szel jelölt példányok nem kölcsönözhetők, csak olvasóteremben használhatók.A kettőspont utáni számok viszont a plusz példányokat jelzik, melyek kölcsönözhetők.Vagyis ebből a kötetből van 3 db nem kölcsönözhető (x213.714/2, x213.715/2, x280.613/2 ) és 4 db kölcsönözhető (280.613/2:1-4).

Egy másik katalóguscédula az OPKM cédulakatalógusából

Erről a katalóguscéduláról láthatjuk a raktári jelzetből, hogy nem kölcsönözhető (az x jelölésből). Ha figyelmesen megnézzük, akkor azt is észrevehetjük, hogy azért, mert dedikált példány. Ebben az esetben lapozzuk tovább a cédulákat, hátha találunk ugyanebből a műből más példányokat, amelyek kölcsönözhetők.

A cédula alján lévő számok nem raktári jelzetek. Raktári kéréskor nem azokat kell kiírni. Azok ETO-jelzetek, vagyis a mű tartalmi jellemzését szolgálják.

A cédulakatalógusokban való keresést könnyíti a piros aláhúzás, mely azt mutatja, hogy a mű mely adata szerint van az adott cédula besorolva.