Upload
moswen
View
38
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
1. 2. 3. RAPHIDIOPTERA – tevenyakú fátyolkák. lárva és imágó is ragadozó Két pár, átlátszó szárny. nagy, kidülledő összetett szem megnyúlt előtor. Óriás tevenyakú - Lesna major Észak-európai faj . H azánkban hegyvidékeken. Lárva: öreg fák kérge alatt fejlődik. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Archeognatha - ugró ősrovarok (200,10)
Zygentoma - pikkelykék (270, ~5)
Ephemeroptera - kérészek (2 000, 50)
Odonata - szitakötők (4 700, 65))
Plecoptera - álkérészek (2 000,40)
Embioptera -szövőlábúak (800)
Notoptera - gleccsersáskák (13)Dermatoptera (Dermaptera) - fülbemászók (1500,6)
Mantodea Mantoptera - fogólábúak (1 800, 1)
Blattoptera - csótányok (3 500, 10)
Isoptera - termeszek (2 000)
Phasmatoda - botsáskák (2 500)
Ensifera - tcsö-ek (Tettigonioidea:8500,43+ Gryllodea:2300,10)
Caelifera (Orthoptera) - tojókampósok (11 000, 67)
Zoraptera - pillásszárnyú tetvek (140)
Psocoptera - fatetű alakúak (3 500, 67)
Phthiraptera - tetűalakúak (3 600, 125)
Thysanoptera - tripszek (5 000, 180)
Coleorryncha (20)
Heteroptera - poloskák (40 000, 700)
Auchenorryncha - színkabócák (10 000, 800)
Sternorrhyncha - növénytetvek (14 000, 600)
Coleoptera - bogarak (>350 000, 10 000)
Sterpsiptera - legyezőszárnyúak (500, 40)
Megaloptera - vízi recésszárnyúak (200, 1)
Raphidioptera - tevenyakúak (180, 14)
Neuroptera - recésszárnyúak (1 200, 100)Hymenoptera - hártyásszárnyúak (143 000,10 000)Trichoptera - tegzesek (600, 260)
Lepidoptera - lepkék (165 000, 3 600)
Mecoptera- csőrösrovarok (500, 9)
Diptera - kétszárnyúak (120 000, 9 5000)
Siphonaptera - bolhák (3 000, 80)
Lepidopteroidea
Dipteroidea
Blatto-pteroidea
Apterygota - elsődlegesen szárnyatlanok
Neoptera
Pterygota - elsődlegesen szárnyasok
Neuropteroidea
Hymenopteroidea
Ortho-pteroidea
PARANEOPTERA (Eumetabola)
Coleopteroidea
Monocondylea - egybütykűek
Palaeoptera
Polyneoptera (Hemimetabola)
Dicondylea - kétbütykűek
Holometabola
Blattodea
Saltatoria (22e)
1
2
3
RAPHIDIOPTERA RAPHIDIOPTERA – tevenyakú fátyolkák– tevenyakú fátyolkák• lárva és imágó is ragadozó
• Két pár, átlátszó szárny
• nagy, kidülledő összetett szem
• megnyúlt előtor
Óriás tevenyakú - Óriás tevenyakú - Lesna majorLesna major
• Észak-európai faj.
• Hazánkban hegyvidékeken.
• Lárva: öreg fák kérge alatt fejlődik.
• 2x áttelel, 3. év április: bábozódik.
• Az imágó erdei tisztásokon májustól augusztusig repül.
terepgyalorlat 2005. 05.terepgyalorlat 2005. 05.
• csáp: általában fonalas vagy gyöngysorszerű
( lehet bunkós és fésűs is)
• szájszerv: lefelé irányul
• szárnyerezet: sűrű, hálózatos.
Sokuk szárnya tarka, foltos.
• Lárva: ragadozók, rágóik szívófogakká alakultak
kétszer vedlenek
• imágók: többségük ragadozó
NEUROPTERA NEUROPTERA - recésszárnyúak- recésszárnyúak
Chrysopidae –Chrysopidae – z zöldfátyolkáköldfátyolkák
• Közepes méret, törékenyek
• szárnyerezet: halvány zöld.
• Lárváik levéltetveket fogyasztanak.
• imágók: nektár, pollen, gomba
Aranyszemű fátyolka - Aranyszemű fátyolka - Chrysopa perlaChrysopa perla
• A petéket a potrohból kihúzott szálakra ragasztja.
• levéltetű fogyasztása miatt rendkívül hasznos.
• Alkonyatkor rajzik.
• Kellemetlen szagot áraszt.
terepgyakorlat 2005 05
Aranyszemű fátyolka - Aranyszemű fátyolka - Chrysopa perlaChrysopa perla
Hangyalesők – Myrmeleontidae Hangyalesők – Myrmeleontidae
• Végükön megvastagodott, bunkós csáp, nagy szemek.
• Szárnyaik, potrohuk megnyúlt.
• Az imágó és a lárva egyaránt ragadozó.
Közönséges hangyaleső - Közönséges hangyaleső - Myrmeleon formicariusMyrmeleon formicarius
• Kedveli a homokos területeket.
• lárva tölcsér alakú csapda aljában vár áldozatára
• a gödörbe hulló apró állatokra homokot szór, majd ráugrik és kiszívja testnedveit
terepgyakorlat 2005 05
HYMENOPTERAHYMENOPTERA
• 2 pár hártyás szárny
• a 2. elülső szélén kapcsoló horgok (hamulus)
• szárnyerezet redukálódott, ált 4 hosszanti ér
• utótor + első potrohszelvény fuzionál (kivétel: Symphyta alrend)
• darázsderék: az első potrohszelvények karcsúak (kivétel: Symphyta alrend)
• tojócsövük van
• szájszerv: rágó vagy nyaló
• számos parazitoid faj
• szoliter életmódú és különböző szintű szociális életmódú fajok
• hímek: haploidok, nőstények: diploidok
• holometabol fejlődés, polypod v. protopod lárva, szabad báb (gubóban)
• A bogarakat követően a második legnagyobb fajszámú ordo
(130000 leírt faj)
Symphyta Apocrita
darázsderék:
nincs van
Alrendek:•Terebrantes•Aculeata
Alrend:• Symphyta
hamulusok
1. pár szárny
2. pár szárny2. pár szárny elülső szegélye
Subo: Symphyta - Növényevő darazsakSubo: Symphyta - Növényevő darazsak
• a potroh széles alapon ízesül a torhoz
• ősi, parafiletikus, fajokban a többinél szegényebb csoport
• ősi bélyegek: gazdag szárnyerezet, növényevők
• gyengén repülnek
• tojócsövük oldalirányban lapított, fűrészes
• polypod lárva („álhernyó”)
• több mező- ill. erdőgazdasági kártevő
Pamphylius silvaticus – erdei szövődarázs
Pamphiliidae - SzövődarazsakPamphiliidae - Szövődarazsak
• Lapos test, kiszélesedő potroh.
• Csápjuk hosszú, fonalszerű.
• Álhernyóik selyemfonalból hálót szőnek és ebben táplálkoznak, vagy leveleket sodornak össze.
• Gyümölcsösök kártevői.
Siricidae - fadarazsakSiricidae - fadarazsak
Tremex fuscicornis – sárgagyűrűs fadarázs
• tojókészülék: erőteljes, fűrészes
• Csáp: fonalszerű
• Test: hengeres.
• Lárva: beteg fában fejlődik
NagyNagy fadarázs - fadarázs - Sirex gigasSirex gigas
• Beteg fenyőfákban, tuskókban fejlődik. Az egészséges fákat kerüli.
• peterakás: a tojókészülék szúrócsatornájában
a szúróserték fűrésszerűen fel-le mozgnak
• Az üregbe váltakozva petét és egy mirigyének speciális, gombatartalmú váladékát helyezi.
• a gomba által bontott cellulóz a lárva tápláléka
Cephidae - SzalmadarazsakCephidae - Szalmadarazsak
• Puha testük hengeres, karcsú, oldalról enyhén lapított.
• Fonalszerű csápjuk hosszú, a vége felé megvastagodott.
• Előhátuk megnyúlt.
• A potroh első szelvénye kissé összeszűkült.
• Mezőgazdasági, erdészeti kártevők.
• Csökevényes torlábú lárváik növények szárában, elsősorban gabonafélékben fejlődnek.
Közönséges szalmadarázs - Cephus pygmaeus
Gabonafélék veszedelmes kártevője.
• A nőstény petéit a gabonafélék legfelsőbb izébe rakja.
• lárvák lefelé haladva a szárat maguk mögött kitöltik rágcsálékkal
• Mire a gabona beérik, a legalsó ízbe jutnak.
Tenthredinidae - levéldarazsakTenthredinidae - levéldarazsak
Athalia rosae - repcedarázs polypod lárva, „álhernyó”
Athalia sp.
• Lárva: álhernyó, potrohán 6-8 pár álláb
• Lepkehernyó: 5 pár potrohláb
• lárva növényevő, imágók ragadozó
• Több fajuk is szaporodik szűznemzéssel.
Rhogogaster viridis – zöld levéldarázs
Athalia rosae - repcedarázs
• Petéit egyesével a levél fonákjára, a levéllemez szélére rakja.
• A feketésszürke hernyók három-négy hétig tartó fejlődése alatt a tápnövényüket csupaszra rághatják növény elpusztul.
Subo.: Terebrantes - tojókészülékesekSubo.: Terebrantes - tojókészülékesek
• a tojócső vékony, olykor igen hosszú
• bonyolult tojókészülék (védőhüvely, szúróserték, petecsatorna)
• többségük lárvái parazitoid (hiperparazitoid) életmódúak
• többeknél előfordul partenogenezis és
• poliembrionia (blasztomérák szétválnak, és
minden sejtcsoportból önálló egyed fejlődik)
• protopod lárva
• alkalmazott növényvédelem: fürkészeket kártevők ellen
• Toruk látszólag 4 szelvényből áll
• áltorszelvény: 1. potrohszelvény szorosan a torhoz nőtt
• A potroh többnyire vékony nyéllel kapcsolódik a torhoz („darázsderék").
• Hosszú tojócsövükkel védekezésképpen szúrni is tudnak.
• Petéiket valamilyen pók, rovar petéjébe, lárvájába, főleg hernyókba, levéltetvek lárváiba és bogárlárvákba rakják.
• Több fajuk hiperparazita, más parazita fürkészek lárváiba helyezik petéiket.
Ichneumonidae – Valódi fürkészekIchneumonidae – Valódi fürkészek
Ophion luteus - nagy sarlósfürkész(lárvája lepkehernyókban
fejlődik )
Hypamblys albopictus protopod lárvája (levéldarázs hernyójában él)
Croesus septentrionalis
Rhyssa persuasoria - óriás fenyődarázsfürkész
(petéit bogarak- és fadarazsak fában élő lárváiba rakja)
Braconidae - gyilkosfürkészekBraconidae - gyilkosfürkészek
Cotesia glomerata – káposztalepke gyilkosfürkész
a bábozódásra érett lárvák kibújnak a hernyóból
nőstény peterakás közben
• Növényi szövetekbe rakott pete körül a darázsfajra jellemző szövetburjánzás indul meg gubacs
• Fajra jellemző színű, alakú, méretű szövetburjánzás, ún. gubacs keletkezik.
• Álcakamrából, táplálórétegből és védőrétegből állnak.
• A gubacsban 1 vagy több lárva fejlődhet, ennek alapján lehet egy, vagy többkamrás.
• Gyakori a partenogenetikus és kétivaros nemzedékek váltakozása
• Számos fürkészdarázs fejlődik gubacsdarázs-lárvában
• Egyes gubacsokat magas csersav tartalmuk miatt a bőrgyártásban használták cserzésre.
Cynipidae - gubacsdarazsakCynipidae - gubacsdarazsak
Gubacsdarázsba petéző fürkész
Cynips hungaricus –
nagy magyar gubacs
• Egykamrás
• Nemzedékváltakozással fejlődik.
• Csersav tartalma eléri a 20 %-ot,
Diplolepis rosae – rózsagubacs
•Többkamrás.
• Vadrózsán gyakori
• Nőstény szűznemzéssel szaporodik
• Egynemzedékes faj.
• A lárva telel át és tavasszal fejlődik imágóvá.
Cynips quercusfolii - golyógubacs
• A megtermékenyítetlen nőstény a tölgy rügyeire petézik.
• A fejlődő darazsak megtermékenyítés után a levelek fonákjára rakják petéiket.
Cynips kollari – osztrák gubacs
A gubacs mindig csak az ágakon fejlődik.
Subo.: Aculeata - FullánkosakSubo.: Aculeata - Fullánkosak
• a tojócső fullánkká módosult, a peterakásban nem vesz részt
• szoliter és szociális életmódú rovarok
• monofiletikus csoport
Fullánk:
védekezés, zsákmányszerzés
nyugalomban a fullánktokba van behúzva
körülötte különböző méregmirigyek
felületén apróbb vagy nagyobb visszafelé álló horgok lehetnek
Chrysididae - fémdarazsak
• Kültakarójuk általában pompás, fémes csillogású arany, zöld, tűzpiros, ibolya, vagy kék színekben ragyog.
• Testükön apró, pontszerű benyomódások láthatók.
• Tojócsövük ízei teleszkópszerűen egymásba tolhatók.
• Vészhelyzetben teljesen össze tudnak gömbölyödni.
• Petéiket vadméhek, kaparódarazsak bölcsőibe csempészik.
Chrysis ignita – tűzvörös fémdarázs
• interferencia színek;
• lárva Hymenopterák parazitoidja;
• imágók veszély esetén kellemetlen bűzt árasztanak
• Legnagyobb darazsaink tartoznak ide.
• Szúrásuk nagyon fájdalmas.
• Petéiket bogarak megbénított pajorjaira,
hártyásszárnyúak lárváira rakják.
Scoliidae - tőrösdarazsakScoliidae - tőrösdarazsak
Megascolia flavifrons –
óriás tőrösdarázs
Ritka, védett faj (Vörös Könyvben szerepel!)
a legnagyobb európai Hymentoptera,
a szintén veszélyeztetett Oryctes nasicornis parazitoidja
Formicidae - hangyák
• Euszociális rovarok, kasztok morfológiailag is nagyon jól elkülöníthetők • Térdes csáp• Jelentősebb alcsaládok (újabban egyes kutatók külön családnak tekintik őket):
Formicinae: „egybütykös hangyák”: az első, elkeskenyedő potrohszelvényről egy bütyök ered, fullánk csökevényes, mandibulával harapnak, majd a sebbe hangyasavat fecskendeznek
Formica rufa – erdei vöröshangya (mindenevő: rovarok, mézharmat, növényi magvak stb.)
Camponotus spp. – lóhangyák (növényevő, fatörzsben váj járat- és kamrarendszereket)
Myrmicinae: a második potrohszelvény is kicsi, bütyökszerű („kétbütykös hangyák”)
Monomorium pharaonis – fáraóhangya (behurcolt, kozmopolita, nálunk kizárólag szinantróp faj, valósz. D-Ázsiából terjedt el)
Myrmica spp.
Monomorium pharaonis - fáraóhangya
Nőstény
Hím
Dolgozó
Formica rufa – erdei vöröshangya
királynő hím dolgozóbütyök az 1. potrohszelvényen
mono- és polygyn államok
boly alapítása: megtermékenyített nőstény néhány dolgozóval elvonul
vagy: egyedül elfoglalja egy idegen faj (pl. F. fusca) fészkét: megöli a királynőt és petézni kezd
Hangyaboly (erdei vöröshangya)
legnagyobb létszámú rovarállam (rendszerint polygyn: egyszerre több királynő)
Terepgyakorlat
Formica rufa –
erdei vöröshangya
Óriás lóhangya - Camponotus herculeanus
• Fészke szabálytalanul futó járatokból és sejtszerű kamrákból áll.
• A fa gesztjét rágják.
• A fészket mindig a törzs alján kezdik építeni és évről-évre nagyobbítják.
királynő
dolgozó
Gyepi hangya - Tetramorium caespitum
• Rendszerint csak egy petéző nőstényük van.
• Idegen bolybéliekkel ellenségesen viselkednek.
• Saját bolyukban nem ritkán más fajok is élnek
Eumenidae – magános darazsak
nyugalomban hosszában összehajtott redős szárny
aggregációk:
több nőstény egymás közelében petézik, de kooperáció nincs köztük!
kürtők
Az elkészített fészekbe megbénított rovarlárvát helyeznek, majd a petéket mellé rakják.
Közönséges kürtősdarázs - Ancitrocerus parietum
Vespidae - társas redősszárnyú-darazsak
Vespa crabro - lódarázs
Morfológiai különbség csekély a kasztok között, egyéves családok, lárvákat rovarokkal táplálják, a fészek anyaga cellulóz („darázspapír”), farostokból készül.
Vespa crabroVespa crabro – lódarázs – lódarázsés belsővázas fészke
Paravespula germanica – német darázs
földalatti belsővázas fészke
Kecskedarázs - Kecskedarázs - Paravespula vulgarisParavespula vulgaris
királynők
dolgozó
Padlásdarázs - Polistes nimpha
• Többnyire a tetőlécekre ragasztja széles alappal, egysejtsoros fészkét.
• Mély lyukakat rág az édes; lédús körtébe; szilvába és néhány más gyümölcsbe.
• Lárváikat a dolgozók feldarabolt rovarokkal, rovarlárvákkal etetik.
Polystes gallicus – francia darázs és fészke
• Egysejtsoros lépét egy nyéllel növények szárára, tetőszerkezetre ragasztja.
• Az áttelelő nőstény egy 70-80 darázsból álló kis telepet nevel.
• A fiatal államok tagjai gyakran dolgozókat rabolnak maguknak.
Szászdarázs - Szászdarázs - Dolichovespula saxonicaDolichovespula saxonica• Padláson, az eresz alatt, vagy erdei fák ágain akadhatunk rá fordított köcsög alakú, mesterien megépített fészkére.
• A fészeknek egy külső burka van, ezen belül találjuk a sejteket.
Sphecidae - kaparódarazsakSphecidae - kaparódarazsak
Ammophila sabulosa – homoki hernyóölő
hernyókat bénít és földalatti járat végén van a bölcsője
• Magánosan élnek, petéiknek ivadékbölcsőt készítenek, vagy azt más darazsak fészkébe helyezik.
• Fészküket általában a laza talajba kaparják, vagy sárból építik.
• Élősködők is akadnak köztük.
Sceliphron destillatoriumSceliphron destillatorium – –gyakori lopódarázsgyakori lopódarázs
és sárfészke
pókokat bénít
Apidae - méhekApidae - méhek
Apis melliferaApis mellifera - háziméh - háziméh
Kosárka pollennel
Pollengyűjtés
Pollenfésű, kefe, sarkantyú
tibia 1. tarsusíz
háziméh 3. pár lábának belső és külső oldala
kosárka pollen nélkül
Apis mellifera - háziméh pollengyűjtő apparátusa
Háziméh
nyaló szájszerve
Alsó ajak:
• 2 glossa összeforrt,
• ajaktapogató jól fejlett
rágók
Állkapocs:• cardo kicsi,• stipes hosszú, • galea és lacinia összeforrt, megnyúlt,• tapogató csökevényes
A háziméh „tánca”
(Karl von Frisch, Nobel-díj !)
„riszálótánc” (irány és távolság megadása)
Bombus terrestrisBombus terrestris – földi dongó – földi dongó
Bombus lapidariusBombus lapidarius – kövi dongó – kövi dongó
dongó fészek
pár száz fős családok
Bombus terrestris – földi dongó
Xylocopa violaceaXylocopa violacea – kék fadongó– kék fadongó
Aggregációkban élő rovar (kooperáció nincs a nőstények között), száraz fákban (régi fa villanyoszlopokban) készíti fészkét
Ordo: Trichoptera – Ordo: Trichoptera – TegzesekTegzesek
• Az imágók molylepkékre emlékeztetnek. • Két pár szárnyukat sűrű szőrzet borítja • Szívó szájszerveik vannak. • Különböző típusú lárváik lehetnek: • a ragadozók szabadon élő, campodeoid, • a fogóhálót készítők szintén szabadon élő, • szerves törmeléket (=detritusz) fogyasztó
fajok lárvái tegezt készítő, ún. eruciform típusúak.
Nagy pozdorján - Phryganea grandis
• Lárvái ragadozók, rovarlárvákat esznek. • Az imágók növényi nedveket, nektárt szívnak. • Holometabólia. • Kikelő lárva növényi részekből spirálisan csavart tokot készít.