HU HU

HU

HU 1 HU

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

2007. évi általános jelentés – VÉGLEGES – Groupe 1

<GRP>

<T1>Tájékoztató az olvasónak

Az általános jelentés feladata és helye az Európai Unió tevékenységéről szóló tájékoztatásban

Az, hogy az általános jelentés az év folyamán kidolgozott politikák általános tendenciáira és kulcsfontosságú tevékenységeire – beleértve a jogalkotási területet is – vonatkozó lényeges elemekre összpontosul, a jobb olvashatóságra irányuló törekvést szolgálja. Módszertani szempontból ez utóbbi tényező elválaszthatatlan a polgárok rendelkezésére bocsátott, az Unió tevékenységéről szóló információs rendszer egészének figyelembevételétől, amelyet számos forrás együtt jellemez; utóbbiak közül a következőket emeljük ki:

• ma már bőséges információ érhető el online az EUROPA szerveren. Az „Európai Unió portálja” (<HYP>http://europa.eu/index_hu.htm</HYP>) olyan szempontok alapján történő kereséseket tesz lehetővé, mint a tematikus tevékenységek, az intézmények, a dokumentumok vagy az internetező által kért különleges szolgáltatások (statisztikák, könyvtár, kapcsolatok stb.);

• a különböző közösségi intézmények szerverein gyakran frissített adatbázisok (például a Bizottság főigazgatóságainak oldalai) vagy ezen intézmények külső forrásai. Az EUROPA szerverre mutató hivatkozásokhoz hasonlóan az ezen adatbázisokra mutató linkek is szerepelnek az általános jelentés valamennyi szakaszának végén feltüntetett „általános hivatkozások és más hasznos linkek” között;

• az Európai Unió Hírlevele által nyújtott tényleges, valós idejű krónika. A Bizottság által kizárólag elektronikus formában (<HYP>http://europa.eu/bulletin/hu/welcome.htm</HYP>) kiadott Hírlevél rendszerezett hozzáférést nyújt valamennyi közösségi tevékenységhez, közvetlenül kapcsolódik a hivatalos szövegekhez, valamint dinamikus kapcsolódást nyújt a megfelelő információkhoz és adatbázisokhoz. Az így havi szemleként közzétett információk köztes módon rövidebb időközönként kerülnek az internetre, amelynek révén egy adott hónap minden tevékenysége megismerhető az egymást követő frissítések útján. A Hírlevél így az általános jelentés nélkülözhetetlen kiegészítője, amely hozzájárul annak tartalmához. Ez a kiegészítés az információs eszközök legfőbb elemét képezi az olyan olvasó számára, aki az Európai Unió tevékenységéről általános képet szeretne kapni, és ehhez olyan eszközt szeretne használni, amely megkönnyíti az alapos kutatást e területen.

Az információk rendszerezett áttekintését lehetővé tevő, átfogó eszközöknek köszönhetően az általános jelentésben részletezett információkat nem szükséges megismételni, így az olyan összefoglaló dinamikát tud képviselni, amely megfelel kettős feladatának: körképszerűen bemutatja az Unió aktualitásait, és megvilágítja ezen aktualitások fejlődésének főbb irányait.

</DOC>

HU 2 HU

<T1>Bevezetés

A 2007. év – amelyben megbízatásának félidejéhez érkezett a 2004-ben hivatalba lépő Európai Parlament és Bizottság – az Európai Unió múltja és jövője szempontjából egyaránt fontos történelmi és politikai mérföldkő.

2007-ben volt egyrészt az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó Római Szerződések 50. évfordulója. A szén- és acélközösséggel ellentétben – amelynek élettartamát a Párizsi Szerződés ötven évben határozta meg, és amely ennek megfelelően 2002-ben megszűnt – e két közösség bizonyos változtatásokkal lényegében ma is él: a Szerződések szövegét 1957 óta többször is módosították, maguk a szervezetek pedig az Európai Unió, valamint az Európai Közösség fejlődésének megfelelően folyamatosan átalakultak. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökei március 25-én az 50. évforduló megünneplésének alkalmából aláírták a Berlini Nyilatkozatot, amelyben kijelentették, hogy az Unió olyan közös értékek mellett foglal állást, mint az alapvető jogok, a béke és a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság, valamint az igazság és a szolidaritás. Az esemény emlékére több tagállamban egy különleges kéteurós pénzérmét bocsátottak ki.

A 2007. év más szempontból is mérföldkőnek számít, hiszen az állam- és kormányfők december 13-án Lisszabonban új, „módosító” szerződést írtak alá. E szerződés ugyanis – mely a Szerződés az Unió működéséről címet kapta – az Európai Unióról szóló szerződést és az Európai Közösséget létrehozó szerződést módosítja. Ez a Lisszaboni Szerződés az előző, 2004-es terv alkotmányos szempontjaitól eltekintve olyan intézményi keretet kíván létrehozni, amely a 27 tagot számláló Unióban hatékonyabban és megerősített demokratikus legitimitással működik. Ez elsősorban olyan kérdésekre vonatkozik, mint az Unió és a tagállamok hatáskörei és azok korlátai, a közös kül- és biztonságpolitika sajátosságai vagy a nemzeti parlamentek szerepe. Az új szerződés emellett a Parlament, a Tanács és a Bizottság által aláírt chartában definiálja az európai polgárok alapvető jogait. Kiemelendő, hogy az Unió 2007-ben egymást követő két elnöksége központi szerepet töltött be a Szerződések reformfolyamatában. Az Európai Tanács júniusi ülésén a német elnökség kezdeményezésére igen részletes mandátumtervet dolgozott ki a júliusban megkezdődő kormányközi konferencia számára. A munkálatok technikai része októberig folyt, amikor a portugál elnökség ösztönzésének köszönhetően megszületett a politikai megállapodás. Elsőként Magyarország ratifikálta a szerződést, mindössze néhány nappal az aláírás után. Az Európai Tanács által kitűzött cél az, hogy a ratifikációs folyamat teljes egészében lezáruljon, jóval a 2009 júniusában sorra kerülő európai parlamenti választásokat megelőzően.

Az új szerződés aláírása megerősítette a kibővített Unió cselekvési képességét, és tekintettel arra, hogy Bulgária és Románia 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, máris hasznosnak bizonyult. A kibővített Unió új felállása a mintegy tíz évvel ezelőtt, a közép- és kelet-európai országok csatlakozási kérelmével elindított folyamat végeredménye lett. A bővítés ugyanakkor azt is jelenti, hogy az Unió külső határai új tengerszakaszt foglalnak magukban. A Bizottság ezért áprilisban regionális együttműködés kifejlesztését indítványozta, amelyet egy „fekete-tengeri szinergia” keretén belül hoznának létre. Ez további előrelépést jelent az európai szomszédságpolitika megteremtése felé. Az európai szomszédságpolitika területén 2007 volt az az év, amikor megkezdődött a 2006-ban létrehozott Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz programozásának tényleges végrehajtása, illetve amikor a Bizottság e politika jövőbeni megszilárdítása céljából új iránymutatásokat vetett fel.

Az újabb bővítések perspektívája kapcsán a tagjelölt országokkal idén tovább folytatódtak a csatlakozási tárgyalások, és a lehetséges tagjelöltekkel szorosabb kapcsolat kiépítésére került

HU 3 HU

sor. A 2007–2008-as évek legfőbb kihívásait a november 6-i bizottsági közlemény értékelte, a 2006. decemberi Európai Tanácson a bővítéssel kapcsolatban megerősített megújult konszenzus mentén; a Bizottság ebben felvázolta a kihívások legyőzését megcélzó stratégia főbb vonalait, különösen a közhatalom megerősítésével, valamint az adminisztratív és igazságügyi reformokkal kapcsolatban.

2007-ben emellett az Európai Unió belső szerkezetében is sor került bizonyos „bővítésekre”. Szlovénia január 1-jén ténylegesen csatlakozott az eurozónához, így vált a 13. közös valutát használó országgá. Megtörténtek az előkészületek annak érdekében is, hogy Ciprus és Málta 2008. január 1-jén beléphessen az említett monetáris övezetbe, miközben az euro a többi valutához képest egész évben erős maradt. A személyek szabad mozgásával kapcsolatban december 21-én pedig a schengeni térség bővült ki: 9 új tagállam csatlakozott ugyanis azon többi országhoz, amely már tagja volt e belső határok nélküli övezetnek. Az útlevél nélküli utazás így már az Unió 22 országának kiváltsága.

*

* *

Az európai uniós fellépések 2007-ben elsősorban három fő témára összpontosítottak.

Először is, az Unió határozottan kinyilvánította abbéli szándékát, hogy elsődleges szerepet játtszon az éghajlatváltozás problémakörének megoldásában. Mindezzel a bolygó jövőjéért aggódó lakosság elvárására válaszol. A Bizottság már januárban meghatározta az e témakörben 2020-ig és azután követendő stratégiát, amelynek konkrét célja a globális felmelegedés mértékének csökkentése 2 Celsius-fokkal. Az év során további közösségi intézmények is csatlakoztak e bizottsági elgondoláshoz. Egy júniusban közzétett zöld könyvben a Bizottság felvázolta azokat a lehetséges lépéseket, amelyeket az Unió az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás terén tehet Európában. A Bizottság ugyanebben a szellemben szeptemberben az éghajlatváltozás elleni globális szövetség létrehozása mellett foglalt állást, amely az Unió és a szegény fejlődő országok között jönne létre.

Másodszor az elmúlt években tett kezdeményezések folytatásaképpen 2007-ben különleges hangsúlyt kapott az európai energiapolitika kialakítása. Az éghajlatváltozásról szóló közleménnyel egy időben előterjesztett, január 10-i közleményében a Bizottság integrált megközelítést javasolt: eszerint az európai energiapolitika létrehozását az éghajlatváltozás elleni küzdelem ambiciózus célkitűzéseivel kell kombinálni. E megközelítést az Európai Tanács tavaszi ülésén – a német elnökség égisze alatt – jóváhagyta. Németország adott otthont egyébként júniusban Heiligendammban a G8-csúcstalálkozónak, amelyen a résztvevők ugyancsak határozottan elkötelezték magukat az éghajlatváltozás kihívásaival való szembenézés mellett. Ezt követően a Bizottság teljesítette az európai energiapolitika kialakítása terén vállalt feladatát: szeptemberben törvényjavaslat-csomagot fogadott el a villamos energia és a földgáz belső piacának létrehozásáról; novemberben európai energiatechnológiai stratégiai tervre (SET-terv) tett javaslatot annak érdekében, hogy a kutatás és a megújuló energiák révén hozzájáruljon a széntől kevésbé szennyezett jövő előkészítéséhez.

A harmadik legfontosabb olyan téma, amelyre az Unió különleges figyelmet fordított, továbbra is a globalizáció kérdése volt. E kérdéskört a Bizottság egy sokatmondó című közleményen keresztül („Európa érdeke: sikeresen helytállni a globalizáció korában”) az Unió állam- és kormányfői figyelmébe ajánlotta további eszmecsere céljából októberi informális

HU 4 HU

találkozójukon. Továbblépve e téren, az Európai Tanács decemberi ülésén uniós nyilatkozatot fogadott el a globalizációról. A nyilatkozat elsősorban azt hangsúlyozza, hogy az Unió a globalizációt olyan irányba akarja terelni, hogy az – közös értékei és elvei alapján – valamennyi polgára érdekeinek megfeleljen. Emellett 2007 volt az az év, amikor megkezdte működését a 2006-ban létrehozott Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, amelynek célja, hogy segítse a vállalatok delokalizációja miatt munkájukat elvesztő munkavállalók visszatérését a munkaerőpiacra.

Nagyrészt a globalizáció kihívására adott válasz kontextusában kapott új erőre 2007-ben a 2005-ben megreformált lisszaboni stratégia is. Hogy csak néhány konkrét példát említsünk, a Bizottság kapcsolatot létesített a növekedés és a foglalkoztatás előmozdítását megcélzó stratégia folytatása és a különböző egyéb célkitűzések között, mint például az informatikai jártasság fejlesztése a 21. században, az Európai Kutatási Térség elmélyítése és kibővítése, illetve a „rugalmas biztonság” integrált megközelítésének létrehozása. A Bizottság decemberben a lisszaboni stratégia félidős felülvizsgálata keretében nyilvánosságra hozta erre vonatkozó iránymutatásait, és programot javasolt a 2008–2010 közötti időszakot lefedő új ciklusra.

Hangsúlyozni kell ezenkívül, hogy a különféle intézmények szerint a kis- és középvállalkozások (KKV-k) politikája a megújult lisszaboni partnerség egyik pillérévé vált. A Bizottság egy október 4-i időközi jelntésében számolt be a KKV-k ezen alapvető szerepéről. A vállalkozások, és különösen a legkisebb vállalkozások figyelembevétele olyan megközelítésben is kifejeződik, amely az utóbbi években az Unió figyelmének középpontjában állt: ez a szabályozás javításának problémája. Az uniós intézmények 2007-ben elsősorban a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentését tartották szem előtt. A Bizottság e témakörben már januárban cselekvési tervet terjesztett elő, amelynek konkrét célkitűzése, hogy 2012-ig 25%-kal csökkenjenek a hatályban lévő uniós jogszabályokból fakadó adminisztratív terhek. A Tanács és az Európai Tanács egyaránt támogatta ezt a kezdeményezést. A Bizottság elnökének irányítása alá tartozó független testületként működő hatásvizsgálati bizottság egyébként 2007 elején megkezdte munkáját. Az év során mintegy 100 hatásvizsgálatot végzett el a Bizottság kezdeményezésére a minőség javítása és a törvényhozási folyamat megkönnyítése érdekében. Ez utóbbi pedig híven betartotta a közösségi vívmányok egyszerűsítésének éves programját.

Tágabb értelemben, a 2020–2030 közötti időszakra koncentrálva az Európai Tanács decemberi ülésén független vitacsoportot hozott létre Felipe González volt spanyol kormányfő elnökletével. A csoport feladata abban segíteni az Uniót, hogy elébe menjen a hosszú távú kihívásoknak, és ezáltal hatékonyabban nézzen azokkal szembe. Kiindulva a Berlini Nyilatkozat (lásd alább) pontjaiból, a csoportnak azokat az alapvető kérdéseket és fejleményeket kell tárgyalnia, amelyekkel az Uniónak várhatóan meg kell küzdenie, és tanulmányoznia kell az ezekre adható válaszokat. A csoport munkáját a Lisszaboni Szerződés által felállított keretek között fogja végezni.

*

* *

E nagy horderejű kihívásoknak való megfelelésen túl az Európai Unió 2007-ben bel- és külpolitikai téren is különféle előrelépéseket könyvelhetett el.

HU 5 HU

Először is, a 2006-ban megfogalmazott terveknek megfelelően sor került néhány olyan terület felülvizsgálatára, amely az uniós polgárok elvárásait tekintve példaértékűnek tekinthető. A Bizottság ezért a tavaszi Európai Tanács keretében mérleget készített a társadalmi valóságról, és új iránymutatásokat adott ki az egységes piac vonatkozásában. E két felülvizsgálat november 20-ára két új bizottsági kezdeményezésben öltött testet: az egyik, az „Egységes piac a 21. századi Európa számára” című dokumentum az egységes piac helyzetét újra meghatározó intézkedések operatív együttesét vázolja fel, amit a közérdekű szolgáltatásokról szóló dokumentum egészít ki. A másik közlemény a „Lehetőségek, hozzáférés és szolidaritás: a 21. századi Európa új szociális jövőképe felé” címet viseli; ebben a Bizottság különösen azt hangsúlyozza, hogy az olyan – elsősorban a tagállamok hatáskörébe tartozó – területeken kell befektetni, mint az ifjúság, a kultúra és a mobilitás. Még mindig november 20-án a Bizottság egy másik, a jövőre irányuló vitát is elindított, mégpedig a közös agrárpolitika állapotfelmérésére való felkészülésről szóló közleményével. A Bizottság szeptemberben széles körű konzultációt kezdeményezett, amelynek célja nyílt vita indítványozása volt a költségvetés reformjával kapcsolatban. A 2007–2013-as pénzügyi keret első konkrét kötelezettségvállalásai (nevezetesen a kutatás, az igazságügy, valamint a gazdasági és társadalmi kohézió terén) szintén erre az évre estek; ugyanígy az az első felülvizsgálat is, amelyre intézményközi együttműködés segítségével decemberben került sor annak a megállapodásnak a figyelembevétele érdekében, amely szerint a közösségi alapoknak hozzá kell járulniuk a világméretű műholdas navigációs rendszer európai programjainak (EGNOS és Galileo) finanszírozásához, ezáltal biztosítván az európai technológiára építő projekt életképességét.

A belpolitika területén 2007-ben elért eredmények alapvetően kétfélék voltak:

• egyrészt folytatódott a piacok egységesülése: a Bizottság lépéseket kezdeményezett mind az áruk belső piacának kiszélesítése érdekében, ami az európai versenyképesség fontos eleme, mind a termékek forgalomba hozatalára vonatkozó közös keret létrehozásának érdekében; az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a harmadik vasúti csomagot; elkészültek azok a jogalkotási javaslatok, amelyek célja az elektromosság és a földgáz belső piacának teljes körű megvalósítása;

• másrészt pedig olyan programok vagy vívmányok láttak napvilágot, amelyek az életminőséghez kapcsolódnak. Jelentős szimbolikus értéke volt annak, hogy a 2007-es évet az esélyegyenlőség európai évének kiáltották ki, illetve létrehozták az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét. A biztonság témakörében a Bizottság novemberben intézménycsomagot javasolt a terrorizmus hatékonyabb leküzdésére. A gyümölcs- és zöldségtermelő ágazat reformjai pedig lehetővé tették az európai mezőgazdaság versenyképességének növelése és környezetbarátabb formájának létrehozása érdekében 2003-ban indított változások folytatását, miközben e reformok szem előtt tartották az egészséggel kapcsolatos aggodalmakat is annak érdekében, hogy ösztönözzék az egészséges életmódhoz alapvetőnek tartott termékek fogyasztását. A politikai területek ilyen típusú kapcsolatát példázza a demográfia és a technikai fejlődés között létesített összeköttetés is, amelyre az információs és kommunikációs technológiákra és az öregedésre vonatkozó, az „Idősödés jólétben az információs társadalomban” címen június közepén bemutatott cselekvési tervben került sor. Az életminőséget érintő kérdések másik példája a 2007–2013 közötti közösségi fogyasztóügyi politikai stratégiában tárható fel, amelynek hármas célkitűzése: a fogyasztók pozíciójának erősítése, jólétük növelése és hatékony védelmük. E fogyasztóvédelmi törekvéseknek köszönhetően született meg egy elsődleges fontosságú intézkedés: az Európai Parlament és a Tanács június 27-én elfogadta a Közösségen belüli nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról (roaming)

HU 6 HU

szóló rendeletet. A rendelet egységes eurotarifát állapít meg, amely segítségével elérhető, hogy az ilyen mobiltelefon-hálózatot használók Közösségen belüli utazásaik során ne fizessenek túlzottan magas árat a barangolási szolgáltatások keretében történő hívások kezdeményezéséért és fogadásáért.

Külpolitikai téren az Európai Unió 2007-ben számos olyan tevékenységet folytatott, amely összhangban állt arra vonatkozó célkitűzésével, hogy a nemzetközi színtéren elsődleges fontosságú partnerként jelenjen meg.

A nagy iparosodott vagy felemelkedő országokkal, úgymint az Egyesült Államokkal, Japánnal, Oroszországgal, Kínával vagy Indiával megrendezett, külpolitikai téren immár hagyományosnak tekinthető csúcstalálkozókon az Unió megerősíthette kétoldalú kapcsolatait, előadhatta véleményeit a legfontosabb nemzetközi kérdésekben, illetve bizonyos esetekben politikai, gazdasági vagy technikai megállapodásokat köthetett. A német elnökség égisze alatt a G8-csúcstalálkozón júniusban elindított, úgynevezett heiligendammi folyamatnak köszönhetően újfajta párbeszéd indulhatott útjára különböző országokkal, elsősorban Kínával és Indiával. Júliusban került első ízben sor csúcstalálkozóra Brazíliával; ennek célja egy globális stratégiai partnerség kialakítása volt.

Az Unió továbbra is megkülönböztetett figyelemmel kísérte az érzékeny országok és régiók (Afganisztán, Csád, Irak, Irán, Koszovó, Mianmar [Burma], Libanon, Pakisztán, Szudán és a Közel-Kelet) helyzetét mind diplomáciai téren, mind pedig a helyszínen, különleges képviseleti, rendőri missziói vagy békefenntartói minőségében. Az Uniót több kontinensről többször is választási megfigyelői misszióra kérték fel.

Külkapcsolati téren azonban 2007-ben leginkább a következő két tényező került előtérbe: a versenyképes Európa előmozdítása, illetve a szolidáris Európa megerősítése.

A versenyképes és nyílt Európa előmozdításának célja elsősorban az volt, hogy a belpolitikákhoz koherens külpolitika kapcsolódjon. A légi közlekedés területén áprilisban az EU ennek megfelelően „nyitott égbolt” megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal. A megállapodás szerint – amelyet további ehhez hasonló, a világ többi részével kötött megállapodás követhet – az európai légitársaságok ezentúl bármely egyesült államokbeli és európai desztináció között szállíthatnak utasokat, és a légi árufuvarozókra is hasonló rendszer alkalmazandó. Ehhez hasonlóan a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megszilárdítása terén az Unió a keleti és délkeleti határ menti régiókat érintő migráció kérdésével kapcsolatos globális megközelítés meghatározására törekedett, valamint partnerségeket kívánt létrehozni az Unió és a harmadik országok közötti mobilitással kapcsolatban. Az EU az év végén több kelet-európai és nyugat-balkáni állammal kötött megállapodást a rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal, valamint az illegálisan tartózkodó személyek visszafogadásával kapcsolatban. Végezetül pedig külkereskedelmi téren a Bizottság áprilisban a lisszaboni stratégiával összhangban olyan megerősített partnerség létrehozását javasolta, amely segítségével az európai exportőrök könnyebben hozzáférhetnének a külső piacokhoz.

A szolidáris Európa megerősítése azt jelentette, hogy az EU bizonyos számú globális partnerséget működtetett, alakított ki vagy újított meg a világ különböző régióival. 2007-ben ünnepelték például a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN) folytatott, egyre szorosabb együttműködés 30. évfordulóját, és ebben az évben hoztak létre egy közép-ázsiai partnerséget is. Emellett 2007 decemberében a lisszaboni Európa–Afrika csúcstalálkozón újraindították az Afrikával létrehozott stratégiai partnerséget. Fontos előrelépés történt 2007-

HU 7 HU

ben a humanitárius segítségnyújtás témakörében: az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság aláírta az „európai konszenzusos nyilatkozatot”, amely megerősíti a humanitárius segítségnyújtás alapelveit és bevált gyakorlatait, és amelynek célja a koordinált megközelítés előmozdítása annak érdekében, hogy az Unió maximális intenzitással vehessen részt a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásban. Ez a kezdeményezés arról tesz tanúbizonyságot, hogy az Unió egységessé kívánja tenni a fejlődő országokkal fenntartott kapcsolatokat érintő megközelítéseit, hiszen a három intézmény 2005-ben a fejlesztési politikáról írt alá „európai konszenzust”.

*

* *

Bármilyen szerteágazónak, jelentősnek, sőt, összetettnek tűnhetnek az Európai Unió tevékenységei, az alapszerződés aláírása után ötven évvel ezen uniós tevékenységek alapja továbbra is az érdekelt felek (azaz a kezdeményezők vagy kedvezményezettek) európai integrációban történő aktív részvétele. Ezért az előző években kidolgozott vagy végrehajtott kezdeményezéseket követően 2007-ben különösen jelentős tényezővé vált az érintett felek politikák iránti elkötelezettsége, és ez különféle intézményi fellépések formáját öltötte magára. Ennek megfelelően több nyilvános konzultációra is sor került olyan különféle témákban, mint az Unió bővítése, a család vagy a bevándorlás. A 2006-ban a jövőbeni európai tengeri politika meghatározása érdekében kezdeményezett konzultáció végeredménye példaértékű volt, mivel a Bizottság októberben mintegy 500 hozzászólás és több mint 250, a konzultáció keretében szervezett esemény alapján vonta le következtetéseit az új tengeri stratégiáról szóló javaslatához. Ugyancsak októberben alakította ki a Bizottság a kommunikációval kapcsolatos partnerségi megközelítést is, amelynek célja, hogy a polgárok könnyebben jussanak információkhoz, jobban megértsék a közösségi politikák európai, nemzeti és helyi dimenzióit, illetve vegyenek részt az európai kérdéseket vizsgáló folyamatos párbeszédben. E kezdeményezés annál is inkább helytálló, mivel az európai intézményekbe vetett bizalom – mint azt az Eurobarométer felmérései is mutatják – 2007-ben jelentősen emelkedett, elérve a 80-as években mért szintet. Ezek a fejlemények, amelyből az egyes intézmények is kiveszik a részüket, fordulópontot jelentenek arra nézve, miként kapcsolódik a politikák iránti fentebb említett elkötelezettség az európai bővítési folyamat valóságához. A 2007-es eredményeknek a Lisszaboni Szerződés jelenlegi ratifikálása fényében különleges fontosságot kell tulajdonítani, hiszen a Szerződés kidolgozói új alapokat kívántak biztosítani az elmúlt 50 évben megvalósított eredményektől megerősödött és a határozottan a jövő felé forduló Európa számára.

</DOC>

<T4>I. fejezet

<T1>Általános politikai keret

<T6>1. szakasz

<T2>1.1. Kormányzás és a szabályozás minőségének javítása

Háttér

2005-ben azáltal, hogy ez a törekvés került a növekedésre és a foglalkoztatásra irányuló lisszaboni stratégia középpontjába, a jogalkotási munka javítására irányuló célkitűzés új

HU 8 HU

lendületet kapott. Ebben az összefüggésben a Bizottság mindenekelőtt felülvizsgálta a 2002-ben indított, a szabályozási környezet javítására irányuló cselekvési tervet, és a pontosabb kidolgozás érdekében egy sor új megközelítést dolgozott ki. A vállalkozás sikere azonban továbbra is attól függ, hogy a jogalkotási folyamatban részt vevő valamennyi közösségi intézmény és a tagállamok ténylegesen elfogadják-e a célkitűzést. Ebben az értelemben a jogalkotási munka javítása közös felelősséggel jár. 2006-ban a Bizottság elvégezte az elért előrehaladás, illetve az e tárgyban történő további előrelépés érdekében megválaszolandó kihívások stratégiai elemzését. Ezenfelül megerősítette a meglévő ellenőrzési mechanizmust a Bizottság elnöke alá rendelt hatásvizsgálati bizottság létrehozásával.

<T3>1.1.1. A jogalkotási munka javítása

2007-ben a modern, hatékony és eredményes szabályozási kultúra kifejlesztésére irányuló stratégia keretében az elmúlt évek során elért haladás megszilárdítására került sor. A jogszabályok minőségének javítása érdekében hozott intézkedésekből szerzett tapasztalatok lehetővé tették a Bizottság számára, hogy tovább finomítsa megközelítését, illetve megfeleljen a polgárok és az európai gazdasági szereplők egyszerű és érthető szabályozásra irányuló elvárásainak.

Az egyszerűsítési program végrehajtása, a hatásvizsgálatok minőség-ellenőrzése, a közösségi jog tiszteletben tartásának megerősítése, illetve az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló nagyra törő stratégia elindítása képezték a 2007. évi cselekvési prioritásokat.

A politikák kidolgozása

2007-ben sor került a kiváló minőségű jogszabályok alkalmazásának garantálását célzó jogszabályok megerősítésére. Az új bizottsági kezdeményezéseket integrált hatásvizsgálat, valamint az érdekelt felekkel és a szakértőkkel folytatott konzultáció segítségével készítették elő. Megkezdte működését a hatásvizsgálati bizottság, amelynek feladata a Bizottság által végzett hatásvizsgálatok minőségi támogatásának és ellenőrzésének biztosítása. E bizottság 2007 folyamán 112 véleményt adott a Bizottság kezdeményezéseit kísérő hatásvizsgálatokról. A Bizottság hatásvizsgálati rendszerét ezenfelül külső értékelésnek is alávetették, amely – a szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett – ütemterv létrehozásához vezetett a hatásvizsgálat megvalósítására vonatkozó jelenlegi bizottsági iránymutatások felülvizsgálata céljából.

Ebből következik, hogy a Bizottság 2007. évi jogalkotási és munkaprogramjának keretében előterjesztett stratégiai és kiemelt fontosságú kezdeményezéseket hatásvizsgálatnak vetették alá. E kezdeményezések előkészítése során nyilvános konzultációkat tartottak annak érdekében, hogy a polgárok és valamennyi érdekelt fél számára biztosítsák a hozzájárulás lehetőségét a közösségi politikák és programok kidolgozásához.

A közösségi szakpolitikák kialakítása, nyomon követése és értékelése érdekében az Európai Unió gazdasági, társadalmi és környezeti helyzetéről, valamint ennek nemzeti és regionális összetevőiről szóló megbízható statisztikai információra van szükség. Ezzel kapcsolatban az Európai Parlament és a Tanács december 11-én a Közösség 2008–2012-ig tartó statisztikai programjáról szóló határozatot (1) fogadott el.

A hatályos jogszabályok modernizálása

(1) 1578/2007/EK határozat (HL L 344., 2007.12.28.).

HU 9 HU

Jelentős előrelépés történt a Biztosság egyszerűsítésre vonatkozó, nagyra törő gördülő programjának aktualizálása során. A gazdasági szereplők és a polgárok terheinek enyhítésére irányuló többéves program végrehajtása keretében a Bizottság a 2007. év folyamán 44 új egyszerűsítési kezdeményezést terjesztett elő. Ezek között a mezőgazdasági, a környezetvédelmi és a munkaerőpiaccal kapcsolatos fontos jogszabályok, illetve a termékek szabályozásának a területére vonatkozó jelentős egyszerűsítési kezdeményezések találhatók. Különösen a közösségi biztosítási jog felülvizsgálatának (Szolvencia II) (2), illetve a „GSM” irányelv hatályon kívül helyezésének (3) lesz közvetlen kihatása a vállalkozásokra és a polgárokra.

A 2006. évben az új hivatalos nyelveken is újraindított indikatív kodifikációs programjának végrehajtása során a Bizottság több kezdeményezést terjesztett elő a vívmányok terjedelmének csökkentése, illetve a közösségi jogszabályok hozzáférhetőségének és végrehajtásának javítása terén. Az elavulttá vált közösségi jogi aktusok hatályon kívül helyezését a Bizottság elavulttá nyilvánítás segítségével hajtotta végre. A vívmányok egységes szerkezetbe foglalt szövegét az interneten, az EUR-Lex honlapon tették közzé. Fokozatosan valamennyi hivatalos nyelven sor kerül majd az egységes szerkezetbe foglalt joganyag közzétételére.

A 2004-ben elfogadott és a jogalkotó elé terjesztett, függőben lévő bizottsági javaslatok 2006-ban elvégzett vizsgálatát követően a Bizottság javaslatai közül tízet visszavont. A visszavonásra vonatkozó éves gyakorlatot ezzel párhuzamosan beépítette 2008. évi jogalkotási- és munkaprogramjába.

A közösségi jog alkalmazása

„Az eredmények Európája – A közösségi jog alkalmazása” (4) című, szeptember 5-i közleményében a Bizottság a közösségi jog megfelelő alkalmazásának biztosítása céljából kidolgozta politikáját, az alábbiakra irányuló intézkedések megtételével:

• azáltal, hogy hatékonyabb módon belefoglalják az átültetés és az alkalmazás szempontjait a jogalkotási javaslatok előkészítésébe, a jogsértések megelőzése;

• kísérleti projekt kidolgozása a polgárok és a vállalkozások által felvetett problémák konstruktív és gyors megoldására irányuló, a tagállamokkal együttműködésben kialakítandó új munkamódszer érdekében;

• a Bizottság munkamódszereinek javítása, például prioritást biztosítva a jogsértési eljárásoknak, illetve a jogsértési eljárások során gyakoribb döntéshozatal alkalmazásával;

• az átláthatóság javítása a közvélemény irányában a Bizottság jogsértésekre vonatkozó tevékenységének szakaszaira, az irányelvek tagállamok általi átültetésére, az átültető intézkedések és az átültetett irányelv intézkedéseinek a cikkei közötti megfelelési táblázatoknak tagállamok általi közzétételére vonatkozóan.

A Bizottság vállalta, hogy módosítja a közösségi jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló éves jelentését prioritásai és cselekvési tervei hangsúlyosabb stratégiai megközelítése érdekében.

(2) Lásd e jelentés II. fejezete 2. szakaszának „A belső piac felülvizsgálata és előrelépések annak területén” című részét. (3) Lásd e jelentés II. fejezete 2. szakaszának „Információs társadalom és média” című részét. (4) COM(2007) 502 (HL C 4., 2008.1.9.).

HU 10 HU

<T3>1.1.2. Az igazgatási költségek csökkentése

Január 24-én a Bizottság cselekvési programot fogadott el azzal a céllal, hogy 2012-ig 25%-al csökkentse a vállalkozásokra nehezedő, az Unióban létező szabályozásokból adódó adminisztratív terhet (5). Az uniós cselekvési program azzal a tizenhárom ágazattal foglalkozik, amely a jelek szerint az adminisztratív teher legnagyobb részét teszi ki. Az ezen ágazatok feltérképezésére és felmérésére irányuló tevékenység 2007 nyarának elején kezdődött, és várhatóan 2008 végére fejeződik be. Ezzel egyidejűleg a Bizottság az adminisztratív teher rövid távú csökkentésére irányuló jogalkotási javaslatokat, illetve végrehajtási intézkedéstervezeteket is előterjesztett. 2007-ben tíz olyan gyorsított eljárású intézkedést hajtottak végre, amelyek esetében a hatályos jogszabályokban már viszonylag apró változtatásokkal is jelentős eredmény érhető el.

Márciusban az Európai Tanács kedvezően fogadta az adminisztratív teher csökkentésére irányuló fent említett cselekvési tervet, és kiemelte, hogy a szabályozási környezet javítása terén a 2006-os évben megfelelő haladást értek el. Az Európai Tanács felkérte valamennyi tagállamot a kizárólag a nemzeti kötelezettségvállalásokból származó adminisztratív teher csökkentésére vonatkozó célkitűzések meghatározására. Ezenkívül felkérte a Bizottságot, hogy rendszeresen frissítse egyszerűsítési programját, illetve a Tanácsot, hogy szenteljen különös figyelmet az e tárgyra vonatkozó javaslatoknak. Az Európai Parlament július 10-i állásfoglalásában támogatta a cselekvési programot.

A vállalkozások statisztikai szükségletekből származó kötelezettségeinek megkönnyítésére tett erőfeszítésekre vonatkozó közleményét (6) követően a Bizottság július 19-én az európai vállalkozási és kereskedelmi statisztikák modernizálásának (MEETS) programjáról szóló javaslatot (7) fogadott el. A MEETS-program célkitűzései a következők:

• célmutató csoportok kifejlesztése és a prioritások felülvizsgálata;

• a vállalkozási statisztikák keretének ésszerűsítése;

• a hatékonyabb adatgyűjtési mód megvalósításának támogatása;

• a tagállamok közötti áruforgalom statisztikai mérésével foglalkozó rendszer (Intrastat) korszerűsítése és egyszerűsítése.

A Bizottság augusztus 31-én döntött a független érdekképviselőkből álló, adminisztratív terhek csökkentésével foglalkozó magas szintű munkacsoport létrehozásáról. A Bizottság Edmund Stoiber korábbi bajor miniszterelnököt nevezte ki a munkacsoport elnökének.

Szeptember 21-én a Bizottság hivatalosan elindította az adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozó online konzultációs szolgálatot (8). Ennek az új honlapnak lehetővé kell tennie a vállalatok vezetői számára, hogy adminisztratív terheik csökkentésére vonatkozó javaslatokat tegyenek.

<T3>1.1.3. Szubszidiaritás és arányosság

(5) COM(2007) 23 (HL C 138., 2007.6.22.). (6) COM(2006) 693 (HL C 78., 2007.4.11.). (7) COM(2007) 433 (HL C 191., 2007.8.17.). (8) <HYP>http://ec.europa.eu/enterprise/admin-burdens-reduction/index_hu.htm</HYP>.

HU 11 HU

Június 6-án (9) a Bizottság – a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv 9. cikkének értelmében – elfogadta a 2006-os évre vonatkozó tizennegyedik éves jelentést a „Hatékonyabb jogalkotásról”. Válaszul az Európai Unió azon kérésére, hogy növekvő figyelmet fordítson a jogszabályok minőségének javítására, illetve elsősorban a közösségi jogszabályok minőségére és hozzáférhetőségére, a Bizottság felsorolja a megoldandó főbb feladatokat: a hatásvizsgálat minőségének és ezen eszköz jogszabályok előkészítése és elfogadása során történő felhasználásának javítása; előrelépés az adminisztratív költségek felmérése, valamint az európai és nemzeti jogalkotásban a szükségtelen terhek kiküszöbölése terén.

Ezenfelül a Bizottság a hatásvizsgálatok és az indokolások útján további erőfeszítéseket tett annak hatékonyabb kifejtése céljából, hogy az általa javasolt intézkedések hogyan felelnek meg a szubszidiaritás és az arányosság elvének.

<T3>1.1.4. Átláthatóság

Március 21-én (10) a Bizottság közzétette az európai átláthatósági kezdeményezésről (11) szóló zöld könyv keretében indított nyilvános konzultáció eredményeit. Az érdekképviselet és a lobbicsoportok tekintetében a Bizottság az önkéntes alapú nyilvántartást az internetes konzultációk új szabványával szeretné kombinálni. A nyilvántartás megnyitására várhatóan 2008 tavaszán kerül majd sor. A Bizottság – elsősorban a munkatársak megfelelő képzése, a bevált gyakorlatok szolgálatai közötti megosztása, illetve a konzultációk következetességének javítása révén – meg kívánja erősíteni a nyilvános konzultációra alkalmazandó minimumkövetelményeket. Az uniós alapok kedvezményezetteinek közzététele tekintetében, a Bizottság szerint a vonatkozó jogszabályok intézkedéseinek bevezetése csak az első lépés azon a szükségszerűen összetett úton, amely megköveteli a lépésről lépésre történő megközelítést.

A Régiók Bizottsága egyébként februári ülésén (12) kedvezően fogadta az európai átláthatósági kezdeményezésről szóló zöld könyvet; mindazonáltal felkérte a Bizottságot, hogy nagyobb mértékben vegye figyelembe e fellépés helyi és regionális dimenzióját.

Április 18-án a Bizottság nyilvános konzultációt indított, illetve elfogadta az 1049/2001/EK rendeletnek (13) az Európai Közösség intézményei által birtokolt dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos alkalmazásáról szóló zöld könyvet (14). A Bizottság – azt követően, hogy megvonta a rendelet alkalmazásának mérlegét – olyan kérdésekről konzultál a nyilvánossággal, mint: a hozzáférhető nyilvántartások javítása, illetve nagyobb számú dokumentum elektronikus úton történő hozzáférhetővé tétele; a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés szabályainak összehangolása a környezeti információhoz való hozzáférés tekintetében az Aarhusi Egyezményben meghatározott különleges szabályokkal; az egyensúly tisztázása egyrészt az átláthatóság, másrészt pedig a személyes adatok, valamint a gazdasági és kereskedelmi érdekek között.

(9) COM(2007) 286 (HL C 191., 2007.8.17.). (10) COM(2007) 127 (HL C 181., 2007.8.3.). (11) COM(2006) 194 (HL C 151., 2006.6.29.). (12) HL C 146., 2007.6.30. (13) HL L 145., 2001.5.31. (14) COM(2007) 185 (HL C 181., 2007.8.3.).

HU 12 HU

A Tanács a maga részéről április 23-án elfogadta az 1049/2001/EK rendelet alkalmazásáról szóló saját jelentését. E jelentés rámutat, hogy 2006-ban a Tanács tekintetében elérték a Szerződésekben és e rendeletben meghatározott célkitűzéseket.

<T3>1.1.5. Intézményközi együttműködés

A Hivatalos Lapban június 30-án tették közzé az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozatát az együttdöntési eljárás gyakorlati vonatkozásairól (15). Ez pontosítja az együttdöntési eljárás munkamódszereit, illetve végrehajtásának gyakorlati vonatkozásait az eljárás valamennyi szakaszában. Különösen ezen eljárás vonatkozásában kiegészíti a „Hatékony jogalkotásról” szóló intézményközi megállapodást (16). Az intézmények – e kötelezettségvállalások teljesítése érdekében – az átláthatóság, a felelősség és a hatékonyság elvét alkalmazzák. Az intézményeknek – a közösségi vívmányok teljes mértékű tiszteletben tartása mellett – elsősorban az egyszerűsítési javaslatokkal kapcsolatos haladás megvalósítására kell törekedniük. A nyilatkozat szerzői hangsúlyozzák ezenfelül a háromoldalú egyeztetések rendszerének célirányosságát, amely tanúbizonyságot tett életképességéről és rugalmasságáról.

Június és szeptember között az Európai Parlament a jogszabályok javításáról szóló állásfoglalásokat fogadott el, amelyekben támogatja a Bizottságnak a „Hatékony jogalkotásra” vonatkozó eljárását. A Parlament csatlakozik a Bizottságnak az adminisztratív teher csökkentésére vonatkozó cselekvési tervének célkitűzéseihez, megerősíti továbbá a „gyorsított eljárásoknak”, valamint a független szakértői csoport e program végrehajtásának érdekében történő létrehozásának szükségességét. Az egyszerűsítés terén a Parlament üdvözli a Bizottságnak a vívmányok egységes szerkezetbe foglalására irányuló erőfeszítéseit, és úgy véli, hogy az egyszerűsítési programot azzal párhuzamosan haladó nemzeti kezdeményezéseknek kell kísérniük. A Parlament javaslatot tesz a valamennyi egyszerűsítési intézkedésre vonatkozó gyorsított munkamódszerről szóló intézményközi megállapodás megkötésére. Hangsúlyozza ugyanakkor a Bizottság által a jogszabályok minőségének biztosítása céljából alkalmazott hatásvizsgálati rendszer fontosságát is. A Parlament felkéri a Bizottságot, hogy 2008 végéig értékelje a hatásvizsgálati bizottság eljárásainak hozzáadott értékét, valamint ebből a célból a nemzetközi szervezetek és a tagállamok tapasztalataira építő mutatószámok kidolgozására hív fel. Hasonlóképpen, a Parlament felkéri a Bizottságot, hogy a nem kötelező erejű jogi aktusok elfogadását megelőzően alkalmazza saját konzultációra vonatkozó szabályait, biztosítsa továbbá az együttszabályozás és az önszabályozás teljesítményének folyamatos értékelését.

A Bizottság kedvezően fogadta a Parlament támogatását, és emlékeztetett arra, hogy a konkrét eredmények elérése érdekében az intézmények és a tagállamok közös felelősségére van szükség. Tudomásul veszi, hogy a Parlament – belső eljárásainak a közösségi jogszabályok egyszerűsítésére vonatkozó követelményekhez történő hozzáigazítása érdekében – módosította eljárási szabályzatát.

<T3>1.1.6. Kormányzás

Június 27-én (17) a Bizottság javaslatot tett az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásokról és finanszírozásuk szabályairól szóló 2004/2003/EK rendelet (18) módosítására. A

(15) HL C 145., 2007.6.30. (16) HL C 321., 2003.12.31. (17) COM(2007) 364 (HL C 246., 2007.10.20.). (18) HL L 297., 2003.11.15.

HU 13 HU

javaslat céljai többek között az alábbiak: a politikai pártok finanszírozására vonatkozó európai szintű szabályok kiigazítása, nagyobb rugalmasságot biztosítva nekik éves költségvetéseik kezelése tekintetében; az európai szintű politikai pártokhoz kötődő politikai alapítványok létrehozására és finanszírozására vonatkozó rendelkezések bevezetése; valamint az európai pártok számára annak engedélyezése, hogy az európai parlamenti választásokkal összefüggésben folytatott kampányok finanszírozásához a közösségi költségvetésből származó előirányzatokat használjanak fel. A rendeletet az Európai Parlament és a Tanács december 18-án elfogadta (19).

Október 16-án a Bizottság olyan javaslatot fogadott el (20), amelynek célja az európai statisztikára vonatkozó alapvető jogi keret felülvizsgálata annak érdekében, hogy az igazodjék a jelenlegi realitásokhoz, és meg tudjon felelni a jövőbeli fejleményeknek és kihívásoknak. E kezdeményezés célja a statisztikai irányítás erősítése és kiegészítése. Ennek megfelelően 2007-ben az intézmények szintjén folytatódtak az európai statisztikairányítással foglalkozó tanácsadó testület (21), illetve az európai statisztikairányítási politikával foglalkozó tanácsadó bizottság (22) létrehozására irányuló munkálatok.

Általános hivatkozások és más hasznos linkek

<LIENS1.1></LIENS1.1>

</DOC>

<T6>2. szakasz

<T2>1.2. Kommunikációs stratégia

Annak tudatában, hogy szükség van a polgárok fokozottabb bevonására az európai politikába, amely az Európa jövőjéről folytatott viták során kiteljesedett, az Európai Unió intézményei célul tűzték ki, hogy megerősítik a polgárokkal folytatott kommunikációt. A Bizottság ily módon a kommunikációt beemelte stratégiai célkitűzései közé.

Október 3-án (23) a Bizottság javaslatot tett a kommunikáció terén partnerkapcsolat kezdeményezésére, megerősítve a tagállamok és a különböző uniós intézmények tevékenységei közötti szinergiákat. A cél az, hogy javítsák a polgárok hozzáférését az információkhoz, megerősítsék a közösségi politikák európai, nemzeti és helyi szintű megértését, és bevonják a polgárokat az európai jelentőségű kérdésekre vonatkozó folyamatos párbeszédbe. Mindezek megvalósítása érdekében a Bizottság javasolja, hogy kommunikációs csatornaként használják a nemzeti oktatási rendszerek nyújtotta lehetőségeket, valamint az európai politikai pártokat, amelyek feladata az európai kérdésekre irányuló nyilvános vita élénkítése és szervezése.

A Bizottság közleménye a következő konkrét lépéseket javasolja:

• intézményközi megállapodás az Európai Unió kommunikációs folyamatainak kedvező módon kidolgozandó, hatékonyabb együttműködés kereteinek létrehozása érdekében, tiszteletben tartva ugyanakkor a közösségi intézmények és a tagállamok autonómiáját;

(19) 1524/2007/EK rendelet (HL L 343., 2007.12.27.). (20) COM(2007) 625 (HL C 9., 2008.1.15.). (21) COM(2006) 599 (HL C 332., 2006.12.30.). (22) COM(2006) 653 (HL C 78., 2007.4.11.). (23) COM(2007) 568 (HL C 9., 2008.1.15.).

HU 14 HU

• irányítási partnerség kialakítása az erre vállalkozó tagállamokkal;

• a képviseleteken az európai közéleti teret összefogó hálózat kialakítása;

• az iskolai oktatás azon szempontjainak számbavétele, amelyek esetében egy közösségi szintű közös fellépés segíthetné a tagállamokat;

• az Eurobarométer szerepének megerősítése;

• a vezető információszolgáltató hálózatok aktiválása.

A Bizottság egyébként a polgárokkal folytatandó közvetlen kommunikáció megerősítése érdekében képviseletein megnyitotta a „többnyelvűségi kirendeltségek”-et, amelyek feladata az Európai Unió üzeneteit mindenki számára érthető nyelven és módon megfogalmazni, a helyi sajátosságokhoz és igényekhez alakítva a szövegeket.

A Bizottság kommunikációjára vonatkozó általános stratégia tartalmazza először is az általa július 4-én elfogadott közleményben (24) meghatározott, belső kommunikációra vonatkozó részt is, amely megfogalmazza a belső kommunikáció és a munkatársak elkötelezettségének fontosságát a nagyközönséggel folytatott kommunikáció során tapasztalható jelentős előnyök kihasználása érdekében. A munkatársakkal folytatott kommunikáció alapvető fontosságú szerepet játszik annak érdekében, hogy a munkatársak jól tájékozottak legyenek, és megkapják a polgárokkal és az érintettekkel folytatott kapcsolattartás során szükséges támogatást. A kommunikáció célja egyébként a belső és a külső kommunikáció közötti kapcsolatok megerősítése is, annak érdekében, hogy e kétfajta kommunikáció koherens egészet alkosson, és egymást erősítse. A kommunikáció a Bizottság egészére vonatkozó cselekvési tervet jelent, egyrészt a belső kommunikáció javítása, illetve a munkatársak elköteleződésének megerősítése érdekében, másrészt a közvéleménnyel folytatott kommunikációs tevékenységekben érintett munkatársak hatásköre és hivatkozási támpontjainak tisztázása érdekében.

Általános hivatkozások és más hasznos linkek

<LIENS1.2></LIENS1.2>

</DOC>

<T6>3. szakasz

<T2>1.3. Európa jövője

<T3>1.3.1. A Berlini Nyilatkozat

Március 25-én, a Római Szerződések 1957. évi aláírásának 50. évfordulóján a Parlament elnöke, a Tanács elnöke és a Bizottság elnöke aláírta a Berlini Nyilatkozatot.

Az ünnepélyes szöveg kiemeli az európai integráció szerepét a béke és a jólét megteremtésében, a közös hovatartozás érzésének kialakulásában, valamint hozzájárulását ahhoz, hogy az emberek felülemelkedjenek az ellentéteken. A nyilatkozat kiemeli azt, hogy az Unió tevékenységeinek központjában az ember áll, ugyanakkor emlékeztet mindazokra a

(24) SEC(2007) 912.

HU 15 HU

közös értékekre, amelyekhez az EU kötődik. Ilyenek az alapvető jogok, a béke és a szabadság; a demokrácia és a jogállamiság; egymás kölcsönös tiszteletben tartása és a felelősségvállalás; a jólét és a biztonság; a tolerancia és a részvétel; az igazság és a szolidaritás. A dokumentum rámutat továbbá az Unió szerepére a különböző tagállamok azonosságának és hagyományainak megőrzésében, illetve hangsúlyozza az Unióra jellemző nyelvi sokféleséget, a kultúrák és a tájak különbözőségét.

A nyilatkozat szerzői úgy gondolják, hogy számos, a nemzeti határoktól független fontos kihívásra az Európai Unió a válasz. E szemszögből az európai modell a hivatkozási alap a gazdasági siker és a társadalmi szolidaritás összebékítésének kérdésében, az egységes piac és az euro szerepét pedig abban látják, hogy lehetővé teszi a megfelelést a gazdaság fokozott globalizációja során kialakuló helyzetnek. Ezen túlmenően az európai polgárok ismereteinek gazdagságát és hozzáértésüket a növekedés, a foglalkoztatás és a szociális kohézió kulcsának ismerik el. Az Európa előtt álló további kihívások között a nyilatkozat megemlíti a terrorizmus és a bűnözés elleni küzdelmet, a konfliktusok békés rendezését, a világ más országaiban zajló fejlődés támogatását, valamint az energiapolitika és az éghajlat védelmének kérdésében tett lépések fontosságát.

Végezetül a nyilatkozatot aláíró személyiségek kijelentik, hogy az Európai Unió továbbra is nyitottságára és a tagállamok azon szándékára fog támaszkodni, hogy folytassák az Unió belső fejlesztését, ügyelve arra, hogy Európa politikai felépítményét mindig az új realitásokhoz igazítsák. Az aláíró felek ez okból kijelentik, hogy egyetértenek a közös célban, melynek lényege, hogy az Uniót a 2009-es európai parlamenti választásokig megújított közös alapokra helyezzék.

Tágabb értelemben, a 2020–2030 között időszakra koncentrálva az Európai Tanács decemberi ülésén független vitacsoport hozott létre Felipe González volt kormányfő elnökletével. A csoport feladata abban segíteni az Uniót, hogy elébe menjen a hosszú távú kihívásoknak, és ezáltal hatékonyabban nézzen azokkal szembe. Kiindulva a Berlini Nyilatkozat pontjaiból, a csoportnak azokat az alapvető kérdéseket és fejleményeket kell tárgyalnia, amelyekkel az Uniónak várhatóan meg kell küzdenie, és tanulmányoznia kell az ezekre adható válaszokat. A csoport munkáját a Lisszaboni Szerződés által felállított keretek között fogja végezni.

<T3>1.3.2. A Szerződések reformja

Háttér

A 2004. október 29-én Rómában az Európai Unió állam- és kormányfői által aláírt európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést az egyes tagállamoknak a saját alkotmányukban meghatározott módon kellett ratifikálniuk. A Franciaországban és Hollandiában 2005-ben szervezett népszavazások elutasító eredménye a 2005. júniusi Európai Tanácsot arra ösztönözte, hogy úgynevezett gondolkodási időt vezessen be, amely az Unió jövőjére vonatkozóan széles körű vitára ösztönözne. A maga részéről a Bizottság 2005 októberében bemutatta a „demokrácia, párbeszéd és vita Európa jövőjéről” című, „D-tervnek” is nevezett dokumentumot, amelyben a polgárok bevonását elősegítő új módszerekre tesz javaslatot azzal a céllal, hogy utóbbiak aktívabban részt vegyenek az egyébként közérthetőbben megfogalmazott közösségi politikákban. Az Európai Unió és a Szerződések reformjának szükségessége láttán, illetve az addig elért eredményekből erőt merítve a párbeszéd és az átgondolási időszak során sikerült közös kiindulópontot találni az újabb lendülethez, melyet az Európai Unióról szóló szerződést, illetve az Európai Közösséget létrehozó szerződést módosító új szerződés kidolgozására vonatkozó tárgyalások megkezdése jelez.

HU 16 HU

Az Unió reformjának a Franciaországban és Hollandiában az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés kérdésében szervezett népszavazások negatív eredménye után 2005-ben tapasztalható lelassulását követően, illetve az Európa jövőjét érintő gondolkodási időszak által fémjelzett 2006-os év után a 2007-es év jelentős fordulatot hozott. A folyamat magját a már létező Szerződéseket módosító szerződés kidolgozásával megbízott új kormányközi konferencia munkája jelentette.

A kormányközi konferencia megnyitása előtt már sor került néhány előkészítő lépésre; ilyen volt például a német elnökség Európai Tanácsnak benyújtott jelentése, a Régiók Bizottságának június 6-i véleménye az Unió reformfolyamatának újraindításáról (25), valamint az Európai Parlament június 7-i állásfoglalása az Európai Unió alkotmányos folyamatának folytatására vonatkozó tervről.

Június 21–22-i ülésén az Európai Tanács határozatot hozott a kormányközi konferencia összehívásáról. Felkérte az elnökség átvételére készülő Portugáliát, hogy dolgozzon ki tervezetet a szerződés szövegéhez, és nyújtsa be a kormányközi konferenciának, mihelyt utóbbi megalakult. Az Európai Tanács megállapodásra jutott a kormányközi konferenciának adandó megbízatás részletes tervezetéről, amelyben pontosítja az Európai Unióról szóló szerződésre, illetve az Európai Közösséget létrehozó szerződésre vonatkozó általános észrevételeit és az általa javasolt módosításokat. A tervezet a következtetések mellékletében szerepel. A kormányközi konferencia feladata volt munkáját a lehető legrövidebb idő alatt befejezni, de mindenképp 2007 vége előtt, azért, hogy a 2009 júniusában megrendezendő európai parlamenti választásokig legyen elég idő a konferencia munkájának eredményeként születő szerződés ratifikálásához.

A Bizottság július 10-én közleményben (26) fogadta el a kormányközi konferencia összehívására vonatkozó véleményét, amelyben egyúttal megvizsgálja, miképpen adhat választ egy ilyen módosító szerződés az Európai Unió előtt álló kihívásokra. A Bizottság örömmel fogadta a kormányközi konferencia összehívását, teljes mértékben támogatta az Európai Tanács által elfogadott megbízatást, valamint elkötelezte magát a siker érdekében.

Július 11-i állásfoglalásában az Európai Parlament is kedvező véleményt adott a kormányközi konferencia összehívásáról, és megköszönte a német elnökség erőfeszítéseit. A Parlament nagyra értékelte a kormányközi konferencia lezárása érdekében szabott szigorú időbeosztást, és felkérte a tagállamokat, hogy ne vonják vissza az általuk már korábban elfogadott vállalásaikat. A Parlament fenntartja magának a jogot, hogy a kormányközi konferenciának javaslatokat nyújtson be a megbízatása keretébe illeszkedő konkrét témákban, valamint jelezte abbéli szándékát, hogy a megfelelő időben kíván válaszolni az Európai Tanács arra irányuló felhívására, hogy foglalkozzon saját összetételének kérdésével.

A Tanács július 16-án elfogadott kedvező válaszát követően a kormányközi konferencia a július 23-i, Brüsszelben tartott megnyitóval hivatalosan is megkezdte működését. A Tanács hangsúlyozta, hogy a kormányközi konferencia munkáját az Európai Tanács elnöksége által kiadott következtetésekben megfogalmazott megbízatásnak megfelelően fogja végezni. Az ülésen részt vettek az Unió 27 tagállamának külügyminiszterei, továbbá José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke, valamint az Európai Parlament három képviselője.

(25) HL C 197., 2007.8.24. (26) COM(2007) 412 (HL C 246., 2007.10.20.).

HU 17 HU

Az elnökség a jelenlegi Szerződéseket módosító szerződéstervezetet nyújtott be, amelyet július és október között a tagállamok, a Bizottság és az Európai Parlament jogi szakértőiből álló csoport vizsgált meg.

A külügyminiszterek szeptember 7-én és 8-án Viana do Castelóban (Portugália), október 15-én pedig Luxembourgban vitatták meg a kormányközi konferencia tárgyalásainak kimenetelét.

E munka eredményeként a kormányközi konferencia az állam- és kormányfők október 18-i lisszaboni ülésén megállapodásra jutott az Európai Unióról szóló szerződést, illetve az Európai Közösséget létrehozó szerződést módosító szerződéssel kapcsolatban.

A szerződést Lisszabonban (a Szent Jeromos-kolostorban) december 13-án írták alá. Ez alkalomból az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso, az Európai Parlament elnöke, Hans-Gert Pöttering, valamint az Európai Tanács elnöke, José Sócrates az eseményt üdvözlő beszédet mondott. Az aláírás előestéjén a három elnök az Európai Parlament strasbourgi helyszínén ünnepélyes keretek között aláírta és kihirdette az Alapjogi Chartát (27).

A Lisszaboni Szerződést a 27 tagállamnak saját alkotmányos szabályait követve ratifikálnia kell. Magyarország volt az első tagállam, amely befejezte ezt az eljárást, még december 17-én.

A Lisszaboni Szerződés várhatóan 2009. január 1-jével lép hatályba.

<T3>1.3.3. Polgárközpontú program

Háttér

2006 májusában a Bizottság – támaszkodva a 2005 folyamán az Európa jövője kérdéskörében megrendezett viták első összefoglalójára – bemutatta „polgárközpontú programját” (28). Ez a program a polgárok elvárásaira választ adni képes és az európai ügy támogatottságának megerősítését célzó konkrét lépések között javaslatot tett az egységes piac alapos felülvizsgálatára és az európai társadalom helyzetének részletes vizsgálatára. E megközelítést a 2006. júniusi Európai Tanács kedvezően fogadta.

November 20-án a Bizottság több olyan kezdeményezést (29) is elfogadott, melyek célja e „polgárközpontú program” átültetése a gyakorlatban megvalósítható konkrét lépésekbe. Ezen intézkedések együttese, amely szilárd társadalmi és környezeti összetevőkre épül, kiterjedt konzultáción nyugszik, és magában foglalja az általános érdekű szolgáltatásokra vonatkozó, 2004-ben kiadott fehér könyv (30) folyományait, valamint az általános érdekű szociális szolgáltatásokra vonatkozó, 2006-ban kiadott közleményt (31).

Az egységes piac felülvizsgálatának témaköreit és az európai szociális valóság mérlegét e jelentés a II. fejezet 2. szakaszában, illetve a III. fejezet 1. szakaszában tárgyalja.

A polgárokkal folytatott párbeszéd kérdésében október 27-én és 28-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság konferenciát szervezett Európa jövőjéről, amelyre meghívta a civil

(27) HL C 303., 2007.12.14. (28) COM(2006) 211 (HL C 176., 2006.7.28.). (29) COM(2007) 724, COM(2007) 725 és COM(2007) 726. (30) COM(2004) 374. (31) COM(2006) 177 (HL C 151., 2006.6.29.).

HU 18 HU

társadalom, az európai intézmények, valamint a nemzeti gazdasági és szociális tanácsok képviselőit. A megbeszélések a következőkre irányultak: a demokratikus legitimitás kérdése, a civil társadalom részvétele és a polgárok jogai, az Európai Unió politikái a módosító szerződéstervezetre vonatkozóan.

Ugyanígy az első polgári agora is megrendezésre került az Európai Parlamentben november 8-án és 9-én. Az ülésen az európai intézmények, valamint a civil társadalom képviselői vitatták meg Európa jövőjének kérdését. Öt műhelybeszélgetésre került sor a következő témakörökben: az Európai Unió feladatai, az új jogok és jogi eszközök, a külkapcsolatok, valamint az intézmények és a civil társadalom közötti kapcsolat.

Általános hivatkozások és más hasznos linkek

<LIENS1.3></LIENS1.3>

</DOC>

<T4>II. fejezet

<T1>Jóléti célkitűzés

<T6>1. szakasz

<T2>2.1. Gazdasági és társadalmi környezet

<T3>2.1.1. A lisszaboni stratégia: partnerség a növekedés és a foglalkoztatás érdekében

Háttér

2005-ben a lisszaboni stratégia prioritásai áthelyeződtek a foglalkoztatás és a növekedés területére a rendelkezésre álló összes nemzeti és közösségi erőforrásnak a stratégia három dimenziójában – gazdasági, társadalmi és a környezettel kapcsolatos dimenzió – megvalósított fokozott mozgósításával annak érdekében, hogy jobban ki lehessen aknázni az ebből származó szinergiákat a globalizáció és a fenntartható fejlődés által meghatározott általános keretek között.

A tagállamok eljuttatták a Bizottsághoz nemzeti reformprogramjaikat, melyek részletes értékelését a Bizottság 2006-ban kezdte meg, lehetőséget biztosítva az ígéretes elképzelések széles körű megvitatására, a felfedett hiányosságok kiküszöbölésére pedig cselekvési javaslatokat fogalmazott meg. A Bizottság emellett megkezdte a stratégia mind közösségi, mind pedig nemzeti szintű alkalmazásával elért előrehaladás elemzését, és konkrét javaslatokat fogalmazott meg a stratégia folytatását illetően.

Február 14-én az Európai Parlament a lisszaboni stratégia kapcsán a 2007. évi tavaszi Európai Tanácshoz való hozzájárulásról szóló állásfoglalásában (32) üdvözölte a Bizottság és a tagállamok által a lisszaboni stratégia sikerre vitele érdekében megvalósított erőfeszítéseket. Az említett állásfoglalásban a Parlament arra a megállapításra jut, hogy a lisszaboni stratégia lényegében Európa válasza a globalizáció kihívásaira. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy

(32) HL C 287. E, 2007.11.29.

HU 19 HU

a stratégia végrehajtásához a közösségi költségvetésben elegendő és jól célzott forrásokat kell biztosítani, ami ma még nem valósul meg.

Azt követően, hogy a tagállamok benyújtották a nemzeti reformterveik végrehajtásáról szóló első jelentéseiket, a Tanács február 27-én a stratégia kulcskérdéseit tárgyaló dokumentumot fogadott el. Ebben rámutat, hogy teljes mértékben ki kell használni a korábbi évekhez képest sokkal kedvezőbb növekedési feltételekből fakadó lehetőségeket az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokkal és az egyes országoknak szóló egyedi ajánlásokkal összhangban lévő strukturális reformok továbbvitelére.

Az Európai Tanács a március 8-án és 9-én tartott ülése során megállapította, hogy a lisszaboni stratégia kezdi meghozni gyümölcsét, és az európai gazdaság fellendülését ki kell használni a reformok sebességének fokozása érdekében. Arra hívja fel továbbá a Bizottságot, hogy 2007 őszén nyújtson be időközi jelentést, előkészítendő a Tanácsnak a 2008–2011 közötti időszakra szóló, a növekedéssel és a foglalkoztatással kapcsolatos integrált iránymutatásokra vonatkozó javaslatát. Az Európai Tanács kiemeli továbbá a szociális partnerekkel folytatott március 8-i háromoldalú csúcstalálkozó következtetéseit a szociális partnerek által játszott rendkívül fontos szerepet illetően, ez utóbbiaknak ugyanis továbbra is aktívan hozzá kell járulniuk a lisszaboni célkitűzések megvalósításához. A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politika területén 2007-ben elfogadott új programok szintén hozzá fognak járulni a növekedés és a foglalkoztatás tekintetében kitűzött célok megvalósításához a városokban és a régiókban működő partnerségek minden résztvevője révén (33).

Október 3-án a Bizottság elfogadta az „Európai érdek: sikeresnek maradni a globalizáció korában – A Bizottság hozzájárulása az állam- és kormányfők októberi üléséhez” (34) című közleményt. Ez a stratégiai jelentés értékeli a megújult lisszaboni stratégia végrehajtását, és javaslatokat fogalmaz meg a következő hároméves ciklusra, többek között új integrált iránymutatásokat, az egyes országoknak címzett ajánlásokat és egy új közösségi lisszaboni programot szorgalmaz. Az Európai Tanács október 18-án és 19-én tartott informális ülése során a fent említett közlemény alapján széles körű támogatást kapott a Bizottság által a lisszaboni stratégia következő, 2008 tavaszán elfogadandó ciklusával kapcsolatban javasolt megközelítés. Az Európai Tanács december 14-én tartott ülésén kedvezően fogadta a Bizottság stratégiai jelentését. Ugyanezen alkalommal fogadta el az Unió nyilatkozatát a globalizációról, amely elsősorban azt hangsúlyozza, hogy e folyamatot olyan irányba akarja terelni, amely – közös értékei és elvei alapján – valamennyi polgára érdekeinek megfelel.

November 13-án a Tanács elfogadta „A lisszaboni stratégia új hároméves ciklusa” című következtetéseit, december 5-én és 6-án tartott ülésén pedig következtetéseket fogadott el a foglalkoztatás európai stratégiájának a lisszaboni stratégia új ciklusa keretében várható kilátásairól.

December 11-én a Bizottság elfogadta a „Stratégiai jelentés a növekedés és a foglalkoztatás érdekében megújult lisszaboni stratégiáról – A 2008–2010 közötti új ciklus elindítása” (35) című közleményt. A közlemény a megújult lisszaboni stratégia félidős felülvizsgálatát tartalmazza, és az Európai Tanács 2008 tavaszán esedékes ülése számára előkészíti az új ciklus elindításához szükséges alapokat.

(33) Lásd e jelentés III. fejezete 1. szakaszának „Regionális dimenzió és a Kohéziós Alap” című részét. (34) COM(2007) 581 (HL C 4., 2008.1.9.). (35) COM(2007) 803.

HU 20 HU

Ugyanezen a napon a Bizottság elfogadta a „Javaslat a 2008–2010 közötti időszakra vonatkozó közösségi lisszaboni programra” (36) című közleményt. A közlemény felsorol több igen ambiciózus, ugyanakkor megvalósítható célkitűzést, amelyet közösségi szinten 2010-ig kell elérni. Az új közösségi lisszaboni programra vonatkozó javaslat az integrált iránymutatásokra és az Európai Tanács által 2006 tavaszán meghatározott négy kiemelt cselekvési területre épül.

<T3>2.1.2. A fenntartható fejlődés stratégiája

Háttér

A lisszaboni stratégia 2005. évi, növekedési és foglalkoztatási partnerség formájában történő újraindításával egyidejűleg az Európai Tanács meghatározta, hogy milyen alapelvek mentén kell Európának a fenntartható fejlődés útján haladnia. Ezek az alapelvek alátámasztják az ökológiai szempontból innovatív és hatékony gazdaságra épülő gazdasági fellendülést, hangsúlyt fektetnek a környezet minőségének védelmére és javítására, és nagy jelentőséget tulajdonítanak a világ többi része irányában a szolidaritás révén megteremtendő méltányosság támogatása és társadalmi kohézió kérdésének.

2006 júniusában a Tanács új fenntartható fejlődési stratégiát fogadott el. A kibővített Európai Unió számára készült és a világ többi részével megvalósítandó szolidaritást alapvető fontosságúnak tekintő új stratégia a következő hét kulcsproblémát kívánja megoldani annak érdekében, hogy Európa elinduljon a fenntartható fejlődés útján, és megőrizze a gazdasági teljesítmény és a jólét jelenlegi szintjét: éghajlatváltozás és tiszta energia; fenntartható közlekedés; fenntartható fogyasztás és termelés; a természeti erőforrások megőrzése és kezelése; közegészségügy; társadalmi integráció; demográfiai kérdések és bevándorlás, szegénység a világban.

Október 22-én a Bizottság benyújtotta a fenntartható fejlődés megújított stratégiája által eddig elért eredményekről szóló első jelentését (37). A jelentés megvizsgálja a hét kulcsfontosságú célkitűzéssel kapcsolatban elért eredményeket, és áttekinti az ezekhez hozzájáruló, európai és tagállami szinten megvalósított politikai kezdeményezéseket.

A jelentés rávilágít arra, hogy bár a gyakorlatban viszonylag szerénynek mondható az elért fejlődés, a politikai kezdeményezések reménykeltő irányba haladnak, és az ezekből eredő gyakorlati eredmények az elkövetkezendő években várhatók. Ez a helyzetértékelés adja majd az alapot annak megítéléséhez, hogy szükséges-e módosítani a politikai kezdeményezések irányát vagy ütemét a hosszabb távú célok újradefiniálása vagy új keretek közé helyezése céljából. A Bizottság továbbra is úgy ítéli meg, hogy a 2006-ban meghatározott prioritások még mindig érvényesek, de a stratégia végrehajtása érdekében tett erőfeszítéseket minden területen folytatni kell, különös hangsúlyt fektetve az éghajlatváltozás és a tiszta energia kérdésére.

2007-ben az éghajlatváltozás és a fenntartható energia kulcskérdéssé váltak az Unió és a tagállamok szintjén. Az említett jelentés szerint azonban folyamatos erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy a kitűzött célokat a meghatározott időkeret betartása mellett el lehessen érni. Ennek szem előtt tartásával az Unió jelentős előremutató intézkedések végrehajtását indította

(36) COM(2007) 804. (37) COM(2007) 642.

HU 21 HU

el, ezek közül a legfontosabb a Tanács által márciusban (38) elfogadott új integrált éghajlat-változási és energiapolitika, amelyben igen ambiciózus és 2020-ig kötelezően megvalósítandó célkitűzéseket fogalmaznak meg az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése, a megújuló energiák és a bioüzemanyagok tekintetében. Más kezdeményezések keretében pedig a szén megkötésére és tárolására alkalmas technológiák kidolgozásán dolgoznak. A fenti célkitűzések eléréséhez folyamatosan felügyelni kell a közösségi kibocsátáskereskedelmi rendszer megfelelő működését, elő kell mozdítani a megújuló energiák elterjedését és a bioüzemanyagok fenntartható alkalmazását, valamint ki kell dolgozni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást segítő stratégiákat és terveket.

A közlekedés területén elért eredmények között szerepel a szennyezőanyag-kibocsátás csökkenése, jóllehet az üvegházhatásúgáz-kibocsátás továbbra is növekszik. A környezetkímélő közlekedési módokra való áttérés terén némi lemaradás és az egyes tagállamokban eltérő eredmények figyelhetők meg. A közúti forgalom egyre jelentősebb, a túltelített közúti közlekedési hálózat problémája pedig tovább fokozódik.

A fenntartható termelés és fogyasztás tekintetében elmondható, hogy egyre több vállalat számol be környezetvédelmi teljesítményéről, és gyorsan nő a piacon kínált fenntartható termékek és szolgáltatások száma.

Bizonyos természeti erőforrások megőrzésének és kezelésének egyes vonatkozásai azonban aggodalomra adnak okot, többek között ilyen a biológiai sokféleség csökkenése, még akkor is, ha a mutatók arra engednek következtetni, hogy a természeti erőforrások globális felhasználása stagnál, vagy, ha csekély mértékben is, de csökkenő tendenciát mutat az erőforrások hatékonyabb felhasználásának, közelebbről pedig a jobb erdőgazdálkodási gyakorlatnak és a kisebb mennyiségben keletkező hulladéknak köszönhetően.

A közegészségügy tekintetében pozitív tendencia tapasztalható, és bár több országban a társadalmi integráció és integrálódás továbbra is kihívást jelent, a munkanélküliségi ráta minden országban csökkent.

Biztató eredményeket sikerült elérni a fejlesztési támogatás minőségének területén és a világ többi részén tapasztalható szegénység elleni küzdelemben. Ugyanakkor a környezeti fenntarthatóságra továbbra is komoly nyomás nehezedik, többek között az alapvető erőforrásokhoz való hozzáférés tekintetében.

A hét kulcsfontosságú kihívás vonatkozásában bizonyos mértékű előrehaladás volt tapasztalható a következő ágazatközi politikákban: oktatás és szakképzés; kutatás és fejlesztés; gazdasági és pénzügyi eszközök; kommunikáció, az érdekelt felek mozgósítása és a sikeres megoldások terjesztése; végrehajtás és az elért eredmények nyomon követése. Ugyanakkor szükség van a gyakorlati megvalósítás folytatására annak biztosításához, hogy az említett kihívások minden szakpolitikai területen megfelelően és következetesen a középpontban legyenek.

<T3>2.1.3. A makrogazdasági keret

Általános megközelítés

(38) Lásd e jelentés jelen fejezetének „Energia” című szakaszát, illetve III. fejezetének „Környezetvédelem” című szakaszát.

HU 22 HU

Az európai gazdaság helyzetéről február 15-én közzétett „Előkészítő jelentés a 2007-re vonatkozó átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások tárgyában” (39) című állásfoglalásában az Európai Parlament a gazdasági fellendülés és az államháztartási egyensúly helyreállásának kiaknázására hívott fel, ezzel biztosítva a növekedés és a foglalkoztatottság fenntartható és minőségi javulását. A Parlament kiemelte az integrált iránymutatások kedvező gazdasági környezetben történő tagállami végrehajtását, és ajánlásokat fogalmazott meg az iránymutatások 2008-as felülvizsgálatához.

Március 27-én (40) a tagállamok és a Közösség gazdaságpolitikájára vonatkozó átfogó iránymutatások 2007-es frissítéséről és a tagállamok foglalkoztatáspolitikájának megvalósításáról szóló ajánlásában a Tanács nemzeti szintű iránymutatásokat fogalmazott meg, pontosan megjelölve az egyes tagállamok gazdaságpolitikájával kapcsolatos főbb irányvonalak végrehajtására vonatkozó intézkedéseket. A Tanács az euroövezettel kapcsolatban is fogalmazott meg ajánlásokat.

Az államháztartás negyedéves pénzügyi számláiról szóló 501/2004/EK rendelet (41) értelmében május 3-án benyújtott jelentésben (42) a Bizottság úgy ítélte meg, hogy globálisan tekintve a tagállamok jelentős előrelépést értek el az érintett adatok összeállítása tekintetében.

Stabilitási és Növekedési Paktum

A közösségi intézmények elvégezték a tagállamok helyzetének éves felülvizsgálatát. A Bizottság ajánlásai alapján a Tanács egyenként elfogadta a „27-ek” aktualizált stabilitási és konvergenciaprogramjairól szóló véleményeit: esettől függően a felülvizsgált Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeinek teljes mértékben, nagyjából vagy részben megfelelőnek ítélte azokat.

A franciaországi és az egyesült királysági helyzet normalizálódása miatt a Tanács január 30-án (43), illetve október 9-én (44) hatályon kívül helyezte az említett országokban fennálló túlzott költségvetési hiányról szóló korábbi határozatokat. Február 27-én a Tanács a lengyelországi túlzott költségvetési hiány megszüntetésére hívta fel a lengyel hatóságokat. Június 5-én pedig a következő három ország esetében a Tanács lezárta a túlzott költségvetési hiány miatt indított eljárást: Németország (45), Görögország (46) és Málta (47). Ezzel szemben egy július 10-én (48) elfogadott határozatában megállapította, hogy a Cseh Köztársaság által a túlzott költségvetési hiány megszüntetése céljából megvalósított fellépés nem bizonyult megfelelőnek, és október 9-én ajánlást tett közzé, amelyben a túlzott költségvetési hiány megszüntetését szorgalmazta. A Tanács minden esetben a Bizottság ajánlása szerint járt el.

Június 13-án a Bizottság közleményt fogadott el (49), amelyben értékelte a Magyarország által a 2006 októberében a Tanács által kibocsátott ajánlásra válaszul, a túlzott költségvetési hiány megszüntetése érdekében tett lépéseket. Júliusi ülésén a Tanács osztotta a Bizottság

(39) HL C 287. E, 2007.11.29. (40) HL L 92., 2007.4.3. (41) HL L 81., 2004.3.19. (42) COM(2007) 230 (HL C 181., 2007.8.3.). (43) A 2007/154/EK határozat (HL L 68., 2007.3.8.). (44) A 2007/738/EK határozat (HL L 300., 2007.11.17.). (45) A 2007/490/EK határozat (HL L 183., 2007.7.13.). (46) A 2007/465/EK határozat (HL L 176., 2007.7.6.). (47) A 2007/464/EK határozat (HL L 176., 2007.7.6.). (48) A 2007/640/EK határozat (HL L 260., 2007.10.5.). (49) SEC(2007) 775.

HU 23 HU

véleményét. November 20-án a Bizottság a fent említetthez hasonló közleményt (50) fogadott el Lengyelország vonatkozásában, válaszul a Tanács által februárban kibocsátott ajánlásra. A december 4-én tartott ülésén a Tanács egyetértett a Bizottság által megfogalmazott véleménnyel.

Június 13-án a Bizottság Államháztartás a gazdasági és monetáris unióban (51) címmel terjesztett elő közleményt. Ebben a Bizottság rávilágít az elmúlt hónapok során a túlzott költségvetési hiány miatt indított eljárások kedvező végrehajtására, mindamellett megállapítja, hogy bizonyos eltérések fedezhetők fel a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágában szereplő szabályoktól. A Bizottság szerint a kihívást most az jelenti, hogyan sikerül a kedvező gazdasági helyzetet kihasználni, és ebből kiindulva minél gyorsabban megközelíteni a középtávú költségvetési célokat. Ezenkívül konkrét javaslatokat fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogyan fejleszthetők tovább a paktum prevenciós ágának egyes vonatkozásai a 2005-ben bevezetett reform keretében. A Parlament április 26-án nyilvánított véleményt az előző, a Bizottság által 2006-ban előterjesztett közleménnyel kapcsolatban (52). Örömmel nyugtázta az egyes tagállamok által a paktumban foglalt kötelezettségek betartása érdekében megvalósított jelentős erőfeszítéseket, de aggodalmának adott hangot a prevenciós ág végrehajtásával kapcsolatban. A Tanács emellett október 9-én következtetéseket fogadott el „A Stabilitási és Növekedési Paktum megelőző ága hatékonyságának javítása” címmel.

Az államháztartás minősége és életképessége

A Tanács az államháztartás minőségéről június 5-én közzétett következtetéseiben hangsúlyozta, hogy optimalizálni kell a közigazgatási fellépéseket, és korlátozott állami finanszírozással jobb eredmények elérésére kell törekedni. Támogatásáról biztosítja az intézményi keretek és az állami költségvetés közötti kapcsolatok elmélyítése érdekében tett lépéseket, és arra hívja fel az Eurostatot és a nemzeti statisztikai hivatalokat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a közkiadások összetételével kapcsolatos még részletesebb adatok rendelkezésre bocsátása érdekében, többek között az oktatás, az egészségügyi ellátórendszerek és a társadalombiztosítás, valamint a kutatás és fejlesztés területével kapcsolatban.

Az államháztartás minőségének kérdése a Tanács október 9-én közzétett következtetéseiben is szerepelt. A Tanács ebben hangsúlyozza, hogy a közigazgatás modernizálása hozzájárulhat a versenyképesség fokozásához, a nyújtott szolgáltatások javításához, a közpénzek jobb felhasználásához és a közkiadások kézben tartásához. Megítélése szerint javítani kell az állami szektorban zajló reformok hatékonyságának mérésére és értékelésére létrehozott nemzeti rendszereket.

A gazdasági és monetáris unió (GMU)

A Római Szerződések március 24-én és 25-én megünnepelt 50. évfordulója alkalmából az euroövezet tagállamai olyan kéteurós érme kibocsátásáról döntöttek, amely egy nyitott könyvet ábrázol – a Szerződést – a háttérben a Római Szerződések 1957. március 25-i aláírásának helyszínéül szolgáló római Piazza del Campidoglio burkolatával. Az évforduló

(50) SEC(2007) 1543. (51) COM(2007) 316 (HL C 191., 2007.8.17.). (52) COM(2006) 304.

HU 24 HU

tiszteletére Ciprus, Magyarország és Románia a saját pénznemében szintén kibocsát egy-egy, az alapmotívumot ábrázoló érmét.

Általánosságban a Bizottság május 3-án elfogadta az euroövezetről szóló éves jelentéssel kísért „Éves beszámoló az euróövezetről, 2007” (53) című közleményt. A beszámoló felhívja a figyelmet az euroövezet előtt álló főbb kihívásokra. Az Európai Parlament a 2007. évi jelentésről szóló, július 12-én közzétett állásfoglalásában úgy ítélte meg, hogy új intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy az euroövezet külső megítélése összhangba kerüljön a világgazdaságban betöltött egyre jelentősebb szerepével.

Az euro szlovéniai bevezetéséről szóló, május 4-én közzétett közleményben (54) a Bizottság megjegyezte, hogy a folyamat gyorsan és problémamentesen lezajlott, és ugyan egyes áruk és szolgáltatások ára emelkedett, az infláció általános szintje globálisan stabil maradt az euróra való átállást követő hetekben.

Május 16-án a Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) elfogadta a Ciprusról és Máltáról szóló konvergenciajelentéseket (55). Az értékelés alapján a Bizottság olyan értelmű határozat elfogadását javasolta, hogy az említett két ország vezesse be az eurót. A fenti javaslatokkal kapcsolatban az Európai Tanács júniusi ülésén lezajlott vitát és az Európai Parlament kedvező véleményét követően a Tanács július 10-én, 2008. január 1-jei hatálybalépéssel elfogadta az említett határozatokat (56). Ezen túlmenően a Bizottság előterjesztette ötödik (július 16-i) (57) és hatodik (november 27-i) (58) jelentését az euroövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről. Az említett jelentések Ciprus és Málta fent említett esetével foglalkoznak, de különleges figyelmet fordítanak az euro bevezetését 2009-re tervező Szlovákia előkészületeire is.

Egyébként az év során az euro bevezetését előkészítendő a Bizottság több kommunikációs kampányt folytatott le az érintett tagállamokban, azaz Cipruson, Máltán és Szlovákiában. A Bizottság ezenkívül a nemzeti kommunikációs tevékenységek finanszírozásában is részt vett a Máltával kötött partnerségi megállapodások keretében.

Június 20-án az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el az Európai Parlamenttel az euroövezet bővítésével kapcsolatos eljárásokban folytatott konzultáció módszereinek javításáról: az euroövezet küszöbön álló módosítására hivatkozva a Parlament azt kéri a Tanácstól és a Bizottságtól, hogy kössenek egymással intézményközi megállapodást a menetrendet és az együttműködésre épülő megközelítést illetően.

Az Európai Központi Bank 2006-os éves jelentéséről szóló, július 12-i állásfoglalásában az Európai Parlament úgy ítélte meg, hogy érdemes figyelembe venni azt a szabályt, amelynek értelmében kizárólag beruházások indokolhatják a költségvetési hiányt. Arra kéri az EKB-t, hogy szenteljen különös figyelmet az eurónak a központi bankok által devizatartalék képzésére való felhasználására, és az euro nemzetközi szerepéről szóló éves jelentésében közöljön erre vonatkozó mennyiségi adatokat, illetve készítsen elemzést ennek többek között az átváltási árfolyamok tekintetében megmutatkozó következményeiről.

(53) COM(2007) 231 (HL C 191., 2007.8.17.). (54) COM(2007) 233 (HL C 191., 2007.8.17.). (55) COM(2007) 255 (Ciprus) és COM(2007) 258 (Málta) (HL C 191., 2007.8.17.). (56) A 2007/503/EK határozat (Ciprus) és a 2007/504/EK határozat (Málta) (HL C 186., 2007.7.18.). (57) COM(2007) 434 (HL C 246., 2007.10.20.). (58) COM(2007) 756.

HU 25 HU

Szeptember 26-án (59) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményt bocsátott ki a Bizottság „Az EU gazdasága: 2006. évi értékelés – Az euroövezet megerősítése: a fő politikai prioritások” (60) című közleményéről.

<T3>2.1.4. Adóügyek

Általános szempontok

Márciusi ülésén az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményt (61) fogadott el az adócsalás elleni küzdelem fokozására irányuló koordinált stratégia kialakításának szükségességéről (62) szóló bizottsági közleményről. Ebben sajnálatát fejezte ki, hogy a Bizottságnak a témával kapcsolatban megfogalmazott kezdeményezéseit a tagállamok együttműködése még nem támogatja kellőképpen, és úgy ítéli meg, hogy a csalás elleni nemzeti szervek közötti együttműködés folyamatos javítására van szükség.

December 11-én az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a Fiscalis 2013 (63) cselekvési programot. A 157 millió eurós kerettel rendelkező program végrehajtását 2008-ban kell megkezdeni. A program keretében a tagállamok rendelkezésére bocsátják az adócsalás elleni hatékonyabb küzdelemhez szükséges eszközöket, és csökkenteni kívánják a gazdasági szereplőket terhelő azon költségeket, amelyeket a HÉA-val és a jövedéki adóval kapcsolatos közösségi jogszabályoknak való megfelelés érdekében kénytelenek felvállalni. A program ezenkívül lehetővé teszi az adóhatóságok közötti együttműködés előmozdítását, és segítséget kíván nyújtani számukra abban, hogy megfelelő egyensúlyt alakítsanak ki a hatékony ellenőrzések és az adófizetőkre nehezedő terhek között. A program ráadásul hozzájárul az adóügyekkel kapcsolatos transzeurópai informatikai rendszerek létrehozásához és működtetéséhez is.

Közvetlen adózás

Február 26-án a Bizottság közleményt fogadott el egyrészt az EU közös transzferár-képzési fórumának a viták elkerülése és rendezése területén végzett munkájáról, másrészt az EU-n belüli transzferár-képzési megállapodásokkal kapcsolatos iránymutatásokról (64). A cél a transzferárakkal kapcsolatos viták és az ezekhez kapcsolódó kettős adóztatás elkerülése kétoldalú előzetes megállapodások alkalmazásának szorgalmazásával. Június 5-én a Tanács kedvező fogadtatásban részesítette az említett közleményt.

A Tanács annak is tanúbizonyságát adta, hogy tisztában van azzal, milyen jelentőséggel bír a belső piacon a tagállamok közvetlen adózási rendszereivel kapcsolatos együttműködés és koordináció javításáról szóló viták megkezdése, és ezt a márciusban ezzel a témával kapcsolatban elfogadott következtetések is alátámasztják. A Tanács arra kérte a tagállamokat, hogy folytassák a Bizottsággal közösen megkezdett munkát, és határozzák meg azokat a területeket, amelyeken szükség lehet a koordináció megerősítésére.

Szeptember 26-án (65) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményt tett közzé a Bizottság „A tagállamok közvetlenadó-rendszereinek a belső piacon való összehangolása”,

(59) HL C 10., 2008.1.15. (60) COM(2006) 714 (HL C 126., 2007.6.7.). (61) HL C 161., 2007.7.13. (62) COM(2006) 254 (HL C 184., 2006.8.8.). (63) Az 1482/2007/EK határozat (HL L 330., 2007.12.15.). (64) COM(2007) 71 (HL C 138., 2007.6.22.). (65) HL C 10., 2008.1.15.

HU 26 HU

„Veszteségekkel kapcsolatos adóeljárás határokon átnyúló tényállások esetén” és „A tőkekivonási adóról és a tagállamok adópolitikájának szükséges koordinációjáról” című közleményeiről (66).

A növekedés és foglalkoztatás növelésére, valamint az európai uniós vállalatok versenyképességének fokozására irányuló közösségi program végrehajtásáról szóló, május 2-án (67) közzétett közleményben a Bizottság bemutatta a közös konszolidált társasági adóalapra (KKTA) vonatkozó javaslat felé 2006-ban megtett előrehaladást és a következő lépéseket. A Bizottság továbbra is meg van győződve arról, hogy a KKTA bevezetésével megvalósított globális megközelítés a belső piacon működő társaságok nyereségének megadóztatásával kapcsolatos problémák tekintetében nagyon is érezhető általános javulást eredményezne.

A megtakarítások adóztatásával kapcsolatos június 25-i következtetéseiben a Tanács megerősítette egyetértését a 2003/48/EK irányelv (68) értelmében folytatott információcserével kapcsolatos funkcionális és műszaki specifikációk tekintetében, illetve a CCN-mail 2-nek (közös kommunikációs hálózat) 2007 végétől az információcsere csatornájaként való alkalmazásával kapcsolatban.

December 10-én a Bizottság elfogadta „A visszaélések elleni szabályok végrehajtása a közvetlen adók területén – az Európai Unión belül és a harmadik országok felé irányuló kapcsolatokban” című közleményt (69). A közlemény felhívja a tagállamokat arra, hogy végezzék el a közvetlen adóztatás területével kapcsolatos visszaélések elleni szabályaik általános felülvizsgálatát, tekintetbe véve az Európai Közösségek Bírósága ítélkezési gyakorlatából következő elveket, és vizsgálják meg a területtel kapcsolatos esetleges koordinált megoldások lehetőségeit.

Közvetett adózás

Március 13-án a Bizottság a 2003/96/EK irányelv (70) módosítására irányuló irányelvjavaslatot (71) fogadott el. A javaslat célul tűzi ki a közúti közlekedési ágazatban a kereskedelmi célú gázolaj esetében alkalmazott jövedéki adók szélsőséges különbségei által okozott versenytorzulás csökkentését.

Március 28-án a Bizottság egy, Kovács László és Stavros Dimas európai biztosok által közösen előterjesztett zöld könyvet fogadott el a környezetvédelmi és a kapcsolódó politikai célokra szolgáló piaci alapú eszközökről (72). A dokumentum megvizsgálja az energiaadóról szóló irányelv rendelkezései fejlesztésének jövőbeli lehetőségeit. Ugyanakkor tanulmányozza annak alternatíváit, hogy hogyan lehet a környezetvédelmi politika különböző területein egyre inkább piaci alapú eszközöket alkalmazni.

Június 5-én a Tanács a vállalkozások esetében alkalmazott hozzáadottértékadó-rendszerrel kapcsolatos egyszerűsítést célzó intézkedéscsomagot vizsgált meg. Megerősítette, hogy kész hivatalosan is elfogadni a HÉA-csomagot december 31. előtt annak érdekében, hogy az legkésőbb 2010. január 1-jéig hatályba léphessen. December 4-én a Tanács politikai

(66) COM(2006) 823, COM(2006) 824 és COM(2006) 825 (HL C 126., 2007.6.7.). (67) COM(2007) 223 (HL C 181., 2007.8.3.). (68) HL L 157., 2003.6.26. (69) COM(2007) 785. (70) HL L 283., 2003.10.31. (71) COM(2007) 52 (HL C 181., 2007.8.3.). (72) COM(2007) 140 (HL C 181., 2007.8.3.). Lásd még e jelentés III. fejezete 2. szakaszának „Környezet” című részét.

HU 27 HU

megállapodásra jutott a HÉA-szabályozás módosítására irányuló két irányelvjavaslattal és egy rendeletjavaslattal kapcsolatban: ezek célja annak biztosítása, hogy a szolgáltatásokra kivetett HÉA annak az országnak az államkasszájába folyjon be, ahol a szolgáltatást nyújtják, és hogy megelőzzék a különböző HÉA-kulcsokat alkalmazó tagállamok közötti versenytorzulást.

E „HÉA-csomag”, amelyet a Tanács hivatalosan 2008-ban fog elfogadni, a következőket tartalmazza: irányelvjavaslat a szolgáltatásnyújtás helyéről; egyablakos ügyintézés a telekommunikációs, műsorterjesztési és online kereskedelmi szolgáltatások számára; irányelvjavaslat a HÉA-visszatérítés szabályairól olyan adóalanyok esetében, akik nem az adott országban letelepedettek; rendeletjavaslat a HÉA területén való igazgatási együttműködés javításáról és a tagállamok közötti információcseréről.

Július 5-én a Bizottság a hozzáadottértékadó-mértékekre vonatkozó egyes átmeneti rendelkezésekről szóló irányelvjavaslatot (73) terjesztett elő. Ez a kezdeményezés konkrét formába önti a tagállamok közötti egyenlő elbánás elvét azzal, hogy az Unióhoz 1995. január 1-je után csatlakozott tagállamoknak a HÉA mértéke tekintetében engedélyezett eltérések legtöbbjét 2010 végéig meghosszabbítja. Ebben az összefüggésben tehát a cél a HÉA mértékével kapcsolatos új globális jogszabálycsomag kidolgozása, amely 2010 után lépne hatályba. Ennek szem előtt tartásával a Bizottság ugyanazon a napon elfogadta a standard HÉA-kulcsoktól eltérő HÉA-kulcsokról szóló közleményt (74), amelynek célja a csökkentett HÉA-kulcsok jövőjével kapcsolatos vita elindítása.

November 7-én a Bizottság elfogadta a 2006. november 28-i HÉA-irányelv (75) egyes rendelkezéseinek módosítását célzó irányelvjavaslatot (76). A javaslatban szerepel a földgázra és a villamos energiára vonatkozó, 2003-ban létrehozott külön rendszer alkalmazási területének kibővítése, valamint a nemzetközi szervezetek javára előírt mentességnek a gazdasági tevékenységet nem folytató közös vállalkozásokra való alkalmazása.

A Bizottság november 28-án két jogalkotási javaslatot fogadott el a biztosítási és a pénzügyi szolgáltatásoknak a hozzáadottérték-adó tekintetében történő kezelésével kapcsolatos közösségi jog rendelkezéseinek frissítése céljából. A kezdeményezés egy irányelvjavaslatot (77), illetve egy végrehajtási rendeletjavaslatot (78) tartalmaz.

Az említett közleménnyel az adócsalás témakörében elindított vitát követően (79) a Bizottság november 23-án elfogadta „Az Európai Unión belül a hozzáadottértékadó-csalás (HÉA) elleni stratégia kialakításának néhány kulcseleméről” (80) című közleményt. A közlemény beszámol az adóhatóságok, a vállalkozások és a Bizottság között lezajlott tárgyalások eredményeiről. Ezen túlmenően bizonyos politikai irányvonalak meghatározására kéri fel a Tanácsot, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a Bizottság folytatni tudja munkáját a hagyományos intézkedések területén.

A Tanács úgy ítélte meg, hogy a lehető legsürgősebben közösségi szintű adócsalás elleni stratégiát kell kidolgozni, különösen a közvetett adózás területén, amely kiegészíti az említett jelenség ellen nemzeti szinten megvalósított erőfeszítéseket. Június 5-i következtetéseiben a

(73) COM(2007) 381 (HL C 246., 2007.10.20.). (74) COM(2007) 380 (HL C 191., 2007.8.17.). (75) A 2006/112/EK irányelv (HL L 347., 2006.12.11.). (76) COM(2007) 677 (HL C 9., 2008.1.15.). (77) COM(2007) 747. (78) COM(2007) 746. (79) COM(2006) 254 (HL C 184., 2006.8.8.). (80) COM(2007) 758 (HL C 196., 2007.6.7.).

HU 28 HU

Tanács megjelölt néhány olyan intézkedést, amelyekkel kapcsolatos munkát a Bizottságnak továbbra is prioritásként kell kezelnie. Ebbe beletartoznak a HÉA jelenlegi rendszerének megerősítését célzó hagyományos intézkedések és a rendszer módosítására vonatkozó, ambiciózusabb célok elérését kitűző intézkedések.

<T3>2.1.5. Versenypolitika

Háttér

2004-ben a versenypolitikával kapcsolatos közösségi jog modernizálásának két pillére lépett hatályba a vállalkozások közötti versenyt illetően: egyrészről az EK-Szerződés versenykorlátozó megállapodásokra (81. cikk) és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélésre (82. cikk) vonatkozó rendelkezéseinek egy sor alkalmazási szabálya, másrészről egy új rendelet az összefonódásokról.

2005-ben a reform a Bizottság cselekvési tervének benyújtásával folytatódott, amelynek öt év alatt az állami támogatások politikájának teljes reformjához kell vezetnie.

2006-ban a Bizottság folytatta reformprogramját, ezen belül pedig különös hangsúlyt helyezett az állami támogatásokra. Ebben az összefüggésben a Bizottság a kockázati tőkével, valamint a kutatás, a fejlesztés és az innováció területén nyújtott támogatásokkal kapcsolatban új iránymutatásokat, a regionális beruházási támogatásokkal kapcsolatos mentességeket engedélyező rendeletet, végezetül pedig a csekély összegű (de minimis) támogatásokról szóló új rendeletet fogadott el.

2007-ben a versenypolitikának köszönhetően továbbra is megmaradtak vagy adott esetben előálltak azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik a piacok számára a verseny által meghatározott keretben való működést, ezzel is szolgálva a vállalkozások és az európai fogyasztók érdekeit. A megvalósított fellépések keretében egyrészt a piaci szereplők versenyellenes magatartásával és bizonyos piaci struktúrákkal összefüggő piaci hiányosságok ellen folytattak küzdelmet, másrészt pedig hozzájárultak ahhoz, hogy az összes gazdasági ágazatban a tényleges verseny megvalósulásának kedvező globális gazdaságpolitikai keret jöjjön létre.

Június 25-én (81) a Bizottság elfogadta a versenypolitikáról szóló, 2006. évi jelentést, amely áttekintést ad a versenypolitikai eszközök kidolgozásának és általános alkalmazásának megerősítése érdekében igénybe vett módszerekről, azaz a megállapodások, az összefonódások és az állami támogatások esetében alkalmazott szabályokról.

Állami támogatások

2007 tavaszán (82) és őszén (83) a Bizottság frissítette az állami támogatásokat összegző mutatórendszert (State aid Scoreboard). Ez utóbbi az EK-Szerződés által az állami támogatások ellenőrzésére létrehozott ellenőrző rendszer keretében mutatja be a támogatások mennyiségét és minőségét, és leírja az állami támogatásokra vonatkozó cselekvési terv Bizottság általi folyamatos végrehajtását (84).

(81) COM(2007) 358. (82) COM(2007) 347. (83) COM(2007) 791. (84) COM(2005) 107.

HU 29 HU

Május 21-én (85) a Bizottság a szénipar részére nyújtott állami támogatásról szóló 1407/2002/EK rendelet alkalmazásáról szóló jelentést fogadott el, amelyben képet ad a területtel kapcsolatos tagállami politikáknak a rendelet hatálybalépése óta bekövetkezett változásairól. A Bizottság megítélése szerint a fent említett rendelet módosítására jelenleg nem szükséges javaslatot előterjeszteni.

December 12-én a Bizottság a 659/1999/EK rendelet végrehajtásáról szóló 794/2004/EK rendelet módosításáról szóló, az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályokkal kapcsolatos rendeletet (86) nyújtott be. Az új rendelet a bejelentési eljárással kapcsolatban pontosításokat vezet be, és a kockázati tőke és a kutatás területén nyújtott támogatásokhoz új bejelentési formanyomtatványokat tartalmaz.

Ugyancsak összhangban az állami támogatásokra vonatkozó cselekvési tervvel, a Bizottság április 24-én (87) és szeptember 8-án a csoportmentességekről szóló új rendeletre vonatkozó javaslatokat nyújtott be, amelyek célja a négy meglévő csoportmentességi rendelet egyszerűsítése és egységes szerkezetbe foglalása. Ezek a következők: a KKV-knak nyújtott támogatások, ideértve a kutatási és fejlesztési támogatásokat, valamint a foglalkoztatási, képzési és regionális támogatások. Emellett az új rendelet kiterjeszti a csoportmentességet három új támogatásfajtára is: a környezetvédelmi, a tőkekockázati és a nagyvállalatoknak nyújtott kutatási-fejlesztési támogatásokra.

Statisztikai szempontból a Bizottsághoz beérkezett, állami támogatásokkal kapcsolatos bejelentések száma 2006-hoz képest csökkent, 2007 során ezek száma 777 volt. A Bizottság ezenkívül 653 végső határozatot hozott (88). Az esetek mintegy 96%-ában engedélyezte a támogatást, míg a fennmaradó 4%-ban elutasító határozatot fogadott el, miután arra a következtetésre jutott, hogy a kérdéses intézkedések összeegyeztethetetlenek az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal és a közös piaccal.

A vállalkozások esetében alkalmazandó versenyszabályok

Április 25-én közzétett állásfoglalásában az Európai Parlament véleményt nyilvánított a Bizottság által 2005-ben (89) az EK antitrösztszabályainak megsértésére épülő kártérítési keresetekkel kapcsolatban nyilvánosságra hozott zöld könyvről.

A kartellek tekintetében a Bizottság mintegy 3,33 milliárd euro összértékű bírságot szabott ki a megállapodásokban részt vevőkre olyan piacok szereplői esetében, mint például a felvonók és mozgólépcsők piaca (90), a síküveg piaca (91), a holland sörpiacon (92), valamint a cipzárak és felhelyező berendezések piacán (93).

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt a Bizottság július 4-én 151 millió eurós bírságot szabott ki a Telefónicára, amiért az több mint öt éven keresztül tisztességtelen árképzési gyakorlatot folytatott a spanyolországi széles sáv piacán, mert árprést alkalmazott a

(85) COM(2007) 253 (HL C 181., 2007.8.3.). (86) IP/07/1911. (87) IP/07/549. (88) E határozatok konkrétan a feldolgozóiparra, a mezőgazdasági szolgáltatásokra, a közlekedésre, a halászatra, valamint a kézműves

ágazatra és a szolgáltatásokra vonatkoztak. (89) COM(2005) 672 (HL C 49., 2006.2.28.). (90) IP/07/209. (91) IP/07/1781. (92) IP/07/509. (93) IP/07/1362.

HU 30 HU

versenytársaknak kiszámlázott nagykereskedelmi és saját ügyfeleinek kiszámlázott kiskereskedelmi szolgáltatásainak árai között (94).

Szeptember 17-én az Elsőfokú Bíróság a lényegi elemeket illetően megerősítette a Bizottság 2004. márciusi, a Microsoft gazdasági erőfölénnyel való visszaélésének szankcionálása tárgyában hozott határozatát. E határozat értelmében a Microsoftra 497 millió eurós bírságot szabtak ki az EK-Szerződés gazdasági erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó (82. cikk) szabályainak megszegése miatt, mert az visszaélt a személyi számítógépek operációs rendszereinek piacán meglévő majdnem teljes monopolhelyzetével, és korlátozta a versenyt a munkacsoportszerverekhez való operációs rendszerek és a médialejátszók piacán.

Az antitrösztszabályok területén ezenkívül a Bizottság a Groupement des cartes bancaires „CB” (Franciaország) tekintetében hozott határozatot, amelynek értelmében a CB megszegte az EK-Szerződésnek a versenykorlátozó magatartás tilalmával kapcsolatos szabályait, mert a bankkártyák versenyképes áron való kibocsátását ellehetetlenítő árképzési gyakorlatot folytatott (95). Ezenkívül a Bizottság október 3-án 10 millió eurós bírságot szabott ki a Visára az EK-Szerződés szabályainak és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás versenykorlátozó magatartásról szóló szabályainak megsértése miatt (96). December 19-én a Bizottság úgy határozott, hogy a MasterCard által az Európai Gazdasági Térség (EGT) belső határain átnyúló, MasterCard és Maestro kártyás fizetési tranzakciókért felszámított multilaterális bankközi díjak alkalmazása sérti az EK-Szerződés a versenykorlátozó kereskedelmi magatartással kapcsolatos szabályait (97).

Az összefonódások terén a Bizottsághoz érkezett bejelentések száma tovább nőtt az elmúlt évekhez képest. A bejelentések több mint 97%-át jóváhagyták, többségüket egy hónapon belül. Néhány esetben ugyanakkor részletes vizsgálatot végeztek. Ennek megfelelően a Bizottság vizsgálatot folytatott az Aer Lingusnak a rivális Ryanair által tervezett felvásárlása ügyében (98). Június 27-én a Bizottság kifogást emelt a tervezett felvásárlás ellen, amely a verseny megszűnése miatt kedvezőtlen helyzetbe hozta volna a fogyasztókat, mivel monopolhelyzetet vagy gazdasági erőfölényt biztosító helyzetet teremtett volna a két említett vállalat által üzemeltetett 35 útvonal vonatkozásában. A Bizottság többek között alapos vizsgálatot indított a Télé2 France az SFR általi (99), a Constantia a Kronospan általi (100) felvásárlásának terve ügyében, illetve a Sony és a BMG zenei hangfelvételek területén folytatott tevékenységének összefonódása ügyében (101). E vizsgálatokból az derült ki, hogy az említett összefonódások, abban a formában, ahogyan eredetileg bejelentették őket, igen nagy mértékben akadályozták volna a versenyt. A Bizottság aggodalmainak eloszlatására az érintett felek módosítottak tervezett műveleteiken. Ennek alapján a Bizottság engedélyezte ezeket az összefonódásokat, július 18-án (102), szeptember 19-én (103), illetve október 3-án (104).

A proaktív versenypolitika megerősítése

(94) IP/07/1011. (95) IP/07/1522. (96) IP/07/1436. (97) IP/07/1959. (98) IP/07/893. (99) IP/07/347. (100) IP/07/842. (101) IP/07/272. (102) IP/07/1120. (103) IP/07/1360. (104) IP/07/1437.

HU 31 HU

A Bizottság által szorgalmazott proaktív versenypolitika (105) keretében az európai földgáz- és villamosenergia-ágazat és a lakossági banki tevékenység piaca vonatkozásában indított két vizsgálat eredményeit hozták nyilvánosságra január 10-én (106), illetve január 31-én (107). A Bizottság ebben hangsúlyozza, hogy ezen a két területen egyszerre kell alkalmazni a versenyjogot és a rendeletekben meghatározott korrekciós intézkedéseket. Szeptember 25-én a Bizottság nyilvánosságra hozta a vállalati vagyonbiztosítással kapcsolatos ágazati vizsgálatról szóló eredményeit (108), amelyben a vállalati vagyonbiztosítási ágazatban működő verseny fokozását célzó intézkedésekre tesz ajánlásokat.

A nemzetközi együttműködés területén a Tanács április 23-án tárgyalási irányelveket fogadott el az Európai Közösség és a Koreai Köztársaság között a verseny témájában megkötendő megállapodás tervezetével kapcsolatban.

Június 19-én az Európai Parlament a versenypolitikával kapcsolatos 2005. évi jelentésről szóló állásfoglalásában kedvezően fogadta a Bizottság által alkalmazott, gazdasági elveken alapuló megközelítést, valamint a Bizottság azon erőfeszítését, hogy az európai versenyhálózat keretében javuljon a határozatok végrehajtásának minősége.

Július 10-én (109) a Bizottság irányvonalakat fogadott el, amelyben megmagyarázza az összefonódások ellenőrzésének területével kapcsolatos hatáskör vonatkozásában jelenleg alkalmazott gyakorlatát. A Bizottság a hatályos jogszabályszövegek kodifikációját végzi, és az európai bíróságok által hozott határozatok, illetve a 2004-ben elfogadott, összefonódásokkal kapcsolatos új rendelet fényében módosítja azokat. Ezen túlmenően a Bizottság frissített irányvonalak kibocsátását is tervezi a tranzakciók ellenőrzésének az összefonódásokról szóló rendelet alapján végzett vizsgálatával kapcsolatos hatásköre tekintetében.

Szeptember 13-án a Bizottság nyilvános konzultációt (110) indított az Európai Unió versenyszabályainak a tengeri szállítási ágazatra való alkalmazásával kapcsolatos iránymutatás-tervezetről. Ez az iránymutatások kidolgozásának közbülső állomását jelenti, az iránymutatások végső formában történő előterjesztése pedig 2008-ra várható. Az iránymutatás-tervezet kidolgozására a vonalhajózási konferenciák számára engedélyezett csoportmentesség hatályon kívül helyezését és a versenyjog – 1/2003/EK rendelet (111) – alkalmazási szabályainak a kabotázs- és a tramphajózási (igény szerinti szállítási) szolgáltatásokra való kiterjesztését követően került sor a Tanács 2006. szeptember 25-i döntésének megfelelően.

Általános hivatkozások és más hasznos linkek

<LIENS2.1></LIENS2.1>

</DOC>

<T6>2. szakasz

(105) COM(2004) 293 (HL C 122., 2004.4.30.). (106) COM(2006) 851 (HL C 138., 2007.6.22.). (107) COM(2007) 33 (HL C 181., 2007.8.3.). (108) COM(2007) 556 (HL C 4., 2008.1.9.). (109) IP/07/1043. (110) IP/07/1325. (111) HL L 1., 2003.1.4.

HU 32 HU

<T2>2.2. A fellendülés mozgatóerői

<T3>2.2.1. A belső piac felülvizsgálata és előrelépések annak területén

Az egységes piac felülvizsgálata

2007 elején az intézmények megkezdték az egységes piac modelljének újragondolását, ami új szakasz kezdetét jelenti az európai integráció e pillérének történetében.

Január 17-én a Gazdasági és Szociális Bizottság feltáró véleményt fogadott el „az egységes piac felülvizsgálatáról” (112), továbbá március 27-én a Régiók Bizottsága kezdeményező véleményt fogadott el „az egységes piac jövőjéről és a mai európai társadalom helyzetének felméréséről” (113).

Február 22-én a Bizottság közleményt fogadott el „Az egységes piac a polgárok számára – Időközi jelentés az Európai Tanács 2007-es tavaszi ülésére” (114) címmel, amelyben bemutatja, hogy miként képzeli el az egységes piacot a 21. században. Új szempontokat javasol továbbá annak megvizsgálására, hogy miként lehet az egységes piacot hatás- és eredménycentrikusabbá, hatékonyabbá, illetve decentralizáltabbá tenni, valamint fokozni hálózatalapúságát, elérhetőségét, illetve a nemzetközi kihívásokra való reakciókészségét. Február 19-i és november 22-i következtetéseiben a Tanács tudomásul vette az egységes piac felülvizsgálatának folyamatos értékelését. Az Európai Tanács márciusi ülésén ismertették ezeket az új szempontokat, és hangsúlyozták, hogy az új gazdasági környezethez való alkalmazkodás érdekében a belső piac működését tovább kell fejleszteni.

Szeptember 4-én az Európai Parlament határozatot fogadott el az egységes piac felülvizsgálatáról, amelyben javasolta, hogy az annak működését akadályozó tényezőket és a hatékonyságbeli fogyatékosságokat a meglévő szabályok jobb végrehajtásával és alkalmazásával küzdjék le.

A felülvizsgálat eredménye az „Egységes piac a 21. századi Európa számára” című közlemény (115) lett, amelyet a Bizottság november 20-án fogadott el. Ez a közlemény az egységes piac átalakítását célzó gyakorlati intézkedéscsomaggá alakítja a februári időközi jelentést. Ehhez a közleményhez csatolták az általános érdekű szolgáltatásokról – beleértve az általános érdekű szociális szolgáltatásokat – szóló közleményt (116), valamint az Európa „új szociális jövőképét” bemutató dokumentumot (117). Az intézkedéscsomag alapját többek között olyan munkadokumentumok képezik, amelyek részletezik, hogy milyen módon tervezi modernizálni a Bizottság az egységes piacra vonatkozó politikáját.

A közlemény – többek között – új szemléletmódról, valamint egy, a globalizáció hatásainak az egységes piac általi jobb kihasználását, a fogyasztóknak nyújtott mozgástér növelését, a kisvállalkozások felé történő nyitást, az innováció ösztönzését, valamint a szociális és a környezetvédelmi területen elért eredmények megőrzésének támogatását célzó intézkedéssorozatról számol be. Az egységes piaci csomagban tervbe vett fő politikai lépések között az alábbiakat célzó kezdeményezésekre irányulóak is szerepelnek:

(112) HL C 93., 2007.4.27. (113) HL C 156., 2007.7.7. (114) COM(2007) 60 (HL C 138., 2007.6.22.). (115) COM(2007) 724. (116) COM(2007) 725. (117) COM(2007) 726.

HU 33 HU

• a fogyasztók szerződéses jogai gyakorlásának és országhatároktól független kártérítésének előmozdítása;

• a fogyasztók támogatása abban, hogy nagyobb mértékben élvezhessék a pénzügyi piacok megnyitásának előnyeit;

• a fogyasztók és a kisvállalkozások jobb tájékoztatása;

• azon ágazatok hiányosságainak megszüntetése, amelyek tekintetében az egységes piacnak hatékonyabbnak kellene lennie;

• „kisvállalkozási törvényjavaslat” kidolgozása és a „kutatói útlevél” bevezetése;

• az általános érdekű szolgáltatásokra és az általános érdekű szociális szolgáltatásokra vonatkozó közösségi jogszabályok végrehajtása részletes szabályainak pontosítása és a szociális szolgáltatások minőségének javítása az Unión belül.

Általános stratégia

A Bizottság jelentős szabályozási csomagot fogadott el a belső piac fejlődésére vonatkozóan, amelynek központi eleme „Az áruk belső piaca: Európa versenyképességének pillére” című közlemény (118). Ez a csomag négy kezdeményezést tartalmaz, amelyek beleilleszkednek a 21. századi egységes piac új stratégiájába, különösen a piac működésének javítása vonatkozásában (lásd a következőkben).

Az áruk szabad mozgása

Február 14-én a Bizottság szabályozási csomagot fogadott el a belső árupiacra vonatkozóan; a csomag a következő négy kezdeményezésből áll, amelyek célja az áruk szabad mozgásának könnyebbé tétele, valamint a belső piacra vonatkozó szabályoknak és elveknek az árubiztonsági szabályok szigorításával egyidejűleg történő egyszerűsítése és korszerűsítése:

• rendeletjavaslat az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról (119);

• rendeletjavaslat a termékek forgalmazása tekintetében akkreditációs és piacfelügyeleti előírások megállapításáról (120);

• határozatjavaslat a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről (121); valamint

• értelmező közlemény a valamely másik tagállamból származó gépjárművek nyilvántartásba vételi eljárásairól (122). Március 21-én a Bizottság jelentést (123) fogadott el a műszaki szabványokkal és szabályokkal kapcsolatos tájékoztatási eljárásról rendelkező 98/34/EK irányelvben (124) megállapított eljárások 2002 és 2005 közötti alkalmazásáról. A

(118) COM(2007) 35 (HL C 138., 2007.6.22.). (119) COM(2007) 36 (HL C 138., 2007.6.22.). (120) COM(2007) 37 (HL C 138., 2007.6.22.). (121) COM(2007) 53 (HL C 138., 2007.6.22.). (122) SEC(2007) 169. (123) COM(2007) 125 (HL C 181., 2007.8.3.) és SEC(2007) 350. (124) HL L 204., 1998.7.21.

HU 34 HU

jelentés következtetései megerősítik a tagállamoknak az irányelv alkalmazásáról alkotott pozitív véleményét. A jelentés olyan megközelítési módokat is javasol, amelyek lehetővé teszik az irányelv alkalmazóinak, és különösen a gazdasági szereplőknek, hogy teljes mértékben élvezhessék annak előnyeit.

December 5-én a Bizottság a védelmi csomag keretében irányelvjavaslatot (125) fogadott el a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről, amely az ezen termékek Unión belüli kereskedelmét korlátozó tényezők visszaszorítására irányul.

A szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadsága

A pénzügyi szolgáltatások 2007 eleje óta a figyelem középpontjába kerültek. Február 22-én a Tanács következtetéseket fogadott el az értékpapírügyletekkel kapcsolatos elszámolásra és kiegyenlítésre (és különösen a tárgyalási és tárgyalás utáni infrastuktúra-szolgáltatók által aláírt magatartási kódexre) vonatkozóan; ez olyan kulcsfontosságú területe az Európai Unión belüli pénzügyi integrációnak, amelyen belül a kereskedelmi ügyleteket követő szolgáltatások hatékonyságának és megbízhatóságának tekintetében jelentős előrelépésekre van szükség.

Március 19-én a Bizottság értelmező közleményt (126) tett közzé „A székhely szerinti tagállamnak és a fogadó tagállamnak az ÁÉKBV-k forgalmazási tevékenységére vonatkozó hatásköre az ÁÉKBV-irányelv (127) VIII. szakasza értelmében” címmel. Ez a közlemény arra irányul, hogy megszüntessék az említett irányelv értelmezésében megmutatkozó különbségeket, és javítsák annak érvényesülését.

Áprilisban a Bizottság elfogadta a közösségi jog alapján a közvetítők tekintetében a szakmai felelősségbiztosításra megállapított követelmények további megfelelőségéről szóló jelentést (128), valamint az egységes piaci lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló zöld könyvet (129). Ezekben elemzési szempontokat és megvalósítandó lépéseket javasol, mert azt tapasztalta, hogy a lakossági pénzügyi szolgáltatások valódi egységes piacának megvalósulásához még jelentős erőfeszítésekre van szükség.

Május 8-án a Tanács két következtetéssorozatot fogadott el. Az egyikben üdvözli a Bizottságnak a befektetési alapokra vonatkozó egységes piaci keretszabályozás javításáról szóló fehér könyvét (130). A másikban megállapítja, hogy a spekulatív befektetési alapok jelentősen hozzájárultak a pénzügyi rendszer hatékonyságának javításához, de egyben felhívja a figyelmet az ezek tevékenységével esetlegesen együtt járó elvi és gyakorlati veszélyekre.

Május 23-i határozatában az Európai Parlament megerősítette az egészségügyi szolgáltatások speciális jellegére vonatkozó álláspontját, és felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a – különösen az Európai Bíróság betegjogokkal kapcsolatos joggyakorlatának kodifikálásához – szükséges intézkedésekről. A Parlament nagy mozgásteret követelt a betegek és az ágazatban dolgozók számára. Azt is kérte a Bizottságtól, hogy támogassa az online egészségügyi szolgáltatások és a távorvoslás bevezetését.

(125) COM(2007) 765. (126) COM(2007) 112 (HL C 181., 2007.8.3.). (127) 85/611/EK irányelv (HL L 375., 1985.12.31.). (128) COM(2007) 178 (HL C 181., 2007.8.3.). (129) COM(2007) 226 (HL C 181., 2007.8.3.). (130) COM(2006) 686 (HL C 181., 2007.8.3.).

HU 35 HU

Május 30-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság saját kezdeményezésű véleményt fogadott el „A szolgáltatások belső piaca – A munkaerőpiac és a fogyasztóvédelem követelményei” címmel (131), amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az aktuális szolgáltatási belső piaci stratégiának a munkaerőpiacra, a foglalkoztatási feltételekre és a fogyasztóvédelemre gyakorolt hatásaira, és ezáltal gyakorlati hasznot jelentsen az érintett személyek és az EU-intézmények számára.

A Bizottság a gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos egyes kérdésekről szóló, június 25-i jelentésében (132) foglalkozott az indokolással ellátott ajánlat/válasz rendszerének támogatására bevezetett nemzeti büntetőintézkedések eredményességével és a jogvédelmi költségek viselésével.

Július 10-én a Bizottság előterjesztette a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló („Szolvencia II”) irányelvjavaslatot (133). Ebben a biztosítók fizetőképességére vonatkozó követelmények szigorítását javasolta annak érdekében, hogy elegendő tőkével rendelkezzenek az olyan kedvezőtlen körülményekkel való szembenézéshez, mint az árvizek, a viharok vagy a súlyos közúti balesetek. A javaslat értelmében a biztosítóknak elegendő tőkével kell rendelkezniük ahhoz is, hogy fedezni tudják az olyan, piaci, hitel- és működési kockázatokat, amelyekre a jelenlegi európai uniós szabályozás nem vonatkozik.

Az Európai Parlament a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó politikáról (2005–2010) szóló, július 11-i határozatában a következőkkel foglalkozott: a piac koncentrációja; az alternatív befektetési eszközök; a finanszírozás lehetőségei a kiskereskedelemben; a pénzügyi kultúra és a felhasználók hozzájárulása a döntéshozatalhoz; a jogalkotás javításának eszközei; az elvi kockázatok; a szabályozás és a felügyelet szerkezete; az intézkedések általános hatása.

Szeptember 26-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság saját kezdeményezésű véleményt fogadott el (134) „A pénzügyi piacok fejlődésének gazdasági és szociális következményei” címmel. Ebben a következő négy területre vonatkozóan fogalmaz meg ajánlásokat: tájékoztatás, átláthatóság, a befektetők és a fogyasztók védelme; a kockázatok kezelése és megosztása; a pénzügyi stratégia és az európai szociális modell összeegyeztetése; a méltányos adóztatás.

Szeptember 18-án a Tanács tárgyalási irányelveket fogadott el az Egyesült Államokkal kötendő, a fogadási és a szerencsejáték-szolgáltatásokra irányuló megállapodásra vonatkozóan.

Október 9-i ülésén a Tanács következtetéseket fogadott el egyfelől az Európai Unió eszközeiről a pénzügyi stabilitás területén, másfelől az értékpapírügyletek elszámolásáról és kiegyenlítéséről.

Az adójogszabályoknak való megfeleléssel foglalkozó szakértői csoport („Fisco-csoport”) egy október 23-i brüsszeli konferencián mutatta be azt a jelentését, amelyben megoldásokat javasol az ügylet utáni adójogkövetés európai akadályai ellen. E szakértői csoport munkájára alapozva a Bizottság ütemtervvel ellátott konkrét intézkedéseket fog kidolgozni.

(131) HL C 175., 2007.7.27. (132) COM(2007) 207. (133) COM(2007) 361. (134) HL C 10., 2008.1.15.

HU 36 HU

A pénzügyi szolgáltatások területén az Európai Parlament és a Tanács november 13-án irányelvet (135) fogadott el, amely az egységes eurofizetési térség (SEPA) létrehozásához szükséges jogi alapok lefektetésével könnyebbé teszi az Európai Unión belüli fizetési műveleteket, különösen az átutalásokat, a közvetlen beszedési megbízásokat és a bankkártyával történő fizetéseket. Az irányelv megerősíti a fizetési szolgáltatásokat igénybe vevők teljes körének jogait és védelmét.

December 18-án a Bizottság fehér könyvet fogadott el „A jelzáloghitel európai piacának integrációja” címmel (136). A jelzáloghitel-piac jelentőségének tudatában a Bizottság teljes körű vizsgálatot folytatott annak működéséről és integrációs szintjéről. A fehér könyv e vizsgálat következtetéseit tartalmazza, és olyan arányos intézkedéseket „gyűjt egybe” amelyek javítják az európai jelzáloghitel-piac versenyképességét és hatékonyságát, így előnyösek mind a fogyasztók, mind a hitelezők, mind pedig a befektetők szempontjából.

Ugyanezen a napon a Bizottság közleményt fogadott el „a pénzügyi oktatásról” (137). Ebben olyan jogilag nem kötelező elvek szerepelnek, amelyeket a tagállamok és az érintett felek útmutatóként használhatnak a pénzügyi oktatási programok kidolgozása és végrehajtása során.

December 21-i közleményében ezenkívül a Bizottság a kockázatitőke-alapok határokon átívelő befektetéseit ösztönző intézkedéseket is javasolt (138).

2007-ben emellett folytatódott a postai szolgáltatások belső piacának teljes megvalósításával (139) kapcsolatos, különböző intézményekben zajló munka.

Társasági jog, vállalatirányítás és a pénzügyi bűnözés elleni küzdelem

Február 1-jei határozatában az Európai Parlament 11 ajánlást fogalmazott meg az európai magántársaság jogállásával (140) kapcsolatban, és felkérte a Bizottságot, hogy erre vonatkozóan 2007 folyamán terjesszen elő számára jogalkotási javaslatot. Az ajánlások a társaság formájával, létrehozásának módjával, tőkéjével, valamint az ügyvezetésnek és a tagoknak a vagyon csökkenése esetén viselt felelősségével kapcsolatos közösségi jogi rendelkezésekre vonatkoznak.

Július 10-i közleményében a Bizottság közzétette a társaságok számára a társasági jog, a számvitel és a könyvvizsgálat területén biztosított egyszerűsített üzleti környezetről (141) alkotott véleményét. Az utóbbi években bekövetkezett változások (a gazdaság globalizálódása, az ugrásszerű technikai fejlődés, az új nemzetközi számviteli szabályok, a bírói joggyakorlat fejlődése) miatt a Bizottság szerint felül kell vizsgálni a vonatkozó irányelvek korszerűségét. Ennek érdekében a Bizottság egyeztetni kíván a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel és az érintett felekkel.

Július 11-én az Európai Parlament és a Tanács aláírta az egyes részvényesi jogoknak a tőzsdén jegyzett társaságokban történő gyakorlására vonatkozó irányelvet (142). Ezen irányelv célja,

(135) 2007/64/EK irányelv (HL L 319., 2007.12.5.). (136) COM(2007) 807. (137) COM(2007) 808. (138) COM(2007) 853. (139) COM(2006) 594 (HL C 332., 2006.12.30.). (140) HL C 250. E, 2007.10.25. (141) COM(2007) 394 (HL C 191., 2007.8.17.). (142) 2007/36/EK irányelv (HL L 184., 2007.7.14.).

HU 37 HU

hogy – a közgyűlés keretében gyakorolható részvényesi jogokra vonatkozó különleges követelmények bevezetésével – megszüntesse azokat a főbb akadályokat, amelyek a szavazati jognak a valamely tagállamban székhellyel rendelkező tőzsdén jegyzett társaságokban történő, határokon átnyúló gyakorlását gátolják.

November 13-án az Európai Parlament és a Tanács aláírta a részvénytársaságok egyesülése vagy szétválása alkalmával független szakértő által készítendő jelentésre vonatkozó követelménnyel kapcsolatos irányelvet (143). Ez a javaslat egyike az adminisztratív terhek Unión belüli csökkentésére vonatkozó cselekvési program tíz gyors intézkedési javaslatának (144). A javaslat értelmében a részvényeseknek közvetlen lehetőségük lenne lemondani a szakértő által az egyesülés vagy a szétválás feltételeiről készített írásbeli jelentésről, aminek köszönhetően két irányelv (145) is összhangba kerülne a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló tizedik „társasági jogi” irányelvvel (146).

Számviteli rendszer és ellenőrzés

Július 6-án a Bizottság közzétette az európai értékpapír-bizottságnak és az Európai Parlamentnek szóló első jelentését a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) és a harmadik országok általánosan elfogadott nemzeti számviteli alapelvei (GAAP) közötti közelítésről (147). A jelentés elsősorban a Kanada, az Egyesült Államok és Japán hatóságai ezen a területen kifejteni tervezett tevékenységének menetrendjéről szól. Ezenfelül előzetes információkat tartalmaz további harmadik országoknak a közelítés érdekében tett erőfeszítéseiről.

Szellemi és ipari tulajdonjog

A Bizottságnak a jogszerű online zeneszolgáltatás érdekében a szerzői és szomszédos jogok közös, határokon átnyúló kezeléséről szóló ajánlásával (148) kapcsolatos március 13-i határozatában (149) az Európai Parlament annak egyértelművé tételére hívta fel a Bizottságot, hogy az ajánlás kizárólag az online értékesített zenefelvételekre vonatkozik. Az Európai Parlament arra is felkérte a Bizottságot, hogy a lehető legrövidebb időn belül tegyen olyan keretirányelv-javaslatot, amely a digitális korszak sajátosságaira és az európai kulturális sokszínűség megóvásának követelményére tekintettel rendezi a szerzői és szomszédos jogok közös kezelését az online zenekereskedelem területén.

Az Európai Tanács tavaszi ülésén hangsúlyozták, hogy fokozni kell a szerzői jogok nemzetközi szintű védelmét, valamint a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelmet.

Április 3-án, a szabadalmi politika keretében, a Bizottság közleményt (150) fogadott el „Az európai szabadalmi rendszer fejlesztéséről” címmel, amely egy 2006 januárjában megkezdett egyeztetés eredményeit mutatja be. Ez a közlemény 2008-ban várhatóan olyan stratégiával fog kiegészülni, amely a szerzői jogok valamennyi területén még függőben lévő fő kérdésekkel foglalkozik.

(143) 2007/63/EK irányelv (HL L 300., 2007.11.17.). (144) Lásd ezen jelentés I. fejezete 1. szakaszának „Az igazgatási költségek csökkentése” című részét. (145) 78/855/EGK irányelv (HL L 295., 1978.10.20.) és 82/891/EGK irányelv (HL L 378., 1982.12.31.). (146) 2005/56/EK irányelv (HL L 310., 2005.11.25.). (147) COM(2007) 405 (HL C 191., 2007.8.17.). (148) HL L 276., 2005.10.21. (149) HL C 301. E, 2007.12.13. (150) COM(2007) 165 (HL C 191., 2007.8.17.).

HU 38 HU

A Tanács a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) pénzügyi tervére vonatkozó májusi következtetéseiben emlékeztetett arra, hogy 1996-os létrehozása óta ez a szervezet jelentősen hozzájárult a belső piac működésének javításához. A Tanács felhívta a Bizottságot, hogy a mielőbbi befejezés érdekében kezdje meg a közösségi védjegyek rendszere általános működésének átvilágítását.

Július 27-én a Bizottság elfogadta azokat az intézkedéseket, amelyekkel a közösségi formatervezési és mintaoltalmi rendszer megfeleltethető a Szellemi Tulajdon Világszervezete égisze alatt kialakított nemzetközi rendszernek.

Közbeszerzés

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság az Európai Unión belüli közbeszerzésekre vonatkozó januári véleményében (151) elemezte a jelenlegi helyzetet, és javaslatokat fogalmazott meg a belső piac e jelentős területe működésének további javítása céljából.

Május 23-án az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos, a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó korlátozások megszüntetéséről és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseknek képviseleteken vagy fióktelepeken keresztül eljáró ajánlattevők számára történő odaítéléséről szóló, 71/304/EGK irányelvet hatályon kívül helyező irányelvet (152). Ez a lépés az acquis communautaire egyszerűsítése érdekében tett erőfeszítések sorába illeszkedik.

Június 20-i határozatában az Európai Parlament kiemelte, hogy a közbeszerzésekre vonatkozó irányelvek nemzeti jogba történő átültetésének határideje 2006. január 31-e volt, amelyet csak húsz tagállam tartott be. Ezért azt ajánlotta a Bizottságnak, hogy terjesszen elő a tagállamokat kötelezettségeik teljesítésére ösztönző cselekvési tervet, és különösen a jogsértő szabadkézi vételre, valamint a késedelmes vagy hibás átültetésre fektessen hangsúlyt.

A 2004/17/EK irányelv 30. cikke lehetővé teszi, hogy mentesítsék az irányelv hatálya alól a „liberalizált” tevékenységeket, vagyis azokat, amelyek „közvetlen módon ki vannak téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott”. E rendelkezés alapján a Bizottság 2007-ben négy határozatot (153) hozott, amelyekben mentesítette az áram- és gázszolgáltatást Angliában, Skóciában és Walesben, egyes futár- és csomagszállító szolgáltatásokat Dániában, egyes postai szolgáltatásokat Finnországban (kivéve az Åland-szigeteken), valamint az áramtermelést és -eladást Svédországban.

December 11-én az Európai Parlament és a Tanács aláírta a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárásokkal kapcsolatos közösségi jogszabályok módosításáról szóló irányelvet (154). Ez az irányelv javítja a tisztességtelennek tartott közbeszerzési eljárás esetén a vállalkozások által igénybe vehető nemzeti jogorvoslati eljárások hatékonyságát.

December 5-én, a védelmi csomag keretében a Bizottság elfogadta a védelmi és biztonsági közbeszerzésekről szóló irányelvjavaslatot (155). A javaslat rugalmasabbá tenné egyes építési

(151) HL C 93., 2007.4.27. (152) 2007/24/EK irányelv (HL L 154., 2007.6.14.). (153) 2007/141/EK (HL L 62., 2007.3.1.), 2007/169/EK (HL L 78., 2007.3.17.) , 2007/564/EK (HL L 215., 2007.8.18.) és

2007/706/EK (HL L 287., 2007.11.1.) határozatok. (154) 2007/66/EK irányelv (HL L 335., 2007.12.20.). (155) COM(2007) 766.

HU 39 HU

beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló védelmi és biztonsági közbeszerzések odaítélését.

<T3>2.2.2. Innováció és vállalkozási politika

A lisszaboni stratégia megvalósítása keretében a Bizottság április 4-én közzétette a kutatóintézmények és az ipar közötti tudásátadás hatékonyságának Európában történő javítására vonatkozó közleményét (156). Ebben kiemeli, hogy ez a tudásátadás az elmúlt évtizedben egyre intenzívebbé vált. A közleményben ismertetett elemzés keretében a Bizottság iránymutatást is megfogalmazott, amely arra irányul, hogy támogassa a kutatóintézményeket az iparral közös érdekeik meghatározásában, és hogy könnyebbé tegye a kölcsönös érdekből történő tudásátadás módszereinek kidolgozását. Október 11-én a Régiók Bizottsága véleményben (157) reagált a közleményre.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság július 11-i saját kezdeményezésű véleményben (158) elemezte az innováció hatását az ipari szerkezetváltásra. Ennek alapján ajánlásokat fogalmazott meg az innováció rendszerének azon vonatkozásaival kapcsolatban, amelyek ösztönözhetik a kutatási eredményeknek a kereskedelemben való közvetlen hasznosítását, valamint az európai ipar és gazdaság megerősítését és fejlődését. Ezenkívül az Európai Beruházási Bank (EBB) innovációt támogató erőfeszítéseit is üdvözölte. Július 12-én pedig közzétette a tudásba és az innovációba a lisszaboni stratégiával összefüggésben történő befektetésre vonatkozó véleményét (159).

Szeptember 11-én a Bizottság elfogadta a biztonsági kutatásokról és innovációról az állami és magánszféra között folyó párbeszédről szóló közleményét (160), amelyben javaslatot tett az Európai Biztonságkutatási és Innovációs Fórum (ESRIF) (161) létrehozására.

Innováció

Február 22-én a Bizottság közzétette a 2006-ra vonatkozó hatodik európai innovációs eredménytáblát (EIS). Az európai innovációs eredménytábla a lisszaboni stratégia keretében jött létre a különböző európai államok, az Egyesült Államok és Japán teljesítményének értékelése és összehasonlítása céljából. A hatodik táblából két kiemelkedő eredmény állapítható meg: egyfelől az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti innovációs különbség negyedik éve folyamatosan csökken; másfelől a nemzeti innovációs teljesítmények kezdenek közelíteni egymáshoz, mivel az új tagállamok egyre közelebb kerülnek az európai átlaghoz.

Február 23-án a Bizottság „Az állami megrendelésekkel kapcsolatos innovatív megoldások útmutatója – Tíz jó gyakorlati megoldás” című munkadokumentumot (162) is közzétette, amely az innováció állami megrendelésekkel történő ösztönzésének lehetőségeivel foglalkozik.

A nyilvános konzultáció érdekében a Bizottság július 27-én közzétette „A szolgáltatások területén történő innovációt szolgáló európai stratégia felé – A jövőbeli lépések előtt álló kihívások és legfontosabb kérdések” című munkadokumentumot (163).

(156) COM(2007) 182 (HL C 181., 2007.8.3.). (157) HL C 305., 2007.12.15. (158) HL C 256., 2007.10.27. (159) HL C 256., 2007.10.27. (160) COM(2007) 511 (HL C 4., 2008.1.9.). (161) Lásd továbbá e fejezet 2. szakaszának „Kutatás” című részét. (162) SEC(2007) 280.

HU 40 HU

November 22-én a Tanács üdvözölte a 2006 decemberében elfogadott innovációs stratégia megvalósításában elért eredményeket.

A vállalkozási tevékenység előmozdítása és a kis- és középvállalkozásokra (KKV) vonatkozó politika

A kis- és középvállalkozások gazdasági növekedésének finanszírozására vonatkozó bizottsági közleményről (164) szóló, február 14-i véleményében (165) a Régiók Bizottsága arra az alapvető problémára hívta fel a figyelmet, amelyet a nagy bankoknak a vidéki vagy gyéren lakott, illetve a gazdaságilag kevésbé fejlett térségek helyi piacairól történő kivonulása okoz. Megítélése szerint az e területre vonatkozó szabályozás módosítása jelentős hatással lehetne a KKV-k pénzügyi eszközökhöz jutására. A kockázati tőke érdeklődésének felkeltése érdekében – többek között – azt ajánlja a Bizottságnak, hogy a legjobb regionális gyakorlati megoldások témáját vegye fel az európai szinten folytatandó konzultációk napirendjére.

Az Európai Tanács márciusi ülésén támogatták az adminisztratív terheknek az európai gazdaság ösztönzése érdekében történő csökkentését, különös tekintettel ez utóbbi KKV-kra gyakorolt hatására.

A vállalkozásokra és különösen a kis- és középvállalkozásokra (KKV-kra) vonatkozó többéves program (2001-től 2006-ig) pénzügyi eszközeiről szóló, május 4-én közzétett harmadik jelentésében (166) a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a KKV-garanciakeretet a piac nagyon kedvezően fogadta, valamint hogy a „hitelgarancia-” és a „mikrohitelablak” sikeresnek bizonyult, és lehetővé tette a közreműködő pénzügyi közvetítőknek, hogy növeljék forgalmukat, illetve több kockázatot vállaljanak. Megállapította azt is, hogy a versenyképességi és innovációs keretprogramon (VIK) belüli közösségi pénzügyi eszközök támogatást nyújtanak a hagyományos ágazatokban működő, valamint az információs és kommunikációs technológiákba, továbbá az innovációba – különösen az ökoinnovációba – befektető KKV-k számára. Következésképpen a VIK-nek a versenyképességhez hozzájáruló és a lisszaboni stratégiát támogató egyik legfőbb közösségi intézkedéssé kellene válnia.

A VIK-kel összefüggésben a Bizottság pályázati felhívást tett közzé egy új, a KKV-kat támogató „egységes európai hálózat” létrehozása érdekében, amely az euro-infoközpontok és az innovációközvetítő központok jelenlegi hálózata helyébe lép, és amely egységes támogatási szolgáltatásokat nyújt a vállalkozásoknak a vállalkozói tevékenység és az innováció ösztönzése céljából. Ez az egységes hálózat 2008 januárjától kezdi meg működését.

E hálózat irányítója a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal (EACI). Ezt a hivatalt a Bizottság május 31-én hozta létre a 2004-ben alapított Intelligens Energiával Foglalkozó Végrehajtó Hivatal feladatkörének kiszélesítésével és átnevezésével. A hálózaton kívül a hivatal irányítja a VIK-en belüli „Intelligens Energia – Európa” programot, valamint a közlekedés területén működtetett Marco Polo-programot.

A VIK-ben – a működésének jogalapját képező rendelkezések értelmében – részt vehetnek harmadik országok is. 2007-ben fejeződtek be az EGT/EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) -államoknak, Horvátországnak, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak és Izraelnek a VIK „vállalkozási tevékenység és innováció” speciális programjában való

(163) SEC(2007) 1059. (164) COM(2006) 349. (165) HL C 146., 2007.6.30. (166) COM(2007) 235.

HU 41 HU

részvételére vonatkozó tárgyalások és formai előkészületek. A tárgyalások folytatódnak más államokkal.

Május 24-i ülésén az Európai Parlament hangsúlyozta a KKV-k finanszírozási lehetőségei javításának szükségességét. Megállapította, hogy a Bizottság stratégiája, amelyet az Európai Unió széles körű innovációs stratégiájára vonatkozó közleményben (167) fejtett ki, a kockázati tőkére alapozott jelenlegi rendszerre helyezi a hangsúlyt, amely azonban szerinte nem alkalmas a KKV-k és a mikrovállakozások finanszírozási szükségleteinek kielégítésére. Az Európai Parlament szerint speciális programot kell alkotni a KKV-k innovációs tevékenységének ösztönzésére, pénzügyi segítséget kell nyújtani szabadalmaik benyújtásához, valamint több közbeszerzéssel kell támogatni az innovációt.

Július 12-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság saját kezdeményezésű véleményt fogadott el a vállalkozásokban – különösen a KKV-kban – rejlő lehetőségekről (168). Ebben elsősorban a Bizottságot és a Tanácsot kérte arra, hogy mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy a kisvállalkozások elsődlegessége alapelve legyen minden vonatkozó szabályozási intézkedésnek. Arra is felkérte a Bizottságot, hogy készítsen felmérést a KKV-k közösségi programokban történő részvételéről.

Október 4-én a Bizottság elfogadta a „Kis- és középvállalkozások – megoldás a további növekedésre és a jobb munkahelyteremtésre. A modern KKV-politika félidős felülvizsgálata” című közleményt (169), amely bemutatja a KKV-politika területén 2005 óta végbement fejlődést és a KKV-k érdekeinek a szakpolitikák nemzeti és a közösségi szintű kidolgozása során történő figyelembevételében elért biztató eredményeket.

„Az üzleti kudarc miatti megbélyegzés ellen – az újrakezdés politikájáért. A lisszaboni növekedési és foglalkoztatási partnerség megvalósítása” című, október 5-i közleményében (170) a Bizottság megállapította, hogy az üzleti kudarcok magas költsége csökkenthető lenne a nehéz helyzetbe jutott vállalkozások támogatásával, valamint – csőd esetén – az önhibájukon kívül csődbe jutottnak nyilvánított vállalkozások újrakezdésének könnyebbé tételével. A közleményből kitűnik, hogy egy újrakezdési politika kidolgozása jótékony hatással lenne az európai gazdaságra.

Október 8-án a Bizottság elfogadta a „Kicsi, környezetbarát és versenyképes. A kis- és középvállalkozásokat a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelésben segítő program” című közleményt (171). A KKV-kat a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelésben segítő program a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program egyik célkitűzésének a megvalósulása.

November 22-i ülésén a Tanács következtetéseket fogadott el a KKV-politikának a versenyképességre vonatkozó integrált megközelítésben játszott szerepéről.

Iparpolitika

Az iparpolitikáról szóló, május 22-i következtetéseiben a Tanács üdvözölte a közösségi kezdeményezések terén elért előrelépést, különösen a gépjárműiparral, a biotechnológiákkal,

(167) COM(2006) 502. (168) HL C 256., 2007.10.25. (169) COM(2007) 592 (HL C 4., 2008.1.9.). (170) COM(2007) 584 (HL C 4., 2008.1.9.). (171) COM(2007) 379 (HL C 4., 2008.1.9.).

HU 42 HU

az információs és kommunikációs technológiákkal, valamint a hajógyártással összefüggő ágazati kezdeményezések kedvező eredményeit. Kiemelte azonban, hogy az erőfeszítéseket folytatni kell annak érdekében, hogy a globalizáció kihívásaira a szociális és környezetvédelmi célkitűzések, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos törekvések figyelembevételével lehessen válaszolni. A Tanács megerősítette, hogy támogatja a Bizottság integrált megközelítését az iparpolitikában (lásd a következőkben), és arra szólított fel, hogy az Európai Tanács márciusi ülésének következtetéseit olyan, az ipar versenyképessége szempontjából fontos tényezők figyelembevételével valósítsák meg, mint: a környezetvédelmi, az energia- és az iparpolitika egymáshoz illeszkedése és egymást kiegészítő jellege; a „jobb szabályozás” megteremtésére irányuló kezdeményezés; a belső árupiac újraélénkítésének programja; a szabadkereskedelmi megállapodások érdekében folytatott tárgyalások, a dohai forduló lezárása és a piachoz jutási stratégia; az innovációs stratégia. A Tanács november 22-i ülésén is elfogadott következtetéseket az iparpolitikáról, mégpedig annak a versenyképességre vonatkozó integrált megközelítésben játszott szerepéről.

Július 4-én (172) a Bizottság közzétette az iparpolitika félidős felülvizsgálatának eredményeit, amelynek alapjait 2005-ben, egy integrált megközelítésben (173) fektette le. Az azóta elért fejlődés mérlegének megvonása alapján a Bizottság nem tart szükségesnek alapvető változásokat az így kialakított proaktív, de nem intervencionista politikában. Megítélése szerint azonban az éghajlatváltozás, a globalizáció és a technikai fejlődés versenyképességi nyomást gyakorol az Unió gazdaságára, amelynek e tényezőkhöz alkalmazkodnia kell. A Bizottság a 2007 és 2009 közötti időszakra nézve új kezdeményezések bevezetését is tervbe vette, mint például a fenntartható politikák támogatása az energiával és az éghajlatváltozással kapcsolatos területen, a nyersanyagok hozzáférhetőségének megőrzése, a nagy energiafelhasználású iparágak sajátosságait figyelembe vevő intézkedések, illetve az innováció ösztönzése. Meghatározta továbbá azokat a területeket – például a jogszabályi környezet egyszerűsítése és fejlesztése, illetve a csökkentett szénfelhasználású és energiatakarékos gazdaságra való áttérés –, amelyeken a folyamatban lévő kezdeményezések megerősítése szükséges.

A vállalkozások társadalmi felelősségvállalása

Abban a meggyőződésben, hogy a vállalkozások társadalmi és környezetvédelmi felelősségérzetének fokozása alapeleme az európai szociális modellnek és az Unió fenntartható fejlődésre irányuló stratégiájának, március 13-i határozatában (174) az Európai Parlament javasolta egyfelől olyan európai szabványcímke alkalmazását, amely azt jelölné, hogy a termék gyártása során tiszteletben tartották a dolgozók alapvető jogait, másfelől speciális minősítéseket magába foglaló szakmai rendszer kidolgozását a társadalmi ellenőrzés és a minőségtanúsítás területén. Azt kérte a Bizottságtól, hogy támogassa egy olyan követelményrendszer felállítását, amelyet a magukat felelősségvállalónak tartó vállalkozásoknak be kellene tartaniuk; ilyen követelmény lehet a vállalkozás vonatkozó gyakorlatának közzététele.

Idegenforgalom

Október 19-én a Bizottság elfogadta „A fenntartható és versenyképes európai idegenforgalom menetrendje” (175) című közleményt, amely az Európai Unió új idegenforgalmi politikája (176)

(172) COM(2007) 374 (HL C 246., 2007.10.20.). (173) COM(2005) 474 (HL C 49., 2006.2.28.). (174) HL L 301. E, 2007.12.13. (175) COM(2007) 621 (HL C 4., 2008.1.9.).

HU 43 HU

alkalmazása meghosszabbításának tekinthető. Ebben valamennyi érintett szereplőt felkérték, hogy fokozza az olyan fenntartható gyakorlati megoldások alkalmazását, amelyek hozzájárulnak Európa mint a legvonzóbb idegenforgalmi célpont versenyképességéhez. Május 22-én a Tanács következtetéseket fogadott el az idegenforgalmi politikáról.

Termékpolitika

Gépjárműipar

Február 7-én a Bizottság elfogadta a „A 21. századi versenyképes gépjárműipari szabályozási keret (CARS 21)” című közleményt (177). Ennek célja, hogy szabályozási keretet teremtsen egy olyan ágazat számára, amely képes megőrizni az európai gépjárműipar versenyképességét. A közleményben megfogalmazott ajánlások nyomán az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága november 14-én rendeleteket fogadott el az elektronikus menetstabilizációról és a nappali fényszórókról.

Február 7-én a Bizottság egy másik közleményt (178) is elfogadott „A személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi stratégia felülvizsgálatának eredményeiről” címmel. Szeptember 19-én a Bizottság e közlemény alapján rendeletjavaslatot (179) fogadott el. A javasolt szabályozás megállapítja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló integrált közösségi megközelítés keretében a személygépkocsik kibocsátására vonatkozó új szabályokat.

A szeptember 5-i 2007/46/EK irányelvvel (180) az Európai Parlament és a Tanács létrehozta a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszerei, alkatrészei és önálló műszaki egységei jóváhagyásának új keretét. Ettől kezdve a gépjárművek és alkatrészeik típusjóváhagyására vonatkozó európai uniós szabályozás annak biztosítására irányul, hogy az új gépjárművek, valamint a kereskedelmi forgalomba hozott alkatrészek és berendezések biztonsági és környezetvédelmi tulajdonságai magas szintűek legyenek.

Az európai utakon bekövetkező halálos balesetek számának csökkentése érdekében a Bizottság október 3-án elfogadta a gyalogosok és más veszélyeztetett úthasználók védelmére vonatkozó rendeletjavaslatot (181). A javaslat lehetővé teszi a hatályos jogszabályi előírások alkalmazását, valamint először ír elő aktív biztonsági követelményt. Ez magasabb szintű biztonságot jelent a gyalogosok számára, és lehetővé teszi, hogy 2009-től fékrásegítő rendszert építsenek a gépjárművekbe.

Október 10-én a Bizottság javaslatot terjesztett elő a hidrogénüzemű autók típusjóváhagyásának egyszerűsítéséről annak érdekében, hogy európai utakon gyakrabban lehessen találkozni velük (182). Ez a rendelet arra irányul, hogy közelítse egymáshoz a tagállamok biztonsági követelményeit az ilyen gépjárművek belső piacának megerősítése érdekében.

December 21-én a Bizottság elfogadta a gépjárműveknek és a motoroknak a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozó

(176) COM(2006) 134 (HL C 130., 2006.6.3.). (177) COM(2007) 22 (HL C 138., 2007.6.22.). (178) COM(2007) 19 (HL C 138., 2007.6.22.). (179) COM(2007) 856. (180) HL L 263., 2007.10.9. (181) COM(2007) 560 (HL C 4., 2008.1.9.). (182) COM(2007) 593 (HL C 4., 2008.1.9.).

HU 44 HU

rendeletjavaslatot (183). Ez a rendelet arra irányul, hogy szigorítsa az ilyen gépjárművek szennyezőanyag-kibocsátásával szembeni környezetvédelmi előírásokat.

Veszélyes termékek

A szeptember 25-i 2007/51/EK irányelvvel (184) az Európai Parlament és a Tanács a bizonyos higanytartalmú mérőeszközök forgalomba hozatalát érintő korlátozások tekintetében módosította a 76/769/EGK irányelvet.

Mértékegységek

Szeptember 10-én a Bizottság irányelvjavaslatot (185) fogadott el a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésével kapcsolatban.

Orvostechnikai eszközök

A 2007/47/EK irányelv szeptember 5-i elfogadásával (186) az Európai Parlament és a Tanács kiszélesítette az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 90/385/EGK irányelv szabályozási keretét, illetve módosította az orvostechnikai eszközökről szóló 93/42/EGK irányelvet és a biocidtermékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK irányelvet.

Űrpolitika

Április 26-án a Bizottság közleményt fogadott el az európai űrpolitikáról (187). E politika küldetésének alapja a világűrnek az Európai Unió és az Európai Űrhajózási Hivatal valamennyi tagállama általi békés kiaknázása, a következő célokkal: az európai közpolitikák céljait (elsősorban a Galileo helyzetmeghatározási rendszert és a Föld megfigyelésére irányuló globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelési [GMES] rendszert) szolgáló űralkalmazások kifejlesztése és kiaknázása; Európa biztonsági és védelmi szükségleteinek kielégítése; erős és versenyképes űripar létrehozása; az űrtudományba való jelentős befektetés által a tudásalapú társadalom létrehozásához történő hozzájárulás; valamint az új és kritikus technológiákhoz, rendszerekhez és kapacitásokhoz történő korlátlan hozzáférés garantálása a független európai űralkalmazások biztosítása céljából.

<T3>2.2.3. Versenyképesség a kulcsfontosságú ágazatokban

A védelmi ágazat

December 5-én, a védelmi csomag keretében a Bizottság közleményt (188) fogadott el „Az erősebb és versenyképesebb európai védelmi ipar stratégiája” címmel. Ez a közlemény különböző ajánlásokat fogalmaz meg az ágazat versenyképességének növelése érdekében.

<T3>2.2.4. Kutatás

Európai Kutatási Térség: új távlatok

(183) COM(2007) 851. (184) HL L 257., 2007.10.3. (185) COM(2007) 510 (HL C 4., 2008.1.9.). (186) HL L 247., 2007.9.21. (187) COM(2007) 212 (HL C 181., 2007.8.3.). (188) COM(2007) 764.

HU 45 HU

Az „Európai Kutatási Térség: új perspektívák” című, április 4-i zöld könyvben (189) a Bizottság kérdéseket fogalmazott meg arról, hogy miként lehetne az Európai Kutatási Térséget elmélyíteni és kiszélesíteni annak érdekében, hogy teljes egészében a megújított lisszaboni stratégia megvalósítását szolgálja. A tudományos közösségnek, a vállalkozásoknak és a lakosságnak olyan Európai Kutatási Térségre van szüksége, amelyet a következők jellemeznek: a szakértelemmel rendelkező kutatók megfelelő mobilitása; világszínvonalú kutatási infrastruktúra; kiváló kutatóintézmények; eredményes tudásmegosztás; megfelelően koordinált kutatási programok és prioritások; valamint az Európai Kutatási Térség megnyitása a világ felé.

Az Európai Kutatási Térség megvalósítása

A 7. EK-keretprogram és a 7. Euratom-keretprogram, amelyek költségvetése 53,2 milliárd EUR, az Európai Unió legfontosabb eszközei a kutatás európai szintű finanszírozása területén.

A 7. EK-keretprogram hatálya 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig tart. Négy egyedi program köré szerveződik, az európai kutatáspolitika négy fő célkitűzésének megfelelően:

• együttműködés: a vállalkozások és az egyetemek közötti együttműködés ösztönzése nagyobb vezető szerep elérése érdekében a kulcsfontosságú technológiai ágazatokban;

• ötletek: a tudomány határait érintő alapkutatások támogatása (az Európai Kutatási Tanács [EKT] által megvalósítandó program);

• emberek: Európa és a világ többi része kutatói mobilitásának és pályafutás-fejlesztésének könnyebbé tétele;

• kapacitások: az Európa virágzó tudásalapú gazdasággá válásához szükséges kapacitások fejlesztése.

Ezeken kívül egyedi program vonatkozik a Közös Kutatóközpont nem nukleáris tevékenységére.

A 7. Euratom-keretprogram hatálya 2007. január 1-jétől 2011. december 31-ig tart. A fúziós energia, valamint a maghasadásból származó energia és a sugárvédelem külön programban részletezett kutatási tevékenységeit fedi le. 2007-ben Észtország, Ciprus és Málta az európai fúziós fejlesztési megállapodás (EFDA) tagja lett, és felkérték őket, hogy hozzanak létre transznacionális kutatási egységeket más Euratom-társulásokkal. Észtország már létre is hozott egy kutatási egységet a finn Euratom-társulással. Egy másik egyedi program a Közös Kutatóközpont nukleáris tevékenységére vonatkozik.

A 7. keretprogram első éve alatt a Bizottság elfogadta a felsorolt, 2007-ben mintegy 7 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező egyedi programok megvalósításának munkaprogramjait. Szintén elfogadta a két keretprogramba tartozó közvetett tevékenységekre vonatkozó pályázatok benyújtásának, valamint azok értékelési, kiválasztási és odaítélési eljárásainak szabályait.

Az „együttműködés” elnevezésű egyedi program a közös technológiai kezdeményezéseken (ITC) keresztül első ízben célozza meg a köz-magán társulásokat, a kutatás hat területen

(189) COM(2007) 161 (HL C 181., 2007.8.3.).

HU 46 HU

történő lendületbe hozása érdekében. Ennek keretében a Bizottság 2007-ben öt rendeletjavaslatot fogadott el (ezek arra irányulnak, hogy közös vállalkozásokat hozzanak létre olyan területeken, amelyek alapvető fontosságúak a gépjárműipari, a repülőgép-ipari és űrkutatási, a multimédia-, a távközlési, az orvosi, a közlekedési, a környezetvédelmi és az ipari feldolgozási ágazat versenyképessége szempontjából, különösen az információs és kommunikációs technológiák területén):

• május 10-én az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító közös vállalkozás létrehozásáról (190);

• május 15-én a beágyazott számítástechnikai rendszerekre irányuló közös technológiai kezdeményezést megvalósító (Artemis) közös vállalkozás létrehozásáról (191);

• június 13-án a környezetbarát légi szállítási technológiákra irányuló kezdeményezést megvalósító (Clean Sky) közös vállalkozás létrehozásáról (192);

• június 22-én a nanoelektronikai (ENIAC) közös vállalkozás létrehozásáról (193); valamint

• október 9-én az üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás létrehozásáról (194), amelynek célja a hidrogéntechnológiák fejlesztésének felgyorsítása annak érdekében, hogy e technológiákat 2010 és 2020 között kereskedelmi forgalomba lehessen hozni.

Egy hatodik ITC megvalósítását is tervezik a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelési rendszerrel kapcsolatban (lásd a fenti, űrpolitikáról szóló fejezetet).

Az „Ötletek” elnevezésű egyedi programban szerepel egy európai hivatal, az Európai Kutatási Tanács létrehozása annak érdekében, hogy európai szintű versenyképes finanszírozási mechanizmust biztosítsanak az egyes kutatócsoportok által végzett feltáró kutatások számára. A Kutatási Tanács a 7. keretprogram egyik legfontosabb újítása.

Ezzel összefüggésben a Bizottság február 2-án határozatban (195) rögzítette, hogy a Kutatási Tanácsot a tudományos tanács, annak főtitkára és egy célzott végrehajtó struktúra alkotja. Ez utóbbi feladatait a Bizottság egy külső végrehajtó hivatalra bízza (196).

Július 9-én, a 7. keretprogram indulásával párhuzamosan, a Bizottság határozatjavaslatot fogadott el a Szén- és Acélipari Kutatási Alap kutatási programjára vonatkozó többéves technikai iránymutatások felülvizsgálata céljából (197). Az új iránymutatások szerves folytatásai az eredeti szabályoknak, mivel magukba foglalják azokat a meglévő szabályokat, amelyek figyelembe veszik e 2003-ban indult kutatási program megvalósítása első éveiben szerzett tapasztalatokat.

Augusztus 16-án a Bizottság közleményt fogadott el „Versenyképes régiók: kutatás és innováció. Hozzájárulás a gazdasági növekedés felgyorsításához, a munkahelyek számának

(190) COM(2007) 241 (HL C 181., 2007.8.3.). (191) COM(2007) 243 (HL C 181., 2007.8.3.). (192) COM(2007) 315 (HL C 191., 2007.8.17.). (193) COM(2007) 356 (HL C 246., 2007.10.20.). (194) COM(2007) 571. (195) 2007/134/EK határozat (HL L 57., 2007.2.24.). (196) 58/2003/EK rendelet (HL L 11., 2003.1.16.). (197) COM(2007) 393 (HL C 191., 2007.8.17.).

HU 47 HU

növeléséhez és minőségének javításához” címmel (198). A közlemény bemutatja az európai kutatási, innovációs és kohéziós politikák kidolgozásának egymásra ható tényezőit, mérleget von, valamint felhívja a tagállamokat és a régiókat, hogy hatékonyabban használják ki az Unió kutatási, innovációs és kohéziós politikáit és eszközeit. A Bizottság különösen azt hangsúlyozza, hogy nemzeti és regionális szinten nagyobb erőfeszítéseket lehetne tenni a rendelkezésre álló eszközökről és azok felhasználásáról való tájékoztatás javítása érdekében.

A Bizottság szeptember 6-án közleményt adott ki „Nanotudományok és nanotechnológiák: cselekvési terv Európa számára (2005–2009). Első végrehajtási jelentés (2005–2007)” címmel (199), szeptember 13-án pedig elfogadta az Európai Unió 2006. évi kutatási és technológiafejlesztési tevékenységének fejlődéséről szóló éves jelentést (200).

Szeptember 11-én létrehozták az Európai Biztonságkutatási és Innovációs Fórumot olyan biztonsági kutatási és innovációs stratégia kidolgozása céljából, amely bevonja az európai szereplőket, illetve bemutatja az európai biztonsági kutatások szükségleteit és prioritásait. Egy ugyanezen a napon közzétett közleményben a Bizottság vállalta, hogy megteremti a kölcsönös bizalom alapját, és előkészíti a biztonsági vonatkozású közösségi kezdeményezések szorosabb integrációját (201).

A 7. keretprogram megvalósítása során, valamint a Közösségnek a több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programokban való részvételét (EK-Szerződés 169. cikk) illetően, a Bizottság június 14-én az idős emberek életminőségének az új információs és kommunikációs technológiák segítségével történő javításáról fogadott el javaslatot (lásd alább „Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) népszerűsítése” című részt), szeptember 12-én pedig a kutatási és fejlesztési tevékenységet végző KKV-k támogatásáról (202).

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szeptember 27-i véleményében (203) megállapította, hogy az Európai Unió gazdasági kötelezettségvállalását erősíteni kell a kutatási és fejlesztési tevékenység eredményei és az abba való befektetések javításához, amely tevékenységnek pedig tekintettel kell lennie az Uniónak a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozóan megállapított új célkitűzéseire.

Nemzetközi fejlemények

Január 30-án megállapodás született Japánnal a tágabb megközelítésbe a fúziós energia területén tartozó tevékenységek közös megvalósításáról.

Az Európai Közösséghez a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységek területén történő társulása érdekében március 27-én tudományos és technológiai együttműködési megállapodás született Dél-Koreával (204). Hasonló megállapodást írtak alá június 25-én Svájccal (205), július 10-én pedig Izraellel (206). Novemberben megújították az Indiával kötött tudományos és technológiai együttműködési megállapodást (207).

(198) COM(2007) 474. (199) COM(2007) 505 (HL C 4., 2008.1.9.). (200) COM(2007) 519 (HL C 4., 2008.1.9.). (201) COM(2007) 511 (HL C 4., 2008.1.9.). (202) COM(2007) 514 (HL C 4., 2008.1.9.). (203) HL C 10., 2008.1.15. (204) 2007/241/EK határozat (HL L 106., 2007.4.24.). (205) 2007/502/EK határozat (HL L 189., 2007.7.20.). (206) 2007/585/EK határozat (HL L 220., 2007.8.25.). (207) COM(2007) 576 (HL C 4., 2008.1.9.).

HU 48 HU

A Bizottsággal közös egyetértési nyilatkozataik június 13-i aláírását követően már Horvátország, Szerbia (208) és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság is részt vehet a 7. európai kutatási és fejlesztési keretprogramban, ugyanazon a címen, mint az Európai Unió tagállamai. Június 1-jén ugyanilyen megállapodás született Törökország és a Bizottság között.

A „társult országok” a 7. keretprogram valamennyi pályázati felhívásában részt vehetnek, beleértve az év eleje óta indítottakat is. A megállapodás ezen országok kutatói számára ugyanazokat a részvételi jogosultságokat biztosítja, mint az Unió tagállamainak kutatói esetében, a programba tartozó valamennyi kutatási tevékenység tekintetében.

ITER

2007 jelentős év az ITER projekt (nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor) szempontjából. A 2006 végi ideiglenes alkalmazását követően az ITER-megállapodás október 24-én lépett hatályba, és az ITER-Tanács novemberben megtartotta első ülését.

Március 27-én a Tanács határozatot hozott a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról (209). A közös vállalkozás irányítja az Európai Atomenergia-közösségnek (Eratom) az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezethez történő hozzájárulását.

A közös vállalkozás működési ideje harmincöt év, székhelye Barcelona. Feladatköre kiterjed a Japánnal a fúziós energia gyors valóra váltása érdekében a tágabb megközelítés keretében folytatott tevékenységekre is. Hosszabb távon a közös vállalkozás felelős a demonstrációs fúziós erőmű (DEMO) és a kapcsolódó létesítmények – különösen a nemzetközi fúziósanyag-besugárzó berendezés (IFMIF) – megépítésére irányuló cselekvési program fokozatos megvalósításáért. A közös vállalkozás részére szükségesnek ítélt teljes indikatív forrásigény eléri a 9,653 milliárd eurót (amelyből 1,717 milliárd a 2007 és 2011 közötti időszakra vonatkozik).

Közös Kutatóközpont (KKK)

Noha a 7. kutatási és fejlesztési keretprogram – beleértve a Közös Kutatóközpont egyedi programjait – csak 2007-ben indult, a KKK már 50 éve működik.

A közösségi politikák számára technológiai és tudományos támogatás nyújtására vonatkozó feladatkörében a KKK hozzájárult három új közösségi referencialaboratórium március 15-i átadásához abból a célból, hogy támogassák a nemzeti hatóságokat az (emberi vagy állati fogyasztású) élelmiszerek (veszélyes anyagokkal történő) fertőződésének elkerülésére irányuló erőfeszítéseikben.

A FATE kezdeményezés (Fate of pollutants in Terrestrial and Aquatic Ecosystems) keretében a KKK új atlaszt készített a tápanyagok – különösen az agrokémiai tápanyagok – környezetre gyakorolt hatásainak tanulmányozása céljából.

Ezenkívül a KKK közzétette a „Bio4EU” című tanulmányt, amely értékeli a biotechnológiák európai iparra gyakorolt hatását, valamint forgalomba hozta az IUCLID 5 ingyenes felhasználói programot, amely nélkülözhetetlen a vegyipari szereplők számára az új REACH-

(208) Ideértve Koszovót az ENSZ-BT 1999. június 10-i, 1244. sz. határozatában meghatározott státusza szerint. (209) 2007/198/EK, Euratom határozat (HL L 90., 2007.3.30.).

HU 49 HU

szabályozás (a vegyi anyagok regisztrálása, értékelése, engedélyezése és korlátozása) követelményeinek teljesítéséhez.

A KKK kifejlesztette a MediSys orvosi megfigyelőrendszert, amelynek célja a közegészséget fenyegető veszélyek azonosítása az interneten hozzáférhető adatok összegyűjtésével és kezelésével.

A KKK műholdképek és az európai erdőtűz-információs rendszerben (EFFIS) gyűjtött információk rendelkezésre bocsátásával a – különösen 2007 nyarán pusztító – erdőtüzek megfékezéséhez is hozzájárult.

A KKK több tanulmányt is készített az Európai Unió energiapolitikáinak támogatása céljából. Ezek közé tartozik az Unió tagállamai kutatási kapacitásait bemutató jelentés, valamint az elektromosáram-fogyasztás uniós országokbeli növekedéséről és az e folyamat megfordítására alkalmas műszaki intézkedésekről szóló jelentés.

A nukleáris biztonság területén a KKK szakvéleményekkel támogatta a nemzeti – jelesül a belga és a német – hatóságokat az illegális nukleáris anyagok azonosításában és nyomon követésében.

<T3>2.2.5. Információs társadalom és média

Általános vonatkozások – az i2010 stratégiai kezdeményezés összehangolása

Március 30-án a Bizottság elfogadta az információs társadalomról szóló, 2007. évi éves jelentést (210). A 2006. évi mérleget összességében kedvezőnek ítéli. Így a főbb mutatók kedvezően alakulnak, és az információs és kommunikációs technológiák a növekedés és az innováció fontos tényezői maradnak. A politikák terén az i2010-re vonatkozó közleményben (211) 2005 júniusában bejelentett különféle európai uniós kezdeményezések megvalósítása jó úton halad. A Bizottság azt javasolja, hogy a kezdeményezés 2008-ra tervezett félidős felülvizsgálata három problémakört érintsen: hálózatok és internet, felhasználóvédelem – az innováció szempontjából is – és az IKT-khoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások belső piacának megerősítése.

Elektronikus távközlési politika és hálózatbiztonság

Június 1-jén a Bizottság olyan közleményt fogadott el, amely átveszi egy független szakértői csoportnak az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) értékelése nyomán kialakult következtetéseit és ajánlásait (212). A közleményben ezenkívül a Bizottság bejelenti, hogy nyilvános konzultációt indít, a szóban forgó ügynökség működésének meghosszabbításáról és jövőjéről szóló, költség-haszon elemzést magában foglaló hatásvizsgálattal egybekötve.

December 20-án a Bizottság javaslatot (213) tett az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló rendelet (214) módosítására. A javaslatban az ügynökség fennállásának két évvel való meghosszabbítása szerepel.

(210) COM(2007) 146 (HL C 181., 2007.8.3.). (211) COM(2005) 229 (HL C 236., 2005.9.24.). (212) COM(2007) 285 (HL C 191., 2007.8.17.). (213) COM(2007) 861. (214) 460/2004/EK rendelet (HL L 77., 2004.3.13.).

HU 50 HU

Szabályozási keret

Az európai elektronikus hírközlési szabályozásról és piacokról szóló 2006. évi, tizenkettedik jelentésében (215), amelyet március 29-én terjesztett elő, a Bizottság az elektronikus hírközlési piacokon tapasztalható jelentősebb változásokra és a főbb szabályozási kérdésekre összpontosított.

Június 27-én az Európai Parlament és a Tanács aláírta a Közösségen belüli nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról (roaming), valamint a 2002/21/EK irányelv (216) módosításáról szóló 717/2007/EK rendeletet (217). E rendelet értelmében az Unión belüli hívások percdíját az első évben 49 centben korlátozzák, ha kezdeményezett hívásról, illetőleg 24 centben, ha fogadott hívásról van szó. A második évben a felső díjkorlát 46, illetve 22 centre csökken, a harmadik évben pedig már csak 43, illetve 19 cent lesz. A nagykereskedelmi díjkorlát 30, 28, illetve 26 cent lesz.

Július 11-én a Bizottság elfogadta az EU-keretszabályozás alapján végzett piaci felülvizsgálatokról szóló második jelentését (218). Ebben azt értékeli, hogy az elektronikus hírközlést illetően a közösségi konzultációs rendszer hogyan vált be működésének első három évében, és eddigi alkalmazása során milyen tapasztalatok gyűltek össze. Általában véve ez a mechanizmus a kötelezően előírt szabályozásnál sikeresebbnek bizonyult a piaci elemzések koherensebbé tételében. A Bizottság azonban úgy látja, hogy a belső piacban rejlő összes lehetőség kihasználása elől még nem hárult el minden akadály.

Július 18-án a Bizottság „A mobiltelevíziók belső piacának megerősítése” címmel közleményt (219) fogadott el, elsősorban azzal a célkitűzéssel, hogy előmozdítsa a mobiltelevíziózás kialakulóban lévő piacának fellendülését. A közlemény három, ebből a szempontból kulcsfontosságú cselekvési területet nevez meg: technológia és szabványok, engedélyezési rendszerek és rádióspektrum.

Augusztus 22-én a Bizottság határozatjavaslatot fogadott el a mobil műholdas szolgáltatásokat nyújtó rendszerek kiválasztásáról és engedélyezéséről (220). Ennek célja, hogy a Közösségben előmozdítsa a mobil műholdas szolgáltatások belső versenypiacának fejlődését. E rendszerek révén újszerű szolgáltatásokat lehet majd nyújtani a szélessávú internethozzáférést, a mobiltelevíziózást, a polgári védelmet és a katasztrófavédelmet illetően.

November 13-án a Bizottság a távközlési ágazat közösségi szabályozásának reformját szolgáló jogalkotási javaslatcsomagot (221) fogadott el. E reformtól azt várják, hogy az európaiak jobb minőségű és olcsóbb távközlési szolgáltatásokhoz jussanak az Unió egész területén. A reformban szerepel a Európai Elektronikus Hírközlési Piacfelügyeleti Hatóság létrehozása: ez a hatóság a Bizottságot és a szabályozó hatóságokat hivatott segíteni annak elérésében, hogy a piaci és a fogyasztóvédelmi szabályokat egységesen és az eddiginél következetesebben alkalmazzák a huszonhét tagállamban.

(215) COM(2007) 155 (HL C 191., 2007.8.17.). (216) HL L 108., 2002.4.24. (217) HL L 171., 2007.6.29. (218) COM(2007) 401 (HL C 246., 2007.10.20.). (219) COM(2007) 409 (HL C 246., 2007.10.20.). (220) COM(2007) 480 (HL C 246., 2007.10.20.). (221) COM(2007) 697, COM(2007) 698 és COM(2007) 699.

HU 51 HU

A reformjavaslat-csomag egy új ajánlást (222) is tartalmaz azon piacokra vonatkozóan, amelyek esetében ágazati szabályozás van tervbe véve. A versenyben és a fogyasztói választékban elért sikerekből, amelyek az utóbbi években a legtöbb tagállamra jellemzők voltak, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kezdetben kijelölt tizennyolc piac közül tízet törölni lehet a jegyzékből.

Rádióspektrum-politika

Február 8-án a Bizottság „A vezeték nélküli elektronikus hírközlés gyors frekvenciához férése a rugalmasság növelésével” címmel fogadott el közleményt (223). Ebben a frekvenciagazdálkodás rugalmasabbá tételének előkészítését szolgáló, 2010-ig esedékes gyakorlati intézkedések meghatározására tesz javaslatot. Ezenkívül arra szólít fel, hogy a használati jogok gyakorlását és az engedélyezést illetően a frekvenciasávok meghatározott körére alkalmazandó, arányos feltételrendszert fogadjanak el közösségi szinten.

A Bizottság februárban két határozatot is elfogadott a rádióspektrum 2 GHz-es frekvenciasávjának harmonizált felhasználásáról a mobil műholdas szolgáltatásokat nyújtó rendszerek megvalósítása (224), illetőleg az ultraszéles sávú technológiát használó berendezések esetében (225). Ezenkívül május 16-án határozatot fogadott el a spektrumhasználatra vonatkozó információk Közösségen belüli harmonizált rendelkezésre állásáról (226).

Július 2-án a Bizottság közleményt (227) fogadott el azzal a céllal, hogy tájékoztassa az Európai Parlamentet és a Tanácsot a 2007. évi rádiótávközlési világkonferencia (WRC) következtetései által esetlegesen érintett közösségi politikákról. A Tanács egyébként – október 1-jei és 2-i ülésén – következtetéseket fogadott el a szóban forgó világkonferenciával kapcsolatban.

Július 25-én a Bizottság az elektronikus távközlési GSM-szolgáltatásoknak fenntartandó frekvenciasávokra vonatkozó hatályos irányelvet hatályon kívül helyező irányelvre tett javaslatot (228) azzal a céllal, hogy e frekvenciasávokat felhasználhassák a GSM-től eltérő távközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas rendszerek is.

November 13-án a Bizottság „A digitális frekvenciatöbbletből származó előnyök teljes körű kiaknázása Európában: A digitális műsorszórásra való átállással felszabaduló frekvenciaspektrum felhasználásának közös koncepciója” címmel fogadott el közleményt (229). A Bizottság az analóg televíziózásról a digitálisra történő átállás által felszabaduló rádiófrekvenciák felhasználására vonatkozó közös terv kialakítására tesz javaslatot, hogy kibontakozhassanak a vezeték nélküli szélessávú hozzáféréshez hasonló új szolgáltatások.

Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) népszerűsítése

A Bizottság január 29-én közleményt fogadott el a digitális tartalmat Európán belül hozzáférhetőbbé, felhasználhatóbbá és hasznosíthatóbbá tevő, többéves közösségi program (e-

(222) COM(2007) 696. (223) COM(2007) 50 (HL C 138., 2007.6.22.). (224) 2007/98/EK határozat (HL L 43., 2007.2.15.). (225) 2007/131/EK határozat (HL L 55., 2007.2.23.). (226) 2007/344/EK határozat (HL L 129., 2007.5.17.). (227) COM(2007) 371 (HL C 191., 2007.8.17.). (228) COM(2007) 367 (HL C 191., 2007.8.17.). (229) COM(2007) 700.

HU 52 HU

Tartalom-plusz program) végrehajtásáról (230). Ebben kitér arra, hogy a program hozzájárul az i2010 kezdeményezés célkitűzéseinek eléréséhez, különösen a megfizethető és megbízható szélessávú távközlés, a színvonalas és változatos tartalmak és a digitális szolgáltatások kialakulásához.

Február 14-én a Bizottság közleményt fogadott el a tudományos információkról a digitális korban (hozzáférés, terjesztés és megőrzés) (231). A közlemény két cselekvést érint: az i2010 „digitális könyvtárak” kezdeményezést és a kutatásra vonatkozó közösségi politikát. A közlemény a tudományos információk hozzáférhetőségére és terjesztésére, valamint a digitális megőrzésre tér ki.

Március 15-én a Bizottság „Rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) Európában: lépések egy politikai keret felé” címmel fogadott el közleményt (232). Az RFID egy rádiófrekvenciás azonosítási rendszer, amely – elektronikus mikrocsip segítségével – többé-kevésbé távolról és elenyésző idő alatt felismerhetővé, illetve azonosíthatóvá teszi a rádióhullámos adattovábbításra képes címkével (tag) ellátott tárgyat, állatot vagy személyt. Az RFID-ben mára az információs társadalom következő fejlődési szakaszába való lépés lehetőségét látják: e szakaszt gyakran a „tárgyak internete” kifejezéssel illetik. A szóban forgó közleményben a Bizottság bejelenti, hogy szorosan nyomon kívánja követni e terület fejleményeit, és 2008 végén olyan közleményt kíván közzétenni, amelyben e fejlemények természetét és következményeit fogja elemezni.

Június 14-én a Bizottság „Idősödés jólétben az információs társadalomban – i2010-kezdeményezés – Az információs és kommunikációs technológiákra és az öregedésre vonatkozó cselekvési terv” címmel fogadott el közleményt (233). Ebben kitér azokra a piaci akadályokra, amelyekkel az információs és kommunikációs technológiákon alapuló szolgáltatások és eszközök szembesülnek. A Bizottság figyelemfelhívással, közös stratégiák kialakításával, a technikai és szabályozási akadályok megszüntetésével, valamint az IKT-k elfogadásának, a közös kutatási projekteknek és az innovációnak az ösztönzésével igyekszik kiaknázni a lehetőségeket, különösen az idősek javára. Ezzel összefüggésben a Bizottság ugyanazon a napon határozatjavaslatot fogadott el az idős emberek életminőségének az új információs és kommunikációs technológiák (IKT) használata révén történő javítását célzó, több tagállam által indított kutatási és fejlesztési programban való közösségi részvételről (234). Ez a javaslat alapvető részét képezi az összes tagállamot érintő demográfiai kihívás leküzdésére irányuló európai bizottsági cselekvésnek.

Július 6-án a Bizottság a „.eu” felső szintű domain bevezetéséről, működéséről és eredményességéről szóló jelentést (235) fogadott el. Ebben a Bizottság kiemeli, hogy a domain nagy népszerűségnek örvend, így a bejegyzések száma jelentősen meghaladta az előrejelzéseket. A közlemény arról is beszámolt, hogy a jegyzékkel összességében sikeresen lehetett kezelni a „.eu” domain beindítását, és hogy a kialakított jogi keret hatékonynak bizonyult a rendszerrel való visszaélés megakadályozásában.

Szeptember 7-én a Bizottság „E-készségek a 21. századra: a versenyképesség, a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzése” címmel adott ki közleményt (236). E hosszú távú cselekvési

(230) COM(2007) 28 (HL C 181., 2007.8.3.). (231) COM(2007) 56 (HL C 181., 2007.8.3.). (232) COM(2007) 96 (HL C 181., 2007.8.3.). (233) COM(2007) 332 (HL C 191., 2007.8.17.). (234) COM(2007) 329 (HL C 191., 2007.8.17.). (235) COM(2007) 385 (HL C 191., 2007.8.17.). (236) COM(2007) 496 (HL L 4., 2008.1.9.).

HU 53 HU

program olyan kulcsfontosságú elemeket foglal magában, amelyek következetes stratégiák és intézkedések kialakításának és végrehajtásának alapjául szolgálhatnak az innováció, a termelékenység és foglalkoztathatóság előmozdításában és a globalizáció kihívásaival való szembenézésben főszerepet játszó digitális készségek területén.

A Bizottság június 18-tól október 1-jéig online konzultációt bonyolított le az Unió nemzetközi együttműködési stratégiájának előkészítésére az IKT-k vonatkozásában.

November 8-án a Bizottság „Részvétel az információs társadalomban” címmel közleményt (237) fogadott el az információs társadalmi integrációra vonatkozó európai i2010 kezdeményezésről. Ebben a szóban forgó területet érintő európai kezdeményezésre, valamint olyan stratégiai intézkedési keretre tesz javaslatot, amellyel végrehajtható az információs társadalmi integrációra vonatkozó, Rigában tett miniszteri nyilatkozat. Ezen belül a Bizottság fokozottabb figyelemfelkeltésre és az erőfeszítések összefogására fog törekedni, 2008-ban indítandó „E-integráció – te is légy benne!” című kampányával, valamint az információs társadalom hozzáférhetőségét szolgáló horizontális szabályozási közelítésmódra, a jogegyenlőség és a belső piac hatékonysága érdekében.

Audiovizuális és tömegtájékoztatási politika

December 11-én az Európai Parlament és a Tanács irányelvet (238) fogadott el az audiovizuális szolgáltatások ágazatára vonatkozó különös szabályok aktualizálása céljából. Az új irányelv olyan jogi keretet hoz létre, amely minden audiovizuális médiaszolgáltatásra kiterjed, kevésbé részletes és rugalmasabb előírásokat foglal magában, és a tartalom jobb finanszírozhatósága érdekében korszerűbben szabályozza a televíziós hirdetést.

December 20-án a Bizottság közleményt fogadott el „A digitális környezethez igazodó médiaműveltség európai megközelítése” címmel (239). A közlemény az Európai Parlament felszólításaira reagál, és újabb elemmel egészíti ki az európai audiovizuális politikát. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó irányelvhez és a MEDIA 2007 programhoz kapcsolódik. A Bizottság elő kívánja mozdítani – már meglévő programok és kezdeményezések révén – a digitális környezetben való médiaoktatás legjobb gyakorlatainak megosztását. A médiaoktatás értékelésére szolgáló kritériumok kutatására is ösztönözni fog.

Az információs társadalom technológiáinak kutatása és fejlesztése

Szeptember 17-én a Bizottság kiadta „Európa biztonságosabb, tisztább és hatékonyabb mobilitása felé: Az első »Intelligens autó« jelentés” című közleményét (240). Ez a kezdeményezés a közúti járművekre és infrastruktúrákra összpontosít, és kifinomult információs és kommunikációs technológiákra támaszkodva igyekszik megbirkózni a megnövekedett közúthasználatból eredő biztonsági és környezeti kihívásokkal.

December 11-én a Bizottság „Kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés: az innováció serkentése a fenntartható, minőségi európai közszolgáltatások érdekében” címmel fogadott el közleményt (241). A közlemény fokozottabban fel kívánja hívni a figyelmet a kutatási és fejlesztési szolgáltatásokra kiírt közbeszerzések eszközében rejlő lehetőségekre, vagyis hogy

(237) COM(2007) 694. (238) 2007/65/EK irányelv (HL L 332., 2007.12.18.). (239) COM(2007) 833. (240) COM(2007) 541 (HL L 4., 2008.1.9.). (241) COM(2007) 799.

HU 54 HU

ezáltal az európai közszféra olyan termékekhez juthat, amelyek végeredményben jobban megfelelnek az igényeinek, és hogy ez az eszköz előmozdíthatja az innovációt.

<T3>2.2.6. Oktatás, nevelés, szakmai képzés

Háttér

A lisszaboni stratégia fellendítésének összefüggésében az Európai Tanács 2005. tavaszi ülésén az emberi tőkét minősítették Európa legfontosabb vagyonának. Következésképpen felkérték a tagállamokat, hogy kettőzzék meg erőfeszítéseiket az általános képzettségi szint növelése és az iskolát idő előtt elhagyó fiatalok számának csökkentése érdekében, különösen a lisszaboni stratégiával teljes összhangban levő „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram folytatása révén. Az Európai Tanács azt is kiemelte, hogy az élethosszig tartó tanulás elengedhetetlen feltétele a lisszaboni célkitűzések elérésének. A Bizottság a maga részéről különös figyelmet fordított az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítésére, különösen az európai egyetemeken.

A Tanács 2006-ban kiemelte az oktatás és a képzés kettős – társadalmi és gazdasági – szerepét és a fokozottabb erőfeszítések szükségességét az e két területen végrehajtandó reformok, a célzott beruházások és a megerősített kormányzás vonatkozásában.

„Oktatás és képzés 2010” munkaprogram

Február 21-én a Bizottság közleményt (242) fogadott el az oktatásra és képzésre vonatkozó lisszaboni célkitűzések tekintetében elért haladás nyomon követésére szolgáló mutatók keretrendszeréről az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram (243) részletesebb célkitűzéseivel összefüggésben. A szóban forgó általános értékelési keretrendszert nyolc főbb beavatkozási terület alkotja; a keretrendszer igény szerint húsz, szűkebben meghatározott mutatóra és alapvető területre támaszkodhat, valamint további európai referenciakritériumokra, például az iskolát idő előtt elhagyó fiatalok aránya vagy az élethosszig tartó tanulásban és képzésben részt vevő felnőtt lakosság aránya.

A Tanács májusban az „oktatásra és képzésre vonatkozó lisszaboni célkitűzések tekintetében elért haladás nyomon követésére szolgáló mutatók és referenciaértékek összefüggő keretrendszeréről” szóló következtetéseiben elismerte, hogy szükség van a tagállamok és a Bizottság folyamatos és összehangolt erőfeszítéseire e keretrendszer kialakítása érdekében. Sőt, szoros együttműködésük folytatására szólítja fel őket.

Augusztus 3-án a Bizottság a tanárképzés minőségének javításáról adott ki közleményt (244). A helyzet összefoglalása mellett ösztönözni és támogatni kívánja a tagállamok által tervezett országos reformokat, amelyekkel a tanárok képzési és továbbképzési rendszerét igyekeznek hozzáigazítani a munkaerő-piaci és általános társadalmi változásokhoz. E célból a Bizottság a tagállamokat bizonyos iránymutatásokkal látja el, amelyek politikáik és gyakorlatuk alakításának közös keretéül szolgálhatnak.

A Bizottság továbbá július 12-én nyilvános konzultációt indított, amely december 15-ig tart: témája az iskolai oktatás fejlesztése és korszerűsítése a tagállamokban.

(242) COM(2007) 61 (HL C 138., 2007.6.22.). (243) COM(2003) 685 (HL C 96., 2004.4.21.). (244) COM(2007) 392 (HL C 246., 2007.10.20.).

HU 55 HU

Szeptember 27-én a Bizottság cselekvési tervet fogadott el a felnőttkori tanulásról, „Tanulni sohasem késő” alcímmel (245). 2007 végén munkacsoport jött létre abból a célból, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak segítsen cselekvéseket és projekteket meghatározni a szóban forgó cselekvési terv keretében, majd nyomon kövesse a cselekvési terv végrehajtását.

„Az egész életen át tartó tanulás megvalósítása a tudás, a kreativitás és az innováció fejlesztése érdekében” című, az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram végrehajtásáról készült november 12-i jelentésében (246) a Bizottság ismerteti az európai oktatási és képzési rendszerek korszerűsítésében elért eredményeket, és rámutat az új fejlődési és foglalkoztatási iránymutatások végrehajtását előmozdító fejlesztésekre kínálkozó lehetőségekre.

„Az oktatás és képzés mint a lisszaboni stratégia fő hajtóereje” és „Az új munkahelyekhez szükséges új készségek” című november 15-i állásfoglalásaiban a Tanács kiemelte az oktatás és a képzés szerepének fontosságát a lisszaboni célkitűzések elérésében, és különösen a kapcsolódási pontokat olyan szakpolitikai területekkel, mint a foglakoztatás, a szociális ügyek, az innováció, a vállalkozás és a kutatás.

„Egész életen át tartó oktatás és képzés” program

2007 az „Egész életen át tartó oktatás és képzés 2007–2013” cselekvési program (247) végrehajtásának első éve. Ily módon a Bizottság támogatásokat ítélt oda iskolai (Comenius), egyetemi (Erasmus), szakképzési (Leonardo da Vinci) és felnőttképzési (Grundtvig) oktatási projekteknek. Ezenkívül keresztirányú cselekvéseket is támogatott a politikai együttműködést, a nyelveket, az információs és kommunikációs technológiákat, valamint az eredmények feldolgozását és terjesztését illetően. A Bizottság továbbá közzétette a program 2008–2010-es politikai prioritásait (248).

Európai Innovációs és Technológiai Intézet (ETI)

2007-ben a Bizottság tovább folytatta tárgyalásait a Tanáccsal és a Parlamenttel az Európai Technológiai Intézet létrehozásáról szóló rendeletjavaslatról (249), amelynek célja a Közösség és a tagállamok innovációs képességének növelése a tudásháromszögben tevékenykedők (kutatócsoportok, vállalkozások, hatóságok) legjobbjainak bevonása révén. A közleményről kedvező véleményt adott ki a Régiók Bizottsága (250) és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (251). A Tanács pedig június 25-én általános megközelítést fogadott el az ETI-ről. Szeptember 26-án elfogadott állásfoglalásában az Európai Parlament azon óhaját fejezte ki, hogy az intézet neve utaljon az innovációra is, és hogy az intézet létrehozását egy, a megvalósíthatóságot igazoló kezdeti szakasz előzze meg. Az ETI-re vonatkozó napirendi pont vitája november 23-án politikai megállapodással zárult a Tanácsnál.

Többnyelvűség

Április 13-án a Bizottság „Az európai nyelvi kompetenciamérés keretrendszere” címmel fogadott el közleményt (252). Ez a felmérés lehetőséget fog adni a fiatalok nyelvi képességeinek

(245) COM(2007) 558 (HL L 4., 2008.1.9.). (246) COM(2007) 703. (247) 1720/2006/EK határozat (HL L 327., 2006.11.24.). (248) <HYP>http://ec.europa.eu/education/programmes/llp/call08/prior_hu.pdf</HYP> (249) COM(2006) 604 (HL C 332., 2006.12.30.). (250) HL C 146., 2007.6.30. (251) HL C 161., 2007.7.13. (252) COM(2007) 184 (HL C 181., 2007.8.3.).

HU 56 HU

megismerésére, a helyes gyakorlatok és a színvonalas eredmények lelőhelyeinek felkutatására, valamint a kitűzött cél elérésében, vagyis a nyelvtanulás javításában tapasztalható előrehaladás felmérésére.

Szeptember 25-én a Bizottság jelentést fogadott el a nyelvtanulás és a nyelvi sokféleség ösztönzése című cselekvési terv végrehajtásáról (253). A jelentés arra a következtetésre jut, hogy a tagállamok törekedtek a cselekvési tervben megfogalmazott célkitűzések jelentős részének teljesítésére, és hogy a továbbiakban a felnőttek nyelvtanulására, az érintettek körének az üzleti szférára való kiterjesztésére, a folyamatos szakképzésre és a médián és kulturális tevékenységeken keresztül megvalósuló informális nyelvtanulásra kell helyezni a hangsúlyt.

Nemzetközi együttműködés

Mivel 2007-ben végső szakaszába lépett az Európai Unióval szomszédos országok felsőoktatási rendszerének és intézményeinek korszerűsítésére irányuló Tempus III program, a Bizottság előkészítette a következő szakaszt (Tempus IV). A program főbb kezdeményezettjei körében végzett felmérések és konzultációk eredményei fejlesztésekre adtak módot ebben az új szakaszban.

Áprilisban közös nyilatkozat aláírására került sor az Európai Unió és Ausztrália közötti együttműködés megerősítéséről. Eszerint közös konzorciumok létrehozására irányuló projektek szervezésére és cselekvésközpontú politikai párbeszédre kerülne sor olyan kérdésekről, mint a bolognai folyamat, a minőségbiztosítás, a mutatók és a referenciapont-meghatározás, a hatékonyság és a méltányosság, valamint a képesítési keretrendszerek.

Július 12-én a Bizottság határozatjavaslatot fogadott el az „Erasmus Mundus” programnak a 2009–2013-as időszakra történő megújítására vonatkozóan (254), valamivel több mint 950 millió eurós költségvetéssel. A 2004-ben útjára indított Erasmus Mundus a Bizottság külpolitikájának kulcsfontosságú cselekvése a felsőoktatásban: 100 harmadik ország több mint 4000 diákja, valamint körülbelül 270 európai és mintegy 100 Európán kívüli egyetem részesült ebből a programból. A második program az Erasmus Mundus program (2004–2008) közbenső értékeléséről szóló jelentés (255) segítségével került kidolgozásra, és három részből áll: közös programok; együttműködési partnerségek a harmadik országok felsőoktatási intézményeivel; az európai felsőoktatási intézmények vonzerejének növelése.

Az uniós oktatási és képzési politika és külpolitika alakulásának figyelembevétele céljából a Bizottság július 25-én javaslatot (256) tett az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló rendelet (257) átdolgozására.

Szeptember 14-én megindultak az Atlantis megállapodás keretében megvalósítandó, az Egyesült Államokkal való együttműködési projektek. Céljuk a tengerentúli egyetemi együttműködés ösztönzése kettős végzettséget eredményező, újfajta diákcserék, közös programok kidolgozása és a politikák tanulmányozása révén.

<T3>2.2.7. Közlekedés

(253) COM(2007) 554. (254) COM(2007) 395 (HL C 191., 2007.8.17.). (255) COM(2007) 375 (HL C 191., 2007.8.17.). (256) COM(2007) 443. (257) 1360/90/EK rendelet (HL L 131., 1990.5.23.).

HU 57 HU

Az Európai Parlament és a Tanács október 23-án aláírta a közszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos, valamint a vasúton és közúton történő személyszállítást szabályozó közszolgáltatási rendeletet (258).

Október 18-án a Bizottság elfogadta az európai árufuvarozási csomagot. A csomag két – „Az Európai Unió teherszállítási stratégiája: az európai teherszállítás hatékonyságának, integrációjának és fenntarthatóságának fokozása” (259), illetve „A teherfuvarozási logisztikáról szóló cselekvési terv” (260) című – közleményből, valamint további, a vasúti és a tengeri szállítással kapcsolatos közleményekből áll (lásd alább).

Vasúti közlekedés

Az Európai Parlament és a Tanács október 23-án elfogadta a harmadik vasúti csomagot, amelynek célja, hogy a vasúti közlekedés versenyorientáltabbá és vonzóbbá váljék. Ez a vasúti csomag a következőkből áll:

• a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló rendelet (261), amely a szóban forgó utasok jogait hivatott megerősíteni és javítani. Hatálya minden olyan vasúti utazásra és szolgáltatásra kiterjed, amelyet egy vagy több vasúttársaság a Közösség területén bonyolít le;

• a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK irányelv módosítására vonatkozó irányelv (262). Az irányelv értelmében a vasúti személyszállítási szolgáltatások piacát 2010-ben meg kell nyitni a versenynek, és ez magában foglalja a nemzetközi vonatok arra való jogát is, hogy kabotázsszolgáltatást nyújtsanak, vagyis hogy egyazon tagállam területén levő állomások között bonyolítsanak le utasforgalmat;

• a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló irányelv (263).

Október 18-án a Bizottság közleményt fogadott el a vasúti piac fejlődésének nyomon követéséről (264). A közlemény statisztikai elemzést tartalmaz a vasúti piac alakulásáról, és lefekteti a rendszeres jelentéstétel alapjait. Ezen belül ismerteti a szóban forgó piac liberalizálása céljából létrehozott szabályozási és intézményes keretet, a liberalizálás mértékét, a vasúti piac fejlődését az árufuvarozási és személyszállítási teljesítmény szempontjából, valamint az ágazat pénzügyi teljesítményét, beleértve a vasúti infrastruktúra kapacitására és a vasúti berendezések iparának fejlődésére vonatkozó adatokat is.

A Bizottság által október 18-án elfogadott árufuvarozási logisztikai csomagnak része „Az árufuvarozást előnyben részesítő vasúti hálózat kialakítása” címmel kiadott közlemény (265), amelynek célja a vasúti árufuvarozás versenyképesebbé tétele, többek között a tranzitidők lerövidítésével és megbízhatóbb, az ügyfelek igényeire fokozottabban reagáló vasúttal.

Közúti közlekedés

(258) 1370/2007/EK rendelet (HL L 315., 2007.12.3.). (259) COM(2007) 606. (260) COM(2007) 607. (261) 1371/2007/EK rendelet (HL L 315., 2007.12.3.). (262) 2007/58/EK irányelv (HL L 315., 2007.12.3.). (263) 2007/59/EK irányelv (HL L 315., 2007.12.3.). (264) COM(2007) 609. (265) COM(2007) 608.

HU 58 HU

Április 27-én első alkalommal rendezték meg a közúti biztonság európai napját. A Bizottság egyúttal – szintén első alkalommal – nyilvánosságra hozta az általa finanszírozott „SafetyNet” projekt eredményeit. Ennek keretében a Közúti Közlekedésbiztonság Európai Megfigyelőközpontja nagy jelentőségű munkát végzett a közúti biztonság teljesítménymutatói terén, melyek segítségével kidolgozhatták az európai közúti közlekedésbiztonság eredményjelző tábláját.

Május 23-án a Bizottság három javaslatot tartalmazó jogalkotási csomagot fogadott el, amely a közúti árufuvarozási és személyszállítási szakmához és piachoz való hozzáférés szabályozására irányul, a biztonság növelése és a piaci feltételek javítása céljából. A csomagnak része egy, a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról szóló rendeletre vonatkozó javaslat (266). Egy másik rendeletjavaslat az autóbusszal végzett személyszállítás piacához való hozzáférés közös szabályaira vonatkozik (267). Végezetül a Bizottság egy, a nemzetközi közúti áruszállításhoz való hozzáférés közös szabályairól szóló rendeletre is javaslatot tett (268).

Szeptember 25-én a Bizottság zöld könyvet fogadott el, „A városi mobilitás új kultúrája felé” címmel (269). A zöld könyv megjelöli a városi mobilitás fő kihívásait, és a következő öt fő témakörbe sorolja őket: a közlekedési dugóktól mentes városok és nagyvárosok felé; zöldebb városok és nagyvárosok; az intelligensebb városi közlekedés felé; az akadálymentesen hozzáférhető városi közlekedés felé; a biztonságos és biztonságérzetet adó városi közlekedés felé. A zöld könyv ezenkívül áttekinti a városi mobilitás egy új kultúrájának létrehozásához való hozzájárulás módjait, és kitér a pénzügyi forrásoknak és a fenntartható városi mobilitás fejlesztésére való fordításuknak a kérdésére is. Az Európai Bizottság zöld könyve vitát kezdeményez: különféle lehetséges megoldásokat vet fel, amelyek alapján huszonöt kérdést fogalmaz meg. A nyilvános konzultáció 2008 elejéig tart, és 2008 őszére cselekvési terv készül.

December 19-én a Bizottság a tiszta és energiatakarékos közúti járművek használatának előmozdításáról szóló irányelvjavaslatot (270) fogadott el. A javaslat célja a gépjárművek üzemanyag-fogyasztásának csökkentése, valamint szén-dioxid- és szennyezőanyag-kibocsátásuk csökkentése. Jelentős csökkentést lehetne elérni azáltal, ha a közhatóságok tiszta és energiatakarékos gépkocsikat szereznének be tömegközlekedési gépparkjaik számára. Ezen intézkedések legfőbb kedvezményezettjei a városlakók lennének.

Tengeri szállítás

Június 7-én a Tanács határozatot (271) fogadott el a tagállamoknak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezményének az Európai Közösség érdekében történő megerősítésére való felhatalmazásáról.

A tengerpolitikai csomagot a Bizottság október 10-én fogadta el. A Bizottság kifejtette az európai tengerpolitikáról szóló – „Az Európai Unió jövőbeni tengerpolitikája felé: európai elképzelések az óceánok és a tengerek jövőjéről” című zöld könyv (272) elfogadásával elindított

(266) COM(2007) 263 (HL C 191., 2007.8.17.). (267) COM(2007) 264. (268) COM(2007) 265. (269) COM(2007) 551 (HL L 4., 2008.1.9.). (270) COM(2007) 817. (271) 2007/431/EK határozat (HL L 161., 2007.6.22.). (272) COM(2006) 275.

HU 59 HU

– konzultáció konklúzióit (273). A konzultáció eredményeképpen javaslat született az Európai Unió integrált tengerpolitikáját illetően (274). Ennek az új politikának az a célja, hogy a tengeri gazdaság virágozzék, és hogy a tenger értékeiben rejlő összes lehetőséget fenntartható és környezetkímélő módon használják ki. Ez integrált és ágazatközi megközelítést igényel a tengeri ügyekben, továbbá egységes és nagyszabású munkaprogram kidolgozását és megvalósítását teszi szükségessé.

A Bizottság által október 18-án elfogadott árufuvarozási logisztikai csomaghoz tartozik az európai kikötői politikáról szóló közlemény (275), a korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség új fogalmáról szóló konzultációs anyag, valamint a tengeri autópályák helyzetéről szóló jelentés és konzultáció.

A szociális vonatkozásokat illetően a Bizottság az október 10-i csomag keretében közleményt (276) fogadott el „A több és jobb EU-beli tengerhajózási állásért a szociális szabályozási keret újraértékeléséről” címmel, október 16-án pedig javaslatot (277) fogadott el a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló irányelvre (átdolgozás).

Belvízi hajózás

December 5-én a Bizottság kiadta a belvízi szállítást előmozdító NAIADES cselekvési program végrehajtásáról szóló első időközi jelentést (278). Ez az első jelentés sok területen számol be fejlődésről, különösen mivel kezdeményezések indultak a piaci feltételek javítására, a flotta korszerűsítésére, a szakma vonzóbbá tételére és a belvízi utak infrastruktúráinak javítására. A jelentés a program végrehajtásának további szakaszait is ismerteti.

A nemzetközi fejleményeket illetően a Tanács június 7-én – a Bizottság 2003. május 12-i ajánlása nyomán – határozatot fogadott el, amelyben felhatalmazza a Bizottságot, hogy a Duna Bizottsággal tárgyalásokat folytasson az Európai Közösségnek a belgrádi egyezményhez való csatlakozására vonatkozó feltételekről és szabályokról.

Légi közlekedés

A Bizottság 2007-ben több olyan kezdeményezést is elfogadott, amelyekkel felveszi a harcot a repülőterek fokozódó túlterheltsége és az európai légtér zsúfoltsága ellen, és javítani igyekszik az ágazat gazdasági versenyképességén.

Január 24-én a Bizottság „Az európai repülőterek kapacitására, hatékonyságára és biztonságára irányuló cselekvési terv” címmel fogadott el közleményt (279). Ebben olyan cselekvési tervet ismertet, amely stratégiával veszi fel a harcot az európai repülőterek telítettsége ellen. A Bizottság öt fő intézkedésre tesz javaslatot: a meglévő kapacitás optimalizálása; a légikikötők biztonsági műveleteinek egységes megközelítése; a „módközi szállításnak”, vagyis a közlekedési módok közötti integrációnak és együttműködésnek az előmozdítása; a repülőterek környezeti kapacitásának és az új repülőtér-infrastruktúra

(273) COM(2007) 574. (274) COM(2007) 575. (275) COM(2007) 616. (276) COM(2007) 591 (HL L 4., 2008.1.9.). (277) COM(2007) 610 (HL L 4., 2008.1.9.). (278) COM(2007) 770. (279) COM(2006) 819 (HL C 138., 2007.6.22.).

HU 60 HU

tervezési keretének javítása; költséghatékony technológiai megoldások kifejlesztése és alkalmazása.

A közleményhez irányelvjavaslat kapcsolódik a repülőtéri illetékekről (280). A javaslat célja, hogy a repülőtér-üzemeltetőket rávegye a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvének betartására és a repülőtér-használókkal való konzultációra a repülőtéri illetékek meghatározásakor.

Február 27-én a Tanács rendeletet (281) fogadott el az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében közös vállalkozás alapításáról. A közös vállalkozás székhelye Brüsszel. A közös vállalkozás fő feladata a SESAR-projekt kutatási, fejlesztési és hitelesítési tevékenységeinek irányítása a köz- és magánszektor általi, tagjaitól származó finanszírozás összekapcsolásával és külső szakmai források – különösen az Eurocontrol tapasztalatának és szakértelmének – felhasználásával.

Március 15-én a Bizottság „Az európai repülőterek kapacitására, hatékonyságára és biztonságára irányuló cselekvési terv” címmel közleményt (282) fogadott el, amelyben beszámol a SESAR előrehaladottsági fokáról, és különösen az ipari szektornak a projekt fejlesztési szakaszában való részvételéről.

Ugyanazon a napon a Bizottság félidős helyzetjelentést terjesztett elő az egységes európai égbolt funkcionális légtérblokkokon keresztüli megteremtéséről (283). Noha majdnem minden tagállam kezdeményezte, hogy ilyen eszközök létrehozása révén regionális blokkokká alakítsa a széttöredezett rendszerek alkotta mozaikot, a Bizottság úgy véli, hogy komolyabb erőfeszítésekre lesz szükség az 551/2004/EK rendeletben (284) meghatározott töredezettségmentesítési célkitűzések eléréséhez.

Április 4-én a Bizottság közleményt (285) fogadott el a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy jelentős késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szóló 261/2004/EK rendelet (286) alkalmazásáról és eredményeiről. Ebben kiemeli, hogy az utasjogok alkalmazási körének bővülését nem alkalmazzák kellőképpen, továbbá tisztázási és ellenőrzési erőfeszítésekre szólít fel.

November 15-én a Bizottság közleményt (287) fogadott el a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól szóló módosított 793/2004/EK rendelet (288) alkalmazásáról. A Bizottság megállapítása szerint a rendelet előrelépést mutat a szűkös repülőtéri kapacitások felhasználása tekintetében, azonban a helyi iránymutatások bevezetésének lehetősége kiterjesztésre szorul, és a piaci alapú résidőkiosztás rendszerével kapcsolatban strukturáltabb megközelítésre van szükség.

A Bizottság ugyanazon a napon a számítógépes helyfoglalási rendszerek ügyviteli szabályzatának egyszerűsítésére és korszerűsítésére irányuló rendeletjavaslatot (289) fogadott el. Az új szabályzatnak köszönhetően a számítógépes helyfoglalási rendszerek és a rájuk

(280) COM(2006) 820 (HL C 138., 2007.6.22.). . (281) 219/2007/EK rendelet (HL L 64., 2007.3.2.). (282) COM(2007) 103 (HL C 181., 2007.8.3.). (283) COM(2007) 101 (HL C 138., 2007.6.22.). (284) HL L 96., 2004.3.31.). (285) COM(2007) 168 (HL C 191., 2007.8.17.). (286) 261/2004/EK rendelet (HL L 46., 2004.2.17.). (287) COM(2007) 704. (288) 793/2004/EK rendelet (HL L 138., 2004.4.30.). (289) COM(2007) 709.

HU 61 HU

előfizető utazási irodák kibővíthetik kínálatukat, és kedvezőbb körülmények között nézhetnek szembe a repülőjegy-értékesítési piacon uralkodó versennyel.

November 28-án a Bizottság elfogadta a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának frissítését (290). Egyes fuvarozókat az általuk végrehajtott korrekciós intézkedéseknek köszönhetően töröltek a tilalmi listáról: ez az intézkedés befolyásának és hatékonyságának legjobb bizonyítéka.

December 20-án a Bizottság az egységes európai égboltra vonatkozó jogszabályok alkalmazásáról szóló jelentést (291) fogadott el. Ez a közlemény megállapítja az elért eredményeket, ám az elégtelenségeket is, amelyek gyakran azzal magyarázhatók, hogy a nemzeti hatóságok nem akarják megosztani szuverenitásukat e területen; a Bizottság következésképpen bejelentette az egységes égbolt végrehajtási stratégiájának felgyorsítását, melynek célja a politika teljesítményének fokozása és a jogi keretek tisztázása.

Intermodális megközelítés

Galileo

A Bizottság – május 16-án (292), illetve szeptember 19-én (293) – közleményeket fogadott el az európai műholdas rádiónavigációs programok (GNSS-programok) felülvizsgálatáról, majd – szeptember 19-én – módosított rendeletjavaslatot fogadott el az európai műholdas rádiónavigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról (294). A Bizottság úgy véli, hogy a Galileo kiépítése és üzemeltetése tárgyában megkötendő koncessziós szerződés tárgyalásainak kudarca és a program tervezetének ebből eredő megkérdőjeleződése miatt okvetlenül módosítani kellett eredeti rendeletjavaslatán. A Bizottság a költségvetési forrásokat 3,4 milliárd euróban állapítja meg a 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig tartó időszakra.

November 29-i és 30-i ülésén a Tanács következtetéseket fogadott el a Galileo jövőbeli alakulásáról, meghatározva a finanszírozással, az irányítással és a közbeszerzési politikával kapcsolatban követendő elveket. A Tanács következetéseinek és a program finanszírozásáról november 23-án létrejött megállapodásnak köszönhetően a Bizottság most már biztos lehet abban, hogy elegendő anyagi fedezete lesz az európai GNSS-programok következő szakaszának megvalósításához: ez magában foglalja az EGNOS (Európai Geostacionárius Navigációs Átfedési Szolgáltatás) működőképessé válását a következő két évben, valamint a Galileo közbeszerzéseinek lebonyolítását és egy működőképes Galileo-rendszer tető alá hozását 2013-ig. A Galileo kiépítését a Közösség végzi és finanszírozza.

Következtetéseiben a Tanács ismét kiemelte az EGNOS és a Galileo programok fontosságát – elsőrendű európai uniós projektről lévén szó –, és támogatja, hogy – a Galileo program általános célkitűzéseként – öt navigációs szolgáltatást nyújtó európai műholdas navigációs szolgáltatás épüljön ki legkésőbb 2013-ra.

Nemzetközi fejlemények

(290) 1400/2007/EK rendelet (HL L 311., 2007.11.29.). (291) COM(2007) 845. (292) COM(2007) 261 (HL C 191., 2007.8.17.). (293) COM(2007) 534 (HL L 4., 2008.1.9.). (294) COM(2007) 535.

HU 62 HU

A Bizottság január 9-én közleményt fogadott el a Közösség Kanadára vonatkozó polgári légiközlekedési politikájának kidolgozásáról (295). A Tanács október 2-án fogadta el határozatát a Bizottság felhatalmazásáról.

Április 25-én a Tanács határozatot (296) fogadott el az április 30-án Washingtonban aláírt, egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Amerikai Egyesült Államok közötti légiközlekedési megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról. Ez az első transzatlanti légi közlekedési megállapodás első alkalommal hoz létre egységes keretet az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti légi közlekedésnek, és lehetővé fogja tenni az európai és amerikai légitársaságoknak, hogy bármely közösségi repülőtéren, illetőleg bármely amerikai repülőtéren korlátozás nélkül működjenek. A megállapodás továbbá együttműködést alakít ki a repülés kulcsfontosságú tárgyköreiben (verseny, állami támogatások, biztonság stb.) együttműködési szervek (vegyes bizottság) és vitarendezési mechanizmusok révén.

Május 7-én a Tanács határozatot fogadott el az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció között levélváltás formájában létrejött, a transzszibériai útvonalak meglévő használati rendszere modernizációjának közös alapelveiről szóló megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról. A megállapodás célja, hogy véget vessen az európai légitársaságok által Szibéria átrepüléséért 2013-ig fizetendő díjak (royalties) rendszerének.

A Közösség a légi szolgáltatások bizonyos kérdéseiről harmadik országokkal kötött megállapodásai terén május 30-án a Tanács határozatot fogadott el az Európai Közösség és a Kirgiz Köztársaság kormánya között megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (297). A Tanács hasonló határozatokat fogadott el június 25-én a Jordán Hasimita Királyság, október 30-án pedig az Egyesült Arab Emírségek viszonylatában (utóbbit november 30-án írták alá). A Tanács június 18-án a Panamai Köztársaság, szeptember 18-án (298) Új-Zéland vonatkozásában fogadott el határozatot megállapodás aláírásáról. Április 26-án a Bizottság határozatjavaslatot (299) fogadott el a Vietnami Szocialista Köztársaság vonatkozásában megállapodás aláírásáról, ideiglenes alkalmazásáról és megkötéséről. A Bizottság hasonló határozatokra tett javaslatot november 20-án az Örmény Köztársaság (300), november 21-én Mongólia (301) vonatkozásában. E határozatok célja, hogy a közösségi joggal összhangba hozza a tagállamok és a szóban forgó harmadik országok között létrejött kétoldalú légiközlekedési megállapodásokat. Ezenfelül november 30-án a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat folytasson egy légiközlekedési megállapodás megkötéséről Jordániával.

November 9-én a Bizottság közleményt fogadott el az Izraellel közös légtér kialakításáról (302). A közlemény célja egyfelől az új gazdasági és beruházási lehetőségek létrehozását szolgáló piacnyitás, másfelől az igazságos és tisztességes versenyt szolgáló egységes feltételek alkalmazását lehetővé tevő szabályozási konvergencia folyamatának megindítása.

Transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T)

(295) COM(2006) 871 (HL C 126., 2007.6.7.). (296) 2007/339/EK határozat (HL L 134., 2007.5.25.). (297) 2007/470/EK határozat (HL L 179., 2007.7.7.). (298) 2007/633/EK határozat (HL L 256., 2007.10.2.). (299) COM(2007) 221 (HL C 181., 2007.8.3.). (300) COM(2007) 729. (301) COM(2007) 731. (302) COM(2007) 691.

HU 63 HU

Január 31-én a Bizottság „A fő transzeurópai közlekedési tengelyek kiterjesztése a szomszédos országokra – Közlekedéspolitikai iránymutatások Európában és a szomszédos régiókban” címmel fogadott el közleményt (303). A szomszédos országoknak a közlekedési politikába való integrálása felé tett ezen első lépés célkitűzése az, hogy az Európai Unió kereskedelmi partnereinek jogi szabályozása, szabványai és műszaki előírásai összeegyeztethetők legyenek az Európai Unióéival.

Március 21-i, „Transzeurópai hálózatok: egy összehangolt megközelítés felé” című közleményében (304) a Bizottság helyzetjelentést adott a transzeurópai közlekedési, energia- és távközlési hálózatokról. A Bizottság a helyes gyakorlatok megosztására és pénzügyi megoldások keresésére módot adó szinergiák kialakítását javasolja a transzeurópai hálózatok között.

Június 20-án az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól szóló rendeletet (305).

November 21-én a Bizottság javaslatokat (306) terjesztett elő a TEN-T-projekteknek a 2007–2013-as időszakban történő finanszírozására. A Bizottság a határokon átnyúló projekteket és az olyan környezetkímélő közlekedési módokat részesítette előnyben, mint a vízi és a vasúti közlekedés.

<T3>2.2.8. Energia

Általános megközelítés

A Bizottság január 10-én az energiára és az éghajlatváltozásra vonatkozó integrált intézkedéscsomagra tett javaslatot az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése, valamint az Unió energiabiztonságának és versenyképességének növelése érdekében.

„Európai energiapolitika” című közleményében (307) a Bizottság olyan közös energiapolitika mellett foglalt állást, amely Európa versenyképes és fenntartható energiaellátását szolgálja, és amely az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, a versenyképességre ösztönző jogi szabályozást, valamint az Európai Unió földgáz- és kőolajimport-függőségének csökkentését tűzi zászlajára. E közlemény útján az Európai Unió ambiciózus célt tűz ki, nevezetesen, hogy 2020-ig 20%-kal, sőt: egy nemzetközi megállapodás keretében még ennél is többel (akár 30%-kal) csökkenti az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. A közlemény a megújuló energiaforrások népszerűsítésére és az energiahatékonyság növelésére, valamint a villamos energia és a földgáz belső piacának teljessé tételére és következetes energia-külpolitika kialakítására helyezi a hangsúlyt. A tagállamok belső és külső szolidaritásának fontosságát is kiemeli. A közlemény magában foglalja a 2007–2009-es cselekvési tervet, és egy első, konkrét javaslatokból álló csomag kíséretében jelent meg.

Ugyanebben a keretben és az Euratom-Szerződés 40. cikkével (308) összhangban a Bizottság a nukleáris tájékoztató programról szóló közleményt készített (309). Az Európai Gazdasági és

(303) COM(2007) 32 (HL L 138., 2007.6.22.). (304) COM(2007) 135 (HL L 181., 2007.8.3.). (305) 2007/680/EK rendelet (HL L 162., 2007.6.22.). (306) IP/07/1744. (307) COM(2007) 1 (HL C 138., 2007.6.22.). (308) Az Euratom-Szerződés 40. cikke értelmében a Bizottság „rendszeres időközönként indikatív programokat tesz közzé, különösen

az atomenergia-termelési célkitűzésekre és az ezek eléréséhez szükséges beruházások valamennyi típusára vonatkozóan”.

HU 64 HU

Szociális Bizottság kedvező véleményét (310) követően a Bizottság elfogadta a szóban forgó közleményt (311). E közleményben a Bizottság áttekinti az elmúlt tíz év atomenergia-ipari beruházásait, leírja a nukleárisenergia-termelés gazdasági jellemzőit, ennek hatásait az energiatermelés összetételére, valamint a társadalmi elfogadottság feltételeit. A Bizottság kiemeli, hogy a nukleáris energia használatának, illetve annak mellőzésének kérdését minden tagállam maga dönti el. A Bizottság rámutat arra, hogy a nukleáris energia részesedése jelentős lehet az Európai Unió energiaforrásaiban, a nukleáris védelemmel és biztonsággal kapcsolatos kérdésekkel azonban továbbra is foglalkozni kell.

Az Európai Tanács március 8-i és 9-i ülésén elfogadták az európai energiapolitika alábbi – kötelezettségvállalásokkal, kötelező célkitűzésekkel és eljárásokkal kiegészített – alapvetéseit:

• az éghajlatváltozás vonatkozásában az Unió független kötelezettségvállalása, hogy 2020-ig 1990-hez képest legalább 20%-kal csökkenti az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, valamint azon kötelezettségvállalása, hogy ezt a csökkentést 30%-osra növeli, ha más iparosodott országok hasonló mérvű csökkentésekre vállalnak kötelezettséget;

• a belső földgáz- és energiapiacot illetően annak szükségessége, hogy szétváljanak egyfelől az ellátási és termelési, másfelől a rendszerüzemeltetési tevékenységek (szétválasztás);

• a megújuló energiaforrások tekintetében 20%-os kötelező célkitűzés 2020-ig, ezen belül a bioüzemanyagok legalább 10%-os részesedése az Unió teljes benzin- és dízelolaj-fogyasztásából.

November 26-án Pozsonyban (Bratislava) megnyílt a Nukleáris Energia Európai Fóruma, amelyet a Bizottság indított el, és amelyet az Európai Tanács márciusi ülésén megerősítettek. A fórumon a különböző érdekelt felek széles körű és nyílt vita keretében meg fogják vizsgálni a nukleáris energiában rejlő lehetőségeket és veszélyeket. A fórumot évente kétszer hívják össze, a Cseh Köztársaság és Szlovákia szervezésében és a Bizottság irányítása alatt.

A Bizottság 2007. március 30-án elfogadta az „Intelligens Energia – Európa II” (IEE II) program megvalósításának 2007. évi munkaprogramját; ez a program ezentúl a versenyképességi és innovációs keretprogram részét alkotja. E programhoz kapcsolódóan a Bizottság úgy határozott (312), hogy létrehozza a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatalt, amelynek feladatai közé tartozik az IEE program megfelelő végrehajtása: ez arra is lehetőséget ad a Bizottság szolgálatainak, hogy a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság előmozdításának alapvető stratégiai feladataira összpontosítson.

Július 5-én a Bizottság „Az Energiafogyasztók Jogainak Európai Chartája felé” címmel fogadott el közleményt (313). Ennek előzményei a január 10-i – az energiapolitikára (lásd fentebb), illetőleg a földgáz és a villamos energia piacára (lásd alább) vonatkozó – közlemények, amelyekben a Bizottság határozottan elkötelezte magát a fogyasztók érdekeinek teljes mértékű figyelembevétele mellett. Az új közlemény felvázolja az energiafogyasztói jogok jövendőbeli chartájának lehetséges elemeit.

Belső energiapiac

(309) COM(2006) 844 (HL C 138., 2007.6.22.). (310) HL C 256., 2007.10.27. (311) COM(2007) 565. (312) 2007/372/EK határozat (HL L 140., 2007.6.1.). (313) COM(2007) 386 (HL C 191., 2007.8.17.).

HU 65 HU

A Bizottság január 10-i csomagjához tartozik „A földgáz és a villamos energia belső piacának jövőbeni lehetőségeiről” című közlemény (314). Ebben a Bizottság megkongatja a vészharangot a belső piac jelenlegi helyzete miatt. Az ágazati versenyvizsgálat zárójelentése (315) rámutat arra, hogy a szabad versenynek sok olyan akadálya van – különösen az infrastruktúrákhoz való hozzáférés korlátozásai, a rendszerek összekapcsolásába való beruházások hiánya és a piacok túlzott koncentrációja –, amelyek miatt még nem sikerült a földgáz és a villamos energia piacát igazán versenyorientálttá tenni.

Az összekapcsolásokat illetően a Bizottság ugyanaznap közleményt fogadott el „Elsőbbségi összekapcsolási terv” címmel (316), amelynek célja egy összekapcsolási terv kidolgozása, valamint olyan, kiemelt fontosságú infrastruktúra-projektek megvalósításának elősegítése, amelyek hozzájárulnak az energiaforrások diverzifikálásához és a regionális piacoknak a belső piacba való integrálásához. Szeptember 12-én pedig a Bizottság kinevezett négy európai koordinátort három, villamosenergia-átviteli összeköttetésre vonatkozó projekt és egy nagy földgázvezeték-projekt (Nabucco) megvalósításának elősegítése céljából.

A földgáz és a villamos energia belső piacának jövőbeni lehetőségeiről szóló július 10-i állásfoglalásában az Európai Parlament az energiahálózatok és az energiapiaci résztvevők többi tevékenysége közötti vagyoni szétválasztás híve, mivel ezáltal ösztönözhető az infrastruktúrákba való befektetés, az újonnan érkezők méltányos hozzáférése a hálózathoz, valamint a piac átláthatósága.

Szeptember 19-én a Bizottság jogalkotási javaslatcsomagot fogadott el a villamos energia és a földgáz belső piacának teljessé tétele érdekében. Ebben a következőkre tesz javaslatot:

• a villamos energia belső piacára (317), illetőleg a földgáz belső piacára (318) vonatkozó közös szabályokról rendelkező 2003/54/EK és 2003/55/EK irányelv módosítása;

• az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség létrehozásáról szóló rendelet (319);

• a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló 1228/2003/EK rendelet (320) és a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló 1775/2005/EK rendelet módosítása (321).

E javaslatok céljai a következők:

• az ellátási és termelési tevékenységeknek a rendszerüzemeltetési tevékenységektől való tényleges szétválasztása;

• a nemzeti energiaszabályozó hatóságok hatáskörének további összehangolása és függetlenségének megerősítése;

• független mechanizmus kialakítása a nemzeti szabályozó hatóságok közötti együttműködés céljára;

(314) COM(2006) 841 (HL C 138., 2007.6.22.). (315) COM(2006) 851 (HL C 138., 2007.6.22.). (316) COM(2006) 846 (HL C 138., 2007.6.22.). (317) COM(2007) 528 (HL L 4., 2008.1.9.). (318) COM(2007) 529 (HL L 4., 2008.1.9.). (319) COM(2007) 530 (HL L 4., 2008.1.9.). (320) COM(2007) 531 (HL L 4., 2008.1.9.). (321) COM(2007) 532 (HL L 4., 2008.1.9.).

HU 66 HU

• a hálózatok és rendszerek üzemeltetésének összehangolását, a rendszerbiztonságot, a határokon átnyúló kereskedést és a rendszerműködést javító mechanizmus létrehozása az átviteli, illetve szállítási rendszerüzemeltetők számára; valamint

• az energiapiacok működésének fokozottabb átláthatósága.

Fosszilis tüzelőanyagok és fenntartható villamosenergia-termelés

Január 10-én a Bizottság elfogadta „Fenntartható energiatermelés fosszilis tüzelőanyagokból: a csaknem kibocsátásmentes szénalapú energiatermelés megvalósítása 2020-ig” című közleményét (322). A Bizottság, noha elismeri, hogy az energiaellátás biztonsága szempontjából fontosak a fosszilis tüzelőanyagok, és döntő a szén szerepe, azt is hangsúlyozza, hogy ezek felhasználását összeegyeztethetővé kell tenni a fenntartható fejlődés célkitűzéseivel és az éghajlatváltozásra vonatkozó politikával.

Megújuló energiaforrások

Január 10-én a Bizottság megújulóenergia-útitervet fogadott el, amelynek címe: „Megújuló energiák a XXI. században: egy fenntarthatóbb jövő építése” (323). Ebben olyan, jogilag kötelező célkitűzés kijelölésére tesz javaslatot, amely az EU energiafogyasztásában 20%-os megújulóenergia-részesedést ír elő 2020-ra, és javaslatot tesz a szóban forgó energiaforrások uniós népszerűsítésére és felhasználására vonatkozó jogi keretre is.

Ugyanazon a napon a Bizottság két jelentést is elfogadott:

• az egyik (324) a tagállamok előrehaladását igyekszik felmérni a megújuló energiára vonatkozó nemzeti célkitűzéseik (325) megvalósításában. E jelentésnek előzménye az „Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért” című zöld könyv (326);

• a másik (327) a bioüzemanyagoknak és más megújuló üzemanyagoknak a tagállamokban való felhasználásában elért haladásra vonatkozik.

Energetikai technológiák

Január 10-én a Bizottság „Egy európai stratégiai energiatechnológiai terv felé” címmel fogadott el közleményt (328). A Bizottság hangsúlyozza, hogy az innovációt elősegítő komoly változásra van szükség az európai energetikai technológiákban – az alapkutatástól kezdve a piac meghódításáig –, hogy felgyorsuljon a megfizethető, tiszta, hatékony és szénszegény technológiák fejlesztése és kiépítése.

November 22-én a Bizottság előterjesztette az európai energiatechnológiai stratégiai tervet (SET-terv) (329). A SET-terv az Európai Tanács által márciusban kidolgozott energiapolitikába illeszkedik; fő célja az, hogy felgyorsítsa a jövő szénszegény technológiáinak kidolgozását és kiépítését. A SET-terv konkrét javaslatokat tartalmaz egy hosszú távú folyamat beindításához.

(322) COM(2006) 843 (HL C 138., 2007.6.22.). (323) COM(2006) 848 (HL C 138., 2007.6.22.). (324) COM(2006) 849 (HL C 138., 2007.6.22.). (325) 2001/77/EK irányelv (HL L 283., 2001.10.27.). (326) COM(2006) 105 (HL C 104., 2006.5.3.). (327) COM(2006) 845 (HL C 138., 2007.6.22.). (328) COM(2006) 847 (HL C 138., 2007.6.22.). (329) COM(2007) 723.

HU 67 HU

Nukleáris energia

Euratom-Szerződés

A Bizottság március 20-án „Ötvenéves az Euratom-Szerződés” címmel fogadott el közleményt (330). Ebben kiemeli az Európai Atomenergia-közösség hozzájárulását a tudomány fejlődéséhez és az uniós sugárvédelem magas színvonalához. A Bizottság megállapítása szerint az Euratom-Szerződés továbbra is fontos közösségi szabályozásoknak szolgál kiindulópontjául.

Euratom Ellátási Ügynökség

Március 16-án a Bizottság javaslatot fogadott el egy olyan határozatra vonatkozóan, amely az ügynökség számára új alapszabályt állapítana meg (331), valamint egy olyan rendeletre, amely az Unió bővülését, a korszerű pénzügyi rendelkezéseket és a szervezet sajátosságait figyelembe vevő pénzügyi rendelet alkalmazását írná elő (332).

Nemzetközi fejlemények

Június 6-án a Tanács határozatot fogadott el az Orosz Föderációban a többoldalú nukleáris környezeti programról szóló keretmegállapodásra és a keretmegállapodás igényekről, bírósági eljárásokról és kártalanításokról szóló május 21-én aláírt jegyzőkönyvére vonatkozóan. A megállapodás többoldalú jogi keretet alakít ki az Északnyugat-Oroszországban nyugati országok által végzett nukleáris vonatkozású projekteknek, a jegyzőkönyv pedig az ebben az összefüggésben végzett tevékenységek felelősségbeli kérdéseinek eldöntését szolgálja.

Szeptember 26-án az Európai Parlament „A közös európai külpolitika felé az energia területén” címmel fogadott el állásfoglalást. Ebben arra szólít fel, hogy európai szinten olyan közös energia-külpolitikát alakítsanak ki, amely jelentős mértékben hozzájárul az egész Unió energiabiztonságának biztosításához, miközben nemzetközi szinten a fenntartható politika célkitűzését tartja szem előtt. Az Európai Parlament továbbá középtávon azt ajánlja, hogy a Bizottság rendelkezzen az Unió által harmadik országokkal kötendő energiaellátási vonatkozású keretmegállapodásokról való tárgyalások lefolytatásának intézményi jogkörével.

Az Energiaközösség tekintetében a Bizottság tárgyalási megbízásról szóló javaslatot fogadott el Moldova, Norvégia, Törökország és Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban. December 17-én az Energiaközösség minisztertanácsa kedvező véleményt adott ki Grúzia megfigyelői státuszú jelöltségéről.

<T3>2.2.9. A munkaerő mobilitása

A Bulgáriából és Romániából érkező munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések első szakaszát (2007–2009) illetően a másik huszonöt tagállam közül tíz (a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Finnország és Svédország) értesítette arról a Bizottságot, hogy munkaerőpiacát a csatlakozás napjától – vagyis január 1-jétől – meg kívánja nyitni a bolgár és román munkavállalók számára.

(330) COM(2007) 124 (HL C 181., 2007.8.3.). (331) COM(2007) 119. (332) COM(2007) 108.

HU 68 HU

A 2004. évi bővítés után három évvel a bővítés előtti tizenötből kilenc tagállam megnyitotta munkaerőpiacát azon nyolc tagállam állampolgárainak, amelyek vállalták a 2003. évi csatlakozási szerződésben a munkavállalók szabad mozgása tekintetében megállapított átmeneti rendelkezések alkalmazását: Írország, Görögország, Spanyolország, Olaszország, Portugália, Finnország, Svédország, valamint az átmeneti rendelkezéseket május 1. óta már nem alkalmazó Hollandia. Luxemburg úgy döntött, hogy még 2007 vége előtt feloldja a korlátozásokat.

A munkaerő mobilitására vonatkozó további kérdéseket tárgyal e jelentés III. fejezetének 1. szakasza.

Általános hivatkozások és más hasznos linkek

<LIENS2.2></LIENS2.2>

</DOC>

<T4>III. fejezet

<T1>Szolidaritási célkitűzés

<T6>1. szakasz

<T2>3.1. A gazdasági és társadalmi kohézió megszilárdítása

<T3>3.1.1. Regionális dimenzió és a Kohéziós Alap

Általános szempontok

A Bizottság május 30-án elfogadta a gazdasági és társadalmi kohézióról szóló negyedik jelentését (333), amely a bővítés utáni 27 tagállamból és 268 régióból álló Unió gazdasági, társadalmi és területi helyzetét írja le. A jelentés részletesen elemzi a régiók helyzetét a bruttó hazai termék (GDP), a termelékenység és a foglalkoztatás hármas szempontja alapján, felsorol különböző nehézségeket, amelyekre a tagállamoknak az elkövetkezendő években számítaniuk kell, és első megközelítésben értékeli a 2000–2006-os programozási időszak európai kohéziós politikájának hatásait, valamint az új, 2007–2013-as időszak előkészületeit. A jelentés tíz vitaindító kérdést is tartalmaz – az európai intézmények keretén belül és kívül egyaránt – ennek a kiemelt fontosságú területnek a jövőjéről.

A vitát hivatalosan a szeptember 27–28-án Brüsszelben megrendezett Kohéziós Fórum alkalmával indították el, amelyen több mint 800 nemzeti és regionális felelős vett részt. E fórumon a Bizottság széles körű nyilvános konzultációt is indított a kohéziós politika jövőjéről.

Az Európai Parlament az év során számos, regionális politikával kapcsolatos állásfoglalást fogadott el.

Kiemelendő az az áprilisban elfogadott állásfoglalás, amely a jövőbeli bővítések a kohéziós politikára gyakorolt, aggodalomra okot adó következményeit tárgyalja.

(333) COM(2007) 273 (HL C 191., 2007.8.17.).

HU 69 HU

A Parlament május 10-én a lakhatási és a regionális politikáról fogadott el határozatot. Hangsúlyozza, hogy az Európai Unió valamennyi politikájában egyaránt figyelembe kell venni a lakhatás sajátos problémakörét annak érdekében, hogy olyan kiegyensúlyozott területrendezési politika kapjon támogatást, amely szembe tud szállni a vidéki területek kirekesztésével és elnéptelenedésével. A Régiók Bizottsága (334) és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) (335) a Parlament határozatával megegyező tartalmú határozatokat fogadott el ebben a témában.

Július 12-én a Parlament állásfoglalást fogadott el a kohéziós politika az Európai Unió legszegényebb régióiban tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentése terén gyakorolt hatékonyságáról. A Parlament ebben intézkedések elfogadását javasolja az Unió legszegényebb régióinak fejlettségi elmaradottsága csökkentésére, és felhívja a figyelmet arra, hogy az új tagállamok különleges támogatást igényelnek. A Parlament aggodalmát fejezi ki az egyes régióknak odaítélt közösségi támogatások célzottságának hiányosságai miatt, mivel azok annak ellenére sem képesek helyzetükön javítani, hogy több éve részesülnek finanszírozásban.

Március 22-én a Régiók Bizottsága állásfoglalást fogadott el a strukturális alapok tőkeáttételi hatásáról, amelyben úgy vélekedik, hogy az a közösségi kohéziós politika hozzáadott értéke fogalmának lényegi része.

Április 25-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Az európai nagyvárosi régiók: az Európa jövőjére gyakorolt társadalmi-gazdasági hatások” címmel feltáró véleményt (336) adott ki. Ugyanazon a napon egy második véleményt is közzétett, „Területi menetrend” címmel. Ez utóbbi stratégiai keretet tartalmaz, amely az Európai Unió területfejlesztési prioritásait határozza meg.

A kohéziós politika végrehajtásának horizontális elve továbbra is a fenntartható fejlődés, közvetlenül kapcsolódva az Európai Tanács által 2006 júniusában elfogadott megújított fenntartható fejlesztési stratégiához (337).

Nemzeti stratégiai referenciakeretek és operatív programok 2007–2013

2007-ben életbe lépett a kohéziós politikai programok új generációja. Ezek a lisszaboni stratégia középpontjában álló programok a 2007–2013-as időszakra 347,4 milliárd eurós keretösszeggel gazdálkodhatnak. A megújított lisszaboni stratégiának megfelelően e programok célja a növekedést és foglalkoztatást serkentő beruházások támogatása, a tudásalapú gazdaság növekedésének ösztönzése kedvezve a kutatásnak és az innovációnak, az új információs és kommunikációs technológiáknak, a humántőkének és a vállalkozói szellemnek, továbbá az, hogy egyre többeket ösztönözzön vállalkozásalapításra.

A Bizottság jóváhagyta a 27 tagállam által a 2007–2013-as időszakra kialakított közösségi stratégiai iránymutatások szem előtt tartásával összeállított nemzeti stratégiai referenciakereteket. Ezzel szabad utat adott a közösségi strukturális alapokból finanszírozott operatív programok elfogadásának. December 31-ig a Bizottság 302 operatív programot (Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap) fogadott el hivatalosan, ami a 2007–2013 közötti időszakra előirányzott programok 96%-át teszi ki.

(334) HL C 146., 2007.6.30. (335) HL C 161., 2007.7.13. (336) HL C 168., 2007.7.20. (337) Lásd e jelentés II. fejezete 1. szakaszának „A fenntartható fejlődés stratégiája” című részét.

HU 70 HU

December 11-én a Bizottság „A tagállamok és a régiók az EU kohéziós politikája segítségével valósítják meg a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégiát 2007 és 2013 között” címmel fogadott el közleményt (338). E közlemény alapozó áttekintést nyújt a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikai stratégiák és programok új generációjára vonatkozó tárgyalások eredményeiről. Tekintettel az Európai Tanács 2008. tavaszi ülésére, a közlemény foglalkozik emellett a kohéziós politikai programok lehetséges szerepével is abban, hogy a következő hároméves ciklus alatt előmozdítsák a megújult lisszaboni stratégia célkitűzéseit.

Legkülső régiók

A Bizottság „A legkülső régiókra vonatkozó stratégiáról: eredmények és kilátások” címmel szeptember 12-én elfogadott közleményével (339) megerősítette az Unió hét legkülső régiójának (340) tulajdonított fontosságot. Sikerként nyugtázta a 2004 óta – például az európai cukor- és banánpiac reformjának terén – elért eredményeket. A Bizottság célja a jövőben az lesz, hogy e régiókat teljes egészében integrálja a lisszaboni stratégiába, fejlesztve gazdaságaik versenyképességét. Ennek érdekében a 2007–2013-as kohéziós politika, illetve a 7. kutatási és fejlesztési keretprogram révén egyedi fellépések fognak megvalósulni. E közlemény egyúttal vitát is indít a legkülső régiók előtt álló jövőbeli kihívásokról.

<T3>3.1.2. Szociális dimenzió

Az európai társadalom állapotának mérlege

Január 18-i feltáró véleményében (341) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság úgy vélekedett, hogy a mai európai társadalom állapotának felmérése nem pusztán a szociális kérdések hagyományos értelemben vett vizsgálatát jelenti. Szorgalmazza, hogy az Európa előtt álló szociális kihívásokkal kapcsolatban új konszenzusnak kell kialakulnia, illetve új szociális cselekvési programnak létrejönnie.

A Bizottság január 26-án a 2007. tavaszi Európai Tanács számára készített, a szociális valóság felméréséről szóló időközi jelentést (342) fogadott el. A közlemény, megállapítva, hogy nincs a globalizáció és a demográfiai kihívások összefüggésében közösen kialakított diagnózis ezekre a szociális kihívásokra és arra, hogy miképpen kellene azoknak megfelelni, hangsúlyozza, hogy a szociális valóság felmérésének célja ennek a diagnózisnak a kidolgozása, valamint az Európa szociális helyzetéről folytatandó vita ösztönzése, amit a szociálpolitikai menetrend félidős felülvizsgálatába is belefoglalnak. A Bizottság ezzel egyidejűleg széles körű konzultációt indított azokról a szociális kérdésekről és kihívásokról, amelyekkel Európának szembe kell néznie; a cél minél szélesebb körhöz eljutni, hogy megtárgyalják miből áll Európa „szociális valósága”. A Bizottság a meghallgatásra helyezi a hangsúlyt, nem politikai véleményeket vizsgál.

A Bizottság november 20-án „Lehetőségek, hozzáférés, közösségvállalás: úton a XXI. századi Európa új szociális jövőképének kialakítása felé” (343) címmel közleményt fogadott el, melynek célja a szociális helyzetről folyó, 2008. február 15-ig meghosszabbított konzultáció serkentése, és a megújított szociális menetrend elindítása, amelyet a Bizottság majd 2008

(338) COM(2007) 798. (339) COM(2007) 507 (HL C 4., 2008.1.9.). (340) Az Azori-szigetek, Madeira, Franciaország négy tengerentúli megyéje és a Kanári-szigetek. (341) HL C 93., 2007.4.27. (342) COM(2007) 63 (HL C 138., 2007.6.22.). (343) COM(2007) 726.

HU 71 HU

közepén terjeszt elő. A közlemény új, életlehetőségeken alapuló szociális jövőképet mutat be, amely olyan előzetes vizsgálaton alapul, amelynek egyfelől a társadalmainkban végbemenő átalakulások és a társadalmaink előtt álló új kihívások képezték a tárgyát, másfelől arra keresett választ, hogy milyen partnerségi együttműködés alakítható ki a tagállamok és az EU között a kihívásokkal szembeni közös fellépés érdekében. A Bizottság szociális jövőképe számos területet jelöl meg, amelyekbe be kell fektetni, elsősorban a tagállamoknak, ám a különböző európai hozzájárulásokat sem zárja ki. Ezek az alábbiak: ifjúság, karrierlehetőségek, hosszabb és egészségesebb élet, nemek közötti egyenlőség, beilleszkedés és megkülönböztetésmentesség, mobilitás és integráció, kultúra, részvétel és párbeszéd.

Foglalkoztatás

Február 22-én a Tanács elfogadta a foglalkoztatásról szóló közös jelentést, amely megvonja a megvalósított eredmények és a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek eléréséhez még hátralevő teendők mérlegét.

Az Európai Tanács június 21–22-i ülésén emellett úgy nyilatkozott, hogy érdeklődéssel várja a rugalmas biztonságról szóló közleményt (344), amelyet ezt követően június 27-én fogadtak el. A Bizottság e közleményben kifejti, miért van szükség a rugalmas biztonság integrált megközelítésére ahhoz, hogy a lisszaboni stratégia célkitűzéseit elérjék, kitér továbbá az európai szociális modellek korszerűsítésére. Az e közleményben elfogadott eljárást, amely a munkaerő-piaci rugalmasság és a foglalkoztatás biztonsága egyidejű támogatását célozza, az október 9-i tanácsülésen kedvezően fogadták. Az Európai Parlament november 29-én fogadott el határozatot a rugalmas biztonság közös alapelveiről. A Tanács december 5–6-i ülésén ugyancsak elfogadott következtetéseket „A rugalmas biztonság közös elvei felé” címmel.

A Tanács július 10-én a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról fogadott el határozatot (345). Ez a 2005/600/EK határozatban (346) előírt iránymutatásokat viszi tovább. Ezen iránymutatások középpontjában a teljes foglalkoztatottságra, a munkaminőségre, a munkaerő-termelékenységre és a társadalmi kohézióra irányuló célkitűzések állnak.

Miután megvizsgálták a Franciaország által a Peugeot és a Renault beszállítóitól elbocsátott munkavállalók érdekében benyújtott kereseteket, – az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozása (347) óta először – az Európai Parlament és a Tanács október 23-án elfogadta az alap mobilizálásáról szóló határozatot (348) összesen 3,8 millió EUR összegről. December 4-én a Bizottság elfogadta a megfelelő finanszírozási határozatokat.

December 18-án az Európai Parlament és a Tanács a mobiltelefon-ágazat két vállalatánál – a németországi BenQ és a finnországi Perlos – előforduló létszámleépítésekkel kapcsolatban fogadott el az alap mobilizálásáról szóló határozatot (349) összesen 14,8 millió EUR összegről. Ugyanazon a napon a Bizottság elfogadta a megfelelő finanszírozási határozatokat.

December 13-án a Bizottság jóváhagyta a Málta által a textilágazatban elbocsátott munkavállalók érdekében benyújtott keresetének nyomán javasolt következtetést (350). A

(344) COM(2007) 359 (HL C 246., 2007.10.20.). (345) 2007/491/EK határozat (HL L 183., 2007.7.13.). (346) (HL L 205., 2005.8.6.). (347) 1927/2006/EK rendelet (HL L 406., 2006.12.30.). (348) 2007/726/EK határozat (HL L 294., 2007.11.13.). (349) 2008/30/EK határozat (HL L 6., 2008.1.10.). (350) SEC(2007) 1657.

HU 72 HU

költségvetési hatóságnak 681 207 eurónak megfelelő összegű kölcsönre vonatkozó engedélyezési javaslatot fog benyújtani.

A Bizottság október 24-én „Határozottabb fellépés a be nem jelentett munkavégzés ellen” címmel közleményt (351) fogadott el, melynek célja a tagállamokban hozott intézkedések számbavétele, valamint a sikeres gyakorlati megoldásokból való kölcsönös tanulási lehetőség szemléltetése. Ugyanezen a napon a Bizottság egy másik, „A munkajog korszerűsítése, szembenézve a XXI. század kihívásaival” című bizottsági zöld könyvről folytatott nyilvános konzultáció eredményeiről szóló közleményt (352) is elfogadott. Ebben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a nyilvános konzultáció elérte célját, mivel uniós és tagállami szinten egyaránt vitát ébresztett.

A statisztikai rendszerek témakörében a Bizottság március 12-én a közösségi üres álláshelyekre vonatkozó negyedéves statisztikai adatokról szóló rendeletjavaslatot (353) fogadott el. A javaslat célja jogalapot létrehozni az üres álláshelyekkel kapcsolatos harmonizált és összehasonlítható adatok rendszeres, gazdasági tevékenységi ágazatra lebontott gyűjtésére annak érdekében, hogy a Bizottság és az Európai Központi Bank értékelhesse a munkaerő-piacon fennálló viszonyokat.

Szociális védelem és társadalmi beilleszkedés

Január 19-én a Bizottság „Javaslat a szociális védelemről és a társadalmi integrációról szóló 2007. évi közös jelentésre” címmel közleményt (354) fogadott el. A javaslat alapjául a 27 tagállam által benyújtott, a társadalmi integrációról, a nyugdíjakról, az egészségügyi ellátásról és a tartós gondozásról szóló nemzeti stratégiai jelentések szolgálnak. A jelentésekből kiviláglik, hogy a tagállamok elkötelezettek a gyermekszegénység problémájának megoldása mellett, és elismerték, hogy az aktív integráció a leghátrányosabb helyzetben lévők társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedését elősegítő nagy hatékonyságú eszköz. Az egészségügyi ellátás és a tartós gondozás területén a tagállamok számos prioritást neveztek meg, többek között az alábbiakat: mindenki számára egyenlő hozzáférés biztosítása, az egészségügyi kimenetek egyenlőtlenségeinek csökkentése és a biztonságos és színvonalas gondozás szavatolása. A nyugdíjreformokkal kapcsolatban annak szükségességét hangsúlyozzák, hogy minél több ember minél tovább maradjon munkában.

A Tanács február 22-én fogadta el a szociális védelemről és a társadalmi integrációról szóló közös jelentést.

A Bizottság október 17-én a szociális védelem korszerűsítése a nagyobb társadalmi igazságosság és gazdasági kohézió érdekében: a munkaerőpiacról leginkább kiszorultak aktív integrációjának elősegítéséről szóló közleményt (355) fogadott el. A közleményben a jövőben nyilvános konzultáció tárgyát képező javaslatait ismerteti. E közleményt követően a Tanács december 5–6-i ülésén elfogadta a munkaerőpiacról leginkább kiszorultak aktív integrációjáról szóló következtetéseket.

(351) COM(2007) 628 (HL C 9., 2008.1.15.). (352) COM(2007) 627 (HL C 9., 2008.1.15.). (353) COM(2007) 76 (HL C 138., 2007.6.22.). (354) COM(2007) 13 (HL C 138., 2007.6.22.). (355) COM(2007) 620 (HL C 4., 2008.1.9.).

HU 73 HU

December 12-én a Bizottság a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évéről (2010) szóló határozatot (356) fogadott el.

A munkavállalók mobilitása és a szociális biztonsági rendszerek koordinálása

Január 25-én a Bizottság „Zárójelentés a szakismeretekre és mobilitásra vonatkozó bizottsági cselekvési terv végrehajtásáról” címmel jelentést (357) fogadott el. A jelentés számba veszi az elért eredményeket, és számos közösségi és nemzeti szintű szakpolitikai iránymutatást vázol fel az európai szintű munkaerőpiac létrejöttének támogatására. A Bizottság az alábbiakra vonatkozó kihívások sorát ismerteti: az egész életen át tartó tanulás, a mobilitás jogi, adminisztratív és kulturális akadályai, a gazdasági migráció és a mobilitás integrált megközelítése.

Az Európai Tanács június 21–22-i ülésén úgy nyilatkozott, hogy érdeklődéssel várja a minimumkövetelményekről szóló irányelv módosított javaslatának benyújtását, mely a kiegészítő nyugdíjjogosultság megszerzésének és megtartásának támogatásával a munkavállalók mobilitásának megerősítését célozza. Mint hangsúlyozta, a szociálpolitika területén a szociális biztonsági rendszerek koordinálásával kapcsolatos munkákat dinamikusan kell elvégezni azért, hogy a lehető leghamarabb rendezni lehessen az utolsó függőben lévő fejezeteket.

A Bizottság 2006 áprilisában tett kötelezettségvállalásának (358) megfelelően június 13-án a munkavállalók kiküldetéséről szóló közleményt (359) fogadott el. E közlemény célja a tagállamokban tapasztalható helyzet objektív felmérése, annak vizsgálata, hogy értek-e el előrehaladást, operatív következetések levonása a nyomon követési gyakorlatból és a szükség esetén a helyzet kiigazításához megfelelő intézkedések megnevezése.

Július 3-án a Bizottság a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet (360) mellékleteinek módosításáról szóló rendeletjavaslatot (361) terjesztett elő. Ez korszerűsíti és egyszerűsíti a szociális biztonsági rendszerek koordinálását az Európai Unióban. A 2004 májusában hatályba lépett rendelet csak akkortól lesz alkalmazandó, amikor mellékleteit kiegészítették. A Bizottság július 23-án arra is javaslatot (362) tett, hogy a szóban forgó rendelet rendelkezéseit harmadik országok e rendelkezések által csupán állampolgárságuk miatt nem érintett állampolgáraira terjesszék ki, és hogy a 859/2003/EK rendelet (363) helyébe új rendeletet léptessenek. Célja, hogy jogfolytonosságot teremtsen a Közösség területén jogszerűen lakóhellyel rendelkező és határokon átnyúló helyzetben lévő, harmadik országbeli állampolgárok számára.

A munkavállalói mobilitás 2006-os európai évének tanulságaira és a munkavállalók mobilitása, valamint a rugalmas biztonságról, az egész életen át tartó tanulásról, többnyelvűségről és demográfiai változásról jelenleg folyó politikai vita között fennálló szoros kapcsolatra támaszkodva a Bizottság december 6-án útjára indította a 2007–2010-es európai foglalkoztatási mobilitási cselekvési tervet (364). A cselekvési terv célkitűzései a

(356) COM(2007) 797. (357) COM(2007) 24. (358) COM(2006) 159 (HL C 130., 2006.6.3.). (359) COM(2007) 304 (HL C 191., 2007.8.17.). (360) HL L 166., 2004.4.30. (361) COM(2007) 376 (HL C 191., 2007.8.17.). (362) COM(2007) 439 (HL C 191., 2007.8.17.). (363) HL L 124., 2003.5.20. (364) COM(2007) 773.

HU 74 HU

következők: a munkavállalók mobilitásával kapcsolatos jelenlegi jogi szabályozás és igazgatási gyakorlat javítása; a mobilitás hatóságok általi politikai támogatottságának biztosítása minden szinten; az európai foglalkoztatási mobilitási rendszer (EURES) mint a munkavállalók és családjaik mobilitását elősegítő, egyedülálló egyablakos eszköz szerepének megerősítése; valamint a mobilitásban rejlő lehetőségek és előnyök minél szélesebb körben való tudatosítása.

2007-ben az EURES javította szolgáltatásai, elsősorban internetes oldala minőségét. Az EURES fontos internetes oldallá változott a munkakeresők és a munkaadók számára egyaránt, havi egymillió látogatóval, akik mintegy 1,7 millió állásajánlat között böngészhetnek, nyomon követhetik a munkaerőpiac alakulását vagy az Unió különböző országainak élet- és munkakörülményeit.

Munkahelyi egészségvédelem és biztonság

Február 7-én a Bizottság a közegészségre és a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztika rendszeres előállításának közös keretét célzó rendeletjavaslatot (365) fogadott el.

Február 21-én a Bizottság „A munka minőségének és termelékenységének javítása: a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégia 2007–2012 között” címmel fogadott el közleményt (366). Ebben úgy vélekedik, hogy a 2002–2006-os közösségi stratégia (367) innovatív megközelítése már most ígéretes eredményeket hoz, és hogy a tagállamok valós előrelépéseket tettek stratégiáik és a még célzottabb nemzeti cselekvési programok kidolgozása terén. Javaslata értelmében folytatni kell az erőfeszítéseket az elkövetkezendő öt évben. A júniusi Európai Tanács felkérte a tagállamokat, hogy mihamarabb hajtsák végre az új stratégiát. Június 25-én a Tanács állásfoglalást (368) fogadott el, amelyben tudomásul veszi a Bizottság azon véleményét, hogy a munkahelyi balesetek és a foglalkozási betegségek folyamatos, tartós és következetes csökkentésének megvalósítása érdekében az érintett feleknek számos cél elérésére kell törekedniük, amelyek megvalósítása érdekében a továbbiakban átfogó megközelítést kell kialakítani. A Bizottság közleményét a Régiók Bizottságának november 28-i véleménye követte.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem javításának keretében az Európai Parlament és a Tanács június 20-án aláírta a gyakorlati végrehajtásra vonatkozó jelentések egyszerűsítése és ésszerűsítése érdekében a 89/391/EGK tanácsi irányelv (369), annak egyedi irányelvei, valamint a 83/477/EGK (370), a 91/383/EGK, (371) a 92/29/EGK (372) és a 94/33/EK tanácsi irányelv (373) módosításáról szóló 2007/30/EK irányelvet (374).

Október 26-án a Bizottság a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló 2004/40/EK irányelv (375) módosításáról szóló

(365) COM(2007) 46 (HL C 138., 2007.6.22.). (366) COM(2007) 62 (HL C 138., 2007.6.22.). (367) COM(2002) 118. (368) HL C 145., 2007.6.30. (369) HL L 183., 1989.6.29. (370) HL L 263., 1983.9.24. (371) HL L 206., 1991.7.29. (372) HL L 113., 1992.4.30. (373) HL L 216., 1994.8.20. (374) HL L 165., 2007.6.27. (375) HL L 159., 2004.4.30.

HU 75 HU

irányelvjavaslatot (376) fogadott el. A javaslat célja, hogy az egészségügyben dolgozók figyelmeztetésére való tekintettel a 2004/40/EK irányelv átültetésének határidejét 2012. április 30-ra halassza.

A hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem

A 2007. évet az esélyegyenlőség évének nyilvánították, melynek fő célja a megkülönböztetést elszenvedők csoportjai társadalmi részvételének megerősítése azáltal, hogy a tagállamok, illetve egyéb érintett országok segítséget kapnak az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség terén hozott közösségi jogszabályok végrehajtásában.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Esélyegyenlőség a fogyatékkal élőknek című , január 17-i feltáró véleményében (377) felszólít arra, hogy az esélyegyenlőség európai évét (2007) a lehető legszélesebb körben használjuk ki a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének megteremtésére.

A fogyatékkal élő nők európai unióbeli helyzetéről szóló, április 26-i állásfoglalásában az Európai Parlament kéri a megkülönböztetés elleni és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó közösségi jogszabályok jobb végrehajtását és a vonatkozó közösségi programok és az Európai Szociális Alap által biztosított lehetőségek jobb kihasználását.

November 26-án a Bizottság „A fogyatékkal élők helyzete az Európai Unióban: a 2008–2009-es európai cselekvési terv” címmel fogadott el közleményt (378). A közlemény célja elemezni a fogyatékkal élők helyzetében bekövetkezett változásokat; beszámolni a Bizottság fogyatékkal élőkkel kapcsolatos cselekvési terve (DAP) második szakaszának (2006–2007) eredményeiről; és meghatározni a cselekvési terv harmadik szakaszának (2008–2009) prioritásait a Bizottság a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének előmozdítását célzó stratégiai célkitűzéseinek megfelelően.

A Tanács december 5–6-án állásfoglalást fogadott el a Mindenki Számára Biztosítandó Esélyegyenlőség Európai Évét (2007) nyomon követő lépésekről. Az állásfoglalás üdvözölte, hogy az érintettek különösen nagy számban vettek részt az európai évben, hogy a részt vevő országok most először közelítették meg egységesen a megkülönböztetés valamennyi, az EK-Szerződésben foglalt alapját és a civil társadalommal és az egyéb érintettekkel való szoros együttműködést.

A nők és a férfiak közötti egyenlőség

A Bizottság február 7-én elfogadta a nők és a férfiak közötti egyenlőségről – 2007 című jelentést (379) . Ebben felvázolja a nők és a férfiak helyzetének alakulását számos szakpolitikai terület szempontjából és a nők és a férfiak közötti egyenlőség előmozdítása előtt álló kihívásokat. Hangsúlyozza az egyenlőségi politika hozzájárulását a lisszaboni stratégiához. Megerősíti emellett, hogy az elért eredmények ellenére a nők és férfiak közötti különbségek számos területen továbbra is jelentősek.

Április 23-án a Bizottság elfogadta a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó, 2006–2010 közötti ütemterv 2006-os megvalósításáról és 2007-es előrejelzéseiről szóló

(376) COM(2007) 669. (377) HL C 93., 2007.4.27. (378) COM(2007) 738. (379) COM(2007) 49 (HL C 138., 2007.6.22.).

HU 76 HU

munkaprogramját (380). Bemutatja a Bizottság a nők és férfiak közötti egyenlőség alábbi hat kiemelt területére vonatkozó kötelezettségvállalásainak érdekében 2006-ban végrehajtott és 2007-re tervezett cselekvéseket: a nők és a férfiak egyenlő mértékű gazdasági függetlensége; a szakmai és a magánélet összeegyeztetése; a két nem egyenlő arányú képviselete a döntéshozatalban; a nemi bűncselekmény valamennyi formájának felszámolása; a nemekhez kötődő sztereotípiák leküzdése; valamint a nemek közötti egyenlőség előmozdítása a kül- és fejlesztési politikákban.

Ezzel összefüggésben a Bizottság július 18-án közleményt (381) fogadott el a nemek közötti bérszakadék elleni küzdelemről, melynek célja a bérszakadék okainak elemzése és a szakadék csökkentéséhez vezető közösségi szintű utak bemutatása. Ezek közé tartozik a jogi keret lehetséges javításainak és alkalmazásának elemzése; a növekedési és foglalkoztatási európai stratégia teljes mértékű kiaknázása a bérszakadék vonatkozásában; az egyenlő bérezés előmozdítása a munkáltatók körében; a bevált gyakorlatok cseréjének támogatása közösségi szinten.

A munka, a magánélet és a családi élet összeegyeztetése

A Bizottság május 10-én úgy határozott, hogy elindítja a szociális partnerekkel a munka, a magánélet és a családi élet összeegyeztetéséről történő konzultáció második szakaszát. Felkérte a szociális partnereket, hogy nyújtsák be véleményüket vagy adott esetben fogalmazzanak meg ajánlást a javaslatok célkitűzéseivel és tartalmával kapcsolatban, hogy szükség esetén nyújtsanak tájékoztatást abbéli szándékukról, hogy tárgyalási folyamatot kívánnak kezdeményezni a szülői szabadságról szóló keretmegállapodás rendelkezéseiről annak felülvizsgálatára tekintettel, és hogy legkésőbb 2008. márciusig számoljanak be az elért eredményekről.

Június 19-én az Európai Parlament határozatot fogadott el a fiatal nők családi életének és tanulmányainak összeegyeztetését szolgáló intézkedések szabályozási keretéről az Európai Unióban. Ebben arra kéri fel a Bizottságot és a tagállamokat, hogy olyan politikát folytassanak, amely a fiatalokat családvállalás felelősségére ösztönzi, és amely lehetővé teszi számukra, hogy érdemben hozzájáruljanak az európai növekedéshez és versenyképességhez.

<T3>3.1.3. Demográfiai kihívások

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság az öregedő népesség gazdasági és költségvetési hatásairól szóló március 14-i feltáró véleményében (382) az öregedő népesség a munka világára gyakorolt következményeivel kapcsolatos kérdéseket, illetve e jelenség egyéb aspektusait vizsgálja. Véleménye szerint nagyobb figyelmet kell fordítani az idős munkavállalók termelési folyamatba való beilleszkedésére. Az egész életen át tartó tanulást és képzést lehetővé tévő programok kulcsszerepet töltenek be az idősebb munkavállalók jobb hasznosításában a vállalatokon belül és azokon kívül egyaránt. Emellett úgy vélekedik, hogy a bevándorlás egyike a népesség elöregedése következtében létrejövő kihívásokra adott szükséges válaszoknak.

A család és a demográfiai változások című március 15-i véleményében (383) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság kifejti: ahhoz, hogy megfelelően reagálhassanak a

(380) SEC(2007) 537. (381) COM(2007) 424 (HL C 246., 2007.10.20.). (382) HL C 161., 2007.7.13. (383) HL C 161., 2007.7.13.

HU 77 HU

demográfiai változásokra, a politikai döntéshozóknak a demográfiai változások mélyreható feltérképezésére van szükségük európai, nemzeti és helyi szinten egyaránt. Javaslata szerint a Bizottságnak létre kellene hoznia egy európai jegyzéket a családpolitika terén bevált gyakorlatokról.

A Tanács A népesség elöregedése és a pénzügyi piacok című május 8-i következtetéseiben jóváhagyja a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottság által az erre vonatkozó megbízatásának megfelelően készített, a népesség elöregedésének a pénzügyi piacokra gyakorolt hatásáról szóló jelentését. Hangsúlyozottan kéri a tagállamokat, hogy fejlesszenek ki vagy erősítsenek meg megfelelő statisztikai eszközöket a háztartások portfóliója összetételének és a háztartások kockázati profiljai változásainak jobb nyomon követhetősége érdekében.

Május 10-én a Bizottság „A nemzedékek közötti szolidaritás előmozdítása” címmel fogadott el közleményt (384). Ez az Európa demográfiai jövőjéről szóló, 2006. október 12-i közleményével (385) elindított folyamat első lépése. Célja a családi élet feltételeinek javítása azáltal, hogy ösztönzi a szakpolitikákról szóló vitákat és kutatásokat, partnerségre ösztönöz – hiszen a családi kötelékek az európaiak számára alapvető szolidaritási teret jelentenek. E közleményre az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság december 13-i véleményében reagált.

A családbarát politikák Európán belüli fontosságáról és a „Szövetség a családokért” létrehozásáról szóló május 30-i tanácsi következtetésekben a Tanács és a tagállamok kormányainak képviselői hangsúlyozzák, hogy a demográfiai változások következtében a népesség összetételében bekövetkező alapvető változások következményekkel járnak a társadalmi élet szerkezetére és a gazdaságra nézve is, továbbá olyan kihívásokat támasztanak majd, amelyekre koherens, hosszú távú stratégiákkal kell választ adni. Egyetértenek továbbá abban, hogy a „Szövetség a családokért” létrehozása platformként szolgál majd a vélemények és ismeretek cseréjéhez. Júniusi ülésén az Európai Tanács felkérte a tagállamokat, hogy aktívan használják ki a „Szövetség a családokért” által kínált lehetőségeket.

Június 6-án a Régiók Bizottsága Európa demográfiai jövője címmel adott ki véleményt (386). Ebben üdvözli, hogy az Európai Bizottság folytatni kívánja „A demográfiai változások kihívása, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái” című zöld könyvről (387) folytatott vitát. Támogatja a Bizottság azon általános stratégiáit, amelyek arra irányulnak, hogy olyan Európát teremtsenek, amely a gyermekvállalás ösztönzésével kedvez a demográfiai megújulásnak, felértékeli a munkát, és célul tűzi ki a jó minőségű, hosszabb ideig tartó, aktív életet.

Általános hivatkozások és más hasznos linkek

<LIENS3.1></LIENS3.1>

</DOC>

<T6>2. szakasz

<T2>3.2. Szolidaritás az eljövendő generációkkal és gazdálkodás a természeti erőforrásokkal

(384) COM(2007) 244 (HL C 191., 2007.8.17.). (385) COM(2006) 571 (HL C 78., 2007.4.11.). (386) HL C 197., 2007.8.24. (387) COM(2005) 94 (HL C 172., 2005.7.12.).

HU 78 HU

<T3>3.2.1. Környezetvédelem

Általános stratégia

Április 30-án a Bizottság közleményt fogadott el a hatodik környezetvédelmi cselekvési program félidős értékeléséről (388). A közlemény értékeli az Unió által a 6. környezetvédelmi cselekvési program keretében vállalt kötelezettségek tiszteletben tartását, és a környezet állapotára vonatkozó legfrissebb tudományos adatok vizsgálata során megerősíti, hogy a környezetvédelem legtöbb aggodalomra okot adó kihívásai továbbra is az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség, az egészség és az erőforrások felhasználása. Arra a következtetésre jut, hogy a fentiek okán a hatodik környezetvédelmi cselekvési program továbbra is a közösségi szintű cselekvés leginkább megfelelő kerete, azonban még nem telt el elég idő ahhoz, hogy a legtöbb javasolt intézkedés eredménye érzékelhető legyen. Ezért végre kell hajtani, és a lehető legteljesebb mértékben ki kell aknázni a 6. környezetvédelmi cselekvési programot, javítani kell a „hatékonyabb törvényalkotás” elveinek alkalmazását a környezetvédelmi politika területén, meg kell könnyíteni a környezetvédelmi célkitűzések beépítését más politikákba, és erősíteni kell a nemzetközi együttműködést. A Tanács júniusban elfogadta következtetéseit a fenti közleményről, és abban megerősítette a cselekvési program kiemelt témaköreinek létjogosultságát.

Ugyanezen a napon a Bizottság közleményt fogadott el „A 2006. évi környezetvédelmi politika áttekintése” (389) címmel. Ebben bemutatja az Európai Unió által 2006-ban folytatott környezetvédelmi politikát. A közlemény szerint a vizsgált évet az alábbi négy nagy témakör jellemezte: növekvő érdeklődés az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások iránt, tekintettel az ingadozó kőolaj- és földgázárakra, az ellátás megszakadásától való félelemre és az energiafogyasztás által az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásra; a biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedések végrehajtásának felgyorsulása; a hét tematikus stratégia közül az utolsó három elfogadása a városi környezetvédelem, a talajvédelem és a peszticidek területén; továbbá szoros összefüggések egyrészről az erőforrások hatékonysága, az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, másrészről a növekedés és a foglalkoztatottság között.

Március 14-én az Európai Parlament és a Tanács aláírta az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló 2007/2/EK irányelvet (390). Ez az eszköz oly módon támogatja a környezetvédelmi politikákat, hogy a tagállamokat a földrajzi adatok koordinált módon történő rendelkezésre bocsátására kötelezi.

Március 28-án a Bizottság elfogadta a környezetvédelmi és a kapcsolódó politikai célokra szolgáló piaci alapú eszközökről szóló zöld könyvet (391), amely különösen az adókkal és díjakkal, az engedélyek kereskedelmi rendszereivel és a támogatásokkal foglalkozik. Az említett zöld könyv nyilvános vitát kezdeményezett, és tárgyalásokat szorgalmaz a hasonló eszközök használatának előmozdítását illetően.

Május 21-én a Bizottság közleményt fogadott el az alábbi címmel: „A Bizottság együttműködése »Az európai környezetért« folyamattal a 2007. évi belgrádi miniszteri konferencia után” (392). Ebben kifejti, hogy az említett folyamat keretében előtérbe kívánja

(388) COM(2007) 225 (HL C 181., 2007.8.3.). (389) COM(2007) 195 (HL C 181., 2007.8.3.). (390) HL L 108., 2007.4.25. (391) COM(2007) 140 (HL C 181., 2007.8.3.). (392) COM(2007) 262 (HL C 191., 2007.8.17.).

HU 79 HU

helyezni azokat a környezetvédelmi cselekvéseket, amelyek biztosítják az Európai Unió kétoldalú kapcsolataival való összhangot, és optimalizálják a források elosztását.

A Bizottság december 21-én elfogadta az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelvjavaslatot (IPPC – Integrated Pollution Prevention and Control) (393). A Bizottság javaslata hét jelenleg hatályos irányelvet foglal egységes szerkezetbe. Az új egységes irányelv ésszerűsíti és megerősíti az Európai Unió politikáját az ipari kibocsátások terén, ily módon hozzájárul a levegő minőségének javításához, valamint az Unió egyéb alapvető környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósításához, miközben az adminisztratív terheket is csökkenti.

Környezet, egészség és életminőség

A Bizottság június 11-i, „A 2004–2010 közötti időszakra vonatkozó európai környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési terv félidős felülvizsgálatáról” című közleményében (394) megvizsgálta az elért eredményeket, bemutatta az érintett politikák fejlődését, és kiemelte azokat a területeket, amelyek a jövőben különös figyelmet érdemelnének, úgymint az éghajlatváltozás és az egészség vagy a nanotechnológia és az antimikrobiális rezisztancia.

A Bizottság „Tematikus stratégia a peszticidek fenntartható használatáról” című közleménye (395) tekintetében a Régiók Bizottsága február 13-án kedvező véleményt (396) nyilvánított. A Tanács a tematikus stratégiáról szóló február 20-i következtetéseiben támogatta a Bizottság által bemutatott megközelítést. Az Európai Parlament október 24-én állásfoglalást fogadott el a peszticidek fenntartható használatáról szóló, fent említett tematikus stratégiával kapcsolatban, amelyben kérte, hogy a növény-egészségügyi termékekhez hasonló egyes biocideket is foglalják bele a stratégia alkalmazási körébe, valamint határozzanak meg mennyiségi célkitűzéseket a peszticidek használatának csökkentését illetően.

Február 16-án a Tanács elfogadta a hatályos rendeletet (397) módosító 172/2007/EK rendeletet (398), és abban meghatározta a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok maximális koncentráció-határértékeit. Az újonnan bevezetett határértékek biztosítják a legmegfelelőbben a védelem magas szintjét.

Július 10-én a Bizottság elfogadott egy közleményt (399) a dioxinokra, a furánokra és a poliklórozott bifenilekre vonatkozó közösségi stratégia végrehajtásáról. Ez alkotja az elért eredményekről szóló második jelentést, összefoglalva a 2004–2006 közötti időszak során tett előrehaladást.

Az Európai Parlament és a Tanács október 23-án elfogadta az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló irányelvet (400). Az irányelv célja az árvízkockázatok értékelésére és kezelésére szolgáló keret létrehozása, amely révén a Közösségben csökkenthetők az emberi egészséget, a környezetet, a kulturális örökséget és a gazdasági tevékenységet veszélyeztető, árvizekkel összefüggő káros következmények.

(393) COM(2007) 844. (394) COM(2007) 314 (HL C 191., 2007.8.17.). (395) COM(2006) 372. (396) HL C 146., 2007.6.30. (397) A 850/2004/EK rendelet (HL L 158., 2004.4.30.). (398) HL L 55., 2007.2.23. (399) COM(2007) 396 (HL C 191., 2007.8.17.). (400) A 2007/60/EK irányelv (HL L 288., 2007.11.6.).

HU 80 HU

A vizek védelme

A Bizottság március 19-én elfogadta a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelvnek a 2000–2003 közötti időszak tekintetében történő végrehajtásáról szóló harmadik jelentését (401).

Március 22-én a Bizottság elfogadta „A fenntartható vízgazdálkodás irányában az Európai Unióban – A 2000/60/EK víz-keretirányelv végrehajtásának első szakasza” című közleményét (402). Ebben bemutatja, hogy mind ez idáig hogyan alakult a tagállamok teljesítménye az említett területen. Mellékletében a Bizottság közzétette a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv (403) végrehajtásáról szóló negyedik jelentését (404)

Július 18-án a Bizottság elfogadta „Az Európai Unióban a vízhiány és az aszály jelentette kihívás kezeléséről” című közleményét (405). Ebben meghatároz egy sor stratégiai jellegű választási lehetőséget annak érdekében, hogy vitát kezdeményezzen a vízhiányhoz való alkalmazkodás módjairól. Az elért eredményeket az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 2008-ban benyújtandó jelentésében kell megvizsgálnia.

Fenntartható gazdálkodás az erőforrásokkal: fenntartható fogyasztás és termelés, hulladékok

A Bizottság január 16-án az elhasználódott járművekről szóló irányelv célkitűzéseiről szóló jelentésében (406) arra a következtetésre jutott, hogy nem szükséges a szóban forgó célkitűzések felülvizsgálata.

Az Európai Parlament február 13-án állásfoglalást fogadott el a hulladékok újrafeldolgozását érintő tematikus stratégiával kapcsolatban, amelyben hangsúlyozta, hogy a hulladékokra vonatkozó jelenleg hatályos közösségi szabályozás teljes végrehajtása, valamint a tagállamokban történő egységes alkalmazása feltétlen elsőbbséget élvez.

Február 21-én a Bizottság elfogadott egy közleményt (407) a „hulladék” és a „melléktermék” fogalmáról szóló tájékoztató közlemény tárgyában a hulladékokról szóló szabályozás jogbiztonságának növelése, valamint annak érdekében, hogy a fent említett fogalmak meghatározását könnyebben érthetővé és alkalmazhatóvá tegye, különösen az Európai Közösségek Bírósága joggyakorlatának fényében.

Az Európai Parlament egy április 25-i állásfoglalásában foglalkozott a természeti erőforrások fenntartható használatát érintő tematikus stratégiával. Kérte kötelező erejű célkitűzések meghatározását mind politikai, mind szakágazati szinten annak érdekében, hogy minden egyes termelési lánc esetében a legmegfelelőbb gyakorlatokat fejlesszék ki és hajtsák végre, valamint fogják vissza a természeti erőforrások igénybevételét. Továbbá érvelt amellett, hogy a támogatások elosztása olyan módon történjen, hogy az elősegítse az új technológiák használatát, és javítsa Európa versenyhelyzetét a világban.

(401) COM(2007) 120 (HL C 181., 2007.8.3.). (402) COM(2007) 128. (403) HL L 135., 1991.5.30. (404) SEC(2007) 363. (405) COM(2007) 414 (HL C 246., 2007.10.20.). (406) COM(2007) 5 (HL C 138., 2007.6.22.). (407) COM(2007) 59 (HL C 138., 2007.6.22.).

HU 81 HU

Május 22-én a Bizottság elfogadta a hajóbontás gyakorlatának javításáról szóló zöld könyvet (408), amely felveti az alapkérdést, és bemutatja az Európai Unió szintjén rendelkezésre álló cselekvési lehetőségeket. A Bizottság tervezi, hogy a szeptember végén lezárult nyilvános konzultációt követően bemutatja a beérkezett válaszok elemzését, adott esetben a hajóbontásra vonatkozó uniós stratégiát érintő javaslataival együtt.

Éghajlatváltozás

Az éghajlatváltozás területén a Bizottság január 10-én elfogadta „A globális éghajlatváltozás 2 Celsius-fokra való csökkentése – Az előttünk álló út 2020-ig és azon túl” című közleményét (409). A Bizottság emlékeztet arra, hogy az Unió célja megakadályozni, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés 2 Celsius-foknál nagyobb mértékben meghaladja az iparosodás előtti szintet. A közleményben bemutatja az azokra az intézkedésekre vonatkozó javaslatokat, amelyeket az Európai Uniónak és a nemzetközi közösség egészének kell megtennie annak elkerülése érdekében, hogy az éghajlatváltozás globális szinten visszafordíthatatlan következményekkel járjon. A közlemény része azoknak az intézkedéseknek, amelyek egy új európai energiastratégiát kezdeményeznek. Nagyban hozzájárul azokhoz a folyamatban levő nemzetközi vitákhoz, amelyek az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi rendszerét érintik a 2012 utáni időszakban; tekintve, hogy ekkor járnak le a Kiotói Jegyzőkönyvnek a kibocsátás csökkentését illető kötelezettségvállalásai. A fenti téma a tárgya az Európai Parlament február 14-i állásfoglalásának (410) is. A Tanács február 20-i következtetéseiben támogatta az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek a 2012 utáni időszakban való fokozását szorgalmazó bizottsági célkitűzéseket. Az Európai Tanács tavaszi ülésszakán, március 8-án és 9-én a fenti közlemény alapján jóváhagyta az energiaügyi és éghajlati csomagot.

Az Európai Parlament április 25-i határozatával eldöntötte, hogy létrehoz egy ideiglenes bizottságot, amely javaslatokat fogalmaz meg az Európai Unió jövőbeni, éghajlatváltozással kapcsolatos integrált politikájával kapcsolatban.

Június 29-én a Bizottság elfogadta az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásról szóló első útmutató dokumentumot. Az „Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Európában – Az uniós fellépés lehetőségei” című zöld könyv (411) az Európai Éghajlat-változási Program eredményein és következtetésein alapul. A dokumentum bemutatja azt a kettős kihívást, amellyel szemben állunk: az üvegházhatást okozó gázkibocsátás jelentős csökkentése, és ezzel egyidejűleg alkalmazkodás a változó éghajlati környezethez. A dokumentum javaslatot tesz az európai fellépés lehetséges módjait illetően. Fő célja európai szintű vita és nyilvános konzultáció kezdeményezése a témával kapcsolatos előrehaladás módjának meghatározása érdekében. A Bizottság meghatározta az elsődlegesen figyelembe veendő cselekvési irányvonalakat.

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének (ETS) létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelv felülvizsgálata kapcsán a Bizottság konzultációt indított, és az Éghajlat-változási Program keretében számos érdekelt fél részvételével működő munkacsoportot állított fel, amelynek célja ajánlások megfogalmazása a jelenlegi rendszer javítása érdekében. A csoport az alábbi kérdésekkel foglalkozik: a rendszer alkalmazási körének kibővítése, harmonizációja, ellenőrzés a

(408) COM(2007) 269 (HL C 191., 2007.8.17.). (409) COM(2007) 2 (HL C 138., 2007.6.22.). (410) HL C 287. E, 2007.11.29. (411) COM(2007) 354 (HL C 191., 2007.8.17.).

HU 82 HU

rendszerrel és annak alkalmazásával való összeegyeztethetőség, valamint az ETS rendszer és az Unión kívül létező egyéb kibocsátáskereskedelmi rendszerek közötti kapcsolat javítása érdekében.

Szeptember 18-án a Bizottság elfogadta az „Éghajlatváltozás elleni globális szövetség kiépítése az Európai Unió és az éghajlatváltozás által leginkább sebezhető szegény fejlődő országok között” című közleményét (412). A szövetség műszakilag és pénzügyileg támogat egyes intézkedéseket, és fellépése hozzájárul a 2012 utáni időszakra vonatkozó éghajlatváltozásról szóló nemzetközi megállapodás előkészítéséhez.

Január 31-én a Bizottság elfogadott egy jogalkotási javaslatot (413) a benzinre, a dízel üzemanyagokra és a gázolajra vonatkozó műszaki előírások módosításáról, illetőleg a közúti közlekedésben a tüzelőanyag-felhasználás következtében kibocsátott üvegházhatást okozó gázok mennyiségének ellenőrzését és mérséklését célzó mechanizmus bevezetéséről. A fenti javaslat célja különösen annak előírása, hogy az említett tüzelőanyagokból származó, a teljes életciklus során keletkező üvegházhatást okozó gázkibocsátás évi 1%-kal csökkenjen a 2011-től 2020-ig tartó időszakban. Október 17-én a Bizottság elfogadta negyedik éves jelentését az Európai Unióban a közúti közlekedésben használt benzin és gázolaj minőségéről a 2005. évre vonatkozóan (414).

Február 7-én a Bizottság új közösségi stratégiát (415) mutatott be az Európai Unióban eladott új személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az önkéntes kötelezettségvállalások nem hozták meg a várt eredményeket, és egyéb intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy az Európai Unióban eladott új autók megfeleljenek a kilométerenként 120 gramm szén-dioxidot jelentő célkitűzésnek. A Bizottság úgy határozott, hogy legkésőbb 2008 közepére az új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó olyan jogszabályi keretet javasol majd, amely elegendő határidőt hagyna a gépjárműiparnak a végrehajtásra, és biztosítaná a szabályozás kiszámíthatóságát. December 19-én a Bizottság rendeletjavaslatot (416) terjesztett elő az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelményeknek a meghatározásáról.

November 27-én a Bizottság közzétette éves jelentését (417) az Uniónak az üvegházhatást okozó gázkibocsátás korlátozására vonatkozó, a Kiotói Jegyzőkönyvben foglalt célkitűzések elérése felé tett előrelépéséről. A jelentés arra a következtetésre jut, hogy a Közösség akkor érheti el az üvegházhatást okozó gázok csökkentése tekintetében a Kiotói Jegyzőkönyvben meghatározott célt, ha a tagállamok a lehető leghamarabb bevezetik és végrehajtják politikáikat és kiegészítő intézkedéseiket.

Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye szerződő feleinek konferenciáját december 3-tól 14-ig tartották az indonéziai Bali szigetén. A konferencia résztvevői elfogadták a hivatalos tárgyalások megnyitását előirányzó „Bali útitervet”, amelynek keretében 2009-ig létre kell hozni az éghajlatváltozás elleni küzdelem 2012 utáni időszakra alkalmazandó rendszerét.

Környezeti bűnözés

(412) COM(2007) 540 (HL L 4., 2008.1.9.). (413) COM(2007) 18 (HL C 181., 2007.8.3.). (414) COM(2007) 617. (415) COM(2007) 19 (HL C 138., 2007.6.22.). (416) COM(2007) 856. (417) COM(2007) 757.

HU 83 HU

Február 9-én a Bizottság elfogadta a környezet büntetőjog általi védelméről szóló irányelvjavaslatot (418). Ez utóbbi kiegészíti a közigazgatási és polgári jogi eszköztárat annak érdekében, hogy e tárgyban az egész Közösségben olyan védelmi szint jöjjön létre, amely biztosítja a közösségi környezetvédelmi politika hatékonyabb végrehajtását. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szeptember 26-i véleményében (419) javasolja a jogi személyek felelősségének fokozását és a bűnszervezetek keretében elkövetett jogsértésekre való hivatkozások eltörlését.

November 14-én a Bizottság közleményt (420) fogadott el a környezetvédelmi ellenőrzések minimumkövetelményeinek megállapításáról szóló 2001/331/EK ajánlás (421) felülvizsgálatáról. Ez a közlemény az intézmények és az érdekelt felek bevonásával széles körű konzultációt indít útjára.

A természet és a biológiai sokféleség védelme, erdők

Február 15-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság kedvező véleményt (422) nyilvánított „A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása 2010-ig – és azon túl – Az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartása az emberi jólét érdekében” című bizottsági közleményről (423), amely hangsúlyozza a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságát.

Az Európai Parlament május 22-én állásfoglalást fogadott el, amelyben jelezte aggodalmait Európa biológiai sokféleségének folyamatos hanyatlása miatt. Kifejezte azon óhaját, hogy a biológiai sokféleség problémáját az eddigieknél nagyobb mértékben vegyék figyelembe a mezőgazdasági és a halászati politikában, valamint a területi politika alakítása során helyi, regionális és nemzeti szinten annak érdekében, hogy megerősítsék az ökológiai rendszereknek az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét.

Egy szeptember 6-i állásfoglalásában az Európai Parlament hangsúlyozta az Európai Unió által követett célokat az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezményben részes felek konferenciájának nyolcadik ülése fényében. Azt kéri, hogy vezessenek be globális erdőgazdálkodási intézkedéseket annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék a növényzet gyúlékonyságát, valamint a tűzvészek keletkezését és terjedésének sebességét. Felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy európai aszálymegfigyelő központot, amely összegyűjtené az említett területen meglévő ismereteket, és olyan nyomon követési intézkedéseket javasolna, amelyek lehetővé tennék az aszály hatásainak minimalizálását Európában.

Az ózonréteg védelme

Szeptember 19-én az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvben részes felek tizenkilencedik ülése számos fontos döntést fogadott el, többek között a jegyzőkönyv egy kiigazítását a hidroklórfluor-szénhidrogének (HCFC-k) korlátozása ütemének felgyorsításáról. A jegyzőkönyv 191 részes fele által elfogadott fenti intézkedés előirányozza a HCFC-k kivonását az iparosodott országokban 2020-ig és a fejlődő országokban 2030-ig. Az Európai Közösségek számára a megállapodás előírja, hogy a 2037/2000/EK rendeletbe építse be a 2015-re és 2020-ra elérendő, kismértékben módosított csökkentési szakaszokat, és

(418) COM(2007) 51 (HL C 138., 2007.6.22.). (419) HL C 10., 2007.1.15. (420) COM(2007) 707. (421) HL L 118., 2001.4.27. (422) HL C 97., 2007.4.28. (423) COM(2006) 216 (HL C 184., 2006.8.8.).

HU 84 HU

a HCFC-k felhasználásának beszüntetésére előírt időpontot a 2025-ös év helyett 2020-ra rögzítse.

Környezetvédelmi célú pénzügyi eszköz (LIFE)

Május 23-án az Európai Parlament és a Tanács rendeletet (424) fogadott el a LIFE+ pénzügyi eszközről. Ez az új eszköz a létező környezetvédelmi programok és eszközök széles skáláját egyetlen rendelkezéscsomagba gyűjti össze. A költségvetési juttatás összege a 2007–2013 közötti időszakban megközelíti az 1,9 milliárd eurót.

<T3>3.2.2. Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

A közös agrárpolitika (KAP) irányai

Március 27-én a Tanács rendeletet (425) fogadott el, amelyben jogalapot biztosított Portugália és az Egyesült Királyság számára a választható modulációs rendszer alkalmazására.

Az Európai Parlament az új tagállamok közös agrárpolitikába történő integrációjáról szóló március 29-i állásfoglalásában kedvezően fogadta a Bizottság által a KAP 2013-at követő hosszú távú jövőjét illetően felvázolt távlati terveket, amelyek lehetővé tennék, hogy éljen a világszintű élelmiszer-kereskedelem várható növekedése által kínált kivételes terjeszkedési lehetőségekkel, és a mezőgazdaságot képessé tenné termelési és más feladatainak teljesítésére.

Május 23-án a Bizottság elfogadta a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló rendelettervezetet (426). Az elmúlt évek során szerzett tapasztalatok fényében és az egyszerűsítés érdekében a Bizottság javasolja a 2702/1999/EK rendelet (427) és a 2826/2000/EK rendelet (428) egységes rendeletbe foglalását. Ez az egyedülálló jogi keret megkönnyítené a promóciós politikában érintett piaci szereplők számára a rendszerhez való hozzáférést és az abban való részvételt. A Tanács a rendeletet december 17-én fogadta el (429).

Március 29-én a Bizottság az 1782/2003/EK tanácsi rendelet (430) 8. cikkének megfelelően elfogadta a kölcsönös megfeleltetési rendszer alkalmazásáról szóló jelentést (431). A Tanács a fenti jelentés tekintetében június 11-én elfogadott következtetéseiben hangsúlyozta, hogy az egyszerűsítésre irányuló célokat a lehető leggyorsabban el kell érni, ezért felhívta a Bizottságot arra, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a tervezett jogszabályi rendelkezések elfogadására rövid határidőn belül kerüljön sor, és azok adott esetben már 2007-től alkalmazhatók legyenek. Augusztus 29-én a Bizottság javasolta (432) a fent említett 1782/2003/EK rendelet és az 1698/2005/EK rendelet (433) módosítását. Célja, hogy a 2008-as évtől érvényesítse a kölcsönös megfeleltetési rendszer alkalmazásáról szóló jelentés végkövetkeztetéseit, bevezetve többek között azt az elvet, hogy a kisebb jogsértések esetében mentességet lehessen biztosítani a csökkentések alól, illetve de minimis szabályt lehessen

(424) A 614/2007/EK rendelet (HL L 149., 2007.6.9.). (425) A 378/2007/EK rendelet (HL L 95., 2007.4.5.). (426) COM(2007) 268 (HL C 191., 2007.8.17.). (427) HL L 327., 1999.12.21. (428) HL L 328., 2000.12.23. (429) 3/2008/EK rendelet (HL L 3., 2008.1.5.). (430) HL L 270., 2003.10.21. (431) COM(2007) 147 (HL C 181., 2007.8.3.). (432) COM(2007) 484 (HL C 246., 2007.10.20.). (433) HL L 277., 2005.10.21.

HU 85 HU

alkalmazni, azaz lehetővé tenni, hogy a jogsértést követően alkalmazott csökkentés ne legyen hatályos, ha a csökkentés mértéke egy előre meghatározott küszöbértéknél alacsonyabb.

Június 13-án a Bizottság elfogadta a közös agrárpolitikára vonatkozó tájékoztatási tevékenységekről szóló 814/2000/EK rendelet (434) végrehajtásáról szóló jelentését (435). A jelentés leírja az említett tevékenységeket, akár harmadik szervezetek teljesítették, akár a Bizottság kezdeményezésére végezték azokat a 2003–2006 közötti költségvetési években.

Szeptember 26-án a Tanács sürgősségi eljárással elfogadta az 1782/2003/EK rendelettől a 2008. évi területpihentetés tekintetében való eltérésről szóló rendeletet (436). A fenti rendelet célja, hogy a mezőgazdasági területek területpihentetési arányát 10%-ról 0%-ra csökkentse a folyó év őszi vetése és a 2008-as tavaszi vetés esetében. Ez az intézkedés az európai gabonatermelés növekedését hivatott elősegíteni.

November 9-én, a közös agrárpolitika reformja keretében a Bizottság javaslatot tett a gyapot támogatási rendszere reformjának felülvizsgálatára, amely figyelembe veszi a Bíróság azon döntését, amellyel a Bizottság által készített hatásvizsgálat (437) hiányosságai okán eltörölte a jelenleg hatályos rendszert. A javaslat előírja, hogy a támogatás 65%-át – kölcsönös megfelelési rendelkezésekkel társítva – „leválasztják” (azaz ezentúl a termeléstől függetlenné teszik), míg 35%-a területalapú támogatásként továbbra is a gyapottermeléstől függ majd.

A Bizottság november 20-án „Felkészülés a KAP-reform »állapotfelmérésére«” címmel közleményt (438) fogadott el. A Bizottság javaslatot tesz a KAP különböző elemeihez kapcsolódó kiigazítások átfogó áttekintésére, különösen érintve az egységes támogatási rendszert, egyes piactámogatási eszközöket, valamint az éghajlatváltozással, a bioüzemanyagok terjedésével és a vízgazdálkodással kapcsolatos új kihívásokkal való szembenézés módjait. Az állapotfelmérés az Európai Unió közös agrárpolitikájának ésszerűsítésére és további korszerűsítésére irányul. A cél az, hogy a 2003 óta megszerzett tapasztalatok alapján javítsák a KAP működését, és hozzáigazítsák a 27 tagú Európai Unióban 2007-ben felmerülő kihívásokhoz és lehetőségekhez. A közlemény hat hónapos, széles körű konzultációt indít útjára, amelynek végeztével a Bizottság jogalkotási javaslatokat fog benyújtani. Három fő kérdésre kell választ adni: hogyan tehető hatékonyabbá és egyszerűbbé az egységes támogatási rendszer, hogyan lehet biztosítani az eredetileg hattagú Közösségre kidolgozott piactámogatási eszközök megfelelőségét a jelenlegi globális összefüggések mellett, és hogyan lehet szembenézni az új kihívásokkal. Az állapotfelmérés a 2008/2009. évi költségvetési felülvizsgálatkor használandó bizottsági megközelítés kidolgozásának előkészítő szakaszát képezi.

November 26-án (439) a Tanács módosította a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK rendeletet (440). A fenti kezdeményezés célja, hogy teljesüljön a közösségi finanszírozás kedvezményezettjeire vonatkozó információknak az 1995/2006/EK, Euratom rendelet által bevezetett közzétételi követelménye, amely rendelet előírja, hogy a szükséges részletszabályokat a vonatkozó ágazati jogszabályokban (441) kell rögzíteni.

(434) HL L 100., 2000.4.20. (435) COM(2007) 324 (HL C 246., 2007.10.20.). (436) 1107/2007/EK rendelet (HL L 253., 2007.9.28.). (437) COM(2007) 701 (HL C 9., 2008.1.15.). (438) COM(2007) 722. (439) Az 1437/2007/EK rendelet (HL L 322., 2007.12.7.). (440) HL L 209., 2005.8.11. (441) HL L 390., 2006.12.30.

HU 86 HU

Vidékfejlesztés

A Tanács a „Foglalkoztatás a vidéki térségekben: a munkahelyhiány enyhítése” című március 19-i következtetéseiben emlékeztetett az európai mezőgazdasági modellnek a vidéki foglalkoztatásban, valamint a tájak szépségének és változatosságának megőrzésében játszott fontos szerepére, továbbá a KAP második pillére – úgy is mint a reform elengedhetetlen kísérő eszköze – megerősítésének fontosságára. Többek között felkérte a Bizottságot, hogy nyújtson be részére egy naprakész jelentést, és hangsúlyozta, hogy a munkahelyek létrehozásának és fenntartásának a vidékfejlesztési programok fő célkitűzései között kell szerepelniük.

Mezőgazdasági termékek minősége

A Tanács június 28-án fogadta el az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet (442) hatályon kívül helyezéséről szóló 834/2007/EK rendeletet (443). Az új rendelet célja megfelelően reagálni az elmúlt években tapasztalható fogyasztói keresletnövekedésre és az ökológiai mezőgazdasági ágazat piaci részesedésének a tagállamok többségében megmutatkozó növekvő térnyerésére. Javítani kívánja a termékek nyomon követhetőségét és a fogyasztók tájékoztatását olyan kötelező jelölések feltüntetésével, mint például az „EU-mezőgazdaság”, amely tanúsítja, hogy a mezőgazdasági nyersanyagot az EU-ban állították elő. A fentieken kívül felkínálja az ökológiai termelésre utaló közösségi logó használatának lehetőségét a nemzeti és magánlogókkal egyidejűleg. Az új rendelet megerősíti a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) és az ionizáló sugárzás használatának tilalmát, és összehangolt szabályokat állapít meg az ökológiai termékek – ideértve a feldolgozott termékeket is – címkézése és előállítása tekintetében, valamint az ilyen termékek behozatalának ellenőrzésére.

Mezőgazdasági termékek árai és kapcsolódó intézkedések

A Bizottság június 27-én fogadta el a tejtermékek és a versengő termékek piacának alakulásáról szóló jelentését (444). Ebben úgy véli, hogy az 1898/87/EGK rendeletet továbbra is alkalmazni kell, mivel az egyszerre biztosítja a tej és a tejtermékek helyes címkézését, valamint a tejtermékek és más termékek közötti verseny feltételeinek egységességét. Megítélése szerint azonban az éves jelentéstétel a továbbiakban nem indokolt.

Közös piacszervezés (KPSZ)

A Tanács április 16-i határozatában (445) felhatalmazta a Bizottságot, hogy az 1995-ös Gabonakereskedelmi Egyezmény időbeli hatályának legfeljebb kétéves időszakra történő meghosszabbítása tekintetében a Nemzetközi Gabonatanácsban a Közösség nevében kedvezően szavazzon. Június 11-én a Tanács rendeletet (446) fogadott el a gabonafélék piacának közös szervezéséről. Az említett rendelet meghatározza a kukoricának az intervenció alá tartozó maximális mennyiségeit. Az intervenció jogi eszközét fenntartják mindaddig, amíg a gabonafélék közös piacszervezése működésének a közös agrárpolitika 2008-ban elvégzendő „állapotfelmérése” keretében zajló felülvizsgálata meg nem történik.

(442) HL L 198., 1991.7.22. (443) HL L 189., 2007.7.20. (444) COM(2007) 360 (HL C 191., 2007.8.17.). (445) A 2007/317/EK határozat (HL L 119., 2007.5.9.). (446) A 735/2007/EK rendelet (HL L 169., 2007.6.29.).

HU 87 HU

A tej és tejtermékek területén a Tanács szeptember 26-án egy irányelvet és két rendeletet fogadott el a hatályos szabályozás módosítása és egyszerűsítése érdekében.

• a 2007/61/EK irányelv (447) egyes emberi fogyasztásra szánt, részben vagy teljesen dehidratált tartós tejtermékek esetében engedélyezi a fehérjetartalom standardizálását;

• az 1152/2007/EK (448) rendelet javítja az iskolatejrendszert, és egyszerűsíti a vajra vonatkozó intervenciós intézkedéseket;

• az 1153/2007/EK (449) rendelet liberalizálja a fogyasztói tej piacát, engedélyezve eltérő zsírtartalmú tejek termelését és forgalmazását a Közösségben.

A Bizottság december 12-én elfogadta a Piaci kilátások a tejipari ágazatban című jelentését (450). A jelentés a 2003–2007 közötti időszakra vonatkozóan elemzi a tejtermék-előállítás és a tejtermelés, a tej- és tejtermékárak és a piacszervezési eszközök használatának alakulását. Ezt követően a jelentés bemutatja az Európai Unión belüli piaci kilátásokat a 2007–2014 közötti időszakban, és a 2006–2016 közötti globális kilátásokat.

A gyümölcs- és zöldségfélék ágazatát illetően a Tanács szeptember 26-án elfogadta a hatályos szabályozást módosító és hatályon kívül helyező 1182/2007/EK rendeletet (451). Ez a rendelet, amely a gyümölcs- és zöldségágazatot hozzáigazítja a közös agrárpolitika többi megreformált ágazatához, az alábbiakra irányul: az ágazat versenyképességének és piacorientáltságának javítása a belső és a külső piacokon egyaránt versenyképes, fenntartható termelés megvalósításához való hozzájárulás érdekében; a termelők jövedelmében a piaci válságok hatására jelentkező ingadozások csökkentése; a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növelése a Közösségben; a környezet megőrzésére és védelmére tett ágazati erőfeszítések folytatása; valamint a termelői szervezetek szerepének erősítése.

December 21-én a Bizottság rendeletet (452) fogadott el a hatályban levő gyümölcs- és zöldségágazati tanácsi rendeletek (453) részletes végrehajtási szabályairól.

A Tanács 2007. október 22-én elfogadta a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK rendeletet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (454). Az említett rendelet célja a KAP szabályozási környezetének egyszerűsítése azáltal, hogy a mezőgazdasági piacokra vonatkozó rendelkezések tekintetében horizontális jogszabályi keretet hoz létre. Ez az eszköz horizontális megközelítést alkalmazva, egyetlen rendeletben foglalja össze a meglévő 21 közös piacszervezést és a Tanács utóbbiakat szabályozó 23 jogi aktusát.

A Tanács június 11-én rendeletet (455) fogadott el a burgonyakeményítő-gyártási kvótarendszer létrehozásáról. Az említett rendelet meghosszabbítja a jelenlegi kvóták hatályát a 2007/2008-as és a 2008/2009-es gazdasági évre. A Tanács október 22-én (456) elfogadta az 1947/2005/EK

(447) HL L 258., 2007.10.4. (448) HL L 258., 2007.10.4. (449) HL L 258., 2007.10.4. (450) COM(2007) 800. (451) HL L 273., 2007.10.17. (452) Az 1580/2007/EK rendelet (HL L 350., 2007.12.31.). (453) A 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK rendelet. (454) HL L 299., 2007.11.16. (455) A 671/2007/EK rendelet (HL L 156., 2007.6.16.). (456) Az 1247/2007/EK rendelet (HL L 282., 2007.10.26.).

HU 88 HU

rendelet (457) módosítását a Finnország által a vetőmagra, illetve gabonavetőmagra nyújtott nemzeti támogatás tekintetében. Az új rendelet módosítja a közös piacszervezést, megszüntetve Finnországnak azt a lehetőségét, hogy a 2010-es betakarítást követően ilyen támogatást nyújtson.

A Tanács április 16-i 2007/316/EK határozatában (458) felhatalmazta a Bizottságot, hogy az 1992-es Cukorkereskedelmi Egyezmény időbeli hatályának további kétéves időszakra, 2009. december 31-ig történő meghosszabbítása tekintetében a Nemzetközi Cukortanácsban a Közösség nevében kedvezően szavazzon.

A Bizottság május 7-én egy közleményt (459), valamint javaslatokat fogadott el a cukorágazat 2005. novemberi reformjához kapcsolódó 318/2006/EK és 320/2006/EK rendelet (460) módosításáról. Tekintettel a cukorágazatban a reform első két évében bekövetkezett szerkezetváltás alacsony fokára, a Tanács október 9-én elfogadta a fenti rendeletek módosítását (461).

A Tanács június 11-én elfogadta a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának értékesítéséről szóló rendeletet (462).

Az Európai Parlament február 15-i állásfoglalásában javaslatot tett a borpiac közös szervezésének reformjára, amely legfőképpen a jogszabályok egyszerűsítésére és összehangolására, valamint a versenyképesség fokozására irányul. A Bizottság ezt követően, július 4-én elfogadta a bor-KPSZ reformjáról szóló rendeletjavaslatot (463). Úgy ítéli meg, hogy mélyreható reformot kell végrehajtani az alacsony költséghatékonyságú politikai eszközöknek egy tartósabb és összefüggőbb jogi kerettel való felváltása érdekében.

Május 7-én a Tanács – a Közösség és a Déli Közös Piac (Mercosur) között a borászati eljárások kölcsönös elismerése tárgyában megkötendő megállapodás globális tárgyalásai keretében – elfogadott egy rendeletet (464), amellyel az Argentínából a Közösségbe importált borok esetében engedélyezi az almasav jelenlétét.

Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlege (EMOGA Garanciarészleg)

A Tanács június 11-én elfogadta az 1883/78/EGK rendelet (465) módosításáról szóló rendeletet (466). Az említett módosító intézkedés arra irányul, hogy 2007-ben és 2008-ban könnyítsen azon tagállamok raktározási műveletekből eredő pénzügyi terhein, ahol a kamatlábak rendkívül magasak: ilyen Magyarország esete, amely egyben a legjelentősebb kukoricakészletekkel rendelkező tagállam.

<T3>3.2.3. Halászat és tengeri stratégia

A halászati politika irányai

(457) HL L 312., 2005.11.29. (458) HL L 119., 2007.5.9. (459) COM(2007) 227 (HL C 191., 2007.8.17.). (460) HL L 58., 2006.2.28. (461) Az 1260/2007/EK és 1261/2007/EK rendelet (HL L 283., 2007.10.27.). (462) A 700/2007/EK rendelet (HL L 161., 2007.6.22.). (463) COM(2007) 372 (HL C 191., 2007.8.17.). (464) Az 519/2007/EK rendelet (HL L 123., 2007.5.12.). (465) HL L 216., 1978.8.5. (466) A 734/2007/EK rendelet (HL L 169., 2007.6.29.).

HU 89 HU

Április 10-én a Bizottság elfogadta a közös halászati politika tagállamokban történő végrehajtásának vizsgálatáról szóló, a 2003–2005 közötti időszakot átfogó jelentését (467).

A Bizottság február 5-én fogadta el a közös halászati politika keretében a halászati kapacitás és erőkifejtés mérésére használt mutatók javításáról szóló közleményt (468). A fenti közlemény célja, hogy vitát indítson a közös halászati politika keretében az említett kapacitás mennyiségi meghatározására használt módszerek hatékonyságáról.

A Bizottság április 18-án elfogadta a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló közösségi keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról szóló rendeletjavaslatot (469). A javaslat célja olyan hosszú távú és kellően integrált regionális mintavételi programok kialakítása, amelyek kiterjednek a biológiai, gazdasági, környezeti és társadalmi vonatkozású adatokra. A Tanács a fenti összefüggésben november 13-án módosította (470) a közös halászati politika irányításához szükséges adatok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó közösségi keret létrehozataláról szóló rendeletet.

Március 28-án a Bizottság elfogadta „A nemkívánatos járulékos fogások csökkentésére és a visszadobás gyakorlatának megszüntetésére irányuló politika az európai vizeken folytatott halászat vonatkozásában” című közleményt (471). Az említett politika javasolt eszközei a következők: egyrészt a visszadobási tilalom fokozatos bevezetése, amelynek értelmében valamennyi halfajt és rákfélét partra kell rakodni; másrészt a szelektív halászeszközök használatának előmozdítására, a halászati területek váltott használatának kötelezettségére és valós idejű területlezárások bevezetésére vonatkozó kiegészítő intézkedések meghatározása.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság április 25-én véleményt (472) nyilvánított a Bizottság 2006. júliusi közleményéről (473) a „legnagyobb fenntartható hozamnak” a közös halászati politikában való figyelembevételét illetően. Azt javasolja, hogy gondosan mérlegeljék az említett elv előnyeit és hátrányait gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból.

Június 11-én (474) a Tanács módosította a közös halászati politika alapján történő regionális tanácsadó testületek felállításáról szóló 2004/585/EK határozat egyes rendelkezéseit annak érdekében, hogy az említett testületek általános európai érdeket szolgáló célt képviselő szervként közösségi pénzügyi támogatásban részesülhessenek.

A Tanács július 10-én rendeletet (475) fogadott el a halászati erőforrásoknak a közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról. Az említett rendelet célja az Unió halászflottáját érintő kiigazítások elvégzése annak érdekében, hogy az Európai Unió tagállamainak halászhajóin javítsák a biztonságot, a munkakörülményeket, a higiéniát, a termékek minőségét és az energiahatékonyságot.

Az Európai Parlament ugyanazon a napon állásfoglalást fogadott el az ipari halászatról és a halliszt- és halolajtermelésről. Hangsúlyozza, hogy folytatni kell az ipari halászat

(467) COM(2007) 167 (HL C 181., 2007.8.3.). (468) COM(2007) 39 (HL C 138., 2007.6.22.). (469) COM(2007) 196 (HL C 246., 2007.10.20.). (470) Az 1343/2007/EK rendelet (HL L 300., 2007.11.17.). (471) COM(2007) 136 (HL C 181., 2007.8.3.). (472) HL C 168., 2007.7.20. (473) COM(2006) 360. (474) A 2007/409/EK határozat (HL L 155., 2007.6.15.). (475) A 865/2007/EK rendelet (HL L 192., 2007.7.24.).

HU 90 HU

kihatásainak és más halászati ágazatokra, valamint a tágabb tengeri környezetre gyakorolt hatásainak kutatását. Kiemeli, hogy problémát jelent a tengeri halászat során a tengerbe történő visszadobás, és felkéri a Bizottságot, hogy végezzen vizsgálatokat a tengerbe való halvisszadobások helyzetének, illetve az ipari halászat ágazatán belüli felhasználási lehetőségek kutatása érdekében.

Július 25-én a Bizottság közleményt (476) fogadott el a közös halászati politika szabályait súlyosan sértő magatartásokról a 2005-ös év vonatkozásában. A tagállamok összesen 10 443 2005-ben megállapított súlyos szabálysértést jelentettek a Bizottságnak, amely az előző évi adathoz (9660 eset) képest enyhe emelkedést jelent.

A halászati tevékenységek irányítása

A halászati jogokon alapuló irányítási eszközökről szóló, február 26-i közleményében (477) a Bizottság megvizsgálta, hogy milyen megoldások kínálkoznak a halászati gazdálkodás hatékonyabbá tételére, és egyúttal annak elősegítésére, hogy teljesüljenek azok az alapvető célkitűzések, amelyeket a Közösség és a tagállamok a közös halászati politika keretében igyekeznek megvalósítani. A megoldások többek között a halállományok védelmével és a halászati ágazat versenyképességével kapcsolatosak.

A halászati engedélyezési rendszer kezeléséhez kapcsolódó eljárások egyszerűsítése és javítása érdekében a Bizottság június 18-án rendeletjavaslatot (478) fogadott el a közösségi vizeken kívül tartózkodó közösségi halászhajók halászati tevékenységeinek engedélyezéséről és a harmadik országok hajóinak közösségi vizekhez való hozzáféréséről.

Küzdelem a jogellenes halászat ellen

Február 15-i állásfoglalásában (479) az Európai Parlament újra megerősítette elkötelezettségét a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben. Úgy véli, hogy az Európai Uniónak legelőször az alábbi intézkedéseket kell meghoznia: egyrészről a közös halászati politika és az egyéb vonatkozó közösségi jogszabályok meglévő rendelkezéseinek végrehajtása annak érdekében, hogy mérsékelje a közösségi hajók által a közösségi vizeken folytatott jogellenes halászat mértékét; másrészről az Európai Unión kívülről származó, jogellenesen kifogott halakból készített termékek kirakodásának és forgalmazásának megakadályozása.

A Bizottság október 17-én közleményt (480) és rendeletjavaslatot (481) fogadott el a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról.

Halászatierőforrás-védelem és -gazdálkodás

Január 29-én a Bizottság elfogadta „A mélytengeri halállományok kezelésének felülvizsgálatáról” szóló közleményt (482).

(476) COM(2007) 448 (HL C 246., 2007.10.20.). (477) COM(2007) 73 (HL C 138., 2007.6.22.). (478) COM(2007) 330 (HL C 191., 2007.8.17.). (479) HL C 287. E., 2007.11.29. (480) COM(2007) 601 (HL C 9., 2008.1.15.). (481) COM(2007) 602 (HL C 9., 2008.1.15.). (482) COM(2007) 30 (HL C 138., 2007.6.22.).

HU 91 HU

Május 7-én a Tanács rendeletet (483) fogadott el a La Manche csatorna nyugati része nyelvhalállományának fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves terv létrehozásáról, valamint egy másik rendeletet (484) a tonhal, a nyársorrúhalfélék, a kardhalfélék és más hosszú távon vándorló fajok, továbbá a mellékfogásból származó fajok állományainak védelmét célzó, a kifogás és kirakodás tekintetében az Európai Unió halászhajóira alkalmazandó technikai intézkedések meghatározásáról. Június 11-én a Tanács rendeletet (485) fogadott el az Északi-tengerben élő sima lepényhal és közönséges nyelvhal halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, valamint egy további rendeletet (486) az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) ajánlásában meghatározott, a kékúszójú tonhal állományaira vonatkozó helyreállítási tervhez kapcsolódó új intézkedések bevezetéséről. A Tanács szeptember 18-án rendeletet (487) fogadott el az európai angolnaállomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról és egy további rendeletet (488) a balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, valamint a hatályban levő rendeletek (489) módosításáról és hatályon kívül helyezéséről.

Június 6-án a Bizottság közleményt (490) fogadott el a 2008. évi halászati lehetőségekről. Ebben kifejti, hogyan kívánja a halállományokat korlátozott számú, objektíven meghatározott és tudományos szakvéleményekre alapozott kategóriákba sorolni; az azonos védelmi kategóriába tartozó állományokat azonos módon kezelni; és következetes szabályokat alkalmazni a teljes kifogható mennyiség szintjeinek kiigazítása, valamint a 2008-ra javasolt halászati kvóták és erőkifejtés tekintetében.

Június 11-én a Tanács rendeletet (491) fogadott el, amelynek célja az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság ajánlásában meghatározott, a kékúszójú tonhalra vonatkozó helyreállítási terv közösségi szinten történő végrehajtása. December 17-én hasonló rendeletet (492) fogadott el az Atlanti-óceán keleti része és a Földközi-tenger vonatkozásában.

A Tanács október 22-én rendeletet (493) fogadott el az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet szabályozási területén alkalmazandó védelmi és végrehajtási intézkedések megállapításáról.

November 26-án a Tanács rendeletet (494) fogadott el a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2008. évre történő meghatározásáról. December 20-án hasonló rendeletet (495) fogadott el a Fekete-tenger vonatkozásában.

December 17-én a Tanács módosította (496) a 2015/2006/EK és a 41/2007/EK rendeletet a bizonyos halállományokra vonatkozó halászati lehetőségek és kapcsolódó feltételek tekintetében.

(483) Az 509/2007/EK rendelet (HL L 122., 2007.5.11.). (484) Az 520/2007/EK rendelet (HL L 123., 2007.5.12.). (485) A 676/2007/EK rendelet (HL L 157., 2007.6.19.). (486) A 643/2007/EK rendelet (HL L 151., 2007.6.13.). (487) Az 1100/2007/EK rendelet (HL L 248., 2007.9.22.). (488) Az 1098/2007/EK rendelet (HL L 248., 2007.9.22.). (489) A 2847/93/EGK és 779/97/EK rendelet. (490) COM(2007) 295 (HL C 9., 2008.1.15.). (491) A 643/2007/EK rendelet (HL L 151., 2007.6.13.). (492) Az 1559/2007/EK rendelet (HL L 340., 2007.12.22.). (493) Az 1386/2007/EK rendelet (HL L 318., 2007.12.5.). (494) Az 1404/2007/EK rendelet (HL L 312., 2007.11.30.). (495) Az 1579/2007/EK rendelet (HL L 346., 2007.12.29.). (496) Az 1533/2007/EK rendelet (HL L 337., 2007.12.21.).

HU 92 HU

Harmadik országokkal kötött halászati megállapodások

2007-ben a Bizottság néhány harmadik országgal a halászati megállapodások és hozzájuk kapcsolódó jegyzőkönyvek újratárgyalásába kezdett. Az új partnerségi megállapodások az összes fél érdekében biztosítják az erőforrások fenntartható kiaknázását, emellett pedig törekednek a különböző közösségi politikák közötti fokozottabb összhang megteremtésére. Az év során ilyen megállapodásokat írt alá a Közösséggel Gabon, Grönland, Kiribati, Madagaszkár, Mozambik, valamint São Tomé és Príncipe.

Október 15-én a Bizottság rendeletjavaslatot (497) fogadott el az Európai Közösség és harmadik országok között létrejött halászati partnerségi megállapodások jegyzőkönyveire vonatkozó módosításokról.

Tengerpolitika

A Régiók Bizottsága a 2006 júniusában közzétett, „Az Európai Unió jövőbeni tengerpolitikája felé: európai elképzelések az óceánok és a tengerek jövőjéről” című zöld könyvről (498) szóló február 13-i véleményében (499) nagyra értékelte, hogy az Európai Bizottság a tengeri tevékenységek irányítása terén elismeri a regionális dimenzió szerepének fontosságát. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság április 26-án kedvező véleményt (500) bocsátott ki, amelyben csatlakozik a zöld könyv javaslatainak többségéhez.

Az Európai Parlament július 12-én állásfoglalást fogadott el az Európai Unió jövőbeni tengerpolitikájáról. Úgy ítéli meg, hogy e politika a tengeri ügyekkel kapcsolatos politikák, intézkedések és döntések integrációjára hív fel, és elősegíti, hogy jobb összhang, nagyobb mértékű nyitottság és fokozottabb együttműködés alakuljon ki valamennyi olyan szereplő között, amelyeknek a tevékenysége kihat az óceánokra és tengerekre.

Június 7-én a tengerparti övezet integrált kezeléséről szóló európai ajánlás értékelése nyomán a Bizottság közleményt (501) fogadott el. Ebben a tengerparti övezetet illetően két kiemelt témát határozott meg: alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz és az ahhoz kapcsolódó kockázatokhoz, valamint a megerősített együttműködés a regionális tengerek terén, ideértve a tenger és a szárazföld találkozását érintő terveket, programokat, illetve annak kezelését.

A Bizottság október 17-én elfogadta a veszélyeztetett nyílt tengeri ökoszisztémáknak a fenékhalászati eszközök káros hatásával szembeni védelméről szóló rendeletjavaslatot (502).

Általános hivatkozások és más hasznos linkek:

<LIENS3.2></LIENS3.2>

</DOC>

<T6>3. szakasz

<T2>3.3. A közös értékek előmozdítása az Európai Unión belül

(497) COM(2007) 595 (HL C 4., 2008.1.9.). (498) COM(2006) 275. (499) HL C 146., 2007.6.30. (500) HL C 168., 2007.7.20. (501) COM(2007) 308 (HL C 191., 2007.8.17.). (502) COM(2007) 605.

HU 93 HU

<T3>3.3.1. Az alapvető jogok védelme és a megkülönböztetés elleni küzdelem

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége

A Tanács február 15-én elfogadott rendeletével (503) létrehozta Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét (504). Az ügynökség célkitűzése, hogy az alapvető jogokkal kapcsolatban segítségét és szakértelmét a közösségi intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint az Európai Unió tagállamai rendelkezésére bocsássa, annak érdekében, hogy azok az említett jogokat azok alkalmazása során teljes mértékben tiszteletben tudják tartani.

A Bizottság ugyanezen a napon felhatalmazást kapott arra, hogy tárgyalásokat kezdjen az Európa Tanáccsal az ügynökség és az Európa Tanács közötti együttműködési megállapodás megkötése céljából. A Bizottság augusztus 21-én határozati javaslatot fogadott el az Európai Közösség és az Európa Tanács közötti megállapodás megkötéséről (505). A Bizottság által megtárgyalt megállapodás rendszeres kapcsolatokat és üléseket ír elő, információcserét az adatvédelmi szabályok tiszteletben tartásával, és a tevékenységek összehangolását, különösen az ügynökség éves munkaprogramjának kidolgozása folyamán.

A Bizottság szeptember 12-én határozatjavaslatot fogadott el a 168/2007/EK rendeletnek az ügynökség 2007–2012 közötti többéves keretének elfogadása tekintetében történő végrehajtásáról (506). A javaslat az ügynökség tevékenységének tematikus területeit tartalmazza a figyelembe vett időszakra.

Konzuli védelem

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság az Európai Unió polgárainak diplomáciai és konzuli védelme harmadik országokban című, 2006 novemberében közzétett zöld könyvről (507) kibocsátott március 14-i véleményében (508) hangsúlyozza, hogy az Európai Unió polgárai által harmadik országokban élvezett diplomáciai és konzuli védelemhez való jog kézzelfoghatóbbá teszi az uniós polgárságot. Az EGSZB üdvözli az arra irányuló javaslatot, hogy az európai polgár védelmét terjesszék ki uniós tagállami állampolgársággal nem rendelkező családtagjaira is, és támogatja azt a javaslatot is, amely szerint a diplomáciai és konzuli védelmet ki kellene terjeszteni az elhunyt európai polgárok és uniós állampolgársággal nem rendelkező, elhalálozott családtagjaik földi maradványainak azonosítására és hazaszállítására is.

December 5-én a Bizottság közleményt (509) fogadott el „Hatékony diplomáciai és konzuli védelem harmadik országok területén: az Európai Unió hozzájárulása (Cselekvési terv 2007–2009)” címmel. A közlemény célja, hogy megerősödjék az Európai Unió polgárai által élvezett közösségi konzuli védelemhez való jog, amelyet az EK-Szerződés 20. cikke és az Alapjogi Charta 46. cikke fogalmazott meg. A közlemény a 2006 februárjában megjelent zöld könyv kiadásával megnyitott nyilvános konzultációt követően jött létre.

Az Európai Unión belüli fellépések

(503) 168/2007/EK rendelet (HL L 53., 2007.2.22.). (504) Lásd még e jelentés V. fejezet 3. szakaszának „A közös értékek védelme és előmozdítása az Európai Unió határain kívül” című

részét. (505) COM(2007) 478 (HL C 246., 2007.10.20.). (506) COM(2007) 515 (HL C 4., 2008.1.9.). (507) COM(2006) 712 (HL C 126., 2007.6.7.). (508) HL C 161., 2007.7.13. (509) COM(2007) 767.

HU 94 HU

Április 26-án az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el a homofóbiáról Európában. Ebben kiemeli, hogy az Európai Unió elsősorban értékközösség, ahol az emberi jogok, az alapvető szabadságok, a demokrácia, a jogállamiság, az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség a legvédettebb értékek közé tartoznak. A homoszexualitás büntethetőségének megszüntetését sürgeti világszerte, és bejelenti, hogy minden év május 17-én meg fogja ünnepelni a homofóbia elleni világnapot.

A Tudomány és az Új Technológiák Etikájával Foglalkozó Európai Csoport (GEE)

2007-ben a csoport folytatta munkáját az élelmiszer-ipari célból folytatott állatklónozás etikai vonatkozásait érintő vélemény decemberben esedékes kibocsátása céljából. A civil társadalom részvétele érdekében szeptemberben kerekasztal-tanácskozásra került sor, amelynek jegyzőkönyvét közzétették, és nyilvános konzultációt is rendeztek. A konzultáció keretében beérkezett több mint 800 hozzászólás lehetővé tette, hogy a GEE véglegesítse és elfogadja az élelmiszer-ipari célból folytatott állatklónozás etikai vonatkozásairól szóló véleményét.

Júliusban a GEE véleményt fogadott el az emberi embrionális őssejtek kutatásával kapcsolatos, az Európai Unió által finanszírozott kutatási tervek etikai felülvizsgálatáról. A GEE ebben elismerte, hogy olyan felelős kutatás előmozdítására kell törekedni, amely átlátható, a közérdeket szolgálja, tiszteletben tartja a tagállamok autonómiáját, segít megőrizni a közvélemény bizalmát, előmozdítja a nemzetközi együttműködést, és megköveteli az etikai szempontok beépítését a kutatási gyakorlatokba. A csoport az emberi embrionális őssejtek kutatására vonatkozó, az Európai Unió által finanszírozott kutatási tervekben figyelembe veendő megfontolásokra is tett javaslatot.

A GEE az év folyamán többször találkozott a nemzeti etikai bizottságokkal és a huszonhét tagállam nemzeti etikai bizottságaiból álló fórum képviselőivel, hogy összegyűjtse a szükséges információkat a csoport által tárgyalt témakörök etikai, jogalkotási és társadalmi vetületeiről.

A Bizottság égisze alatt rendezték meg november 28–29-én az ENSZ Bioetikával Foglalkozó Intézményközi Bizottságának hetedik ülését, amely az e területen tevékenykedő szervezeteket gyűjtötte egybe. Ez az esemény a bioetika és a tudományos etika kérdéseiről folytatott viták fontos intézményközi fóruma.

<T3>3.3.2. Kultúra

A Bizottság „az európai kulturális programról a globalizálódó világban” című, május 10-i közleményében (510) közös érdekeken, és a tagállamokkal és a civil társadalommal létrehozott új partnerségi formákon alapuló új program elfogadását javasolta. A Bizottság három fő célkitűzéscsoportot határoz meg: a kulturális sokféleség és a kultúrák közötti párbeszéd támogatása; a kultúrának mint a kreativitás mozgatórugójának támogatása a növekedést és munkahelyteremtést célzó lisszaboni stratégia keretében; a kultúrának mint az Európai Unió nemzetközi kapcsolatai létfontosságú elemének támogatása. E célkitűzések elérése érdekében a Bizottság újfajta partnerségeket és munkamódszereket javasol: strukturált párbeszéd kialakítása a kulturális ágazattal, nyílt koordinációs módszer létrehozása, a tényeken alapuló politikai döntéshozatal támogatása és a kultúra érvényesítése valamennyi vonatkozó szakpolitikában. A Tanács november 16-i határozatában jóváhagyta a közös kulturális

(510) COM(2007) 242 (HL C 181., 2007.8.3.).

HU 95 HU

stratégia alapjául szolgáló három célkitűzést, valamint a Bizottság által javasolt fő munkamódszereket.

2008-at a kultúrák közötti párbeszéd európai évének nyilvánították, amelynek célkitűzése, hogy e területen 2008 után is fennmaradó, tartós európai stratégiai kezdeményezések alapjait vesse meg. Kifejezi emellett a globalizáció korszakában született új európai kulturális program hatását, amelynek három alapvető célkitűzése közé tartozik a kulturális sokféleség és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása. A kultúrák közötti párbeszédre vonatkozó tájékoztató kampány támogatására, felmérések és tanulmányok megvalósítására, valamint az uniós interkulturális párbeszéddel kapcsolatos hét európai útmutató projekt és a 27 nemzeti projekt (tagállamonként egy) társfinanszírozására 10 millió eurót szántak. Ebből az alkalomból létrejött a http://www.dialogue2008.eu/ weboldal is.

<T3>3.3.3. Ifjúság, aktív polgári szerepvállalás és sport

Ifjúságpolitika

A Régiók Bizottsága március 23-án kibocsátotta véleményét (511) a fiatalok részvételével és tájékoztatásával kapcsolatos európai politikáról szóló bizottsági közleményről (512). Ebben alapvető jelentőségűnek tartja – különösen az Európa jövőjéről jelenleg zajló vita közegében – a fiatalok részvételének és tájékoztatásának intenzívebbé tételét, mégpedig abban a környezetben, ahol élnek, Európához tartozásuk tudatának megerősítése céljából; hangsúlyozza, hogy elő kell segíteni, hogy ténylegesen élhessenek az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosítani kívánt alapjogokkal, valamint hozzá kell járulni az európai integráció megújításához, és tartalommal kell megtölteni az aktív polgári szerepvállalás koncepcióját.

Május 24–25-i ülésén a Tanács a fiataloknak a társadalomban való teljes körű részvételével és minden fiatal európai polgár esélyegyenlőségével foglalkozott. A tagállamokat és a Bizottságot felkérte arra, hogy tegyék könnyebbé az iskola és a munka világa közötti átmenetet, járuljanak hozzá a családi élet, a magánélet és a munka összeegyeztethetőségéhez, és biztosítsanak elsőbbséget a fiatalokat foglalkoztató kérdéseknek a nemzeti reformprogramokban és a fiatalok életminőségét érintő kulcsfontosságú politikákban.

A Bizottság szeptember 5-én elfogadta „Az oktatásban, a foglalkoztatásban és a társadalomban a fiatalok teljes körű részvételének elősegítése” című közleményét (513). A Bizottság szerint európai és nemzeti szinten egyaránt alapvetően fontos, hogy többszintű ifjúsági stratégiákat hozzanak létre, amelyek számos tevékenységi területre terjednek ki, köztük az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy, a munka világa, a kultúra, az ifjúságpolitika és a sport területére.

Sport

A Bizottság a sporttal kapcsolatos kérdések elmélyült tanulmányozása jegyében július 11-én bemutatta a sportról szóló fehér könyvét (514). Ebben felhívja a figyelmet olyan kérdésekre, mint a közösségi jog alkalmazása a sport területén, és a sporthoz kapcsolódó intézkedések meghatározására törekszik uniós szinten. A fehér könyv a következő négy témakörrel foglalkozik: a sport társadalmi szerepe, gazdasági vonatkozásai, szervezése és a fehér

(511) HL C 156., 2007.7.7. (512) COM(2006) 417. (513) COM(2007) 498 (HL C 4., 2008.1.9.). (514) COM(2007) 391 (HL C 4., 2008.1.9.).

HU 96 HU

könyvben bemutatott kezdeményezések nyomon követése a különböző érdekelt felekkel folytatott strukturált párbeszéd és a tagállamokkal való együttműködés révén. A jövőbeli európai kezdeményezésekre vonatkozó konkrét javaslatok együttese alkotja a „Pierre de Coubertin cselekvési tervet”, vagyis azokat a fellépéseket, amelyek megvalósítása vagy támogatása a Bizottság feladata lesz.

Az Európai Parlament március 29-én elfogadta az európai hivatásos labdarúgás jövőjéről szóló állásfoglalást. Ebben rámutat az e területen fennálló sokféle problémára, de a sportág Európában és egyes harmadik országokban betöltött fontos szerepére is. Október 11-én a Régiók Bizottsága „Esélyegyenlőség és sport” címmel saját kezdeményezésű véleményt fogadott el.

Általános hivatkozások és más hasznos linkek

<LIENS3.3></LIENS3.3>

</DOC>

<T4>IV. fejezet

<T1>A biztonság és a szabadság célkitűzése

<T6>1. szakasz

<T2>4.1. A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség

<T3>4.1.1. A hágai program megvalósítása

Háttér

A 2005 és 2009 közötti időszakra vonatkozó „hágai program” érinti a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó politikák valamennyi aspektusát, beleértve azok külső dimenzióját is, különös tekintettel a következőkre: alapvető jogok és polgárság; menekültügy és bevándorlás; határellenőrzés; beilleszkedés; a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, rendőrségi és igazságügyi együttműködés; a polgári jog. A hágai programot kiegészítették egy kábítószer-ellenes stratégiával, melyet az Európai Tanács 2004 decemberében fogadott el.

2005-ben a Tanács és a Bizottság által közösen felállított cselekvési terv meghatározta a hágai program különös prioritásait, amelyekre az elkövetkező években az erőfeszítéseket összpontosítani kell. Kialakításra került továbbá a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség külső dimenziójára vonatkozó stratégia is.

Július 3-án a Bizottság a hágai program 2006. évi végrehajtásáról szóló jelentést (515) fogadott el. E jelentés áttekinti az ebben előírt intézkedéseket, és kiterjed a hágai cselekvési tervet kiegészítő, a kábítószerekkel kapcsolatos cselekvési tervre, a szabadságon, a biztonságon és a jogérvényesülésén alapuló térség külső szempontjaira vonatkozó stratégiára, valamint a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos cselekvési tervre is. A jelentés bemutatja az összes 2006-ra tervezett intézkedés, valamint a 2005-ben meg nem valósított intézkedések,

(515) COM(2007) 373 (HL C 191., 2007.8.17.).

HU 97 HU

illetve a hágai cselekvési tervben folyamatos alapon előirányzott intézkedések jelenlegi állását.

<T3>4.1.2. A jog érvényesülésén alapuló európai térség

Az alapvető jogok

Április 19-én a Tanács elfogadta az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretében a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó, „Alapvető jogok és polgárság” című egyedi program létrehozásáról szóló határozatot (516), amelynek a célkitűzései a következők: az alapvető jogok tiszteletben tartásán alapuló európai társadalom kialakításának az előmozdítása; a civil társadalom megerősítése és a vele folytatott, alapvető jogokkal kapcsolatos, átlátható, rendszeres és nyitott párbeszéd ösztönzése; a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus elleni küzdelem; továbbá a fokozottabb kölcsönös megértés, a vallások és kultúrák közti jobb megértés, valamint a nagyobb mértékű tolerancia előmozdítása az egész Európai Unióban.

Június 20-án az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretében a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozóan a „Daphne III” (517) egyedi program létrehozásáról szóló határozatot, amelynek célja az, hogy hozzájáruljon a gyermekek, a fiatalok és a nők védelméhez az erőszak minden formájával szemben, továbbá magas szintű egészségvédelmet, jólétet és társadalmi kohéziót valósítson meg.

Polgári és kereskedelmi igazságszolgáltatás

Július 11-én az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról (Róma II) szóló 864/2007/EK rendeletet (518). Ugyanazon a napon elfogadták a 861/2007/EK rendeletet (519) is, amelynek célkitűzése a határokon átnyúló, kis értékű követelésekkel kapcsolatos ügyek elbírálásának egyszerűsítése és felgyorsítása, továbbá a kis értékű követelések esetén alkalmazható európai eljárás létrehozása révén a költségek csökkentése.

Szeptember 25-én az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretében a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó „Polgári igazságszolgáltatás” egyedi program létrehozásáról szóló határozatot (520), amely az alábbi célokat tűzi ki: az igazságügyi együttműködés elősegítése a kölcsönös elismerésen és kölcsönös bizalmon alapuló, polgári ügyek terén egységes európai igazságszolgáltatási térség megteremtéséhez való hozzájárulás céljából; a határokon átnyúló polgári eljárások megfelelő lefolytatását akadályozó tényezők kiküszöbölésének elősegítése a tagállamokban; a személyek és vállalkozások mindennapi életének; illetve működésének megkönnyítése azáltal, hogy lehetővé teszik számukra jogaik érvényesítését az Európai Unió teljes területén, különösen az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésük javításával, illetve a jogi, igazságügyi és közigazgatási hatóságok és a jogi szakmák közötti kapcsolatok, információcsere és hálózatépítés javítása – többek között az igazságügyi képzések támogatása révén – az említett hatóságok és szakemberek közötti jobb kölcsönös megértés céljából.

(516) 2007/252/EK határozat (HL L 110., 2007.4.27. és HL L 141., 2007.6.2.). (517) 779/2007/EK határozat (HL L 173., 2007.7.3.). (518) HL L 199., 2007.7.31. (519) HL L 199., 2007.7.31. (520) 1149/2007/EK határozat (HL L 257., 2007.10.3.).

HU 98 HU

Büntetőjogi jogérvényesülés

Február 12-én a Tanács elfogadta az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretében a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó „Büntetőjogi jogérvényesülés” speciális program létrehozásáról szóló határozatot (521). E határozat hozzájárul a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megerősítéséhez.

Július 11-én a Tanács az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i tanácsi kerethatározat 2005-től való végrehajtásáról jelentést (522) fogadott el. A jelentés célja, hogy feltárja a tagállamok helyes gyakorlatát, valamint az európai elfogatóparancs átültetésével kapcsolatban még fennálló nehézségeket. A jelentés megerősíti, hogy a 16 hónapot is elérő kezdeti késedelem és a legalább két tagállamban felmerült alkotmányjogi nehézségek ellenére a kerethatározat végrehajtása sikeres. Az európai elfogatóparancsot január 1-je óta valamennyi tagállamban alkalmazzák, és jogi természete, hatékonysága és gyors végrehajtása tekintetében nap mint nap megmutatkozik pozitív hatása; egyidejűleg biztosítja az alapvető jogok tiszteletben tartását is.

<T3>4.1.3. Rendőrségi és vámügyi együttműködés

Europol és CEPOL

Február 15-én a Bizottság elfogadta azt a határozatot (523), amely Montenegróval egészítette ki azon harmadik államok és nem európai uniós szervek jegyzékét, amelyek vonatkozásában az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) igazgatója tárgyalások megkezdésére szóló felhatalmazással rendelkezik. Ez utóbbi ugyanazon a napon felhatalmazást kapott megállapodástervezet megkötésére Ausztráliával. A megállapodástervezet célja együttműködést kialakítani annak érdekében, hogy elősegítse az Európai Unió tagállamainak és Ausztráliának a nemzetközi bűnözés súlyos formái ellen – különösen az információcsere, illetve a megfelelő szintű rendszeres kapcsolattartás révén – folytatott küzdelmét.

Adatvédelem és információcsere

Március 7-én a Bizottság „Az adatvédelmi irányelv jobb végrehajtását célzó munkaprogram nyomonkövetéséről” (524) címmel közleményt fogadott el. Ebben a közleményben a Bizottság megvizsgálta az ezen irányelv végrehajtásáról szóló első jelentésében szereplő, annak jobb végrehajtását célzó munkaprogram keretében elért eredményeket és a még elvégzendő feladatokat (525). A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az irányelv alapos, megfelelő és technológiailag semleges általános jogi keretet hoz létre, és az egész Unió területén biztosítja a személyes adatok magas szintű védelmét, ami jelentős előnyöket nyújt a polgároknak, a vállalkozásoknak és a hatóságoknak. Ennélfogva a Bizottság nem tervezi az irányelv módosítására irányuló jogalkotási javaslat benyújtását. A működés javítása érdekében viszont több lépésből álló cselekvést hajtanak végre. Ebből következően a tagállamoknak kell biztosítaniuk az irányelvvel összhangban elfogadott nemzeti jogszabályok megfelelő végrehajtását. A Bizottság fontolóra veszi egyes rendelkezéseket értelmező közlemény előterjesztését a jogszabályok közötti eltérések csökkentése céljából. A munkaprogramot folytatják; a munkacsoportnak pedig nagyobb mértékben hozzá kell járulnia az ellenőrzési

(521) 2007/126/IB határozat (HL L 58., 2007.2.24.). (522) COM(2007) 407 (HL C 191., 2007.8.17.). (523) 2007/117/EK határozat (HL L 51., 2007.2.20.). (524) COM(2007) 87 (HL C 138., 2007.6.22.). (525) COM(2003) 265 (HL C 76., 2004.3.25.).

HU 99 HU

hatóságok gyakorlatának összehangolásához. Ha egy bizonyos technológiával kapcsolatban következetesen új kérdések merülnek fel az adatvédelmi elvek alkalmazását illetően, meg fogják vizsgálni az egyedi jogszabályok meghozatalának szükségességét.

Május 2-án a Bizottság az adatvédelemnek a magánélet védelmét erősítő technológiák által történő ösztönzéséről szóló közleményt (526) fogadott el. Az ilyen technológiák használata nehezebbé kellene tegye bizonyos adatvédelmi jogszabályok megszegését, és hozzá kellene járuljon azok felfedezéséhez. A közlemény bemutatja e technológiák előnyeit, illetve azokat a célkitűzéseket, amelyeket a Bizottság ezek előmozdítása érdekében határoz meg. Ezenfelül meghatározza az e célok elérésére irányuló konkrét intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak az ilyen technológiák, valamint az adatkezelők és a fogyasztók általi felhasználásuk fejlesztéséhez.

Június 12-én a Tanács az Europol által kezelt személyes adatokhoz való hozzáférésre, valamint azok felhasználására, illetve biztonságos tárolásukra és a tárolás határidejére vonatkozó szabályokat megállapító határozatot (527) fogadott el. Július 23-án a Tanács határozatot (528) hozott az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak a légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma részére történő továbbításáról szóló megállapodás Európai Unió részéről történő aláírásáról.

Július 12-én az Európai Parlament az Egyesült Államokkal kötött megállapodásról szóló, a légiutas-nyilvántartási adatok felhasználásával kapcsolatos állásfoglalást fogadott el. Az Európai Parlament aggaszónak tartja a légitársaságokra rótt kötelezettségek terjedelmével és következményeivel kapcsolatban fennmaradó jogbizonytalanságot.

<T3>4.1.4. A terrorizmus, a bűnözés és a kábítószerek elleni küzdelem

A terrorizmus elleni küzdelem

Február 12-én a Tanács elfogadta a 2007–2013-as időszakra a „Terrorizmus és egyéb biztonsági vonatkozású veszélyek megelőzése, az azokra való felkészültség és következményeik kezelése” egyedi program létrehozásáról szóló határozatot (529). A program célja, hogy hozzájáruljon a tagállamoknak a terrortámadásokkal kapcsolatos és egyéb biztonsági vonatkozású veszélyek megelőzésére, az azokra való felkészülésre, valamint az emberek és a létfontosságú infrastruktúra ilyen veszélyekkel szembeni védelmére irányuló erőfeszítései támogatásához.

Február 15-én az Európai Parlament a terrorizmus elleni küzdelem külső dimenziójáról szóló állásfoglalást (530) fogadott el. Az Európai Parlament hangsúlyozta az Európai Unió terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó stratégiájának, a cselekvési tervnek, illetve a radikalizálódás és a terroristák toborzása elleni küzdelem keretében a legmagasabb politikai szinten elfogadott politikai intézkedéscsomag helyes és hiánytalan végrehajtásának sürgősségét annak érdekében, hogy az e dokumentumokban szereplő mechanizmusok, illetve egyéb javaslatok a lehető leghamarabb hatékony intézkedések formáját öltsék. A Parlament azt ajánlja az Uniónak, hogy harmadik országokkal fenntartott kapcsolataiban tegye

(526) COM(2007) 228 (HL C 181., 2007.8.3.). (527) 2007/413/IB határozat (HL L 155., 2007.6.15.). (528) 2007/551/KKBP/IB határozat (HL L 204., 2007.8.4.). (529) 2007/124/EK, Euratom határozat (HL L 58., 2007.2.24.). (530) HL C 287. E, 2007.11.29.

HU 100 HU

következetesebbé és hatékonyabbá a terrorizmusellenes politikáját. Végül arra kéri a Bizottságot és a terrorizmus elleni küzdelem európai koordinátorát, hogy nyújtsanak be számára az e témára vonatkozó tevékenységeik fejleményeiről szóló éves jelentést, illetve vegyék figyelembe a Parlament által ezzel kapcsolatban esetleg megfogalmazott észrevételeket és ajánlásokat.

Július 11-én a Bizottság a biológiai veszélyekre való felkészültségről szóló zöld könyvet (531) fogadott el. Ez a zöld könyv azzal a szándékkal készült, hogy vitát ösztönözzön és európai szintű konzultációs folyamatot indítson el a meglévő jogi keretre és a meglévő jogszabályok végrehajtásának hiányosságaira vonatkozó tudatosság kérdésében. Annak érdekében, hogy az EU a biológiai eseményeket vagy szándékos bűncselekményeket képes legyen hatékonyabb módon megelőzni, azokra válaszokat adni és az eredeti helyzetet visszaállítani, a különböző szakpolitikai ágazatok intézkedéseinek koherenciája feltételezi, hogy konzultálnak minden tagállami és uniós szintű érdekelt féllel. A konzultáció eredményei alapján mérlegelhetőek az európai hálózattal és cselekvési tervvel alátámasztott, a biológiai veszélyekre vonatkozó európai program megalkotására vonatkozó javaslatot tartalmazó szakpolitikai intézkedések.

November 6-án a Bizottság az Unió terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó kapacitásainak javítása céljából javaslatcsomagot fogadott el. A csomag részét képezi a terrorcselekmények elkövetésére való nyilvános felbujtásnak, a terroristák toborzásának és kiképzésének – interneten keresztüli elkövetés esetében is – büntetendő cselekménnyé minősítésére irányuló javaslat (532), az utas-nyilvántartási adatok (PNR) bűnüldözési célú felhasználásáról szóló kerethatározat-javaslat (533), a robbanószerkezeteknek az Unión belül terroristák általi felhasználása elleni küzdelemre irányuló közlemény (534), a terrorizmus elleni küzdelemről szóló létező kerethatározat (535) módosításáról szóló kerethatározat-javaslat (536), valamint a terrorizmus elleni küzdelemről szóló kerethatározat végrehajtásáról szóló jelentés (537). A csomag célja, hogy az ilyen típusú cselekményeket elkövető bűnözők bíróság elé állítása érdekében megfelelő jogi eszközöket kínáljon a jogrendszerek számára az Európai Unió valamennyi tagállamában.

A bűnözés elleni küzdelem

Február 12-én a Tanács elfogadta a „Biztonság és a szabadságjogok védelme” című általános program keretében a 2007–2013-as időszakra a „Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem” egyedi program létrehozásáról szóló határozatot (538). A határozat célkitűzése a bűnözés, így különösen a terrorizmus, az emberkereskedelem és a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények, a tiltott kábítószer-kereskedelem és a tiltott fegyverkereskedelem, a korrupció és a csalás megelőzésével és az ezek elleni küzdelemmel hozzájárulni a polgárok magas szintű biztonságának eléréséhez.

A Bizottság május 22-én „A számítógépes bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó általános politika felé” (539) címmel közleményt fogadott el. Tekintettel az e területen feltárt szükségletekre, valamint az Unió korlátozott hatáskörére, e politika elsősorban a határokon

(531) COM(2007) 399 (HL C 191., 2007.8.17.). (532) COM(2007) 649. (533) COM(2007) 654. (534) COM(2007) 651. (535) 2002/475/IB kerethatározat (HL L 164., 2002.6.22.). (536) COM(2007) 650. (537) COM(2007) 681. (538) 2007/125/IB határozat (HL L 58., 2007.2.24.). (539) COM(2007) 267 (HL C 191., 2007.8.17.).

HU 101 HU

átnyúló operatív rendőri együttműködés erősítése érdekében folytatott nemzetközi együttműködés és koordináció javítására irányuló intézkedésekkel foglalkozik.

Június 18-án a Bizottság a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről szóló kerethatározatról szóló jelentést (540) fogadott el. Mivel a Bizottság a harmadik pillér keretében nem rendelkezik a tagállamok elleni jogsértési eljárás kezdeményezésére vonatkozó hatáskörrel, ezért e jelentés jellege és tárgya az elfogadott átültető intézkedések tényszerű elemzésére korlátozódik. A Bizottság számára aggályos, hogy e tanácsi kerethatározat átültetése késedelmet szenved a tagállamokban, emlékezteti továbbá az utóbbiakat a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemnek általuk tulajdonított fontosságra.

December 17-én (541), illetve 20-án (542) a Bizottság jelentést fogadott el a bűncselekményből származó jövedelmek, vagyon és az elkövetéshez használt eszközök elkobzásáról szóló tanácsi kerethatározat (543), valamint a tagállami pénzügyi hírszerző egységek hálózatai közötti együttműködésre vonatkozó szabályok végrehajtásáról szóló tanácsi határozat (544) végrehajtásáról.

A kábítószer elleni küzdelem

Szeptember 25-én az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” című általános program keretében a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó „Drogprevenció és felvilágosítás” egyedi program létrehozásáról szóló határozatot (545). E határozat célja a kábítószer-használat és -függőség, valamint a kábítószerekkel kapcsolatos ártalmak megelőzése és csökkentése; a kábítószer-használattal kapcsolatos felvilágosítás javításához való hozzájárulás; továbbá az Európai Unió kábítószerekkel kapcsolatos stratégiája végrehajtásának támogatása.

December 10-én a Bizottság az EU 2005 és 2008 közötti időszakra vonatkozó kábítószer-ellenes cselekvési tervének végrehajtásáról szóló, 2007. évi jelentésre vonatkozó közleményt (546) fogadott el. A közlemény áttekinti az Európai Unió kábítószer-ellenes politikájának legfontosabb elemeit, illetve részletesen leírja az EU 2005 és 2008 közötti időszakra vonatkozó kábítószer-ellenes cselekvési tervében elfogadott célkitűzések és intézkedések végrehajtását, ideértve a 2007-ben megvalósított haladás éves vizsgálatát is. A közlemény bemutatja a kábítószer iránti kereslettel, illetve a kábítószer-kínálat csökkentésével, valamint az átfogó kérdésekkel – így a koordinációval, a nemzetközi együttműködéssel és a tájékoztatással, a kutatással, továbbá az értékeléssel – kapcsolatosan elért haladást. A közleményben a valamennyi részt vevő bizottsági szolgálattól, a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjától (EMCDDA), illetve az Europoltól megkapott részletes adatok találhatók.

Július 17-én a Bizottság tanácsi határozati javaslatot (547) fogadott el az 1-benzilpiperazin (BZP) ellenőrzési intézkedéseknek és büntetőjogi rendelkezéseknek alávetni kívánt, új szintetikus kábítószerként való meghatározásáról.

(540) COM(2007) 328 (HL C 246., 2007.10.20.). (541) COM(2007) 805. (542) COM(2007) 827. (543) 2005/212/IB kerethatározat (HL L 68., 2005.3.15.). (544) 2006/642/IB határozat (HL L 271., 2000.10.24.). (545) 1150/2007/EK határozat (HL L 257., 2007.10.3.). (546) COM(2007) 781. (547) COM(2007) 430 (HL C 191., 2007.8.17.).

HU 102 HU

<T3>4.1.5. A külső határok igazgatása és bevándorlás

Migrációs hullámok, menekültügy és bevándorlás

A Régiók Bizottsága február 13-án a Bizottság „Politikai terv a legális migrációról” (548), illetve „A harmadik országok állampolgárainak illegális bevándorlása elleni küzdelem politikai prioritásairól” (549) című közleményeiről, továbbá az európai migrációs hálózat jövőjéről szóló zöld könyvről (550) szóló véleményt (551) fogadott el. A Régiók Bizottsága ebben kiemeli, hogy a helyi és regionális hatóságok fontos szerepet játszanak mind tapasztalataik és a származási országokkal fenntartott kapcsolataik, mind pedig a bevándorlóknak elsősorban az egészségügy, a szállás, az oktatás és a foglalkoztatás terén történő beilleszkedése érdekében végrehajtott intézkedéseik révén.

Május 16-án a Bizottság közleményt fogadott el A migrációval kapcsolatos általános megközelítés alkalmazása az Európai Unióval szomszédos keleti és délkeleti régiókra (552) címmel, illetve a körkörös migrációról, valamint az Európai Unió és harmadik országok közötti mobilitási partnerségekről (553). E két közlemény válasz az Európai Tanácsnak a harmadik országokkal a migrációs kérdésekről szóló párbeszéd megerősítésére, illetve konkrét intézkedések meghatározására irányuló 2006. decemberi felkérésére. A Bizottság ugyanazon a napon terjesztette elő a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárait foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókat előíró irányelvtervezetet (554).

A Tanács májusban a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében több alap – nevezetesen a Külső Határok Alap (555), az Európai Menekültügyi Alap (556), valamint az Európai Visszatérési Alap (557) – 2013-ig történő létrehozásáról szóló határozatokat fogadott el.

A Külső Határok Alap célja, hogy hozzájáruljon a külső határokra irányuló, ellenőrzéseket és őrizeti feladatokat is magában foglaló határellenőrzés hatékony szervezéséhez, a külső határokon a személyek áramlásának hatékony kezeléséhez, továbbá a külső határok átlépésére vonatkozó közösségi jog rendelkezéseinek a határőrök által a határátkelőhelyeken történő egységes alkalmazásához, valamint a tagállamok harmadik országokban lévő konzuli és egyéb szolgálatai által szervezett, a harmadik országok állampolgárainak a tagállamok területére való áramlása tekintetében kifejtett tevékenységek irányításának javításához. Az Európai Menekültügyi Alap célkitűzése a tagállami erőfeszítések támogatása és ösztönzése a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek befogadására és a befogadás következményeinek az e területre vonatkozó közösségi jogszabályok figyelembevételével történő kezelésére. A határozat a hágai program új célkitűzéseinek – többek között a gyakorlati együttműködésnek és az áttelepítésnek – a támogatása céljából az alap második generációjának (2005–2010) helyébe lép. Végül az Európai Visszatérési Alap célja, hogy támogassa a tagállamok által a visszatérés igazgatásának javítására tett erőfeszítéseket annak minden dimenziójában, a visszatérés integrált igazgatása elvének alkalmazásával és a tagállamok által végrehajtandó közös intézkedések vagy a szolidaritás elve alapján a

(548) COM(2005) 669 (HL C 70., 2006.3.22.). (549) COM(2006) 402 (HL C 78., 2007.4.11.). (550) COM(2005) 606 (HL C 49., 2006.2.28.). (551) HL C 146., 2007.6.30. (552) COM(2007) 247 (HL C 191., 2007.8.17.). (553) COM(2007) 248 (HL C 191., 2007.8.17.). (554) COM(2007) 249 (HL C 191., 2007.8.17.). (555) 574/2007/EK határozat (HL L 144., 2007.6.6.). (556) 573/2007/EK határozat (HL L 144., 2007.6.6.). (557) 575/2007/EK határozat (HL L 144., 2007.6.6.).

HU 103 HU

közösségi céloknak megfelelő nemzeti intézkedések előírásával, figyelembe véve az e területet érintő közösségi jogszabályokat, és teljes összhangban az alapvető jogokkal.

A Bizottság június 6-án – a hágai program végrehajtásának keretében – a jövőbeni Közös Európai Menekültügyi Rendszerről szóló zöld könyvet (558) terjesztett elő. A zöld könyv célja, hogy számba vegye, milyen választási lehetőségek állnak rendelkezésre a jelenlegi uniós jogi keretek értelmében a Közös Európai Menekültügyi Rendszer kialakításának második szakaszában. E konzultáció eredményeit fel fogják használni a 2008 első negyedévében közzéteendő szakpolitikai terv előkészítéséhez.

A Bizottság ugyanazon a napon jelentést fogadott el a valamely harmadik ország állampolgára által az EU tagállamai egyikének területén, Norvégiában vagy Izlandon benyújtott menedékjog iránti kérelem vizsgálatáért felelős tagállam megállapítására szolgáló dublini rendszer értékeléséről (559).

Június 25-én a Tanács elfogadta a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános programon belül a 2007–2013 közötti időszakra a Harmadik Országok Állampolgárainak Beilleszkedését Segítő Európai Alap létrehozásáról szóló határozatot (560). Az alap célkitűzése a tagállamok erőfeszítéseinek támogatása annak érdekében, hogy lehetővé tegyék, hogy a különböző gazdasági, társadalmi, kulturális, vallási, nyelvi és etnikai hátterű harmadik országbeli állampolgárok teljesítsék a tartózkodási feltételeket, és ez megkönnyítse beilleszkedésüket az európai társadalmakba.

Július 11-én az Európai Parlament és a Tanács a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló rendeletet (561) fogadott el, amelynek célja az ilyen típusú statisztikák uniós szintű rendelkezésre állásának, megbízhatóságának, illetve összehasonlíthatóságának javítása.

Augusztus 10-én a Bizottság az Európai Migrációs Hálózat létrehozásáról szóló határozati javaslatot (562) fogadott el. A hálózat célkitűzése, hogy a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos naprakész, objektív, megbízható és összehasonlítható információk nyújtásával kielégítse a közösségi intézmények, a tagállami hatóságok és intézmények, valamint a nagyközönség ilyen információk iránti igényét, az Európai Unión belül e területeken folyó politikameghatározás és döntéshozatal elősegítése érdekében. A többéves pénzügyi keret 2007–2013 közötti időszakra 56,7 millió eurót kitevő előirányzatokat különített el.

Szeptember 11-én a Bizottság előterjesztette a migrációról és a beilleszkedésről szóló harmadik jelentését (563), amely beszámol a harmadik országbeli állampolgárok jobb beilleszkedését célul kitűző közösségi és nemzeti kezdeményezésekről.

A Bizottság október 23-án két irányelvjavaslatot terjesztett elő a gazdasági migráció területén: az első javaslat a magasan képzett állampolgárok Európai Unióba történő beutazása feltételeinek megállapítására irányuló keretirányelvre vonatkozik; ebből a célból javaslatot tesz az európai „kék kártya” bevezetésére (564). A második javaslat a harmadik országok állampolgárainak valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására

(558) COM(2007) 301 (HL C 191., 2007.8.17.). (559) COM(2007) 299 (HL C 191., 2007.8.17.). (560) 2007/435/EK határozat (HL L 168., 2007.6.28.). (561) 862/2007/EK rendelet (HL L 199., 2007.07.31.). (562) COM(2007) 466 (HL C 246., 2007.10.20.). (563) COM(2007) 512 (HL C 4., 2008.1.9.). (564) COM(2007) 637.

HU 104 HU

vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárást létesít, valamint meghatározza a harmadik országokból származó, a tagállamok területén legálisan tartózkodó munkavállalók közös jogait (565).

November 26-án a Bizottság jelentést (566) tett közzé a gyakran „befogadási feltételekről szóló irányelvként” említett, a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló irányelv alkalmazásáról (a 2003. január 27-i 2003/9/EK irányelv). Az értékelési jelentés eredményei, illetve a jövőbeni Közös Európai Menekültügyi Rendszerről szóló zöld könyvről szóló konzultáció következtetései – a hágai program célkitűzéseivel összhangban – alkotják majd a befogadási feltételekre vonatkozó, 2010-ig létrejövő összehangoltabb jogi keret alapját.

A Bizottság december 5-én „A közös bevándorláspolitika kialakítása felé” (567) címmel közleményt fogadott el. A bevándorlás jelenlegi kihívásaival történő szembenézés érdekében a közlemény meghatározza azt a módot, ahogyan az Uniónak ki kell dolgoznia a szolidaritáson és a terhek megosztásán alapuló, a gazdasági lehetőségeket jobban kihasználó, valamint a befogadási intézkedéseket megerősítő közös európai bevándorláspolitika megalkotására irányuló új kötelezettségvállalását.

Vízumok, határátlépés és belső mozgás

Június 1-jén hatályba léptek az Európai Közösség és Oroszország közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről (568), illetve a visszafogadásról (569) szóló megállapodások. A rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás – a kölcsönösségi alapon tett könnyítések céljából – bevezeti a 180 napos időszakonként 90 napot meg nem haladó tartózkodásra feljogosító vízumok kiadását a két fél állampolgárai számára. E megállapodás nem alkalmazandó Dánia, Írország, valamint az Egyesült Királyság területén. A Dániára nem alkalmazandó visszafogadásról szóló megállapodás az Oroszország vagy az Európai Unió tagállamai egyikének területére történő belépés, az ottani átmeneti vagy állandó tartózkodás feltételeinek meg nem felelő személyek azonosítása érdekében kölcsönösségi alapon gyors és hatékony eljárásokat hoz létre.

November 29-én elfogadták az Európai Közösség és Ukrajna közötti megállapodást a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának megkönnyítéséről (570), illetve a visszafogadásról (571) szóló megállapodást. Azonos megállapodásokat fogadtak el Albániával (kizárólag a vízumok kiadásáról) (572), Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal (573), Bosznia és Hercegovinával (574), a Montenegrói Köztársasággal (575), illetve november 8-án a Szerb Köztársasággal (576), továbbá november 22-én a Moldovai Köztársasággal (577).

(565) COM(2007) 638. (566) COM(2007) 745. (567) COM(2007) 780. (568) 2007/340/EK határozat (HL L 129., 2007.5.17.). (569) 2007/341/EK határozat (HL L 129., 2007.5.17.). (570) 2007/840/EK határozat (HL L 332., 2007.12.18.). (571) 2007/839/EK határozat (HL L 332., 2007.12.18.). (572) 2007/821/EK határozat (HL L 334., 2007.12.19.). (573) 2007/824/EK, valamint 2007/817/EK határozat (HL L 334., 2007.12.19.). (574) 2007/822/EK, valamint 2007/820/EK határozat (HL L 334., 2007.12.19.). (575) 2007/823/EK, valamint 2007/818/EK határozat (HL L 334., 2007.12.19.). (576) 2007/825/EK, valamint 2007/819/EK határozat (HL L 334., 2007.12.19.). (577) 2007/827/EK, valamint 2007/826/EK határozat (HL L 334., 2007.12.19.).

HU 105 HU

Július 11-én a Tanács elfogadta a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről szóló határozatot (578). A rendelet eljárást hoz létre gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására korlátozott időtartamra szóló gyors operatív segítségnyújtás céljából arra az esetre, ha ezt sürgős és kivételes megterhelést jelentő helyzettel szembesülő tagállam kérelmezi amiatt, hogy a külső határok bizonyos pontjaira olyan harmadik országbeli állampolgárok érkeznek nagy számban, akik a tagállam területére illegálisan próbálnak belépni.

Április 25-én a moldovai Chisianuban hivatalosan megnyitották az Európai Unió első Közös Vízumkérelmi Központját (579). E közös központ létrehozásának célja, hogy gyakorlatias módon megkönnyítse a moldovai állampolgárok számára történő vízumkiadást.

Schengeni Információs Rendszer

Január 29-én a Tanács határozatot fogadott el a SISNET (580) (a schengeni környezet kommunikációs infrastruktúrája) 2007. évi költségvetéséről, amelyet 4 099 000 euróban határozott meg.

Március 16-án a Bizottság a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (581) vonatkozó hálózati követelményeket megállapító két határozatot fogadott el.

Június 12-én a Tanács határozatot hozott a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszerre vonatkozó rendelkezéseinek az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országokban történő alkalmazásáról (582) (Ciprus kivételével).

Ugyanazon a napon a Tanács a Schengeni Információs Rendszer második generációjáról (SIS II) szóló határozatot (583) is elfogadta. E határozat megállapítja a SIS II célkitűzéseit, műszaki felépítését és finanszírozását, illetve meghatározza a működésére és használatára vonatkozó szabályokat. Megállapítja az adatoknak a rendszerbe történő bevitelére vonatkozó külön szabályokat is.

A schengeni térség bővítése

November 8-án a Tanács arra a következtetésre jutott, hogy az alábbi kilenc tagállam teljesítette minden területen (légi, szárazföldi és tengeri határok, rendőrségi együttműködés, Schengeni Információs Rendszer, adatvédelem és vízumok kiállítása) a schengeni vívmányok alkalmazásához szükséges feltételeket: a Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia, valamint Szlovákia.

December 6-án – az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően – a Tanács úgy határozott, hogy e tagállamok között, illetve e tagállamok és a schengeni vívmányokat teljes mértékben alkalmazó tagállamok között 2007. december 21-től a szárazföldi és tengeri, illetve 2008. március 30-tól a légi belső határokon megszünteti az ellenőrzést (584).

Általános hivatkozások és más hasznos linkek

(578) HL L 199., 2007.7.31. (579) IP/07/561. (580) 2000/265/EK határozat (HL L 85., 2000.4.6.). (581) 2007/170/EK határozat (HL L 79., 2007.3.20.), valamint 2007/171/EK határozat (HL L 79., 2007.3.20.). (582) 2007/471/EK határozat (HL L 179., 2007.7.7.). (583) 2007/533/IB (HL L 2005., 2007.8.7.). (584) 2007/801/EK határozat (HL L 323., 2007.12.8.).

HU 106 HU

<LIENS4.1></LIENS4.1>

</DOC>

<T6>2. szakasz

<T2>4.2. Kockázatkezelés

<T3>4.2.1. Közegészségügy

Általános jellemzők

A Bizottság március 20-án jelentést fogadott el a fertőző betegségek járványügyi felügyeleti és ellenőrzési közösségi hálózatához kapcsolódó korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer (EWRS) 2004–2005. évi működéséről (585). Az EWRS alkalmazásainak elemzése arról tanúskodik, hogy a tagállamok egyre gyakrabban használják ezt a rendszert, amely jelenleg megfelelő eszköznek tekinthető az intézkedések összehangolását és a közösségi szintű kockázatkezelést célzó gyors információközlésben.

Október 23-án a Bizottság elfogadta az „Együtt az egészségért: stratégiai megközelítés az EU számára 2008–2013” című fehér könyvet (586). A jelentésben szereplő stratégiai célkitűzések a következők: az egészség védelme az öregedő Európában, a polgárok védelme az egészséget fenyegető veszélyektől, valamint a dinamikus egészségügyi rendszerek és az új technológiák támogatása.

Ugyanezen a napon az Európai Parlament és a Tanács határozatot írt alá az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2008–2013) létrehozásáról (587).

Emellett a Tanács december 6-i ülésén következtetéseket fogadott el az Európai Unió egészségügyi stratégiájáról.

Az egészséget befolyásoló tényezők

A Bizottság április 18-án jelentést fogadott el a kábítószer-függőséggel kapcsolatos egészségi ártalom megelőzéséről és csökkentéséről szóló 2003. június 18-i tanácsi ajánlás végrehajtásáról (588). A jelentés megállapítja, hogy a kábítószer okozta ártalmak megelőzése és mérséklése a közegészségügy nemzeti szinten egyértelműen megfogalmazott célja, és hogy minden tagállam – noha különböző mértékben – létrehozta a kábítószer-ártalom csökkentését célzó szolgáltatásait és létesítményeit. A jelentés azt is hangsúlyozza, hogy nem minden tagállam véli úgy, hogy a minőségbiztosítás, ellenőrzés és értékelés kormányzati feladat; általában azonban egyetértenek abban, hogy az ártalomcsökkentési gyakorlat keretében jobban előtérbe kell helyezni és ki kell aknázni a tudományos bizonyítékokat.

Február 1-jén a Parlament állásfoglalást (589) fogadott el „Az egészséges táplálkozás és a fizikai tevékenység ösztönzéséről; a túlsúly, az elhízottság és a krónikus betegségek megelőzésének európai dimenziójáról” címmel. A Parlament az elhízás problémáját az Európai Unió és a tagállamok politikai prioritásának tekinti. Felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan

(585) COM(2007) 121. (586) COM(2007) 630. (587) 1350/2007/EK határozat (HL L 301., 2007.11.20.). (588) COM(2007) 199. (589) HL C 250. E, 2007.10.25.

HU 107 HU

mechanizmusokat, amelyek a legjobb gyakorlat előmozdítására irányulnak az iskolákban a gyermekek egészséges táplálkozási szokásokkal kapcsolatos nevelése során. Végül megvizsgálja, milyen módon lehet a táplálkozást és a fizikai tevékenységet bevonni a többi közösségi politikába.

A Bizottság május 30-án fehér könyvet fogadott el „A táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról” címmel (590). A fehér könyv a táplálkozás és az egészségügy területén fennálló problémák orvoslására közösségi szinten hozható intézkedésekre összpontosít, de a tagállamok által a hatáskörükön belül hozható konkrét fellépéseket is javasol minden ágazatban. A Bizottság 2010-ben fogja megvizsgálni az elért eredményeket.

Az étrenddel, testmozgással és egészséggel kapcsolatos, 2005 márciusában létesített európai cselekvési platform 2007-ben is további eredményeket hozott. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) és a Bizottság emellett augusztus végén közös televíziós reklámkampányt indított, amelyben mindennapos rendszeres testmozgásra buzdította az európai polgárokat. További tudatosságnövelő fellépésre került sor november 8-án az egészséges táplálkozás és főzés európai napja alkalmával, amely a gyermekek elhízása elleni küzdelemhez kívánt hozzájárulni.

Júniusban ezenkívül létrejött az Európai Alkohol és Egészség Fórum, amelynek feladata, hogy minden szinten – az európai szinttől a helyi szintig – konkrét lépéseket dolgozzon ki az alkoholfogyasztásból származó károk enyhítésére. A fórum két munkacsoportból áll: a tudományos csoport szakvéleményekkel látja el a fórum tagjait, a második csoport feladata pedig a helyes gyakorlatok azonosítása és intézkedési javaslatok megtétele a tagok számára.

A dohányzás elleni küzdelem

Január 30-án a Bizottság elfogadta „A dohányfüstmentes Európáért: Az Európai Unió politikai lehetőségei” című zöld könyvet (591). A könyv összefoglalja a passzív dohányzás egészségügyi következményeit és a hozzá kapcsolódó gazdasági terheket, kitér arra, hogy a nagyközönség támogatja a dohányzás tilalmát, és tárgyalja a nemzeti és közösségi szinten hozott intézkedéseket. Célja továbbá, hogy összegyűjtse az érdekeltek véleményét a passzív dohányzás elleni küzdelem során hozott intézkedések horderejéről.

Miután az Európai Bíróság elutasította Németország panaszát a dohánytermékek reklámozásáról szóló irányelv ellen, mára minden tagállam átültette az irányelvet nemzeti jogába. Emellett a dohányzás elleni küzdelem keretében kötelező az egészségre gyakorolt káros hatásra vonatkozó szövegek használata, és piktogramok használatára is van lehetőség.

A környezeti levegő minősége

Július 4-én a Bizottság közleményt (592) fogadott el, amely támogatja a Tanács közös álláspontját (593) a környezeti levegő minőségéről és a Tiszta levegőt Európának elnevezésű programról szóló irányelv elfogadásáról.

Szervadományozás és szervátültetés

(590) COM(2007) 279 (HL C 191., 2007.8.17.). (591) COM(2007) 27 (HL C 181., 2007.8.3.). (592) COM(2007) 320 (HL C 191., 2007.8.17.). (593) HL C 263. E, 2007.11.6.

HU 108 HU

A Bizottság május 30-án fogadta el „Szervadományozás és szervátültetés: uniós szintű szakpolitikai fellépések” című közleményét (594). Ebben három stratégiai kérdésre hívja fel a figyelmet: a szervekkel kapcsolatos minőségi és biztonsági követelmények biztosítására, a donorok rendelkezésre állásának növelésére és a szervekkel folytatott kereskedelem elleni harcra. A Bizottság a tagállamok közötti megerősített együttműködésre irányuló cselekvési tervet javasol, valamint a Szerződés 152. cikke alapján egy olyan irányelvet, amely előírja majd az emberi szervek minőségének és biztonságának alapvető elveit.

<T3>4.2.2. Fogyasztóvédelem

A Bizottság február 8-án fogadta el a fogyasztóvédelmi joganyag átvilágításáról szóló zöld könyvet (595). Ezzel új lendületet adott e jogszabályok átdolgozásának a fogyasztói bizalom megerősítése érdekében, egyöntetű jogszabályi keretek létrehozása és e szabályoknak a gyorsan változó digitális világ kihívásaihoz való hozzáigazítása révén. A Bizottság április 24-én ezzel összefüggésben közleményt fogadott el a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló 1999/44/EK irányelv végrehajtásáról (596).

Március 13-án a Bizottság elfogadta továbbá a „Közösségi fogyasztóügyi politikai stratégia 2007–2013 – A fogyasztók pozíciójának erősítése, jólétük növelése és hatékony védelmük” című közleményt (597). Ebben az érintett időszakra három fő célkitűzést határozott meg: az európai fogyasztók pozíciójának erősítése, jólétük növelése és hatékony védelmük olyan súlyos kockázatokkal és fenyegetésekkel szemben, amelyekkel egyénként nem tudnának megbirkózni. A Bizottság célja, hogy ily módon 2013-ra elérje, hogy a belső piac integráltabb és hatékonyabb legyen, különösen a kiskereskedelem területén.

Június 7-én a Bizottság irányelvjavaslatot fogadott el az ingatlanok időben megosztott használati joga, a hosszú távra szóló üdülési termékek, azok továbbértékesítése és cseréje egyes szempontjai tekintetében a fogyasztók védelméről (598). Az új javaslat célja a jelenlegi szabályozás joghézagainak megszüntetése, különösen a jogszabályok hatályának kiterjesztése a piacon megjelent új termékekre, és a védelem kiterjesztése olyan fontos területekre, mint az időben megosztott használati jog továbbértékesítése és a nyaralási módozatok cseréjét kínáló klubok.

Július 25-én a Bizottság elfogadta második időközi jelentését a közös referenciakeretről az európai szerződésjog területén (599). Ebben áttekinti a referenciakeret tervezetét, amelynek célja, hogy a szerződési jogra vonatkozó hatályos jogszabályok felülvizsgálata és az új jogszabályok kidolgozása során a Bizottság és az európai jogalkotók számára „eszköztárként” vagy kézikönyvként szolgáljon. Ismerteti továbbá a referenciakeretre vonatkozó további munkával kapcsolatos felfogását is.

<T3>4.2.3. Élelmiszer-biztonság, növényegészségügy, állategészségügy és állatjóllét

Élelmiszer-biztonság

Április 17-én a Bizottság rendeletjavaslatot fogadott el az állati eredetű élelmiszerekben előforduló farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeinek meghatározására

(594) COM(2007) 275 (HL C 191., 2007.8.17.). (595) COM(2006) 744 (HL C 61., 2007.3.15.). (596) COM(2007) 210 (HL C 181., 2007.8.3.). (597) COM(2007) 99 (HL C 181., 2007.8.3.). (598) COM(2007) 303 (HL C 191., 2007.8.17.). (599) COM(2007) 447 (HL C 191., 2007.8.17.).

HU 109 HU

irányuló közösségi eljárásokról és a 2377/90/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (600). A célkitűzés az, hogy továbbra is korlátozni kell a fogyasztó expozícióját az élelmiszer-termelés céljából tartott állatok kezelésére szánt állatgyógyászati készítményekben felhasznált farmakológiai hatóanyagoknak, illetve azok állati eredetű élelmiszerekben előforduló maradékanyagainak.

Élelmiszer-adalékanyagok

Július 18-án a Bizottság jelentést fogadott el az élelmiszer-adalékanyagok újraértékelésében elért haladásról (601). A jelentés összegzi az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság (SCF) és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) által az élelmiszer-adalékanyagokról a közelmúltban végzett újraértékeléseket, és bemutatja az Európai Bizottság e tudományos véleményeken alapuló, kapcsolódó intézkedéseit.

Növényegészségügy

Január 29-én a Bizottság irányelvjavaslatot fogadott el a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról (átdolgozás) (602). A vonatkozó közösségi jogszabályt 1992-ben fogadták el annak érdekében, hogy olyan összehangolt feltételeket hozzanak létre, amelyek biztosítják, hogy a vásárlók egészséges és jó minőségű gyümölcsszaporító és ültetvényanyaghoz jussanak. A jogszabály – elfogadása óta – a belső piac harmonizációját lehetővé tevő egyszerű, de hatékony eszköznek bizonyult.

November 26-án (603) a Bizottság tanácsi határozatra irányuló javaslatot fogadott el a harmadik országokban a vetőmagtermesztés során végrehajtott szántóföldi ellenőrzések és a harmadik országokban termesztett vetőmagok egyenértékűségéről szóló 2003/17/EK határozat módosításáról. Ez a javaslat 2012. december 31-ig elismeri a közösségi egyenértékűséget a 2003/17/EK határozatban felsorolt harmadik országok tekintetében.

Állategészségügy és állatjóllét

Szeptember 19-én a Bizottság közleményt (604) fogadott el az Európai Unió új állat-egészségügyi stratégiájáról (2007–2013), melynek alapelve: „jobb megelőzni, mint gyógyítani”. A közösségi állat-egészségügyi szakpolitika értékelése megerősíti, hogy az évek során folyamatos fejlődés volt tapasztalható, és fontos ajánlásokat tartalmaz a jövőre nézve.

Az állatjóllét területén a Tanács továbbá június 28-án irányelvet fogadott el a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról (605). Június 11-én a Tanács rendeletet fogadott el, amelynek célja, hogy védelmezze a vízi közeget az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában való alkalmazásához kapcsolódó kockázatokkal szemben, és ily módon járuljon hozzá az ágazat fenntartható fejlődéséhez Európában (606).

<T3>4.2.4. Közlekedésbiztonság

(600) COM(2007) 194 (HL C 181., 2007.8.3.). (601) COM(2007) 418 (HL C 191., 2007.8.17.). (602) COM(2007) 31. (603) 2007/780/EK határozat (HL L 314., 2007.12.1.). (604) COM(2007) 539 (HL C 4., 2008.1.9.). (605) 2007/43/EK irányelv (HL L 182., 2007.7.12.). (606) 708/2007/EK rendelet (HL L 168., 2007.6.28.).

HU 110 HU

Tengeri biztonság és védelem

Az Európai Parlament és a Tanács április 25-i 457/2007/EK rendeletével (607) módosította a kettős héjazatú vagy azzal egyenértékű szerkezeti megoldással rendelkező egyhéjazatú olajszállító tartályhajókra vonatkozó előírások gyorsított bevezetéséről szóló 417/2002/EK rendeletet. Ez az új rendelet előírja, hogy nehézolajat szállító olajszállító tartályhajók, tekintet nélkül arra, hogy mely tagállam lobogója alá tartoznak, nem futhatnak be a valamely tagállam joghatósága alá tartozó kikötőkbe vagy tengeri terminálokba, és nem futhatnak ki onnan, illetve nem horgonyozhatnak ilyen területeken, kivéve, ha ezek kettős héjazatú olajszállító tartályhajók.

Október 22-én a Bizottság módosított rendeletjavaslatot fogadott el a tengeri és belvízi utasszállítók baleseti felelősségéről (608). A javaslat célja, hogy a szállítóknak és a hajók utasainak – függetlenül a hajók útvonalától – olyan harmonizált jogi keretet biztosítson, amely meghatározza jogaikat és kötelezettségeiket.

Október 24-én a Bizottság továbbá elfogadta a hajótulajdonosok polgári jogi felelősségéről és az általuk nyújtandó pénzügyi biztosítékokról szóló módosított irányelvjavaslatot (609). A javaslat meghatározza azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik mind a balesetek megelőzését, mind pedig a károk helyreállítását.

Repülésbiztonság és -védelem

A Bizottság január 24-én elfogadta „Az európai repülőterek kapacitására, hatékonyságára és biztonságára irányuló cselekvési terv” című közleményét (610). Ebben ismerteti átfogó cselekvési tervét az európai repülőterek túlterheltségének leküzdésére irányuló egységes stratégia alkalmazása érdekében. A Bizottság öt fő intézkedést javasol: a jelenlegi repülőtér-kapacitás jobb kihasználását; a légikikötők biztonsági műveleteinek egységes megközelítését; a „módközi szállítás” előmozdítását, azaz közlekedési módok összekapcsolását és együttes működtetését; a repülőterek környezeti kapacitásának és az új repülőtér-infrastruktúra tervezési keretének javítását; valamint költséghatékony technológiai megoldások kifejlesztését és alkalmazását.

A áruk és szolgáltatások kereskedelmének megkönnyítése érdekében, és hogy az értékelések, vizsgálatok és ellenőrzések párhuzamos végzését a lehető legnagyobb mértékben korlátozni lehessen, a Bizottság június 14-én határozati javaslatot fogadott el az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között a polgári repülés biztonságának szabályozásában való együttműködésről szóló megállapodás megkötéséről (611). A Tanács a javaslatot november 26-án elfogadta.

<T3>4.2.5. Energetikai biztonság és a létesítmények működési biztonsága

A nukleáris tájékoztató programról szóló január 10-i közleményében (612) a Bizottság magas szintű közösségi munkacsoport létrehozását javasolja az egyes tagállamok nukleáris

(607) HL L 113., 2007.4.30. (608) COM(2007) 645. (609) COM(2007) 674. (610) COM(2006) 819 (HL C 138., 2007.6.22.). (611) COM(2007) 325 (HL C 191., 2007.8.17.). (612) COM(2006) 844 (HL C 138., 2007.6.22.).

HU 111 HU

hatóságainak részvételével, hogy az közös álláspontot alakítson ki és közösségi szabályokat fektessen le a nukleáris biztonság területén (613).

Ugyanezen a napon a Bizottság egy másik közleményt is elfogadott „Egy európai stratégiai energiatechnológiai terv felé” címmel (614). Ebben kiemeli az energetikai technológiák alapvető szerepét abban, hogy szembe lehessen nézni az energiapolitika előtt álló − az energiaellátás biztonsága, az éghajlatváltozás és a versenyképesség jelentette − kihívásokkal. Bejelenti, hogy konkrét európai stratégiai energiatechnológiai tervét az Európai Tanács 2008. tavaszi ülésszakán kívánja jóváhagyásra előterjeszteni.

A Tanács február 19-én elfogadta a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz létrehozásáról szóló 300/2007/Euratom rendeletet (615), amelynek célkitűzése magas szintű nukleáris biztonság és a sugárvédelem előmozdítása, valamint hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazása.

A Bizottság február 27-én munkadokumentumot fogadott el, amely megadja a nukleáris biztosítékok Európai Unión belüli végrehajtására vonatkozó átdolgozott koncepciójának kereteit, és ismerteti annak általános elveit. A dokumentumot alapos konzultációnak vetették alá a tagállamok szakértői körében, akiknek jóváhagyását elnyerte. 2007-ben végleges formát kapott, és így a biztosítékok területén folytatandó további tevékenységek alapjául szolgálhat. Február 28-án a Tanács tudomásul vette a bizottsági dokumentumot és az elért széles körű konszenzust, ami a Közösségen belül új korszak kezdetét jelzi a nukleáris biztosítékok területén.

Július 10-én a Tanács határozatot (616) fogadott el, amellyel jóváhagyja, hogy az Európai Atomenergia-közösség továbbra is teljes mértékben részt vegyen a nukleáris anyagok és a nukleáris létesítmények fizikai védelméről szóló egyezményben. A Bizottság december 19-én hozta meg a csatlakozásra vonatkozó döntést.

A Bizottság július 17-én határozatot fogadott el a nukleáris biztonsággal és a radioaktív hulladékok kezelésével foglalkozó magas szintű európai csoport létrehozásáról (617). Ez a magas szintű csoport tanácsot ad a Bizottságnak, és segíti abban, hogy fokozatosan közös álláspontot és idővel további európai szabályokat dolgozzon ki a nukleáris létesítmények biztonsága, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék biztonságos kezelése terén.

Az Európai Unió kötelezettségvállalásának megfelelően, amely szerint megfelelő pénzügyi segítséget nyújt Szlovákiának, hogy ezzel támogassa az első generációs szovjet tervezésű atomreaktorok bezárására irányuló erőfeszítéseit, a Tanács május 14-én rendeletet (618) fogadott el, amely megállapítja a 2007–2013-as időszakra nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulást.

A Bizottság december 12-én elfogadta második jelentését a nukleáris létesítmények leszerelésére, illetve a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelésére szánt pénzügyi

(613) Lásd e jelentés II. fejezete 2. szakaszának „Energia” című részét. (614) COM(2006) 847 (HL C 138., 2007.6.22.). (615) HL L 81., 2007.3.22. (616) 2007/513/Euratom határozat (HL L 190., 2007.7.21.). (617) 2007/530/Euratom határozat (HL L 195., 2007.7.27.). (618) 549/2007/Euratom rendelet (HL L 131., 2007.5.23.).

HU 112 HU

források felhasználásáról (619). A jelentés az összes nukleáris létesítményre kiterjed, és foglalkozik a leszerelési alapok felhasználásával és a hulladékok kezelésének kérdésével is.

<T3>4.2.6. Polgári védelem és az Európai Unió Szolidaritási Alapja

Polgári védelem

Március 5-én a Tanács polgári védelmi pénzügyi eszközt hozott létre (620). Ez lesz az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusának hatálya alá tartozó reagálás, illetve megelőzési és felkészültségi intézkedések pénzügyi alapja (621), továbbá jogi és pénzügyi alapul szolgál majd az ez idáig a 2000–2006. évi polgári védelmi cselekvési program (622) hatálya alá tartozó intézkedések hatékonyabb végrehajtásához is. Emellett új területekre is kiterjed majd, hozzájárulva többek között az észlelő és korai előrejelzési rendszerek kidolgozásához és létrehozásához, az e rendszerek szükségességére és megvalósíthatóságára vonatkozó tanulmányok, valamint azok egymáshoz és a mechanizmushoz való kapcsolódásának elősegítése révén. Az eszközre szánt pénzügyi keret a 2007–2013-as időszakra 189,8 millió eurót tesz ki.

Az Európai Unió Szolidaritási Alapja

Június 7-én az Európai Parlament és a Tanács határozatot fogadott el az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről (623). A Görögországban és Magyarországon bekövetkezett súlyos áradások következményeinek vizsgálata után az Európai Unió Szolidaritási Alapjából 24 370 114 EUR összeget vettek igénybe kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában. Október 24-én az Európai Parlament és a Tanács egy második határozatot is elfogadott az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről (624). Ez a határozat a Németországot januárban sújtó Kyrill hurrikán és a franciaországi Réunion szigeten bekövetkezett Gamède trópusi ciklon katasztrofális következményeire reagált. A Szolidaritási Alapból e két esetben összesen 172,2 millió eurót vettek igénybe. December 10-én a Bizottság azt javasolta, hogy az Európai Szolidaritási Alapból 162 millió eurós segítséget juttassanak az árvíz sújtotta nagy-britanniai régióknak (625).

Október 25-én a Bizottság elfogadta „Az Európai Unió Szolidaritási Alapja – 2006. évi jelentés” (626) című dokumentumot, amely összefoglalja az alap 2006. évi tevékenységét, és beszámol az év folyamán érkezett új kérelmek elbírálásáról, a folyamatban lévő támogatások végrehajtásának ellenőrzéséről, valamint a végrehajtási jelentések értékeléséről lezárásuk előkészítése céljából.

<T3>4.2.7. Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Július 23-án (627) az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a Közösség pénzügyi érdekeinek védelme területén végzett tevékenységek előmozdítására irányuló közösségi cselekvési

(619) COM(2007) 794. (620) 2007/162/EK, Euratom határozat (HL L 71., 2007.3.10.). (621) 2001/792/EK, Euratom határozat (HL L 297., 2001.11.15.) 137 (HL C 236., 2005.9.24.). (622) 2005/12/EK határozat (HL L 6., 2005.1.8.). (623) 930/2007/EK határozat (HL L 202., 2007.8.3.). (624) 1530/2007/EK határozat (HL L 337., 2007.12.21.). (625) IP/07/1885. (626) COM(2007) 632 (HL C 9., 2008.1.15.). (627) 878/2007/EK határozat (HL L 193., 2007.7.25.).

HU 113 HU

program (Hercule II program) létrehozásáról szóló 804/2004/EK határozat (628) módosításáról és meghosszabbításáról szóló határozatot. E jogalapot teremtő jogi aktus a támogatásokon kívül ezentúl kiterjed a közbeszerzési szerződésekre is, és a cigarettacsempészet és -hamisítás elleni küzdelmet is magában foglalja. A program célkitűzéseinek kiterjesztése a cigarettacsempészet és -hamisítás elleni küzdelemre az e területen a nemzeti és a közösségi hatóságok megerősített együttműködésének köszönhetően kifejtett fokozott erőfeszítéseket tükrözi. A Hercule II program a 2007–2013-as időszakra vonatkozik, és pénzügyi keretösszege 98,5 millió EUR. A programnak le kell fednie a Bizottságnak a csalás elleni küzdelem kereteibe tartozó általános tevékenységeivel kapcsolatos összes működési kiadást, és ennek érdekében többfajta tevékenység pénzügyi támogatását írja elő, köztük technikai segítségnyújtást a nemzeti hatóságok számára, képzés, szemináriumok és konferenciák szervezését és összehasonlító jogi tanulmányok megvalósítását. A program címzettjei a tagállamok nemzeti hatóságai, a tagállamokban vagy a csatlakozó országokban és a tagjelölt országokban működő kutatási központok és nonprofit szervezetek. Emellett egyes harmadik országok állampolgárainak részvételi költségei is támogathatók e program keretében.

December 17-én a Bizottság közleményt (629) fogadott el a jogszabályok csalásbiztosságának dinamikus megközelítéséről , melynek célja egy új megelőzési mechanizmus létrehozása.

Általános hivatkozások és más hasznos linkek:

<LIENS4.2></LIENS4.2>

</DOC>

</GRP>

(628) HL L 143., 2004.4.30. (629) COM(2007) 806.