ÉRD 2030 Modern város - Érd Megyei Jogú Város · 2016. 2. 22. · Érd Modern Város 2016. február döntéselőkészítő koncepció vázlat 2030 ÉRD / el 6 Könyv 2. Ötletláda

Érd Megyei Jogú Város részére

ÉRD 2030 Modern város

„ÉRD – ÉRDekes; ÉRD – ÉRDemes”

Könyv 2. Ötletláda

2016 január 31.

Érd Modern Város 2016. február

döntéselőkészítő koncepció vázlat 2030 ÉRD / el

1 Könyv 2. Ötletláda

TARTALOMJEGYZÉK

LOGIKAI HÁTTÉR ............................................................................ 2

ÉRD VÁROSFEJLESZTÉSÉNEK INNOVÁCIÓS MEGKÖZELÍTÉSE ............ 2

LÁSS MÁSKÉNT, NÉZZ RÁ ÚJ SZEMMEL… ......................................... 3

SPECIÁLISAN ...........................................................................................................................6

VÁLNI VALAMIVÉ! .......................................................................... 8

IMAGINÁRIUS INSPIRÁCIÓ SZELLEMI MEGKÖZELÍTÉS, A MATERIÁLIS ELŐTT .............................................10

SZÖVEGKÖRNYEZET AVAGY TÉRSÉGI POTENCIÁLOK /

SZUPERSTRUKTÚRA ...................................................................... 13

ELEMI ÖSSZETEVŐK / ELEMEI FEJLESZTÉSI ÖTLETEK / FUNKCIONÁLIS SZCENÁRIUMOK ................................15

Ideák és Minták ......................................................................................................................... 15

CENTRÁLIS SZEREPGONDOLAT ÉS FUNKCIÓ ....................................................................................23

A NAGY IDEA, AMI (ÚJRA) POZÍCIONÁLHATJA ÉRDET .......................................................................29




Könyv 2. Ötletláda

Motto1: „egy kialakult problémát nem lehet ugyanazzal a gondolkodással megoldani, amivel azt létrehoztuk” (Einstein)

Motto2: Rajzolhatunk épületeket és tájalakítást és hasonlókat, de a

városfejlesztés nagy víziója: Ez az igazi kihívás! (Adam R Arvidson)

Logikai háttér • Az előző Könyvben (Könyv 1.) feldolgozásra kerültek az Érdre vonatkozó fejlesztési javaslatok,

koncepciók, projekttervek. Közös jellemzőjük, hogy „szükséglet”, avagy probléma- kultúrájúak.

Bár ennek számos oka van, illetve lehet, mégis meghatározzák a terve(zete)k gondolkodási

horizontját:

(i) a problémák korábbi időszakból örökölt („bevált”) strukturális logika mentén történő kezelése („staus quo” vagy „state of art” követése);

(ii) a problémák rövidtávú „elvágása”, hosszútávú struktúrák alakítása nélkül; (iii) a problémák szimultán, egymással párhuzamos kezelése „filigrán-innováció” keretében;

(megoldóképlet= összeadás) (iv) a privát és a közforrások elkülönülése, illetve a közberuházások (infrák) koordinálatlan,

(ágazati) hibás allokálása

Érd városfejlesztésének innovációs megközelítése • Az előbbiekben körvonalazott indokok mentén Érd városának egy innovatív városfejlesztési

tervre van szüksége.

• Az innovatív városfejlesztési koncepció meghatározásához előbb, – a már meglévő és

összegyűjtött gondolatok, tervek mellett – körül kell néznünk, hogy milyen új gondolatok,

alakíthatják a lehetséges jövőt, illetve jövőlehetőségeket. (mindezeket vágyak, kívánságok és

valószínűségek formálhatják, melyek jobb megértése előny)

• Mi lehet az a keresett igény, amely meghatározza város innovációs fókuszát, azaz mi az elemi

hajtóerő, amelynek alapján Érd fejlesztésének lehetséges forgatókönyveit / szcenáriumait1meg

tudjuk és kívánjuk határozni. Az emberek döntéseinek hátterét nem racionális, (bal agyfélteke)

hanem érzelmek, hitek, hiedelmek, érzések, emóciók(jobb agyfélteke) adják. Ahhoz, hogy az

emberek Érdet válasszák, SZERETET MÁRKÁVÁ szükséges tenni Érdet. Ehhez helyesen és

világosan kell kitűznünk a célt, azaz azt, hogy mi terv (és majd ennek alapján az új fejlesztés(ek)

fölérendelt, távlati,immaginárius (absztrakt) célja.

• A terv célja = Érd Géniuszának, (új szellemének) meghatározása – megtalálása.A fejlesztések célja

ennek alapján ennek a spiritusznak, szellemek, „léleknek”, személyiségnek a megteremtése, és

„világraszóló” kommunikálása, az újjászülető város géniuszánakszéles-körben megismertetése.

• A kérdés már csak az, hogy vajon milyen folyamaton keresztül és programmal, szinergikusan összefüggő projektekkel lehet ezt a „szeretet márkává” válást, erőgyűjtést megteremteni. Ehhez gyűjtöttünk a következőkben csokorba pár logikát és lehetséges jövőprojektet.

1Nem véletlenül használjuk a színházi kifejezést, hiszen a várost is meg kell rendezni „inszciniálni” szükséges. Ráadásul a

„darab” rendezésünk eredménye is a „világ pódiumán” (orkesztra) jelenik meg (Érd „proszcéniuma” Budapest.)




Láss másként, nézz rá új szemmel…




Összehasonlító mintavétel

Kezdjük talán azzal, hogy először összehasonlítjuk Budapest északi határterületeit és déli

szegélyét;

Ehhez gondolati síkon tükrözzük Óbudát Budafokra. Érzékeljük a „lecsorgást”?

Amennyiben Szentendre fejlődésében (és a Duna-part-ban is) találhatunk hasonlóságot, lehet,

hogy nem a véletlen műve. Mit tanulhatunk?

Második lépésben a hegyvidéki oldalt vessük egybe a dombvidékkel is;

Itt gondolati síkon „hajtsuk rá” Gödöllőt Bicskére. A párhuzamok itt is érzékelhetők.




Ennek eredménye; a kinnt és bent között a

„szegély” kialakulása, illetve a „kilökődés”

eredményeként a „végeken” történő feltorlódás,

felhalmozódás. Mindeközben a feltört,

megváltozó „belsőből” kicsorgó tartalom

szétterül, és a szegély néhol „lekozmál”.

Általában: a térképek maguk is jelzik, sugallják a „kisugárzást”, azaz egy mono- centrumból történő

kiáramlást, az elsősorban fekvésük, kapcsolatuk miatt vonzónak tűnő,- egyébként infrastruktúra

hiányos - környezetbe.

A nagyváros fejlődése során „terjed”: egyszerre vonzza magához a munkahelykínálattal, a nyomott

árú telekkínálattal (földterület értékű ingatlanok) az embereket, mint munkavállalók, másrészt meg -

mint lakókat - nem tudja már befogadni. A mono-centrum mint lakóhely „megtelt”.

E mellett az erőközpont számos - eredetileg városi - funkciókat is „kilök” magából, átalakulása,

második- illetve harmadik-generációs várossá alakulása során.

http://www.urbanhybridization.net/Xiang_Ren_low.pdf




Speciálisan • Érd és körzetének - számos előnyös adottsága ellenére – fejlődési pályáján csak most

érkezett el az a nyomás, amit a nagyváros nem tartott kézben, és melyet a spontán fejlődés

hoz létre környezetében, valamint amelyek részben már más körzetekben lezajlottak.

• Az átalakuló agglomerálódó metropolis-térben Érd nem volt elsődleges célterület sem lakó

sem egyéb nagyvárosi funkció (bevásárló, logisztikai) szempontjából. (Mert már lakótér volt,

korábban „feltorlódott tömeg” a városkapuban. Volt vonzóbb lakótér, és a logisztikai infrák is

csak később épültek ki.)

Okok:

• nagyon gyakorlati tervek, közvetlen reáltervek készültek a problémák „elvágására”, gyors,

rövidtávon történő megoldására

• ezek a tervek nem tartalmaznak immaginárius, meta elképzelést, távlatos absztrakt víziót. Így

háttér gondolat, új irány, beágyazottság nélküliek.

• Mindezek következtében, a korábbi („családi tradíciót”) mintát követik, újratermelve az

erőcentrummal szembeni függőséget, az egyirányú (vertikális) orientációt. Nem szereztek

előnyt más versenyképes körzetekkel ezen a mikrokozmoszon belül. A változásokkal

kapcsolatos „mozgás”, a városfejlesztési akciók, cselekvések, nem javították Érd és körzete

relatív pozícióit, nem kerültek olyan helyzetbe más (horizontális) körzetekkel szemben, mely

azokkal fölényt biztosított volna.

• Mindez tartósítja, hogy nem kerül versenyképes pozícióba (versenyképességet egyszerre

pozícióelőnyként és folyamatként felfogva)

• Akkor érheti el Érd ezt a pozíciót, ha a fejlődési korlátok koncentrációjának és

felhalmozásának folyamatát megtöri (város fejlődése és beköltözők olló) képes egy jövő felé

forduló dinamika bevezetésére. Ennek érdekében szilárdan begyökerezett

viselkedésmintákat legyőzésére, felszámolására kell képesnek lennie, mellyel fel tudja

számolni a problémaszerkezete, hogy ki tudja használni előnyeit, ezek kiaknázására

megfelelő irányítási társadalmi, menedzselési tervezési környezetet hozzon létre.

• Így a város és körzete nem volt aktív részese, nem vett részt aktívan a térbeli és funkcionális

újjászerveződésben. Ezt lehet ma előnyként kihasználni, ha tudunk tanulni más körzetek

fejlődésének mintáiból.

Hol tartunk:

• Szinte minden tanulmányban tetten érhető annak tudomásulvétele, hogy minden egyetlen

irányba gravitál: Budapestre, mint elsődleges erőközpontba, a nagyvárosi régió centrumába:

Az infrastruktúrák éppúgy, mint a mentális gondolatok, a szellemi vonzódás. (beleértve a

munkaerő és tőke, tehát az innovációs potenciál).




• A megismert tervek „elfogadják”, tudomásul veszik és alkalmazkodnak ehhez a helyzethez,

ebben a szellemben folytatódik a térbeli tervezés, a funkciók allokálása. A gyors zónák

közelébe települő lakosok és logisztikai szolgáltatók, alvóvárosi funkciók, magasabb szintű

szolgáltatások igénybevétele az erőközpontban, arra „akaszkodva” (egészség, oktatás,

kultúra).

• A tervek egyfajta „ad-hoc-rácia”2 keretek közt készülvén folyamatos „lemaradásban” a

történésekhez és lehetőségekhez képest, az egyre gyorsulóan fejlődő városban. A fejlesztés

és a tervek hajtóereje a lehetséges „Szükség”, „Innováció” és „Tőke” szentháromságából

leginkább a SZÜKSÉG által kezdeményezettek, vannak még tervek a TŐKE által hajtva, viszont

talán éppen a követő, sodródó, „kívülről irányított” (Budapest az urbanizáló erő) ad hoc

feltételek, a kevés tervezés (kis állandó tervezői és szakértői háttér) keretei közt nem

INNOVÁLÓ-ak.

Változások lehetőségei

• Mind a szükségletek, mind a tőke hajtotta tervezés a múlt stratégiáin alapulnak.

• A jövő lehetőségeinek végiggondolásához ezen kell elsősorban változtatni, mind szellemileg,

azaz a helyzetet átgondolva, hogy a status quo, mint egyik – lehetséges, de nem kívánatos -

szcenárió mellett kívánja-e a város önálló szerepét, speciális karakterét definiálva a

városrégiós munkamegosztásban ilyen mértékű függőségét felszámolni, kívánja-e közép- ill.

közvetítőváros szerepét fejlesztve újradefiniálni alvóváros funkcióját, mint kitörés a jelenlegi

kiszolgáló szerepből egy szolgáltató szerepre átállva.

• A világban általában folyó, a Budapest városrégiót már részben átalakító és benne Érd

körzetét a közelmúltban elért és napjainkban elérő változások olyan új stratégiára adnak

lehetőséget, mint korábban soha. Csupán fel kell ismerni és el kell ismerni, hogy a külső

energiák felhasználhatóak ennek az irányváltásnak a megtételéhez.

• A társadalmi változások és fejlődés valamint Budapest fejlődése számos új funkció létrejöttét

eredményezte és igényli. Ezeknek az új funkcióknak a biztosítása, térbeni allokálása a korszak

kihívása. Egyben a megfelelő, kívánatos és egyben alkalmas funkciók kiválasztása.

• És persze ehhez meg elsősorban INNOVÁCIÓ mentén szükséges a városi jövőt megtervezni.

Ez annyit jelent, hogy a korábbi követő, kiszolgáló, deduktív tervezéskultúráról át kellene állni

egy indukáló, kezdeményező, gazdálkodj okosan tervezés-kultúrára, egyben a régi ideákról ,

kis ideákról nagy, bináris okos, sőt akár provokatív ideákra.

(Hasznosnak tűnik számunkra egy ezzel a gondolatvezetéssel adekvát innováló és indukáló-valódi

városfejlesztési vízió-koncepció és ezt előmozdítani hivatott stratégia meghatározása a város egészére, és a

város-alkotó körzetekre.

A ma ismert ITS nem ilyen szellemben foglalkozik a városfejlesztés kérdésével.)

2Ez alatt azt értjük, hogy minden terv készítéshez alkalmanként (vagyis ad-hoc) felálló, új és más, az alkalomra szervezett tervező team készíti el a többi tervhez többnyire még lazán sem kapcsolódó, „egyszer-használatos” szakértőkkel készülő „összhangtant” nem képviselő terveket.




Válni valamivé!

• Érd városának illetve körzetének, a városkörzetnek többfajta adottsága van. Ezek a belső

energiák éppen a külső energiák, impulzusok és alkalmak fényében különbözőképpen és az

adottságok más és más összeállításban használhatók ki.

• Elsősorban abban kell dűlőre jutnunk, hogy milyen szövegkörnyezetben, kontextusban kell

valójában dűlőre vinnünk a fejlődést:

o lokális,

o regionális vagy

o nemzeti esetleg

o nemzetközi szintbe ágyazottan.

• Amennyiben túl kívánunk lépni a csupán Budapest irányultságon, „a leosztott” szerepen,

akkor legalább városrégiós, avagy másként Metropolis szövegkörnyezetben, vertikális és

horizontális kapcsolatokba illesztve kell a jövőre irányuló dinamikára vonatkozóan

gondolkodnunk.

• De a térséget számos még ennél is magasabb szintű impulzusok, változások érik el, így

ezeken is túlra tekinthetünk, azaz nemzetközi kontextusba illesztve is kereshetjük anyerő,az

„okos”, profitábilis, ízléses.-provokatív, szexi-érzéki, új, nagy, stb. ideákat, melyekkel

újrateremthetjük Érd eddigi identitását. Új arcot, alakot személyiséget adva a városnak, ezzel

új brandet, víziót kínálva és teremtve fejlesztések irányjelzőjeként.

Elsősorban újra kell gondolni a kötődést, az egyirányú, avagy kölcsönkapcsolatok lehetőségét azaz a

status quo-t, az eddigi megközelítést, a fejlesztési gondolkozási irányt. Miközben ajánlásunk szerint

Érd jövővíziójának sokkal inkább brand jellegűnek, kellene lennie, személyiségére, annak alakítására

kellene irányulnia így társadalmi és gazdasági illetve marketing alapúnak kellene lennie, először

szükséges feloldani, „felszabadítani” a jelenlegi városstratégia határozottan fizikai-műszaki

megközelítésű szemléletét.

• Ehhez először a vertikális kapcsolatot, azaz az erőközpont és az alvóváros „lejtését”-

szerepleosztását és ezzel lehetséges a kölcsönkapcsolatát kell újra-gondolni, újra-szervezni.

Ezzel együtt és összefüggésben Érd és közvetlen környezete viszonyát-kapcsolatát is

definiálni szükséges.

• Hagyd a tengely-kapcsolatokat másra (mosott ruha helyett)! Építsd a húrirányút! Nézz a

Dunán túlra!

• Ebből következően lényeges, szükséges, hogy Budapest érdekének megfelelően ne csupán

vertikális kapcsolatok jöjjenek létre (Eurovelo, utak, közösségi közlekedés, stb.) , hanem Érd

kezdeményezésére erősödjenek a horizontálisak , a belső kölcsönkapcsolatok. (ÉRD-Etyek,-

Zsámbék, Budaörs, sőt Tököl, Szigetszentmiklós, Százhalombatta)

• Egy mono-policentrikus, azaz „homogén” struktúra létrehozását szükséges megcélozni-

kialakítani.




A fizikai térstruktúrát tekintve oldani az egyközpontúságot, a kizárólagos centrumkapcsolati

infrafejlesztési törekvést. (gondold meg: Qui prodest, azaz kinek az érdeke?)

• FORDÍTSD KERESZTBE a tered! Legyél „horizontális” (is)!

A funkcionális térstruktúrát tekintve Érdnek ki kellene tudnia élnie közép-közvetítővárosi funkcióját,

térszervező szerepét.

• Fogd be az energiákat a körzetedből!

• Alakítsd mikrokozmoszod! Lépj kapcsolatba, szövetkezz!

• Legyen ÉRD egy ÚJ KIINDULÁSI PONT! Fordítókorong! Nem kapu, hanem átszállóhely!

• Mikro-regionális szervező KÖZPONT! Több mint csupán a járásé! Funkcionális téré-körzeté!

• Egy valódi funkcionális KÖZÉPVÁROS, közvetítőváros!

Mindehhez lehetőség

• A funkciók koncentrációját (Budapest Váci utcájában) fel kell oldani és „teríteni” szükséges a

funkciókat, mint ahogy terül, szóródik (spread) a lakosság maga is. A funkciók:munkahelyek,

intézmények, szolgáltatások, iskolák, nevelési intézmények, egészségellátás, szabadidő-

szolgáltatások, stb. „lemaradtak” a gyors lakosságnövekedés mögött! Feszültség alakul ki az

életelvárások és az örökölt szolgáltatási struktúrák között.

• És az „új fogyasztók” igényei a nagyvárosban is új igényeket jeleznek. A megváltozott és

változó életelvárások, a munka világának változása, szabadidő-keresletek, öregedés elleni és

egészséggel kapcsolatos elvárások számos szükséglet-kielégítési mód újra-gondolását

igénylik, és teszik lehetővé. A mai marketing kultúra éppen erre irányul, ezt lehet-kell

segítségül hívnunk a jövő Érdjének megformálásakor.

ahogy egykor a SKÁLA hirdetése mondta:

„minden szinten, szinte minden”.

Ennek a metafórájaként használjuk a rántottát, a tükörtojással szemben! Az összetevőkön, azok kombinációján fog múlni a hogy rántotta, vagy csak habart tojás?

Érdnek ebben a szövegkörnyezetben el kell tudni érnie középvárosi méretéből is a KÖZVETÍTŐ-városi funkcióját!




Imaginárius inspiráció szellemi megközelítés, a materiális előtt

Vagyis ne az épületeket tervezzük, a tér adottságai szerint, hanem a jövőhasználatot és a hozzá vezető utat. Ebben a hardver azaz atér, az infrastruktúra, a „ház” csupán egyetlen paraméter.

• Szükséges, hogy kitekintsünk a „fekete dobozunkból”, és különféle ötleteket vizsgáljunk meg,

melyekkel egy Új Érd vagy csak Érd Új Iránya meghatározható, és amelyek például is

szolgálhatnak a további gondolkodáshoz. Mielőtt egy vagy esetleg egy alternatív jövőre

vonatkozó jó, vagy rossz ideát elmélyítenénk, részletesen kidolgoznánk, hasznos, ha előbb

szétnézünk, milyen lehetőségek kínálkoznak, éppen a közelmúlt társadalmi igényváltozásai, a

kereslet átalakulása vagy egyszerűen az Érdre vonatkozó perspektívánknak a

megváltoz(tat)ása okán.

• Tehát először ebben a Könyvben körülnézünk, összegyűjtünk több lehetséges ideát, az előbb

felsoroltak mentén eltérő megközelítéssel, de egyetlen szándékkal, hogy tudatosítsuk

magunkban milyen lehetséges jövők, funkciók, azaz lehetőségek kínálkoznak. Csupán ezek

áttekintését és Érd jövője szempontjából történő értékelésüket követően határozzuk meg, mi

lehet az elképzelhető vagy / és vágyott jövők közül a lehetséges kívánatos jövő.

• A továbbiakban nem a korpusz, azaz a fizikai tér (a space/tér – űr/ és place,/tér/ vagy

építmények-épületek) avagy design felől szemléljük az esetleges lehetőségeket, nem is a

korábban már – nagyrészt a szükség-adottság felől közelítjük, hanem a „Nagy Idea” és annak

megvalósulását és fenntarthatóságát biztosító szempontok felől.

o ÉRD – Érdekes!

o ÉRD - Érdemes!







• A „Nagy Idea” sem egyetlen „ötlet”, hanem annak megközelítése, több ötlet, esetleg közelítő

minta- modell megfontolásával , és ezeken keresztül a döntési-választási kritériumok

formálásával.

• A Nagy Idea = ökoszisztéma, szinergikus rendszerbe illesztett jövőre vonatkozó javaslatok,

strukturált kapcsolatba szervezett halmaza.

• A továbbiakban tehát – az előbbiekben előrebocsátott gondolkodási keretben,igyekszünk

felvázolni pár lehetséges alternatívát, melyekkel Érd a maga jövőképét alakíthatja, amire

építheti azt a kívánatos átalakulást mely megteremti a társadalmi elégedettség forrását és a

továbbfejlődés fenntartható alapjait.




Csupán pihentetőül: Még mielőtt az innováló ötletládát felnyitnánk, gondolati mankóul felvázoltunk pár sikerösszetevőt, egy ilyen nagyszabású akcióval kapcsolatban :

� Változó (világ) potenciál � Nagy Ötlet � forrásszervezés

• hype /felhajtás (publicitás-mágnes)

• „Unikornis” mánia/ mint pl. az expo vagy az olimpia

• visszacsatolás / utánigazítás • nekigyürkőzés

• alkalmazás/ hasznosítás

� A kezdeményező brandépítő ötletek Érd számos adottsága közül, jellemzően egyetlen, máig

még alulhasznosított fő természetes-adottságát a Dunát gyújtópontba állítva keresik a

nemzetközi kitekintéssel is rendelkezni képes fejlesztési potenciálokat, azok nagyon

szélsőséges választékát felvonultatva.

� Ebben a Könyvben még nem cél, hogy válasszunk az egyes lehetséges fejlesztési ötletek közt,

sokkal inkább cél, hogy feltárjunk a városfejlesztés új lehetséges irányai közül minél több

potenciális lehetőségét, ideáját. Ezekből az elemi projektekből tendenciák és minták is

kiolvashatóak, amelyek segítenek a következő munkaszakasz számára meghatározni a

lehetséges továbbgondolás irányát, vagy irányait.

� A következő ötletek, ideák steril gondolatok, annak érdekében kerülnek bemutatásra, hogy

azok könnyebben beazonosíthatóak legyenek és majdani esetleges kombinációjukhoz

vegytisztán legyenek elemezhetőek. Nem gondoljuk, hogy egyik vagy másik ideavázlatot így

egy-az egyben kell, lehet megvalósítani, de segíthet megérteni a lehetőségek széles tárházát,

melyek nagy részéhez igyekeztünk mintákat is mellékelni, hogy minden olvasó saját

infómélységében azt kiegészíthesse vagy / és értékelhesse.

Szövegkörnyezet avagy térségi potenciálok / szuperstruktúra

• Érdnek önmagában nincs olyan erős, határozott identitáseleme, amely önmagában képes

lehetne a kívánatos átalakulás-újratöltés motorjává lenni. Azonban rendelkezik számos olyan

helyben és a közvetlen környezetében megtalálható elemi identitáspotenciállal, amelyekből

összeállítható olyan „brand-csokor”, amellyel már kialakítható egy összetett brand-kínálat,

ami „hype”-lhető, azaz felhajtóerőt hozhat létre. Ehhez mindazokból a potenciálokból,

amelyek Érd köré szervezhetőek egy identitás- szuperstruktúrát kívánunk létrehozni, ami az

elemei összetevőkből kialakítottstrukturált halmaztjelent.

• Ennek érdekében úgy tekintünk Érd-re, mint egy „elosztó központra”, „átszállóhelyre” a Duna

mentén és rá merőlegesen szerveződő térrész, mikro-régió, mikrokozmosz szervező-

kommunikációs központjára. Azaz, mint a Dunára támaszkodó, szerveződő, márkáját a

folyamból kibontó Duna-parti közvetítőváros –középváros, egy igazi térszervező központ.

• Érd mint új szervező központ nem csupán önmagát, sőt nem csupán az adminisztratív terét,

járását, hanem funkcionálisan a hozzá gravitáló térrészt és annak összetett identitáselemeit

szervezi, alakítja, promotálja, kommunikálja, értékesíti, építve ezzel saját és körzete

kaleidoszkópszerűen sokszínű, összetett identitását.




POTENCIÁL Dél-Budai KULTÚRPARK

széndarab gyémánt

• Ennek érdekében minél előbb definiálni

szükséges azokat a desztinációkat, összetevőket,

amelyek egységbe, strukturált halmazba

szervezve, megteremthetik azt az alapot és

mennyiséget, amelyre felépíthető a vázolt szerep.

Ilyenek lehetnek: borkultúra Budafoktól –Etyekig;

történeti korok: a Fundokliától (kőbaltás

medvevadász emberétől ) 100Halomon (matrica ,

halmok) át a Limesen Camponán

(rómaiak)keresztül, -az Ófalu és a törökkor, stb.,

helyszínek és tematikus utak valamint

események, rendezvények amelyek megélhetővé

teszik ezeket a kultúrákat. (lásd Visegrádi Palotajátékok, vagy Savaria római játékok, spanyol,

lengyel középkori lovagkori ismeretterjesztő klubok, stb.) Mindezeken túl, mítoszok, mesék,

történetek, mind alkalmasak a helyismeret és ezzel az önismeret erősítésére, valamint a

szükséges (akár csak kiscsoportos) közösségépítésre, megteremtve az önazonosság-identitás

és ezzel a büszkeség forrását, építve a hely, a körzet „személyiségét”.

• Ehhez „egységbe (cél-munkacsoportba / taskforce) szükséges forrasztani” a korábban már

elkészített-kidolgozott tanulmányok készítőit, hogy alkossák meg azt a komplex összetett

identitásépítő programot, mely alapját teremti meg a külső kommunikációnak, promóciónak,

egy „Unikornis” (unikális, a körzetre jellemző egyedi) kínálathoz. Ezzel számos egymást

kiegészítő és támogató témapark és tematikus út kerül meghatározásra, megteremtve azt a

„nagy-kontextus”-t, amelybe Érd, illetve annak új Dunára felépülő identitása illeszkedik.




Elemi összetevők / elemei fejlesztési ötletek / funkcionális szcenáriumok

Megalapozott véleményünk szerint, nem valami újat, sosemvoltat kell kitalálnunk, hanem csupán fel

kell fedeznünk, hogy ami itt van, értékké formálható az miként tehető, milyen jó példákat, máshol

bevált mintákat használhatunk ezek kiaknázására, hogy ezen értékekkel a város nagy ideáját

előmozdíthassuk. És aztán „már csupán” honosítanunk, adaptálnunk, testre igazítanunk szükséges a

fejlesztésnek ezt az újjáalakított ökoszisztémáját.

• A következőkben kísérletet teszünk,olyan ideák felvázolására, rövid bemutatására, amelyek

összetevői lehetnek egy Új Érd fejlesztési ideájának. A felvonultatott ötleteket talán

megvilágíthatják a felsorolt minták, modellek, illetve az olvasó maga is továbbgondolhatja,

hogy azon értékek, amelyeket ezekkel pozícionálni-kondícionálni gondolunk, esetleg milyen

relevánsabb projektekkel, programokkal modellezhetőek.

• Ezek alapján a későbbiekben kísérletet teszünk a felvázolásra kerülő ideák, átfogó –

összehasonlító pozicionálására, hogy azok milyen mértékben képviselnek

KÖZÖSSÉGIHASZNÁLAT-ot, illetve más szempontból milyen BEÉPÍTÉSI SŰRŰSÉGET igényelnek

a funkció kielégítésére.

• Végül pár ötlettel is szolgálni kívánunk arra vonatkozóan, hogy milyen „business modell”

mentén lehet az egyes ötleteket megfinanszírozni és megvalósítani.

Ideák és Minták Először a szabadterület jellegű, kis beépítési sűrűégű témaparkjellegű ötleteket vázoljuk fel, ilyen

mintákat keresünk:

• Landscape/ landmark kiindulás:

o PARK-hálózat: elsősorban rekreációs célú városi-művi szabadterület; relatív kis

beépítési sűrűséggel. Jellemzően kultúr-kertek, parkok, melyek kis léptékben

„befogadnak” szórakoztató, kulturális, szabadidő és sport, szórakoztató-vendéglátó

létesítményeket. Ötvözik a passzív és aktív, valamint kulturális szabadidő és

szórakoztatás eltöltés lehetőségeit.

o Ezeknek két típusát gondoltuk megkülönböztetni: a „szárazföldi” és a vízparti (shore,

front) létesítésűeket.




Példák és továbbgondolási lehetőségek:

„Szárazföldi” Parkok : melyekben lehet víz is, de nem a vízre folyóra

szerveződnek

• Central Park: mely városi parkként számos

funkciót foglal egybe egy nagy összefüggő

jól karbantartott szabadterületbe (nagyon

halványan a Városliget és Népliget is

említhető modellként, de lényegi a különbség)

• München angolpark: (Englischer Garten) városi park számos szabadidőceltöltési lehetőséggel,

márkává vált elemekkel (Kínai- pavilon)




• Graphisoft Park: nem csupán irodák, cégek telephelye (szemben a Science parkkal), hanem

egyben egy a környéket kiszolgáló jól kiépített-tervezett Parkhálózat. (lásd még Elme-

Parknál!)

Nosztalgikus „műpark”:vizi témaparkként berendezhető egyfajta „nosztalgiapark” vagy „oktatópark”.

A víz, mint megújuló energia és annak hasznosítása a múltban és jelenleg, egyfajta ipari múzeum és

egyben rekreációs tér. Ausztriában van ilyen „Csodák Palotája” funkciójú szabadtéri interaktív „ vizi-

múzeumpark.”




Rendszerbe illeszthető, de attól eltérő:

• „Natúr”-park: itt elsősorban a „vad”-természetre, az egyre ritkább, és ezért egyre értékesebb

„érintetlen” természetre gondolunk, ami megközelíthető egyfajta rezervátumként a

„Szigeten”. Példa lehet Ubud / Bali majompark, Kommodo sziget, (vezetett túrák, megőrzött

újrateremtett natúra, „wild”-természet, „edutainnement” azaz ismeretátadással) utóbbi

időben Duna- Dráva összefolyásnál (Eszék) tájvédelmi park.




DunaParty, avagy Vízparti Parkok

• Genf Lac Lehmann parksorozata tóparton: különböző magántulajdonosoktóparti telkeiket -

rajta palotákkal - a városnak adományoztak. Ezek egymással kapcsolatban álló telkek

sorozatából kialakult tóparti sétány és szabadidőpark, a paloták új kulturális funkcióival mára

Genf egyik landmark-jává vált.

• Kopaszi Gát park, különösen a SkidmoreOwings&Merril által az Expora tervezett verziója,

melynek a jelen realitás csupán gyenge utánzata (nagyon homogén funkció).Aktív vízre

szervezett szabadidő programokkal, dunai kapcsolattal - sokkal több lehetne benne.




• Omszki Tó: a korábbi társadalmi korszakban

létrejött szabadidőpark, ami csupán

gondolatfelvetésre alkalmas példa: víz, ami

független a folyamtól.

Vízre, vízpartra szerevezett szolgáltatások és szabadidő, és sport funkciók lehetőségei:

• Marina / kikötőhangulatok / vízpartok : a Duna kínálta brand-építés igényli a víz, folyó és a

vízpart(ok) jobb, intenzívebb használatát. Egy „kikötő” gazdasági potenciál, de egyben

társadalom és identitásépítő funkció és eszköz is egyben. Érd maga nem igényli logisztikai

kikötő létesítését, azonban éppen a nagyvárosi központtal való kapcsolatainak bővítése, a

hozzáférés alternatív lehetősége, egyben jobbá tétele érdekében, elővárosi hajókapcsolat

(vaporetto) és ehhez adekvát kikötő létesítése indokolt.

o Egyébként a vízi közösségi közlekedés teremtheti meg azt a fordított hozzáférést, ami nem a nagyvárosba BEHORD-ja a munkáskezeket, hanem a nagyvárosból RÁHORD-ja az érdi szolgáltató gazdaságra a fogyasztókat. Ezzel átalakítva ÉRD perspektíváját: itt nem csak aludni lehet, hanem dolgozni is és ÉLNI!

• Amennyiben a kikötőt nem mono- funkcionálisan képzeljük, akkor annak hasznosítására több

lehetőség kínálkozik, illetve több vízzel, vízhasználattal

kapcsolatos, vagy csupán a vízparti lokációból eredeztethető

használatok lehetségesek, melyek egymással kölcsönkapcsolatban erősítik a hely vonzását,

gravitációs erejét. Megfelelő funkciósűrűség eseté. pólussá, al-centrummá válását. (Egy ilyen

koncentráció lehet az Új Érd központja, egy „háromszögelési pont”-ja a

városregenerálásának.

o Barcelona régi-új kikötő: a város regenerálása során a régi kikötőt új – elsősorban

turisztikai- funkciókkal kibővítve hoztak létre egy élettel teli, „elfoglalt” térsort és

funkciókoncentrációt, mely miközben kiegészíti a belváros funkcióit, egyben életet

pumpál a belvárosba magába is.




o Budapest Nemzetközi Hajóállomása: Budapest egyik

szégyene, megoldatlan funkciója és egyben a

helyszíne is tarthatatlan. Kérdés: lehet-e „kihelyezett”

funkció, távolabb a Belvárostól

o Velence Arsenal: kiállótótér a régi katonai kikötőben egyfajta „loft” hasznosítás

o Birmingham csatornapart újjáépítés: az elszlömösödött csatornapart újjáépítése a posztmodern

időszakban tematikusan egy szórakoztató negyedet eredményezett

o Kikötő-szórakoztatónegyed-tematikus park: Hazai íróink P.Howard által ikonikussá vált: Fülig

Jimmy /Piszkos Fred kikötői élete. Amennyiben ezt szabadidőparkként és egyben praktikus

hajókikötőként, megállóként gondoljuk át, akkor ennek jelentős marketing kommunikációs, hype

értéke van.




• „Ökomenikus”-evezős-versenypálya:Budapest

annak ellenére, hogy hazánk evezőssportban

nemzetközi szinten is erős, nem rendelkezik sem

gyakorló sem megfelelő versenypályával. A

Szeged melletti pálya nem mérhető egy Budapest

vonzáskörzetében elérhető pályához. Különösen,

ha a vízisportoknál kitekintést engedünk

magunknak olyan lehetőségekre is, mint a

mogyoródi F1 autóversenypálya vízi megfelelője

is. Vagyis, Érd Dunai kapcsolata, a Szigettel is

együttgondolva egy nemzetközi evezős (és

esetleg F1 motorcsónak-versenypálya kialakítását

is) reálisan felveti.

mindezen funkciók egymással történő kombinációja csak tovább emeli a fejlesztési programban megteremthető szinergikus erőt, ezáltal a projekt felhajtó és promóciós (hype) erejét annak a víziökoszisztémának a létrejöttét, mely Érd új identitását is megalapozhatja.

Bringázás a Duna parton!

• EURÓPA EGYIK LEGJOBB (30 éves) kerékpárútja ideáját és működési elvét

hasznosítva a Duna mellett futó kerékpáros úthálózat létrehozásának

elindítása. Az alap idea Passau–Linz–Bécs között húzódó duna menti

kerékpárút modelljéből ered. A kerékpárút hálózat kiépítése a

hajóvontató utak egyes szakaszainak kijavításával és megerősítésével,

valamint kitáblázásával vette kezdetét. A Duna menti kerékpárúthoz

lépésről-lépésre épültek ki szervizszolgáltatások, mint például a Duna

kerékpárút mentén található információs állomások, amelyek a

turisztikai információkat nyújtanak (szállás, látnivalók, stb.)

A Duna menti kerékpárút kimagasló színvonalú kikapcsolódást kínál a

kerékpárosoknak. A legújabb trendeknek megfelelően Európa egyik

legjobb kerékpárútja az elektromos biciklik terén is szolgál

újdonságokkal. A fejlesztések új súlypontjaként fogalmazták meg az

elektromos töltőállomások kialakítását.

A Duna menti kerékpárút a változatos természeti környezet, a kulturális

látnivalók, valamint a tökéletes infrastruktúra egyedülálló

kombinációjának köszönheti vonzerejét.

Az idea alapja tehát közel menni a Dunához, valóban a Duna partját

használni. A kerékpáros turizmus összeköthető a vízi turizmussal, (kenuzás, sétahajózás)

kirándulással és több kulturális programmal is.

Egy többnapos idegenforgalmi kínálati programrendszer meghatározó részévé válhat, kijelölve

egy jól behatárolható célcsoport struktúrát is.




Centrális szerepgondolat és funkció

• Nem feledkezhetünk meg arról a „Nagy Vízióról”, ami éppen a program-koncepciónak is és

persze Érd fejlesztéspolitikájának, a projektek definiálásának nagy kihívása, hogy Érd

középvárosi funkciókkal önálló szerepet kíván játszani a nagyvárosi munkamegosztásban.

Ehhez olyan közvetítő szerepet és funkciót kell vállalnia és szolgáltatnia mely általában

„kikötők” sajátja.

• Lévén itt valódi kikötő, mint olyan nem lesz, nem lehet (vannak jobb, versenyelőnnyel, jobb

pozícióval rendelkező körzetek!). Így, ezt a kikötői-, közvetítő- átadó-, információcsere

funkciót, mint tematikus funkció, meg kell teremteni, létre kell hozni. Ez egy absztrakt

„kikötő” – „port” funkció, ami itt információk kikötőjét jelenti, információk cseréjének

újraelosztásának lehetőségét és eszközeit hozza létre. (lehet pl: Teleport)

• Teleport: az új gazdasági terek, a keleti, és kelet-középeurópai tér igényli a naprakész

információkat. Ezek rendelkezésre állítása, adatok gyűjtése, rendszerezése, feldolgozása és

elosztása a piaci szereplők számára elengedhetetlen döntéseikhez. Ezek az üzleti és

társadalmi információk életre hívtak és működésben tartanak több hazai kutatóintézetet.

Ezek továbbgondolásával és fejlesztésével, illetve World trade centerekkel esetleg kiállító és

vásárokkal tovább fejleszthető illetve geopolitikailag kiterjeszthető. Ilyenek megtelepítése

egyfajta Science Park jelleggel nemzetközi legitimitással rendelkező szellemi központtá

lendítheti Érd-et (kombinálva funkciókat, pl. autóipari cégek számára hoznának létre egy

tesztpályát, fékek, gumik tesztelésére, ami télen-nyáron üzemelne)




• Egy ilyen TELEPORT egyben logisztikai-irányítási, azaz szellemi funkciókat is felölelhet. A

szállítások, just in time szolgáltatás, a kereskedelem szervezése, stb. szintén mind olyan

szolgáltatások, amelyek a szatelit és egyéb elektronikus technológiákkal bárhonnan

szervezhető, azonban a menedzserek életminőségelvárásait nem minden hely tudja

kiszolgálni . Ilyenminőségi élettér, hedonista témapark környezet létrehozásával

megtelepíthetőek a modern alkotó, hozzáadott

értéket teremtő szellemi szolgáltatások is.

• Észak Budai – Lupai bányatavakra - a Megyeri híd

apropóján készült- fejlesztési

koncepció:koncepcióvázlat a felhagyott tó és

környezetének hasznosítására, az Óbuda-Szentendre

közötti alul használt fölterületek komplex (nem

projekt alapú, mint amilyen lett) fejlesztésére.

• BP Science park: az egyetem mellett kialakított

irodakomplexum, kiemelt és közös vagy átfogó

funkció nélkül. A kommunikációs sűrűsödés ettől

elvált és Észak-Budán, a Kolosy-tér „felett”

koncentrálódott. A kettő kombinációja az igazi

átütőerő. Gazdasági kiadványok angol kézben és

Lengyelországban készülnek. (kicsiben hasonló a

Budaörsi irodaközpont is)

• Graphisoft Park:ideális példa egy NEM IPARI és

LOGISZTIKAi park létrehozására a nagyváros irodaigényeinek minőségi kiszolgálására. Mivel a

Graphi-Park valóban egy Park is, így intenzív beépítési mutatók mellett is minőségi kulturált

21 századi életmód kínálatot biztosít.

Természetesen kombinálható

• SophiaAntipolis / Nizza mellett: olyan

körzetfejlesztés, ami átfogó vízió alapján kis

lépésekben valósította meg a gazdaságilag

hátrányos Földközi tenger partmenti zóna

(Littoral) gazdaságfejlesztését. Ma nemzetközi

modell, egy kiterjedt parkba ágyazott elszórt

IQ alapú területfejlesztés. (a Zsámbék- Herceghalom környékén kezdeményezett

TALENTISprogram hasonló logikával indult)




• Szabadidő és bevásárló plaza: Egy ilyen nagyszabású körzetfejlesztés, ekkora távolságokkal az

egyes térszegmensek közt lehetőséget kínál egy exkluzív bevásárló és ezzel kapcsolt

szórakoztató és szabadidő központ Szabadidő Plaza létestésére. Erre minta: a Bluewater/

London mellett.

• Magas minőségű lakóterület, vízparti vagy vízhez közeli lakópark:a szétterülés ellenében

kialakított városias vízparti lakóterület, mely az újonnan beköltözni vágyó magas minőségi

szolgáltatásokat igénylő,intellektuális munkaerő számára kínál perspektívát, és ezekre

gyakorol vonzerőt.

• Magas lakótérminőséggel létrehozott körzet természetesen önállóan is és persze a TELEPORT

funkciókkalés egyéb életminőség, szabadidő vendéglátás, szórakozás, kereskedelem

együttesen vegyesen is megvalósítható. Ebben az esetben ez egy új „háromszögelési pont”-

ot, Új Központot hoz létre a Duna- parton a marinával, a vízparti vagy szárazföldi parkokkal,

sétányokkal. (a másik „3szögpont a jelenlegi központ, ami regenerálás-igényes / lásd ezzel

kapcsolatos külön javaslatot/ illetve egy lehetséges Science party (DILK helyett)

Erre minta

• ADubai Marina lakókörzet: itt egy belső

mesterséges vízfelület (tó) körül alakították i azt a

lakókörzetet, melyben teljeskörű

életminőségszolgáltatásokat biztosítanak a

bérlőknek. Ezzel egyben egy landmarkot is

létrehozva, az amúgy landmarkokkal bőséggel

ellátott Dubaiban.

Ófalu

• Szórakoztatás, vendéglátás, gasztronómia-borkultúra: másik kínálkozó kitűnő lehetőség az

Ófalu „újradefiniálása” és újratöltése, mint egy szórakoztató szabadidő-skanzen. Számos

hazai minta található rá. Ezeknek az un. harmadik generációs városoknak az a jellemzője,

mint pl. Velencének (Italia), hogy immár nem a falu / város lakóinak igényeire, hanem a

városhasználók, a látogatók, a turisták igényeinek megfelelően töltik meg funkciókkal,

vendéglátás, szálláshely, szórakoztatás (éjjel és nappal) és ennek megfelelően alakítják ki a

környezetet (gyalogosbarát, jó elérési paraméterek, belső transzport, stb)




Releváns példák:

• Szentendre, de kicsiben a

Palotajátékokkal szimbiózisban

Visegrád is ilyesmi

• a bécsi Grinzing, de az etyeik

pincesor is ilyen

• a Balaton északi partja, pl.

Badacsony, vagy Balatonfüred,

illetve sok nyaralóhely

• Mont St.Michel, azaz műemlékek

környezete. (itt a vonzerő-

élményfaktor nem elégséges, azt

is, mint pl Szentendrénél meg kell

teremteni a piaci szereplőknek)

Az Ófalu összetett újra értelmezése és újra töltésé, ennek megfelelő „plazásítása” lehet egy kitörési

irány. Vagyis nem elemi beavatkozásokkal, pl. templom, vagy dzsámi, hanem a teljes komplex

kommunikációs rendezvény programokkal összehangolt átgondolás alapján kialakított regenerációs

menedzselési terv alapján. Kölcsönkapcsolat teremthető a többi már korábban vázolt szabadidő,

illetve életminőség programokkal, fejlesztésekkel.




• Termál víz hasznosítás / fürdőn túlra tekintve, egészségmegőrzésre, anti-aging (öregedés- elleni

szolgáltatásokra alapozott TERMÁL-PLAZA.

• AHévizi-tó hőfokával azonos helyi hévíz

hasznosítása egy olyan hírű fürdőváros

tőszomszédságában, mint Budapest

kézenfekvőnek tűnhet. Azonban azon a „vidéki”

színvonalon, ez nem rentábilis. Mindezt akkor,

amikor az egészségtudatosság egyre nagyobb

szinte lángbetűkkel íródik, vagy a világban olyan

fürdő, étkezési, élelmiszer, masszázs, kúra (Kur)

programok szöktek szárba, amikre nem is gondolnánk,

hogy fizetőképes kereslet állhat mögöttük.

• A Termálizmus, a hő, a hév kitüntette szolgáltatás ezek

közt. Megfelelő kombinációban és minőségi

szolgáltatásokkal szabadidő és szórakoztatással,

gasztronómiával, szaktanácsadással, márkázott

szakemberekkel olyan komplex (plaza) kínálat hozható

létre, mely Kur-Hotelekkel és komplex fürdőházakkal, stb.

nemzetközi attrakcióvá lehet.

Gondolatébresztő mintákként:

• Karlovi Vary / Herkulesfürdő

Mindezek a már felsorolt programok olyan potenciálok,

amelyek nemzetközi legitimitációjátrelatív rövid idő alatt meg

lehet teremteni. Ugyanakkor meg Érd hiányzó életminőség

összetevőjéhez járulnak hozzá mérföldes léptekkel.




Kitekintés:

Mindezek mellett és ezekkel a háromszögelési pontokkal is összhangban szükséges a jelenlegi Érd Központ újragondolása! Különös tekintettel a nagyvárosi kapcsolatok zökkenőmentes, kiszámítható, „smart” lebonyolítáására hivatott közösségi közlekedés, ennek zárt pályás pl S-Bahn rendszerű kialakításával összefüggésben. Mára, frissen létesítve, az eredmény több kérdőjelet vet fel, melyet meg a fejlesztési program keretében, a hozzáféréssel kapcsolatban meg kell tudnunk válaszolni!

Business modellhez további funkcionális megfontolások

Parkok költségkímélő létrehozása, kihasználva a vágyott „virágos kertváros”

márkázást is:

Parképítés, landscaping, környezetrendezés:

• IGE (InternationaleGardenExhibition)avagy NKKV Nemzetközi Kert- /építészeti Kiállítás és

Vásár: A Central Park jellegű

Kultúrparkban egy területrész

berendezhető, mint kiállító terület. Ezen

évente vagy kétévente, esetleg

évszakoknak megfelelő ütemben

nemzetközi kertészeti, kertépítészeti,

kertgépészeti, borászati, stb. vásár

kerülhet megrendezésre. Egy ilyen

nemzetközi vásár és kiállítás bevételt

teremt, mely biztosíthatja nem csak a

hely kialakítását, de a befogadó „Central Park” fenntartását is.

• Indítható egy kertészeti

Világkiállítással, mely alkalommal az

egészCentral Parkrendelkezésre

állítható, és a „berendezés” helyben

maradhat. Ez jó előtervezést és

koordinációt igényel, de lényegesen

lecsökkenti a létesítés költségeit,

miközben határidőt is kijelöl.




A Nagy Idea, ami (újra)pozícionálhatja Érdet

A DUNA nem csupán fejlesztési terület, hanem fő állítás, azaz a gondolkodás fókuszába helyezett

téma! Amennyiben Érd egy igazán ütős nemzetközi legitimitású programot definiál, és ezt

promótálja, akkor lehetőség kínálkozhat arra is, hogy a Duna apropóján több programot is

meghirdessen:

• Meginvitálva a Duna menti 10 országot – akiknek egy másik programot is ajánl- illetve / valamint

EU országait felkínál országonként (vagy régiónként) 1-1 Ha területet, amelyet az adott ország

rendezhet be a saját kertépítési tradícióinak megfelelően (francia kert, angol kert, olasz kert, stb.)

Ezek összessége, rajtuk esetleg még alkalmi pavilonnal is, kiadhatja a CentralPark induló tömegét.

A meghívottak egy közös rendezvényen felavatják a ParkPlazát, és a Duna kultúrmisszióját

méltatják. Ezen túlmenően a meghívott országok több szakmai és kultúrális rendezvényekhez,

programokhoz is kapcsolódhatnak.

PROJEKTKIÁLLÍTÁS A Duna-menti városok futó és készülő projektjeinek

bemutatása, megismerése. A berendezett parkokban,

zöldterületeken, illetve egy központi épületben, a Duna

Kultúrális Központban (kék Duna Kultúr-Központ/Palota)

kiállított tablókkal és/vagy interaktív videoinstallációkkal.

DUNA WORKSHOP – Duna-projektek és a közösségi

finanszírozási lehetőségei

Az egy időben megrendezésre kerülő Duna -tematikájú

rendezvények személyi és tudásszinergiáit kihasználva

a meghívott városok technikai személyzetének (EU-

ügyek, közösségi finanszírozás, pályázati ismeretek,

tudások, stb.) a Duna Workshop lehetőséget nyújt az

összegyűjtött projektek megvalósításához

felhasználható finanszírozási ablakok és

együttműködések megismerésére, szervezéssére.

• A Duna mentén számos nép, számos kultúra és számos halászati „termelési mód” van / volt

jelen. Ezek egy része „kihalófélben” van, vagy „veszélyeztetett”. Egy olyan népművészeti-

kultúrtörténeti, ipari múzeum, kiállítás skanzen, amelyben ezek együtt megtekinthetőek, és

egyben teret kínálnak időről időre kulturális rendezvények, népművészeti, néptánc, ének

egyéb kulturális rendezvényeknek, eseményeknek nagy vonzerővel bírna. Nem kellene

végigutazni a Duna Deltától a Fekete tengerig, hogy megismerhetőek legyenek a szokások, a

különböző használatos halfogási módok, csónakfajták, ruhák, ételek stb.

• Érdnek ezen a „fordítókorong” funkciójának keretében a marinához, az evezőspályához,

kerékpárúthálózathoz, stb. közel, a Central Parkban felállítható-berendezhető lenne az

országok, körzetek összefogásával, az ő beszállításukkal egy ilyen Duna Kulturális Központ,

amely az egész programnukleusa, a kommunikáció központja lehetne.




KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEK

A meghívott országok / városok által felajánlott zenekarok, művészeti csoportok bemutatkozására

nyújtott lehetőség. A Kultúrális Központban, a Parkok helyszínein, vagy a város közterületein, a Duna-

rendezvénysorozat helyszíneinek közelében kerülhet sor.

Célok

1. A Duna-mente európai hálózattá szervezésének elősegítése, részvétel a funkcionális Duna-

régió kialakításában és a ’DUNA’-politika formálása, az abban való (fő)szerep erősítése

2. Szemtől-szembe találkozásokon építeni az együttműködések különböző szintű hálózatait,

kialakítani egy többszintű, interaktív Duna-network-öt

3. A szervező városok, jóakaratának kifejezésre juttatása és elkötelezettségük megerősítése a

Duna-menti integrációs folyamat gyorsítása mellett

4. A működő dunai hálózatok kapcsolati rendszereinek integrálása

5. A térségi know-how csere és tudástranszfer erősítése, fókuszban a városokkal

Documents

ÉRD 2030 Modern város - Érd Megyei Jogú Város · 2016. 2. 22. · Érd Modern Város 2016. február döntéselőkészítő koncepció vázlat 2030 ÉRD / el 6 Könyv 2. Ötletláda