Fogalomtár

Fogalomtár

Közlekedési hálózatok

Dr. Bártfai , Zoltán

Közlekedési hálózatok

Dr. Bártfai , Zoltán

Publication date 2011

Szerzői jog © 2011 Szent István Egyetem

Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog fenntartva,

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Tartalom

Bevezetés 0

1. A közlekedés a települési közszolgáltatások rendszerében 0

1. 1.1. A közlekedés és a települési infrastruktúra 0

2. 1.2. A Közlekedés és az út a helyi közszolgáltatások feladatrendszerében 0

2. Utak osztályozása, az úttervezés dokumentációi 0

1. 2.1. Közutak osztályozása, közútfejlesztési programok 0

2. 2.2. Az úttervezés dokumentációja 0

3. 2.3. A közutak tervezését szabályozó előírások 0

3. Az úttervezés alapjai 0

1. 3.1. A közutak tervezési osztályba sorolása és műszaki jellemzői 0

2. 3.2. Az út és forgalomtervezés gépjármű dinamikai ismeretei 0

4. A közúti forgalom tervezése 0

1. 4.1. A forgalmi tervezés alapjai 0

2. 4.2. A közúti forgalom jellemzői 0

3. 4.3. A forgalom minősége, az út szolgáltatási színvonala 0

5. Az úttervezés menete 0

1. 5.1. Az úttervezés alapjai 0

2. 5.2. A tanulmányterv főbb tartalmi elemei 0

3. 5.3. Az építési terv főbb tartalmi elemei 0

6. Úttengely számítások 0

1. 6.1. Úttengely-számítási módszerek 0

2. 6.2. Az úttengely-ív alapelemei 0

7. Tervezési követelmények 0

1. 7.1. Keresztszelvény forgalmi és geometriai tervezése 0

2. 7.2. Utak vonalvezetésének tervezése 0

8. Közúti csomópontok 0

1. 8.1. Csomópontok tervezési alapjai 0

2. 8.2. Csomópont forgalmi tervezése 0

3. 8.3. Csomópontok geometriai kialakítása 0

9. Földművek és gépeik 0

1. 9.1. Földművek 0

2. 9.2. A földmű kivitelezési technológia gépei 0

10. Útépítés 0

1. 10.1. Útpályaszerkezetek 0

2. 10.2. Aszfalt útburkolatok 0

11. A mezőgazdasági úthálózat összetétele 0

1. 11.1. A mezőgazdasági utak csoportosítása 0

12. Mezőgazdasági utak pályaszerkezetei 0

1. 12.1. A mezőgazdasági utak pályaszerkezetei 0

2. 12.2. Betonburkolatok 0

13. Útgazdálkodás 0

1. 13.1. Útfenntartás és útüzemeltetés 0

2. 13.2. Útburkolat gazdálkodás 0

Videó 0

Fogalomtár 0

Közlekedési hálózatok

Közlekedési hálózatok

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Bevezetés

A közlekedési hálózatok c. tananyag a TÁMOP-4.1.2/A/2-10/1-2010-0019 azonosító számú projekt keretében készült. A tananyag elkészítésével elsősorban a Szent István Egyetem Településüzemeltető képzésén résztvevő hallgatók tanulmányait, ismeretszerzését kívántuk támogatni, de örömünkre szolgálna, ha más, a szakmában már jártas szakemberek, illetve tématerület iránt önszorgalomból érdeklődők is hasznosíthatnák az általunk összeállított tananyagot. A tananyag összeállításában hasznos segítségünkre volt számos, a szakterületen megjelent alapos gondossággal és szakmai hozzáértéssel elkészített szakkönyv, egyéb publikáció, és természetesen a szakterület működését szabályzó előírások, jogszabályok. A fellelhető szakirodalom körét a teljesség igénye nélkül használtuk fel. A közlekedés, a közlekedési infrastruktúra szakterülete iránt érdeklődők, naprakész ismereteket szerezni kívánó hallgatók, szakemberek figyelmét szeretnénk felhívni, hogy a tématerület komplexitása miatt az elvégzendő feladatok ellátását szabályozó előírások, jogszabályok változása okán célszerű a megjelenő szakmai anyagok folyamatos figyelemmel kísérése.

Tanácsok a tanuláshoz

A legfontosabb az akarat! Ha az akarat megvan, teremtse meg a tanulás optimális külső és belső feltételeit!

A tanulásra szánt idő alatt igyekezzen az egyéb zavaró tényezőket (családi, munkahelyi problémák, felhalmozódó háztartási munka terhei stb.) kizárni!

Az eredményes, hasznosítható tudás alapja a folyamatos, rendszeres tanulás!

Ismereteit folyamatosan bővítse, figyelje a szakterületen megjelenő új szakanyagokat!

A kontaktórák, személyes konzultációk előtt tanulmányozza a kötelező és ajánlott irodalom megfelelő fejezeteit és a kérdéseit gyűjtse össze!

Amennyiben valamely felmerülő kérdésére a csoportos foglalkozásokon, illetve az írott tananyag tanulmányozása során nem kap kielégítő választ, kérjen a tantárgy oktatójától egyéni konzultációt!

A tananyag megtanulásával párhuzamosan oldja meg a fejezetek végén található feladatokat! Ezek segítik a tananyag rögzítését, összekapcsolását más anyagrészekkel és a már megszerzett ismeretanyag továbbgondolására is alkalmasak!

Az egyes témakörökben a fejezeteket, alfejezeteket számozottan, időben és tartalmi kapcsolódásban is egymást követően lehet megtalálni, illetve megtanulni. A szövegben figyelemfelkeltés illetve figyelemfrissítés céljából a leginkább lényeges kulcsszavak, fogalmak kiemelt félkövér betűvel szedve jelennek meg.

Bevezetés

Bevezetés

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

1. fejezet - A közlekedés a települési közszolgáltatások rendszerében

Ebben a fejezetben az alábbi témakörökkel fog találkozni:

· A település fogalma, települések osztályozása,

· A települési infrastruktúra fogalma, osztályozása,

· A települési önkormányzatok kötelezettségei az úttal és a közlekedéssel kapcsolatosan,

· Pályaszerkezet fenntartási, felújítási munkái

A tanulási egység tartalmának alapos elsajátítása után Ön képes lesz :

· A településgazdálkodással kapcsolatos gyakran emlegetett fogalmak rövid, definíciószerű meghatározására,

· Osztályozni az infrastruktúrát jellege szerint,

· Ismertetni a települési önkormányzati feladatokat az utakkal és az azon folyó közlekedéssel kapcsolatosan,

· Meghatározni a TMK javítástechnológia fontosabb műveleteit

Ajánlott irodalom

1. Abonyiné P.J.: Az infrastruktúra eleminek változó szerepe a területi fejlődésben Magyarországon. Szegedi Tudományegyetem, Szeged, 2006

2. Buskó L.:Településüzemeltetés. Aula Kiadó, 2011

3. Fí I.: Utak és környezetük tervezése. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2002.

4. Kerekes I. – Péterfalvi J. – Wimmer: Infrastruktúra és közlekedés. Oktatási segédlet, Nyugat Magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, 2007

5. Kőszegfalvi Gy.–Loydl T.:Településfejlesztés. Egyetemi jegyzet, ELTE Eötvös Kiadó, 1998

6. Pataky T.-Unk J.-né: Települések mérnöki műveletei és létesítményei. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1994.

7. Tózsa I.: Településtan. AULA Kiadó, 2011

1. 1.1. A közlekedés és a települési infrastruktúra

A közlekedés jelentősége, jellemzői

A tananyag bevezetőjében fel szeretnénk hívni a figyelmet a közlekedés jelentőségére, szerepére, az általa nyújtott jelentős mértékű hozzájárulására a társadalom működéséhez, mindennapi életünk szervezéséhez.

A közlekedés célja a helyváltoztatás, a földrajzi, térbeli távolságok legyőzése; az egyéni és a társadalmi tevékenység során az emberek és a javak (termékek, áruk) eljuttatása rendeltetési helyükre. A közlekedés fő funkciója a szállítás, ehhez többnyire egyéb, kapcsolódó szolgáltatások is járulnak.

A közlekedés alapvető feladata, hogy kielégítse a társadalom személy- és áruszállítási szükségleteit. A közlekedéssel kapcsolatos szükségleteket a legkülönbözőbb egyéni és társadalmi tevékenységek hozzák létre,

· az anyagi javak előállítása, belföldi és nemzetközi szétosztása, a

· művelődés, a szabadidő eltöltése,

· a közéleti tevékenység,

· a közigazgatás,

· a honvédelem stb.

A modern társadalomban a jól működő közlekedés létfontosságú, ezért önálló nemzetgazdasági ágnak tekintett. A közlekedést a többi termelési tevékenységtől megkülönböztető sajátosságokat amelyeket Kerekes és tsai (2007) az alábbiak szerint rendszerezik:

· a közlekedés „terméke, a szállítás nem kézzelfogható áru, mint a többi termelési ág termékei;

· a szállítási teljesítmény nem választható el az azt létrehozó termelési folyamattól;

· a szállítási teljesítmény nem tárolható, a közlekedésben a termelés és a termék felhasználása időben egybe esik;

· ellentétben a többi termelő ágazatokkal, ahol a munka tárgyát a munkafolyamat során a munka eszközével megmunkálják, a közlekedésben a munka tárgya voltaképpen az utas és az áru.

A modern közlekedés társadalmi-gazdasági szempontból hármas jelleget mutat:

1. a közlekedés része az anyagi termelésnek;

2. a közlekedés része a nemzetgazdasági infrastruktúrájának, amelyet nem csak a termelés, hanem a szervezett társadalmi élet egésze sem nélkülözhet;

3. a közlekedés része a nemzetgazdaság szolgáltató (tercier) szektorának is.

A közlekedés teljesítményei élő- és holtmunka-ráfordítással valósulnak meg, tehát a közlekedés értéktermelő folyamat. Az áruszállítás során a szállítás értéke hozzáadódik az áru értékéhez, azt megnöveli azáltal, hogy az áru térbeli helyét megváltoztatva végső fogyasztásra, ill. termelői fogyasztásra alkalmassá teszi. A személyszállítás során a közlekedési teljesítmény értékét közvetlenül az utas használja fel. Különbség van azonban a termeléssel kapcsolatos és az egyéb utazások között.

A szükséges áruszállítás és a személyszállításnak a termeléshez kapcsolódó elengedhetetlen része egyértelműen növeli a nemzeti jövedelmet. A személyszállítás egyéb kategóriáinak nemzeti jövedelmet növelő szerepe azonban vitatott; van olyan felfogás is, amely szerint a termeléshez nem kapcsolódó személyszállítás nem növeli a nemzeti jövedelmet, hanem fogyasztja.

A közlekedés nemzetgazdasági szerepét az alábbiak jellemzik:

· a közlekedés kiemelkedően eszközigényes gazdasági ág;

· jelentős az összes beruházásokból való részesedése,

· számottevő arányú a közlekedés energiafogyasztása (villamos energia, szénhidrogén).

A közlekedés társadalmi terméket és nemzeti jövedelmet létrehozó szerepét a statisztikai adatokkal nem lehet teljes egészében kifejezni. A közlekedés létesítményei ugyanis a nemzetgazdasági infrastruktúra részei, s ezért közvetve is hathatnak az egész nemzetgazdaság fejlődésére. Továbbá a közlekedés nem csak egyszerűen kiszolgálója a jelentkező szükségleteknek, hanem maga is aktív tényezője a fejlődésnek. Az új illetve fejlődő közlekedési lehetőségek biztosíthatják új erőforrások feltárását, a meglévők hatékonyabb felhasználását, az anyagi értékek forgási sebességének növelését, az újratermelés nagyobb arányú bővítését. Különösen jelentős hatékonyság-növelő szerepe van a közlekedésnek a külkereskedelem fejlesztésében, amit Magyarország esetében megnövel hazánk közlekedés földrajzi helyzete, a tranzitforgalom nagy részaránya (Forrás: Kerekes és társai, 2007).

A település fogalma

A település fogalmának meghatározására több megközelítés létezik. Ehleiter (2007) nyomán a település az emberi társadalom létformája, a természeti feltéttelek és adottságok, a társadalmi gazdasági jelenségek és folyamatok, valamint a műszaki-építészeti elemek együttesének és egymásra kölcsönösen ható tényezőinek történeti és térbeli koncentrációja.

A település a lakosság csoportos elhelyezkedése, a társas együttélés által létrejött földrajzi, gazdasági és közigazgatási kategória.

A település minden esetben a környezetében vizsgálandó. A települési környezet az emberi tartózkodásra szolgáló területet befolyásoló, rá hatást gyakorló természetes és mesterséges tényezők összessége. Olyan művi (épített) és természeti elemekből álló együttes, melyben meghatározott embercsoport számára lakó-és munkahelyek, valamint ezekkel összefüggésben álló egyéb épületek és intézmények összefüggő területen helyezkednek el.

Kötetlenebb megfogalmazásban a település olyan ideiglenesen vagy állandóan lakott hely, amely lakó-, és gazdasági célú épületekből, valamint a hozzájuk tartozó egyéb építményekből (pl. közművek) áll.

A település kiszolgálja lakóinak fizikai és szellemi igényeit, lenyomata és hordozója a közösség múltjának és jelenének, tükrözője a társadalmi-gazdasági berendezkedésnek és a helyi társadalom kultúrájának. Az ott élő emberek közössége okán egyfajta társadalmi jelenség is.

A települések csoportosításuk az alábbi fontosabb szempontok alapján történhet.

Települések osztályozása

1. A hasznosítás módja szerint állandó és ideiglenes (vagy mozgó) településeket ismerünk. Ez utóbbi típus (pl. sátortábor) alapján a földrajzi kötöttség vagy stabilitás is meghatározó. A két említett településtípus közötti átmenet pl. az üdülőtelep, amely jellemzően csak szezonálisan lakott.

2. Földrajzi fekvés szerint hegy-, domb-, és síkvidéki települések vannak.

3. A lakóépületek mennyisége –de természetesen ezzel összefüggésben a lélekszám, így tehát közvetve a település mérete -alapján néhány épületből álló ún. szorványtelepülést (tanya) illetve több épülettel, így nagyobb lélekszámmal jellemezhető csoportos települést (falu, város) különböztetünk meg. Átmeneti típusok ebben a csoportban is léteznek, a 10-100 fő lélekszám közötti, közigazgatásilag nem önálló törpefalvak. Ezek jellegzetes hazai példája az ún „tanyabokor”

4. Alaprajz szerint ősi, szabálytalan elrendezésű illetve szabályos alaprajzú települések vannak. A település alaprajzát a közúti utcahálózat adja meg, amely a település szerkezetének legfontosabb eleme. Az utcahálózaton kívül a település szerkezetét képviselő vonalas műszaki infrastruktúra a vasúthálózat, a közmű vonalas létesítményei (telefon, kábel Tv, informatikai világháló vezetékrendszere, elektromos hálózat, víz-, szennyvíz, gáz, távhőrendszer), ide sorolhatók még az élővizes csatornák.

5. Gazdasági jellegüket tekintve a falvak elsősorban a mezőgazdasági tevékenységgel jellemezhetők, míg a városok inkább ipari és szolgáltató tevékenység mentén működnek. Ez persze sok esetben ennyire „elvágólagosan” nem mondható ki, egyes településeken a tisztán mezőgazdasági vagy ipari profil nem, inkább a vegyes szerkezet jellemző (pl. Kecskemét mezőgazdasági és a betelepült ipari létesítménykomplexum mixtúrája).

6. Feladatkör vagy szerepkör szerint szervező, irányító funkcióval nem bíró, alapfunkcióval rendelkező kis települések, jellemzően falvak (alapfunkció az alapvető élelmiszer ellátás, egészségügyi ellátás, illetve oktatás). Központi funkcióval bíró, a környező kisebb települések ellátására is képes város, amely az adott régióban meghatározóvá teszi, befolyásolja vonzáskörzetét így a településhierarchiában elfoglalt helyét.

7. Méret alapján, a lélekszám szerint:

· törpefalu: 200 fő alatt

· aprófalu: 200-500 fő

· kisfalu: 500-2000 fő

· nagyfalu: 2000-5000 fő

· óriásfalu. 5000-10000 fő

· kisváros: 10000-20000 fő

· közepes város. 20000-100000 fő

· nagyváros: 100 ezer-500 ezer fő

· regionális nagyváros: 500 ezer-1 millió fő

· metropolisz: 1millió-10 millió fő

· megapolisz: 10 millió fő felett

Urbanizáció

Olyan folyamat, amelynek során kisebb településből nagyobb településbe költöznek (tömörülnek) az emberek. Két idevágó hasonlóan hangzó, de tartalmában különböző fogalomra hívjuk fel a figyelmet:

a. városodás: Egy település lélekszámának viszonylag rövid idő alatti megnövekedése.

b. városiasodás: Városias településkép kialakulása (minőségi változást jelent).

Infrastruktúra

Infrastruktúra alatt a társadalmi, gazdasági tevékenység hátteréül szolgáló, a termelés zavartalanságát biztosító alapvető létesítmények rendszerét (lakás, közművelődés, közlekedés, közművek, hírközlés és kommunikáció, egészségügy kereskedelem stb.) értjük. Olyan gazdasági feltételek gyűjtőneve, amelyek közvetlenül nem vesznek részt a termelési folyamatokban, de közvetve befolyásolják a termelés fejleszthetőségét.

Pataky és tsa (1994) jól érthető rendszerező áttekintést ad az infrastruktúrával kapcsolatosan. Az infrastruktúra a szociális és műszaki rendeltetésű, jellegű létesítményeknek, intézményeknek, és a hozzájuk tartozó szervezeteknek olyan összefüggő rendszere, amely:

· a településen zajló anyagi javak termelésének nélkülözhetetlen feltétele,

· a települések működésének és fejlődésének elsődleges eleme, az ott élők életfeltételeinek, életminőségének döntő befolyásoló feltétele

A települési infrastruktúra jellegét tekintve az alábbi csoportokba sorolható:

I) Szociális vagy humán infrastruktúra:

· lakás célú épületek és

· közösségi intézmények hálózata

II) Műszaki jellegű és rendeltetésű rendszerek, amelyek a lakosság részére anyagi szolgáltatásként biztosítják:

· a település közműellátását,

· a településen belüli, vagy abba irányuló, azon átmenő közlekedési, szállítási szükségletek kielégítését,

· a kommunális és ipari hulladék gyűjtését, szállítását, kezelését és a településtisztasági feladatok ellátását.

A műszaki infrastruktúra vonalas infrastruktúraként is ismert. A fentitől részletesebben az alábbiak szerint csoportosítjuk:

II.1) Közmű létesítmények

1.1 Vízgazdálkodási létesítmények

· Vízellátás (ivó-, tűzi-, locsoló-, ipari- és termálvíz

· Vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz elvezetés)

· Felszíni vízrendezés, belvíz-, árvízvédelem

1.2. Energiagazdálkodási létesítmények

1.2.1 Vezetékes energiahordozók

· Villamos energia ellátás (törzsközmű)

· Földgázellátás

· Távhő ellátás

1.2.2 Vezeték nélküli energiahordozók

· Hagyományos energiaellátás

· Megújuló energiaforrás helyi hasznosítás

1.3. Elektronikus hírközlés létesítménye

II.2) Közlekedési létesítmények (utak, parkolók, stb.)

III) Környezetvédelemmel, környezetgazdálkodással kapcsolatos rendszerek összessége.

Látható tehát, hogy egy település közlekedési hálózata a vonalas infrastruktúrák körébe tartozik.

Az infrastruktúra jellemzői, amelyek természetesen a közlekedési hálózatokra is érvényesek:

· viszonylag hosszú élettartam,

· nagy összegű beruházás,

· a szolgáltatások általában nem piac útján, hanem közvetlenül jutnak a fogyasztóhoz (pl. elektromos áram),

· lassú közvetlen megtérülés,

· közvetett hatékonyság,

· dotációs üzemelés.

2. 1.2. A Közlekedés és az út a helyi közszolgáltatások feladatrendszerében

A települések működésében leghétköznapibb dolgok a közszolgáltatások, amelyeket a településen élők számára biztosítani kell, azokat mindenki igénybe veheti és jórész igénybe is veszi. Ezeket helyi, azaz települési önkormányzati szinten kell elvégezni. Ellátásukat az érvényben lévő, az önkormányzatok működését szabályozó törvény írja elő.

Megjegyzés, hogy az anyag összeállításakor 2010-ben az 1990. évi LXV. törvény szabályozta az önkormányzatok feladatrendszerét, így alapvetően erre támaszkodtunk az önkormányzati kötelezően és választhatóan elvégzendő illetve elvégezhető feladatok rendszerezésénél és bemutatásánál.

Az 1990. évi LXV. Törvény „A települési önkormányzat feladata, hatásköre, szervei” 8. §-ban az alábbiak szerint rendelkezik a közlekedéshez, a közlekedési infrastruktúrához kapcsolódó települési önkormányzati feladatokról.

A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében (többek között):

· helyi közutak és közterületek fenntartása,

· a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosítása,

· helyi tömegközlekedés.

Látszik tehát, hogy a közlekedéssel kapcsolatos egyes feladatok helyi önkormányzati szinten is megjelölésre kerülnek, nem lehet velük „nem foglalkozni”. Az úttal és tartozékaival, a kapcsolódó közművekkel való gazdálkodás a településgazdálkodási feladatok között fontos helyet foglal el, már csak azért is, mert az úthálózat-tervezés, létesítés, fejlesztés, fenntartás, a tömegközlekedés kialakítás és az üzemben tartás minősége a településen élők életminőségét, illetve az odalátogatók számára a település megítélését jelentősen befolyásolják.

A helyi közút fogalmát, valamint a helyi közutak működtetésének körébe tartozó települési önkormányzati feladatokat a közúti közlekedésről szólő1988 évi I (Közúti) törvény szabályozza. Az állami tulajdonban lévő közutakat országos közútnak, az önkormányzatok tulajdonában lévő közutakat helyi közútnak nevezzük. Azt, hogy a közút országos, vagy helyi közútnak minősül-e az út jelentősége, forgalmi terhelése, és a forgalom összetétele határozza meg. Ha az út forgalmi jellege megváltozik, a Nemzeti Közlekedési Hatóság határozatot hozhat az országos közút helyi közúttá, vagy a helyi közút országos közúttá nyilvánításáról.

Az alábbiakban összefoglalóan bemutatjuk települési önkormányzat közúttal kapcsolatos kötelezettségeit:

· köteles gondoskodni arról, hogy a helyi közút a biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban legyen, környezete esztétikus és kulturált legyen,

· kialakítja a közút forgalmi rendjét, amelyet legalább ötévente a felül kell vizsgálnia, és szükség szerint kell módosítania.

· a közutat, annak forgalmi rendjét meghatározó jelzéseket, illetve az úttal kapcsolatos adatokat nyílván kell tartania,

1.1. ábra. Jelzőlámpás forgalomszabályozású négyágú csomópont (Gödöllő Dózsa György út)

· köteles kijavítani a megrongálódott közutat, a biztonságot veszélyeztető helyzetet el kell hárítania,

· gondoskodnia kell a helyi közút tisztántartásáról, a téli síkosság mentesítésről, hó takarításról.

1.2. ábra. Közút tisztítása (Forrás: kozteruletbudapest.blogter.hu)

1.3. ábra. Hótakarítás

1.4. ábra. Kézi erős hótakarítás járdafelületen

A fent felsoroltak közül részletesebben az útfenntartási munkákat tekintjük át.

Utak, járdák fenntartási feladatai

Az országos jellegű átmenő forgalmú utak kivételével, a közterületek felügyelete, az utak, járdák fejlesztése, karbantartása az önkormányzat feladata.

Pályaszerkezet fenntartási, felújítási munkái:

a. burkolatok, úttartozékok gyorskarbantartása

b. TMK (kátyúzás, aszfaltszőnyeg-terítés)

c. közműjavítás utáni burkolat-helyreállítás

d. pályaszerkezet helyreállítása

ad a)

A közlekedés biztonságát veszélyeztető úthibákat a forgalom mindenkori biztonságos lebonyolítása érdekében mielőbb ki kell javítani. Az utak állapotát útellenőrök figyelik, akik bejelentés vagy személyes hibaészlelés esetén megjelölik a veszélyes úthibákat illetve a hibáról értesítik az illetékes hivatalt illetve önkormányzati vállalatot.

ad b)

A TMK tevékenységek célja, a zavartalan közlekedés biztosításán kívül a csapadékvíz pályaszerkezetbe szivárgásának megakadályozása. Az aszfaltburkolatok javításakor, fenntartásakor fontos követelmény a megelőző jelleg.

Három hibacsoport különböztethető meg:

1. Az első hibacsoportot alkotják azon meghibásodások, amikor a csapadék leszivárgáskor a pályaszerkezetet alátámasztó földmű átázik, megsüpped, az útburkolat megreped, tányérosodik és kialakul a kátyú.

2. A második hibacsoport a burkolat kopása, felületi gyűrődése, hullámosodása ( pl. útkereszteződésekben), a felületi kopóréteg felgyűrése.

3. A harmadik hibacsoport a kiemelt szegélyek melletti hosszanti repedések kialakulása.

TMK javítástechnológia:

1. A felületi szennyeződések eltávolítása , javítása, lehetőleg az eredeti aszfaltkeverékkel. A kátyut annak mélységétől függően egy-két rétegben kell kitölteni.

2. Amennyiben a gödrök az útburkolaton egymástól 4-5 m-re, nagy mennyiségben kialakultak vagy összefüggően 10 m2-nél nagyobb területen megrongálódott az útburkolat, aszfaltszőnyeget kell borítani. Ez esetben az aszfaltszőnyeg 75-125 kg/m2 mennyiségben leterítve jó vízzáró, nagy csúszási ellenállással bír.

1.5. ábra. Kátyúzás (Forrás: http://www.boon.hu)

ad c)

Amennyiben a közműjavítás után a munkaárkot hibásan, hiányosan tömörítik, a rákerülő burkolat később a forgalom hatására hosszanti vályút képezve besüpped. Ennek burkolat-helyreállítási munkái is TMK feladatok.

ad d)

Utak, járdák pályaszerkezetének felújítása a munkák gazdaságos szervezése okán elsősorban a közművezetékek felújításával egy időben történjen.

Követelmények:

· Olyan pályaszerkezet útalapjaként, mely alatt közművezetékek fekszenek az estleges többszöri felbontások megkönnyítésére jól bontható, jól repeszthető útalapot kell építeni. (a kavicsaszfalt alap nehezen bontható, alkalmazása nem ajánlott)

· Kopórétegként öntöttaszfalt alkalmazása ajánlott.

A felújítási munkák a következő technológiai sorrendben végzendők el:

Összefoglalás

Ebben a fejezetben áttekintettük a tantárgyhoz szorosan kapcsolódó település-gazdálkodási alapfogalmakat. A település fogalmát és kategorizálását. A települési infrastruktúra fogalmát, és osztályozását. A közúttal kapcsolatos települési önkormányzati feladatokat, amelyek másként a közszolgáltatások fogalomkörbe tartoznak. Tárgyaltuk az utak, járdák fenntartási feladatait.

Ellenőrizze tudását a következő kérdések megválaszolásával!

Önellenőrző kérdések

1. Ismertesse a vonalas infrastruktúra három fő kategóriáját!

2. Egészítse ki az alábbiakat az infrastruktúra jellemzőinek bemutatásához!

- viszonylag ………………… élettartam,

- …………. összegű beruházás,

- a szolgáltatások általában nem ………. útján, hanem …………….. jutnak a fogyasztóhoz (pl. elektromos áram),

- lassú ………………… megtérülés,

- ………………….... hatékonyság,

- ……………………. üzemelés.

3. Rakja helyes sorrendbe az alábbi pályaszerkezet helyreállítási műveleteket.

- Alapréteg kialakítása

- Földmű tömörítésével a durva tükör kialakítása

- Közműszerelvények szintbehelyezése, a víznyelők aknáinak elhelyezése

- A közművezeték javítása

- Kötő- és kopóréteg kialakítása

A közlekedés a települési közszolgáltatások rendszerében

A közlekedés a települési közszolgáltatások rendszerében

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

2. fejezet - Utak osztályozása, az úttervezés dokumentációi

Ebben a fejezetben az alábbi témakörökkel fog találkozni:

· Hazai és nemzetközi közutak rendszerezése.

· Kül - és belterületi közutak hálózati kapcsolatai.

· Fontosabb közútfejlesztési irányelvek.

· Az úttervezés dokumentációja

A fejezet megtanulása után Ön képes lesz:

· ismertetni a fontosabb nemzetközi utak jelölését, számozási elvét,

· rendszerezni a hazai utakat,

· bemutatni külterületi utak belterületen folytatódó szakaszainak osztályba sorolási lehetőségeit,

· rendszerezni az utak tervezésével és létesítésével kapcsolatos tervdokumentációk rendszerét

· szabadkézi vázlaton bemutatni egy út mintakeresztszelvényét

Ajánlott irodalom

1. Fí I.: Utak és környezetük tervezése. Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem, 2002

2. Kisgyörgy L.: Utak. HEFOP/2004/3.3.1/0001.01

3. Palotás L. (szerk.): Mérnöki Kézikönyv IV. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1990

1. 2.1. Közutak osztályozása, közútfejlesztési programok

A nemzetközi közúthálózat

Hazánkon földrajzi helyzetéből adódóan áthaladnak a legfontosabb és legnagyobb forgalmat lebonyolító európai útvonalak. Ezen utak az európai államok nemzetközi útjaira vonatkozó 1950-es genfi megállapodás szerint ''E'' jelölésűek.

A megállapodás szerint a nemzetközi utak lehetnek közönséges utak és autópályák. Általában érvényes és irányadó elv, hogy a kiépítési jellemzőknek a lehető legnagyobb haladási sebességet kell biztosítaniuk, figyelembe véve az út jelentőségét, a vidék domborzati viszonyait és egyéb helyi körülményeket.

Az építésnél a lehető legnagyobb méreteket kell alkalmazni, ha pedig a beépített terület akadályozná a forgalmat, akkor ezt elkerülő szakasz építésével kell kiküszöbölni.

Az ''E'' utak számozásának elve a következő :

· a K-Ny irányú utak páros számúak,

· az É-D irányú utak páratlan számúak,

· a számok Nyugatról Kelet felé illetve Északról Dél felé növekednek,

· a főutak kétjegyűek, a fontosabbak 0 ill. 5 végződésűek,

· a kisebb jelentőségű utak három jegyűek.

Magyarország közúthálózata

Az utak igazgatási szempontból háromféle kategóriába sorolhatók:

1. Az országos közúthálózatba kapcsolt utak

2. Az önkormányzatok kezelésében lévő utak

· városi utak (városi autópályák, városi autóutak, városi főforgalmi utak)

· városi alsóbbrendű utak (gyűjtőutak, lakóutak, üzemi utak)

· egyéb városi utak (pl. járdák, kerékpárutak stb.)

3. Saját használatú utak

· erdőgazdasági utak

· mezőgazdasági üzemek, ipari létesítmények saját használatú belső útjai, egyéb magánutak (ezen utakon a közforgalmat általában nem engedik át)

A 2.1. ábra. a közutak osztályozását mutatja. Az ábra feltünteti a külterületi utak belterületen folytatódó szakaszainak osztályba sorolási lehetőségeit is.

2.1. ábra. Közutak osztályozása

A hazai közúthálózat jelenlegi struktúráját a korábbi fejlesztés irányelvei jelentősen meghatározzák, de természetesen ezen irányelvek különböző stratégiai programokban újra aktualizálásra, újra megfogalmazásra kerülnek. Példaként említve 1984-85-ben az Országos Közúthálózat Fejlesztési Tervben az alábbiak szerint kerültek megfogalmazásra:

Az országos közúthálózat-fejlesztés fő célja a forgalmi szükségletek lehető legjobb kielégítése, az erőforrások hatékony felhasználásával, az embert és a környezetet károsító hatások csökkentésével, a terület és gazdaságfejlesztési célok megvalósulását segítve.

Az országos törzsúthálózat kialakítási szempontjai

· Budapest és a kiemelt városok között legalább I. rendű főút;

· A szomszédos megyék székhelyei között legalább II. rendű főút;

· A megyeszékhelyek és a megye városai között legalább összekötő út legyen;

· Az új autópályával vagy új nyomvonalon vezettet I. rendű főúttal tehermentesített út II. rendű főút vagy összekötő út lesz.

Célok:

· Az ország sugaras rendszerének átalakítása, az úthálózat főváros centrikusságának feloldása;

· Az országot, illetőleg Budapestet be kell kötni a meglévő és tervezett nemzetközi autópálya hálózatba;

· Nemzetközi főutak („E” utak) magyarországi szakaszai I. és II. rendű főutak;

· A városokat és nagyobb községeket a nagy átmenő forgalmú törzsutakkal lehetőség szerint el kell kerülni;

· Az országos közutak illeszkedését az egyes települések szerkezetéhez a területrendezési tervekben (ART) kell megoldani az országos közúthálózat fejlesztésre vonatkozó elvek figyelembevételével.

Környezetvédelmi feladatok és célok:

· A zajhatás, a levegőszennyezés és a balesetek csökkentése;

· A közlekedésüzem gazdaságossága és az életkörülmények javítása;

· A mező és erdőgazdasági területek igénybevételének mérséklése;

· El kell kerülni a védett természeti területeket, a víz és nyersanyag nyerőhelyeket;

A közlekedésüzem javítása, gazdaságosabbá tétele egyben a környezetvédelmen is javít, ugyanakkor a közútfejlesztés elmaradása a környezeti ártalmakat is fokozza.

A közelmúlt közlekedésfejlesztési koncepciói közül említsük meg az aktuális elképzeléseket, amelyek az Új Széchenyi Tervben megfogalmazásra kerültek. Ebben külön fejezet foglalkozik a közlekedéssel, közlekedés fejlesztéssel a 7. Közlekedésfejlesztési program cím alatt. Megállapításra kerül a közlekedés fontossága, a GDP-hez való hozzájárulásának jelentős mértéke (7-9%), az ágazat jelentősége.

Az Új Széchenyi Tervben leírtak szerint a jövő közlekedésének főbb jellemzői:

· A közúti közlekedés i iparág továbbra is a hazai foglalkoztatás jelentős hányadát képviseli,

· A nemzetközi forgalmat lebonyolító gyorsforgalmi úthálózat szakaszait a környező országok elemeihez kell csatlakoztatni, hogy azokkal együtt a TEN-T folyosók közúti elemeit alkothassák,

· Megépül az M0-ás körgyűrű északnyugati szakasza, valamint a 10 ezer lakosságszám feletti települések legforgalmasabb belterületeit elkerülő útszakaszok. A meglévő úthálózat egyes minőségi mutatói (nyomvályú, kátyú) 10%-kal tér el a nyugati átlagtól.

· A közúti közlekedés a közepes és nagytávolságú szállításokban a többi szárazföldi ágazatot kiszolgálja, a szállítási teljesítmények többségét viseli.

· Továbbra is meghatározó az áru és személyszállításban.

· Jelentős környezeti teljesítményjavulás tűzhető ki célul a terjedőben lévő alternatív meghajtásoknak köszönhetően. Kb. 30%-ossá válik az alternatív energia felhasználása, jelentősen csökken a közúti balesetek halálozási száma.

2. 2.2. Az úttervezés dokumentációja

Tervfázisok és munkarészeik

A közlekedési infrastruktúra tervezés tervfázisait és tartalmi követelményeit a Közutak Tervezési Szabályzata (KTSZ) Útügyi Műszaki Előírás határozza meg. Az útügyi műszaki előírások is frissítésre, aktualizálásra kerülnek időnként. A tervezéssel kapcsolatos dokumentációk az alábbiak szerint rendszerezhetők.

Az ÚT 2-1.201:2008 szerinti tervek rendszere:

· Hálózatfejlesztési terv

· Településrendezési terv közlekedési munkarésze

· Előkészítő vizsgálatok

· Diszpozíciós terv

· Tanulmányterv

· Engedélyezési terv

· Kiviteli/építési terv

· Ajánlati (tender) terv

· Forgalomba helyezéshez szükséges tervek

· Forgalomba helyezés után készülő tervek

Fí István munkájában (Fí, 2002) áttekinthetően, és alaposan rendszerezi az utak tervezésével, kivitelezésével összefüggésben megjelenő tervdokumentációkat. Az alábbiakban erre a bemutatásra hagyatkozunk, jelezve, hogy az említett munkában részletes bemutatás fellelhető.

A műszaki tervek egyes tervfázisai egymásra épülnek és egyre részletesebbek. A korábbi tervek véleményezése, elfogadása során, a hatóságok és egyéb érdekeltek által adott kötelező jellegű, vagy mérlegelés után tett változtatásokat a későbbi tervek tartalmazzák.

Bizonyos esetekben az előterv elhagyható, illetve az engedélyezési és az építési terveket össze lehet vonni. Ez utóbbi esetben az engedélyezési eljárás az építési (kiviteli) terv alapján is lefolytatható, azzal a kikötéssel, hogy a tartalmi és formai szempontok feleljenek meg a jogszabályban rögzített előírásoknak. A tervek tartalmi követelményeit a tervfázissal szemben támasztott célhoz igazítva kell meghatározni. Ha valamely tervfázis tartalmi követelményeit jogszabály rögzíti, ott a jogszabály szerint kell eljárni.

A közutak műszaki tervezését megelőzően a közút helyét, hálózati szerepét a területfejlesztési és területrendezési tervek, illetve a településfejlesztési és településrendezési tervek jelölik ki, amelyeknek kötelező tartalmi eleme a közleke¬dési munkarész. A közutak megvalósításának befejezése során (a műszaki tervezést követően) az elkészült közút jellemzőit a megvalósulási terv és az út törzskönyve rögzíti.

Előtervek

Az előtervek célja a közút építésére vonatkozó döntés-előkészítés. E tervek tárják fel a hálózati tervezés során kijelölt közúti elemek egyes lehetséges építési megoldásait, változatait. Az előterv tárgya lehet az építésre szánt közút egésze, vagy annak egy kitüntetett szakasza. Tartalmazza a nyomvonalvezetés, a vízszintes és magassági kialakítás, a keresztmetszet, a kapcsolódó létesítmények, a környezetre gyakorolt hatások, az építési költségek és az építési ütemezés lehetséges változataira javasolt megoldásokat.

Az előtervek készítése során külterületen a nyomvonalvezetés és a természeti környezet, belterületen a keresztmetszeti kialakítás és az épített környezet közötti összhang kialakítására kell hangsúlyt helyezni.

Megvalósíthatósági tanulmány

Az előtervek közül a megvalósíthatósági tanulmány a legösszetettebb tervfajta. Elkészítésének célja, hogy a beruházás előkészítésének időszakában feltárjon minden olyan szempontot, amely a közút létesítésére vonatkozó döntés szempontjából lényeges lehet. Főbb tartalmi elemei a célok, a körülmények, a kiépítési változatok, az ütemezés, a megvalósítási és üzemeltetési költségek, és hatásvizsgálatok - úgymint a természeti, a környezeti, településszerkezeti, társadalmi, gazdasági és közlekedési hatások feltárása és számszerűsítése. Általános tartalmi követelményeit figyelembe véve esetenkénti mérlegelést igényel, hogy melyek azok a kiemelendő tényezők, amelyek az adott közút létesítése szempontjából meghatározóak. E kiemelt tényezők részletesebb elemzése mellett minden esetben szükséges a beruházás gazdasági szempontjainak és hatásainak vizsgálata. Megvalósíthatósági tanulmányt elsősorban jelentős költségigényű és/vagy kiterjedt hatásokat eredményező beruházások esetén indokolt készíteni.

A megvalósíthatósági tanulmány legfőbb munkarésze a leíró munkarész, amelynek a rajzi munkarészei általában szemléltető, szövegközi ábrák vagy mellékletek.

A leíró munkarész (műszaki leírás) tartalma az alábbi:

A közút megvalósításának célja

· megelőző koncepciók;

· forgalmi, hálózati, területszerkezeti jellemzők;

· a megvalósítás előtti állapot jellemzése (jelenlegi helyzet):

· természetföldrajzi adottságok;

· területszerkezeti, településszerkezeti adottságok;

· a természeti és/vagy épített környezet adottságai;

· a társadalmi, gazdasági környezet adottságai;

· a forgalmi, közlekedési környezet adottságai.

A közút megvalósításának körülményei

· tervezési alapadatok (útkategória, keresztmetszet, kiépítés jellege); a tervezett terület-felhasználás, terület-igénybevétel;

· tulajdonosi vizsgálat, jogi kötöttségek; meghatározó közművek;

· meghatározó műtárgyak;

· egyéb meghatározó létesítmények; a lehetséges kiépítési változatok; a kiépítés ütemezése;

· a megvalósítás hozzávetőleges forrásigénye; az üzemeltetés hozzávetőleges költségigénye.

A közút megvalósításának hatásai

· természetföldrajzi, környezetterhelési hatások;

· területszerkezeti, településszerkezeti hatások;

· természeti és/vagy épített környezeti hatások;

· társadalmi, gazdasági hatások;

· forgalmi, közlekedési hatások.

A rajzi munkarész tartalma a következő:

· áttekintő térképek (lépték egyedi mérlegelés alapján, pl: M 1:25000);

· átnézeti helyszínrajz (lépték egyedi mérlegelés alapján, pl. M 1:10000);

· átnézeti hossz-szelvény (lépték egyedi mérlegelés alapján, pl. M 1:10000);

· a nyomvonal-változatok ábrázolása (M=1:20000 - M=1:4000); közúti mintakeresztszelvények;

· a meghatározó közművek nyomvonalrajzai;

· a meghatározó műtárgyak mintakeresztszelvényei;

· a kapcsolódó, kiegészítő létesítmények szemléltető ábrái; hálózatterhelési, forgalmi ábrák;

· a hálózati beágyazottságot szemléltető ábrák; a környezeti terhelést szemléltető ábrák.

Különlegesen kritikus környezetben (pl. bonyolult tulajdonjogi, környezeti viszonyok esetén) a nyomvonal-változatok M=1:1000-es léptékben való ábrázolására is szükség lehet.

Műszaki tanulmányterv

A műszaki tanulmányterv a közút építési változatainak lehetőségeit tárja fel. Kötelező munkarészei az alábbiak:

· Műszaki leírás;

· Áttekintő térkép;

· Átnézeti helyszínrajz;

· Átnézeti hossz-szelvény;

· Mintakeresztszelvények;

· Forgalmi vizsgálat és tervezés;

· Környezeti vizsgálatok (környezeti hatásvizsgálat, környezetvédelmi terv); Költségbecslés;

· A környezetvédelmi tervezés során egy adott tevékenységnek a környezeti elemekre(föld, levegő, víz, élővilág, stb), a környezeti elemek rendszereire(táj, település, klíma, stb.), folyamataira és szerkezetére, érintett emberekre és azok életminőségére gyakorolt hatásait kell megvizsgálni. Munkarészei az alábbiak:

· Jelenlegi állapot és a fejlesztés bemutatása,

· Hatótényezők és hatásterület,

· Földvédelem,

· Vízvédelem,

· Levegőtisztaság védelem,

· Zaj- és rezgésvédelem,

· Természet és tájvédelem,

· Épített környezet védelme,

· Hulladékgazdálkodás,

· Társadalmi, gazdasági, eü. hatások

Műszaki-gazdasági (hatékonysági) vizsgálat.

A műszaki tanulmányterv előzetes szakvéleményeken alapul:

· Geotechnikai szakvélemény;

· Területrendezési szakvélemény;

· Vízügyi szakvélemény;

· Hidak tanulmánya;

· Közművezetékek keresztezésének, átépítésének szakvéleménye;

· Egyéb építmények átépítésének szakvéleménye.

Egyéb lehetséges előtervek

A beruházási döntéseket előkészítő megvalósíthatósági tanulmányon és az építési változatok feltárására vonatkozó műszaki tanulmányterven kívül gyakrabban előforduló egyéb előtervek a következők:

· előtanulmányterv az adott közút és az úthálózat-fejlesztési, illetve a területrendezési - településfejlesztési tervek összehangolására. Gyorsforgalmi utak ütemezett építése esetén kötelező a „teljes útvonal" bemutatása;

· előterv, mely a döntés-előkészítés időszakában, a közösségi részvétel biztosítására készül;

· diszpozíciós terv, amely egy részletesebb feladat-meghatározást készít elő.

Engedélyezési terv

Az engedélyezési tervet a jóváhagyott előtervek, vagy a megrendelő által kiadott tervezési diszpozíció alapján kell elkészíteni. A kiválasztott változat megépítésének hatósági engedélyeztetésére készül. Célja ennek megfelelően a közút létesítésének hatósági engedélyeztetése, tehát tervi alapot teremt ahhoz, hogy az engedélyező hatóság, illetve a közreműködő szakhatóságok rögzítsék azokat a szakági, biztonsági, műszaki és egyéb követelményeket, amelyeket a megvalósítás és üzemeltetés során a beruházó, kivitelező, üzemeltető (kezelő, tulajdonos) köteles betartani.

Az útépítés engedélyezéséhez általában több kapcsolódó szakági engedélyezési eljárás lefolytatására is szükség van (pl. vízjogi létesítési engedélyezési eljárás a villamos és távfűtő vezetékekre stb.) Ezen engedélyezési eljárásokkal kapcsolatban készülő tervek tartalmi és formai követelményeit külön jogszabályok rögzítik. Általános irányelv, hogy az engedélyezési terv készítése során a szakági terveket olyan tartalommal kell kidolgozni, hogy a közút építésének engedélyezéséhez előfeltételt jelentő szakhatósági engedélyek beszerzésére alkalmasak legyenek.

Az útépítéshez szükséges engedélyezési terv tartalmi előírásait jelenleg az utak építésének és a forgalom részére való átadásának hatósági engedélyezéséről szóló - többször módosított - 8/1970. (XI. 13.) KPM-ÉVM rendelet 2. számú melléklete és a 152/1995 (XII.12) rendelet írja elő. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény-, valamint a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló - többször módosított - 152/1995. (XII. 12.) Kormányrendelet szerint kell eljárni akkor, ha az adott létesítmény létesítése környezetvédelmi engedélyhez kötött, mivel a környezetvédelmi engedély hiányában az elsőfokú hatóság az útépítési engedé¬lyezési eljárást nem indíthatja meg.

A hivatkozott együttes rendeletben részletesen kifejtett tartalmi előírások betartásával az engedélyezési tervek kötelező munkarészei:

· Műszaki leírás;

· Áttekintő térkép,

· Átnézeti helyszínrajz (1:10.000);

· Általános helyszínrajz (1:2.000, 1:1.000);

· Általános hossz-szelvény;

· A pályaszerkezet méretezése;

· Geotechnikai szakvélemény;

· Forgalomtechnikai terv;

· Környezeti vizsgálatok (környezeti hatásvizsgálat, környezetvédelmi terv);

· Az engedélyezési eljárásban közreműködök név- és címjegyzéke.

Esetenként kötelező további önálló munkarészek:

· Műtárgyak (hidak, támfalak, alagutak stb.) vázlatterve és műszaki leírásai;

· A művelés alóli kivonás és a terület-felhasználás engedélyezéséhez szükséges tervek

· Elvi vízjogi engedélyezési terv;

· Genplan (egyesített közműterv);

· A közművezetékek keresztezésének tanulmányterve;

· Növénytelepítési engedélyezési terv;

· Jellemző keresztszelvények;

· Területrendezési tanulmány, telekalakítási terv;

· Vasútépítési tanulmány, szükség esetén engedélyezési terv;

· Üzemeltető és szolgáltató létesítmények;

· Üzemeltetési terv;

· Általános organizációs műszaki terv;

· Költségbecslés;

· Építés alatti forgalomterelések, fő építési állapotok tervei.

Ajánlati terv

Az építési tervnek egy olyan formája, amely a kivitelezők megversenyeztetését szolgálja. Tartalmazza az építési engedélynek megfelelő műszaki megoldásokat, esetenként a mennyiségeket, a minőségi követelményeket, a betartandó előírásokat és a vállalás feltételeket (pénzügyi, jogi, biztosítási, stb.). Az ajánlati terv a kivitelezési „vállalatba adást” készíti elő. Célja, hogy 1ehetővé tegye a kivitelezők ajánlatát az adott építési feladatra. Az ajánlati terv az építési engedélyek figyelembevételével készül el, és pontos mennyiségi meghatározás szerint tartalmaznia kell minden olyan feladatot, létesítményt stb., amelyet a beruházó az ajánlatra jelentkező vállalkozóval kíván elvégeztetni, illetve megvalósíttatni.

Az ajánlatkérési műszaki dokumentáción túlmenően a „vállalatba adás" (tendereztetés) folyamatához kötve - általában külön kötetben - az alábbi munkarészeket kell elkészíteni:

· Pályázati felhívás;

· Útmutató a pályázók részére;

· Általános és különleges szerződéses feltételek;

· Biztosítékok formanyomtatványai;

· Információs táblázatok;

· Minőségbiztosítási követelmények;

· Gazdasági információk;

· Referenciák;

· Személyi és műszaki feltételek;

· Árajánlat;

· Szavatosság;

· Próbaüzem;

· Teljesítési garanciák.

A közbeszerzési dokumentáció (Kbt. 54. §) és a közbeszerzési műszaki leírás

(Kbt. 58. § és részletesen a 162/2004. (V. 21.) szerinti kötelezőtartalom:

· alapadatok, okiratok

· közbeszerzési műszaki leírás

· műszaki tervek

· költségvetési kiírás (árazatlan)

A tendereztetőnek biztosítania kell a helyszíni szemle lehetőségét és a kérdésfeltevés lehetőségét. Meg kell határozni az ajánlatok beadását, felbontását, és kiértékelésének módját.

Építési (kiviteli vagy kivitelezési) terv

Az építési engedély határozat alapján készített, az építmény megvalósítására alkalmas, a műszaki megoldásokat részletesen tartalmazó terv. Az építési, más néven kiviteli vagy kivitelezési terv olyan iratok és tervrajzok összessége, amelyek alapján a tervezett közút és létesítményei megépíthetők, az elkészült beruházás minősíthető és üzembe helyezhető. Az építési tervnek tartalmaznia kell minden olyan részletet és adatot (méretet, anyagminőséget stb.), amelyek alapján a munka- és anyagmennyiségek egyértelműen meghatározhatók.

Az útépítési terv tartalma általában a következő:

· Műszaki leírás;

· Átnézeti helyszínrajz (M = 1:1000 - 1:100000);

· Helyszínrajz (M = 1:200 - 1:1000, de általában M = 1:500);

· Hossz-szelvény (M~ = 1:50 - 1: I00 és Mh = 1:200 - 1:1000, utóbbi célszerűen megegyezik a helyszínrajz méretarányával);

· Mintakeresztszelvény;

· Keresztszelvények;

· Forgalomtechnikai terv;

· Kitűzési terv (egyszerűbb esetben a helyszínrajzon); Méret- és mennyiségszámítás;

· Költségvetési kiírás (szükség esetén);

· Geotechnikai szakvélemény.

2.2. ábra. Minta keresztszelvény

Az útépítési és kapcsolódó egyéb szakági tervek mellett szükség lehet - többek között - a megvalósítás térbeli és időbeli összehangolását (organizáció, forgalomterelés, ideiglenes melléklétesítmények stb.) bemutató tervekre és a létesítmény terület-megszerzéséhez kötődő jogi munkát alátámasztó tervekre (kisajátítási vázrajz, telekosztási rajz, szolgalmi jog bejegyzéséhez szükséges vázrajz stb.)

Esetenként kötelező további önálló munkarészek:

· A műtárgyak (hidak, támfalak, alagutak stb.) tervei;

· A környezetvédelmi létesítmények terve;

· Növénytelepítési terv;

· Vízelvezetési terv (vízjogi engedélyezési terv);

· A közművek és egyéb vezetékek terve;

· Általános közműtérkép

· Ideiglenes forgalomszabályozási terv (a keresztezett utakhoz);

· Terület-megszerzési (kisajátítási) terv,

· A közúti környezet rendezésének terve, a felhagyott utak bontási vagy hasznosítási terve, rekultivációs terv;

· Az anyagnyerő és depónia helyek tervei, a rekultivációs tervekkel együtt;

· Humuszgazdálkodási terv,

· Vasútépítési tervek és mellékletei;

· Egyéb építmények építésének vagy átépítésének tervei; Vezérterv;

· Építési állapottervek, forgalomterelési terv.

Az alábbiakban néhány mintakeresztszelvényre adunk példát hivatkozással Palotás (1990) munkájára.

2.3. ábra. 2x2 sávos forgalmi út elválasztó sávval (a zárójeles értékek hegyvidéke vonatkoznak)

2.4. ábra. 4 forgalmi sávos főút kettős záróvonallal

I2.6. ábra. Külterületi mellékút

3. 2.3. A közutak tervezését szabályozó előírások

Ahhoz, hogy az úton bonyolódó forgalmat biztonságosan, megfelelő minőségű szinten le tudjuk vezetni, az adott forgalmi igényeknek megfelelően kiépített és üzemeltetett útra van szükség. Egy új út létesítésekor, vagy a meglévő hálózat korszerűsítésekor, a forgalomnagyság és az igényszint megadása a legfontosabb kiindulási adatok közé tartoznak. Ha a tervezés rossz kiindulási adatok alapján történik, az út túlméretezett lehet, amely jelentős többletköltséggel jár, vagy alul méretezett lehet, ami balesetveszélyes zsúfolt forgalmat jelenthet. Egyik megoldás sem jó.

Az utak tervezésével kapcsolatos fontos információs anyagok az Útügyi műszaki szabályzatok és előírások. A műszaki előírások részletesen meghatározzák, hogy egy utat milyen tervezési osztályba kell sorolni s a tervezési osztályhoz milyen műszaki paraméterek tartoznak. A közutak fejlesztési előírásai az Országos Területrendezési Tervben, a regionális, a megyei és kistérségi fejlesztési tervekben vannak megjelenítve.

A jelzésrendszer betűkből és számokból áll. A számok az alapdokumentum szintjét, témakörét és azon belül sorszámát jelölik, végül a kidolgozás évszáma zárja a jelet. A jel felépítése az alábbi elemeket tartalmazza:

Kibocsátói jel:

ÚT

Az alapdokumentum szintje:

1 útügyi műszaki szabályzat,

2 útügyi műszaki előírás,

A témakör jele és sorszáma:

0.001 - 0.999 általános 1.100 - 1.199 forgalomszabályozás 1.200 - 1.299 tervezés (bel - és külterületi közutak, útfelszerelés) 1.300 - 1.399 környezetvédelem (útkörnyezet is) 1.400 - 1.499 szerkezettervezés 1.500 - 1.599 pályaszerkezetek 2.100 - 2.199 burkolatfenntartás 2.200 - 2.299 híd - műtárgy fenntartás 2.400 - 2.499 téli üzemeltetés 3.100 - 3.199 földművek 3.200 - 3.299 beton - és kőburkolatok (hidr. kötőanyagú rétegek) 3.300 - 3.399 aszfaltburkolatok 3.400 - 3.499 híd - műtárgy építés 3.500 - 3.599 bitumen 3.600 - 3.699 ásványi anyagok 3.700 - 3.799 egyéb, különleges anyagok 3.800 - 3.899 közművek (tervezés, építés)

Kiadás éve

2.7. ábra. Az útügyi műszaki utasításrendszer jelölésrendszere

A Magyar Útügyi Társaság 2009. január 1-től digitális útügyi előírástárat kezdett alkalmazni, „e-UT” kódrendszerrel. Az új rendszer teljes körű alkalmazásáig, mind a digitális, mind a papírformátum megegyeznek egymással.

Az „e-UT” nyilvántartás megtekinthető a www.maut.hu/magyar/eloiras/pdf/old_new.pdf , valamint a www.maut.hu/magyar/eloiras/pdf/new_old.pdf weboldalakon.

A Magyar Útügyi társaság alaposan rendszerezetten, és jól érthetően bemutatja az útügyi előírásokkal kapcsolatos tudnivalókat, amelyeket honlapjukon tesznek közzé (http://www.maut.hu/magyar/listaesar.html). Az alábbiakban ennek segítségével ismertetjük röviden a lényegi információkat. Alaposabb tanulmányozás céljából ajánljuk a fenti cím meglátogatását.

Egyes közlekedési nemzeti szabványok korszerűsítését nemcsak a műszaki-tudományos fejlődés inspirálta, hanem a fejlett piacgazdaságú országokhoz való közeledésünk, az EU-ba való belépés is. 1994. előtt a szabványok az államigazgatás eszközei voltak. A szabványok betartása, tekintettel jogszabályi státusukra a gazdaság minden területén kötelező volt. A 42/1994. (III. 25.) Korm. számú rendelet, valamint az azt hatályon kívül helyező, A szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény megszüntette a szabványok - 1994. március 31-ig még érvényben volt - hatósági, államigazgatási jellegű hatályát, valamint megszüntette a kétszintű szabványosítási rendszert és kialakította az egyszintű, önkéntes alkalmazású nemzeti szabványrendszert (a szabványalkalmazást szerződések, vagy egyéb az illetékességi körben hozott jogszabályok rendezik).

A régi rendszer szabványaiban keveredtek az állami felelősségi körbe tartozó követelmények (az ún. lényeges követelmények) az inkább a megrendelők illetékességébe tartozó feltételekkel, az egyes tárcák illetékességi körükben a szakterülethez kapcsolódó legfontosabb szabványokat ideiglenesen, átmenetileg kötelezővé tették. A kötelező hatály korlátozott idejű és arra szolgált, hogy a szabványok arra érdemes, állami illetékességbe tartozó szakaszait hatósági eljárási jogszabályokkal, vagy más módon pl. szabályzattá alakítva tegyék kötelezővé. A kötelező nemzeti szabványok kiváltása – az NFM Közlekedési Infrastruktúra Főosztállyal – az érintett anyagok szabályzattá alakítása révén történik. Ennek figyelembevételével a készítendő műszaki alapdokumentum a következő két fő részből áll:

1. Útügyi műszaki szabályzati rész, amely az általános érvényű, alapvetően fontos, teljes körűen és egységesen alkalmazandó, közérdekű előírásokat tartalmazza az országos közutak, a helyi közutak és a közforgalom elől el nem zárt magánutak számára (miniszteri rendelet mellékleteként jelenik meg).

2. Útügyi műszaki előírási rész, a nemzeti szabványnál alacsonyabb szintű műszaki specifikáció: szakmai szabványosítási kiadvány. A dokumentumot szakmai egyesület - az útügyi szakágban érdekelt szakembereket összefogó fórum: a Magyar Útügyi Társaság - bevonásával dolgozzák ki. Bár az útügyi műszaki előírás alapvetően önkéntes alkalmazású dokumentum, az országos közutak kezelői számára mind megrendelőként, mind saját tevékenységükre nézve kötelező. Ennek oka, hogy az országos közutak kezelésért felelős minisztérium szerződésben való hivatkozással teszi azokat kötelezővé. Az önkormányzati tulajdonú helyi közutak és a közforgalom elől el nem zárt magánutak kezelői számára azonban az útügyi műszaki előírás nem kötelező, hanem ajánlásul szolgál. Ennek oka, hogy e két útkategóriára nem terjed ki a minisztérium közútkezelői felügyeleti jogköre, ezért nincs lehetősége a műszaki specifikációk alkalmazását szerződésben előírni.

Az új jelölésű útügyi előírások az alábbi tartalmi információkkal bírnak:

· e-UT 01 Általános témakör

· e-UT 02 Közlekedéstervezés

· e-UT 03 Úttervezés

· e-UT 04 Forgalomszabályozás

· e-UT 05 Építőanyagok

· e-UT 06 Útépítés

· e-UT 07 Hidak és műtárgyak

· e-UT 08 Fenntartás és útüzemeltetés

· e-UT 09 Mérések és vizsgálatok

Összefoglalás

Ebben a fejezetben áttekintettük a a nemzetközi és a hazai közúthálózat kialakításának elvi szempontjait, a hazai utak kategóriába sorolását, a közutak osztályozását. Rendszereztük az úttervezéssel, és az út kivitelezésével kapcsolatos dokumentációk típusait, főbb jellemzőit. Néhány mintakeresztszelvényen keresztül bemutattuk az út rajzi megjelenítésének példáját. A fejezet záró részében az útügyi műszaki előírásokkal ismerkedhetett meg.

Önellenőrző feladatok

1. Egészítse ki az alábbi állításokat!

Az ''E'' utak számozásának elve a következő :

a) a K-Ny irányú utak ………………. számúak,

b) az É-D irányú utak ……………….. számúak,

c) a főutak ………………jegyűek, a fontosabbak ………….. ill. ……….. végződésűek,

d) a kisebb jelentőségű utak ………….jegyűek.

2. Egészítse ki az alábbi felsorolást a külterületi közutak osztályozásával kapcsolatosan!

a) ……………..rendű utak

b) ……………..rendű utak

c) ……………..utak

d) ……………..utak

e) ……………..utak

f) ……………..- és …………..utak

Utak osztályozása, az úttervezés dokumentációi

Utak osztályozása, az úttervezés dokumentációi

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

3. fejezet - Az úttervezés alapjai

Ebben a fejezetben az alábbi témakörökkel fog megismerkedni:

· Gépjárművek méretére, tömegére vonatkozó előírások.

· Közlekedésdinamikai összefüggések.

A fejezet megtanulása után Ön képes lesz:

· Meghatározni a járműre ható menetellenállásokat,

· Ismertetni a járművek úttervezési szempontból lényeges menetdinamikai jellemzőit,

· Lerajzolni egy menetdiagramot,

· Emelkedő tervezésére összeállított diagramok használatára.

Ajánlott irodalom:

1. Fí I.: Utak és környezetük tervezése. Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem, 2002

2. Nemesdy E. : Utak és autópályák tervezési alapjai. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974

3. Palotás L. (szerk.): Mérnöki Kézikönyv IV. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1990

4. ÚT 2-1.201 útügyi műszaki előírás

1. 3.1. A közutak tervezési osztályba sorolása és műszaki jellemzői

Az országos és a helyi közutak hálózatot alkotnak. A közutak tervezésével kapcsolatos előírásokat az ÚT 2-1.201 útügyi műszaki előírás tartalmazza. A közúti fejlesztési javaslatok a különböző szintű, az ötévenként, valamint a területrendezési tervek felülvizsgálatakor szintén felülvizsgálandó közúthálózat-fejlesztési tervekben szerepelnek. A közúthálózat-fejlesztési tervek az Országos Területrendezési Tervben, a regionális, megyei és kistérségi területrendezési tervekben vannak megjelenítve. Ezek a területi tervek egymásra épülve, a léptéküknek megfelelően tartalmazzák a közúti fejlesztéseket, a közutak távlati nyomvonalát és területét.

A területrendezési tervekben a közúthálózati elemeket, azok tervezési osztályba sorolását úgy kell meghatározni, hogy azok megfeleljenek a fenti előírásban foglaltaknak, valamint összhangban legyenek a kiszolgálandó területi igényekkel, a védett vagy védelemre javasolt területekre vonatkozó szabályozásokkal, a térségre vonatkoztatott környezetvédelmi igényekkel és az akadálymentességi követelményekkel.

A közutak nyomvonalának és területigényének pontos meghatározása a település közigazgatási területére vonatkozó településrendezési tervben történik meg. A településrendezési tervek közúti munkarészének tervezése során azt a feltételt is ki kell elégíteni, hogy a közutak a határos településekkel összhangban legyenek megtervezve. A településrendezési tervek közúti munkarészében a tervezés során nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a javasolt úthálózat és a hozzá tartozó keresztmetszeti kialakítások megvalósíthatók legyenek. A közutak részletes (engedélyezési és kiviteli) terveit ezekkel a tervekkel összhangban kell megtervezni.

A közutak tervezésének kiinduló adata az út tervezési osztálya. A közutak tervezési osztályát a településrendezési tervekkel összhangban kell meghatározni. A közutak osztályba sorolásánál elsődlegesen az úthálózati szempontokat és hierarchiát kell figyelembe venni.

A közutakat tervezési kategória szerint két fő csoportba soroljuk: külterületi és belterületi utak. A külterületi utak az országos közúthálózat részei, míg a belterületi utak az önkormányzati illetve a helyi közutakból tevődnek össze és alkotnak hálózatot. A közutak tervezési kategóriáit a környezeti körülmények és a hozzájuk tartozó tervezési sebességértékek határozzák meg.

A külterületi közutak környezeti körülményei három kategóriából választhatók ki:

A-jelű környezet:

· síkvidéki és/vagy természeti és épített környezet korlátozás nélkül.

B-jelű környezet:

· dombvidék és/vagy természeti és épített környezet korlátozás nélkül

· síkvidék oly mértékű természeti és/vagy épített korlátozásokkal, amelyek még lehetővé teszik a B kategóriához előírt tervezési sebességekhez kapcsolt paraméterek gazdaságos alkalmazását.

C-jelű környezet

· hegyvidék

· sík és dombvidék oly mértékű természeti és vagy épített korlátozásokkal, amelyek csak a hegyvidéki tervezési paraméterek alkalmazását teszik lehetővé.

A külterületi közutak tervezési osztályait a 3.1. táblázat foglalja össze.

3.1. Táblázat. Külterületi közutak tervezési osztályai

Belterületen a környezeti körülményeket az alábbi négy kategóriába lehet sorolni:

A-jelű környezet

· beépítésre nem szánt, beépítetlen vagy lazán beépített terület.

· nem érzékeny környezet

B-jelű környezet

· beépítésre nem szánt, beépítetlen vagy lazán beépített terület.

· érzékeny környezet

C-jelű környezet

· sűrűn beépített terület

· nem érzékeny környezet

D-jelű környezet

· sűrűn beépített terület

· érzékeny környezet

A belterületi közutak tervezési kategóriáit a 3.2. táblázat ismerteti.

Az a hálózati funkciójú közutak meghatározó szerkezeti elemek, melyek kialakításánál a kapcsolati funkciót (az átmenő forgalom biztosítása ) előnybe kell részesíteni a feltáró és kiszolgáló funkcióval szemben

A b hálózati funkciójú közutak jelentős településszerkezeti elemek, melyek kialakításánál a kapcsolati funkcióelőnybe részesítése mellett a feltáró funkció is megjelenik

A c hálózati funkciójú közutak az érintett területegységen belül, lokális felületszerkezeti elemek, melyeknél a feltáró és kiszolgáló funkció közötti helyes arány kialakítására kell törekedni, a kapcsolati funkció korlátozásával

A d hálózati funkciójú közutak a területszerkezet szempontjából nem jelentős közúthálózati elemek, melyek kialakításánál a feltáró funkciót szabályozni, a kapcsolati funkciót tiltani kell

3.2. Táblázat. Belterületi közutak kategorizálása

Az útvonal helyzetét meghatározó szempontok

Az útvonal helyzetét az alábbi tényezők determinálják:

· úthálózat fejlesztési szempontok, települési és regionális preferenciák,

· a helyi forgalom nagysága,

· a terep és térszín megjelenési formái,

· hidrológiai, meteorológiai szempontok,

· az altalaj minősége, helyi anyagok használatának lehetősége,

· közösségi igények,

· környezeti szempontok,

· műszaki előírások,

· anyagi lehetőségek, költségek

Síkvidéken a legegyszerűbb feladat a megfelelő nyomvonal vezetése. Lehetőség szerint a az útpályát aa terepi talajfelszíntől 0,7-1 m magasságba célszerű kiemelni. Vasút, illetve természeti „akadály” (pl. vízfolyás) keresztezésére megfelelő műtárgyat kell alkalmazni.

Dombvidéken a vízszintes és a magassági vonalvezetést össze kell hangolni

Hegyvidéken az út völgyben való vezetése abban az esetben tud jó megoldás lenni, ha a mértékadó vízszint felett készül el a pályatest a vízzel való elöntés elkerülése végett. Az északi hegyoldalon való vonalvezetés kerülendő, miután ott lassabban olvad el a hó, és ez megnehezíti a közlekedést.

Az út vonalvezetésének tervezésekor fontos a környezeti hatásvizsgálat, ennek többek között ki kell térni a zaj és rezgésterhelésre, valamint a levegőszennyezés kérdésére.

A területrendezési tervekben a közúthálózati elemeket, azok tervezési osztályba sorolását, úgy kell meghatározni, hogy az megfeleljen az ÚT 2-1.201:2008 előírásainak, összhangban legyenek:

· a kiszolgáló területi igényekkel,

· a védett vagy védelemre javasolt területekre vonatkozó szabályozásokkal,

· a térségre vonatkoztatott környezetvédelmi igényekkel és,

· az akadálymentességi követelményekkel.

A közutak nyomvonalának és területigényének pontos meghatározása a település közigazgatási területére vonatkozó településrendezési tervben történik meg.

A tanulmánytervekben célszerű megvizsgálni a lehetséges nyomvonal változatokat, az országos közúthálózati és környezeti szempontokat, a települések igényeit. A tanulmányterv alapján lehet meghatározni (kiválasztani) a rendezési tervben szereplő nyomvonalat is. Ügyelni kell arra, hogy a rendezési tervben szereplő változat megvalósítható legyen.

Az előző fejezetben láttuk, hogy az utak, mint a vonalas infrastruktúra fontos elemei viszonylag hosszú élettartamúak. Élettartamuk alatt a vonatkozó szabványok megváltozhatnak, módosulhatnak. Magyarországon is vannak még olyan korábbi építésű utak, amelyeket a Városi Utak Tervezési Szabályzata (VUTSZ 1973), alapján készítettek, amely a városi utak részére legalább szükséges szélességi méreteket az alábbiak szerint határozta meg

3.3. Táblázat. Utak szélességi mérete

A helyi közlekedéssel kapcsolatos területi igények

A település belterületein lebonyolódó helyi (egyéni-és tömeg) közlekedéssel kapcsolatos nyomvonal jellegű létesítményeket közterületen kell elhelyezni.

Ezek lehetnek:

· közutak

· kerékpárutak

· járdák

· lépcsők

· várakozóhelyek

A jelenlegi közterületeket a kialakult birtokhatárvonalak, beépítési vonalak határolják Ha szükséges a közterületet a településrendezési tervben meghatározott szabályozási vonalig lehet bővíteni (3.1. ábra). Az álló, rakodó, várakozó gépjárművek részére lehetőleg a forgalom számára szolgáló útfelületen kívül kell kijelölni helyet, hogy a forgalmat ne zavarják.

3.1. ábra .A közterület és a szabályozási szélesség értelmezése

2. 3.2. Az út és forgalomtervezés gépjármű dinamikai ismeretei

Gépjárművek adatai

Úttervezési szempontból a közúti forgalomban résztvevő járművek megengedett maximális méretei, tömegadatai, tengelyterhelései járműkategóriánként illetve országonként eltérőek.

A magyarországi előírások ( 23/1975 KPM-rendelet: kiváltotta a 6/1990 (IV.12) többször módosított rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről) szerint a járművek méretei nem haladhatják meg az alábbi értékeket.

Befoglaló méretek:

· szélesség 2,5 m

· magasság 4,0 m

· hosszúság 12 m

A járműszerelvények maximális hossza:

· nyerges jármű (nyerges vontató és félpótkocsi): 16 m

· motoros jármű és pótkocsi, csuklós busz, troli 18 m

· vontató+2 pótkocsi 22 m

A gépjárművek össztömegére és tengelyterhelésére vonatkozóan nincsenek egységes nemzetközi előírások. Az egyes útfajtákon a pályaszerkezet teherbíró képességétől függően eltérő tengelyterhelés megadása is lehetséges.

Megengedett max. össztömeg:

· kéttengelyes jármű 20 t

· kettőnél több teng. jármű: 24 t

· csuklós jármű, 3 teng. jármű szer.: 28 t

· négyteng. jármű szer. vagy csuklós jármű: 32 t

· öt vagy több teng. jármű szer. vagy csuklós jármű: 38 t

Az európai országok többségében a megengedett tengelyterhelés 10 t, de néhány országban kisebb, vagy nagyobb (pl. Franciaországban 13 t).

Közlekedésdinamikai ismeretek

A témakör tanulmányozása előtt javasoljuk ismételje át a belsőégésű motorok működésével , a motorjellemző-, illetve az erőátviteli- és járószerkezetet jellemző paraméterek számításával, mérésével kapcsolatban megszerzett korábbi ismereteit! Az eredményes tanulást elősegítheti a kapcsolódó fizika előtanulmányok felelevenítése is!

A járműmozgási összefüggések számításához ismerni kell a motor, az erőátviteli szerkezet illetve a járószerkezet egyes jellemzőit. A sebesség alakulásának megállapításához ismerni kell a jármű haladásakor ható ellenállásokat illetve a gyorsítás és lassítás alakulását befolyásoló tényezőket.

A járműmozgási összefüggések segítségével számíthatók a forgalmi alapmozgások, a lebonyolódni képes forgalom nagysága, de ismeretük az út vonalvezetési jellemzőinek kialakításához is nélkülözhetetlen.

A következőkben a legfontosabb összefüggésekre hívjuk fel a figyelmét.

a) Gördülési ellenállás

ahol Fg - gördülési ellenállás [N], f- gördülési ellenállási tényező, G - a jármű tengelyterhelése [N]

b) Légellenállás

ahol A - a kocsiszekrény mozgás irányra merőleges legnagyobb keresztmetszete [m2], ρ - az áramlási közeg sűrűsége [kg/m3] (levegő: 1,29 kg/m3), v - haladási sebesség [m/s], k – alaktényező

c) Emelkedési ellenállás

ahol: Fe - emelkedési ellenállás [N], G - a jármű súlya [N], α-a lejtő szöge [°]

A felsorolt ellenállások az összellenállás számítása során összeadódnak.

d) Sebességképesség

A különböző sebességi fokozatokban a jármű kerékmérete, a hajtómű áttételi viszonyszámai illetve a motor fordulatszám ismeretében az elérhető haladási sebesség az alábbi összefüggéssel számítható:

ahol: v - sebesség [km/h], D - a hajtott kerék átmérője [m], n - a motor fordulatszáma[min-1], is - a sebességváltó módósítása, id - a differenciálmű módosítása.

e) Vonóerő

Amint az a 3.2 ábrán is látható a legnagyobb vonóerő a legkisebb sebességi fokozatban, kis haladási sebesség mellett fejthető ki. Itt a legnagyobb a hajtás áttátele. A haladási sebesség növekedésével a nagyobb sebességi fokozatokban a vonóerő kisebb.

Számítása az alábbi összefüggéssel történik :

ahol: Fv - vonóerő [N], P - motorteljesítmény [kW], v - haladási sebesség [km/h], η-a hajtásáttétel hatásfoka

f) Fajlagos vonóerő

A légellenállással csökkentett vonóerőnek a jármű tömegére vetített értékét dinamikai tényezőnek is szokás nevezni.

ahol: D - fajlagos vonóerő [N/t], Fv - vonóerő [N], Fl - légellenállás [N], m - a jármű tömege [t].

A fajlagos vonóerő felhasználásával a 3.3. ábra ismeretében adott emelkedőn meghatározható a különböző sebességi fokozatokban elérhető haladási sebesség.

Más értelmezésben a kívánt haladási sebesség ismeretében az egyes sebességi fokozatokra meghatározható a leküzdhető emelkedő nagysága.

3.3. ábra. A fajlagos vonóerő felhasználása az emelkedőn kifejthető legnagyobb sebesség meghatározásához

A vonóerő és az ellenállások összehasonlításában az alábbi esetek állnak elő:

· Abban az esetben, ha a kifejthető vonóerő egyenlő a leküzdendő ellenállásokkal egyenletes haladási sebesség alakul ki.

· Amennyiben az ellenállások nagyobbak a vonóerőnél jármű lassul, ellenkező esetben a jármű gyorsulva mozog.

A lassulási és gyorsulási diagramok az emelkedő meredekségének ismeretében a lassuló vagy gyorsuló mozgással haladó jármű sebessége és a megtett úthossz közötti kapcsolatot mutatják. (3.4 ábra)

Az ábrából leolvasható, hogy a felvett kiindulási sebességről a vizsgált emelkedő adott hosszán mekkora értékre csökken a sebesség, vagy a megengedett sebességcsökkenés mekkora úthosszon következik be.

A ábra segítséget nyújt az emelkedők meredekségének illetve hosszának tervezéséhez a jármű sebességalakulásának figyelembevételével. Ábrázolhatóvá válik a jármű haladási sebességének változása a hossz szelvényben, ennek alapján megállapítható, hogy indokolt-e kapaszkodósáv kialakításával a lassú járművek forgalom akadályozó hatásának csökkentése.

Amennyiben ez szükséges, a sávszámot már az ilyen nagy meredekségű emelkedők elején megnövelik.

3.4. ábra. Gyorsulási és lassulási görbék különböző emelkedőkre

g) Az oldalirányú gyorsulás vízszintes íven

Elsősorban közlekedésbiztonsági illetve utazáskényelmi szempontból van jelentősége.

ahol: a - gyorsulás[m/s2], v - haladási sebesség [m/s], R - a vízszintes ív sugara [m], q - a körív középpontja felé irányuló oldalesés [%], g - nehézségi gyorsulás [m/s2]

A megengedett gyorsulásértékek m/s2-ben

· külső utakon: 1,5

· csomópontok kapcsolódásán: 2,0

· kis sugarú íveken: 2,5

h) Gyorsító képesség

A járművek gyorsító képességének ismerete a forgalmi alapmozgások időigényének megállapításához (pl. jelzőlámpa zöld jelzésére elinduló forgalom sebesség-megtett út-idő összefüggései)és más forgalomtechnikai feladatok megoldásához szükséges.

ahol: a – gyorsító képesség [m/s2], G – a jármű súly [N], η – az erőátvitel mechanikai hatásfoka, P – motorteljesítmény [kW], f – gördülési ellenállási tényező, e – emelkedő (lejtő) %-os érték, kw - a légellenállási tényező (Ns2/m4), A – a jármű homlokfelülete [m2], v –haladási sebesség [km/h], r - a jármű forgó mozgást végző tömegeinek gyorsítással szembeni ellenállását figyelembevevő tényező 1,03 + 0,04 ks2 (személygépkocsi), illetve1,03 + 0,06 ks2 (tehergépkocsi) ks - az adott sebességváltó fokozat áttételi aránya.

i) Féktávolság

Az úttervezési szempontból fontos megállási úthossz az akadály megpillantásától a tényleges megállásig megtett teljes úthossz.

Közelítően két részre bontható:

· az akadály megpillantásától a fékek működésbe lépéséig eltelt idő alatt megtett út

· a fékezve megtett úthossz

A fékezve megtett úthossz nagymértékben függ a jármű gumiabroncsa és az útburkolat felülete közötti súrlódási tényezőtől.

Kiszámításához az alábbi összefüggés nyújt segítséget:

ahol: S - féktávolság [m], v - a jármű haladási sebessége a fékezés előtt [m/s], μs-súrlódási tényező

Összefoglalás

Ebben a fejezetben megismertük a közutak tervezési osztályba sorolásával kapcsolatos tudnivalókat, az útvonal helyzetét meghatározó szempontokat. Átismételtük a gépjárműmozgásokkal kapcsolatos legfontosabb ismereteket, amelyek az utak és a forgalomtervezéshez is hasznos segítséget nyújtanak.

Amennyiben úgy érzi, hogy sikerült az elméleti ismereteket kellően elsajátítani ellenőrizze tudásszintjét az önellenőrző kérdések segítségével!

Önellenőrző kérdések

1. Hogyan rendszerezhető igazgatási szempontból Magyarország közúthálózata?

2. Mutassa be grafikusan, hogy milyen összefüggés van a belsőégésű motor fordulatszáma és nyomatéka illetve teljesítménye között!

3. Mit jelent a nyomaték- és fordulatszám rugalmasság?

4. Milyen menetellenállási tényezőkkel kell számolni a közúton haladó jármű esetében?

5. Hogyan értelmezi a megállási úthossz fogalmát?

6. Határozza meg diagram segítségével, hogy egy 60 km/h sebességgel 5 %-os emelkedőre ráfutó teherautó mekkora úthosszon veszít sebességéből 20 km/h értéket !

Lapozzon vissza és ellenőrizze a válaszait!

Az úttervezés alapjai

Az úttervezés alapjai

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

4. fejezet - A közúti forgalom tervezése

Ebben a fejezetben az alábbi témakörökkel fog megismerkedni:

· A közúti forgalom jellemzői.

· Forgalmi méretezés és ellenőrzés.

· Az út forgalomlebonyolító képessége.

A témakör tananyagának alapos elsajátítása után Ön képes lesz:

· A forgalom helyi alakulását meghatározó legfontosabb jellemzők ismertetésére,

· A sebesség-eloszlási görbe ábrázolására,

· A forgalom lebonyolódás alapösszefüggésének ismertetésére,

· A forgalmi ellenőrzés feladatainak meghatározására,

· A forgalmi ellenőrzés alapösszefüggések bemutatására.

Ajánlott irodalom

1. Kisgyörgy L.: Utak. HEFOP/2004/3.3.1/0001.01

2. Kálmán L.-Koren Cs.-Tóth Szabó Zs: Közúti forgalomtechnika. Széchenyi István Egyetem, elektronikus jegyzet (www.jegyzet.sze.hu)

3. Palotás L.( szerk.): Mérnöki Kézikönyv IV. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1990

4. ÚT 2-1.201 útügyi műszaki előírás

1. 4.1. A forgalmi tervezés alapjai

Az utak forgalmi tervezésének alapelveit az ÚT 2-1.201 előírás meghatározza.

Forgalmi tervezést több szempontból szükséges végezni, többek között mert az ezzel nyerhető információk szükségesek a:

· közutak tervezési osztályba sorolásához,

· a nagy távlatban szükséges szabályozási szélességeik, valamint a csomóponti területek helybiztosításához, a keresztmetszeti elemek (forgalmi és különleges forgalmi sávok száma, méretei, pályaszerkezete, vízelvezetés és környezetvédelem létesítményei stb.) meghatározásához,

· a környezeti tervezéshez,

· a közutak létesítésének gazdaságossági és hatékonysági vizsgálataihoz

A közúthálózatok tervezése és a távlati forgalmak meghatározása a hálózatfejlesztési tervek, valamint a területfejlesztési tervek keretében történik, vagy a tanulmánytervben egyedi vizsgálattal. Így, konkrét úttervezéseknél, új út esetén a távlati forgalom általában adott érték.

Újonnan felmerült nyomvonali vagy keresztmetszeti változatokra külön analitikus előrebecslések készítése szükséges. Meglévő utakat, csomópontokat érintő – a hálózaton a forgalom eloszlását jelentősen nem befolyásoló fejlesztéseknél a jelenlegi forgalmi helyzet vizsgálata szolgál kiindulásként a forgalmi tervezéshez.

Ugyancsak forgalmi tervezést kell végezni meglévő út mellett tervezett (létesülő), várhatóan jelentős forgalmat vonzó létesítmény megvalósításának időtávlatára, az új létesítmény forgalmával érintett teljes hálózatra (folyópályaszakaszokra és csomópontokra) a – létesítmény megvalósításának előfeltételeként szükséges – fejlesztések meghatározása céljából. Az út tervezési osztályba sorolásának ismeretében kell az út tervezési időtávra előrebecsült mértékadó forgalmát összehasonlítani a – megfelelő szolgáltatási szinthez tartozó –megengedett forgalomnagyság-értékekkel annak eldöntésére, hogy milyen keresztszelvényt (és csomóponti megoldást) kell esetleg ütemezetten – kiépíteni.

Új út tervezésénél a mértékadó forgalom nagysága (lásd később) nem haladhatja meg a megfelelő szolgáltatási szinthez tartozó megengedett forgalomnagyság értékét.

A forgalmi tervezés időtávlatai

A forgalmi tervezést a létesítmény várható időtartamára kell elvégezni.

1.) Nagy távlat

A tervezés idején meghatározott, a legnagyobb gépjárműellátottság-érték eléréséhez (telítettség) tartozó időpont, általában 30 év. A nagy távlatra előrebecsült mértékadó forgalom alapján kell tervezni:

· a közutak tervezési osztályát,

· a közutak vonalvezetését, helybiztosítását,

· a csomópontok területigényét,

· a műtárgyak műszaki kialakítását az ütemezett tervezés szabályainak figyelembevételével

2.) Tervezési időtáv

A tervezési időtáv, a létesítmény mértékadó részeinek (pl. pályaszerkezet) határozza meg. Amennyiben a létesítmény mértékadó részeinek élettartama konkrétan nem határozható meg, általában a létesítmény üzembe helyezésének időpontjától számított 15 év. Az erre az időtávra előrebecsült mértékadó forgalomra kell megtervezni:

· a közutak keresztszelvényét, az ütemezés lehetőségeinek figyelembevételével,

· a csomópontok (ütemezett) kialakítását,

A közutak pályaszerkezetét.

Tervezési forgalmak

A közúti forgalom jellemzésére a forgalom időbeli lefolyásának figyelembevétele céljából ún. tervezési forgalmat kell meghatározni az alábbiak szerint:

· átlagos napi forgalom (ÁNF, E/nap vagy jármű/nap),

· mértékadó óraforgalom (MOF, E/h vagy jármű/h),

· egységtengely-áthaladási szám (F100, db – a pályaszerkezet-méretezéshez),

· mértékadó nappali (12 óra), esti (4 óra) és éjszakai (8 óra) forgalom – a közlekedési zaj- és légszenynyezés számításához.

A tervezési forgalmakat – a tervezési feladatnak megfelelően – személygépkocsi-egységben (E), járműdarabban, a forgalom összetételének megadásával, irányonként kell meghatározni. Kerékpárutak és gyalogutak, járdák tervezésénél a ténylegesen számolt, negyedórás, (vagy előrebecsült) forgalom ötszörösét kell a kerékpáros és a gyalogos mértékadó forgalmaként figyelembe venni.

Az egységjármű (személygépkocsi-egység, esetleg egység) fogalmát a közúti forgalomnagyság egyetlen mérőszámmal való megadására vezették be. Képzett, fiktív járműszám: az egyes járműkategóriákban számlált jármű-darabszámok egységjármű-szorzóval felszorzott értékeinek összege.

A forgalomsűrűség jellemzésére használatos az időegység (általában 1 óra) alatt a vizsgált keresztmetszeten vagy csomóp