RENESZÁNSZ, 14­16. század

Legfejlettebb területek: Észak­Itália, Németalföld

trecento – 1300­as évek – az építészetben és szobrászatban még a gótika koraquattrocento – 1400­as évek – érett reneszánsz kora Itáliábancinquecento – 1500­as évek – késő reneszánsz kora Itáliában

gazdasági­társadalmi háttér: É­Itália   a polgárság a céhes iparról áttért a manufakturális formára   a → →kézműipar és kereskedelem felvirágzott   tőkefelhalmozás   új polgári réteg → →jött létre → bankárok, pénzarisztokraták (pl. Firenzében a Medici­család, Milánóban a Sforza­család, Mantovában a Gonzaga­család)   → kezükben összpontosult a politikai és gazdasági hatalom   ezek a családok felkarolták →a művészeket, a művészetek mecénásai lettek

renaissance, fr.   → újjászületés → a „sötét” középkor után   a művészet →visszatért minden szépség forrásához, a természethez és az ókori művészetekhez (Giorgio Vasari)

   

humanizmus – a kor szellemi irányzata: sequere naturam = a természet követése, emberközpontú világnézetaz embernek az antikvitás szelleméből való újjászületését követeltékaz emberben rejlő hatalmas alkotóerőt akarták kiaknázni – a kor embereszménye a polihisztor (uomo universale), aki a tudományok és művészetek területén is jártas (matematika, zene, költészet, festészet, szobrászat– pl. Leonardo, Michalengelo)újra felfedezték az ókori irodalmat, az antik görög és római művészetet – minden mértéke az ember

előtérbe került az ember egyénisége   az egyén kibontakozása és →érvényesülése a cél   ekkor alakul ki a művész fogalma (már nem névtelen →mesteremberek, mint a középkorban)

a túlvilági életre összpontosító középkori gondolkodásmódot felváltja a valóság, a természet lázas kutatása   tanulmányozták az emberi test felépítését, hogy a →művészet tökéletesen tükrözze a valóságot   → anatómiai ismeretek (boncoltak)   →tudományos alapon történő ábrázolás → perspektíva (Brunelleschi, Alberti)

   

   

   

   

TRECENTO, 1300­as évek

A trecento freskóművészetének jellemzői:

­ vallásos témák, ­ a drapériák követik az alakok mozgását­ a legtöbb esetben még díszletszerű a háttér (maketthatású épületek), de már megjelenik a természeti környezet

   

Giotto di Bondone (1267 k. ­ 1337): Szent Ferenc életét bemutató freskósorozat 

Jellemzők:  az érzelmek megragadása, a lényeg kiemeléseSzent Ferenc elajándékozza köpenyét – centrális szerkezet, a kontúros vonalvezetés és a meleg árnyalatok az előtérben fokozzák a térszerűség élményétKrisztus siratása – átlós kompozíció (újszerű Krisztus­ábrázolási mód), a fájdalmat hangsúlyozzák a fel­alá repdeső angyalok zaklatott figurái is

   Giotto di Bondone: Assisi Szent Ferenc életét bemutató freskósorozat

   

   

   

   Simone Martini (kb. 1284­1344): Angyali üdvözlet

   

Simone Martini: Guidorocco da Fogliano Montemassi ostromakor (freskó)az egyik első világi témájú festmény, megformálása még merev, díszletszerű háttér, az egyik első portré

   

QUATTROCENTO, 1400­as évekközpont: Firenze

   Filippo Brunelleschi: Santa Maria del Fiore kupolája, Firenze

   

Ghiberthi: Paradicsom­kapua firenzei dóm keresztelőkápolnájának kapuja

   

   Filippo Brunelleschi: Ospedale degli Innocenti, (Lelencház), Firenze

   Filippo Brunelleschi: Pitti­palota

   

Leon Battista Alberti: Rucellai­palota, Firenze

   Michelozzo di Bartolomeo: Medici­Ricardi palota, Firenze

   Leon Battista Alberti: Santa Maria Novella, Firenze

   

Donatello: Gattamelata lovasszobra, Padova

   

Verocchio: Colleoni lovasszobra, Velence

   Paolo Ucello: Szent György harca a sárkánnyal

   Paolo Ucello: San Romano­i csata

   

Andrea Mantegna: Pieta

   Sandro Botticelli: Primavera

   

   Sandro Botticelli: Vénusz születése

   

Filippo Lippi: Madonna

   

Filippo Lippi: Madonna

   Pierro della Francesca: Federigo da Montefeltro és felesége

   

Ghirlandaio: Nagypapa unokájával

   

CINQUECENTO, 1500­as évekközpont: Róma

   

Donato Bramante: Tempietto, Róma

   

MICHELANGELO BOUNAROTTI(1475­1564)

   

Dávid szobor, Firenze

   

Giuliano Medici síremléke, Firenze

   

Pieta, Róma

   

Mózes, II. Gyula pápa síremlékéhez készült

   

   Sixtus­kápolna mennyezetfreskói, Róma

   

   

Delphoi szibilla

   

   

Utolsó ítélet,a Sixtus­kápolna főfalán látható

   

LEONARDO DA VINCI(1452­1519)

   

   

   

   

Mona Lisa

Sfumato technika

   

Hermelines hölgy

   

Sziklás Madonna

   

Szent Anna harmadmagával

   Az utolsó vacsora

   

RAFFAELLO SANTI(1483­1520)

   

Athéni iskola, Stanza della Segnatura, Vatikán

   

Mária eljegyzése

   

Sixtusi Madonna

   

Esterházy­Madonna

   

VELENCE

   

Bellini: Lorenzo Loredan dózse portréja

   Bellini: Madonna

   Tiziano: Urbinói Vénusz

   

Vittore Carpaccio: Velencei kurtzánok

   Canaletto: Velencei tájkép (=veduta)

   

NÉMETALFÖLDI RENESZÁNSZ

   

Albrecht Dürer: Önarckép

   

Albrecht Dürer: Az Apokalipszis lovasai

   

Albrecht Dürer: Melankólia

   

   id. Pieter Brueghel: Parasztlakodalom (Paraszt­Brueghel)

   

Ifj. Hans Holbein: Követek

   Ifj. Hans Holbein portréja Boleyn Annáról és VIII. Henrikről

   

Jan van Eyck: Arnolfini házaspár

olajfestmény!!!

   Hyeronimus Bosch: Gyönyörök kertje

   

RENESZÁNSZ MŰVÉSZET MAGYARORSZÁGON

   Gian Cristoforo Romano: Mátyás és Beatrix domborműje

   

   

Corvinák

   

M. S. Mester: Mária és Erzsébet találkozása

   

A visegrádi vár díszudvara a Herkules­kúttal

   

Bakócz­kápolna

   

Báthori­Madonna

   A sárospataki vár loggiája

   

RENESZÁNSZ, 14­16. század – ÖSSZEFOGLALÁS

Legfejlettebb területek: Észak­Itália, Németalföld

trecento – 1300­as évek – az építészetben és szobrászatban még a gótika koraquattrocento – 1400­as évek – érett reneszánsz kora Itáliábancinquecento – 1500­as évek – késő reneszánsz kora Itáliában

gazdasági­társadalmi háttér: É­Itália   a polgárság a céhes iparról áttért a manufakturális formára   a kézműipar és kereskedelem felvirágzott   tőkefelhalmozás   → → → →új polgári réteg jött létre   bankárok, pénzarisztokraták (pl. Firenzében a Medici­család, Milánóban a Sforza­család, Mantovában a →Gonzaga­család)   kezükben összpontosult a politikai és gazdasági hatalom   ezek a családok felkarolták a művészeket, a → →művészetek mecénásai lettek

renaissance, fr.   újjászületés   a „sötét” középkor után   a művészet visszatért minden szépség forrásához, a természethez és az → → →ókori művészetekhez (Giorgio Vasari)

humanizmus – a kor szellemi irányzata: sequere naturam = a természet követése, emberközpontú világnézetaz embernek az antikvitás szelleméből való újjászületését követeltékaz emberben rejlő hatalmas alkotóerőt akarták kiaknázni – a kor embereszménye a polihisztor (uomo universale), aki a tudományok és művészetek területén is jártas (matematika, zene, költészet, festészet, szobrászat– pl. Leonardo, Michalengelo)újra felfedezték az ókori irodalmat, az antik görög és római művészetet – minden mértéke az ember

előtérbe került az ember egyénisége   az egyén kibontakozása és érvényesülése a cél   ekkor alakul ki a művész fogalma (már nem → →névtelen mesteremberek, mint a középkorban)

a túlvilági életre összpontosító középkori gondolkodásmódot felváltja a valóság, a természet lázas kutatása   tanulmányozták az →emberi test felépítését, hogy a művészet tökéletesen tükrözze a valóságot   → anatómiai ismeretek (boncoltak)   tudományos alapon →történő ábrázolás → perspektíva (Brunelleschi, Alberti)

a kor legfontosabb felfedezései:Kolumbusz Kristóf és Vasco da Gama felfedezőútjaiKopernikusz heliocentrikus világképe1455, Gutenberg, könyvnyomtatás 

   

Trecento 

az építészetben és a szobrászatban még a virágzó gótika időszaka, a templomok belső falfelületét monumentális freskók díszítikA trecento freskóművészetének jellemzői:vallásos témák, a megjelenítés merevsége oldódika képek előterében a cselekmény mozgalmassá válika figurák tekintete és mozgása érzelmet fejez ki, a drapériák követik az alakok mozgásáta színek, színátmenetek növelik a térszerűség élményéta legtöbb esetben még díszletszerű a háttér (maketthatású épületek), de már megjelenik a természeti környezet

Giotto di Bondone (1267 k. ­ 1337): Szent Ferenc életét bemutató freskósorozat Jellemzők:  az érzelmek megragadása, a lényeg kiemeléseSzent Ferenc elajándékozza köpenyét – centrális szerkezet, a kontúros vonalvezetés és a meleg árnyalatok az előtérben fokozzák a térszerűség élményétKrisztus siratása – átlós kompozíció (újszerű Krisztus­ábrázolási mód), a fájdalmat hangsúlyozzák a fel­alá repdeső angyalok zaklatott figurái is

Simone Martini (kb. 1284­1344): Angyali üdvözletGuidoroccio da Fogliano Montemassi ostromakor (freskó) – az egyik első világi témájú festmény, megformálása még merev, díszletszerű háttér, az egyik első portré

   

Quattrocento

az egyház építőtevékenysége kissé háttérbe szorult és megnőtt a világi építészet szerepe – palazzo­k, városházák, könyvtárak, ispotályok, egyetemek épülteka quattrocento­ban Firenze a kulturális élet központja – a fejedelmi udvarokba sereglett mesterek művészeti műhelyeket alkottakaz építészetben jellemző a centrális, azaz középpontos térképzés, a festészetben megjelenik a tondó (kör alakú festmény)

1401 a firenzeiek pályázatot hírdettek a Battistero (keresztelőkápolna) bronzkapujának elkészítésére – ez a pályázat volt a quattrocento nyitánya – a pályázatot Lorenzo Ghiberti nyerte el – a második bronzkapuját Michelangelo a „Paradicsom kapujának” nevezte el (Porta del Paradiso) – ószövetségi témák 10 domborművön megjelenítve (az ótestamentumi jelenetekbe Firenze, mint az antik Róma örököse dicsőítése is bele van rejtve, az egyik jeleneten Jeruzsálemet a korabeli Firenze látképe helyettesíti) – egy domborművön több jelenet is látható, pl. Ádám teremtése, Bűnbeesés, Kiűzetés a Paradicsomból) – Ghiberti volt az első, aki a lineáris perspektívát a domborműszobrászatban is megvalósította   az előtér figurái valósűggal kiemelkednek a síkból, →a középtér alakjai domborműszerűek, míg a háttér vonalas, karcolt jellegű

Filippo Brunelleschi: a Santa Maria del Fiore kupolája, Firenzeromán és gótikus stílusú bazilika, a campaniele­t (harangtorony) Giotto tervezteBrunelleschi többek között a római Pantheon kupoláját is tanulmányozta – nyolcszögű kupoladobra húzta fel a gótikus szerkezetű, bordás ívű kupoláját, amely 100 méteres magasságba emelkedik – mérnöki bravúr: a 40 méteres fesztávolságot kettős héjszerkezetű kupola fedi le (később Michelangelo is ebből a szerkezetből indult ki a Szent Péter­bazilika kupolájánál)– a kupola tetején lanterna (a felső megvilágítást biztosító toronyszerű építmény)

Filippo Brunelleschi: Ospedale degli Innocenti (Lelencház), Firenzea homlokzat klasszikus reneszánsz alkotás   az antik görög és római építészet formakincsét használja fel (pl. az ablakok felett →tympanon)  a gótika vertikalitása helyett a nyugodt, vízszintes irányt hangsúlyozza   a homlokzatot vízszintesen körbefutó → →övpárkányok tagolják   loggia (=oszlopokra vagy pillérekre támaszkodó nyitott árkádos folyosó vagy erkély)   a homlokzaton kör → →alakú majolika domborműveken csecsemőket láthatunk

Leon Battista Alberti: San Andrea­templom, Mantova – tympanon, féloszlopos tagolás, félköríves ablakok, boltíves kapuzat

   

Reneszánsz palotaépítészet   palazzo­k→

A gazdag kereskedőcsaládok hatalmuk és társadalmi rangjuk kifejezésére impozáns lakóépületeket emeltek   a palazzo­k (városi paloták) →reprezentatív alkotások (a portréfestészethez hasonlóan) Filippo Brunelleschi: Palazzo Pitti, FirenzeLeon Battista Alberti: Palazzo Rucellai, Firenzejellemzők: szabályos alaprajz, szimmetrikus homlokzat, zárt, nyugodt épülettömeg, hálósan tagolt homlokzat: a vízszintes irány hangsúlyozása a párkányokkal, a függőleges irány hangsúlyozása oszlopszerű tagolással, félköríves ablakokColosseum­motívum, kváderkő (négyszögű, faragott kő) vagy rusztikus nyers kő, nagy belmagasság (8­10 méter), az alsó szinten félemelet kis négyszögletes ablakokkalcentrális udvar   tágas,négyszögletű belső udvar , oszlopos árkádokkal   az antik római lakóházak átriumos udvarának mintájára   pl. → → →Medici­Ricardi palota belső udvara, Firenze

Reneszánsz lovasszobrokaz emberi test természethű ábrázolására törekedtek, előképük Marcus Aurelius ókori lovasszobraDonatello: Gattamelata lovasszobra, Padovaaz egyik első önálló reneszánsz körplasztika, az emlékműszobrászat egyik első példája   ló és lovasa egységben van, merev kompozíció, →túlzottan egyirányú mozgás, kevésbé életszerű ábrázolásAndrea Verrochio: Colleoni lovasszobra, VelenceVerrochio ismerte a ló anatómiáját, ló és lovasa egységben van, harmonikus a mozgásuk, életszerű ábrázolás, a lovas tekintete portrészerű

Reneszánsz portréfestészeta quattrocento első harmadában jelentkezett új műfajként   reprezentatív alkotások, a polgárság erejét szimbolizálják, jellemábrázolás, az →egyéniség hangsúlyozásaPiero della Francesca: Federico da Montefeltro és felesége„éremszerű”, profilban történő beállítás, realisztikus, valósághű arc, a háttérben természeti táj, már nem paravánszerű   a térmélység →fokozza a porté életszerűségéta perspektivikus ábrázolás fajtái  1. → vonalperspektíva=a közeli vonalak erőteljesebbek, a távoliak halványabbak, 2. levegőperspektíva=a távolba vesző épületek vagy hegyek színét a levegő „elszínezi”, halványabban és kékes árnyalatban jelennek meg, 3. színperspektíva=a közeli színek telítettebbek, a távoliak tompábbak, a meleg színeket közelebbinek érzékeljük, mint a hideg színeket

Sandro Botticelli: Vénusz születéseSandro Botticelli: Primaveraantik mitológiai témák, a virágos rét közepén Vénusz látható, fölötte Ámor, jobb oldalon Zefír szélisten megérinti a nimfát, aki Flórává, a tavasz jelképévé változik, jobboldalon Vénusz kísérői, a három Grácia körtáncot lejtenek, mellettük Merkúr űzi el a közeledő felhőket egy kígyós bottal, a szereplők határozottan emelkednek ki a sötét háttérből, a kép a atavsz és a szerelem ébredésének a jelképe   festői →allegória

   

Cinquecento, 1500­as évekérett reneszánsz   előrevetíti egy új stíluskorszak megjelenését (manierizmus), a kiemelkedő művészegyéniségek kora→Amerika felfedezése   a gazdasági súlypont áttevődött az Atlanti­óceán partvidékére   a polgárság meggazdagodása lelassult   az → → →Egyház hatalma megerősödött   a pápák nagyszabású építkezésekbe fogtak   a cinquecento központja → → RómaDonato Bramante: Tempietto, Róma   kör alaprajz   antik előképe a római Veszta­szüzek temploma, harmonikus arányok, centrális → →alaprajz, balusztrád (bábos kőkorlát), laterna (= a kupola tetején lévő, ablakokkal áttört tornyocska)Bramante II. Gyula pápa főépítésze volt, ő kezdett hozzá a Szent Péter székesegyház újjáépítéséhez, amelyhez centrális, görög kereszt alaprajzot tervezett 

Leonardo da Vinci (1452­1519)   → festő, szobrász, hadmérnök, természettudós   polihisztor, tükörírással írt→élete utolsó éveiben I. Ferenc francia király meghívására Franciaországba költözött, itt is halt meg, Amboise­ban, ahol ma Leonardo­múzeum mutatja be munkáit, elsősorban találmányait, felfedezéseitMona Lisa   (=Gioconda), háromszög kompozíció, → sfumato=a fény és árnyékhatár gyengéd, füstszerű átmeneteAz utolsó vacsora, a milánói Santa Maria delle Grazie kolostorban található, centrális, szimmetrikus kompozíció, egyiránypontos perspektivikus térbe szerkesztve, a háttérben természeti táj, az ablakok kihangsúlyozzák Krisztus alakját, az apostolok hármas csoportokban jelennek megSzent Anna harmadmagával   gúlakompozíció, levegőperspektíva, sfumato, a kép hármas tagolása: előtér, középtér, háttér→Sziklás Madonna

Michelangelo Buonarroti (1475­1564)   elsősorban szobrász, de építész és festő is, szonetteket is írt→Dávid szobor   Firenze jelképévé vált, antik görög póz, kontraposzt, nyugalmat árasztó, harmonikus szobor, a kor  szépségeszményét →mutatja be, a tökéletes arányú testet, a testi tökéletesség erkölcsi erénnyel párosul (Donatello és Verocchio is készítettek Dávid szobrot)Mózes szobor, Róma   II. Gyula pápa síremlékéhez készítette Mózes alakját, egynézetre készült szobor→Giuliano és Lorenzo de Medici síremléke, Firenze   architektonikus szerkezetű síremlék, Giuliano szarkofágján a Nappal és az Éjszaka →allegorikus alakjai fekszenek, Lorenzo szarkofágján a Hajnal és az Alkony allegorikus alakjai láthatóak, háromszög kompozícióba foglalva, Lorenzo és Giuliano alakjait ókori római öltözetben mintázta megPieta   az egyetlen műve, amelyet szignált, carrarai márványból készült, gúlakompozíció→Sixtus­kápolna mennyezetfreskói, Róma, Vatikán   1508­1512 között, II. Gyula pápa megbízásából készítette az 54 négyzetméteres →freskót, a mennyezet középső kilenc sávjában: a Világ teremtése, az Ember teremtése, Bűnbeesés, Kiűzetés, Noé története, Özönvíz, oldalt lunettákban, az épületszerkezethez igazodva Krisztus eljövetelét megjövendölő Próféták és Szibillák alakjaiUtolsó ítélet → a Sixtus­kápolna főfalán, manierista stílusjegyek

Raffaello Santi 1483­1520)Sixtusi Madonna → a felhőn sétáló Madonna megjelenik Szent Borbála és II. Sixtus pápa előtt, Mária alakjában a festő szerelmét láthatjuk, háromszög kompozícióEszterházy Madonna, Mária eljegyzése, Három gráciaAthéni iskola   →  A vatikáni Stanza della Segnatura­ban található (stanza=pápai lakosztály), antik építészeti környezetbe helyezi az ókori tudósok, filozófusok alakjait, dongaboltozatos, kazettás mennyezet, középen Platón és Arisztotelész alakjai, Platón felfelé mutat, az ideákra utalva, míg Arisztotelész lefelé mutat, a metafizika fontosságát hangsúlyozza, a világról alkotott felfogásukat kéztartásukkal is jelzik, Platón alakját valószínűleg Leonardóról mintázta, míg Arisztotelészét Bramanatéról, a két főalak előtt Hérakleitosz egy nagy kőkockára könyököl (Michelangelo arcvonásail), és Diogenész hever előttük

   

Reneszánsz a Németalföldön­ kereskedelem, városiasodás   megerősödött polgárság, megrendelők→­ a természeti környezet valósághű, részletes megjelenítése

Jan van Eyck: Arnolfini házaspár    → németalföldi reneszánsz belső, egészalakos kettős portré, valószínűleg az eljegyzés alkalmából készült, a háttérben a tükörben a festő alakját láthatjuk, a tükör fölött felirat: Jan van Eyck fuit hic. (Jan van Eyck itt járt), Jan van Eyck­nek tulajdonítják az olajfestés technikájának feltalálását, ez az első olajfestmény

Albrecht Dürer (1471­1528) → fa­és rézmetszeteket készített, részletgazdagság, természetszeretetApokalipszis fametszet sorozat , Az Apokalipszis lovasai   a halál, a háború, a pestis és az éhínség lovasai→Melankólia, rézmetszet → a középkorban a melankolikus természetet az alkotó ember tulajdonságának vélték, Dürer szellemi önarcképe is lehet a grafikaÁdám és Éva, rézmetszet

rézmetszet   mélynyomás→fametszet   magasnyomás→

Hieronymus Bosch: Gyönyörök kertjeszárnyas oltár, triptichon középső táblája, fantasztikus, mágikus világ, a képzelet különös élőlényei furcsa játékot űznek az emberekkel, a Fiatalság kútja látható középen, Bosch festészete a szürrealizmus előfutárának tekinthető

ifj. Hans Holbein: Követeka középen levő csendélet jelképes tárgyai (a lant elpattant húrja, az időmérő eszköz számlapjáról leolvasható pontos idő) a szépség és az élet mulandóságára emlékeztetnek, anamorfózis (optikailag eltorzított ábra, amely csak egy bizonyos szemszögből nyer értelmet), a kép előterében egy eltorzított koponya látható

id. Pieter Brueghel: Parasztlakodalom, Farsang és böjt harcaparaszti életből vett zsánerképeket festett   „Paraszt Bruegel”→

   

Reneszánsz művészet Magyarországon

Mátyás király pártfogásának köszönhetően az 1470–es években honosodik meg Magyarországon (nagy szerepe van Vitéz Jánosnak és Mátyás olasz származású felségének, AragóniaBeatrixnak) ­ Mátyás udvarában számos itáliai művész dolgozottA reneszánsz elterjedése már II. Ulászló és II. Lajos uralkodásának idejére esik

1470­es évek – visegrádi palota építése– díszudvar, Herkules­kútbudai várpalota építése (elpusztult a reneszánsz része)Tatai vadászkastély1500­as évek – ekkor épült a sárospataki vár Perényi­loggiája (loggia = oszlopokra vagy pillérekre támaszkodó nyitott árkádos folyosó vagy erkély), jellemző még a bábos korlátBakócz­kápolna, Esztergom – Bakócz Tamás esztergomi érsek emeltette, saját sírhelyének szánta, görögkereszt alaprajz, centrális elrendezés (!), vörösmárvány lapok, fehér márványoltár, 1800­as években 1600 elemre szedték szét és az új székesegyházba építették

Báthori­madonna – Báthori András számára készült dombormű – firenzei quattrocento hatásaGian Cristoforo Romano: Mátyás és Beatrix domborműve

M. S. Mester: Mária és Erzsébet találkozása ­ későgótikus stílus, reneszánsz elemekkel (gótikus S­sziluett, reneszánsz stílusjegy: a háttér tájkép, Selmecbánya látképe, a háttér és a drapériák mozgása utal az alakok érzelmi állapotára, az előtérben anatomikus pontossággal megrajzolt virágok)

Corvinák – a Corvina könyvtár gyűjteménye 2500 kötetből állt – a kódexek egy része itáliai, flamand, cseh műhelyekben készült, de Mátyás létrehozott egy budai könyvmásoló és miniátorműhelyt is  ­ pl. Philostratus­kódex (Mátyás király hiteles portréjával), könyvkötészettel is foglalkoztak – aranyozott és festett borjúbőr vagy selyemkötéssel borították a könyveket