2

Impresszum

A RESearch a BME Lakóépülettervezési Tanszéke ésa Közösségben Élni kezdeményezés által kiadott éves kiadvány.

Az itt megjelenő írásokat a BME Lakóépülettervezési Tanszék Tanszéki kutatások című tárgyán résztvevő diákok munkáiból válogattuk.Jelen szám a 2013/2014-es tanév anyagait mutatja be.

Kiadó:Lakóépülettervezési TanszékBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3., K273.

együttműködve a

Közösségben Élni kezdeményezéssel.

Szerkesztés, design:Közösségben Élni

A kiadványban szereplő írások a szerzők szellemi tulajdonai.Bármely részének felhasználása kizárólag megfelelő forrásmegjelölés mellett engedélyezett.

Az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk.

2014. november

RESearch - Tanszéki KutatásokISBN 978-963-313-130-5

keywords: architecture, research, education, methodology, cohousing, shared economy

BME Lakóépülettervezési Tanszék honlap:http://www.lako.bme.hu

Tanszéki Kutatások blog: http://res-lako.blogspot.hu

Közösségben Élni blog:http://kozossegbenelni.blogspot.hu

3

Tartalomjegyzék

4 Előszó

5 Kutatási módszerek Közösségben Élni - kezdeményezés a magyarországi közösségi lakozásért

6 Lakható, de lakatlan - Használaton kívüli épületek újrahasznosítása kooperatív lakóközösségek beköltözésével

10 Kollektív ház hosszú távú működése - A kollektív ház tovább tud-e élni, mint a közösség, amiért létre jött?

18 Fenntartható időslakozás - Nyugat-európai kooperatív otthonok

24 Közösségi élet vizsgálata és fejlesztésének lehetőségei a budapesti bérházakban

28 Az Óbudai Gázgyár lakótelepének fejlesztési lehetőségei

34 Közösség és térszerkezet viszonyának vizsgálata egy százéves, nyolcadik kerületi bérházban

Perényi Tamás DLA

Közösségben Élni

Árkovics Lilla, Horogh Petra

Babos Annamária, Lukács Zsófia Ilona

Lánczky Julianna, Szakolczai Alida

Miklós Bernadett, Treszkai Anett

Balázs Bálint, Köves Bálint

Somogyi Adrienn, Zalavári Sára

Tarta

lom

jegyz

ék

4

Előszó

Tanszéki kutatás-

avagy az elméleti kutatás fontossága az építészetben

Magas szintű egyetemi képzés elképzelhetetlen szakterületi kutatás nélkül. A „Tanszéki kutatás” című tantárgy célja, hogy a hallgató-kat a Lakóépülettervezési Tanszéken évente megújuló kutatási témáiba bevonjuk és aktív részvételen keresztül megismertessük velük a professzionális kutatás folyamatait és módszertanát. Az is cél, hogy a jelentős innovációs potenciált jelentő hallgatóság ötletei is becsatornázódjanak a tanszék szellemi életébe. A kutatási témákat évente hirdetjük meg, az éveken átívelő kutatási projektek mellett. A hallgatók elsősorban ezekhez a meghirdetett témákhoz csatlakoznak, de lehetőség van arra is, hogy a tanszék a hallgatók által felvezetett témát fogadjon be.A tanszék kutatásai jelenleg kétirányúak: egyrészt a lakóházak fenntarthatósági, energetikai kérdéseivel foglalkozunk, másrészt a tan-szék profiljához kötődő, a lakozás (housing) tematikájának kérdéseit vizsgáljuk.

A kutatási tárgy keretében az 2013/14-es tanév mindkét félévében a közösségi lakozás különböző formáival foglalkoztunk. Az elmúlt évek gazdasági recessziója különösen érzékenyen érintette az építőipart, azon belül is a lakásépítést. A felépült lakások számának fo-lyamatos és drámai csökkenése, ill. a megváltozott társadalmi-kulturális közeg egyértelművé tette, hogy a válság után új alapokat kell keresni a lakásszektor fejlesztésének. A tisztán piaci alapon működő rendszerek mellett fel kell mutatni azok alternatíváit, különösen azért is, mert a válság az életmódunk felülvizsgálatát is kikényszerítette.

A közösségi lakozás formái nagyrészt ismeretlenek Magyarországon, nincsenek működő példák, melyeket elemezni lehetne, melyek közül választhatnak a lakást keresők, pedig sok emberben lappang a vágy más típusú lakásformák iránt. A meglévő külföldi példák bemutatása ezért nemcsak az építészek számára fontos, hanem mindenkinek, aki keresi a meglévőtől eltérő, az igényeihez illeszkedő lakhatási formát.

Jelen kiadványban hat kutatást mutatunk be. A kutatásokat és az írásokat két fős csoportok készítették a Tanszéki kutatások című két kredites tárgy keretén belül. A munkák a 2013/14-es tanév során készültek, melyeket az év végén egy kiállításon is megtekinthettek az érdeklődők. A hallgatók munkái olyan kortárs problémákat vizsgálnak, mint az idősek lakhatási helyzete Magyarországon, a miskolci Kollektív Ház működése, vagy az üresen álló budapesti ingatlanok újrahasznosítása.

Tárgyfelelős: Perényi Tamás DLAA tárgy oktatói: Glatz Zsófia, Komlósi Bence, Konczné Theisler Katalin, Koncz Péter

Elős

zó

5

Kutatási módszerA tantárgy elsődleges célja, hogy az építész hallgatók minél alaposabban megismerkedjenek az elméleti kutatás metodikájával és elsajátítsák a tudományos építészeti írás alapjait. Az oktatók a tantárgy keretein belül használt kutatási módszert külföldi tanulmányaik során ismerték meg. Az eredetlileg egy éves kutatási munkára kifejlesztett módszer előnye a jól struktúrált, szakaszokra bontott rend-szer, mely könnyen adaptálható egy féléves kétkredites tárgyra. A félév során a csoportoknak heti konzultációkon és két workshopon kell bemutatniuk a kutatásaikat. A végeredmény egy választott kiméretű írásos anyag.A kutatás során a diákok bármilyen témát választhatnak, de a tárgy oktatói számára kiemelt szerepet kap a közösségi- és kooperatív lakozás.

Közösségben Élni-

kezdeményezés a magyarországi közösségi lakozásértA kooperatívok / cohousing-ok - olyan önkéntes lakozási formák, melyek privát lakóegységek és megosztott közösségi funkciók elegyei; amelyekben a lakók és a használók közös célok és érdekek mentén, a közösségi összefogás erejével fejlesztik lakozási feltét-eleiket és lakókörnyezetüket. A lakók közösen tervezik és menedzselik a lakóközösség feladatait. A lakók által kezdeményezett, azaz alulról induló - bottom-up - szerveződésüknek köszönhetően függetlenek a politikai változásoktól és a piaci trendektől, valós igényekre adnak választ, ezáltal hosszú távon kínálnak fenntartható lakozási lehetőségeket. Lehetőség van közös programok - gyerekfelügyelet, ünneplés, főzés, kertészkedés - szervezésére, és beleszólni a lakóközösséget érintő ügyekbe. A közös használatú dolgok lehetnek közös konyhák és nappalik, vendégszobák, mosókonyhák, szauna és rekreációs helyiségek, különböző előfizetések, ritkábban hasz-nált tárgyak, öko dolgok vagy akár napelemek. A kooperatív funkciók előmozdítják a szomszédok közti interakciót, a lakók szociális és gyakorlati javát szolgálva.

A cohousing-ok lakásszövetkezeti működésének köszönhetően a lakók maguk határozhatják meg a közösség működési szabályait, közös céljait. A lakásszövetkezet minden lakója tagja a lakásszövetkezetnek, de a lakókon kívül lehetnek külső tagok is. A nyugat-európai példák azt mutatják, hogy a lakásszövetkezetek hosszú távú stabilitásuknak köszönhetően jó befektetésnek minősülnek, így a nem itt lakó tagok is profitálhatnak a részvételből. Ez a cohousing-ok gazdasági stabilitását is tovább segíti.

A lakók maguk határozhatják meg, hogy kik lesznek az új szomszédok. Ennek köszönhetően a lakóközösség folyamatosan alakít-hatja összetételét. A közös céloknak köszönhetően a jelentkezők is előre fogják tudni, hogy mire számíthatnak a cohousing-ba való beköltözés után.

Fontosnak tartjuk, hogy a cohousing-ok lakóközössége vegyes összetételű legyen. Így mindenki aktívan részt tud venni a közösség különböző feladatainak elvégzésében. Például az idősek tudják segíteni az elfoglalt fiatal szülőket gyerekfelügyelettel, míg a fiatalok tudják segíteni az időseket a bevásárlásban. A különböző társadalmi rétegek egymáshoz közeliítése is fontos célja a lakásszövetke-zeteknek.

A 2012-ben alakult ”Közösségben Élni” kezdeményezés a kooperatívokat/cohousing-okat és lakás-szövetkezeteket látja egyik le-hetséges eszközként a mai magyarországi lakáshelyzet és az ebből fakadó társadalmi problémák javítására. Célunk, hogy minél több információt megszerezzünk és megosszunk a kóperatívokról, illetve hogy szakmai segítséggel támogassuk a hazai közösségek létrehozását.

Kuta

tási

mód

szer

, Köz

össé

gben

Éln

i

6La

khat

ó, d

e lak

atlan

Ábra 1. A példák adatait összehasonlító táblázat Forrás: a szerzők által készített ábra

„Budapesten járva lépten-nyomon üres épületekbe botlunk. A belvárosi kerületekben kiadatlan üzletek, elárvult iskolák és be-deszkázott lakóépületek, a külvárosokban elhagyatott kórházak, üres szállodák és félbehagyott építkezések sorakoznak olyan mennyiségben, hogy hasznos területüket összeadva egy egész budapesti kerületet megtöltenének, nem is beszélve a fővárosi vasútvonalak körül gyülekező üres MÁV-épületekről. A hosszú távon kihasználatlan üres ingatlanok a gazdasági válságról árul-kodnak, de nem csak arról: a rugalmatlan, válság előtti ingatlan-kezelői koncepciókról is, amelyek nem képesek lépést tartani a megváltozott körülményekkel.” 1

A jelen kutatás abból a feltételezésből indult ki, hogy a budapesti lakatlan épületek fenntartható revitalizációjára a kooperatív kö-zösség beköltözése megoldást nyújt.

Lakatlan épületek„Minden ingatlanrendszer fontos eleme az ’üresen álló’, külön-ben lehetetlen volna kiadó lakásokat, üzleteket, irodákat találni. Ugyanakkor egy bizonyos arány felett ez a pazarlás mindenki szá-mára káros. A tulajdonos kiadatlan üzlete, lakása, irodája után is fizeti a rezsiköltségeket, a használatlan ingatlan állapota romlik, és ez a folyamat csökkenti az értékét.” 2

A használaton kívüli, társadalom számára haszontalan épületek revitalizációja a városok fenntartható fejlődésének fontos lépése. Minden egyes használaton kívüli épületet definiál az, hogy ki a tulajdonosa, milyen állapotú maga az épület és hogy miért vált használhatatlanná. Ezek olyan meghatározó tényezők, melyek az esetleges jövőbeni újrahasznosítás során fontos szerepet tölt-hetnek be. Egy elutasító tulajdonos, egy életveszélyes állapotú ingatlan vagy akár egy épülethez kötődő köztudatban lévő emlék is alkalmatlanná teheti az ideális helyen található ingatlan további felhasználását.Budapesten a városi vezetőség tavaly kezdett el ráeszmélni az üresen álló épületek problémájára. 2012-ben Ughy Attila, a fővá-ros városképvédelmi és városfejlesztési tanácsnoka többedma-gával kidolgozott egy koncepciót az üres kirakatok hasznosításá-ra („Rögtön jövök!”), az ötlet most jutott megvalósítási szakaszba. A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) is felismerte a problémát és

1 Polyák Levente (2013) „Lakatlan szigetek” in Magyar Narancs 2013/30. (07.25)2 Polyák Levente (2013) „Lakatlan szigetek” in Magyar Narancs 2013/30. (07.25)

„LAKATLAN” néven elindította programját és pályázatot hirdetett „Töltsd újra!”néven a Norvég Civil Támogatási Alap segítségével. Céljuk: megtalálni a megfelelő üresen álló épületet a helyet kere-ső innovatív közösségi kezdeményezések számára. Az átmeneti jellegű hasznosítással szemben a kutatás az épület egészét érin-tő hosszú távú fenntartható revitalizálására mutat megoldást a kooperatív lakófunkció beköltözésével.

KooperatívokA kooperatív lakóközösségben lakás gazdaságilag, közösségi-leg, kulturálisan és környezeti szempontból is fenntartható lakha-tási forma. A kooperatív lakóközösség - részben a más tulajdoni viszonyok és részben a közös célokban való gondolkodásmód miatt - jobban gondozza az épület egészét, mint a hagyományos társasházban lakók. Ez egy nem újonnan épült épület esetében még fontosabb. Így a kooperatívok beköltözése a lakatlan épü-letek esetében hosszú távú és fenntartható megoldása lehetne.

PéldaprojektekNyugat-Európában és Amerikában is rengeteg példa van arra, hogy a korábban használaton kívüli épületbe kooperatív közös-ség költözött. Ezek az épületek – ha funkcióváltással is- újra használatban vannak. A kiválasztott példák között különböző léptékű és eltérő eredeti funkciójú épületekben élő kooperatív közösségek vannak felsorolva. Minden példánál szerepelnek a korábbi és a jelenlegi épületre és a lakóközösségre vonatkozó fő adatok.

Az előzetes feltételezésekkel szemben a kooperatív közösségek nemcsak az alapvetően nagyobb terekkel rendelkező (Grote Pyr) vagy akár flexibilisen alakítható épülettípusokat (Karthago), ha-nem merevebb rendszerű társasházakat (Basel) is sikeresen ala-kítottak át a saját közösségi, fél-privát és privát terekkel szemben támasztott igényeiknek megfelelően. Egy nagyobb léptékű, funk-ciójának megfelelően kötött alaprajzú középület átalakításával jól szemléltethető ez a megállapítást.

Lakható, de lakatlan-

Használaton kívüli épületek újrahasznosítása kooperatív lakóközösségek beköltözésével

7Ár

kovic

s Li

lla, H

orog

h Pe

tra

Ábra 2. Grote Pyr, Hága (Hollandia)Forrás: a képet Konczné Theisler Katalin készítette

Ábra 3. Karthago, Zürich (Svájc) Forrás: http://www.karthago.ch/docs/galleries

letöltve:2013.10.15.

Ábra 4. Postlip Hall, Gloucestershire (Anglia) Forrás: http://www.cohousing.org.uk/postlip-community-0

letöltve: 2014.05.06.

Ábra 5. Barenfelstrasse 34, Basel (Svájc) Forrás: http://www.baerenfelserstrasse.ch/bilder.html

letöltve: 2013.10.09.

Ábra 6. Dreieck, Zürich (Svájc) Forrás: http://www.dasdreieck.ch/index.php?id=23&gID=17#

letöltve:2013.05.20.

Ábra 7. Swan’s Market, Oakland (USA) Forrás: http://www.swansway.com/slideshow/

letöltve: 2014.05.06.

8

Ábra 10. Több generáció együttélése Forrás: http://co-housing-cultures.net/projects/alte-schule-karlshorst/?lang=enhttp://www.selbstbau-eg.de/projekte

letöltve: 2014.05.06.

Lakh

ató,

de

lakat

lan

Ábra 11. A közösség számára fontos a szociálisan érzékeny gondolkozás Forrás: http://co-housing-cultures.net/projects/alte-schule-karlshorst/?lang=enhttp://www.selbstbau-eg.de/projekte

letöltve: 2014.05.06.

Ábra 12. Előnyök Forrás: a szerzők által készített ábra

Ábra 8. Alte Schule, Karlshort, Berlin Forrás: http://co-housing-cultures.net/projects/alte-schule-karlshorst/?lang=enhttp://www.selbstbau-eg.de/projekte

letöltve: 2014.05.06.

Ábra 9. A lépcsőház, mint fontos közösségi tér Forrás: http://co-housing-cultures.net/projects/alte-schule-karlshorst/?lang=enhttp://www.selbstbau-eg.de/projekte

letöltve: 2014.05.06.

Ábra 13. Előnyök és hátrányok Forrás: a szerzők által készített ábra

9

Kiválasztott projektAltes Schule

A projekt fő célja a közösségteremtés, a generációk közötti köl-csönös segítségnyújtás és fenntartható lakás-teremtés volt. A lakások egyharmada idősek és fogyatékkal élők számára van fenntartva, ezzel is elősegítve társadalmi integrációjukat. Hat lakás akadálymentesített, de az épület többi része is akadály-mentes – beleértve a régi iskola épületet is – az emeleti lakások kivételével. Az épület helyet ad egy gyermekotthonnak is olyan fiataloknak, akik különböző okokból nem élhetnek a családjukkal.

Az iskola 1907-ben épült, Berlin háború utáni megszállása alatt az orosz hivatalnokok gyerekei tanulhattak ott. Már 14 éve üre-sen állt, mire a közösség megmentette. Egy, többek között lak-hatással is foglalkozó alapítvány a SelbstBau nagyobb adomá-nyának segítségével, megvásárolta az épületet, és hosszútávra (99 év) bérbe adta a lakóközösségnek. Ez a partnerség részben biztosítja a projekt hosszú távú fenntarthatóságát. A „SelbstBau Rental Cooperative”-ot 1990-ben alapították. 2006-ban kezdtek bele a példaértékű kezdeményezésbe és vették meg a régi mű-emlék iskola épületet. Az alapítvány már több mint 20 épületet szerzett meg Berlinben és újította fel kooperatív lakóközösségek számára, a jövőbeni lakók együttműködésével.

Különleges szerep:Multi-generációs ház: legalább a lakások 1/3-át idősek, fogya-tékkal élők lakják, a lakások 2/3-ának alaprajza akadálymentes. Előnyt élveznek a nagycsaládosok és alacsony jövedelműek is.

Jogi forma és tulajdoni viszonyok:Bérlés: Non-profit alapítványtól (Stiftung trias), hosszú távú bérleti szerződéssel.

Épület típusa:Régi iskolaépület újrahasznosítása vegyes típusú családok kooperatív együttélésével.

Projekt fejlesztése: 2006–2008

Lakások:60 lakó, korosztály: 0–80például: családok, egyedülállók, idősekKözösségi terek:Közösségi épület: 40 m²Biciklitároló és tároló: 40 m²Kert és játszótér: 3000 m²

Egyéb terek:Gyerekek háza: 245 m²Irodák: 270 m²

Épület alapterülete:5000 m²Össz. terület1982 m²

Lakások:21 (55–155 m²)egyedülálló lakások, és társbérletek

Bérleti díj (2010):4,65–7,50 €/m² havontaKooperatív letét: 500 €taralmazza: közösségi terek használatát is

Teljes kötlség:3.300.000 €

Építészek:Thommes, Weißheimer Anita EngelmannGundelfingerstraße 10/1110318 Berlin, Germany

KiértékelésRészben a talált példák alapján következtetésképp elmondható, hogy a használaton kívüli épületek általános revitalizálása milyen előnyökkel jár az épület, a tulajdonos, a használatba-vevő (nem feltétlenül lakók) és a környék számára. A felsorolás kiegészül – külön oszlopban kiemelve – azokkal az előnyökkel, melyek abból származnak, hogy a használatba-vevő kifejezetten egy koopera-tív lakóközösség.Azonban nem elég, ha a „beköltözni vágyók” és az épület meg-találja egymást, az együtt dolgozást nagyban befolyásolják a már említett tulajdoni viszonyok. A kutatás kitér a kihasználatlan épü-letek tulajdonjogi viszonyainak előnyeire és hátrányaira is.(Lásd 12. és 13. Ábra)

ÖsszegzésÖsszességében elmondható, hogy a kutatás elején felállított hi-potézis – használaton kívüli épületek újrahasznosítására fenntart-ható megoldást nyújt egy kooperatív lakóközösség beköltözése - bebizonyosodott. A vizsgált példák, és az esettanulmányunk is mutatja, hogy közösségi lakozással revitalizálható egy kihaszná-latlan épület, még akkor is – vagy éppen emiatt - ha funkcióválto-zással is jár. Az ilyen típusú épület- újrafelhasználás mindenkép-pen előnyös az épület számára, főként azért, mert megállítja az épület amortizációját. Ha a revitalizáció kooperatív lakóközösség által történik, az új lehetőségeket rejt magában mindkét fél szá-mára.

Források- http://co-housing-cultures.net/projects/alte-schule-karlshorst/?lang=en- http://www.selbstbau-eg.de/projekte

Árko

vics

Lilla

, Hor

ogh

Petra

Keywordsabandoned, budapest, building, cohousing, community, hungary, living, multi-generation, revitalization, western europe

A kutatást és az írást készítette:Árkovics LillaHorogh Petra2014.01.12.

10

Kollektív ház hosszú távú működése

-A kollektív ház tovább tud-e élni,

mint a közösség, amiért létre jött?Bevezetés

A Budapesti Műszaki Egyetem Lakóépülettervezési Tanszéke 2013. őszén új kurzust indított, Tanszéki kutatások címmel. A kurzus alcíme: Közösségben élni. A tárgy kutatási területe a ko-operatív lakozási formák, magyarosítva: a kooperatívok. A kooperatív lakozás, vagyis a kooperatívok alatt olyan lakozá-si formákat értünk, ahol emberek csoportja valamilyen formá-ban együtt él és az együttélésüket közösen segítik elő. Például közösen hozzák létre a házat, amiben élnek, vagy közös célok érdekében egyesülnek, vagy közösen döntenek a ház sorsáról, vagyis egy közösséget alkotnak, akiknek közös céljuk van. A kutatásunk témáját azért találjuk fontosnak, mert jelenleg egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fenntartható fejlődésre, aminek fontos része lehet az, hogy közösségben éljünk. Fontos lenne szerintünk látni azt, hogy egyes helyzetekben életszerűbb, gaz-daságosabb és hatékonyabb lehet, ha többen együtt lakunk, mint az, ha mindenki egyedül próbál egy lakást fenntartani. Kö-zösségben élni nem csak gazdaságos, hanem az egyéni életmi-nőséget is javíthatja, nem beszélve a közösség formáló erejéről. A kooperatív lakozáson belül a kollektív házak működése keltette fel az érdeklődésünket. A kutatásunk elején találkoztunk a Mis-kolci Kollektív Házzal1, amiről megtudtuk, hogy Magyarországon ez volt az első ilyen (és azóta is az egyetlen), viszont ma már csak egyszerű társasházként funkcionál. Az a kérdés merült fel bennünk, vajon mi lehet az oka annak, hogy a kollektív ház meg-szűnik kollektív ház lenni? A közösségi házak/terek/kertek, a közösségformálás és össze-hozás manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Kér-dés azonban, hogy mi lesz ezekkel a kollektív funkciókkal az idő múlásával, ha már az eredeti közösség kiköltözött, lecserélődött?Cikkünkben azt szeretnénk bemutatni, hogy milyen válaszokat találtunk arra a kérdésre, hogy mitől szűnik meg egy kollektív ház, illetve, hogy az alkalmas-e a fenntartható használtra. Valamint le-írjuk azt a kritériumrendszert, ami a kutatásunk alapján szerintünk szükséges ahhoz, hogy egy kollektív ház hosszú távon működni tudjon.

Felmerülő kérdések és a hipotézisA Miskolci Kollektív Ház kapcsán felmerült az a kérdés, hogy van-e olyan kollektív ház, ami időben akkor épült, mint a miskolci és még mindig eredeti funkciója szerint működik. Ha van ilyen, akkor mi az oka annak, hogy az egyik működik a másik pedig nem?

Fő kutatási kérdésArra jutottunk, hogy a legfontosabb kérdés, amire választ kell ta-lálnunk az az, hogy mi kell ahhoz, hogy egy kollektív ház hosszú távon működjön.Vagyis mik azok a szempontok, amik megha-tározzák a ház és a közösség létezését, mik azok, amik biztosí-tani tudják, hogy egy kollektív ház több generáción keresztül is létezzen.

1 Tervező: Bodonyi Csaba, Épült: 1979.

Kolle

ktív

ház

hoss

zú tá

vú m

űköd

ése

További kérdésekAhhoz, hogy a fő kutatási kérdésünkre választ találjunk, előbb meg kell vizsgálnunk egyéb felmerülő kérdéseket. A miskolci példa kapcsán felvetődött, hogy mi történik egy kollektív házzal azután, hogy az azt létrehozó közösség elhagyja? Összekapcso-lódik-e szorosan a ház és az első közösség, ami létrehozta? Ha egy kollektív ház megszűnik kollektív házként tovább működni, akkor mi történik a közösségi tereivel? Hogyan használják azo-kat tovább, ha egyáltalán használják? Mivé tud átalakulni a funk-ció, és miért alakul át? Egy kollektív ház működése függ-e attól, hogy milyen közösség lakja? Fontos, hogy jól ismerjék egymást a lakók, vagy közös társadalmi háttérrel rendelkezzenek? Fonto-sak-e a létrehozás körülményei? Mi kell ahhoz, hogy a közösség fennmaradjon? Mi kell ahhoz, hogy a lakók lecserélődése után is legyen egy közös cél? Fontos-e a közös cél? Kell-e pontosan meghatározott szabályzat a közösségre vonatkozóan? Fontos-e az épület alaprajza, hogy a közösség jól tudjon működni?

HipotézisA kérdésekre adott elméleti válaszunk a következő: ahhoz, hogy egy kollektív ház hosszú távon – generációkon keresztül – mű-ködjön, folyamatosan éltető közösségre van szükség, akik az együttélés szabályait fenntartják a közös cél érdekében.

FogalmakA cikkben használt, és a kutatás során felmerült pár fogalom, amiket ebben a részben szeretnénk tisztázni.

Kooperatív fogalmaEzzel a fogalommal már a bevezetőben találkoztunk. Ezalatt a kooperatív/közösségi lakozás mindenféle formáját értjük, ahol a lakók közösen, a közös cél érdekében szereznek mindent.

Kollektív ház fogalma általában- Kooperatívok egy szinonimája.- Van minimum egy közösségi tér, amit minden lakó egyformán használhat, és ahol közösségi programokat szerveznek.- A közösségi teret arra is használják, hogy a ház lakói között az összetartozást erősítsék.- Van valamilyen közös célja a beköltöző/létrehozó közösségnek.

Kollektív ház általunk használt fogalma - Kooperatívok egy fajtája.- Egy házat értünk alatta, ahol a közösség lakik (kooperatív lehet, akár több ház csoportosulása is).- Olyan ház, amit kifejezetten azzal a céllal hoztak létre, hogy egy közösség kollektíven használja.- Van minimum egy közösségi tere, amit minden lakó egyformán használhat, és ahol közösségi programokat szerveznek.- A közösségi teret arra is használják, hogy a ház lakói között az összetartozást erősítsék.- Van közös célja a beköltöző/létrehozó közösségnek.

11Ba

bos

Anna

már

ia, L

ukác

s Zs

ófia

Ilona

Ábra 1. Az épület, háttérben a lakótelep, Kollektív Ház, MiskolcForrás: Kollektív ház Miskolc ‚79-‘09 - című kiadvány archívuma

Ábra 2. Földszinti alaprajz, Kollektív Ház, MiskolcForrás: Timon Kálmán: Korszerű kertes beépítések,

Műszaki Könyvkiadó, 1982

Ábra 3. Közös étkező tér a galériáról, Kollektív Ház, Miskolc Forrás: Kollektív ház Miskolc ‚79-‘09 - című kiadvány

archívuma

Ábra 4. Csoportkép a megalakulás időszakából, Kollektív Ház, Miskolc

Forrás: Kollektív ház Miskolc ‚79-‘09 - című kiadvány archívuma

Ábra 5. Az épület bejárati oldalának homlokzata régen, Kollektív Ház, Miskolc

Forrás: http://www.miskolcigaleria.hu/index.php?pid=54, letöltés: 2013.11.13.

Ábra 6. Az épület bejárati oldalának homlokzata ma, Kollektív Ház, Miskolc

Forrás: http://www.miskolcigaleria.hu/index.php?pid=54, letöltés: 2013.11.13.

12Ko

llekt

ív há

z ho

sszú

távú

műk

ödés

e

Ábra 7. A terület 1979-ben, Centraal Wonen Houtwijk, Hága Forrás: http://cwhoutwijk.nl/

letöltés: 2013.11.11.

Ábra 8. Közös belső udvar, Centraal Wonen Houtwijk, Hága Forrás: http://cwhoutwijk.nl/

letöltés: 2013.11.11.

Ábra 9. Főhadiszállás, Skolka - Sial, Ruprechtice, Liberec Forrás: SIAL: Liberec Association of Engineers and Architects, 1958-1990:

Czech Architecture Against the Stream - 74. oldal

Ábra 11. Közös reggeli az utcában, Barenfelserstrasse 34, Basel Forrás: http://www.baerenfelserstrasse.ch/images/morgenessen_baerenf.jpg

letöltés: 2013.11.24.

Ábra 10. Utca fesztivál, Barenfelserstrasse 34, Basel Forrás: http://co-housing-cultures.net/projects/barenfelserstrasse-34/

letöltés: 2013.11.24.

Ábra 12. Homlokzat, [RO*SA]22, Bécs Forrás: http://co-housing-cultures.net/projects/rosa22/

letöltés: 2013.11.07.

13Ba

bos

Anna

már

ia, L

ukác

s Zs

ófia

Ilona

Kooperatív lakozás definíciójaOlyan emberek társulása, akik közösen birtokolják és együttmű-ködve kezelik a saját és közös területeket. A tagok részesedéssel rendelkeznek a közös tulajdonból, amiért bérleti díjat fizetnek. Ez teszi lehetővé, hogy a lakást, amiben laknak a saját tulajdonuk-ként kezeljék és, hogy a közös területeket mindenki egyenlően használja és kezelje.2

A vizsgálati módszerA vizsgálat tárgya, az eredetileg kollektív házak mára nem kollek-tív házként való működésének lehetséges okainak kutatása. A vizsgálat alapját egy mintaprojekt, a Miskolci Kollektív Ház képe-zi. A kutatás során a mintaprojektet, és ahhoz valamilyen szem-pontból hasonló kollektív házakat gyűjtöttük össze és elemeztük. A mintaprojektet összehasonlítottuk más, hasonló időben épült kollektív házzal (ami most is kollektív házként működik), és meg-néztük, mi az eltérés közöttük. Több példát is kerestünk, amit össze tudunk hasonlítani a mintaprojekttel. A példák elemzésére létrehoztunk egy összehasonlító táblázatot. Az összehasonlító táblázatban a kulcsfontosságú vizsgálati szempontok, valamint az egyes példák alap információi találhatóak. A vizsgálati szem-pontok a kutatásunk kulcsszavai, amiket az alapján választottunk ki, hogy mi lehet az, ami meghatározhatja egy kollektív ház hosz-szú távú működését. A kulcsszavak a következők (14. Ábra):- tulajdonviszonyok – milyen társulási formában, kik a tulajdono-sok, hogyan oszlik meg a tulajdon.- lakóközösségbe való bejutás szempontjai – milyen kritériumo-kat szab meg a közösség arra vonatkozóan, hogy kik lehetnek az új lakók.- szabályzat, működés – milyen szabályzatot hoz a közösség a működésére vonatkozóan. Mennyire részletes, és mennyire szi-gorú a szabályzat. - közösségi terek (kinti, benti) – milyen közösségi terek vannak, azokat milyen programokra használják. - téri szituációk – milyen az alaprajzi, téri elrendezése az épület-nek. - lakóközösség változása – hogyan cserélődik a közösség, hirte-len vagy folyamatos változás. Az összehasonító táblázat előnye, hogy viszonylag gyorsan, több példát lehet egyszerre összehasonlítani, átláthatóan. Az egyes példák jellemzői könnyen beleilleszthetőek a táblázatba, és az átláthatóságnak köszönhetően a következtetés is könnyen levonható. A módszer hátránya, hogy nem tudja kezelni a példák minden jellemzőjét, valamint a szempontrendszer viszonylag ön-kényes megválasztása miatt univerzális következtetés nem von-ható le belőle.

A Miskolci Kollektív HázA kollektív házak hosszú távú működésének vizsgálatánál az első lépésként kiválasztott mintaprojekt a Miskolci Kollektív Ház volt. A következőkben ennek a kollektív házat ismertetjük általános és a kutatásunk tekintetében fontos szempontok alapján.

A Miskolci Kollektív Házat már a létrehozási körülményei is egye-dülállóvá teszik : Magyarországon a 70’-es évek végén néhány építészhallgató összefogásaként jött létre ez az épület. A közös céljuk az volt, hogy az akkori rendszer okozta nehéz helyze-tekben is együtt lakhassanak és dolgozhassanak, a kezdemé-nyezésükkel megteremtettek egy különleges közösségi lakó és munkahelyet. Ehhez hasonló épület azelőtt és azóta sem épült Magyarországon, tehát a Miskolci Kollektív ház az egyedüli, ami valaha kooperatívként működött.

Az épületet a korban használt paneles technológiával építették, a tervezésnél az volt az egyik kritérium, hogy ugyanannyi személy férhessen el a kollektív házban, mint egy azonos költségű típus-terv alapján készült panelépületben. A terv elkészítésére nyílt pá-lyázatot írtak ki, azonban ekkor nem rendelkeztek pontos képpel arról, hogy hogyan is szeretnének élni. Bodonyi Csaba nyertes terve valósult meg, amiben teljesen racionális alaprajzi elrende-zés figyelhető meg. Alapvetően egy nagy közös térre, folyosók-

2 A CoHousing Cultures, Institute for Creative Sustainability, September 2012, 40.-41. oldala alapján.

ra és a lakócellákra lehet osztani az épületeta A nagyon logikus alaprajzi elrendezésnek köszönhetően nem alakultak ki átmeneti terek, amik lehetőséget adtak volna például arra, hogy mások tudta nélkül lehessen elhagyni a házat.

Az épület kétszintes, mindkét szinten 14 lakással, a földszin-ti lakások elszeparált kertrésszel, az emeletiek erkéllyel rendel-keznek. Ezeken a külső tereken kívül még egy közös kerttel is rendelkeztek a ház lakói. A benti közös területek fő részét a nagy közös tér tette ki, ami flexibilis falakkal tetszőlegesen alakítható volt, itt dolgoztak, főztek, ettek és pihentek együtt a lakók. Ezen kívül létrehoztak egy játszószobát a gyerekeknek, egy vendég-szobát és egy galériát is, ahol kiállításokat rendeztek. Ezeket a közösségi tereket az építést követő tíz évben folyamatosan és aktívan használták, nagyon sok időt töltöttek együtt és állandóan vendégeket fogadtak.A lakók mennyisége folyamatosan változott, körülbelül 30-40-en laktak ott egy időben, gyerekes családok és egyedülállóak is. Az eredeti elképzeléshez képest nem csak építészek költöztek be a házba, több mérnök szakmából is kerültek ki lakók. Az együttla-kással kapcsolatos fő szabály az volt, hogy mindent közösen kell eldönteni. Ez a közös döntés igaz volt például a karbantartásra, és arra is, hogy ki költözzön be a házba, ha valaki már nem sze-retett volna tovább ott lakni. Ezzel a döntési rendszerrel nagyon sokáig minden problémát képesek voltak kezelni.A felhőtlen együttélésben mindig is voltak kisebb-nagyobb prob-lémák, amit az állandó együttlét okozhatott, azonban ezektől nagyon sokáig el tudtak tekinteni. A probléma a Rendszerváltás időszakában indult el, amikor az addig önkormányzati tulajdon-ban lévő lakásokat a lakóknak meg kellett venniük. Sokan ebben az időszakban kiköltöztek, többen pár éven belül hagyták el az épületet, s ma már csak páran laknak ott az eredeti lakók közül.A kezdeményezés, ami Magyarországon egyedülállónak számí-tott, ma már nem működik, jelenleg az épület egyszerű társas-házként üzemel, a közös időtöltés tereit ma senki sem használja. Az épület nyújtotta lehetőségek megengednék a kooperatív la-kozást, azonban a jelenlegi lakók ezt nem használják ki. Európá-ban máshol is akadnak ilyen pozitívan indult, de mára befulladt kezdeményezések, és számos olyan is, ahol a lakók jelenleg is kollektív háznak használják az épületet, és együtt élnek benne.

A következőkben néhány olyan példát mutatunk be ezekből a kooperatív házakból, amik valamilyen szempontból hasonlítanak a miskolci mintaprojektre, pontosabb képet adva ezáltal a kollek-tív házak működéséről.

További példákA kutatás során az összehasonlító vizsgálat elvégzéséhez a min-taprojekthez valamilyen szempontból hasonló kollektív házakat kerestünk. Az előző fejezetben kifejtettük, hogy Magyarországon a miskolci Kollektív Ház az egyedüli ilyen kooperatív épület, így másik magyar épülettel való összehasonlításra nem volt lehető-ségünk. Ezért az összehasonlítás kritériumai a következők voltak: az épület helye legyen volt szocialista ország, az építés ideje le-gyen nagyjából ugyanaz, és működjön most is kollektív házként. A kutatás szempontjából az összes olyan kollektív ház fontos lehet, ami az előző kritériumok valamelyikének megfelel. Az álta-lunk vizsgált egyes példákat a következőkben röviden tárgyaljuk, a teljes összehasonlító táblázat a mellékletben található meg.

Central Wonen Houtwijk, Hága (1979-81)

Ezt a példát azért vizsgáltuk, mert a létrehozás körülményei ha-sonlóak a miskolciéval: itt is önkormányzati támogatással valósult meg a projekt, valamint ugyanakkor jött létre a két épület (1979-80). A tulajdonviszonyok úgy alakulnak, hogy a lakók bérlik a la-kásokat az önkormányzattól. Összesen 49 lakás található benne. A háznak nagyon erős szabályzata van, minden feladatra van egy munkacsoportjuk (például a kert rendezésére, közös terek rend-ben tartására, programok szervezésére, stb.), és mindenkinek részt kell vennie legalább egyben. A lakók összetétele vegyes, mind korosztály, mind foglalkozás tekintetében. Az ötletet két

14Ko

llekt

ív há

z ho

sszú

távú

műk

ödés

eházaspár találta ki, akik hirdetést feladva további lakókat tobo-roztak, majd az önkormányzat segítségével valósították meg a tervet.

SIAL, Skolka, Csehország (1969-71)Ezt a példát azért választottuk, mert a létrehozása szinte teljesen megegyezik a mintaprojekttel. Építészek egy csoportja kialakított egy közös helyet, hogy együtt élhessenek és alkothassanak. A házban képzéseket, előadásokat is szerveztek, illetve műterem-házként is funkcionált. A projektet 15 építész alapította egy állami építészirodával közösen, aki a finanszírozást biztosította. A ház szabályzata nagyjából hasonlóképpen működött, mint egy kol-légiumban, meghatározták, hogy mindenki csak pár évet tölthet el itt. Az épületben csak építészek laktak, akik közös projekteken és tervpályázatokon indultak. Az épületet 2010-ben lebontották.

Barenfelserstrasse 34, Svájc (1974)Ez a példa azért került be a táblázatba, mert itt is egy csoport épí-tész kezdeményezésére jött létre valami új, ami addig nem volt. Ez volt az első „shared-place” utca Svájcban. Az építészek kez-deményezésére egy különleges szomszédsági viszony jött létre az utcában. Alapítottak egy szövetkezetet, aminek az volt a célja, hogy saját maguk újítsák fel a 21.-es szám alatti házat (amiben felnőttek). Ennek következtében az utca 33 épületéből 24 válto-zott lakóközösséggé, szövetkezetté. A lakások bérlakások, lakók általi önigazgatással, az ingatlan egy non-profit szervezet tulajdo-nában van. Szabályzatuk csak az utca használatára vonatkozik, ami annyit határoz meg, hogy minden közösséget érintő ügyet közösen kell eldönteni. Egyedülállóan erős közösségi élet folyik az utcákon és a saját kertekben, amit megnyitnak az utca szá-mára is.

[RO*SA]22 , Ausztria (2003)Ez a példa ugyan sokkal fiatalabb, mint a miskolci, viszont any-nyiban érdekes lehet, hogy láthatjuk, ma hogyan, milyen szabá-lyokkal hoznak létre egy kollektív házat. Ez a közösségi ház egy speciális indokkal született: kifejezetten női igényekre készült, a nők társadalmi helyzetének erősítése érdekében jött létre. A lakások bérlakások, amiket 10 év elteltével az ott lakók meg-vásárolhatnak. A szabályzatuk meglehetősen kötött, például viszonteladás csak akkor lehetséges, ha egy nő az érdekelt a megvételben, valamint a bérleti szerződést is csak nő írhatja alá. A beköltözéskor mindenkinek alá kell írnia, hogy aktívan részt fog venni a közösség életében. A lakóközösség ennek ellenére ve-gyes, nem csak nők lakják.

Előzetes konklúziókAz összehasonlító táblázat elkészítése után azt az előzetes kö-vetkeztetést vontuk le, hogy a kollektív ház hosszú távú működé-séhez a következők fontosak:- legyen valamilyen kohéziós erő, ami a közösséget összetartja.- legyen a közösségnek pontos, lefektetett szabályzata, ami részletesen kiterjed a közösséget érintő minden kérdésre.- legyen egy közös célja a közösségnek.- a közösségi- és magánfunkciót egyaránt kiszolgálni képes alap-rajzi és téri elrendezés legyen.- a tulajdonviszonyok egyértelműen elrendezettek legyenek, és kedvezőbb, ha az egyes lakások nem magántulajdonban van-nak.

Részletes elemzés - a mintaprojekt és a Centraal Wonen összehasonlítása

A vizsgált példaépületek közül egyet részletesen összehasonlí-tottunk a mintaprojekttel (Miskolci Kollektív Ház), hogy következ-tetéseket tudjunk levonni a kollektív ház hosszú távú működésére vonatkozóan. A kiválasztott példa a hágai Cantraal Wonen.

Különbségek és hasonlóságokA két épület építésének az éve szinte teljesen megegyezik. Mind-kettőt 1979-ben kezdték el építeni, csak a hágai építése kitoló-dott az 1980-as évre. Mint már említettük, a létrehozás körül-ményei is hasonlóak voltak, mindkét projektnél az önkormányzat segített a megvalósításban. A mellékletben található összeha-sonlító táblázatban jól látszik a két példa közötti hasonlóság és különbség. Ezért itt csak azokat a szempontokat említjük meg, amik a vizsgálat szempontjából fontosak, vagyis a kollektív házak hosszú távú működésével kapcsolatosak. Ezek a szempontok egyben a különbségeket is jelentik a két projekt között.

Mai működésAz összehasonlító vizsgálat alapját képező különbség a két pél-da között, hogy míg a miskolci ma már nem működik kollektív házként, addig a hágaiban a mai napig szerveznek közösségi programokat és a lakók egy közösségként élnek az épületben. Ennek az alapvető eltérésnek az okait a következő szempontok részletesebb vizsgálatával szeretnénk ismertetni.

TulajdonviszonyokFontos különbség, hogy míg a hágai példánál a lakók bérlők, ad-dig a miskolcinál jelenleg tulajdonosok. Kezdetben ez a miskolci háznál sem így volt, eleinte a lakások bérlemények voltak, ké-sőbb azonban privatizálták azokat, ez lehet az egyik oka annak, hogy nem kollektív házként használják már az épületet.

Közösségi terek, téri szituációkBár mindkét esetben találhatóak nagyobb és kisebb közössé-gi terek, amik különböző közös programokra használhatóak, a két téri elrendezés mégis lényegesen különbözik. Az alapvető különbség a két alaprajzi elrendezés között, hogy a Miskolci Kol-lektív Ház térrendezése nem árnyalt. Nincsenek átmeneti terek, egyik térből egyből a másikba érkezünk. Hiába van mindenki-nek egy „saját tere” (a lakása), ezáltal mégsem biztosított teljesen a magánszféra megélése, mivel az egyes lakásokból rögtön a közösségi térbe lépünk. Így nem lehet például észrevétlenül ki-menni a házból, nem lehetséges bármikor a nyugodt alvás vagy pihenés, illetve, ha a lakók akarnák, akkor sem tudnák kivonni magukat a közösségi programok alól. A hágai példaépület alap-rajza sokkal árnyaltabb, lehetőséget nyújtva ezzel a privát és a közösségi terek elválasztására és összeolvasztására is. Lakóközösség változásaSzintén fontos különbség a két projekt között, hogy a hágai példánál különös gondot fordítanak arra, hogy ki kerülhet be új lakóként, míg a miskolcinál ezt egy közös megbeszélés alkalmá-val döntötték el. Hágában precíz listát vezetnek a jelentkezőkről (tehát várólista van) és az ott lakók ismeretsége, valamint egy felállított sorrend alapján közösen választják ki a következő be-költözőt. Ezáltal a lakóközösség nagyjából fokozatosan változik, nincs hirtelen kicserélődés. Miskolcon ez is máshogyan alakult, a lakók többsége hirtelen költözött ki a Rendszerváltás után, és mára nagyon kevesen maradtak az eredeti lakók közül. Szabályzat, működésA hágai példánál nagyon pontos, precíz, szinte mindenre kiter-jedő szabályzatot találunk, írásban lefektetve. Egyrészt minden felmerülő problémára és feladatra működtetnek egy úgynevezett munkacsoportot, másrészt ezeknek a működése szabályozva van. Azt is megszabják, hogy az ott lakóknak egy-két munka-csoportban mindenképp részt kell venniük. Így pár-öt-tíz fős cso-port gondoskodik például az új lakók bekerüléséről, vagy a kert rendbetételéről, vagy akár a közös programok megszervezésé-ről. Ha valakinek nem tetszik az a munkacsoport, aminek tagja, akkor választhat helyette másikat. Fontos, hogy mindenki részt vegyen valamiben, ezáltal az egész ház működése mindenkinek egyaránt közös célja lesz. A miskolci Kollektív Háznál egyáltalán nem volt konkrét szabályzat, megbeszélték, hogy a fő szabály az, hogy minden közösséget érintő kérdést közösen kell eldön-teni, de nem fektettek le semmi egyéb alapszabályt. Valószínűleg ez volt a másik oka annak, hogy megszűnt funkciójában tovább működni.

15

Eredmények összefoglalásaA kutatás kezdeténél felállított hipotézis a következő volt: ahhoz, hogy egy kollektív ház hosszú távon – generációkon keresztül – működjön, folyamatosan éltető közösségre van szükség, akik az együttélés szabályait fenntartják a közös cél érdekében. A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a hipotézis bizonyos szempontból igaz volt. Egy kollektív ház hosszú távú működé-séhez egyaránt szükséges a folyamatosan jelenlévő, éltető kö-zösség és az általuk létrehozott és betartatott szabályzat. A hi-potézis szerint, akkor működhet hosszú távon egy kollektív ház, ha a lakóknak van egy közös céljuk és mindig annak megfelelően cselekednek. A kutatás során kiderült, hogy elég, ha a közös cél maga az együttélés és nem szükséges, hogy azon kívül egyéb közös érdekük legyen a lakóknak.

A kutatás eredményének használhatósága, további kutatási lehe-

tőségekManapság egyre népszerűbbek a kutatás tárgyát is képező ko-operatív illetve kollektív házak, egyre többen fordulnak a közössé-gi együttlakás felé. Ez a lakozási forma sok mindenkinek alkalmas lehet, és ezzel a jövőben sokak életszínvonalát lehetne javítani. Magyarországon egyre több kezdeményezés szól a közösségi együttlakás fontosságáról, valószínű, hogy nemsokára – Nyugat-Európához hasonlóan - itt is több kooperatív lakóhely kerül majd kialakításra. Ha Magyarországon egyre több ilyen kooperatív la-kóházat alakítanak majd ki, akkor egyre fontosabbá fog válni az a kérdés, hogy hogyan is működhetnének jól ezek az együttlakási formák. A közösségi együttlakás nagyon sokrétű, éppen ezért ez a tanulmány nem kíván teljes körűen mindent ismertetni a koope-ratív házak működéséről. A hosszú távú működés fontosságára hívja fel a figyelmet, illetve bemutatja, hogy a kooperatív házak-ban való együttlakás hosszú távú fenntartásának mik a követel-ményei. Az alkalmazott összehasonlító vizsgálati módot lehetne még több kollektív ház működésének vizsgálatához is felhasz-nálni, így egy még pontosabb képet kaphatnánk a működést befolyásoló tényezőkről. Ezáltal jelen kutatás lehetőséget nyújt, és alapja lehet egy későbbi részletesebb vizsgálatnak a kollektív házak működésével kapcsolatban.

Források- SIAL: Liberec Association of Engineers and Architects, 1958-1990: Czech Architecture Against the Stream- Kollektív ház Miskolc ‚79-‘09 - című kiadvány- Charles Durrett, Kathryn McCamant: Creating Cohousing, Buil-ding Sustainable Communities- Wohnbau: Alternative Baugruppen (2008-2010) - http://www.wohnbaualternativen.at/- http://www.miskolcigaleria.hu/index.php?pid=54 - utolsó letöl-tés: 2013. 11. 13.- http://co-housing-cultures.net/ - utolsó letöltés: 2013. 11. 16.- http://cwhoutwijk.nl/- utolsó letöltés: 2013. 12. 02.- http://www.maryon.ch/foundation/baerenfelserstrasse/#.UtPGN7TvbB9 - utolsó letöltés: 2013. 12. 17.- http://kozossegbenelni.blogspot.ch/2012/11/trudeslund-az-elso-generacio.html - utolsó letöltés: 2013. 11. 17.- http://www.frauenwohnprojekt.info/ - utolsó letöltés: 2013. 11. 06.- http://www.trudeslund.dk/ - utolsó letöltés: 2013. 11. 02.- http://www.baerenfelserstrasse.ch/- utolsó letöltés: 2013. 12. 06.

Keywordscollective house, community living, goal, hungary, miskolc, ow-nership structure, private, public, rule, space, sustainable, wes-tern europe

Babo

s An

nam

ária,

Luk

ács

Zsófi

a Ilo

na

Közös célmindkét esetben közös céllal indult a szerveződés, a miskolci példánál azonban a lakók hirtelen kicserélődése, a tulajdonviszo-nyok felborulása miatt ez a közös cél elhalványult. A hágai pél-dánál a közösséget formáló erő mindvégig fennmaradt, a lakók folyamatosan szem előtt tartják a közösség érdekét és azt, hogy együtt, egy közösségként éljenek.

Milyen szempontok határozzák meg valójában a kollektív ház működésétA részletesen elemzett két példából az következik, hogy az ösz-szehasonlító táblázatban már szereplő kulcsszavak valóban meghatározzák egy kollektív ház hosszú távú működését. Illetve az, ami az előzetes következtetésben is szerepelt, hogy legyen valamilyen kohéziós erő, ami a közösséget összetartja, egy kicsit módosult. Azt mondhatjuk, hogy nagyon fontos, hogy a kollektív házat létrehozó közösséget kezdetben valami összetartsa (közös cél, közös érdeklődés, az együttlakás szeretete, tulajdonképpen bármi), és még fontosabb, hogy ezt a közösséget összetartó erőt a későbbiekben fenntartsák. Ehhez szükségesek a pontos, lefek-tetett szabályok és az, hogy a lakóközösség fokozatosan alakul-jon át, hogy a szabályokat és hagyományokat fenn tudják tartani.

Ezek alapján a hosszú távú működéshez a következő szempon-tok szükségesek:- tulajdonviszonyok egyértelműen rendezettek- téri szituációk, árnyalt alaprajz- lakóközösség változása folyamatos - pontos, lefektetett szabályzat- közösséget folyamatosan összetartó erő

KövetkeztetésekA kutatás kezdeténél a fő kutatási kérdésünk az volt, hogy mi kell ahhoz, hogy egy kollektív ház hosszú távon működni tudjon. A vizsgálat során további kérdések is felmerültek, amik elősegítet-ték a kutatás menetének kialakítását. Az előzőekben bemutatott összehasonlító vizsgálat eredményei és az azokból levonható kö-vetkeztetések adják a választ a kutatási kérdésekre.

Általános következtetésekAz általános következtetés az, hogy egy kollektív ház hosszú távú működéséhez az szükséges, hogy az előző fejezet végén em-lített szempontok és kritériumok adottak legyenek. Ezek nélkül nagy valószínűséggel nem tud hosszú távon működni egy kol-lektív ház. További következtetés, hogy a szempontok között egy fontossági sorrendet is felállíthatunk. A legfontosabb a pontos, lefektetett szabályzat és az árnyalt téri elrendezés. A második legfontosabb kritérium az egyértelműen elrendezett tulajdonosi viszonyok. Ezt követi a közösséget folyamatosan összetartó erő, valamint a lakóközösség változásának folyamatossága.

Specifikus következtetésekKutatásunk építészeti vonatkozása a kollektív házak alaprajzi el-rendezésének és téri szituációinak vizsgálata. Az elemzések alap-ján azt mondhatjuk, nagyon fontos, hogy árnyalt téri elrendezése legyen a kollektív háznak. Ezalatt azt értjük, hogy a közösségi és magán terek egymásból átmenetet képezzenek, ne nyíljon közvetlenül egyik a másikból. Fontos, hogy a lakóknak lehessen saját terük, ahol a magánszférát nem zavarja semmi, illetve hogy kialakulhassanak a teljesen privát és a közösségi terek mellet félig privát és félig közösségi helyek is. Így a lakóknak lehetőségük nyílhat a pillanatnyi hangulatuknak megfelelően eldönteni, hogy mennyire engednek be másokat az életükbe.

Nem várt eredményekAz elemzésekből a tulajdonviszonyokra vonatkozólag meglepő következtetést vonhatunk le. Talán senki sem gondolná, hogy tisztábbak a viszonyok a közösségi életre vonatkozóan akkor, ha a lakók csak bérlők, mint amikor birtokolják a lakásokat. A vizsgá-lat azt mutatja, hogy sokkal inkább szem előtt tartják a közösségi életet és a közösséget fenntartó szempontokat akkor, ha nincs senkinek sem saját tulajdona. Az érdekek ekkor egyértelműek, egy közösségi érdek van és nem sok egyéni. Így a közösségi élet sokkal jobban és hatékonyabban tud működni.

16Ko

llekt

ív há

z ho

sszú

távú

műk

ödés

e

Ábra 14. és 15. Összehasonlító táblázatok Forrás: a szerzők által készített ábrák

Mellékletek

17

A kutatást és az írást készítette: Babos AnnamáriaLukács Zsófia Ilona 2014.01.12.

Babo

s An

nam

ária,

Luk

ács

Zsófi

a Ilo

na

18

Van-e létjogosultsága a külföldi formáknak Magyarországon?

Magyarországon jelenleg elhanyagolható a kooperatív idősottho-nok száma. A közösségi lakozás szemlélete nálunk nincs benne a köztudatban, így ennek lehetősége fel sem merül az időslako-zás szervezésekor. Ugyanakkor a fejlett országok többségében nagyon népszerű és elterjedt ez a forma. Ahhoz, hogy a külföldön igazoltan jól működő minta hazai alkalmazásának a lehetősége fölmerüljön, először meg kell ismerni és ismertetni a kooperatív időslakozás jellemzőit.

A dolgozat elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet a kooperatív időslakozási formákra, ismertesse a bennük rejlő, ma hazánkban még kiaknázatlan lehetőségeket. Emellett a kutatás fontos részét képezi a magyar idősek gondolkodásmódjának megismerése. Az erről gyűjtött információk segíthetnek abban, hogy az igénye-ikhez legjobban illeszkedő lakozási formát lehessen nekik bizto-sítani. Továbbá a kutatás célul tűzte ki a jelenlegi idősotthonok előnyeinek feltárását, hogy ezeket a javasolt lakozási formába át lehessen menteni. Mindezek az információk segíthetnek abban, hogy a jövőben egy jobb lakozási formát lehessen kialakítani az időseknek.

A dolgozat fő kérdése, hogy a mai magyarországi időslakozás fejleszthető, javítható lenne-e a külföldi kooperatív minták átvé-telével, adaptálásával. Ezen kérdés megválaszolásához fontos megvizsgálni, hogy milyen előnyöket (és hátrányokat) rejt a ko-operatív szemléletű időslakozás a hagyományos idősotthonokkal szemben. Továbbá kérdés, hogy hogyan gondolkoznak az idős emberek az együttlakozásról: mennyiben felel meg habitusuknak a közösségi élet, illetve milyen mértékben szeretnének a lakó-közösséggel kapcsolatban lenni. Emellett a dolgozat arra a kér-désre is keresi a választ, hogy milyen előnyei vannak a jelenlegi idősotthonoknak, milyen jellemzőket lehetne megtartani belőlük.

A kutatás azzal a hipotézissel indult, hogy a külföldön már beiga-zolódott formák, ha nem is egy az egyben, de némi módosítással hazánkban is alkalmazhatóak lennének. A hipotézis szerint a ko-operatív otthonok a jelenlegi rendszernél kedvezőbb lakozási fel-tételeket biztosítanának az idős embereknek. A dolgozat ennek igazolására törekszik, annak reményében, hogy így hozzájárul a hazai időslakozás fejlesztéséhez.

A kooperatív időslakozás lehetőségei

A magyarországi helyzet vizsgálata

A kutatás a jelenlegi magyarországi helyzet vizsgálatával indult. A vizsgálati módszer kettős; egyrészt tények leírására törekszik a jelenlegi idősotthonokkal kapcsolatban, emellett az idős emberek szubjektív véleményének megismerésére is törekszik.

Jogszabályi környezet

Az objektív vizsgálat eszköze a jogszabályok megismerése és elemzése volt, minthogy ezek határozzák meg legjobban a szo-ciális ellátás rendszerét és a lakozás lehetséges formáit. Ez a szakasz arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen feltételek teljesülése esetén kerülhet valaki idősek otthonába. A legfonto-

Fenn

tarth

ató

idős

lakoz

ás

sabb forrás az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról volt, amely részletesen rendelkezik az ál-lami és önkormányzati fenntartású idősotthonok működéséről. A jogszabály értelmében ilyen intézménybe elsősorban „az ön-maguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek” kerülhetnek, „feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg”. Emellett idősotthonba felvehetők a gondozottak házas-társai, élettársai, testvérei, olyan nagykorú, gondozásra szoruló személyek, akik ellátása másképp nem biztosítható, illetve a fé-rőhelyszám legfeljebb 15%-áig gondozásra nem szoruló, de az intézménybe felvételt kérő, költségtérítési díjat fizető személyek.1

A fentiek értelmében a fizikailag és szellemileg egészséges idős emberek állami vagy önkormányzati intézménybe csak térítési díj ellenében vagy közeli hozzátartózkodóként kerülhetnek. Tekin-tetbe véve az intézményeket általánosan jellemző férőhelyszám-hiányt, ezek a lehetőségek is nagyon korlátozottak. Emellett az ilyen együttlakozás nagyon előnytelen az egészséges idősek számára. Minthogy az otthon lakóinak jelentős többsége fizikai-lag, illetve szellemileg leépült, nem alakul ki pezsgő társasági élet, amiért a közösségben élés az idősek számára vonzó lehetne, sőt a beteg környezetben várhatóan az egészséges lakók is hama-rabb leépülnek.

Mit tehetnek akkor azok az idősek, akik gondozásra ugyan nem szorulnak, de szívesen élnének közösségben? A rendszervál-tozás óta számos nem állami idősotthon jött létre, amelyekre a 1993. évi III. törvény rendelkezései már nem vonatkoznak. Ezek között megtalálható a nonprofit (egyházi, alapítványi) és profitori-entált intézmények is. Ezekben is élnek rendszeres gondozást igénylő, beteg vagy fogyatékkal élő idős emberek, de arányuk nincs jogszabályban rögzítve, így elsősorban az igények, illetve az intézmény profilja határozza ezt meg. Az egészséges idősek-nek ezekben az otthonokban is fizetniük kell a tartózkodásért, függetlenül attól, hogy nonprofit vagy profitorientált intézményről van-e szó. Természetesen a térítési díjak széles skálán mozog-nak, és a fizetésre számos különböző konstrukció létezik. Ezek az otthonok az államiakkal szemben számos előnnyel rendelkeznek; általában jobb minőségű az ellátás és nagyobb az egészséges idősek aránya, sőt bizonyos esetekben a lakóegységek örököl-hetőek is. Ugyanakkor az egészséges idősek számára ezek sem ideálisak. Többségük inkább az ellátás és ápolás biztosítását he-lyezi a középpontba, ezzel tulajdonképpen elvéve az önálló életre képes idősektől azokat a napi feladatokat, amik segíthetnének nekik tevékenyeknek maradni, ezzel fizikai és szellemi erejüket fenntartani. Minthogy az üzemeltetést az intézmény dolgozói látják el, nincs szükség a lakók összefogására. Még ha a lakók szívesen is töltik együtt az idejüket, nem jelenik meg az együttes felelősségvállalás, ami a közösséget igazán erőssé tehetné.2

Mindezeket összefoglalva ma Magyarországon a közösségi élet-re vágyó idősek államilag finanszírozott és szabályozott, illetve nonprofit és profitorientált idősotthonokba költözhetnek. Ezért szinte minden esetben térítési díjat kell fizetniük. A vizsgálat arra a következtetésre vezetett, hogy az állami intézmények közös-sége az egészséges idősek számára előnytelen, akár károsnak is mondható. Bár a nem állami otthonok ennél kedvezőbbek, de ezekben sem alakul ki olyan fajta közösségi élet, ami tényleges minőségi változást jelentene az idős emberek életében.

1 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról.2 GYARMATI Andrea: Idősellátásban dolgozók munkahelyi körülményei – Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, 2005

Fenntartható időslakozás-

Nyugat-európai kooperatív otthonok

19

Ábra 1. A Gyermekváros sorházai kertjében dolgozó lakók Forrás: http://www.szgyf.gov.hu/intezmenyeink-eletebol/Károlyi+István+Gyermekközpont+Fót

letöltve: 2014.05.04.

Lánc

zky

Julia

nna,

Sza

kolcz

ai Al

ida

Ábra 3. közösségi foglalkozás Forrás: http://jubilares.files.wordpress.com/2013/03/fardknappen_cesteria.jpg

letöltve: 2014.05.04.

Ábra 2. Kávészünet Färdknäppenben Forrás: http://jubilares.files.wordpress.com/2013/03/fardknappen_descanso.jpg

letöltve: 2014.05.04.

Ábra 4. Wohnfabrik Solinsieme épülete Forrás: http://www.solinsieme.com

letöltve: 2014.05.04.

Ábra 5. Färdknäppenben palántázó idősek Forrás: http://jubilares.files.wordpress.com/2013/03/fardknappen_jardineria.jpg

letöltve: 2014.05.04.

Ábra 6. Färdknäppen földszinti alaprajza Forrás: http://jubilares.files.wordpress.com/2013/03/fardknappen_baja.jpg

letöltve: 2014.05.04.

20Fe

nnta

rthat

ó id

őslak

ozás

Ábra 7. összehasonlító táblázatForrás: a szerzők által készített ábra

21

Idősek együttélése Fóton-

kooperatívhoz leginkább közelálló általunk ismert hazai példa

A kutatás következő lépése a jelenlegi magyarországi időslako-zás szubjektív vizsgálata volt. Ez a szakasz arra a kérdésre irá-nyult, hogy hogyan gondolkoznak az idős emberek a közösségi lakozásról. Az ennek megválaszolására tett kísérletet segítette egy hazai, kooperatív jellegű, idősek által lakott telep megismeré-se, amely a fóti Gyermekközpontban található.A fóti Károlyi István Gyermekközpont 1957-ben jött létre állami gondozásba kerülő gyermekek ellátására, gondozására, nevelé-sére. A terület egykor a gróf Károlyi család otthona volt. A Gyer-mekközponttá alakításkor új épületeket emeltek; a komplexum így számos funkcióval bővült. A gyönyörű, régi park és a gróf-ság épületei (kastély, lovarda, futtató) mellett óvoda, kollégium, strand, mozi, tornacsarnok, teniszpályák, központi konyha és menza, mosoda biztosítja az árva gyermekek teljes körű ellá-tását. Jelenleg a Speciális gyermekotthon, a Különleges gyer-mekotthon, az Utógondozói Gyermekotthon és a Kísérő nélküli kiskorúak és migráns utógondozottak otthona intézmények ke-retei között folyik a gyermekek nevelése és gondozása. A park hátsó részében lakóházak találhatóak, amelyeket annak idején az intézmény dolgozóinak építettek. A jelenleg is ezekben élők többsége nyugdíjas, akik egész életükben itt laktak és együtt dolgoztak a Gyermekközpontban, így egymással szoros isme-retségben, és legtöbb esetben barátságban állnak. Az itt lakók együttműködésben élnek, mégis mindenkinek megvan a maga privátszférája. Két sorházban, illetve családi házakban laknak. A házak mellett kertek vannak, amelyeket együtt gondoznak; és a kerteket erdő veszi körül. A természetes környezet legtöbbjük számára meghatározó a mindennapokban. A gróf Károlyi házas-pár − Erzsébet és László − nagyon sokat tesznek a Gyermekköz-pont fenntartásáért, illetve a lakók kényelméért és biztonságáért.

A szubjektív vizsgálat eszközei a személyes bejárás és az inter-júkészítés voltak. A következőkben ismertetett interjú Németh Évával készült, aki mind a mai napig a Gyermekközpontban lakik férjével, és mind a ketten szerves tagjai a lakóközösségnek. Kér-deztünk a Gyermekváros kialakulásáról, hogy ők hogyan kerültek oda, és idősként hogyan lehet bekerülni; kérdeztünk az együtt töltött időkről, miket csinálnak együtt, közösen; illetve az itt la-kás előnyeiről és hátrányairól. A Gyermekközpont és az idősek lakóközösségének kialakulásáról egyaránt az derült ki, hogy nem egy egyik napról a másikra, pontosan megtervezett esemény volt a létesítésük, hanem egy időben elhúzódó, a körülményekhez mindig alkalmazkodó folyamat.

„Eleinte még mindenki a kastélyban lakott, majd ahogy épültek a házak, úgy kaptuk a gyerekeket. Idővel mindenki megtalálta a végzettségének megfelelő munkát. Nagyon jól összedolgozó társaság verődött össze. Telt-múlt az idő, a gyerekek jól érezték magukat, közben felnőttek, ki-ki elment a nagybetűs életbe, mi meg lassan megöregedtünk, és itt maradtunk.”;

Éva és a férje még aktív dolgozóként költöztek ide, ugyanis en-nek a feltétele volt az, hogy olyan házaspárok költözhetnek be, akiknek két gyermekük van, és 15 éve itt dolgoznak. Éva arra a kérdésre válaszolva, hogy mit csinálnak együtt, és milyen in-terakció van a lakók és szomszédok között, kiderült, hogy sok időt töltenek együtt, nagy az egymásra hangoltság. Megosztják a vásárlást, a postai ügyintézéseket stb., mikor ki ér rá, ki megy autóval. Naponta mennek sétálni az erdőbe, a tó köré, együtt mennek templomba vasárnaponkét. A ház körüli teendőket is közösen végzik; ki a sövényt vágja, ki pedig a havat lapátolja.

„Most már élvezzük a körülöttünk lévő szép természetet, míg dolgoztunk nemigen volt időnk a környezetet „használni“. Min-den nap sétálunk nagyokat. Ketten, hárman kezdjük, télen még három-négy szomszédasszony csatlakozik. Séta után jókat sü-tünk, főzünk, ha van új recept, azt ki kell próbálni, megbeszélni, hogy sikerült. Lehetőségünk volt kis konyhakertet kialakítani, ami izgalmas volt, mert nem értettünk hozzá, de összefogtunk, segí-tettünk egymásnak palántázni, gazolni. Itt ugyan voltak buktatók,

mert sokszor a gazt találtuk szebb növénynek és azt hagytuk meg. Jókat nevettünk rajta, és a következő évben már jobban ment. Nos, így idősödtünk meg. Régebben mind kiültünk hátul a padra és jókat beszélgettünk, pletyiztünk, sajnos ezt ma már csak kisebb csoportban tesszük.”

Az interjú a közösségi lakóforma számos előnyére világított rá. Összességében elmondható, hogy a társaság összehangoltsá-ga, és a kölcsönös segítségnyújtás az, ami a leginkább vonzó az itteni életben. Éva szavai azonban a lakóközösség problémáira is rámutattak. „Az újabb lakóknak nehezebb ezt megszokni. Nem is ismerjük őket olyan jól, és így nehezebb őket is bevonni a közös dolgokba. Mi ismerjük egymás történetét az elmúlt 50 évből, és ezt nehéz pótolni. Együtt szenvedtünk-örültünk. Ők nem is igen akarnak közénk tartozni.” Tehát magát a lakozási formát nem érte negatív kritika, viszont ez az információ nagy jelentőséggel bír a kooperatív közösségek hosszú távú fenntarthatóságának vizsgálatakor.

Összefoglalva a szubjektív vizsgálatból az derült ki, hogy a szom-szédok közti interakció a lakók életének szerves része, meghatá-rozza a mindennapjaikat, és mindez előnyösen hat a közérzetük-re, jobb életminőséget biztosít számukra. A közös tevékenységek elűzik az időskorban gyakran fellépő permanens unalmat, az egy-más kölcsönös segítése pedig növeli a biztonság és a hasznos-ság érzését. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a jelenleg hazánkban még kevéssé ismert kooperatív forma előnyös lehet a magyar idősek számára is. Így nálunk is lehet létjogosultsága a külföldi példáknak, de ennek kijelentéséhez részletesen meg kell vizsgálni ezeket a mintákat.

Kooperatív időslakozás Nyugat-Európában

A kutatás során elemzéseink alapjául számos példa szolgált. A kutatás következő szakasza a kooperatív időslakozás minél több külföldi példájának megtalálására és megismerésére irányult. Az anyaggyűjtés eredménye egy sokféle kooperatív vagy ahhoz ha-sonló „idősotthonból” álló adatbázis lett. A példákról rendelke-zésre álló információk rendezése és értelmezése arra a következ-tetésre vezetett, hogy az európai formák viszonylag egységesek, az Európán kívüli mintáktól pedig általában nagyon eltérőek. Mivel jelen dolgozat célja a hazánkban is alkalmazható formák megismerése, a kutatás az európai formák vizsgálatára koncent-rálódott. A következő rész négy kiemelkedő, példaértékű európai kooperatív − a Wohnfabrik Solinsieme (Svájc, Sankt Gallen), a Sockenstugan (Svédország, Kärrtorp), a Det Kreativ Seniorbo (Dánia, Odense) és a Färdknäppen (Svédország, Stockholm) − összehasonlító elemzése, amely feltárja a forma legfontosabb jellemzőit és előnyeit. Mind a négy lakóhely időseknek szánt ko-operatív, amely azzal a céllal alakult, hogy az aktív, önellátásra képes idősek teljes értékű, minőségi életvitelt tudjanak folytatni. A vizsgált példák alulról szerveződő kezdeményezésként jöttek létre; az egyedüli kivétel a Sockenstugan, amelyet a város hozott létre és üzemeltet. Ennek esetében a város közösségi házát ala-kították át úgy, hogy idős emberek beköltözhessenek. Az önkor-mányzati üzemeltetésnek köszönhetően nemcsak a bentlakók, hanem a város bármely idős lakója csatlakozhat a Sockenstugan alapítványhoz, ezzel bejárókká válnak, akik a napközbeni szolgál-tatásokat igénybe vehetik. A másik három vizsgált kooperatív a kilencvenes években jött létre oly módon, hogy egy középkorú-akból és/vagy idősekből álló csoport létrehozott egy szervezetet, amelyben lefektették az alapelveiket, majd lehetőségeket, segít-séget keresve próbálták megvalósítani az elképzeléseiket. Ami-kor a finanszírozási keretek tisztázódtak, építészek bevonásával közösen megtervezték az elképzelt lakóhelyet.

A vizsgált példák, ahogy az a kooperatívokra jellemző, lakáso-kat és közös helyiségeket tartalmaznak; az utóbbiakat igény szerint mindenki használhatja. A legtöbb helyen meghatározott időközönként megbeszélést tartanak. A beköltözés feltétele ál-talában az, hogy csatlakozzanak az alapítványhoz, önellátásra képesek legyenek, és a gyermekeik független háztartásban élje-nek. Természetesen intézményenként vannak eltérések, egyedi, sokszor meglepően részletes és pontos szabályok. Például, a Färdknäppenben kéthavonta kötelező részt venni csoportos fő-

Lánc

zky

Julia

nna,

Sza

kolcz

ai Al

ida

22Fe

nnta

rthat

ó id

őslak

ozás

zésen; a Sockenstuganban a belépési feltételek között szerepel, hogy tudni kell főzni, kertészkedni és takarítani.

A fentiek alapján elmondható, hogy ezeknél a kooperatívoknál fontos az alkalmazkodóképesség, illetve a közös felelősségválla-lás. Emellett a lakozási forma minden szempontból fenntartható. A vizsgálat eredménye, hogy a kooperatív az időslakozás egyik legelőnyösebb formája.3

Kooperatív lakóhely, Färdknäppen-

idősek otthona vagy sem? (esettanulmány)

A Färdknäppen egy úgymond az életük második felében lévő em-berek számára létrehozott kooperatív Svédországban, Stokholm szigetén, Södermalmban. Maga a kezdeményezés alulról szer-veződő volt, de az épület a város tulajdonában van. Az itt la-kók egymást segítve és támogatva élnek, ezzel idős napjaikat megkönnyítik. Szerintük − és ez az egyik fő mottójuk − ez nem egy kifejezetten idősek számára fenntartott otthon, és nem is egy átlagos társasház.

A szervezet 1987-ben jött létre néhány középkorú kezdeménye-zésére, akik aggódtak a hátralévő éveik és életkörülményeik mi-att. A következő kérdés fogalmazódott meg bennük: hogyan tud-nak a középkorúak és idősek egymáson segíteni egy minőségi élet szinten tartásában és az emberi kapcsolatok megőrzésében. A kezdeményezők olyan lakóhelyet képzeltek el, ahol gyermeke-iktől már külön élő középkorúak és idős emberek egyaránt lak-nak, ami mindkét csoport számára előnyös lenne. A fiatalabbak, akik még munkába járnak, közvetlen, mindennapi kapcsolatban állnak a külvilággal, „mozgásban tartják” az idősebbeket, míg a nyugdíjasok több szabadidejük révén a közösségi élet szerve-zésével és bölcs tanácsaikkal segítik a dolgozókat. Az alapítók gondolkodását a szociális fenntarthatóság jellemezte; idős éve-ikben a város által nyújtott szociális segélyekből minél keveseb-bet szerettek volna igénybe venni, megüresedett házaikat pedig gyermekes családok számára óhajtották elérhetővé tenni.

Az összefogást kezdeményező csoportnak két évébe telt az ötlet megvalósításához szükséges lehetőségek (állami és önkormány-zati támogatások) megtalálása. 1989-ben egy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanügynökség, a Familijebostäder felaján-lotta, hogy építtet számukra egy házat. Az épület tervezése participatívan zajlott, azaz a szakemberek mellett a jövendőbeli lakosok is részt vettek a folyamatban. A kezdeményezők által elképzelt otthon végül megépült, és mind a mai napig kiválóan működik. Az ingatlaniroda, látva ennek a lakozási formának a népszerűségét, további három otthont építtetett. A kooperatívok létesítésének ezen formáját azóta Färdknäppen modellnek ne-vezik.4

Az épületben 43 darab, egy-, két- vagy háromszobás, konyhával felszerelt lakás (35-75 m2) található. A házban nagy hangsúlyt kaptak az összesen mintegy 400 m2 alapterületű közösségi te-rek, amelyek legtöbbje a földszinten található. Itt helyezték el a tévével és számítógéppel felszerelt könyvtárat, a közös irodát, a számítógéptermet, a tornaszobát, a szövőszobát, a mosókony-hát, a közös étkezőt és konyhát és egy barkács szobát szelektív hulladékgyűjtővel. Az emeleten is találhatóak közösségi helyisé-gek: egy tágas nappali kandallóval és egy tetőterasz. A házhoz nagy zöldterület tartozik. A kert fákkal és virágokkal van teleül-tetve.

A kooperatív mindennapjait számos szabály határozza meg, amelyek a békés együttélést és a feladatok közös megoldá-sát biztosítják. A lakók az előírások értelmében hétköznapokon együtt készítik el az ételeiket, közösen gondozzák a kertet és

3 Az itt felhasznált adatok a következő honlapokon találhatóak: http://www.fardknappen.se, letöltve: 2013.11.26., http://www.solinsieme.com, letöltve: 2013.11.26., http://sockenstugankollektiv.nu, letöltve: 2013.11.26., http://www.oab.dk/department/0139, letöltve: 2013.11.26.4 Kerstin KÄRNEKU: Senior Housing in Sweden – In. Arkitektur, 2009. 7. szám http://www.fardknappen.se

tartják rendben a ház környezetét. És ami a legfontosabb, bár íratlan szabály: tartják egymásban a lelket, támaszt nyújtanak egymásnak a nehezebb napokon.

A szervezet a beköltözéssel kapcsolatban is számos szabállyal rendelkezik. Csak olyanok válhatnak lakóvá, akik elmúltak negy-ven évesek, önellátásra képesek, és gyermekek nélkül szeretné-nek beköltözni. Szintén feltétel, hogy az alapítvány szemléletét elfogadják, és a szabályok betartását vállalják. Az új lakók kivá-lasztásánál fontos szempont a lakók életkor szerinti differenciált-ságának fenntartása, amely a kezdeményezés alapvető célja volt. Feltehetően ez az összetettség teszi a färdknäppeni kooperatívot olyan jól működővé és népszerűvé.5

Kooperatív otthonok-

a fenntartható időslakozásértA jelenlegi magyarországi helyzet vizsgálata, valamint a külföldi példák tapasztalata rávilágít a kooperatív időslakozás előnyeire. Ez a forma társadalmi, ökológiai és gazdasági szempontból is kedvezőbb az egészséges idősek számára a jelenlegi intézmény-rendszer otthonainál. A kutatás tapasztalata szerint a vizsgáltak közül a kooperatív a legfenntarthatóbb időslakozási forma.

Társadalmi fenntarthatóság

A kooperatív időslakozás legnagyobb előnye, hogy erős közös-ség alakul ki. A lakók nem csak a szabadidejüket töltik együtt, ahogy az más otthonokban is lehetséges, hanem a felelősséget is közösen vállalják bizonyos feladatokért. A feladatok közös el-látása az összetartozás mellett erősíti az egyénekben a hasznos-ság, a szükségesség érzését. A közösséghez tartozás a lakók egészségét és közérzetét is pozitívan befolyásolja, minőségi éle-tet biztosít az idős emberek számára.

A kooperatív idősotthonokat a társadalmi fenntarthatóság jel-lemzi; nemcsak a lakók, hanem az egész társadalom számára előnyösek. Az ilyen formában élők a szociális ellátásokat a le-hető legkisebb mértékben veszik igénybe, ezzel csökkentve a társadalom terheit. Az idősek korábbi házukból, lakásukból kooperatívba költözve megkímélhetik magukat a számukra túl nagy lakótér fenntartásának terheitől. Ennek következtében sok ingatlan felszabadul, amelyek így a gyermekes családok számára elérhetővé válnak.

Gazdasági fenntarthatóság

A közgazdaságtan egyik alaptétele, hogy minél nagyobb egy háztartás, annál gazdaságosabban működik. A legkisebb háztartások, amilyenek az egyedülálló vagy házastársukkal élő időseké is, a legkevésbé gazdaságosak. Tehát az idősek sok pénzt takaríthatnak meg azzal, hogy közösségben élnek. Az élelmiszerek és már termékek olcsóbbak, ha a lakók közösen, nagy tételben vásárolnak. A közös háztartás következtében ala-csonyabb az energiafogyasztás. A szolgáltatások (pl. internet) megosztásával ezek egyénenkénti költsége is alacsonyabb. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kollektív módon élők jobban odafigyelnek a saját házukra, tulajdonaikra, mint az egyéb módon bérlő társaik, így az épület lassabban amortizálódik, alacsonyabbak a karbantartási költségei.

Ökológiai fenntarthatóság

Ahogy az a gazdasági szempontoknál már megjelent, a na-gyobb méretű háztartás fogyasztása arányaiban alacsonyabb. Ez nemcsak a lakók anyagi terheit, hanem a lakozás környe-zetre kifejtett károsító hatását is csökkenti. Az alacsonyabb élelmiszer- és energiafogyasztás mellett ökológiai szempontból meghatározó, hogy a hulladék szelektív gyűjtése könnyebben szervezhető a kooperatívokban.

5 http://www.fardknappen.se letöltve: 2013.11.26.

23

A kutatás összefoglalása és a továbbha-ladás lehetőségei

Jelen kutatás ahhoz a konklúzióhoz vezetett, hogy az önellá-tásra képes idősek számára a legkedvezőbb lakozási forma a kooperatív. Társadalmi, gazdasági és ökológiai fenntarthatósága révén mind a lakók, mind a társadalom számára a legelőnyösebb lehetőség. Ez a Magyarországon kevéssé ismert forma yugat-Európában nagyon népszerű; az ott megvalósult kooperatív otthonok tanulságait fel lehetne használni hazai kezdeményezé-seknél. A külföldi minták hazai adaptálása egy további kutatás témájául szolgálhatna. Jelen dolgozat célja mindössze az volt, hogy felhívja a figyelmet a kooperatívokban rejlő lehetőségekre. Remélhetőleg ezzel, ha csak kis mértékben is, de hozzájárul a kooperatív forma hazai megismertetéséhez és népszerűsítésé-hez.

Források- 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellá-tásokról - GYARMATI Andrea: Idősellátásban dolgozók munkahelyi körül-ményei – Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, 2005- Kerstin KÄRNEKU: Senior Housing in Sweden – In. Arkitektur, 2009. 7. szám- Andreas Huber: New Approaches to Housing for the Second Half of Life- Greg Bamford: Cohousing Older People, 2005, MAS- www.fardknappen.se, 2013. nov. 26.

A kutatást és az írást készítette:Lánczky JuliannaSzakolczai Alida2014.01.12.

Keywords:bottom-up, cohousing, community, ecological, economic, elderly, for-profit, fót, health care, household, housing, hungary, law, non-profit, social, space, sustainable, western europe

Lánc

zky

Julia

nna,

Sza

kolcz

ai Al

ida

24Kö

zöss

égi é

let v

izsgá

lata

BevezetésA kooperatív együttélés fogalma ma mindenki számára ismerő-sen cseng. Számtalan olyan példát tudunk felhozni, amikor alul-ról szerveződött közösségek alkotnak kooperatívákat, de a már meglévő lakóközösségek gördülékenyebb együttélésével keve-sen foglalkoznak. Dolgozatukban a Budapest 100 keretein belül alakult civil megmozdulásokat és ezek folytatásának lehetőségeit elemezzük általános megoldást találva a belvárosi bérházak lakó-közösségeinek fejlesztésére.

A Budapest 100 program egy 2011-ben létrejött civil fesztivál, amikor egy áprilisi hétvégén Budapest 100 éves házai kinyitják kapuikat - felhívva ezzel a figyelmet a körülöttünk lévő építészeti, kulturális és emberi értékekre. A program egyik célkitűzése hogy közösséget teremtsen, a meglévő közösségek életét felpezs-dítse. A Budapest 100 hétvége alatt megfigyeltük pár ház kö-zösségi életét, próbáltunk minél többet megtudni a múltjáról és jelenéről. Arra keressük dolgozatunkban a választ, hogy hogyan lehetséges a hétvégén túlmutatva közösséget teremteni ezekben a házakban, illetve hogy milyen beavatkozásra lenne szüksége egy bérháznak ahhoz, hogy megfeleljen a közösségi együttélés formai követelményeinek.

A Budapesti épületállomány nagy részét a bérházak alkotják. A körfolyosós, sokszor sötét, leromlott állapotú épületek jelentős építészeti értéket képviselnek, de használatuk nem felel meg a mai kor igényeinek. A lakóközösség tagjai sokszor nem ismerik egymást, a közösségi funkciókat ellátni képes terek - belső ud-var, gang - nem „élnek”, a sokszor sötét, udvari lakások pedig üresen állnak.

EsettaulmányokA Budapest 100 hétvége keretein belül egy kétnapos program-sorozat valósult meg több mint 25 házban városszerte. A cél, egy színvonalas kulturális rendezvény létrehozása volt, amely le-hetőséget ad a lakóközösségek fejlődésére, ugyanakkor a külső látogatók számára is kikapcsolódásként szolgálhat.

Greguss utca 10.A rendezvényhez való csatlakozást a közösképviselő és pár lakó kezdeményezte,de a ház többi lakója is értesült a rendezvényről. A hétvégén gyereksarokkal, könyvcserével, koncerttel és divat-bemutatóval vártuk a vendégeket és a lakókat.

Helyszín, városrész

A 12. kerületi Greguss utca a Déli pályaudvar közelében helyez-kedik el, közvetlenül az Alkotás úttól indul fölfelé. A csendes, szűk utcából nyíló bérház belsejében már egyáltalán nem érzékelhető a közeli forgalom zaja.

Lakóközösség összetétele

A házban vegyesen laknak idősek, fiatalok, családosok és egye-dülállók, szintenként viszont megfigyelhető egyfajta eloszlás.A földszinti rosszabb állapotú lakásokban, nyugdíjas, egyedülálló nők, és időszakos bérlők laknak.Az első és második emeleti lakások szintén nyugdíjasoké, illetve itt található a legtöbb albérlet.A harmadik, egyben legfelső szint speciálisnak tekinthető. Itt egy albérletet leszámítva, csak családosoké az emelet.

Lakóközösség összetétele a lakások térszerkezete alapján

1914-ben a polgári élet még más követelményeket támasztott, mint amire 100 év múlva egy lakónak szüksége lehet. A házban minden tulajdonos rendelkezett cselédszobával, hallal, amelyek a mai világban már nem szokványos funkciók, viszont a fürdőszo-ba még csak kezdetleges formában jelenik meg.

A bérház gangos kialakítása hosszú lakásokat eredményezett, ezért a szobákat sorolták, folyosó hiányában egymásból nyílnak. Ez a térszerkezet eredményezhette, hogy a nagycsaládos forma hiányzik a Greguss utca 10-ből.

Közösségi húzó és visszatartó erők

Épület fizikai állapota

A megfigyelések alapján az épület fizikai állapota egy erős kö-zösségformáló tényező, amely egyaránt eredményezhet ösz-szefogást, de ellentéteket is kiválthat. A Greguss utca 10. egy jóállapotú, felújított budapesti bérháznak mondható, viszont azalsó szint falai beáztak, a doh szag jól érezhető az udvaron is. A földszinti lakók ezzel kapcsolatban tehetetlenek, nyugdíjasként nehezen kezdeményeznek felújítást.A beázás okának tekinthető a zöld udvar, amely egyben a ház egydülállóságának is helyet ad, egy 4 szintet átívelő juharfának. A fa egy állandó konfliktushelyezetet okoz, mind a fényviszonyo-kat, mind a vele járó problémákat tekintve.A természetes napfény tekintetében amúgy is hátrányos helyze-tűek a földszinti lakók, de tavasszal és ősszel még kevesebb fény érkezik a juharfa miatt. Emelett a fa rovartalanítása egy közös ügyként fogható fel, amellyel szemben az egész lakóközösség harcol. A közösség összetartását mutatja az is, hogy eddig elvetették a fa kivágását, pusztán az esztétikai értéke miatt.

Közlekedők, lakások, belső udvar helyzete:

A ház körfolyosója egyértelműen egy közösségformáló térszerke-zet, ezen keresztül elkerülhetetlen az egymással való találkozás, a mindennapi párbeszéd. A programszervezés közben magunk is tapasztaltuk, milyen könnyen megszólíthatóak az emberek, mi-közben a lakásukba igyekeznek.Más tekintetben ad egyfajta „porta“ jelleget, amelyet mindenki a saját kedve szerint rendezhet be. A leggyakoribb a dohányzósa-rok kialakítása.A Greguss utca 10-ben a körfolyosó U alakú, így két lakásnak, csak a bejárati részét érinti. Érdekesség, hogy a lakásokegymás alatt üresen állnak jelenleg.

Bartók Béla út 50.Helyszín, városrész

A ház építését megelőzően a térség a Duna árterébe tartozott, így az akkori Fehérvári úton csak szántóföld és szőlő volt. A sza-bályozásokat követően a terület az 1910-es években épült be és a Fehérvári út egyből a kerületrész fő útvonala lett. A mai Bartók Béla út 50 a 11. kerület központi részén, a Móricz Zsigmond kör-térhez közel.A földszinti lakások főleg kis garzonok, melyekben vagy egyedül-állók vagy fiatal egyetemisták laknak.

Lakóközösség összetétele

A ház összetétele heterogén, a körülbelül 50 lakásban vegyesen laknak idősek, fiatalok, családosok és egyedülállók.

Közösségi élet vizsgálata és fejlesztésének lehetőségei a budapesti bérházakban

25M

iklós

Ber

nade

tt, T

resz

kai A

nett

Ábra 1. Greggus utca 10.Forrás: a szerzők által készített fotó

Ábra 3. Bartók Béla út 50.Forrás: a szerzők által készített fotó

Ábra 4. Bartók Béla út 50.Forrás: a szerzők által készített fotó

Ábra 2. Greggus utca 10.Forrás: a szerzők által készített fotó

Ábra 5. Bertalan Lajos utca 20.Forrás: a szerzők által készített fotó

Ábra 6. Bertalan Lajos utca 20.Forrás: a szerzők által készített fotó

 

ÜRES  LAKÁS    

 EGYETEMISTA  BÉRLŐK      FIATAL  PÁR  -­‐  BÉRLŐK  

FIATAL  HÁZASPÁR  GYERMEKKEL  

 

GYERMEKÉT  EGYEDÜL  NEVELŐ  SZÜLŐ  

 

GYERMEKTELEN  HÁZASPÁR  

 

EGYEDÜLÁLLŐ  FELNŐTT  

IDŐSÖDŐ  HÁZASPÁR  

 

IDŐS  NŐ/FÉRFI  

 

MOZGÁSKORLÁTOZOTT  IDŐS  NŐ/FÉRFI  

 

ÜRES  LAKÁS    

 EGYETEMISTA  BÉRLŐK      FIATAL  PÁR  -­‐  BÉRLŐK  

FIATAL  HÁZASPÁR  GYERMEKKEL  

 

GYERMEKÉT  EGYEDÜL  NEVELŐ  SZÜLŐ  

 

GYERMEKTELEN  HÁZASPÁR  

 

EGYEDÜLÁLLŐ  FELNŐTT  

IDŐSÖDŐ  HÁZASPÁR  

 

IDŐS  NŐ/FÉRFI  

 

MOZGÁSKORLÁTOZOTT  IDŐS  NŐ/FÉRFI  

 

ÜRES  LAKÁS    

 EGYETEMISTA  BÉRLŐK      FIATAL  PÁR  -­‐  BÉRLŐK  

FIATAL  HÁZASPÁR  GYERMEKKEL  

 

GYERMEKÉT  EGYEDÜL  NEVELŐ  SZÜLŐ  

 

GYERMEKTELEN  HÁZASPÁR  

 

EGYEDÜLÁLLŐ  FELNŐTT  

IDŐSÖDŐ  HÁZASPÁR  

 

IDŐS  NŐ/FÉRFI  

 

MOZGÁSKORLÁTOZOTT  IDŐS  NŐ/FÉRFI  

 

ÜRES  LAKÁS    

 EGYETEMISTA  BÉRLŐK      FIATAL  PÁR  -­‐  BÉRLŐK  

FIATAL  HÁZASPÁR  GYERMEKKEL  

 

GYERMEKÉT  EGYEDÜL  NEVELŐ  SZÜLŐ  

 

GYERMEKTELEN  HÁZASPÁR  

 

EGYEDÜLÁLLŐ  FELNŐTT  

IDŐSÖDŐ  HÁZASPÁR  

 

IDŐS  NŐ/FÉRFI  

 

MOZGÁSKORLÁTOZOTT  IDŐS  NŐ/FÉRFI  

Ábra 7. Színkód az elemzéshezForrás: a szerzők által készített ábra

Ábra 8. Színkód az elemzéshezForrás: a szerzők által készített ábra

26Kö

zöss

égi é

let v

izsgá

lata

Ábra 9. Greggus utca 10. földszintForrás: a szerzők által készített elemzés

Ábra 10. Greggus utca 10. első emeletForrás: a szerzők által készített elemzés

Ábra 11. Greggus utca 10. második emeletForrás: a szerzők által készített elemzés

Ábra 12. Greggus utca 10. harmadik emeletForrás: a szerzők által készített elemzés

27M

iklós

Ber

nade

tt, T

resz

kai A

nett

Az első emeleti erkéllyel rendelkező szint utca felőli frontja vala-ha az építtető tulajdonában állt, később három lakást alakítottak belőle ki. Ezek a lakások ma is magas presztízsűnek számítanak adottságaik miatt.

Lakóközösség összetétele a lakások térszerkezete alapján

Épültekor, 1914-ben egy magas státuszú háznak számított. A la-kások cselédszobát, hallt tartalmaztak, viszonylag magas arány-ban voltak több szobás lakások. Az U alakú gang elülső részéről nyíltak az utca felőli magasabb státuszú lakások, melyek nagyobbak és világosabbak voltak, mint a belső udvarra nézőek. A ház rendelkezett lifttel, cseléd-lépcsővel. A ház érdekessége a Bartók Béla út felé néző erkély, amely a ház épültekor az építtető, Kalmár Sándor hordóügyi bi-zományosból lett szeszgyáros tulajdonában állt, 1944-ig, haláláig itt lakott. Később lakását feldarabolták, és ma három kisebb la-kás használja közösen az erkélyt.

Közösség húzó és visszatartó erőkÉpület fizikai állapota

Az Bartók Béla út 50 karbantartott, jó állapotú lakóház. A 2. világ-háborúban bombatalálatot kapott, a hátsó magastetős rész he-lyére lapostetőt építettek be. A tető a ház közös tulajdonában áll, elmondások alapján régen sokat használták mint közösségi tér.

Közlekedők, lakások, belső udvar helyzete

A főlépcsőházból nyíló gang mint közösségi tér nagy jelentősséggel bír. A gangos térforma tapasztalataink alapján po-zitívan hat a közösségi életre az áltlátások, átjárárok miatt. Az egy szinten lakók akarva-akaratlanul összetalálkoznak munkába menet, beszédbe elegyednek. A lépcsőház is egy találkozópont, bár itt nehezebben alakul ki beszélgetés.Az első emeleti három lakás különleges szituációban van a közös erkély miatt, közös sütögetéseket, beszélgetéseket kezdemé-nyeznek és az egész ház közösségi “motorjává” váltak, a Buda-pest100 progjamjához való csatlakozást is ők kezdeményezték.

TapasztalatokKözösség és bérház

A Budapest 100 hétvégé alatt azt tapasztaltuk, hogy nem csak az alulról szerveződő közösségek képesek az együttműködésre. A házakban megjelenő önkéntesek egy nagyobb program képvise-lői, mégis elindítanak egy kommunikációt a lakók között. Felme-rül egy közös téma, ami kézenfekvő, de gyakran nem nyilvánva-ló, egy házban élünk, vannak közös érdekeink.. A rendszerváltás előtt a közösségi érdekek voltak túlsúlyban, ez akkor egy negítív megítélést kapott a társbérletek miatt, a mai társadalomra inkább az egyéni érdekek, az individualizmus jellemző. Az ember alap-vetően társas lény, így ma egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a közösségi megmozdulások. A közösség szabad megválasztását nem csak a szükséglet befolyásolja, hanem jelentős mértékben a közösségi értékek és érdekek is. A legkisebb közösségi egy-ség a család, de vidéken a szomszédság is közösséget alkot. A városban ez az összetartás, a közvetlen környezetünk ismerete hiányzik, az elmagányosodott urbánus ember vágyik az életmód megváltozására, amelynek a közösségi együttélés egy fomája lehet.

Közösségi megmozdulásokban érdekelt lakóközösség

A kitöltött kérdőívek válaszul szolgáltak, hogy milyen csoport ér-dekelt a közösségi megmozdulásokban. Ezek alapján a fiatalabb párok, a kisgyermekes családok és az idősebbek csatlakozná-nak sütögetéshez, könyv-klubhoz vagy filmevetítéshez. Gyakran a probléma ott rejlik, hogy nem jelenik meg egy motor, amely elindítja ezen megmozdulásokat, amelyekhez már könnyebben csatlakoznak a lakók. A Budapest 100 reményeink szerint elindít valamit, amit a lakók tovább tudnak vinni.

A térszervezés mint közösségbefolyásoló tényező

Ideánk, hogy a belvárosi bérházakban is kivitelezhetőek a co-housing elvei, segítheti a benne élőket és válasz lehet az épületek leromlott fizikai állapotára is.A bérházak átlátható térszerkezete, a körfolyosó, segítené a co-housing fejlődését, és folyamatosan fenntartaná a lakók közti kapcsolatot. Az udvar egy meglévő közösségi tér, amely kevés ráfordítással átalakítható, ideális lehet sütögetéshez, társasjáték-hoz, vagy egy közös focimeccs nézésre.A közösségben való gondolkozás megteremti azt a lehetőséget, hogy az ember befektessen olyan berendezésekbe, amelyekre egyedül nem lenne igénye, anyagi háttere, vagy megfelelő tere, megvétele viszont egy jobb életkörülményhez segíti. Például: fű-szeres kert, vetítő berendezés, grill, függőágy, tornaszerek, sza-una.

A vizsgált házakban megjelenik két generáció, amely egyaránt hajlik a közösségi élet felé. A fiatal családosok és az idősebb lakók kölcsönösen tudnának segíteni egymásnak, kialakulhatna egy többgenerációs kapcsolati rendszer is.

BefejezésTapasztalataink szerint lenne igény a közösség szoros együttmű-ködésére a bérházakban is. A közösségfejlesztés egy lassú, de megtérülő folyamat és mivel nem egy alulról szerveződött, hanem már egy meglévő csoportról van szó, így csak lépésenként lehet-séges a változás. Reméljük, hogy a hétvége alatt elindult kezde-ményezések folytatódnak a jövőben.

Közösségi helyiségek kialakítására alkalmasak lennének példá-ul a földszinti, sokszor sötét lakások, amelyek adottságaik miatt üresen állnak, a régi óvóhelyek, az udvar, esetleg a gang kiszéle-sítésével alakulhatnak ki publikus terek.

Egy mai ház tervezésénél teljesen más struktúrát, térszerveze-tet képzelnénk el. A kutatás végére azt a következtetést vontuk le, hogy a bérháznak vannak hiányosságai (épületszerkezettani problémák, a térszervezésből adódó napfényhiány, lakások stá-tusza közötti nagy különbségek), de közösségileg nézve egy jól működő, élhetőbb forma, mint a ma épült lakásállomány.

A kutatást és az írást készítette: Miklós Bernadett,Treszkai Anett2014.05.12.

Keywords:bottom-up, Budapest, community building, multy-generation, rental flats, revitalization, structure

28G

ázgy

ári L

akót

elep

Jelen kutatásban a Budapest III. kerületében található Óbu-dai Gázgyár lakótelepével foglakoztunk, a Budapesti Mű-szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki kar, Lakóépülettervezési tanszékének Tanszéki Kutatások című kur-zusa keretében. A három telepi csoportból álló egyedi építészeti arculattal és miliővel bíró lakótelep több szempontból is súlyos problémák-kal küzd. A főváros tulajdonában álló lakások adják a Budapest kezelésében álló bérlakásállomány 10%-át, épületei műemléki jellegű, illetve műemléki védettséget élveznek, mégis az igen tá-gas, zöldövezetben elhelyezkedő lakótelep lakásállományának műszaki állapota romló képet mutat. A telep közösségi terei és szolgáltatásai régóta tönkrementek, a nagyobb részben volt gáz-gyári dolgozókból álló lakosok pedig legtöbbször kilátástalannak írják le helyzetüket.

Az Óbudai Gázgyár és lakótelepének története1 2

Az Óbudai Gázgyár építését a főváros 1910. június 23-i közgyű-lésén határozta el. A tervek elkészítésével Weiss Albert zürichi gázgyárost bízták meg, aki Bernauer Izodor és Schön Győző mérnökök segítségével valósította meg elképzeléseit. Helyét a hajógyári Duna-ág mellett, a Homokos dűlőben jelölték ki. Az akkor még lakatlan terület jó vasútisín-összeköttetéssel rendel-kezett, mely igen kedvezett a technológiához szükséges szén szállításához.Az építkezések a parti védmű kiépítésével már 1910-ben meg-kezdődtek, végül 1913 őszére elkészültek a gázgyár épületei és 1914. június 15-én sor került az ünnepélyes megnyitóra. A gyárat a legmodernebb berendezésekkel szerelték fel, így hamarosan Európa-szerte ismertté és elismertté vált.A gázgyári építkezésekkel egy időben, 1913-tól a gyár területe mellett zajlott két lakótelep kialakítása is, melyeken a gázgyár dol-gozói kaptak lakásokat. Ahogy nevükből is kikövetkeztethető, a “külső” munkástelepen a gyár kétkezi munkásai, míg a “belső” tisztviselő telepen a magasabb beosztású, tehetősebb alkalma-zottak lakhattak. Az üzemi épületektől délre található belső telep tervezője Reich Kálmán volt, míg a munkástelep Balogh Lóránt elképzelései szerint épült meg. A munkástelepen olcsóbb és szerényebb, mégis a korabeli lak-hatási viszonyokhoz képest jól felszerelt lakhelyeket építettek. Minden ház rendelkezett angol wc-vel, vezetékes vízzel, világí-tással és gáztűzhellyel, azonban a tisztálkodást közös zuhanyo-zókban kellett megoldaniuk a lakóknak. Ezzel szemben a tisztvi-selő telepen a fürdőszoba is minden lakás alapfelszereltségéhez tartozott, valamint a házakba beépített építőanyagok minősége is sokkal jobb volt.Bár a munkások szerényebb otthonokat kaptak, azonban kárpó-tolták őket a telepre épített kiszolgáló létesítmények (bolt, trafik, posta, orvosi rendelő stb.) “Nem is lakótelep volt ez, hanem élet-közösség, egy mikrotársadalom, járt hozzá foci- és tekepálya, kultúrház, saját posta, bolt, kiskert.” - modta egyik interjúala-nyunk, Marika néni (84), aki már több mint 60 éve él a lakóte-lepen. A munkástelep tehát olyan volt Budapesten belül, akár egy kis község, melynek sikerességét az is alátámasztja, hogy a tisztviselő telep lakói is gyakori látogatói voltak a munkástelepnek intézményei és szolgáltatásai miatt.A külső telep déli részén 1972-ben felépítettek egy 228 férőhe-lyes munkásszállót is, azonban ez mind telepítését, mind építé-szeti stílusát tekintve kiesik a munkástelep egységes rendszeré-ből.

1 Győr (2004)2 Kaiser (1994)

A lakótelep mai állapotaAz Óbudai Gázgyárban a termelés 1984-ben állt le, a szennye-zett környezet Budapest egyik leghíresebb barnamezőjévé vált. 2004-ig a lakótelepen és a gyár területén is csak állagmegóvó munkálatokat folytatott a jogutód tulajdonos Fővárosi Gázművek. Ezek után Budapest tulajdonába került mind a két terület, a mun-kástelep és a tisztviselő telep kezelését ezen felül a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. látja el a mai napig. A régi gázgyár barnamezős területén több jelentős ingatlanfej-lesztési beruházás is megvalósult a Graphisoft Park jóvoltóból. Ehhez képest a lakótelep állapota folyamatosan romló képet mu-tat: az egykor fontos szerepet betöltő közösségi házak és terek tönkrementek, a lakások műszaki állapota nem megfelelő.A lakótelep gondnokával és az igen aktív helyi civil szervezet vezetőjével készült interjú során megtudtuk, hogy jelenleg 186 lakás van a telepen (a munkástelepen 152, tisztviselő telepen 34). A beszélgetés során kiderült, hogy a bérlők 75-80%-a idős nyugdíjas, az új lakók beköltözése pedig igen nehezen megy a rossz műszaki állapot miatt: állítólag volt olyan időszak, amikor négy évig nem írtak pályázatot a bérleti jogok elnyerésére, mert nem voltak olyan állapotban a lakások, ahova be lehetett volna költözni. “A tulajdonos ugyan a főváros, azonban a karbantartási munkálatokért a Vagyonkezelő a felelős, így gyakran a lakók ké-rései elvesznek a bürokrácia útvesztőjében” - mondták interjúala-nyaink. A karbantartást nehezíti az is, hogy az épületek műemléki jellege miatt a kisebb felújításoknak, akár egy ablakcserének is hosszadalmas engedélyezési folyamaton kell átesniük.A problémára esetleg megoldást jelenthetne az, ha a bérlők ren-delkezhetnének saját otthonuk felújítása felől, majd ennek költ-ségeit lelakhatnák. Interjúalanyainktól azonban megtudtuk, hogy erre a jelenlegi bérleti szerződés nem ad lehetőséget, így nem is válnak érdekeltté saját lakhelyük rendben tartásában.A munkástelep még ma is a kor hangulatát idézve ad otthont az itt élő volt gázgyári munkásoknak. Az egykor “egységes építé-szeti terv szerint megépített földszintes és egyemeletes házak”3 azonban összességében igen rossz műszaki állapotban vannak, ezért is választottuk jelen kutatás témájaként a lakótelepi kör-nyéket.

Célok és a hipotézisMegismerkedve a lakótelep múltjával és a jelen körülményekkel, célunk egy olyan kutatás elkészítése volt, melyre támaszkodva elindulhat egy párbeszéd a gázgyári lakótelep jövőjét illetően. Ki-használva az április 26-27-én megrendezett civil ünnepet, a KÉK - Kortárs Építészeti Központ és az OSA Archivum közös esemé-nyét, a Budapest100-at, minél több érdeklődőt szerettünk volna megszólítani a kutatásunkkal. Mivel a munkástelep is idén volt száz éves, ezért jelentős számban fordultak meg laikus, ugyan-akkor városuk állapotát szívükön viselő látogatók a telepen.

HipotézisJelen kutásunk hipotézise a következő: a feltárt forrásokra és a kutatási anyagunkra támaszkodva megvalósítható egy együtt-működés a lakótelepi közösség és az érintett másik két fél (Graphisoft Park és Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.) között, mely a telep rehabilitációjának elindítója tud lenni.Véleményünk szerint a BFVK Zrt. kezelésében lévő bérlakásállomány majd 10%-át adó lakótelep igen értékes épü-letállományának a megóvása nemcsak nekünk fontos, hanem a megfelelően tájékozott budapesti lakosoknak, a tulajdonos fővá-rosnak és a térségben igen nagy tőkét megmozgató Graphisoft

3 Sz. Bányai (1996) 6. o.

Az Óbudai Gázgyár lakótelepének fejlesztési lehetőségei

29Ba

lázs

Bálin

t, Kö

ves

Bálin

t

Ábra 1. Az Óbudai Gázgyár építés közbenForrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest

Gyűjteménye

Ábra 2. Az elkészült gázgyár termelés közbenForrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest

Gyűjteménye

Ábra 3. Lakások a munkástelepenForrás: Budapesti Történeti Múzeum

Ábra 3. A tisztviselő telep villáiForrás: Budapesti Történeti Múzeum

Ábra 5. A munkástelep maForrás: a szerzők által készített fotó

Ábra 5. Sétány a munkástelepenForrás: a szerzők által készített fotó

30G

ázgy

ári L

akót

elep

Ábra 8. Felújított lakások PapaverhofbanForrás:http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/9e/Papaver-

hof_Den_Haag_005.jpg, letöltve: 2014.04.02.

Ábra 7. Papaverhof annoForrás: http://dbnl.org/tekst/jaff001stij01_01/jaff001sti-

j01ill36.gif, letöltve: 2014.04.02.

Ábra 9. Can Batllo éjszakaForrás: http://canbatllo.files.wordpress.

com/2010/09/03_13.jpg?w=640, letöltve: 2014.04.10.

Ábra 10. A beköltözők műhelyeiForrás: http://canbatllo.files.wordpress.com/2010/09/03_21.

jpg?w=640&h=426, letöltve 2014.04.10.

Ábra 11. A Fuggerei annoForrás: http://www.fugger.de/uploads/pics/fuggerei-art-die-

fuggerei-gal-040.jpg , letöltve: 2014.04.05.

Ábra 12. Felújított lakásokForrás: http://www.fugger.de/uploads/pics/fuggerei-art-

alltag-in-fuggerei-gal-004.jpg, letöltve: 2014.04.05.

31

Parknak is.Természetesen számos kérdés merült fel bennünk a legelején: Megvalósítható-e egyáltalán az együttműködés és a háromsze-replős párbeszéd el tud-e indulni? Egy lakossági fórum keretein belül születhetnek-e megoldások a gázgyári telep problémájára? Mit lehet kezdeni az egyre öregedő lakásokkal, ha a szanálást nem tekintjük megoldásnak?Jelen dolgozatban ezen kérdésköröket ha nem is tudjuk teljes egészében kifejteni, reményeink szerint közelebb sikerül jutnunk a megoldásokhoz.

VizsgálatokAhogy fentebb is említettük, szeretnénk a kutatásunk során minél jobb alapot adni a lakótelep fejlesztési lehetőségeinek, ezért jelen dolgozatban két vizsgálati módszert választottunk a gondolatok elindításához:

- előképek megkeresése hasonló potenciállal rendelkező, sikeres lakótelep rehabilitációkról

- kerekasztal-beszélgetés az érintett három fél között.

Előképek

PapaverhofA papaverhofi lakótelep Hollandiában, Hága egyik negyedében található. Az 1919-1921 között felépült épületeket a nemzetközi szinten is jegyzet Jan Wils holland építész tervezte. Az UNESCO Világörökség részét képező lakóépületek komplexuma a moder-nista építészeti stílus egyik legszebb példája Európában. Több renoválási munkálatot is végeztek a lakásokban, így sikerült megőrizni az utókor számára a páratlan miliőt képező lakóépületi egységeket.A közösséget egy egyesület működteti, mely a lakások korszerű-sítését és a felújítási munkálatokat a bérleti díjakból fedezi.

Can BatlloA kooperatívok olyan kooperatív lakozási formák, amelyekben a lakók és a használók közös célok és érdekek mentén, a közössé-gi összefogás erejével fejlesztik lakozási feltételeiket és lakókör-nyezetüket. Alulról szerveződésüknek köszönhetően függetlenek a politikai változásoktól és a piaci trendektől, valós lakozási igé-nyekre adnak választ, ezáltal hosszú távon kínálnak fenntartható lakozási lehetőségeket. 4

Barcelona egyik elhagyott gyárnegyedében (Can Batllo) lelkes fiatalok több éve dolgoznak egy helyi kooperatív lakóközösség beindításán. Erőfeszítésüket az önkormányzat is segíti: több évre megkapták a barnamezős területet hasznosítási jogát.

FuggereiNémetországban, Augsburugban található a világ legrégebbi szociális lakótelepe. A Jakob Fugger (Jakob Fugger dem Reic-hen - Jakob Fugger a “gazdag”) által alapított Fuggerei több mint 140 lakásával nyújt menedéket az alacsony keresetűeknek.A bérleti díj 0,88 Euro/év, illetve napi három ima. A lakótelepet a Fugger Alapítány (die Fuggerschen Stiftungen) működteti, mely a környező erdőkből, illetve a turisták által megfizetett belépődíjak-ból tartja fenn magát.Érdekesség, hogy a lakótelepet a mai napig fal veszi körül, így nyújtva éjszaka is biztonságot az ott élőknek.

4 http://kozossegbenelni.blogspot.hu/p/kozossegben-elni.html, letöltés: 2014. május 16.

Kerekasztal-beszélgetés a gázgyári lakó-telep fejlesztéséről

Hipotézisünknek megfelelően, a háromszereplős párbeszéd el-indítása céljából az április 26-27-én megrendezett Budapest100 eseményen tartottunk egy kerekasztal-beszélgetést. A meghívott vendégek (Kocsány János - Graphisoft Park, Nagy Gyula - Bu-dapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt., Tóth Hermina - Gáz-gyári Telep Lakóközössége civil szervezet) elfogadták meghívá-sunkat, el is jöttek a beszélgetésre és körülbelül hét érdeklődő is megjelent.

Mivel a lakótelepen nincs a közösség befogadására alkalmas helyszín, ezért a kerekasztal-beszélgetéshez a Graphisoft Park egyik tárgyalóját kértük, és kaptuk kölcsön az ingatlanfejlesztőtől. Utólag is szeretnénk nekik köszönetet mondani a profin felszerelt és berendezett teremért!

A beszélgetés elején Kocsány János ismertette a Graphisoft Park történetét egy előadás keretein belül és az álláspontjukat a gázgyári lakótelepről: szerinte a lakótelep ilyen formában nem “piacképes”, a tulajdonos fővárosnak jóval több energiát kellene a telepre fordítani, hogy vonzóvá váljon akár lakhatási, akár ingat-lanfejlesztési szempontból. Általánosságban elmondta, hogy az ingatlanfejlesztők számára (Kocsány János az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke) ösztönzően hathat ha a műemlé-ki szabályozásokon egy picit engednek a döntéshozók, például adókedvezményeket kapnak a fejlesztők, ha védett épületállo-mányt újítanak fel. További problémaként említette a fővárosi bérlakások rendkívül kis számát: műszaki felújításnál, a lakóte-lep jellegéből adódóan ez csak úgy lehetséges, ha a bérlőket kiköltözteti a tulajdonos. Azonban nincs megfelelő minőségű és mennyiségű lakás Budapest tulajdonában, hogy akár 200 em-bert ideiglenesen elhelyezzen a renoválás idején (a megjelentek egyetértettek abban, hogy lakóegységenkét valósítható meg csak a felújítás). Ez újabb problémát jelent a rehabilitációt illetően.Kocsány János elmondta, hogy 2010 után jelentősen visszaesett az ingatlanfejlesztés Magyaroroszágon, a Graphisoft Park most éppen egy 85 fős kollégium fejlesztésén és egy egyetemi kam-pusz kiköltöztetésén dolgozik (az International Business School, IBS költözik az Óbudai Gázgyár egyes épületeinek helyére), azonban ennek a léptéke nem haladja meg a válság előtti ingat-lanfejlesztési méreteket. Azt nem tartja elképzelhetőnek, hogy a lakótelep egyes lakásaiban az egyetemi polgárok ingatlant bé-reljenek, pont a rossz körülmények és az elhanyagoltság miatt, így az ingatlanfejlesztő sem érdekelt a telep újjáélesztésében. Azt sem tartotta életszerűnek, hogy Graphisoft Park A kategóriás iro-dái mellett egy szlömös körzet alakuljon ki a lakótelep helyén, szerinte a főváros hamarabb túlad a területen.

Nagy Gyula a Vagyonkezelő képviseletében rendkívül segítő-késznek mutatkozott. Javaslata szerint, a legjobb lenne a telep-nek és a fővárosnak, ha vegyes kezelésű társasházzá alakulna a gázgyári lakótelep. Nagyon támogatta, hogy a telep felkerüljön a Budapest Főváros Fejlesztési Programja (TFP) javaslatai közé, ahova az olyan fejlesztési javaslatokat várják, melyek mintapro-jektként tudnak futni a következő Európai Uniós ciklusban. Ez-után Tóth Hermina elmondta, hogy az egyik lakossági fórumon (az erről készült újságcikk megtalálható a „Mellékletek” között) szóbeli ígéretet kaptak Tarlós István főpolgármestertől, miszerint, ha a lakosok nagyobb része meg szeretné venni a lakását, akkor a tulajdonos főváros ennek nem áll ellen. A Gázgyári Telep Lakó-közössége civil szervezet kezdeményezésére egy vételi szándék-nyilatkozatot fogalmaztak meg (a dokumentum a „Mellékletek” között megtekinthető), melyet a lakosok körülbelül 70%-a már kitöltött, és most várják a folyamatosan beérkező véleményeket a megvételt illetően. Ezután szeretnék ezt a dokumentumot át-nyújtani a fővárosnak.

A megjelentek egyetértettek abban, hogy a teleppel foglalkozni kell. Felmerült, hogy a gázgyári lakótelep lehetne egy “Wekerle telep”, hiszen a XX. század elején a lakótelepek még hasonló adottságokkal indultak, majd a rendszerváltáskor a Wekerle tele-pen sikeresen privatizálták a lakásokat (azonban a lakásállomány egységes képét és a műemléki előírásokat nem mindenhol sike-

Baláz

s Bá

lint,

Köve

s Bá

lint

32G

ázgy

ári L

akót

elep

Ábra 13. Poszter 1 - Kerekasztal beszélgetésForrás: a szerzők által készítve

Ábra 15. ÚjságkivágásForrás: Fővárosi Hírek - Fórum, 2014/6. szám

Ábra 16. Vételi szándéknyilatkozat, melyet a lakók ma-guknak írtak, céljuk eljutattani a tulajdonos Fővárosnak a

nagy számban kitöltött dokumentumot.

Ábra 14. Poszter 2 - Kerekasztal beszélgetésForrás: a szerzők által készítve

33

rült betartatni a tulajdonosokkal a Wekerle telepen, erre az egyik legjobb példa a kis lakásokat kiegészítő objektumként felépített sufnik változatos képe). Végül érzésünk szerint a meghívottak összességében pozitívan álltak fel az asztaltól. Megegyeztek a további találkozók szervezé-sét illetően, illetve abban, hogy tartják egymással a kapcsolatot.Az általunk elkészített két tablót a lakótelepen hagytuk, ahol na-gyon szívesen kiteszik a nyár elején megnyíló nyugdíjas klubba.Feltöltöttük a lakótelepre vonatkozó anyagunkat a fentebb is idé-zett TFP-k közé, reményeink szerint a szakértőkből álló csapat tárgyalja majd a gázgyári lakótelep problémáját.

ÉrtékelésA félév során megismerkedtünk az Óbudai Gázgyár lakótele-pének történetével, valamint a lakókkal készített interjúk és be-szélgetések során igyekeztünk pontos képet kapni a mai álla-potokról. Megvalósítottunk egy kerekasztal-beszélgetést, ami a hipotézisünkhöz illeszkedően és reményeink szerint a telep reha-bilitációjának elindítója lehet, hiszen olyan, a térségben érdekelt képviselők beszélgettek, akik befolyással tudnak lenni a lakótelep életére.A lakókkal együtt várjuk a vételi szándéknyilatkozatok beérkezé-sét, valamint reményeink szerint a főváros foglalkozik a teleppel a Budapest Főváros Tematikus Fejlesztési Programja keretében, ahol szintén jeleztük a telep rehabilitációjának szükségességét. Véleményünk szerint és az eddigiek letisztázása után, mind a la-kásállománynak és a lakóknak, mind a fővárosnak és a Graphisoft Parknak is az lenne a legjobb, ha a lakótelep társasházzá alakul-na, melyben Budapest megőrzi szükséges tulajdonrészét, és azt továbbra is bérlakásokként üzemelteti. Talán ekkor a térségben érdekelt ingatlanfejlesztő, a Graphisoft Park is látna potenciált a terület fejlesztésében. Illetve nem szabad elfelejteni, hogy ilyen formában a lakótelep pályázati pénzekre is számíthatna.Minden bizonnyal nem kaptunk választ minden kérdésre a dol-gozat elkészülte után sem, azonban reményeink szerint sikerült a gázgyári lakótelep jövőjét illetően a kommunikációt elindítanunk, mely egyszer rendezi a kivételes értékekkel rendelkező telep jö-vőjét. Ehhez azonban a szereplők közötti kommunikáció tovább-élésére van szükség.

ForrásokSz. Bányai Irén:1996 A gázgyári kolónia. Az óbudai Gázgyár munkás-és tiszt-viselő telepének történeti és néprajzi elemzése, Debrecen: Folklór és etnográfia/Ujváry Zoltán, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Néprajzi TanszékGyőr Attila:2004 Az Óbudai Gázgyár tisztviselőtelepének építéstörténe-te, in: Etűdök: Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszte-letéreKaiser Anna: 1994 Az óbudai gázgyár, in: Műemlékvédelem 1994, 38. év-folyam, 159-171. További olvasásra ajánlott:Bartha Dorottya, Bíró Gyöngyi, Dillman Vanda, Salamon Gáspár, Tóth Viktor:2013 Óbudai gázgyár lakótelepe, in: MŰVD-707, BMVD-080.25 Budapest 100 szem és közismereti eaBernauer Izidor: 1914 Az óbudai új gázgyár. Különlenyomat a Magyar Mér-nök- és Építész-Egylet Közlönye 1914. évfolyam 25-26. számá-bólErhardt Gábor: 2007 Kétféle építtető, kétféle értékrend, in: Régi-új Magyar Építőművészet, 2007/1. szám, 29-32.

A kutatást és az írást készítette:Balázs BálintKöves Bálint2014.06.12.

Keywords:abandoned, Budapest, community, condominium, development, investment, rental-flat, revitalization

Baláz

s Bá

lint,

Köve

s Bá

lint

34

Közösség és térszerkezet viszonyának vizsgálata egy százéves, nyolcadik kerületi bérházban

BevezetésBudapesten jellemző épületforma az Osztrák-Magyar Monarchia hagyatékaként jelenlévő régi körfolyosós városi bérház; sokunk-nak van személyes tapasztalata ezt illetően. Kíváncsiságunk az építész szemmel nézve rendkívül izgalmas belső udvarhoz és a nagyrészt kihasználatlan földszinti helyiségekhez kötődik. Ér-dekel minket, hogy milyen közösségformálási opciókat hordoz magában a bérházak szerkezete, hogy miért nem működik. Ku-tatásunkban a bérházak szerkezetét, és annak a benne lakók közösségére gyakorolt hatását szeretnénk vizsgálni.

Kiindulási helyzet

A pesti bérházA budapesti lakosság jelentős része él városi bérházban, ezek-nek az épületeknek több mint a fele 1944 előtt épült. Nagy ré-szük körfolyosós, belső udvaros formájú, és értékes, belvárosi környezetben található. Ez az ún. régi pesti bérház a Kiegyezés után jelent meg, és Budapesten kívül csak Bécsben találhatjuk még meg. A korabeli városrendezési indíttatások során sűrítve kiosztott telkeken úgy lehetett a legkedvezőbb beépítési mutatót elérni, ha a telket 6-7 emeletes épületszárnyakkal körbeépítették. Az utcafrontra építkezett a nagypolgári réteg, majd az adófize-tő tulajdonos lakástulajdonlási joggal nem rendelkező zsellérjei számára egytraktusos kéthelyiséges „bérlakást” épített a telek határaira. Ebből az eredetileg egy szintes formából alakultak ki később a felfele terjeszkedés során a többemeletes bérházak. A forgalmas utak mentén elhelyezkedő épületek utcafrontján a gaz-dagabb polgárok laktak, az udvarra néző lakásokban pedig főleg kispolgárok. Mellékutcákban található bérházaknál az utóbbi ré-teg került az előkelőbb helyre, az udvari lakásokban pedig mun-kások laktak. A társadalmi rétegek elkülönülése mintegy bele lett tervezve a házba. Egy olyan szerkezet jött így létre, ami látszólag egy közösséget befolyásoló forma, azonban kialakításában ez nem játszott szerepet.

Budapest100A körfolyosós bérházak igen kis részében jön létre a lakók között jól működő közösség. Sokszor még a szomszédok sem ismerik egymást. Számos szervezet, rendezvény próbál ezen változtatni, többek között a Budapest100, a százéves fővárosi házak ün-neplésének alkalmából megrendezett fesztivál. Ennek keretében az év századik napjához közeli hétvégén a résztvevő százéves házak megnyitják kapuikat, és a lakóközösségek vagy a ve-lük együttműködő szervezetek színes programokkal várják az érdeklődőket. A Budapest100 jónéhány házban segített egy erő-sebb, együttműködő közösség létrejöttében, hiszen alkalommal szolgál egymás megismerésére, és példát ad arra, hogy lehet együtt valami jót csinálni.

A rendezvény az OSA Archívum és Kortárs Építészeti Központ (KÉK) szervezésében jön létre. Kerületi szinten a Budapest 100 iránt érdeklődő önkéntesek és lakók találják ki a programokat és vezénylik le azokat.

Cohousing„A kooperatívok - cohousing-ok - olyan kooperatív lakozási for-mák, amelyekben a lakók és a használók közös célok és érdekek mentén, a közösségi összefogás erejével fejlesztik lakozási fel-tételeiket és lakókörnyezetüket. Alulról - bottom-up - szervező-

désüknek köszönhetően függetlenek a politikai változásoktól és a piaci trendektől, valós lakozási igényekre adnak választ, ezáltal hosszú távon kínálnak fenntartható lakozási lehetőségeket. A la-kók maguk fogalmazhatják meg igényeiket és együttesen talál-hatják ki, hogy miként szeretnének élni.”1

Cohousing kapcsolata a kutatási témávalA félév elején ismerkedtünk meg a cohousing fogalmával. Mivel érdekelt minket a téma, erre kerestünk magyar vonatkozásban meglévő helyzetet. A Budapest 100 kapcsán kerültek előtérbe a pesti bérházak, és a bennük lévő lakóközösségek. Az általáno-san elterjedt nézet szerint a befelé forduló forma nem járul hoz-zá a közösség pozitív épüléséhez, hiába látszanak adottnak az egymás megismerését, kapcsolatok formálódását elősegítő le-hetőségek. Ez a szembetűnő ellentét tett kíváncsivá minket, ezért vizsgáljuk a forma és a közösség kapcsolatát.

CélCélunk a ház szerkezetéből adódó, a benne lakók egymással való viszonyára gyakorolt hatások feltérképezése, vizsgálva a kapcsolatokat pozitívan befolyásoló és azt gátló, formából adódó tulajdonságokat.

Fő kutatási kérdésElősegíti a körfolyosós bérház, mint térszerkezeti forma a benne lakók közösségének pozitív formálódását?

HipotézisA körfolyosós bérházforma amellett, hogy hatással van a benne lévő lakóközösségre, meghatározza annak kialakulását is.

Téma szűkítéseA vizsgálathoz kiválasztottunk egy konkrét nyolcadik kerületi kör-folyosós bérházat, a Teleki László tér 1-2. szám alatti épületet.

Fontosnak tartottuk, hogy ne egy inaktív közösséggel foglalkoz-zunk, mert az nem valószínű, hogy belátható időn belül ered-ményre vezetne.

Továbbá a lakók nem csak idén, hanem már tavaly is résztvettek a Budapest 100 rendezvényén, így előnyt jelent, hogy az előzetes kutatómunkákból sok információ áll rendelkezésünkre.

Előképek

Előképünknek tekintjük a Horánszky utca 1.-et, amely ház ugyan szerkezetében mutat különbségeket, viszont itt igen erős lakó-közösség alakult ki. Ennek köszönhetően jó úton haladnak egy lakásszövetkezet megvalósítása felé.

Külföldi példánk: a Die Wohnungsbaugenossenschaft „Bremer Höhe” eG. Habár szigorú értelemben véve a már ismertetett bér-házforma Budapesten és Bécsben jellemző, Berlinben és Ham-burgban is megjelentek hasonló rendszerű épületegyüttesek. Ez a helyiek által „Mietskaserne”, azaz bérkaszárnyaként emlegetett

1 http://kozossegbenelni.blogspot.hu/p/kozossegben-elni.html

Közö

sség

és

Térs

zerk

ezet

35So

mog

yi Ad

rienn

, Zala

vári

Sára

Ábra 1. BelsőudvarForrás: www.budapest100.hu

letöltve: 2014.05.10.

Ábra 2. Teleki tér 1-2.Forrás: a szerzők saját fotója

Ábra 4. Budapest 100Forrás: www.budapest100.hu

letöltve: 2014.05.10.

Ábra 3. Bremer HöheForrás: http://www.berlin-spart-energie.de/

letöltve: 2014.05.20.

Ábra 5. Teleki 1-2.Forrás: http://m.cdn.blog.hu/or/oroksegfigyelo/

cikk/20130923_Teleki12/01.jpgletöltve: 2014.05.20.

Ábra 8. Teleki tér 1-2.Forrás: a szerzők saját fotója

36Kö

zöss

ég é

s Té

rsze

rkez

et

Ábra 9. AlaprjazForrás: szerzők által készített elemzés

Ábra 10. MetszetForrás: szerzők által készített elemzés

37

beépítési forma általában több önálló 5-6 emeletes épületből áll, amelyek ugyan körbevesznek egy belső udvart, de az egyes la-kások bejárata nem az udvarról nyílik. Többnyire a belső udvarok mérete is nagyobb a nálunk megszokottnál.

A berlini bérház legnagyobb mennyiségben Prenzlauer Berg ke-rületben fordul elő. A közelmúltban nagykiterjedésű felújítások zajlottak itt (ez volt Európa legnagyobb összefüggő felújítási te-rülete). A felújítások egy részét az ún. lakásépítési szövetkezetek (Wohnungsbaugenossenschaft) kialakításának segítségével sike-rült véghez vinni. A lakások ekkor még nem voltak magántulaj-donban. A jövőbeni felújításért cserébe a szövetkezetek jelentős kedvezményeket kaptak, és így tagjai közös erővel meg tudták vásárolni a lakásaikat.

A „Bremer Höhe” egy ezek közül a lakásépítő szövetkezetek közül. Összesen három tömböt foglal magába, és ezek jóval nagyobb belső udvarokat foglalnak magukba, mint ami akár Berlinben is általános. Különlegessége, hogy rendkívül büszkék a kialakult közösségi életre, két másik lakásszövetkezettel még nyári fesztivált is szoktak szervezni.

Kutatási módszerA kutatási módszer kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy a jelen téma igényli mind az építészeti, mind a szociológiai megkö-zelítést. Először az építészeti vonatkozásokat vizsgáltuk az alap-rajz elemzésén és a ház térbeli szerkezetéről való adatgyűjtésen keresztül. Ezek után vettük fel a kapcsolatot a ház egyik lakójával, Csizmadia Gabriellával, aki a Budapest 100 során a ház prog-ramját összefogta, és a háztörténeti sétákat vezette. Az interjú előtt rendszereztük a bérházakhoz kötődő tapasztalatainkat, a saját véleményünket és a ház szerkezetével kapcsolatos ténye-ket. Ezek alapján állításokat fogalmaztunk meg, amiket beszélge-tések során elhangzottakkal, a házban élő lakók tapasztalataival összevetettünk, azok fényében felülbíráltunk. Így jutottunk arra a következtetésre, hogy a ház lakóközössége szempontjából nem lehet egyetlen faktort önmagában vizsgálni, hisz a különbö-ző hatások nem függetlenek egymástól. Mi vizsgálatunk során a szerkezetet állandó körülményként fix pontnak vettük, és a többi hatást ennek függvényében, változó faktorokként vizsgáltuk.

A szerkezet – állandó tényezőkA ház tavalyi önkéntes kutatócsoportja a nyolcadik kerületi zsidó-ságot vizsgálta a ház vonatkozásában. Kutatásunk során nagy-mértékben támaszkodtunk az általuk összegyűjtött anyagokra, legyen az jelenkori dokumentáció vagy levéltári adat.

A Teleki 1-2. egy 8 szintes sarokház, a Teleki tér és a Bauer Sán-dor utca találkozásánál, 54 lakást tartalmaz. Pinceszintjét jelenleg a lakók raktárként használják, de a szintén itt lévő légópince ma már nem megközelíthető. A földszinten található a bejárat, egy utcafrontra nyíló tágas üzlethelyiség (G-Roby) és az általa hasz-nált félnyeregtetős kis raktárépület, valamint két alacsony szín-vonalú lakás, amik közül az egyik lakatlan. A kiszolgáló funkciók miatt itt kisebb méretű belső udvar alakul ki, mint más ilyen típusú házaknál. A félemelet függőfolyosója az egyik oldalon nagyobb méretűre duzzad ezzel egy kisebb teraszt hozva létre, amit a la-kók szárítók és biciklik tárolására használnak. A többi szinten ál-talános, eltérő méretű lakások találhatók, míg legfelül a lapostető és egy kihasználatlan nyeregtetős padlás.

A ház jelenlegi formája jelentősen eltér a tervezettől, hiszen tár-sadalmi változások formálták a környezetet, az igényeket, a la-kóközösség összetételét és így az épület szerkezetét is. Tervező és építtető: Fejér Lajos és Dános László építészek irodája egy hat emeletes bér és árupalotát tervezett, nagyszabású kétszin-tes kapuzattal, és szabadon bejárható passzázsudvarral, ami a kor követelményeinek felelt meg. A terveket, már az építés során (1913) módosították, a kapuzatot egy szint magasra csökkentet-ték. A félemeleten pedig egy zsidó imaházat alakítottak ki, mint azt tették a környéken található más házak esetében is. Ezt kö-vetően 1931-ben a kapuzatok kapuval való lefedése következté-ben lezárult a passzázsudvar, majd az Erdélyi utca felőli bejáratot is megszüntették.

A korábban félemeleti imaházként szolgáló helyiség funkciója az idők során sokat változott. Megtalálható volt itt zsidó kisiskola, nőegyleti központ, pártiroda, jelenleg pedig a falakkal felosztott tér lakásokként szolgál. Továbbá funkcióváltáson esett át a felső emelet is, mert itt korábban műtermek, mosóhelyiség és közös-ségi, vendég fogadására alkalmas helyiségek voltak, amiket ma szintén lakásokként használnak.

Változó tényezők - lakókA lakóközösség a korbeli eloszlás tekintetében meglehetősen heterogén, nagy százalékuk középkorú, illetve sok a család és a nyugdíjas, azonban a fiatal felnőttek hiányoznak. A lakók általá-ban véve a közép- és az alsóközéposztályt képviselik. A lakások magántulajdonban vannak, többségüket a tulajdonos lakja, de hat lakást bérlőknek adnak ki. A lakóközösség folyamatosan vál-tozik, de ennek a sebessége nagyon lassú. Jellemző, hogy friss családok költöznek ide, és idős korukig itt élnek, majd gyerme-keik öröklik és használják a lakást. A közösséget meghatározza az egyes emberek jelleme, ez azonban nem vizsgálható, csak egy-egy kiugró példa említhető meg, mint az egyetlen elzárkózó idős hölgy, vagy éppen interjúalanyunk, a nyitott és lelkes szerve-zőegyéniség, Gabriella.

Összefogó erőTapasztalataink szerint ennek a lakóközösségnek működésében nagy szerepe van bizonyos kulcsembereknek. A közösség életé-ben fontosak azok a nyugdíjas nénik, akik figyelik az embereket, közvetítenek, segítenek, és ezáltal vigyáznak rájuk. Gabriella sze-rintünk a konfliktuskezelő és a lelkesítő személyiség a házban. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy most, másik házba költözése után is őt keresik meg a problémáikkal a lakók.

LakásokA lakások különböző méretűek. Az utcafronton vannak a leg-nagyobbak, míg az udvarra nézők és az alsó szintiek kisebbek. Azok a lakások, amelyeknek nincs utcai homlokzata, kevesebb napfényt kapnak így bevilágítottság szempontjából is eltérőek. A lakások értéke ezen tényezők függvényében változik, továbbá a szintszám és a lakás állapota is befolyásoló erővel bír. A földszinti lakások minden szempontból rosszak.

KörnyékA nyolcadik kerület igencsak hírhedt környék, főleg a közbiz-tonság kritikus állapotát kötik össze a nevével. A lakók szerint azonban nem annyira problémás a hely, mint ahogy az elterjedt. Sokan szeretnek itt élni, sőt, akkor is maradnának, ha lenne más lehetőségük is. A külföldiek számára is vonzó a térség, mert a város viszonylatában jó áron és jó helyen lehet lakást kapni. Az emberek társadalmi helyzetükből adódóan is könnyebben fordul-nak egymás felé, jobban egymásra vannak utalva.

Közösségi programokAz Újirány Csoport vezetésével a Teleki tér környéki lakosokból verbuválódott csapat közösen tervezte meg a tér újjáépülését, és együtt munkálkodnak annak megvalósításán.

TérhasználatBármelyik társasháztípusnál megkülönböztetünk privát, csak tulajdonos által használt helyiségeket és nyitott részeket, ahol a lakóközösség bármely tagja tartózkodhat. Az utóbbi az a terület, ahol a lakók között létrejöhet az interakció. Az, hogy ez valóban megtörténik-e, a ház adta lehetőségek függvénye. A körfolyosós bérházak esetében ezek száma többszöröse, mint egy fogatolt elrendezésből adódóké. A belső udvar és a függőfolyosó mind vertikálisan mind horizontálisan szolgáltat alkalmat arra, hogy a lakók lássák, és hallják egymást, így akaratuktól függetlenül is-merjék meg a másikat, akár csak látásból.

Som

ogyi

Adrie

nn, Z

alavá

ri Sá

ra

38Horizontálisan a legmeghatározóbb kapcsolatot a lakók között a függőfolyosó adja, hisz meghatároz egy viszonylag szűk útvo-nalat, amin keresztül a lakó eljuthat a bejárati ajtajáig, miközben elhalad mások lakásai, ablakai előtt, valamint a konyhaablakból maguk is beláthatják a szint nagy részét. A vizsgált ház esetében is megfigyelhető az, hogy az emberek a folyosón állnak le beszél-getni. Jellemző, hogy jó közösség alakul ki nemcsak a szomszé-dok között, hanem egy egész szinten is. Például van egy olyan emelet, ahol főként kisgyerekes családok laknak, akik nagyon összetartanak, és közös programokat szerveznek.Vertikális kapcsolatokat vizsgálva fontos szerepe van az udvar-nak és a befelé, egymás felé forduló lakáselrendezésnek. Ez ad lehetőséget arra, hogy az emberek rálássanak az alattuk lakókra, és az akusztikai adottságok révén hallják is egymást. Ha valaki hangosan kiált az alsó szinteken, azt lehet fenn is hallani. Így nem csak az egy szinten, de az egymáshoz közeli szinten lakók is megismerhetik egymást. A vizsgált ház esetében is megfigyel-hető, hogy ilyen módon alakultak ki szorosabb kapcsolatok a szomszédos emeletek között. A szintek közti közlekedést, pedig a lift és a lépcsőház biztosítja, ami szintén elősegíti a találkozáso-kat, főleg, ha az emberek várakozásra kényszerülnek.Ugyan ez jelen ház esetében nem meghatározó, de sok bérház esetében a belső udvar szolgáltat nagyon jó alapot a közös-ség formálódásának, hisz ez egy olyan kihasználatlan terület, amit a lakóközösség, ha úgy gondolja, formálhat, használhat. A Horánszky utcában található példában is a közös kis kert állt a kezdeményezések középpontjában.

A Teleki 1-2.-ben egy jól működő közösség alakult ki, és nehéz is lenne megmondani, hol is kezdődött minden, vagy hogy volt-e egyáltalán olyan pont vagy tényező, ami jelentősen ez irányba mozdította az ott lakókat. Kezdettől fogva egymást ismerő csa-ládok lakták a házat, és ha egy új lakó érkezett, a szomszédai megismerése után hamar kapcsolatba került azok barátaival és lassan az egész házzal. Gabriellai elmesélte nekünk, hogy ez a mai napig is így működik náluk. Ezt bizonyítja az a fajta nyitottság is, ahogy minden Bp100-ra látogató „idegen” felé fordultak.

KonklúzióTisztán látszik, hogy a napi kommunikációra lehetőséget adó kö-zös közlekedési tér elengedhetetlen ahhoz, hogy egymást isme-rő, összetartó közösség jöjjön létre. Ahhoz azonban, hogy jól is működjön, korántsem ez az egyetlen, ami szükséges: fontos az emberi tényező is, az ott lakók életelfogása, az, hogy van-e, aki/ami összefogja őket.

Amikor arról kérdeztük interjúalanyunkat, hogy hiányoznak-e még közös funkciók a házból, határozott nemmel felelt. Ugyan az idők során az épület minden egyéb helyiségét lakásokká alakították át, ez nem akadályozza a közösség működését. De azt Gabriella is elismerte, hogy ha lenne valami közös tevékenység (pl. kert-gondozás, ami azonban itt a kert csökkentett mérete miatt nem megvalósítható), akkor más lenne a helyzet, habár, hogy ponto-san mennyire, azt nyilvánvalóan egyikünk se tudhatja biztosan.

Az építészek manapság ötven évre tervezik az épület szerkeze-teit, a társadalom változó elvárásait azonban nem lehet ennyire előre kiszámítani. A fentiekben tárgyalt ház már kétszer annyi idős. Egy egészen más társadalmi rendszer alakította ki, mégis használható még ma is, és az emberek szeretnek benne lakni. Ez a körfolyosós elrendezésnek is köszönhető, pedig az száz évvel ezelőtt csupán a szükség miatt alakult ki, és nem közösségfor-máló szándék miatt. Ezért fontos, hogy ha fenntartható háza-kat akarunk tervezni, akkor ne csupán szerkezeti és funkcionális követelményeknek és az adott kor szokásainak feleljünk meg, hanem egy alapvető emberi tényezőt is figyelembe kell venni, hi-szen ez is meghatározza az épület élettartamát. Talán ez az egyik legnagyobb tanulság, amit levonhatunk.

Közö

sség

és

Térs

zerk

ezet

Forrásokwww.kozossegbenelni.blogspot.hu

www.budapest100.hu

www.oroksegfigyelo.blog.hu

http://www.berlin-spart-energie.de/

Csanádi Gábor, Ladányi János: Budapest - a városszerkezet történetének nem-ökológiai vizsgálata, 1986, tanulmány

http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0010_2A_05_Ladanyi_Sandor_Tarsad alom_es_terszerkezeti_atalakulasok/ar02.html

Budapest 100 kutatási anyag (Lelkes Szilvia, Kovács Ildi, Rácz Miklós)

A kutatást és az írást készítette:Somogyi AdriennZalavári Sára2014.06.12.

Keywords:Budapest, community building, multy-generation, rental flats, revitalization, structure

39

40

Tanszéki Kiállítás 2013/14 őszi félév

Tans

zéki

Kiáll

ítás

13/1

4 ős

z

Vendégekfotó: Közösségben Élni

Vendégekfotó: Közösségben Élni

A félév ismertetése - Konczné Theisler Katalinfotó: Közösségben Élni

41Ta

nszé

ki Ki

állítá

s 13

/14

ősz

A munkák ismertetése - (b. j.) Árkovics Lilla, Horogh Petra, Lukács Zsófia, Babos Annamária, Szakolczai Alida (Lánczky Julianna)fotó: Közösségben Élni

Kiállításfotó: Közösségben Élni

A félév ismertetése - Komlósi Bencefotó: Közösségben Élni

42

Tanszéki Kiállítás 2013/14 tavaszi félév

Zalavári Sára ismerteti Somogyi Adriennel készített munkájukat fotó: Közösségben Élni

Balázs Bálint ismerteti Köves Bálinttal készített munkájukat fotó: Közösségben Élni

Miklós Bernadett és Treszkai Anett ismertetik munkájukat fotó: Közösségben Élni

Tans

zéki

Kiáll

ítás

13/1

4 ta

vasz

43

Glatz Zsófia, Perényi Tamás és Konczné Theisler Katalinfotó: Közösségben Élni

Vendégekfotó: Közösségben Élni

Beszélgetésfotó: Közösségben Élni

Tans

zéki

Kiáll

ítás

13/1

4 ta

vasz