RETORIKA 2012.ppt

RETORIKA

A retorika részterületei

A retorika fogalma, tárgya

Az antik retorika kialakulása, rendszere

A retorikai szituáció: a szónoki beszéd fajai

A retorikai érvelés: a szónoki beszéd részei

A szónoki beszédre való felkészülés


A köztudatban: a szónoki beszéd szerkezete és előadása

a szónoki beszéd: emelkedett hangvételű, ünnepélyes alkalommal

nagyobb közönség előtt elmondott beszéd


A magyar nyelv értelmező szótára: „Az a tudományág, amely a szónoki beszéd

szerkesztésével és előadásával foglalkozik; szónoklattan” a szónoki beszéd (uo.):”Olyan beszéd, amelyet rendszerint nagyobb közönséghez intéznek, s amelynek célja, hogy a szónok a közönséget valamiről meggyőzze, valamire rábeszélje: szónoklat”


Újabban: a közérdekű kérdésekkel foglalkozó, nyilvános és a nyilvánosságnak szóló kommunikáció elméleti és gyakorlati tudománya

Kommunikáció: (latin): tájékoztatás, (hír)közlés, információcsere valamilyen jelrendszer segítségével.

Szűkebb értelemben: az emberi, dominánsan nyelvi kommunikáció


Kommunikációs modell (R. Jakobson)A nyelvi kommunikáció tényezői

Kontextus

Üzenet

Feladó (A)------------------------------Címzett (B)

(adó, küldő) (vevő, befogadó)

Kontaktus

KódLeegyszerűsítve: az adó, a vevő, a beszéd tárgya


Kommunikációs modell (R. Jakobson)A nyelvi kommunikáció funkciói

ReferenciálisPoétikai

Emotív---------------------------------------------KonatívFatikusMetanyelvi

Leegyszerűsítve: kifejező, tájékoztató, befolyásoló funkció

Az antik retorika kialakulása

Miből fakadt az ógörög tudományok fejlettsége? Művészi látásmód: nemesség, arányosság,

mérték A tudományos gondolkodásra való hajlam

„A szellem a király” (Anaxagorasz)


Az anyanyelv szerepe kiemelt volt• tanították• kutatták

↓↓↓A retorika kialakulása

További okai: A beszédet és a tettet összhangban látták A városállam autonómiája – szabad polgárok közössége


Techné rhétoriké ~ ars rhetorica ~ ars oratoria‘az ékesszólás művészete’

• egyszerre művészi képesség • és ugyanakkor megtanulható tudomány

isKr. e. 4. sz.-tól tananyag az iskolákban

Az antik retorika kialakulása: korszakai, irányzatai, képviselői

1. Homérosz koraA retorika gyakorlati alapja:

az élőszóa meggyőzés ereje

↓↓↓beszédtanítás

(tisztviselők, de a királyok is, az igazság érdekében)

Az antik retorika kialakulása:korszakai, irányzatai, képviselői

2. A retorika születése, a szofisták A retorika „születése” kb. a Kr. e. 5. sz.

Megszólalási alkalmak a demokráciában:• Törvényszéki eljárás, peres ügyek:

vádbeszéd, védőbeszéd – saját maguk• Népgyűlés: rétor (szónok)


A szónoki elmélet megalkotói:• Korax, Teisziasz – Szicília, kb. Kr. e. 460.• Gorgiasz – Athénbe hozza a retorikát, kb.

Kr. e. 430.

• Iszokratész, Démoszthenész


A szofistákSzerintük

• csak a meggyőzés a fontos• az igazságtartalom mellékes• az erkölcs viszonylagos

„az igazságos az, ami az erősebb érdeke” (Thraszümakhosz Kr. e. 5. sz.)

Peripoliteiasz: Az államról


3. A tudományos retorika és a filozófusok

Mi a filozófusok szerepe a retorika kialakulásában?

A szofistákkal folytatott vitáikban fejlődött ki a retorika mint tudomány.


Filozófusok a szofisták ellen:

Iszokratész, Platón – Kr. e. 4—5. sz.

A legnagyobb hatású: Platón, különösen

Gorgiasz és Phaidrosz c. műveiben


Platón• Elítéli a korabeli retorikát, mert elvált az

igazságtól• Felállítja a jó szónok négy legfontosabb

jellemzőjét mint követelményt


A jó szónok jellemzői:• „aki jó szónokká akar válni, igazságosnak kell

lennie, s tudnia kell, mi az igazság.”• a dolgokat egyben kell látnia• szüksége van természetes tehetségre és

gyakorlásra is• ismernie kell az emberi lelket


Az első retorika

Arisztotelész: Retorika (Kr. e. 4. sz.)• 3 könyvből áll• Különösen fontosnak tartja a logikai

érvelést, a bizonyítást


Arisztotelész: RetorikaI. könyv

• Inventio (feltárás)• Éthosz (jellem)• Pathosz (hatás az érzelmekre)• A példák bizonyító ereje• Enthünéma (következtetés)• A beszéd és fajai

II. könyv – A bizonyításról (érvelésről)III. könyv: A beszéd stílusa és felépítése

illő világosság


További jelentős retorikák• Cornificius Herenniusnak ajánlott retorikája

(Kr. E. 1. sz.)• Quintilianus: Szónoklattan (Kr. U. 1. sz.)

Az antik retorika rendszere

Fő területei• A beszéd részei• A szónok feladatai• A beszéd fajai• Az ügyállás fajtái

Az antik retorika rendszereA. A beszéd részei

o Bevezetés (exordium): a hallgatóság megnyerése, az érdeklődés felkeltése

o Elbeszélés (narratio): a tényállás rövid ismertetése

o Tétel (divisio): véleményének (egyetértés, egyet nem értés) ismertetése

o Bizonyítás (confirmatio):érvek és bizonyítékok logikus előadása

A beszéd részei

o Cáfolás (confutatio): az ellenkező vélemények helytelenségének kimutatása

o Befejezés (conclusio): a beszéd művészi lezárása, a bizonyítás főbb pontjainak összegzése, érzelmi ráhatás

~ Kitérő (egressio): nem állandó része a beszédnek, célja a hallgatók pihentetése, érzelmi ráhatás, es. az ellenfél lejáratása

A beszéd részei

o Bevezetés (exordium~principium):• Átvezetés

Írott szövegben: a cím és a szöveg között Mondott szövegben: a megszólítás és a

szöveg között

• Legyen arányos az egész szöveghez képest.

A beszéd részei: bevezetés

Tartalmazza a következőket:

1. A jóindulat megnyerése (captatio benevolentiae)

2. A figyelem megragadása

3. A téma megadása

Követelményeiket ld. a következő dián!↓

1. Toposzok (tkp. közhelyek): felkészületlenség, bizonytalanság, ráígérés, megbízatás, ajánlás, belső kényszer stb.

2. Élénk, ismétlő, fokozó jelleg, kérdések, felkiáltások stb.

3. A felsorolás a fontos, nem a részletezés, egyszerű, közepes stílusban, pátosz nélkül stb.

A beszéd részei: bevezetés

A beszéd részei

o Elbeszélés (narratio): a dolgok feltárása• Célja: informálás ált. történet formájában• Formája: ált. leírás és jellemzés, es.

példázatokkal• Az elbeszélés rendje:

Természetes rend: időrend, tér, ok-okozat Mesterséges rend: a szónok szándéka szerint

A beszéd részei: elbeszélés

Az elbeszélésben érvényesüljenek a retorikai szövegerények:• Rövidség• Világosság• Valószerűség

A beszéd részei

o Tétel (divisio~propositio, partitio)• Célja:

• A beszéd gondolati magvának összegzése• A beszélő álláspontjának kimondása

• Terjedelme: rövid• Szerkezete

• Egyszerű (simplex)• Összekapcsolt (juncta)

A beszéd részei

o Bizonyítás (confirmatio~argumentatio): a retorikai szöveg „szíve”Feladata:• Meggyőzés• A hallgató gondolatainak irányítása

A közlés elfogadásának okai:• Bizonyító erejű érv (~logikus érv)• Pozitív hangulatkeltés (~etikus összetevő)• Kellemes v. kellemetlen következmény (~patetikus

összetevő)

A beszéd részei: bizonyítás

Fajtái• Művészeten kívüli: külső bizonyítékok

• függetlenek a szövegtől, a retorikai mesterségbeli tudástól

• nem kell igazolni őket• Művészeten belüli: érvek

Fajtái:• Jelek: kikövetkeztethető belőlük a tartalom• Példák: szemléltetés, hasonlítás


Az érvek forrásaik szerint származhatnak• Személyből (életkorából, neméből, tetteiből

stb.)• A tárgyból• Az eseményből, a történetből• A cselekedet módjából stb.


Logikailag mi lehet érv?• Ami nem szorul további bizonyításra (deduktív

vagy induktív következtetés)• Amit a közvélemény elfogad (az érvelés első

premisszája)• Aminek az ellenfél sem mond ellent (induktív

valószínűség)• Ami már be van bizonyítva (induktív v. deduktív

érveléssel)


• Dedukció (visszakövetkeztetés): általános → egyedi

eljárása: a szillogizmus:

premissza+ premissza→konklúzió

bizonyíték+bizonyíték →bizonyítandó tétel

Minden ember halandó. + Jób ember. → Jób halandó.


• Indukció (következtetés): egyedi → általános

eljárása: összetett szillogizmus: analógia és különbözés

premissza+premissza+premissza →konklúzió

Pr.: A dékán egyszer engedélyezte egy diáknak, hogy negyedszerre is felvehessen egy vizsgát.

Pr.: A diáknak rosszak voltak az eredményei.

Pr.: Nekem jók az eredményeim.

Konk.: Valószínűleg nekem is engedélyezi, hogy negyedszer fölvehessek egy vizsgát.


Az érvek elrendezése • erős és gyenge érvek sorrendje• kiemelésük alakzatokkal

Cornificius:• Ne időzzünk a kelleténél többet az egyes érveknél.• Ne térjünk vissza többször ugyanazokhoz az

érvekhez.• Ne hagyjuk félbe a megkezdett érvelést.• Ne ugorjunk egyik érvelésről a másikra.

A beszéd részei

o Cáfolás (confutatio~refutatio):

az ellenkező vélemények helytelenségének kimutatása -- része a bizonyításnak

Akkor van szükség rá, ha a hallgatót ellentétes hatás is érheti vagy ellenvéleményen van.

A beszéd részei: cáfolás

A cáfolás módja:• Bizonyítékból• Enthümémából: csonka szillogizmus: hiányzik az

egyik premissza• Hasonlóból vagy ellenkezőből• A már hozott ítéletekből


• Bizonyítékból:

Azt mondhatják, talán nem is igaz , hogy ez van a szerződésben, én azonban a saját szememmel láttam a szöveget.


• Enthümémából: csonka szillogizmus: hiányzik az egyik premissza, pl.:

Mindenki tudja, hogy a milliárdokat sikkasztókat rács mögé szokták dugni. [XY milliárdokat sikkasztott]

XY-nal ezt nem tették. [ A tények bizonyítékok. Tényeket soroltam fel.] Az ellenkező véleményen levők is tudják, hogy a tényeknek hihetnek.

Hatásosabb, mint a teljes szillogizmus!!


• Hasonlóból vagy ellenkezőből:

Ha valaki kételkedne, gondoljon arra, hogy hasonló eset fordult már elő.

Ha valaki kételkedne, gondoljon arra, hogy ellenkező eset még nem fordult elő.


• A már meghozott ítéletekből

Ha nem hisznek abban, hogy sikerünk lehet, gondoljanak arra, hogy hasonló tiltakozás változtatott meg már ORTT-döntéseket.

A beszéd részei

o Befejezés (conclusio~peroratio)

Célja:• a beszéd művészi lezárása, • a bizonyítás főbb pontjainak összegzése, az

emlékezet felfrissítése• érzelmi ráhatás

A beszéd részei: befejezés

Az értelmi és érzelmi jegyek aránya a céltól, témától függően változó lehet.

Érzelmi: a szöveg legemelkedettebb része

Értelmi: cselekedetre buzdítás

A beszéd részei

o Kitérő (egressio~digresszió): célja a hallgatók pihentetése, az érzelmi ráhatás

Helye: a narrációban van (a közepén vagy a végén)

Tartalma: olyan (saját) eseményt idéz fel leíró formában, amely látszólag nem tartozik a tárgyhoz, mégis annak érdekeit szolgálja.

Nem lehet hosszú!!!

Az antik retorika rendszere B. A szónok feladatai

o Feltárás (inventio): anyaggyűjtés, az indíték feltárása + a retorika elmélete

o Elrendezés (dispositio): a feltárt anyag elrendezése, a beszéd vázlata

+ a struktúra elmélete

o Megfogalmazás, stílus (elocutio): nyelvi formába öntés, megfogalmazás

+ a stílus elmélete

A szónok feladatai

o Előadás (pronuntiatio):a kész beszéd előadásmódjának

kidolgozása + az előadásmód elmélete

o Emlékezetbe vésés (memoria): az elkészült beszéd fejben való

rögzítése + az emlékezőtehetség kutatása, fejlesztése

Az antik retorika rendszere C. A beszéd fajtái

o Bemutató beszéd (demonstrativum): valamely személy dicsérete

o Tanácsadó beszéd (deliberativum): rábeszélés valamire,

lebeszélés valamirőlo Törvényszéki beszéd (iudiciale):

peres eljáráshoz kapcsolódik

Az antik retorika rendszere D. Az ügyállás (sztatisz~status)

o Következtetésen alapul (konjecturalis)o Meghatározáson alapul (definitiva)o Jogosságon alapul (legitima)o Kifogáson alapul (translatio)

Az ügyállás

o Következtetésen alapul (konjecturalis):

a tényt vitatja

– Megtetted.

– Nem tettem meg.

Megtette-e?

Az ügyállás

o Meghatározáson alapul (definitiva)

a tény mibenlétét vizsgálja

– Megtetted.

– Megtettem, de nem úgy.

Hogyan tette?

Az ügyállás

o Jogosságon alapul (legitima)

a dolog jogosságát vitatja

– Megtetted.

– Megtettem, de jogosan.

Jogosan-e?

Az ügyállás

o Kifogáson alapul (translatio)

A vádlott elismeri tettét, azt is, hogy jogtalanul tette, de kifogást emel (pl.:napolják el a tárgyalást, váltsák le a bírót vagy a vádlót)

–Megtetted.

–Megtettem, de ti nem bíráskodhattok fölöttem.

Bíráskodhatnak-e?

Documents

RETORIKA 2012.ppt