ÉRETTSÉGI ELŐKÉSZÍTŐKajg.hu/doc/erettsegifelkeszitok20140331.pdf4 3. Környezetünk A, Az otthon, a lakóhely és környéke (szoba, lakás bemutatása) B, A lakóhely nevezetességei,

1

ÉRETTSÉGI ELŐKÉSZÍTŐK

2

TARTALOMJEGYZÉK

Angol nyelv 3

Német nyelv 18

Francia nyelv 34

Latin nyelv 44

Matematika 48

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 52

Biológia-egészségtan 62

Fizika 87

Kémia 113

Földrajz 131

Vizuális kultúra 136

Informatika 148

3

ANGOL NYELV 11-12. évfolyam

11. évfolyam heti 1 óra (évi 36 óra)


Cél: A két év alatt mind az írásbeli, mind a szóbeli középszintű érettségi követelményeinek

megfelelő nyelvtudás megszerzése. Kerettantervünk alapjául az OM 40./ 2002-es rendelete

szolgált, annak is 2013. február 18-án hatályos állapota. A kerettanterv a részletes

vizsgakövetelmények alapján készült. Közöljük a rendeletben is rögzített témaköröket, a

kommunikációs helyzeteket és szándékokat, továbbá a nyelvtani szerkezeteket, valamint a

szókincsre vonatkozó információkat.

Mivel mindkét tanév célja (minél sikeresebb érettségi vizsga) és a cél elérésének tervezett

eszközei azonosak a dokumentum nem tartalmaz eltérő tematika a két tanévre.

A részkészségek részletezésénél hivatkozik a dokumentum a tervezett óraszámi keretekre.

A tanulók értékelése Az értékelésnek az általános iskolai nyelvtanulás teljes időtartama alatt az a legalapvetőbb

funkciója, hogy motiválja a tanulót az idegen nyelv tanulásában. Ezért a visszajelzés is minden

évfolyamon elsősorban pozitív, a kevésbé sikeres, javításra szoruló fejlesztések csak a

pozitívumokhoz képest kaphatnak hangsúlyt. A tanuló maga is egyre inkább képessé válik saját

eredményeinek, eredményességének értékelésére mind a tanóra, mind a tanórán kívül folytatott

idegennyelvi kommunikáció során.

Kialakul emellett az a funkció is, hogy visszajelzést adjon arról, a tanuló a készség-fejlesztés

területén az adott időpontban (a tanév közben folyamatosan vagy a tanév végén) éppen hol tart.

Visszajelzés a tanulónak (és a szülőnek), hogy melyek az erős és gyenge pontjai, milyen attitűd

jellemzi a nyelvtanuláshoz való viszonyát, honnan meríthet bátorítást, önbizalmat, illetve hová

kell még energiát befektetnie.

Fontos, hogy az értékelés rendszeres legyen, tartalmazzon formális (pl. dolgozat) és nem

formális (órai munka) elemeket. Az értékelés során is ügyelni kell a differenciálás elvére,

például külön feladatokkal ösztönözhetjük a motiváltabb tanulókat.

A,Témakörök

A kilenc témakör közül az első ötöt a tizenegyedik, míg a következő négyet a tizenkettedik

évfolyam tananyaga.

1. Személyes vonatkozások, család

A, A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai, életrajza

B, Családi élet

C, Házimunka

D, Személyes tervek

2. Ember és társadalom

A, Baráti kör

B, Tizenévesek világa, kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel

C, Női és férfi szerepek

D, Családi ünnepek

E, Öltözködés, divat

F, Vásárlás és szolgáltatások

4

3. Környezetünk

A, Az otthon, a lakóhely és környéke (szoba, lakás bemutatása)

B, A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek

C, A városi és a vidéki élet összehasonlítása

D, Növények és állatok a környezetünkben

E, Környezetvédelem

F, Időjárás

4. Iskola

A, Iskolánk bemutatása

B, Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka

C, A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága

D, Az iskolai élet a tanuláson kívül, iskolai hagyományok

5. A munka világa

A, Diákmunka, nyári munkavállalás

B, Pályaválasztás, továbbtanulás, vagy munkába állás

6. Életmód

A, Napirend, időbeosztás

B, Az egészséges életmód

C, Étkezési szokások a családban

D, Ételek, kedvenc ételek

E, Étkezés menzán, étteremben

F, Gyakori betegségek, sérülések, balesetek

G, Gyógykezelés

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

A, Szabadidős elfoglaltságok, hobbik, színház, mozi, koncert, kirándulás

B, Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport

C, Olvasás, rádió, tévé, internet

D, Kulturális események

8. Utazás, turizmus

A, A közlekedés eszközei, lehetőségei, tömegközlekedés

B, Nyaralás itthon és külföldön

C, Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése

D, Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

9. Tudomány, technika

A, Népszerű tudományok, ismeretterjesztés

B, A technikai eszközök szerepe a mindennapokban

5

B, Kommunikációs helyzetek és szándékok

A kommunikációs szándékok listája A táblázat azon kommunikációs szándékokat tartalmazza, amelyek nyelvi megvalósítása a

középszintű vizsgán elvárható. Az egyes kommunikációs szándékokhoz a teljesség igénye

nélkül gyűjtöttük a példákat.

1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok Példa

Megszólítás és arra reagálás Excuse me.

Pardon? etc.

Köszönés,

elköszönés és arra

reagálás

Good morning.

Hello, Tom.

Hi.

Hello, how are you?

Fine, thank you. And you?

Good bye. See you

later, etc.

Telefonbeszélgetésnél

megszólítás, bemutatkozás, más

személy kérése, elköszönés és

ezekre reagálás

XYZ, five two double one six eight.

Hello, this is Tom Smith speaking.

Can I speak to Mr Jones? Speaking.

Thanks for calling. Bye, etc.

Magán- és hivatalos levélben

megszólítás, elbúcsúzás

Dear Tom,

Dear Sir/Madam

Best wishes

Love

Looking forward to hearing from

you.

Yours sincerely, etc.

Szóbeli üdvözletküldés

Give my regards to ..., etc.

Érdeklődés hogylét iránt és arra

reagálás

How are you?

How are you doing? Fine./OK./

Not very well, I’m afraid. What’s

the matter? Actually, I’m suffering

from..., etc.

Köszönet és arra reagálás

6

Thank you.

Thanks.

It’s very kind of you.

You’re welcome.

It’s all right.

My pleasure, etc.

Bocsánatkérés és arra reagálás

I’m sorry.

I do apologize.

That’s all right.

Never mind, etc.

Gratuláció, jókívánságok és

azokra reagálás

Merry Christmas.

Happy Birthday.

Congratulations. Thank you.

Have a nice holiday.

Thanks, the same to you, etc.

2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok


Sajnálkozás, csalódottság Sorry to hear that.

I regret it, etc.

Öröm Great.

I’m so glad, etc.

Elégedettség, elégedetlenség That’s fine.

I’m quite happy with that.

That wasn’t very good.

I’m tired of it, etc.

Csodálkozás I can hardly believe it.

Amazing, isn’t it? etc.

Hála It was most kind of you, etc.

Remény I’m looking forward to...

I hope...

I can hardly wait for..., etc.

Félelem, aggodalom I’m worried about him.

It was really frightening, etc.

Bánat, elkeseredés I’m sorry to hear that.

I’m disappointed, etc.

7

Bosszúság Oh, no!

I’m fed up with it, etc.

Együttérzés I am sorry.

Oh, dear.

I’m sorry to hear that, etc.

3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok


Véleménykérés és arra reagálás,

véleménynyilvánítás

What do you think? I think it’s

unfair, etc.

Érdeklődés, érdektelenség Are you interested in sports? I’m

interested in ...

I’m not keen on it, etc.

Tetszés, nem tetszés I think it’s great.

I don’t like it, etc.

Valaki igazának elismerése, el

nem ismerése

You’re right.

You’re wrong, etc.

Egyetértés, egyet nem értés I agree.

I doubt it.

I don’t agree with it, etc.

Helyeslés, rosszallás That was fine.

It wasn’t very nice of you, etc.

Ellenvetés, ellenvetés

visszautasítása

I don’t think so.

I’m afraid you are wrong, etc.

Elismerés kifejezése, dicséret és

arra reagálás

That was really nice.

Well done. Thank you, etc.

Közömbösség I don’t mind, etc.

Ígéret I promise. I’ll do it, etc.

Akarat, szándék, terv I’d like an ice-cream.

I’m going to buy a house, etc.

Kívánság, óhaj I’d like to travel to ...

I want to pay, etc.

Képesség, lehetőség,

szükségesség, kötelezettség

He may be at home.

People must sleep sometimes.

I have to leave now.

It’s time to go, etc.

Bizonyosság, bizonytalanság She must be tired.

I’m not sure, etc.

Preferencia, érdeklődési kör

kifejezése, illetve érdeklődés ezek

iránt

I prefer tea to coffee.

I’d rather have a rest.

What would you prefer? etc.

Kritika, szemrehányás You had better stay at home.

You shouldn’t have done it.

8

4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok


Dolgok, személyek megnevezése It’s a pen.

The boy talking to Jane is my

brother, etc.

Dolgok, események leírása First he talked to his parents, then

he phoned his friend.

While waiting for the bus he saw an

accident, etc.

Információkérés When will the plane land? At 6.40.

How do you spell your name? J-O-

N-E-S.

Can you tell me the way to the

station, please? etc.

Igenlő vagy nemleges válasz Did you see him? Yes, I did./No, I

didn’t, etc.

Tudás, nem tudás Do you know his name? I have no

idea, etc.

Válaszadás elutasítása Can you tell me the way to ...? I’m

afraid, I can’t, etc.

Bizonyosság, bizonytalanság He must be at home.

He can’t be there.

Maybe he is right, etc.

Ismerés, nem ismerés Do you know Peter? Yes, I’ve

already met him, etc.

Feltételezés I suppose I can come, etc.

Emlékezés, nem emlékezés I remember saying that.

I don’t remember where I put it,

etc.

Indoklás (ok, cél) I didn’t go walking because it was

raining.

We left early in order to avoid the

traffic jam.

5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok

9


Kérés, kívánság Could you give me a pen?

Would you pass me the sugar,

please?

I’d like you to ..., etc.

Felszólítás, tiltás, parancs Keep off the grass.

You must not smoke here, etc.

Javaslat és arra reagálás Let’s go out tonight. Good idea.

Why don’t we go to the cinema? I’d

prefer to stay at home.

I suggest going to Prague. I’d rather

not, etc.

Rendelés I’ll have a Coke, please, etc.

Meghívás és arra reagálás Would you like to come to a party?

Yes, I’d love to.

Let’s meet on Sunday. Sorry, I

can’t make it ..., etc.

Kínálás és arra reagálás Have some cheese. Thank you.

Would you like another drink? No,

thank you, etc.

Reklamálás This doesn’t work.

I have a complaint, etc.

Tanácskérés, tanácsadás What shall I do? Why don’t you...?

I think you should ..., etc.

Figyelmeztetés I think you shouldn’t ..., etc.

Engedély kérése, megadása,

megtagadása

May I go out? Yes, of course./I’m

afraid, not, etc.

Segítségkérés és arra reagálás Will you do this for me?

Certainly./Yes, of course, etc.

Segítség felajánlása és arra

reagálás

Shall I carry it for you? That’s very

kind of you, etc.

6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák)


Visszakérdezés, ismétléskérés Sorry, what did you say his name

was? Could you repeat it, please?

etc.

Nem értés Sorry, I don’t understand, etc.

Betűzés kérése, betűzés Can you spell it for me? etc.

Felkérés lassabb, hangosabb

beszédre

Could you speak a little more

slowly, please? etc.

Beszélési szándék jelzése I’d like to say/tell you ...

I say..., etc.

Téma bevezetése I’ll tell you what...

The question is...

The trouble is ..., etc.

Témaváltás That reminds me...

10

Talking of holidays ..., etc.

Félbeszakítás Sorry to interrupt you.

Can I say something?

Could I come in here? etc.

Megerősítés, igazolás Yes, sure...

It is, isn’t it? etc.

Körülírás To put it in another way, etc.

Példa megnevezése A vehicle, for example a bus. A

vehicle, like a bus.

If I had, say, an hour to wait, etc.

Beszélgetés lezárása Right ...OK.

Well, it’s been nice talking to you,

etc.

11

C, Nyelvtani szerkezetek A vizsgázó

A2:

- általában megérti és helyesen használja a legegyszerűbb szerkezeteket szóban és

írásban,

- rendszeresen elkövethet nyelvtani hibákat és nyelvhasználatában erősen érezhetők az

anyanyelv hatásai,

- a hibák ellenére többnyire érthetően fejezi ki kommunikációs szándékait,

B1:

- megérti és helyesen használja az egyszerű szerkezeteket szóban és írásban,

- ismerős helyzetekben elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál,

- az esetleg előforduló hibák és az érezhető anyanyelvi hatás ellenére érthetően fejezi ki

gondolatait, kommunikációs szándékait. A mellékelt lista tájékoztató jellegű, a nyelv természetéből adódóan nem teljes.

Az alábbi táblázatban az egyes nyelvtani szerkezetek azon a szinten jelennek meg, ahol

először megtanítjuk őket. A példák a használatnak ezt az egyszerű szintjét illusztrálják.

Természetesen magasabb nyelvi szinteken az egyes nyelvi jelenségek összetettebb használata

is megjelenik.

Nyelvtani szerkezet Példa

Articles (definite, indefinite, zero) Iron is a metal.

I love the seaside.

He is at school.

Nouns (singular and plural, countable

uncountable)

child, children, people, etc.

How many disks have you got?

a cup of tea, a piece of cake, etc.

There are some pencils in the bag.

Have you got any brothers?

There’s some water in the vase.

There isn’t any milk left.

I haven’t got much time.

He’s got a lot of friends.

Adjectives (regular and irregular,

comparison)

good, better, best, etc.

Tom is younger than Sue.

She is the most intelligent of all.

The town is less polluted now.

I’m as tall as you.

It’s too difficult. He isn’t old enough to

drive.

Possession It’s my life.

Is this yours?

I didn’t have many friends at school.

He’s Kate’s brother.

the corner of the room etc.

Adverbs He drives fast.

This is a problem everywhere in the world.

I always make my bed.

She has just arrived.

Prepositions, prepositional phrases on the left, at the top, at the bottom, in the

12

background, through the forest,

along the river, etc.

Conjunctions, linking words and, or, but, because, so, therefore, that’s

why, although, etc.

Forms of the verb (infinitives, gerund and

participles)

I don’t know how to get there.

I like reading.

Let me see, etc.

Auxiliaries/Modal verbs I am singing.

He has left.

Where do you live?

You should ask her.

I can swim.

May I open the window?

He could swim at the age of two.

Did you manage to pass the exam?

I must read it.

You needn’t come.

Do we have to be there?

Children mustn’t smoke.

Present Simple When do you get up?

I don’t drink milk.

Present Simple Passive These cars are made in Britain.

Present Continuous Why is she crying?

I am watching television at the moment.

Present Perfect Simple Have you finished?

I’ve lived here for 10 years.

Present Perfect Passive The letters have been sent.

Present Perfect Continuous I have been learning French for 10 years.

Past Simple Where did you go yesterday?

Past Simple Passive When was this house built?

Past Continuous What were you doing at five yesterday?

Past Perfect He realised what he had done.

Future with will He’ll be 18 next month.

OK. I’ll take the dog for a walk.

I don’t think I’ll pass the exam.

Passive Future The exhibition will be closed on Monday.

Going to What are you going to do on Sunday?

Look at the sky, it is going to rain.

Reported Speech (with the reporting verb

in the present)

I don’t know where he lives.

Tell him to stop it.

Reported Speech (with the reporting verb

in the past)

She said she was tired.

I asked him if we had met before.

He told me he was very tired.

Conditional Clauses

1st, 2nd, 3rd

We’ll stay at home if it rains.

If I had time, I would go to the Zoo.

If you had come, we would have had a

good time.

13

Relative clauses

defining

The book I am reading at the moment is

very good.

Relative clauses

non-defining

Shakespeare, who was a famous

playwright, was born in Stratford.

Time clauses with future meaning When Dad comes home, he’ll be angry

with you.

Clauses of purpose I helped him so that he could pass his

exam.

Wish I wish I had a dog.

Question-tags He is a teacher, isn’t he?

I’m a good girl, aren’t I?

They went to the cinema, didn’t they?

D,Szókincs

Cél:A vizsgázó:

A2:

- megfelelő szókinccsel rendelkezzen ahhoz, hogy kommunikálni tudjon begyakorolt

helyzetekben

B1

- megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon a legtöbb olyan

témában, amely összefügg saját mindennapi életével,

- jól tudja alkalmazni alapvető szókincsét, noha még előfordulhatnak hibák.

Az érettségi felkészítő keretében a vizsga minden részkészségére figyelmet fordítunk,

típusfeladatait megismertetjük a tanulókkal, majd gyakoroljuk azokat.

E, A vizsga részegységei és a részletezett feladattípusok

Olvasott szöveg értése: 11. évfolyam 7 óra, 12, évfolyam 6 óra

Cél: A vizsgázó képes legyen:

A2:

- a lényeget (a szöveg célját) megérteni,

- eseménysorokat követni,

- kulcsinformációkat megérteni,

B1:

- a gondolatmenet lényegét megérteni,

- véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni,

- egyes részinformációkat kiszűrni.

A felhasznált szöveg - autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett,

- tartalma, szerkezete, nyelve világos,

- tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

- megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó

ismeretekre,

14

- autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket,

amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem

szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,

Feladattípusok: - Feleletválasztás

- Hiányos szöveg kiegészítése (szavak, kifejezések pótlása előre megadott listából vagy

anélkül)

- Rövid választ igénylő, nyitott kérdések

- A szövegből kiemelt mellékmondat, mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben

- Képek, események, összekevert bekezdések sorrendbe rakása,

- Egymáshoz rendelés, pl.:

= cím, kép, összegző mondat szöveg(rész)hez, bekezdéshez rendelése,

= szavak, kifejezések, definíciók, szinonimák egymáshoz rendelése a szövegösszefüggés

alapján,

= vélemények, kijelentések, események személyekhez kapcsolása,

= csoportosítás megadott kategóriák szerint.

Nyelvhelyesség: 11. évfolyam 7 óra, 12. évfolyam 6 óra

Cél: A2:

- az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és

létrehozására mondat- és szövegszinten,

B1:

- gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére

és létrehozására mondat- és szövegszinten.

A felhasznált szöveg vagy szövegrészlet - nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatokban,

- autentikus, esetleg szerkesztett,




ismeretekre,

Feladattípusok: - hiányos szöveg kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes

kiválasztása),

- hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből,

- megadott szavak megfelelően képzett alakjainak vagy a belőlük képzett új szavaknak a

szövegbe illesztése.

- szórend

Hallott szöveg értése: 11. évfolyam 7 óra, 12, évfolyam 6 óra


A2: A hallott szöveg

- témáját felismerni,

- lényegét megérteni,

- kulcsfontosságú szavait megérteni,

- legalapvetőbb adatszerű információit kiszűrni,

15

B1: A hallott szöveg

- gondolatmenetét nagy vonalakban követni,

- egyes tényszerű részinformációkat megérteni.

A felhasznált szöveg - autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel),



ismeretekre,

- anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el,

- egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el,

- akusztikai minősége kifogástalan,

- hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját,




Feladattípusok: - feleletválasztás,

- egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez),

- események sorrendjének megállapítása,

- nyomtatványok, űrlapok kitöltése,

- táblázat kitöltése,

- hiányos mondatok kiegészítése,

- rövid választ igénylő nyitott kérdések,

- ténybeli hibák azonosítása, javítása.

Íráskészség: 11. évfolyam 7 óra, 12, évfolyam 6 óra

Cél: A vizsgázó legyen képes:

A2:

- a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni,

- az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni,

- egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni,

- a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi

eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt kötőszavakkal) kifejezni,

- néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák

ellenére érthető legyen a mondanivaló,

B1:

- ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni,

- meglévő szókincsét változatosan használni,

- a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló

nyelvi eszközöket alkalmazni,

- a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust

és hangnemet választani,

- az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni,

- egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat

általában biztonsággal alkalmazni.

16

A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek

- meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre,

- az olvasó számára világosak, érthetőek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére,

- szövegfajtája meghatározott,

- tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

- megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó

ismeretekre.

A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni: - rövid személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés),

- üdvözlőlap,

- állásra, nyári munkára jelentkező levél,

- meghívó,

- magánjellegű vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél.

Beszédkészség: 11. évfolyam 8 óra, 12, évfolyam 7 óra


A2:

- saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt nyelvi eszközökkel

röviden és többnyire érthetően megnyilatkozni,

- egyszerű, begyakorolt beszélgetésekben részt venni,

- kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutinfeladatokat megoldani (pl. vásárlás),

- érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthetően

beszélni,

B1:

- az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel

mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni,

- ismerős témáról folyó társalgásban részt venni,

- kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani,

- viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről,

- érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni.

A feladatok és a tételek jellemzői A vizsgafeladatokban előforduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és

szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.

A feladatok tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános

érdeklődésének, és teljesítésükhöz nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi

szintjét meghaladó ismeretekre.

A feladat meghatározás egyértelműen megadja a szituációt és a vizsgázó szerepének

leírását.

A vizsgabeszélgetésben az aktív szerepet a vizsgázó játssza.

A vizsgán a következő feladattípusok fordulnak elő, az alábbi sorrendben:

1. - társalgás,

17

2. - szituációs feladat,

3. - önálló témakifejtés segédanyagok (vizuális és verbális) alapján.

18

NÉMET NYELV Érettségi felkészítő foglalkozás 11-12. évfolyam számára

Éves óraszám: 36

Heti óraszám: 1

Az érettségi felkészítő foglalkozás célja, hogy a 9-10. évfolyamon megszerzett

ismereteket a tanuló felelevenítse, elmélyítse és ezekre az ismeretekre alapozva tudását a

középszintű érettségi szintjének megfelelő szintre fejlessze, vagyis ahol a kommunikatív

nyelvtudás mérése a cél, azaz annak megállapítása, hogy a tanuló képes-e kommunikációs

céljait megvalósítani.

Mivel a vizsga középszinten írásbeli és szóbeli részből áll, és a négy nyelvi

alapkészséget méri: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség.

A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő

szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is, ezért az érettségi felkészítő foglalkozások

keretén belül a tanulóknak ezen készségeket fejlesztő feladatokat kell megoldaniuk. A

gyakorláshoz a korábbi évek írásbeli érettségi feladatsorai és nyelvtani gyakorlókönyvek

felhasználandók.

A nyelvtani és a lexikai kompetenciát külön rész keretében is mérik.

A középszintű érettségi A2, B1 szintű nyelvtudásnak felel meg.

B1

Megérti a fontosabb információkat olyan

egyszerű, hétköznapi szövegekben, amelyek

gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl.

iskola, szabadidő, munka). Képes külföl-

diekkel kommunikálni mindennapi

helyzetekben. Egyszerű, összefüggő szöveget

tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer,

vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoz-

nak. Be tud számolni eseményekről,

élményeiről, érzelmeiről és törekvéseiről.

Rövid magyarázatot tud fűzni eseményekhez,

jelenségekhez, indokolni tud különböző

állás-pontokat és terveket.

A2

Megért olyan mondatokat és rövid

szövegeket, amelyek az őt közvetlenül érintő

területekhez kapcsolódnak. Tud

kommunikálni olyan mindennapi,

begyakorolt helyzetekben, amelyekben

egyszerű és közvetlen információcserére van

szükség. Tud egyszerű nyelvi eszközöket

használva beszélni önmagáról, családjáról és

19

szűkebb környezetéről.

Olvasott szöveg értéséhez szükséges készségek és szövegfajták

Középszint

1.1 Készségek A tanuló képes az olvasási céloknak, illetve a

feladatnak megfelelő stratégiák

alkalmazásával a szövegben

A2:

• a lényeget (a szöveg célját) megérteni,

• eseménysorokat követni,

• kulcsinformációkat megérteni,

B1:

• a gondolatmenet lényegét megérteni,

• véleményeket, érvelést nagy vonalakban

követni,

• egyes részinformációkat kiszűrni.

1.2 A szöveg jellemzői A használt szöveg

• autentikus, esetleg kismértékben

szerkesztett,

• tartalma, szerkezete, nyelve világos,

• tematikusan megfelel a korosztály

élettapasztalatának és általános

érdeklődésének,

• megértéséhez nincs szükség az érettségi

vizsga általános műveltségi szintjét

meghaladó ismeretekre,

• kiválasztásakor a Témakörök című rész az

irányadó,

• autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat

olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket,

amelyek ismerete nem követelmény az adott

vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem

szükséges az adott feladat sikeres

megoldásához,

A2:

• rövid, egyszerű,

• hétköznapi nyelven íródott, és főként

gyakran használt szavakat és nyelvi

szerkezeteket tartalmaz,

B1:

• rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos,

• hétköznapi nyelven íródott.

1.3 Szövegfajták • utasítások (pl. feliratok, használati

utasítások),

• tájékoztató szövegek (pl. hirdetés,

menetrend, prospektus, műsorfüzet),

20

• levelek,

• újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport),

• ismeretterjesztő szövegek,

• irodalmi szövegek.

Nyelvhelyességhez szükséges készségek és szövegfajták

Középszint

2.1 Készségek A tanuló képes

A2:

• az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai

egységek felismerésére, kiegészítésére és


B1:

• gyakran használt nyelvtani szerkezetek és

lexikai egységek felismerésére,

kiegészítésére és létrehozására

szövegszinten.

2.2 A szöveg jellemzői A használt szöveg vagy szövegrészlet

• nehézségi foka alacsonyabb, mint az

olvasott szöveg megértését mérő

feladatoknál,

• autentikus, esetleg szerkesztett,

• tartalma, szerkezete, nyelve világos,



érdeklődésének,





irányadó,






megoldásához,

A2:

• rövid, egyszerű,

• hétköznapi nyelven íródott, és főként

gyakran használt szavakat és nyelvi


B1:

• rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos,

• hétköznapi nyelven íródott.

21

Hallott szöveg értéséhez szükséges készségek és szövegfajták

Középszint

3.1 Készségek A tanuló képes az értési céloknak, illetve a

feladatnak megfelelő stratégiák

alkalmazásával a szöveg

A2:

• témáját felismerni,

• lényegét megérteni,

• kulcsfontosságú szavait megérteni,

• legalapvetőbb adatszerű információit

kiszűrni,

B1:

• gondolatmenetét nagy vonalakban követni,

• egyes tényszerű részinformációkat

megérteni.

3.2 A szöveg jellemzői A használt szöveg

• autentikus vagy autentikus hangzású

(stúdiófelvétel),



érdeklődésének,





irányadó,

• anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik

el,

• egy vagy több beszélő közvetítésével

hangzik el,

• akusztikai minősége kifogástalan,

• hossza és tartalma nem terheli meg

feleslegesen a vizsgázó memóriáját,






megoldásához,

A2:

22

• hétköznapi nyelven hangzik el, szinte

kizárólag gyakran használt szavakat és nyelvi


• lassú, de még normál beszédtempójú,

• a standard kiejtés(ek)nek megfelelő,

• tisztán artikulált,

• tartalmilag kifejezetten egyszerű,

B1:

• hétköznapi nyelven hangzik el, alapvetően

gyakran használt nyelvtani szerkezetekből és

lexikai elemekből építkezik,

• normál tempójú,

• a standard kiejtés(ek)hez közel álló,

• tartalmilag és szerkezetileg mérsékelten

összetett.

3.3 Szövegfajták • közérdekű bejelentések, közlemények (pl.

pályaudvaron, repülőtéren, áruházban),

• rögzített telefonos szövegek (pl.

üzenetrögzítő, információs szolgálatok:

útinformáció, nyitva tartás, menetrend),

• utasítások (pl. utcán, repülőtéren,

pályaudvaron),

• médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés,

reklám, programismertetés, rövid hír),

• beszélgetések, telefonbeszélgetések,

• műsorrészletek,

• riportok, interjúk,

• beszámolók.

Íráskészség és szövegfajták

Középszint


• a feladatban megadott kommunikációs

szándékokat megvalósítani (lásd

Kommunikációs helyzetek és szándékok című

részt),

• a megadott témákhoz kapcsolódó

szövegeket írni (lásd Témakörök című részt),

A2:

• a személyével, illetve közvetlen

környezetével kapcsolatos témákról írni,

• az adott témáról egyszerű kifejezéseket

használva írni,

• egyszerű mondatokból álló rövid,

összefüggő szöveget írni,

• a szöveg mondatai között lévő alapvető

logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi

eszközökkel (pl. a leg-gyakrabban használt

kötőszavakkal) kifejezni,

23

• néhány egyszerű szerkezetet és alapvető

helyesírási szabályt úgy használni, hogy a

hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló,

B1:

• ismert, köznapi témákról írni és véleményét

is megfogalmazni,

• meglévő szókincsét változatosan használni,

• a szöveget megfelelően felépíteni és

tagolni, a logikai viszonyok kifejezését

szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni,

• a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a

címzetthez való viszonyának megfelelő

stílust és hangnemet választani,

• az adott szövegfajta formai sajátosságainak

megfelelő írásművet létrehozni,

• egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi

fordulatokat és a helyesírási szabályokat


4.2 Szövegfajták • rövid személyes jellegű közlés (pl. üzenet,

naplóbejegyzés),

• üdvözlőlap,

• meghívó,

• magánjellegű vagy intézménynek (pl.

nyelviskolának) szóló levél.

Beszédkészség

Középszint


• a megadott helyzetekben és szerepekben, a

feladatnak megfelelő kommunikációs

szándékokat megvalósítani (lásd

Kommunikációs helyzetek és szándékok című

részt),

• a megadott témákról szóló

beszélgetésekben részt venni (lásd a

Témakörök című részt),

• a kommunikációs stratégiákat a szintnek

megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl.

beszélgetést elkezdeni, fenntartani és

befejezni),

A2:

• saját magáról és közvetlen környezetéről

egyszerű, begyakorolt nyelvi eszközökkel

röviden és többnyire érthetően

megnyilatkozni,

• egyszerű, begyakorolt beszélgetésekben

részt venni,

• kiszámítható, mindennapi helyzetekben

rutin feladatokat megoldani (pl. vásárlás),

24

• érezhető akcentusa és esetenként akadozó

beszédtempója ellenére többnyire érthetően

beszélni,

B1:

• az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját

rugalmasan használni, és ezzel

mondanivalójának nagy részét egyszerűen

kifejezni,

• ismerős témáról folyó társalgásban részt

venni,

• kevésbé begyakorolt mindennapi

helyzetekben felmerülő feladatokat

megoldani,

• viszonylag folyékonyan elmondani egy

történetet, beszámolni élményeiről és

érzéseiről,

• érezhető akcentusa és esetleg lassú

beszédtempója ellenére érthetően beszélni.

Témakörök

Témakör Középszint

1. Személyes vonatkozások, család • A tanuló személye, életrajza, életének

fontos állomásai (fordulópontjai)

• Családi élet, családi kapcsolatok

• A családi élet mindennapjai, otthoni

teendők

• Személyes tervek

2. Ember és társadalom • A másik ember külső és belső jellemzése

• Baráti kör

• A tizenévesek világa: kapcsolat a

kortársakkal, fel-nőttekkel

• Női és férfi szerepek

• Ünnepek, családi ünnepek

• Öltözködés, divat

• Vásárlás, szolgáltatások (posta)

• Hasonlóságok és különbségek az emberek

között

3. Környezetünk • Az otthon, a lakóhely és környéke (a

lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)

• A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások,

szórakozási lehetőségek

• A városi és a vidéki élet összehasonlítása

• Növények és állatok a környezetünkben

• Környezetvédelem a szűkebb

környezetünkben: Mit te-hetünk

környezetünkért vagy a természet

25

megóvásáért?

• Időjárás

4. Az iskola • Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok,

pl. szakmai képzés, tagozat)

• Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör,

tanulmányi munka

• A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe,

fontossága

• Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei,

iskolai hagyományok

5. A munka világa • Diákmunka, nyári munkavállalás

• Pályaválasztás, továbbtanulás vagy

munkába állás

6. Életmód • Napirend, időbeosztás

• Az egészséges életmód (a helyes és a

helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe

az egészség megőrzésében, testápolás)

• Étkezési szokások a családban

• Ételek, kedvenc ételek

• Étkezés iskolai menzán, éttermekben,

gyorséttermekben

• Gyakori betegségek, sérülések, baleset

• Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos,

kórházak)

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás • Szabadidős elfoglaltságok, hobbik

• Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.

• Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport

• Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép,

internet

• Kulturális események

8. Utazás, turizmus • A közlekedés eszközei, lehetőségei, a

tömegközlekedés

• Nyaralás itthon, illetve külföldön

• Utazási előkészületek, egy utazás

megtervezése, megszervezése

• Az egyéni és a társas utazás előnyei és

hátrányai

9. Tudomány és technika • Népszerű tudományok, ismeretterjesztés

• A technikai eszközök szerepe a mindennapi

életben

26

Kommunikációs helyzetek és szándékok

Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

megszólítás Entschuldigung,…

köszönés, elköszönés Guten Morgen/ Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs!

bemutatás, és bemutatkozás Das ist Peter. Ich heiße…./ Ich möchte Ihnen …

vorstellen?

telefonálásnál bemutatkozás és

elköszönés

Guten Tag, das ist … Auf Wiederhören! Tschüs!

szóbeli üdvözletküldés Viele Grüße an Petra!

személyes és hivatalos levélben

megszólítás

Liebe(r)….. Sehr geehrter Herr…..

személyes és hivatalos levélben

elbúcsúzás

Dein(e)…. Viele Grüße Mit freundlichen Grüßen….

érdeklődés hogylét iránt és arra

reagálás

Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? / Was fehlt

dir? Ich habe Kopfschmerzen.

engedélykérés és arra reagálás Entschuldigung! Kein Problem!

gratuláció, jókívánságok és arra

reagálás

Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche

Weihnachten./ Gute Besserung! / Ich gratuliere Ihnen

zu…. Danke, sehr nett von Ihnen.

együttérzés és arra reagálás Mein Beileid! Danke.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

hála Ich bin Ihnen dankbar dafür, dass

sajnálkozás Es tut mir Leid!

öröm Ich freue mich, dass…/ Toll!/ Es freut micht, dass

elégedettség, elégedetlenség Es ist prima, dass… Schade, dass….

csodálkozás Oh, das ist aber schön!/ Das kann doch nicht wahr

sein!

remény Ich hoffe, du kannst kommen!

félelem Ich habe Angst, dass…

bánat Schade, dass…

bosszúság Das ist aber schlimm!

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

véleménykérés és arra reagálás,

véleménynyilvánítás

Magst du Mathe? Ja. / Was meinst du dazu? Meiner

Meinung nach…/ Was denkst darüber? / Sind Sie

damit einverstanden, dass…?

valaki igazának az elismerése

és el nem ismerése

Da hast du (nicht) Recht!

egyetértés, egyet nem értés Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht!/ Da bin ich

anderer Meinung.

érdeklődés, érdektelenség Ich interessiere mich für…(nicht).

tetszés, nem tetszés Das stimmt schon, aber…. Sie haben Recht, aber….

ellenvetés visszautasítása Da bin ich mit Ihnen gar nicht einverstanden. Sie

können Recht haben, aber…

akarat, kívánság, képesség,

szükségesség, lehetőség,

ich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich darf, das

könnte vielleicht…, ich soll

27

bizonytalanság, kötelezettség

ígéret, szándék, terv Ich mache das schon! Ich habe vor,… zu….

érdeklődés értékítélet, kívánság,

preferencia, érdeklődési kör

iránt

Und was wüschen Sie? Möchtest du einen Kaffee oder

lieber Tee? Hast du Interesse für…?

dícséret, kritika, szemrehányás Klasse! Blödsinn! Ich halte… für sehr gut. Das ist

schon gut, aber…

Warum bist du nicht früher gekommen?

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok

dolgok, személyek

megnevezése, leírása

Das ist… Meine Mutter ist… / Es geht um…

események leírása Zuerst…, dann…, zum Schluss./Es war einmal….

információkérés,

információadás

Wie ist…? Prima./ Wie alt bist du? 12./ Weißt du….?/

Können Sie mir bitte sagen….?

igenlő vagy nemleges válasz ja, nein, nicht, kein, d och, weder…. noch

válaszadás elutasítása Leider kann ich Ihre Frage nicht beantworten.

tudás, nem tudás Ich weiß (nicht), dass/ob…

bizonyosság, bizonytalanság Ich weiß es (nicht) genau. Ich bin mir (nicht) sicher,

dass/ ob…./ Ich nehme an, dass….

ismerés, nem ismerés Ich kenne… gut/ nicht.

emlékezés, nem emlékezés Ich erinnere mich (nicht) daran, dass,…..

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok

kérés Kannst du bitte…? /Gib mir bitte….!Würden Sie

bitte…?

tiltás, felszólítás Schreib noch nicht. Öffne die Tür.

segítségkérés és arra reagálás Können Sie mir bitte bei…. helfen? Ja, gerne. Ich

kann leider nicht!

javaslat és arra reagálás Können wir gehen?/ Möchtest du…? Ja, gerne! /Ich

schlage vor, dass….

meghívás és arra reagálás Kannst du kommen? Ja. Nein, es tut mir Leid.

kínálás és arra reagálás Noch ein Stück Kuchen? Nein, danke. Ja, bitte.

reklamálás Entschuldigung, ich habe ein Problem…

tanácskérés, tanácsadás Was schlägst du vor? Ich rate,…/ Ich schlage vor…

segítség felajánlása és arra

reagálás

Kann ich Ihnen helfen? Ja, das wäre nett. Danke, das

geht schon.

ajánlat és arra reagálás Möchten Sie…?

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok

visszakérdezés, ismétléskérés Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. /Sag es noch

einmal!/ Wie meinst du das?

nem értés Ich verstehe nicht./ Entschuldigung, ich habe es nicht

verstanden.

betűzés kérése, betűzés Buchstabiere bitte.

felkérés lassabb, hangosabb

beszédre

Kannst du bitte langsamer / lauter sprechen?

beszélési szándék jelzése, téma

bevezetése, félbeszakítás

Dabei fällt mir gerade ein,…. Darf ich Sie kurz

unterbrechen?

megerősítés Ja, das stimmt.

28

körülírás Das ist also ein…,wo…

példa megnevezése Ein Beispiel dafür ist…

témaváltás, beszélgetés lezárása Könnten wir jetzt noch darüber reden,? Können wir

ein anderes mal vielleicht hier fortsetzen?

Nyelvtani szerkezetek

A tanuló

A2:

• általában megérti és helyesen használja a legegyszerűbb szerkezeteket szóban és írásban,

• rendszeresen elkövethet nyelvtani hibákat és nyelvhasználatában erősen érezhetők az

anyanyelv hatásai,

• a hibák ellenére többnyire érthetően fejezi ki kommunikációs szándékait,

B1:

• megérti és helyesen használja az egyszerű szerkezeteket szóban és írásban,

• ismerős helyzetekben elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál,

• az esetleg előforduló hibák és az érezhető anyanyelvi hatás ellenére érthetően fejezi ki

gondolatait, kommunikációs szándékait.

Szókincs

A tanuló

A2:

• megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon begyakorolt

helyzetekben,

B1:

• megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon a legtöbb olyan


• jól tudja alkalmazni alapvető szókincsét, noha még előfordulhatnak nagyobb hibák,

• a bonyolultabb gondolatokhoz, témákhoz nem mindig találja meg a legmegfelelőbb

kifejezőeszközt.

29

Fogalomkörök

Fogalomkörök Fogalomkörök nyelvi kifejezései

Cselekvés,

történés, létezés

kifejezése

sein, Ich bin heute zu Hause.

es gibt Hier gibt es keinen

Hamburger.

Jelenidejűség

Múltidejűség

Jövőidejűség

Személytelenség

Műveltetés

Präsens Die Sonne scheint schön

Vokalweschsel,trennbare Der Zug fährt gleich ab.

Verben Er liest das Buch vor.

Präteritum, Perfekt Er kam zu Fuß

Sie haben schon alles

getan.

Damals hatten wir auf dem

Dorf

Plusquamperfekt gewohnt.

Futur (mit Präsens) Ich bleibe morgen zu

Hause.

Sie werden das heute noch

machen.

Futur

sich-Verben Ich freue mich.

es Es ist kalt.

Es regnet.

Es ist das erste Mal.

daß….

Es geht um…/ Es dauert lange

bis…

lassen (Präsens Wir lassen/ließen unser

Auto

Präteritum) reparieren.

Passiv (Präsens) Sie werden am Flughafen

abgeholt.

Sie müssen abgeholt

werden

Passiv mit Modalverb Sie mussten abgeholt

werden.

(Präsens)

Passiv (Präteritum)

Birtoklás kifejezése

haben, gehören Ich habe einen

Bruder. Die Tasche

gehört mir

Wessen?

von,-s das Buch von Peter,

Peters

Geschichte

Nomen Genitiv die Tür des Hauses

Possessivpronomen Das ist meine

Familie.

Térbeli viszonyok,

30

irányok,

helymeghatározás

hier, dort, linds,

Rechts

oben, unten, hiten…

Präpositionen mit A/D Die Vase steht auf dem

Tisch.

an, auf, hinter, in, neben, Ich gehe ins Kino.

über, unter, vor, zwischen

Präpositionen mit dem Gehen Sie den Fluß

entlang!

Akkusativ

durch, um, entlang

Präpositionen mit dem Die Bücher sind bei

Karl.

Dativ Die Post ist unserer

Schule

von, zu, nach, gegnüber gegenüber.

Időbeli viszonyok:

gyakoriság

időtartam

időpont

előidejűség

Wie oft? Ich gehe jeden Morgen

in die

selten, manchmal, immer, Schule.

nie

wie lange? eine Woche, von ….

bis,

den ganzen Tag

in, um, am, wann? im Winter, um 8

Uhr, am

Freitag,

diesen/letzten/vorigen/

nächsten Monat

Plusquamperfekt Nachdem ich eingepackt

hatte, rief

bevor, nachdem ich ein Taxi.

Bevor ich ein Taxi

rief,…..

Mennyiségi

viszonyok

Határozott

mennyiség,

határozatlan

mennyiség

eins, zwei

erste, zweite

eine Portion

Pommes

alles, viel, wenig, nichts

Ich habe viele Bücher, aber

wenig

alle, einige, keine Zeit zum Lesen

31

Minőségi

viszonyok

Wie? Ich bin zufrieden. Das

finde ich

prima.

Was für ein? Welcher? Das ist eine leichte

Aufgabe.

(Adjektivdeklination) Ich finde den roten Rock

modisch.

Vergleiche Dieses Buch ist besser,

als….

Er ist nicht so alt,

wie…

Das Bild ist am

schönsten.

Wer? Der Bekannte/ mein

Bekannter,

der Arme, die Arme

Modalitás

felszólítás

mögen, können, wollen, Er kann nicht

schwimmen. Ich

müssen, sollen, dürfen möchte ein Eis. Er wollte

nach

(Präsens, Prätreritum) Hause.

Perfekt Ich habe das Fenster

nicht

schließen wollen

haben + zu + Infinitiv Du hast dafür selber zu

sorgen.

sein + zu + Infinitiv Die Aufgabe ist leicht zu

lösen.

brauchen + zu + Infinitiv Jetzt brauchst du mir

nicht zu

helfen.

Komm morgen

wieder!

Esst schnell!

Nehmen Sie bitte

Platz!

Esetviszonyok névszók a

mondatban

Nominativ, Akkusativ, Ich zeige den Schülern

Bilder.

Dativ, Genitiv Das ist das Foto meiner

Freundin.

Logikai viszonyok

alárendelések

Kausalsatz denn, weil,

Subjektsatz Es ist schön, hier zu

32

feltételesség

Függő beszéd

sein.

Objektsatz Ich weiß (nicht),

dass (ob)….

Ich weiß, wo du

wohnst.

Ich habe keine Lust,

dich zu

besuchen.

Temporalsatz Als/Wenn…,

Bevor/ Während/Solange…

Finalsatz: um zu/damit Ich bleibe hier,

um diese Zeitung

auszulesen/

damit du nicht allein

bist.

Relativsatz

Die See, an der wir voriges

Jahr..

Die Kinder, deren Eltern

…

Wenn ich Zeit

habe, …

Wenn ich Zeit

hätte, …

Sie würde kommen,

wenn….

Konditonalsatz: Wenn ich Zeit gehabt

hätte….

(Indikativ) Präsens Sie wären gekommen,

wenn…

Konjuktiv II.

mit dem Präsens Sie sagte, dass sie heute in

die

Schule geht.

Szövegösszetartó kötőszók,

eszközök

névmások

und/oder/aber/denn

weil/dass/ob/

obwohl/ als ob / als wenn =

als

das,

ich, mich, mir, mein,

dieser, jener,

man,

33

jeder, keiner,

einander,

derselbe

einer, welcher,

34

FRANCIA -ÉRETTSÉGI FELKÉSZÍTŐ 11. évfolyam heti 1 óra (évi 36 óra)


Cél: A két év alatt mind az írásbeli, mind a szóbeli középszintű érettségi követelményeinek

megfelelő nyelvtudás megszerzése. Kerettantervünk alapjául az OM 40/ 2002-es rendelete

szolgált, annak is 2013. február 18-án hatályos állapota. A kerettanterv a részletes

vizsgakövetelmények alapján készült. Közöljük a rendeletben is rögzített témaköröket, a

kommunikációs helyzeteket és szándékokat, továbbá a nyelvtani szerkezeteket, valamint a

szókincsre vonatkozó információkat.

Mivel mindkét tanév célja (minél sikeresebb érettségi vizsga) és a cél elérésének tervezett

eszközei azonosak a dokumentum nem tartalmaz eltérő tematika a két tanévre.

A részkészségek részletezésénél hivatkozik a dokumentum a tervezett óraszámi keretekre.

A,Témakörök

A kilenc témakör közül az első ötöt a tizenegyedik, míg a következő négyet a tizenkettedik

évfolyam tananyaga.

1. Személyes vonatkozások, család

A, A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai, életrajza

B, Családi élet

C, Házimunka

D, Személyes tervek

2. Ember és társadalom

A, Baráti kör

B, Tizenévesek világa, kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel

C, Női és férfi szerepek

D, Családi ünnepek

E, Öltözködés, divat

F, Vásárlás és szolgáltatások

3. Környezetünk

A, Az otthon, a lakóhely és környéke (szoba, lakás bemutatása)

B, A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek

C, A városi és a vidéki élet összehasonlítása

D, Növények és állatok a környezetünkben

E, Környezetvédelem

F, Időjárás

4. Iskola

A, Iskolánk bemutatása

B, Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka

C, A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága

D, Az iskolai élet a tanuláson kívül, iskolai hagyományok

5. A munka világa

A, Diákmunka, nyári munkavállalás

B, Pályaválasztás, továbbtanulás, vagy munkába állás

6. Életmód

A, Napirend, időbeosztás

B, Az egészséges életmód

35

C, Étkezési szokások a családban

D, Ételek, kedvenc ételek

E, Étkezés menzán, étteremben

F, Gyakori betegségek, sérülések, balesetek

G, Gyógykezelés

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

A, Szabadidős elfoglaltságok, hobbik, színház, mozi, koncert, kirándulás

B, Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport

C, Olvasás, rádió, tévé, internet

D, Kulturális események

8. Utazás, turizmus

A, A közlekedés eszközei, lehetőségei, tömegközlekedés

B, Nyaralás itthon és külföldön

C, Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése

D, Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

9. Tudomány, technika

A, Népszerű tudományok, ismeretterjesztés

B, A technikai eszközök szerepe a mindennapokban

B, Kommunikációs helyzetek és szándékok

A kommunikációs szándékok listája

A táblázat azon kommunikációs szándékokat tartalmazza, amelyek nyelvi megvalósítása a

középszintű vizsgán elvárható. Az egyes kommunikációs szándékokhoz a teljesség igénye

nélkül gyűjtöttük a példákat.

1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

a) Kommunikációs szándékok

Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok à un de ces jours

megszólítás s’il vous / te plaît, pardon, monsieur, vous ętes bien le nouveau

professeur d'anglais?

köszönés, elköszönés

salut, bonjour monsieur, au revoir madame, à demain,

à mardi, à ce soir, à bientôt,

bemutatás, bemutatkozás c’est Luc, je te présente / je vous présente,

moi, je m’appelle, je suis le frère de, enchanté monsieur

telefonálásnál bemutatkozás és

elköszönés

c'est Marie-Jeanne à l'appareil

au revoir, monsieur, à demain

személyes levélben

megszólítás és elbúcsúzás

cher Jean-Marc, ma chère Michèle,

bisous, grosses bises, à bientôt,

érdeklődés hogylét iránt és

arra reagálás ça va? vous allez bien? ça va mieux?

ça va bien / pas trop mal , merci ça ne va pas du tout

engedélykérés és arra reagálás je peux? bien sűr (mais),

köszönet és arra reagálás merci beaucoup, il n’y a pas de quoi,

je vous / t’en prie, avec plaisir, je vous remercie, madame

bocsánatkérés és arra reagálás pardon, excuse-moi / excusez-moi, monsieur / madame

ça ne fait rien, ce n'est pas grave, je vous / t’en prie,

gratuláció, jó kívánságok és

arra reagálás

joyeux anniversaire, bonne chance / soirée, bon voyage, passer de

bonnes vacances, joyeuses fętes de,

36

je te / vous félicite, merci beaucoup (de tes/vos voeux),

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

sajnálkozás je regrette, je suis vraiment désolé

öröm je suis ravi,

elégedettség, elégedetlenség content/triste, heureux/malheureux, agréable/désagréable, aller

bien/mal

csodálkozás tiens,ah bon,

remény j'espère,

bánat je suis triste / désespéré

bosszúság ça alors, zut alors,


véleménykérés és arra

reagálás tu aimes, tu veux, tu trouves ça? ça te plaît? à ton avis?

qu’est-ce que tu en penses? ça s'est bien passé?

super, pas mal, je pense que,

c'était bien, à mon avis

valaki igazának az elismerése,

nem elismerése

tu as raison, tu n’as pas raison,

egyetértés, egyet nem értés oui, d’accord, bien sűr, excellente idée, comme tu veux,

érdeklodés, érdektelenség qu'est-ce qui t'arrive? raconte-moi, comment... ce n'est pas mon

problčme

tetszés nem tetszés j'aime beaucoup, un peu, pas du tout, c’est bien,

j’adore / je déteste, c’est génial,


dicséret, kritika bravo, félicitation, ce n'est pas trop réussi

ellenvetés, ellenvetés

visszautasítása

par contre, au contraire, surtout pas

akarat, kívánság je veux absolument, j’aimerais, je serais content si, je souhaite

képesség, lehetőség on peut, il est possible

szükségesség, kötelezettség vous devez, il faut

ígéret c'est promis, je te / vous promets

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok

dolgok, személyek

megnevezése

voilà,qui est-ce? qu’est-ce que c’est? comment est-il?

à quoi ça sert? ce (ne) sont (pas) mes amis / c'est mon chat, il (ne)

sont (pas) sympas / il est noir, beau, mais cher, ça sert à

események leírása cet aprčs-midi, il y a une semaine, alors, c'était

információkérés,

információadás oů est-il? il (n’)est (pas) là, qu'est-ce que tu fais? je travaille,

tu joues avec qui? je (ne) joue avec (pas) lui, quand est-ce

qu’on va sortir? ce soir,

pour aller à? c’est simple, tu vas / vous allez

igenlő vagy nemleges válasz oui / non, c’est ça /

pas du tout, cela n'est pas possible

37

tudás, nem tudás je (ne) sais (pas), je (ne) peux (pas) te / vous dire

bizonyosság, bizonytalanság peut-ętre, ça se peut, ça m'étonnerait

ismerés, nem ismerés je vois, je n'y vois pas trop clair

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok

kérés je voudrais, s'il te / vous plaît

tiltás, felszólítás il est interdit, (ne) fais / faites (pas),

défense de fumer, veuillez patienter s.v.p.

segítségkérés és arra reagálás peux-tu, je suis à toi / vous

javaslat és arra reagálás j’ai une idée, c’est une bonne idée, (mais...)

kínálás és arra reagálás tu veux?, je veux bien, non, merci,

tu es/vous ętes gentil, mais je n’ai plus faim

meghívás és arra reagálás tu viens? ça te dit? volontiers, malheureusement je ne peux pas,

pourquoi pas

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok

visszakérdezés, ismétléskérés c’est (bien) ça? peux-tu / pouvez-vous répéter

nem értés je ne comprends pas, je n'ai pas bien compris

38

Beszélési szándék jelzése,

téma bevezetése

si vous voulez mon avis, selon moi, écoute ça

megerősítés c'est celui qui? c'est tout?

est-ce que j'ai bien compris?

körülírás je ne sais pas exactemen

példa megnevezése tiens, par exemple,

C, Nyelvtani szerkezetek

A vizsgázó

A2:

- általában megérti és helyesen használja a legegyszerűbb szerkezeteket szóban és

írásban,

- rendszeresen elkövethet nyelvtani hibákat és nyelvhasználatában erősen érezhetők az

anyanyelv hatásai,

- a hibák ellenére többnyire érthetően fejezi ki kommunikációs szándékait,

B1:

- megérti és helyesen használja az egyszerű szerkezeteket szóban és írásban,

- ismerős helyzetekben elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál,

- az esetleg előforduló hibák és az érezhető anyanyelvi hatás ellenére érthetően fejezi ki

gondolatait, kommunikációs szándékait.

A mellékelt lista tájékoztató jellegű, a nyelv természetéből adódóan nem teljes.

Az alábbi táblázatban az egyes nyelvtani szerkezetek azon a szinten jelennek meg, ahol

először megtanítjuk őket. A példák a használatnak ezt az egyszerű szintjét illusztrálják.

Természetesen magasabb nyelvi szinteken az egyes nyelvi jelenségek összetettebb használata

is megjelenik.

Fogalomkörök Fogalomkörök nyelvi kifejezése

39

Fogalomkörök Fogalomkörök nyelvi kifejezése

Létezés kifejezése (ne pas) être, y a-t-il (encore)? il (n’)y a (pas / plus)

se passer, se trouver,

Cselekvések il pleut, il fera beau, s'il neige nous allons dans les Alpes

si tu voulais, tu pourrais,

les vacances sont commencées,

je lui dirai quand il sera arrivé

Birtoklás kifejezése (ne pas) avoir, le chat de Yasmine, il (n’)est (pas) à moi

c’est le mien

Térbeli viszonyok où? là, à, dans, sous/sur, derričre/devant, tout droit, à gauche

/ à droite, au milieu, à côté, en face, pas loin, d’un côté, de

l’autre côté, au bout (de), au fond (de), , n’importe oů, vers,

au nord, dans l'ouest, d’oů? de l’école

Időbeli viszonyok

A quelle heure? quand? aujourd’hui, demain, hier, mardi

prochain, en mai, maintenant, avant / aprčs, tôt, tard, le

week-end, dernier, ce matin, cet après-midi, ce soir, en été, il

y a, pendant, longtemps, à midi et demi, dans, à ce moment-

là, depuis, en, seulement, quelquefois, toujours, d’abord, puis,

enfin, quand, avant / pendant que, je lui dirai quand il sera

arrivé

Mennyiségi viszonyok

combien? 1000, beaucoup / peu / assez (de), pas de, gramme,

kilo, bouteille, plus, moins,

une douzaine, environ, à peu prčs, il fera X degré

Minőségi viszonyok

quel âge? avoir X ans, jeune, comment? grand / petit, joli,

gros / mince, faible / fort, beau/ /laid, sale/propre, timide,

gentil / antipathique, modeste / agressif, blanc, facile /

difficile, interdit, long, court, chaud / froid, cher / bon

marché, vite, bien / mal, mieux, premier

Esetviszonyok je le regarde, tu lui demandes, ne le regarde pas,

Modalitás ouvre, ferme, écoute, je voudrais, tu dois, si tu voulais, tu

pourrais,

, les vacances sont commencées,

Szövegösszetartó eszközök un, une, des; le, la, l’, les; du, de la, de; mon, ma, mes, ton...,

son..., ce, cet, cette, ces; je, tu, il / elle, nous, vous, ils /elles;

moi, toi, lui, elle, nous, vous, eux,elles; en, y, on, quelqu’un,

quelque chose, qui, que, oů, dont, celui, celle, ceux, celles, et,

mais, donc, alors, car, comme, pour,

40

D,Szókincs

Cél:

A vizsgázó:

A2:

- megfelelő szókinccsel rendelkezzen ahhoz, hogy kommunikálni tudjon begyakorolt

helyzetekben

B1

- megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon a legtöbb olyan


- jól tudja alkalmazni alapvető szókincsét, noha még előfordulhatnak hibák.

Az érettségi felkészítő keretében a vizsga minden részkészségére figyelmet fordítunk,

típusfeladatait megismertetjük a tanulókkal, majd gyakoroljuk azokat.

E, A vizsga részegységei és a részletezett feladattípusok

Olvasott szöveg értése: 11. évfolyam 7 óra, 12, évfolyam 6 óra

Cél:

A vizsgázó képes legyen:

A2:

- a lényeget (a szöveg célját) megérteni,

- eseménysorokat követni,

- kulcsinformációkat megérteni,

B1:

- a gondolatmenet lényegét megérteni,

- véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni,

- egyes részinformációkat kiszűrni.

A felhasznált szöveg

- autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett,




ismeretekre,




Feladattípusok:

- Feleletválasztás

- Hiányos szöveg kiegészítése (szavak, kifejezések pótlása előre megadott listából vagy

anélkül)

- Rövid választ igénylő, nyitott kérdések

- A szövegből kiemelt mellékmondat, mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben

- Képek, események, összekevert bekezdések sorrendbe rakása,

- Egymáshoz rendelés, pl.:

= cím, kép, összegző mondat szöveg(rész)hez, bekezdéshez rendelése,

41

= szavak, kifejezések, definíciók, szinonimák egymáshoz rendelése a szövegösszefüggés

alapján,

= vélemények, kijelentések, események személyekhez kapcsolása,

= csoportosítás megadott kategóriák szerint.

Nyelvhelyesség: 11. évfolyam 7 óra, 12, évfolyam 6 óra

Cél:

A2:

- az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és


B1:

- gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére

és létrehozására mondat- és szövegszinten.

A felhasznált szöveg vagy szövegrészlet

- nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatokban,

- autentikus, esetleg szerkesztett,




ismeretekre,

Feladattípusok:

- hiányos szöveg kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes

kiválasztása),

- hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből,

- megadott szavak megfelelően képzett alakjainak vagy a belőlük képzett új szavaknak a

szövegbe illesztése.

- szórend

Hallott szöveg értése: 11. évfolyam 7 óra, 12, évfolyam 6 óra

Cél:


A2: A hallott szöveg

- témáját felismerni,

- lényegét megérteni,

- kulcsfontosságú szavait megérteni,

- legalapvetőbb adatszerű információit kiszűrni,

B1: A hallott szöveg

- gondolatmenetét nagy vonalakban követni,

- egyes tényszerű részinformációkat megérteni.

A felhasznált szöveg

- autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel),



ismeretekre,

- anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el,

- egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el,

42

- akusztikai minősége kifogástalan,

- hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját,




Feladattípusok:

- feleletválasztás,

- egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez),

- események sorrendjének megállapítása,

- nyomtatványok, űrlapok kitöltése,

- táblázat kitöltése,

- hiányos mondatok kiegészítése,

- rövid választ igénylő nyitott kérdések,

- ténybeli hibák azonosítása, javítása.

Íráskészség: 11. évfolyam 7 óra, 12, évfolyam 6 óra

Cél:

A vizsgázó legyen képes:

A2:

- a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni,

- az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni,

- egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni,

- a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi

eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt kötőszavakkal) kifejezni,

- néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák

ellenére érthető legyen a mondanivaló,

B1:

- ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni,

- meglévő szókincsét változatosan használni,

- a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló

nyelvi eszközöket alkalmazni,

- a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust

és hangnemet választani,

- az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni,

- egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat


A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek

- meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre,

- az olvasó számára világosak, érthetőek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére,

- szövegfajtája meghatározott,

- tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

- megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó

ismeretekre.

A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni:

- rövid személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés),

- üdvözlőlap,

- állásra, nyári munkára jelentkező levél,

43

- meghívó,

- magánjellegű vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél.

Beszédkészség: 11. évfolyam 8 óra, 12, évfolyam 7 óra

Cél:


A2:

- saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt nyelvi eszközökkel

röviden és többnyire érthetően megnyilatkozni,

- egyszerű, begyakorolt beszélgetésekben részt venni,

- kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutinfeladatokat megoldani (pl. vásárlás),

- érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthetően

beszélni,

B1:

- az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel

mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni,

- ismerős témáról folyó társalgásban részt venni,

- kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani,

- viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről,

- érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni.

A feladatok és a tételek jellemzői A vizsgafeladatokban előforduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és

szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.

A feladatok tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános

érdeklődésének, és teljesítésükhöz nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi

szintjét meghaladó ismeretekre.

A feladat meghatározás egyértelműen megadja a szituációt és a vizsgázó szerepének

leírását.

A vizsgabeszélgetésben az aktív szerepet a vizsgázó játssza.

A vizsgán a következő feladattípusok fordulnak elő, az alábbi sorrendben:

1. - társalgás,

2. - szituációs feladat,

3. - önálló témakifejtés segédanyagok (vizuális és verbális) alapján.

Tervezett tankönyvek:

Darabos Zsusza: Készüljünk az új érettségire

Filó Réka- Pignitzky Beáta: 7 próbaérettségi francia nyelvből

Vida Enikő: Érettségi feladatok francia nyelvből

44

LATIN NYELV

Célok, feladatok

Ki kell alakítania a latin nyelv elemeinek és szabályainak gyakorlott és tudatos használatát,

emellett pedig képet kell adnia Európa latin nyelvű kultúrájának térbeli és időbeli kereteiről,

szakaszairól, megjelenési formáiról - elsősorban pedig ennek alapjáról: az antik Róma

műveltségéről és életéről. Közvetett cél a tanulók anyanyelv- és általános idegennyelv-

használatának tudatosabbá tétele, antik eredetű köznyelvi és szaknyelvi kifejezéseink helyes és

tudatos használatának elősegítése.

Az érettségi vizsga latin nyelvből egyszerre igyekszik megtartani a vizsgáztatás korábbi értékes

hagyományait, s igazodni a kerettantervek és az általános követelményrendszer új

szempontjaihoz. Megmarad az érettségi szövegközpontúsága, az idegen nyelvről magyarra

fordítás hangsúlya, a nyelvtudás mérése mellett a művelődéstörténeti elemek kiemelt szerepe.

Változások jelennek azonban meg mind a követelményekben, mind a vizsgáztatás formájában,

feladattípusaiban. Megnövekszik az elvont nyelvtani ismeretek számonkérésének, egyúttal azok

aktív használatának jelentősége, megszűnik az írásbeli vizsga korábbi egyoldalúsága, a szóbeli

rész tisztán reproduktív jellege.

A két szint közötti eltérés sohasem egyazon anyag kétféle mértékű vagy minőségű elsajátításán,

illetve számonkérésén alapul. A nyelvtani és kultúrtörténeti tudás területén elsősorban

mennyiségi, a fordítási készség mérésekor mennyiségi és minőségi szempontok együtt tesznek

különbséget közöttük. A feladatok típusait tekintve középszinten a reproduktív, emelt szinten a

produktív elemek túlsúlya jellemző. A középszintű követelmények ugyanakkor emelt szinten

nélkülözhetetlenek.

Az érettségi vizsga követelményeit mindkét szinten a nyelvtudás egyes elemeire bontva

határozzuk meg. A készségek közül az élő nyelvek kommunikációs formáival ellentétben az

olvasást és a beszédkészség sajátos elemeit, illetve a szövegértést és fordítást mérjük. A

latinnyelv-oktatás nyelvi képzésen túlmutató összetett célrendszere sajátos témák:

meghatározott kulturális ismeretek és az utóbbiak forrásaiként szolgáló szöveganyag

megadásával jár.

Az érettségi követelményekben ismertnek tekintett szavak listáját a 40/2002-es OM rendelet

tartalmazza.

A latin nyelvi érettségin valamennyi nyelvi készség mérése eredeti latin szövegek

szóbeli vagy írásbeli feldolgozásán alapul. E szövegek megfelelnek a vizsgázó életkori

sajátosságainak, mind tartalmilag, mind nyelvileg világos szerkezetűek, témájukban egységes

egészet alkotnak.

A NAT szerint az élő idegen nyelvekre megfogalmazott közös referenciakeret

párhuzamba állítható a latin kimeneti követelményekkel, de még nem adaptálták a nemzetközi

referenciakeret összes szintjét a latin nyelvre. A kerettanterv B1 szintre, illetve annál kicsivel

magasabb szintre készült, de a hazai latintanítás hagyományaihoz híven lehetőséget kínál arra,

hogy a tanulók az adott időkeretben ennél magasabb szintre is eljuthassanak.

45

10. évfolyam,

minimumszint

12. évfolyam,

minimumszint

Latin nyelv A2 B1

12. évfolyam

Éves órakeret: 31 óra

Heti órakeret: 1 óra

Tematikai egység Grammatika Órakeret

11 óra

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

Latin nyelvű szövegek helyes, hagyományos magyar ejtés szerinti

felolvasásának fejlesztése:

A grammatikai-stilisztikai kifejezések rendszerszerű használata, a

grammatikai és stilisztikai elemzőkészség kialakítása.

A latin nyelv nyelvtani jelenségeinek sokoldalú feldolgoztatása.

A latin mondatok elemeztetése, az áttekintő, a rendszerező és a

szintetizáló képesség fejlesztése.

A névszó- és igeragozási ismeretek segítségével a tudásszintnek

megfelelő latin mondatok elemeztetése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A latin kiejtés szabályainak elsajátítása (a hosszúságok és hangsúlyok biztos alkalmazása,

hangos olvasás a hagyományos magyarországi ejtés szerint).

A humanista vagy restituált kiejtési szabályok egyike szerint tetszőleges klasszikus latin

szöveg helyes felolvasása, valamint elméletben a másik

kiejtési rendszer szabályainak ismerete. Megfelelő ritmusban hexameterben, illetve

disztichonban írt verses szövegek felolvasása.

A megadott szerzők mindegyikétől legalább egy eredeti szöveg vagy szövegrészlet kiejtés,

ritmus és intonáció szempontjából egyaránt helyes memoriter felidézése.

Az esetek és alapfunkcióik

A vizsgázó képes az adott latin szövegben előforduló lexikai elemek és nyelvi struktúrák

pontos felismerésére, utóbbiak elemzésére, valamint képzésük, szerkesztésük bemutatására.

A vizsgázó ismeri és tudja képezni a latin leíró nyelvtan alaktanának szabályos és rendhagyó

alakjait, ismeri és képes alkalmazni a mondattan fontosabb szabályait.

Az I-V. declinatiós főnevek, az I-II-III. declinatiós melléknevek szótári alakja, ragozása, -i-

tövűség.

A locativus és a vocativus.

A melléknevek fokozása, az adverbium képzése és fokozása (a kivételek is)

A névmások rendszerbe foglalása: személyes, birtokos, visszaható, a vonatkozói névmás, a

fontosabb mutató névmások: hic haec hoc, iste ista istud, ille illa

illud, is ea id, idem eadem idem, ipse ipsa ipsum,

vonatkozó névmás, kérdő névmások közül quis quid,

A tő- és sorszámnevek Számnevek közül: unus -a -um, duo duae duo, tres

tria, mille (milia)

Névmási genitivusszal és dativusszal járó szavak

A leggyakoribb praepositiók, módosítószavak, kötőszavak felismerése.

A coniugatiók rendszere, a deponens és semideponens igék. Körülírt igeragozás

46

Rendhagyó igék közül: sum, possum, eo, fero, volo

Szóalkotás (prefixumok, suffixumok)

Az igenevek (participiumok, infinitivusok, gerundium, supinum)

Az igeneves szerkezetek ( accusativus és nominativus cum infinitivo, ablativus absolutus,

ablativus absolutus mancus, gerundium, gerundivumos szerkezet, participium coniunctum)

A szövegekben előforduló esettani jelenségek értelmezése: az eset használata

és nem a terminus felől közelítve): genitivus

subiectivus, obiectivus, partitivus; dativus commodi,

incommodi, finalis; ablativus loci, temporis, rei

efficientis, auctoris, comparationis, mensurae

Mondatrészek és azok kapcsolatai: állítmány (és

„összetett állítmány”), alany, állapothatározó

(attributum praedicativum, appositio praedicativa,

participium coniunctum)

A szenvedő szerkezet felismerése és fordítása mondatok elemzése révén

A consecutio temporum általános szabályrendszere.

A szövegekben előforduló alá- és mellérendelő mondatok, kötőszavak felismerése, elemzése

Alanyi és tárgyi mellékmondatok: kijelentő, kérdő, célzatos tárgyi, célhatározói mellékmondat,

következményes mellékmondat, feltételes mellékmondat.

Az u és cum kötőszó

smert latin szövegből a szövegek pontos megértését szolgáló

stilisztikai fogalmak és jelenségek kiemelése és

bemutatása: anakronizmus,

archaismus, asyndeton, értelem szerinti egyeztetés

(constructio ad intellectum), ellipsis, jelzőcsere

(enallage), hendiadyoin, in medias res, metaphora,

metonimia, pars pro toto, relatív mondatfűzés, zeugma.

Latin-magyar középszótár, internetes szótárak használata tanári irányítással, szófajok

keresése, a szavak grammatikai szempontú csoportosítása (etimológia, szócsalád, tematikai

szócsoport, idegen nyelvi párhuzamok felkutatása).

A grammatika tárgykörébe tartozó tartalmak keresése az interneten.

Az interaktív tábla alkalmazása pl. táblázatba rendezés, az alaktan játékos tanítása.

Tematikai egység Szövegfeldolgozás Órakeret

10 óra

Tantárgyi

Fejlesztési célok

A szövegelemző készség kialakítása, a tárgyalt latin nyelvi kategóriák

megértetése.

A szövegelemző és fordítási készség fejlesztése ismert, kommentárral

ellátott és kommentár nélküli szövegeken.

A szótárhasználat elsajátíttatása kis-, közép és internetes szótár

segítségével.

Verses vagy prózai szöveg (memoriter) tanulási technikájának

elsajátíttatása, a memorizálás segítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Írásban ismeretlen, egyszerű (a klasszikus nyelvi normáknak megfelelő, bevezetéssel, esetleg

kommentárral könnyített vagy az emelt szinthez képest rövidebb) eredeti latin szöveg

nyomtatott szótár segítségével kifogástalan lefordítása.

47

Szóban egyszerűbb, középiskolai tanulmányai során megismert, eredeti latin szöveg

segédeszköz nélküli, kifogástalan lefordítása és értelmezése, a szöveg szókincsének pontos

ismeretével.

Legalább az alábbi szerzők egyes eredeti műveinek

vagy azok részleteinek ismerete nyelvi és tartalmi szempontból egyaránt :

Marcus Tullius Cicero, Caius Iulius Caesar, Caius

Valerius Catullus, Publius Vergilius Maro, Titus Livius,

Quintus Horatius Flaccus, Publius Ovidius Naso,

Cornelius Tacitus.

Tematikai egység Művelődés Órakeret

10 óra

A tematikai egység


céljai

A görög-római kultúrának mint az európai műveltség egyik alapjának és

a magyarországi latin hagyományok jelentőségének megismertetése.

A görög és a római kultúra egymáshoz való viszonyának megértetése

néhány szempontból.

Ismeretek A források pontos megértéséhez és értelmezéséhez szükséges földrajzi, történelmi,

gazdasági és kultúrtörténeti tudnivalók, a latin nyelvű műveltség időbeli és térbeli

kiterjedésének keretei, fontosabb szakaszai, a klasszikus antikvitás mindennapi élete,

életkörülményei (lakás, öltözködés, étkezés, család, szórakozóhelyek), a társadalmi érintkezés

szokásai (társadalmi rétegek, államszervezet, közigazgatás), az adott társadalom alapértékei,

a fontosabb ünnepek és rítusok (áldozatbemutatás, jóslás), e kulturális értékeknek korunkra és

az egyetemes magyar kultúrára gyakorolt hatása, e

kapcsolatrendszernek a megismert forrásokhoz köthető egyedi elemei.

Alapvető ismeretek a fenti szerzők irodalmi és egyéb működéséről.

(Marcus Tullius Cicero, Caius Iulius Caesar, Caius

Valerius Catullus, Publius Vergilius Maro, Titus Livius,

Quintus Horatius Flaccus, Publius Ovidius Naso,

Cornelius Tacitus

48

MATEMATIKÁBÓL 12. évfolyam

Évi 31 óra, heti 1óra

A felkészítés fontos feladata az elemző- és összegző képesség alakítása. Minden témában nagy

hangsúllyal ki kell térnünk a gyakorlati alkalmazásokra, az ismeretek más tantárgyakban való

felhasználhatóságára. A felkészítés során áttekintését adjuk a korábbi évek ismereteinek, eljárásainak,

problémamegoldó módszereinek, emellett sok, gyakorlati területen széles körben használható tudást is

közvetítünk.

Olyanokat, amelyekhez kell az előző évek alapozása, amelyek kissé összetettebb problémák megoldását

is lehetővé teszik. Az érettségi előtt már elvárható többféle ismeret együttes alkalmazása.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél 1. Gondolkodási és megismerési módszerek

Órakeret

3 óra

Előzetes tudás Sorbarendezési, leszámlálási problémák megoldása. Gráffal kapcsolatos

alapfogalmak.

A tematikai egység


céljai

Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Mintavétel céljának, értelmének

megértése. Gráfokkal kapcsolatos ismeretek alkalmazása, bővítése, konkrét

példák alapján gráfokkal kapcsolatos állítások megfogalmazása. A

modellhasználati, modellalkotási képesség fejlesztése.

Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Halmazelméleti alapfogalmak.

Halmazműveletek. Logikai feladatok.

Halmazok eszközjellegű használata.

Filozófia: logika - a

következetes és

rendezett gondolkodás

elmélete, a logika

Kombinatorikai feladatok.

Modell alkotása valós problémához:

kombinatorikai modell.

Megosztott figyelem; két, illetve több

szempont egyidejű követése.

Gráfelméleti alapfogalmak és

alkalmazásaik.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél 2. Számelmélet, algebra

Órakeret

8 óra

Előzetes tudás Hatvány fogalma egész kitevőre, hatványozás azonosságai. Egyenlet,

egyenlőtlenség megoldása. Ekvivalens egyenlet fogalma.

A tematikai egység


céljai

Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: valós problémák megoldása

megfelelő modell választásával. A matematika alkalmazása más

tudományokban. Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. A matematika

épülésének elvei: létező fogalom újraértelmezése, kiterjesztése. A fogalmak

kiterjesztése követelményeinek megértése. Függvénytulajdonság alkalmazása

egyenlet megoldásánál (pl. szigorú monotonitás).


Számelméleti alapfogalmak.

Prímtényezőkre bontás. L.n.k.o,

l.k.k.t. Oszthatósági feladatok.

A matematika belső fejlődésének

felismerése, új fogalmak alkotása.

Algebrai kifejezések, nevezetes

azonosságok. Hatványok, a hat-

ványozás azonosságai.

Fogalmak módosítása újabb

tapasztalatok, ismeretek alapján. A

hatványfogalom célszerű

49

kiterjesztése, permanenciaelv

alkalmazása.

A gyökvonás és azonosságai Ismeretek tudatos memorizálása.

Ismeretek mozgósítása.

A logaritmus. A logaritmus azo-

nosságainak alkalmazása.

Elsőfokú egyenletek és egyen-

lőtlenségek.

Másodfokú és másodfokúra

visszavezethető egyenletek.

Exponenciális és logaritmikus

egyenletek

Modellek alkotása (algebrai modell):

exponenciális egyenletre vezető valós

problémák (például: befektetés, hitel,

értékcsökkenés, népesség alakulása,

radioaktivitás).

Fizika; kémia:

radioaktivitás.

Földrajz; biológia-

egészségtan: globális

problémák - demográfiai

mutatók, a Föld eltartó

képessége és az

élelmezési válság,

betegségek,

világjárványok,

túltermelés és

túlfogyasztás.

Szöveges egyenletek. Egyenlet-

rendszerek.

Matematikai modell megalkotása a

szöveg alapján. A megoldás ellen-

őrzése, gyakorlati feladat megol-

dásának összevetése a valósággal.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél 3. Összefüggések, függvények, sorozatok Órakeret

4 óra

Előzetes tudás Függvénytani alapfogalmak. Hatványozás azonosságai. Négyzetgyök. Függvény

megadása, tulajdonságai. Hegyesszög szögfüggvényeinek értelmezése.

A tematikai egység


céljai

A folyamatok elemzése a függvényelemzés módszerével. Tájékozódás az

időben: lineáris folyamat, exponenciális folyamat. A matematika és a valóság:

matematikai modellek készítése, vizsgálata. Alkotás öntevékenyen, saját tervek

szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően. Sorozat vizsgálata; rekurzió,

képletek értelmezése. Ismerethordozók használata.


Az alapfüggvények és transzfor-

máltjaik( f(x)+c, f(x+c), cf(x),

f(cx).

Időtől függő periodikus jelenségek

kezelése.

Fizika: periodikus

mozgás, hullámmozgás,

váltakozó feszültség és

áram.

Földrajz: térábrázolás és

térmegismerés eszközei,

GPS.

50

Függvények jellemzése (zérus-

hely, növekedés, fogyás, szélső-

érték, periodicitás, paritás).

Számtani sorozat, mértani soro-

zat.

A sorozat felismerése, a megfelelő

képletek használata

problémamegoldás során.

Kamatos kamat számítása. Modellek alkotása: befektetés és

hitel; különböző feltételekkel

meghirdetett befektetések és hitelek

vizsgálata; a hitel költségei, a

törlesztés módjai.

Az egyéni döntés felelőssége: az

eladósodás veszélye.

Korábbi ismeretek mozgósítása (pl.

százalékszámítás).

Földrajz: a

világgazdaság

szerveződése és

működése, a pénztőke

működése, a monetáris

világ jellemző

folyamatai, hitelezés,

adósság, eladósodás.

Történelem, társadalmi

és állampolgári

ismeretek: a család

pénzügyei és

gazdálkodása,

vállalkozások.

Magyar nyelv és

irodalom: szövegértés.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél 4. Geometria Órakeret

11óra

Előzetes tudás

Sokszögekkel, körrel kapcsolatos ismeretek. Ponthalmazok, nevezetes

ponthalmazok ismerete. Háromszög nevezetes vonalai, pontjai, körei.

Háromszögekre, speciális háromszögekre vonatkozó tételek. Egybevágóság,

hasonlóság, szimmetria. Hegyesszögek szögfüggvényei. Ekvivalens egyenlet.

Elsőfokú és másodfokú egyenlet, kétismeretlenes egyenletrendszer algebrai

megoldása. Alapszerkesztések, egyszerű szerkesztési feladatok körrel,

háromszöggel kapcsolatosan. Vektorok, vektorműveletek. Hasáb, henger, gúla,

kúp, gömb felismerése. Felszín, térfogat szemléletes fogalma. Poliéder felszíne.

Számológép (számítógép) használata.

A tematikai egység


céljai

Tájékozódás a térben. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: távolságok,

szögek, terület, kerület, felszín és térfogat kiszámítása. A matematika két

területének (geometria és algebra) összekapcsolása: koordináta-geometria.

Emlékezés, korábbi ismeretek rendszerezése, alkalmazása.


Egybevágósági transzformáci-

ók. Középpontos hasonlóság.

A megmaradó és a változó

tulajdonságok tudatosítása.

Szimmetria felismerése a

matematikában, a művészetekben, a

környezetünkben található tárgyakban.

Vizuális kultúra:

összetett arányviszonyok

érzékeltetése, formarend,

az aranymetszés

megjelenése a

természetben,

alkalmazása a

művészetekben.

Háromszögek( kapcsolat az ol-

dalak, szögek között, nevezetes

pontjaik).

Ismeretek alkalmazása.

51

Négyszögek és tulajdonságaik.

Sokszögek, szabályos sokszö-

gek.

A kör és részei. Fogalmak pontos ismerete. Fizika: körmozgás, a

körpályán mozgó test

sebessége.

Vizuális kultúra:

építészeti stílusok.

Egyszerű síkidomok kerülete és

területe

Térbeli alakzatok. ( henger, kúp,

gúla, hasáb, gömb , cson-

kagúla, csonkakúp).

Testek felszínének és térfogatá-

nak számítása.

Szögfüggvények alkalmazása.

Szinusz-, és koszinusztétel.

Képletek értelmezése, alkalmazása. Fizika: hely megadása.

Az egyenes koordináta-geomet-

riája.

Geometria és algebra összekapcsolása.

A kör koordináta-geometriája.

Kör és egyenes kölcsönös helyzete.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél 5. Valószínűség, statisztika

Órakeret

5 óra

Előzetes tudás Valószínűségi kísérletek elvégzése, elemzése. Táblázatok, diagramok olvasása.

Százalékszámítás.

A tematikai egység


céljai

A valószínűség fogalmának mélyítése: ismeretek rendszerezése,

tapasztalatszerzés újabb kísérletekkel, a kísérletek kiértékelése (relatív

gyakoriság, eloszlás), következtetések. Diagram, vonaldiagram, oszlopdiagram,

kördiagram készítése, olvasása. Táblázat értelmezése, készítése. Számítógép

használata az adatok rendezésében, értékelésében, ábrázolásában.


A statisztikai alapfogalmai. Ada-

tok és ábrázolásuk ( kördiagram,

oszlopdiagram, vonaldiagram).

Diagramok, táblázatok olvasása,

készítése.

Grafikai szervezők összevetése más

formátumú dokumentumokkal,

következtetések levonása írott,

ábrázolt és számszerű információ

összekapcsolásával.

Számítógép használata.

Informatika: adatkezelés,

adatfeldolgozás,

információmegjelenítés.

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek:

történelmi, társadalmi

témák vizuális ábrázolása

(táblázat, diagram).

Földrajz: időjárási,

éghajlati és gazdasági

statisztikák.

A valószínűség fogalma,

kiszámításának klasszikus módja.

Visszatevéses és visszatevés nélküli

mintavétel.

A véletlen esemény szimmetria

alapján, logikai úton vagy kísérleti

úton megadható, megbecsülhető

esélye, valószínűsége.

Informatika: statisztikai

adatelemzés.

Biológia-egészségtan:

öröklés, mutáció.

Érettségi feladatsorok megoldása



52

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

ÉRETTSÉGI ELŐKÉSZÍTŐ 11. évfolyam

Évi óraszám:36 óra

Heti óraszám: 1 óra

A történelem érettségire való felkészítés fő feladata a középiskolai történelem tanítás 9-12.

évfolyamán tanultak felelevenítése, gyakorlása. A fő hangsúly az érettségi típusú feladatok

gyakorlása pl.: információkeresés források (szöveges, képi) segítségével; fogalmak azonosítása,

hozzárendelése egy korhoz, állam területéhez; helyszínek azonosítása atlasz segítségével; célok

és következmények megkülönböztetése; ok-okozati összefüggés bemutatása; illetve források

segítségével problémamegoldó rövidebb (8-10 soros) és elemző hosszabb (20-30 soros) esszé

megírása.

Az érettségi előkészítőn törekedni kell, hogy a tanulói tudás a tények ismeretén túl kiterjedjen

az önálló tájékozódási és tanulási módszerek elsajátítására, a problémaérzékenységre és a

kritikai gondolkodásra is.

Tematikai egység Ókori, középkori, vagy kora újkori egyetemes történelem

Az őskor és az ókori Kelet Órakeret

2 óra

Tartalom Fejlesztési követelmények

A folyamvölgyi kultúrák

Az ókori Kelet kulturális öröksége.

Forrástípusok felismerése, információgyűjtés

és azok rendszerezése. (Pl. az első

civilizációkról fennmaradt források

csoportosítása különböző szempontok

szerint.)

A földrajzi környezet szerepe az egyes

civilizációk életében. (pl. nagy folyók, tagolt

partvidék).

Lényeg kiemelése írott szövegből, ismeretek

problémaközpontú elrendezése

Az ókori Hellász Órakeret

3 óra


Az athéni demokrácia intézményei, működé-

se.

A görög hitvilág, a legfontosabb istenek

nevének ismerete; művészet és tudomány.

A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló

kulturális emlékei

Ismeretszerzés különböző médiumok

anyagából, szaktudományi munkákból. (pl.

Érvek gyűjtése a saját vélemény

alátámasztására, ellenérvek gyűjtése

meghatározott álláspontok cáfolására.

Folyamatábra, diagram elemzése/készítése

(pl.: az athéni demokrácia működése)

Egyszerű térképvázlatok rajzolása (pl. a

görög világ legfontosabb poliszainak

elhelyezése vaktérképen)

Az ókori Róma Órakeret

4 óra


Róma útja a köztársaságtól a császárságig.

A hódító háborúk társadalmi és politikai kö-

vetkezményei a köztársaság korában.

Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból,

grafikonokból, diagramokból.

A rendelkezésre álló ismeretforrások

53

A római hitvilág, művészet, a tudomány és a

jog.

A római építészet jelentős alkotásainak

azonosítása

A kereszténység kialakulása, tanításai és

elterjedése.

A népvándorlás, az antik civilizáció

felbomlása.

értelmezése

Feltevések megfogalmazása történelmi

személyiségek cselekedeteinek,

viselkedésének mozgatórugóiról.

A középkor Órakeret

5 óra


Nyugat-Európa társadalma és gazdasága a

kora középkorban (uradalom jellemző

vonásai).

A nyugati és keleti kereszténység. A

középkori egyház.

Egyházi és világi kultúra a középkorban.

A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme.

Az iszlám és az arab hódítás.

Gazdasági fellendülés és a középkori városok

születése.

A humanizmus és a reneszánsz főbb

jellemzői.

Az Oszmán (Török) Birodalom katonai

rendszerének jellemzői és terjeszkedése.

Információk önálló rendszerezése,

értelmezése és következtetések levonása (pl.

keresztes háborúk okai, hatása az európai

kultúrára)

Kérdések önálló megfogalmazása. (pl.:

uradalom felépítése, működése)

Híres emberek, történelmi személyiségek

jellemzése.

Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák)

készítése (pl.: hűbéri lánc)

Esszé írása történelmi-társadalmi témákról

(pl.: Oszmán Birodalom jellemzése)

A világ és Európa a kora újkorban Órakeret

4 óra


Amerika ősi kultúrái, a nagy földrajzi

felfedezések és következményeik.

Reformáció és katolikus megújulás. A

barokk stílus jellemzői.

A francia abszolutizmus és hatalmi

törekvések.

A tudományos világkép átalakulása.

Az angol alkotmányos monarchia kialakulása

és működése.

Ismeretszerzés különböző típusú forrásokból.

(pl.: a 95 pontból a lutheri tanok kimutatása;

a barokk stílusjegyeinek felismerése képek

alapján.)

Információk önálló rendszerezése és

értelmezése. (pl.: alkotmányos monarchia

jellemzői)


(pl.: az angol alkotmányos monarchia

működése)

Tematikai egység Középkori, kora újkori magyar történelem

A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Órakeret

5 óra


A magyar nép eredete, vándorlása, a

honfoglalás.

Árpád-házi uralkodók politikai életpályája

(Géza és Szent István, II. András, IV. Béla).

Az Aranybulla.

Tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla

idején

Társadalmi és gazdasági változások a XIV–

Információk gyűjtése és önálló

rendszerezése, értelmezése. (pl.: az

Aranybulla elemzése)

Tanultak felhasználása új feladathelyzetben.

(pl.: korstílusok azonosítása magyarországi

műemlékeken.)

Érvek gyűjtése a saját vélemény

alátámasztására, ellenvélemények cáfolására.

54

XV. század folyamán (Károly Róbert

gazdasági reformjai, városfejlődés

sajátosságai)

A magyar rendi állam és az Oszmán (Török)

Birodalom párharca (Hunyadi János harcai a

török ellen)

A középkori magyar kultúra és művelődés

emlékei

(Pl. a magyar honfoglalás lefolyása.)

Híres emberek, történelmi személyek

jellemzése, feltevések megfogalmazása a

cselekedeteinek mozgatórugóiról. (pl.:

Hunyadi Mátyás központosító politikája)

Esszé írása történelmi-társadalmi témákról.

(pl.: I. Károly gazdasági reformjai)

Tanult események, jelenségek topográfiai

meghatározása térképen. (pl.: a magyarság

vándorlásának fő állomásai.)

Egyszerű térképvázlatok rajzolása

információforrások alapján. (pl.: a

tatárjárás.)

Magyarország a kora újkorban Órakeret

4 óra


Az ország három részre szakadása.

Várháborúk kora.

A három országrész berendezkedése,

mindennapjai.

Az Erdélyi Fejedelemség: Erdély etnikai és

vallási helyzete

A török kiűzése Magyarországról.

A Rákóczi-szabadságharc.

Ismeretszerzés szaktudományi munkákból.

Az internet kritikus felhasználása történelmi

ismeretek szerzésére. (pl.: a magyarországi

oszmán – török építészeti emlékekről.)

Különböző történelmi elbeszélések

összehasonlítása a narráció módja alapján. (pl.:

Brodarics István és Szulejmán a mohácsi

csatáról.)

Feltevések megfogalmazása egyes történelmi

jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. (pl.:

Szapolyai királyságának szerepe az önálló

Erdélyi Fejedelemség későbbi létrejöttében.)

Esszé írása történelmi témákról. (pl.:

Rákóczi-szabadságharc fordulópontjai)

A történelmi tér változásainak leolvasása

különböző térképekről. (pl.: az

ellenreformáció térnyerésének nyomon

követése.)

Tematikai egység Egyetemes történelem (XIX–XX. század)

Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora Órakeret

4 óra


A felvilágosodás

Az Egyesült Államok létrejötte és

alkotmánya.

A francia forradalom eszméi, irányzatai,

hatása

Az ipari forradalom és hatásai

(környezetszennyezés, életmódváltozás).

A XIX. század eszméi.

Információk önálló rendszerezése és

értelmezése. (pl.: az ipari forradalom

találmányai és jelentőségük.)

Elsődleges történelmi források elemzése,

összefüggések felderítése. (pl.: a

Függetlenségi nyilatkozat elemzése és a

felvilágosodás hatásának kimutatása.)

Folyamatábra, diagram készítése. (pl. a

hatalommegosztás elvének ábrája.)

Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák)

készítése. (pl.: a francia forradalom

55

korszakai.)

Esszé írása történelmi, filozófiai kérdésekről

(pl.: felvilágosodás főbb gondolatai)

Események időrendbe állítása. (pl.: a 1848-

as forradalmak, vagy francia forradalom

főbb eseményei)

Tematikai egység XVIII–XIX. századi magyar történelem

Az újjáépítés kora Magyarországon Órakeret

2 óra


Népesség és természeti környezet:

demográfiai változások, az etnikai arányok

átalakulása.

A felvilágosult abszolutizmus a Habsburg

Birodalomban (Mária Terézia és II. József

reformjai)


grafikonokból, diagramokból. (pl.: a

korszakra vonatkozó demográfiai adatok

elemzése, értékelése.)

A tanultak felhasználása új feladathelyzetben.

(pl.: a felvilágosodás fogalmainak

azonosítása a korszak uralkodói

intézkedéseiben.)


különböző térképekről. (pl.: Magyarország

etnikai összetételének, elemzése.)

Egyszerű térképvázlatok rajzolása különböző

információforrások alapján. (pl.: a

népességmozgások irányainak megjelenítése.)

Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon Órakeret

3 óra


A reformeszmék kialakulása és terjedése:

Széchenyi István programja.

A reformmozgalom kibontakozása: Kossuth

Lajos programja

A reformkori művelődés, kultúra.

Az 1848-as forradalom és vívmányai, az

áprilisi törvények.

A szabadságharc története.


jellemzése, feltevések megfogalmazása

viselkedésük mozgatórugóiról. (pl.: Széchenyi

István, Kossuth Lajos; az érdekegyesítéssel és

a törvény előtti egyenlőséggel kapcsolatos

viták bemutatása.)

Elsődleges történelmi források elemzése,

összefüggések felderítése. (pl.: Széchenyi

programja a Stádium 12 pontja alapján)

Események időrendbe állítása. (pl.: a pesti

forradalom eseményei.)

56

12. évfolyam

Évi óraszám:31 óra

Heti óraszám: 1 óra

A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon Órakeret

2 óra


A kiegyezés létrejötte és tartalma.

Társadalmi változások és gazdasági fejlődés

a dualizmus korában.

Budapest világvárossá válása.

A nemzetiségi kérdés alakulása, a zsidó

emancipáció.

A tudomány és művészet a dualizmus

korában.

Életmód a századfordulón.

Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból,

statisztikai táblázatokból. (pl.: a

dualizmuskori gyáripar.)

Egy történelmi oknyomozás megtervezése.

Különböző történelmi elbeszélések

összehasonlítása a narráció módja alapján. (pl.:

a kiegyezés mérlege Eötvös József és Kossuth

Lajos írásai alapján.)

Az európai történelem és a magyar

történelem kölcsönhatásainak elemzése. (pl.:

a kiegyezés létrejöttét elősegítő külpolitikai

tényezők számbavétele.)


különböző térképekről. (pl.: a magyarországi

vasúthálózat fejlődése.)

Tematikai egység Egyetemes történelmi anyag (XIX–XX. század)

A nemzetállamok és a birodalmi politika kora Órakeret

3 óra


Nemzetállami törekvések Európában

(Olaszország, Németország, a balkáni

államok).

Az iparosodás új szakaszának hatásai

(társadalom, gondolkodás, életmód, épített és

természeti környezet).

Az Amerikai Egyesült Államok

polgárháborúja és nagyhatalommá válása.

A modern polgári állam jellegzetességei.

Önálló információgyűjtés különböző

médiumokból. (pl.: az ipari forradalom

második szakaszának találmányai)

Híres emberek, történelmi személyek


történelmi személyiségek cselekedeteinek,

viselkedésének mozgatórugóiról. (pl.:

Bismarck politikai pályája.)

Esszé írása történelmi – társadalmi témákról.

(pl.: a technikai fejlődés hatása a

környezetre és az életmódra.)

Események, jelenségek, tárgyak, személyek

időrendbe állítása. (pl.: az olasz és a német

egység megvalósulásának fő területi lépései.)

Az első világháború és következményei Órakeret

2 óra


Az első világháború. Hadviselés jellemzői

Az első világháborút lezáró békerendszer.

Önálló információgyűjtés adott témához

különböző médiumokból. (pl.:

haditudósítások, plakátok.)

Tanult ismeretek problémaközpontú

elrendezése. (pl.: hadicélok, haditervek –

békecélok, békeelvek, és ezek

megvalósulása.)


57

(pl.: békeszerződés etnikai és gazdasági

hatásai)

Kronológiai adatok rendezése. (pl.: a háború

kiemelkedő eseményeinek időrendje.)

Néhány kiemelt esemény, jelenség

topográfiai adatainak elhelyezése

vaktérképen. (pl.: a békeszerződések területi

vonatkozásai.)

Európa és a világ a két világháború között Órakeret

3 óra


A kommunista diktatúra a Szovjetunióban.

Az 1929-33-as világgazdasági válság

jellemzői és következményei. Az Amerikai

Egyesült Államok válasza a válságra: a New

Deal.

A nemzetiszocialista ideológia és a náci

diktatúra jellemzői.

Életmód és mindennapok a két világháború

között. Nők és férfiak életmódja és

társadalmi helyzete, életformák

Ismeretszerzés különböző statisztikai

táblázatokból, grafikonokból, diagramokból.

(pl.: a német választások eredményei 1928–

33 között; a munkanélküliség alakulása az

Egyesült Államokban 1929–1937.)

Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-

történelmi jelenségek okairól. (pl.: az

antiszemitizmus okai.)



történelmi személyiségek cselekedeteinek,

viselkedésének mozgatórugóiról. (pl.: Hitler

és a zsidók kapcsolata)

Folyamatábra, diagram készítése. (pl.: a

világgazdasági válság jelenségei.)

A második világháború Órakeret

2 óra


A második világháború kitörése. Hadi és

diplomáciai események. Katonai

fordulópontjai,

Holocaust.

Híres emberek jellemzése (pl.: Churchill, a brit

elszántság jelképe.)

Történelmi-társadalmi jelenségek értékelése a

saját értékrend alapján. (pl.: holokauszt.)


térképekről. (pl.: a náci Németország és a

Szovjetunió terjeszkedése 1939–1941.)

Tematikai egység XX. századi magyar történelmi, vagy a mai magyar társadalom

Az első világháború és következményei Órakeret

2 óra


Magyarország az első világháborúban.

A háborús vereség következményei

Magyarországon: az Osztrák-Magyar

Monarchia felbomlása.

A trianoni békediktátum.

Különböző szövegek, képek, plakátok,

karikatúrák vizsgálata a történelmi hitelesség

szempontjából. (pl.: Ferenc József korának

plakátjai, karikatúrái.)


(pl.: a trianoni békediktátum hatásai.)

Történetek dramatikus megjelenítése. (pl.: a

magyar delegáció részvétele a

béketárgyalásokon.)

58

Magyarország a két világháború között Órakeret

3 óra


A konszolidáció kezdete folyamata,

jellemzői, eredményei és válsága.

Társadalom és életmód Magyarországon a

két világháború között.

A magyar külpolitika céljai és lehetőségei

a két világháború között. A revízió

lépései és politikai következményei

Magyarországon.


grafikonokból, diagramokból. (Pl. magyar

gazdaság a két világháború között.)

Feltevések megfogalmazása a történelmi

személyiségek cselekedeteinek

mozgatórugóiról. (pl.: Horthy Miklós

politikai életpályája.)

Történelmi – társadalmi adatok, modellek és

elbeszélések elemzése a bizonyosság, a

lehetőség és a valószínűség szempontjából.

(pl.: a magyar külpolitika mozgástere,

alternatívái.)

Néhány kiemelt esemény, jelenség

topográfiai helyének elhelyezése

vaktérképen. (pl.: a revíziós politika

eredményei 1938–39.)

A második világháború Órakeret

2 óra


Magyarország háborúba lépése és részvétele

a keleti fronton.

A német megszállás és nyilas uralom.

Felszabadulás és szovjet megszállás.

Háborús veszteségeink. A zsidóüldözés

társadalmi, eszmei háttere és holokauszt

Magyarországon.

Ismeretszerzés szaktudományi munkákból.

(pl.: Magyarország háborús veszteségeiről.)

Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból.

(pl.: az első és második zsidótörvény.)

Kronológiai adatok rendezése.

Tematikai egység Egyetemes történelmi anyag (XIX–XX. század)

Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése Órakeret

2 óra


A nyugati országok gazdasági és katonai

integrációja. Az új világgazdasági rendszer

kialakulása

A szovjet tömb kialakulása, jellemzői

A közel-keleti konfliktusok. Izrael Állam

létrejötte, az arab világ átalakulása.

Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból,

vizuális rendezők készítése. (pl.: a két

szuperhatalom jellemzőinek összegyűjtése.)

A tanultak felhasználása új

feladathelyzetekben. (pl.: Kelet-Közép-

Európa országainak szovjetizálása.)

Tanult helyek megkeresése a térképen. (pl.: a

két tömb meghatározó államai.)

A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása Órakeret

2 óra


Szovjet-amerikai konfliktusok, a versengés

és együttműködés formái, területei.

A kétpólusú világrend megszűnése:

Németország egyesítése, a Szovjetunió és

Különböző élethelyzetek megfigyelése.

(pl.: mindennapi élet a vasfüggöny két

oldalán.)

59

Jugoszlávia szétesése. Képi és egyéb információk elemzése.

(pl.: szovjet és amerikai karikatúrák

elemzése.)

Kronológiai adatok rendezése. (Pl. a

hidegháború, enyhülés, kis

hidegháború.)

Egyszerű térképvázlatok készítése.

Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése Órakeret

2 óra


Az információs – technikai forradalom és a

tudásipar. A globális világgazdaság új

kihívásai és ellenmondásai.

A fenntarthatóság dilemmái. A civilizációk,

kultúrák közötti ellentétek kiéleződése

A mediatizált világ. A tömegkultúra új

jelenségei napjainkban

Az Európai Unió alapelvei, intézményei

Az internet felhasználása történelmi

ismeretek szerzésére.

Beszélgetés (vita) társadalmi, történelmi

témákról. (pl.: Brazília, Oroszország, India,

Kína) megnövekedett szerepe.)

Tematikai egység XX. századi magyar történelmi, vagy a mai magyar társadalom

Magyarország 1945–1956 között Órakeret

2 óra


Magyarország szovjetizálása, a kommunista

diktatúra kiépítése, jellemzői

Az egypárti diktatúra működése a Rákosi-

korszakban, valamint a gazdasági élet

jellegzetességei.

Életmód, életviszonyok, munka, sport,

kultúra, szórakozás.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc

okai, háttere, főbb eseményei, jellemzői,

szereplői.

A tanultak felhasználása új helyzetekben.

(pl.: Magyarország szovjetizálása)

Feltételezések megfogalmazása híres emberek

viselkedésének mozgatórugóiról. (pl.: Nagy

Imre/Kádár János 1956-os szerepvállalása.)

Többféleképpen értelmezhető szövegek

jelentésrétegeinek feltárása. (pl.: a Rákosi-

korszak viccei.)

Folyamatábra, diagram készítése. (pl.: az

1945. és 1947. évi választások eredményei.)

A Kádár-korszak Órakeret

2 óra


A rendszer jellemzői a Kádár korszakban.

Gazdasági reformok, társadalmi változások a

Kádár-korszakban

Életmód és mindennapok.

A rendszerváltozás „forgatókönyve”,

mérlege, nyertesek és vesztesek.

A határon túli és a világban szétszóródott

magyarság helyzete a kétpólusú világ

időszakában.

Ismeretszerzés írásos forrásokból. (Pl. a

gazdasági mechanizmus reformja.)

Többféleképpen értelmezhető szövegek

jelentésrétegeinek feltárása. (Pl. a Kádár-

korszak viccei.)

Tételmondat meghatározása,

szövegtömörítés. (Pl. a rendszerváltó pártok

programjai.)

60

A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon Órakeret

2 óra


Magyarország helyzete, problémái 1990

után.

A társadalmi egyenlőtlenségek és a mobilitás

problémái. A magyarországi cigányok

(romák)

A határon túli magyarság helyzete.

Magyarok a nagyvilágban

A közjogi rendszer jogállami átalakítása és

intézményrendszere 1990 után


grafikonokból, diagramokból. (Pl.

Magyarország demográfiai helyzete.)

Különbségek felismerése, a változások

nyomon követése egy-egy történelmi

jelenség kapcsán. (Pl. Magyarország

államberendezkedésének változásai a XX.

század folyamán.)

Az adott téma tanulmányozásához leginkább

megfelelő térkép kiválasztása különféle

atlaszokból. (Pl. Magyarország népesedési

viszonyainak, az életkörülmények

változásainak bemutatása.)

61

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN Érettségi előkészítő

(Évi 36 óra, heti 1 órában)

Az érettségi előkészítő célja hogy a tanulók megszerzett tudását feladatmegoldásokkal és

önálló kísérletezéssel, határozási, mikroszkópizálási gyakorlatokkal bővítse. Éppen ezért az

előkészítő anyagának összeállításakor az általános tantervű osztályok számára készített

kerettantervet vesszük alapul. A két év során az említett tananyag rendszerező ismétlésére kerül

sor, az érettségi során előforduló feladattípusok és a fent említett tanulói gyakorlatok

segítségével. Ezek összeállításánál az aktuális érettségi követelményeket vesszük figyelembe.

Tematikai egység Az egyed szerveződési szintje.

Nem sejtes rendszerek: vírusok, szubvirális rendszerek

Órakeret

1 óra

Problémák, jelenségek,

gyakorlati alkalmazások,

ismeretek

Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Ismeretek

Az egyed szerveződési szintjei:

nem sejtes rendszerek, önálló

sejtek, többsejtű rendszerek.

Az élő rendszerek általános

tulajdonságai: anyagcsere,

homeosztázis, ingerlékenység,

mozgás, növekedés, szaporodás,

öröklődés.

A vírusok jellemzése,

csoportosítása, a bakteriofágok és

jelentőségük. Csoportosítás a

fertőzött élőlények szerint:

A növényeket, illetve az állatokat

fertőző legismertebb vírusok.

Az embereket fertőző vírusok. A

nukleinsav alapján: DNS-, RNS-

vírusok. Alak szerinti

csoportosítás: helikális, kubikális,

binális.

A vírusok és szubvirális

kórokozók (prion, viroid)

felépítése, kórokozása. Fertőzés,

higiénia (személyi és környezeti),

járvány. Védőoltások, megelőzés.

Önálló internetes vizsgálódás: a

legfontosabb magyarországi

előfordulású ismertebb emberi

vírusbetegségek neve, jellemző

adatai.

Alapvető járványtani fogalmak

ismerete. A helyi és világjárvány

fogalma, a megelőzés és elhárítás

lehetőségei.

A háziállatok és növények

vírusbetegségeinek azonnali

jelentése a közegészségügyi

szerveknél.

Matematika:

geometria, poliéderek,

mennyiségi

összehasonlítás,

mértékegységek.


és állampolgári

ismeretek: a járványok

történeti jelentősége.

Magyar nyelv és

irodalom: járványok

irodalmi ábrázolása.

Kúlcsfogalmak/

fogalmak

Homeosztázis, helikális, kubikális, binális vírus, prion, viroid. Bakteriofág.

Sejtes és nem sejtes szerveződés.

62

Tematikai egység

Önálló sejtek.

Szerkezet és működés a prokarióták világában

Az alacsonyabb rendű eukarióták általános jellemzői

Órakeret

2 óra



ismeretek


Ismeretek

Kitekintés az ősbaktériumokra, a

3,5 milliárd évvel ezelőtti

megjelenésükre.

A valódi baktériumsejt (mérete,

alakja, sejtfelépítése). Állandó és

járulékos sejtalkotók. Aktív és

passzív mozgásuk.

Csoportosításuk anyagcseréjük és

energiahasznosításuk szerint:

autotróf, foto- és kemoszintetizáló

(aerob és anaerob), heterotróf -

paraziták, szimbionták,

szaprofiták, szaporodásuk.

Az emberi és állati szervezetben

élő szimbionták gyakorlati haszna.

Az emberi szervezet parazita

baktériumai, kórokozásuk.

Baktériumok által okozott

betegségek. Védekezés,

megelőzés. Ajánlott és kötelező

védőoltások.

A baktériumok

anyagcseretípusok szerinti

csoportosítása.

A prokarióta sejt felépítésének

mikroszkópos vizsgálata,

megfigyelése, rajza.

A prokarióták jelentősége: a

földi anyagforgalomban

betöltött szerepük,

hasznosításuk az

élelmiszeriparban,

gyógyszeriparban,

mezőgazdaságban.

Fizika:

mértékegységek,

energia, a

fénymikroszkóp

optikai rendszere.

Kémia: oxidáció-

redukció, ionok,

levegő, szén-dioxid,

oxigén, szerves,

szervetlen,

fertőtlenítőszerek.

Földrajz: a földi

légkör kialakulása,

összetétele.

Ismeretek Az élőlények

kialakulásának vázlata,

törzsfaelemzés,

kihangsúlyozva az ősi

ostorosok szerepét.

Endoszimbionta elmélet.

Növények, vagy állatok? Az

aktív helyváltoztató

egysejtűek mozgástípusai:

ostoros, csillós, amőboid

(állábas) mozgás. Az óriás

amőba, a papucsállatka, a

zöld szemesostoros példáján

keresztül az élőlények

változatos

testszerveződésének és a

felépítő anyagcseréjüknek a

megismerése. Önálló

mozgásra képtelenek:

(kovamoszatok,

barnamoszatok,

vörösmoszatok)

megismerése, csoportosítása.

A színanyagok, színtestek szerepének

megértése a fotoautotróf

folyamatokban.

Fonalas zöldmoszatok vizsgálata

fénymikroszkópban, természetes

vizekből vett vízminták elemzésével.

A mikroszkópi megfigyelések rajza és

magyarázó szöveggel való ellátása.

Határozókönyvek használata növényi

és állati alacsonyabb rendű eukarióta

élőlények felismerésére.

A prokarióta és egysejtű eukarióta

élőlények összehasonlítása

(sejtfelépítés és életműködések, azonos

és eltérő tulajdonságok).

Kémia: a mészkő, a

szilícium-dioxid

szerkezete.

Földrajz: üledékes

ásványkincsek

keletkezése; kőolaj,

földgáz.

63

Az alacsonyabb rendű

eukarióták jelentősége: vizek

öntisztulása, a moszaterdők

búvóhelyet biztosítanak, a

learatott algamezők

takarmányt adnak az

állatoknak. A ragadozók

fontos szerepet töltenek be a

táplálékláncban, az

élősködők járványokat

okozhatnak. A szilárd vázzal

rendelkező fajok szerepe a

kőzetképződésben.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Prokariota, autotróf, heterotróf, bakteriospóra, antibiotikum, kozmopolita

faj, plankton, coccus, bacillus, spirillum, vibrió, reprodukció.

Szilícium- és mészváz, sejtszáj, sejtgarat, lüktető és emésztő űröcske,

sejtközpont, ostor, csilló, álláb, szól-gél állapot, mixotróf táplálkozás,

kopuláció, konjugáció, spóra, ivarsejt.

Tematikai egység Többsejtűség.

Sejtfonalak, teleptest és álszövet: gombák, szivacsok

Órakeret

1 óra



ismeretek


Ismeretek

A gombák sajátos testfelépítése és

életműködése. A heterotróf

gombák életmód szerinti

megkülönböztetése, biológiai

jelentősége: szaprofiták – az

anyagok körforgása; paraziták –

növény, állat, ember – gombás

fertőzései; szimbionták – mindkét

élőlény számára előnyös

együttélés, pl. zuzmók. Az együtt

élő két egyed előnye a zuzmó

telepben.

Problémák, jelenségek, gyakorlati

alkalmazások

Miért nehéz a szivacsok helyét az

élőlények rendszerében

megtalálni?

Ismeretek

Szivacsok álszövetes

szerveződése. A szivacsok

különböző formái, a külső és

belső sejtréteg jellemző sejtjei,

azok működése. Ivartalan

szaporodási formájuk:

kettéosztódás, bimbózás

A fonalas testfelépítésű gombák

nagyobb csoportjainak

megismerése határozókönyvek

segítségével:[Rajzóspórás gombák

(pl. a burgonyarák kórokozója),

járomspórás gombák (pl.

fejespenész), tömlősgombák (pl.

ehető kucsmagomba, redős

papsapkagomba {mérgező}, nyári

szarvasgomba), egysejtű

tömlősgombák (a sarjadzással

szaporodó élesztők, anyarozs,

kenyérpenész, lisztharmat),

bazidiumos gombák (pl.

korallgomba, rókagomba,

laskagomba, ízletes vargánya,

farkastinórú {mérgező}, pereszke,

csiperke, tintagomba, gyilkos

galóca {mérgező}, nagy

őzlábgomba, susulyka

{mérgező})].

A gombák táplálkozás-élettani

szerepének, a gombaszedés és

tárolás szabályainak megismerése.

Kémia: mész, cellulóz.

Fizika: energia.

Földrajz: a

humuszképződés.

64

(gyöngysarjképzés). Ivaros

szaporodásuk.

Sir Alexander Fleming

munkássága.

A zuzmótelep testfelépítése és

életfolyamatai közötti összefüggés

felismerése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Hifa (gombafonal), micélium, teleptest, tenyésztest, termőtest, alkaloid,

antibiotikum, rajzóspóra, járomspóra, tömlős és bazidiumos spóra,

bimbózás, gyöngysarjképzés, himnős.

Tematikai egység Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői Órakeret

1 óra



ismeretek


Ismeretek

Az állati sejt sejtalkotói: sejtmag

(maghártya, örökítőanyag), Golgi-

készülék, endoplazmatikus

hálózat, mitokondrium,

sejtközpont, lizoszóma,

sejtplazma, sejthártya. A

sejtszervecskék feladata.

A főbb szövettípusok:

hámszövetek, kötő- és

támasztószövetek, izomszövetek,

az idegszövet felépítése,

jellemzése, előfordulása,

működési sajátosságai a

szervekben, szervrendszerekben.

Az idegsejtek típusai, a sejt

alakja, a nyúlványok

elrendeződése a sejt működése

alapján. A gliasejt.

Szövet- és szervátültetés

(transzplantáció); beültetés

(implantáció).

Az állati sejtalkotók felismerése,

megnevezése

elektronmikroszkópos felvételen

és modellen.

Mikroszkópi metszetek és ábrák,

mikroszkópos felvételek

vizsgálata. Összehasonlítás: a

simaizom, vázizom és szívizom

szerkezeti és funkcionális

összefüggéseinek elemzése,

előfordulása és működési

jellemzői a szervekben.

Rajzos ábra készítése a

soknyúlványú idegsejtről. Az

idegsejt (neuron) részeinek

megnevezése.

Fizika: az

elektronmikroszkóp.

Vizuális kultúra:

arányok megállapítása

az ábrakészítéshez.

Informatika: szöveg- és

képszerkesztés.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Organellum, transzplantáció, implantáció, inger, ingerület, sejttest, dendrit,

axon, gliasejt, végfácska, velőshüvely.

Tematikai egység Szerkezet és működés az állatok világában.

Csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak

Órakeret

1 óra



ismeretek


Ismeretek

Csalánozók testfelépítése. A

testfal jellemző sejtjei:

csalánsejtek, a diffúz

idegrendszert alkotó idegsejtek, a

hámizomsejtek, valamint a belső

réteg emésztőnedveket termelő

A sejtek működésbeli

elkülönülésének, a szövetetek

kialakulásának eredménye a

különböző állatcsoportoknál.

Ábraelemzés: a csalánozók

testfalának felépítése, a

Kémia: felületi

feszültség, a mészváz

összetétele, a kitin,

diffúzió, ozmózis.

Fizika: rakétaelv,

emelőelv, a lebegés

65

mirigysejtjei. Önfenntartás,

önreprodukció, önszabályozás.

A férgek nagyobb csoportjai

(fonálférgek, laposférgek,

gyűrűsférgek), testszerveződése,

önfenntartó, önreprodukáló és

önszabályozó működése,

életmódja.

A puhatestűek nagyobb

csoportjai (kagylók, csigák,

fejlábúak) testszerveződése,

külső, belső szimmetriája,

önfenntartó, önreprodukáló,

önszabályozó működése. Az

élőhely, életmód és az

életfolyamatok összefüggései.

Főbb képviselők az egyes

csoportokban: éti-, kerti és ligeti

csiga; tavi és folyami kagyló;

tintahalak, nyolclábú polip.

Az ízeltlábúak csoportjaira

jellemző testfelépítés,

önfenntartó, önreprodukciós és

önszabályozó működés.

Származási bizonyíték a

szelvényezett test. A

törzsfejlődés során kialakult

evolúciós „újdonságok”(valódi

külső váz kitinből, ízelt lábak

kiegyénült harántcsíkolt

izmokkal).

Emberi, állati, növényi kórokozó

férgek, ízeltlábúak és az általuk

okozott betegségek, tünetek

ismerete.

sejtcsoportok funkciói.

A csalánozók megismerése

határozókönyvek és internetes

böngészés segítségével.

A szaprofita férgek biogeográfiai,

gazdasági hasznának, a parazita

férgek egészségügyi szerepének

tanulmányozása állatok és az

ember vonatkozásában.

Tanulói vizsgálódás: a

gyűrűsférgek mozgása és belső

szervei.

A fajok beazonosítása határozók

segítségével.

A tengeri/édesvízi puhatestűek és

ízeltlábúak szerepe az egészséges

táplálkozásban.

A csáprágósok, ill. pókszabásúak

fontosabb csoportjai: skorpiók,

atkák és pókok.

A rovarok legfontosabb –

hazánkban is nagy fajszámmal

előforduló – rendjei. A rendekben

élő példafajok keresése a

természetben, állatkertben,

múzeumokban stb.

Védekezés/megelőzés a

kórokozókat terjesztő ízeltlábúak

ellen.

feltétele.

Földrajz:

Korallzátonyok

(atollok), a mészkő, a

kőolaj és a földgáz

képződése;

földtörténeti korok.

A tenger mint

táplálékforrás.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Sugaras és kétoldali szimmetria; béledényrendszer és háromszakaszos

bélcsatorna; sejten belüli, sejten és testen kívüli emésztés; diffúz légzés,

kültakaró eredetű légzőszerv, zárt és nyílt keringés, kiválasztás sejtenként,

vesécske típusú kiválasztószerv; diffúz és központosult dúcidegrendszer;

hámizomsejt, bőrizomtömlő, átváltozás, kifejlés, teljes átalakulás, vedlés,

hormonális/kémiai szabályozás.

Tematikai egység

Tüskésbőrűek, elő- és fejgerinchúrosok, gerincesek

testfelépítése és működése.

A gerincesek nagy csoportjai

Órakeret

1 óra



ismeretek


Ismeretek

A tüskésbőrűek testfelépítése és

életmódja. A gerinchúr, a

A tüskésbőrűeknek a

gerinchúrosokkal és gerincesekkel

való összehasonlítása

Fizika: nyomás,

hőmérséklet,

hidraulika, optika,

66

csőidegrendszer és kopoltyúbél

megjelenésének evolúciós

jelentősége.

Az előgerinchúrosok

testfelépítése, evolúciós

jelentősége. Fő képviselőik: a

tengerben élő, átalakulással

fejlődő zsákállatok.

A fejgerinchúrosok testfelépítése

és életmódja, evolúciós

jelentősége (pl. a lándzsahal).

A gerincesek általános jellemzői,

evolúciós újításai (porcos, majd

csontos belső váz). A kültakaró

többrétegű hám, amely bőrré

alakul, csoportonként

elkülöníthető függelékekkel. A

tápcsatorna tagozódásai és az

emésztést elősegítő mirigyek. A

légzőszerv előbél eredetű

kopoltyú vagy tüdő. A keringési

rendszer zárt központja a szív. Az

erekben vér (plazma és alakos

elemek) kering. Kiválasztó

szervük a vese, a vérből szűr és

kiválaszt. Ivarszervei a

váltivarúságnak megfelelőek.

Többnyire jellemző az ivari

kétalakúság és a közvetlen

fejlődés.

A neuroendokrin rendszer

szabályozza a működéseket

(melynek idegrendszeri központja

az agy).

szakkönyvek, ismeretterjesztő

könyvek, segítségével.

Gyakorlati feladat: az evolúció

során kialakult gerinces szervek,

szervrendszerek életfolyamatbeli

(kültakaró, mozgás, táplálkozás,

légzés, keringés, kiválasztás,

szaporodás, hormonális és

idegrendszeri szabályozás)

eltéréseinek leírása a gerincesek

alábbi nagyobb csoportjaiban:

Halak: pl. tükörponty, csuka.

Kétéltűek: pl. zöld levelibéka,

kecskebéka.

Hüllők: pl. zöld gyík, erdei sikló.

Madarak: pl. házi galamb, házi

tyúk.

Emlősök: pl. házi nyúl.

Fajismeret bővítése – különös

tekintettel a védett gerincesekre –

határozókönyvek, falitáblák,

internet segítségével.

hang, ultrahang.

Informatika:

szövegszerkesztés,

adattárolás, előhívás.

Kémia: hemoglobin,

tengerek és édesvizek

sókoncentrációja.

Földrajz: a

kontinensek élővilága,

övezetesség.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Újszájú, gerinchúr, csőidegrendszer, kopoltyúbél, hüllő- és madártojás,

magzatburok, porcos és csontos hal, kopoltyú, ikra, haltej, ötujjú végtag,

tolóláb, ugróláb, járóláb, madár- és denevérszárny; kettős légzés, változó és

állandó testhőmérséklet, fészeklakó, fészekhagyó.

Tematikai egység Az állatok viselkedése Órakeret

1 óra



ismeretek



gyakorlati alkalmazások

Miben különböznek az öröklött

és tanult viselkedési elemek?

Melyek a legfontosabb

magatartásforma-csoportok?

Melyek az állatok

Különböző magatartásformák

megfigyelése, azonosítása és

elemzése filmeken (pl. Az élet

erőpróbái; A magatartáskutatás

története).

Kiselőadások tartása, viták során

Magyar nyelv és

irodalom: verbális és

nem verbális

kommunikáció.

Történelem,

társadalmi és

67

kommunikációjának fajtái?

Ismeretek

A magatartáskutatás története:

Darwin, Pavlov, Watson,

Lorenz, Tinbergen, von Frisch,

Csányi (a kutatók módszerei,

tapasztalatai, magyarázatai).

Öröklött magatartásformák

(feltétlen reflex, irányított

mozgás, mozgásmintázatok).

Tanult magatartásformák

(bevésődés, érzékenyítés,

megszokás, feltételes reflex,

operáns tanulás, belátásos

tanulás).

Önfenntartással kapcsolatos

viselkedések (tájékozódás,

komfortmozgások, táplálkozási

magatartás, zsákmányszerzés).

Fajfenntartással kapcsolatos

viselkedések (udvarlás, párzás,

ivadékgondozás).

A társas viselkedés; a társas

kapcsolatok típusai (időleges

tömörülés, család, kolónia).

A háziállatok viselkedése.

saját vélemény megvédése. állampolgári

ismeretek: a csoportos

agresszió példái.

Fizika: hang,

ultrahang.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Viselkedés (magatartás), kulcsinger, motiváció, ösztön, reflex, társítás,

tanulás és memória, agresszió, altruizmus, szocializáció, kommunikáció,

tanulás, adaptáció, magatartáselem, magatartásegység.

Tematikai egység A növényi sejt.

Szerveződési formák

Órakeret

1 óra



ismeretek




Milyen jellemzők alapján

különítjük el az állatokat és a

növényeket? A moszatok

testszerveződésének milyen

típusait tudjuk megkülönbözteni?

Merre mutat a fejlődés? Mi a

moszatok biológiai jelentősége?

Ismeretek

A fénymikroszkóp részei és

szakszerű használata.

A növényi sejtalkotók

(sejtplazma, sejthártya, sejtmag,

A testszerveződés és az anyagcsere

folyamatok alapján annak

magyarázata, hogy az élőlények

természetes rendszerében miért

alkotnak külön országot a

növények, a gombák és az állatok.

A sejtek működésbeli különbségei

és a differenciálódás kapcsolatának

megértése.

Az egysejtű szerveződés és a

többsejtű szerveződés típusainak

bemutatása a zöldmoszat példáján

(sejttársulás, sejtfonal, teleptest).

Fizika:

lencserendszerek,

mikroszkóp.

68

mitokondrium, belső

membránrendszer, sejtfal,

színtest, zárvány, sejtüreg

[vakuólum]).

Prokarióta és eukarióta sejt, állati

és növényi sejt összehasonlítása.

Anyagcseretípusok.

Differenciálódás, sejttársulás

(harmonikamoszatok,

fogaskerékmoszatok,

gömbmoszatok), telepes

(álszövetes), szövet, egyirányú

osztódás: fonalas testfelépítés

(békanyálmoszatok), két

irányban: lemez (tengeri saláta),

több irány: teleptest

(csillárkamoszat).

Anyagcseretípusok

összehasonlítása.

Kísérletek az ozmózis kimutatására

(plazmolízis).

A mikroszkópban látott kép

nagyításának kiszámolása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Növényi sejt, szövet és szerv, alkalmazkodás, telep, spóra, differenciálódás,

féligáteresztő hártya, ozmózis, plazmolízis, autotróf anyagcsere, heterotróf

anyagcsere, fotoszintézis.

Tematikai egység A növények országa.

Valódi növények

Órakeret

4 óra



ismeretek




Milyen szempontok alapján

csoportosíthatóak a

növények? Miért nem

nőhetnek embermagasságúra

a mohák?

Hogyan alkalmazkodott a

harasztok testfelépítése a

szárazföldi életmódhoz?

Miben különböznek a

nyitvatermők és a

zárvatermők?

Ismeretek

A fényért, vízért való

verseny, a szárazabb

élőhelyeken való szaporodás

lehetőségének kapcsolata a

növényvilág fejlődésével.

A mohák, a harasztok, a

nyitvatermők és a

zárvatermők kialakulása,

testfelépítése, életmódja

(alkalmazkodás a szárazföldi

életmódhoz).

A fényért, vízért való verseny, a

szárazabb élőhelyeken való

szaporodás lehetőségének

összefüggésbe hozása a növényi

szervek megjelenésével, felépítésével.

Szerkezet és működés kapcsolatának

bemutatása a növényi szövetek

példáján.

A különböző törzseknél megjelenő

evolúciós „újítások” összefüggésbe

hozása a szárazföldi élethez való

hatékony alkalmazkodással.

Növényi szövetpreparátum vizsgálata

fénymikroszkóppal, a látottak

értelmezése.

Határozási gyakorlatok.

Filozófia: logika és

kategóriák.

Matematika: halmazba

rendezés, csoportosítás.

69

Fajismeret: májmoha,

tőzegmoha, háztetőmoha,

lucfenyő, jegenyefenyő, erdei

fenyő, feketefenyő,

vörösfenyő, páfrányfenyő,

boróka, tiszafa.

A növényi szövetek

csoportosítása és jellemzése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Moha, spóra, ivarsejt, kétszakaszos egyedfejlődés, haraszt, kemotaxis,

hajtásos növény, nyitvatermő, zárvatermő, hajtás, virág, termés, kettős

megtermékenyítés, osztódó szövet, állandósult szövet, kambium.

Tematikai egység A növények élete Órakeret

1 óra



ismeretek




Mi a víz jelentősége a

növények életében? Mi a

fotoszintézis jelentősége?

Milyen formában választanak

ki anyagokat a növények?

Milyen tendenciák valósultak

meg a növényvilág

szaporodásának evolúciója

során? Hogyan mozognak,

hogyan növekednek a

növények?

Ismeretek

A növényi létfenntartó

szervek (gyökér, szár levél)

felépítése, működése,

módosulásai.

A gyökér, a szár és a levél

felépítése, szövettani

szerkezetük, típusaik,

módosulásaik.

A felsorolt szervek működése

és szerepük a növény

életében.

A Liebig-féle

minimumtörvény.

A virág részei és biológiai

szerepe. Kapcsolat a virág és

a termés között.

A virágos növények

reproduktív működései, az

ivaros és az ivartalan

szaporodás/szaporítás.

A folyadékszállítás hajtóerőinek

összefüggésbe hozása a szervek

felépítésével.

A gyökér hossz- és

keresztmetszetének, a fás szár és a

kétszikű levél keresztmetszetének

ismertetése sematikus rajz alapján, a

látottak magyarázata.

A fás szár kialakulásának és az

évgyűrűk keletkezésének magyarázata.

.

Az ivaros és az ivartalan

szaporodás/szaporítás összehasonlítása,

előnyeik és hátrányaik összevetése.

Példák a virágzás és a nappalok-

éjszakák hosszának összefüggésére.

Fizika: adhézió,

kohézió, diffúzió.

Földrajz: a földrajzi

övezetesség.

Kémia: etén, ozmózis.

70

A termés és a mag. A csírázás

folyamata.

A hormonok (auxin, citokinin,

gibberellin, etilén,

abszcizinsav) szerepe a

növények életében.

A növények mozgása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Gyökérszőr, diffúzió, ozmózis, passzív és aktív transzport, gyökérnyomás,

egylaki növény, kétlaki növény, ivartalan szaporodás, regeneráció,

kétszakaszos egyedfejlődés, növényi hormon, vízszállítás, párologtatás,

csírázás, ivartalan szaporodás és szaporítás, taxis, nasztia, tropizmus.

Tematikai egység Ökológia.

Az élőlények környezete

Órakeret

1 óra



ismeretek



alkalmazások

Mi a környezet? Milyen módon

hathat egymásra két populáció?

Mi az összefüggés a testtömeg, a

testhossz és a testfelület között?

Miért nem nő korlátlanul a

populációk létszáma az idő

függvényében?

Ismeretek

Egyed feletti szerveződési

szintek.

Élettelen környezeti tényezők. Az

élőlények alkalmazkodása az

élettelen környezeti tényezőkhöz;

generalista, specialista, indikátor

fajok.

Az élőlények tűrőképessége.

A populációk szerkezete,

jellemzői.

A populációk változása

(populációdinamika):

szaporodóképesség,

termékenység, korlátolt és

korlátlan növekedés.

Az élő ökológiai tényezők –

populációs kölcsönhatások.

Környezetszennyezés,

környezetvédelem.

Tűrőképességi görbék

értelmezése (minimum,

maximum, optimum, szűk és tág

tűrés), összefüggés felismerése az

indikátor-szervezetekkel.

Víz, talaj és levegő vizsgálata.

A testtömeg, a testfelület és az

élőhely átlaghőmérséklete közötti

összefüggések elemzése.

Esettanulmány alapján

összefüggések felismerése a

környezet és az élőlény

tűrőképessége között.

A populációk ökológiai (és

genetikai) értelmezése.

Az egyes élőlény-populációk

közti kölcsönhatások

sokrétűségének példákkal történő

igazolása.

Matematika: normál

eloszlás, grafikonos

ábrázolás.

Informatika:

prezentációkészítés,

internethasználat.

Földrajz: korfa,

demográfiai mutatók.

Kémia: indikátor.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Populáció, környék, miliő, környezet, tűrőképesség, rövidnappalos és

hosszúnappalos növény, indikátorfaj, Gauze-elv, szimbiózis, kompetíció,

kommenzalizmus, antibiózis, parazitizmus, predáció.

71

Tematikai egység Ökoszisztéma Órakeret

1 óra



ismeretek




Milyenek az ökoszisztéma

energiaviszonyai? Mi hajtja

az anyag körforgását az

ökoszisztémában? Ökológiai

alapon magyarázzuk meg,

miért drágább a hús, mint a

liszt?

Ismeretek

Az ökoszisztéma fogalma, az

életközösség

ökoszisztémaként való

értelmezése.

Anyagforgalom: termelők,

fogyasztók és lebontók

szerepe, táplálkozási lánc és

hálózat különbsége.

A szén, az oxigén, a víz és a

nitrogén körforgása – az

élőlények szerepe e

folyamatokban.

Az anyagforgalom és az

energiaáramlás összefüggése,

mennyiségi viszonyai az

életközösségekben.

Biológiai sokféleség a faj

(faj/egyed diverzitás) és az

ökoszisztéma szintjén (pl.

élőhelyek sokfélesége, a

tápláléklánc szintjeinek

száma).

A biomassza, a produkció és

egyedszám fogalmának összehasonlító

értelmezése.

„Ökológiai produkció és energia

piramis”értelmezése.

Táplálékhálózatok értelmezése. Az

életközösségek mennyiségi

jellemzőinek vázlatos ábrázolása.

A biomassza és a produkció globális

éghajlati tényezőktől való függésének

értelmezése.

A globális éghajlat-változások

lehetséges okainak és

következményeinek elemzése.

Globális környezeti problémák

(fokozódó üvegházhatás, savas eső,

„ózonlyuk”) következményeinek

megismerésén keresztül az emberi

tevékenység hatásának vizsgálata.

Helyi problémák elemzése: a vizes

élőhelyek lecsapolásának

következményei, a tarvágás és az

erdészeti mélyszántás hátrányai, a

rovarölő permetezőszerek hatása a

táplálékhálózatra, a külszíni bányászat

hatása, zöldmezős beruházások,

fényszennyezés stb.

Kémia: műtrágyák,

növényvédőszerek.

Matematika: mérés.


és állampolgári

ismeretek: a Kárpát-

medence történeti

ökológiája (pl. fokos

gazdálkodás,

lecsapolás,

vízrendezés, szikesek,

erdőirtás és -telepítés,

bányászat, nagyüzemi

gazdálkodás).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Tápláléklánc, termelő (producens), fogyasztó (konzumens), lebontó

(reducens), csúcsragadozó, táplálékhálózat, biogeokémiai ciklus, biológiai

produkció, biomassza.

Tematikai egység Életközösségek Órakeret

1 óra



ismeretek




Miért és hogyan változtak a

Kárpát-medence jellegzetes

életközösségei a magyarság

1000 éves történelme során?

A társulások életében bekövetkező

változások természetes és ember által

befolyásolt folyamatának értelmezése.

Egy tó feltöltődésének folyamatán

keresztül az életközösségek előrehaladó

változásainak bemutatása.

Földrajz: hazánk nagy

tájai, talajtípusok.

Fizika: hossz-, terület-,

felszín-,

térfogatszámítás;

72

Milyen fás és fátlan

társulások jellemzőek

Magyarországon? Milyen

ezeknek a növény- és

állatvilága?

Hol találunk természeteshez

közeli társulásokat? Milyen

következményekkel jár az

emberi tevékenység?

Mi jellemzi a közvetlen

környezetem élővilágát? Mit

védjünk?

Ismeretek

A társulások szintezettsége

és mintázata, kialakulásának

okai.

A legfontosabb hazai

klímazonális és intrazonális

fás társulások (tatárjuharos-

lösztölgyes, cseres-tölgyes,

gyertyános-tölgyes, bükkös;

ligeterdők, karsztbokorerdő).

A legfontosabb hazai fátlan

társulások (sziklagyepek,

szikes puszták,

gyomtársulások).

A homoki és a sziklai

szukcesszió folyamata.

Magyarország nemzeti

parkjai.

Néhány jellemző hazai

társulás (táj, életközösség) és

állapotuk. A Kárpát-medence természeti

képének, tájainak néhány

fontos átalakulása az emberi

gazdálkodás következtében.

Tartósan fenntartható

gazdálkodás és pusztító

beavatkozások hazai példái.

A természetvédelem hazai

lehetőségei, a biodiverzitás

fenntartásának módjai. Az

emberi tevékenység

életközösségekre gyakorolt

hatása, a veszélyeztetettség

formái és a védelem

lehetőségei.

A Kárpát-medence egykori és mai

élővilágának összehasonlítása.

Növényhatározás és TWR-értékek

használata.

Terepen vagy épített környezetben

végzett ökológiai vizsgálat során az

életközösségek állapotának leírására

szolgáló adatok gyűjtése, rögzítése, a

fajismeret bővítése.

Egy helyi környezeti probléma

felismerése és tanulmányozása: okok

feltárása, megoldási lehetőségek

keresése.

A lokális és globális megközelítési

módok alkalmazása egy hazai ökológiai

rendszer tanulmányozása során.

mértékegységek,

átváltások;

nagyságrendek;

halmazok használata,

osztályokba sorolás,

rendezés.

Kémia: műtrágyák,

eutrofizáció.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Biotóp,társulás, mintázat, szintezettség, diverzitás, aszpektus, szukcesszió,

pionír társulás, zárótársulás, degradáció, klímazonális társulás, intrazonális

társulás, invazív faj.

73

Tematikai egység Sejtbiológia: a sejtek kémiai felépítése,

elektronmikroszkópos szerkezete és anyagcseréje

Órakeret

1 óra

Előzetes tudás Ozmózis.

Az állati és növényi a sejt fénymikroszkópos szerkezete.

A tematikai egység


céljai

A szerves kémiában tanultak alkalmazása és kiterjesztése a molekulák

biológiai szerepére.

A molekulák szerkezete, kölcsönhatásaik és a biológiai funkcióik

közötti kapcsolat megértése.

A pro- és eukarióta sejt összehasonlítása.

A növény, és az állati sejt szerkezete közötti különbségek megértése.

Annak belátása, hogy az élő rendszer egy kémiai folyamatok sorát

felhasználó „gép”, melynek „motorja” és „hajtóanyaga” is ugyanazon

molekulákból épül fel.

Szent-Györgyi Albert munkásságának megismerése által a nemzettudat

erősítése.



ismeretek




Miért mondható el, hogy az

élet és a víz elválaszthatatlan?

Miért nem pusztulnak el a

halak a befagyott Balatonban?

Milyen változások történnek a

zselatin tartalmú puding

főzésekor?

Mi tartalmaz több

koleszterint: egységnyi vaj,

disznózsír vagy margarin?

Milyen változáson mennek át

a tej fehérjéi forraláskor és a

tej megalvadásakor?

Miért nem helyes a fontos-

kevésbé fontos megjelölés

használata az élő szervezetben

előforduló elemeknél?

Mennyivel mutat összetettebb

szerkezetet az

elektronmikroszkópos kép a

fénymikroszkóposénál?

A szilikózis nevű

tüdőbetegség kialakulásában

milyen szerepük van a sejtek

„utcaseprőinek”, a

lizoszómáknak?

Az erjedés az energianyerés

szempontjából kevésbé

hatékony folyamat, mint a

biológiai oxidáció. Miért él

A szerkezet és a biológiai funkció

kapcsolatának bemutatása az élő

szervezet szerves molekuláinak

példáján.

A sejtalkotók felismerése vázlatrajzon

és elektronmikroszkópos képen.

A sejtről és a sejtalkotókról készült

mikroszkópos képek, modellek

keresése a neten, a képek szerkesztése

és bemutatása digitális előadásokon.

A felépítő és lebontó folyamatok

összehasonlítása (kiindulási anyagok,

végtermékek, a kémiai reakció típusa,

energiaviszonyok).

Kémia: Fémek,

nemfémek,

kötéstípusok,

szervetlen és szerves

anyagok, oldatok,

kolloid rendszerek,

delokalizált

elektronrendszer,

kondenzáció,

hidrolízis, zsírok és

olajok, szénhidrátok,

fehérjék és

nukleinsavak.

Oxidáció, redukció,

standardpotenciál,

aktiválási energia,

katalizátor.

Fizika: Hőmozgás,

hidrosztatikai nyomás.

Fénymikroszkóp és

elektronmikroszkóp

hullámhossz, színek és

energia.

Informatika: táblázat

készítése,

képszerkesztés.

Vizuális kultúra:

térbeli szerkezetek,

hossz- és

74

vele mégis az emberi

szervezet?

Miért érzed édesnek a

kenyeret, ha sokáig rágod?

Melyek a fotoszintézis és a

biológiai oxidáció közös

jellemzői?

Ismeretek

Az élő szervezetben

előforduló legfontosabb

biogén elemek, szervetlen és

szerves molekulák

(a lipidek, a szénhidrátok, a

fehérjék és a nukleinsavak).

A sejt szerkezete és alkotói, az

egyes sejtalkotók szerepe a

sejt életében.

Anyagszállítás a membránon

keresztül.

A sejtosztódás típusai és

folyamatai, programozott és

nem programozott sejthalál.

A sejtek osztódó képessége,

őssejt kutatás.

Az anyagcsere sajátosságai és

típusai energiaforrás és

szénforrás alapján.

Az enzimek felépítése és

működése. szénhidrátok

lebontása a sejtben.

A szénhidrátok felépítő

folyamata, a fotoszintézis.

Szent-Györgyi Albert

munkássága.

keresztmetszeti ábrák.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Biogén elem, kolloid rendszer, lipid, mono-, di- és poliszaharid, aminosav,

peptidkötés, egyszerű fehérje, összetett fehérje, ATP, NAD+, NADP+,

koenzim-A, DNS, RNS.

Citoplazma, sejtváz, membrán, endoplazmatikus hálózat, riboszóma, Golgi-

készülék, lizoszóma, mitokondrium, színtest, sejtmag, kromoszóma, mitózis,

meiózis.

Enzim, glikolízis, citrátkör, terminális oxidáció, erjedés, biológiai oxidáció,

fotoszintézis, fotolízis, elektronszállító rendszer.

75

Tematikai egység Genetika: az öröklődés molekuláris alapjai Órakeret

1 óra



ismeretek




Mit jelent a „félig

megmaradó” lemintázódás

a DNS

megkettőződésében?

Miért bonyolult a DNS

információtartalmának a

megfejtése?

Hogyan reagál egy működő

lac-operon arra, hogy a

táptalajból elfogy a

tejcukor?

Melyek a legismertebb

génátviteli eljárások?

Miért használható a

bűnüldözésben a DNS-

chip?

Hogyan „készült” a Dolly

nevű bárány?

Mit jelent a génterápia?

Gondold végig, milyen

mutagén források

találhatók a lakásotokban?

Ismeretek

A DNS örökítőanyag-

szerepe.

RNS-szintézis és -érés.

A genetikai kód és

tulajdonságai.

A fehérjeszintézis

folyamata.

A génműködés

szabályozásának alapjai.

A mutáció és típusai,

valamint következményei

(Down-kór, Klinefelter- és

a Turner-szindróma, rák).

A genetikai információ

tárolása, megváltozása,

kifejeződése, átadása,

mesterséges

megváltoztatása.

Nukleotid szekvencia

leolvasása.

A DNS örökítő szerepének értelmezése.

A kodonszótár használata a

pontmutációk következményeinek

levezetéséhez.

Érvelés a géntechnológia alkalmazása

mellett és ellen.

A hétköznapi életben is elterjedten

használt fogalmak (GMO, klón, gén

stb.) jelentésének ismerete, szakszerű

használata.

A biotechnológia gyakorlati alkalmazási

lehetőségeinek bemutatása példákon

keresztül.

A molekuláris genetika korlátainak és az

ezzel kapcsolatos etikai

megfontolásoknak a bemutatása.

Kémia: nukleinsavak,

fehérjék.

Informatika: az

információtárolás és

-előhívás módjai.

Etika: a tudományos

eredmények

alkalmazásával

kapcsolatos kérdések.

76

Plazmidok és az

antibiotikum-rezisztencia,

transzgenikus élőlény.

DNS-chip, reproduktív

klónozás (Dolly), GMO-

növények és állatok,

mitokondriális DNS.

Humángenomprogramok,

génterápia.

Mutagén hatások.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szemikonzervatív megkettőződés, triplet, a genetikai kód, kodon, antikodon

genom, genomika, gén, allél, lac-operon, mobilis genetikai elem, mutáció,

mutagén, rekombináns DNS-technológia, restrikciós enzim, transzgenikus

élőlény, GMO-élőlény, genomprogram.

Tematikai egység Genetika: az öröklődés Órakeret

1 óra



ismeretek




Hogyan érvényesülnek a

Mendel-szabályok az AB0 és Rh

vércsoport öröklődésében?

Miért nevezzük a nemhez

kapcsolt gének öröklődését

„cikk-cakk” öröklődésnek?

Miért tiltott a világ legtöbb

országában a vérrokonok

házassága?

Mi a valószínűsége a fiú, illetve

a lány utódok születésének?

Hogyan örökölhette egy férfi a

vörös-zöld színtévesztés

betegségét, ha szülei

egészségesek voltak?

Miért kell a hibrid kukorica

vetőmagját évente újra

előállítani?

Miért gyakoribbak az öröklődő

betegségek zárt közösségekben?

Ismeretek

Domináns-recesszív, intermedier

és kodomináns öröklődés.

A három Mendel-törvény.

Egygénes, kétgénes és poligénes

öröklődés.

Génkölcsönhatások, random

keresztezés, letális hatások.

Az öröklődés folyamatainak leírása

és magyarázata, az összefüggések

felismerése.

A genetikai tanácsadás szerepének

belátása az utódvállalásban.

Családfaelemzés.

A környezeti hatások öröklődésben

betöltött szerepének magyarázata.

Mendel és Morgan kutatási

módszerének és eredményeinek

értelmezése.

A mendeli következtetések

korlátainak értelmezése.

Genetikai feladatok megoldása.

Családfa alapján következtetés egy

jelleg öröklődés menetére.

Kémia: nukleinsavak,

fehérjék.

Matematika: a

valószínűség-számítás

és a statisztika alapjai.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: A

vérzékenység

öröklődése az európai

királyi családokban.

Rokonházasság a

fáraók dinasztiáiban.

A kommunista

diktatúra ideológiai

alapú

tudományirányítása

(Micsurin).

77

A nemi kromoszómához kötött

öröklődés.

A humángenetika vizsgálati

módszerei (családfaelemzés,

ikerkutatás).

A Drosophila (ecetmuslica) mint

a genetika modellszervezete.

A mennyiségi jellegek

öröklődése.

Környezeti hatások,

örökölhetőség, hajlamosító

gének, küszöbmodell,

heterózishatás (pl.

hibridkukorica, brojlercsirke).

Genetikai eredetű betegségek

(albinizmus, színtévesztés,

vérzékenység, sarlósejtes

vérszegénység, Down-kór,

csípőficam, magas vérnyomás

stb.).

A genetikai tanácsadás alapelvei.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Genotípus, fenotípus, homozigóta, heterozigóta, ivari és testi kromoszóma,

hemizigóta, minőségi jelleg, mennyiségi jelleg, gamétatisztaság elve, tesztelő

keresztezés, reciprok keresztezés.

Tematikai egység Az emberi szervezet szabályozó működése.

Jelátvitel testfolyadék révén

Órakeret

1 óra

Előzetes tudás Az életfolyamatok szabályozása és egészségvédelme, sejtbiológia:

fehérjék, szteroidok.

A tematikai egység


céljai

A belső elválasztású mirigyek szerepének megértése a homeosztázis, a

belső környezet dinamikus állandóságának kialakításában.

Hálózatok bemutatása a hormonális szabályozás rendszerében.

Testképzavarok, az izomfejlődést elősegítő doppinghatású anyagok káros

hatásainak hangsúlyozása.



ismeretek




Mi a különbség a belső- és a

külső elválasztású mirigyek

között?

Miért van szükség a

szervezetben a sejtek

kommunikációjára?

Milyen kapcsolat van az

idegi és a hormonális

szabályozás között?

Miért nagyobb a

pajzsmirigyünk télen, mint

A hormonok kémiai összetétele és

hatásmechanizmusa közötti kapcsolat

megértése.

Annak elemzése, hogyan befolyásolják

a belső elválasztású mirigyek

hormonjai a homeosztázist.

A vezéreltség és a szabályozottság, a

negatív és a pozitív visszacsatolás

általános mechanizmusának a

megértése.

Kémia: szerves kémia,

alkálifémek és

alkáliföldfémek.

Informatika: a

szabályozás alapjai.

Testnevelés és sport: a

teljesítményfokozó

szerek veszélyei.

78

nyáron?

Miért nő meg egyes

fogságban tartott emlősök

mellékveséje?

Milyen veszélyekkel jár a

hormontartalmú

doppingszerek alkalmazása?

Mely betegségek vezethetők

vissza a hormonrendszer

zavarára?

Ismeretek

A belső elválasztású

mirigyek hormonjai és azok

hatásai. A szövetekben

termelődő hormonok és

hatásuk.

A hormonok

hatásmechanizmusa.

A vércukorszint hormonális

szabályozása.

A hormontartalmú

doppingszerek hatásai és

veszélyei. A hormonrendszer

betegséget jelző kórképek

felismerése és kezelésük

megismertetése.

Cukorbetegség és a

pajzsmirigy-

rendellenességek. A

hormonok hatása a

viselkedésre.

Az anabolikus szteroidok

veszélyei.

Az egészséget befolyásoló

rizikófaktorok.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Neuroendokrin rendszer, vezérlés, szabályozás, negatív visszacsatolás,

hírvivő, receptor, célsejt, az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a

mellékpajzsmirigy, a hasnyálmirigy , a mellékvese, az ivarmirigyek és ezek

hormonjai.

Tematikai egység

Az emberi szervezet szabályozó működése.

Jelátvitel szinapszisok révén, az idegrendszer felépítése és

működése

Órakeret

1 óra



ismeretek




Hogyan fogják fel, és hogyan

továbbítják az idegsejtek a

külvilág jeleit?

A nyugalmi, az akciós és a

posztszinaptikus potenciálok

kialakulásának magyarázata.

Annak megértése, hogy az idegsejten

belül a jelterjedés elektromos, az

Kémia: elektrokémiai

alapismeretek, Daniell-

elem,

elektródpotenciál.

79

Hogyan okoz bénulást és

halált a nyílbéka mérge?

Mi a gerincvelő és az agy

szerepe az idegi

szabályozásban?

Melyek az agykéreg

legfontosabb szerkezeti és

működési jellemzői?

Milyen közös és egyedi

jellemzői vannak

érzékszerveinknek?

Miért egészségtelen evés

közben olvasással lekötni a

figyelmünket?

Hogyan érik el a borkóstolók,

hogy az egymás után vizsgált

borok zamatát azonos

eséllyel tudják minősíteni?

Milyen közegek vesznek

részt a hang terjedésében és

érzékelésében? Miért nem

látunk színeket gyenge

fényben?

Hol érte az agyvérzés azt a

beteget, aki nem tudja

mozgatni a bal karját?

Mit jelent a bal félteke

dominanciája?

Mit tehetünk az

idegrendszerünket érintő

rendellenességek megelőzése

érdekében?

Hogyan alkalmazkodik

szervezetünk a testi- és lelki

terheléshez?

Ismeretek

Az idegsejt felépítése és

működése (nyugalmi

potenciál, akciós potenciál).

Ingerületvezetés csupasz és

velőshüvelyes axonon.

A szinaptikus jelátvitel

mechanizmusa és típusai

(serkentő, gátló).

A szinapszisok összegződése

és időzítése, a visszaterjedő

akciós potenciál és

szabályozó szerepe.

Függőségek: narkotikumok,

ópiátok, stimulánsok.

A gerincvelő felépítése és

idegsejtek között pedig döntően kémiai

jellegű.

Az idegrendszer felépítése és

működése közötti összefüggés

elemzése.

Az agykéreg működésének és az alvás

biológiai szerepének értelmezése.

A civilizációs életmód és az

idegrendszeri betegségek

kapcsolatának felismerése.

Fizika: Az áramvezetés

feltételei. Optika,

lencsék, fénytörés,

képalkotás, hullámtan,

hangtan.

Magyar nyelv és

irodalom: Hangtan.

Karinthy Frigyes:

Utazás a koponyám

körül.

Informatika: a

szabályozás alapjai,

jelátvitel.

Vizuális kultúra: térbeli

szerkezetek metszetei.

80

működése.

A reflexív felépítése (izom és

bőr eredetű, szomatikus és

vegetatív reflexek).

Az agy felépítése, működése

és vérellátása.

Az érzékszervek felépítése és

működése, hibáik és a

korrigálás lehetőségei.

Az idegrendszer érző

működése (idegek, pályák,

központok). Az idegrendszer

mozgató működése

(központok, extrapiramidális

és piramis-pályarendszer,

gerincvelő, végrehajtó

szervek).

A vegetatív idegrendszer

(Cannon-féle vészreakció,

stressz).

Az idegrendszer betegségei

(Parkinson-kór, Alzheimer-

kór, depresszió).

Selye János és Békésy

György munkássága.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Inger, ingerküszöb, neuron, dendrit, axon, axondomb, velőshüvely, glia,

nyugalmi potenciál, akciós potenciál, Na+/K+ pumpa, depolarizáció,

repolarizáció, refrakter szakasz, szinapszis.

Reflexív, mag, dúc, pálya, ideg, idegrost, szomatikus, vegetatív, gerincvelői

reflex, agytörzs, agytörzsi hálózatos állomány, köztiagy, kisagy, nagyagy,

agykérgi sejtoszlop, limbikus rendszer, érzékszerv, receptor,

extrapiramidális és piramis-pályarendszer, szimpatikus, paraszimpatikus

hatás.

Tematikai egység Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása.

Kültakaró és mozgás

Órakeret

1 óra



ismeretek




Mi a jelentősége a bőrben

levő verejték- és

faggyúmirigyeknek?

Milyen előnyökkel és

milyen hátrányokkal járhat a

napozás?

Hogyan alakulnak ki az

emberi fajra jellemző

bőrszínváltozatok?

Az izomláz kialakulásának és

megszűnésének értelmezése a sejtek és

szervek anyagcseréjének

összekapcsolásával.

A láz lehetséges okainak magyarázata.

A testépítés során alkalmazott

táplálékkiegészítők káros hatásainak

elemzése.

A női és férfi váz- és izomrendszer


A vázizmok reflexes és akaratlagos

Fizika: gravitáció,

munkavégzés,

forgatónyomaték.

Kémia: Ca-vegyületek.

Testnevelés és sport: az

edzettség növelése, a

megfelelő testalkat

kialakítása.

81

Hogyan használhatók a

biológiai ismeretek a helyes

bőrápolásban?

Hogyan alakul ki és előzhető

meg a csontritkulás?

Mi az oka annak, hogy a láb

nagyujja nem fordítható

szembe a többivel?

Milyen összefüggés van a

csigolyák felépítése és

sokrétű funkciója között?

Milyen anyagok és

folyamatok szolgáltatják az

izom működéséhez

szükséges energiát?

Hogyan előzhetők meg a

mozgásszervi betegségek?

Ismeretek

Az emberi bőr felépítése,

biológiai szerepe és

működése.

A bőr rétegei, szöveti

szerkezete, mirigyei (emlő

is), a benne található

receptorok. A neuroendokrin

hőszabályozás.

A bőr betegségei.

A mozgásszervrendszer

felépítése és működése:

a csont- és izomrendszer

anatómiai felépítése,

szöveti szerkezete,

kémiai összetétele,

a mozgás idegi

szabályozása.

Az izomműködés

molekuláris mechanizmusa.

A mozgásszegény és a

sportos életmód

következményei, a váz- és

izomrendszer betegségei.

szabályozásának összehasonlítása.

A médiában megjelenő áltudományos

és kereskedelmi célú közlemények,

hírek kritikai elemzése.

Az elsősegélynyújtás gyakorlása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Hipotermia, ergoszterin, csonthártya, csöves csont, lapos csont, ízület,

miofibrillum, izompólya, izomnyaláb, rángás, tartós izom-összehúzódás,

izomtónus, miozin, aktin, ionpumpa, fehér izom, vörösizom, kreatin-foszfát,

mioglobin, Cori-kör.

82

Tematikai egység

Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása.

Az ember táplálkozása, légzése és kiválasztása, a vér és a

vérkeringés

Órakeret

1 óra



ismeretek




Hogyan emésztődik meg a

szalonnás tojásrántotta a

szervezetünkben?

Mi a bélbaktériumok élettani

működése?

Hogyan függ össze a testsúly

megőrzése a helyes

táplálkozással?

Változik-e a be- és kilégzés az

űrkabinban, ha a levegő

összetétele és nyomása

megegyezik a tengerszinti

légkörével?

Miért alkalmas a kilélegzett

levegő mesterséges

lélegeztetésre?

Milyen környezeti hatások és

káros szokások veszélyeztetik

légzőszervrendszerünk

egészségét?

Miért lehet a cukorbetegek

vizeletében jelentős

mennyiségű cukor és

leheletükben aceton?

Hogyan változik a vizelet

mennyisége és összetétele, ha

sok vizet iszunk, vagy erősen

sós ételt fogyasztunk?

Mi a vérdopping?

Milyen káros

következményekkel jár a vér

albumin tartalmának a

csökkenése, és ez mikor

fordulhat elő?

Hogyan hat a vérnyomásra az

erek összkeresztmetszetének

szűkülése, illetve tágulása?

Hogyan változik a keringési

perctérfogat az edzetlen és a

rendszeresen sportoló ember

szervezetében?

Hogyan módosulhat a légzés

és a vérkeringés feleléskor?

A tápcsatorna reflexes folyamatainak

és az éhségérzet kialakulásának

magyarázata.

A szervrendszerek egészséges állapotát

jelző adatok elemzése.

A szén-monoxid és a szén-dioxid

okozta mérgezés tüneteinek

felismerése és a tennivalók ismerete.

Érvek gyűjtése a szűrővizsgálatok

fontosságáról.

A szervrendszerekhez kapcsolódó

civilizációs betegségek kockázati

tényezőinek elemzése.

Pulzus- és vérnyomásmérés.

.

Fizika: nyomás,

gáztörvények.

Ének-zene:

hangképzés.

Kémia: kémiai

számítások, pH,

szerves kémia, sav-

bázis reakciók,

makromolekulák

hidrolízise, karbamid.

Vizuális kultúra:

metszetek.

83

Melyek a leggyakoribb szív-

és érrendszeri betegségek, és

ezek hogyan előzhetők meg?

Ismeretek

A táplálkozás, a légzés, a

kiválasztás és a vérkeringés

szervrendszerének felépítése,

működése, különös tekintettel

az anyagcserében és a

homeosztázis kialakításában

betöltött szerepükre.

A táplálkozás, a légzés, a

vérkeringés és a kiválasztás

szabályozása.

A szív ingerületkeltő és

-vezető rendszere.

A vér fizikai, kémiai és

biológiai jellemzői és szerepe

az élő szervezet belső

egyensúlyának kialakításában.

A véralvadás folyamata.

A táplálkozáshoz, a

kiválasztáshoz, a légzéshez és

a vérkeringéshez kapcsolódó

civilizációs betegségek.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Alapanyagcsere, perisztaltikus mozgás, emésztőmirigyek, emésztőnedvek,

emésztőenzimek, minőségi és mennyiségi éhezés, sejtlégzés, belső gázcsere,

külső gázcsere, légcsere, léghólyagok, hasi légzés, mellkasi légzés,

vitálkapacitás, légzési perctérfogat, légmell, nefron, szűrés, visszaszívás,

kiválasztás, szűrlet, vizelet, vérplazma, limfocita, granulocita, monocita,

pulzustérfogat, keringési perctérfogat, nyugalmi perctérfogat.

Tematikai egység Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása.

Szaporodás, egyedfejlődés és növekedés

Órakeret

1 óra



ismeretek




Miért van a férfiak kilövellt

ondójában 300–400 millió

spermium?

Hogyan szabályozza a

hormonrendszer a méh és a

petefészek ciklusos

működését?

Hogyan képződnek a

hímivarsejtek és a

petesejtek?

Hogyan mutatható ki a

A női nemi ciklus során a

petefészekben, a méh nyálkahártyában,

a testhőmérsékletben és a

hormonrendszerben végbemenő

változások összefüggéseinek

magyarázata.

A meddőséget korrigáló lehetséges

orvosi beavatkozások megismerése és a

kapcsolódó etikai problémák elemzése.

Az anyai és a magzati vérkeringés

kapcsolatának bemutatása,

összefüggésének igazolása az

Vizuális kultúra: a

nőideál változása a

festészetben és

szobrászatban a

civilizáció kezdeteitől

napjainkig.

84

vizeletből a korai terhesség?

Miért veszélyes a művi

terhesség-megszakítás?

Hogyan történik a magzat

táplálása?

Ismeretek

Az ember neme

meghatározásának

különböző szintjei

(kromoszomális, ivarszervi

és pszichoszexuális nem).

A férfi és női nemi szervek

felépítése, működése, és a

működés szabályozása.

A spermium és a petesejt

érése. A meddőség okai.

A hormonális

fogamzásgátlás alapjai.

A megtermékenyítés

sejtbiológiai alapjai.

A terhesség és a szülés.

Az ember egyedfejlődése, a

méhen belüli és a

posztembrionális fejlődés fő

szakaszai.

egészséges életmóddal.

A családtervezés lehetőségei, a

fogamzásgátlás egyes módszereinek

előnyei és hátrányai.

A szexuális úton terjedő betegségek és

elkerülésük módjainak megismertetése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kromoszómális, ivarszervi és pszichoszexuális nem, erekció és ejakuláció,

tesztoszteron, ovuláció, sárgatest, ösztrogén, progeszteron,menstruáció,

megtermékenyítés, beágyazódás, lombikbébi, koriongonadotropinok,

vetélés, abortusz, magzatburok, embriópajzs, embrió, méhlepény,

köldökzsinór, akceleráció.

Tematikai egység Immunológiai szabályozás.

Az immunválasz alapjai Órakeret 1 óra



ismeretek




Miért duzzadnak meg

fertőzések hatására a

nyirokcsomók?

Milyen kapcsolat van az

immunrendszer sejtjei

között?

Miért kapnak védőoltásokat

a távoli földrészekre utazók?

Miért nincs RH-

összeférhetetlenség annál a

házaspárnál, ahol a feleség

RH+?

Az immunrendszer azon képességének

bemutatása, amely nemcsak a „saját –

nem saját”, hanem a „veszélyes – nem

veszélyes” között is különbséget tud

tenni,

A veleszületett és az egyedi élet során

szerzett immunválasz kapcsolatának

elemzése.

Példák gyűjtése a higiénia, a

gyógyszer- és táplálkozási allergiák

első tüneteiről.

A fertőzések és az életmód szerepének

magyarázata az immunválaszban.

A vérátömlesztés és a szervátültetés

Kémia: szénhidrátok,

nukleinsavak, fehérjék.

Informatika:

információtárolás és

-előhívás.

85

Miért alakulhat ki

pollenallergia?

Hogyan győzi le

szervezetünk a vírus- és

baktériumfertőzéseket?

Hogyan védekezik

szervezetünk a daganatsejtek

ellen? Ismeretek

Az immunrendszer résztvevői,

sejtes és oldékony

komponensei, főbb feladatai.

Veleszületett és az egyedi élet

során szerzett immunválasz.

A vércsoportok,

vérátömlesztés,

szervátültetés.

Az allergia, autoimmun

betegségek, a szerzett (pl.

AIDS) és örökölt

immunhiányok, valamint a

rák és a fertőzések elleni

immunválasz főbb

mechanizmusai.

A védőoltások szerepe a

betegségek megelőzésében.

Védekezés a vírus- és

baktériumfertőzések és a

daganatsejtek ellen.

során fellépő immunproblémák

elemzése.

A hétköznapi nyelvhasználatban

elterjedt idegen szavak (pl. AIDS)

helyes használata.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Immunrendszer-hálózat, antigén, antigénreceptor, T és B nyiroksejtek,

falósejtek, nyúlványos sejtek, antitest, antigén felismerés, a veleszületett

(természetes) immunválasz, szerzett immunválasz, immunmemória,

allergia, szerzett és örökölt immunhiány, autoimmunhiány, védőoltás.

Tematikai egység Evolúció.

Biológiai evolúció Órakeret 1 óra

Előzetes tudás Állattan és növénytan, genetika, sejtbiológia

A tematikai

egység nevelési-

fejlesztési céljai

A biológiai evolúciónak mint a világegyetem legbonyolultabb

folyamategyüttesének az értelmezése.

Az összetett rendszerek elemzése, a nehézségek felismerése.

Tudománytörténeti folyamatok értelmezése.

A természet egységére vonatkozó elképzelések formálása.

A faj fogalma és a fajok rendszerezése nehézségeinek felismerése.

Az élő szervezetek felépítésében és működésében megfigyelhető közös

sajátosságok összegzése.

Az evolúciós gondolkodás alkalmazása a növény- és állatfajok földrajzi

elterjedésével kapcsolatos következtetésekben.

A biológiai evolúció időskálájának megismerése és értelmezése.

86


alkalmazások, ismeretek

Fejlesztési

követelmények Kapcsolódási pontok


alkalmazások

Melyek az ideális populáció

jellemzői? Mi az oka annak, hogy az emberiség

génállományában fokozódik a hibás

allélek száma?

Milyen evolúciós jelenség a Darwin-

pintyek megjelenése és változataik

kialakulása a Galapagos-szigeteken?

Miben különbözik a természetes és a

mesterséges szelekció?

Mi lehet az oka annak, hogy az

észak-amerikai indiánok körében a B

vércsoport nem fordul elő? Milyen kísérletekkel próbálták a tudósok

igazolni a szerves biomolekulák abiogén

keletkezését?

Milyen érvek szólnak az endoszimbionta

elmélet mellett?

Milyen jelentősége van a kb. 50 m2

felületű belső membránrendszer

kialakulásának az eukarióta sejtekben?

Milyen magyarországi ember-leleteket

ismerünk?

Ismeretek A mikro- és makroevolúció fogalmának

értelmezése.

Az ideális populáció modellje.

A Hardy–Weinberg-egyensúly.

A mutációk, a szelekció és a génáramlás

szerepe a populációk genetikai

átalakulásában.

Darwin munkássága. Mesterséges

szelekció, háziasítás, nemesítés (a

legfontosabb kiindulási fajok és

hungarikumok ismerete).

A földrajzi, ökológiai és genetikai izoláció szerepe a populációk

átalakulásában.

A kémiai evolúció (Miller-kísérlet).

Az élet kialakulásának elméletei.

Prokariótából eukriótává válás.

A bioszféra evolúciójának néhány

feltételezett kulcslépése.

Az ember evolúciója.

Példák gyűjtése a

legfontosabb

hungarikumok

ismeretében a

háziasításra és a

mesterséges

szelekcióra.

A sarlósejtes

vérszegénység és

a malária közötti

összefüggés

elemzése.

Különböző

kormeghatározási

módszerek


A mikro- és

makroevolúció


Érvek gyűjtése az

eukarióta sejt

kialakulásának

evolúciós

jelentőségéről.

Az evolúciós

szemlélet

formálása.

Földrajz: kozmológia, földtörténeti

korok, állat- és növényföldrajzi

ismeretek.

Fizika: az univerzum kialakulása,

csillagfejlődés.

Kémia: izotópok, radioaktivitás.


állampolgári ismeretek: ősközösség.

Vizuális kultúra: barlangrajzok.

Etika: genetikával kapcsolatos

kérdések.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Evolúció, biológiai evolúció, evolúciós egység, mikro- és makroevolúció,

ideális populáció, reális populáció, szelekció, fitnesz, génáramlás, genetikai

sodródás, alapító elv, háziasítás, nemesítés, speciáció, hibridizáció, izoláció,

horizontális géntranszfer, relatív és abszolút kormeghatározás, „élő kövület”,

lenyomat, kövület, koevolúció, kémiai evolúció, emberi rassz, atavizmus.

87

FIZIKA (31 óra/év, 1 óra/hét)

A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését

megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által

feltárt alapvető törvényszerűségeit igyekszik megismertetni a diákokkal. A törvények

harmóniáját és alkalmazhatóságuk hihetetlen széles skálatartományát megcsodáltatva,

bemutatja, hogyan segíti a tudományos módszer a természet erőinek és javainak az ember

szolgálatába állítását. Olyan ismeretek megszerzésére ösztönözzük a fiatalokat, amelyekkel az

egész életpályájukon hozzájárulnak majd a társadalom és a természeti környezet összhangjának

fenntartásához, a tartós fejlődéshez, és ahhoz, hogy a körülöttünk levő természetnek minél

kevésbé okozzunk sérülést.

Nem kevésbé fontos, hogy elhelyezzük az embert kozmikus környezetünkben. A

természettudomány és a fizika ismerete segítséget nyújt az ember világban elfoglalt helyének

megértésére, a világ jelenségeinek a természettudományos módszerrel történő rendszerbe

foglalására. A természet törvényeinek az embert szolgáló sikeres alkalmazása gazdasági

előnyöket jelent, de ezen túl szellemi, esztétikai örömöt és harmóniát is kínál.

A tantárgy tanulása során a tanulók megismerik az alapvető fizikai jelenségeket és az

azokat értelmező modellek és elméletek történeti fejlődését, érvényességi határait, a hozzájuk

vezető megismerési módszereket. A fizika tanítása során azt is be kell mutatnunk, hogy a

felfedezések és az azok révén megfogalmazott fizikai törvények nemcsak egy-egy kiemelkedő

szellemóriás munkáját, hanem sok tudós századokat átfogó munkájának koherens egymásra

épülő tudásszövetét jelenítik meg. A törvények folyamatosan bővültek, és a modern

tudományos módszer kialakulása óta nem kizárják, hanem kiegészítik egymást. Az egyre

nagyobb teljesítőképességű modellekből számos alapvető, letisztult törvény nőtt ki, amelyeket

a tanulmányok egymást követő szakaszai a tanulók kognitív képességeinek megfelelő gondolati

és formai szinten mutatnak be, azzal a célkitűzéssel, hogy a szakirányú felsőfokú képzés során

eljussanak a választott terület tudományos kutatásának frontvonalába.

A tantárgy tanulása során a tanulók megismerkedhetnek a természet tervszerű

megfigyelésével, a kísérletezéssel, a megfigyelési és a kísérleti eredmények számszerű

megjelenítésével, grafikus ábrázolásával, a kvalitatív összefüggések matematikai alakú

megfogalmazásával. Ez utóbbi nélkülözhetetlen vonása a fizika tanításának, hiszen e tudomány

fél évezred óta tartó „diadalmenetének” ez a titka.

Fontos, hogy a tanulók a jelenségekből és a köztük feltárt kapcsolatokból leszűrt

törvényeket a természetben újabb és újabb jelenségekre alkalmazva ellenőrizzék, megtanulják

igazolásuk vagy cáfolatuk módját. A tanulók ismerkedjenek meg a tudományos tényeken

alapuló érveléssel, amelynek része a megismert természeti törvények egy-egy

tudománytörténeti fordulóponton feltárt érvényességi korlátainak megvilágítása. A fizikában

használatos modellek alkotásában és fejlesztésében való részvételről kapjanak vonzó

élményeket és ismerkedjenek meg a fizika módszerének a fizikán túlmutató jelentőségével is.

A tanulóknak fel kell ismerniük, hogy a műszaki-természettudományi mellett az egészségügyi,

az agrárgazdasági és a közgazdasági szakmai tudás szilárd megalapozásában sem nélkülözhető

a fizika jelenségkörének megismerése.

A gazdasági élet folyamatos fejlődése érdekében létfontosságú a fizika tantárgy

korszerű és további érdeklődést kiváltó tanítása. A tantárgy tanításának elő kell segítenie a

közvetített tudás társadalmi hasznosságának megértését és technikai alkalmazásának

jelentőségét. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a fizika eszközeinek elsajátítása nagy

szellemi erőfeszítést, rendszeres munkát igénylő tanulási folyamat. A Nemzeti alaptanterv

természetismeret kompetenciában megfogalmazott fizikai ismereteket nem lehet egyenlő

mélységben elsajátítatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a

fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz. Az „Alkalmazások” és a „Jelenségek”

88

címszavak alatt felsorolt témák olyanok, amelyekről fontos, hogy halljanak a tanulók, de

mindent egyenlő mélységben ebben az órakeretben nincs módunk tanítani.

Ahhoz, hogy a fizika tantárgy tananyaga személyesen megérintsen egy fiatalt, a

tanárnak a tanítás módszereit a tanulók, tanulócsoportok igényeihez, életkori sajátosságaihoz,

képességeik kifejlődéséhez és gondolkodásuk sokféleségéhez kell igazítani. A jól megtervezett

megismerési folyamat segíti a tanulói érdeklődés felkeltését, a tanulási célok elfogadását és a

tanulók aktív szerepvállalását is. A fizika tantárgy tanításakor a tanulási környezetet úgy kell

tehát tervezni, hogy az támogassa a különböző aktív tanulási formákat, technikákat, a

tanulócsoport összetétele, mérete, az iskolákban rendelkezésre álló feltételek függvényében.

Így lehet reményünk arra, hogy a megfelelő kompetenciák és készségek kialakulnak a

fiatalokban. A NAT-kapcsolatok és a kompetenciafejlesztés lehetőségei a következők:

Természettudományos kompetencia: A természettudományos törvények és módszerek

hatékonyságának ismerete az ember világbeli helye megtalálásának, a világban való

tájékozódásának az elősegítésére. A tudományos elméletek társadalmi folyamatokban játszott

szerepének ismerete, megértése; a fontosabb technikai vívmányok ismerete; ezek előnyeinek,

korlátainak és társadalmi kockázatainak ismerete; az emberi tevékenység természetre gyakorolt

hatásának ismerete.

Szociális és állampolgári kompetencia: a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák

megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés; kompromisszumra való törekvés; a fenntartható

fejlődés támogatása; a társadalmi-gazdasági fejlődés iránti érdeklődés.

Anyanyelvi kommunikáció: hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás a témával

kapcsolatban mind írásban a különböző gyűjtőmunkák esetében, mind pedig szóban a

prezentációk alkalmával.

Matematikai kompetencia: alapvető matematikai elvek alkalmazása az

ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, ami a 7–8. osztályban csak a négy

alapműveletre és a különböző grafikonok rajzolására és elemzésére korlátozódik.

Digitális kompetencia: információkeresés a témával kapcsolatban, adatok gyűjtése,

feldolgozása, rendszerezése, a kapott adatok kritikus alkalmazása, felhasználása, grafikonok

készítése.

Hatékony, önálló tanulás: új ismeretek felkutatása, értő elsajátítása, feldolgozása és

beépítése; munkavégzés másokkal együttműködve, a tudás megosztása; a korábban tanult

ismeretek, a saját és mások élettapasztalatainak felhasználása.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: az új iránti nyitottság, elemzési

képesség, különböző szempontú megközelítési lehetőségek számbavétele.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: a saját prezentáció, gyűjtőmunka

esztétikus kivitelezése, a közösség számára érthető tolmácsolása.

Társadalmilag kívánatos, hogy a fiatalok jelentős része a reál alapozást kívánó

életpályákon (kutató, mérnök, orvos, üzemmérnök, technikus, valamint felsőfokú szakképzés

kínálta műszaki szakmák) találja meg helyét a társadalomban. Az ilyen diákok számára a

rendelkezésre álló szűkebb órakeretben kell olyan fizikaoktatást nyújtani (megfelelő

matematikai leírással), ami biztos alapot ad arra, hogy reál irányú hivatás választása esetén

eredményesen folytassák tanulmányaikat.

A hagyományos fakultációs órakeret felhasználásával, és az ehhez kapcsolódó tanulói

többletmunkával az is elérhető, hogy az általános középiskolai oktatási programot elvégző

fiatal megállja a helyét az egyetemek által elvárt szakirányú felkészültséget tanúsító érettségi

vizsgán és az egyetemi életben.

A fizika tantárgy hagyományos tematikus felépítésű kerettanterve hangsúlyozottan

kísérleti alapozású, kiemelt hangsúlyt kap benne a gyakorlati alkalmazás, valamint a

továbbtanulást megalapozó feladat- és problémamegoldás. A kognitív kompetencia-

fejlesztésben elegendő súlyt kap a természettudományokra jellemző rendszerező, elemző

gondolkodás fejlesztése is.

89

Az egyes témák feldolgozása minden esetben a korábbi ismeretek, hétköznapi tapasztalatok

összegyűjtésével, a kísérletezéssel, méréssel indul, de az ismertszerzés fő módszere a

tapasztalatokból szerzett információk rendszerezése, matematikai leírása, igazolása, ellenőrzése

és az ezek alapján elsajátított ismeretanyag alkalmazása.

A diákok természetes érdeklődést mutatnak a kísérletek, jelenségek és azok megértése

iránt. A kerettantervi ciklus a klasszikus fizika jól kísérletezhető témaköreit dolgozza fel, a

tananyagot a tanulók általános absztrakciós szintjéhez és az aktuális matematikai

tudásszintjéhez igazítva.

A megismerés módszerei között fontos kiindulópont a gyakorlati tapasztalatszerzés,

kísérlet, mérés, ehhez kapcsolódik a tapasztalatok összegzése, a törvények megfogalmazása

szóban és egyszerű matematikai formulákkal. A fizikatanításban ma már nélkülözhetetlen

segéd- és munkaeszköz a számítógép.

Célunk a korszerű természettudományos világkép alapjainak és a mindennapi élet

szempontjából fontos gyakorlati fizikai ismeretek kellő mértékű elsajátítása. A tanuló érezze,

hogy a fizikából tanultak segítséget adnak számára, hogy biztonságosabban közlekedjen, hogy

majd energiatudatosan éljen, olcsóbban éljen, hogy a természeti jelenségeket megfelelően értse

és tudja magyarázni, az áltudományos reklámok ígéreteit helyesen tudja kezelni.

Tematikai egység Minden mozog, a mozgás relatív – a mozgástan

elemei Órakeret 2 óra



ismeretek

Követelmények Kapcsolódási pontok

Alapfogalmak:

a köznapi testek mozgásformái:

haladó mozgás és forgás.

Hely, hosszúság és idő mérése.

Hosszúság, terület, térfogat,

tömeg, sűrűség, idő, erő mérése.

Hétköznapi helymeghatározás,

úthálózat km-számítása.

GPS-rendszer.

A tanuló legyen képes a mozgásokról

tanultak és a köznapi jelenségek

összekapcsolására, a fizikai fogalmak

helyes használatára, egyszerű

számítások elvégzésére.

Ismerje a mérés lényegi jellemzőit, a

szabványos és a gyakorlati

mértékegységeket.

Legyen képes gyakorlatban

alkalmazni a megismert mérési

módszereket.

Matematika: függvény

fogalma, grafikus

ábrázolás,

egyenletrendezés.

Informatika:

függvényábrázolás

(táblázatkezelő

használata).

Testnevelés és sport:

érdekes

sebességadatok,

érdekes sebességek,

pályák technikai

környezete.


élőlények mozgása,

sebességei, reakcióidő.

Művészetek; magyar

nyelv és irodalom:

mozgások ábrázolása.

Technika, életvitel és

gyakorlat: járművek

A mozgás viszonylagossága, a

vonatkoztatási rendszer.

Galilei relativitási elve.

Mindennapi tapasztalatok

egyenletesen mozgó

vonatkoztatási rendszerekben

(autó, vonat).

Alkalmazások:

földrajzi koordináták; GPS;

helymeghatározás, távolságmérés

radarral.

Tudatosítsa a viszonyítási rendszer

alapvető szerepét, megválasztásának

szabadságát és célszerűségét.

Egyenes vonalú egyenletes

mozgás kísérleti vizsgálata.

Grafikus leírás.

Sebesség, átlagsebesség.

Értelmezze az egyenes vonalú

egyenletes mozgás jellemző

mennyiségeit, tudja azokat

grafikusan ábrázolni és értelmezni.

90

Sebességrekordok a sportban,

sebességek az élővilágban.

sebessége és fékútja,

követési távolság,

közlekedésbiztonsági

eszközök, technikai

eszközök (autók,

motorok).


és állampolgári

ismeretek: Galilei

munkássága; a kerék

feltalálásának

jelentősége.

Földrajz: a

Naprendszer

szerkezete, az égitestek

mozgása, csillagképek,

távcsövek.

Egyenes vonalú egyenletesen

változó mozgás kísérleti

vizsgálata.

Ismerje a változó mozgás általános

fogalmát, értelmezze az átlag- és

pillanatnyi sebességet.

Ismerje a gyorsulás fogalmát, vektor-

jellegét.

Tudja ábrázolni az s-t, v-t, a-t

grafikonokat.

Tudjon egyszerű feladatokat

megoldani.

A szabadesés vizsgálata.

A nehézségi gyorsulás

meghatározása.

Ismerje Galilei modern

tudományteremtő, történelmi

módszerének lényegét:

a jelenség megfigyelése,

értelmező hipotézis felállítása,

számítások elvégzése,

– az eredmény ellenőrzése célzott

kísérletekkel.

Összetett mozgások.

Egymásra merőleges egyenletes

mozgások összege.

Vízszintes hajítás vizsgálata,

értelmezése összetett

mozgásként.

Ismerje a mozgások

függetlenségének elvét és legyen

képes azt egyszerű esetekre (folyón

átkelő csónak, eldobott labda pályája,

a locsolócsőből kilépő vízsugár

pályája) alkalmazni.

Egyenletes körmozgás.

A körmozgás, mint periodikus

mozgás.

A mozgás jellemzői (kerületi és

szögjellemzők).

A centripetális gyorsulás

értelmezése.

Ismerje a körmozgást leíró kerületi és

szögjellemzőket és tudja alkalmazni

azokat.

Tudja értelmezni a centripetális

gyorsulást.

Mutasson be egyszerű kísérleteket,

méréseket. Tudjon alapszintű

feladatokat megoldani.

A bolygók körmozgáshoz hasonló

centrális mozgása, Kepler

törvényei. Kopernikuszi világkép

alapjai.

A tanuló ismerje Kepler törvényeit,

tudja azokat alkalmazni a

Naprendszer bolygóira és

mesterséges holdakra.

Ismerje a geocentrikus és

heliocentrikus világkép

kultúrtörténeti dilemmáját és

konfliktusát.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Sebesség, átlagsebesség, pillanatnyi sebesség, gyorsulás, vektorjelleg,

mozgások összegződése, periódusidő, szögsebesség, centripetális gyorsulás.

91

Tematikai egység Okok és okozatok (Arisztotelésztől Newtonig) -

A newtoni mechanika elemei

Órakeret 2

óra



ismeretek


A tehetetlenség törvénye

(Newton I. axiómája).

Mindennapos

közlekedési tapasztalatok

hirtelen fékezésnél, a

biztonsági öv szerepe.

Az űrben, űrhajóban

szabadon mozgó testek.

Legyen képes a tanuló az

arisztotelészi mozgásértelmezés

elvetésére.

Ismerje a tehetetlenség fogalmát

és legyen képes az ezzel

kapcsolatos hétköznapi

jelenségek értelmezésére.

Ismerje az inercia-(tehetetlenségi)

rendszer fogalmát.

Matematika: a függvény

fogalma, grafikus ábrázolás,

egyenletrendezés.


gyakorlat: Takarékosság;

légszennyezés, zajszennyezés;


eszközök, közlekedési

szabályok.

Biztonsági öv, ütközéses

balesetek, a gépkocsi

biztonsági felszerelése, a

biztonságos fékezés.


reakcióidő, az állatok mozgása

(pl. medúza).

Földrajz:

a Naprendszer szerkezete, az

égitestek mozgása,

csillagképek, távcsövek.

Az erő fogalma.

Az erő alak- és

mozgásállapot-változtató

hatása.

Erőmérés rugós

erőmérővel.

A tanuló ismerje az erő alak- és

mozgásállapot-változtató hatását,

az erő mérését, mértékegységét,

vektor-jellegét. Legyen képes

erőt mérni rugós erőmérővel.

Az erő mozgásállapot-

változtató (gyorsító)

hatása – Newton II.

axiómája.

A tömeg, mint a

tehetetlenség mértéke, a

tömegközéppont fogalma.

Tudja Newton II. törvényét, lássa

kapcsolatát az erő szabványos

mértékegységével.

Ismerje a tehetetlen tömeg

fogalmát. Értse a

tömegközéppont szerepét a

valóságos testek mozgásának

értelmezése során.

Erőtörvények, a dinamika

alapegyenlete.

A rugó erőtörvénye.

A nehézségi erő és

hatása.

Tapadási és csúszási

súrlódás.

Alkalmazások:

A súrlódás szerepe az

autó gyorsításában,

fékezésében.

Szabadon eső testek

súlytalansága.

Ismerje, és tudja alkalmazni a

tanult egyszerű erőtörvényeket.

Legyen képes egyszerű feladatok

megoldására, néhány egyszerű

esetben:

állandó erővel húzott test;

mozgás lejtőn,

a súrlódás szerepe egyszerű

mozgások esetén.

Az egyenletes körmozgás

dinamikája.

Jelenségek, gyakorlati

alkalmazások: vezetés

kanyarban, út

megdöntése kanyarban,

hullámvasút; függőleges

síkban átforduló kocsi;

műrepülés, körhinta,

centrifuga.

Értse, hogy az egyenletes

körmozgást végző test

gyorsulását (a centripetális

gyorsulást) a testre ható erők

eredője adja, ami mindig a kör

középpontjába mutat.

92

Newton gravitációs

törvénye.


alkalmazások:

A nehézségi gyorsulás

változása a Földön.

Az árapály-jelenség

kvalitatív magyarázata. A

mesterséges holdak

mozgása és a szabadesés.

A súlytalanság

értelmezése az

űrállomáson.

Geostacionárius

műholdak, hírközlési

műholdak.

Ismerje Newton gravitációs

törvényét. Tudja, hogy a

gravitációs kölcsönhatás a négy

alapvető fizikai kölcsönhatás

egyike, meghatározó jelentőségű

az égi mechanikában.

Legyen képes a gravitációs

erőtörvényt alkalmazni egyszerű

esetekre.

Értse a gravitáció szerepét az

űrkutatással, űrhajózással

kapcsolatos közismert

jelenségekben.

A kölcsönhatás törvénye

(Newton III. axiómája).

Ismerje Newton III. axiómáját és

egyszerű példákkal tudja azt

illusztrálni. Értse, hogy az erő két

test közötti kölcsönhatás. Legyen

képes az erő és ellenerő világos

megkülönböztetésére.

A lendületváltozás és az

erőhatás kapcsolata.

Lendülettétel.

Ismerje a lendület fogalmát,

vektor-jellegét, a lendületváltozás

és az erőhatás kapcsolatát.

Tudja a lendülettételt.

Lendületmegmaradás

párkölcsönhatás (zárt

rendszer) esetén.


alkalmazások:

golyók, korongok

ütközése.

Ütközéses balesetek a

közlekedésben. Miért

veszélyes a koccanás? Az

utas biztonságát védő

technikai megoldások

(biztonsági öv, légzsák, a

gyűrődő karosszéria).

A rakétameghajtás elve.

Ismerje a lendületmegmaradás

törvényét párkölcsönhatás esetén.

Tudjon értelmezni egyszerű

köznapi jelenségeket a lendület

megmaradásának törvényével.

Legyen képes egyszerű

számítások és mérési feladatok

megoldására.

Értse a rakétameghajtás lényegét.

Pontszerű test

egyensúlya.

A tanuló ismerje, és egyszerű

esetekre tudja alkalmazni a

pontszerű test egyensúlyi

feltételét. Legyen képes

erővektorok összegzésére.

A kiterjedt test

egyensúlya.

A kierjedt test, mint

speciális pontrendszer,

tömegközéppont.

Ismerje a kiterjedt test és a

tömegközéppont fogalmát, tudja

a kiterjedt test egyensúlyának

kettős feltételét.

Ismerje az erő forgató hatását, a

93

Forgatónyomaték.


alkalmazások:

emelők, tartószerkezetek,

építészeti érdekességek

(pl. gótikus támpillérek,

boltívek.

forgatónyomaték fogalmát.


számítások, mérések,

szerkesztések elvégzésére.

Deformálható testek

egyensúlyi állapota.

Ismerje Hooke törvényét, értse a

rugalmas alakváltozás és a belső

erők kapcsolatát.

Pontrendszerek

mozgásának vizsgálata,

dinamikai értelmezése.

Tudja, hogy az egymással

kölcsönhatásban lévő testek

mozgását az egyes testekre ható

külső erők és a testek közötti

kényszerkapcsolatok

figyelembevételével lehetséges

értelmezni.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Erő, párkölcsönhatás, lendület, lendületmegmaradás, erőtörvény,

mozgásegyenlet, pontrendszer, rakétamozgás, ütközés.

94

Tematikai egység Erőfeszítés és hasznosság

Munka – Energia – Teljesítmény

Órakeret

1 óra



ismeretek


Fizikai munka és teljesítmény. A tanuló értse a fizikai

munkavégzés és a teljesítmény

fogalmát, ismerje

mértékegységeiket. Legyen képes

egyszerű feladatok megoldására.

Matematika: a

függvény fogalma,

grafikus ábrázolás,

egyenletrendezés.

Testnevelés és sport:

sportolók

teljesítménye,

sportoláshoz használt

pályák energetikai

viszonyai és

sporteszközök

energetikája.


gyakorlat: járművek

fogyasztása,

munkavégzése,


eszközök, technikai

eszközök (autók,

motorok).


élőlények mozgása,

teljesítménye.

Munkatétel. Ismerje a munkatételt és tudja azt

egyszerű esetekre alkalmazni.

Mechanikai energiafajták

(helyzeti energia, mozgási

energia, rugalmas energia).

Ismerje az alapvető mechanikai

energiafajtákat, és tudja azokat a

gyakorlatban értelmezni.

A mechanikai

energiamegmaradás törvénye.

Tudja egyszerű zárt rendszerek

példáin keresztül értelmezni a

mechanikai energiamegmaradás

törvényét.

Alkalmazások, jelenségek: a

fékút és a sebesség kapcsolata, a

követési távolság meghatározása.

Tudja, hogy a mechanikai

energiamegmaradás nem teljesül

súrlódás, közegellenállás esetén,

mert a rendszer mechanikailag

nem zárt. Ilyenkor a mechanikai

energiaveszteség a súrlódási erő

munkájával egyenlő.

Egyszerű gépek, hatásfok.

Érdekességek, alkalmazások.

Ókori gépezetek, mai

alkalmazások. Az egyszerű

gépek elvének felismerése az

élővilágban. Egyszerű gépek

az emberi szervezetben.

Tudja a gyakorlatban használt

egyszerű gépek működését

értelmezni, ezzel kapcsolatban

feladatokat megoldani.

Értse, hogy az egyszerű gépekkel

munka nem takarítható meg.

Energia és egyensúlyi állapot. Ismerje a stabil, labilis és

közömbös egyensúlyi állapot

fogalmát és tudja alkalmazni

egyszerű esetekben.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Munkavégzés, energia, helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas energia,

munkatétel, mechanikai energiamegmaradás.

Tematikai egység Folyadékok és gázok mechanikája Órakeret

1 óra



ismeretek


Légnyomás kimutatása és

mérése.

A légnyomás változásai.

A légnyomás szerepe az időjárási

A tanuló ismerje a légnyomás

fogalmát, mértékegységeit.

Ismerjen néhány, a levegő

Matematika: a

függvény fogalma,


egyenletrendezés.

95

jelenségekben, a barométer

működése.

nyomásával kapcsolatos,

gyakorlati szempontból is fontos

jelenséget.

Kémia: folyadékok,

felületi feszültség,

kolloid rendszerek,

gázok, levegő,

viszkozitás, alternatív

energiaforrások.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: hajózás

szerepe,

légiközlekedés

szerepe.


gyakorlat:

repülőgépek


eszközei, vízi és légi

közlekedési

szabályok.


Vízi élőlények,

madarak mozgása,

sebességei,

reakcióidő. A nyomás

és változásának hatása

az emberi szervezetre

(pl. súlyfürdő,

keszonbetegség, hegyi

betegség).

Alkalmazott hidrosztatika.

Pascal törvénye, hidrosztatikai

nyomás.

Hidraulikus gépek.

Tudja alkalmazni hidrosztatikai

ismereteit köznapi jelenségek

értelmezésére. A tanult ismeretek

alapján legyen képes (pl.

hidraulikus gépek

alkalmazásainak bemutatása).

Felhajtóerő nyugvó

folyadékokban és gázokban.

Búvárharang, tengeralattjáró.

Léghajó, hőlégballon.

Legyen képes alkalmazni

hidrosztatikai és aerosztatikai

ismereteit köznapi jelenségek

értelmezésére.

Molekuláris erők folyadékokban

(kohézió és adhézió).

Felületi feszültség.


alkalmazások:

habok különleges tulajdonságai,

mosószerek hatásmechanizmusa.

Ismerje a felületi feszültség

fogalmát. Ismerje a

határfelületeknek azt a

tulajdonságát, hogy minimumra

törekszenek.

Legyen tisztában a felületi

jelenségek fontos szerepével az

élő és élettelen természetben.

Folyadékok és gázok áramlása.


alkalmazások: légköri áramlások,

a szél értelmezése a

nyomásviszonyok alapján, nagy

tengeráramlásokat meghatározó

környezeti hatások.

Tudja, hogy az áramlások oka a

nyomáskülönbség. Legyen képes

köznapi áramlási jelenségek

kvalitatív fizikai értelmezésére.

Tudja értelmezni az áramlási

sebesség változását a

keresztmetszettel az

anyagmegmaradás (kontinuitási

egyenlet) alapján.

Közegellenállás.

Az áramló közegek energiája, a

szél- és a vízi energia

hasznosítása.

Ismerje a közegellenállás

jelenségét, tudja, hogy a

közegellenállási erő

sebességfüggő.

Legyen tisztában a vízi és

szélenergia jelentőségével,

hasznosításának múltbeli és

korszerű lehetőségeivel. A

megújuló energiaforrások

aktuális hazai hasznosítása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő, úszás, viszkozitás, felületi feszültség,

légnyomás, légáramlás, áramlási sebesség, aerodinamikai felhajtóerő,

közegellenállás, szél- és vízienergia, szélerőmű, vízerőmű.

96

Tematikai egység Közel- és távolhatás – Elektromos töltés és erőtér Órakeret

1 óra



ismeretek


Elektrosztatikai alapjelenségek.

Elektromos kölcsönhatás.

Elektromos töltés.

A tanuló ismerje az

elektrosztatikus alapjelenségeket,

a pozitív és negatív töltést,

tudjon egyszerű kísérleteket,

jelenségeket értelmezni.

Kémia: Elektron,

proton, elektromos

töltés, az atom

felépítése,

elektrosztatikus

kölcsönhatások,

kristályrácsok

szerkezete. Kötés,

polaritás, molekulák

polaritása, fémes

kötés, fémek

elektromos vezetése.

Matematika:

alapműveletek,

egyenletrendezés,

számok normálalakja,

vektorok, függvények.


gyakorlat:

balesetvédelem,

földelés.

Coulomb törvénye.

(A töltés mértékegysége.)

Ismerje a Coulomb-féle

erőtörvényt.

Az elektromos erőtér (mező).

Az elektromos mező, mint a

kölcsönhatás közvetítője.

Az elektromos térerősség

vektora, a tér szerkezetének

szemléltetése erővonalakkal.

A homogén elektromos mező.

Az elektromos mező munkája

homogén mezőben.

Az elektromos feszültség

fogalma.

Ismerje a mező fogalmát, és

létezését fogadja el anyagi

objektumként. Tudja, hogy az

elektromos mező forrása/i a

töltés/töltések.

Ismerje a mezőt jellemző

térerősséget, értse az erővonalak

jelentését.

Ismerje a homogén elektromos

mező fogalmát és jellemzését.

Ismerje az elektromos feszültség

fogalmát.

Tudja, hogy a töltés mozgatása

során végzett munka nem függ

az úttól, csak a kezdeti és

végállapotok helyzetétől.

Legyen képes homogén

elektromos térrel kapcsolatos

elemi feladatok megoldására.

Töltés eloszlása fémes vezetőn.


alkalmazások: légköri

elektromosság, csúcshatás,

villámhárító, Faraday-kalitka,

árnyékolás. Miért véd az autó

karosszériája a villámtól?

Elektromos koromleválasztó.

A fénymásoló működése.

Tudja, hogy a fémre felvitt

töltések a felületen helyezkednek

el.

Ismerje az elektromos

megosztás, a csúcshatás

jelenségét, a Faraday-kalitka és a

villámhárító működését és

gyakorlati jelentőségét.

Kapacitás fogalma.

A síkkondenzátor kapacitása.

Kondenzátorok kapcsolása.

A kondenzátor energiája.

Az elektromos mező energiája.

Ismerje a kapacitás fogalmát, a

síkkondenzátor terét.

Tudja értelmezni kondenzátorok

soros és párhuzamos kapcsolását.

Egyszerű kísérletek alapján tudja

értelmezni, hogy a feltöltött

kondenzátornak, azaz a

kondenzátor elektromos terének

energiája van.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Töltés, elektromos erőtér, térerősség, erővonalrendszer, feszültség,

potenciál, kondenzátor, az elektromos tér energiája.

97

Tematikai egység A mozgó töltések – az egyenáram Órakeret

1 óra



ismeretek


Az elektromos áram fogalma,

kapcsolata a fémes vezetőkben

zajló töltésmozgással.

A zárt áramkör.

Jelenségek, alkalmazások: Volta-

oszlop, laposelem, rúdelem,

napelem.

A tanuló ismerje az elektromos

áram fogalmát, mértékegységét,

mérését. Tudja, hogy az

egyenáramú áramforrások

feszültségét, pólusainak

polaritását nem elektromos

jellegű belső folyamatok

(gyakran töltésátrendeződéssel

járó kémiai vagy más

folyamatok) biztosítják.

Ismerje az elektromos áramkör

legfontosabb részeit, az áramkör

ábrázolását kapcsolási rajzon.

Kémia: Elektromos

áram, elektromos

vezetés, rácstípusok

tulajdonságai és azok

anyagszerkezeti

magyarázata.

Galvánelemek

működése,

elektromotoros erő.

Ionos vegyületek

elektromos vezetése

olvadékban és

oldatban, elektrolízis.

Vas mágneses

tulajdonsága.

Matematika:

alapműveletek,

egyenletrendezés,

számok normálalakja.


gyakorlat: Áram

biológiai hatása,

elektromos áram a

háztartásban,

biztosíték,

fogyasztásmérők,

balesetvédelem.

A világítás fejlődése

és a korszerű

világítási eszközök.

Korszerű elektromos

háztartási készülékek,

energiatakarékosság.

Informatika:

mikroelektronikai

áramkörök, mágneses

információrögzítés.

Ohm törvénye, áram- és

feszültségmérés.

Fogyasztók (vezetékek)

ellenállása. Fajlagos ellenállás.

Ohm törvénye teljes áramkörre.

Elektromotoros erő,

kapocsfeszültség, a belső

ellenállás fogalma.

Az elektromos mező munkája az

áramkörben. Az elektromos

teljesítmény.

Az elektromos áram hőhatása.

Fogyasztók a háztartásban,

fogyasztásmérés, az

energiatakarékosság lehetőségei.

Ismerje az elektromos ellenállás,

fajlagos ellenállás fogalmát,

mértékegységét és mérésének

módját. Tudja Ohm törvényét. Legyen képes

egyszerű számításokat végezni Ohm

törvénye alapján.

Ismerje a telepet jellemző

elektromotoros erő és a belső

ellenállás fogalmát, Ohm törvényét

teljes áramkörre.

Tudja értelmezni az elektromos

áram teljesítményét, munkáját.


számítások elvégzésére. Tudja

értelmezni a fogyasztókon

feltüntetett teljesítményadatokat.

Az energiatakarékosság

fontosságának bemutatása.

Összetett hálózatok.

Ellenállások kapcsolása. Az

eredő ellenállás fogalma,

számítása.

Tudja a hálózatok törvényeit

alkalmazni ellenállás-

kapcsolások eredőjének

számítása során.

Az áram vegyi hatása.

Az áram biológiai hatása.

Tudja, hogy az elektrolitokban

mozgó ionok jelentik az áramot.

Ismerje az elektrolízis fogalmát,

néhány gyakorlati alkalmazását. Értse, hogy az áram vegyi hatása és

az élő szervezeteket gyógyító és

károsító hatása között összefüggés

van. Ismerje az alapvető elektromos

érintésvédelmi szabályokat és

azokat a gyakorlatban is tartsa be.

98

Mágneses mező (permanens

mágnesek).

Permanens mágnesek

kölcsönhatása, a mágnesek tere.

Az egyenáram mágneses hatása.

Áram és mágnes kölcsönhatása.

Egyenes vezetőben folyó

egyenáram mágneses terének

vizsgálata. A mágneses mezőt

jellemző indukcióvektor

fogalma, mágneses

indukcióvonalak.

A vasmag (ferromágneses közeg)

szerepe a mágneses hatás

szempontjából. Az áramjárta

vezetőre ható erő mágneses

térben.

Az elektromágnes és gyakorlati

alkalmazásai.

Az elektromotor működése.

Tudja bemutatni az áram

mágneses terét egyszerű

kísérlettel.

Ismerje a tér jellemzésére

alkalmas mágneses

indukcióvektor fogalmát.

Legyen képes a mágneses és az

elektromos mező jellemzőinek

összehasonlítására, a

hasonlóságok és különbségek

bemutatására.

Tudja értelmezni az áramra ható

erőt mágneses térben.

Ismerje az egyenáramú motor

működésének elvét.

Lorentz-erő – mágneses tér

hatása mozgó szabad töltésekre.

Ismerje a Lorentz-erő fogalmát

és tudja alkalmazni néhány

jelenség értelmezésére

(katódsugárcső, ciklotron).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Áramkör, ellenállás, fajlagos ellenállás, az egyenáram teljesítménye és

munkája, elektromotoros erő, belső ellenállás, az áram hatásai (hő,

kémiai, biológiai, mágneses), elektromágnes, Lorentz-erő, elektromotor.

Tematikai egység Hőhatások és állapotváltozások – hőtani

alapjelenségek, gáztörvények

Órakeret 1

óra

Problémák,

jelenségek,

gyakorlati

alkalmazások,

ismeretek

Követelmények Kapcsolódási

pontok

A hőmérséklet,

hőmérők, hőmérsékleti

skálák.

Ismerje a tanuló a hőmérsékletmérésre leginkább

elterjedt Celsius-skálát, néhány gyakorlatban

használt hőmérő működési elvét. Legyen

gyakorlata hőmérsékleti grafikonok olvasásában.

Kémia: a gáz

fogalma és az

állapothatározó

k közötti

összefüggések:

Avogadro

törvénye,

moláris

térfogat,

abszolút,

illetve relatív

sűrűség.

Matematika: a

függvény

fogalma,

Hőtágulás.

Szilárd anyagok

lineáris, felületi és

térfogati hőtágulása.

Folyadékok

hőtágulása.

Ismerje a hőtágulás jelenségét szilárd anyagok és

folyadékok esetén. Tudja a hőtágulás jelentőségét

a köznapi életben, ismerje a víz különleges

hőtágulási sajátosságát.

Gázok állapotjelzői,

összefüggéseik.

Boyle-Mariotte-

törvény,

Ismerje a tanuló a gázok alapvető állapotjelzőit, az

állapotjelzők közötti páronként kimérhető

összefüggéseket.

Ismerje a Kelvin-féle hőmérsékleti skálát és

99

Tematikai egység Részecskék rendezett és rendezetlen mozgása –

A molekuláris hőelmélet elemei

Órakeret

1 óra



ismeretek


Az ideális gáz kinetikus modellje. A tanuló ismerje a gázok

univerzális tulajdonságait

magyarázó részecske-modellt.

Kémia: gázok

tulajdonságai, ideális

gáz.

A gáz nyomásának és

hőmérsékletének értelmezése.

Értse a gáz nyomásának és

hőmérsékletének a modellből

kapott szemléletes magyarázatát.

Az ekvipartíció tétele, a

részecskék szabadsági fokának

fogalma.

Gázok moláris és fajlagos

hőkapacitása.

Ismerje az ekvipartíció-tételt, a

gázrészecskék átlagos kinetikus

energiája és a hőmérséklet közti

kapcsolatot. Lássa, hogy a gázok

melegítése során a gáz energiája

nő, a melegítés lényege

energiaátadás.

Kulcsfogalmak/ Modellalkotás, kinetikus gázmodell, nyomás, hőmérséklet, ekvipartíció.

Gay-Lussac-

törvények.

A Kelvin-féle

gázhőmérsékleti skála.

legyen képes a két alapvető hőmérsékleti skála

közti átszámításokra. Tudja értelmezni az abszolút

nulla fok jelentését. Tudja, hogy a gázok döntő

többsége átlagos körülmények között az anyagi

minőségüktől függetlenül hasonló fizikai

sajátságokat mutat. Ismerje az ideális gázok

állapotjelzői között felírható összefüggést, az

állapotegyenletet és tudjon ennek segítségével

egyszerű feladatokat megoldani.

grafikus

ábrázolás,

egyenletrendez

és,

exponenciális

függvény.

Testnevelés és

sport: sport

nagy

magasságokba

n, sportolás a

mélyben.

Biológia-

egészségtan:

keszonbetegség

, hegyi

betegség,

madarak

repülése.

Földrajz:

széltérképek,

nyomástérképe

k, hőtérképek,

áramlások.

Az ideális gáz

állapotegyenlete.

Tudja a gázok állapotegyenletét mint az

állapotjelzők közt fennálló összefüggést.

Ismerje az izoterm, izochor és izobár, adiabatikus

állapotváltozásokat.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Hőmérséklet, hőmérsékletmérés, hőmérsékleti

skála, lineáris és térfogati hőtágulás,

állapotegyenlet, egyesített gáztörvény,

állapotváltozás, izochor, izoterm, izobár változás,

Kelvin-skála.

100

fogalmak

Tematikai egység Energia, hő és munka – a hőtan főtételei Órakeret

2 óra



ismeretek


Melegítés munkavégzéssel.

(Az ősember tűzgyújtása.)

A belső energia fogalmának

kialakítása.

A belső energia megváltoztatása.

Tudja a tanuló, hogy a melegítés

lényege energiaátadás,

„hőanyag” nincs!

Ismerje a tanuló a belső energia

fogalmát, mint a gázrészecskék

energiájának összegét. Tudja,

hogy a belső energia melegítéssel

és/vagy munkavégzéssel

változtatható.

Kémia: Exoterm és

endoterm folyamatok,

termokémia, Hess-

tétel, kötési energia,

reakcióhő, égéshő,

elektrolízis.

Gyors és lassú égés,

tápanyag,

energiatartalom

(ATP), a kémiai

reakciók iránya,

megfordítható

folyamatok, kémiai

egyensúlyok,

stacionárius állapot,

élelmiszerkémia.


gyakorlat: Folyamatos

technológiai

fejlesztések,

innováció.

Földrajz:

környezetvédelem, a

megújuló és nem

megújuló energia

fogalma.


az „éltető Nap”,

hőháztartás,

öltözködés.

Magyar nyelv és

irodalom: Madách

Imre.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek; vizuális

kultúra: A Nap

kitüntetett szerepe a

A termodinamika I. főtétele.

Alkalmazások konkrét fizikai,

kémiai, biológiai példákon.

Egyszerű számítások.

Ismerje a termodinamika I.

főtételét mint az

energiamegmaradás általánosított

megfogalmazását.

Az I. főtétel alapján tudja

energetikai szempontból

értelmezni a gázok korábban

tanult speciális

állapotváltozásait. Kvalitatív

példák alapján fogadja el, hogy

az I. főtétel általános természeti

törvény, ami fizikai, kémiai,

biológiai, geológiai folyamatokra

egyaránt érvényes.

Hőerőgép.

Gázzal végzett körfolyamatok.

A hőerőgépek hatásfoka.

Az élő szervezet hőerőgépszerű

működése.

Gázok körfolyamatainak elméleti

vizsgálata alapján értse meg a

hőerőgép, hűtőgép, hőszivattyú

működésének alapelvét. Tudja,

hogy a hőerőgépek hatásfoka

lényegesen kisebb, mint 100%.

Tudja kvalitatív szinten

alkalmazni a főtételt a

gyakorlatban használt

hőerőgépek, működő modellek

energetikai magyarázatára.

Energetikai szempontból lássa a

lényegi hasonlóságot a

hőerőgépek és az élő szervezetek

működése között.

Az „örökmozgó” lehetetlensége. Tudja, hogy „örökmozgó”

(energiabetáplálás nélküli

hőerőgép) nem létezhet!

A természeti folyamatok iránya.

A spontán termikus folyamatok

Ismerje a reverzibilis és

irreverzibilis változások

fogalmát. Tudja, hogy a

101

iránya, a folyamatok

megfordításának lehetősége.

természetben az irreverzibilitás a

meghatározó.

Kísérleti tapasztalatok alapján

lássa, hogy a különböző

hőmérsékletű testek közti

termikus kölcsönhatás iránya

meghatározott: a magasabb

hőmérsékletű test energiát ad át

az alacsonyabb hőmérsékletűnek;

a folyamat addig tart, amíg a

hőmérsékletek kiegyenlítődnek.

A spontán folyamat iránya csak

energiabefektetés árán

változtatható meg.

mitológiában és a

művészetekben. A

beruházás

megtérülése,

megtérülési idő,

takarékosság.

Filozófia; magyar

nyelv és irodalom:

Madách: Az ember

tragédiája, eszkimó

szín.

A termodinamika II. főtétele. Ismerje a hőtan II. főtételét és

tudja, hogy kimondása

tapasztalati alapon történik.

Tudja, hogy a hőtan II. főtétele

általános természettörvény, a

fizikán túl minden

természettudomány és a műszaki

tudományok is alapvetőnek

tekintik.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Főtétel, hőerőgép, reverzibilitás, irreverzibilitás, örökmozgó.

Tematikai egység Hőfelvétel hőmérsékletváltozás nélkül –

halmazállapot-változások

Órakeret

1óra



ismeretek


A halmazállapotok

makroszkopikus jellemzése,

energetikai és mikroszerkezeti

értelmezése.

A tanuló tudja az anyag

különböző halmazállapotait

(szilárd, folyadék- és gázállapot)

makroszkopikus fizikai

tulajdonságaik alapján

jellemezni. Lássa, hogy

ugyanazon anyag különböző

halmazállapotai esetén a

belsőenergia-értékek

különböznek, a halmazállapot

megváltozása energiaközlést

(elvonást) igényel.

Matematika: a

függvény fogalma,


egyenletrendezés.

Kémia:

halmazállapotok és

halmazállapot-

változások, exoterm

és endoterm

folyamatok, kötési

energia, képződéshő,

reakcióhő,

üzemanyagok égése,

elektrolízis.


a táplálkozás alapvető

biológiai folyamatai,

Az olvadás és a fagyás jellemzői.

A halmazállapot-változás

energetikai értelmezése.

Jelenségek, alkalmazások:

A hűtés mértéke és a hűtési

sebesség meghatározza a

megszilárduló anyag mikro-

Ismerje az olvadás, fagyás

fogalmát, jellemző paramétereit

(olvadáspont, olvadáshő).

Legyen képes egyszerű kalorikus

feladatok megoldására. Ismerje a

fagyás és olvadás szerepét a

mindennapi életben.

102

szerkezetét és ezen keresztül sok

tulajdonságát. Fontos a

kohászatban, mirelit-iparban. Ha

a hűlés túl gyors, nincs

kristályosodás – az olvadék

üvegként szilárdul meg.

ökológia, az „éltető

Nap”, hőháztartás,

öltözködés.


gyakorlat: folyamatos

technológiai

fejlesztések,

innováció.

Földrajz:

környezetvédelem, a

megújuló és nem

megújuló energia

fogalma.

Párolgás és lecsapódás (forrás).

A párolgás (forrás), lecsapódás

jellemzői. Halmazállapot-

változások a természetben. A

halmazállapot-változás

energetikai értelmezése.

Jelenségek, alkalmazások: a

„kuktafazék” működése (a

forráspont nyomásfüggése), a

párolgás hűtő hatása,

szublimáció, desztilláció,

szárítás, csapadékformák.

Ismerje a párolgás, forrás,

lecsapódás jelenségét,

mennyiségi jellemzőit. Legyen

képes egyszerű számítások

elvégzésére, a jelenségek

felismerésére a hétköznapi

életben (időjárás). Ismerje a

forráspont nyomásfüggésének

gyakorlati jelentőségét és annak

alkalmazását.

Legyen képes egyszerű kalorikus

feladatok megoldására

számítással.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Halmazállapot (gáz, folyadék, szilárd), halmazállapot-változás (olvadás,

fagyás, párolgás, lecsapódás, forrás).

Tematikai egység Mindennapok hőtana Órakeret

1 óra



ismeretek


Feldolgozásra ajánlott témák:

Halmazállapot-változások a

természetben.

Korszerű fűtés, hőszigetelés a

lakásban.

Hőkamerás felvételek.

Hogyan készít meleg vizet a

napkollektor.

Hőtan a konyhában.

Naperőmű.

A vízerőmű és a hőerőmű

összehasonlító vizsgálata.

Az élő szervezet mint

termodinamikai gép.

Az UV- és az IR-sugárzás

egészségügyi hatása.

Látszólagos „örökmozgók”

működésének vizsgálata.

Kísérleti munka tervezése

csoportmunkában, a feladatok

felosztása.

A kísérletek megtervezése, a

mérések elvégzése, az

eredmények rögzítése.

Az eredmények nyilvános

bemutatása kiselőadások,

kísérleti bemutató formájában.


gyakorlat:

takarékosság, az autók

hűtési rendszerének

téli védelme.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: beruházás

megtérülése,

megtérülési idő. Biológia-egészségtan:

táplálkozás, ökológiai

problémák. A

hajszálcsövesség

szerepe növényeknél, a

levegő páratartalmának

hatása az élőlényekre,

fagykár a

gyümölcsösökben,

üvegházhatás, a

vérnyomásra ható

tényezők.

Magyar nyelv és

irodalom: Madách:

103

Az ember tragédiája

(eszkimó szín).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

A hőtani tematikai egységek kulcsfogalmai.

Tematikai egység Mechanikai rezgések, hullámok Órakeret

1 óra



ismeretek


A rugóra akasztott rezgő test

kinematikai vizsgálata.

A rezgésidő meghatározása.

A tanuló ismerje a rezgő test

jellemző paramétereit (amplitúdó,

rezgésidő, frekvencia).

Ismerje és tudja grafikusan

ábrázolni a mozgás kitérés-idő,

sebesség-idő, gyorsulás-idő

függvényeit. Tudja, hogy a

rezgésidőt a test tömege és a

rugóállandó határozza meg.

Matematika:

periodikus

függvények.

Filozófia: az idő

filozófiai kérdései.

Informatika: az

informatikai eszközök

működésének alapja,

az órajel. A rezgés dinamikai vizsgálata. Tudja, hogy a harmonikus rezgés

dinamikai feltétele a lineáris

erőtörvény. Legyen képes felírni

a rugón rezgő test

mozgásegyenletét.

A rezgőmozgás energetikai

vizsgálata.

A mechanikai

energiamegmaradás harmonikus

rezgés esetén.

Legyen képes az

energiaviszonyok kvalitatív

értelmezésére a rezgés során.

Tudja, hogy a feszülő rugó

energiája a test mozgási

energiájává alakul, majd újból

rugóenergiává. Ha a csillapító

hatások elhanyagolhatók, a

rezgésre érvényes a mechanikai

energia megmaradása.

Tudja, hogy a környezeti hatások

(súrlódás, közegellenállás) miatt a

rezgés csillapodik.

Ismerje a rezonancia jelenségét és

ennek gyakorlati jelentőségét.

A hullám fogalma, jellemzői. A tanuló tudja, hogy a

mechanikai hullám a

rezgésállapot terjedése valamely

közegben, miközben anyagi

részecskék nem haladnak a

hullámmal, a hullámban energia

terjed.

Hullámterjedés egy dimenzióban,

kötélhullámok.

Kötélhullámok esetén értelmezze

a jellemző mennyiségeket

(hullámhossz, periódusidő).

104

Ismerje a terjedési sebesség, a

hullámhossz és a periódusidő

kapcsolatát.

Ismerje a longitudinális és

transzverzális hullámok fogalmát.

Felületi hullámok.

Hullámok visszaverődése, törése.

Hullámok találkozása,

állóhullámok.

Hullámok interferenciája, az

erősítés és a gyengítés feltételei.

Hullámkádas kísérletek alapján

értelmezze a hullámok

visszaverődését, törését.

Tudja, hogy a hullámok

akadálytalanul áthaladhatnak

egymáson.

Értse az interferencia jelenségét

és értelmezze az erősítés és

gyengítés (kioltás) feltételeit.

Térbeli hullámok.

Jelenségek: földrengéshullámok,

lemeztektonika.

Tudja, hogy alkalmas

frekvenciájú rezgés állandósult

hullámállapotot (állóhullám)

eredményezhet.

A hang mint a térben terjedő

hullám.

A hang fizikai jellemzői.

Alkalmazások: hallásvizsgálat.

Hangszerek, a zenei hang

jellemzői.

Ultrahang és infrahang.

Zajszennyeződés fogalma.

Tudja, hogy a hang mechanikai

rezgés, ami a levegőben

longitudinális hullámként terjed.

Ismerje a hangmagasság, a

hangerősség, a terjedési sebesség

fogalmát.

Legyen képes legalább egy

hangszer működésének

magyarázatára.

Ismerje az ultrahang és az

infrahang fogalmát, gyakorlati

alkalmazását.

Ismerje a hallás fizikai alapjait, a

hallásküszöb és a zajszennyezés

fogalmát.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Harmonikus rezgés, lineáris erőtörvény, rezgésidő, hullám, hullámhossz,

periódusidő, transzverzális hullám, longitudinális hullám, hullámtörés,

interferencia, állóhullám, hanghullám, hangsebesség, hangmagasság,

hangerő, rezonancia.

Tematikai egység Mágnesség és elektromosság –

Elektromágneses indukció, váltóáramú hálózatok

Órakeret

1 óra



ismeretek


Az elektromágneses indukció

jelensége.

A tanuló ismerje a mozgási

indukció alapjelenségét, és tudja

azt a Lorentz-erő segítségével

értelmezni.

Kémia: elektromos

áram, elektromos

vezetés.

Matematika: trigono-

metrikus függvények, A mozgási indukció. Ismerje a nyugalmi indukció

jelenségét.

105

A nyugalmi indukció. Tudja értelmezni Lenz törvényét

az indukció jelenségeire.

függvény

transzformáció.


gyakorlat: Az áram

biológiai hatása,

balesetvédelem,

elektromos áram a

háztartásban,

biztosíték,

fogyasztásmérők.

Korszerű elektromos

háztartási készülékek,

energiatakarékosság.

Váltakozó feszültség keltése, a

váltóáramú generátor elve

(mozgási indukció mágneses

térben forgatott tekercsben).

Értelmezze a váltakozó

feszültség keletkezését

mozgásindukcióval.

Ismerje a szinuszosan váltakozó

feszültséget és áramot leíró

függvényt, tudja értelmezni a

benne szereplő mennyiségeket.

Lenz törvénye.

A váltakozó feszültség és áram

jellemző paraméterei.

Ismerje Lenz törvényét.

Ismerje a váltakozó áram effektív

hatását leíró mennyiségeket

(effektív feszültség, áram,

teljesítmény).

Ohm törvénye váltóáramú

hálózatban.

Értse, hogy a tekercs és a

kondenzátor ellenállásként

viselkedik a váltakozó áramú

hálózatban.

Transzformátor.

Gyakorlati alkalmazások.

Értelmezze a transzformátor

működését az indukciótörvény

alapján.

Tudjon példákat a

transzformátorok gyakorlati

alkalmazására.

Az önindukció jelensége. Ismerje az önindukció jelenségét

és szerepét a gyakorlatban.

Az elektromos energiahálózat.

A háromfázisú energiahálózat

jellemzői.

Az energia szállítása az erőműtől

a fogyasztóig.

Távvezeték, transzformátorok.

Az elektromos energiafogyasztás

mérése.

Az energiatakarékosság

lehetőségei.

Tudomány- és technikatörténet.

Jedlik Ányos, Siemens szerepe.

Ganz, Diesel mozdonya.

A transzformátor magyar

feltalálói.

Ismerje a hálózati elektromos

energia előállításának gyakorlati

megvalósítását, az elektromos

energiahálózat felépítését és

működésének alapjait.

Ismerje az elektromos

energiafogyasztás mérésének

fizikai alapjait, az

energiatakarékosság gyakorlati

lehetőségeit a köznapi életben.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Mozgási indukció, nyugalmi indukció, önindukció, váltóáramú generátor,

váltóáramú elektromos hálózat.

106

Tematikai egység Rádió, televízió, mobiltelefon –

Elektromágneses rezgések, hullámok

Órakeret

1 óra



ismeretek


Az elektromágneses rezgőkör,

elektromágneses rezgések.

A tanuló ismerje az

elektromágneses rezgőkör

felépítését és működését.


gyakorlat:

kommunikációs

eszközök,

információtovábbítás

üvegszálas kábelen,

levegőben, az

információ

tárolásának

lehetőségei.


élettani hatások, a

képalkotó

diagnosztikai

eljárások, a megelőzés

szerepe.

Informatika:


jogi szabályozása,

internetjogok és

-szabályok.

Vizuális kultúra:

Képalkotó eljárások

alkalmazása a

digitális

művészetekben,

művészi

reprodukciók. A

média szerepe.

Elektromágneses hullám,

hullámjelenségek.


alkalmazások:


elektromágneses hullámokkal.

Ismerje az elektromágneses

hullám fogalmát, tudja, hogy az

elektromágneses hullámok

fénysebességgel terjednek, a

terjedéshez nincs szükség

közegre. Távoli, rezonanciára

hangolt rezgőkörök között az

elektromágneses hullámok révén

energiaátvitel lehetséges fémes

összeköttetés nélkül. Az

információtovábbítás új útjai.

Az elektromágneses spektrum.


alkalmazások:

hőfénykép, röntgenteleszkóp,

rádiótávcső.

Ismerje az elektromágneses

hullámok

frekvenciatartományokra

osztható spektrumát és az egyes

tartományok jellemzőit.

Az elektromágneses hullámok

gyakorlati alkalmazása.


alkalmazások: a rádiózás fizikai

alapjai. A tévéadás és -vétel elvi

alapjai. A GPS műholdas

helymeghatározás. A

mobiltelefon. A mikrohullámú

sütő.

Tudja, hogy az elektromágneses

hullámban energia terjed.

Legyen képes példákon

bemutatni az elektromágneses

hullámok gyakorlati

alkalmazását.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Elektromágneses rezgőkör, rezgés, rezonancia, elektromágneses hullám,

elektromágneses spektrum.

Tematikai egység Hullám- és sugároptika Órakeret

1 óra



ismeretek


A fény mint elektromágneses

hullám.


alkalmazások: a lézer mint

fényforrás, a lézer sokirányú

alkalmazása.

Tudja a tanuló, hogy a fény

elektromágneses hullám, az

elektromágneses spektrum egy

meghatározott

frekvenciatartományához

tartozik.


A szem és a látás, a

szem egészsége.

Látáshibák és

korrekciójuk.

Az energiaátadás

107

A fény terjedése, a vákuumbeli

fénysebesség.

A történelmi kísérletek a fény

terjedési sebességének

meghatározására.

Tudja a vákuumbeli

fénysebesség értékét és azt, hogy

mai tudásunk szerint ennél

nagyobb sebesség nem létezhet

(határsebesség).

szerepe a gyógyászati

alkalmazásoknál, a

fény élettani hatása

napozásnál. A fény

szerepe a

gyógyászatban és a

megfigyelésben.

Magyar nyelv és

irodalom;

mozgóképkultúra és

médiaismeret: A fény

szerepe. Az

Univerzum

megismerésének

irodalmi és művészeti

vonatkozásai, színek a

művészetben.

Vizuális kultúra: a

fényképezés mint

művészet.

A fény visszaverődése, törése új

közeg határán (tükör, prizma).

Ismerje a fény terjedésével

kapcsolatos geometriai optikai

alapjelenségeket (visszaverődés,

törés)

Interferencia, polarizáció

(optikai rés, optikai rács).

Ismerje a fény hullámtermészetét

bizonyító legfontosabb kísérleti

jelenségeket (interferencia,

polarizáció), és értelmezze

azokat.

A fehér fény színekre bontása.

Prizma és rács színkép.

Tudja értelmezni a fehér fény

összetett voltát.

A fény kettős természete.

Fényelektromos hatás – Einstein-

féle foton elmélete.

Gázok vonalas színképe.

Ismerje a fény

részecsketulajdonságára utaló

fényelektromos kísérletet, a foton

fogalmát, energiáját.


számításokra a foton

energiájának felhasználásával.

A geometriai optika alkalmazása.

Képalkotás.


alkalmazások:

a látás fizikája, a szivárvány.

Optikai kábel, spektroszkóp. A

hagyományos és a digitális

fényképezőgép működése. A

lézer mint a digitális technika

eszköze (CD-írás, -olvasás,

lézernyomtató). A 3D-s filmek

titka. Légköroptikai jelenségek

(szivárvány, lemenő nap vörös

színe).

Ismerje a geometriai optika

legfontosabb alkalmazásait.

Értse a leképezés fogalmát,

tükrök, lencsék képalkotását.


képszerkesztésekre és tudja

alkalmazni a leképezési törvényt

egyszerű számításos

feladatokban.

Ismerje és értse a gyakorlatban

fontos optikai eszközök

(egyszerű nagyító, mikroszkóp,

távcső), szemüveg, működését.

Legyen képes egyszerű optikai

kísérletek elvégzésére.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

A fény mint elektromágneses hullám, fénytörés, visszaverődés, elhajlás,

interferencia, polarizáció, diszperzió, spektroszkópia, képalkotás.

Tematikai egység Az atomok szerkezete Órakeret

1 óra



ismeretek


Az anyag atomos felépítése

felismerésének történelmi

Ismerje a tanuló az atomok

létezésére utaló korai

Kémia: az anyag

szerkezetéről alkotott

108

folyamata. természettudományos

tapasztalatokat, tudjon

meggyőzően érvelni az atomok

létezése mellett.

elképzelések, a

változásukat előidéző

kísérleti tények és a

belőlük levont

következtetések, a

periódusos rendszer

elektronszerkezeti

értelmezése.

Matematika:

folytonos és diszkrét

változó.

Filozófia: ókori görög

bölcselet; az anyag

mélyebb

megismerésének

hatása a

gondolkodásra, a

tudomány

felelősségének

kérdései, a

megismerhetőség

határai és korlátai.

A modern atomelméletet

megalapozó felfedezések.

A korai atommodellek.

Az elektron felfedezése:

Thomson-modell.

Az atommag felfedezése:

Rutherford-modell.

Értse az atomról alkotott

elképzelések (atommodellek)

fejlődését: a modell mindig

kísérleteken, méréseken alapul,

azok eredményeit magyarázza;

új, a modellel már nem

értelmezhető, azzal

ellentmondásban álló kísérleti

tapasztalatok esetén új modell

megalkotására van szükség.

Mutassa be a modellalkotás

lényegét Thomson és Rutherford

modelljén, a modellt megalapozó

és megdöntő kísérletek,

jelenségek alapján.

Bohr-féle atommodell. Ismerje a Bohr-féle atommodell

kísérleti alapjait (spektroszkópia,

Rutherford-kísérlet).

Legyen képes összefoglalni a

modell lényegét és bemutatni,

mennyire alkalmas az a gázok

vonalas színképének

értelmezésére és a kémiai

kötések magyarázatára.

Az elektron kettős természete,

de Broglie-hullámhossz.

Alkalmazás: az

elektronmikroszkóp.

Ismerje az elektron

hullámtermészetét igazoló

elektroninterferencia-kísérletet.

Értse, hogy az elektron

hullámtermészetének ténye új

alapot ad a mikrofizikai

jelenségek megértéséhez.

A kvantummechanikai

atommodell.

Tudja, hogy a

kvantummechanikai atommodell

az elektronokat hullámként írja

le. Tudja, hogy az elektronok

impulzusa és helye egyszerre

nem mondható meg pontosan.

Fémek elektromos vezetése.

Jelenség: szupravezetés.

Legyen kvalitatív képe a fémek

elektromos ellenállásának

klasszikus értelmezéséről.

Félvezetők szerkezete és vezetési

tulajdonságai.

Mikroelektronikai alkalmazások:

dióda, tranzisztor, LED,

fényelem stb.

A kovalens kötésű kristályok

szerkezete alapján értelmezze a

szabad töltéshordozók keltését

tiszta félvezetőkben.

Ismerje a szennyezett félvezetők

elektromos tulajdonságait.

Tudja magyarázni a p-n

109

átmenetet.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Atom, atommodell, elektronhéj, energiaszint, kettős természet, Bohr-

modell, Heisenberg-féle határozatlansági reláció, félvezetők.

Tematikai egység Az atommag is részekre bontható – a magfizika elemei Órakeret

1 óra



ismeretek


Az atommag alkotórészei,

tömegszám, rendszám,

neutronszám.

A tanuló ismerje az atommag

jellemzőit (tömegszám,

rendszám) és a mag

alkotórészeit.

Kémia: Atommag,

proton, neutron,

rendszám,

tömegszám, izotóp,

radioaktív izotópok és

alkalmazásuk,

radioaktív bomlás.

Hidrogén, hélium,

magfúzió.


a sugárzások biológiai

hatásai; a sugárzás

szerepe az

evolúcióban, a

fajtanemesítésben a

mutációk előidézése

révén; a radioaktív

sugárzások hatása.

Földrajz:

energiaforrások, az

atomenergia szerepe a

világ

energiatermelésében.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: a

Hirosimára és

Nagaszakira ledobott

két atombomba

története, politikai

háttere, későbbi

következményei.

Einstein; Szilárd Leó,

Teller Ede és Wigner

Jenő, a

világtörténelmet

formáló magyar

tudósok.

Filozófia; etika: a

tudomány

Az erős kölcsönhatás.

Stabil atommagok létezésének

magyarázata.

Ismerje az atommagot összetartó

magerők, az ún. „erős

kölcsönhatás” tulajdonságait.

Tudja kvalitatív szinten

értelmezni a mag kötési

energiáját, értse a neutronok

szerepét a mag stabilizálásában.

Ismerje a tömegdefektus

jelenségét és kapcsolatát a kötési

energiával.

Magreakciók. Tudja értelmezni a fajlagos

kötési energia-tömegszám

grafikont, és ehhez kapcsolódva

tudja értelmezni a lehetséges

magreakciókat.

A radioaktív bomlás. Ismerje a radioaktív bomlás

típusait, a radioaktív sugárzás

fajtáit és megkülönböztetésük

kísérleti módszereit. Tudja, hogy

a radioaktív sugárzás intenzitása

mérhető. Ismerje a felezési idő

fogalmát és ehhez kapcsolódóan

tudjon egyszerű feladatokat

megoldani.

A természetes radioaktivitás. Legyen tájékozott a természetben

előforduló radioaktivitásról, a

radioaktív izotópok bomlásával

kapcsolatos bomlási sorokról.

Ismerje a radioaktív

kormeghatározási módszer

lényegét.

Mesterséges radioaktív izotópok

előállítása és alkalmazása.

Legyen fogalma a radioaktív

izotópok mesterséges

előállításának lehetőségéről és

tudjon példákat a mesterséges

radioaktivitás néhány gyakorlati

alkalmazására a gyógyászatban

110

és a műszaki gyakorlatban. felelősségének

kérdései.

Matematika:

valószínűség-

számítás.

Maghasadás.

Tömegdefektus, tömeg-energia

egyenértékűség.

A láncreakció fogalma,

létrejöttének feltételei.

Ismerje az urán–235 izotóp

spontán hasadásának jelenségét.

Tudja értelmezni a hasadással

járó energia-felszabadulást.

Értse a láncreakció lehetőségét és

létrejöttének feltételeit.

Az atombomba. Értse az atombomba

működésének fizikai alapjait és

ismerje egy esetleges nukleáris

háború globális pusztításának

veszélyeit.

Az atomreaktor és az

atomerőmű.

Ismerje az ellenőrzött

láncreakció fogalmát, tudja, hogy

az atomreaktorban ellenőrzött

láncreakciót valósítanak meg és

használnak energiatermelésre.

Értse az atomenergia szerepét az

emberiség növekvő

energiafelhasználásában, ismerje

előnyeit és hátrányait.

Magfúzió. Legyen tájékozott arról, hogy a

csillagokban magfúziós

folyamatok zajlanak, ismerje a

Nap energiatermelését biztosító

fúziós folyamat lényegét.

Tudja, hogy a H-bomba pusztító

hatását mesterséges magfúzió

során felszabaduló energiája

biztosítja. Tudja, hogy a békés

energiatermelésre használható,

ellenőrzött magfúziót még nem

sikerült megvalósítani, de ez

lehet a jövő perspektivikus

energiaforrása.

A radioaktivitás kockázatainak

leíró bemutatása.

Sugárterhelés, sugárvédelem.

Ismerje a kockázat fogalmát,

számszerűsítésének módját és

annak valószínűségi tartalmát.

Ismerje a sugárvédelem

fontosságát és a sugárterhelés

jelentőségét.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Magerő, kötési energia, tömegdefektus, maghasadás, radioaktivitás,

magfúzió, láncreakció, atomreaktor, fúziós reaktor.

111

Tematikai egység Csillagászat és asztrofizika elemei Órakeret

1 óra



ismeretek


Leíró csillagászat.

Problémák:

a csillagászat kultúrtörténete.

Geocentrikus és heliocentrikus

világkép.

Asztronómia és asztrológia.

Alkalmazások:

hagyományos és új csillagászati

műszerek.

Űrtávcsövek.

Rádiócsillagászat.

A tanuló legyen képes

tájékozódni a csillagos égbolton.

Ismerje a csillagászati

helymeghatározás alapjait.

Ismerjen néhány csillagképet és

legyen képes azokat megtalálni

az égbolton. Ismerje a Nap és a

Hold égi mozgásának jellemzőit,

értse a Hold fázisainak

változását, tudja értelmezni a

hold- és napfogyatkozásokat.

Tájékozottság szintjén ismerje a

csillagászat megfigyelési

módszereit az egyszerű

távcsöves megfigyelésektől az

űrtávcsöveken át a rádió-

teleszkópokig.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek:

Kopernikusz, Kepler,

Newton munkássága.

A napfogyatkozások

szerepe az emberi

kultúrában, a Hold

„képének”

értelmezése a

múltban.

Földrajz: a Föld

forgása és keringése, a

Föld forgásának

következményei

(nyugati szelek öve), a

Föld belső szerkezete,

földtörténeti

katasztrófák,

kráterbecsapódás

keltette felszíni

alakzatok.


a Hold és az ember

biológiai ciklusai, az

élet feltételei.

Kémia: a periódusos

rendszer, a kémiai

elemek keletkezése.

Magyar nyelv és

irodalom;

mozgóképkultúra és

médiaismeret: „a

csillagos ég alatt”.

Filozófia: a

kozmológia kérdései.

Égitestek. Ismerje a legfontosabb

égitesteket (bolygók, holdak,

üstökösök, kisbolygók és

aszteroidák, csillagok és

csillagrendszerek, galaxisok,

galaxishalmazok) és azok

legfontosabb jellemzőit.

Legyenek ismeretei a

mesterséges égitestekről és azok

gyakorlati jelentőségéről a

tudományban és a technikában.

A Naprendszer és a Nap. Ismerje a Naprendszer

jellemzőit, a keletkezésére

vonatkozó tudományos

elképzeléseket.

Tudja, hogy a Nap csak egy az

átlagos csillagok közül,

miközben a földi élet

szempontjából meghatározó

jelentőségű. Ismerje a Nap

legfontosabb jellemzőit:

a Nap szerkezeti felépítését,

belső, energiatermelő

folyamatait és sugárzását, a

Napból a Földre érkező energia

mennyiségét (napállandó).

Csillagrendszerek, Tejútrendszer

és galaxisok.

Legyen tájékozott a csillagokkal

kapcsolatos legfontosabb

112

A csillagfejlődés:

a csillagok szerkezete,

energiamérlege és keletkezése.

Kvazárok, pulzárok; fekete

lyukak.

tudományos ismeretekről.

Ismerje a gravitáció és az

energiatermelő nukleáris

folyamatok meghatározó

szerepét a csillagok

kialakulásában, „életében” és

megszűnésében.

A kozmológia alapjai.

Problémák, jelenségek:

a kémiai anyag (atommagok)

kialakulása.

Perdület a Naprendszerben.

Nóvák és szupernóvák.

A földihez hasonló élet, kultúra

esélye és keresése, exobolygók

kutatása.

Gyakorlati alkalmazások:

műholdak, hírközlés és

meteorológia, GPS, űrállomás,

holdexpediciók, bolygók

kutatása

Legyenek alapvető ismeretei az

Univerzumra vonatkozó aktuális

tudományos elképzelésekről.

Ismerje az ősrobbanásra és a

Világegyetem tágulására utaló

csillagászati méréseket. Ismerje

az Univerzum korára és

kiterjedésére vonatkozó

becsléseket, tudja, hogy az

Univerzum gyorsuló ütemben

tágul.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Égitest, csillagfejlődés, csillagrendszer, ősrobbanás, táguló világegyetem,

Naprendszer, űrkutatás.

A középszintű szóbeli tételekben szereplő kísérletek bemutatása és értelmezése: 5 óra.

Érettségi feladatsorok megoldása és javítása: 5 óra.

113

KÉMIA Érettségi előkészítő

(36 óra/év, 1 óra/hét)

A gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokban a 10. évfolyamon véget ér a kémia tanítása, ha

a tanuló nem választja az emelt szitű képzést kémiából. Az érettségi előkészítő céja, hogy a

tanulók 9. és 10. évfolyamon megszerzett tudását szinten tartsa, illetve feladatmegoldásokkal és

önálló kísérletezésssel bővítse a megszerzett ismereteket. Éppen ezért az előkészítő anyagának

összeállításakor az általános tantervű osztályok számára készített kerettantervet vesszük alapul.

A tanév során az említett tananyag rendszerező ismétlésére kerül sor, az érettségi során

előforduló feladattípusok és tanulókísérletek segítségével. Ezek összeállításánál az aktuális

érettségi követelményeket vesszük figyelembe. A zöld színnel jelölt részek ennek megfelelően

csupán választható tartalmakat, kísérleteket tartalmaznak.

.

11. évfolyam

Tematikai egység A kémia és az atomok világa Órakeret

1 óra

Ismeretek (tartalmak,

jelenségek, problémák,

alkalmazások)

Fejlesztési követelmények/

módszertani ajánlások Kapcsolódási pontok

A kémia mint természettudomány

A kémia és a kémikusok szerepe

az emberi civilizáció

megteremtésében és

fenntartásában. Megfigyelés,

rendszerezés, modellalkotás,

hipotézis, a vizsgálatok

megtervezése (kontrolkísérlet,

referenciaanyag), elvégzése és

kiértékelése (mérési hiba,

reprodukálhatóság), az

eredmények publikálása és

megvitatása.

Az alapvető kémiai ismeretek

hiánya által okozott veszélyek

megértése.

.

Fizika: kísérletezés,

mérés, mérési hiba.

Fizika, biológia-

egészségtan: a

természettudományos

gondolkodás és a

természettudományos

megismerés módszerei.

Az atomok és belső szerkezetük.

Az anyag szerkezetéről alkotott

elképzelések változása: atom

(Dalton), elektron (J. J.

Thomson), atommag

(Rutherford), elektronhéjak

(Bohr). A proton, neutron és

elektron relatív tömege, töltése.

Rendszám, tömegszám, izotópok.

Radioaktivitás (Becquerel, Curie

házaspár) és alkalmazási területei

(Hevesy György, Szilárd Leó,

Teller Ede). Elektrosztatikus

vonzás és taszítás az atomban.

Alapállapot és gerjesztett állapot.

Párosított és párosítatlan

elektronok, jelölésük.

A részecskeszemlélet

megerősítése.

Lángfestés.

Fizika: atommodellek,

színképek, elektronhéj,

tömeg, elektromos

töltés, Coulomb-

törvény, erő, neutron,

radioaktivitás, felezési

idő, sugárvédelem,

magreakciók, energia,

atomenergia.


és állampolgári

ismeretek: II.

világháború, a

hidegháború.

114

A periódusos rendszer és az

anyagmennyiség

Az elemek periodikusan változó

tulajdonságainak

elektronszerkezeti okai, a

periódusos rendszer

(Mengyelejev): relatív és moláris

atomtömeg, rendszám = protonok

száma illetve elektronok száma;

csoport = vegyértékelektronok

száma; periódus = elektronhéjak

száma. Nemesgáz-

elektronszerkezet,

elektronegativitás (EN).

A relatív és moláris atomtömeg,

rendszám, elektronszerkezet és

reakciókészség közötti

összefüggések megértése és

alkalmazása.

Az azonos csoportban lévő

elemek tulajdonságainak

összehasonlítása és az EN

csoportokon és periódusokon

belüli változásának szemléltetése

kísérletekkel (pl. a Na, Mg és Ca

vízzel való reakciója).


biogén elemek.

Fizika: eredő erő,

elektromos vonzás,

taszítás.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Természettudományos vizsgálati módszerek, áltudomány, proton, neutron,

elektron, atommag, tömegszám, izotóp, radioaktivitás, relatív és moláris

atomtömeg, elektronhéj, gerjesztés, vegyértékelektron, csoport, periódus,

nemesgáz-elektronszerkezet, elektronegativitás.

Tematikai egység Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban Órakeret

2 óra



alkalmazások)



Halmazok

A kémiai kötések kialakulása,

törekvés a nemesgáz-

elektronszerkezet elérésére. Az

EN döntő szerepe az elsődleges

kémiai kötések és másodlagos

kölcsönhatások kialakulásában.

A szerkezet, a tulajdonságok és a

felhasználás közötti

összefüggések alkalmazása.

Ionos kötés és ionrács

Egyszerű ionok kialakulása nagy

EN-különbség esetén. Az ionos

kötés, mint erős elektrosztatikus

kölcsönhatás, és ennek

következményei.

Ionvegyületek képletének

szerkesztése.


az idegrendszer

működése.

Fizika: elektrosztatikai

alapjelenségek,

áramvezetés.

Fémes kötés és fémrács

Fémes kötés kialakulása kis EN-ú

atomok között. Delokalizált

elektronok, elektromos és

hővezetés, olvadáspont és

mechanikai tulajdonságok.

A fémek közös tulajdonságainak

értelmezése a fémrács jellemzői

alapján.

.

Fizika: hővezetés,

olvadáspont,

forráspont,

áramvezetés.

Vizuális kultúra:

kovácsoltvas kapuk,

ékszerek.

115

Kovalens kötés és atomrács

Kovalens kötés kialakulása,

kötéspolaritás. Kötési energia,

kötéshossz. Atomrácsos anyagok

makroszkópikus tulajdonságai és

felhasználása.

A kötéspolaritás megállapítása az

EN-különbség alapján.

Fizika:

energiaminimum.

Fizika, matematika:

vektorok.

Molekulák

Molekulák képződése, kötő és

nemkötő elektronpárok.

Összegképlet és szerkezeti képlet.

A molekulák alakja. A

molekulapolaritás. A molekulák

tömegének kiszámítása a

tömegszázalékos

elemösszetételből.

Molekulák alakjának és

polaritásának megállapítása.

Fizika: töltések,

pólusok.

Másodrendű kötések és a

molekularács

Másodrendű kölcsönhatások

tiszta halmazokban. A

hidrogénkötés szerepe az élő

szervezetben. A „hasonló a

hasonlóban oldódik jól” elv és a

molekularácsos anyagok fizikai

tulajdonságainak anyagszerkezeti

magyarázata. A molekulatömeg

és a részecskék közötti

kölcsönhatások kapcsolata a

fizikai tulajdonságokkal, illetve a

felhasználhatósággal.

Tendenciák felismerése a

másodrendű kölcsönhatásokkal

jellemezhető molekularácsos

anyagok fizikai tulajdonságai

között.

Fizika: energia és

mértékegysége, forrás,

forráspont,

töltéseloszlás,

tömegvonzás.

Összetett ionok

Összetett ionok képződése,

töltése és térszerkezete. A

mindennapi élet fontos összetett

ionjai.

Összetett ionokat tartalmazó

vegyületek képletének

szerkesztése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Halmaz, ionos kötés, ionrács, fémes kötés, delokalizált elektron, fémrács,

kovalens kötés, kötéspolaritás, kötési energia, atomrács, molekula,

molekulaalak, molekulapolaritás, másodlagos kölcsönhatás, molekularács,

összetett ion.

Tematikai egység Anyagi rendszerek Órakeret

3 óra



alkalmazások)



Az anyagi rendszerek és

csoportosításuk

A rendszer és környezte, nyílt és

zárt rendszer. A kémiailag tiszta

anyagok, mint egykomponensű, a

Ismert anyagi rendszerek és

változások besorolása a

megismert típusokba.

Fizika:

halmazállapotok, a

halmazállapot-

változásokat kísérő

energiaváltozások,

116

keverékek, mint többkomponensű

homogén, illetve heterogén

rendszerek.

belső energia, hő,

állapotjelzők: nyomás,

hőmérséklet, térfogat.

Halmazállapotok és

halmazállapot-változások

Az anyagok tulajdonságainak és

halmazállapot-változásainak

anyagszerkezeti értelmezése.

Exoterm és endoterm változások.

A valószínűsíthető halmazállapot

megadása az anyagot alkotó

részecskék és kölcsönhatásaik

alapján.

Magyar nyelv és

irodalom: szólások:

pl. „Eltűnik, mint a

kámfor”; Móra

Ferenc: Kincskereső

kisködmön.

Gázok és gázelegyek

A tökéletes (ideális) gáz,

Avogadro törvénye, moláris

térfogat, abszolút, illetve relatív

sűrűség és gyakorlati

jelentőségük. Gázok diffúziója.

Gázelegyek összetételének

megadása, robbanási

határértékek.

A gázok moláris térfogatával és

relatív sűrűségével, a gázelegyek

összetételével kapcsolatos

számolások.

Moláris tömegek kiszámítása.


légzési gázok, szén-

dioxid-mérgezés.

Fizika: sűrűség,

Celsius- és Kelvin-

skála, állapotjelző,

gáztörvények,

kinetikus gázmodell.

Folyadékok, oldatok

A molekulatömeg, a polaritás és a

másodrendű kötések erősségének

kapcsolata a forrásponttal; a

forráspont nyomásfüggése.

Oldódás, oldódási sebesség,

oldhatóság. Az oldódás és

kristályképződés; telített és

telítetlen oldatok. Az oldáshő. Az

oldatok összetételének megadása

(tömeg- és térfogatszázalék,

anyagmennyiség-koncentráció).

Adott töménységű oldat készítése,

hígítás. Ozmózis.

Oldhatósági görbék elemzése.

Egyszerű számolási feladatok

megoldása az oldatokra

vonatkozó összefüggések

alkalmazásával.


diffúzió, ozmózis.

Fizika: hő és

mértékegysége,

hőmérséklet és

mértékegysége, a

hőmérséklet mérése,

hőleadás, hőfelvétel,

energia.

Matematika:

százalékszámítás,

aránypárok.

Szilárd anyagok

Kristályos és amorf szilárd

anyagok; a részecskék

rendezettsége.

Fizika: harmonikus

rezgés, erők

egyensúlya,

áramvezetés.

Kolloid rendszerek

A kolloidok különleges

tulajdonságai, fajtái és gyakorlati

jelentősége. Kolloidok

stabilizálása és megszüntetése,

háztartási és környezeti

vonatkozások. Az adszorpció

jelensége és jelentősége. Kolloid

rendszerek az élő szervezetben és

a nanotechnológiában.

A kolloidokról szerzett ismeretek

alkalmazása a gyakorlatban.


biológiailag fontos

kolloidok, fehérjék.

Fizika: nehézségi erő.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Anyagi rendszer, komponens, fázis, homogén, heterogén, kolloid, exoterm,

endoterm, ideális gáz, moláris térfogat, relatív sűrűség, diffúzió, oldat,

oldhatóság, oldáshő, anyagmennyiség-koncentráció, ozmózis, kristályos és

amorf anyag.

117

Tematikai egység Kémiai reakciók és reakciótípusok Órakeret

2 óra



alkalmazások)



A kémiai reakciók feltételei és a

kémiai egyenlet

A kémiai reakciók és

lejátszódásuk feltételei, aktiválási

energia, aktivált komplex. A

kémiai egyenlet felírásának

szabályai, a megmaradási

törvények, sztöchiometria.

Kémiai egyenletek rendezése

készségszinten. Egyszerű

sztöchiometriai számítások.


aktiválási energia.

Fizika: hőmérséklet,

mozgási energia,

rugalmatlan ütközés,

lendület, ütközési

energia, megmaradási

törvények.

Matematika:

százalékszámítás.

A kémiai reakciók

energiaviszonyai

Képződéshő, reakcióhő, a

termokémiai egyenlet. Hess

tétele. A kémiai reakciók

hajtóereje az energiacsökkenés és

a rendezettségcsökkenés.

Hőtermelés kémiai reakciókkal az

iparban és a háztartásokban. Az

energiafajták átalakítását kísérő

hőveszteség értelmezése.

Az energiamegmaradás

törvényének alkalmazása a kémiai

reakciókra.


ATP, lassú égés, a

biokémiai folyamatok

energiamérlege.

Fizika: a hő és a belső

energia, II. főtétel,

energiagazdálkodás,

környezetvédelem.

Matematika:

műveletek negatív

előjelű számokkal.

A reakciósebesség

A reakciósebesség fogalma és

szabályozása a háztartásban és az

iparban. A reakciósebesség

függése a hőmérséklettől, illetve

a koncentrációtól, katalizátorok.

Kémiai reakciók sebességének

befolyásolása a gyakorlatban.


az enzimek szerepe.

Fizika: mechanikai

sebesség.

Kémiai egyensúly

A dinamikus kémiai egyensúlyi

állapot kialakulásának feltételei

és jellemzői. A tömeghatás

törvénye. A Le Châtelier–Braun-

elv és a kémiai egyensúlyok

befolyásolásának lehetőségei,

ezek gyakorlati jelentősége.

A dinamikus kémiai egyensúlyban

lévő rendszerre gyakorolt külső

hatás következményeinek

megállapítása konkrét példákon.


homeosztázis,

ökológiai és biológiai

egyensúly.

Fizika: egyensúly,

energiaminimumra

való törekvés, a

folyamatok iránya, a

termodinamika II.

főtétele.

Sav-bázis reakciók

A savak és bázisok fogalma

Brønsted szerint, sav-bázis párok,

kölcsönösség és viszonylagosság.

A savak és bázisok erőssége.

Lúgok. Savmaradék ionok. A pH

és az egyensúlyi oxóniumion,

illetve hidroxidion koncentráció

összefüggése. A pH változása

A sav-bázis párok felismerése és

megnevezése.

Semlegesítéshez szükséges erős

sav, illetve lúg

anyagmennyiségének számítása.


a szén-dioxid

oldódása , sav-bázis

reakciók az élő

szervezetben,

kiválasztás, a

testfolyadékok

kémhatása, a zuzmók

mint indikátorok, a

118

hígításkor és töményítéskor. A

sav-bázis indikátorok működése.

Közömbösítés és semlegesítés,

sók. Sóoldatok pH-ja, hidrolízis.

Teendők sav-, illetve lúgmarás

esetén.

savas eső hatása az

élővilágra.

Matematika:

logaritmus.

Oxidáció és redukció

Az oxidáció és a redukció

fogalma oxigénátmenet, illetve

elektronátadás alapján. Az

oxidációs szám és kiszámítása.

Az elektronátmenetek és az

oxidációs számok változásainak

összefüggései redoxireakciókban.

Az oxidálószer és a redukálószer

értelmezése az elektronfelvételre

és -leadásra való hajlam alapján,

kölcsönösség és viszonylagosság.

Egyszerű redoxiegyenletek

rendezése az elektronátmenetek

alapján, egyszerű számítási

feladatok megoldása. Az

oxidálószer, illetve a redukálószer

megnevezése redoxireakciókban.

Redoxireakciókon alapuló

kísérletek (pl. magnézium égése,

reakciója sósavval, illetve réz(II)-

szulfát-oldattal). Oxidálószerek és

redukálószerek hatását bemutató

kísérletek.


biológiai oxidáció,

redoxireakciók az élő

szervezetben.

Fizika: a töltések

nagysága, előjele,

töltésmegmaradás.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: tűzgyújtás,

tűzfegyverek.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kémiai reakció, aktiválási energia, sztöchiometria, termokémiai egyenlet,

tömegmegmaradás, töltésmegmaradás, energiamegmaradás, képződéshő,

reakcióhő, Hess-tétel, rendezetlenség, reakciósebesség, dinamikus kémiai

egyensúly, tömeghatás törvénye, disszociáció, sav, bázis, sav-bázis pár,

pH, hidrolízis, oxidáció – elektronleadás, redukció – elektronfelvétel,

oxidálószer, redukálószer, oxidációs szám.

Tematikai egység Elektrokémia Órakeret

2 óra



alkalmazások)



A redoxireakciók iránya

A redukálóképesség (oxidálódási

hajlam). A redoxifolyamatok

iránya. Fémes és elektrolitos

vezetés.

A reakciók irányának

meghatározása fémeket és

fémionokat tartalmazó oldatok

között. pl:, Al, Zn, Fe, Cu, Ag

tárolása, változása levegőn,

reakciók egymás ionjaival,

savakkal, vízzel.


ingerületvezetés.

Fizika: galvánelem,

soros és párhuzamos

kapcsolás,

elektromotoros erő.

Galvánelem

A galvánelemek (Daniell-elem)

felépítése és működése, anód- és

katódfolyamatok.

A redukálóképesség és a

standardpotenciál. Standard

hidrogénelektród.

Elektromotoros erő. A

galvánelemekkel kapcsolatos

környezeti problémák.

Különféle galvánelemek

pólusainak megállapítása.

Elektrolízis

Az elektrolizálócella és a

galvánelemek felépítésének és

Ismeretek a ma használt

galvánlemekről és

akkumulátorokról, felirataik

Fizika: feszültség,

Ohm-törvény,

ellenállás,

119

működésének összehasonlítása.

Ionvándorlás. Anód és katód az

elektrolízis esetén. Oldat és

olvadék elektrolízise. Az

elektrolízis gyakorlati

alkalmazásai.

tanulmányozása. A Faraday-

törvények használata számítási

feladatokban, pl.

alumíniumgyártás esetén.

áramerősség,

elektrolízis.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Galvánelem, standardpotenciál, elektrolízis, akkumulátor, szelektív

hulladékgyűjtés, galvanizálás.

Tematikai egység A hidrogén, a nemesgázok, a halogének és vegyületeik Órakeret

2 óra



alkalmazások)



A szervetlen kémia tárgya

A szervetlen elemek és

vegyületek jellemzésének

szempontrendszere.

Elemek gyakorisága a Földön és a

világegyetemben.

Az elemek és vegyületek

jellemzéséhez használt

szempontrendszer használata.

.


biogén elemek.

Fizika: fizikai

tulajdonságok és a

halmazszerkezet,

atommag-stabilitás.

Hidrogén

Atomos állapotban egy

párosítatlan elektron (stabilis

oxidációs száma: +1) megfelelő

katalizátorral jó redukálószer.

Nagy elektronegativitású atomok

(oxigén, nitrogén, klór)

molekuláris állapotban is

oxidálják. Kicsi, apoláris

kétatomos molekulák, alacsony

forráspont, kis sűrűség, nagy

diffúziósebesség. Előállítás.

pl: A hidrogén laboratóriumi

előállítása, durranógáz-próba,

égése, redukáló hatása réz(II)-

oxiddal, diffúziója. Információk a

hidrogénbombáról, a nehézvízről

és felhasználásáról.

Fizika:

hidrogénbomba,

magfúzió, a

tömegdefektus és az

energia kapcsolata.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: II.

világháború, a

Hindenburg léghajó

katasztrófája.

Nemesgázok

Nemesgáz-elektronszerkezet, kis

reakciókészség. Gyenge

diszperziós kölcsönhatás,

alacsony forráspont, kis sűrűség,

rossz vízoldhatóság. Előfordulás.

Felhasználás.

A tulajdonságok és a felhasználás

kapcsolatának felismerése.

Fizika: magfúzió,

háttérsugárzás,

fényforrások.

Halogének

Atomjaikban egy elektronnal

kevesebb van a nemesgázokénál,

legstabilisabb oxidációs szám:

(-1), oxidáló (mérgező) hatás a

csoportban lefelé az EN-sal

csökken. Kétatomos apoláris

molekulák, rossz (fizikai)

vízoldhatóság. Jellemző

halmazállapotaik, a jód

szublimációja. Reakcióik vízzel,

A halogének és a halogenidek

élettani hatása közötti nagy

különbség okainak megértése.

Információk Semmelweis

Ignácról, a hipó összetételéről,

felhasználásáról és annak

veszélyeiről, a halogénizzókról, a

jódoldatok összetételéről és

felhasználásáról (pl. fertőtlenítés,

a keményítő kimutatása).

Fizika: az

energiafajták

egymásba való

átalakulása,

elektrolízis.

120

fémekkel, hidrogénnel, más

halogenidekkel. Előfordulás:

halogenidek. Előállítás.

Felhasználás.

Nátium-klorid

Stabil, nemesgáz-

elektronszerkezetű ionok, kevéssé

reakcióképes. Ionrács, magas

olvadáspont, jó vízoldhatóság,

fehér szín. Előfordulás.

Felhasználás.

Élelmiszerek sótartalmával, a

napi sóbevitellel kapcsolatos

számítások, szemléletformálás.

Információk a jódozott sóról, a

fiziológiás sóoldatról, a túlzott

sófogyasztásról (a magas

vérnyomás rizikófaktora), az

útsózás előnyös és káros

hatásairól.

Földrajz: sóbányák.

Hidrogén-klorid

Poláris molekula, vízben

disszociál, vizes oldata a sósav.

Reakciói különböző fémekkel.

Előfordulás. Előállítás.

Felhasználás.

A gyomorsav sósavtartalmával és

gyomorégésre alkalmazott

szódabikarbóna mennyiségével,

valamint a belőle keletkező szén-

dioxid térfogatával, illetve

vízkőoldók savtartalmával

kapcsolatos számítások.


gyomornedv.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Diffúzió, égés és robbanás, redukálószer, nemesgáz-elektronszerkezet,

reakciókészség, relatív sűrűség, veszélyességi szimbólum, fertőtlenítés,

erélyes oxidálószer, fiziológiás sóoldat, szublimáció.

Tematikai egység Az oxigéncsoport és elemeinek vegyületei Órakeret

2 óra



alkalmazások)



Oxigén

2 elektron felvételével nemesgáz

elektronszerkezetű, nagy EN,

stabilis oxidációs száma (-2),

oxidálószer. Kis, kétatomos

apoláris molekulák, gáz,

vízoldhatósága rossz. Szinte

minden elemmel reagál (oxidok,

hidroxidok, oxosavak és sóik).

Előállítás. Felhasználás.

Ózon

Molekulájában nem érvényesül

az oktettszabály, bomlékony,

nagy reakciókészség, erős

oxidálószer, mérgező gáz. A

magaslégkörben hasznos, a

földfelszín közelében káros.


Környezet- és egészségtudatos

magatartás, médiakritikus

attitűd. Az oxigén előállítása,

egyszerű kimutatása. Az ózon

magaslégkörben való kialakulása

és bomlása (freonok, spray-k), a

napozás előnyei és hátrányai, a

felszínközeli ózon veszélyei

(kapcsolata a kipufogógázokkal,

fotokémiai szmog, fénymásolók,

lézernyomtatók).


légzés és fotoszintézis

kapcsolata.

Földrajz: a légkör

szerkezete és

összetétele.

121

Víz

Poláris molekulái között

hidrogénkötések, magas

olvadáspont és forráspont, nagy

fajhő és felületi feszültség

(Eötvös Loránd), a sűrűség

függése a hőmérséklettől. Poláris

anyagoknak jó oldószere.

Redoxi- és sav-bázis

reakciókban betöltött szerepe.

Hidrogén-peroxid

Az oxigén oxidációs száma nem

stabilis (-1), bomlékony,

oxidálószer és redukálószer is

lehet. Felhasználás.

Az ivóvízre megadott

egészségügyi határértékek

értelmezése, ezzel kapcsolatos

számolások, a vízszennyezés

tudatos minimalizálása.


a víz az élővilágban.

Fizika: a víz

különleges

tulajdonságai, a

hőtágulás és szerepe a

természeti és

technikai

folyamatokban.

Földrajz: a Föld

vízkészlete, és annak

szennyeződése.

Kén

Az oxigénnél több elektronhéj,

kisebb EN, nagy molekuláiban

egyszeres kötések, szilárd, rossz

vízoldhatóság. Égése.

Előfordulás. Felhasználás.

Hidrogén-szulfid és sói

Nincs hidrogénkötés, vízben

kevéssé oldódó, mérgező gáz. A

kén oxidációs száma (-2),

redukálószer, gyenge sav, sói:

szulfidok.

Kén-dioxid, kénessav és sói

A kén oxidációs száma (+4),

redukálószerek, mérgezők.

Vízzel kénessav, sói: szulfitok.

Kén-trioxid, kénsav és sói

A kén oxidációs száma (+6).

Kén-dioxidból kén-trioxid,

belőle vízzel erős, oxidáló hatású

kénsav, amely fontos ipari és

laboratóriumi reagens, sói:

szulfátok.

A kén és szén égésekor

keletkező kén-dioxid

térfogatával, a levegő kén-dioxid

tartalmával, az akkumulátorsav

koncentrációjával kapcsolatos

számolások. Különböző fémek

oldódása híg és tömény

kénsavban. Információk a

záptojásszagról, a kén-

hidrogénes gyógyvíz

ezüstékszerekre gyakorolt

hatásáról, a szulfidos ércekről, a

kén-dioxid és a szulfitok

használatáról a boroshordók

fertőtlenítésében, a savas esők

hatásairól, az akkumulátorsavról,

a glaubersó, a gipsz, a rézgálic és

a timsó felhasználásáról.


zuzmók mint

indikátorok, a levegő

szennyezettsége.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Oxidálószer, redukálószer, fertőtlenítés, vízszennyezés, légszennyezés,

savas eső, oxidáló hatású erős sav.

122

Tematikai egység A nitrogéncsoport és elemei vegyületei Órakeret

2 óra



alkalmazások)



Nitrogén

Kicsi, kétatomos, apoláris

molekula, erős háromszoros kötés,

kis reakciókészség, vízben rosszul

oldódik.

Ammónia és sói

Molekulái között hidrogénkötések,

könnyen cseppfolyósítható, nagy

párolgáshőjű gáz. Nemkötő

elektronpár, gyenge bázis,

savakkal ammóniumsókat képez.

Szerves anyagok bomlásakor

keletkezik. Ammóniaszintézis,

salétromsav- és műtrágyagyártás.

A nitrogén oxidjai

NO és NO2: párosítatlan

elektronok miatt nagy

reakciókészség, NO a levegőn

önként oxidálódik mérgező NO2-

dá, amelyből oxigénnel és vízzel

salétromsav gyártható. N2O: bódító

hatás. Felhasználás.

Salétromossav, salétromsav, sóik

A salétromossavban és sóiban a

nitrogén oxidációs száma (+3),

redukálószerek. A salétromsavban

és sóiban a nitrogén oxidációs

száma (+5), erős oxidálószerek.

Felhasználás.

A levegő NOx-tartalmára

vonatkozó egészségügyi

határértékekkel, a műtrágyák

összetételével kapcsolatos

számolások.

pl: Híg és tömény salétromsav

reakciója fémekkel. A nitrátok

oxidáló hatása (csillagszóró,

görögtűz, bengálitűz,

puskapor).

Információk a

keszonbetegségről, , a savas

esőről, a kéjgázról (Davy), a

választóvízről és a

királyvízről, a műtrágyázás

szükségességéről, az

eutrofizációról, a vizek nitrit-,

illetve nitráttartalmának

következményeiről, a nitrogén

körforgásáról a természetben.


a nitrogén körforgása,

a baktériumok szerepe

a nitrogén

körforgásban, a

levegő és a víz

szennyezettsége, a

foszfor körforgása a

természetben, ATP, a

műtrágyák hatása a

növények fejlődésére,

a fogak felépítése, a

sejthártya szerkezete.

Fizika: II. főtétel,

fény.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: Irinyi

János.

Foszfor és vegyületei

A nitrogénnél több elektronhéj,

kisebb EN, atomjai között

egyszeres kötések; a fehérfoszfor

és a vörösfoszfor szerkezete és

tulajdonságai. Égésekor difoszfor-

pentaoxid, abból vízzel foszforsav

keletkezik, melynek sói a

foszfátok. Felhasználás a háztartás-

ban és a mezőgazdaságban.

A foszforvegyületek szerepe a

fogak és a csontok felépítésében.

Környezettudatos és

egészségtudatos vásárlási

szokások kialakítása.

A vörös- és fehérfoszfor

gyulladási hőmérsékletének

összehasonlítása, a difoszfor-

pentaoxid oldása vízben,

kémhatásának vizsgálata. A

trisó vizes oldatának

kémhatás-vizsgálata.

Információk Irinyi Jánosról, a

gyufa történetéről, a

foszforeszkálásról, a foszfátos

és a foszfátmentes mosóporok

környezeti hatásairól, az

üdítőitalok foszforsav-

tartalmáról és annak fogakra

123

gyakorolt hatásáról, a foszfor

körforgásáról a természetben.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Gyulladási hőmérséklet, műtrágya, eutrofizáció, anyagkörforgás.

Tematikai egység A széncsoport és elemei szervetlen vegyületei Órakeret

1 óra



alkalmazások)



Szén

A gyémánt atomrácsa, a grafit

rétegrácsa és következményeik.

Kémiai tulajdonságok.

Bányászatuk. Felhasználás.

Szén-monoxid

Kicsi, közel apoláris molekulák,

vízben rosszul oldódó, a

levegővel jól elegyedő gáz. A

szén oxidációs száma (+2), jó

redukálószer (vasgyártás),

éghető. Széntartalmú anyagok

tökéletlen égésekor keletkezik.

Életveszélyes, mérgező.

Szén-dioxid, szénsav és sói

Molekularácsos, vízben

fizikailag rosszul oldódó gáz. A

szén oxidációs száma stabilis,

redoxireakcióra nem hajlamos,

nem éghető. Vízzel egyensúlyi

reakcióban gyenge savat képez,

ennek sói a karbonátok és a

hidrogén-karbonátok. Nem

mérgező, de életveszélyes.

Lúgokban karbonátok

formájában megköthető.

Előfordulás (szén-dioxid kvóta).

Felhasználás.

Érvek és ellenérvek tudományos

megalapozottságának vizsgálata

és vitákban való alkalmazása a

klímaváltozás kapcsán. A szén-

monoxid és a szén-dioxid

térfogatával kapcsolatos

számolások.

Karbonátok és hidrogén-

karbonátok reakciója savval,

vizes oldatuk kémhatása.

Információk a természetes

szenek keletkezéséről,

felhasználásukról és annak

környezeti problémáiról, a

mesterséges szenek (koksz,

faszén, orvosi szén) előállításáról

és felhasználásáról, fullerénekről

és az üvegházhatás előnyeiről és

hátrányairól, a szén-monoxid és

a szén-dioxid által okozott

halálos balesetekről, a szikvízről

(Jedlik Ányos), a szén

körforgásáról (fotoszintézis,

biológiai oxidáció).


a szén-dioxid az

élővilágban,

fotoszintézis,

sejtlégzés, a szén-

monoxid és a szén-

dioxid élettani hatása.

Fizika: félvezető-

elektronikai alapok.

Földrajz:

karsztjelenségek.

Szilícium és vegyületei

A szénnél kisebb EN, atomrács,

de félvezető, mikrocsipek,

ötvözetek. SiO2: atomrács,

kvarc, homok, drágakövek,

szilikátásványok, kőzetek.

Üveggyártás, vízüveg, építkezés.

Szilikonok tulajdonságai és

felhasználása.

Kiegyensúlyozott

véleményalkotás a mesterséges

anyagok alkalmazásának

előnyeiről és hátrányairól.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Mesterséges szén, adszorpció, üvegházhatás, amorf, szilikát, szilikon.

124

Tematikai egység A fémek és vegyületeik Órakeret

3 óra



alkalmazások)



Alkálifémek

Kis EN, tipikus fémek, oxidációs

szám (+1), erős redukálószerek,

vízből lúgképzés közben

hidrogénfejlesztés, nemfémekkel

sóképzés. Nagy reakciókészség

miatt előfordulás csak

vegyületeikben, előállítás

olvadékelektrolízissel.

Hideg zsíroldókkal kapcsolatos

számolások, balesetvédelem.

Az alkálifémekről és

vegyületeikről korábban tanultak

rendszerezése. Információk az

alkálifém-ionok élettani

szerepéről (pl. ingerületvezetés).


kiválasztás,

idegrendszer,

ízérzékelés.

Alkáliföldfémek

Kicsi (de az alkálifémeknél

nagyobb) EN, tipikus fémek,

oxidációs szám (+2), erős (de az

alkálifémeknél gyengébb)

redukálószerek (reakció vízzel),

nemfémekkel sóképzés. Nagy

reakciókészség miatt előfordulás

csak vegyületeikben, előállítás

olvadékelektrolízissel.

Mészégetéssel, mészoltással, a

mész megkötésével kapcsolatos

számolások, balesetvédelem. Az

alkáli-, illetve alkáliföldfémek és

vegyületeik összehasonlítása

Információk az alkáliföldfém-

ionok élettani szerepéről, a

csontritkulásról, a kalcium-

tablettákról, építőanyagokról.


a csont összetétele.

Alumínium

Stabilis oxidációs száma (+3), jó

redukálószer, de védő

oxidréteggel passziválódik.

Könnyűfém. Előfordulás.


A reakciók ipari méretekben

való megvalósítása által okozott

nehézségek megértése.

pl: Alumínium reakciója

oxigénnel, vízzel, sósavval és

nátrium-hidroxiddal.

Információk az alumínium

előállításának történetéről és

magyar vonatkozásairól (

vörösiszap-katasztrófa).

Fizika: elektrolízis.


Alzheimer-kór.

Földrajz: timföld- és

alumíniumgyártás.

Ón és ólom

Oxidációs számok: (+2), (+4),

csoportban lefelé EN csökken,

fémes jelleg nő. Felületi

védőréteg. Felhasználás. Élettani

hatás.

Akkumulátorok szelektív

gyűjtése fontosságának

megértése.

pl: Információk az ónpestisről,

konzervdobozokról,

vízvezetékekről, az autó

akkumulátorról az ólomtartalmú

festékekről.

Fizika: elektromos

ellenállás.

Vascsoport, króm és mangán

Fe: nehézfém, nedves levegőn

laza szerkezetű rozsda. Vas- és

acélgyártás, edzett acél,

ötvözőanyagok, rozsdamentes

acél. Újrahasznosítás, szelektív

gyűjtés, korrózióvédelem.

Cr és Mn: vegyületeikben

változatos oxidációs állapot

A hulladékhasznosítás

környezeti és gazdasági

jelentőségének felismerése.

Vassal, acéllal és korróziójával

kapcsolatos számolások.Vas

reakciója savakkal. Információk

acélokról, a korrózió által

okozott károkról, a

korrózióvédelemről, a vas


a vér.

Fizika: fényelnyelés,

fényvisszaverés,

ferromágnesség,

modern fényforrások.

Földrajz: vas- és

125

(különféle szín), magas

oxidációs szám esetén erős

oxidálószerek.

biológiai jelentőségéről, a

„hipermangán”-ról.

acélgyártás.

Magyar nyelv és

irodalom: szólások.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: rézkor,

bronzkor, vaskor.

Félnemes és nemesfémek

Jó elektromos és hővezetés, jó

megmunkálhatóság, tetszetős

megjelenés, kis reakciókészség.

Viselkedésük levegőn,

oldódásuk (hiánya) savakban.

Felhasználás.

Vegyületeik

Rézion: nyomelem, de nagyobb

mennyiségben mérgező. Ezüst-

ion: mérgező, illetve fertőtlenítő

hatású. Felhasználás.

A félnemes- és nemesfémek

tulajdonságai, felhasználása és

értéke közötti összefüggések

megértése.

pl: Rézdrót lángba tartása

Információk a nemesfémek

bányászatáról (tiszai

cianidszennyezés),

felhasználásáról,

újrahasznosításáról, a karátról, a

fényképezés történetéről, a

rézgálicot tartalmazó

növényvédőszerekről, a

rézedények használatáról, a

kolloid ezüst spray-ről, a lápisz

felhasználási módjairól, az ezüst-

és a réztárgyak tisztításáról.

Cink, kadmium, higany

Fémes tulajdonságok, a higany

szobahőmérsékleten folyadék. A

cink híg savakkal reagál.

Felhasználás: Zn, Cd, Hg, ZnO.

Élettani hatás. Szelektív gyűjtés.

A mérgező, de kedvező

tulajdonságú anyagok használati

szabályainak betartása.

Információk a horganyzott

bádogról, a higany (fénycsövek,

régen hőmérők,

vérnyomásmérők, amalgám

fogtömés, elektródok)

felhasználásának előnyeiről és

hátrányairól,

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Redukálószer, elektrolízis, vízkeménység, vízlágyítás, érc, környezeti

katasztrófa, nemesfém, nyomelem, amalgám, ötvözet.

Tematikai egység A szénhidrogének és halogénezett származékaik Órakeret

3 óra



alkalmazások)



Bevezetés a szerves kémiába

A szerves kémia tárgya

(Berzelius, Wöhler), az

organogén elemek (Lavoisier).

A szerves vegyületek nagy

száma, a szénatom különleges

sajátosságai, funkciós csoport,

konstitúció, izoméria.

Összegképlet (tapasztalati és

molekulaképlet), a szerkezeti

képlet, a konstitúciós képlet és

az egyszerűsített jelölési formái.

Az anyagi világ egységességének

elfogadása. A modell és képlet

kapcsolatának rögzítése,

képletírás. A nevek értelmezése.

pl: C, H, és O és N kimutatása

szerves vegyületekben.

Molekulamodellek, szerves

molekulákról készült ábrák,

képek és képletek



biogén elemek.

126

A szénváz alakja. A szerves

vegyületek elnevezésének

lehetőségei: tudományos és

köznapi nevek.

A telített szénhidrogének

Alkánok (paraffinok),

cikloalkánok, 1-8 szénatomos

főlánccal rendelkező alkánok

elnevezése, metil- és etilcsoport,

homológ sor, általános képlet.

A nyílt láncú alkánok

molekulaszerkezete, a

ciklohexán konformációja.

Apoláris molekulák, olvadás- és

forráspont függése a moláris

tömegtől. Égés, szubsztitúciós

reakció halogénekkel, hőbontás.

A telített szénhidrogének

előfordulása és felhasználása. A

fosszilis energiahordozók

problémái.

Veszélyes anyagok

környezetterhelő felhasználása

szükségességének belátása. A

földgáz robbanási határértékeivel

és fűtőértékével kapcsolatos

számolások.

pl: A vezetékes gáz, PB-gáz,

sebbenzin, motorbenzin,

lakkbenzin, dízelolaj,

kenőolajok. Információk a

kőolaj-feldolgozásról, az

üzemanyagokról, az

oktánszámról, a cetánszámról, a

megújuló és a meg nem újuló

energiaforrások előnyeiről és

hátrányairól, a szteránvázas

vegyületekről.


etilén mint növényi

hormon, rákkeltő és

mutagén anyagok,

levegőszennyezés,

szmog, üvegházhatás,

ózonpajzs, savas esők.

Fizika: olvadáspont,

forráspont, forrás,

kondenzáció,

forráspontot

befolyásoló külső

tényezők, hő,

energiamegmaradás,

elektromágneses

sugárzás, poláros

fény, a foton

frekvenciája, szín és

energia,

üvegházhatás.


gyakorlat: fűtés,

tűzoltás,

energiatermelés.

Földrajz: kőolaj- és

földgázlelőhelyek,

keletkezésük,

energiaipar,

kaucsukfa-

ültetvények,

levegőszennyezés,

szmog, globális

problémák,

üvegházhatás,

ózonlyuk, savas eső.

Az alkének (olefinek)

Elnevezésük 2-4 szénatomos

főlánccal, általános képlet,

molekulaszerkezet, geometriai

izoméria. Égésük, addíciós

reakciók, polimerizáció, PE és

PP, tulajdonságaik. Az olefinek

előállítása.

A háztartási műanyaghulladékok

szelektív gyűjtése és

újrahasznosítása fontosságának

megértése.

A diének és a poliének

A buta-1,3-dién és az izoprén

szerkezete, tulajdonságai.

Polimerizáció, kaucsuk,

vulkanizálás, a gumi és a

műgumi szerkezete, előállítása,

tulajdonságai. A karotinoidok.

A természetes és mesterséges

anyagok összehasonlítása.

Az acetilén

Acetilén (etin) szerkezete,

tulajdonságai. Reakciói: égés,

addíciós reakciók, előállítása,

felhasználása.

Balesetvédelmi és

munkabiztonsági szabályok

betartása hegesztéskor.

Információk a karbidlámpa és a

disszugáz használatáról.

Az aromás szénhidrogének

A benzol szerkezete (Kekulé),

tulajdonságai, szubsztitúciója,

(halogénezés, nitrálás), égése.

Toluol (TNT), sztirol és

polisztirol. A benzol előállítása.

Aromás szénhidrogének

felhasználása, biológiai hatása.

Az értéktelen kőszénkátrányból

nyert értékes vegyipari

alapanyagul szolgáló aromás

szénhidrogének felhasználása,

előnyök és veszélyek

mérlegelése.

Információk a TNT-ről és a

dohányfüstben lévő aromás

vegyületekről.

127

A halogéntartalmú

szénhidrogének

A halogéntartalmú

szénhidrogének elnevezése, kis

molekulapolaritás, nagy moláris

tömeg, gyúlékonyság hiánya,

erős élettani hatás.

A halogénszármazékok

jelentősége.

A szerves halogénvegyületek

környezetszennyezésével

kapcsolatos szövegek, hírek

kritikus, önálló elemzése.

Információk a

halogénszármazékok

felhasználásáról és problémáiról

(teflon, DDT, HCH, PVC,

teratogén és mutagén hatások,

lassú lebomlás, bioakkumuláció,

savas eső, a freonok kapcsolata

az ózonréteg vékonyodásával).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szerves anyag, heteroatom, konstitúció, izoméria, funkciós csoport,

köznapi és tudományos név, telített, telítetlen, aromás vegyület, alkán,

homológ sor, szubsztitúció, alkén, addíció, polimerizáció, műanyag.

Tematikai egység Az oxigéntartalmú szerves vegyületek Órakeret

3 óra



alkalmazások)



Az alkoholok

Az alkoholok csoportosítása,

elnevezésük. A metanol, az

etanol, az etilén-glikol és a

glicerin szerkezete és

tulajdonságai, élettani hatása.

Égésük, részleges oxidációjuk,

semleges kémhatásuk,

észterképződés. Alkoholok,

alkoholtartalmú italok előállítása.

Denaturált szesz.

Alkoholos italok összetételére,

véralkoholszintre,

metanolmérgezésre vonatkozó

számolások, egészségtudatos

magatartás.

Etanol égetése, oxidációja réz(II)-

oxiddal, alkoholok oldhatósága

vízben, oldat kémhatása, etanol

mint oldószer. Információk a

bioetanolról, a glicerin biológiai

és kozmetikai jelentőségéről, az

etilén-glikol mint fagyálló

folyadék alkalmazásáról,

mérgezésekről.


az alkohol hatásai,

erjedés.

Fizika: felületi

feszültség.

A fenolok

A fenol szerkezete és

tulajdonságai. A fenol, mint

gyenge sav, reakciója nátrium-

hidroxiddal. A fenolok

fertőtlenítő, mérgező hatása. A

fenolok mint fontos vegyipari

alapanyagok.

A szigorúan szabályozott

körülmények közötti felhasználás

szükségességének megértése.


dohányzás,

cukorbetegség,

biológiai oxidáció

(citromsavciklus),

Szent-Györgyi Albert.

Az éterek

Az éterek elnevezése, szerkezete.

A dietil-éter tulajdonságai,

élettani hatása, felhasználása

régen és most.

Munkabiztonsági szabályok

ismerete és betartása.

128

Az oxovegyületek

Az aldehidek és a ketonok

elnevezése, szerkezete,

tulajdonságai, oxidálhatósága.

A formaldehid felhasználása

(formalin), mérgező hatása.

Aceton, mint oldószer.

A formilcsoport és a ketocsoport

reakciókészségbeli különbségének

megértése. Ezüsttükör-próba és

Fehling-reakció formalinnal és

acetonnal. Oldékonysági próbák

acetonnal. Információ a

formaledhid előfordulásáról

dohányfüstben és a nemi

hormonokról.

A karbonsavak és sóik

A karbonsavak csoportosítása

értékűség és a szénváz alapján,

elnevezésük. Szerkezetük, fizikai

és kémiai tulajdonságaik. A

karbonsavak előfordulása,

felhasználása, jelentősége.

Felismerés: a vegyületek élettani

hatása nem az előállításuk

módjától, hanem a szerkezetük

által meghatározott

tulajdonságaiktól. Karbonsavak

közömbösítése, reakciójuk

karbonátokkal, kémhatása.

Információk Szent-Györgyi

Albert munkásságával, a C-

vitaminnal, a karbonsavak

élelmiszer-ipari jelentőségével, E-

számaikkal és az ecetsavas ételek

rézedényben való tárolásával

kapcsolatban.

Az észterek

Észterképződés alkoholokból és

karbonsavakból, kondenzáció és

hidrolízis. A gyümölcsészterek

mint oldószerek, természetes és

mesterséges íz- és illatanyagok.

Viaszok és biológiai funkcióik.

Zsírok és olajok szerkezete.

Poliészterek, poliészter műszálak.

Szervetlen savak észterei.

Egészséges táplálkozási szokások

alapjainak megértése.

Állati zsiradékokkal, olajokkal,

margarinokkal, transz-

zsírsavakkal, többszörösen

telítetlen zsírsavakkal, a

nitroglicerinnel kapcsolatos

információk.


lipidek, sejthártya,

táplálkozás.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: Alfred

Nobel.

A felületaktív anyagok,

tisztítószerek

A felületaktív anyagok

szerkezete, típusai.

Micella, habképzés, tisztító hatás,

a vizes oldat pH-ja.

Szappanfőzés. Felületaktív

anyagok a kozmetikumokban, az

élelmiszeriparban és a sejtekben.

Tisztítószerek adalékanyagai.

A felületaktív anyagok

használatával kapcsolatos helyes

szokások alapjainak megértése.

Szappanok kémhatásának

vizsgálata, szappanok habzásának

függése a vízkeménységtől és a

pH-tól.

A szénhidrátok

A szénhidrátok előfordulása,

összegképlete, csoportosítása:

mono-, di- és poliszacharidok.

Szerkezet, íz és oldhatóság

kapcsolata.

Felismerés: a kémiai szempontból

hasonló összetételű anyagoknak is

lehetnek nagyon különböző

tulajdonságaik és fordítva.

Kristálycukor és papír

elszenesítése kénsavval. A

kiralitás modellezése, kezek és

kesztyűk viszonya.


a szénhidrátok

emésztése, biológiai

oxidáció és

fotoszintézis, növényi

sejtfal, tápanyag,

ízérzékelés,

vércukorszint.

129

A monoszacharidok

A monoszacharidok funkciós

csoportjai, szerkezetük,

tulajdonságaik. A ribóz és

dezoxi-ribóz, a szőlőcukor és a

gyümölcscukor nyílt láncú és

gyűrűs konstitúciója,

előfordulása.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: a papír.

A diszacharidok

A diszacharidok keletkezése

kondenzációval, hidrolízisük (pl.

emésztés során). A redukáló és

nem redukáló diszacharidok és

ennek szerkezeti oka. A maltóz, a

cellobióz, a szacharóz és a laktóz

szerkezete, előfordulása.

A redukáló és nem redukáló

diszacharidok megkülönböztetése.

Információk a maltózról

(sörgyártás, tápszer), a

szacharózról (répacukor,

nádcukor, cukorgyártás,

invertcukor) és a laktózról

(tejcukor-érzékenység).

A poliszacharidok

A keményítő és a cellulóz

szerkezete, tulajdonságai,

előfordulása a természetben,

biológiai jelentőségük és

felhasználásuk a háztartásban, az

élelmiszeriparban, a

papírgyártásban, a textiliparban.

A keményítő tartalék-tápanyag és

a cellulóz növényi vázanyag

funkciója szerkezeti okának

megértése.

Információk a keményítő

felhasználásáról, a növényi rostok

táplálkozásban betöltött

szerepéről, a nitrocellulózról, a

papírgyártás környezetvédelmi

problémáiról.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Hidroxil-, oxo-, karboxil- és észtercsoport, alkohol, fenol, aldehid, keton,

karbonsav, észter, zsír és olaj, felületaktív anyag, hidrolízis, kondenzáció,

észterképződés, poliészter, mono-, di- és poliszacharid.

Tematikai egység A nitrogéntartalmú szerves vegyületek Órakeret

1 óra



alkalmazások)



Az aminok

Funkciós csoport, a telített, nyílt

láncú aminok és az anilin

elnevezése. Szerkezet és sav-bázis

tulajdonságok.

Előfordulás és felhasználás.

Az aminocsoport és bázisos

jellegének felismerése élettani

szempontból fontos

vegyületekben.


vitaminok,

nukleinsavak, színtest,

vér, kiválasztás.

Az amidok

Funkciós csoport, elnevezés. Sav-

bázis tulajdonságok, hidrolízis.

A karbamid tulajdonságai,

előfordulása, felhasználása.

A poliamidok szerkezete,

előállítása, tulajdonságai.

Az amidkötés különleges

stabilitása szerkezeti okának és

jelentőségének megértése.

Információk, műanyagokról és a

karbamid vizeletben való

előfordulásáról, felhasználásáról

(műtrágya, jégmentesítés,

műanyaggyártás).

130

A nitrogéntartalmú heterociklusos

vegyületek

A piridin, a pirimidin, a pirrol, az

imidazol és a purin szerkezete,

polaritása, sav-bázis

tulajdonságok, hidrogénkötések

kialakulásának lehetősége.

Előfordulásuk a biológiai

szempontból fontos

vegyületekben.

A nitrogéntartalmú

heterociklikus vegyületek

vázának felismerése biológiai

szempontból fontos

vegyületekben. Dohányfüstben

(nikotin), kábítószerekben,

kávéban, teában,

gyógyszerekben,

hemoglobinban, klorofillban,

nukleinsav-bázisokban

előforduló heterociklikus

vegyületekkel kapcsolatos

információk.

Az aminosavak

Az aminosavak funkciós

csoportjai, ikerionos szerkezet és

következményei. Előfordulásuk és

funkcióik.

A fehérjealkotó α-aminosavak.

Felismerés: az aminosavak két

funkciós csoportja alkalmassá

teszi ezeket stabil láncok

kialakítására, míg az

oldalláncaik okozzák a

változatosságot.


aminosavak és fehérjék

tulajdonságai,

peptidkötés, enzimek

működése.

Peptidek, fehérjék

A peptidcsoport kialakulása és a

peptidek szerkezete (Emil

Fischer). A fehérjék szerkezeti

szintjei (Sanger, Pauling) és a

szerkezetet stabilizáló kötések.

A peptidek és fehérjék

előfordulása, biológiai

jelentősége. A fehérjék által

alkotott makromolekulás

kolloidok jelentősége a

biológiában és a háztartásban.

Felismerés: a fehérjéket egyedi

(általában sokféle kötéssel

rögzített) szerkezetük teszi

képessé sajátos funkcióik

ellátására.

Tojásfehérje kicsapási reakciói

A nukleotidok és a nukleinsavak

A „nukleinsav” név eredete, a

mononukleotidok építőegységei.

Az RNS és a DNS sematikus

konstitúciója, térszerkezete, a

bázispárok között kialakuló

hidrogénkötések, a Watson–

Crick-modell.

Felismerés: a genetikai

információ megőrzését a

maximális számú hidrogénkötés

kialakulásának igénye biztosítja.

Az ATP biológiai jelentőségével,

a DNS szerkezetével, annak

felfedezésével, mutációkkal,

kémiai mutagénekkel, a

fehérjeszintézis menetével, a

genetikai manipulációval

kapcsolatos információk.


sejtanyagcsere,

koenzimek,

nukleotidok, ATP és

szerepe, öröklődés

molekuláris alapjai,

mutáció,

fehérjeszintézis.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Amin és amid, pirimidin- és purin-váz, poliamid, aminosav, α-aminosav,

peptidcsoport, polipeptid, fehérje, nukleotid, nukleinsav, DNS, RNS,

Watson–Crick-modell.

Érettségi

feladatlapok

megoldása,

kísérletek 4 óra

131

FÖLDRAJZ 11. évfolyam

Évi óraszám:36 óra, Heti óraszám 1 óra

A földrajz érettségire való felkészítés fő feladata a középiskolai földrajz tanítás 9-10.

évfolyamán tanultak felelevenítése, gyakorlása. A fő hangsúly az érettségi típusú feladatok

gyakorlása pl.: asszociációs feladatok, feleletválasztós feladatok (egyszerű választás,

többszörös választás, mennyiségi összehasonlítás, alternatív választás), számítási feladatok,

elemzési feladatok (szövegértés, ábra-, kép- adat-, adatsorelemzés), feleletalkotós, rajzos

feladatok (térképes feladatok, diagramkészítés).

Az érettségi előkészítőn törekedni kell, hogy a tanulói tudás a tények ismeretén túl kiterjedjen

az önálló tájékozódási és tanulási módszerek elsajátítására, a problémaérzékenységre és a

kritikai gondolkodásra is.

Tematikai egység Kozmikus környezetünk, térképi ismeretek

A Föld kozmikus környezete Órakeret

3 óra


Naprendszer kialakulása, felépítése,

szerkezete

Űrkutatás szerepe a Naprendszer

megismerésében

Föld, mint égitest (mozgásai és

következményei)

Számítási feladatok egyszerű matematikai

műveletek segítségével (pl.: időszámítás)

Informatikai eszközök használata információ

szerzésre

A földi tér ábrázolása Órakeret

2 óra


Térkép és fajtái

Tájékozódás a térképen és a térképpel

Távérzékelés és térinformatika


műveletek segítségével (pl.: arányszámítás,)

Térképolvasás

Tematikai egység A geoszférák földrajza és környezeti problémáik

A Föld, mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai Órakeret

7 óra


A kőzetbolygó gömbhéjainak szerkezete és

ásványtani összetétele

A kőzetlemezek és mozgásaik

következményei: vulkanizmus, földrengések,

hegységképződés

A geológiai (belső) és a földrajzi (külső) erők

felszínformáló munkájának kapcsolata

A legfontosabb kőzetalkotó ásványok

felismerése, elkülönítése; a kőzetek

csoportosítása, az egyes kőzetcsoportokhoz

tartozó főbb kőzettípusok jellemzése

A talaj kialakulása, szerkezete, szintjeinek

jellemzői, pusztulása

Földtörténet

Egyszerű térképes feladatok megoldása

(térképvázlaton feltüntetett topográfiai

fogalmakat és a jellemző tulajdonságokkal)

Feleletalkotós feladatok (pl.: kőzetburok

fogalmainak felismerése képe, szövegek

alapján)

Folyamatok megnevezése rajz vagy képek

alapján (pl.: hegységképződés fajtái)

Fogalmak logikai illetve időrendi sorrendbe

állítása (pl.: szénfajták)

Információ szerzése szöveg elolvasása után

(pl.: földrengéseket kiváltó ok)

Ábraelemzés (pl.: rétegvulkán szerkezete)

132

A légkör földrajza Órakeret

5 óra


A légkör anyagai és szerkezete,

felmelegedése

Felhő és csapadékképződés

Levegőmozgása: ciklonok, anticiklonok,

általános légkörzés kialakulása és a szélfajták

Időjárás, időjárási frontok

A szél és a csapadék felszínformáló

tevékenysége

A légszennyezés következményei


műveletek segítségével (pl.: levegő lehűlése

és felmelegedése)

Ábraelemzés (pl.: ciklonok, anticiklonok

szerkezete)

Fogalommegnevezés illetve

fogalomdefiníció-alkotás (pl.:

csapadékfajták)

Szöveg kiegészítés meglévő ismeretek

alapján (pl.: szélrendszerek)

A vízburok földrajza Órakeret

5 óra


A vízburok tulajdonságai és mozgásai

(hullámzás, tengeráramlás, és tengerjárás)

A felszín alatti vizek: típusai, gazdasági

jelentőségük

Felszíni vizek: folyók és tavak

A víz és a jég felszínformáló munkája: építő

és pusztító munka, jellemző felszínformák

A karsztosodás folyamata, felszínfeletti és

felszínalatti karsztformák

A vízburok, mint gazdasági erőforrás

Folyamatok megnevezése rajz vagy képek

alapján (pl.: folyó- és tengervizek által

létrehozott felszínformák)


fogalomdefiníció-alkotás (pl.: tavak típusai)

Topográfiai fogalmak felismerése,

megnevezése (pl.: tengeráramlások)

Képelemzés (pl.: folyótorkolatok)

Tematikai egység Földrajzi övezetesség Órakeret

4 óra


A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség

A forró, a mérsékelt és a hideg földrajzi

övezet

Függőleges övezetesség

Diagramelemzés (pl.: éghajlati diagramok

felismerés és információk leolvasása)

Szövegalkotás meglévő ismeretek

felhasználásával (pl.: éghajlati táblázat

kiegészítése)

Diagramkészítés meglévő adatsor lapaján

(pl.: egy éghajlati diagram elkészítése)

Tematikai egység Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és

Európában

Órakeret

7 óra


A természeti erőforrások jellemzése:

éghajlat, vízrajz, élővilága és talajai

Nagy tájainak jellemzése


megnevezése (pl.: Magyarország tájai)

Fogalmak logikai illetve időrendi sorrendbe

állítása (pl.: Magyarország tájainak

kialakulása)

Asszociációs feladat (fogalmak és állítások

közötti összefüggések feltárása pl.: tótípusok

Magyarországon)

133

Tematikai egység Társadalmi folyamatok a 21. század elején Órakeret

3 óra


Demográfiai folyamatok a 21. század elején:

népességszám változása, időbeli és térbeli

eloszlása

A népesség összetétele

Településtípusok – urbanizáció


műveletek segítségével (pl.: demográfiai

folyamatok alakulása)


fogalomdefiníció-alkotás (pl.: falutípusok)

Digitális információforrások használata (pl.:

migrációs folyamatok megismerése, okok

feltárása)

Asszociációs feladat (fogalmak és állítások

közötti összefüggések feltárása pl.:

települések csoportosítása)

12. évfolyam

Évi óraszám: 31 óra, Heti óraszám: 1 óra

Tematikai egység A világgazdaság jellemző folyamatai Órakeret

6 óra


Nemzetgazdaságok és a világgazdaság:

centrum és periféria szerepe

Integrációs folyamatok

A globalizáció feltételei, jellemzése és

következményei

A monetáris világ: működő- és pénztőke

jellemzői (pénzügyi szolgáltatások);

hitelfelvétel és eladósodás;

Nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepe és

feladatai

Információgyűjtés- és feldolgozás (pl.: TNC-

k kapcsolatának felismerése.)

Ábrázolási és elemzési feladatok megoldása

Diagramelemzés (pl.: gazdasági és fejlettségi

mutatók)

Különböző típusú statisztikai forrásokból

gyűjtött fejlettséget tükröző adatsorok

értelmezése.

Információk alapján vélemények ütköztetése

(pl.: eladósodás)


műveletek segítségével (pl.: valutaváltás)

Tematikai egység Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és

Európában

Órakeret

7 óra


A magyarországi társadalmi-gazdasági

fejlődés jellemzői

A magyarországi régiók földrajzi jellemzői:

erőforrásainak megismerése, a társadalmi–

gazdasági központok megismerése

Az országhatáron átívelő kapcsolatok:

hazánk szerepe az Európai Unióban

Kép és szöveges források elemzése.

Szövegértési és szövegalkotási feladatok

megoldása (pl.: gazdasági folyamatok

napjainkban)

Feleletválasztós feladatok gyakorlása (pl.:

igazságkeresés és hibakutatás)

Rendszerezés meglévő ismeretek alapján

(pl.: idegenforgalom értékeinek

rendszerezése)


megnevezése (pl.: Magyarország

megyeszékhelyei, ipari központjai)

134

Tematikai egység Európa és a többi kontinens regionális földrajzi jellegzetességei

A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában Órakeret

8 óra


Az Európai Unió kialakulása, együttműködés

elmélyülése

Az Unió magterületeinek (Nagy-Britannia,

Franciaország, Benelux Államok,

Németország)

Közép-Európa országainak (Ausztria, Svájc)

jellemzése

Dél-Európa néhány államának (Olaszország,

Spanyolország, Görögország) jellemzése

Kelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa

rendszerváltó országai: Csehország,

Lengyelország, Szlovákia, Jugoszlávia

utódállamai.

Kelet-Európa államainak (Ukrajna,

Oroszország) társadalmi-gazdasági

jellemzése


megnevezése (pl.: Nagy-Britannia gazdasági

központjai)

Feleletválasztós feladatok gyakorlása (pl.:

igazságkeresés és hibakutatás, többszörös

választás)

Kép és szöveges források elemzése.

Szövegalkotási feladatok megoldása (pl.:

rendszerváltó országok társadalmi-gazdasági

problémái)

Mennyiségi összehasonlítás gyakorlása

meglévő ismeretek alapján (pl.: Unió

magterületeinek gazdasága)

Adat- és adatsorelemzés meglévő ismeretek

alapján (pl.: Európa autógyártása)

Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági

jellemzői

Órakeret

7 óra


Délnyugat-Ázsia gazdasági jelentősége.

Japán meghatározó szerepe Kelet– és

Délkelet– Ázsia gazdasági fejlődésében.

A feltörekvő új gazdasági hatalmak (Kína és

India) fejlődésének sajátos vonásai.

Délkelet– Ázsia gyorsan iparosodott

országainak fejlődési sajátosságai

Az Amerikai Egyesült Államok szerepének

bemutatása a világ gazdasági és pénzügyi

folyamatainak alakulásában

A NAFTA USA-n kívüli tagországai

(Kanada és Mexikó)

Latin–Amerika gazdasági fejlődését

befolyásoló tényezők.

Afrika gazdasági fejlődését befolyásoló

természeti és társadalmi tényezők.

Észak– Afrika és trópusi Afrika földrajzi

adottságai.

Dél– afrikai Köztársaság fejlődésében

szerepet játszó tényezők bemutatása

Digitális információforrások használata

gyűjtőmunka elkészítéséhez (pl.: Észak-

Afrika földrajzi adottságai)

Kép és szöveges források elemzése


megnevezése (pl.: USA gazdasági

központjai)

Szövegkiegészítés ismert fogalmak,

topográfiai adatok alapján (pl.: Latin-

Amerika

Tematika egység Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei Órakeret

3 óra


A globálissá váló környezetszennyezés és

következményei

Demográfiai és urbanizációs válság

Élelmezési válság

Gyűjtőmunka (pl.: környezetkárosodás

életkörülményekre, életminőségre gyakorolt

hatása)

Kép és szöveges források elemzése. (pl.:

135

Fogyasztás és a gazdasági növekedés

következményei

A környezet- és a természetvédelem

feladatai.

népességrobbanás következményei)

Szövegalkotási feladatok megoldása (pl.:

mezőgazdasági termelés környezeti hatásai)

Kiselőadás (pl.: hulladékkezelés és a

hulladékgazdálkodás fontossága

136

MŰVÉSZETEK – VIZUÁLIS KULTÚRA

12. évfolyam

Vizuális kultúrából az alkotótevékenység gyakorlása ebben a szakaszban is fontos szerepet kap,

amely egyrészt komplex, esetleges kutatómunkát igénylő feladatok megoldásával lehet

hatékony, másrészt az önálló tanulói utak bejárásával a hatékony és önálló tanulás

támogatásának is megteremti a lehetőségét. Továbbra is nagy hangsúlyt kap a kritikai

gondolkodás, az önálló problémamegoldó gondolkodás, illetve a szociális érzékenység

fejlesztése, amely a felnőtté válás folyamatában jó előkészítése a hiteles társadalmi

beilleszkedésnek.

E szakaszban a vizuális kultúra részterületei közül ismét a „Kifejezés, Képzőművészet”

fejlesztési feladatai kerülnek előtérbe, míg a „Vizuális kommunikáció” és a „Tárgy- és

környezetkultúra” fejlesztési követelményeinek aránya a korábbihoz képest némileg csökken. A

tantárgy kultúraközvetítő szerepe továbbra is jelentős, ráadásul a sikeres érettségi vizsga fontos

kritériuma az összegző, felhasználó jellegű tudás bizonyítása, így a művészettörténeti és

művészetelméleti problémák, ismeretek összegző jellegű rendszerezése kiemelt cél.

A gimnázium 11–12. évfolyamán a tanuló felismeri, hogy a különböző vizuális

művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai.

Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség jelentősége.

Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális sokféleségét, valamint az

esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Nyitott műalkotások befogadására, képes a

vizuális események önálló feldolgozására, életkorának megfelelő szintű értelmezésére, ennek

során a művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti

kapcsolódási pontokat azonosítani, többféle értelmezési kontextusban elhelyezni. A tanuló

képes állóképi, plasztikai, mozgóképi és intermediális karakterű megjelenítésre. Képes

makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló

átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal. Képes a

média által alkalmazott álló- és mozgóképi kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat

használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak

elhárítására. Képes továbbá az épített és természeti környezet értékelésére, kritikai

megítélésére. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Képes arra,

hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt,

támogatást kérjen. Együttműködik társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő

információk megosztására. Problémamegoldó tevékenységét nagymértékben a függetlenség, a

kreativitás és az innováció jellemzi.

12. ÉVFOLYAM

/31 óra/év, heti 1 óra/

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Kifejezés, képzőművészet

Érzelmek, hangulatok kifejezése

Órakeret

2 óra

Előzetes tudás

Az alkotó tevékenységekben a síkbeli, térbeli kifejezőeszközök, a

térábrázolási konvenciók, a színtani ismeretek megfelelő és önálló

alkalmazása. Érzelmek, hangulatok megfogalmazása egyéni szín- és

formavilágban.

A tematikai egység


céljai

Személyes gondolatok, érzelmek vizuális megjelenítése a vizuális

kifejezés alapvető eszközeinek segítségével, saját kifejezési szándék

érdekében is. Egyéni asszociációkra támaszkodó átírás, fokozás.

Hagyományos és korszerű vizuális technikák alkalmazása. Önálló

vélemény megfogalmazása saját és mások munkáiról.

137

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Látvány megjelenítése egyénileg választott kifejezési szándék (pl.

feszültség, figyelemfelhívás, nyugalom) érdekében, a vizuális

kifejezés eszközeinek tudatos alkalmazásával (pl. nézőpont,

kompozíció, színhasználat, felületkialakítás).

Művészeti alkotások kifejező, sajátos átdolgozása, átírása,

parafrázis készítése (pl. sík alkotás térbelivé alakítása, kép

kiegészítése sajátos elemekkel vagy részletekkel, stílus- és

műfajváltás, idő és karaktercserék).

Fogalmak, jelenségek (pl. repülés, víz, kapcsolatok, utánzás)

komplex vizuális feldolgozása nem a megszokott eszközökkel (pl.

talált tárgyakból, szokatlan anyagokból, fénnyel).

Szöveges és képi elemek képi kompozícióba rendezése (pl.

egymás erősítésével) adott vagy tudatosan választott kifejezési

szándék érdekében képzőművészeti példák (pl. dadaizmus,

kortárs alkotók) alapján.

Mű és környezetének elemző vizsgálata több szempont szerint,

konkrét művészeti példák alapján (pl. oltárkép, köztéri szobor,

installáció, land-art, street art munka).

Magyar nyelv és

irodalom: szöveg és

kép illusztratív,

narratív kapcsolata.

Ének-zene: zenei

élmény.

Dráma és tánc:

jelenetek,

táncmozgások,

összetett hatások.

Informatika:

számítógép

felhasználószintű

alkalmazása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Nonfiguratív megjelenítés, vizuális átírás, redukció, absztrakció, kiemelés,

kontraszt, kompozíció, parafrázis, komplementer, vizuális narratív hatás,

illusztratív hatás, installáció, enviroment/környezetművészet,

fényművészet.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Ábrázolás és stílus

Órakeret

2 óra

Előzetes tudás Megfigyelt téri helyzetek, forma, arány, fény és színviszonyok

ábrázolása.

A tematikai egység


céljai

Megfigyelt téri helyzetek, fény- és színviszonyok adott vagy választott

célnak megfelelő ábrázolása.


Téri helyzetek megjelenítése különböző ábrázolási rendszerek

használatával és transzformálásával (pl. látvány reprodukálása

vetületi ábrázolásból perspektivikus vagy axonometrikus

megjelenítéssel).

Az önárnyék és a vetett árnyék művészi kifejező elemként történő

alkalmazása (pl. megvilágítás megváltoztatásával létrehozott

változások megjelenítése grafikai, fotós eszközökkel).

Ábrázolási konvenciók megfigyelése és értelmezése a művészet

történetében, illetve az adott vagy választott megjelenítési cél

érdekében reprodukálása az alkotó munkában.

Matematika:

Modellezés,

összefüggések

megjelenítése.

Transzformációk, adott

tárgy más nézőpontból

való elképzelése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Téri helyzet, ábrázolási konvenció vagy ábrázolási rendszer, nézőpont,

horizontvonal, iránypont, rövidülés, vetületi ábrázolás, képsík, nézet,

axonometria, egy- és két iránypontos perspektíva, önárnyék, vetett árnyék.

138

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


A művészi közlés, mű és jelentése

Órakeret

8 óra

Előzetes tudás

A művészet stíluskorszakait reprezentáló legfontosabb művészeti alko-

tások, alkotók felismerése, jelentőségének megértése. A vizuális

kifejezés eszközeinek felismerése és használata műelemzés során. A

megfigyelés segítségével műelemző módszerek alkalmazása.

A tematikai egység


céljai

Esztétikai minőségek megalapozott értékelése. Vizuális esztétikai

jellegű értékítéletek megfogalmazása elemzésekben, illetve érvényre

juttatása az alkotó feladatokban. Eltérő kultúrák legfontosabb vizuális

jellemzőinek összehasonlítása. A technikai képalkotás – fotográfia,

mozgókép – műtípusainak, kifejezőeszközeinek ismerete, elemzése és

képzőművészeti kapcsolódásainak megértése. Elemzési szempontok

megfelelő érvényesítése.


Kortárs társadalmi problémákat bemutató tematikus ábrázolások

elemzése a művészetben (pl. elidegenedés, szegénység, erőszak)

konkrét példákon keresztül.

A mozgóképi kifejezés eszközeinek (montázs, kameramozgás,

képkivágás, nézőpont, világítás, hang és kép kapcsolata)

elemzése képzőművészeti példák (pl. video-installáció) alapján.

Vizuális művészeti élmények közvetlen, személyes

megtapasztalása (pl. múzeum-, kiállítás-látogatás), az élmények,

tapasztalatok szöveges megfogalmazása.

Saját munkákból adott szempontok szerint válogatott anyag

(portfólió) összeállítása, a válogatás szempontjainak értelmezése

és érvelés a választás mellett.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: globális

társadalmi és

gazdasági problémák.

Mozgóképkultúra és

médiaismeret: a

mozgókép alapvető

kifejezőeszközei.

Magyar nyelv és

irodalom: Műelemző

esszé írása.

Könyvtárhasználat.

Számítógépes

formázás, illusztrálás

digitális képfeldolgozó

eszközökkel.

Informatika: Internetes

(művészeti) portálok

használata.

Digitális prezentációk.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Portfólió, mozgóképi kifejezőeszköz, video-installáció, múzeum, állandó

és időszaki kiállítás.

139

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Korszakok, stílusirányzatok

Órakeret

8 óra

Előzetes tudás

A művészet stíluskorszakait reprezentáló legfontosabb művészeti

alkotások, alkotók felismerése, és elhelyezése a megfelelő korban. A

vizuális kifejezés eszközeinek felismerése és használata műelemzés

során. A művészettörténet főbb korszakainak összegző,

lényegkiemelő jellemzése.

A tematikai egység


céljai

A vizuális kifejezés eszközeinek pontos értelmezése különböző

korokban. A legjelentősebb művészettörténeti stíluskorszakok és

irányzatok témák illetve problémakörök rendszerezése és összegző

ismerete. Esztétikai jellemzők megalapozott értékelése. Vizuális

esztétikai jellegű értékítéletek megfogalmazása elemzésekben, illetve

érvényre juttatása az alkotó feladatokban. A technikai képalkotás

lehetőségeinek elemzése és képzőművészeti kapcsolódásainak

megértése. Elemzési szempontok megfelelő érvényesítése.


Művészettörténeti korszakok (pl. ókor, korakeresztény, romanika

és gótika, reneszánsz és barokk, klasszicizmus és romantika)

műfajokra lebontott részletes összegzése, a legfontosabb stílust

meghatározó jegyek pontos megkülönböztetésével.

Vizuális művészeti műfajok összehasonlítása több szempontból

(pl. műtípusok szerint: életkép a festészetben és a

fotóművészetben, portré a szobrászatban és festészetben).

A századforduló irányzatainak (pl. szecesszió,

posztimpresszionizmus, impresszionizmus) és a 20. század

legfontosabb avantgard irányzatainak (pl. kubizmus,

expresszionizmus, dadaizmus, fauvizmus, futurizmus,

szürrealizmus) részletes összegzése, a legfontosabb stílust

meghatározó jegyek pontos megkülönböztetésével.

A 20. század második fele vizuális művészeti irányzatainak

konstruktív, expresszív és konceptuális példáinak elemző

vizsgálata.

A művészetben használt legfontosabb alkotói technikák (pl. egyedi

és sokszorosított grafika, olaj vagy vizes alapú festmény)

felismerése, a művészi kifejezésben betöltött szerepének elemzése.

Újmediális művészeti jelenségek konkrét elemző vizsgálata.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: korstílusok,

irányzatok társadalmi

és kulturális háttere.

Magyar nyelv és

irodalom: korstílusok,

stílusirányzatok

megnevezései,

megkülönböztető

jegyei,

művészettörténeti

párhuzamok.


Ének-zene: Művészet-

és zenetörténeti

összefüggések

(korszakok, stílusok

kiemelkedő alkotók,

műfajok).

Zenei befogadói

tapasztalatok.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Korszak, korstílus, stílusirányzat, képzőművészeti műfaj, műtípus,

magasnyomás, mélynyomás, síknyomás, egyéni stílus, avantgard, avantgard

irányzat, neoavantgard, posztmodern, kortárs képzőművészet, újmédia,

intermediális műfaj, eseményművészet, interaktív művészet, hálózati

művészet.

140

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Vizuális kommunikáció

A fotografikus kép nyelve

Órakeret

2 óra

Előzetes tudás A vizuális kifejezés eszközeinek felismerése és használata műelemzés

során. A fényképezés képalkotó lehetőségeinek ismerete és megértése.

A tematikai egység


céljai

A vizuális kifejezés eszközeinek pontos értelmezése kortárs művészeti

alkotások elemző feldolgozása során. Vizuális esztétikai jellegű

értékítéletek megfogalmazása elemzésekben, illetve érvényre juttatása az

alkotó feladatokban. A fotográfia műtípusainak, műfajainak ismerete és

elemzése.


A fotó mint a technikai képalkotás alapmédiuma főbb

sajátosságainak megismerése, megértése (pl. „feltáró”

beszélgetések, elemzések Henri Cartier-Bresson, Robert Capa,

André Kertész műveiről megadott szempontok alapján).

A fotografikus látásmód, a médium sajátosságainak alkalmazása

kreatív gyakorlatok során (pl. fekete-fehér és/vagy színes

fotósorozat készítése digitális technikával megadott téma alapján,

mint „Egy nap az életemből”, vagy „A lépcső”).

Technikai kép és szöveg kiegészítő alkalmazása komplex feladat

kapcsán (pl. fekete-fehér és/vagy színes fotografika készítése saját

felvételek átalakításával – manuális vagy digitális technikával –,

majd a kép felhasználása saját névjegykártya vagy fejléces

levélpapír, boríték tervezése során), elsősorban az alkalmazott

fotográfia gyakorlati szerepének felismerése céljából.


médiaismeret: A

fotografikus

technikával rögzített

kép. Valóságábrázolás

és hitelesség.

Tömegtájékoztatás és

demokrácia.

Magyar nyelv és

irodalom: A vizuális

közlés verbális és nem

verbális elemei. A

nyelv mint jelrendszer.

Irodalmi emlékhelyek,

alkotói életművek

fotódokumentumai.

Informatika: az

internetes

közléstípusok tartalmi

megbízhatósága és

vizuális megjelenése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Fotográfia kettős természete: reprodukció és manipuláció/"ábrázolat",

reprezentáció, fotogenitás, fotószerűség, „fotós látásmód”,

műfaj/műtípus/stílus a fotóművészetben, arculatterv, tipográfia,

(fotografika).

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Mozgóképi kifejezés

Órakeret

1 óra

Előzetes tudás A technikai képalkotás lehetőségeinek ismerete és megértése.

Mozgóképi kifejezőeszközök vizuális értelmezése.

A tematikai egység


céljai

A mozgókép műtípusainak, a mozgóképi kifejezés eszközeinek

megértése és felhasználása. Mozgóképi közlés tervezése, megvalósítása

irányítással.

141


A mozgóképi kifejezés fontos állomásainak megismerése,

lényeges összefüggések megértése (pl. a film létrejöttének tanár

által segített, tanulói feldolgozása, adatgyűjtés, illetve referátum

összeállítása) a sajátos, mozgóképi nyelv megértése érdekében.

A film audiovizuális kifejezési módszereinek megismerése

kreatív, kísérleti szemléletű gyakorlatokkal (pl. a „mozdulatlan

kép megmozdul”– fényjáték megvalósítása egyszerű megoldások,

eszközök, technika alkalmazásával, mint „szendvicsdia”,

diavetítők, lencsék, üvegdarabok, színezett fóliák többszöri

módosításokhoz, videokamera-, projektor- és számítógép-

használattal, illetve hang hozzárendelésével a mozgóképhez). A

figyelemirányítás, a hangulatteremtés és az audiovizuális

értelmezés legfontosabb eszközeinek tudatosítása.

A kockánként beállított és felvett mozgókép alapsajátosságainak

megismerése kreatív gyakorlatok során (pl. tárgymozgatásos

és/vagy pixillációs technikával pár perces film készítése megadott

témából, műből kiindulva – egy fotográfia, fényképsorozat, vers,

novella, zene, hangmontázs, egy hangulatos köztér, vagy írásban

megadott téma, cím alapján – hang, zene hozzárendelésével,

illetve készítésével a mozgóképhez) az animációs technika néhány

fontos lehetőségének feltárása érdekében.


médiaismeret: Kultúra

és tömegkultúra. A

média funkciói.

Nézettségnövelő

stratégiák. Sztárok. A

figyelemirányítás, a

hangulatteremtés és az

értelmezés

legfontosabb eszközei.

Ének-zene: a zene

szerepe a médiában és

a filmművészetben.

Dráma és tánc:

Mozgásos

kommunikáció.

Metaforikus

kifejezőeszközök.

Jellemábrázolás.

Informatika: az

internetes

közléstípusok tartalmi

megbízhatósága és

vizuális megjelenése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Technikai képfajta; fénykép, mozi/film, videó, fénymásolás, hologram,

pillanatkép/fáziskép, vetítés, a mozgókép sajátos (alap)eszközei,

experimentális művészet, akció, Bauhaus, absztrakt film, VJ-kultúra,

animáció, „kockázás”, tárgymozgatás, pixilláció, stoptrükk, történet,

cselekmény, elbeszélés, kísérleti film, etűd, videoklip, (fényjáték),

(„szendvicsdia”).

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Tömegkommunikáció

Órakeret

1 óra

Előzetes tudás A reklám hatásmechanizmusának elemzése.

A tematikai egység


céljai

A tömegkommunikáció eszközeinek és formáinak ismerete és

értelmezése. Reklámok összetett elemzése.


A médiaipar működésének, a reklám

hatásmechanizmusának feltárása kreatív gyakorlatokkal

(pl. szerepjátékkal pop- vagy filmsztár karrierjének

„felépítése” a tömegmédiában; fiktív reklámkampány

tervezése és kivitelezése).


médiaismeret: A médiaipar

működése. A reklám

hatásmechanizmusa. Sztárok

és szenzációk. Nemi

szerepek reprezentációja.

Virtuális valóság.

Sztereotípia, tömegkultúra.

142

Dráma és tánc: díszlet,

jelmez, kellék, fény- és

hanghatások,

jellemábrázolás.

Ének-zene: populáris zenei

stílusok.

Magyar nyelv és irodalom:

médiaszövegek

kommunikációs és műfaji

jellemzői.

Informatika: az információk

közlési célnak megfelelő

alakítása, a manipuláció

felismerése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Reklám, sztár/jelenség, attribútum, öltözet/megjelenés, reklámtárgy, plakát,

szlogen, banner, spot, klip, weblap.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Az újabb médiumokkal való kísérletezés

Órakeret

2 óra

Előzetes tudás

Nem vizuális természetű információk érzékletes, képi megfogalmazása.

Bonyolultabb vizuális kommunikációt szolgáló megjelenések tervezése.

Idő- és térbeli változások megjelenítése. A technikai képalkotás

lehetőségeinek ismerete és megértése.

A tematikai egység


céljai

A technikai médiumok (képalkotó) módszereinek megismerése.

Komplex audiovizuális közlés tervezése. Kortárs művészeti alkotások

elemző feldolgozása.


Az egyik médiumból a másikba való átkódolás egyszerűbb

lehetőségeinek kipróbálása kreatív gyakorlatok segítségével (pl.

„vizuális zen”" létrehozása kotta „átformálásával” képpé,

választott színes technikával) a mediális szemlélet kiterjesztése, a

különböző médiumok közötti tartalmi, üzenetbeli összefüggések

feltárása céljából.

A technikai képalkotás újabb, kísérleti megoldásainak

felismerése, alkalmazása alkotó gyakorlatok során (pl.

fotoelektrográfia készítése fénymásoló vagy szkenner

használatával, mozgó tárgyak, illetve testrészletek másolásával és

további elektronikus/digitális módosításával) a kortárs szemlélet

erősítése érdekében.

A nem lineáris alapú média-szövegformák néhány formájának

megismerése, alkalmazása kreatív felhasználás révén (pl.

hipertextre épülő vagy hipermédia szemléletű művek tervezése a

világhálóra), a kevésbé bejáratott, asszociatív alapú

gondolkodásmódok gyakorlása és tudatosítása céljából.

Az interaktivitás alapműködésének megismerése, feltárása a

mozgóképi szövegben tervezési feladattal (pl. interaktívan,

többféle módon bejárható videofilm szinopszisának és story-


médiaismeret: Nem

lineáris szövegformák.

Internetes

szövegépítkezés,

hálózati

kommunikáció,

internetes tartalmak,

online életforma.

Ének-zene: a zenei

mondanivaló más

művészeti ág kifejezési

eszközeibe való

átkódolása.

Magyar nyelv és

irodalom: hipertext.

Informatika:

Multimédiás

dokumentumok.

Viselkedési kultúra az

143

board-jának elkészítése), a kevésbé ismert, új mediális-művészeti

technikák megfigyelése, alkalmazása érdekében.

online világban, a

hagyományostól

különböző médiumok

megjelenési formái. A

globális információs

társadalom.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Intermédia, kísérleti művészet, non-linearitás, hipertext, hipermédia, www,

hálózati kommunikáció és művészet, interaktivitás,

multimédia/hipermédia, új média és művészet, hibrid média, (posztmédia),

(vizuális zene), (elektrográfia), („copy-motion” technika).

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Tárgy- és környezetkultúra

Tervezett, alakított környezet

Órakeret

2 óra

Előzetes tudás

A vizuális környezetben megfigyelhető jellemzők pontos és árnyalt

értelmezése és szöveges megfogalmazása. Megfigyelések alapján a

vizuális közlések érdekében különböző rajzi technikák alkalmazása.

Tárgyakkal, épületekkel, jelenségekkel kapcsolatos információk

gyűjtése. Tárgykészítő, kézműves technikák önálló alkalmazása.

Gyakorlati feladatok önálló előkészítése.

A tematikai egység


céljai

Jelenségek, látványok vizuális megfigyelése és értelmezése során

célirányos szempontok kiválasztása. A tervezési folyamat értelmezhető

dokumentálása. A vizuális közlések érdekében különböző rajzi

technikák alkalmazása. Az adott tárgynak megfelelő tárgykészítő

technikák alkalmazása. Problémamegoldás a tervezés során. Építészeti

és térélmények átértelmezése. A térélményt befolyásoló tényezők

összegzése.


Egyszerű használati tárgy (pl. egyedi övtáska) és belső tér (pl.

élet minimál térben) tervezése az alapvető ergonómiai

szempontok felmérésével és figyelembevételével, a tervezői

folyamat jól értelmezhető rajzos és szöveges dokumentációja az

ötletek, tervvázlatok, megvalósulási terv elkészítéséig.

Belső terek, tárgyak átalakítása egyszerű, de szokatlan

eszközökkel (pl. fénnyel, becsomagolással) elsősorban a

kifejezés, a hangulati hatások erősítése érdekében.

A közvetlen környezet (pl. település, iskola) kihasználatlan

tereinek felmérése, megismerése, valós újrahasznosítási

lehetőségeinek megtervezése és az ötletek pontos dokumentálása

vizuális eszközökkel és szöveggel.

A lakberendezés funkciótól független lehetőségeinek (pl.

színhatás és térérzet, anyagválasztás és hatáskeltés) elemző

vizsgálata és összehasonlítása konkrét példákon keresztül.

Matematika:

Méretezés.

Gondolatmenet

követése.

Absztrahálás,

konkretizálás. Technika, életvitel és

gyakorlat: Szükségletek

és igények elemzése,

tevékenységhez

szükséges információk

kiválasztása, tervezés

szerepe, jelentősége,

eszközhasználat.

Lakókörnyezet –

életmód.

Dráma és tánc:

Produkciós munka. A

színházművészet

összművészeti

sajátosságai.

144

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Tervezési folyamat, felmérés, térelrendezés, műszaki jellegű ábrázolás,

ergonómia, környezettudatos magatartás, környezetvédelem.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Tervezés és fogyasztói szokások

Órakeret

1 óra

Előzetes tudás

A vizuális környezetben megfigyelhető jellemzők pontos és árnyalt

értelmezése és szöveges megfogalmazása. A látott jelenségek

elemzéséhez, értelmezéséhez szükséges szempontok megértése. Önálló

kérdések megfogalmazása.

A tematikai egység


céljai

Vizuálisan is értelmezhető jelenségek, folyamatok társadalmi és

gazdasági ok-okozati összefüggéseinek megértése. Különböző korú és

típusú tárgyak, és a tárgyakhoz kapcsolódó társadalmi jelenségek

értelmezése. A következtetések célirányos megfogalmazása.


A hagyományos és a modern társadalmak

tárgykészítésének, tárgytervezésének összehasonlítása a

fogyasztóra gyakorolt hatások alapján, a fogyasztói

szokások megkülönböztetésével és magyarázatával.

A média által közvetített fogyasztói szokások és a valós

szükségletek, illetve az újrahasznosítás lehetőségeinek

elemző vizsgálata a közvetlen környezetben, a tapasztalatok

és következtetések vizuális szemléltetésével.



Társadalmi jelenségek

értékelése. Társadalmi

normák. Technológiai

fejlődés. Fogyasztói

társadalom.

Földrajz: globális

társadalmi-gazdasági

problémák: fogyasztói

szokások, életmód.


médiaismeret: Kultúra és

tömegkultúra. A reklám

hatásmechanizmusa.

Informatika: az információk

közlési célnak megfelelő

alakítása, a manipuláció

felismerése.

Digitális prezentációk.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Hagyományos és modern társadalom, fogyasztói szokás, divat, életmód,

újrahasznosítás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Tárgy és hagyomány

Órakeret

1 óra

Előzetes tudás

Tárgyakkal, épületekkel, jelenségekkel kapcsolatos információk gyűjtés.

A látott jelenségek elemzéséhez, értelmezéséhez szükséges szempontok

önálló kiválasztása. Önálló kérdések megfogalmazása.

A tematikai egység


céljai

Különböző korú és típusú tárgyak, épületek megkülönböztetése,

elhelyezése a megfelelő korban vagy kultúrában. A következtetések

célirányos megfogalmazása. Néprajzi tájegységek tárgyi környezetének,

145

kulturális jellemzőinek megismerése. A múlt tárgyi emlékeinek

értékelése, jelentőségük megértése.


Különböző történeti korok és kultúrák (pl. Európán kívüli is)

sajátos, jellemző tárgyainak (pl. totem, amulett), épületeinek, (pl.

hagyományos japán lakóház) és díszítőmotívumainak (pl. azték,

maja, kalocsai motívumok) elemző vizsgálata a kulturális jegyek

pontos megkülönböztetésével, illetve a közös jegyek

megkeresésével.

Két – a Kárpát-medence táji tagolódása szerint tetszőlegesen

választott – táji csoport, néprajzi csoport (pl. Nyírség, Sárrét,

Őrség, Palócföld, Nagykunság, Kalotaszeg, Mezőség)

legfontosabb jegyeinek (pl. építkezés, viselet, eszközök,

szokások) összegyűjtése, az eredmények képes és szöveges

feldolgozása.

Magyar nyelv és

irodalom: Esztétikai

minőségek. Toposz,

archetípus.


Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: Társadalmi

jelenségek értékelése.

Társadalmi normák.

Hagyomány.

Hagyományos népi

kultúra.

Földrajz:

Magyarország és a

Kárpát-medence,

világörökségi

helyszínek, építészeti

együttesek, kulturális

tevékenységek (pl.

táncház, busójárás).

Ének-zene: Népek

zenéje,

néphagyomány.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Táji csoport, néprajzi csoport, tájegység, népi kultúra, hagyomány,

hagyományőrzés, világörökség.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


Az épített, alakított környezet változásai

Órakeret

1 óra

Előzetes tudás

Tárgyakkal, épületekkel, jelenségekkel kapcsolatos információk

gyűjtése. A látott jelenségek elemzéséhez, értelmezéséhez szükséges

szempontok önálló kiválasztása. Önálló kérdések megfogalmazása.

A tematikai egység


céljai

Vizuálisan is értelmezhető jelenségek, folyamatok társadalmi és

gazdasági ok-okozati összefüggéseinek megértése. Különböző korú és

típusú tárgyak, és a tárgyakhoz kapcsolódó társadalmi jelenségek

értelmezése. A kortárs építészet és a kortárs téralakítás megjelenéseinek

értelmezése. A következtetések célirányos megfogalmazása.


Az építészettörténet fontosabb korszakainak (pl. ókor,

romantika, gótika, reneszánsz, barokk, klasszicizmus,

eklektika, szecesszió) elemzése és összehasonlítása –

különös tekintettel a formai, szerkezeti kapcsolódásokra és

Magyar nyelv és irodalom:

Esztétikai minőségek.

Toposzok, archetípusok

állandó és változó

146

különbségekre –, illetve összehasonlítva a 20. század

(modern, posztmodern) és kortárs építészeti stílusjegyek és

térrendezés sajátos vonásaival, nemzetközi és magyar

példák alapján.

Kortárs környezetalakítás és térrendezés elemző vizsgálata

a közvetlen környezetben.

Művészi, azaz a térrendezés kifejező szándékú

felhasználásának rendszerező elemzése és kipróbálása (pl.

land art, street art).

A divat szélesen értelmezett fogalmának (pl. öltözködés,

életforma, lakberendezés) elemző vizsgálata és értelmezése,

reflektálva annak társadalmi összefüggéseire is.

A divat és hagyomány kapcsolatának vizuális értelmezése

(pl. hagyományos ruhadarab áttervezése, átalakítása,

hagyományos díszítmény felhasználásával póló

mintatervezés).

A kulturális értékmegőrzés (pl. környezet- és

műemlékvédelem) lehetőségének vizsgálata, az eredmények

képes és szöveges feldolgozása, összegzése különös

tekintettel annak felhívó jellegére.

jelentésköre.




Társadalmi jelenségek

értékelése. Társadalmi

normák. Technológiai

fejlődés. Fogyasztói

társadalom.

Földrajz: Környezet

fogalmának értelmezése.

Helyi természet- és

környezetvédelmi

problémák felismerése.

Környezettudatos

magatartás, fenntarthatóság.

Globális társadalmi-

gazdasági problémák -

fogyasztói szokások,

életmód. Fenntarthatóság.

Környezet és

természetvédelem.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Modern, posztmodern, konstruktív-dekonstruktív térrendezés, organikus

építészet, Bauhaus, funkcionalizmus, divat, társadalmi norma, szubkultúra,

értékmegőrzés.

Ajánlott műtípusok, művek, alkotók

Amennyiben a különböző korok és kultúrák feldolgozását kronologikus megközelítésben

végezzük, a részletes érettségi vizsgakövetelmény műlistája az irányadó a műtípusok, művek,

alkotók szemléltetésére. E listában kronológiai sorrendben találhatók a feldolgozásra ajánlott

művek az őskortól napjainkig. A listában a képzőművészeti alkotásokon kívül jelentősebb,

stílusteremtő tárgyak, tárgytípusok, fotók, népművészeti és Európán kívüli kultúrák műtárgyai

és tárgyi emlékei is megtalálhatók. E listában szereplő tárgyakon és műtárgyakon kívül a

szemléltetés anyagát tematikus módon is válogathatjuk.

A válogatás fontos szempontja, hogy a bemutatott művek az egyetemes

művészettörténet legjelentősebb és tipikus műveivel szemléltessék a témát, illetve hangsúlyt

kapjanak a magyar művészet- és építészettörténetben megtalálható leglényegesebb példák is. A

részletes érettségi vizsgakövetelmény műlistájában ajánlott műveken és alkotókon kívül adott

témák szemléltetésére további műtípusok és művek is felhasználhatók. A tananyag tematikus

szempontú megközelítése esetében a válogatás fontos szempontja, hogy az adott téma

függvényében ne csak művészettörténeti, hanem nyitottabban értelmezett kultúrtörténeti,

építészet- és tárgytörténeti példák is bemutatásra kerüljenek, továbbá hogy adott esetben a

magas művészet példáin kívül populárisabb irányzatok egyformán szemléltessék az adott

tartalmat, illetve hogy tértől (pl. Európán kívüli kultúrákból származó művek) és időtől (pl.

akár kortárs művek) független példák is szemléltessék a tananyagot. Fontos továbbá, hogy a

vizuális kommunikáció, valamint a tárgy- és környezetkultúra részterületek szemléltetéséhez a

kortárs kultúrából, a történelmi korokból, illetve a közelmúltból származó példákat is

felhasználhatjuk.

147

A fejlesztés várt

eredményei a két

évfolyamos ciklus

végén

Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló kiválasztása.

A vizuális közlés, kifejezés eszközeinek önálló, célnak megfelelő

használata az alkotó- és befogadótevékenység során.

Bonyolultabb kompozíciós alapelvek tudatos használata kölönböző

célok érdekében.

Térbeli és időbeli változások vizuális megjelenítésének szándéknak

megfelelő pontos értelmezése, egyszerű mozgóképi közlések

elkészítése.

A médiatudatos gondolkodás magasabb szintjénak elérése

tömegkommunikációs eszközök és formák összetettebb, rendszerező

ismerete alapján.

Tanult technikák célnak megfelelő, tudatos és önálló alkalmazása az

alkotótevékenységekben.

A tervezett, alakított környezet komplex értelmezése, reflektálva a

társadalmi, környezeti problémákra is.

Társművészeti kapcsolatok árnyalt értelmezése.

Legfontosabb kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok

rendszerező ismerete és a meghatározó alkotók műveinek felismerése.

Az építészet legfontosabb elrendezési és szerkezeti alapelveinek,

illetve stílust meghatározó vonásainak rendszerező ismerete.

Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése, összehasonlítása

során a műelemző módszerek összetett, komplex alkalmazása az

ítéletalkotás érdekében.

Adott vizuális problémakkal kapcsolatban önálló kérdések

megfogalmazása.

A kreatív problémamegoldás lépéseinek alkalmazása.

Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

148

INFORMATIKA 11. évfolyam

Évi óraszám: 36 (heti 1óra)

Célok és feladatok A tanuló legyen képes összetett dokumentumok készítésére. Szokjon hozzá a feladatok

megoldása során rendelkezésre álló szorosabb időkeretekhez. Legyen képes az alkalmazható

eszközök közül a hatékonyabb eszköz megtalálására. Fejlessze eszköztárát gyorsabb, rövidebb

alkalmazási idejű technikákkal (egérkezelés, billentyűtechnikák, testreszabások, stb). Az

érettségi vizsgákkal kapcsolatos speciális ismeretek megismerése.

Fejlesztési követelmények

Összetettebb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása.

Élőfej, élőláb, hasábok, oldalbeállítás, tartalomjegyzék.

Stílusok, sablonok alkalmazása.

Különböző formátumú produktumok készítése

Szöveg, kép elhelyezése a dokumentumban.

Interaktív anyagok, bemutatók készítése

Képszerkesztők fontosabb szolgáltatásai

A weblapkészítés alapjai

Az adat szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát végző eszközök kezelése.

Függvények használata.

Diagramok alkalmazása.

Adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés megismerése

Adatok rendezése, szűrés.

Adattáblák összekapcsolása.

Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása.

Adatbázis létrehozása.

Adattábla, rekord, mező, kapcsolat, kulcs.

Adatbázis feltöltése.

Adattáblák közötti kapcsolatok. Adattípusok, táblák létrehozása. Űrlapok. Egyszerű

lekérdezések. Jelentés készítése, nyomtatása. Többtáblás lekérdezések. Szűrés, keresés,

rendezés, összesítés.

Belépő tevékenységformák (előzetes tudás)

Előadások, bemutatók készítése

Rajzos–szöveges, táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása.

Az adat szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök, illetve módszerek

ismerete.

Adatok grafikus ábrázolása, következtetések levonása.

Az adatbázisból való információszerzés módjainak ismerete.

A megtalált információ rögzítése, értelmezése, feldolgozása.

Magabiztos kezelése az egérnek és a billentyűzetnek.

Fájlkezelési ismeretek.

149

Témakörök Tartalmak

Szövegszerkesztés

(8 óra)

Oldal-elrendezések formázása

Betűtípusok részletes formázása

Beillesztési lehetőségek

Keresés, csere funkciók

Szegélyek és mintázatok

Hasábok

Tabulátorok

Stílusok és tartalomjegyzékek készítése

Oldaltörések alkalmazása

Élőfej és élőláb használata

Körlevél készítése belső adatállományból

WordArt, alakzatok, képek beszúrása és formázásaik

Nyelvi ellenőrzés használata, elválasztás

Táblázatok beillesztése, formázásai

Egyéni feladatok, érettségi feladatok megoldása

Táblázatkezelés

(9 óra)

Formázási lehetőségek

Adatok importálása

Függvények funkciói

Függvények csoportosítása

Függvények alkalmazása

Képletek készítése

Abszolút- és relatív hivatkozások

Táblázatok nyomtatási beállításai

Diagramok, grafikonok készítése

Auto- és irányított szűrések

Részösszegek

Kimutatások és kimutatás diagramok

Táblázatok rendezése

Prezentáció készítés

(4 óra)

Szöveg megjelenítési lehetőségek

Képek beszúrása

Háttér formázása

Beépített elrendezések

Animációk hozzárendelése

Animációk időzítése

Animációk testreszabása

Áttűnések beállítása

Vetítési beállítások

Hiperhivatkozások készítése

Objektumok beillesztése és formázása

Mentési beállítások

Szerkezeti diagramok készítése

Weblapszerkesztés

(5 óra)

Az adott weblapszerkesztő program kezelése

Egyszerű HTML parancsok

Belső hivatkozások készítése

Külső hivatkozások készítése

Képek beillesztése

Mentéssel kapcsolatos szabályok

150

Adatbázis-kezelés

(10 óra)

Táblák létrehozása, beállítási lehetőségek

Táblák importálása külső állományból

Kapcsolatok beállítása, típusai

Lekérdezések létrehozása

Lekérdezés típusok és tulajdonságaik

Függvények használata lekérdezésekben

Űrlapok létrehozása és formázása

Jelentések létrehozása és formázása

12. évfolyam

Évi óraszám: 31 (heti 1óra)

Célok és feladatok A tanuló legyen képes összetett dokumentumok készítésére. Szokjon hozzá a feladatok

megoldása során rendelkezésre álló szorosabb időkeretekhez. Legyen képes az alkalmazható

eszközök közül a hatékonyabb eszköz megtalálására. Fejlessze eszköztárát gyorsabb, rövidebb

alkalmazási idejű technikákkal (egérkezelés, billentyűtechnikák, testreszabások, stb). Az

érettségi vizsgákkal kapcsolatos speciális ismeretek megismerése.

Fejlesztési követelmények

Összetettebb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása.

Élőfej, élőláb, hasábok, oldalbeállítás, tartalomjegyzék.

Stílusok, sablonok alkalmazása.

Különböző formátumú produktumok készítése

Szöveg, kép elhelyezése a dokumentumban.

Interaktív anyagok, bemutatók készítése

Képszerkesztők fontosabb szolgáltatásai

A weblapkészítés alapjai

Az adat szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát végző eszközök kezelése.

Függvények használata.

Diagramok alkalmazása.

Adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés megismerése

Adatok rendezése, szűrés.

Adattáblák összekapcsolása.

Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása.

Adatbázis létrehozása.

Adattábla, rekord, mező, kapcsolat, kulcs.

Adatbázis feltöltése.

Adattáblák közötti kapcsolatok. Adattípusok, táblák létrehozása. Űrlapok. Egyszerű

lekérdezések. Jelentés készítése, nyomtatása. Többtáblás lekérdezések. Szűrés, keresés,

rendezés, összesítés.

151

Belépő tevékenységformák (előzetes tudás)

Előadások, bemutatók készítése

Rajzos–szöveges, táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása.

Az adat szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök, illetve módszerek

ismerete.

Adatok grafikus ábrázolása, következtetések levonása.

Az adatbázisból való információszerzés módjainak ismerete.

A megtalált információ rögzítése, értelmezése, feldolgozása.

Magabiztos kezelése az egérnek és a billentyűzetnek.

Fájlkezelési ismeretek.

Témakörök Tartalmak

Szövegszerkesztés

(7 óra)

Oldal-elrendezések formázása

Betűtípusok részletes formázása

Beillesztési lehetőségek

Keresés, csere funkciók

Szegélyek és mintázatok

Hasábok

Tabulátorok

Stílusok és tartalomjegyzékek készítése

Oldaltörések alkalmazása

Élőfej és élőláb használata

Körlevél készítése belső adatállományból

WordArt, alakzatok, képek beszúrása és formázásaik

Nyelvi ellenőrzés használata, elválasztás

Táblázatok beillesztése, formázásai

Egyéni feladatok, érettségi feladatok megoldása

Táblázatkezelés

(8 óra)

Formázási lehetőségek

Adatok importálása

Függvények funkciói

Függvények csoportosítása

Függvények alkalmazása

Képletek készítése

Abszolút- és relatív hivatkozások

Táblázatok nyomtatási beállításai

Diagramok, grafikonok készítése

Auto- és irányított szűrések

Részösszegek

Kimutatások és kimutatás diagramok

Táblázatok rendezése

Prezentáció készítés

(4 óra)

Szöveg megjelenítési lehetőségek

Képek beszúrása

Háttér formázása

Beépített elrendezések

Animációk hozzárendelése

Animációk időzítése

Animációk testreszabása

Áttűnések beállítása

152

Vetítési beállítások

Hiperhivatkozások készítése

Objektumok beillesztése és formázása

Mentési beállítások

Szerkezeti diagramok készítése

Weblapszerkesztés

(4 óra)

Az adott weblapszerkesztő program kezelése

Egyszerű HTML parancsok

Belső hivatkozások készítése

Külső hivatkozások készítése

Képek beillesztése

Mentéssel kapcsolatos szabályok

Adatbázis-kezelés

(8 óra)

Táblák létrehozása, beállítási lehetőségek

Táblák importálása külső állományból

Kapcsolatok beállítása, típusai

Lekérdezések létrehozása

Lekérdezés típusok és tulajdonságaik

Függvények használata lekérdezésekben

Űrlapok létrehozása és formázása

Jelentések létrehozása és formázása

Documents

ÉRETTSÉGI ELŐKÉSZÍTŐKajg.hu/doc/erettsegifelkeszitok20140331.pdf4 3. Környezetünk A, Az otthon, a lakóhely és környéke (szoba, lakás bemutatása) B, A lakóhely nevezetességei,