Hegnyílt a 10. magyar képzőművészeti kiállítás Az 1963. évi magyar képzőművészeti kiállítás megnyi*

fására szombaton délben a Műcsarnok aulájában többszö-r5a jubileum Jegyében, Impozáns környezetben Jöttek ősz* sze az érdeklődók százai. Hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára rendezték az élvonalbeli magyar képzőmű* vészek alkotásainak ezt a reprezentatív 'seregszemléjét.

Tizenkét helyiségben sorakoztatták fel a tárlat bősé-ges anyagát, amely körülbelül hegyven százalékkal több alkotást foglal magóban, mint amennyit a három évvel ezelőtti nemzeti kiállításon láthatott a közönség. Össze-sen kétezernél több festményt és grafikát, mintegy öt* százhúsz szobrot és plakettet, valamint számos üveg- és mozaikkompozíciót neveztek be művészeink az ország minden részéből. Hetekig tartó értékelés, szortírozás után a zsűri 207 festményt, 208 grafikai alkotást, 99 szobrot, 70 érmet és három üvegmozaik-kompozíciót fogadott el és küldött a kiállításra.

I

Miskolc 600 éves

Várossá alakulásának 000. évfordulójára záSfclódísZt öl-töttek a mickolci utcák. A legnagyobb vidéki város ne-vezetes évfordulójáról szom-baton ünnepi tanácsülésen emlékeztek meg. Határozat-ban örökítették meg az év-fordulót, és ekkor fogadták el a város üj címerét is.

Az ünnepi tanácsülésen mintegy 60 kiváló társadal-mi munkást tüntettek ki oklevéllel és emlék Plaket-tel.

„Hittérítő" turisták Azon a június végi szom-

bat délelőttön a nap való-sággal ontotta sugarait. Az autójavító vállalat félmezt® lenre vetkőzött szerelőt azon-ban. mit sem törődve a rek-kenő hőséggel, mint han-gyák sürögtek-forogtak egy külföldi rendszámú gépkocsi körül. A művezető is szem-mel láthatóan szívén viselte, hogy a kocsi Javítása mi-előbb elkészüljön, mert több ízben Is aggodalmaskodó ki-fejezéssel az arcán feltűnt a javitóakna környékén.

A mindig vidám csoport-vezető a parányi Irodában ideges kézmozdulattal lökte vissza a telefonkagylót a készülék villájára. O azon-ban nem a munka elkészül-te miatt volt izgatott. Már két ízben is hiába próbált telefonálni — a készülék „foglaltat" jelzett. Türel-metlen, segélytkérő pillan-tással nézett körül. Letörölte izzadt homlokát, vári né-hány percet, aztán ismét kí-sérletezett

— Na látod. Most meg az a baj, hogy meleg van. Ed-dig azért panaszkodtunk, hogy állandóan es ik . . . — zsörtölődött az idősebb szaki, majd kiegyenesítve derekát, rágyújtott a vendégektől ka-pott cigarettára.

— Most hol vannak — kérdezte fejével a kocsi felé Intve a csoportvezető.

— Kimentek az utcára. Biztosan ott ls ezt az ,,üd-vözlégyet" osztogatják — mondta, aztán nadrágasebé-ből egy nyomdai úton előál-lított, tetszetős kivitelű fü-zetet húzott elő és a cs® portvezetőhek nyújtotta.

— Olvasd csak! Ez épp neked való! — tette hozzá csipkelődő, kissé gunyoros hangon.

Vallásos mázzal

Diszkrét módon

— Na végre! — sóhajtott fel megnyugodva.

— Halló! Fő-kapitányság? Kérem, egy ér-dekes, vagy talán Inkább font® bejelentést szeretnék tennL. . Igen, várok. . .

A másodpercek most kl® aé hosszúnak tűntek, de nyu-galma láthatóan visszatért.

— Halló . . . Itt Sz. István csoportvezető beszól az Autó-trtJaVftó Vállalattól. Kót amerikai állampolgár van nálunk. Gépkocsijuk elrom-lott, nem tudnak tovább menni . . . Hogy miben 1® hetnek önök segítségükre? Mindjárt erre is rátérek. Az amerikai turisták, akik tud-nak magyarul, egyáltalán nem tudnak, vagy talán nem akarnak beszólni, Igen disz-kréten különböző magyar nyelvű brosúrákat osztogat-nak dolgozóinknak. Gondol-tam, hogy ez érdekli önö-ket . . . Csak belelapozgat-tam, de nekem egyáltalán nem tetszik. Kérem, siesse-n e k . . . A viszontlátásra! — tette helyére a kagylót. Vlsz-szasietelt a gépkocsihoz. Franclakulesot vett kezébe, aztán odaszólt az egyik mun-káshoz:

— Csak nyugt, Feri bácsi, Nem kell úgy kapkodni, úgyis elég melegünk van.

A csoportve-zető kezébe vette a brosú-rát, találomra

belelapozott és félhangMan olvnsnl kezdte: „Nincs más törvény, csak az Istené. Pré-dikáljuk és tanítsunk egy-ségben . . . A legjobb mód-szer az Ige hirdetésére az, ha az embereket közvetlenül a lakásukon látogatjuk meg... Számolni kell a sátánnal. . . Sok ellenállással találko-zunk, különösen a keleti tömb országaiban . .

— Na. mit saólsz a szeht-malftszthoz? — szakította félbe az idősebbik, kissé in* gerült hangon. — A szöveg egyértelmű célzásai világ® sak. Azt hiszem, eziek az amerikaiak vagy civilbe öl-tözött Jezsuiták, vagy vala-miféle szektához tartozók.

— Lehet — válaszolta tár-sa. — Akármi félék is, az a tény, hogy amit csinálnak, nem egyéb, mint a társadal-mi rendszerünkkel szembeni propaganda, amely arra irá-nyul, nogy az emberek fejé-ben zavart keltsen. Éleszt-gesse a rendszerrel szembe-ni ellenállás szellemét. Ez-úttal vallás® mázzal von-ták be a mérget . . .

—* Tenni kéne valamit. Ezt mégsem lehet eltűrni — vélte az öreg szaki, s vá-rakozva tekintett csoportve-zetőjére.

— Nyugalom, Feri bácsi, én már értesítettem az 111® (ékeseket. Sőt, úgy látom, már Jönnek is — mutatott a kapun begördülő Pobj® dára. Sietős léptekkel már indult ls a kocsi felé.

a köésimwók vettek keze-lésbe. Néhány szót váltottak az egyik szerelővel és meg-indullak az Iroda felé. Egyi-kük fölényes mosollyal meg-veregette az egyik kocsim® só vállát, majd átnyújtott neki egy csomag amerikai cigarettát és néhány brosú-rát.

Az irodában azonban egy-szeriben arcukra fagyott a nyájas moeoly, mihelyt az egyik nyomozó angol nyel-ven közölte Velük, hogy úti-okmányukat és gépkocsiju-kat átvizsgálják. Készség® sen, bár nem nagy lelkes® déssel engedelmeskedtek. Mindketten átadták útleve-lüket. A hivatalos bejegyzé-sekből kiderült, hogy csak néhány napra látogattak Magyarországra. Ezt meg-előzően Csehszlovákiában jártak és Ausztrián keresz-tül érkeztek Budapestre.

A gépkocsi átkutatása sem tartott hosszú ideig. A nyo-mozók gyakorlott mozdula-tokkal végezték munkáju-kat, látszott, nem először csinálják. A gépkörei es® magtartójában kiképzett rej-tekhelyről csakhamar előke-rültek a különböző förmájü ós nagyságú, színes fedölapú brosúrák.

A pöruljárt amerikai „tu-risták" falfehéren álltak a kíváncsiskodók gyűrűjében.

— Ki hitte volna, hogy ezek „misszionáriusok?" — jegyezte meg valaki gúnyo-san.

Pedig valóban misszioná-rius volt a két amerikai tu-rista — a „fellazítás" politi-kájának misszionáriusa!

Dr. K. T.

Békés István

RÚZSA S Á N D O R a M H t u i / w i l á a U * IMII KI Itll IIIIII IMI II IMII IIIII1I MMIIIMIMIIMI 8 V VI.

A XIX. század utolsó n® gyedében a betyárok kikop-tak a ponyváról. A kilenc-venes évek végén azonban két szegedi nyotndászkiadó-nál néhány eleven nyelven, művészi jellemzéssel írt el-beszéléskötet jelent meg Ró-zsa Sándorról és az alföldi betyárvllágról. A szerzők a ponyvához való rokonítástól tnttva, alighanem restellet-ték a lémét, erre vall, hogy Békefi Antal jónevü szegedi hírlapíró, „Rio" álnéven jegyzi „Betyárok. Történetek az alföldi rablóvilágból gróf Ráday korában" című, Gön-czi Józsefnél, 1097-ben és „Egy vitéz csendörtlszt, Klemm Jusztin életéből" cí-men Engel Lajosnál, ugyan-ezen időtájt kiadott műveit. Ugyancsak „Rio" a szignója „Sötét idők. Történetek a szegedi rablóvllágbót Ráday gróf korában. — Rózsa Sán-dor és bűntársai Ráday gróf ítélőszéke előtt a szegedi várban. 44 elítélt betyár arc-képével" Című változatnak, amelyet Békefi Antal Pal® tás FaUsztln társaságában írt Engel Laj® kiadóválla-lata számára. Teljes névt® lenségbe burkolózik Tömör-kény tstván, az Engel Lajos sajtójáról lB98-ban kikerült „Betyárlegendák" szerzője, mintha szégyenkeznék, hogy tollát a szegedi betydrvilég eseményeinek és alakjainak feltámasztására szánta fel.

Holott ezeknek a valóság-elemekre és nzóhagyomá-nyokra épült karcolatoknak irodalmi szintje elkülönül a betyártémát sokáig kisajá-tító pohyvafüzetektől. Lehet, hogy a két szegedi nyom-dász a régebbi betyárponyva anyagi sikerén felbuzdulva serkentette a helyt tollfor-gatókat efféle művek írá-sára. A nyomdászok Is, a szerzők is szegedi betyárok-ról mesélő néplratot akar-tak készíteni. De ha ketten akarják ugyanazt: nem ugyanaz. A kiadók nyilván ponyvára gondoltak, ám a megvalósításban a ponyvá-ból nagy részében mara-dandó értékű, népies iroda-lom lett.

A művek edeményes-ka* lahdos, Illetve elemző-meg-elevenítő jellegét a szerzők különböző alkotói intenzitá-sa szabta meg. Békefi An-tal (és Palotás Fausztin) a betyár—zsandár összetűzések-ben — a betyárok trónt meg-

Egy szakma helyet keres

nyilvánuló rokonszenv elle-nére — hajlamos az egyen-lősdire. A kaland: kaiand. Ezekben az elbeszélésekben az eszközeiben nem váloga-tós, sőt mondhatnók: perfid „vitéz csendőrtiszt, Klemm Jusztin" meslerdetektív-előddé Válik, Rádavék ke-gyetlen vallatótrükkjei ny® mozóbravűrrá alakulnak. Vi-szont Tömörkény gazdag realizmussal formált törté-netei, a ponyva érzelgős ha-tásvadászatával szemben, a betyárság megújult művészi ábrázolását teremtik meg irodalmunkba. E művek leg-emberibb mozzanataikkal a betyáréletet később irodalmi remekekben feltámasztó Mó-ra Ferencig, Krúdy Gyuláig, Móricz Zsigmondig ágaznak el. Felkorbácsoló izgalmaik-kal azonban a XX. század elején ismét életre kelő be-tyárponyvék szerzőinek táp-talajt is nyújtanak.

A hazai társadalomban ez Idő tájt keletkezett mozgá-sok ugyanis Ismét aktuális-sá tették a betyárok ereden-dő rebelltóját, nacionalista agltáclóra felhasználható né-pi ségét. De a betyárponyva kiadói arra is rájöttek, hogy Rózsa Sándor-féle szegény-legények nevével fémjelzett rémregények sikereoen ki-elégítik a megduzzadt olva-sói középrétegek kalandigé-nyét, s szinte egyenrangú versenytársai a hazai piacra betörő idegen detektívregé-nyeknek.

A betyörponyva századfor-dulói fellendülése pontosan egybeesik a nemzeti ellen-zékiség fellobbanösának év-tizedével, amely az erősza-kos Bánffy-érától a koalí-cióig terjed. A kusza szemlé-letű betyárponyvákban száj-tépő honfibú, sújtás® népi-esség keveredett némi óva-t® antikapitalizmussal és mérhetetlen sok kalanddal. Közírók, népművelők, Iro-dalmárok szennylratnak. ár-talmas maszlagnak nevezték a Rózsa Sándor és társai nevével jelzett tarknfedelü ponyvafüzeteket, amelyeknek újabb meg újabb sok ezres kiadásokban szaporodó pél-dányait nemcsak a tanulat-lan, alacsonyabb műveltségű falusi-külvárost nép forgatta ronggyá, de — mi tűrés-ta-gadás — azok az én hemz® dékembell dlákfiúknak, ser-dülő értelmiségieknek ls kedvenc pad alatti olvasmá-nyai voltak. . .

E korszak Rózsa Sándor oonyvafüzetei — mint álta-lában a XX. századbeli be-tyárponyvák — prózában készültek. Híg szóáradatu-

Gyakorlftttsl rendelkező

statikus mérnököt

k é m ü n k . Fizetés mexexye -z é i szerint . Pos ta f iók 1.

xS. Itt

Cigaretta és brosúra

A gépkocsi-ból kiszálló nyomozók k® zet ráztak a

csoportvezetővel és az iro-dába mentek. Altg csukódott be az Iroda ajtaja mögöt-tük, amikor a két amerikai turista ls visszaérkezett. Elé-gedett pillantást vetettek "ónkocsltokra, amelvet már

Lassan hűvösre fordul az idő, az emberek gondólnak már a télre is., Ilyenkor kezdődik a Szegedi Szűcs-ipari Ktsz-nél a főszezon. A szövetkezet Jól dolgozik, tavaly télen is sok — kö-zel háromezer — szegedi Járt olyan kabátban, m® lyet a szövetkezeti szűcsök készítettek vagy javítottak. S hogy Idén is igen sokan dolgoztatnak velük, arról bárkit meggyőzhet a bunda-és bőrkabáthalmaz, amellyel a szezon máris telezsúfolta a javító-szolgáltató részleg helyiségeit A Kossuth La-j® sugárúti részlegnél kü-lönösen nehéz a helyzet. Nemcsak dolgozni, majd-hogynem lélegzeni is kevés a hely a „bundákkal bé-lelt" szobában.

— Mind nehezebb a vá-rás — mondják a vezetők és a mesterek. Hosszú ideje kérnek eredménytelenül új, korszerű üzlethelyiséget.

Nagy könnyebbség volna, ha a felvételt-kiadást ott b® nyolíthatnák le. Arról nem is beszélve, milyen nagy szükség lenne egy kirakat-ra, ahol készítményeiket közszemlére tehetnék, job-ban megismertethetnék a lakossággal.

Az igény jogosságához nem fér kétség. Rendelés® kel felvenni, készmunkát kiadni, raktározni, dolgozni, ennyi minden még jókora teremben is nehezen fér össze. Ilyen apró területen meg majdnem „mutatvány" már. hogy a szűcsmunkák ennek ellenére Jók, hogy „mégis bunda a bunda", amit készítenek. De ahhoz, hogy munkájuk eredménye-sebb legyen az eddiginél, hogy tovább fejlődhessen a szövetkezet, meg kellene már végre hallgatni száz-szor elhangzott kérésüket

S. M.

kon már alig érződik a nép-dal, a népballada forrása, a históriások kántáló komoly-kodésát is nyelvileg fegyel-mezetlen. álnépi kedélyes-kedés váltja fel.

Az elsőnek ismert XX. századbeli Rózsa Sándor-ponyva: „Rózsa Sándor, igaz történetek az alföldi betyár életéből" — a betyáriroda-lom szegedi kiadójánál, Gön-czi Józsefnél jelent meg 1602-ben. A könyvecske ál-talában tiszt® szempontú, ártalmas hazugságokat le-leplező, s kevésbé ártalma-sakat regélő kompilácló. A jó tollú, s nyilván álnevű szerző: gróf Rádai Béla munkájának több fejezete azonban nem a betyárvteér históriáját tárgyalja.

Légből kapott, gyermeteg mesét mond el „Rózsa Sán-dor a szabadságharcban" címmel a Bucsánszky Ala-jos utóda, Rózsa Kálmán és neje kiadásában, 1904-ben napvilágot látott füzet, amelynek Króhikés álnevű szerzőjében az. 1918. évi for-radalom földmívelésügyi miniszterét, Búza Barnát Is-merte fel a filológia. Biró Albert pesti ponyvakiadó 1905-től 1913-ig szinte éven-te újra kinyomatta bizony® Kubán Endre regényre his-tóriáját: „Rózsa Sándor, a magyar alföld leghíresebb betyárja" cím alatt. Három legjelentősebb fővár®i konkurren.se közül Bálint Laj®: „Rózsa Sándor, a hí-res alföldi haramiavezc-élete és Vakmerő kaland-jai" címen Reim Laj® férc-mű vérei — Elsiet- G.: „Ró-zsa Sándor, az alföldi ha-ramia" címen Borosa Dá-nlel zagyvalékával — Ehren-fel Testvérek: „Rózsa Sán-dor, a puszták királya" dí-szes titulussal Kobz® ne-vű szerzőjének mindenfe-lől Összelopkodott tákolmá-nyával veszt fel a versenyt a jól fizető téma kiaknázá-sában. A nevezet® Méhner Vilmos-féle Könyvkiadó-hivatal Brankovi® György nevű szerzője: „Rózsa Sán-dor, a szabadságharc egyik hőse'' címet adja minden eddigi Rózsa Sáhdor-kalan-dot, -történetet és-regét egy-beötvöző ponyvakön yvecs-kéjének, R ember legyen a talpán, aki, miután végig-rágta magát a Sándorunk-ról szóié ponyvairatokon, valamenyire is meg tudja különböztetni a történelmi tényeket a merőben Izgalmi arn-agnak szánt vagy ak-tuális politikai célzattal be-iktatott koholmányoktól.

(Befejező rész következik.)

Értesítjük kedves vendégeinket, hogy 1965. szeptem-ber 20-tól

féri:- és noi gőzosztályunk mindkét oldalon ü z e m e l .

Szegedi Fürdők és Hőforrás V. x K. 410.

Értesítjük kedves Vendégeinket, hogy az

átépítés miatt szünetelő takaréktár utcai üzlet férfi részlege a Dugonics té-ren, női résztege 13-as számú üzletünkben, a Bizo-mányi Áruházzal szemben, kozmetikája pedig a Kos-suth Lajos sugárút 18. szám alatt — megyeházával szemben —

működik A tanműhely Sziliért sgt. 43. szám alá költözött

Fodrász Ktsz x S. 103 593

; r ó H ! f 3 L l f i l , j ^ j ^ w w w i ^ t r r y . u " » T V

CIKKEK VASARA s z e p t e m b e r 2 G - t ó ! o k t ó b e r 3 - i g

az árusításra kS;eI5!t áruházakban é s boltokban 4 DÉL-MAGTARORSZAG Vasárnap, 1965. szept. 19.