Rovarok világa

1-11.színes diapozitívek

OsszeáII ította : dr. Vízy Istvánné

Szerkesztette: Ruzicska Józsefné

Magyar Diafilmgyártó Vállalat

Budapest, 1977

Diafilm hny. 7234 - 500 pld,

1. rész

A tengerben élő gazdag állatvilágot bemutató diafilmután most a rovarokkal ismertetjük meg a nézőt.

A rovarok változatos világa a ma élő állatfajoknakmintegy háromnegyed részét alkotja.

Bár közvetlen környezetünkben is rengeteg rovarfaj él,nagyon kevéssé ismerjük őket, s' főként kedvezőtlen oldal-ról. Pedig érdekes életmódjuk, hallatlan formagazdagsá-guk bámulatra méltó.

Erről az érdekes világról szeretnénk, a rendszertan tu-dományának keretében, rövid áttekintést nyújta ni. Azok-nál, akik .Jrtóznck" a "bogaraktóI", az elsősorban szépés nagyon érdekes rovarfajok bemutatásával kívánjuk aviszolygást érdeklődéssé átvá Itoztatni.

A rovarok szelvényekből felépülő teste három fő részretagolódik: fejre, torra és potrohra. A fejen a csápokat,amelyek érzékszervek, a szemeket, és a szájszerveket, atoron a két pár szárnyat és a három pár ízelt lábat fi-gyelhetjük meg. A belső szervek többsége a potrohbanvan.

A rovarok kétivarúak, többnyire külső jegyek alapján isjól elkülöníthetjük a hímeket és nőstényeket.

Egyedfejlődésük általában átalakulással történik.

1. A pusztai szitakötők (Sympetrum pedemontanum) egyfaját látjuk, amely Észak-Amerikától, Azsián keresztülegész Európában elterjedt. Nyár végén gyakran meg-figyelhetjük őket, amikor a pusztai növények virágoz-nak. A szita kötők a síkszárnyú rovarok közé tartoznak.Jellemző sajátságuk a viszonylag nagy, gömbölydedfej, a hatalmas szemek, a rágó szájszerv. A közelazonos nagyságú, két pár szárny üvegszerűen áttetszőés kitinerekkel gazdagon hálózott (régebben recés-szárnyúaknak nevezték őket). Rendkívül jó repülők,

3

zsákmányukat is a levegőben kapják el. Szaporodá-suk a vízhez kötött, a petekből kifejlődő lárvák víziélőlények, veszedl:dmés- ragadozÓk.

2. A sás~áI(J an. egyeriessiór'nyú rovarók. Kéf pár szár-nyuk közül az első perqornenszerű, kemény, hosszúkésalakú. A mósodfk áttetsző, hÓrfyós szárny. A szárnyaknyugalmi helyzetben ősszecsukvo, a testtel pőrhuzorbos(egyenes) síkként helyezkednek el. Csepjuk rövid, so-ha nem haladja meg a test hossz feléf. Jellemző, hogya harmadík pár fcSbuk erőteljesen fejlett uqrólébbéalakult. NÖvényevŐ rovarok.képünk egy Dél-Amerlk615an élŐ trójnisí sáskát (Tra-sVcleres leprosus] rnutot be.

3. A sáskák szérnvc jÓl fejfett. A vándórsdskik (képiJnk)kepesek egy teljes napon kereszfül (akár joö km-t is)repüln]. Az elülső pár szárny az oklívobb, gyorsábbrnozqó sú, a hátulsÓ csak segíti a repülést, a test sú-Iyét hordja.

4. A sáskák kivétel nélKül növ~nyekkel táplálkozriak.Rajokban vándórofnak, A rojok rovorszámo változó.gyakoriak a közepes - '700-2 ööo rnilllő -. tie előfor-dul az óriási - 35 milliárd rovarból álló - sáskahadis, Elképzelhető pusztításuk nagy mértéke. ha egy kő-zepes nagyságú raj. drnély kifejlett éllotokbé! áll.élete folyamán 40 Mo tonnányi n6vénytőmeg elpusz-títására képes.

5. A s6skák nősfényeinek nincsen tojócsőve, hanem ivarinyúlváriyaik alakUtnák fúrókoszorúvő, amely segitségé-vei a megnyúlt potroh mélven bedolqozzo magát atclcjbo, míkilzberi eredeti hosszdhaR tőbbsz8r6sérenyúlhal. A petéket ily médort 3-10 cm mélységbe rak-jd a nőstény.

A sáskák embrionális fejlődésének időtartama nagy-mértékben függ a hőmérséklettől és a páratartalom-tél. A trópusi fajok, így a vándorsáskák is a hosszúszáraz időszakot pete alakban vészelik áto A lárvák ameleg, esős napokat követően kelnek ki. Testüket mégvékony kitinhártya borítja, (amely akadályozza a vég-tagok szabad mozgását), ezért - mint a képen islátható - a kis sáskák féreg szerű állatoknak hatnak.

6. A petéből kibújt lárva alakja tesfelépítését tekintvemeglepően hasonlít a kifejlett rovarra. A sáskák lár-vakori fejlődésük folyamán ötször-hatszor vedlenek.Minden ved!és után a lárva előző testhosszának egy-negyedéveI növekszik, és egyre jobban hasonlít a ki-fejlett rovarhoz.

7. A sáskák vedlésekor a bőr az előtoron reped fel, majda hátoldalon végig felnyílik. Ez a folyamat úgy zajlik,hogya rovar levegőt nyel, és így testének térfogatátmegnövelve "Ierepeszti" magáról a régi kültakarót.

8. A képen látható bolsáska (Diapheromera femorata)Amerikában őshonos. Teste szalmaszálhoz vagy bothozhasonló alakú, lábaik rendkívül vékonyak, szárnyuknincs. Nagyságuk elérheti a 30 cm-t is. Testük alakjaés színe környezetükben jól rejti őket. Növényevő, éj-szakai állatok. Allatkertünk rovarházában is meg-figyelhetők.

9. A csótányok a ma élő rovarok legősibb képviselői. Sokfajuk ismeretes. Legtöbb Dél-Amerikában fordul elő.Testük lapos és ovális alakú. Többnyire koro hajnal-ban és este láthatók, amint táplálék után kutatnak.Mindenevők. A hazánkban közismert faj a konyhaicsótány, régebben pékségekben volt gyakori, a kedve-ző hőmérséklet és bőséges táplálék következtében.

5

Napjainkban azonban a távfűtéses lakótelepi lakások-ban, irodaházakban is "tert hódított" és írtá sa komolygondot okoz.A képen az amerikai csótány (Perlplonetc americana)látható.

10. A fogólóbúák jellegzetes tagja ez imádkozó sáska(Montis religiosa). Karcsú, kissé lapított teste elérhetia 16 cm-es hosszúságot is. Fejük kicsi, szabadon rnoz-gatható, ez is ragadozó életmódra utal, hasonlóan el-ső pár lábuk, amely bicskaszerűen behajlítható fogó-készülék. Rovarokkal tőplólkoznok.A poloskák teste többnyire lapított, alakja ovális. A"poloska" szó kellemetlen gondolatokat ébreszt a vá-rosi emberben. Pedig a rend tagjainak többségét egé-szen más életmód jellemzi. Táplálékul növényi ned-veket szívogatnak. Színük leggyakrabban fekete, bar-na és zöld. Könnyén felismerhetők érdekes szájszer-vükről, a szlpókóról, amely nyugalmi állapotban az ál-lat hasi oldalán, egy borózdóbon helyezkedik el.

11. A rablópoloskák (Reduvlldce) teste megnyúlt. Nagy-ságuk cm-nyi. Első pár lábuk fogólábbá alakult, mely-lyel a nála sokkal nagyobb termetű revoreket is ké-pesek elkapni, tehót ezek a poloskák ragadozók.

12. A búvórpoloskák (Corixldde) 611ó- és folyóvizekben for-dulnak elő, külőnösen ott, ahol gazdag a növényzet.Igen jó úszók. Háttal léfelé úsznak. Ezzel függ össze,hogy hátoldaluk széles, testük lapos, harmadik párlábuk jól fejlett, lapított és serteszerű úszószőrök bo-rítják. Ha at 6szás sebesséqét kellőképpen megnö-velik, áttörhetik a vít. felszínét és a levegőbe emel-kedhetnek. itt pontosan olyan jól mozognak, mint avízben. Alkonyatkor gyakoriak a vizek felett.

13. A növényi tetvek rendszertani egységébe tartoznak akabócák. Valódi szórozföldl rovarok, jó ugrók és jó

6

repülők, Testalekelés ;szempontjából érdekes forma-,gazdagság Jellemzi őket.:A ·.képen· Dél-Amerika trópusi vidékein élő púpos ka--béco (Heteretonus) faj látható.

14. A bogarak az állatvilág fajokban leggazdagabb cso-portja. A Földön mindenütt előfordulnak. Testüket ke-mény kitinpáncél védi. Két pár szárnyuk közül az elsőkitines, .qz ún. fedőszórny. Pihenő helyzetben ez .clott"össz,ehajtogatva" helyezkedik el akitinerekkel át megát szőtt ,h6~tyás szárny. Szájszerveik mindig rágók.A képen látható ~qb(abló (Colosomo sycophantci) ha-.zúnkbon ls, ismert futóbogár. Igen hasznos rovarfaj.Hosszú lábaival fürgén mozog a fákon és bokrokon,hernyók és bábok után kutatva. Egy-€gy bogár 2-3éves élettartama alatt megközelítően 1000 hernyótpusztít el.

15. A temetőbogarak nevüket onnan kapták, hogy aprómadarak, emlősök, csigák 'lagy .rovorok tetemeit el-földelik. Bár a dögtemetés relsődleqesen a rovarokivadékgondozásával függ .őssze, 'mégis ,nagy jelentő-ségű az erdő tisztaságónakfenntartása -szempontjából.A boqorck a .teternet ,10, sőt 60 ..ern-es mélységbe isképesek .elásni. ,A .petéket .0 ,nőstény kis földlebdák-.bcn a .tetern .körül ihelvezl el.,A .képen két közönséges temetőbogár (Necrophorusvespillo) vakondok tetemét hantolja el.

16. A kedvelt szentjánosbogarak többsége a trópusokonél. Jellemző fénykibocsátó képességük. Többnyire pot-rohuk hasi oldalán helyezkednek el a világító foltokvagy csíkok, amelyek sejtjeiben kémiai átalakulás foly-tán fénysugárzás jön létre. Világító képességüknek aszaporodásban, a különböző nemű állatok egy.másratalólásában van jelentősége. Észak-Amerikában élőszentjánosbogár: Pholinus pyralis.

7

17. A katicabogaraknak mintegy 4000 faja ismert a Föl-dön. Közkedvelt rovarok és ez nemcsak kedves meg-jelenésükkel magyarázható, hanem azzal, hogy minda bogarak, mind lárváik pajzstetveket és levéltetveketpusztítanak. A katicabogarak a biológiai védekezéskiemelkedő példái. Túlnyomó többségük tarka, pettyes,a bemutatott faj éppen az egyik kivétel.

18. A legtöbb díszbogár a trópusokon él, Feltűnő, ragyo-gó színük optikai jelenségen alapul. A bogarak felü-letét ugyanis vékony, hártyaszerű, színtelen réteg bo-rítja, erről a fénysugarak beesési szögétől függőencsodálatos fémes színek verődnek vissza. A díszboga-rak lárvái fákban élnek, de a bemutatott faj (Bup-restis aurulenta) esetében ez nem jelent károkat, mi-vel ennek lárvái facsonkokban vagy sérült fákban for-dulnak elő.

9. Dél-Európában és hazánkban is él a kőrisbogár (Lyttavesicatoria). A megközelítően 2 cm-es nagyságú fé-meszöld rovar olykor a környezeti tényezők kedvezővolta miatt nagy tömegben jelenik meg. Ilyenkor bi-zonyos növények (pl. Spanyolországban az olajfaültet-vények) pusztításával nagy károkat okoz. A rovarokvérében lévő hatóanyagot (chantaridin) a gyógyászat-ban hólyaghúzó és vizelethajtó szerként alkalmazzák.

20. Közép- és Dél-Európában elterjedt a közismert szar-vasbogár (Lucanus cervus). A hímek jól felismerhetőkkülönösen fejlett rágóik miatt, ezek azonban már el-vesztették eredeti jelentőségüket - a táplálék megra-gadását, rágását - és csupán díszei a bogárnak.

21. Észak-Amerikai galacsinhajtó vagy ganéjtúró bogár.Ezek a rovarok patások trágyájából golyókat gyúrnak,melyeket maguk vagy utódaik táplálására használnak.

8

A megfelelő nagyságú trágyadarabot gömböcskévégyúrják, majd lábaikkal a kívánt helyre görgetik éselássák. Szaporodáskor a nőstény az elásott golyótkörte alakúvá formálja, a keskenyebb részbe kis kam-rát váj és belehelyez egy petét. Egy-egy nőstény 3-6ilyen körtét készíthet.

22. A hártyásszárnyú rovarok, az állatvilág népes csoport-ját alkotják. Testük általában karcsú ("darázsderék"),szőrökkel borított. Két pár szárnyuk jól fejlett, átlát-szó. A rovarrend innen kapta nevét.A sok faj közül a darazsakat emeljük ki, hiszen ezekközött több az "ismerős", mint például a házak pad-lásán társasan élő francia darázs, mely lépekből állófészkét a cserepek aljára ragasztja.Kevéssé ismert, de annál érdekesebb a képen láthatógömböcdarázs (Eumenes). Ez a rovar ivadékai számá-ra épített művészi agyagedénykéiről nevezetes. A da-rázs a megfelelő talajra vizet öklendez, a képlékenytalaj részecskékből rágói és lábai segítségével göm-böcskéket formál, majd ezekből építi fel a k,öcsögalakú, mogyorónyi bölcsőket. Az anyadarázs a bölcsők(fészkek) mindegyikére fonáion egy-egy petét függeszt,az edényeket megtölti elbódított hernyókkal (ez lesza kikelt lárvák tápláléka), majd egy agyaggömböcs-kévei lezárja a nyílásukat. A képen látható rovar ép-pen befejez egy edénykét.

23. A kabócavadász (Sphecius speclosus), az ismert da-razsak távolabbi rokona. Az egyik legnagyobb testűhártyásszárnyú rovar (teste 4-5 cm nagyságú is lehet).A kifejlett állat virágok nektárjával táplálkozik. Ivadé-kai számára azonban különböző rovarokba, pl. kcbő-cákba, fullánkjával bénító mérget fecskendez, majd atehetetlen rovarokat a fészekbe hurcolja. Érdekesség,hogyabefecskendezett méreganyag nem öli meg az

9

,~~dozatot, honern életfolyamatait rendkívül lelassítja.Igy czielejtett zsákmány akár egy hónapig -Is életbenmarad,' sa kikelő utódoknak ••friss" táplálékúl szolgál,

24. A legyek. a rovarok rendszerében a kétszárnyúak .cso-portjába tartoznak. Jellemző sajátságuk, hogy csak oz

_első pár szárnyuk jól fejlett, a második csupán pará-nyi nyeles. képződmény. Ennek ellenére a kétszárnyú

.rovarok általában, s ezen belül a legyek is kitűnő re-pülők. A' jól ismert és közkedveltnek igazán nemmond ható házi légyen kívül számtalan igen érdekes

-foj tartozik ebbe a rendszertani kategóriába. Nézzünkezek közül eqyet:Á házi légy' közeli rokona a. képen látható fémeszöldaranylégy. (lucilia). Mindenhol előfordul, ahol bom-[ósbcn lévő fehérjetartalmú anyagokra lel, mert pe-téit ebbe rakja.

II. rész

A lepkék feltűnően szép, színes rovarok. Szépségük ésgya~ran egészen különleqes életmódjuk miatt már régóta,felkeltették az emberek figyelmét. A közismert selyem lep-két - melynek szövedékéből készül a ma is igen drágaanya.g, a hernyóselyem például már ldőszómítósunkelőtt 2,5 ezer évvel ismerték és tenyésztették Klnóbon.

E különös rovarok igen nagy számban élnek a' Földön.1V19 ,!l19.r több mint 100000 lepkefajt tartanak .nyilvón.Vennek közöttük csodálatosak, érdekesek r- a következők-ben .ezeket szeretnénk elsősorban bemutatni - és vannakhasznosak, illetve károsak, mint az amerikai szövőlepkevagy a molylepkék. Ki is hinné, hogy ez utóbbiakból csakhozónkbcn 1800 faj ismert.

1. A lepkék testének felépítése jellegzetes:Két pár, háromszög alakú szárnyukat pikkelyek borít-

ják, jellegzetes szájszervük o pödörnyelv, amellyel ovirágok nektárját szívogatják.Egyedfejlődésük igen érdekes. A nőstény által lerakottpetékből o lárvák (közismert néven hernyók) bújnakki, és nyomban tóplálkozni kezdenek, annak o növény-nek o részeivel (általában leveleivel). amelyen nap-világot láttok. Az állandó növekedés, táplálkozás kö-vetkeztében gyorsan fejlődnek s közben többszörvedlenek.A lárvák élettartama különböző, hetek, hónapok, rit-kán egy év is lehet. A hernyók o teljes fejlettséget el-érve szövőmirigyeikből szövedéket készítenek magukköré, azaz bebábozódnak. A bábon belül alapvető vál-tozások zajlanak, melyek eredményeként a hernyó át-alakul lepkévé.

2. A pávaszemes szövőlepkék oz egész világon elterjed-tek. Tekintélyes méret és a szárnyakon jól megfigyel-hető szemfoltok jellemzik. Szinte kivétel nélkül éjsza-kai állatok, alkonyatkor már láthatjuk őket. Ez a faj(Automeris io) Észak- és Kelet-Amerika trópusi vidé-kein él. A lepke mellett az éppen kibújt hernyókat látjukamint első táplálékként o peteburkat falják fel, csakez után kezdik a növény leveleit rágni.

3. A kaliforniai pávaszemes. szövő (Calosaturnia mendo-eine) petétit akikelő hernyók táplálkozási igényénekmegfelelő növényre rakjo.

4. A képen látható (Telea polyphemus) és még néhány,ugyancsak Észak-Amerikában élő pávaszemes szövőmásodik pár szárnyán hatalmas, részben lilás, részbenáttetsző szemfolt van. Veszélyesetén o lepke hirtelenmozdulattal megmutatja ezeket, s így riasztja el tó-tnadóit.

11

5. A hold-pávaszem (Actias luna) és szemfoltjának ki-nagyított képe. Észak-Amerikában él, Figyelemre méltókáprázatos színe és különleges alakja.

6. A hold-pávaszem himjeit hatalmas, tollozott csápokjellemzik. Ezek kitűnően fejlett szaglószervek, amelyek-nek segítségével a nőstényekre jellemző illatot igennagy távolságokról is képesek érzékelni.

7. Alig emlékeztetnek a mindenki által jól ismert lepkék-re, ezért is érdekesek az üvegszárnyú lepkék. Az elsőpár szárnyon átlátszó, ablakszerű foltokat figyelhetünkmeg, innen ered az elnevezés. Szárnyaik csak gyen-gén pikkelyezettek.A képen az Európában és Ázsiában elterjedt darázs-lepkét (Aegeria apiformis) látjuk: nagyon hasonlít análunk is igen gyakori lódarázshoz. Az üvegszárnyúlepkékre általában jellemző a hártyásszárnyú rovarok-kai való hasonlóság.

8. A pÚpOSSZÖIIŐlepkék erdőlakók, jól alkalmazkodnakkörnyezetükhöz. Ez a képesség különösen szembeötlőés érdekes hernyóiknál, melyek alakja sokszor bizarr,sőt meghökkentő. A képen egy púposszövő (Notodon-ta ~,tragula) hernyóját látjuk jellegzetes "védőállás-ban .

9. A közönséges medvelepke (Arctia caja) Eszak-Ameri-kában, Ázsiában és Európában gyakori. Napközbenkökény, szeder és egyéb lágy szárú növények leveleinüldögél, éjszaka repül. Hazánkban májustói augusz-tusig figyelhető meg.

10. Észak-Amerikában honos medvelepke (Isia isabellea)nyugalmi állapotban. A medvelepkék elnevezésüketvaskos testű, sűrű szőrzettel borított hernyóikról kap-ták. A legtöbb közülük nappal repül. Szárnyuk élénk

12

sziriű, kűl'önösén a vörös, fekete és sorga színek azuralkodók.

ll. Az ól~csün9őlepkék is re'gin~ább a trópusokerr terjed-tek eL Csak, hasonlősóqot rnutotnok, ele rokonságbannincsenek {j csűngőlepké'kke'f. Mindkét pár szárnyukkicsi, keskeny. Gyakran színpompásak. Nappali lepkék,kedvelik a vifÓ<gó'kcH.A képen bemutotott foj (Ctenucho ~irgil1ica} Észok-Amerika keleti részén gyokori.

12. At al-csültgétlé~kék (Syntornido e) kédvelik d nopfényt,napos Időberr virágo'k közőtt figyerhetők meg. Sok kö-;jöttűk at utónzó, ún. tnimikrí ólok, leginkább hór-fyásszdrriyúdk, ezekerr belűl ís d darozsok olokját, szí-nezetét veszik fel, ezzel tévesztik meg ellenséqeiket.

J. A képert láthotó foJ (Coremoturo chrysogostro),ug'yonc:sdk ddrczsokro emlékeztet.

13. A gyapjaslepkék (IZ egész Földön megtolálhatók. Kü-lőnősen j61 ismertek hernvóik kártékonyságáról. A lep-kék a virágók nektórjót nyalogatják, s ezzel az em-ber szempontjóból hasznot is hajtanak, hiszen miköz-ben táplálkoznak előseqltlk a virágok beporzását. Alepkék petéiből kikelő hernyók azonbon kivétel riélkü!növényi részeket rágnok, emiatt többségük káros.Képünk az Orgya leucostigma hernyóját mutatja be,rnelynek testén szemölcsök soro húzódik, és ezek mln-deqvikén csillog alakbon rendezett vagyecsetszerűszőrpomocsok ülnek.

14. A lepkék fojokbdn leggozdogabb csoportját olkotjákci bagolylepkék. Első pár szárnyuk szürke vagy borno,jellegzetes rajzoloto oz ún. bogdlyrajz. A második párszárnyok mindig élénk színűek.Éjszaka repülő rovorok,_ nopközben fák törzsén, e~e-szek olott rejtőzködnek. Szárnyoikot "háztetőszerűer1" le-

13

eresztve, mint a képen is jól érzékelhető beleolvad-nak környezetükbe.

15. Az araszolók jellemző jegyei a karcsú potroh, a hosz-szú lábak, a törékeny szárnyak. Pihenő helyzetbenszárnyaikat szétterítik. A lepkék is, de különösen ahernyóik remekül alkalmazkodnak, szinte beleolvad-nak környezetükbe.Képünk egy Észak-Amerikai araszolólepkét (Lytrosiaunita rio) mutat be.

16. Az araszolólepkék hernyói nyugalmi helyzetben képe-sek tökéletesen utánozni a fa ágacskáit, amelyenélősködnek. Ilyenkor a felületes szemlélő, de oz őketpusztító madarak sem veszik észre a hernyókat.Egyébként a rendszertani egység a nevét a hernyókmozgásáról kapta. A hernyók lábai ugyanis hiányo-sak, a test elülső részén néhány pár, hátsá részéncsupán egy pár tolóláb van, a hernyó ennek megfe-lelően araszoló mozgással halad előre.

17. Szépség tekintetében a legszebb lepkefajok az urá-niclepkék körében találhatók. Sok vonatkozásban em-lékeztetnek az araszoló lepkékre, de hernyóik mozgá-sa szokványos. Az uránialepkék röpte kecses, máso-dik pár szárnyuk fecskefarkszerűen megnyúlt.A képen látható csodaszép faj Bolíviában él (Uranialeilus). -

18. Az amerikai bogáncslepke (Vanessa virginiensis) atarka lepkék családjába tartozik. Ezek a legszínpom-pásabb lepkefajok. Igen jó repülők, kora hajnaltólnapnyugtáig látogatják a virágokat, nektárt kutatvavagy társukat követve. Ez az Amerikában honos fajközeli rokona a világszerte, így hazánkban is elter-jedt Vanessa cardui fajnak.

19. A tarkalepkéket (Nymphalidae), mint már említettük,a ragyogó színek és a gazdag rajzolat jellemzi. Jó

14

r~güJők. Pihenésker szórnvuk h,el,y.zet~t Q NQp. sugá~-zdsótól függően vóltoztotják : tűző fényben teljesenösszezórják, sőt fejükkel ellenkező irányba. fordulnak.A suqórzós g,yengüJésével egyre jobba,n széttá.rjákszámyaikat. Lombos fák leveleivel. és, I.ágy szérú nö-vényekkel tóplőlkoznok, Hernyóik 9;ya,kr9,n tövisesek.L<épü~k egy Af.Iilerika trópusi vid;ékei,('1 g,~akor:i torkc-tepkét (Ancrtic orncthec) rnutct be.

20. Ennek a tarkal.epkének (Lirnenitis orchippus) érdekestulojdonsóqo, hogy, m.egJe!enésében híven utánozzo avete azonos. időszakban repülő donuiszlepkét. Igy vé-dekezik o rovorevő állatokkal szemben, mive] o da-naiszlepke kellemetlen testnedvei miatt élvezhetetlenozok számára.

21. A danaiszlepkék (a képen o Donaus plexippus) tró-pusi, szubtrópusi területeken g,yakori,ok. Társas élőlé-nyek, nagy csoportokbon röpködnek, a virágzó növé-nyek között. Testükben sűrű, sárga, kellemetlen illatúés ízű folyadék van, a.mely mególIÁQ őket o rovarokkoltáplálkozó hüllőktől és mqdaroktól. Potrohukon gyak-ron találhatók lllotmlrlqyek, o(TIel~ek o. hímek és nős-tények egymásra találását seqítik.

22. A pompás danaiszl.epke (Danous plexippus) hernyó-jánok teste síma, sáv.okkal tarkított. Rendkívül gyor-son növekszik (o), A bábbá voló alakulás előtt fel-veszi o jellegzetes bábbáváltozási heinetet (b). Fej-lődés.ének 8, nopján a bóbon mér átcsillannqk a szór-nyak rqjzolotoi (c). A kifejlődött dcncdszlepke kib.újto bábból (d).

23. Öé~-Ameriko gyönyörű lepkéi o moríék (Morphidoe).Szórnyuk fesztóvolsóqu gyokran eléri a 20 erri-t is.Nappoli lepkék. Csodálotos kék színük nem festék-anyagtól von, honem szórnypikkelyeik különleges szer-kezetéből következő fénytoni jelenség eredménye.

24. A lepkék között is a legszebbek: a pillangók (Papilio-nidae), rnelvek egy kisebb egységet alkotnak a lep-kék nagy rendszertani kategóriájában. - A nevük isigen szépen hangzik, bár amint ezt egy korabeli tör-ténet állítja Kazinczy Ferenc, a költő és nyelvújító nemállhatta a pillangó kifejezést, csak a lepkét fogadtael. A pillangó szó hallatára mint írták "elalélt". Szépforma, ragyogó színek, kecses repülés jellemzi őket.Különősen a trópusokon elterjedtek. A képen láthatófekete fecskefarkú pillangó (Papilio polyxenes) Észak-Amerikában él. Hernyója ernyősvirágzatú növényekengyakori.

25. Gyöngy-ág, rózsa ág,Hová lett a bóbitád?Három lepke, kék, zöld, sárga,Ott libbent a napsugárba.A virágot ők se szedték,Csak a szirmát érintették,Úgy sodorták az illatot,Mint egy selyem gombolyagot.lepkeülte rózsa ág,Hol a bóbitád?

Weöres SándorRománc c. verséből

Az ember érdeklődése a lepkék iránt szeretetté, sőtszenvedéllyé válhat. Gyűjtésük egy időben elterjedt volt.Ma már azonban a rovarölő szerek mind nagyobb mérvűhasználatával, hazánk szép lepkéinek sorsa veszélyben van.

Ezért remélve, hogya Kedves Nézők érdeklődését fel-keltettük a rovarvilág iránt, arra kérjük önöket; védjék alepkéket, és lehetőleg csak fényképezőgéppel "vadásszák"vagy szép könyvekben gyűjtsék őket.

- VÉGE -

16