Rózsafüzér Királynéja 44

2013 2013 2013 2013 - VII. évf. 1. VII. évf. 1. VII. évf. 1. VII. évf. 1.

(44. sz.)(44. sz.)(44. sz.)(44. sz.)

PLÉBÁNIÁNK ÉLETE

Nagyböjt

Rózsafüzér Királynéja

1146 Budapest, Thököly út 56. www.rozsafuzerkiralyneja.hu

TARTS B ŰN B Á NAT OT É S HI GG Y A Z E VAN GÉ L I U MB A N

(folyt. a köv. olda lon)

A Hit évében különösen is ak-tuális – nagyböjti programnak is – a hamvazószerdai meghí-vás, felszólítás, amikor a pap hamut hint homlokunkra. Jézus ezekkel a szavakkal kezdte nyilvános működését (Mk 1,15). A „Szent negyven napot”, a húsvét előtti nagy lelkigyakor-latot mi sem kezdhetjük más-ként! „A nagyböjti idő célja húsvét ünneplésének előkészí-tése. A nagyböjti liturgia han-golja ugyanis a húsvéti miszté-rium megünneplésére, mind a keresztségre készülőket a ke-resztény beavatás különféle fokozatai által, mind a hívőket, akik visszaemlékeznek kereszt-ségükre, és bűnbánatot tarta-nak...” (Direktórium)

2 Rózsafüzér Királynéja

BŰNBÁNAT:♦ Naponta – esti – lelkiismeretvizsgálat, bűnbánat

(ezért és ezért kérek bocsánatot Istenem...). ♦ Minden szentmise bűnbánattal kezdődik ♦ Havonkénti szentgyónás ♦ Önmegtagadás, felajánlások (vezeklés)

HINNI AZ EVANGÉLIUMBAN:

♦ Naponta olvasni ill. hallgatni és átelmélkedni az evangéliumot. ♦ Tettekre váltani: az evangélium, vagyis Jézus tanítása szerint élni!

Tegyünk konkrét elhatározásokat, célkitűzéseket magunknak. Akár a napi, vagy a vasárnapi evangéliumból (prédikációból), vagy a havi Életige életre váltásával. Ezeket vegyük elő már a reggeli imában, ezzel induljunk, aztán az esti lelkiismeretvizsgálatban tekintsük át, hogy mit sikerült megélni...

Tartalmas, sok gyümölcsöt termő „lelkigyakorlatot, szent negyven napot” kívánok!

- Károly a. -

A hit cselekedetek nélkül olyan, mint a terméketlen fa

„Az egészséges lelki élethez el kell hagynunk mind a józan ész világosságát leértékelő fideizmust, mind pedig a felszínes, pusztán moralizáló törekvé-seket” – ez az egyik meghatározó gondolata XVI. Benedek pápa idei nagy-böjti üzenetének. „Megismertük a szeretetet, amellyel Isten szeret bennünket, és hittünk ben-ne” (1Jn 4,16) – ez a címe a Szentatya nagyböjti üzenetének, amely azt az igazságot foglalja össze, amit a pápa a továbbiakban részletesen is kifejt. Egy keresztény nem azért szereti embertársát, mert általában véve jó és szo-lidáris, hanem azért, mert saját magában tapasztalta meg Krisztus szeretetét és tanúságot tesz mások előtt erről a szeretetről. XVI. Benedek a hit és a sze-retet közötti helyes kapcsolat témájára visszatérve hangsúlyozza, hogy egyik sem előrébb való a másiknál. A kérdéssel már Szent Pál is foglalko-zott, amit most a pápa aktualizál. A hit és a szeretet olyan erények, amelyek szorosan összekapcsolódnak. Félrevezető egymással szembe állítva látni őket, ahogy időnként előfordul, amikor a „szeretet” kifejezést a szolidaritás vagy egyszerűen csak a humanitárius segítség "Már nagyon vártam

XVI. Benedek pápa nagyböjti üzenetéből

3 www.rozsafuzerkiralyneja.hu

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét és ahogy a templomban vártam a mise kezdetét láttam, hogy milyen sokan jönnek a rossz idő ellenére is. Az a hozzáállás, amely bár komoly hangsúlyt fektet a hit elsőbbségére és meghatározó szerepére, ugyanakkor alulértékeli és szinte lenézi a szeretet konkrét cselekedeteit, valamint leszűkíti azt egy általános értelemben vett humanizmusra, helytelenül látja a két erény kapcsolatát. Ezzel szemben a keresztény ember, különösen akkor, ha karitatív tevékeny-séget végez, olyan személy, akit meghódított Krisztus szeretete, és ezért megnyílik embertársa konkrét szeretetigényére. XVI. Benedek egy hasonlattal él, amikor a szeretetnek ezt az egyedi minősé-gét mutatja be. A keresztény lét olyan, mint amikor folyamatosan felfelé haladunk egy hegyre, hogy találkozzunk Istennel, aztán újra leereszke-dünk, magunkkal hozva az ebből fakadó szeretetet és erőt azért, hogy test-véreinket Isten szeretetével szolgálhassuk. A példa alapján még jobban érthető, hogy a keresztény számára a legmaga-sabb értékű karitatív tevékenység magát az evangelizációt jelenti, ami Isten Szavának továbbadása. A keresztény ember, aki gyakorolja a szeretetet, tudja, hogy valójában nem saját erőfeszítései hoznak eredményt, hanem az az „üdvözítő kezdeményezés”, amely Isten kegyelméből származik. Ez utóbbi távol van attól, hogy szabadságunkat és felelősségünket korlátozza. Ehelyett inkább hitelessé teszi és a szeretettevékenység felé irányítja ezeket az egyébként is nemes emberi tulajdonságokat. A hit cselekedetek nélkül olyan, mint a terméketlen fa. Ahogy a hit megis-merteti velünk Krisztus igazságát, aki a testté lett és keresztre feszített Sze-retet, úgy a karitatív tevékenység által pedig ebbe a szeretetbe lépünk be, amely önmagunk teljes odaajándékozására indít – zárja nagyböjti üzenetét XVI. Benedek.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

Reményik Sándor: Golgotha

Kővel, kereszttel csínján bánjatok, Kövezni könnyű, megfeszítni játék, Kimondatlanságba kimondott szavatok Nehogy majd visszavágyjék. Ja j, hány lélekben vannak mindig hárman: Kétfelől két bűn két keresztre verve S közbül az Isten egyszülött fia, Nem értve, nem ismerve.


Hamvazószerda a húsvétot megelőző negyven napos időszak (nagyböjt) első napja. E negyven nap a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesz-telődésre, hogy méltóképpen felkészülhessenek Jézus Krisztus feltámadá-sának, a húsvétnak a megünneplésére. Hamvazószerda az ószövetségi és őskeresztény hagyományból merít: a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Még ma is őrizzük ennek emlékét: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap hamvazószerdán keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja: „Tarts bűnbánatot és higgy az evangéliumban!", vagy: „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” A hamu egyszerre jelképezi az el-múlást és a megtisztulást. Természetesen a szentgyónást nem helyettesíti! Ezért nagyböjtben alapos szentgyónást is beiktatunk! Miért éppen negyven napig tart a nagyböjt? A Szentírásban számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz: Jézus negyven napot töltött a pusztá-ban, negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztá-ban a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében. A VII. században alakult ki a mai gyakorlat, hogy a nagyböjt kezdetét a böjti időszakra eső első vasárnap előtti szerdára tették, így hamvazószerdától húsvétvasár-napig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el, ugyanis a közbe eső hat vasárnap nem böjti nap. A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés kifejeződését szolgálja, jelzi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását.

Kezdődik a „Szent negyven nap”

Sokan érzik, hogy pusztán a pénteki (és hamvazószerdai) hústila lom nem igazi áldozat számukra, ezért más egyéb böjti cselekedetet is vállalnak (lemondás kávé-ról, a lkoholról, édességről, tv-ről, számítógépről, pletykálkodásról, több szeretet-szolgálat, több adomány a rászorulóknak, keresztút imádkozás, buzgóbb szentírás-olvasás stb.) Ilyenkor természetesen tartózkodunk a zajos, táncos mulatozástól, szórakozástól is! Így a „szent negyven nap” egy nagy lelkigyakorlat, mely meg-tisztít és Istenhez vezet minket!

Az idei nagyböjtöt közösségünk a hamvazószerda esti 6-os szentmisével, ill. a szombati lelkinappal kezdi! Ezeken a napokon lesz hamvazkodási lehetőség. Nagyböjti péntek estéken közös Keresztúti ájtatosságot végzünk a templomban! Vegyünk részt minél többen a közös készületben - így is építve az Egy Testet.


Február 13. Hamvazószerda

Joel 2,12-18 2 Kor5,20-6,2 Mt 6,1-18

Figye lmesen, imádkozva végigolvasom a Hiszekegyet.

Február 14. csütörtök ApCsel 13,46-49 Lk 10,1-9

Találkozom a magát kinyilatkoztató Istennel a Szentírásban.

Február 15. péntek Iz 58,1-9a Mt 9,14-15

Igyekszem ma minden erőmmel szere tni az Urat.

Február 16. szombat Iz 58,9b-14 Lk 5,27-32

Szentháromságos szere te tte l leszek je len ma a plébániai le lkinapon.

Február 17. Nagyböjt 1. vasárnapja

Mtörv26,4-10 Róm10,8-13 Lk 4,1-13

Végiggondolom, miben lehetnék hűségesebb.

Február 18. hétfő Lev 9,1-2.11-18 Mt 25,31-46

Kitűzöm szentgyónásom időpontját és fe lkészülök rá.

Február 19. kedd Iz 55,10-11 Mt 6,7-15

Ügyelek rá, hogy ne csapjanak be a kísértő hazugságai.

Február 20. szerda Jón3,1-10 Lk 11,29-32

Ma „igaz” emberként élek.

Február 21. csütörtök Eszt 4,17 Mt 7,7-12

Ingyenesen osztom szere te temet.

Február 22. péntek 1Pét5,1-4 Mt 16,13-19

Részt veszek a keresztúti ájtatosságon. (ha munkám nem engedi, akkor otthon elimádkozom)

Február 23. szombat Mtörv26,16-19 Mt 5,43-48

Megkeresek valakit, akive l már régen találkoztam.

Február 24. Nagyböjt 2. vasárnapja

Ter15,5-12.17-18 Lk 9,28-36

Nagyle lkűen adakozom a katolikus iskolák javára. (Gyűjtés a katolikus iskolák javára)

Február 25. hétfő Dán9,4b-10 Lk 6,36-38

Ma minden cse lekedetemmel Istennek szolgálok.

Február 26. kedd Iz1,10.16-20 Mt 23,1-12

Ma miért adhatok hálát?

Február 27. szerda Jer18,18-20 Mt 20,17-28

Ma minden emberben Isten képmását keresem

Nagyböjti programunk 2013

A Hit évében arra hívjuk a testvéreket, hogy tudatosan éljük meg a szent negyven napot. Minden nap vegyük elő a szentírást, elmélkedjünk rajta és igyekezzünk valamilyen konkrét feladatot is megvalósítani. Ebben segíthet nagyböjti programunk. Forrás: Ferencesek (Zalán)


Február 28. csütörtök Jer 17,5-10 Lk 16,19-31

Mi az akadály Isten és közöttem?

Március 1. péntek Ter 37,3-4.12-13a.17b-28 Mt 21, 33-43.45-46

Törekszem rá, hogy ma legyen „Isten egyedül e lég”.

Március 2. szombat Mik 7,14-15.18-20 Lk 15,11-32

Végiggondolom saját hitem történeté t és hálát adok a kegye lmekért.

Március 3. Nagyböjt 3. Vasárnapja

Kiv 3,1-8a.13-15 1Kor10,1-6.10-12 Lk 13,1-9

A vasárnap ünnep, a munkát félre te -szem, a családdal pihenünk, játszunk.

Március 4. hé tfő 2Kir 5,1-15a Lk 4,24-30

Ma én is tükrözni akarom Isten végte -len jóságát.

Március 5. kedd Dán 3,25.34-43 Mt 18,21-25

Igyekszem a lehető legtöbb dolgot megdicsérni a nap során.

Március 6. szerda Mtörv 4,1.5-9 Mt 5,17-19

Mai fohászom: Jöjj Szentlélek Úristen!

Március 7. csütörtök Jer 7,23-28 Lk 11,14-23

Kibékülök azzal, akive l feszültség van közöttünk.

Március 8. péntek Oz14,2-10 Mk 12, 28-34

Böjtölök a szegényekért, szenvedőkért.

Március 9. szombat Oz 6,1-6 Lk 18,9-14

Mai döntéseimben különösen keresem a másik ember javát.

Március 10. Nagyböjt 4. vasárnapja

Józs 5,9a.10-12 2Kor 5,17-21 Lk 15,1-3.11-32

Minél több embernek szerzek ma örömet.

Március 11. hé tfő Iz 65,17-21 Jn 4,43-54

Imádságomban megnyílok Isten szere te te fe lé .

Március 12. kedd Ez 47,1-9.12 Jn 5,1-16

Jókedvvel végzem a munkám.

Március 13. szerda Iz 49,8-15 Jn 5,17-30

A melle ttem lévő emberekre figye lek, nem magamra.

Március 14. csütörtök Kiv 32,7-14 Jn 5,31-47

Ma türe lmes és megértő leszek egész nap.


Március 15. péntek Bölcs 2,1a.12-22 Jn7,1-2.10.25-30

Felajánlom böjtömet és imámat nemzetünk megtéréséért.

Március 16. szombat Jer 11-18-20 Jn 7,40-53

Adom az időmet, a mosolyomat, a munkámat.

Március 17. Nagy-böjt 5. vasárnapja

Iz 43-16-21 Fil 3,8-14 Jn 8,1-11

Imádkozom, hogy a kísértésekben is hűsé-ges maradhassak.

Március 18. hé tfő

Dán 13,1-9.15-17.19-30.33-62 Jn 8,12-20

Bekapcsolódom az Egyház liturgiájába, szentmisébe vagy zsolozsmába.

Március 19. kedd SZENT JÓZSEF

2Sám 7,4-5a.12-14a.16 Mt 1,16-24

Szent József gondoskodó szeretetével va-gyok jelen ma a családomban.

Március 20. szerda Dán 3,14-20.91-92.95 Jn, 8-31-42

Ajándékként élem meg a másik különbözőségét.

Március 21. csütörtök Ter 17,3-9 Jn 8,51-59

Milyen visszatérő bűnöm tart engem rab-szolgaságban?

Március 22. péntek Jer 20,10-13 Jn 10,31-42

Böjtölök új hivatások születéséért.

Március 23. szombat Ez37,21-28 Jn 11,45-57

A legapróbb dolgot is készséges lelkülettel teszem.

Március 24. Virágvasárnap

Iz 50,4-7 Fil 2,6-11 Lk 22,14-23,56

Megtervezem az ünnepi előkészületeket, hogy maradjon időm az igazán lényegesre is.

Március 25. Nagyhétfő

Iz 42,1-7 Jn12,1-11

Imádkozom, hogy a világban egyre többen nyíljanak meg Isten felé.

Március 26. Nagykedd

Iz 49,1-6 Jn 13,21-33.36-38

Mélyen átelmélkedem a mai szentírási részeket.

Március 27. Nagyszerda

Iz 50,4-9a Mt 26,14-25

Végigelmélkedem a szenvedés-történetet.

Március 28. Nagycsütörtök

Kiv 12,1-8.11-14 1Kor 11,23-26 Jn 13,1-15

Örömmel szolgálom a körülöttem lévőket.

Március 29. Nagypéntek

Iz 52,13-53, 12 Zsid 4,14-16.5,7-9 Jn 18,1-19,42

Felajánlom imái mat és böjtölésemet család-tagjaimért.

Márc. 30. Nagyszombat Zsid 2,9 Megátogatom a S zentsírt és imádkozom Meglátogatom a Szentsírt és i mádkozom a keresztségre készülőkért és elsőáldozókért.


Keresztút

Jézus másfél kilométeres úton - Pilátus palotájától a Golgotáig - hordozta a keresztet. A hagyomány szerint Szűz Mária gyakran végigjárta ezt az utat Fia feltámadása után. A középkorban alakult ki a keresztút mai formája a 14 stációval. Mivel sokan nem juthattak el Jeruzsálembe, az ottani keresztútra emlékezve sokfelé keresztutakat építettek, s a nép itt járta végig a 14 stációt Jézus szenvedésére emlékezve. Ma minden katolikus templomban van „keresztút”, melyet különösen nagyböjtben gyakran végigimádkozunk.

1. Pilátus elítéli Jézust Jézus, bocsáss meg, amikor másokban elítél-telek, amikor másokat vádoltam, rosszat tételezve fel róluk. Bocsáss meg, ha ember-társaimban megszóltalak, vagy ha a meg-vádoltakat nem védtem meg. 2. Jézus vállára veszi a keresztet Jézus, bocsáss meg, amiért sokszor lázado-zom keresztjeim ellen, amikor megpróbálok elmenekülni a fájdalmak elől. 3. Jézus először esik el a kereszttel Jézus, bocsásd meg nekem, ha már az első esés elkedvetlenít. Bocsáss meg, hogy oly nehezen tudok felállni. 4. Jézus édesanyjával találkozik Jézus, bocsáss meg mindazért, amit édes-anyám ellen vétettem. Bocsásd meg minden mulasztásomat, amit gyávaságom, félelme-im miatt nem tettem meg, és bocsáss meg neki is mindazért, amit ellenem elkövetett. 5. Cirenei Simont kényszerítik, hogy segítsen a keresztet hordozni Jézus, bocsásd meg ha visszautasítottam az általad rendelt segítő kezeket a keresztjeim hordozásában. 6. Veronika letörli Jézus arcát Jézus, bocsásd meg, amikor nem vettelek észre minden szenvedőben. Bocsásd meg nekem, hogy saját kínlódásaim miatt oly sokszor vak vagyok a mellettem lévők fájdalmára. 7. Jézus másodszor esik el Jézus, bocsáss meg, amiért újra és újra

elbukom. Bocsáss meg, hogy nem tettem meg mindent javulásomért. 8. Jézus a síró asszonyokkal találkozik Jézus, bocsásd meg azokat a könnyeimet, amik nem őszinte bűnbánatból eredtek. 9. Jézus harmadszor esik el a kereszttel. Jézus, bocsáss meg, amiért a végső harcban is elbuktam. 10. Jézust megfosztják ruháitól - Jézus, bocsásd meg, ha nem osztottam meg lelki javaimat testvéreimmel, amikor nem vállaltam fel a „meztelenség” kockázatát. 11. Jézust a keresztre szegezik Jézus, bocsáss meg nekem, amiért viselkedé-semmel szegeket vertem testvéreimbe – és amiért jajgattam a mások által belém vert szegek miatt. 12. Jézus meghal a kereszten Jézus, bocsásd meg, amiért annyira félek mindenféle haláltól, emberek és dolgok elve-szítésétől, attól hogy egyszer minden szép véget ér. 13. Jézust leveszik a keresztről, és édesanyja ölébe helyezik Jézus, bocsáss meg, ha le akarom spórolni a keresztútról a temetést, a háromnapi halált. Bocsáss meg, amiért azon-nal várom, elvárom a feltámadást, és nem akarok időt adni neked, mert annyira mene-külnék a szenvedéstől. 14. Jézust eltemetik a sziklasírba Jézus, bocsáss meg nekem, amiért olyan sokszor nem hiszek a feltámadásban, nem hiszek isteni erődben és a Mennyei Atya szerető gondviselésében.


A nagyböjt énekei

„Szívemből ünnepi ének árad, zengem dalomat a királynak” (44. zsoltár) II. rész

„A nagyböjt évenkénti tavaszi tisztulás és lélekújulás ideje az Egyházban.” – olvashatjuk énekeskönyvünk, az Éneklő Egyház nagyböjti fejezetének elősza-vában. A „Szent negyvennap” során a bűnbánat, az elmélkedés, a külsőségek fegyelmezett visszaszorítása mind-mind különös hangsúlyt kapnak a kereszté-nyek életében. Ehhez igazodnak a szentmise zenei részei is. A nagyböjti idő szentmiséin éppen ezért nem énekeljük az állandó részek közül a Gloriát. A proprium-tételek között gyakrabban szerepelnek a bűn-bánati zsoltárok, az evangélium előtt az örvendező Alleluja helyét pedig a komorabb hangvételű, prófétai jövendöléseket elmondó Tractusok veszik át (az elnevezés a latin „traho” igéből származik, jelentése: „előhoz, előve-zet”). Az orgona a nagyböjti időben nem szólhat, feladata legfeljebb az éne-kek kísérete lehet. A nagyböjtben felhangzó népénekek a Megváltó szenve-dését, az elesett ember kiáltását és az erre érkező választ: az Isten könyörü-letét, irgalmasságát idézik. Énekeink egyik legszebbike, a Stabat Mater Dolorosa kezdetű szekvencia gyakrabban hangzik fel ilyenkor, és figyel-münket a fiával együtt szenvedő Szűzanyára irányítja. (Magyar szövege Sík Sándor fordításában a Hozsanna 65. számú énekénél olvasható: „Áll a gyötrött Istenanyja...”) Nagyböjt IV. vasárnapja, az úgynevezett Örvendezés- vagy Laetare-vasárnap az egyetlen kivétel a negyven nap során. Nevét az introitusáról (bevezető ének) kapta, amelynek kezdősora: „Laetare Ierusalem!”, vagyis: „Vigadozzál, Jeruzsálem!” Ezen a vasárnapon szólhat az orgona, és éneke-inkben is örvendezünk, hiszen az Egyházhoz, a „mennyei Jeruzsálemhez” tartozhatunk. Ezt követően azonban ismét a nagyböjti bűnbánat kerül elő-térbe, egészen a húsvét misztériumának ünnepléséig.

Összeállította: Elek Péter

FEBRUÁR 9. Közösségünk farsangja 11. Betegek világnapja 13. Hamvazószerda 16. Nagyböjti le lkinap 22-24. Fiatal házasok (kisgyermekesek) elvonulása

MÁRCIUS 9. Gyalogtúra 14-17. Fokoláre le lkigyakorlat 19. Szent Józse f ünnepe Férfi-est, fé rfiak megáldása 24. Virágvasárnap A Nagyhét kezdete

NA

PTÁ

RU

NK


Mióta jártok hittanokra? N: 2010. január 3-án jelentkeztünk Károly atyánál jegyesoktatásra. Az atya röviden elbeszélgetett velünk és meghívott minket az aznap esti fia-tal házas hittanra, mivel még nem volt kifejezetten jegyes csoport. Nem tudtuk, hogy mire is számítsunk, de az első benyomásunk az volt, hogy az értelmes beszélgetésekből és a felénk áradó szeretetből épülni fog a kapcsolatunk. Ahhoz, hogy közelről is megismerjük a kereszténységet, az atya egyúttal meghívott minket a katekumen csoportba is. Az esküvőre készülve ezek a hittanok minden hétfő esténket megtöltötték a lelkünk ápolásával. Hogyan kerültetek közelebb a hithez? N: Kamasz korokban éreztem már azt, hogy szeretnék többet megtudni a katolikus életről és felvenni a keresztség szentségét. Próbálkozásaim még gyengék és bizonytalanok voltak, nem találkoztam olyan közösséggel, ahol megkaptam volna a segítséget, ami az első lépésekben támogat. Azt éreztem, hogy az esküvő nem csak kettőnk ügye, hanem Istennek és ne-künk Isten előtt kell kimondani az igent. A lelki felkészülés, a közösségbe való bekapcsolódás és a hittanokon való részvétel eredményeképpen si-került közelebb kerülni Istenhez és a hithez. L: Talán 10-12 éves lehettem, amikor az iskolában hittan oktatás indult. Érdekelt a lehetőség és megkértem a szüleimet, hogy járhassak. Itt ismer-kedtem meg a békásmegyeri lakótelep beton-dzsungelének határán élő békásmegyer-ófalui Szent József plébánia közösségével és tapasztaltam meg egy másik, reményekben és emberi értékekben gazdagabb életet. Nagyon vonzó volt az is, hogy a hittanra járó gyerekek többsége a plébá-nián működő cserkészcsapat tagjai is voltak és láttam, hogy milyen jól

Beszélgetések a Hit évében

Liptai házaspár

Noém i és Laci több, m int három éve vannak jelen plébániánk élet é-ben, hitt anokon, munkacsoportokban. Aktívan belegyökereztek a plébániai közösségbe, mindennapi életük f ont os részévé vált keresz-ténységük megélése. Ismerjük meg jobban őket, t udjunk meg t öbbet hitükről, m egt érésükről!


érzik magukat az örsi foglalkozásokon. Kiskamaszként találtam rá erre a cserkész- és hittan közösségre, ami segített, hogy a velem egykorúakkal játszva és Wittinger László csapatparancsnok és hittanoktató segítségével a keresztény értékek beépüljenek a lelkembe. Ebben a közösségben ünne-pelhettem az elsőáldozásom és a bérmálásom is. Később, középiskolás éveim végétől egy nagy szünet következett, de Isten közelségét, gondos-kodását mindig éreztem. Ennek a gondviselésnek tulajdonítom azt is, hogy a jegyesség kapcsán már feleségemmel együtt vezetett vissza Jézus a keresztény közösségbe, ahol újra felfedezhettem mennyire élővé tehet az aktív Isten-kapcsolat. Mi változott az életetekben, amióta keresztényként éltek? N: Minden, vagyis először a látásmódunk. Az változott meg leginkább, ahogyan értékeljük az életünket, egymást és a külvilágot. Keresztényként nem csak azt látjuk már, hogy hogyan különböztessük meg az értékest az értéktelentől, de azt is, hogy életvitelünkkel bizony felelősségek is járnak. Megtanultunk sírni a sírókkal, örülni az örvendezőkkel és a mi életünkbe is engedünk belelátni másoknak. L: Igen, felvettük azt a bizonyos „keresztény szemüveget”. Amit eddig láttunk, azt ma már másképpen látjuk, mégis ugyanazt nézzük. Megpró-bálunk nagyobb együttérzéssel lenni mások iránt. A világ dolgai a he-lyükre kerültek és beállt az identitásunkban is a helyes sorrend, az Isten, család, haza egysége. Mit jelent számotokra hinni? N: Számomra A kapaszkodó az élet kihívásaival szemben és egy olyan kincs, amit amióta felismertem, nem rejtegetem, hanem felvállalom és próbálom megosztani a környezetemmel. L: Boldogság, tapasztalat és remény együttesét, mindannak a gyenge visz-szatükrözését, amit az Isten felém áraszt. Úgy érzem, a Teremtő hisz ben-nünk, bárcsak mi is tudnánk, ugyanúgy feltételek nélkül hinni Őbenne. Azt próbálom meg elképzelni, hogy milyen nem hinni, és az megrémiszt. Mi a jövőbeni tervetek, készültök például szentségek felvételére? N: Szeretném a hitemet elmélyíteni és „nagykorúsítani”. Csatlakoztam a bérmálkozásra felkészülők csoportjához és reményeim szerint a közeljö-vőben részesülhetek a bérmálás szentségében. L: Bár én már megkaptam a bérmálást, mégis úgy érzem, hogy a megerő-sítésre mindenkinek szüksége van. Hiszem, hogy jó úton jár a házassá-


gunk és készülünk azon kegyelmek méltó befogadására, megélésére, amikkel az Úr megáld minket. Természetesen mi is sokat tervezgetünk, amire igazán szükségünk van, azt megkapjuk, ebben erősít meg minket a sok pozitív példa a plébánián. Mit tesztek a Hit évében? Van tervetek, amit szeretnétek megvalósítani? N: Van egy konkrét elhatározásunk. A Hit évét a személyes Isten-kapcsolat elmélyítésén túl szeretnénk a közösség jobb megismerésére is felhasználni, ezért minden hónapban meghívunk a plébániáról egy csalá-dot, hogy jobban megismerkedhessünk, a templom kapuin kívül is tart-suk a kapcsolatot, tudjunk egymásról. Miben segít Titeket, hogy a plébániához tartoztok? L: Megtapasztaltuk a közösség erejét, frissen tart minket, hogy ne lustul-jon el a hitünk. A magányos, öncélú, csak befelé forduló ember nem tud az egyház részévé válni és annak vérkeringése sem pezsdíti fel a saját éle-tét. Plébániánk lelkes közössége a mi életünket, ünnepeinket és a hétköz-napjainkat is megszínesíti. A plébániához tartozás abban is segít, hogy együtt jobban megérthessük és megélhessük a keresztény ünnepeket. N: Nagy ajándékot és bizalmat kaptunk a közösségünkről, egy angyali keresztgyermeket, Bicsák Borikát. Ez a szép feladat nagy felelősség, de a közösségben tapasztalt jó példák segítenek nekünk. Köszönjük a beszélgetést, további sok kegyelmet nektek és szép közösségi életet plébániánkon!

- L. K. -

Decemberben került sor templomunkban a bérmál-kozásra készülők bemutatá-sára. 12 felnőtt és gyermek (14-től 74 évesig) készül a keresztény nagykorúság szentségére. Erősítsd, Istenünk, hitüket, hogy a próbatételek idején és a nem vallásos világba kilépve is tanúságot tudja-nak majd tenni Rólad! A bérmálkozásra készülők


Mióta tevékenykedsz a plébánián? 2010 húsvétját követően kerültünk a plébániára, jegyesoktatásra. Láttam, hogy "az aratnivaló sok, de a munkás kevés", ezért Károly atyának felajánlottam segítségemet. Szabadidőmben jöttem festeni, barkácsolni, takarítani, egyszóval szebbé tenni közös otthonunkat. Milyen feladatokat látsz el? 2011 húsvétján gondnokká nevezett ki Károly atya, idén január 1-jétől pedig a sekrestyési feladatokat is ellátom, a két munkakör összevonása miatt. Milyen változást hozott számodra a sekrestyési feladatok ellátása? Elsősorban lelki megújulást, az isteni gondviselés újbóli megtapasztalá-sát. Ugyanis már évek óta imádkoztunk feleségemmel, hogy egy Istennek tetsző és állandó munkahelyet találjak. További változás, hogy így min-den nap biztos részt veszek a szentmisén! Előtte is törekedtem, hogy hét közben minél többször jöjjek, de sokszor nem tudtam vagy nem akartam - lustaságból - részt venni a szentmisén. Óriási kegyelem szentáldozással kezdeni vagy zárni egy-egy napot! Istennel való kapcsolatom is mélyebbé kezd válni, elmondhatatlan él-mény számomra, mikor az üres templomban imádkozok, elmélkedek. A hívek hogyan tudnának jobban részt venni a szentmise szolgálatában? Sokszor kérem én is „az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az aratá-sába”, azaz, hogy minden testvérünk nyitott szemmel és szívvel jöjjön közénk. Vegyék észre, hol lehet segíteni, és egy szív és egy lélek legyünk. Szolgáljunk az Úrnak és egymásnak. Mindenkit ellátott Isten valamilyen talentummal, amivel szolgálni tud, úgy ahogy Jézus is tette. Így várjuk az olvasásra jelentkezőket, hogy ne csak mindig ugyanaz a 10-12 em-ber olvasson. Fontos, hogy a szentmisébe minél többen bekapcsolódjanak valamilyen szolgálattal. Öröm számomra, hogy vannak, akik állandóan kérdezik, hogy mit tudnak segíteni, és fizikai munkájukkal járulnak hoz-zá plébániánk rendben tartásához: takarítanak, kertészkednek, havat la-pátolnak, stb. Hála érte! Keresztényként kötelességünk igent mondani és szolgálni! Mert plébániánk olyan lesz, amilyenné formáljuk!

Új sekrestyésünket kérdeztük

Plébániánk megnövekedett hitéleti forgalma szükségessé tette, hogy főállá-sú munkat árs segítse a templom és a plébánia körül adódó számtalan fel-adat ellátását! Bicsák Pét er sekrestyés-gondnokot új munkájáról kérdeztük.


A tavalyelőtti sikerrel előadott pásztorjáték után az egyik ébren töltött éjszakámon raj-zolódott ki a fejemben pár ötlet egy izgal-mas előadással kapcsolatban. Az ötleteket rendre elfelejtettem, de aztán karácsony közeledtével eszembe jutottak. Említettem Károly atyának, hogy van pár ötletem egy rendhagyó pásztorjátékhoz. Azt gondoltam, hogy majd elmondom az ötleteimet, valakik esetleg felhasználják, én meg majd örülök. Mert időm többre sajnos két kisgyerek és egy elfoglalt férj mellett nincs. Hamarosan már nyakig benne voltam a pásztorjátékban, megnyertem, hogy szervezzem az előadást. Férjemmel megbeszéltem, mondtam neki, ne aggód-jon, idén nem a szereplők mondják a szöveget, narrátor olvas majd, pár próba lesz csak ez egész felkészülés. Bár a december volt számára a legmunkásabb hónap, de belement. A kiinduló ötlet az volt, hogy óriásbábok legyenek a sze-replők, mert a magas belső terű templomban jól mutatnának és az előadásban fontos legyen a nézők bevonása. Összegyűjtöttem azokat, akik késznek mutat-koztak, hogy részt vegyenek az előadásban. Már az elején látszott, hogy még-

sem lesz sima ügy, mert mi lesz, ha a bábok vízfejű kísértetként hat-nak? Mi lesz, ha a gyerekek sikítva menekülnek előlük? Hamarosan visszasírtam a „járt utat” és kész voltam feladni az egészet. De a töb-biek bátrabbak voltak, Pintér And-rea mondta, hogy legyen ez a „rendhagyó” előadás, Liptai-Szabó

Noémi vállalkozott Mária szerepére. A templomi közösségünk tagja Kecseti Gabriella iparművész, pedig elvállata, hogy elkészíti a bábok fejét. Markóné Ági és a kórus kézbe vette a zenei részét az előadásnak és innentől kezdve, én főként csak csodálkoztam. Csodálkoztam, mert a lelkes emberek életre keltették a da-rabot. Sokat változott az én eredeti elképzelésem, de én ennek örülni tudtam, mert ettől közös lett. Az ünnepek előtt, a legzsúfoltabb időszakban a résztvevők el tudtak jönni próbálni, sőt még meleg tea is érkezett a hideg templomi próba végére. Kecseti Gabi gyönyörű fejeket alkotott, az énekesek, zenészek gyönyö-rűen énekeltek. Liptai Laci professzionális világosítást rittyentett. (Az előadás során használt fejgépet az operaháztól kérte kölcsön.) A fentiek csak kiragadott példák, minden szereplő, segítő főszereplő volt a közös munka csodájában,

Rendhagyó pásztorjáték


olyan jó volt ez, hogy fáradtan mentem a próbára és repültem haza. Mikor lel-kesedtem Károly atyának (legalább olyan csodaként éltem meg, hogy bizalmat szavazott az elsőre vadnak hallatszó elképzelésnek), csak bólintott és mondta; „Igen, születik Jézus.” Valahogy így készültünk a pásztorjátékkal Jézus születésére, hogy köz-ben tanúi voltunk, hogy megszületik a közös célért szer-veződő kis csapatunkban. Az utolsó napokban férjem elvállata, hogy megrajzolja a díszletet. Mikor éjjel kettőkor elsuhantam mellette, amint nagyban rajzolt (én a bábok ruháját varrtam), rám kacsintott és mondta „Csak pár próba, mi?”. Talán az egyik utolsó próbára mentem és azon búsongtam, hogy arra már nem futotta, hogy össze-hozzunk valami kis plakátfélét, ami a hetes buszról is ol-vasható… Felnéztem a templomra és ott lobogott egy gyönyörű, hatalmas moli-nó, ami a pásztorjátékot hirdette! Mikor pedig az előadás előtt megláttuk a sok embert, hát elállt a szavunk! Nem számítottunk rá, hogy ilyen sokan eljönnek! Megrémültem, mert a próbákon voltak kisebb-nagyobb bakik. (A betlehemi csillag majdnem a fejemre esett a szószékről, aggódtuk, hogy valamelyik báb hasra esik, vagy szétesik.) De a csoda folytatódott és minden jól ment, a bábok szépek voltak és remekül „játszottak”, azt világították meg a fiúk, amit kellett, a kórus és a zenészek szívszorítóan szépen énekeltek, játszottak a hangszereken. Végül pedig ott énekeltünk együtt a jászolnál, majd kinn a templom előtt, ünne-peltük Jézus születését. Nagy öröm volt nekünk, hogy tetszett a résztvevő-nézőknek az előadás. Számomra a nagy ajándéka ennek a Karácsonynak az volt, hogy részese lehettem a közös készülésnek és a végén a közös élmény-nek. Megtapasztalhattam, milyen Jézussal egy csapatban játszani! A követke-ző közelgő nagy ünnepünk a Húsvét. Aki szívesen venne részt egy húsvéti előadásban, jelentkezzen mielőbb nálam vagy Károly atyánál!

- Strenner-Szekeres Juli -


Bízzuk Újra Életünket Krisztusra!

Sokan eljöttek az esti hálaadó szentmi-sére (melynek végén megnézhettük az „év képeit”, így is látva, hogy mennyi mindenért adhatunk hálát. A játékdélutánra és a mise utáni közös szilveszterezésre is jó volt, hogy már nagy közösségi termünk van…!

Szilveszterünk

Az újévi misén pedig sokan együtt kezdtük az ú j esztendőt... A prédikáció XVI. Benedek pápa Béke világnapjára írt üzenetének egyéni, ill. közösségi életünk számára való konkretizálása volt: Egyetértés... Béke-szerzés, Békesség...!

- Károly a. -

Szép volt éjfél előtt átmenni a templomba, az Oltáriszentségben jelenlévő Jézus előtt elcsendesedni, imád-kozni, énekelni... Majd még folytatódott (akik még bírták) 2,20-ig a közös együttlét, játék, beszélgetés...


A húsvéti szentségek fogadására készülő katekumenek

Kutasi Laci: „A katekumenátus számomra azt az utat jelenti, amelyen közelebb juthatok Jézushoz és az egyházhoz. Közösségünk már korábban is messzemenőkig befogadott, de ha részesülhetek a szentségekben, az még erősebbre forraszt-ja ezt az egységet. Az, hogy megkapom a Hiszekegyet, emlékeztet arra, hogy mindig meg kell valljam hitemet, a Miatyánk pedig az Istennel való személyes beszélgetésre ösztönöz.”

Kiss Kata: „Nem sokkal több, mint egy évvel ezelőtt találkoztam először Károly atyá-val. Az akkor még csak tervezett esküvőnkkel kapcsolatban szerettem vol-na megérdeklődni, mit tehetek, ha szeretnénk Egyházi esküvőt és én nem vagyok megkeresztelve. Nem is Károly atyával találkoztam először, hanem a plébánia irodájában egy akkor még teljesen ismeretlen hölggyel. Hihetetlenül kedves volt ve-lem, így ismeretlenül is. A kedvessége nagyon meglepett, olyan kisugárzása volt, ami kíváncsivá tett, milyen emberek járhatnak ide… Ezután kezdtünk járni a jegyesoktatásra és én a katekumen csoportba. Min-den hétre jutott valamilyen hittan. Jártam ide és néha a családi hittanra. Nagy hatással volt rám az emberek őszintesége, nyitottsága. Károly atya gyakran megjegyezte „Kati, Kati… Látod hova kerültél!”, és én próbáltam látni, figyelni, hogy hova kerültem. Olvastam a hittankönyvet, hallgattam a többiek tanúságtételeit. Hinni mindig is hittem, illetve nem emlékszem arra, hogy mikor ébredhettem rá erre, de nem tudtam, hogyan gyakoroljam a hitemet. A tankönyvi meghatározással a katekumenátus az Egyház ősi, s ma újra helyreállított szép gyakorlatát jelenti, amely által a hit iránt érdeklődő eljut

A húsvéti szentségek befogadására készülő katekume-nek január során ismét a közösség előtt tettek tanúságot hitükről, megkapták az egyház nevében Károly atyától az egyház két legfontosabb imáját, a Hiszekegyet és a Miatyánkot, valamint sor került a gonosz lélek hatalmá-nak megtörésére és a kereszt ünnepélyes átadására is.

Imádkozzunk értük, hogy hitük mind inkább megerősödjön, és buzgó keresztényekké váljanak!


a szentségek vételéig. Ezen az úton sze-retnék járni és ennek az egyik fő lépése a Befogadás szertartása volt. Nem mondhatom, hogy az első lépése, mert már ezt megelőzően is rengeteg lé-pés, történés volt, ami akaratlanul is for-mált, terelt a megfelelő irányba. Úgy ér-zem, hogy már ezt megelőzően is befoga-dott a plébániai közösség. Advent első

vasárnapján volt a Befogadás szertartása és az aznapi szentlecke egyik fő mondata ez volt: „HALADJATOK EGYRE ELŐBBRE”. Azóta tudatosan is próbálok ennek szellemében haladni a keresztelés felé. De tudom, hogy ott nem ér véget az út, mert ez az út soha nem ér véget.”

Szerencsés Dorka: „Tavaly decemberben megtettem az első lépést az elsőáldozás felé. A Befoga-dás Szertartása nagyon fontos állomás volt számomra az Isten felé vezető úton. Lendületet adott a jóra. Hiszen egy közösséghez való tartozás felelős-séggel is jár. Tetteinkkel, életünkkel kell képviselni a közös értékrendszert, megvallani hitünket. A katekumenátus rádöbbentett, mennyire vágyom job-ban megismerni Istent. Az Őáltala kijelölt úton haladni, neki tetsző életet élni. Most elérkeztem a második állomáshoz. Kezembe foghatom a hitvallást, aminek segítségével tanúságot tehetek hitemről! Hiszek egy Istenben, min-denható Atyában! Ezekkel a nagyszerű szavakkal a tagadás és tévelygés helyett az igent mondást választom. A káosz és összevisszaság helyett Isten bizonyosságát. Én hiszek, s tudom hogy ez a hit felbecsülhetetlen értékű. Célom, hogy egyre közelebb kerüljek Jézushoz és tanítását életre váltsam a mindennapjaimban.”

Mátyus Károly: „Számomra katekumenátus , főleg a befogadás óta, a nagyobb tudatosság, a finomhangolás időszaka. Szinte folyamatossá vált bennem a lelkiismeret hangja. Jó-e, helyes-e amit cselekszem, gondolok? Az imaéletem megfelelő, nem halasztottam valamit? Az utóbbi időben sok olyan dologban is változtatok, amivel eddig „semmi bajom” nem volt. Ez alatt az idő alatt egy kicsit elfordulva élek. Tudatosan nem hallgatok/olvasok híreket. Általában naponta olvasok valamit felkészülésként /Biblia, Katekizmus, hittankönyv, stb…”


Gyalogtúra a Mátrában

Kántorunk Elek Peti meghívta közössé-günk túrázóit egy Galyatető körüli túrára január 12-én. Szokásunkhoz híven a plébániáról indul-tunk ezúttal autókkal. Régen voltunk ilyen sokan, 24 fő vett részt a túrán. Volt jegyes autó, ministráns kocsi. Legifjabb túrázónk a 3 és féléves Markó Matyi volt. Petivel Galyatetőn találkoztunk, ahol is-

mertette az úti tervet: Gyalyatető-Mátraalmás-Mátraszentlászló-Galyatető volt az útirány. Régen volt ilyen nehéz a terep, mivel a Mátraalmásra vezető turista utat a favágók gallyraktárnak használták és csak lassan jutottunk le a völgybe. Kárpótoltak bennünket a nehézségekért a dértől csillogó fák, a tiszta időben látható Karancs és Medves és a Kárpátok közelebbi hegyeinek látványa. Ebédünket Mátraalmáson költöttük el. Ezután ismét felfelé vitt az utunk. Sajnos már nem tudtunk eljutni Mátraszentlászlóra, mivel ránk söté-tedett volna és a szél is egyre hidegebb lett. Csapatunk ketté vált, az óvato-sabbak már nem vágtak neki az utolsó emelkedőnek, inkább Mátraszentlászlóra mentek, mi pedig a Piszkés oldalán feljutottunk Galya-tetőre ahol megnézhettük azt a kápolnát, ahol Kodály Zoltán is játszott har-móniumon amikor téli pihenőjét töltötte itt, és ahol a Kodály-mise című művét komponálta. Szerencsésen hazaérve egyik túratársunk jóvoltából a plébánián finom disz-nótoros vacsora várt bennünket. Szép emlékekkel, jókedvűen zártuk a na-pot. Másnap megköszöntük Petinek a túrát és kúráltuk izomlázunkat.

- Pintér István -


Az egység hete

Évről évre, mióta minden évben részt ve-szünk az ökumenikus imahét alkalmain, egyre többet jelent sokunk számára az öku-menizmus gondolata. Korábban sokan talán csak azt láttuk, hogy mi az, ami elválaszt minket katolikusokat a többi keresztény fe-lekezettől, reformátusoktól, evangélikusok-

tól. Hála azonban az évek óta tartó ismerkedésnek, egyre igazabb testvéri érzések töltenek el bennünket református, evangélikus, pünkösdista stb. testvéreinkre gondolva, mert már nem azt vesszük észre, ami elválaszt bennünket, hanem csakis azt, ami összeköt: Jézust, aki mindannyiunkat egyformán szeret és megváltott - és akit mindannyian követni igyekszünk! Öröm volt az elmúlt napokban is látni az ökume-nikus imaalkalmakon a „Városligeti Lel-készkör” már jól ismert lelkészeit, amint láthatóan egymással is krisztusi egységben szerettek bennünket, az ökumenikus nyá-jat, és hirdették Jézus örömhírét nekünk. Nem okozott semmiféle gondot számunkra a tanítás megértésében, szívünkbe vésésében a felekezeti kü-lönbség! Különösen nagy öröm volt, amikor közösen imádkozzuk a Mi-atyánkot, és felemelő volt közösen zengeni a Hiszekegy ökumenikus vál-tozatát is! Biztosak lehetünk benne, hogy Jézus a megélt egységnek ezek-ben a különleges perceiben nagy örömét lelte bennünk!

- C.V. -


Ima az egységért

Hálát adunk Urunk az egység hetéért, amely-ben tudatosíthattuk nemcsak azt, hogy min-den keresztény testvérünkkel az egyetértésre kell törekednünk, és nem azt keresni, ami elválasztja a keresztény felekezeteket egy-mástól, hanem ami összeköti. A keresztények egysége mellett különösen is plébániai kö-zösségünk egységéért kérünk Téged Jézu-sunk. Te azt akartad, hogy a Benned hívők mindnyájan EGY legyenek, add ezért tudato-sítanunk, hogy mindannyian a Te titokzatos Testednek tagjai vagyunk! Törd meg, Urunk, a gonoszlélek hatalmát rajtunk, aki minden erejével azon dolgozik, hogy az egy test tag-jai között széthúzást szítson. Segíts Urunk bennünket, hogy házasságainkban, családja-inkban és plébániai közösségünkben az egy-ség uralkodhasson! Add, hogy egymással a Te szeretetedben együttmű-ködve mindig az egy test építésén munkálkodhassunk. Segítsd plébániai közösségünk tagjait, hogy ne a vetélkedés, irigység, önzés útját járják, ha-nem saját akaratukról és érvényesülésükről a legmesszebbmenőkig le-mondva, mindig a másik érdekét nézzék, magának pedig mindenki az utolsó helyet keresse. Add meg Jézusunk, hogy kerüljük az ítélkezést, a marakodást, egymás lekicsinylését és kibeszélését. Töltsd meg szívünket egymás iránti őszinte szeretettel! Add, hogy ne a saját dicsőségünket ke-ressük, hanem a közös munka öröme töltsön el bennünket! Kereszted és feltámadásod által arra tanítasz bennünket Jézusunk, hogy csak a halálon át juthatunk el az életre! Add, hogy a régi ember - aki min-dent jobban tud, mindenhez jobban ért, mindenben kiválóbbnak gondolja magát társainál, aki megsértődik, irigykedik, ítélkezik és haragra gerjed - meghaljon bennünk, és megszülessen az alázatos új ember, aki nem ha-sonlítja össze magát másokkal, nem vágyik dicsőségre, aki mindig kész megbocsátani, aki szemet huny a másik gyengeségei fölött, aki kész veszí-teni, és a kereszten veled együtt meghalni is. Hisszük, hogy csak így szü-lethet meg az a szeretet, amely az Általad óhajtott egységet megalapozza. Segíts bennünket Jézusunk, hogy Beléd kapaszkodva elindulhassunk az új emberré válás és az egység útján. Legyél mindig közöttünk! Ámen.


Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén

„Már nagyon vártam Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét és ahogy a templomban vártam a mise kezdetét láttam, hogy milyen sokan jönnek a rossz idő ellenére is. Nagy öröm volt számomra, hogy az akkor még ismeretlen családok is örömmel érkeztek. A gyer-tyás körmenet nagyon szép volt, ez volt Borika első körmenete :-) Az agapé nagyon családias hangulatúra sikeredett. Öröm volt látni, hogy - ahogy ez szokott lenni - nem csak a saját gyerekünkre/gyerekeinkre figyeltünk, hanem igazi nagy családként, mindenki-mindenkiével foglalkozott, játszott..." - Bicsákné Margitka -

Vass Gyuláné Papp Viola nénit, egy-kori tanárt és iskolaigazgatót 100. szüle-tésnapja a lkalmából szentmisével kö-szöntötték családtagjai, rokonai, ismerő-sei. Károly atya pedig „centenáriumi” áldásban is részesítette őt. További sok kegyelmet kívánunk Viola néninek!


Ima a templomban bemutatott gyermekekért

Amint Téged, Jézus, szüleid bemutattak szüle-tésed után a templomban, úgy mutatták be szüleik a templomunkba járó gyermekeket Neked, vagyis irgalmadba, szeretetedbe, ke-gyelmedbe ajánlották őket Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén. Mindazokért a gyer-

mekekért imádkozunk Hozzád Jézusunk, akik templomunkban ezen az ünnepen felsorakoztak, mert szüleik hite elhoz-ta őket Hozzád. Hálát adunk értük,és kegyel-meidet kérjük számukra! Segítsd ezeket a gyer-mekeket, hogy a számtalan Isten-pótlék helyett már kicsi koruktól fogva Téged keressenek, Rád és a Te akaratod szerinti életre vágyakoz-zanak. Különösen nehéz feladat a mai szülők-nek gyermekeik helyes nevelése, mert még a legjobb-akaratú szülők is az idő, a feladatok, az elfoglaltságok, a programok rabságában élnek. Gyakran éppen a legfontosabbra nem jut idejük: a Veled való bensősé-ges kapcsolatra, az imára, szentírásolvasásra, szentségimádásra, a gya-kori szentáldozásra. Erősítsd Istenünk először is a szülőket, hogy hittel és hitből fakadó tettekkel, jó példával járhassanak gyermekeik előtt! A

gyermekeket pedig vonzd magadhoz, Urunk, hogy életük ne az önzés és önjutalmazás zsákutcájában haladjon, hanem az egymásért élés, önfeláldozás, alá-zat és önzetlenség útján. Csak így fognak Téged és Általad az egyedül igaz boldogságot megtalálni. Add, hogy már kis koruktól örömüket leljék a temp-lomban a szentmiséken, a plébániai összejöveteleken, hittanokon. Megtanulják a legelsők között azt, hogy le tudjanak mondani saját akaratukról és birtokolt

javaikról a másik javára. Szüleiket tiszteljék, és hallgassanak szavukra! Növeld a gyermekek hitét, hogy egykor saját akaratukkal is kimondják majd Neked az igenjüket, és ne a szüleik által megkövetelt kötelesség-ként tekintsenek a vallásgyakorlásra, hanem saját hitükből törekedjenek a keresztény életre. Ámen.


XVI. Benedek pápa gondolataiból

„Ez a nap a betegek, az egészségügyi dolgozók, a keresztény hívek és minden jóakaratú ember számára fontos alkalom: „az imádság, a megosz-tás fontos pillanata, alkalom arra, hogy a szenvedést felajánljuk az Egy-házért, meghívást jelent mindenkinek, hogy felismerje beteg testvére ar-cában Krisztus szent arcát, aki a szenvedésén, halálán és feltámadásán keresztül vitte végbe az emberiség üdvözítését” (vö. II. János Pál, A bete-gek világnapjának alapító levele, 1992. május 13, 3.). Ezen a napon külö-nösen közel érzem magam hozzátok, kedves betegek, akik a betegségből és szenvedésből fakadó próbatétel nehéz időszakát élitek meg beteggon-dozó intézetekben, gyógykezelő helyeken vagy otthonotokban. Minden-kihez jussanak el a II. Vatikáni Zsinat atyáinak bátorító szavai: „Nem vagytok magatokra hagyva, és nem vagytok feleslegesek sem: Krisztus hívott meg titeket, az Ő áttetsző képmása vagytok” (Üzenet a szegények-nek, a betegeknek és a szenvedőknek). „(...) a jó szamaritánus alakját szeretném elmélkedésnek javasolni (vö. Lk 10,25-37). Az evangéliumi példabeszéd, amelyet szent Lukács mond el, a hétköznapi életből vett képek és elbeszélések sorába illeszkedik bele, amelyekkel Jézus meg akarja értetni, hogy Isten végtelenül szeret minden embert, különösen akkor, amikor életében betegség vagy fájdalom van jelen. Ugyanakkor a jó szamaritánusról szóló példabeszéd záró szavaival: „Menj és tégy te is hasonlóképpen” (Lk 10, 37), Jézus rámutat arra, hogy milyen magatartással kell valamennyi tanítványának mások felé fordul-nia, főleg azok felé, akiknek ápolásra van szükségük. Az Istennel való intenzív imaéleten keresztül az Ő végtelen szeretetéből kell erőt meríte-nünk, hogy a jó szamaritánushoz hasonlóan nap mint nap konkrét figye-lem legyen bennünk az iránt, aki testében vagy lelkében megsebzett, aki segítséget kér, legyen az akár ismeretlen és szegény ember. Ez nemcsak a lelkipásztori és egészségügyi dolgozókra vonatkozik, hanem mindenkire, magára a betegre is, aki saját helyzetét megélheti a hit távlatában: „Nem a szenvedés kiiktatása, nem a szenvedés előli menekülés üdvözíti az em-bert, hanem a képesség, hogy a szenvedést elfogadja, benne érlelődjön, és értelmet találjon benne a Krisztussal való egyesülés révén, aki végtelen szeretettel szenvedett” (Spe salvi kezdetű enciklika, 37).”

Február 11. Betegek világnapja


Karitász - élet

Egy néni életveszélyes állapotban kórházba került. Károly atya bent volt nála és ellátta a betegek szentségével. Ezután a Karitász csoportra bízta további lelki és testi gyógyulásának elősegítését. Meglátogattuk, igyekez-tünk meghallgatni , mind mélyebben befogadni, megérteni és megerősíte-ni kereszthordozásában. Sok-sok konkrét szeretet-tettre volt még lehető-ségünk: Volt, aki megvarrta ruháit, felváltva vállaltuk szennyeseinek és ágyneműjének kimosását. Volt, aki a gyógyászati segédeszköz bolt-ból hozta el a számára szükséges dolgokat. Volt, aki az ügyintézésben segített neki. Volt, aki az eucharisztikus Jézust vitte el számára. Most már otthon van, és együtt örülünk gyógyulásának! Az idősotthonokban havonta van szentmise az ott lakók számára. Próbá-lunk Jézus szeretetével jelen lenni az idősek számára: egy-egy mosollyal, kézfogással, segítséggel, beszélgetéssel, a szentmisében is tevékeny rész-vétellel: felolvasás, éneklés. Ezek nagyon apróságok, mégis sokat jelente-nek azoknak, akik kapják és azoknak is, akik adják.

A Karitász munkacsoport nevében: Vera, Balázs

KARITÁSZ VÁSÁR

Pillanatkép a a vásárról: Megtelt a hittan-terem gyerekekkel, felnőttekkel, akik vidáman böngészték a kitett dolgokat. Volt ott minden: gyerekjáték, mese-könyv, könyvek, kazetták, ruhák stb. Mindenki találhatott magának valami olyat, ami számára felidézte a múltat egy-egy régi könyv vagy tárgy

kapcsán vagy örömet okozhatott vele az unokájának, férjének, gyerekének. Előke-rültek a tegnapi agapéból megmaradt fi-nom sütik is..., közben jó volt egymással találkozni, beszélgetni. Mindenki azért jött, hogy szeretettel ajándékozzon.

- Bokros Vera -


Lelkipásztori és Teológiai Napok Egerben

Január 28-31. között rendezték meg az Országos Lelkipász-tori és Teológiai Na-pokat Egerben. Az idén harmadszor látogathattunk el

oda - 252 résztvevő között. A konferencián teológiai tanárok és püspö-kök előadásait hallgathattuk: A hit szerepe az új evangelizációban; "Hiszek egy Istenben" - Az Atya-tapasztalat hitünkben; Hit, amit megvallunk; A hit válsága, avagy a Lé-lek sötét éjszakája; A hit öröme... Az idei mottó: „Égni kell annak, aki gyújtani akar…” Kiscsoportos beszélgetések és fórumok voltak műhelymunkaként, vala-mint naponta szentmise és szentségimádás. Mit éltünk meg?

♦ Az élő Egyházat. ♦ Azt, hogyan segít a Szentháromság az új evangelizáció erősítésében. ♦ A hit örömét … ami az egyházi év - a várakozás, a születés, a kereszt-

hordozás, a keresztáldozat - ezt az örömet növelhetjük magunkban az imaórák és bibliaolvasás gyakoriságával, a jó cselekedetekkel.

„Lángolt a szívünk” - az együtt imádkozások kapcsán. A keddi szent-ségimádás: Levél a hét egyházhoz (Jel 2-3) . Itt közösen újra megvallhat-tuk hitünket, majd vízszentelés után szenteltvízzel megújíthattuk ke-resztségi fogadalmunkat. "Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lé-lek az egyházaknak: A győztesnek rejtett mannát adok és egy fehér kö-vet. A kövön új név van, amelyet senki más nem ért, csak aki megkap-ja.” (Jel. 2,17) Kaptunk fehér követ! „Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre, s mennyire szeretném, ha már fellobbanna! (Lk 12,49) Úgy érezzük, hogy e három nap alatt 'izzó parazsat' kaptunk. Szívvel-lélekkel azon leszünk, hogy amit ott kaptunk - a plébánián lángra lobbanthassuk. Úgy legyen! - Bágya házaspár és Burányi házaspár -


A Pápa imaszándéka

FEBRUÁR: a viszályok között élőkért, hogy a háború és szembenállás közepette élő népek ráleljenek a békés jövő felé vezető útra. MÁRCIUS: hogy a püspökök, papok és diakónusok fáradhatatlanul hirdessék az Evangéliumot a föld végső határáig.

FEBRUÁR: „Mi tudjuk, hogy a halálból átmentünk az életbe, mert szeretjük testvéreinket.” (1Jn3,14). MÁRCIUS: „Aki bűn nélkül van közületek, az vesse rá az első követ!” (Jn 8,7)

A plébános imaszándékai a rózsafüzér csoportok részére

Imádkozzunk!

ÖRVENDETES - Hogy Máriaként, Jézus-hordozók tudjunk lenni a felebarátainkkal való találkozásainkban. VILÁGOSSÁG - Hogy a hit évében minél többekben feléledjen, ill. megerősödjön a hit. FÁJDALMAS - Hogy az Egyházra, plébániai közös-ségünkre minél többen rátaláljanak. DICSŐSÉGES

- Katekumenjeinkért: a húsvéti szentségekre készülőkért.

ÖRVENDETES - Plébániai közösségünk férfi tagjaiért (aktív jelenlétükért) – Szent József ün-nepe kapcsán... VILÁGOSSÁG - A húsvéti szentségekre (keresztelés-re, első gyónásra-áldozásra) készülő gyermekekért és felnőttekért FÁJDALMAS - Közösségünk nehézségekkel küzdő tagj aié rt, hitük erősö déséért (megoldásokért). DICSŐSÉGES - Azokért, akik még „csak nézők” és nem résztvevők közösségünk életé-ben: hogy merjenek további lépéseket tenni (hittanok, szolgálatok, közösségi programok, stb. felé)

FEBRUÁR MÁRCIUS

ÉLET

IGE

Radenkovits Péter és Kvassay Zsuzsanna

TEMPLOMUNKBAN HÁZASSÁGOT KÖTÖTT

Családok megáldása dec. 30-án


SZENTSÉGIMÁDÁS:

♦ Plébániai közösségünk havi közös szentségimádása: minden elsőpénteken - az esti mise után

♦ minden további péntek este: mise után ½ 8-ig (csendes)

♦ minden hó 2. vasárnapján: de. 11 órától engesztelő imaóra

RÓZSAFÜZÉR IMA: ♦ az esti szentmisék előtt 5 órától

GYÓNTATÁS:

♦ a szentmisék előtt vagy az atyával előre egyeztetve külön időpontban is

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

Címünk: 1146 Budapest, Thököly út 56.

Honlapunk: www.rozsafuzerkiralyneja.hu Bankszámlaszámaink: OTP 11714006-20050454 CIB 10701049-47209503-51100005

Örömmel fogadjuk, ha kb. 130 Ft adománnyal hozzá tud járulni

újságunk előállítási költségeihez.

PLÉBÁNIA IRODA NYITVATARTÁSA:

HÉTFŐ és KEDD: 8 – 10 óráig SZERDA és PÉNTEK: 15 – 17 óráig

Tel.: 460-06-06 (irodaidőben hívható) Fax: 460-06-05 E-mail: [email protected]

Nagy Károly plébános Mobil: 06-30/701-9897 E-mail: [email protected]

Felelős kiadó: Nagy Károly plébános Szerkesztő: Capdeboné Szabó Viktória E-mail: [email protected] Kö zreműk ö d ik a K o m mun ik áci ó s M unk acs o po rt

RÓZSAFÜZÉR KIRÁLYNÉJA

TEMPLOM (XIV. Thököly út 58.)

VASÁRNAP:

de. 10 óra és este 6 óraHÉTKÖZNAP:

Szerda, Szombat: reggel 7 óra

H, K, Cs, P: este 6 óra

MAGYAROK NAGYASSZONYA

KÁPOLNA (VII. Damjanich u. 50.)

Vasárnap és péntek: reggel 8 óra

Urnalátogatás A szentmisék előtt és alatt

SZENTMISÉK RENDJE

Bíró László püspök atya búcsúztatta és helyezte örök nyugalomra temp-lomunk egykori kántorának, Fűri Gábornak hamvait 2012. december 29-én. Nyugodjék békében!

A R ÓZS AF ÜZÉR KIRÁLYNÉJA PLÉB ÁNIA ÉLETE

Documents

Rózsafüzér Királynéja 44