Germán írástörténet (runológia)

(A) A proto-skandináv (ÉNY-germán) nyelvállapot proto-skandináv: i.sz. 3-6.sz. (kb. i.sz. 200-550)

o még nem skandináv, de már a skandináv nyelv alapjait képező nyelv

speciális skandináv jegyek: i.sz. 550-től Források

o idegen, elsősorban antik (római+görög) szerzők, pl. Tacitus

o a finnben és a lappban fennmaradt protoskandináv és közgermán alakú

kölcsönszavak (fontos a hangzás)o régi rúnasoros feliratok

(B) Kölcsönszavak a finnben és a lappban i.e. 500-400: közgermán szavak i.sz. első századai: proto-skandináv szavak hallás utáni kölcsönzés

finn proto-skandináv mai skandináv! rengas *hringar d.ringruhtinas *druhtinaR n. drott ’uralkodó’! kuningas *kuningaR d. konge, sv. konung→ további proto-skandináv kölcsönszavak a finnben (nem kell); lapp: kb 600 szó (tenger, hajózás)

(C) Régi rúnasor futhark (FUDARK) → mint a magyaroknál az ABC – ezzel kezdődik a betűsor rúnák: 2(3) – 8(12). sz. görög, latin, É-itáliai (etruszk) hatás a rúnakultúra kp-ja Skandinávia É-germán rovásírás proto-skandináv nyelvállapot(germán rúnasor: vízszintes vonal mellőzése – ezt nehéz volt fába vésni)

(D) Rúnafeliratok megjelenés, funkció (nem tudunk pontos megjelenési dátumot) kemény anyagok: fa, csont, kő fák természetes erezete! (a. book – n. Buch) népvándorlás korában: mozgatható tárgyak, fegyverek (kard markolata, pengéje, lándzsa

vasa) ékszerek ún. brakteátok (császárkori érmeutánzatokra sorminta jelleggel) később sírkövek (4. sz. Norvégia) 13.sz. Codex Runicus (Dánia) a rúnajeleknek neve volt és jelentése, általában mágikus dolgokhoz köthető a rúnajelek nem lineárisan vannak felsorolva

o hány jelből áll a skandináv rúnasor (germán)? → 3x8= 24 (ez a szám majd

változik)→ régi germán rúnasor

vizsga: Ez melyik betű a rúna ABC-ben? → mindig csak az első 6ből kérdez

teljes rúnasor megjelenése: egyes rúnaköveken ott van a teljes ABC (gotlandi Kylver kő- i.sz.350-475, Svédország) → teljes futhark (csak érdekesség)

(E) A rúna szó eredete valószínűleg kelta eredetű, jelentése: titok, bújtatott Wulfila (4.sz.): a görög titok jelentésű „misztérium” szavaira használja a rúna alakot középkori ún. rúnaversek rúnaneveket említenek a rúna iránya „tetszőleges”

(F) Rúnalelőhelyek Dánia magyar rúnalelet: Bezenye, Szabadbattyán a vimosei fésű (i.sz. 160.)

o Fyn (Dánia) – vimosei mocsár

o felirata: harja

lehet 1 név jelenthet harcost esetleg „fésű” szó

a kragehuli lándzsanyél –Dánia (érdekesség)o evilaR (evilaz) – gyakori a régi rúnasoros feliratokon

a gallehusi ivótülköko ekhlewagastiR:holtijaR:horna:tawid (horna=tülök)

(G) A szinkópa-korszak (kb. i.sz.500-800.) a köz-skandináv periódus legkorábbi szakasza más néven: késői proto-skandináv szinkópa, umlaut hatására – a szavak lerövidültek mellékhangsúlyos mgh-k közül a hosszúak megrövidültek, a rövidek kiestek

(H) Fonológiai újítások - ? vizsga: Milyen hangtani változások zajlottak a germán nyelvekben? (minden g.nyelvben,

nem minden g. nyelvben)(I) A rúnák változása

különösen i.sz. 700 után megjelenik az újabb, v. skandináv rúnasor (csak Skandináviában használatos) átmeneti