S Z A K D O L G O Z A T

Hócza Diána

2015

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Rendészettudományi Kar

Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék

M i g r á c i ó a d i p l o m á c i a i

t e v é k e n y s é g b e n

Konzulens:

dr. Lőrincz Aranka

Szakfelelős:

Dr. Hautzinger Zoltán

Készítette:

Hócza Diána

Budapest

2015

1

Tartalomjegyzék

1. BEVEZETŐ ............................................................................................................................... 3

2. A DIPLOMÁCIA KIALAKULÁSÁNAK MEGHATÁROZÓ ESEMÉNYEI ........... 5

2.1. Általánosságban a diplomáciáról ................................................................................ 5

2.2. Az ókori görögök diplomáciai felfogása .................................................................... 7

2.3. Az ókori rómaiak diplomáciai felfogása ..................................................................... 9

2.4. A diplomáciai felfogás változása a Pápai Állam kialakulása hatására ..................... 11

2.5. Az újkori diplomácia kialakulása.............................................................................. 12

3. A JELENKOR DIPLOMÁCIÁJA ...................................................................................... 14

3.1. Az 1961. évi bécsi szerződés .................................................................................... 14

3.2. Diplomáciai képviseletek létesítése a magyar jogban .............................................. 15

3.3. A diplomaták kiválasztása és kinevezése ................................................................. 16

3.4. A diplomáciai képviselet tagjai ................................................................................. 16

3.5. Diplomáciai képviseletek feladatkörei ...................................................................... 17

3.5.1. A képviseleti funkció ..................................................................................................... 17

3.5.2. Érdekvédelem ................................................................................................................. 18

3.5.3. Konzuli védelem ............................................................................................................ 20

3.5.4. Tárgyalási funkció .......................................................................................................... 21

3.5.5. Tájékozódási funkció és a hírszerzés ............................................................................. 22

3.5.6. Kapcsolatfejlesztési funkció ........................................................................................... 24

3.5.7. Egyezményben nem szereplő feladatok ......................................................................... 25

3.5.8. A diplomáciai feladatok és konzuli feladatok egymáshoz való viszonya ...................... 25

3.5.9. Mentességek és kiváltságok ........................................................................................... 26

4. KONZUL LEGFŐBB FELADATAI .................................................................................. 28

5. A SZAKDIPLOMÁCIAI KÉPVISELET .......................................................................... 30

5.1 A szakdiplomáciára vonatkozó jogszabályi háttér ..................................................... 30

5.1.1. A szakdiplomata kiküldése ............................................................................................. 31

5.1.2. A szakdiplomata külszolgálatának időtartama ............................................................... 31

5.1.3. A szakdiplomata rangjai és ellátmányai ......................................................................... 32

5.1.4. A szakdiplomaták irányítása .......................................................................................... 32

5.1.5. A szakdiplomácia megszűnésének illetve megszüntetésének esetei .............................. 32

2

5.1.6. A szakdiplomata ideiglenes hazarendelésének lehetséges esetei ................................... 33

6. MIGRÁCIÓS SZAKDIPLOMATA ................................................................................... 34

6.1. A külképviseletre történő szakdiplomata kiküldésének okai .................................... 34

6.2. Migrációs szakkonzuli hálózat bővülés .................................................................... 34

6.3. A migrációs szakkonzulok finanszírozása és a velük való kapcsolattartás .............. 35

6.4. A szakkonzuli hálózat további bővülésének lehetséges állomáshelyei .................... 35

7. BEVÁNDORLÁSI ÖSSZEKÖTŐ TISZTVISELŐ ........................................................ 39

7.1. A bevándorlási összekötő tisztviselői mandátum jogszabályi hátterei ..................... 39

7.1.1. A 377/2004/EK Tanácsi rendelet értelmezése ............................................................... 39

7.1.2. A 2005/687/EK rendelet értelmezése ............................................................................. 42

7.2. Magyarországi vonatkozások a tisztviselőkkel kapcsolatban ................................... 43

7.2.1. Bevándorlási tisztviselők kiküldése Magyarországról ................................................... 43

7.2.2. A bevándorlási összekötő tisztviselői hálózat további bővítése ..................................... 44

7.2.3. Tagállami partnereink és az együttműködések.............................................................. 44

7.2.4. Az első törökországi bevándorlási összekötő tisztviselő szemszögéből ........................ 46

7.3. A migrációs szakdiplomata és a bevándorlási összekötő tisztviselő tisztség

betöltésének kritériumai ................................................................................................... 47

8. BEFEJEZÉS ............................................................................................................................. 49

9. IRODALOMJEGYZÉK ........................................................................................................ 51

3

1. BEVEZETŐ

A diplomácia kapcsolatok rendszere már gyermekkoromban is felkeltette az

érdeklődésemet. Szerencsés embernek tartom azokat, akik egy diplomáciai dinasztiába

születtek és a gyerekek is ilyen jellegű oktatásban vettek részt és több nyelven is

anyanyelvű szinten beszélnek.

Jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának migrációs

szakirányán folytatom a tanulmányaimat és hallottam a migrációs szakdiplomaták

kihelyezésének lehetőségéről egy szakmai nap keretében, ahol számos előadás elhangzott

ezzel kapcsolatban. Már ekkor felettébb érdekesnek találtam a munkakörüket, mert én is

nagyon szeretek utazni és vonzanak az ezzel járó kihívások. Ekkor tudatosult bennem,

hogy diplomatának lenni nem csupán születés szerint lehetséges, hanem kellő szakmai

tudással és elég akaraterővel bárki bekerülhet a diplomácia vérkeringésébe. Nem csoda,

hogy akik ilyen affinitással rendelkeznek, azok nem akarnak kikerülni a diplomácia

körforgásából.

Személy szerint én is érdeklődök ezzel a munkakörrel kapcsolatban, és a jövőben el

tudnám képzelni magam, mint szakkonzul vagy bevándorlási összekötő tisztviselő. Mivel a

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalban kezdem el a pályafutásomat, örömmel tölt el

az, hogy akár ilyen diplomatának való kinevezés lehetősége is fennáll kellő szakmai

tapasztalat megszerzése után. Mindezen együttes okok szerepet játszottak abban, hogy a

diplomáciai élettel kapcsolatban felderítettem e terület rejtelmeit.

Napjainkban a migráció szerepe igencsak felértékelődött, hiszen egyre nagyobb

vándorlás tapasztalható világszerte, megközelítőleg kettőszázharminckettő millió ember

hagyja el évente hazáját, melyek közül gazdasági migráns körülbelül kilencven millió fő.

Az európai viszonylatokba lebontva évi egy millió a nettó bevándorlót jelent. Ennek okán

kiemelten fontos, hogy a szakdiplomaták előzetes meghallgatások keretében előzetesen is

szűrni tudják a migránsokat, akik feltehetően gazdasági céllal szándékoznak bejönni

Magyarország területére.

4

A szakdolgozatom megírásának az a célja, hogy a szakdiplomáciának ennek a

speciális ágazatát részletesen ismertessem és tájékoztatást nyújtsak azok számára, akik

ezen terület iránt érdeklődnek. Így össze tudják hasonlítani más szakdiplomáciai

tevékenységekkel.

Ahhoz, hogy el tudjam helyezni a diplomáciai életben a szakkonzulok szerepét, és

meghatározzuk őket, először is a diplomácia történeti hátterét, illetve annak fontos és

meghatározó részeit ismertetem. Továbbá a diplomácia egészére vonatkozóan a

legfontosabb feladatköröket is kifejtem, ideértve a diplomáciai mentességeket és

kiváltságok körét is, természetesen a pontos jogszabályi hátterek megnevezésével. Majd

megemlítem a konzul feladatköreit, hogy lássuk, hogy a migrációs szakkonzul feladata egy

merőben más terület, és részletezem, hogy a kettő között csupán részleges elnevezés a

közös. Ezt követően felsorolom a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal két kiküldött

tisztségviselőjének a legmeghatározóbb funkcióit. Végül, de nem utolsó sorban azt

vizsgálom, hogy a két tisztség betöltéséhez milyen kritériumoknak kell megfelelni.

5

2. A DIPLOMÁCIA KIALAKULÁSÁNAK MEGHATÁROZÓ ESEMÉNYEI

2.1. Általánosságban a diplomáciáról

A diplomáciának eredendően kétféle rendeletetése van. Az első és legfontosabb a

konfliktusok megelőzése, de ha valamilyen okból kifolyólag mégis két vagy több fél vagy

állam között felmerül a vita, akkor a diplomáciai kapcsolatok révén történő békés rendezés

a cél. Mindezek mellett az együttműködés előmozdítása is a diplomáciai feladatok közé

sorolandó.

Konfliktusok megelőzésére illetőleg az együttműködés előmozdítására évszázadok

során már kialakultak kölcsönösen elfogadott módozatok, eljárások, melyeket felkészült

személyek alkalmaznak. Ugyanakkor az államoknak számolniuk kell más államok hasonló

jellegű hatalmával, de a nemzetközi rendet csak is és kizárólag az államok egymással

közösen határozhatják meg. Nyilvánvalóan minden állam, ország a számukra előnyös rend

kialakítására törekszik, de számolni kell más államok akaratával is. Éppen ezért fontos a

hatalmi tényezők összeegyeztetése, valamint egy olyan nemzetközi rendet kell kialakítani,

amely senki számára sem kielégítő, de ugyanakkor mindegyik fél képes azt elfogadni.

Fontos tudnunk, hogy kiemelt jelentősége van az emberi tényezőknek, szabad

akaratnak és a választás lehetőségének az élet minden területén beleértve ebbe a

diplomáciát, illetőleg a diplomácia művelőit is. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy kik

töltik be a diplomata szerepeket és kik képviselik saját államukat egy másik állam

területén. Minden korban nagy figyelmet fordítottak arra, hogy milyen személyeket

választanak hírnöknek és küldöttnek. Talán a leglényegesebb három szempont melyet

figyelembe vettek a kommunikációs és tárgyalási készség, illetőleg a meggyőződési

képesség volt. Természetesen egy jó diplomatának rátermettnek kell lennie, hogy méltón

képviselhesse küldő államát. 1

1 Kincses László: Diplomáciatörténet. Elte Ájk Egyetemes Állam- és Jogtörténeti Tanszéke. Budapest. Hvg

orac Lap-és könyvkiadó Kft. 2014. 15-16. oldal

6

.

A dolgozatomban fontosnak tartom megemlíteni a diplomácia legáltalánosabb

elemeinek a felsorolását, hiszen így egy átfogó képet kapunk a jelentéséről és hogy mit is

tartalmaz valójában. Ide tartozik, hogy ez egy külpolitikai tevékenység, mely a

közigazgatás egy adott ágazatába tartozik. A következő fő eleme a tárgyalások

fontosságának a hangsúlyozása a háborúskodás helyett és ezzel kapcsolatban a tárgyalások

során alkalmazott eljárások, mechanizmusok hogyan is működnek. Végül pedig egy jó

diplomatának milyen készségekkel, képességekkel diplomáciai tapintattal,szakmai tudással

és stílussal kell rendelkeznie.2

E szerint: „ A diplomácia az államok külpolitikájuk békés módon való megvalósításáért

kifejtett tevékenysége. Ugyanakkor azt az intézményt is jelenti, amelynek révén az államok

e sajátos tevékenységüket végzik. Így szélesebb értelemben magában foglalja az államfő, a

kormányfő, a külügyminiszter, a külügyminisztérium és a diplomáciai szolgálat

szerteágazó külföldi szervezetét, azaz az állandó diplomáciai és konzuli képviseleteket, a

különleges missziókat (ad hoc diplomácia), s a nemzetközi szervezetek melletti állandó

képviseleteket.”3

A külpolitika illetőleg a nemzetközi jog szorosan kapcsolódik a diplomáciához.

Szervezetileg a kormánynak és a külügyminisztériumnak van elsődleges szerepe a

külpolitika végrehajtásában és a parlament ezt ellenőrzi. A külpolitika a külügyi igazgatás

valamint az általa irányított diplomáciai szolgálat útján valósul meg. Az államok

egyenjogúságát a nemzetközi kapcsolatok alakítására vonatkozó szuverén jogosultságok

adják. Ilyen jogosultságok például a külpolitika meghatározása, az állam nemzetközi

képviselete, idegen államok elismerése, diplomáciai és konzuli kapcsolatok létesítése,

felfüggesztése, megszüntetése, nemzetközi szerződések kötése, nemzetközi szervezetekhez

csatlakozás, hadiállapot kihirdetése, békekötése. Amint a fentiekben korábban említettem a

külpolitikán kívül a nemzetközi jog is kapcsolódik a diplomáciához, hiszen a diplomáciai

kapcsolatok rendjét, döntően a nemzetközi közjog szabályai határozzák meg. Valamint a

nemzetközi jog intézményei javarészt a diplomácia erőfeszítései révén alakultak ki jogilag

kötelező normává.4

2 Kincses László: Diplomáciatörténet. 20. oldal

3 Jogi Lexikon (1999)

4 Kincses László: Diplomáciatörténet. 22-23. oldal

7

A diplomáciának a történelem során kialakult formái, módszerei, stílusai vannak,

amelyek természetesen nemzetközileg is elfogadottak. Éppen ezért van az, hogy a

diplomaták a világ bármely részén könnyen szót értenek, még ellentétes érdekeket

képviselve is betartják ezt a formalitást és ettől függetlenül akár baráti viszonyt is ápolnak.

A diplomácia talán ott kezdődhetett, hogy az emberek felismerték azt, hogy jobb

meghallgatni az üzenetet, mint esetlegesen megenni a küldöttet. Tehát mióta ember él,

azóta létezik e jelenség csak nem tudták megfogalmazni mi is ez valójában. Azonban a

későbbi európai fejlemények hatására a rómaiak mellett az ókori görögség gyakoroltak a

legnagyobb hatást ezen tárgykörben. 5

Már az ókorban is folytattak diplomáciai tevékenységet, mégpedig az uralkodó

nevében. A diplomáciát rendszerint végigkísérte a különféle nemzetközi szerződések

kötése, követküldés a viták rendezésére, valamint a politikai-katonai hírszerzés, más néven

a felderítés.

A nemzetközi közjog történetének áttekintése során számos esetben láthattuk, hogy

az államközi kapcsolatok alakulásában kezdettől fogva szerepet játszottak az uralkodók

megbízottai, akik hozták és vitték az üzenetet valamint elkészítették a szerződéseket.6

A dolgozatomban először is az ókori görög nemzetközi kapcsolatokra térnék ki majd

azok alakítására szolgáló diplomáciai tevékenység első jeleit és szabályait ismertetem.

2.2. Az ókori görögök diplomáciai felfogása

A görögöknél a békés nemzetközi kapcsolatok legrégebbi formája a vendégjog, más

néven proxenio és ennek intézményeként alakult ki a konzul melynek görög neve a

proxenosz. A proxenosz a városállam legtekintélyesebb polgára, aki megbízhatóságát

általában idegen városállamtól, de némely estekben a saját városától kapta. Elsődleges

feladata az volt, hogy védje a városállama polgárainak érdekeit egy másik államban.

Feladatainak ellátása érdekében a konzul már a kezdeti időszakban is előjogokban

részesült. Ilyen volt például a hajózás, kereskedelem, bíráskodás, sőt mi több tiszteletbeli

jogok is megillették őket. Vagyona és személye minden tekintetben sérthetetlen volt ezt az

ókori görögöknél asylum-nak hívták. Ma az asylum szó menedékjogot jelent . Visszatérve

a proxenosz sérthetetlenségére ez csak akkor bír nagy jelentőséggel ha a küldő és az adott

városállam egymással háborúban állt, mivel békeidőben fel sem merült senkiben, hogy a

5 Kincses László: Diplomáciatörténet. 24. oldal

6 Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest. Osiris Kiadó. 2011. 673p. 385. oldal

8

legtekintélyesebb polgárt bántalmazzák. Továbbiakban fontos megemlítenem, hogy az

ókorban a proxenosz útján diplomáciai tárgyalásokat is folytattak, ezáltal ez több volt a

mai konzuli feladatnál. Közvetítői és tárgyaló szerepeket töltöttek be a küldő és egy másik

városállam között. Nyilvánvaló, hogy a poliszok, akik a nemzetközi jog alanyai voltak,

egymással állandó és élénk kapcsolatban álltak. Közöttük számos szerződés alakult ki,

amelyek javarészt gazdasági , pénzforgalmi illetve a polgárokat szabályzó szerződések

voltak.

A görög városállamok közötti konfliktusok rendezése, a fegyveres összecsapásokon

túl, a követek illetve a megbízottak közreműködésével működött. A különböző

városállamok más állomáshelyen tartózkodó követei kezdetben egyenrangúak voltak. Az

ókori görögök szerint, csak később vált szokássá kiválasztani közülük a legfőbb követet.

A követ feladatait a diploma tartalmazta. Görög területen az volt a gyakorlat, hogy a

követ a város vezetőjének megmutatta a megbízólevelet később pedig ezt ismertette a

népgyűlésen. A követ feladatait a küldő állama határozott meg számára, és a fogadó

államban a feladatok ismertetése után a népgyűlésen nyomban meg is vitatatták. A követ fő

feladata a szerződések létrehozása volt. Az ókori görögök a szerződéseknek mágikus erőt

tulajdonítottak és ha azt valaki megszegte, az isteni bosszút vont maga után. Esküvel

erősítették meg, és a létrehozáskor átkot szórtak a megszegőkre. Ha valaki azonban mégis

megszegte e szabályokat, akkor semleges bizottság döntött sorsukról. A szerződést

általában kifüggesztették hogy mindenki számára nyilvánvalóvá váljon, továbbá egy-egy

példányát a szent helyeken őriztek, egyet pedig állami archívumban helyeztek el.

E korszak követei nemcsak béke és háborúügyében tevékenykedtek, hanem más

ügyekben is eljártak. Példának okáért megfigyeltek az ott zajló politikai életet, a kormányt

és azok törekvéseit, más országok követeinek üzeneteit, illetve feltérképezték a katonai

helyzetet is.

Fontos megemlíteni, hogy ebben a korszakban alakultak ki a nemzetközi tárgyalások

magatartási normái is. E normák közé sorolandó hogy a követ nem szakíthatja félbe

partnere beszédét, továbbá az ellenséges ország küldötteivel is udvariasan kellett

viselkedni, valamit az érzelmek kimutatása már ekkor is bűn volt. Valamint már azt is

meghatározták, hogy mi számít durvaságnak, amelyet minden városállam egyöntetűen

elutasított. Ilyen volt például a mérgezett fegyver alkalmazása háborúban, hivatalos

hadüzenet nélkül nem lehetett támadást indítani, háborúhoz csak végső esetben és kellő

indokkal lehetett folyamodni és csak is akkor, ha már a diplomácia tehetetlen volt, a

hadifoglyot váltságdíjért vissza kellett adni a polgár saját államába. Végül a titkos

9

diplomáciai tárgyalások közzététele durva jogsértésnek számított, továbbá a közvetítők

szerepe ajánlatos volt a békekötéseknél.

Az ókori görögök nemzetközi joga ismerte a hadüzenet és a békekötés intézményét, a

szerződések sérthetetlenségét, a választott bíráskodást és a követi intézményt is. A követi

intézménynél maradva figyelemre méltó, hogy az idegen követeket Athénben nagy

tiszteletben tartották és őket fogadta először az ötszázak tanácsa. Mint ahogy már a

fentiekben említettem átvezették őket a népgyűlésre, ahol meg is hallgatta őket és

szavazással döntöttek sorsukról.

Szerződéseiket cseréptáblára írták és addig voltak hatályban, míg a cserép ép maradt.

Összességében azt mondhatjuk, hogy fejlett szabályaik voltak, de a legfontosabbak a

tengeri kereskedelemre irányultak melyeket később a Római Birodalom is átvett és

beépített saját jogrendjébe.7

2.3. Az ókori rómaiak diplomáciai felfogása

Már az ókori Róma is a legrégebbi időktől ismeri a ius hospitii-t az az a vendégjogot.

A feciálisok a húsztagú papi testületének tagjai intézték a szövetségesekkel valamint a

hadüzenettel kapcsolatos teendőket és őrizték a szerződéseket. Ez egy titkosan működő

külügyi hatóság volt, amely a tárgyalásait is így folytatta. Hadüzenet előtt felkeresték a

bűnös városállamot és visszatérve saját városállamukba harminchárom napot vártak és

csak utána kezdték meg a háborút.

Rómában a hadikövetek intézménye is ismert volt és ők voltak azok, akik tárgyaltak

az ellenféllel a fegyverszüneti feltételekről, valamint a hadifoglyok kicseréléséről. Tehát

leszögezhetjük, hogy a békés érintkezés eszközei voltak ezek a háborús helyzetekben is. A

hadicselekmények folytatását azonban nem érintették a megállapodásaikat. A fennmaradt

emlékek szerint ilyen módon jött létre egy megállapodás a hadifoglyok kicseréléséről

Krisztus előtt Q.Fabius Maximus és Hannibál között.

Míg a görögöknél minden fontos ügy a népgyűlés elé tartozott addig az ókori

Rómában csak a háború és béke kérdése valamint a nemzetközi ügyek intézése csak a

Szenátus hatáskörébe tartozott. A követküldés a királyok idején az uralkodó joga volt, míg

a köztársasági korban csak a Szenátus foglalkozhatott vele, s ennek nagyon szigorú

7 Kincses László: Diplomáciatörténet. 38-48. oldal

10

szabályai voltak. A döntéseiket határozatba foglalták, melyek idegen neve

senatusconsultum volt.

A jog és a szokás védelme alatt állt a követ, akit legatusnak neveztek. Küldetésének

legfőbb rendeltetései közé tartozott a hadüzenet, a békekötés, a szerződéskötés, a viták

rendezése, valamit a közvetítés. Küldetésének befejeztével pedig beszámolót készített a

Szenátusnak munkásságáról.

A Szenátus azonban fogadta az idegen államok követeit is, de az eljárás eltérő volt

attól függően, hogy ellenséges vagy baráti követről esett szó. az ellenséges területről

érkezett követet ugyanis nem engedték be a városba, a Mars mezején egy speciális

épületben helyezték el, melynek idegen neve villa publiba volt. Addig pedig a Szenátus

döntött sorsáról, hogy fogadja e küldöttet vagy sem. Ha úgy döntöttek fogadják, akkor az a

Bellona hadistennő templomában történt meg, ha viszont nem fogadták, akkor pedig azon

nyomban el kellett hagynia az országot. A baráti országból jött követet pedig a Szenátus

közelében helyezték el s jelentős figyelemben részesítették, ajándékokat kapott, vagy

esetleg szobrot is emeletek neki. Azonban azt is meg kell említeni, hogy a követ is

hatalmas ajándékokkal érkezett.

A római birodalom kialakulásában nagy szerepe volt a hatalmi politikának, valamint

a diplomáciának. A köztársasági intézményeket bürokratikus császári kancelláriák

váltották, fel, ezáltal az állami irányítás a császár kezébe került melyet az alárendelt

tisztviselői útján látott el. A hatalmi központból a Szenátus a császár tanácsadójává

süllyedt. Így ehhez igazodott a diplomáciai irányítás és a külpolitika is. Ezek a döntések

csak is és kizárólag az uralkodó kezében összpontosultak a továbbiakban. A követeket is

csak a császár nevezhette ki és csak neki tartoztak felelőséggel. Ennek

következményeképpen az áttekinthetőség és a nyilvánosság megszűnt. Azonban a

követekre vonatkozó szabályok nem változtak, tehát a védelmük és sérthetetlenségük

továbbra is megmaradt.

Ebben az időszakban alakultak ki diplomáciai szónoklat szabályai is és ennek

javarészt azt volt az oka, hogy ekkor jöttek létre az első szónoki és jogi iskolák is. Továbbá

fontosnak tartom megemlíteni, hogy a rómaiak nemzetközi jogát szigorú formalitások

jellemzik. Példának okáért a háborút akkor és csak akkor ismerték el jogosnak, ha azt

hadüzenettel indították.

Római külügyeit egy speciális papi testület intézte melynek neve fetiales volt. Így a

hadüzenetet a testület feje más néven a pater patratus a birodalom határáig vitte, s és ott

11

három tanú jelenlétében el is mondta, ezután pedig véres lándzsát dobtak át a határon.

Azzal viszont már nem foglalkoztak, hogy az ellenség észrevette-e azt.

A római jog belső jogának fejlettségét a nemzetközi jog nem érte el, de része volt a

pacta sunt servanda elv, vagyis a szerződések betartásának kötelezettsége. Ezt az elvet

ugyanakkor a görögök is vallották, de csak is az egymás közötti kapcsolataikban. Viszont a

rómaiak csak addig tekintették magukra nézve kötelezőnek a szerződést, míg az

érdekükben állt. Róma különféle szerződéseket kötött, így köztük barátsági szerződéseket

is - melynek idegen neve amiticia volt - amelyben vállalta, hogy viszály esetén előbb békés

úton kísérlik meg a konfliktus kezelését. Továbbá Róma vendégjogot is biztosított az

idegen városok polgárainak az úgynevezett hospitum publicum-ban. Ezek mellett katonai

szövetséget is kötöttek, egyenlő szövetséget az az rómaiul foedus aequum-ot, illetve

egyenlőtlent az az foedus inaquum-ot. Ezt attól tették függővé, hogy mindkét fél, vagy

csak az egyikük van kötelezve fegyveres segítségnyújtásra. Továbbá a rómaiak szívesen

vettek részt a viták eldöntésében választott bírókent, és ilyen helyzetekben a szenátus

döntött. A proxenos rómaia megfelelője a patronus volt. A nemzetközi jogukat pedig ius

gentiumnak nevezeték, a mely része volt a belső jogrendszerüknek, melyet a praetor

peregrinus alakított ki az idegenek és rómaiak közötti jogviszonyban.

Róma két részre szakadása utána diplomáciai kapcsolatokat létesített, illetőleg

szerződéseket is kötött a barbár törzsekkel, akik idegen szövetségesként éltek a területen. 8

Későbbiekben egyre intenzívebbé vált a kapcsolatok szempontjából az állandó

missziók megteremtése, amelyek közül a legelsők felállítását az itáliai városállamokhoz

szokás kötni.9

2.4. A diplomáciai felfogás változása a Pápai Állam kialakulása hatására

A diplomácia fejlődésének következő lépcsőfoka a Pápai Állam kialakulása hatására

következett be. Ebben az időszakban a nemzetközi jog olyan, mint a természetjog, az

ember felismeri, de nem alkalmazza.

A pápa követei két kategóriába tartoztak. Az egyik a pápai legátus volt, a

Szentszéknek a bíborosi rangú diplomáciai képviselője, aki a pápát képviselte adott

eseményeken, ünnepélyeken. Lényegében nem állandó jellegű diplomáciai képviselő,

8 Kincses László: Diplomáciatörténet. 41-43. oldal

9 Kovács Péter: Nemzetközi közjog. 385.oldal

12

ellentétben a natus legatus-sal, aki született követ volt. Ilyen volt például a mindenkori

érsek. A későbbiekben ez a követi kategória még az 1815. évi bécsi kongresszuson

elfogadott szabályzatban is az első rangsorba sorolja a legátus személyét. A másik

középkori követi kategória a pápai nuncius, más néven az apostoli nuncius, aki a Szentszék

diplomáciai képviseletének a nagykövettel azonos rangosztályba tartozó vezetője.

A pápa jogosítványai közé tartozott, hogy eldöntse, kik viselnek igazságos háborút.

Valamint kihirdette „treuga Dei”-t, amely napokon tilos volt háborúzni. Ez az időtartam

szerda estétől hétfő reggelig tartott, s így csak két napra szorította vissza az

ellenségeskedést. Továbbá azt is kimondta, mely napokon volt tilos a templomba

menekülni. Tulajdonképpen később ebből alakult ki a diplomáciai menedékjog intézménye

is. A pápa hatáskörébe tartozott még hogy választott bíróként szerepeljen az államok

vitájában. Ezen tények ismeretében megállapíthatjuk, hogy a pápai jogosítványok nagy

része a diplomácia fejlődését eredményezték.

Természetesen e korszakban a nem keresztény népeket nem is tekintették a

nemzetközi jog alanyának és a velük megkötött szerződéseket be sem kellett tartani.10

A továbbiakban a diplomáciatörténészek szerint a német-római császárként is

uralkodó Luxemburgi Zsigmond királyunk is létesített követséget. A XV.-XVI. század

fordulójára széleskörűen elterjedt ez az intézmény és egyértelművé vált az ehhez fűződő

udvariassági szabályok, valamint a kiváltságok és mentességek köre is.11

2.5. Az újkori diplomácia kialakulása

Az újkor nemzetközi jogászai közé tartozik Grotius és Vattel. Ők voltak azok, akik a

diplomáciai élet mögötti nemzetközi jogi problémákat is érzékelték. Grotius nevéhez

fűződik a területen kívüliség elméletének a kidolgozása, ami tulajdonképpen a diplomáciai

kiváltságok és mentességek magyarázatára szolgált és sokáig megkérdőjelezhetetlennek

tartották.12

Az újkori diplomácia fejlődésének a legmeghatározóbb okmányát Napóleon

Waterloonál elszenvedett veresége előtt pár nappal hozták létre. Ez volt a bécsi

kongresszus, amelyen aláírták a 121 cikkből és 17 mellékletből álló záróokmányt. S e

mellett témám szempontjából releváns okmányt is melynek neve: „Állásfoglalás a

10

Kincses László: Diplomáciatörténet. 50-51. oldal 11

Kovács Péter: Nemzetközi közjog. 385. oldal 12

Kovács Péter: Nemzetközi Közjog. 386. oldal

13

diplomáciai képviselők rangjáról. ” – amely a diplomáciai képviseletek vezetőinek a

rangját határozta meg. Az első és legfontosabb volt a nagykövet, a pápai legátus, nuncius

személye, majd ezt követte a nagykövet és végül pedig az ügyvivő. Aachenben 1818-ban

egy újabb egyezménnyel egészítették ki a vezetők rangjait, mégpedig ez a tisztség a

Miniszterrezidens volt. Ezt a rangot a hierarchiába a követ és az ügyvivő közé helyezték el.

Ez a felállás pedig a huszadik század közepéig maradt hatályban.13

A francia-porosz háború befejezését követően az első az első világháború vége felé

az imperalizmus fejlődése új jelleget adott a diplomácia fejlődésének. Ebben az időszakban

kezdett hanyatlani a kapitalizmus és a párizsi kommün ekkor mérte az első csapást a

kapitalizmusra. Végül a szabad kapitalizmusból imperalizmus fejlődött és az Októberi

Forradalom erői a Szovjetúnióban megdöntötték végérvényesen a kapitalizmust.14

A négy éven át tartó világháború valamint a központi hatalmak veresége egészen új

helyzetet teremtett a nemzetközi politikában és a diplomácia fejlődésében is. Az aktív

külpolitikát folytatni képes hatalmak száma megcsappant. A legyőzött Németország nem

sokkal számított többet a diplomáciai életben, mint például Svájc vagy Portugália. A

világpolitikában a vesztes országok közvetlen környezetében egyfajta vákuum keletkezett,

amelynek a kitöltésére különféle szabad érvényesülő erők sorakoztak fel.15

Az 1815. március 19.-én megalkotott okmányt az 1961.évi bécsi szerződés váltja fel,

amely a diplomáciai kapcsolatokról szól és melynek tartama még mai nap is hatályba van.

Az egyezmény alapvetően az államok egymáshoz telepített diplomáciai

képviseleteire vonatkozó jogszabályokat tartalmazza. Ugyanakkor az egyezmény

vonatkozik a pápai diplomáciára is, azaz az Apostoli szentszék által küldött, valamint a

hozzá akkreditált képviseletekre is.16

13

Kincses László: Diplomáciatörténet. 80. oldal 14

V. M. Chvosztov: Az újkor diplomáciai története. Budapest. Szikra Kiadás. 1948. 422p. 5. oldal 15

Diósszegi István: A kulisszák mögül… A diplomácia története 1919-től 1939-ig. Paginarium. 1996. 182p. 3. oldal 16

Kovács Péter: Nemzetközi közjog. 386. oldal

14

3. A JELENKOR DIPLOMÁCIÁJA

3.1. Az 1961. évi bécsi szerződés

A diplomáciai kapcsolatok átfogó és általános kodifikációja az 1961. április 18.-án

kötött bécsi egyezménnyel fejeződött be. Ehhez az egyezményhez több mint 150 állam

csatlakozott és ez azt is mutatja, hogy a normatív nemzetközi jognak legegységesebb

részévé vált. Az egyezmény napirendre tűzése már 1949-ben megtörtént az ENSZ

Nemzetközi Jogi Bizottsága által. DE csak 1954-ben bízták meg Sandströmöt a bizottság

svéd tagját, hogy készítsen jelentést és ez a jelentés csak 1956-ban került megvitatásra. Az

egyezménytervezet teljes egészében 1958-ra lett kész, de az ENSZ Közgyűlése csak 1961

tavaszára hívta össze az egyezményt előkészítő konferenciát. Az egyezmény preambulum

részében az egyezmény fontosságát hangsúlyozták valamint alapvető elveket fogalmaztak

meg. Ilyen például a mentességek és kiváltságok elméleti megalapozása valamint a

szerződés és a szokásjog viszonya.17

A szerződésben a részes államok megemlékeztek arról, hogy a világ népei már az ősi

idők óta elismerik a diplomáciát és a képviselőik jogállását. Továbbá figyelembe veszik az

Egyesült Nemzetek Alapokmányának az államok szuverén egyenlőségét, a nemzetközi

béke és biztonság fenntartását, valamint a nemzetek közötti baráti kapcsolatok

előremozdítását. Meggyőződtek arról, hogy a kiváltságokra és mentességekre vonatkozó

nemzetközi szerződés hozzájárulhat az országok közötti baráti kapcsolatok fejlesztéséhez.

Felismerték azt, hogy a kiváltságok és mentességek célja nem az egyének előnyben

részesítés emiatt történt, hanem a diplomáciai képviseletek biztosítása érdekében jött létre.

Megerősítették azt is, hogy a nemzetközi szokásjog szabályai továbbra is irányadóak, ha a

szerződés rendelkezései kifejezetten nem szabályoznak. Végül, de nem utolsó sorban

megállapodásaikat ötvenhárom cikkbe fogalmazták meg.18

Példának okáért ezek a cikkek pontosan meghatározzák, hogy mely személyi körre

kell alkalmazni az egyezményt, valamint mi a diplomáciai képviseletek feladatköre.

Továbbá a képviselet létszámára vonatkozó megállapodásokat tartalmazzák. Említést

tesznek a képviselő személyes sérthetetlenségére, magánlakásának sérthetetlenségére.

Valamint leszögezik, hogy a képviselő mentes a fogadó állam büntetőjogi joghatósága alól,

továbbá a személyes vagy tárgyi, országos, regionális vagy községi adó vagy illeték alól. A 17

Hargitai József: A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga. Budapest. Aula kiadó.2005. 50. oldal 18

Hargitai József: A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga. 27. oldal

15

Szerződés eredeti példányát angolul, franciául, kínaiul, oroszul és spanyolul egyaránt

hitelesítették és az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál letették, aki pedig a

Szerződés hiteles másolatát a részes államoknak megküldi.19

1961. április 18.-án aláirt nemzetközi szerződést Magyar Népköztársaság 1965.

szeptember 24.-én helyezte letétbe. Melynek hivatalos magyar fordítása: Bécsi szerződés a

diplomáciai kapcsolatokról.20

3.2. Diplomáciai képviseletek létesítése a magyar jogban

A külképviselet létesítéséről a kormány dönt, de csak a külügyminiszter javaslata

után. A tartós külszolgálatról szóló 172/2012.(VII.26.) Korm. rendelet fogalmazza meg a

külképviseletek létesítésére illetőleg a megszüntetésére vonatkozó szabályokat. Továbbá a

Kormány hatáskörébe sorolandó a felállítandó külképviselet típusa illetve annak székhelye.

A konzul képviselet estén pedig rangról beszélünk. Egy tervezési adatlapot kell készíteni a

létszámot illetően valamint a pénzügyi előirányzat biztosításáról, valamint az előirányzat

rendelkezésre bocsátásának időpontjáról, amelyet a kormány a létesítéssel egyidejűleg

hagy jóvá. A Magyar Köztársaság külképviseleteinek elnevezését, székhelyét, valamint a

típusát a kormány határozatban teszi közzé.21

A külképviselet, mint fogalom magába foglalja a konzuli képviseleteket, állandó

képviseleteket, valamint a belső jog által intézményesített szervezeti formákat az

úgynevezett kereskedelmi képviseletek viszont nem tartoznak a diplomáciai képviseletek

közé, de ezek státusza közel áll a diplomáciai képviseletek státuszához, de valójában az

államok kétoldalú egyezményein alapul.

Magyarországon a közigazgatási értelemben vett diplomáciai képviseletek

feladatkörét a belső jog határozza meg. Ugyanakkor velük ellentétben vannak olyan

államok, ahol a külügyi törvények szabályozzák a feladatköröket, de sok államban a belső

utasítási norma a szokásos, amelyek lehetnek általános és eseti jellegűek. Ezen kívül a

nagykövetek megbízólevele kiegészíti a meglévő általános szabályokat, hiszen nemzetközi

jogi érvényűnek tekintjük őket. Továbbá a megbízólevélhez hasonló, de inkább

közigazgatási iratként tekinthető a nagyköveti alaputasítás. Ez a dokumentum a nagykövet

megbízásának a nagyköveti tevékenységének az irányát és súlypontját tartalmazza.

19

1965. évi 22. tv. erejű rendelet 20

Kincses László: Diplomáciatörténet. 212. oldal 21

Hargitai József: A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga. 68. oldal

16

A külügyi szabályozási rendszeréhez kapcsolódik az, hogy a normatív szabályok

semmiképp sem ütközhetnek a nemzetközi jogba.

Magyar Köztársaság külképviseletét a külügyminiszter irányítja egységes irányítás

alatt. Az egyes képviseletek irányítását a külügyminiszteren kívül, a külképviseletei-

vezetők, valamit a Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatában kijelölt

minisztériumi vezetők és azok szervezeti egységei végzik. A külképviseletekre delegált

szakdiplomaták szakmai irányítását pedig a külügyminiszter és a feladattal érintett

központi közigazgatási szerv vezetője által kiadott utasítása alapján a szakminiszter látja el.

22

3.3. A diplomaták kiválasztása és kinevezése

A diplomaták lehetnek karrierdiplomaták elméletileg vagy ténylegesen is

életvitelszerűn az adott ország külügyminisztériumában szolgálnak. azonban vannak

olyanok is akik a külügyminisztérium pályafutását eleve viszonylag rövidebb időre

tervezik, s akiket a köznyelv gyakran politikai követnek is hív. Ugyanakkor gyakran

előfordul, hogy a kívülről beemelt személy véglegesen bennmarad a külügyminisztérium

állományába, korábbi munkáját feladva a diplomáciának szenteli életét. A

külügyminisztériumnak éppen az az érdeke, hogy ha már külsők áramlanak be, úgy már

vérfrissítés is történjen. Ez a jelenség számukra jobban elfogadhatóbb, mint az, amikor úgy

érzik, hogy ez egyeseknek egy úgynevezett átjáróház. 23

3.4. A diplomáciai képviselet tagjai

A bécsi egyezmény szerint a képviselet tagjai a képviselet vezetője, igazgatási és

műszaki személyzet és ebbe a kategóriába tartozik a könyvelő, pénztáros, fordító,tolmács,

irattáros, leíró, rejtjelező. Továbbá a kisegítő személyzet: a gépkocsivezető, a biztonsági

őr, a portás, a takarító és a kertész is. A diplomáciai képviselet tagjainak a kiválasztását, a

kinevezésükre, megbízatásukra vonatkozó eljárási szabályokat alapvetően a küldő állam

joga határozza meg de, a fogadó állam is biztosít jogosítványokat ezzel kapcsolatban.24

22

Hargitai József: A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga. 67-68. oldal 23

Kovács Péter: Nemzetközi közjog. 388. oldal 24

Bruhács János: Nemzetközi jog II. Különös rész. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs. 2004. 290p. 269. oldal

17

3.5. Diplomáciai képviseletek feladatkörei

A diplomata első és talán legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy képviseli a küldő

államot a fogadó államban. Továbbá védelmezi a fogadó államban a küldő állam

polgárainak az érdekét, de csak a nemzetközi jog által megengedett keretek között.

Valamint tárgyalásokat folytat a fogadó állam kormányával. Tájékozódási funkciót is

betölt, hiszen a fogadó államban lévő viszonyokról és fejleményekről információt gyűjt és

ezt jelentésbe tovább küldi a küldő államába. Mindezek mellett előmozdítja a baráti

kapcsolatot a két állam között és fejleszti a gazdasági, kulturális és tudományos

kapcsolatokat is.

3.5.1. A képviseleti funkció

A képviseleti funkció a diplomácia értelemben más, mint az élet más területein.

Hiszen itt a diplomata már a jelenlétével is e képviseleti tevékenységet látja el és ez akkor

is megmarad, ha ezen kívül semmi más tevékenységet sem végez. Ez természetesen

magába foglalja azt is, hogy külképviseleti személyhez megfelelő magatartást kell

tanúsítani, amely jóval túlmutat a köztisztviselőkre vonatkozó általános elvárásokon.

Különkérdéseket vet fel a képviselet nevében kötött polgárjogi szerződés megkötése.

Mégpedig ezek a szerződések a küldő államot kötelezik, ezáltal az állam kerül szerződési

viszonyba. Ugyanakkor ebből a tényből nem az vonható le, hogy a nagykövet vezetője

rendelkezik a polgári jogi értelemben vett képviseleti jogosultsággal. Mindezek mellet

fontos megemlítenem, hogy a nemzetközi jogban használt képviseleti fogalom nem

egyezik a polgárjog által szabályozott képviseleti fogalommal. Hiszen ahhoz, hogy a küldő

állam bérleti vagy adásvételi szerződést kössön azt sem kizárt, hogy a fogadó állam írásbeli

meghatalmazást kérjen. Ugyanakkor a nemzetközi szerződések kötése tekintetében az az

irányadó, hogy a diplomáciai képviseletek vezetői, illetőleg a küldő és fogadó állam között

szerződések szövegének elfogadása céljából a képviseleti személy már egyébként is

meghatalmazottnak minősül. Mindezt pedig az 1969.. évi május 23. napján kelt szerződés

7. cikkének 2. pontja szabályozza.25

25

Hargitai József: A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga. 68-70. oldal

18

3.5.2. Érdekvédelem

Az érdekvédelemi feladat azt a célt szolgálja, hogy a képviseletet úgymond

védelmezi a küldő állam, továbbá a küldő álam polgárainak érdekeit a nemzetközi jog által

engedett kereteken belül a fogadó állam területén. A küldő állam polgárai alatt nemcsak

természetes személyeket értünk, hanem e fogalmi körbe a jogi személyeket is idevonjuk.

Ezt pedig a konzuli kapcsolatokról szóló egyezmény 5. cikk a pontja tette egyértelművé.

Az érdekvédelemhez sorolandó bár nem a képviseletek kizárólagos feladatkörébe

tartozik a diplomáciai és konzuli védelem. A diplomáciai védelem kifejezésben a

diplomáciai jelző inkább a diplomáciai eszközre utal, mintsem a diplomáciai képviseletre.

A diplomáciai védelem az államnak azt a jogát jelenti, hogy az állampolgára érdekében

egy másik állammal szemben sokrétűen eljárjon, gondolok itt arra, hogy az idegen állam a

védelmet nyújtó állam állampolgárát valamilyen módon megkárosítja vagy hátrányt okoz

neki. A nemzetközi jogban általánosan elismert a diplomáciai védelem, melynek legfőbb

célja a másik állam részéről bekövetkezett jogsértő magatartás befejezése valamint a

jóvátétel követelése.

A Nemzetközi Bíróságnak született ítélete a diplomáciai védelemmel kapcsolatban,

hiszen ez a védelem nem kimondottan diplomáciai úton történik. A leghatékonyabb

eszköze pedig a diplomáciai védelemnek a tárgyalási technika. Ugyanakkor nem minden

állami fellépést kell diplomáciai védelemnek tekinteni, de egy szerződés hiányában történő

fellépés azonban annak tekinthető, ha a sérelmet szenvedett állampolgárok bizonyos

csoportja érdekében történik. Erre példák pedig az osztrák állam által kötött nemzetközi

vagyonjogi jóvátételi szerződések.

A diplomáciai védelem kapcsán nagyon fontos az állampolgárság megállapítása,

hiszen a sérelem időpontjában és a védelem időpontjában is egyaránt fent kell állnia.

Azonban se az egyik illetőleg se a másik periódusban ez nem teljesül, akkor nem

beszélhetünk a diplomáciának a védelemről.

A hágai nemzetközi bíróság azt az álláspontot képviseli, hogy a diplomáciai védelem

nyújtásakor az állam már a saját jogát érvényesíti, még akkor is ha az állampolgárának a

személyét éri sérelem. Összegezve tehát az állam a saját polgárának érdekeit magáévá teszi

és az ügy esetenként elfüggetlenedik az egyén érdekétől. Az állam a diplomáciai védelem

estén hiába a saját jogát érvényesíti, de erről az állampolgár már nem mondhat le. Ezáltal

19

az egyén is nemzetközi jog alanyává változott. Alanyi jogon azért érvényesítheti

állampolgársági jogait a nemzetközi bíróság előtt is. 26

Általánosságban elmondható, hogy a diplomáciai fellépésnek akkor nincs helye, ha

magát az állampolgárságot a védelemben részesülő személy akarata ellenére kapta meg

vagy netalán tévedésből szerezte meg.

Ahogy már azt korábban is említettem a diplomáciai védelem elsősorban az

állampolgárokat illeti meg, valamint a jogi személyeket. A jogi személyek diplomáciai

védelme önálló jogintézmény és ezt a megközelítést a Nemzetközi Bíróság 1970-ben

Barcelona Traction ügyével erősítette meg. Amikor is Belgium ügyében igényét egy

kanadai részvénytársaság belga részvényeseinek a diplomáciai védelmét elutasította, hogy

az adott esetben csak a jogi személy szerinti állam léphet fel.

A nemzetközi jogi normák megsértése lehet tevőleges vagy gondtalan és ez attől

elfüggetlenedik, hogy a sérelmet okozó állam melyik tényleges szerve okozta. Ilyen szerv

alatt a törvényhozó, végrehajtó és a bírói szervet értjük. A sérelmet okozó állam

cselekményének a nemzetközi jogi jogellenessége kétféleképpen jöhet létre. Az egyik, ha a

nemzetközi szerződésből származó kötelezettséget megszegi, a másik pedig az általános

jogi szabályok megsértéséből ered. Ez utóbbira példa a rabszolgatartás, a kártalanítás

nélküli kisajátítás, a rendes jogvédelmi út elutasítása és a szabadság önkényes megvonása.

Az azonban még problémákat vet fel, hogy az érintett állam területén tartózkodó

menekültnek elismert személy érdekében felléphetnek-e. Jelenleg ez még nem eldöntött

kérdéskör.

Általában a sérelmet elkövető országgal szemben alkalmazhatók szankciók is. Ilyen

lehet például gazdasági segítségnyújtás megszüntetése.

A nemzetközi jog modern irodalmában leggyakrabban felvetett kérdés az, hogy a

diplomáciai védelem tulajdonképp jog vagy kötelezettség. Valamint ha ez a kötelezettsége,

akkor az alanyi jogon jár e. Természetesen az államnak az joga, hogy diplomáciai

védelemben részesítse állampolgárait és ezt a jogot a nemzetközi bíróság több ítéletében is

megerősítette. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy ezekben az ítéletekben sosem tértek ki

a fennálló kötelezettségek alkotmányjogi oldalára. Ennek talán az is lehet az oka, hogy a

nemzetközi szabályok szerint ez csakis az államra és annak polgárára tartozik, amelybe a

nemzetközi jog nem avatkozik bele.27

26

Hargitai József: A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga 70-73.oldal 27

Hargitai József: A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga. 74-78. oldal

20

3.5.3. Konzuli védelem

A konzuli védelem nagyon hasonlít a diplomáciai védelemhez. A közös vonások

tekintetében azt állapíthatjuk meg, hogy a főszabályként mindkét formája a védelemnek

külföldön történik, mégpedig a védelmet nyújtó állam diplomáciai és konzuli képviseletek

igénybevételével. Továbbá mindkét védelem jogelméleti alapja az, hogy az államnak az

állampolgárok felett gyakorolt személyi felségjogából vezethető le. Azonban fontos tudni,

hogy a konzuli védelmet a képviseleteken belül működő konzuli tisztviselőkön keresztül is

elsősorban a diplomáciai képviseletek nyújtják. Nem előfeltétele a konzuli védelemnek,

hogy az idegen államhatalommal szemben történjen, hiszen nyújtható úgy is, hogy a

fogadó állam államigazgatási és más szerveivel vagy magánszemélyekkel szemben

történjen a védelem.

Általában a fogadó állam fórumain folyik a konzuli védelem, de nem minden egyes

esetben érvényesül. Mivel ha a küldő állam közigazgatási szervei a küldő állam területen

kérnek felvilágosítást a fogadó állam ott dolgozó tisztviselőjétől az még korán sem jelenti

azt, hogy diplomáciai védelemről lenne szó. Pusztán csak annak tudható be, hogy a küldő

állam a kérdéses ügyet fontosnak tartja és esetleg az ügy számára kedvezőtlen befejezés

esetén élni fog a diplomáciai védelem esteivel. A konzuli védelemnek nem feltétele, hogy

a külföldi állam valamiféle jogellenes cselekményt tegyen, mert jogszerű eljárások esetén

is igénybe vehető.

A konzuli védelem tartalmát tekintve két fontos elemet ölel fel. Az egyik az, hogy a

küldő állam honosainak védelmét biztosítja. Honosai alatt a természetes illetőleg a jogi

személyeket is értem. A másik pedig az, hogy a honosok számára támogatást és segítséget

nyújt. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a konzuli védelem jogosultjainak a

köre megegyezik a diplomáciai védelemre jogosultak körével.

Továbbá érdekesség, hogy a küldő állam konzuli képviselete harmadik állam részére

is végezhet konzuli feladatokat, de csak akkor, ha a fogadó államnak ez ellen nincs

kifogása.

21

Svájc 1968. január 26.-án közzétett jegyzékében azt mondja ki, hogy azt a

menekültet, akinek menedékjogot biztosított és ebből kifolyólag nem tudja saját állama

védelmét igénybe venni az a tartózkodása helye szerinti állammal szemben konzuli

védelemben részesül. Azonban ez az álláspont sajnos a gyakorlatban nem érvényesül és

nem is terjedt el.

Azonban más egyezmény is kiterjeszti a konzuli védelemre jogosultak körét. Ilyen

például a Konzuli Feladatokról szóló európai egyezmény, amelynek 46. cikke azt taglalja,

hogy a küldő állam konzuli tisztviselője azt a hontalant is védelemben részesíti, akinek az

állandó lakóhelye a küldő államban van. Ez alól egy kivétel van, mégpedig az, ha a

hontalan nem a fogadó állam egykori állampolgára.

A konzuli védelem következő sajátossága az, hogy a konzuli területen belül lehet

csak gyakorolni. Azonban ez a gyakorlatban nem akadályozza a konzuli védelem

működését, mivel a fogadó államban kialakított konzuli kerületek általában lefedik a teljes

államterületet. Kimondottan akkor, ha fogadó államban önálló konzuli képviseletet nem

létesítenek és a diplomáciai misszió látja el a konzuli feladatokat.

3.5.4. Tárgyalási funkció

A képviselet tárgyal a fogadó állam kormányával. Ezáltal a tárgyaláson azt a

jogosultságot kell érteni, hogy a képviselet nevében fellépő diplomatától semmiféle külön

írásbeli meghatalmazás nem követelhető, hanem a tárgyalás lefolytatására feljogosított

személynek kell tekinteni. Éppen ezért ez a jogosultság az, amely növeli a képviselet

tagjainak a felelősségét. A nyilatkozataikat közvetlenül az állam nevében teszik, azaz az

államnak, mint a nemzetközi jog alanyának közvetlenül beszámíthatók.28

28

Hargitai József: A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga. 78-80. oldal

22

3.5.5. Tájékozódási funkció és a hírszerzés

A képviselet az előbbiekben említett feladatokon túl a külpolitikai döntéshozatal

folyamatában előkészítő jelleggel vesz részt, informálja és tájékoztatja a döntéshozókat.

Természetesen az információs forradalom miatt a diplomáciai tevékenység is vesztett

súlyából, hiszen régen a diplomaták jelenései, a külpolitikai döntések előkészítésében

szinte az egyetlen információs forrást biztosították. Ezáltal napjainkban a diplomáciai

jelentőmunka a hírszerzés tevékenységéhez viszonyítva jelentősen csökkent.

A hírszerzés megengedhetősége tekintetében két álláspont áll fenn a nemzetközi jog

elméletében. Az egyik, amelyet a Német Szövetségi Alkotmánybíróság vall, az pedig az,

hogy a külföldön történő hírszerzés nemzetközi jogi aspektusból legálisnak tekinthető, de

ez rizikóval jár, hiszen a fogadó állam törvényeibe ütközve büntetőjogi

következményekkel is járhat. A másik álláspont szerint a külföldi hírszerzés a célállam

területi integritásának figyelmen kívül hagyását jelenti, ezáltal a nemzetközi jog

szabályaiba ütközik.

Általánosságban elmondható, hogy a kémkedést nem tekintjük nemzetközi jogba

ütközőnek. Ugyanakkor vannak olyan államok, melyek a külföldön szervezetten végzett

kémkedést az emberi jogok sérelme miatt, a nemzetközi jogba ütközőnek tartják.

Feltehetően az államok által kölcsönösen folytatott gyakorlat miatt nem alakult ki a

nemzetköz közösségben az, hogy ez valamilyen módon szabályozva legyen.

Továbbá a nemzetközi kapcsolatokban a kémkedés tekintetében nem állapítható meg

az a tény, hogy a hírszerző tevékenységet folytató államok tiszta lelkiismerettel végeznék

feladatukat. Mindenki számára világos az a tény, hogy a napvilágra került ügyek az

államközi kapcsolatok, a külpolitikáért és a két állam közti viszonyt befolyásolják.

A diplomáciai feladatokat meghatározó BDE 3. cikke szerint a hírszerző tevékenység

nem tartozik a diplomáciai képviseletet, illetőleg annak tagjainak feladatköreibe.

Ugyanakkor ez nem azt a következtetést vonja maga után, hogy a külképviseletek jogszerű

eszközzel ne szereznének információkat a fogadó állam biztonságpolitikai vagy

katonapolitikai viszonyairól. A diplomácia világában a képviseleteknek joga van ilyen

irányú szakmai előképzettséggel rendelkező diplomata kiküldésére. Egyfajta specifikus

helyzetet teremt az, ha a két állam katonai vagy légügyi attasék cseréjében állapodik meg.

23

Ez már valójában nem az információgyűjtés területe, hanem itt már elhatárolja a meg nem

engedett tevékenységtől a fogadó államban kifejtett tevékenységet. Az első világháborút

követően kerekedett ki az a bevált gyakorlat, hogy a küldő államok diplomáciai

képviselőként hírszerző tiszteket küldnek ki a képviseletekre.

A kémkedés számszerűen a leginkább előforduló kiutasítási ok, ha a nem kívánatos

személyek kinyilvánításának indokait keressük. Ugyanakkor megjegyezendő, hogy a

kiutasítás az egymással baráti kapcsolatban álló államok között még a kémkedés

tekintetében is nagyon ritka.

A diplomáciai kapcsolatokban a hetvenes évek óta jelent meg a terrorizmus és az

ehhez kapcsolódó jelenség. Hasonlóan a kémkedéshez ez egy olyan normasértés a

külképviseletek feladatait szabályozó rendelkezésekből, amelyet a fogadó állam normáinak

tiszteletben tartásából vezethető le. Erre kiemelkedő példa Líbia, melynek személyzete jár

az élen az ilyen típusú cselekmények területén. 1991-ben terrorista cselekményhez

kapcsolódva fegyvercsempészet miatt utasított ki egy iraki diplomatát a német állam.

Továbbá 1996-ban a nyugat-berlini robbantás merényletében is részt vett egy diplomata

aki, szír származású volt. Természetesen őt is azonnal kiutasították.

A terrorista cselekmények közé sorolandó a diplomáciai személyzet által elkövetett

emberrablás, mely közül leghíresebb a Dikko ügy. Umaru Dikko nigéria közlekedési

minisztere katonai puccs után 1983-ban Londonba menekült. Majd 1987. július 5.-én

Dikkot a lakásából elrabolták, elkábították és ládába zárták. Ezt követően a ládát pedig a

külügyminisztérium Lagosba címezte és diplomáciai csomagként hirdették ki. A ládát két

nigériai diplomata kíséretében a Standsted-i repülőtérre vitték és a nigériai gépre szerették

volna felhelyezni. Azonban a repülőtéri vámhivatalnok gyanút fogott, hiszen a láda nem

volt ellátva megkülönböztető jelzéssel. Ezáltal meghiúsult a tervük és nem került haza az

egykori miniszter a diplomatákat pedig kiutasították. Értelemszerű hogy ezek a szélsőséges

tevékenységek a küldő állam részéről történő tudatos megsértést jelentik a diplomáciai

kapcsolatban.

A nemzetközi terrorizmus alá tartozó esetek már a fogadó állam által elkövetett és a

nemzetközi jogi bűncselekmények kategóriájába tartozik. Az ilyen jelegű ügyekre az

jellemző, hogy az államok igyekeznek a felelősségi viszonytól elhatárolódni, a terrorista

cselekményeket pedig próbálják a magánszemélyek által elkövetett jogsértésbe utalni.29

29

Hargitai József: A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga. 81-83. oldal

24

3.5.6. Kapcsolatfejlesztési funkció

A diplomáciai feladatok felsorolásában talán utolsó pontként szerepel az, hogy a

képviseletnek elő kell mozdítani a baráti kapcsolatokat a küldő és a fogadó állam között,

valamint az hogy, fejlessze a gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatokat. Azonban

a jelenlegi diplomáciai gyakorlatban szinte ez a legfontosabb diplomáciai tevékenység.

A diplomáciai képviselet feladata az állami kereskedelemfejlesztési és támogatási

tevékenység, de a különféle üzleti tranzakciók támogatása vagy lebonyolítása nem

sorolható ebbe a feladatkörbe.

Változásokat idézett elő a konzuli és diplomáciai képviseletek szervezeti

összefonódása a kereskedelemi kapcsolatok tekintetében. Azok a személyek akik, a küldő

állam hivatalos megbízásából kereskedelmi üzleteket hajtanak végre nem élveznek

mentességet és nem jogosultak a diplomáciai státuszra sem. A gyakorlatban e kétféel

tevékenység elhatárolása nagyon nehéz, hiszen az államok szerepet vállalnak a

kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése terén. A fogadó államok általában tolerálják a

kereskedelemi képviseletek tevékenységi körét, de kitételt azért tettek, mégpedig azt hogy,

a kereskedelmi képviselet a nagykövetség szervezeti egységeként tevékenykedjen. Ebből

pedig az következik, hogy a külképviselet székhelyén kívül, más városban működő

szervezetek diplomáciai státuszát nem ismerték el.

Számos esetben előfordul a mentességek és kiváltságok tekintetében, hogy a küldő és

fogadó állam között kétoldalú megállapodás születik. 1978-ban Magyarország és az

Amerikai Egyesült Államok között egy kereskedelmi megállapodás jött létre. Melynek

lényege az, hogy kereskedelmi irodákat létesítenek a nagykövetség szerves részeként. Ez

az iroda a külképviselet helyiségétől távol is lehet.

A gazdasági együttműködések mellett kulturális kapcsolatok fejlesztésére is

törekednek a képviseletek. Általában önálló szervezeti formákhoz kapcsolódnak és

kulturális intézeteket hoznak létre, melynek valamilyen formában kapcsolódnak a külügyi

közigazgatási feladatokhoz és a külügyi közigazgatás rendszeréhez vagy a

külképviselethez. Ez a kapcsolat létrejöhet úgy, hogy az intézet vezetője a diplomáciai

személyzet tagja, de úgy is, hogy az intézet a nagykövetség önálló osztálya és így

szervezeti formát ölt.30

30

Hargitai József: A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga. 83-85. oldal

25

3.5.7. Egyezményben nem szereplő feladatok

Az egyezményekben felsorolt feladatok nem ölelik fel a külképviseletek teljes

feladatköreit. Az egyezmények szövegének „egyebek között” kitétele is ezt a megállapítást

erősíti. Továbbiakban pedig ezen feladatok jelentőségét fejtem ki. Az első a

környezetvédelmi és ökológiai kapcsolatok ápolása és az ezekben történő közreműködés. A

szomszédos vagy egymáshoz közel fekvő országok között kétoldalú egyezmények

születtek. Jellegüket tekintve ezek az egyezmények katasztrófavédelmi tartalommal bírnak,

illetve vízüggyel vagy környezetvédelemmel kapcsolatosak.

A környezetvédelmen kívül új területként és feladatként jelentkezett a szervezett

bűnözés elleni közös együttműködés. Ide tartozik a kábítószer-csempészet és -

kereskedelem és – forgalmazás elleni összehangol fellépés. Ezekre az együttműködésekre

tekintettel gyakran kerül kölcsönös rendőri beavatkozás. Ezeknek a rendőröknek és

hivatalnokoknak a feladatköre pontosan meg van határozva az egyezményben, hiszen az

operatív feladatok elvégzésére egyébként nem lennének jogosultak, mivel a külképviselet

tevékenységével összeegyeztethetetlen lenne.

Végül, de nem utolsó sorban az idegenforgalom fejlesztése is e feladatok közé

sorolandó. Gyakran e tárgyban is kétoldalú egyezményeket kötnek. Valamint ha ezek az

egyezmények nem határozzák meg az állami idegenforgalmi képviseletek létesítésének

önálló szabályait, akkor a külképviseleten belül is működhet önálló turisztikai vagy

idegenforgalmi attasé. A pedig külképviselet ellátja a nemzetközi idegenforgalom

fejlesztésével kapcsolatos feladatokat is.31

3.5.8. A diplomáciai feladatok és konzuli feladatok egymáshoz való viszonya

A két külképviseleti formát tekintve a gyakorlatban úgy alakul a munkamegosztás,

hogy döntően a diplomáciai képviseletek látják el a konzuli feladatokat, a diplomáciai

képviseleten működő konzuli tisztviselők vagy konzuli osztályok közreműködésével. A

konzuli feladatokat ellátó személyek a konzuli tisztviselők, és ők a diplomáciai

képviseleten diplomáciai rangban vannak. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a fogadó

ország területén konzuli kerületek osztásával is működnek konzuli képviseletek. A konzuli

31

Hargitai József: A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga. 85-86. oldal

26

tisztviselő fogalma úgy szól, hogy a konzul viselhet rangot, ha a diplomáciai képviseleten

működik, vagy konzuli rangot, ha konzuli képviseleten működik.

A diplomáciai feladatok és konzuli feladatok egymáshoz való viszonyát Denza

vizsgálta és hat pontba gyűjtötte össze meglátásait. Az első pontba azt taglalja, hogy a

diplomáciai és konzuli feladatok összeolvadása gazdasági és hatékonysági okokból egyre

általánosabbá válik. Bár a küldő állam megtilthat vagy előírhat olyan feladatokat, amelyek

csak diplomáciai vagy csak konzuli képviseleten végezhetnek el. Az általa írt második pont

azt fogalmazza meg, hogy a legtöbb fogadó állam elfogadja, hogy konzuli feladatokat

diplomáciai képviseleten lássanak el, de fennállhat annak is a lehetősége, hogy az államok

belső jogszabályai vagy gyakorlata ezt korlátozza. Továbbá a harmadik pontjában azt fejti

ki, hogy a diplomatának általában nem szükséges az, hogy a konzuli működéshez

szükséges fogadó állami beleegyezést kapjon, annak érdekében, hogy akár eseti, akár

állandó jellegű konzuli feladatokat lásson el. Azt is kimondja, hogy a diplomáciai

képviselet azon tagjainak a nevét, akik állandó konzuli feladatokat látnak el, közölni kell a

fogadó állam külügyminisztériumával. A negyedik pontban meghatározottak szerint a

nehézségek elkerülése érdekében azt a megoldást részesítik előnyben, hogy a diplomáciai

képviselet azon tagjai, akik konzuli feladatokat látnak el, konzuli kinevezést kapjanak. Az

ötödik pont pedig azt tartalmazza, hogy a diplomáciai képviselet azon tagjai, akik konzuli

kinevezés nélkül látnak el konzuli feladatokat követniük kell a bécsi egyezményben

megfogalmazott gyakorlatot, mely a helyi hatóságokkal való kapcsolattartást részesíti

előnybe. Denza általi utolsó pontban pedig az szerepel, hogy a diplomáciai képviselet azon

tagjai, akik konzuli kinevezéssel vagy a nélkül végeznek konzuli feladatokat, azok élvezik

a menteséget, melyeket a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény ruház fel.

Ezeknek a diplomáciai menteségeknek és kiváltságoknak az a szerepe, hogy biztosítsa a

diplomáciai képviseletek feladatainak eredményes teljesítést.32

3.5.9. Mentességek és kiváltságok

A diplomáciában a meg kell különböztetnünk a mentességeket a kiváltságoktól,

hiszen a mentesség az eljárás normák alóli kivételt jelent, míg a kiváltságok többlet jogokat

is tartalmaznak. A mentességre vonatkozóan a nemzetközi jog a „területenkívüliséget”

32

Hargitai József: A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga. 87-89. oldal

27

alkalmazta. Ez pedig azt jelenti, hogy a diplomaták ki voltak véve a fogadó állam

joghatósága alól, ezáltal nem vonatkoztak rájuk az anyagi jogi szabályok.

Később előtérbe került az a nézet mely szerint az egyes védett személyek mentesége

elsősorban ne őket, hanem a funkciójukat védje. Azonban a félreértés elkerülése végett

tisztázni kell, hogy a mentesség nem vonja ki a diplomáciai képviselőt sem a fogadó, sem

pedig a küldő állam joghatósága alól.33

A mentességek és kiváltságok révén nem lehet letartóztatni, illetve őrizetbe venni.

Sőt mi több a fogadó állam mindent megtesz a diplomata személye, szabadsága és

méltósága bármely sérelmének megakadályozása érdekében. Ezen felsorolások a

diplomata személyi sérthetetlenségét biztosítják. Ezen kívül a joghatóság alól is

mentességet kapnak. Így nem kötelesek tanúvallomást tenni, ugyanakkor velük szemben

nem szabad büntetőeljárást megindítani, továbbá letartóztatni, vagy őrizetbe vétel

foganatosítani. Természetesen, ha bűncselekményt követ el a diplomata az nem azt jelenti,

hogy ennek nem lesz következménye, csak a szankciót nem a fogadó állam rendeli el,

hanem ilyen estben a küldő állam hajtja végre. Ugyanakkor a diplomáciai képviselőnek be

kell tartania a fogadó állam szabályait, mert ellenkező esetben a fogadó állam kérheti a a

küldő államot, hogy mondjon le a mentességéről, és ha lemond akkor lefolytatható vele

szemben is a büntetőeljárás.

Általánosságban elmondható, hogy a küldött mentes a fogadó állam polgárai és

közigazgatási joghatóság alól is, de jogszabály felsorolja, hogy mely esetekben nem. Ilyen

lehet például a hagyatéki eljárással kapcsolatos per. Ezen kívül mentességet élvez adó és

vámügyi területen is. Az országos, regionális vagy községi adó és illeték megfizetése alól

minden személyes vagy tárgyi vonatkozásban. Továbbá a fogadó államnak kötelessége a

diplomatát menetesíteni a katonai illetőleg a közmunka terhei alól. Végül a személyi

poggyászát is mentesítik a vámvizsgálat alól, hacsak alapos okkal feltételezhető, hogy nem

tartalmaz kábítószert,fegyvert vagy műkincset.

A tisztviselők kiváltságai és mentességei attól a ponttól kezdve élnek, mihelyt a

fogadó állam területére értek és ezzel egyenesen arányosan akkor szűnnek meg, amikor az

államot elhagyják.34

33

Kende Tamás - Nagy Boldizsár – Sonnevend Pál – Valki László: Nemzetközi jog. Budapest. Comlex.2014. 885p. 304. oldal 34

Móré Sándor – Nagy Judit – Szilvási György Péter: Európai és Nemzetközi Közjog I. kötet, Rendőrtiszti Főiskola. Budapest. 2008. 57-58. oldal

28

4. KONZUL LEGFŐBB FELADATAI

A konzul a magyar állampolgár érdekeinek külföldön történő védelmét a konzuli

szolgálat útján látja el. Ezt a folyamatot pedig konzuli védelemnek nevezzük. Feladataik

közé tartozik a segítségnyújtás és a tanácsadás, főként az állampolgárok alapvető jogait és

érdekeit közvetlenül érintő, utazással kapcsolatos körülményekről tájékoztatja. Továbbá

támogatást nyújt a külföldön bajba jutott magyar állampolgároknak. Például a

hazatérésüket segíti elő, mégpedig azzal, hogy új okmányt állíthat ki, ha esetleg az utazás

során az eredetit ellopták vagy megrongálták volna és az a továbbiakban már nem lenne

alkalmas a hazatérésre. A tisztviselő feladatkörébe tartozik a baleset áldozatainak, illetve a

bűncselekmény áldozatainak továbbá a súlyos ellátást igénylő személyeknek a

megsegítése. Ezen kívül katasztrófa, háború és fegyveres összeütközés esetén is megteszi

az adott körülmények között elvárható intézkedéseket az érintett magyar állampolgárok

körében. Sőt mi több a személyes szabadságukban külföldön korlátozott magyar

állampolgárokat is védelmezi, mégpedig oly módon, hogy figyelemmel kíséri a fogva

tartás körülményeit és hogy az eljárás során tiszteletben tartják e a nemzetközi jogi

szabályokat. Értesítési kötelezettséggel is bír a konzul, ha magyar állampolgár külföldön

hunyt el és felvilágosítást ad a legközelebbi hozzátartozójának a halálesetről. Továbbá a

konzuli tisztviselő szemmel tartja a kiskorút valamint a cselekvőképességben korlátozott

magyar állampolgárt az adott területen, amennyiben szükséges gyám és gondok

kirendelésében is intézkedik. Végül, de nem utolsó sorban képviseli a távollévő személyt a

bíróságon vagy más hatósági eljárásban, ha a magyar állampolgár elháríthatatlan okból

nem képes jogait időben és személyesen érvényesíteni.35

Magyarországon a konzul tisztvelők munkáját a miniszter irányítja, illetve feladataik

összehangolásáról és az egységes jogalkalmazás feltételeinek a megvalósításáról

gondoskodik. Magyarország konzuli tisztségviselője a konzuli feladatot ellátó személy,

mégpedig a diplomáciai vagy konzuli képviseleten. Továbbá e körbe tartozik a tiszteletbeli

konzul személye is, aki szintúgy a miniszter megbízatása alapján tevékenykedik. A fogadó

vagy a harmadik állam azon polgárát vagy a fogadó államban élő azt az állampolgárt

35

2001. évi XLVI. törvény - konzuli tv.

29

nevezetheti ki a miniszter, aki büntetlen előéletű. Mégpedig mind a magyar mind a fogadó

állam joga szerint is igazolni tudja a büntetlenségét. 36

36

1987. évi XIII. törvény erejű rendelet – tiszteletbeli konzuli tisztvelőkre és az általuk vezetett konzuli képviseletekre vonatkozó rendelkezések valamint a 2/1995 (III.24.)KÜM rendelet a tiszteletbeli konzulok küldéséről és fogadásáról

30

5. A SZAKDIPLOMÁCIAI KÉPVISELET

Szakdiplomata az a kormánytisztviselő, akit központi államigazgatási szerv egy

ágazati szakmai feladat érdekében helyez át meghatározott időre a kiküldő szervhez.

Szakdiplomáciai kihelyezések keletkezhetnek kulturális, biztonsági, oktatási, gazdasági,

média, parlamenti, sport, nyilvános, migrációs célból is.37

5.1 A szakdiplomáciára vonatkozó jogszabályi háttér

Az Állandó Képviselet estében az európai ügyek koordinációjáért felelős miniszter a

feladatkörével érintet miniszterrel, valamint a külpolitikáért felelős miniszterrel tesz

előterjesztést a Kormánynak, mégpedig azzal a céllal, hogy szakdiplomata álláshelyet

létesítsenek. Ennek az előterjesztésnek tartalmaznia kell az állás létesítésének pontos

szakmai indoklását, továbbá a létesítés időpontját, magát az állomáshelyet, a biztosított

létszámot, valamint a pénzügyi vonatkozásokat és nem utolsó sorban a pontos összeget. Az

előterjesztésről a Kormány határozatban dönt. Ha a Kormány úgy dönt, hogy szükség van

az álláshely létesítésére, valamint a költségvetési előirányzat átcsoportosítására, akkor a

szakminiszter pályázat útján meghirdeti az állást. Ezek után a kihelyező vezetőnek tesz

javaslatot a szakminiszter személyére. A szakdiplomata kihelyezésére csak akkor kerül sor,

ha a szakminiszter javaslatával a kihelyező vezető is egyet ért. A kiválasztott személynek

részt kell vennie egy külügyi-diplomáciai felkészülésen, melyet a külpolitikáért felelős

miniszter által végzett minisztérium végez. Ez a felkészülés általában egytől hat hónapig

terjed ki, azonban ha az Állandó Képviseletre kihelyezésre kerülő szakdiplomatáról van

szó ott legalább két hónapos elkészülési időről beszélhetünk.

A szakdiplomata külügyi-diplomáciai felkészítésének elvégzését a Külgazdasági és

Külügyminisztérium és a Miniszterelnökség között egy megállapodás születik, melyben

fixálják a felkészülés pontos időtartamát. E felkészülés alól csak is és kizárólag az európai

ügyek koordinációjáért felelős miniszter adhat felmentést és csak indokolt esetben.38

37

www.szakdiplomacia.hu/fileDb/WSXPKL/tantargyi-adatlap-szakdiplomaciak.pdf letöltés ideje: (2015.04.19.)

38 172/2012.(VII.26.) Korm. rendelet a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről

31

5.1.1. A szakdiplomata kiküldése

A szakdiplomata kiküldése csak abban az esetben történhet meg, ha a külszolgálat

ellátásához előírt általános és különös feltételeket teljesíti. Általános feltételnek minősül,

hogy a tisztségviselőnek magyar állampolgárnak kell lennie, magyar lakhellyel kell

rendelkeznie és cselekvőképesség teljesülése mellet büntetlen előélettel kell rendelkeznie.

Továbbá a kihelyező szerv által meghatározott iskolai végzettséggel valamint

szakképzettséggel kell rendelkeznie az illetőnek. Ezen kívül a kihelyező szervnél működő

foglalkozás-egészségügyi szolgálat által elvégzett orvosi vizsgálat eredményének is

megfelelőnek kell lennie ahhoz, hogy a kijelölt állomáshelyen a külszolgálatra alkalmas

legyen a kijelölt személy. Amellett a kihelyező szerv által előírt illetőleg a munkakörének

megfelelő szintű idegen nyelvi ismerettel kell rendelkeznie. Ugyanakkor meg felelnie a

kihelyező szerv szabályzatában előírt szakmai követelményeknek. Sőt mi több írásban

hozzá kell járulnia, hogy a munkaköréhez előírt típusú nemzetbiztonsági ellenőrzéseket

végezhessenek. Végül pedig megnézik, hogy a nem állampolgára e a fogadó államnak.

Ezen feltételek teljesítése alól felmentés nem adható. Legfeljebb a kihelyező szerv a

nyelvismeret megszerzésére egy év halasztást engedélyezhet. Mindezen feltétek teljesítése

mellett a kihelyező vezető a kihelyezéshez előzetesen további szakmai és az adott álláshely

viszonyainak megfelelő egyéb feltételeket teljesítést is előírhatja. Valamint az orvosi

alkalmassági vizsga keretében pszichikai vizsgálat elvégzését is meghatározhatja.39

5.1.2. A szakdiplomata külszolgálatának időtartama

A külszolgálati időtartam nem haladhatja meg a három évet. A külszolgálat várható

időtartamáról a kihelyező vezető tájékoztatja a külszolgálatra jelölt személyt, mégpedig

okirat formájában. Ennek a tájékoztatásnak tartalmaznia kell a kihelyezésének kezdő

dátumát valamint a külszolgálati befejezés naptári évét is. Mindemellett a szakdiplomata

estében a szaktárcák egyetértésével a kihelyező vezető dönthet úgy, hogy a külszolgálat

megállapított időtartamát szolgálati érdekből, valamint különös méltánylást érdemlő ok

miatt meghosszabbítja, de csak egy évvel és akkor, ha a kihelyezett tisztviselő is egyetért

vele.

39

172/2012.(VII.26.) Korm. rendelet a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről. II.fejezet. 8§

32

5.1.3. A szakdiplomata rangjai és ellátmányai

Szintén a kihelyező vezető az, aki a szaktárca javaslata alapján dönt a szakdiplomata

rangjáról, illetve az ellátmányszorzójáról. Természetesen az Állandó Képviseletre

kihelyezésre kerülő szakdiplomata tárgykörében a szakdiplomata rangjának

meghatározását megelőzően az európai ügyek koordinációjáért felelős miniszter és a

külpolitikáért felelős miniszter is egyeztet. A szakdiplomatára is irányadóak az általános

rangadományozási szabályok. Mely szerint a külpolitikáért felelős miniszter illetve az

európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által adományozott rangok a

követezők: segédattassé, attassé, harmad, másod illetve első osztályú titkár, másod illetve

első osztályú tanácsos. A kormánytisztviselő hivatalos tevékenysége folytán a protokolláris

szabályoknak megfelelően külföldön és belföldön egyaránt szabadon használhatja a

rangját. Ugyanakkor a rang használata a magánéletben csak akkor megengedett, ha a rang

rendelkezésével és a kormánytisztviselő hivatali funkciójával összhangban történik. A

rangadományozás részletes eljárási rendjét pedig a külpolitikáért felelős miniszter

határozza meg.40

5.1.4. A szakdiplomaták irányítása

A szakdiplomaták irányítását a kihelyező szerv végzi, mégpedig a képviseleti vezető

útján, sőt ha a szakmai kompetenciába tartozó kérdéskör merül fel, akkor a szaktárcával is

egyeztet. Sőt az alaputasítást és a munkaköri leírást is a kihelyező szerv készíti, de ehhez a

kihelyező vezető engedélye is szükséges. Ezáltal a szakdiplomata a külképviselet

munkájában a képviselet - vezető utasításai szerint vesz részt.

5.1.5. A szakdiplomácia megszűnésének illetve megszüntetésének esetei

A szakdiplomata külszolgálatának megszűnését illetve megszüntetését a

szakminiszter is kezdeményezheti a kihelyező szervnél. Azonban általános szabály szerint

a külszolgálat akkor szűnik meg, ha a kihelyező okiratban meghatározott naptári évben az

előzetes értesítésben meghatározott napon lejár a szolgálat teljesítése, valamint a

kihelyezett okiratban meghatározott feltétel bekövetkezik. Továbbá a kormányzati

40

172/2012.(VII.26.) Korm. rendelet a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről

33

szolgálati viszony megszűnésével vagy három hónapot meghaladó szünetelésével, illetve a

kihelyezett halálával is megszűnik a külszolgálat. A külszolgálat pedig akkor szüntethető

meg, ha a felek közösen megegyeznek vagy a kihelyezést visszavonják vagy a kihelyezett

azt kéri vagy nemzetközi jogi okból az tovább már nem teljesíthető. Más állomáshelyre

történő áthelyezés estében a tartós külszolgálatot ugyanúgy folyamatosnak kell tekinteni,

de az áthelyezéshez a kihelyezett egyetértése is szükséges. A kihelyezés megszüntetése

kapcsán a kihelyező vezetőnek három hónapon belül kell ezt teljesítnie. A megszüntetésről

pedig a külképviselet diplomáciai személyzetének tagja, a hivatásos konzuli tisztviselő, a

szakdiplomata, a tartós külszolgálatot ellátó kormánytisztviselő, a kormányzati ügykezelő

illetve a kihelyező vezető dönt. A szakdiplomácia esetkörében pedig a külszolgálatának a

kihelyezés visszavonásával történő megszüntetését a kihelyező szerv értesíti a

szakminisztert is. A külszolgálat visszavonása azonban bármely szakban megszüntethető.

A kihelyezés megszűntetésének bekövetkezésével a kihelyező vezetőnek kötelessége

gondoskodni az kormánytisztviselő eredeti vagy más munkakörbe történő elhelyezéséről.

A szakdiplomata kihelyezésének meghiúsulása kapcsán a szakdiplomatát vissza kell

helyezni a szaktárca állományába, mégpedig erről a kihelyező szerv intézkedik a szaktárca

értesítése mellett.

5.1.6. A szakdiplomata ideiglenes hazarendelésének lehetséges esetei

A szakdiplomata ideiglenes hazarendelésének az is lehet az oka, hogy a fogadó

országban válság van, továbbá valamilyen elháríthatatlan ok merült fel. Ez időtartam alatt a

kihelyező vezető döntése a külszolgálat további folytatása vagy estleges megszüntetése,

melyet a szakminiszter is kezdeményezhet.

A szakdiplomácia kapcsán a nem szabályozott területeknél a kormánytisztviselőre

vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.41

41

172/2012.(VII.26.) Korm. rendelet a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről

34

6. MIGRÁCIÓS SZAKDIPLOMATA

6.1. A külképviseletre történő szakdiplomata kiküldésének okai

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal migrációs szakdiplomatát küld ki az

illegális migráció szempontjából kiemelt nemzetbiztonsági kockázatot jelentő, fejlődő

országokba. Ezeket a képviseleteket szakkonzuloknak nevezzünk, de a tevékenységük nem

ugyan azt a munkakört foglalja magába, melyeket a fentiekben a konzuli feladatoknál

kifejtettem.

A Hivatal kiemelt feladatának tekinti a nemzetgazdaság számára kiemelt területekről

érkező külföldiek vízumkérelmeinek gyors és szakszerű elbírálást. Továbbá

elengedhetetlennek tartja, hogy a legális migrációs folyamatok kezelhetősége végett,

illetve az illegális beutazási szándékok elleni hatékony küzdelem érdekében a migrációs

hatóság már ott legyen, ahol a Magyarországra beutazni kívánó külföldiek elsőként

jelentkeznek. Az első ilyen szakkonzul az előbb említett kettős cél érdekében 2005-ben

indult útnak Kínába, mégpedig Pekingbe.42

6.2. Migrációs szakkonzuli hálózat bővülés

2006 januárjától kezdődően kezdett kibővülni a migrációs szakkonzuli hálózat. A

nemzeti vízummal összefüggő feladatok ellátására a Magyar Köztársaság Ukrajnában,

Kijevben, Ungváron, Beregszászon, továbbá Romániában Bukarestben, Csíkszeredán,

illetve Szerbiában Szabadkán és Belgrádban működő külképviseleteire a Hivatal

állományából összesen hét fő migrációs szakkonzult helyezett ki. Azonban Románia

csatlakozása az Európai Unióhoz azt eredményezte, hogy a szakkonzuli feladatokat

megszüntették a külképviseleten, de a Külügyminisztérium egyetértésével két fő

szakkonzult helyeztek át Moszkvába, valamint Sanghajiba. Mindezek után 2010

januárjától két éves időtartamra további tisztviselőt helyeztek el Kisinyovba. A következő

években pedig a Hivatal igyekezett lépést tartani a migráció természetéből adódó

változásokkal számolni, mégpedig a szakkonzuli hálózat földrajzi lefedettségét tekintve.

Ezáltal 2011-ben új állomáshelyek létesítésére került sor Damaszkuszban és Teheránban,

2012-ben pedig Pristinában, Iszlámábádban valamint Új-Delhiben. Damaszkusz 42

Forrás: BÁH (engedéllyel) Felterjesztő: dr Horváth Dániel

35

kivételével valamennyi állomáson jelenleg is tevékenykedik migráció szakkonzul ezen

országok közé tartozik Oroszország, Ukrajna, Koszovó, Irán, Nigéria, India, Pakisztán és

Kína. Kínában jelenleg három szakkonzul teljesít szolgálatot két fő Pekingben egy fő pedig

Sanghajban.43

6.3. A migrációs szakkonzulok finanszírozása és a velük való kapcsolattartás

A migrációs szakkonzuli hálózattal kapcsolatos személyi és dologi költségeket a

külügyért felelős tárca tervezi és kezeli. A vízumkiadói tevékenység biztosítására uniós

forrás nem áll rendelkezésre. A migrációs szakkonzulok a két szervezet és a kihelyezett

szakkonzul között egy úgynevezett átnevezési megállapodással a külügy állományába

kerülnek és a továbbiakban a működésükre a külszolgálaton lévőkre irányadó általános

normák az alkalmazandóak. A megbízatásuk lejártával pedig a hivatal állományába

kerülnek vissza.

A szakkonzulok szakmai tevékenységét a Hivatal közvetlenül és folyamatosan

figyelemmel kíséri, mégpedig a referensi rendszer segítségével. Természetesen a

szakkonzulok ezen kívül is a közvetlen felső vezetőkkel is szintekkel is kapcsolatban

állnak.44

6.4. A szakkonzuli hálózat további bővülésének lehetséges állomáshelyei

A Hivatal a szakkonzuli hálózat további bővítésének lehetőségein is dolgozik. A

jövőben Tuniszba terveznek egy rövidtávú szakkonzuli poszt létrehozását, mivel a

problémásabb csoportot képviselő líbiai kérelmezők száma megnövekedett és ez egy olyan

jelentős migrációs nyomást keletkeztetett a külképviseleteken, amely hatására indokolt

lehet eme poszt létrehozása. Továbbá Bejrutba a külképviseleten újabban megsokasodott a

szír és szíriai palesztin családegyesítési ügyek száma, s az ezekhez kapcsolódó

okmánybiztonsági kihívásokra tekintettel középtávon itt is szükségessé vált egy

szakkonzul kihelyezése.

2013 májusában indult nemzetgazdasági célú tartózkodási program, majd hasonló

konstrukcióban kérelmezhető letelepedési engedélyügyi eljárás tapasztatai alapján

kijelenthető, hogy a kínai állampolgárok után az orosz állampolgárok mutatnak leginkább

érdeklődés e program iránt. Ezáltal újabb szakkonzuli kihelyezés válik esedékessé

43

Forrás: BÁH (engedéllyel) 44

Forrás: BÁH (engedéllyel)

36

Moszkvában esetleg Szentpéterváron. Ehhez azonban a 2014. szeptember 8-tól teljes

üzemben megkezdődő Vízumközponttal kapcsolatos tapasztalatok is hozzájárultak.

Mindezek mellett Kairóban a tartós migrációs kihívások hatása is indokolhatja a

szakkonzul jelenlétét az egyiptomi fővárosban. Az Arab tavasz hatása, is érződik e

térségben, valamint több száz vízumkérelmezői csoport is érkezett a területre és ezek azok

az események amelyek egyértelműen azt bizonyítják, hogy az elkövetkezendő években

sem csökken a külképviseletekre nehezedő nyomás. Egyiptom kapcsán az Unió felé

irányuló illegális migráció hatására egyértelműen bizonyított, hogy a külképviseleteken az

elvégzendő feladatok száma megsokszorozódott. Az elmúlt években az érdekházasságok

kötése Magyarországon is népszerűvé vált, köztük számos egyiptomi állampolgár is

próbálkozok tartózkodási jogosultságot szerezni ily módon hazánkban. Éppen ezért

szükséges hogy a hatóság már ott jelen legyen, ahol a beutazni kívánó külföldiek elsőként

jelentkeznek és már akkor előzetesen ki tudja szűrni az ilyen jellegű beutazást.45

Ennek kapcsán a 2015. áprilisi szakmai gyakorlatom során volt szerencsém

személyesen is találkozni egy ilyen esettel. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

Ellenőrzési Osztályának tagjaival egy egyiptomi férfi jogszerű tartózkodásának

körülményeit vizsgáltuk, mivel az ügyfél a tartózkodási kártyájának megszerzése

érdekében házasságot s kötött egy magyar állampolgár hölggyel. Ezt a házasság pedig nem

érzelmi szálak miatt kötötték, hanem a jogszerű tartózkodás végett, amelyet a 2012. évi C.

törvény már büntetni rendel, mégpedig e bűncselekmény a családi kapcsolatok

létesítésével való visszaélés tényállást meríti ki. A mi feladatunk az volt, hogy

bebizonyítsuk, hogy az állítólagos pár nem is él együtt és csupán a köztük lévő kapcsolat

kizárólag vagyoni haszonszerzés célzattal történik és semmiféle érzelmi szálak nem fűzik

őket egymáshoz. A munkatársakkal kérdéseket tettünk fel a hölgynek a férfival

kapcsolatba, amelyre a nő természetesen nem tudott válaszolni, hiszen semmit nem is tud a

férfiről. Valamint a pár nem is tud egymással kommunikálni, hiszen nem is beszélnek

közös nyelvet. Továbbá a szomszédok körében is kérdezősködtünk, hogy esetleg látták e

már a férfit a hölgy társaságában, de állításuk szerint soha nem is látták. Ezek utána

kihallgattuk a férfit is az ő álláspontja szerint, de itt is az igazolódott be, amit előzetesen

sejtetünk, hogy a férfi sem tud releváns információval szolgálni a hölggyel kapcsolatban.

Az előbbiekben taglalt bizonyítékok miatt megállapítottuk, hogy a két fél között

érdekházasság köttetet. Összességében elmondható, hogy Magyarországon egyre

45

Forrás: BÁH (engedéllyel)

37

gyakrabban fordulnak elő ilyen esetek és ezért is válik egyre fontosabbá a szakkonzulok

feladatköre, hogy előzetesen szűrjük az ilyen célzattal beutazni kívánó állampolgárokat.

Továbbá az alternatív rendelkezésre állás esetén a migrációs szakkonzuli állomány

esetleges kínai bővítésén is gondolkozik, inkább rövid távú kihelyezésekben gondolkodva.

A későbbiek folyamán pedig az előbbiekben említett helyszínek mellett hosszútávon

Rabat, Amman, Isztambul és Tripoli merülnek fel lehetséges állomáshelyként.

6.5. A migrációs szakkonzulok jelentési kötelezettsége

A migrációs szakkonzulok évente kétszer jelentenek a térségben tapasztalt migrációs

folyamatokról, amelyet a Nemzetközi Együttműködési Főosztály széles körben elő is

terjeszt a magyar rendvédelmi szerveknek. Ezek közé a rendvédelmi szervek közé tartozik

az AH, IH, TEK, KNBSZ,ORFK,RRI,KR,SZEBEK,NEBEK. Ezen kívül a Hivatal

valamennyi, migrációs kérdésekkel közvetlenül érintett belügyi szervek számára is

hozzáférhetővé teszik a jelentéseket. Sőt a szakkonzul nemcsak jelentéseivel segíti a

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkáját, hanem segítséget nyújt például a

menekültügyi eljárás lefolytatásához, mégpedig olyan értelemben, hogy a menekültügyi

eljárást végző ügyintői kérdéseket tesz fel a szakkonzulnak, mégpedig az adott térségről,

hogy megbizonyosodjon ügyfele igazmondása felől. Nyilvánvaló, ha a szakkonzul nem

erősíti meg az ügyfél által elmondottakat azok igazságtartama megkérdőjelezhető, ezáltal

könnyebb kiszűrni, azt is, hogy ki szorul tényleges védelemre és ki az aki „csak” gazdasági

célból jött hazánkba és nem szorul védelemre.46

6.6. A migrációs szakkonzuli hálózat kiépítésének háttérmunkái

Természetesen, ahhoz hogy egy szakkonzult kiküldjenek egy adott térségbe jelentős

munka és szervezettség áll a háttérben. Sajnos szervezetileg különálló iroda nincs e

feladatra. Jelenleg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Együttműködési Főosztály

vezetője és két-két szakmai, illetve pénzügyi projektmunkatárs végzi a koordinációs

feladatokat. Gondolok itt a napi kapcsolattartásra, időszaki beszámoltatásra illetőleg a

szakmai irányításra. Ugyanakkor e folyamat kapcsán 2015 áprilisától változás következik

46

Forrás: BÁH (engedéllyel)

38

be, mivel a Nemzetközi Együttműködési Főosztály keretén egy új egység felállítását

tervezi a Hivatal annak érdekében, hogy a szakdiplomaták munkáját jobban tudják

segíteni. Az Osztály várhatóan egy fő vezetővel, három fő ügyintézői egyes illetve egy fő

ügyintézői kettes besorolású munkatárssal kezdené meg működését. Azonban a jelenlegi

állás szerint a napi koordinációs feladatokat a projektmunkatársak végzik, akik operatív

kérdéseket tesznek fel a képviselőknek, valamint ők csinálják a logisztikai szervezéseket és

tartják a kapcsolatot az összekötőinkkel és a partnereinkkel is.

A partnereinkkel való kapcsolattartás segíti a hálózatokat kiépítését illetve bővítését

is, sőt a most tervezett szervezeti fejlesztés is részint holland tanulmányút tapasztalatainak

az eredményévé vált. A Hivatal próbál más országok legjobb gyakorlataiból építkezni és

nyitottak minden máshol bevált szervezeti megoldásokat átvenni, természetesen csak úgy,

hogy e közben a magyar elvárásoknak is megfelelnek. 47

47

Forrás: BÁH (engedéllyel) Felterjesztő: dr. Horváth Dániel

39

7. BEVÁNDORLÁSI ÖSSZEKÖTŐ TISZTVISELŐ

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a migrációs szakkonzulok mellett

Bevándorlási Összekötő Tisztviselő kiküldéséről is gondoskodik. Ezen tisztség

kiküldésének részletezése előtt a jogszabályi háttereit ismertetem.

7.1. A bevándorlási összekötő tisztviselői mandátum jogszabályi hátterei

7.1.1. A 377/2004/EK Tanácsi rendelet értelmezése

A 377/2004/ EK Tanácsi rendelet értelmében a bevándorlási összekötő tisztviselő a

bevándorlási hivatal vagy más illetékes hatóság által annak érdekében külföldre kiküldött

képviselőjét jelenti. Legfőbb feladatai közé tartozik, hogy kapcsolatokat tartson fenn a

fogadó ország hatóságaival továbbá elősegíti az illegális bevándorlás megelőzését és az

ellene folytatott küzdelmet, valamint az illegális bevándorlók hazatelepülésében is közre

játszik. Végül, de nem utolsó sorban a legális migráció igazgatásával is foglalatoskodnak.

A rendelet szerint más összekötő tisztviselők is bevándorlási összekötő tisztviselőként

minősíthetők, ha a feladatkörük kiterjed a bevándorlásra.

A tisztviselők a küldő állam által meghatározandó időtartamra küldhetők ki,

mégpedig a harmadik országokban működő nemzeti konzuli hatóságokhoz vagy más

szervek illetékes szerveihez, továbbá a harmadik országok illetékes hatóságaihoz, valamint

nemzetközi szervezetekhez. A tagállamok igyekeznek biztosítani az összekötők számára,

hogy a fogadó országon belül a megfelelő szervezetekkel közvetlen kapcsolatokat

létesíthessenek vagy tarthassanak fenn. Az ilyen jellegű kapcsolatok teremtése általában

információgyűjtés, információcsere céljából történik. A továbbiakban felsorolom, hogy

ezek az információk milyen kérdéseket érintenek. Elsősorban a fogadó országból származó

vagy esetleg azon áthaladó illegális bevándorlók áramlásával, sőt mi több az ezen történő

áramlás során a tagállamok területének elérése érdekében követett útvonalakkal. Továbbá

az előbbiekben említettek megvalósulási módjaival, a használt szállítóeszközökkel és a

közvetítők bevonásával kapcsolatban szereznek információkat. A tisztviselők az

embercsempészetben részt vevő bűnszervezeteket és azok tevékenyégét próbálják

kipuhatolni, valamint olyan történéseket vagy eseményeket is figyelnek, amelyek új

fejleményeket is okozhatnak vagy eredményezhetnek az illegális bevándorlók áramlása

tekintetében. Ezen kívül az úti illetve a személyazonosság bizonyítására alkalmas

okmányok meghamisításának módszereit próbálják feltérképezni illetőleg az illegális

40

bevándorlók származási országába történő visszaküldés és hazatelepítés elősegítéseinek a

módjait és eszközeit figyelhetik meg. Végül, de nem utolsó sorban a fogadó ország

hatóságainak nyújtott segítség módjairól és eszközeiről tájékozódnak, a területükről

származó vagy azon áthaladó illegális bevándorlók áramlásának megelőzése miatt.

Ugyanakkor a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a bevándorlási összekötő

tisztviselők feladataikat a hatáskörük keretein belül végezzék, de a nemzetközi jogban

meghatározott rendelkezésekkel, valamint a fogadó országokkal vagy a nemzetközi

szervezetekkel kötött megállapodás vagy megegyezés rendelkezéseivel összhangban

tegyék mindezt. Ide értendő még a személyes adatok védelmének elve is. Az előzőekben

felsorolt információkat a Tanács és a tagállamok rendelkezésére bocsátja a bevándorlási

összekötő tisztviselő. A tagállamok rendszeresen és késedelem nélkül tájékoztatják a

Tanácsot és a Bizottságot valamint nem utolsó sorban egymást a tisztviselők

kirendeléséről, és az elvégzendő munkákról. Sőt vannak olyan tagállamok, amelyek már

azt is tudatják a többi tagállammal, hogy szándékukban áll egy harmadik országba

kirendelni tisztviselőt, mégpedig azért, hogyha együttműködési megállapodást kíván

valamely állam kötni az még idejében megtehesse.

A tagállamok gondoskodnak arról is, hogy az ugyanazon harmadik országba

kihelyezett bevándorlási összekötő tisztek maguk között helyi vagy regionális hálózatokat

hozhassanak létre. Ha ezt a hálózatot sikerül megalkotni, akkor lehetőségük van a

tisztviselőknek rendszeresen vagy szükség esetén találkozni és kicserélni az általuk

gyűjtött információkat, gyakorlati tapasztalataikat pedig megvitathatják egymással.

Szükség szerint egyeztetik a kereskedelmi fuvarozókkal való kapcsolattartásban

alkalmazott álláspontjukat, sőt szükség esetén közös tanfolyamokon vesznek részt.

Valamint vannak olyan estetek, amikor ők maguk tartanak tanfolyamokat a tagállamok

fogadó országban működő képviseleteinek diplomáciai és konzuli személyi állományának.

Továbbá közös megközelítéseket fogadnak el a stratégiailag fontos információk

gyűjtéséről. Végül esetenként kapcsolatokat alakítanak ki a fogadó országban és

szomszédos harmadik országban működő hasonló hálózatokkal.48

A bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának keretében rendezett találkozókon

az Európai Bizottság képviselői is jogosultak részt venni e rendezvényen, ha operatív

megfontolások ezt igazolják. Szükség szerint más szervek vagy hatóságok is

48

377/2004/EK Tanácsi rendelet

41

meghívhatóak. E találkozó megtartását pedig az Európai Unió Tanácsának elnökségét

betöltő tagállam kezdeményezi.

Kétoldalúan vagy egyoldalúan megállapodhatnak a tagállamok abban, hogy a

harmadik országban a bevándorlási összekötő tisztviselő egy vagy több tagállam érdekeit

is képviselhesse, ezáltal nem kell minden tagállamnak küldeni egy hivatalnokokat, hanem

elég egy embert alkalmazni, ha magába is el tudja végezni a feladatokat. Sőt esetenként

abban is megállapodnak, hogy a tisztviselők bizonyos feladatokat megosszanak egymás

között.

Az Európai Unió Tanácsának elnökségét betöltő tagállamnak, vagy ha e tagállam

nem rendelkezik képviselettel az adott országban, akkor az elnökség feladataival

átmenetileg megbízott tagállamnak minden félév vége előtt jelentést kell készítenie,

mégpedig a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózati tevékenyégéről, valamint a fogadó

országban fennálló helyzetről és az illegális bevándorlással összefüggésben álló ügyekről.

Ezt a jelentést Az Európai Tanácsnak és Bizottságnak is meg kell küldeni, a Bizottság által

meghatározott minta és formátum szerint. Ezek a jelentések információkat szolgáltatnak

azon értékelő jelentéshez, amelyek minden soros elnökség végén a Bizottság küld el és

nyújt be a Tanácshoz. Javarészt olyan harmadik országban fennálló helyzetről, ahol a

bevándorlási összekötő tisztviselői tevékenykednek. Ennek a jelentésnek azért is van nagy

jelentősége, mert a Bizottság ez alapján illeszt be egy tényszerű összegzést abba az éves

jelentésbe, amelyet az illegális bevándorlásra, az embercsempészetre és

emberkereskedelemre, a külső határokra és az illegálisan tartózkodó személyek

kitoloncolására vonatkozó közös politikai fejlődésről készít. A Bizottság az általa

szükségesnek tartott javaslatokat vagy ajánlásokat is megteheti még a Tanács elé történő

terjesztésekor.49

Ez a 377/2004/ EK Tanácsi rendelet az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel

összhangban kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

49

377/2004/EK Tanácsi rendelet

42

7.1.2. A 2005/687/EK rendelet értelmezése

A bevándorlási összekötő tisztviselő tisztségének létrejöttét, működését, jogi hátterét

az előbbiekben kifejtett Tanácsi rendelet mellett az Európai Bizottság határozata is

szabályozza. Ez a jogszabály a bevándorlási összekötők hálózatának tevékenységéről és az

illegális bevándorlással összefüggő ügyek tekintetében a fogadó országban fennálló

helyzetről szóló jelentés formátumát tartalmazza, melynek száma 2005/687/EK rendelet.

E rendelet értelmében az olyan harmadik országban, ahol bevándorlási összekötő

tisztviselők működnek ott a fennálló helyzetről értékelő jelentést kell készíteni. Továbbá

egy éves jelentést is össze kell állítani, mégpedig az illegális bevándorlásról, az

embercsempészetről, az emberkereskedelemről, a küldő határokról, az illegálisan

tartózkodó személyek kitoloncolásáról. A jelentések formátumának figyelembe kell vennie

a célkitűzéseket is.

A jelentés tartamát tekintve két részből áll. Az első részben a bevándorlási összekötő

tisztviselők hálózatának tevékenységeit foglalja össze, míg a második részben az illegális

bevándorlással összefüggő ügyek tekintetében a fogadó ország helyzetét részletezi.

Természetesen a jelentéseknek a tényeken és adatokon, valamint a rendelkezésre álló,

illetve megbízható információkon kell alapulnia. Adódhatnak olyan esetek is, amikor

megfelelő forrás nem áll a tisztviselők rendelkezésre akkor azt is fel kell tüntetni. A kér

leírásoknak általában tömörnek kell lennie, valamint lehetőségek szerint tényekkel is alá

kell azokat támasztani.

A jelentés első részében érinteni kell néhány releváns kérdést, ezek közül sorolok fel

pár esetet. A tisztviselőnek írnia kell arról, hogy hoztak e létre e térségben együttműködési

hálózatot. Továbbá milyen fajta tevékenységekre került sor a jelentési időszak során.

Beszámolnak arról is, hogy az információ csere tekintetében mi bizonyult a

leghatékonyabb eljárásnak. Nyilatkoznak arról, hogy szervezett e a bevándorlási összekötő

tisztviselők hálózata a fogadó országban. Gondolnak itt a tájékozódási programok,

képzések szervezésére a diplomáciai és konzuli személyek tagjai számára. Továbbá ki kell

térniük a tisztviselők hálózatának a jelentési időszakban végrehajtott regionális szintű

tevékenységükre. Végezetül pedig rövid összefoglalót kell készíteni az általános

tapasztalatokról és értékelni kell a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának

tevékenységét, sőt mi több tanácsokat és javaslatokat is meg kell fogalmazni az érintett

országban való hálózati munkának a javítására, esetleges erősödésére.50

50

2005/687/ EK rendelet

43

A második rész tatalmilag egy kicsit nagyobb terjedelmet ölel fel, mert több pontra is

ki kell térni. Példának okáért meg kell említeni a migráció kezelését, a határellenőrzést és

az illegális bevándorlók elfogását. Ezen ponton belül ki érdemes térni a fogadó ország

határain fennálló kockázatokra és veszélyekre, az illegális bevándorlás útvonalaira és

elkövetési módjaira. Valamint az emberkereskedelem és embercsempészet megelőzésére

és legyőzésére irányuló nemzeti stratégiákra és intézkedésekre. A jelentés második

részének másodpontjának a saját illetve a harmadik ország polgárainak visszafogadást kell,

hogy tartalmazza. A harmadik résznek a migrációkezelés jogi, intézményi és pénzügyi

kapacitását kell belefoglalni. Végül pedig az utolsó részben a tisztviselőnek az

okmánypolitikával és az okmánybizottsággal kell foglalkoznia. Mindezeken felül

természetesen itt is javaslatokat kell megfogalmazni zárás gyanánt.51

7.2. Magyarországi vonatkozások a tisztviselőkkel kapcsolatban

7.2.1. Bevándorlási tisztviselők kiküldése Magyarországról

Magyarországon a Belügyminisztérium két szerve, a Bevándorlási és

Állampolgársági Hivatal és a Rendőrség felelős az illegális migráció elleni küzdelemért.

Jelenleg hét bevándorlási összekötő tiszt van kihelyezve más tagállamokba

Magyarországról. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal öt tisztviselőt küldött

külföldre. Jelenleg Egyiptomban Kairóban, Törökországban Ankarában, Vietnámban

Hanoiban, Algériában Algerben és Kenyában Nairobiban teljesítenek szolgálatot.

Elsődleges feladataik közé tartozik a magyar Nagykövetség vízum kiadással kapcsolatos

eljárásainak intézése és az illegális migrációval összefüggő ügyek kezelésének támogatása.

Továbbá a fogadó ország hatóságaival történő együttműködés, valamint a kiutasítási

eljárás végrehajtása estén való együttműködés előkészítése. A Rendőrség pedig két

tisztviselőt küldött ki, akik okmányszakértőként tevékenykednek, az egyik szakértő

Kínában Chongkingben míg a másik Koszovóban Pristinaban van kihelyezve. Ez a két fő

az utazási dokumentumok vizsgálata mellett a Nagykövetség és a konzulátus számára

okirat hamisítás felderítésében nyújt segítséget valamint reptéri ellenőrzéseket is végeznek.

51

2005/687/ EK rendelet

44

A bevándorlási összekötő tisztviselők kihelyezése földrajzi szempontból történik,

mégpedig az illegális migrációt kibocsájtó országokba, illetve a tranzit országok is

meghatározóak, amelyekkel nem vagy nehézkesen működik a kommunikáció. Ezek a

térségek Magyarország szempontjából Kis-Ázsia térsége, Afrika Szarva, Észak Afrika és

Távol-Kelet. Az egyes számú melléklettel szeretném szemléltetni a bevándorlási összekötő

tisztviselők illetve az előző fejezetben említett migrációs szakkonzulok állomáshelyeit.52

7.2.2. A bevándorlási összekötő tisztviselői hálózat további bővítése

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal szerint a további kihelyezések még

tervezések alatt állnak, de várható további nyitás az Észak-Afrikai és a Közel-Keleti térség

felé. Míg a Rendőrség a pristinai és a chongpingi helyszínt igyekszik megtartani 2015-ben.

Azonban 2020-ra további négy helyszín megvalósítást tervezik. Az elmúlt hónapokban

Koszovóból jelentős mennyiségű menekült érkezett, ezáltal a pristinai Nagykövetségen

szolgálatot teljesítő okmányszakértők munkája még inkább felértékelődött a

vízumkiadások kapcsán és az esetleges visszaélések megakadályozása tekintetében.53

7.2.3. Tagállami partnereink és az együttműködések

A hivatal részéről tagállami partnereink jelenleg Csehország, Hollandia és

Finnország, akik félévente összefoglaló jelentéseket készítenek számunkra. Algéria és

Kenya tekintetében magyar nyelvű kéthavi jelentések készülnek, angol nyelvű vezetői

összefoglalóval. Ezeket a román partnereink is megkapják. A hivatal álláspontja szerint a

jövőben a nemzeti projekteknél is bevezetnék ezt a féle struktúrát, ezáltal lehetőséget

adnának a tagállami megkeresésekre az angol nyelvű összefoglalók alapján.

Az Országos Rendőr Főkapitányság részéről pedig havi és eseti jelentések

formájában történik az információcsere a hazai társszervekkel és a partnerországok felé.

Továbbá félévente beszámolót tartanak a magyar társszervek számára. Ezekben a

jelentésekben ismertetik a fogadó állam aktuális migrációs helyzetét, továbbítják a

legújabb hamisítási trendeket, valamint az úti okmányokkal kapcsolatos egyéb releváns

információkat is eljutatják.

Napjainkban azon dolgoznak, hogy kivitelezhető legyen az, hogy a bevándorlási

összekötő tisztviselők jelentései az ICONet-re fel legyenek töltve, hogy ez a jelentés a

52

Forrás: BÁH (engedéllyel) 53

Forrás: BÁH (engedéllyel)

45

lehető legszélesebb tagállami kör számára elérhetővé váljon. Az információcsere

javulásához ez a folyamat elengedhetetlen fontosságú lenne.

Pillanatnyilag nemzeti szinten nagyon jó az együttműködés a Bevándorlási és

Állampolgársági Hivatal illetve a Rendőrség és a többi érintett hatóság között. A

beszámolók megküldése mellett rendszeres szakmai találkozókat szerveznek, amelyeken a

többi érintett hatóság is részt szokott venni. Magyarország tagállami szinten fontosnak

tartja a tagállamok szakértőinek egymás közti illetve a fogadó állam hatóságaival való

tapasztalat – és információcserét. A Bevándorlási és állampolgársági Hivatal

(továbbiakban BÁH) álláspontja szerint az együttműködés a bevándorlási összekötő tisztek

projektjeinek megvalósítása további tagállamok bevonásával túl formális és viszonylag

súlytalan is. Az együttműködés kimerül az állandó rendelkezésre állásban és a jelentések

továbbításában. Ugyanakkor a terepen minden sokkal gördülékenyebben és hatékonyan

valósul meg. A Rendőrség tapasztalatai is azt mutatják, hogy az ő együttműködéseik is

zökkenőmentesen történnek. A partnerországaik ebben a pillanatban Észtország és

Ausztria, akikkel a kapcsolattartás havi rendszerességgel történik meg. Továbbá pozitív

tapasztalatként említették meg, hogy Pristinába delegált magyar, német és svájci

okmányszakértők együttműködése rendkívüli módon összhangban van, rendszeres az

információ és tapasztalatcsere, közös reptéri ellenőrzéseket tartanak, sőt mi több légi

szállítók képzéseit is együttesen valósítják meg. Az ő álláspontjuk szerint a bevándorlási

összekötő tisztviselő (röviden ILO) hálózat hatékony működését jelentős mértékben

javítaná az Európai Külügyi Szolgálat helyi képviseleteinek bevonása a helyi hálózatok

koordinálásába. Magyarország pedig úgy gondolja, hogy el kellene jutni arra a szintre,

hogy a kihelyezett bevándorlási összekötők a Tanács bevándorlási összekötő tisztviselők

hálózatának létrehozásáról szóló 377/2004/EK rendeletének előírásaival összhangban

lássák el a feladataikat. Főleg akkor, ha a kihelyezésekre európai uniós források

felhasználásával kerül sor. Magyar részről azt is fontosnak tartják, hogy több

tapasztalatokat osszanak meg egymással a tisztviselők, hogy minél szélesebb körű

információk birtokába juthassanak az adott országot, illetve régiót illetően. Mindemellett

Magyarország egyetért azzal, hogy a bevándorlási összekötő tisztviselő közötti

együttműködés legnagyobb akadálya a kihelyezett tisztviselők feladatai mellett a

kompetenciák közti különbség. Előrehaladást csak az jelentene, ha közel azonos

felkészültséggel, illetve feladattal rendelkező tisztviselők delegálására kerülne sor. Ezen

kívül előrelépést hozhatna az is, ha az EU delegációk és az EU ügynökségek aktívabb

szerepvállalást mutatnának a bevándorlási összekötő tisztviselők munkájában.

46

Magyarország a Migrációs Stratégiája alapján fenn kívánja tartani a kiépített ILO

hálózatot a Belső Biztonsági Alap támogatásával.54

Az EU Tanácsa magyar elnökségi időszaka alatt Magyarország Egyiptomról és

Törökországról készített jelentést. A BÁH elmondása szerint Egyiptom vonatkozásában

csak pozitív tapasztalatokról számolt be a hivatal, minden olyan információt felhasználtak,

melyet a helyi összekötői hálózat, továbbá a helyi hatóságok szervezetek, szereplők

részéről a magyar ILO rendelkezésére bocsátottak. 55

7.2.4. Az első törökországi bevándorlási összekötő tisztviselő szemszögéből

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal „Bevándorlási összekötői hálózat

működtetése a tagállami együttműködés rendszerének fejlesztésével” című projektje (ILO-

projekt) keretében 2009 és 2013 között dolgozott Törökországban az első magyar

bevándorlási összekötők egyike.56

Törökország migrációs szempontból mindig központi

szerepet játszott. Ez köszönhető földrajzi fekvésének és migrációs tranzit ország jellegének

is. Az illegális határátlépés különösen annak nemzetközi szervezett bűnözői jellege miatt

(csempészés, emberkereskedelem és terrorizmus) komoly kihívást jelent Törökország és

egyben az európai határellenőrzési rendszer számára. Törökország nyugati határa az EU

külső határa is, amely az illegális migránsok fő belépési pontja az EU-ba. Az illegális

migránsok gyakran csempészés útján jutnak be Törökországba és az EU területére is, akár

a zöld vagy kékhatáron, akár a kijelölt határátkelőkön keresztül hamis okmányokkal vagy

járművekben elrejtőzve. A hatékony határellenőrzéssel kapcsolatos problémák jelentősen

növekedtek Törökországban az elmúlt évtizedben.

A Törökországon keresztül az Európai Unió felé vezető illegális migrációs útvonalon

migrációs szempontból kockázatot jelentő állampolgárok juthatnak át a török-görög és a

török-bolgár határon. Onnan egyenes út vezet a balkáni útvonalon Magyarország irányába.

Mindezek a kockázatok indokolttá tették, hogy a magyar Bevándorlási és Állampolgársági

Hivatal együttműködést alakítson ki a török partnerszervekkel, az illegális migrációval

kapcsolatos információcsere kialakítása céljából. Az említett időszak nagyon mozgalmas

volt: magyar EU soros elnökség, a szíriai válság kialakulása és a török migrációs jog- és

intézményrendszer teljes reformja. Mindezeken a területeken sikeres munkakapcsolatot és

információcserét alakított ki a magyar összekötő a török partner szervekkel, továbbá a

54

Forrás: BÁH (engedéllyel) Felterjesztő: dr. Horváth Dániel 55

Forrás: BÁH (engedéllyel) 56

Személyes interjú dr. Szuhai Ilona tanársegéddel, korábbi bevándorlási összekötő tisztviselővel, NKE, 2015. április 14.

47

Törökországban működő összekötői hálózat tagjaival, az ILO-projekt keretében

együttműködő partnerországok képviselőivel, valamint a nemzetközi szervezetek

képviselőivel. Az ILO-rendeletben meghatározott feladatok mindegyike előfordult

Törökországban. A török hatóságok nem támogatják a külföldi összekötők tevékenységét a

nemzetközi repülőterein, azonban bizonyos mértékű szakmai együttműködés kialakított a

magyar ILO a határforgalmat ellenőrző hatóságok, valamint a jelentősebb légitársaságok

munkatársaival. Mindez elősegítette, hogy ezek a szakemberek könnyebben kiszűrjék a

hamis magyar okmányokat felhasználó illegális szándékú utasokat, megvédve ezzel a

schengeni térség biztonságát.

A Törökországban működő ILO-hálózat elnöki feladatait a magyar ILO látta el a

magyar EU soros elnökség időszakában. Ennek keretében rendszeres találkozókra került

sor a török és a nemzetközi partnerekkel. Az ILO-hálózat ülésein aktuális információkat

közöltek a partnerek a török migrációs politikával, az illegális migrációval, illetve az

embercsempészéssel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokról. A migrációval kapcsolatos

rendezvényeken az összekötők részvétele növekedett, amely elősegítette az ILO-

tevékenység megvalósítását, valamint a kétoldalú együttműködést. A különböző szervezeti

egységekkel folytatott együttműködésben ugyanakkor az összekötők eltérő tapasztalatokat

szereztek.

A magyar ILO jelentős támogatást nyújtott mind az isztambuli főkonzulátuson, mind

az ankarai nagykövetségen a vízumkiadási tevékenység támogatásában. A kérelmezőkkel

folytatott meghallgatások, illetve a benyújtott dokumentumok ellenőrzése során szakmai

tanácsadással segítette a konzulok munkáját.

Összességében elmondható, hogy ez az első ILO-projekt jelentős előrelépést jelentett

az illegális migráció elleni fellépésben és a magyar-török migrációs együttműködés

kialakításában.

7.3. A migrációs szakdiplomata és a bevándorlási összekötő tisztviselő tisztség

betöltésének kritériumai

Ahhoz, hogy valaki kihelyezett szakdiplomata, azaz szakkonzul legyen, illetőleg

hogy bevándorlási összekötő tisztviselő munkakört tölthessen be, bizonyos feltételeknek

kell megfelelnie. Az első ilyen kitétel, hogy felsőfokú iskolai végzettséggel kell

rendelkezni, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalba legalább két éves

szakmai gyakorlatot kell teljesíteni. Továbbá C típusú nyelvvizsgával kell rendelkezni

48

angol nyelvből, de természetesen minden további nyelvtudás előnyt jelent. A következő

feltétel, melynek eleget kell tenni az az, hogy jogi vagy közigazgatási szakvizsgával kell

rendelkezni. Végül a szervezeti egység vezetőjének- ide értve az igazgatót és a

főosztályvezetőt- a javaslata is számít. Ha mindezeknek a feltételeknek eleget tesz a

személy, akkor elküldik pszichikai alkalmassági vizsgálatra, hiszen tisztsége betöltése

során rendkívüli helyzetek is adódhatnak és megnézik, hogyan is reagál az adott személy

krízishelyzetben. Ha itt is eredményesen teljesít, akkor a pályázónk a Külgazdasági és

Külügyminisztérium közreműködésével lebonyolított, konzuli vizsgával záró szakmai

felkészülésen kell részt venni. Végül pedig a pályázónak vállalnia kell, hogy a hivatal által

kijelölt bármely szálláshelyen végezheti a munkáját. A tartós külszolgálatról és az

ideiglenes külföldi kiküldetéséről szóló 172/2012 (VII.26.) Korm. rendelet szerint a

külszolgálati időtartama maximum három év lehet, amely külszolgálati érdekből különös

méltánylást érdemlő ok miatt maximum egy évvel hosszabbítható meg. A Hivatal a

bevándorlási tisztviselő esetében kizárólag a munkakör betöltőjének kihelyezését

biztosítja, míg a szakkonzul hozzátartozóval történő kiküldése estében a Közigazgatási és

Külügyminisztérium által meghatározott szabályokat kell alkalmazni.57

57

Forrás: BÁH (engedéllyel)

49

8. BEFEJEZÉS

A diplomácia kialakulásának ismertetése által átfogó képet adtam a diplomaták

életéről, feladatköreiről és az ehhez kapcsolódó mentességekről és kiváltságokról. Így azt

is bemutattam, hogy melyek azok a többletjogok, melyek megilletik őket a többi

tisztségviselői poszt betöltéséhez képest. A diplomácia világában a szakdiplomatákra

vonatkozó szabályokat is kifejtettem, hiszen ahhoz, hogy megértsük a migrációs

szakdiplomaták gyakorlati alkalmazását, elengedhetetlen feltétel a szakdiplomatákra

vonatkozó rendelkezések ismertetése. Így a diplomácia életében sikerült elhelyeznem ez a

speciális tisztséget.

Továbbá megemlítést tettem a konzulok feladatairól, hiszen a dolgozatomban

részletesen kifejtem a migrációs szakkonzulok szerepét, és nagyon fontos, hogy nem lehet

párhuzamot vonni e két tisztség között, mert a funkciójukat tekintve teljesen más

feladatokat látnak el.

A kutatásaim legfőbb célja az volt, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

által külszolgálatra küldött tisztségviselők jelentőségét bemutassam, illetve az általuk

végzett feladatukat összegezzem. Mivel a Hivatal két fajta tisztség kiküldését is ellátja,

ezért fontosnak tartom a felsorolni a migrációs szakdiplomata és a bevándorlási összekötő

tisztviselő szerepét a fogadó államban, hogy a munkakörüket figyelembe véve el tudjuk

határolni a munkaköreik között lévő különbséget.

A migrációs szakdiplomata a nemzetgazdaság számára kiemelt területekről érkező

külföldiek vízumkérelmeit bírálja el, mégpedig gyors és szakszerű módon. Továbbá a

legális migrációs folyamatok kezelhetősége végett, mint hatóság, már ott van a fogadó

államban, ahol a hazánkba beutazni kívánó külföldiek elsőként jelentkeznek. Sőt mi több,

az illegális migrációs folyamatok érdekében is azonnal fel tud lépni és nem engedi, hogy

egyáltalán Magyarország területére lépjenek be.

Míg a bevándorlási összekötő tisztviselő elsődleges feladati közé sorolandó a magyar

Nagykövetség vízumkiadással kapcsolatos eljárásainak az intézése, másodlagosan pedig az

illegális migrációval összegfüggő ügyek kezelését is támogatja. Nem utolsó sorban a

fogadó ország hatóságaival is együttműködik, ezáltal kapcsolatokat épít ki, amelyek

előnyösek lehetnek Magyarország számára. A harmadik fejezetben részletezem, hogy a

diplomaták, köztük a szakdiplomaták is már a jelenlétükkel is képviseleti szerepet töltenek

be, még akkor is, ha más érdemleges tevékenységet nem folytatnak. Hiszen tudjuk, hogy a

mai világban nagyon fontosak az országok közötti baráti viszonyok kialakítása, mivel ha

50

az együttműködés jól foganatosítható, akkor együttesen sikeresebben tudunk fellépni

például az illegális migrációval szemben is. Illetőleg a bevándorlási összekötő tisztséggel

kapcsolatban a Hivatalon kívül a Rendőrség is alkalmaz ilyen külképviseletre szakosodott

személyeket, akik okmányszakértői feladatokat látnak el, illetve okirat hamisítás

felderítéséhez is segítséget nyújtanak az összehangolt reptéri ellenőrzési kereteken belül.

A két migrációs tisztség betöltésének a közös nevezője, hogy a kinevezésük földrajzi

szempontból történik, mégpedig a legtöbb illegális migránst kibocsátó országokba

orientálódik. De a bevándorlási összekötő tisztségviselő kihelyezésénél az is szerepet

játszik, hogy már a tranzit országokban vissza tudjuk szorítani az illegális migránsokat,

amelyre kitűnő példa a törökországi összekötő tisztviselő kihelyezése és tapasztalatai.

Ezeket áthatóan részleteztem az interjú alanya által elmondottak alapján.

Ahhoz, hogy minél hatékonyabban léphessünk fel az illegális migrációval szemben, a

Hivatal hálózati bővítéseket eszközöl más-más térségekben, ahol újabb és újabb

kihívásokkal találkozunk a migránsok kapcsán. Ennek hatására a Hivatal Nemzetközi

Együttműködési Főosztályon belül egy új szervezeti egység létrehozásán dolgozik, amely

megoldja a szükséges igényeket a bővítéssel kapcsolatban.

A bevezetésemben is említettem, hogy mennyire érdeklődöm a diplomaták

tevékenysége és a diplomáciai élet iránt és ezen kutatások még jobban ráébresztettek arra,

hogy előszeretettel képviselném hazánkat, mint külképviseleti tisztségviselő a jövőben.

Bízom abban, hogy átfogó képet adtam a migrációs szakdiplomáciai képviseletről és

megfelelő tájékoztatást nyújtottam mindazok számára, akik érdeklődnek e téma kapcsán.

51

IRODALOMJEGYZÉK

Felhasznált szakirodalom:

Bruhács János: Nemzetközi jog II. Budapest-Pécs. Dialóg Campus Kiadó. 2004.

Diószegi István: A kulisszák mögül…A diplomácia története 1919-től 1939-ig.

Paginarium.1996.182p

Hajdu Gyula: Diplomáciai és Nemzetközi Jogi Lexikon. Budapest. Akadémiai kiadó. 1967.

Hargitai József: A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga. Budapest. Aula kiadó.2005.

Kende Tamás - Nagy Boldizsár – Sonnevend Pál – Valki László: Nemzetközi jog.

Budapest. Complex Wolters Kluwer. 2014. 885p.

Kincses László: Diplomáciatörténet. Elte Ájk Egyetemes Állam és Jogtörténeti Tanszék.

Budapest. HVG orac Lap és könyvkiadó. 2015.

Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest. Osiris kiadó. 2011. 673p.

Móré Sándor – Nagy Judit – Szilvási György Péter: Európai és Nemzetközi Közjog I. kötet

Rendőrtiszti Főiskola. Budapest. 2008.

V. M. Chvosztov: A diplomácia története. Budapest. Szikra kiadás. 1948. 422p.

Felhasznált jogszabályok:

1987. évi XIII. törvényerejű rendelet

2/1995. (III. 24.) KÜM rendelet

2001. évi XLVI. törvény

377/2004/EK Tanácsi rendelet

2005/697/EK rendelet

172/2012 (VII.26.) Kormány rendelet

Internetes hivatkozás:

www.diplomacia.hu/fileDb/WSXPKL/tantargyi-adatlap-szakdiplomatak.pdf

52

Mellékletek jegyzéke

1.sz. melléklet: A hivatal migrációs szakkonzuljainak és bevándorlási összekötő

tisztjeinek állomáshelyei

53

54

A n n o t á c i ó

Bevezetés gyanánt a diplomácia történetének kialakulását tártam fel, majd a

diplomatákra vonatkozó releváns jogszabályi háttereket ismertettem, továbbá részletesen

kifejtettem a diplomaták funkcióit a fogadó államban. A diplomatákon belül kitértem a

szakdiplomaták jelentőségére, de leginkább a migrációs szakdiplomaták feladatköreit

kutattam.

A migráció kapcsán két tisztség került bemutatásra, mégpedig a migrációs szakkonzul és a

bevándorlási összekötő tisztviselő. E tisztségek fő célja, hogy az illegális migrációt

visszaszorítsák, továbbá tájékoztatást nyújtsanak a fogadó államban kialakult viszonyokról.

Míg a szakdiploma abban játszik fő szerepet, hogy a nemzetgazdaság számára kiemelt

területekről érkező külföldiek vízumkérelmeit gyorsan és szakszerűen elbírálja, továbbá a

legális migrációs folyamatok kezelhetősége végett tevékenykedik. Addig a bevándorlási

összekötő tisztviselő az illegális migrációval összefüggő ügyek kezelését támogatja.

Természetesen az ő feladatai közé sorolhatjuk a Nagykövetség vízummal kapcsolatos

eljárásainak intézését is. A feladatukat tekintve azért néminemű különbségeket

fedezhetünk fel, ugyanakkor összességében elmondhatjuk, hogy egy célt szolgálnak.

A migrációnak a jelentősége napjainkban felértékelődött, ezáltal Magyarországnak is

új kihívások elé kell néznie, és ez egy jól kialakult rendszer, amely kihívásokkal teli,de jó

úton halad az illegális migráció visszaszorítása ügyében. A Bevándorlási és

Állampolgársági Hivatal a Nemzetközi Együttműködési Főosztály keretein belül egy új

szervezeti egység megalakítására törekszik, amely a migrációs szakdiplomaták

háttérmunkájának a megvalósításában játszik szerepet. Leginkább a hálózati bővítésének

projektjén dolgozik, mivel a világban számos országban újabb kihívásokkal kell

szembenéznie az egyre növekvő migrációs hullámot illetően. Ezen gondolatmenet alapján

vizsgáltam a migrációs diplomáciák tevékenységeit és ezen összegyűjtött anyagok alapján

született meg a szakdolgozatom.

55

A konzultációkon történő részvétel igazolása

A hallgató neve: Hócza Diána

A belső konzulens neve és beosztása: dr. Lőrincz Aranka tanársegéd

A témát kiadó önálló oktatási szervezeti egység neve: Bevándorlási és Állampolgársági

Tanszék

Nevezett hallgató a 2014/2015 -ös tanévben a szakdolgozat készítésével kapcsolatos

konzultációkon rendszeresen részt vett.

Az elkészített szakdolgozatot „Migráció a diplomáciai tevékenységben” címmel bemutatta,

a dolgozat saját szellemi termék, plágium gyanúja nem merült fel.

A dolgozatnak a Záróvizsgához kapcsolódó bírálati eljárásra történő beadásával egyetértek.

Budapest, 2015.04.28.

………………………………….

dr. Lőrincz Aranka

56

Nyilatkozat

Alulírott Hócza Diána a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar

migráció szakirányos hallgatója büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a

„Migráció a diplomáciai tevékenységben” című, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Bevándorlási és Állampolgársági Tanszéken benyújtott jelen szakdolgozat saját szellemi

tevékenységem eredménye, a benne foglaltak más személyek jogszabályban rögzített jogait

nem sértik.

Ezennel hozzájárulok ahhoz, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a

szakdolgozatom egy példányát a könyvtárában tárolja (elektronikus adathordozón

rögzítse), azt mások számára hozzáférhetővé tegye.

Hozzájárulok ahhoz is, hogy más személyek a szakdolgozatomban foglaltakat

tanulmányaik, kutatásaik során – a hivatkozási előírások betartásával – felhasználják.

Budapest, 2015.04.29.

…………………………..

Hócza Diána

57

Felhasználási nyilatkozat

Név

Hócza Diána

Kar, karhoz nem tartozó intézet

Rendészettudományi Kar Intézet

Tanszék

Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék Szak

Migráció A szakdolgozat címe,

elkészítésének éve:

Migráció a diplomáciai tevékenységben

2015.

Alulírott, mint a szakdolgozat szerzője, a szerzői jog jogosultjaként hozzájárulok

dolgozatom teljes szövegének a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Egyetemi Központi

Könyvtára által működtetett egyetemi repozitóriumban történő feltöltéséhez,

archiválásához és a nyilvánosság felé történő közvetítéséhez:

korlátlan hozzáféréssel

Hozzájárulok, hogy más személyek a szakdolgozatban foglaltakat tanulmányaik,

kutatásaik során – a hivatkozási előírások betartásával – felhasználják.

Budapest, 2015.04.29.

…………………………..

Hócza Diána