Salmonellosis elleni védekezés baromfiállományokban

Salmonellosis elleni védekezés baromfiállományokban

Szabára Ágnes

Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrár-gazdaságtani Tanszék

2010

Salmonellosisok

EFSA zoonoses report, 2008

Jelentőség

• EU területén elsősorban: SE: tojás, csirkehús ST: sertés-, marha- és baromfihús

• Élelmiszer-fertőzések: tojás, tojást tartalmazó élelmiszerek, húsok, nyers, nem kellően hőkezelt húskészítmények, ritkán nyers tej, halak, rákok, kagylók, mosatlan gyümölcsök, zöldségek

• Nincs bejelentési kötelezettség• Tünetmentes hordozás – kenődéses szennyeződés (baromfi!!!)

Emberi megbetegedések• Befolyásolja:

a felvett kórokozó mennyisége

életkor immunállapot

1. bélre korlátozódó, tünetmentes hordozás

2. gyomor-bélgyulladás fejfájás, láz, hányás,

hasmenés 3. súlyos, lázas általános

tünetekkel járó septikaemia

Közösségi célkitűzések

• nemzeti felmérő vizsgálatok,• közösségi célkitűzés meghatározása,• nemzeti védekezési programok kidolgozása (nemzeti

ellenőrzési terv),• a nemzeti védekezési programok elfogadása az

Európai Bizottság által,• a nemzeti védekezési programok végrehajtása.

2160/2003/EK rendelet

felmérés(alaptanulmány)

közösségi célkitűzések

nemzeti védekezési program

végrehajtás kezdete

célkitűzés teljesítése

tenyésztyúk EU zoonosis report 1003/2005/EK r.180/2009 (XII.29.) FVM r.

2007. jan. 1. 2009. dec. 31.

tojótyúk 2004/665/EK hat. 1168/2008/EK r.180/2009 (XII.29.) FVM r.

2008. jan. 1. 2010. dec. 31.

brojler2005/636/EK hat.2007/516/EK hat.

646/2007/EK r. 180/2009 (XII.29.) FVM r.

2009. jan. 1.2011. dec. 31.(friss hús: ?)

pulyka 2006/662/EK hat. 584/2008/EK r. 180/2009 (XII.29.) FVM r.

2010. jan. 1.2012. dec. 31.(friss hús: ?)

vágósertés 2006/668/EK hat. még nincs megállapítva 2012. dec. 31.

tenyészsertés 2008/55/EK hat. még nincs megállapítva 2013. dec. 31.

Nemzeti felmérő vizsgálatok

2004-2006 között hazai Gallus gallus tenyész-, tojó- és brojlerállományok Salmonella-fertőzöttségének felmérése

Gallus gallus tenyészállományok

• Fertőzöttség mértéke: 5,7% (S. Enteritidis 2,3%)• Cél: 1% alá csökkenteni

– Salmonella Enteritidis, S. Typhimurium, S. Infantis, S. Virchow és S. Hadar előfordulását

– 250 egyednél nagyobb létszámú tenyészállományokban

• 2007: 5,7%• 2008: 1,44%• 2009: 0,87%

2007. január 1. – 2009. december 31.Program folytatása!!!

Gallus gallus tojóállományok• Fertőzöttség mértéke: 44% (S. Enteritidis és S.

Typhimurium 33,57%)• Cél: a kifejlett állományokban a S. Enteritidis és S.

Typhimurium előfordulási gyakoriság csökkentése évente minimum: 10%-kal, ha az előző évben a fertőzöttség 10% alatt

volt; 20%-kal, ha az előző évben a fertőzöttség 10-19%

között volt; 30%-kal, ha az előző évben a fertőzöttség 20-39%

között volt; 40%-kal, ha az előző évben a fertőzöttség 40% vagy

40% fölött volt.

• Magyarországon 2010. dec. 31-ig el kell érni a 13,16%-ot

2008. január 1. – 2010. december 31.

Gallus gallus brojlerállományok• Fertőzöttség mértéke: ~ 66%

(S. Enteritidis 5%, S. Typhimurium 3%) – S. Infantis a brojlerállományok 58% - ában.

• Cél: 1% alá csökkenteni– Salmonella Enteritidis és S.

Typhimurium előfordulását– zéró tolerancia (2160/2003/EK)

– 2010. dec. 12.!!

2009. január 1. – 2011. december 31.

Pulykaállományok

• Cél: 1% alá csökkenteni

– Salmonella Enteritidis és S. Typhimurium előfordulását

– zéró tolerancia (2160/2003/EK) – 2010. dec. 12.!!

2010. január 1. – 2012. december 31.

180/2009. (XII. 29.) FVM rendelet a szalmonellózis elleni védekezés egyes

szabályairól• Védekezés kötelező:

>250 egyedből álló házityúk tenyészállományban, >50 egyedből álló házityúk tojóállományban, valamennyi tenyész-pulykaállományban, valamennyi házityúk brojler- és hízópulyka-állományban,

kiv. kistermelői állományok (heti 200 tyúkféle, 100 pulyka).

• Védekezés önkéntes: keltetőkben, <250 egyedből álló házityúk tenyészállományban, <50 egyedből álló házityúk tojóállományban, egyéb állatfajok esetén.

Vállalkozó feladatai• írásban bejelentkezni az MgSzH illetékes területi szervéhez

(ÉLBI-ÁI), nemzeti védekezési programba bejelentkezni

• járványügyi intézkedési tervet készíteni (terv: ált. járványvédelmi szabályok,biológiai biztonsági intézkedések, jó higiéniai gyakorlat, takarítás, fertőtlenítés, kártevőirtás, telepzártság, állatforgalom, személyi higiénia, melléktermék-kezelés, gyógyszerfelhasználás, takarmány- és ivóvízhigiénia, salmonellosis felderítésére szolgáló vizsgálati program), ellátó állatorvossal ellenjegyeztetni, kerület hivatalhoz benyújtani házityúk tenyész- és tojóállomány – minden

betelepítéskor, brojler- és hízópulyka-állomány – az adott év első

betelepítésekor

Vállalkozó feladatai• a terv elutasítása esetén azt 30 napon belül módosítani• elvégeztetni a vállalkozói mintavételeket és a minták

vizsgálatát• a hatósági mintavételre a vizsgálati program szerinti időpont

előtt legkésőbb 48 órával felkérni a hatósági vagy a jogosult állatorvost

• minősítést a kerületi főállatorvostól kérelmezni• gondoskodni a fertőzött légtér kiürítését követően a tartási

hely takarításáról, szigorított fertőtlenítéséről, rágcsáló- és rovarirtásáról

• SE/ST-tól eltérő szerotípussal való fertőzöttség esetén újratelepítés előtt környezeti tamponmintával megbizonyosodni a fertőtlenítés hatékonyságáról

• nyilvántartásokat vezetni és a dokumentumokat 3 évig megőrizni

Magánállatorvos feladatai

• járványügyi intézkedési tervet ellenjegyzi• vállalkozó kezdeményezésére mintát vesz

(vállalkozói minta)• adatot szolgáltat a kerületi hivatal (kerületi

főállatorvos), az ÉLBI-ÁI és az MgSzH Központ számára

Hatósági/jogosult állatorvos feladatai

• hatósági mintát vesz• adatot szolgáltat az ÉLBI-ÁI és az MgSzH Központ

számára

Kerületi hivatal (kerületi főállatorvos) feladatai

• nyilvántartja a vállalkozókat• takarmányipari vállalkozásokat ellenőrzi• jóváhagyja vagy elutasítja a vállalkozó járványügyi

intézkedési tervét• szervezi a mintavételt• állományokat minősíti (kiadja vagy visszavonja a

mentességről szóló hatósági bizonyítványt)• SE/ST fertőzöttség esetén forgalmi korlátozást rendel el• SE/ST fertőzöttség esetén ellenőrzi a fertőtlenítés

hatékonyságát• engedélyezi a betelepítést• adatot szolgáltat az ÉLBI-ÁI számára

ÉLBI-ÁI feladatai

• ellenőrzi a nemzeti ellenőrzési programok végrehajtását (kerületi főállatorvos, magánlaboratóriumok)

• ellenőrzi a mintavételt• járványügyi nyomozást folytat• gondoskodik a hatósági és a jogosult állatorvosok

képzéséről, részt vesz a vállalkozók képzésében• fél évente jelentést, kérésre adatokat szolgáltat az

MgSzH Központnak

MgSzH Központ feladatai

• kidolgozza, bevezeti, felülvizsgálja, módosítja a nemzeti ellenőrzési programokat

• évente adatokat szolgáltat az Európai Bizottság számára

• alaptanulmányokat végeztet a Salmonella- fertőzöttség felmérése céljából

• engedélyezi a magánlaboratóriumokat• kijelöli a hatósági mintákat vizsgáló és

szerotipizálásra jogosult laboratóriumokat

Országos főállatorvos feladatai

• felügyeli a nemzeti ellenőrzési programok kidolgozását és végrehajtását

Laboratóriumok

• Nemzeti referencia laboratórium (NRL)• Hatósági laboratóriumok• Magánlaboratóriumok

• Az eredményekről értesíti a vállalkozót, a mintavevő állatorvost, a kerületi főállatorvost, „+” eredmény esetén az ÉLBI-ÁI-t is.

• Naprakész nyilvántartást vezet és 3 évig megőrzi.

NRL feladatai

• MgSzH Központ ÉTbI• elvégzi a „+” minták

szerotipizálását• vizsgálatot végez a vakcinatörzs

elkülönítésére • elvégzi az ismételt vizsgálatokat

(amennyiben felmerül valamely előírás megsértése)

• járványügyi nyomozás során fágtipizálást végez

Hatósági laboratóriumok feladatai

• elvégzik a hatósági minták vizsgálatát• a „+” mintát szerotipizálásra küldik a NRL-ba• adatot szolgáltat a kerületi főállatorvos, az ÉLBI-ÁI

és az MgSzH Központ számára

Magánlaboratóriumok feladatai

• elvégzik a vállalkozói minták vizsgálatát• a „+” mintát szerotipizálásra küldik a NRL-ba• negyedévente összesítést küld az ÉLBI-ÁI-nak,

kérésre adatokat szolgáltat a kerületi főállatorvosnak, az ÉLBI-ÁI-nak és az MgSzH Központnak

Mintavétel, mintaküldés

• Ha a minták 24 órán belül nem kerülnek a laboratóriumba, azokat hűteni kell (3-5 oC), max. 48 óra.



Mintavételi időpontok tenyésztyúkállományban

• Vállakozói mintavétel: naposkorban, 4 hetes korban, tojásrakás várható kezdete előtt 2 héttel, tojásrakási fázisban 2 hetente a tojóciklus végéig (ahol 2

éve nem fordult elő fertőzés, kérvényezheti a vállalkozó a 3 hetenkénti mintavételt).

• Hatósági mintavétel: tojásrakás megkezdését követően 4 héten belül, termelés közben az első és az utolsó mintavételtől távoli

időpontban, a tojástermelés tervezett befejezése előtt 8 héten belül.

Mintagyűjtés módja tenyésztyúkállományban

• Naposkori: a naposbaromfi szállítására szolgáló dobozok béléséből

(legalább 5 doboz) 25 g bélsárral és meconiummal szennyezett 10x15 cm-nél nem nagyobb bélésanyag

elhullott csibe – min. 10, max. 60 tetem

• 4 hetes kor, termelés: légterenként 5 pár csizmatampon minta, vagy légterenként 1 pár csizmatampon minta + porminta (900

cm2), vagy légterenként 300g bélsárminta

Mintavételi időpontok tojótyúkállományban

• Vállalkozói mintavétel: naposkorban, tojásrakás várható kezdete előtt 2 héttel, tojásrakási fázisban 15 hetente.

• Hatósági mintavétel: évente gazdaságonként 1, legalább 1000 madárból álló

állományból, élelmiszer-eredetű megbetegedéseknél, ha fennáll a SE/ST

fertőzés gyanúja, SE/ST fertőzés esetén a gazdaság többi légteréből is, indokolt esetben.

Mintagyűjtés módja tojótyúkállományban



elhullott csibe – min. 10, max. 60 tetem• Nevelés, termelés (vállalkozói) ketreces:

légterenként 2 x 150 g bélsár• Nevelés, termelés (vállalkozói) alternatív:

légterenként 2 pár csizmatampon minta• Termelés (hatósági):

légterenként 2 x 150 g bélsár vagy 2 pár csizmatampon + 100 g por (250 ml)

Ketreces tartás

Ketreces tartás

Ketreces tartás

Alternatív tartási módok

Mintavételi időpontok brojlerállományban

• Vállalkozói mintavétel: vágást megelőző 3 héten belül.

• Hatósági mintavétel: évente a legalább 5000 állatot tartó gazdaságok

10%-ából (évente a kerületi főállatorvos határozza meg).

Mintagyűjtés módja brojlerállományban

• Termelés: vágást megelőző 3 héten

belül légterenként 2 pár csizmatampon minta.

Mintavételi időpontok tenyész-pulykaállományban

• Vállakozói mintavétel: naposkorban, 4 hetes korban, 2 héttel kihelyezés előtt, tojásrakási fázisban 3 hetente a tojóciklus végéig, vágást megelőző 3 héten belül.

• Hatósági mintavétel: a 250 egyed feletti tenyészállományok 10%-nál a 30-45.

héten, azokban az állományokban, ahol SE/ST fertőzés előfordult

az elmúlt 12 hónapban, SE/ST fertőzés esetén a gazdaság többi légteréből.

Mintagyűjtés módja tenyész-pulykaállományban



elhullott pipe – min. 10, max. 60 tetem• Nevelés, termelés (vállalkozói), ill. 30-45 hetes kor

(hatósági): légterenként 5 pár csizmatampon minta, vagy légterenként 1 pár csizmatampon minta + porminta (900

cm2), vagy légterenként 300g bélsárminta

Mintavételi időpontok hízó-pulykaállományban

• Vállalkozói mintavétel: vágást megelőző 3 héten belül.

• Hatósági mintavétel: az 500 létszám feletti hízóállományok 10%-nál, SE/ST fertőzés esetén a következő betelepítésnél a

gazdaság többi légteréből, indokolt esetben.

Mintagyűjtés módja hízó-pulykaállományban

• Vállalkozói: vágást megelőző 3 héten belül légterenként 2 pár

csizmatampon minta.

• Hatósági: 2 pár csizmatampon minta, vagy 1 pár csizmatampon minta + por minta.

Keltetők

• Önkéntes• Járványügyi intézkedési tervet

készít, azt jóváhagyatja.• 16 hetente vállalkozói mintát

(ventillátorpor, befulladt tojás) vesz a jogosult állatorvos.

• „+” eredmény esetén a tenyésztojás szállítónál soron kívül vállalkozói mintát kell venni.

Költségek

• Vállalkozói minták vétele, szállítása és vizsgálata → vállalkozó költsége.

• Hatósági minták esetén → állam átvállalja.• A hatósági minta helyettesíti a vállalkozói mintát, ha

a vállalkozói minta vételére 3 napon belül sor került volna.

Betelepítés, forgalmazás

• Tojóállomány (>50 egyed) betelepítése: S. Enteritidis, S. Typhimurium

• Házityúk és pulyka keltetőtojásokat forgalomba hozni/gépi keltetésre felhasználni, állományt továbbtartásra értékesíteni: S. Enteritidis, S. Typhimurium

• Salmonellosis elleni védekezésben részt vevő házityúk- és pulykaállományok egyedei és termékei csak a Salmonella-státuszra vonatkozó információt tartalmazó kísérőirattal értékesíthetők.

Betelepítés, forgalmazás

• Ha a vállalkozó védekezésre kötelezett állomány esetén nem rendelkezik elfogadott tervvel → az állomány ismeretlen egészségügyi státuszú.

• Ha a vállalkozó védekezésre nem kötelezett állomány és keltető esetén nem rendelkezik elfogadott tervvel → nem vesz részt a védekezésben.

• Ismeretlen egészségügyi státuszú tojóállományból származó tojásokat csak hőkezelt tojástermékbe szabad bedolgozni.

Eljárás „-” eredményű bakteriológiai vizsgálat esetén

• Ha a minta a normális bélflórát sem tartalmazza, köteles jelenteni a kerületi főállatorvosnak és az ÉLBI-ÁI-nak → forgalmi korlátozás, amíg a minta legalább a normális bélflórát nem tartalmazza. Az ismételt minták vizsgálatát a NRL végzi.

• Ez idő alatt gyógykezelni az állományt nem szabad!!

Eljárás „+” eredményű Salmonella- vizsgálat esetén

• Házityúk tenyész- vagy tojóállomány, tenyész-pulykaállomány, keltető: a vállalkozó 22 munkanapon belül

felülvizsgálja a járványügyi intézkedési tervet (fertőtlenítés, rovar- és rágcsálóirtás, fertőződés lehetséges okai), benyújtja a kerületi főállatorvosnak,

a kerületi főállatorvos 22 munkanapon belül értékeli, elfogadja vagy módosításra szólít fel.

• Házityúk brojler- vagy hízópulyka-állomány: uaz. kiv. 22 nap helyett 11 munkanap.

• Házityúk brojler- vagy hízópulyka-állomány vizsgálati eredménye „+”, de a vizsgáló labor kizárja a SE/ST fertőzöttséget → NRL-ba továbbküldi a szerotipizálásra → nem SE/ST, kerületi főállatorvos engedélyével rendes vágásra bocsátható.

• Ha a tipizált szerotípusra mentes státuszú volt → kerületi főállatorvos visszavonja az adott szerotípusra kiterjedő mentességet.

• A vágást követően a vállalkozó köteles a saját költségén gondoskodni a takarításról, szigorított fertőtlenítésről, rovar- és rágcsálóirtásról, a fertőtlenítés hatékonyságáról laboratóriumi vizsgálattal meggyőződni.

Eljárás SE/ST fertőzés esetén

• Kerület főállatorvos forgalmi korlátozást rendel el, mentességről szóló hatósági bizonyítványt haladéktalanul visszavonja.

• A lehető legrövidebb időn belül ismételt mintavétel (hatósági/jogosult állatorvos).

• A mintákat NRL vizsgálja (+antimikrobiális gátló anyag?)

• Eredmény „-”/nem SE/ST/nem igazolható gátlóanyag jelenléte → kerületi főállatorvos a forgalmi korlátozást feloldja.

Eljárás SE/ST fertőzés eseténHús

• SE/ST fertőzöttség esetén az állomány a vágóhíddal és a vágóhidat felügyelő hatósági állatorvossal történő előzetes egyeztetést követően elkülönített vágással levágható.

• A hús a salmonellák ártalmatlanítása nélkül belföldön forgalomba hozható, ha a levágást és a feldolgozást elkülönítetten végzik, a legkisebb csomagolási egységen, valamint a kísérő dokumentumon jól olvashatóan, letörölhetetlenül feltüntetik: „Csak hőkezelés (alapos sütés vagy főzés) után fogyasztható”.

Eljárás SE/ST fertőzés eseténHús

• Ha a hús a salmonella ártalmatlanításával kerül feldolgozásra (hőkezelés), hőkezelésig elkülönítetten kezelni.

• Az alapanyag minden legkisebb csomagolási egységén fel kell tüntetni: „Szalmonellával fertőzött állományból származó”, csak olyan élelmiszer előállítására használható fel, melynek gyártástechnológiája garantálja a végtermék mentességét.

• Minden tétel csak mikrobiológiai vizsgálat után kerülhet kereskedelmi forgalomba.

Eljárás SE/ST fertőzés eseténTenyészállomány

• A ki nem keltetett tojásokat meg kell semmisíteni.• A tenyészállományt le kell vágni, a naposcsibéket

meg kell semmisíteni.

Eljárás SE/ST fertőzés eseténTojóállomány

• A tojásokat B. osztályú tojássá kell minősíteni (étkezési tojásként közvetlenül emberi fogyasztásra alkalmatlanok, élelmiszeripari, egyéb ipari felhasználásuk hőkezelés után lehetséges)

Eljárás SE/ST fertőzés eseténTartási hely

• Kiürítést követően a vállalkozó köteles gondoskodni a tartási hely takarításáról, szigorított fertőtlenítéséről, rovar- és rágcsálóirtásáról, alom ártalmatlanításáról.

• A kerületi főállatorvos köteles ellenőrizni a fertőtlenítés hatékonyságát.

Eljárás SE/ST fertőzés eseténTakarmány

• Azonnal takarmányvizsgálatot kell végezni.• A vizsgálat ideje alatt csak a fertőzött

állománnyal etethető.• „+” eredmény esetén:

a takarmányt ártalmatlanítani kell, a tárolási helyét és a szállítására használt

eszközöket fertőtleníteni kell, a takarmánykeverőnél vizsgálatot kell

végezni.

Eljárás keltetőkben előforduló Salmonella-fertőzöttség esetén

• SE/ST-tól eltérő szerotípus megállapítása esetén, ha az adott szerotípusra mentes → mentességről szóló hatósági bizonyítványt a kerület főállatorvos haladéktalanul visszavonja.

• A vállalkozó köteles gondoskodni a takarításról, szigorított fertőtlenítésről, rovar- és rágcsálóirtásról, laboratóriumi vizsgálattal meggyőződni a fertőtlenítés hatékonyságáról.

Eljárás keltetőkben előforduló Salmonella-fertőzöttség esetén

• SE/ST fertőzöttség esetén → mentességről szóló hatósági bizonyítványt a kerület főállatorvos haladéktalanul visszavonja, forgalmi korlátozást rendel el.

• Valamennyi tojást, kikelt csibét/pipét ártalmatlanítani kell.

• A vállalkozó köteles gondoskodni a takarításról, szigorított fertőtlenítésről, rovar- és rágcsálóirtásról.

• A kerületi főállatorvos laboratóriumi vizsgálattal köteles meggyőződni a fertőtlenítés hatékonyságáról.

• A vállalkozó kérelmére a kerületi főállatorvos betelepítést követően „-” vizsgálati eredmény esetén mentességi bizonyítványt ad ki.

Gyógykezelés

• Baromfi-salmonellosis elleni védekezésben antimikrobiális hatású készítmények nem alkalmazhatók.

• Az ÉLBI-ÁI kivételes esetben engedélyezheti.

Vakcinázás

• Nem kötelező.• Ha önkéntesen vakcináznak, annak

minden részletét a járványügyi intézkedési tervben szerepeltetni kell.

• A megfelelő mennyiségű oltóanyag felhasználását a vállalkozónak számlával kell igazolni, a vakcina szakszerű használatának megtörténtét az állatorvosnak aláírással és pecséttel kell igazolni.

Köszönöm a figyelmet!

Documents

Salmonellosis elleni védekezés baromfiállományokban