BOROS SZILVIA

SELFNESS

Szolnoki Főiskola

2013

SELFNESS

Szerző: Dr.Boros Szilvia PhD, főiskola docens

Lektorálta: Baranyai György

Kiadja a Szolnoki Főiskola.

ISBN: 978-963-89339-8-0

Felelős kiadó: Dr Túróczi Imre, rektor

© Szolnoki Főiskola, 2013.

Minden jog fenntartva. A könyv egészét, vagy részeit tilos bármilyen formában, illetve eszközzel

másolni, terjeszteni vagy közölni a Kiadó engedélye nélkül.

2

Tartalom Bevezetés .................................................................................................................................... 3

Selfness ....................................................................................................................................... 4 Fitness trendek 2013-ban ........................................................................................................... 4 Wellness és spa trendek 2013-ban ............................................................................................. 6 Életünk és stressz ....................................................................................................................... 8 A testkép, mint az önazonosság formálója ............................................................................... 10

Cirkadián ritmus, avagy szervezetünk biológiai órája ............................................................. 12 Az életmód szerepe a daganatos betegségek prevenciójában .................................................. 13 Fájdalommal élni ...................................................................................................................... 14 Természetes immunerősítés ..................................................................................................... 15 Szauna ...................................................................................................................................... 16

Aromaterápia ............................................................................................................................ 18

Arcmasszázs ............................................................................................................................. 19

Csikung ..................................................................................................................................... 20 Az érintés ereje ......................................................................................................................... 21 A fürdés művészete .................................................................................................................. 22 Hangterápia .............................................................................................................................. 23

Humor ....................................................................................................................................... 25 Ivókúra régen és ma ................................................................................................................. 25

Jóga ........................................................................................................................................... 26 Kisállat terápia .......................................................................................................................... 28 Kneipp terápia .......................................................................................................................... 29 Lávaköves masszázs ................................................................................................................. 30 Légzésterápia ............................................................................................................................ 31 Lomilomi .................................................................................................................................. 32

Shintaido ................................................................................................................................... 33

Színterápia ................................................................................................................................ 34 Mozgásterápia .......................................................................................................................... 35 Művészet-terápia ...................................................................................................................... 37 Shiatsu ...................................................................................................................................... 38

Tisztítókúra másként ................................................................................................................ 39 Oxigénterápia ........................................................................................................................... 40 Pszichológiai módszerek .......................................................................................................... 41

Relaxáció (autogén tréning) ................................................................................................. 41 Meditáció .............................................................................................................................. 41

„Mindfulness” tréning .......................................................................................................... 42 Progresszív izomrelaxáció (PMR) ....................................................................................... 42 Vizualizáció, imaginációs technika ...................................................................................... 43 Légzéstechnika ..................................................................................................................... 43

Akupunktúra, akupresszúra, shiatsu, watsu ............................................................................. 43 Csökkentett környezeti stimuláció (REST: restricted environment stimulation therapy) ........ 49 Összefoglalás ............................................................................................................................ 50

Irodalom ................................................................................................................................... 51

3

Bevezetés

Napjaink bővülő wellness- és spa kultúrája számos ősi gyógyító eljárást kelt életre.

Nem véletlenül, hiszen a régi idők kezelési eljárásai a test, szellem lélek egységében

törekednek az egyensúly helyreállítására, a szervezet energiáinak felszabadítására, amelyhez

nagyrészt a természet energiáit használják fel. A wellness és spa szolgáltatásokra is jellemző a

holisztikus (test, lélek szellem egysége) szemléletmód, valamint az igény, hogy közelebb

hozza az egyént a természethez.

A „selfness” kifejezést az elmúlt évtized alkotta meg. Nem más, mint az

egészségtudatosság kialakítására törekvés, a pozitív érzelmi beállítódás, az élethosszig tartó

tanulás igénye, a munka és magánélet egyensúlyának kialakítása, amelyben az egyén saját

erőforrásainak mozgósítása, az önrálátás képességének kialakítása-fokozása kulcsszerepet

játszik.

Haladván korunk trendjeivel, a Szolnoki Főiskola egészségturizmus szakirányának

tematikájában szereplő „Lelki Harmonizáció” tantárgy 2013. nyári szemeszterétől „Selfness”-

re keresztelődött. A tematika is több-kevesebb átalakuláson ment át, amelyben egyre nagyobb

szerepet kapnak a stresszkezelésben élenjáró szolgáltatások.

Az alábbiakban a tudományos vizsgálatokkal is bizonyított gyógyító eljárásokat

ismertetjük, amelyek nem csupán a testi, hanem a lelki funkciókat is képesek szabályozni. A

lista természetesen nem teljes és a tematika nem is vállalkozik a teljes kép bemutatására.

Lehetetlen is lenne, mivel a spa és wellness szolgáltatások körére folyamatos átalakulás

jellemző. A tantárgynak kettős célja van. Egyrészt felhívja a figyelmet az expanzióval és

változásokkal jellemezhető spa-, ill. wellness szolgáltatás-palettára. Másrészt próbál segíteni a

jövő egészségturisztikai szakembereinek az egységes wellness-selfness szemléletmód

kialakításában.

Szolnok, 2013. Szerző

4

Selfness

A „selfness” kifejezést először Matthias Horx szociológus, jövőkutató alkalmazta

2002-ben a jövő egyik egészségturizmust is meghatározó trendjének kifejezésére. Véleménye

szerint 2003-2004-es időszakban a wellness fogalma szerteágazó jelentést hordozott, mindazt,

amely segítette az egyént az örömteli életvitel megvalósításában. Vagyis a wellnessbe a

drágább autó, a gyertyafényes vacsora, a tengerparti napozás élménye éppúgy beletartozott,

mint pl. a parafangó kezelés, jógázás vagy az élményfürdőzés. Matthias Horx a wellnesst

„profán marketing elemnek” aposztrofálja és kiemeli, hogy – csakúgy, mint a legtöbb élvezeti

szer - függőséget válthat ki. Véleménye szerint a wellness háttérbe szorulása mellett egyre

nagyobb hangsúlyt kap majd a selfness, mint önmegváltoztatási kultúra. Lényege saját életünk

kézbentartásának képessége, amelynek elérésében a well-being nagy szerepet játszik.

Matthias Horx a selfnessnek alábbi elemeit különbözteti meg:

1. Egészséges táplálkozás és rendszeres testmozgás

2. Work-life balance: pozitív érzelmi viszonyulás a szociális környezetben, családban,

párkapcsolatban

3. Önálló döntéshozás kialakításának képessége krízishelyzetben

4. Tanulás és tudatos megtapasztalás képessége későbbi életkorban is (Lifelong learning)

A selfness négy eleme csak úgy tud megvalósulni, ha rendelkezünk önmagunk folyamatos

rálátásának, vagyis az önreflexiónak képességével. A turizmus trendjei között megjelenik a

„selfness travelling”, amely a „Találd meg önmagad” szlogennel hangsúlyozza az egyén saját

egészsége iránti felelősségét.

Az elmúlt egy évtized kissé rácáfolt Matthias Horx wellness-szel kapcsolatos

elképzeléseire. A selfness sem terjedt el úgy és abban a formában, ahogyan leírta, hanem

beleolvadt a wellness-be. Vagyis a wellness nem csak az ellazulást, az egyéni élvezetes

szolgáltatások és kikapcsolódási lehetőségek összességét teremti meg, hanem önmagunk

kompetenciáinak folyamatos megújítását, az önreflexió fokozását, az érzelmi egyensúlyra

törekvést, egészségi állapotunk feletti kontrollt is. A wellnessben számos új szolgáltatás

jelenik meg, amely segíti a testi, lelki, szellemi önmegtapasztalást (bővebben a wellness és

fitness trendekben írunk róla).

Összességében elmondható, hogy a selfness a testi, lelki szellemi harmónia

megteremtésére fókuszál. Mindazokat a keleti és nyugati eljárásokat foglalja magába,

amelyek az egyén saját belső erőforrásainak aktiválását segítik. Javítja az önreflexiót, az

önálló döntéshozás képességét, az egészségtudatos életmód, és a pozitív érzelmi viszonyulás

kialakulását. Mondhatjuk tehát, hogy a selfness a wellness egységén belül helyezkedik el,

csakúgy, mint a fitness és mindness.

Fitness trendek 2013-ban

Az Amerikai Sportorvos Társaság immáron hetedik éve nemzetközi vizsgálatot végez a

legnépszerűbb fitness szolgáltatások összegzése érdekében abból a célból, hogy megállapítsa

a legújabb fitness trendek top 10-es listáját. A vizsgálatban több mint 3000 fitness szakember

véleményét összegezték.

5

Az Amerikai Sportorvos Társaság (ACSM) évente összesített vizsgálati eredményei szerint a

fitness iparban dolgozó szakemberek szerint az alább top 10-es lista állítható fel a 2013-as év

legnépszerűbb mozgásprogramjainak bemutatására:

1. Magas szintű képzettség elterjedése a fitness iparban: Az utóbbi években

meredeken emelkedett a fitness-szel foglalkozó szakemberek száma, 2013-ra további

növekedést mutat. Mindez annak köszönhető, hogy egyre több magasabb szintű,

akkreditált képzési lehetőség kínálkozik a fitness tudás megszerzésére, elmélyítésére,

továbbképzésére. A legtöbb munkáltató hangsúlyt fektet a megfelelő végzettséggel

rendelkező szakemberek foglalkoztatására.

2. Erőfejlesztés (strength training): legyen szó férfiakról, nőkről, fiatalokról vagy

idősekről, az izomerő fejlesztése kulcsszerepet játszik. A legtöbb egészségügyi

szakember és fitness edző szerint számos kedvező élettani hatást gyakorol az

erőfejlesztés nem csupán a fentebb említett csoportok, hanem a stabil állapotú,

krónikus betegségekben szenvedők esetében is.

3. Saját testtömeggel edzés (body weight training): a saját testtömeg használatával

végzett edzések napjainkban reneszánszukat élik. Talán nem véletlenül, hiszen nem

igényelnek nagy előkészületet és nincs nagy felszerelés igényük. Akár otthon a

szobában, vagy a közeli parkban is elvégezhetők. Nem csupán a felülésekre és

fekvőtámaszokra kell gondolni, hanem egy kötélbe vagy bármely felfüggesztésbe

kapaszkodva, félig megdöntött törzs mellett végzett húzó- toló gyakorlatok széles

tárházára.

4. Gyermekelhízás: sajnos 2013-ra is lesújtó statisztikát jósolnak a gyermekelhízás

előfordulási gyakoriságát illetően. Fiatalkorúak esetén nem az étkezés megreformálása

jelenti a fogyókúra alapkövét, hanem a mindennapos, örömmel végzett testmozgás.

Természetesen a sportolás megszerettetéséhez a szülők hozzáállása nagyon sokat tesz

hozzá. Napjainkban az iskolai programok, sport és aktív szabadidős rendezvények,

fesztiválok segítik az aktivitás fokozását, az elhízás elterjedésének megállítását

gyermekek körében.

5. Testmozgás fogyókúrás céllal: a diéta és testmozgás együttese, vagyis a kalória

felhasználás fokozására tett törekvések kerülnek napjainkban előtérbe, ha egy

fogyókúrás program összeállítása a cél. A fitness szakemberek törekednek a megfelelő

diéta mellett személyre szabott edzésprogram kialakítására, amelyben az energia

szükséglet és energia felhasználás harmóniában van egymással.

6. Mozgásprogram az idősebb generációnak: a második világháború után rengeteg

gyermek született nem csak hazánkban, hanem a fejlett nyugati társadalmakban is.

Napjainkban a 65-70 évesekre jellemző, hogy viszonylag jó egészségi állapotban és

megfelelő szociális körülmények között élik nyugdíjas éveiket, valamint rendelkeznek

elegendő szabadidővel. Jellemző tendencia, hogy az eddig fizikailag aktív idősek még

több időt töltenek sportolással, akik pedig nem voltak sportosak, most eljárnak

gyalogolni, vagy a funkcionális tréninget (gerinctorna, pilates, stb.) választják.

6

7. Személyi edzés: a személyi edzésnek 2013-ban egyre nagyobb szerepe lesz nem

csupán az egyéni edzésterv kialakítása és irányítása szempontjából, hanem a

betegségek megelőzése, valamint a krónikus betegségek megléte melletti

edzésprogram vezetése szempontjából is. Ezért is kap egyre nagyobb hangsúlyt a

trénerek megfelelő szakmai felkészültsége, képzettsége.

8. Funkcionális tréning: a funkcionális edzés leginkább erőfejlesztésből áll, amely az

alapvető izomcsoportok erejét hivatottak javítani. Mindez kombinálható az

izomkoordinációt, egyensúlyt és állóképességet fejlesztő gyakorlatokkal. Legtöbbször

az idősebb korosztálynak szánt edzésprogramról van szó, de a fiatalabbaknak is kiváló

lehetőség a mindennapos stresszhelyzetek levezetésére, az ülő munka adta kóros

testtartás, izomfeszülés kompenzálására.

9. Gerinctorna (core trainig): A gerinc és mellkas élettani funkcióinak javítását,

megtartását célzó gyakorlatok összessége. Legtöbbször a csípő, derék, has izmainak

egyensúlyát, erősítését célozza. Segíti a törzs stabilitását és a végtagok és törzs közötti

anatómiai összhang megteremtését. Mindez kiváló az ülő munkát végzők gerincének

karbantartására, a derék, ill. hát és nyakfájdalmak megelőzésére és kezelésére.

10. Csoportos személyi edzés: A személyi edzés nem csupán egyetlen személynek,

hanem egy kisebb csoportnak (2-4 személynek) szól azonos időben. Legfőképpen

gazdasági szempontok miatt alakult ki a csoportos személyi edzés igénye, amellyel

mindenki jól jár, hiszen ugyanazt a szolgáltatást alacsonyabb áron megkapja, nem

beszélve a csoportmotiváló erejéről, a közvetlen baráti légkör kialakulásának nagyobb

esélyéről.

Wellness és spa trendek 2013-ban

A SpaFinder Wellness a múlt év decemberében kiadta a 10. éves beszámolóját a wellness és

spa trendekről és előrejelzésekről, amely a világ számos régióját vizsgálta a wellness és spa

ipar fogyasztóinak szokásvizsgálata terén.

Susie Ellis, a SpaFinder Wellness szakértője szerint rengeteg változás történt a wellness

iparban az elmúlt évtized során. A 2013-as előrejelzések a fogyasztói szokások top 10

jellemzőjét mutatják be. A nemzetközi vizsgálatban több ezer utazási iroda és több százezer

fogyasztó adata került elemzésre. Lássuk, hogy milyen wellness trendek lesznek jellemzők

2013-ban:

1. Egészséges szállodák: 2013-ban a nyaralni, kikapcsolódni vágyók nem csupán

„vakációt” szeretnének, hanem komplex hospitalitást, vendéglátást ígérő szállodát

keresnek. A világ számos pontján és hazánkban is ugrásszerűen nőtt a belföldi

wellness lehetőségek iránti érdeklődés. A hotelek már nem csak az edzésprogramokra

fókuszálnak, hanem egyre több helyen teremtik meg a wellness komplex értelmezését,

amelyben a fitness és spa-szolgáltatások, valamint az orvosi kezelések is megjelennek.

Az ételkínálat is kiszélesedik a vegán és gluténmentes ételválasztékkal, a friss

gyümölcsből, zöldségből készített koktélok széles repertoárjával.

7

2. „Mindfulness” masszázs: A mindfulness masszázs ötvözi a test és szellem ellazulását

célzó technikákat. A masszázságyon történő passzív fekvés helyett

légzésgyakorlatokkal, imaginációs technikával, mentális, ill. autogén tréning

elemekkel egészül ki a test egészére kiterjedő masszázs. A masszőr alaposan

átpásztázza a testet és oldja a stressz okozta izomfeszülést.

3. Közelebb kerülni a természethez: Korunk embere a város zakatoló forgatagában

egyre jobban eltávolodik a természettől, a természetes közegtől. A wellness és spa

kultúra egyik alapvető célja, hogy közelebb hozza a természetet az emberhez. Például

mezítláb fűben járás, leheveredés a mező közepén, százéves platánfa törzsének

ölelése, a természet hangjainak felfedezése mind a föld energiáit közvetítik.

4. Spa-genomika: az egyénre jellemző genetikai tulajdonságokat 30.000 gén határozza

meg. Az elmúlt években meredeken emelkedik a géndiagnosztikai eljárások iránti

kereslet. Nem véletlenül, hiszen öregedik a társadalom és egyre kifinomultabban,

személyre szabottan szeretnénk mindent elkövetni a betegségek megelőzésének

érdekében. A genetikai jellemzők utat mutathatnak az egyéni edzésprogram, alvás,

stresszkezelés, étkezés, étrend-kiegészítés felé.

5. Autentikus ájurvéda és más ókori gyógymódok: a modern spa-k struktúrája sok

ókori elemet hordoz, gondoljunk például az ókori római fürdőkre jellemző caldarium,

frigidarium, tepidarium hármas egységére, amely a modern szauna parkoknál köszön

vissza. Vagy a kupolás szerkezetű török fürdőt idéző spa-kra, hamam kezelésre. Az

alternatív, ill. európai szemmel egzotikus távol-keleti gyógymódok sem hiányozhatnak

a szolgáltatások tárházából. Különösen az ájurvédikus kezelések örvendenek gyors

expanziónak. Az ókori, ill. távol keleti elemek a spa design-ban, az atmoszféra

kialakításában is megjelennek.

6. Önkifejezés színekkel: bármenyire is különös, de a testfestés divatja, vagyis az

önkifejezés rajzok, színek, sajátos arcfestés által még nagyobb teret és szerepet kap.

Testfestést, tetoválást, extrém műkörömépítést kínáló spa-k nyitják meg kapuikat.

7. Inkluzív wellness: a test szépsége és funkcióinak épsége a wellness ipar figyelmének

előterébe kerül. A testi szépség fejlesztését, alakformálást, az egészségmegőrzést ígérő

szolgáltatások kiegészülnek a fogyatékkal, betegségekkel élők testi funkcióinak

javítását célzó szolgáltatásokkal. Mindez az orvosi szolgáltatások, a funkcionális

edzés, a táplálkozási tanácsok és megannyi wellness szolgáltatás révén érhető el.

8. Megcímkézett tudatos fitness: a fitness ipar gyors kiszélesedésének köszönhetően

számos újat ígérő, valójában régi tréningprogram érhető el. Közös jellemzőjük a

divatos, újdonság erejével ható névválasztás. Ilyen például a „jógalates”, amely a

pilates és jóga keresztezése, valójában pilates. Vagy a „skinny jeans workout”, melyet

alakformálásként is hívhatnánk.

9. Férfiaknak borbély helyett botox: Legyen szó Beverly Hillsről, Berlinről vagy

Pekingről, egyre több férfi keresi fel a medi-spa-kat szépségápolás – botox kezelés,

plasztikai sebészet, szőrtelenítés, stb. - céljából. Mivel a nők és férfiak igénye eltér

egymástól, ezért a spa-k nagy része gondot fordít arra, hogy férfiak számára is

alakítson ki szépségápolási szolgáltatásokat.

8

10. Bővülő álláslehetőségek, új pozíciók: mivel a wellness és spa-szolgáltatások száma

és skálája folyamatosan bővül, ezért egyre több, speciális tudással rendelkező wellness

szakemberre van szükség világszerte. Menedzsmentet, orvosi és wellness

szolgáltatásokat igénylő pozíciók várják a szakembereket.

Életünk és stressz

Selye János, a stresszelmélet (1956) megalkotója egyik alapművében, az „Életünk és a

stressz”-című könyvében fogalmazza meg mindazt a testi, lelki és szellemi folyamatot, amely

összességében az emberi szervezet stresszhelyzetre adott válasza.

Mielőtt rátérünk a stressz jellemzőinek taglalására, érdemes egy kitérőt tenni az

egészség megfogalmazása felé. A WHO definíciója szerint az egészség nem pusztán a

betegség hiánya, hanem fizikai, lelki és szociális jóllét. A lelki egészség megfogalmazására

számos elképzelés született. Az egyik definíció szerint lelkileg egészségesnek tekinthető, aki

hatékony realitásérzékeléssel, megfelelő önismerettel, önbizalommal, kreativitással

rendelkezik, valamint képes érzelmi kapcsolatokat kialakítani és fejleszteni. Erich Fromm

szerint a lelki egészség jellemzői a következők: „szeretet- és alkotóképesség, elszakadás a

klánhoz és földhöz láncoló incesztuózus kötelékektől, az én megtapasztalásán alapuló

identitásérzet, mint saját erőnk alanya és működtetője, a saját magunkon belüli és kívüli

valóság felfogása, vagyis az objektivitás és az értelem kifejlődése.”

Napjaink fogyasztói társadalmára jellemző a munkahelyi túlterheltség, a túlzott

elvárások és azokhoz történő megfelelés kényszere. Ebben a helyzetben az egyén egyre

fáradtabbá válik. A fáradtság testi tünetekben, leginkább tartós izomfeszülés formájában az

ú.n. stresszháromszög területén (nyaki izmok, csuklyásizom, vállak vonalában). Természetes

törekvés a feszültség csökkentése, amelyre sokan szedatívumokkal próbálnak válaszolni.

Mások az éberség fokozására stimuláló szereket (pl. kávé, kóla, energia ital, fekete tea,

csokoládé, stb.) fogyasztanak. A kör ezzel bezárul, hiszen másnap ismét munka következik, a

stressz tehát nem csökken, azonban egyre több szedatívumra vagy stimulánsra van szükség a

szellemi teljesítmény megtartásához. A folyamat körkörös és bezárul, hosszútávon a szervezet

teljes kimerüléséhez vezethet. Hogyan kerülhetünk ki a mágikus körből? Egyetlen úton: a

szedatívumok, stimulánsok helyett aktív vagy passzív rekreáció segítségével. Mindkét

módszercsoport kiválóan alkalmas a stressz okozta tartós feszültség leküzdésére, hosszútávon

az éberség fokozására, a szellemi teljesítmény egészséges egyensúlyának megtartására,

fokozására.

Lássunk néhány stresszel kapcsolatos definíciót! A stressz nem más, mint a fizikai

vagy lelki jóllét veszélyeztetettsége. Selye János szerint a „szervezet elhasználódása, az élet

sebességmérője”. Kétféle stresszkeltő eseménycsoportot lehet megkülönböztetni, az egyik az

eustressz (kedvező stressz, amely konstruktív változásokat indukál az egyén életében, pl.

házasság, gyermekszületés, nyeremény, stb.), a másik a distressz, amely mindig negatívan,

destruktívan hat ránk. A stressz, amelyben élünk sokszor nem kézzelfogható, nem

realizálható, de attól még körülvesz bennünket. Valahogy úgy, ahogyan a szél teszi a fákkal

Louis Stevenson néhány sorában: „Szelet ki látott? Senki, aki él. De bókoló fák lombja közt,

lám elvonult a szél.” Stresszoroknak nevezzük a stresszkeltő események összességét. A

stresszre adott választ stresszreakciónak nevezzük.

Feltehetjük a kérdést, hogy milyen helyzetek, események hozhatnak létre stresszt?

Legnagyobb stresszt a befolyásolhatatlan és bejósolhatatlan helyzetek okoznak, mint például a

terrortámadás vagy előjel nélküli természeti katasztrófák. Életünk nagy változásai, eseményei

(pl. iskola befejezése, munkahelyi változás, válás, betegség a családban, stb.) is nagy

9

stresszhelyzetet indukálnak. A mindennapi negatív történések, kisebb-nagyobb bosszúságok

és természetesen a belső (lelki) konfliktusok úgyszintén. Legtöbbször a függetlenség vagy

függőség, az intim kapcsolat vagy magány, az együttműködés vagy versengés, az impulzusok

kifejezése vagy etikai normák követése között feszülő ellentétek váltanak ki lelki vívódást,

belső konfliktust. Holmes és Rahe 1967-ben publikálta vizsgálati eredményeinek összegzését,

amely nagy elemszámú mintán történt stresszkeltő események rangsorát mutatta be. A skála

első helyén, mintegy 100%-os stresszhelyzetet a házastárs halála jelent. Ezt követi a válás

(73%), különélés (65%), börtön (63%), közeli családtag halála (63%), baleset vagy betegség

(53%), házasság (50%), állás elvesztése (47%), stb.

Selye János szerint a „stressz az élettel járó elhasználódási folyamatok egysége. A

fáradtság, betegség, ingerlékenység mind a stressz egy-egy megjelenési formája.”

Tünetcsoportját ú.n. „Generális Adaptációs Szindrómának” nevezte el, amelynek három

fázisa különíthető el: 1. Alarm (vészreakció), 2. Rezisztencia (ellenállás), 3. Kimerülés.

Egy akut stresszhelyzetre szervezetünk egésze számos változással reagál, amelyek

közül az alábbiak emelhetők ki:

- szaporábbá váló szívverés (pulzusszám)

- vérnyomás emelkedés

- vércukorszint emelkedés

- szaporábbá váló légzés

- fokozott izomfeszülés

- csökkent nyáltermelés

- fokozott szájszárazság

- fokozott verejtékezés

- csökkent emésztés

- a felületes vérerek összehúzódása (sápadt arc)

- pupilla tágulat

- piloerekció („feláll a szőr a hátán”)

Tartós stressz hatására a szervek működése kedvezőtlen irányba módosul. Bármennyire

különös, de nem csak a szív, keringés és anyagcsere sínyli meg a kialakult helyzetet, hanem

szinte az összes többi szervrendszer is. A bélrendszerben például csökken a jótékony

baktériumok száma.

A stresszre adott lelki reakciók közé tartozik a düh, harag, agresszió, a fásultság vagy a

szorongás, ill. depresszió. Mindemellett kognitív változások színesítik a képet, mint például a

memóriahanyatlás, koncentráló-képesség gyengülés, logikus gondolkodás csökkenés. A lélek

a stresszkeltő eseményekre sokszor tudattalan folyamatokkal válaszol, mintegy védelmezi

saját magát a lelki sérülésektől. Ezeket a nem tudatos reakciókat Anna Freud megküzdési

(coping) mechanizmusoknak nevezte el és írta le először 1946-67 között. Többféle coping

mechanizmus különíthető el, közöttük csak kettő – az alkotás és kreativitás – esetében

beszélhetünk konstruktív mechanizmusról, az összes többi sajnos nem kedvező. Ide tartozik

az elfojtás, áttolás, racionalizálás, meg nem történtté tevés, tagadás, projekció, regresszió,

reakcióképzés, stb.

Feltehetjük a kérdést, hogy milyen módszerekkel kezelhető a stressz? Számos

pszichológiai módszer különböztethető meg, a legismertebbek közé az alábbiak tartoznak:

- Relaxációs módszerek (autogén tréning, progresszív izomrelaxáció)

- Imaginatív és meditatív módszerek (fókuszolás, katatim képélmény, tematikus

meditáció)

- Mentális tréning (kognitív viselkedésterápia, relaxációs villámtechnikák)

- Pszichoterápiák (egyéni, csoport, család)

10

A pszichológiai módszerek mellett nem szabad lebecsülni a wellness módszerek széles

tárházának stresszkezelésben betöltött értékét sem. Az alábbiakban mindezek közül mutatunk

be számos módszert.

A testkép, mint az önazonosság formálója

Az emberi test a fogyasztói kultúrában

Oly korban, társadalomban élünk, amelyben a test, a külső megjelenés szerepe felértékelődik.

Mintha az ókori Egyiptom halottkultuszának tökéletes ellentétéről lenne szó. A Nílus mentén

többezer évvel ezelőtt ugyanis a születéskor várható élettartam meglehetősen alacsony volt.

Úgy vélték, hogy a halállal nem szakad meg az élet, sőt, akkor teljesedik ki igazán. A

rendkívül fejlett mumifikációs eljárás lényegében a lélek és test egyesülésének megteremtését

célozta. Ezzel ellentétben, korunkban az élet értékelődik fel oly mértékben, hogy az öregedés,

elmúlás, halál fogalmai ki nem mondottakká, szinte tabukká válnak. Olyan fogalmakká,

amelyekről a társadalom nem akar tudomást venni, legszívesebben titkolná, tagadná. A helyes

táplálkozás, dohányzásmentes életmód, rendszeres testmozgás szinte társadalmi elvárásként

nehezedik ránk. Az alábbiakban a testkép önazonosságformáló szerepéről lesz szó.

A történelem során számos alkalommal változott a testről alkotott kép. Gondoljunk

például az ókori görögökre, akik a test, szellem, lélek egységét tartották alapvetőnek,

amelyben a test a spirituális, isteni energiákat is magába foglalta. A feudalizmusban a testet

romlottnak tartották, amelyet erős kontroll alatt kellett tartani. Kivételt képezett a fej, hiszen

úgy vélték, hogy az Isten képére teremtetett. A reneszánszban kettős szerepet kapott. Egyfelől

anatómiai, élettani vizsgálódás tárgyává vált, másfelől szabadságot élvezett.

A fogyasztói társadalomban lehet először megvalósítani az önideál aktív kialakítását.

Vagyis a testét mindenki kedvére formálhatja, „faraghatja”, tetováltathatja. „A korlátlan

lehetőségek csábítása és a készen kapott sémák eltűnése vagy legalábbis elbizonytalanodása

hozta létre a test megjelenítéseinek azon konfliktusait, amelyek korunkban talán

leghangsúlyosabban az anorexiás testen jelennek meg" (Csabai és Erős, 2000).

Az 1960-as években jelent meg először az elhízástól való félelem, amely addig

jellemzően egyik társadalomban sem szerepelt. A női (ét)vágy a kontrollvesztés metaforájává

kezdett válni. A fogyasztói társadalom kettős kötést mutat, mely egyfelől fogyasztásra csábít,

másfelől a társadalom „engedelmes foglyaként” tekint férfira és nőre, ahol a vágyak nem

kaphatnak szabad teret, erős kontroll alatt állnak. Olyan Janus arcú társadalomban élünk,

amely lépten-nyomon fogyasztásra, felhalmozásra szólít fel, mindemellett gátolja a vágyak

kielégítését. A társadalom a test és a külvilág közé éles kontúrt húz. A kontúrnak kettős fala

van: egyik a külvilágra néz és sértetlenséget, kontrollált, jól definiált formákat közvetít felé,

másik fala a személyiséggel, érzésekkel, vágyakkal érintkezik. A külvilág és a személyiség,

vágyak, érzések közötti átjárhatóság nehezítetté válik. A fogyasztói társadalom tolja el a lelket

és a testet egymástól, amelynek következtében a lélek és külvilág közötti távolság is

megnövekszik. Az érzések nehezen jutnak kifejezésre és sokszor spontán elnyelődnek a

testben vagy betegségek formájában manifesztálódnak. A testre a társadalom és a lélek írja

üzeneteit. A társadalom a „láthatót”, a kültakarót tekinti célpontnak, hiszen a láthatóval tud

üzenni a külvilágnak. A belső konfliktusok és a társadalom felőli hatások a testen találkoznak.

A társadalom morális paranccsá formálja az étkezés feletti kontrollt és a rendszeres

testmozgást, mint a test tökéletesítésének két legfontosabb kulcsszereplőjét (Boros, 2010).

Testi énkép

11

A testi énkép szorosan összefügg az egyén saját magáról alkotott képével, vagyis

énképével. Számos pszichológiai nézet szerint az énkép nem a születés pillanatában alakul ki,

hanem fokozatosan, a növekedéssel párhuzamosan bontakozik ki, azonban soha nem zárul le,

nem érkezik el a végállapothoz. Az énfogalom Rogers szerint nem más, mint az önmagunk

részének tekintett tartalmak összessége. Mindez normális esetben elkülönül az ideálképtől,

vagyis azoktól a tulajdonságoktól, amelyekkel az egyén rendelkezni szeretne. Az aktuális

énkép tartalmazza mindazt a jellemzőt, amelyről az egyén úgy gondolja, hogy az adott jelen

állapotban rendelkezik vele.

Lacan szerint a testkép kialakulását nem pusztán az énkép hozza létre, hanem a nyelv

elsajátítása is hatást gyakorol rá. Jóllehet az anya képét már 10 naposan felismerjük, azonban

az első hat hónapban a csecsemő töredezett információkkal rendelkezik testével

kapcsolatosan. Hat hónapos korban jelenik meg a saját test felismerése, ezért ezt a szakaszt

Lacan tükörstádiumnak nevezi. Mivel ekkor a motoros funkciók igen alacsony szerveződési

szinten tartanak, ezért a testkép pusztán a vizuális ingerek összhatásából alakul ki, amelyben

az anya, ill. a külvilág jelenti a tükröt. A gyermek megérti, hogy testképének alakulása a

külvilágtól függ, és mindez szorongásban nyilvánul meg.

Bármennyire különösnek tűnhet, de a testünkről alkotott kép erősen meghatározza

önazonosságunkat. Erikson (1970) szerint a testi komfortérzet, életcélunk és személyes

értékrendünk alakítja ki az identitást. A testkép Gallegher szerint (1995) három összetevőből

formálódik, amelyek közül az egyik testünkre vonatkozó tapasztalataink összessége, a másik a

testünkről alkotott tudástár (anatómiai, élettani, szociális, transzcendens tudás), a harmadik a

testünkhöz való érzelmi viszonyulás. Különbséget kell tenni az ú.n. testséma és a testkép

között. Amíg a testséma tudattalanul alakul ki, addig a testkép tudatos érzékelés eredménye,

amelyben gondolataink, tudásunk és érzelmeink is szerepelnek. Testünkkel kapcsolatos

tudásunk, tapasztalataink, érzelmeink jelentősen befolyásolják a magatartást, ezzel együtt

mindennapjaink alakulását, emberi kapcsolatainkat, intimitást. A testi tulajdonságok

értékelése természetesen a társadalmi normáktól is függ. A társadalom, ill. a kultúra,

amelyben élünk erősen befolyásolja a testi értékrendet. Melyik szebb, a sovány nő, vagy a telt

idomokkal rendelkező? Igazából a társadalom sugallja a választ. A testkép kialakulásában

tehát igen jelentős szerepet kap a társadalom, amely leginkább a médián keresztül juttatja el

testtel kapcsolatos üzeneteit hozzánk.

A pozitív önértékelés kedvezően hat a testképre, amely fordítva is igaz: a testi

elégedetlenség szorongást, depresszív állapotot alakíthat ki.

Saját vizsgálatainkban a testmozgás és táplálkozás, valamint a depresszió és

szorongáshajlam testi énképre kifejtett hatásait tanulmányoztuk. A következő eredmények

születtek:

- Ritmikus gimnasztikázó élversenyzők körében az extrém alacsony testtömegindex

váltja ki a kedvezőbb testképet, amelynek azonban meglehetősen nagy ára van: az

étkezés örömének feladása. Szinte soha nem vacsoráznak, nem esznek édességet,

gyorsétkezdébe sem járnak, és csak ritkán ebédelnek. A szorongóbb versenyzők még a

reggelit is kihagyják. A magasabb és gracilisabb testalkatú lányok könnyebben érik el

a sportág által megkövetelt alacsony BMI-t, ezért ők kevésbé szoronganak. mindez

pedig maga után vonja a magas, nyúlánk testalkatú ritmikus gimnasztikázók nagyobb

sportági sikereit.

- Középiskolás lányok esetében a testi elégedettség kedvezően befolyásolja az étkezési

szokásokat. A pozitívabb testképű lányok rendszeresen étkeznek, a reggelit nem

hagyják ki és tízóraiznak, uzsonnáznak, emellett több zöldséget, gyümölcsöt

fogyasztanak és nem szoktak túl sokat vacsorázni. A testükkel elégedetlenebb

12

középiskolás lányok szorongóbbak és sokszor nem tudnak maguknak megálljt

parancsolni a vacsorai étkezésben.

- Fiatal felnőtt korosztályban a testi énkép szorosan összefügg a testtömegindex-szel, ill.

a testtömeggel. Mindez azt jelenti, hogy az alacsonyabb testtömeg, ill. testtömegindex

kedvezőbb testképet von maga után. Különösen szabadidő-sportoló futóknál

jelentkezik ez az összefüggés.

- A rendszeres fizikai aktivitás hatására nő a testi elégedettség. Mégis mennyi mozgásra

van szükség, hogy kedvezően javuljon a testkép? Az eredmények szerint hetente

legalább 2.5 óra testmozgásra van szükség mindehhez, de a heti 6-8 óra testmozgás

még tovább javítja a testképet. Ezek után joggal gondolnánk azt, hogy minél többet

edzünk, annál pozitívabb lesz a testünkről alkotott kép. Azonban ez nem teljesen igaz.

Ugyanis a heti nyolc óránál többet sportolók testképe nem kedvezőbb a heti 2,5órát

aktívan töltöttekénél. Vagyis legalább heti 2.5-8 órát célszerű edzéssel tölteni.

- Nem csak a szabadidős-sport, hanem a jógagyakorlás is pozitívan befolyásolja a

testképet. Minél többet jógázik valaki, annál elégedettebb testével és annál

alacsonyabb a szorongásra való hajlama.

- Általánosságban, testmozgástól függetlenül is elmondható, hogy a testükkel

elégedettebb egyének kevésbé szoronganak.

A kedvezőbb testkép alacsonyabb szorongáshajlammal jár együtt, amely jótékonyan hat az

egyén egész életére. Mindebben nagy segítségre van a rendszeres jógázás vagy bármilyen

sportaktivitás. A testi elégedettség kialakulásához tehát gyakorlatilag nincs másra szükség,

csak minimum 2.5, maximum 8 fizikailag aktív órára hetente. Mindez jelentősen kedvez az

egyén számára optimális testtömeg és a tudatos táplálkozás kialakításának. A szorongás, ill.

depresszióhajlam visszaszorításával saját életünk és ezzel együtt társadalmunk is boldogabbá,

kiegyensúlyozottabbá válhat.

Cirkadián ritmus, avagy szervezetünk biológiai órája

Bármennyire különös, de a szervezetünkben létezik egy biológiai óra, amely szerveink

működését szabályozza, összehangolja. A ritmust az agyunk által termelt hormonok

(szerotonin, melatonin) szintje befolyásolja. Ezek a hormonok tehetők felelőssé az éberség, ill.

az álmosság jelentkezéséért. A nappali fény csökkenti a melatonin szint termelődését, amely

éberséghez vezet, míg az éjszakai sötétség fokozza, így álmosakká válunk. Alváshiány,

éjszakai munka, állandó éjszakai világosság, és több időzónán való gyors áthaladás-, vagyis a

tengeren túli utazás - a szervezet biológiai órájának átmeneti eltolódását, az ú.n. cirkadián

ritmus felborulását válthatja ki.

Mindenki, aki életében legalább egyszer utazott tengeren túlra tudja, hogy milyen

érzés hirtelen a reggelből az éjszakába vagy hajnalból a délutánba csöppenni. Amikor otthon

aludnánk, az új környezetben éppen verőfényes napsütés fogad és nekünk ébren kell maradni.

Az emberi szervezet csodálatos szerkezet, amely képes alkalmazkodni a megváltozott

körülményekhez. Mindehhez azonban időre van szükség. Alapvetően a szervezetünkben

létezik egy biológiai óra, egy metronóm, amely ciklikus ismétlődéssel jellemezhető. Ez a

ciklus egészséges felnőttek esetén pont 24 óráig tart, azután ismétlődik. A 24 óra alatt számos

élettani változás jön létre.

Miben nyilvánulnak meg ezek a változások? A testhőmérsékletben, a szív, keringés,

légzés, anyagcsere, idegrendszer működésében és természetesen a hormonszintek

13

hullámzásában is. A szervezet periodikus ritmusát cirkadián ritmusnak nevezi a szakirodalom.

Lássuk, milyen eltérések figyelhetők meg az egyes szervek működésében:

- A testhőmérséklet hajnali 4 óra körül a legalacsonyabb, majd fokozatosan emelkedik este 18

óráig, majd ismét csökkenni kezd. A napi átlagos testhőmérséklet ingadozás azonban nem

haladja meg a 0.50C-ot.

- A vérnyomás ebéd után csökken, majd a délutáni órákra ismét emelkedni kezd. csúcsa 16

óra körül tehető.

- A sejtek oxigén-felhasználása hajnali 4 óra körül mutatja a legalacsonyabb értéket, majd

lassan emelkedik és este 20 óra környékén éri el csúcspontját.

- A kilélegzett levegő mennyisége hajnali 3 és reggel 8 között a legalacsonyabb.

- Az emésztési folyamatok üteme hajnali 2 órakor minimális, majd reggel 8 óráig fokozatosan

emelkedik.

- A stresszhormonok szintje délután tetőzik, míg a férfi nemi hormonok termelődése éjszaka

indul el és a reggeli időszakban éri el csúcspontját. (Talán ennek köszönhető, hogy ha reggel

csúcsforgalomba kerülünk, akkor sokszor találkozunk feszült, agresszív vezetőkkel. Az

agresszivitásért ugyanis a férfi nemi hormon tehető felelőssé.)

Vagyis a szervek, szövetek működését a nappalok és éjszakák váltakozása

befolyásolja. De mi történik, ha egy tengerentúli repülőút során reggelből éjszakába

csöppenünk? Természetesen szervezetünk különféle kellemetlen tünettel reagál, amelyet

összefoglaló néven jet-lag-nek nevezünk. Következő cikkünkben a jet-lag tüneteiről és az

átállást segítő tényezőkről írunk.

Az életmód szerepe a daganatos betegségek prevenciójában

A daganatos betegségek előfordulási gyakorisága a világon szinte mindenhol – így hazánkban

is – drámaian nő, melyek kialakulásában számos tényező játszhat szerepet, úgymint a

helytelen táplálkozás, dohányzás, stressz, káros környezeti tényezők, genetikai hajlam,

mozgásszegény életmód, személyiségtényezők, stb.

Az ember sorsát, betegségeit a gének mellett az életmód is meghatározza. Ha

valakinek genetikai okokból fokozott az esélye a szívinfarktusra, a betegség rizikóját például

csökkentheti azzal, ha sok zöldséget és kevés zsírt eszik, ha minden nap sportol valamit, vagy

legalább gyalogol egy órácskát. Bizonyos, hogy genetikai kockázataink ismerete hozzásegít,

és arra sarkall, hogy jobban vigyázzunk magunkra és minden elkövessünk annak érdekében,

hogy öröklött tulajdonságainkat ellensúlyozzuk sok mozgással, egészséges táplálkozással, a

szükséges szűrővizsgálatok elvégzésével, stresszkezeléssel.

A gének már vizsgálhatók

Az emberi élettartam, egészségi állapot, testalkat, a különféle betegségekre való

fogékonyság, de még a gyógyszerekre adott reakció is génjeinktől függ. Az emberi genom,

vagyis génkészlet, pontos struktúrájának legnagyobb részét már ismerjük. Ezért mód van arra,

14

hogy akár egyetlen sejtből is ellenőrizhessük az egészség szempontjából különösen fontos

gének állapotát.

Az embernek körülbelül 30-40 ezer génje van, ezek közül jelenleg néhány tucat olyat

ismerünk, amelyek az olyan gyakori betegségek, mint például a szív és érrendszeri

betegségek, a csontritkulás, és az emlőrák, illetve a prosztatarák keletkezésében jelentőséggel

bírnak. Örökölt génjeink ugyanis egyénileg különbözőek lehetnek. Egyazon gén különböző

variációi (ezt nevezzük genetikai polimorfizmusnak) a gén eltérő hatását eredményezhetik,

ebből adódhat, hogy az egyes emberek betegség iránti fogékonysága genetikailag eltérő. A

polimorfizmusok vizsgálatával ezt az egyéni genetikai betegség-kockázatot derítjük fel. A

legfontosabb vizsgálható genetikai polimorfizmusok a szív és keringési rendszer, a

csontritkulás, Alzheimer-kór, az emlő-, tüdő és prosztata rák megbetegedési kockázatára

vonatkoznak. Ezeket külön-külön, vagy egyszerre is lehet vizsgálni.

Testedzéssel megelőzhető a rákos sejtburjánzás?

Amikor egyszer megkérdezték Churchillt, hogy mi a titka briliáns szellemi

képességének és állandó frissességének, azt válaszolta: „No sports”. Semmi sport. A válaszon

akkoriban jót kacagtak, azonban Curchillnek szerencséje volt, mivel valószínűleg nem volt

genetikai hajlama bizonyos daganatos betegségek kialakulására. A daganatos betegségek egy

része ugyanis a rendszeres fizikai aktivitással kivédhető, amelyet számos tudományos

vizsgálat eredménye is bizonyít. A világon a harmadik leggyakrabban előforduló daganat-

típus a vastagbél és végbél rosszindulatú daganata, amelynek előfordulási gyakorisága az

utóbbi harminc évben Magyarországon megnégyszereződött. Évente több mint 7500 új esetet

regisztrálnak és a halálesetek száma eléri az ötezret. Pedig nincs olyan tudományos vizsgálat,

amely ne bizonyította volna a rendszeres fizikai aktivitás vastag és végbélrákra kifejtett

preventív szerepét. Albanes és munkatársai 1989-ben publikált cikkében arról számolt be,

hogy a rendszeres sport nem csak egyes, hanem majdnem minden rosszindulatú

betegségfajtának megelőző eszköze lehet. Vizsgálatok viszont három szerv rosszindulatú

betegségének megelőzését bizonyította csak egyértelműen: az előzőekben említett vastag- és

végbélrák, valamint az emlő- és tüdőrák megelőzését. Nem kell mást tenni, csupán hetente

legalább 5x 30 percet közepes intenzitású fizikai aktivitással tölteni.

Fájdalommal élni

Ki gondolná, hogy a világ lakosságának jelentős része (12-28%) szenved folyamatos, ú.n.

krónikus fájdalomtól, amely az életkor előrehaladtával egyre nagyobb méreteket ölt. Mindez

jelentős kedvezőtlen életminőségbeli változásokhoz vezet. Lássuk, miről is van szó!

A definíció szerint a fájdalom kellemetlen érzékszervi és érzelmi élmény, amelynek

hátterében nem feltétlenül áll kimutatható szervkárosodás. Krónikus fájdalomról, vagy

elegánsabb és modernebb kifejezéssel perzisztáló, folyamatos fájdalomról akkor

beszélhetünk, ha a kellemetlen érzés és érzet legalább 3-6 hónapon át tartósan fennáll.

Napjainkban számos tudományos vizsgálat foglalkozik a fájdalom kialakulásával, előfordulási

gyakoriságával, mechanizmusával, megelőzésével és kezelésével.

Amerikában - talán hazánkban is - leggyakrabban a csontokat, ízületeket érintő

fájdalmak jelentkeznek, amelyeknek hátterében legtöbbször diagnosztizálható csont-ízületi

15

elváltozás, gyulladás mutatható ki (Lazarus és Neumann, 2001). Ezt követi a fejfájás, az

idegrendszert érintő, majd a műtétek utáni fájdalom. Az ú.n. fibromialgia az izmok szűnni

nem akaró fájdalma is meglehetősen gyakori a jóléti társadalmakban. Természetesen a

sérülésekkel, balesetekkel együtt járó panaszok és a helytelen ülő életmódból származó

hátfájdalmak gyakorisága sem hanyagolható el.

Megdöbbentő, hogy a fiatal felnőtt lakosság kb. 12 százaléka, a 65 év felettiek 28

százaléka él tartós fájdalommal, amely valamennyivel több nőt érint, mint férfit. Az európai,

fájdalomtól szenvedő lakosság közel felénél a panaszok tíz évnél tovább tartanak.

A testnek szinte nincs egyetlen olyan szeglete sem, ahol ne lennének érzőideg

végződések. Számuk azonban nagy eltérést mutat, ebből adódóan a fájdalom intenzitása is

meglehetősen különbözhet egymástól. Gondoljunk például egy rossz fogra vagy egy combon

keletkezett ütésre. A lelki fájdalom pedig sok esetben kínzóbb a leghevesebb testi

fájdalmaknál is.

Hogyan lehet a testi fájdalmakat csillapítani? Nos, alapvetően két módja lehetséges: a

gyógyszeres kezelés és a természetes gyógymódok alkalmazása. A fájdalom jellege, a

kimutatható elváltozás határozza meg a kezelést. Alapvetően gyulladásra alkalmazható,

fájdalomcsillapító gyógyszerek két nagy csoportba sorolhatók: nem-szteroid

gyulladáscsökkentők (NSAID) és a szteroid gyulladáscsökkentők közé. Emellett léteznek

helyi érzéstelenítők is. A heves, szűnni nem akaró (leginkább daganatos betegségek

végstádiumában kialakuló) fájdalmakat sokszor csak a kábító fájdalomcsillapítók (pl. morfin)

tudják csillapítani. A természetes módszerekhez a balneoterápiás kezelések (pl. ízületi

fájdalmak esetén iszap, ülőfürdő, masszázs, mágnes terápia), gyógynövények, aromaolajok

alkalmazása, oxigénterápia, mofetta, stb. tartozik, valamint a pszichológiai módszerek

tárháza.

Legújabb kutatások az egyes élelmiszerek – a probiotikus termékek - fájdalomérzetre

kifejtett hatásait vizsgálják. Eddigi eredmények szerint a probiotikumok gyulladáscsökkentő,

immunerősítő hatással rendelkeznek, ezáltal szerepet játszhatnak a fájdalmak enyhítésében is.

A fájdalommal élők munkaképessége alacsonyabb és sajnálatos módon legtöbbször

hangulatzavaroktól (depressziótól) szenvednek, amelyek előmozdítják a társas kapcsolatok

meglazulását, az egyén izolációját. Ezért a perzisztáló fájdalom komplex, egyéni és társadalmi

probléma. A kiegyensúlyozott étkezéssel, rendszeres testmozgással, wellness életformával,

érzelmi kapcsolataink ápolásával sokat tehetünk a krónikus fájdalom megelőzésének

érdekében.

Természetes immunerősítés

„A növényi gyógymódnak lényegében az a célja, hogy a testnek természet adta gyógyulási

törekvését támogassa, és ébren tartsa.” – írja Varró Aladár, a Gyógynövények gyógyhatásai

című könyvében. A fitoterápia (magyarul gyógynövény terápia) számos olyan növényt

alkalmaz, amelyek természetes hatóanyagok révén fokozzák az immunvédekezést. Az

alábbiakban az echinaceáról és a ginzengről írunk.

Valószínűleg igen sokan tapasztalták már, hogy fizikai vagy szellemi túlterhelés vagy

érzelmi nehézségek következtében náthások, influenzások lettek. Mindennek hátterében a

stresszhatásra meggyengült immunvédelem állt. Az egészséges, kipihent szervezet

immunrendszere a bakteriális, gombás, ill. vírusok okozta fertőzések nagy részét képes

kivédeni.

Hogyan emelhető az immunvédelem? Nos, a recept a következő:

16

- Táplálkozz egészségesen!

- Óvakodj a túlsúlytól, elhízástól!

- Mozogj naponta legalább 30 percet!

- Ne dohányozz!

- Mérsékeld az alkoholfogyasztást!

- Szabadidődet töltsd a szabadban, szeretteiddel!

- Ne fojtsd el érzelmeidet!

- Fejezd ki érzéseidet!

- Nevess minden nap!

A mindennapos stresszhelyzetek (munka, közlekedés, személyi konfliktusok,

teljesítménykényszer, szociális problémák, nem várt kiadások, stb.) azonban sokszor igen

nehezen teszik lehetővé a fent említett javaslatok betartását. Ebben az esetben érdemes olyan

természetes módszerekhez folyamodni, amelyek meggyorsítják a szervezet regenerációját. Ide

tartoznak az immunrendszert erősítő gyógynövények, amelyek közül kiemelkedő az

echinacea és a ginzeng.

Az echinacea – magyar nevén kasvirág – jótékony hatását az amerikai indián törzsek

fedezték fel, később, az 1800-as években vált ismertté Európában. A kasvirág vadon terem,

virágai több hónapig díszítik a réteket. Gyógyhatását azonban nem csupán virágjának, hanem

az egész növénynek és gyökerének köszönhetjük, amelyben értékes vegyületek (cinarin,

cikóriasav, flavonoidok) rejlenek. Kivonat formájában hatékonyan szívódnak fel és erősítik a

szervezet védekező apparátusát. Azonban nem csupán megelőzésre, hanem a már kialakult

gyulladások, fertőzések kezelésére is hatékonyan alkalmazható.

A ginzeng a kínai kultúrai több száz éve ismert gyógynövénye. A kedvező élettani hatásait

a gyökerében koncentrálódó vegyületeknek (szaponinok, fitoszterol, flavonoidok)

köszönhetjük. A test minden szövetére hat, amellyel csökkenti az öregedési folyamatok

előrehaladását, fokozza a regenerációt, vitalizál, csökkenti a gyulladásos folyamatokat és

fokozza a szervezet immunvédelmét. Emellett csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség

kialakulásának rizikóját.

Jóllehet az egészséges életmódot nem pótolhatja semmi, azonban az echinacea és a

ginzeng is méltó kiegészítője lehet a dolgos hétköznapoknak és hatékony segítséget nyújthat a

felső légúti fertőzések és más betegségek kialakulásának megakadályozásában, az

immunvédelem fokozásában.

Szauna

Talán kevesen tudják, hogy a finnek szerint a rendszeres szaunázás jelenti a hosszú élet titkát,

amely az északiak életének egyik fontos, elhagyhatatlan része. Lássuk, miről is van szó…

Napjainkban sajnálatos módon egyre több stresszhelyzetbe csöppenünk, gondoljunk a

városi csúcsforgalomra, a munkahelyek által támasztott magas követelményekre, a

teljesítménykényszerre, a gazdasági válság okozta kedvezőtlen anyagi és szociális

változásokra. Nem véletlen tehát, hogy egyre nagyobb szerepet kap a kikapcsolódás, pihenés,

szórakozás, egyszóval a stresszkezelés.

A stresszkezelésnek számos lehetősége ismert, amelyek között aktív és passzív

aktivitások is megtalálhatók. Például a sportolás, kirándulás, horgászás, billiárdozás mellett a

színház, mozi, múzeumlátogatás is fontos szerepet tölthet be, nem beszélve a wellness

kezelésekről, a víz nyújtotta kikapcsolódási formákról, amelyeknek a szaunázás is lényeges

eleme.

17

A gőzfürdőzés története az ókori Itáliába nyúlik vissza. Abban az időben igen

népszerű szociális színteret biztosítottak a fürdők nem csak férfiak, hanem nők számára is. A

római fürdők egyik sajátossága a hatalmas terület volt, amelyben öltözők, edzőtermek,

fürdőhelységek, de még színház, könyvtár és park is várta az odalátogatót. A fürdőtér

alapvetően három egymáshoz kapcsolódó részből tevődött össze: a caldaruimból,

frigidariumból és tepidariumból. A caldarium jelentette a meleg vizes medencét és a gőzt. A

frigidariumban hideg vizes medence várta a vendégeket, majd a tepidarium a pihenést

szolgálta. Ez a hármas egység lényegében minden mai modern spa-ban, gyógyfürdőben és

wellness központban is megtalálható, ahol a caldariumot a száraz szaunák, gőz, aromakabin,

infra, a frigidariumot a merülő medence, jégkása adagoló, hidegkamra, míg a tepidariumot a

hozzájuk kapcsolódó pihenőhelység jelenti.

Alapvetően a szaunafajták a hőmérsékletben és páratartalomban térnek el egymástól.

Míg a száraz szaunákban általában 80-100C fok uralkodik, minimális páratartalom mellett,

addig a gőzben –kb. 45C fok és 80% páratartalom. Az infraszaunára mindössze 40C-fok és

minimális páratartalom jellemző. Alapvetően szervezetünk az alacsonyabb páratartalmat még

akkor is sokkal jobban tolerálja, ha jóval magasabb a hőmérséklet. Azonban bármelyik szauna

típusról legyen szó, a bent tartózkodás időtartamára vonatkozó szabályok nincsenek. Ennek

oka az egyéni hőmérséklet-tűrő képességek közötti nagy különbségben rejlik.

A szaunázást a szakirodalom váltakozó hőmérsékletű fürdőnek jelöli, amelynek során

a test többször felhevül, majd lehűl. Vagyis a forró 5-10 perces szaunában tartózkodást hideg

vizes zuhany vagy hidegvízbe merülés kell, hogy kövesse, amelynek végén nem árt 5-10

percre megpihenni egy kényelmes nyugágyban, majd újra következhet a test felhevítése.

Mindeközben számos kedvező élettani változás alakul ki: melegben tágulnak az erek,

kinyílnak a bőr pórusai, megindul a verejtékezés, gyorsulnak az anyagcsere-folyamatok. A

hűtési fázisban összeszűkülnek az erek, a vénás tónus fokozódik. A hőmérséklet váltakozása

javítja az erek falának rugalmasságát, a sejtek oxigénellátását és fokozza az anyagcserét.

A kedvező hatások miatt tehát nem alaptalan a finnek szaunázás fiatalító erejébe vetett

hite, amely hazánkban is emelkedő népszerűségnek örvend és méltán építhető be a

stresszkezelő programok repertoárjába.

A szaunázás Finnországban a mindennapok része. Úgy tartják, hogy a fiatalság megőrzésének

titka a rendszeres szaunázásban rejlik. A vérkeringést, oxigenizációt fokozó tulajdonságának

köszönhetően késlelteti az öregedési folyamatokat. Számos tudományos vizsgálat

bebizonyította izomrelaxáló (Matsumoto et al. 2011), fájdalomcsillapító (Masuda et al. 2005)

az enyhe depresszióra (Masuda et al. 2005), levertségre, szorongásra gyakorolt kedvező

hatását (Lowry et al. 2009). A krónikus fáradtság szindróma kezelésére is alkalmazható, mivel

enyhíti a fáradtságérzetet, fájdalmat és hőemelkedést, alvászavart (Masuda et al. 2007,

Masuda et al. 2005). Élsportolók körében végzett vizsgálat eredményei szerint, a heti három

alkalommal végzett, állóképességi tréningek utáni szaunázások 32%-ban tolják ki a

fáradtságérzet jelentkezését. Emellett a vérplazma vörösvérsejt volumen 7,1%-al növekedik.

Ezen kedvező változások javulást eredményeznek az állóképességi sportteljesítményben

(Scoon et al. 2007). Egy 20 főből álló, 19-21 éves, eumenorrhoeás nők körében végzett

vizsgálat eredményei szerint, 2 hét elteltével a rendszeres (másnaponként ismétlődő) finn

szaunázás hatására kedvező LDL-koleszterin csökkenés és HDL-koleszterin emelkedés jön

létre (Pilch et al, 2010). Saját vizsgálatainkban (2012) a szaunázás testi énképre kifejtett

hatásait vizsgálatuk. Az eredmények szerint a szaunázók és nem szaunázók csoportja között

az életkor és életstílus, valamint a testi elégedettség viszonylatában nem találtunk szignifikáns

eltérést, azonban a rendszeres sportolás és a wellness szolgáltatások igénybevételének

gyakorisága között eltérés mutatkozott: a szaunázók csoportjában szignifikánsan magasabb (p

< 0.001) volt a rendszeresen sportolók aránya, valamint egyéb wellness szolgáltatások

igénybevételének gyakorisága.

18

A szaunák kedvező élettani és biokémiai hatásait illóolajok alkalmazásával lehet

felerősíteni (de Boer et al. 2011). Igen népszerű a szaunák kövének leöntésére használt vízbe

néhány csepp illóolajat keverni és a köveket azzal locsolni. Az aromaolajak hatóanyagai a

kipárologna és a szaglószerven át, valamint a bőrön keresztül elérik a testet. Leggyakrabban a

citromfű, eukaliptusz, erdei fenyő, narancs, boróka, ánizs, szegfűszeg, szantálfa, jázmin,

rózsa, kubebabors, borsmenta olajakat alkalmazzák.

Napjainkban, hazánkban, ahol a szaunázásnak nincsenek mély gyökerei, elterjedőben

vannak az ú.n. szauna-szeánszok, amelyek szakavatott szaunamesterek irányításával vehetők

igénybe. A szaunamester feladata az ú.n. ráöntések biztosítása (szaunaszeansz.hu), amikor a

finn szauna forró köveire fadézsából, öblös fakanállal vizet mernek, majd óvatosan a kövekre

csorgatják. A vízbe előzetesen különféle illóolajat vagy egyéb folyadékot (pl. sört) kevernek.

A folyamat során hatalmas pára képződik, amelyet a bent ülők jelentős

hőmérsékletemelkedésként élnek meg. A szauna-szeánszok különleges, egyedi szolgáltatást

nyújtanak a szaunázni vágyó vendégek számára. Magyarországon, több helyen, pl.

Budapesten, az Aquaworldben, valamint a hévízi NaturMed Hotel Carbonában, a debreceni

Aquaticumban, a Büki Gyógy- és Élménycentrumban a sárvári Spirit Hotel Thermál Spa-ban

találkozhatunk szauna-szeánszokkal.

Aromaterápia

Különösen a téli hónapokban szükségünk van szervezetünk felfrissítésére, a hideg, zord idővel

szembeni védelemre, amelynek egyik legkellemesebb módja a wellness módszerek közé tartozó

aromaterápia. Lássuk, miről is van szó!

Az aromaterápia gyökerei az ókori Egyiptomba nyúlnak vissza. Több ezer éves írásos

feljegyzések bizonyítják, hogy az illóolajokat előszeretettel alkalmazták a fáraók korában. A

mendemonda szerint VII. Kleopátra szépségét és nőies kisugárzását részben saját maga által

kifejlesztett szépségápolási praktikáknak köszönhette. Az ókor után az első Világháború

idején élte másodvirágzását. Gattefossé illóolajokkal kezelte a sebesülteket.

Az aromaterápia egyiptomi specialitásként vonult be a modern nemzetközi spa nyelvbe

(Cohen és Boedecker, 2008).

Mit is jelent az aromaterápia? Lényegében nem más, mint illóolajakkal történő

kezelést jelent. A növények hatóanyagai közül az olajat kinyerve egy igen erős esszenciát

kapnak, amelynek néhány cseppje elegendő a terápiás hatás kialakításához. Általában

masszázs során és fürdővízbe cseppentve alkalmazzák. Azonban mivel igen koncentrált

anyagokról van szó, ezért közvetlenül a bőrre nem vihetők fel. A masszázsokhoz hordozó

olajat (pl. édesmandula-, barackmag-, jojoba-, szőlőmagolaj) alkalmaznak, amelyeknek közös

tulajdonsága, hogy nem irritál és viszonylag kis mennyiséget kell felvinni a bőrre ahhoz, hogy

a masszőr az egész testet végigmasszírozhassa. Az illóolajat, ill. több illóolaj keverékét a

hordozó olajhoz cseppentik, összekeverik és a masszázst az így kapott keverékkel végzik.

Számos illóolaj különböztethető meg, amelyek nem csak illatukban, hanem

hatásaikban is eltérnek egymástól. Lássunk közülük néhány példát:

- Ylang-ylang: Szumátra, Madagaszkár területén őshonos. Erős nyugtató, afrodiziákus

hatással rendelkezik, emellett csökkenti a vérnyomást és görcsoldó, bélfertőtlenítő

tulajdonságokkal is jellemezhető. Elegendő belőle három csepp a fürdővízbe

cseppentve.

19

- Teafa: Jáva, Szumátra, Fülöp-szigetek területéről származik. Erősít, fertőtlenít és izzaszt

is egyben. A bőr fertőzéseinek, gyulladásainak kezelésére alkalmas.

- Szegfűszeg: Indonéziában honos növény. Afrodiziákus, fertőtlenítő, szélhajtó, görcsoldó

hatásokkal jellemezhető. Párologtatásra is alkalmas, mivel fertőtleníti a levegőt, frissít

és javítja a közérzetet.

- Rózsafa: Az Amazonas mentén őshonos. Erősít, nyugtat, oldja a feszültséget. Minden

bőrtípusra jó hatást fejt ki.

- Pacsuli: A Fülöp-szigeteken, Délkelet-Ázsiában honos. Kizárólag csak külsőleg

alkalmazható. Bőrgyulladásra, fertőzésre, hangulatjavításra és afrodiziákumként

használhatjuk.

- Kubebabors: Kínából származik. Élénkít, lázat csillapít, erősít, fertőtlenít,

összehangolja a szervek működését, javítja a közérzetet.

- Levendula: Dél-Franciaország területein őshonos. Nem csak a testi fájdalmak

kezelésére alkalmas, hanem az érzelmek harmonizálására is alkalmas.

Az illóolajakat otthon, akár inhaláció formájában, vagy fürdővízbe cseppentve

alkalmazhatjuk. Különösen a dolgos, szürke hétköznapokban tudja hatékonyan enyhíteni a

fáradt, lehangolt kedélyállapot.

Szerte a világon több száz tudományos vizsgálat készült az aromaterápia áldásos

hatásainak felmérése érdekében. Például egy koreai vizsgálat (Seo, 2009) bebizonyította az

aromaterápia stresszcsökkentő effektusát középiskolás tanulók körében. A japán Hyogo

Orvosi Egyetem kutatói (Takeda et al. 2008) bebizonyították, hogy az illóolajokkal kombinált

masszázs erősebben képes a fáradtságérzetet csökkenteni. Egy ír vizsgálatból kiderült, hogy a

kórházban tartózkodó betegek alvásmintázata aromaterápiával jelentősen javítható, így

kevesebb gyógyszeres altatásra volt szükség (Cannard, 1996). A koreai Keugdong Főiskola

vizsgálatai szerint a levendula illóolaja hatékonynak bizonyul az álmatlanság és a

lehangoltság kezelésében, főiskoláskorú nők körében (Lee és Lee, 2006).

Arcmasszázs

Az arcmasszázs technikája és jótékony hatása hazánkban talán a kozmetikai szalonokban vált

ismertté. Nem véletlenül, hiszen a kozmetikusok mai napig is előszeretettel alkalmazzák a

különféle arckezelések előtt, közben és után.

A nyugati szépségápolási terápiák egyik jól bevált módszere az arcmasszázs, amely

hozzájárul az arcon jelentkező mimikai ráncok kisimításához, vagyis fiatalít. Természetesen

emellett fokozza a bőr vérátáramlását, csökkenti a stressz okozta izomfeszülést és a fejfájások

egy része is hatékonyan kezelhető vele. Az arcmasszázst általában kozmetikus, kozmetológus,

masszőr végzi, de mivel könnyen elsajátítható és nem igényel semmilyen extrém körülményt,

ezért otthon, a mindennapokban is hatékonyan alkalmazható, akár saját arcunkon is,

önmasszázsként.

A keleti gyógyító eljárások egy része az arcmasszázs a teljes testmasszázs részeként

alkalmazzák, különösen az energiapályák megnyitása céljából, az energiablokkok

megszüntetésére. Ehhez az arcon található, ú.n. akupresszúrás pontokat helyezik nyomás alá,

amelyhez nem használnak testápoló krémet, sem olajat.

Az arcmasszázs eredete az ókori Kínába nyúlik vissza, de Japánban, Perzsiában,

Görögországban is előszeretettel alkalmazták már Krisztus születése előtt is. Nyugaton az

újkorban terjedt el és többnyire a szépségszalonok kozmetikai szolgáltatásaihoz kapcsolódott.

20

Jótékony hatásai az alábbiakban foglalhatók össze:

Javítja az arcbőr állapotát és a mimikai izmok tónusát

Relaxálja az arc és szem körüli izmokat

Csökkenti az izomfeszülésből származó fejfájást

Enyhíti a szorongást és stresszt

Teljes testi és mentális relaxációt hoz létre

A keleti arcmasszírozó módszer mindemellett képes harmonizálni a máj és epehólyag

működést, csökkenti a menstruáció előtti napokban kialakult folyadék felhalmozódást

(ödémát).

A nyugati arcmasszázs kivitelezése simító mozdulatokkal történik. A mozdulatok ereje

igen lényeges, mivel nem szabad fájdalmat okozni, azonban a túl lágy mozdulatok nem

stimulálják kellő mértékben a bőrt és az izmokat. A nyomó-simító mozdulatoknak mindig

felfelé kell irányulniuk, nem pedig lefelé, hiszen a bőr öregedése is lefelé mutató. Körkörös

mozgást kétoldalt a halántékon található izmok lazítására szoktak alkalmazni. A szemzugban

az orrnyereg mentén egy pontban hüvelykujjal közepes erősségű nyomást gyakorolnak a

csontra.

Természetesen léteznek olyan állapotok, amikor arcmasszázs nem végezhető. Például a

pikkelysömör, ekcéma, pattanásos bőr masszírozása nem tesz jót, sőt elfertőzheti a bőrt vagy

még jobban belobbanthatja a gyulladást. Sérülés, vágás, horzsolás, vérömleny, var meglétekor

sem szabad az arcot masszírozni.

Bármennyire meglepő, de napjainkban a férfiak körében legalább olyan közkedvelt

wellness szolgáltatás az arcmasszázs, mint nők esetében. Ezért a hazai és külföldi szállodák

előszeretettel alakítanak ki férfiak számára is komplex, arcmasszázst is kínáló

csomagajánlatokat.

Csikung

A csikung nem más, mint az életenergia megmunkálásának, fokozásának és fenntartásának ősi

kínai módszere. Speciális pozitúrákat, testgyakorlatokat, légzéstechnikát és meditációt foglal

magában.

A csikung szó eredeti jelentése „energia kultiváció”, vagyis az életenergiával történő

gyakorlatok összessége. Az ősi kínai filozófia szerint a vitalitás és egészség kialakításának

záloga a chi (ejtsd: csí) megfelelő szintje és szétáramoltatása az emberi szervezetben. Egy

komplex módszerről van szó, amelyben a mozgás, légzés, meditáció és bizonyos pozitúrák

egyformán fontos szerepet töltenek be a chi áramoltatásában.

A csikung eredete 5000-7000 éves múltra tekint vissza. Történetét azonban titkok

homálya fedi, hiszen mesterei tudásukat hosszú évszázadokon át nem vitték ki a kolostorok

kertjén belül. A történelem viharai, különösen az 1960-as évek modern kínai kulturális

forradalma sem tudta megsemmisíteni. A csikung abból a taoista filozófiai álláspontból indul

ki, hogy az univerzum az egyensúly és harmónia, a jin és jang energiák törvényei szerint

működik, amelyben az ember a természet ritmusában képes létezni. Az energia a 12

meridiánon (energiapálya) keresztül jut el a fő szervekhez, amelyek működését érzelmeink és

gondolataink is képesek befolyásolni. A gondolatok segítik a chi áramlását.

A csikung fejlődésére a harcművészetek, különösen a tai chi és a kung fu is jelentős

hatást gyakorolt. A kínai gyógyítók számos betegség kezelésének kiegészítő terápiájára is

21

alkalmazták. Nyugati világban történő megjelenése az 1970-es évekre tehető. Az első

világkongresszust 1988-ban rendezték, amelynek fókuszában a csikung orvosi alkalmazási

lehetőségei kaptak helyet.

Mai modern világunkban a csikung a mindennapi rutinban is részt vehet nem

véletlenül, hiszen a betegségek prevenciójában, az öregedési folyamatok késleltetésében, a

stressz leküzdésében lehet segítségünkre. Kínában az AIDS, aszthma, allergiák, depresszió,

szív-érrendszeri betegségek, elhízás kiegészítő terápiájaként is alkalmazzák. Egy ausztrál

tudományos vizsgálat (Lie et al. 2011) eredményei bebizonyították, hogy 12 hét rendszeres

csi-kung gyakorlás hatására javulás következik be a testtömeg, haskörfogat, lábizom-erő és az

inzulin rezisztencia esetében, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők körében. Egy osztrák

kutatás eredményei szerint a rendszeresen csikungozók körében kevesebb a derékfájdalom

prevalenciája (Zauner-Dungl, 2004). A csikung és csoportterápia kombinációja hatékony

variánsai lehetnek a kardiológiai rehabilitáció alternatív módszerének olyan személyek

körében is, akik nem vesznek részt a klasszikus kardiológiai rehabilitációs programban

(Stenlund et al. 2005).

A több ezer csikung gyakorlat közül mindenki megtalálhatja a számára

legmegfelelőbbet. Alkalmazható fizikai erőnlét fokozására, önvédelemre,

egészségmegőrzésre, gyógyításra.

Az érintés ereje

Az érintés gyógyító hatása már az ókori ember számára is ismert volt. Lényege nem más, mit

a tenyéren keresztül történő energiaáramlás kialakítása.

A terápiás érintés modernizálása Dora Kunz pszichológus és Dolores Krieger ápolónő

nevéhez fűződik. 1971-ben Krieger ápolónőként dolgozott az egyik new-york-i kórházban.

Elkeseredetten figyelte egy 30 éves nőbeteg epehólyag műtét utáni rohamos állapotromlását.

Akkoriban lett figyelmes Dora Kunz módszerére és gondolta, hogy itt a terápiás érintés

kipróbálásának ideje. Egy kezelés után a páciens állapota visszafordult és javulni kezdett. Az

orvosok alig akartak hinni szemeiknek. Később Kunz és Krieger együtt kezdtek gyógyítani,

módszerükbe számos pszichológiai és intuitív elem is keveredett.

Kriegerék később felfedezték, hogy az érintés során gyakorlatilag energiaáramlás

alakul ki a gyógyító és betege közt és lényegében nem más, mint a Kelet-Indiából származó

„prana nadi”. A prana jelentése energia, vitalitás.

A hetvenes évek elejétől fokozatosan nőtt a terápiás érintés módszerével gyógyítók

száma. Már 1998-ban az Amerikai Egyesült Államok és a világ más területén több, mint

100.000 regisztrált érintés-terapeuta dolgozott, akik között 43.000 fő más gyógyító

módszerrel (pl. népi orvoslással, masszázzsal, stb.) kombinálta.

Az érintés legfontosabb hatása a relaxáció kialakítása, fájdalomcsillapítás,

gyógyhajlam fokozás, pszichoszomatikus tünetek enyhítése. A relaxáló effektus már 5 percen

belül bekövetkezik.

Kriegerék felfedezték, hogy az autonóm idegrendszer működése a legérzékenyebb a

szervek, szervrendszerek közül. Az autonóm idegrendszer számos feladatot lát el, többek

között a vizeletürítést és visszatartást. A második legérzékenyebb szervrendszer a nyirok és

érhálózat, a harmadik pedig a vázizom rendszer. Érdekes, hogy a női nemi szervek jóval

érzékenyebbek az érintésre, mint a férfi nemi organizmusok. Az érintéssel például a

menstruációs fájdalom jelentősen enyhíthető, de a vérzés megindításában is segít.

22

Az érintés hatásai szerteágazóak. Az immunrendszer erősítésében és a

sebgyógyulásban is segít. Nem beszélve a stressz és szorongásoldó tulajdonságáról. Mindezek

miatt a végstádiumban lévő daganatos betegek fájdalmának enyhítésében is nagy szerepet

játszik. Emellett a hányinger, hasmenés, fejfájás, migrén, pajzsmirigyhormon rendellenesség,

gyomorfekély, pszichoszomatikus betegségek (pl. anorexia nervosa, asthma bronchiale, colitis

ulcerosa, stb.), premenstruációs szindróma, szklerózis multiplex, kóma, csont és

izomfájdalom kezelésében is hatékonyan vesz részt.

Számos vizsgálat alátámasztotta, hogy a koraszülött csecsemők érintés hatására

gyorsabban fejlődnek, erősödnek, mint az érintésben nem részesülő társaik (Mérei-Binét,

2006). Egy brazil vizsgálatban 30 idős személy vett részt, akik 8 alkalommal részesültek

Krieger-Kunz érintés-terápiában. A kezelések után nem daganatos eredetű fájdalomérzet

enyhült, a depresszív tünetek csökkentek és javult az alvásminőség (Marta et al. 2010). Az

időskori demencia (elbutulás) viselkedésbeli tüneteit kedvezően enyhíti a terápiás érintés,

ezért egy hatékony nem-gyógyszeres kezelési eljárásnak tekinthető (Woods, Craven,

Whitney, 2005). Egyetemisták körében a terápiás érintés hatékonyan csökkentette a

szorongás-szintet (Gomes et al. 2008).

A terápiás érintés az egész szervezetre, a testre, szellemre és lélekre is hat. A

betegségek kialakulása során megváltozik az energiaáramlás a testben, ill. annak felszínén. A

terapeuta ki tudja tapintani és el tudja távolítani az energiablokkokat. Egy kezelés általában

20-30 percet vesz igénybe és öt lépésben zajlik. Az első lépésben a gyógyító meditál és

ráfókuszál a betegre. A második lépésben a gyógyító 5-8 centiméterre tartja tenyerét a beteg

testfelszínétől és végigpásztázza azt, miközben figyeli érzéseit. Érezhet forrót, hideget,

nehezet, stb. Következő lépésben a blokkok eltávolítása történik sepregető mozdulat

segítségével. Negyedik fázisban energiával tölti fel a beteget, majd végül elsimítja,

balanszírozza az energiákat az egész test felszínén. A terápia végén a beteg 10-15 perc

relaxációval biztosítja az energiák stabilizálását.

Az érintés terápia számos más módszerrel, mint pl. masszázzsal, shiatsu-val,

akupresszúrával, pszichológiai eljárásokkal, jógával is kiegészíthető.

A fürdés művészete

Ki gondolná, hogy a mindennapok felfrissüléséhez, nyugalmához, vagy akár a rutin

tisztálkodáshoz sem mindegy, hogy hány fokos vízben fürdünk, meddig áztatjuk magunkat és

mikorra időzítjük mindezt…

A fürdési, tisztálkodási szokások is a kultúra részének tekinthetők, hiszen szinte nem

találunk olyan országot, népcsoportot, akiknek tisztálkodási szokásai ne mutatnának

egyediséget. Magyarországon például az 1800-as években, a legtöbb családban a kéz, láb és

fogak, valamint a haj tisztántartására helyeződött legnagyobb hangsúly. Az illemtani és

erkölcsi szabályokat figyelembe véve, a férfiak többet és alaposabb fürdéseket végeztek. A

dézsányi vízzel egész felsőtestüket megmosták, míg a nők csak karjaikat, arcukat és legvégül

lábfejüket mosták le.

Hajuknak vizes kézzel lesimítása a mindennapok része volt. Szappanos hajmosásra az

idős asszonyok csupán évente egyszer, a felnőtt nők havonta egyszer, a lányok hetente

egyszer kerítettek sort. A kisbabákat naponta kétszer is fürösztötték. Érdekes szokás volt a

nagypénteki reggeli folyóban fürdés és a friss harmatban hempergés. Úgy hitték, hogy ez a

rituálé hozzájárul egész éves szépségük, frissességük, egészségük megőrzéséhez.

Karácsonykor pedig almát tettek a fürdővízbe, hogy olyan pirospozsgásak, egészségesek

23

legyenek, mint az alma. Általános szokás volt a tej, tejszín, vaj alkalmazása, a bőr

kisimítására.

Melyek a korszerű fürdés ismérvei? Nos, kezdjük a fürdővíz hőmérsékletével. Az

egésztest lemosásához a meleg (32-370C) és a langyos (25-32

0C) víz a legmegfelelőbb.

Hideget (12-180C) vagy forrót (37-45

0C) csak kivételes esetekben, betegségek fennálltakor

szabad alkalmazni. Ekkor nagyon fontos a tartózkodási idő is, amely nem haladhatja meg a 15

percet.

A víz hőmérséklete befolyásolja szerveink működését. Egy esetben nem, ha a víz

340C-os, mert ez az a hőfok, amely a szervezetünkre nézve „indifferens”, vagyis közömbös.

Ennél melegebb vizet hipertermiás víznek nevezik. Hatására csökken a vérnyomás,

szaporábbá válik a pulzusszám, az erek kitágulnak. Az indifferens víznél alacsonyabb

hőmérsékletűt hipotermiás víznek nevezzük, hatására lassul a pulzusszám és emelkedik a

vérnyomás (összeszűkülnek az erek).

Hogyan fürödjünk? A kádban fürdést zuhany alatti szappanos mosakodást követően

célszerű elkezdeni. Így nem kell megosztanunk a fürdés élményét a különféle

szennyeződésekkel, baktériumokkal, elhalt bőr hámsejtrészekkel, amely nem csupán

visszataszító, hanem egészségtelen is. Érdemes az első 5 percet teljes nyugalomban tölteni,

amikor izmaink elernyednek, a pórusok kitágulnak, kitisztulnak. Eztán érdemes kefével

átmasszírozni, dörzsölni a testet, majd végül langyos vízzel lemosakodni.

Lássunk néhány fürdési alapszabályt:

1. Csak akkor fürödjünk, ha jól érezzük magunkat!

2. Csak akkor fürödjünk, ha nem sietünk utána sehová!

3. Étkezés előtt, és soha ne étkezés után fürödjünk!

4. Maximum 20-25percet tartózkodjunk a vízben!

5. Ne kezdjük a fürdést több mint 350C-os vízben!

6. Először deréktól felfelé mosakodjunk, majd utána jöjjön az alsó testfél.

Fürdés után célszerű testápoló krémmel átkenni az egész testet, amely nem csak táplál, hanem

késlelteti a bőr öregedését. Testhintőpor használatával garantáljuk a kellemes illatot és a bőr

szárazon tartását.

Egy szingapúri tudományos vizsgálatban anorectális betegségben szenvedők vettek

részt, akiknél az operációt követő lábadozás időszakában ülőfürdőt alkalmaztak. Az

eredmények szerint az ülőfürdő nem váltott ki lényeges sebgyógyító, fájdalomcsillapító

hatást, jóllehet a betegek elégedettségét jelentősen fokozta (Lang, To, Ang, 2011).

Hangterápia

A hangterápia a lélek, szellem és test harmóniájának megteremtését szolgálja. Egyik fő

komponense a zene, emellett a hanghullámok keltette vibrációt is alkalmazzák a fizikai és

mentális panaszok kezeléséhez.

A hangterápia elméleti alapját az élő organizmusok, a test összes sejtjének vibrációja

képezi. Az emberi test sejtjei bizonyos frekvenciatartományon belül működnek megfelelően.

Az egészséges rezgésszámon kívül viszont elveszítik megfelelő funkciójukat, amelynek

hatására tünetek, betegségek alakulnak ki. A hangterápia segítségével helyreállítható a sejtek

megfelelő rezgésszáma.

24

Feltehetjük a kérdést, hogy vajon honnan származik a hangterápia. A Föld szinte

minden területén alkalmaztak hasonlót a természeti népek, amely a gyógyító ceremóniák

nélkülözhetetlen részét képezte. Ide tartozott a dobolás, tapsolás, éneklés, tánc és ritmikus

mozgás. A kántálás, vagyis az énekbeszéd (zenei nyelven recitativo) is szervesen

hozzátartozott a természet hangjainak megjelenítéséhez. A hangok sokfélesége számos

érzelmi választ indukál, amelyek kapcsolatban állnak a lelki, szellemi és testi rezgésekkel,

állapotokkal. Agyi képalkotó tudományos vizsgálat eredménye kimutatta, hogy bizonyos

zenei frekvenciák olyan kellemes impulzusokat váltanak ki az agyban, mint az étkezés vagy a

szexus.

Régen a templomi nagyharang kongásának jellegéből lehetett az ünnep (pl. esküvő

vagy vallási ünnep), vagy éppen a gyászra (temetés) következtetni. Természetesen a régmúlt

időkben nem sokan tulajdonítottak jelentőséget a hangok üzeneteinek. A hang és az egészségi

állapot kapcsolatának első leírásához 1896-ig kellett várni. Amerikai orvosok fedezték fel,

hogy bizonyos zenei frekvenciák serkentik a gondolkodást és fokozzák a vérkeringést. A 2.

Világháború után egyre többen kezdtek foglalkozni a hangok és egészség kutatásával. Az

1940-es években a sebesült katonák rehabilitációjában is alkalmazták.

A hangterápia európai fejlődése az 1950-es években kezdődött el. Sir Peter Guy

Menners, angol csontkovács készítette az első olyan műszert, amelynek csontokra gyakorolt

vibrációja segítette a gyógyulást. Az 1900-as években Manners számítógépes rendszert

fejlesztett ki, amely 800 különféle frekvencián szólalt meg és szerteágazó panaszra,

betegségre jelentett kiegészítő gyógyírt. Mindez a biorezonancia és a vibrációs terápia

kialakulásában játszott nagy szerepet.

Manner fejlesztéseit két francia doktor ötletei követték, akik az ú.n. auditor integrációs

terápiát dolgozták ki. A páciens egy fejhallgatón keresztül kapja a gyógyító frekvenciákat. A

módszer számos betegség kezelésében, különösen a szorongás oldásában játszhat szerepet.

Az 1960-as évektől folyamatosan nőtt az alternatív terápiák-, így a hangterápia iránti

érdeklődés. Talán nem véletlenül, hiszen számos jótékony hatást vált ki a szervezetben.

Kiemelkedik a vérnyomáscsökkentő hatás, valamint a szorongás, stressz, depresszió-oldás. Az

autizmus és Alzheimer-kór kezelésében is hatékonyan vehet részt. Számos tudományos

vizsgálat bebizonyította memóriajavító hatását.

A hangterápia egyik új irányzata az ú.n. multiszenzoros, más néven „snoezelen”

terápia. A holland snoezelen szó jelentése: szenderegni. Eredetileg sérült gyermekek

érzékszervi stimulációjára alkalmazták. Egy speciálisan kialakított szobáról van szó,

amelyben különleges fények, színek, formák találhatók. A páciens lépései, mozdulatai keltik

életre a zenei hangokat. A szobában lévő optikai csövek érintésre és átkarolásra fényesekké,

ragyogókká válnak. A speciális székek rezgéseket közvetítenek a benne ülők felé. Az eljárás a

halláskárosultak számára is lehetővé teszi, hogy érezzék és élvezzék a zenét.

A snoezelen módszer nem csupán az érzékszervekre fejt ki hatást, hanem a

fájdalomcsökkentésben is élen jár. Hatékonyan alkalmazható csont-ízületi, valamint

daganatos fájdalmak enyhítésére is.

A hangterápiák széles spektruma javítja a kommunikációs képességeket, valamint

segíti az érzelmi zavarok oldását, a lelki harmóniát.

A vibroakusztikus hangterápia hatékonynak bizonyul a fájdalomcsillapítás és a

stresszcsökkentés terén kórházi körülmények között (Boyd-Brewer és McCaffrey, 2004). Az

onkológiai betegségekben szenvedők kezelésében, különösen a stresszcsökkentésben és

fájdalomcsillapításban vált ki kedvező hatásokat a zenehallgatással egybekötött meditáció,

amely különösebb gyakorlat nélkül is eredményesnek bizonyul (Rose és Weis, 2008).

25

Humor

Ki gondolná, hogy a humor is részese az alternatív terápiák széles tárházának. Nem

véletlenül, hiszen a jó kedély gyógyít, és számos betegségtől tud távol tartani.

A humor jótékony hatásairól már az Ótestamentumban is említést tesznek: „A derűs

szív jó gyógyszer, a lehangoltság kiszárítja a csontokat.” (Példabeszédek könyve, 17:22).

A humor terápiás alkalmazásának legkorábbi írásos feljegyzései a 14. századból származnak,

amelyet egy francia sebész, Henry Mondeville írása fémjelez: „A sebész vegyen részt a

páciens életének alakításában az életélvezet és boldogság elérése érdekében. A rokonok és

barátok derítsék a betegeket jó kedvre, mások meséljenek vicceket nekik.”

A 16. században Martin Luther lelkipásztori tevékenykedése alatt alkalmazta a humort

a depressziós hívők gyógyítására. Azt tanácsolta a szomorú lelkeknek, hogy ne

szigetelődjenek el, hanem vegyék körbe magukat barátokkal, akik a szürke hétköznapokban is

képesek őket megnevettetni.

A modern világban először az 1930-as években jelent meg a humor, mint terápiás

eszköz. A gyermekbénulásban szenvedő kisgyermekek kórházi kezelését bohócok

vidámságával egészítették ki. Norman Cousin 1979-ben megjelent „Betegség anatómiája”-

című könyvében rávilágította az orvostársadalom figyelmét a humor terápiás hatásaira. A

reumás ízületi gyulladásban, gerincbetegségekben szenvedők fájdalmait csökkentette

humorral.

Kétségtelen tény, hogy a nevetés élettani hatásait meglehetősen nehéz tudományosan

alátámasztani, azonban számos vizsgálat eredménye igazolta a kacagás testi, szellemi, lelki

egészségmegőrzésben betöltött szerepét. Segít a feszültségérzés enyhítésében és a májban,

valamint más belső szervben uralkodó nyomás csökkentésében. Erősíti az immunrendszert,

csökkenti a stressz okozta kedvezőtlen élettani változásokat, egyensúlyba hozza a test

természetes energiáit. A jó humorérzékkel megáldott emberek könnyebben tudják leküzdeni a

betegségeket és jobban tudják kontrollálni életüket és hosszabb távon képesek megőrizni

egészségüket.

Tudományos vizsgálatok eredményei szerint a nevetés hatására nő az immunglobulin-

A szint. Ezáltal a nyálkahártyák felszíne védettebbé válik a különféle kórokozók támadásával

szemben. Emellett a stressz hormonok szintjét is képes csökkenteni. Egy belga vizsgálatban

1200 alkalmazott vett részt, amelyben a humor szerepét vizsgálták. Az eredmények szerint a

humor jelenléte és a kiégés-kimerültség között negatív összefüggést találtak, emellett a munka

iránti elkötelezettség erősödött (Van Den Broeck et al, 2012).

A humorterápiát nem csak az alternatív medicina tartalmazza. Sok gyógyító spontán,

ösztönösen segíti ezzel betegei felépülését, amelynek szerepe különösen a fiatalabbak és

idősebbek körében megfellebbezhetetlen (Thomson, 2010). Természetesen nem csak az

orvosok és nővérek a kórházakban, hanem bárki otthon, önmagán is hatékonyan

alkalmazhatja.

Ivókúra régen és ma

Ki gondolná, hogy az 1800-as években igen nagy népszerűségnek örvendett a napjainkban

sem feledett ivókúra. Az elmúlt évszázadok azonban sokat változtattak rajta.

A monarchia idején virágzott hazánk fürdőkultúrája. Még maga Ferenc József császár

is előszeretettel próbálta ki saját magán a magyar termálvizek áldásos hatásait, amelyek

26

köszvényes ízületeire remek gyógyírt jelentettek. A fürdőkben tartózkodás másik fontos része

az ivókúra volt és maradt egészen a 19. század végéig.

Az ivókúra nem más, mint a gyógyhatással rendelkező vizek belsőleg történő,

kúraszerű alkalmazása. A Kárpát-medence különlegesen gazdag termálvízkinccsel

rendelkezik. Magyarország területén több mint 1300 (Budapesten mintegy 118) hévízkút

található, amelyek majdnem mindegyike termálvíz. De vajon mi a különbség a gyógyvíz,

termálvíz és ásványvíz között?

Gyógyvíznek a föld mélyéből származó – spontán feltörő vagy mesterséges fúrt kútból

származó - ásványvizet nevezik, amelynek gyógyhatása klinikai humánvizsgálattal bizonyítást

nyert. Ásványvíznek minősíthető a felszín alatti vízrétegből származó, egészségre nem

ártalmas összetételű, mikrobiológiai szempontból tiszta víz, amelynek literében legalább 500-

1000mg oldott ásványi anyag található. Emellett ivókúraként alkalmazva az alábbiakat

tartalmazza:

kalcium (min. 60mg/liter)

magnézium (min 20mg/ liter)

fluorid (min. 0,8mg/ liter)

jodid (min. 0,05mg/ liter)

Fürdőkúra céljára alkalmazva tartalmazza alábbi biológiailag aktív ionok valamelyikét:

lítium-ion (min. 5mg/liter)

szulfid-ion vagy titrálható kén (min. 1mg/liter)

bromid-ion (min. 5mg/liter)

jodid-ion (min. 1mg/ liter)

metakovasav (min 50mg/liter)

szabad széndioxid (min. 1000mg/liter)

Termálvíznek pedig a spontán feltörés vagy mesterséges fúrás során nyert legalább 300C-

os vizet nevezik. A legtöbb hazánkban található víz ennél jóval magasabb hőmérséklettel tör a

felszínre. A tiszazugi Cserkeszőlő egyik gyógyvize pl. 920C-os.

Visszatérve az ivókúrához, összetétele alapján megkülönböztethető alkáli-hidrogén-

karbonátos (bázikus) víz, amely főleg az emésztőrendszeri problémák hatékony ellenszere. A

kénes gyógyvizek mozgásszervi, légzőszervi és gyomorbetegségekre javasolhatók. Radon

tartalmú vizeink vérnyomáscsökkentésre, érelmeszesedés, cukorbetegség, köszvény

kiegészítő terápiájára ajánlható, azonban maximum 3-4 hétig alkalmazható.

Az 1800-as évek végén kifejezetten ivókúrára készített gyönyörű szecessziós díszítésű

kristálypohárral jártak a kútra és gyaloglás, parkban sétálás közben kortyolták a föld

mélyének gyógyító ajándékát. A korabeli fürdőorvosok javaslatai szerint reggel fél6 és 8 óra

között, éhgyomorra volt célszerű elfogyasztani a vizet 2-8dl mennyiségben. Legtöbbször az

ivást zeneszó kísérte.

Napjainkban számos gyógyvíz kerül palackozásra és kapható az élelmiszerboltokban,

amelyek közül a Ferenc József, Balfi, Mira, Jodaqua, Borsodi, Parádi, Salvus víz emelhető ki.

Jóga

A jóga kifejezés egy szanszkrit szóból ered, jelentése összekötés, egyesülés. A hagyományos

felfogás szerint a jóga az egyén és az isteni, spirituális univerzum, kozmikus tudat

összekapcsolására hivatott módszer.

27

A jóga számos gyakorlattípusból épül fel, amelyek az önreflexiót, a belső ragyogás

kialakítását szolgálják. Fizikai síkon a jóga pozitúrák – ászanák – tonizálják, erősítik,

kiegyenesítik a testet. A pozitúrák nagyban hozzájárulnak a gerincbetegségek megelőzéséhez,

a szervek véráramlásának fokozásához, vagyis az általános jó közérzet biztosításához, a

betegségek megelőzéséhez. A sajátos légzéstechnika (pranayama) és a meditáció hatására

kitisztul a tudat és lecsendesedik az elme. Jóllehet a jógázás korántsem tekinthető vallásnak,

de jóval több puszta testgyakorlásnál: sajátos életvitel, amelyben az egészségmegőrzés, a

gondolatok megtisztítása és a lelki harmóniára törekvés egyforma súllyal esik latba.

A jóga eredete az ókori Indiába nyúlik vissza, a legrégebbi, mai napig fennálló

filozófiai rendszer a világon. Számos tudománytörténeti feljegyzés szerint 5000 éve létezik. A

jóga testhelyzetek legrégebbi leírásai i.e. 3000-ből származnak. A jóga mesterek (jógik)

állításai szerint egy magasan fejlett tudományról van szó, amely az egyént az egészséges

életvitelre tanítja.

Feltehetjük a kérdést, hogy vajon mikor jelent meg a nyugati társadalmakban. Az

Amerikai Egyesült Államokban az 1800-as években jelent meg. Swami Vivekananda, indiai

jógi nevéhez fűződik, aki meditációról tartott chicago-i előadásával beírta magát a jóga

nyugati megjelenésének történelemkönyvébe. Ezt követően azonban még nagyon sokat kellett

várni a követők táborának kiszélesedéséig.

Az 1960-as években expandálódni kezdett a keleti filozófiák iránti érdeklődés, amely a

jóga megismerésének vágyát is felfokozta. Ekkor indultak útnak az amerikai fiatalok, hogy a

jóga rendszerét autentikus körülmények között, az őshazájában tanulmányozhassák. Másfelől

sok indiai mester érkezett a tengeren túlra, akik számos jóga iskolának vertek gyökeret.

Napjainkban a jóga virágzik. Nem csak Amerikában, hanem hazánkban is számos iskola vált

népszerűvé és követői számának gyarapodása töretlen.

A jógát a nyugati világ elsősorban testgyakorlásként tartja számon. Gyógytornászok és

edzők is számos testhelyzetet vettek át. Nem csak az orvosi egyetemeken, hanem az

egészségturizmus szakirány hallgatói is kötelező tananyag részeként sajátítják el a jóga

alapjait.

Milyen jótékony hatásokat fejt ki? Szerepet játszik a magas vérnyomás, ill. magas

koleszterin szint csökkentésében, a migrénes fejfájás, asztma, felszínes légzés, hátfájdalom,

székrekedés, 2-es típusú cukorbetegség, visszér és más krónikus betegség, valamint a

menopauza és slerosis multiplex tüneteinek enyhítésében. Számos tudományos vizsgálat

bebizonyította relaxációs és stresszcsökkentő tulajdonságát. A jóga nyugodt szívvel ajánlható

a menstruációs görcsök kezelésére, valamint a menstruáció előtti tünetek (premenses

szindróma) enyhítésére is. A jóga fokozza az életerőt, csökkenti a stresszhatásokat és

megakadályozza a mozgásszegény életmód következtében létrejött kedvezőtlen élettani

változásokat. Egy 2002-ben publikált tanulmány szerint a szív-érrendszert és a váz-

izomrendszert érintő betegségek megelőzésében hatékonyan vesz részt.

A jóga számos kedvező lelki hatással is jellemezhető. Javítja a testi elégedettséget,

önértékelést, kitartást, koncentrálóképességet, stresszel szembeni megküzdő-képességet.

A klasszikus jóga nyolc részből tevődik össze, amelyek mindegyike a teljes testi, lelki

és szellemi egyensúly megteremtését szolgálja. Közülük négyben szellemi és fizikai gyakorlat

szerepel, amelyek a test és elme összekapcsolását célozzák. A másik négy különböző szintű

meditációs gyakorlatokat hordoz.

Alapvetően hatféle jógairányzat különíthető el. Céljuk azonos, viszont a gyakorlatok,

pozitúrák kivitelezése más. Hatha-, raja-, karma-, bhakti-, jnana- és tantra irányzatok

különböztethetők meg. Hazánkban a hatha jóga terjedt el leginkább, amely több mint 200

különféle testhelyzetet és légző-gyakorlatot tartalmaz. A jóga filozófiája szerint a helyes

légzés óriási szerepet tölt be az egészségmegőrzésben, mivel a levegő a legerősebb életenergia

28

hordozó szubsztancia. A hatha jóga a helyes és gazdaságos légzéstechnika elsajátítására és

mindennapos gyakorlására helyezi a hangsúlyt.

A rendszeres jógagyakorlás hatására átlagosan 10 perccel rövidül az elalvásig tartó

idő, valamint 60 perccel nő az alvásidő 69 évesek körében (Manjunath és Telles 2005). A

rendszeres jógázás hatására csökken a szorongás, javul az életminőség magas vérnyomásban,

szívbetegségben szenvedők körében (Mamtani és Mamtani 2005). A jóga, ájurvéda

herbáriumok és a speciális diéta együttese jelentősen csökkenti a diabetes mellitus tüneteit,

azonban több vizsgálat szükséges a diabetes mellitus ájurvédikus kezelésének

alátámasztásához (Elder 2004). A három hónapon keresztül folytatott heti 2x90 perc jógázás

hatására szignifikánsan csökken a szorongás-hajlam és a depresszió. Emellett fokozódik a

vigorozitás, a fizikai és mentális jól-lét, oldódik a hátfájdalom és a fejfájás (Michalsen et al.

2005). Rendszeres jógázás hatására hat hónap elteltével az alapanyagcsere 13%-kal csökken a

nem jógázók csoportjához képest (Chaya et al. 2006). A jóga stressz-, ill. szorongáscsökkentő

hatása legalább annyira effektív, mint a relaxációs technika (Smith et al. 2007). Mivel a jóga

és meditáció meglehetősen hatékony stressz-, ill. szorongáscsökkentő hatással rendelkezik,

ezért az előadóművészek, zenészek életének mindennapjaiban fontos szerepet tölthetnek be

(Khalsa és Kope 2006).

Természetesen csakúgy, mint bármely más egészségre ható módszerrel, a jógával

kapcsolatba sem árt az elővigyázatosság, hiszen nem csak gyógyítani, hanem ártani is lehet

vele, ha nem megfelelően alkalmazzuk. Ezért törekedni kell a nagy tapasztalattal és kellő

alázattal rendelkező mester megtalálására, aki hozzásegíti az egyént a számára

legmegfelelőbb gyakorlatok felismerésére.

Kisállat terápia

Ki gondolná, hogy a kisállatok jelenléte, szeretete, szeretgetése számos jótékony hatást fejt ki

az emberi szervezetben. Nem véletlenül alkalmazzák bizonyos betegségek kiegészítő

kezelésére. Lássuk, miről is van szó!

Napjaink modern világában egyre kevesebb embernek adatik meg a természet közeli

életvitel. A lovak, háziállatok mindennapos látványa, jelenléte. Azonban sokan tartanak

otthon valamilyen kisállatot, halakat, tengerimalacot, kutyát, macskát, papagájt. Talán nem

véletlenül, hiszen a kisállatok szeretete, ragaszkodása, sokszor csupán látványa is képes a

hangulatunkat javítani.

A kisállat terápia (angolul animal assisted therapy) első írásos bizonyítékai a 9.

századból származnak. Egy belga kisvárosból, Gheel-ből indult el és terjedt el szerte a

világon. Egy farmot hoztak létre, ahol megannyi állatfaj élt együtt fogyatékkal élő

emberekkel. Később az Amerikai Egyesült Államokban pszichiátriai betegek gondozására,

kiegészítő terápiájára alkalmazták. A kisállatok jelenlétének jótékony hatásai kortól és nemtől

függetlenek. Vagyis gyermekek és felnőttek állapotát is képesek javítani. Az utóbbi években

jelentősen kiszélesedett a kisállat terápia alkalmazásainak köre. Megjelenik iskolákban,

kórházakban, börtönökben, otthoni egészségügyi ellátás részeként, gyermekvédelmi

intézetben, végstádiumban lévő betegségekben szenvedők állapotjavításában.

Számos tudományos vizsgálat bizonyította, hogy a kisállatok jelenléte, simogatása,

szeretgetése csökkenti a vérnyomást és gyorsítja a szívinfarktus utáni felépülést. Hatásukra nő

endorfin szintézis üteme az agyban. Ez a hormon felelős a boldogságérzet kialakulásáért,

ezért endogén morfinnak is nevezik. Mindennek köszönhetően csökken a fájdalomérzet. A

29

kedvező effektusok nem csak a saját kisállatok, hanem a terápiás kisállattal történő

találkozások révén is kialakulnak.

A gerincvelő, ill. agyi károsodásban szenvedők, vagy veleszületett idegrendszeri

betegségek fennálltakor a kezelés egyik lényeges eleme a finom mozgások gyakorlása. A

kisállatok ellátásával (tisztántartásával, etetésével, itatásával, simogatásával, stb.) a motoros

funkciók javíthatók. A betegek kommunikációja is fejleszthető a kisállatok segítségével

(Dimitrijevic, 2009). Vagyis a kisállatok terápiás bevonása javítja a beteg általános

közérzetét, gyorsítja a felépülést. Bánszky és munkatársai (2012) leírták, hogy számos

pszichiátriai betegség kezelésében hatékony kiegészítő terápia a kisállat-terápia. Javítja a

kommunikációs képességet és a szociális kapcsolatokat, enyhíti a szorongást és részt vesz a

hangulatjavításban, segíti az önállóságot a mindennapi életben és az empátiás készség

növelésében is részt vesz. Fibromialgiában (ismeretlen eredetű súlyos fokú izomfájdalommal

járó betegség) szenvedők körében végzett vizsgálat eredményei bebizonyították, hogy már

napi 12 perc kisállat-terápia (kutyával történő találkozás) kedvező változást hoz létre a

hangulatban és hatékonyan csökkenti az izomfájdalmakat (Marcus et al, 2013).

Leggyakrabban a kutyák, ritkábban a macskák, lovak, madarak és más állatok is

szerepet kapnak a gyógyításban. A lovak terápiás alkalmazása napjainkban egyre ismertebbé

válik. A fogyatékkal élő gyermekek és felnőttek számára jó alkalom kínálkozik az egyensúly

és a törzstartás kontrolljának fokozására. Még a súlyos esetekben is, amikor a beteg nem tud

segítség nélkül járni, a lovakkal kialakított érzelmi kapcsolat sokszor csodával határos

javulást tud eredményezni a betegek állapotában.

Nem csak a lovak és a kisállatok vonhatók be a kezelésbe, hanem a delfinek is,

akiknek közelségében varázslatos atmoszféra alakul ki. Feltételezhetően a látvány és a

delfinek által kibocsájtott hangok együttese hozza létre a boldogsághormon azonnali

felszabadulását.

Kneipp terápia

A Kneipp terápia napjainkban másodvirágzását éli. Különösen a wellness és gyógyszállodák

kedvelt kezelési eljárása…

A Kneipp terápiát egy baptista szerzetesről, Sebastian Kneippről nevezték el, aki saját

magát gyógyította sajátos holisztikus (testre, szellemre, lélekre egyaránt ható) módszerével.

Lényegében három fontos komponenst tartalmazott: hidroterápiát, gyógynövények

alkalmazását és az aerob testgyakorlást.

Sebastian Kneipp Németországba született az 1800-as évek elején. Sajnos nem kímélte

őt sem az akkoriban igen gyakori megbetegedés, a tüdő tuberkulózis. Betegsége igen

előrehaladott stádiumban volt, amikor elhatározta, hogy megpróbál kigyógyulni a halálos

kórból. Télvíz idején megmártózott a jeges Duna vizében, majd forró fürdőt vett otthonában.

A hetente három hideg- és meleg víz váltogatása úgy megerősítette immunrendszerét, hogy a

betegség lefolyása enyhült, majd teljesen tünetmentessé vált. Tanulmányainak befejezése után

hidroterápiás módszerét gyógynövényekkel kombinálta. A komplex kezelést rendszeres

testmozgással egészítette ki. Módszere az idők folyamán kissé átalakult, lényege azonban nem

változott.

A Kneipp terápia legfontosabb hatása az immunrendszer erősítés, keringésjavítás,

visszérkezelés. Egy német tudományos vizsgálat eredménye bebizonyította, hogy a krónikus

obstruktív tüdőbetegség (COPD) kezelésében hatékonyan vehet részt, mivel hatására csökken

a légúti fertőzések gyakorisága és javul az életminőség. Mindennek hátterében kedvező

immunváltozások fedezhetők fel (Goedsche et al, 2007). A modern kneipp terápia számos

30

formában létezik. Például hazánkban ismert a hideg és meleg víz váltogatása aromafürdővel

kombinálva. Wellness szállodákban, aqua-parkokban találkozhatunk az ú.n. kneipp taposóval,

amely egy kis korláttal ellátott hosszúkás medence. A medencében fél lábszárig érő, friss

hideg víz található, alján nagyobb kavicsok. Általában a meleg vizes medencék mellett

alakítják ki azzal a céllal, hogy ha valaki átlépked a Kneipp medencén, erei a hideg víz

hatására összeszűkülnek, majd rögtön beülhet a meleg medencébe, ahol az erek kitágulnak.

Mindezzel hatékony értorna és keringésfokozás érhető el. A klasszikus modern Kneipp

terápia elemei a következők:

1. Hidroterápia: hideg és meleg víz váltogatása

2. Fitoterápia: aromafürdő, tea, frissen facsart levek fogyasztása

3. Mozgásterápia: kirándulás, torna, tenisz, vízi torna, úszás, stb.

4. Dietoterápia: alacsony fehérje, magas rosttartalmú étrend, amely a köszvény és a

cukorbetegség terápiájában is hatékony

5. Egészségmegőrző terápiák: személyre szabott kiegészítő kezelések, amelyet orvos

javasol, pl. masszázs, elektroterápia, iszappakolás, stb.

A Kneipp terápia kivitelezését, személyre alakítását kneipp-szakemberre kell bízni.

Alkalmazási lehetőségeiről Németországban folyamatosan indítanak tréninget,

továbbképzéseket. Nem csak orvosok és fizioterapeuták, hanem a wellness-szel foglalkozó

szakemberek számára is elvégezhető a képzés, amelynek során sok hasznos információval,

gyakorlati tapasztalattal gazdagodhatnak a kurzuson részt vevők.

Lávaköves masszázs

A lávaköves masszázs lényegében nem más, mint egy mélyszövet masszázs, meleg, ill. hideg

lávakövek alkalmazásának kombinációja. Termoterápiának is nevezhető. Lássuk, miről is van

szó!

A különböző hőmérsékletű tárgyak testen történő alkalmazása lényegében az ókorba

nyúlik vissza. A köveket számos kultúrában használták. Különösen az amerikai indiánoknál

volt népszerű, akik az izzasztó sátor magas hőmérsékletét a kövek segítségével tartották fenn.

A tradicionális hawaii lomi-lomi masszázs során a köveket közvetlenül a bőrre helyezik.

Jóllehet a kövek alkalmazásának több ezer éves hagyományai vannak,

másodvirágzását napjainkban éli. A kilencvenes években Nelson-Hannigan fejlesztette ki az

ú.n. LaStone terápiát, amelyhez 54 forró, 18 hideg és 1 szobahőmérsékletű követ alkalmazott.

Koncepciója szerint a kövek meghosszabbítják a masszőr kezének hatását és a mélyebb

szövetrétegeket is elérik. Emellett kinyitja a csakrákat (energiaközpontok indiai elnevezése),

ezáltal biztosítja a szabad energiaáramlást a fejtetőtől a talpig.

Az alábbi jótékony effektusokat váltja ki:

Fokozza a keringést és a szervezet öngyógyító mechanizmusait

Lazítja az izmokat

Segíti a szervezet méregtelenítését

Oldja a stressz okozta tüneteket

Csökkenti a fájdalmat és az izommerevséget

Megteremti a belső harmóniát és spirituális jólétet

31

A lávaköves masszázs nem csupán a páciensre, hanem magára a terapeutára is igen

jótékonyan hat. A meleg kövek segítik a kéz izmainak regenerációját.

Hogyan néz ki a lávaköves masszázs a gyakorlatban? Lényegében csak a kövek

alkalmazásában tér el a hagyományos, svédmasszázstól. Vagyis a fogások teljesen

megegyeznek. A köveket 34C-ra melegítik fel. A masszázsolajat szétoszlatják a páciens hátán

és lábain, majd a masszőr a kezeiben fogott kövek segítségével végigmasszírozza a testet.

Legutolsónak a nyak, fej és arc következik.

A páciens részéről semmilyen előkészületet nem igényel. A masszőrnek azonban

figyelnie kell, hogy készen álljon a megfelelő hőfokra melegített kő, mire a masszázs

elkezdődik. A lávaköves masszázsnak semmilyen mellékhatása nincs. Idáig csak kedvező

változásokat írtak le, amelyben nem csak a testre, hanem a lélekre és szellemre kifejtett

jótékony effektus is szerepelt. Depressziós betegek (N=786) körében végzett tizenhét

vizsgálat eredménye bebizonyította, hogy a masszázs csökkenti a depresszió mértékét a

tünetek enyhítése révén (Hou et al. 2010).

A lávaköves masszázst külön képzés keretén belül sajátítja el a masszőr, aki sikeres

vizsga után gyakorolhatja az újra felfedezett ősi nyugati gyógymódot.

Légzésterápia

Egy szanszkrit mondás szerint: „A légzés maga az élet, s ha jól lélegzel, sokáig élsz a

Földön.”Az alábbiakban a légzésterápiáról lesz szó.

Miért kell lélegeznünk? Természetesen az oxigénfelvétel biztosítása miatt. A

levegőnek mindösszesen 21%-a oxigén, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy tüdőnk

egyszerre mennyi levegőt tud befogadni és ebből mennyi oxigént tud a vérpályába juttatni

különleges kapilláris hálózatának segítségével. Egy felnőtt nő tüdeje egy szippantás során kb.

3 liter levegőt tud befogadni. Percenként átlagosan 16 légvételre van szükségünk. Az edzett

állóképességi sportolók, valamint a jó légzéstechnikával rendelkező személyeknek azonban

nincs 16 légvételre szükségük a megfelelő mennyiségű oxigénfelvételhez: sokkal kevesebb is

elegendő. A légzésterápia megtanít a légző izmok és a légző rendszer gazdaságos

működésére.

A légzésterápia az alternatív gyógymódok között kap helyet, amely tulajdonképpen

egy gyűjtőfogalom. Mindazt az eljárást, módszert tömöríti, amely megtanít minket a

légzésszabályozásra. A legtöbb terápia nem csupán a tüdőt és a többi, légzésben szereplő

szervet érinti, hanem számos más szerv működését is igénybe veszi. A távol-keleti módszerek

(pl. jóga, tai-chi, chi-kung, stb.) mellett bizonyos sportágak (pl. úszás, búvárkodás, stb.) is

befolyásolják a légzésritmust, mélységet.

A sportágak között az úszás az egyetlen, amely légzésszabályozásra kényszerít.

Természetesen a szabályosan kivitelezett gyors, mell, hát vagy pillangómozdulatokra kell

gondolni, nem pedig a sokak által közkedvelt, kitett fejjel úszásra. Ez utóbbi nem csak a

légzést nem befolyásolja kedvezően, de kifejezetten ártalmas is, hiszen a nyaki gerincre

extrém terhelést juttat.

A ritmusos, megfelelő mélységű légvételek nem csupán a szervek oxigénellátást

elégítik ki, hanem az idegrendszerre is erős nyugtató hatást fejtenek ki. Az ókorból származó

jóga, tai-chi, meditáció mellett számos újkori légzésmódszer is napvilágot látott. Például a

születés traumájának pszichoterápiás feldolgozásához is különleges légzéstechnikát

alkalmaznak, amelyet Amerikában intuitív légzésnek neveznek.

32

A meditáció élettani hatásit az 1960-as években kezdték vizsgálni a Harvard

Egyetemen, Benson professzor vezetésével. Számos jótékony élettani és pszichés válaszra

fény derült, amely megteremtette a Mind/Body Orvosi Intézet elméleti alapjait.

A légzésterápiák alkalmasak a stressz-válasz csökkentésére, a vitalizálásra, a szervezet

energizálására és a hajlékonyság fokozására. Számos tünet (pl. fejfájás) enyhítésében és

betegség, mint például az asztma, magas-vérnyomás, reumás ízületi gyulladás kezelésében is

szerepet játszhat. Emellett segíti a harag, kimerültség leküzdését. Mindezzel a szív-érrendszeri

betegségek egy része is kivédhető. A jógázást szinte majdnem minden krónikus betegség

kiegészítő terápiájára lehet alkalmazni, mint például a szerzett immunhiányos állapot (AIDS),

daganatos betegségek, depresszió, stb. Asztma bronchiale-ben szenvedők körében végzett

vizsgálat eredményei egyértelműsítik a légzésterápia szorongáscsökkentő hatását (Von

Steinaecker K et al., 2007). Tanárokon végzett légzésterápia hatására csökkent a kiégés

(burnout) előfordulási gyakorisága (Loew et al. 2009).

Bármilyen légzésterápiás módszerről legyen szó, a szakmai irányítás nagyon fontos.

Egyáltalán nem mindegy, hogy mi jellemzi a légzés mélységét, ismétlésszámát. A légzéssel

nem csak gyógyítani, hanem ártani is lehet. A hosszantartó, intenzív légvételek szédülést,

ájulást is kiválthatnak. A szakember által irányított légzéstechnikával azonban fokozható a

szervek-szövetek oxigénfelvétele.

Lomilomi

A lomilomi nem más, mint a hawaii őslakosok speciális masszázsterápiája. Hatékonyságának

és népszerűségének köszönhetően elterjedt szerte a világon és méltán került be az ú.n.

nemzetközi spa-nyelvbe.

A lomilomi szó szerinti jelentése „kis darabokra törni az ujjak segítségével”.

Elsősorban a Hawaii szigetek egyik gyógyító eljárásáról van szó, de Ausztráliában,

Kaliforniában és USA más területein is gyakorolják. A lomilomi ismerete Cook kapitány

nevéhez fűződik, aki a Hawaii szigetek felfedezésekor felfigyelt a polinéz gyógymódra,

amelyet szinte minden panaszra (pl. fejfájás, reumás fájdalom aszthma, bronchitis, gyulladás,

izombántalom, stb.) alkalmaztak. Nem csak felnőttek, hanem csecsemők és gyermekek

esetében is alkalmazták az izomfejlődés előmozdítására. Az évszázadok során a lomilomi

beköltözött a családok mindennapjaiba, többnyire a családtagok egymáson alkalmazták.

A hawaii falu szerveződésében számos pap élt, akik nem csak a lelkipásztori

feladatokat töltöttek be, hanem a gyógyításhoz is értettek. Őket „kahuna” elnevezés illette. A

falu kahuna lomilomi papja tanította meg a családok egyik tagjának a lomilomi rejtelmeit. A

lomilomi nem csak a testre irányult, hanem rendkívül fontosnak tartotta a pozitív energiák

közvetítését az érintés által. Az energiacsatornák feltöltése, az életerő (mana) fokozása is

fontos célja volt a lomilominak.

A leghíresebb iskola Margaret Machado nevét viseli, aki az 1900-as évek elején a

nagyapjától tanulta meg a hawaii terápia csínját- bínját. Napjainkban a lomilomi a testi

panaszok enyhítésére helyezi a hangsúlyt.

Milyen jótékony hatásokat vált ki? Megtisztítja és ellazítja a testet, fokozza a

vérkeringést, enyhíti a fájdalmakat, ellazítja az izmokat. Mindemellett a szellemi funkciókra

is kedvezően hat, és a lelki harmónia megteremtését szolgálja.

A lomi masszázs általában relaxációval kezdődik, amelynek hatására a vendég

befogadóvá válik és ráhangolódik a kezelésre. Sokszor lávaköveket is alkalmaznak a

vérkeringés fokozásának előmozdítására. A masszázs mozdulatai részben megegyeznek a

33

svédmasszázs alapfogásaival: simításból, gyúrásból állnak, azonban nem csak a tenyérrel,

hanem néha alkarral, ill. könyökkel is masszíroznak. A lomipálcák segítségével mélyebb

szövetekig jutnak el, amelynek különösen a merev, görcsös izomzat következtében kialakult

fájdalom csökkentésében rejlik a szerepe. Emellett a kókuszolaj és a leuki fa olaja segíti a

masszírozás hatékonyságát. A lomi a tradicionális gyógyító eljárások és a modern elemek

ötvözete.

Az ősi lomilomi kezelés tisztító tea elfogyasztásával kezdődött. Ezután egy külső

tisztítás következett, amelyet sóval vagy vörösagyaggal végeztek. Következő lépésként

gőzfürdő, majd hideg vizes lemosakodás következett a keringés fokozására, majd a masszázs

koronázta a sort. Posadzki és munkatársai (2009) két alapvető modalitás, a passzív és aktív

mozgatás hatásait vetette össze. Az ízületek passzív mozgatásának jellemző fogásait a lomi

lomi masszázstechnikából merítették. A szerzők felhívják a figyelmet a két modalitás

ötvözésére és annak hatékonyságára nem csupán az ízületi, ill. izomfájdalmak enyhítésében,

hanem a relaxáció kiteljesítésében.

A lomilomi nem csupán Hawaiion, hanem szerte a világon elterjedt és ismertté vált.

Azonban hatékonyságának kulcsa a hawaii atmoszféra, a természet közeliség, a polinéz

terapeuták évszázados tudásában rejlik.

Shintaido

A shintaido egy japán harcművészeti ág, amely a fizikai és mentális wellness kialakítására

hivatott.

A shintaido gyökerei a japán tradicionális harcművészethez nyúlnak vissza, amelyben

a vívás, karate és az aikido mozgáselemei ötvöződnek. Hiroyuki Aoki shotokai karate

nagymester nevéhez fűződik, aki 1965-ben útjára indított egy akkoriban újnak számító

kezdeményezést, az ú.n. rakutenkai-t. A rakutenkai lényege a különböző érdeklődési körű

emberek összegyűjtése és közös testgyakorlása, szórakozása volt. A shintaido elnevezés utal

az egészséges, új életstílusra, tükörfordításban jelentése „a test új útja”.

Mint a legtöbb harcművészet, a shintaido is hatékonyan vesz részt az

egészségmegőrzésben, a betegségek prevenciójában. Mivel számos mozgáselem

kombinációjából áll, ezért a bemelegítésnek és az igen intenzív tréning élettani hatásainak is

egyaránt eleget tesz. Nem csak egyedül, hanem egy partnerrel is végezhető. Az

alapmozdulatok és a japán népi motívumok is megtalálhatók benne.

Hatékonyan vesz részt a stressz leküzdésében, előmozdítja a test és szellem

természetes energiáit. Az úgynevezett „ki”, vagyis az életenergia fokozásában jár élen. Javítja

a szellemi teljesítőképességet, fokozza az éleslátást, koncentrációt. Kedvezően befolyásolja a

társas kapcsolatokat, az együttműködő képességet. Kreatívabbá tesz és segíti a belső

harmónia, béke megteremtését.

A shintaido nem csupán a tradicionális-, hanem a modern japán kultúrára épül,

beleértve a táncot és a zenét is. Számos mozdulatsort tartalmaz, amelyeknek intenzitása

meglehetősen széles skálán változik, egészen lassú, kitartott, meditatív mozdulatoktól a

szuper intenzív mozgásszakaszokig. Nem csak botot (bojutsu), hanem olykor fakardot

(kenjutsu) s alkalmaznak.

Az edzések során általában több szakasz különíthető el: teljes mozdulatlanság, intenzív

mozgás, partner-gyakorlat és tradicionális mozdulatsor, az ú.n. „kata”.

A shintaido nem igényel semmilyen előképzettséget, bárki gyakorolhatja nemtől

függetlenül, 5 éves kortól 120 éves korig. Mint ahogyan a többi harcművészet, úgy a shintaido

34

is elfogadott és meglehetősen nagy népszerűségnek örvend. Nem véletlenül, hiszen jótékony

hatásai már egy-két alkalom után megnyilvánulnak. A nyugati társadalmakban ismeretségi

köre folyamatosan szélesedik, hiszen a stresszkezelés, a mentális és fizikai

teljesítményfokozás hatékony eszköze.

A shintaido képzett trénerek vezetését igényli, akik négy fokozatot érhetnek el. Az

első az ú.n. instruktori szint, majd a senior instruktor, általános instruktor, végül a mester

tréner szint érhető el. Nem csupán a tréneléssel töltött idő és ezzel együtt járó tapasztalat,

hanem a vezetői képességek és a szakmai tudás is hangsúlyt kap a magasabb fokozatok

elérésében.

Színterápia

A színterápia – más néven kromatoterápia – a színek gyógyító energiát közlő tulajdonságának

feltételezésén alapul. A terápia a szivárvány hét színét tartalmazza és a testit, lelki, szellemi

egyensúly megteremtését célozza.

A színterápia eredete az ókori Indiába nyúlik vissza, az ájurvéda medicina szerves

részét képezte és képezi a mai napig is. Alapjai szerint az emberi individuum az univerzum öt

alapelemét hordozza: földet, vizet, levegőt, tüzet és étert. Az elemek eltérő arányban

képviseltetik magukat az egyén testében, személyiségében. Az egyénre jellemző egészséges

arányok külső vagy belső hatásra történő változásai tünetekhez, betegségekhez vezetnek. Az

ájurvéda gyógyítás a harmónia helyreállítására és tartós megőrzésére törekszik.

A színterápia ismerete azonban nem csupán Indiában, hanem az ókori Egyiptomban és

Kínában is ismert, elfogadott eljárásnak számított. Úgy hitték, hogy mindegyik szervünk

működése összehozható, ill. befolyásolható bizonyos színekkel. A csikungban alkalmazott

hangok is társíthatók színekkel, amelyek szerveink működésére és érzelmeinkre is hatással

vannak.

A színspektrum színei különböző frekvenciával és hullámhosszal írhatók le. Az adott

fizikai tulajdonságok révén bizonyos szervek sejtjei ingerlés alá kerülnek. Ennek köszönhető

a színek gyógyító hatásai. (pl. a vörös energizál, a kék nyugtat, stb.). A színek képesek az

emberi test és lélek rezgésszámát befolyásolni.

A hétféle gyógyító szín mindegyikéhez társítható egy-egy speciális terápiás hatás. Az

ibolyaszín fokozza a spirituális ébredést, nyugtatja a szerveket, különösen az idegrendszert,

relaxálja az izmokat.

Az indigónak szintén a nyugtatás a fő hatása. Emellett az intuitív képességet is javítja.

A vérzéscsillapításban és tályog kezelésében is segíthet.

A kék a kommunikációt és az ismeretek befogadását serkenti. A májbetegségek és

sárgaság kezelésében, valamint a méregtelenítésben támogathatja a szervezetet.

A zöld a színskála közepén foglal helyet, talán ezért is rendelkezik egyensúlyteremtő

hatással. Az ájurvédában gyomorfekély kezelésére, nyugtatásra alkalmazzák. Fertőtlenítő,

csírasejt ölő, antibakteriális hatásokkal is jellemezhető.

A sárga stimulálja az érzékszerveket. A szabadságérzetet és a fényt alakítja ki. Az

emésztőrendszerre és a nyirokrendszerre hat.

A narancs fokozza a lelkesedést, nemi vágyat és az örömérzetet. Az ájurvéda orvosok

szerint antibakteriális és emésztést serkentő tulajdonságokkal rendelkezik.

A vörös energiával, erővel tölt fel. Javítja a vérkeringést és serkenti a vörösvérsejt

termelést.

35

Az indiai ájurvéda szemlélete szerint a test középvonalában hét energiaközpont (ú.n.

csakra) található. Mindegyik csakrához egy-egy szín társul. Az első a gyökércsakra, színe

vörös. A kettes a szakrális csakra, színe narancs. A harmadik az ú.n. napfonat (köldök

környékén), színe sárga. A negyedik a szívcsakra, színe zöld. Az ötödik a torokcsakra, színe

kék. A hatodik a harmadik szem (a két szem között az orrnyereg felett), színe indigó. A

hetedik csak a fejtetőn található, színe lila.

A megfelelő színű ruhákkal lehet az adott csakrákat stimulálni. például a depresszió

kezelésére kifejezetten hatásos szín a narancs és vörös, amely a test energizálására hivatott.

Napjainkban a fényterápia vált ki hasonló effektust. Az ájurvédában nem csak a ruhákkal,

hanem a gyógyító színt hordozó ital elfogyasztásával váltottak ki terápiás hatást. Ehhez egy

adott színű műanyag pohárra volt szükség, amelybe friss vizet töltöttek, majd kitették a napra,

ezáltal a víz átvette az adott szín rezgésszámát.

A színterápiát gyakran hidroterápiával és aromaterápiával kombinálják. Nem ritkán

hasonló rezgésszámot hordozó hangok lejátszásával egészítik ki. A vörös szín a G hanggal, a

sárga az Aisz-szal, a zöld a C-vel, kék a D-vel, indigó a Disz-el, ibolya az E-hanggal rezonál.

A színek és hangok együttes alkalmazása felerősíti a terápiát hatást.

A színek nem csupán a relaxációt szolgálják, hanem hatást gyakorolnak szerveink

működésére is. Vagyis nem csupán a betegségek megelőzésében, hanem bizonyos kórképek

kezelésében is segítségünkre lehetnek. Egy koreai vizsgálat eredményei szerint a stroke

rehabilitációjában eredményes lehet a színgyógymód. Különösen az életminőség javításában,

az életcél kialakításában játszik szerepet nem csupán a stroke betegek, hanem gondozóik

esetében is (Kim és Kang, 2013).

Mozgásterápia

A mozgásterápia nem csupán a nyugati, hanem a keleti orvosi módszerek egy részét is

tömöríti. Célja a fizikai, érzelmi és mentális egyensúly elérése. Lássuk, miről is van szó!

A mozgásterápia sokak állásfoglalása szerint tulajdonképpen egy gyűjtőfogalom.

Mindazt a módszert tartalmazza, amelyek a testtartás, a végtagok, az izmok, inak, valamint

számos belső szerv kiegyensúlyozott funkciójára hatnak. Például a mélyszöveti manuális

terápia vagy a mozgás-tanítás, testtartás-kontroll mind ide tartozik.

A mozgás az élet egyik alapvető sajátossága. Tulajdonképpen a mozgás maga az élet,

hiszen az univerzum minden részlete folyamatos mozgásban, változásban van. Szókratész, az

ókori görög filozófus szerint „Az univerzum mozgás és semmi más.”. Az ősi kultúrák

mindegyikében a táncot gyógyításra is alkalmazták nem csupán egy személy, hanem egy

csoport esetében is. A mozgást énekléssel vagy kántálással kötötték össze.

A nyugati mozgásterápia az ősi táncelemekből jött létre. Legfőképpen a nagy

sérülésveszélynek kitett profi táncosok, ill. a velük dolgozó mesterek és koreográfusok

alakították ki, amely sérülések megelőzésére, a megfelelő regeneráció elérésére irányult.

Számos mozgásterápiás módszer a pszichológiából, gyógytornából, testgyakorlásból fejlődött

ki. Míg mások a gyógyíthatatlan betegségek, állapotok enyhítésére, fájdalomcsillapításra,

mozgásterjedelem fokozásra lettek kialakítva.

A keleti mozgásterápiák úgy, mint a jóga, csikung, tai-chi spirituális és önvédelmi (a

felsoroltak közül a tai-chi) elemeket is hordoz, azonban később – különösen a nyugati világ

számára – gyógyító tulajdonságai kerültek előtérbe.

A mozgásterápiának számos jótékony hatását lehet megkülönböztetni. Fokozza az

ízületek mozgásterjedelmét, az egyensúlyozó képességet, a szövetek rugalmasságát, javítja az

izomtónust, izomkoordinációt, szív-érrendszeri állóképességet, sportteljesítményt. Fokozza a

36

vérkeringést, ezáltal javítja a szövetek, szervek oxigénellátását. Hatására javul az életminőség

és az életkilátások. Az idegrendszeri-, ízületi-, gerincfájdalmak enyhülnek. A mozgásterápia

következményeként javul a légzésfunkció, enyhül a szervezet stresszre adott válasza.

Természetesen nem csak testi, hanem lelki és szellemi változásokat is kialakít. Például javítja

az énképet, önértékelést, segíti a kommunikációs képességek fejleszthetőségét, a kreativitást

és a világ iránti nyitottságot.

A mozgásterápia enyhíti a depresszió tüneteit. Talán ezért is található meg a

pszichoterápiák tárházában, ill. ahhoz kapcsoltan. Itt kap helyet a táncterápia is, amely

tulajdonképpen a mozgásterápiák egyik válfajának tekinthető. Hazánkban is emelkedő

népszerűségnek örvend. A táncterápia alatt a páciens a zene hallatára fejét, végtagjait, törzsét

spontán, szabadon „áramoltatja”. A terapeuta (általában képzett pszichológus) elemzi a

mozdulatokat. Felismeri az érzelmi blokkokat, hiszen a mozdulatok, a tánc a személyiség, az

érzelmek, a tudattalan folyamatok egyik legnemesebb kifejezőeszköze. A tánc után az élmény

és látvány megbeszélése fejleszti az egyén saját magáról alkotott tudását s segíti a lelki

elakadások feloldását, a tudattalan elemek tudatosítását.

A tánc-, ill. mozgásterápia segíti a testkép javulását daganatos betegségekben

szenvedők esetében. Emellett kedvező pszicho-szociális hatásokat hoz létre (Bradt, Goodwill

és Dileo, 2011).

A táncterápián kívül számos más terápiás módszer különböztethető meg, például az

Alexander-módszer, Rosen-módszer, Trager-féle pszichológiai integráció, Atson-fitness,

Roth-féle 5 ritmus mozdulat, autentikus mozgás (AM), Feldenkrais-módszer, idiokinézis,

Mensendieck-rendszeren alapuló funkcionális mozgástechnika, pilates, test-szellem-

központozás (BMC), stb.

Legyen szó bármelyik módszerről, az eredmény többé-kevésbé ugyanaz. Hatásukra

javulnak az élettani funkciók, a mentális állapot. Számos kedvező változás következik be az

énképben, személyiség-ismeretben. Nem csupán a prevencióban, hanem számos testi és lelki

eltérés orvoslásában is segítségre lehet.

Talpreflexológia

A talpreflexológia egy ősi, tapasztalatokon alapuló diagnosztikai és egyben gyógyító eljárás.

A talp bizonyos pontjainak mechanikus ingerlése révén a távoli szervek működése javítható, a

fájdalom csillapítható.

A talpreflexológia eredete az ókorba nyúlik vissza. Egyes kutatók szerint i.e. 5000-ből,

Kínából származik, jóllehet az első írásos dokumentumok az ókori Egyiptomból. i.e. 2500-ból

származnak. Nem csupán a közel, il. távol-keleti kultúrákban, hanem az észak-amerikai

őslakos indián törzsek körében ismert gyógyító eljárás volt. Egy csiroki indián leszármazott

szerint a láb kezelése művészet, hiszen a láb köt össze bennünket a földdel, az univerzum

energiáival. Később, az 1800-as években élte másodvirágzását. Head felfedezte, hogy a bőr

nyomás hatására hiperérzékennyé válik abban az esetben, ha egy adott szerv megbetegszik.

Felismerte, hogy a szervek zónákon át kapcsolódnak a bőrfelszín idegsejtjeihez. Fitzgerald az

1800-as évek végén 10 egyenlő szélességű zónát különített el az emberi testen.

A taplreflexológia egy önálló diagnosztikai és kezelési módszer, amely tapasztalaton

alapul. A reflexzónák olyan idegösszeköttetések, amelyek távoli szervekkel állnak

kapcsolatban. A szervi eltérések sokszor szemmel látható és/ vagy tapintható eltérések

(bőrpír, bőrkeményedés, elszíneződés, csomó, stb.) formájában mutatkoznak meg a lábon.

A kezelések előtt állapotfelmérést végez a reflexológus, amely egy alapos anamnézis

felvételből, majd a láb szemmel látható eltéréseinek vizsgálatából áll. Ezután következik a

tapintás és a láb meghatározott pontjainak mechanikus stimulálása. A kezelés nem csak

37

egyetlen alkalomból, hanem egy kezelési sorozatból áll. Az első alkalom 50 percet, majd a

továbbiak a páciens állapotától függően 30-40 perc időtartamot jelentenek. A gyakoriság

szintén az egyéni érzékenység függvényében módosul, lehet minden nap, kétnaponta vagy

akár hetente egy alkalommal végezni.

A talp reflexzónái nem csak hosszanti, hanem haránt irányban is szétválasztják a talp

bizonyos régióit. Alapszabály, hogy mindig a szív irányában végezzük a masszázst. Az alábbi

technikai fogások különíthetők el:

- simítás

- váltott fogás

- körkörös masszázs

- kihúzó masszázs

- oldalfogás

- gyúrás

- vízszintes oda-vissza irányuló mozgás

- lépegető masszázs

A reflexzóna masszázs a következő esetekben ellenjavallt: trombózis, láz,

visszérgyulladás, csonttörés, nyílt seb, bakteriális, gombás, vírusos fertőzés, eszméletlen

állapot, égés, veszélyeztetett terhesség esetén.

Számos tudományos vizsgálat eredménye bebizonyította, hogy a rendszeres, legalább 6

héten át végzett talpreflexológia hatékonyan járul hozzá az alvás javításához,

fájdalomcsillapításhoz, fáradtságérzet csökkentéshez (Lee és Sohng, 2005; Lee et al. 2011).

Nyolc héten át, heti egy alkalommal alkalmazott talpreflexológia csökkenti a premenses

szindróma kellemetlen tüneteit (Oleson és Flocco, 1993). Öt napon át, napi 30 perc

talpreflexológia hatására javítható az alvásminőség a szülés utáni időszakban (Li et al. 2011).

Premenopausa korban lévő nőkön (N=59) végzett vizsgálatban a heti 3x40 perces önmasszázs

hat hét után jelentős stresszválasz-csökkentő, fáradtságérzetet enyhítő effektust hozott létre.

Emellett a vérkeringést is kedvezően fokozta (Jang és Kim, 2009). Középkorú nők (N=52)

körében, heti három talpmasszázs hat hét után jelentős javulást eredményezett a stresszválasz

kialakulásában, valamint a szisztolés és diasztolés vérnyomásértékekben is csökkenés

következett be (Kim és Kim, 2012).

Művészet-terápia

A művészet terápia hozzásegít önmagunk, érzelmeink megismeréséhez, megértéséhez.

Gyökerei egyidősek az emberrel. Lássuk, miről is van szó!

Amióta világ a világ, az emberi humánum számára mindig fontos volt önmaga, ill.

önmaga és a természet közötti viszony kifejezése. A maszkok, rituálék, barlangrajzok,

festmények, törzsi táncok, éneklés, zenélés mind az önkifejezést szolgálta sajátos

szimbólumrendszeren keresztül.

Az egyiptomi hieroglifák, a kelta szimbólumok látható jelei az ókori önkifejezésnek,

amelyek a művészet segítségével kommunikálják a régmúlt kultúra, társadalom, ember

jellemzőit. Bármennyire is különös, de a művészi ábrázolás sokszor a gyógyítással is

összefonódott. Gondoljunk a hindu és buddhista mandalákra vagy az amerikai őslakosok

homokfestményeire.

Az 1800-as évek végén, két francia pszichiáter, Ambrose Tardieu és Paul-Max Simon

felfigyelt arra, hogy bizonyos pszichiátriai betegségek kiszűrésében és kezelésében is szerepet

38

kap a művészi kifejezés. A rajzolás később meg is jelent a pszichológiai diagnosztikai

eszköztárban (pl. Rorschach, TAT, stb.).

Az 1900-as években rohamos fejlődésnek indultak a lelki betegségek kezelési

módszerei, fejlődtek a pszichoterápiás technikák és számos új irányzat jelent meg. A kedvező

változásoknak köszönhetően a rajz, tánc, zene, írás is megjelent a terápiás módszerek között.

Margaret Naumburg, Freud és Jung követőjének nevéhez fűződik a művészet-terápia

megalkotása, aki felfedezte, hogy a tudattalan lelki folyamatok előhívásának kiváló eszközei a

művészi kifejezésmódok. 1915-ben létrehozta a Walden-iskolát, ahol előszeretettel alkalmazta

tanítványainak rajzait a tanácsadás során. Az 1930-as években Karl William és Charles

Menninger a kansas-i pszichiátriai klinikán vezette be a művészet-terápiát. A következő

évtizedekben egyre többen tették le voksukat a művészet-terápia mellett.

Melyek a művészet-terápia legfőbb hatásai? Segíti az (1) önmegismerési folyamatot,

javítja az (2) önértékelést, az énképet, (3) önkontrollra tanít, segíti az érzelmek kifejezését, (4)

relaxáló hatást vált ki, ezáltal a stresszkezelésben is fontos szerepet játszik. Hatására

oldódhatnak a depresszió tünetei, az alvászavarok egy része. Stressz-csökkentő tulajdonsága

más, relaxáló módszerrel (pl. irányított képélmény) együtt felerősödik. Azonban nem csak a

lelki, hanem a testi panaszok esetében is segítheti a gyógyulást. Így például a sérülések utáni

rehabilitációban a fájdalom elviselését, leküzdését támogatja. A pszichoszomatikus

betegségek kezelésében hatékony kiegészítő terápiának bizonyul. A választott színek és a

rajzolt alakzatok legtöbb esetben a páciens rejtett tudattalanjából érkeznek és láttatják a

pszichés elakadás lényegét (Plecity et al, 2009).

A művészet-terápia – különösen a rajzolás – jól alkalmazható gyermekek

pszichoterápiájában, mivel a lelki elakadások kezeléséhez a szavak szintje nem megfelelő és

hiábavaló. De nem csupán gyermekek, hanem felnőttek esetében is hatékony módszer,

amelyet általában az egyéni vagy csoportterápia mellett, ill. az előtt alkalmaznak.

Shiatsu

A shiatsu egy olyan gyógymód, amelyben a japán tradicionális masszázs, a nyújtás, a svéd

masszázs elemei is megjelennek. Holisztikus módszernek tekinthető, mivel nem csupán egy

adott szervre, hanem a szervezet egészére, a testre, lélekre és szellemre is hat.

A shiatsu a kínai akupresszúra japán megfelelőjének is tekinthető, mivel a meridián

pontokra gyakorolt nyomás segítségével fokozható az energiaáramlás. Eredete 1868-hoz

datálódik, a Meji uralkodás végéhez, amikor a shoguni időkből származó hagyományos

masszázst (anma) érő negatív kritikák hatására új masszázsirányzat bontakozott ki.

A huszadik században rajzolódott ki a shiatsu és anma közötti alapvető különbség. A

shiatsuban ugyanis megjelentek a nyugati orvostudomány anatómiai ismeretei, a hasi régió

masszázsa (ampuku), akupressszúra és a légzésgyakorlatok széles skálája (do-in), amely a

buddhizmus eszmerendszerébe illeszkedett. A shiatsu terapeuták nemzetközi szövetsége

1925-be alakult, amelyet nem sokkal később saját iskola és klinika létrehozása követett.

Feltehetjük a kérdést, hogy vajon milyen jótékony hatásokat fejt ki a shiatsu?

Alapvetően a stressz-csökkentésben játszik szerepet, emellett a rosszulléteket, hányingert,

hányást lehet vele megelőzni, megszüntetni. Hatására gyorsul a vérkeringés, fokozódik az

immunvédelem. Számos esetben a hasmenéssel, székrekedéssel, emésztési zavarral járó

kórképek orvoslásában is segíthet. A menstruációs panaszok, valamint a klimax alatt

keletkező rosszullétek, krónikus fájdalmak, migrén, krónikus ízületi gyulladás, fogfájdalom,

szorongás, depresszió oldásában is szerepet kaphat. Nyugtató hatása révén az alvászavarok

39

egy része leküzdhető. A shiatsu emellett fokozza az életerőt és segíti az érzelmi egyensúly

megteremtését.

A shiatsu – csakúgy, mint más japán akupresszúrás eljárás – az energiaáramlás

(japánul „ki”) elvén alapul. Az energia a meridiánokon keresztül áramlik testszerte és köt

össze bizonyos szerveket, szöveteket egymással. A hagyományos távol-keleti

betegségkoncepció szerint akkor jön létre kórfolyamat,a mikor az energiaáramlás valamely

ok, blokk folytán akadályozottá válik. Az akadályt számos külső (pl. időjárás, szmog,

dohányzás, táplálkozás, mentális stressz, fizikai trauma, stb.) és belső (érzelmi konfliktus,

veszteség-feldolgozás zavara, lelki trauma, stb.) tényező is létrehozhatja. A shiatsu legfőbb

célja az energiaáramlás helyreállításában rejlik.

Az amerikai Drake Egyetemen végzett kutatás eredménye szerint 4 shiatsu masszázs

hatására csökken a derékfájdalom és oldódik a depresszió (Brady et al. 2001). A St. Michel

Kórházban végzett pilot tanulmány eredménye kimutatta, hogy a shiatsut alkalmazott

terminus utáni várandósok körében több spontán szülésmegindulás jött létre (Ingram,

Domagala, Yates, 2005). Egy svájci klinikai vizsgálat szerint a shiatsu hátmasszázs segíti a

nem masszírozott területeken lévő izmok ellazulását is és neurovegetativ nyugtatást hoz létre

(Zullino et al. 2005). Négy hét rendszeres shiatsu masszázs hatására jelentős állapotjavulás

következik be a schizophreniában szenvedők státuszában (Lichtenberg et al. 2009). Egy

átfogó tanulmány (948 páciens, 85 masszőr) eredményei szerint hat hónap shiatsu alkalmazás

enyhítette a fáradtságérzetet, fájdalmakat, oldotta a feszültséget és az ízületi, ill.

izomfájdalmakat. Emellett kedvező életmódbeli változások következtek be (Long, 2008).

A shiatsu kivitelezéséhez egy keményebb szivacs szükségeltetik, amelyet a földre

terítenek. A páciens a szivacson fekszik, a masszázst ruhán keresztül kivitelezik. A meridián

pontokra gyakorolt nyomást legtöbbször a hüvelykujjal, máskor könyökkel, mutatóujjal,

tenyérrel vagy térddel, sarokkal végzi a terapeuta. A nyomó mozdulatot általában 10

másodpercig tartják ki. Egy kezelés 60-90 percig tart.

Tisztítókúra másként

Napjainkban emelkedő népszerűségnek örvendenek a méregtelenítő, tisztító kúrák hosszabb-

rövidebb változatai, amelyeket az évszakváltások idején javasolnak a kedvező és sokszor

semleges időjárási körülmények miatt. A méregtelenítésnek számos változatát lehet

megkülönböztetni. Lássunk belőle egy kevésbé ismertet!

Sokan úgy vélekednek, hogy méregteleníteni teljesen fölösleges, mivel szervezetünk,

testünk képes a méreganyagokat a jól működő élettani folyamatok révén kiüríteni.

Gondoljunk pl. az izzadásra vagy a vizelet kiválasztásra. A máj is rengeteg káros ágenst képes

közömbösíteni. Különösen a dohányosok, a rendszertelenül, ill. nagy mennyiséget étkezők -

akik több sót, alkoholt fogyasztanak a kelletnél - vannak kitéve nagyobb méreganyag

felhalmozódásnak. Azonban még ebben az esetben sem kell feltétlenül léböjtkúrához vagy

teljes koplaláshoz, esetleg gyümölcsnapok beiktatásához folyamodni.

Nem csak a táplálkozás drasztikus megváltoztatásával segíthetünk a szervezetünk

tisztítófolyamatainak. Például már egy 20 perces testmozgás vagy 30 perc szaunázás,

gőzfürdőzés is rengeteget számít. A wellness módszerek széles tárházára jellemző, hogy

segíti, fokozza a szervezet természetes méregtelenítését. Például az ú.n. Kneipp terápia,

amelynek során hideg és meleg víz váltogatásával, ill. illóolajok alkalmazásával fokozzák a

vérkeringést. Vagy a masszázsok széles repertoárja, a bőrradírozás, arcmasszázs és

testpakolás. De az aromaterápiás eljárások (aromafürdő, ill. aromamasszázs) mind

hozzájárulnak a méregtelenítéshez.

40

Azonban talán kevesen gondolnak arra, hogy maga a fürdés is igen jótékony hatást

gyakorol nem csupán a kültakaró, hanem az egész szervezet megtisztításához. A kedvező

hatás felerősítéséhez számos vegyület, ill. gyógynövény járulhat hozzá. Például a glaubersó

vízbe keverése fokozza az izzadást és a bőr vérkeringését. Az almaecet a bőr pH-értékének

megváltoztatása révén fejti ki hatását. A szódabikarbóna lúgosítja a bőrfelületet és kitágítja a

pórusokat. Fontos azonban, hogy eleinte kevés (egy csésze) sót, ill. ecetet keverjünk a

fürdővízbe, majd fokozatosan emeljük az adagot 4 csészére.

Számos növényi alapanyag, mint például a gyömbérgyökér főzete, ill. annak illóolaja

fürdővízbe keverve fokozza a verejtékezést és segíti a toxinok bőrfelülethez jutását. A vizelet

kiválasztást fokozó növények főzetét nem csupán belsőleg alkalmazhatjuk, hanem a

fürdővízhez adva. Ilyen például a kamilla, menta, macskamenta, cickafark, stb.

Lássuk, melyek a fürdés alapszabályai:

1. Tisztítsuk le testünket a különféle szennyeződésektől a zuhany alatt, mielőtt belépünk

a fürdővízbe.

2. Olyan forró legyen a víz hőmérséklete, amely a tolerálhatóság határát súrolja. A

tisztító ágenst a legmelegebb hőmérsékletű vízhez adjuk hozzá.

3. Kezdjük a kúrát 5 perccel, majd lassan, fokozatosan jussunk el 30 perc/ alkalomig.

4. Fürdés közben igyunk meg legalább 4dl vizet.

5. Fürdés után álljunk a zuhany alá és szappan segítségével távolítsuk el a bőrre rakodó

méreganyagokat.

6. A fürdést hetente három alkalommal végezzük el. Majd a méregtelenítés

fenntartásához hetente két alkalommal végezzünk tisztító fürdést.

Tehát nem csak a léböjtkúrák és más étkezési megszorítások vezetnek sikeres

méregtelenítéshez, hanem a wellness módszerek széles tárháza, különösen a fürdés, amelyet

könnyen, gyorsan, egyszerűen otthon is kivitelezhetünk hetente akár többször is.

Oxigénterápia

A levegő oxigéntartalma 21%, emellett 78%-ban nitrogént, 0,93%-ban argont tartalmaz.

Szervezetünk a teljes oxigénhiányt 4 percnél nem bírja tovább. Ellentétben a növényekkel, az

ember nem képes oxigént termelni, sem raktározni, ezért felvételére folyamatosan szükség

van. Ha a légköri oxigéntartalom csökken, vagy valamely betegség, normálistól eltérő állapot

miatt kevesebb oxigénhez jutnak sejtjeink, úgy azok működése zavart szenved.

Az életkor előrehaladtával a vér oxigéntartalma fokozatosan csökken. Hetvenéves

korra a fiatalkori 95 torról 70 torra esik a vér oxigénnyomása. Mindez a tüdő, érrendszer,

szívműködés megváltozásának következménye.

Melyek a krónikus oxigénhiány tünetei? Fáradtság, levertség, alvászavar, fizikai- és

szellemi teljesítménycsökkenés, elhúzódó sebgyógyulás, visszatérő fertőzések, lassúbb

regeneráció. Természetesen ennél jóval komolyabb tünetek is felléphetnek (zsibbadás, heves

fájdalom, mellkas-szorítás, stb.), amelyek megléte esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.

Az oxigénterápia Manfred Ardenne (1907-1997) fizikus nevéhez fűződik, aki

felfedezte az oxigénnel dúsított levegő jótékony hatásait. A kezelés egy speciális

oxigénfejlesztő készülék segítségével történik, amelyhez egy fejre erősíthető oxigénkábel

csatlakozik. Ezen a csövön keresztül jut a levegő az orrhoz, amelyből közvetlenül kapjuk az

oxigénnel dúsított levegőt. A terápia 5-15 percig tart. Már néhány alkalom után tapasztalható

a közérzetjavulás és a szellemi teljesítménynövekedés. Hatására oldódik a stressz, elmúlik a

41

fejfájás, enyhülnek a másnapossággal járó tünetek, csökken a fáradtság és levertség, erősödik

az immunvédelem, javul a memória. Emellett számos esztétikai előny, és életminőség javulás

is származik belőle: haj-, bőrregeneráció fokozódás, gyorsult méregtelenítés, fokozott nemi

vágy, stb.

Az oxigénterápiás készülékeknek számos változata létezik: egy-, ill. kétszemélyes,

arckezelést is biztosítani tudó változat. Azonban az O2 kezelés nem csak a speciális

oxigénterápiás készülékkel történhet, hanem az ú.n. oxigén spray alkalmazásával is, amelyből

két-három szippantás is elegendő (89%-os oxigént sűrít) és akár a munkahelyen vagy otthon

is adagolható.

Pszichológiai módszerek

A stresszel szembeni regeneráció pszichológiai aspektusa mentális- vagy pszichoregulációs

tréningnek is aposztrofálható. Szinte nincs olyan stresszhelyzet, amelyben ne lehetne előnyhöz

jutni néhány egyszerű pszichés regeneráló módszer elsajátításából. Minél nagyobb

önismerettel- önrálátással rendelkezünk, annál könnyebben tudjuk magunkat maximális

formába hozni. A motiváció fokozása, az önkontroll-gyakorlás, a stresszel szembeni

megküzdés mind nagyon fontos szerepet kap fogyasztói kultúránkban. Különösen az izmok

állapotát, az izomfeszülés mértékét tudják érzelmeink befolyásolni. Sokszor a legkisebb

stresszhelyzet is izomfeszülést vált ki, melyek legelőször a vállövet, a nyak- hát-, váll izmait

érintik. A folyamat természetesen nem csak egyirányú, fordítva is kialakulhat: ha az izomzat

relaxált állapotban van, a szívműködés lelassul, a hangulat javul.

Néhány pszichés regeneráló módszer ismerete által fokozható a figyelemkoncentráció,

az érzelmek jobban kontrollálhatók, saját magunkról alkotott ismereteink kibővíthetők. A

meditáció, relaxáció (autogén tréning), vizualizációs technika, stb. tartozik ide.

Relaxáció (autogén tréning)

Relaxációnak nevezzük azokat az eljárásokat, amelyek a testi-lelki egyensúly

kialakítását segítik elő. Az izomtónus szabályozásában, áthangolásában játszik szerepet,

amely feszültséget old, és nyugalmat teremt. Ide tartozik az autogén tréning, amely Schultz

módszere alapján hat különféle gyakorlatot tartalmaz: nehézségérzést, meleg-érzést, szív-,

légzés-, napfonat-, homlokhűvösség gyakorlatokat.

Egy megterhelő nap után rendkívül nyugtató, izomfeszülést oldó hatású, amelynek

megtanulása néhány napot igényel szakember irányítása mellett. Szállodákban

oxigénterápiával stressz-kezelésre is kiválóan alkalmazható. Egy német vizsgálatban 50

gyermek és serdülő vett részt, akiket figyelemzavarral, agresszív és impulzív késztetéssel

kezeltek. A stressz-szint mellett a gyermek viselkedését és a pszichoszomatikus tünetek

felmérésére került sor. Az autogén tréning hatására 3 hónap elteltével csökkentek a

pszichoszomatikus tünetek, valamint kedvező változás következett be a gyermekek

viselkedésében (Goldbeck és Schmid, 2003).

Meditáció

A meditáció technikájának ismerete hozzásegít a belső nyugalom eléréséhez. Mindez

igen lényeges különösen azokon a „túlpörgetett” napokon, amikor az egész nap történései

szűnni nem tudó feszültséget (stresszt) okoznak. Ilyen állapotban az egyénnek mindig

számolnia kell az elalvás nehézségével, alvászavarral. Az élettani és pszichés funkciók

helyreállításának érdekében érdemes elsajátítani minden olyan technikát, amely az ú.n.

42

paraszimpatikus tónus fokozását mozdítja elő. A stresszhatások sorozata ugyanis a

szimpatikus tónus fokozódását hozza létre, következményes pulzusszám emelkedéssel,

szaporább légzésszámmal, anyagcsere gyorsulással (mind a felépítő, mint a lebontó

folyamatok sebessége nő), stb. Ahhoz, hogy a sportoló megnyugodjon, a stresszhormonszint

normál értékre csökkenjen, a fokozott izgalmi állapotot kompenzálni kell. Erre tanít meg a

meditáció technikája, mellyel elérhető a szapora pulzus lassítása, a légzésmélység növelése

légzésszám csökkentéssel, az anyagcsere-folyamatok lassítása és általa biztosítható az elalvás

képessége és az alvásminőség javítása. Általa a „zaj” tényezőket tudjuk kiiktatni. Jelen

esetben zaj-tényezőknek nevezzük a feladatokra való túlzott koncentrálást, az egyént

foglalkoztató gondolatok eleresztésének képtelenségét, a szellemi lazítás hiányát, stb., minden

olyan tényezőt, amely a pihenés, relaxáció, alvás megvalósulását akadályozza.

A Pennsylvánia Egyetem kutatásai szerint a meditáció hosszú távon fokozza az agyi

vérátáramlást, különösen a figyelem és az érzelmeket szabályozó központok területén

(Newberg et al, 2010). Nyolc hét meditációs gyakorlat hatására enyhül a derékfájdalom és

javul a vigilancia idős, krónikus gerincbetegségben szenvedők körében (Morone et al. 2008).

Hogyan történik a meditáció? Első és legfontosabb, hogy nyugalom és csend vegyen

körül a meditáció alatt. Kényelmes, kiegyenesített gerinccel történő ülő pozícióban javasolt

végezni. Lassan, egyenletesen kell mélyeket lélegezni. A légzés elmélyítésére célszerű egy

virágra vagy egy égő gyertyára fókuszálni annak érdekében, hogy a koncentráció

besűrűsödjön és elrugaszkodhassunk a mindennapokat átszövő teendőktől, visszatérő

gondolatoktól. A meditáció alatt mantrázással lehet segíteni a gondolatok kiürülését. A mantra

a hinduizmusból és buddhizmusból ismert vallásos szöveg, dal vagy fohász. A meditációs

gyakorlat célja, hogy enyhítse a szorongást és szabad pályára terelje gondolatainkat. Naponta

kétszer 20 percet javasolt meditálni. Fontos, hogy a gyakorlatok a nap mindig ugyanazon

időszakában történjenek.

„Mindfulness” tréning

A mentális gyakorlatok közé tartozó ú.n. „mindfulness tréning” az amerikai

Massachusetts Orvosi Központ pszichológusának nevéhez, Jon Kabat-Zinn-hez fűződik.

Elsősorban a krónikus betegségekkel élők szenvedéseinek, fájdalmainak csillapítására

fejlesztette ki a módszert, de természetesen kiválóan alkalmazható stresszkezelésre, ill. a

rehabilitáció gyorsítására is. Segítséget nyújt a stresszkeltő eseményeket könnyebben

elviselésében és az örömtelibb élet kialakításában.

A mindfulness tréning a buddhizmus gyakorlatából, a vipassana-ból eredeztethető.

Alapvetően a jelen pillanatra történő figyelemfókuszálás a lényege. Bárhol és bármilyen

helyzetben gyakorolható a jelenben tartózkodás technikája. Egyetlen lényeges tulajdonsága

van: kiiktatni a múlttal és a jövővel kapcsolatos gondolatokat, félelmeket. A mentális

gyakorlatokhoz tartozik a testre, bizonyos testrészeinkre fókuszálás gyakorlata. Nem csak a

légzésre, hanem a különféle szervekre koncentrálva elérhető, hogy a stressz okozta

kedvezőtlen élettani folyamatok csillapodjanak, a fájdalmak csillapodjanak. Egy svájci

vizsgálat eredményei szerint a mindfulness tréning javítja az életminőséget, csökkenti a

depressziót és fáradtságot sclerosis multiplex betegségben szenvedők körében (Grossman et

al, 2010).

Progresszív izomrelaxáció (PMR)

A progresszív izomrelaxációt elalvás előtt érdemes elvégezni. A technika lényege,

hogy az egyes izomcsoportokat teljes erővel megfeszítjük és kitartjuk 5 másodpercig, majd

pedig 30 másodpercig teljesen ellazítjuk. A talppal kezdve haladhatunk felfelé, de kezdhetjük

az arc- nyak izmaival is. Ez a technika megtanítja a sportolókat az izomfeszülés és teljes

43

elernyedés állapotának érzékelésére, észlelésére a különböző testrészeken. A páciens fekszik,

vagy kényelmes pozícióban ül, majd elkezdi az első izomcsoport feszítését-elernyesztését. A

feszítés hozzásegíti az egyént a teljes ellazulás érzetének és kiteljesedésének

megtapasztalásához.

Az ápolónők által alkalmazott PMR hatására javulás következik be az alvásminőségben és

enyhül a fáradtságérzet emlőrákban szenvedő betegek körében. Fontos azonban, hogy a PMR

a kemoterápia előtt kezdődjön el (Demiralp et al, 2010).

Vizualizáció, imaginációs technika

Bármennyire is furcsának tűnhet, de a képzeletnek óriási ereje van. Ha az egyén el

tudja önmagát képzelni céljai elérésének pillanatában, akkor jóval nagyobb esélye van arra,

hogy képzelete valóra válik. Természetesen a gondolatok egymásutániságát is be kell

gyakorolni, vagyis ez is egyfajta tanulási folyamat, egy technika elsajátítása, melyet

imaginációnak (elképzelésnek) vagy vizualizációnak neveznek a pszichológiában. Nem csak a

cél eléréséhez vezető út, hanem a test ellazulása, az álomba ringatás is vizualizálható. Így

járul hozzá a technika a regeneráció teljességéhez. A pszichológus megkéri a pácienst, hogy

gondoljon életének valamelyik boldogságot, biztonságot keltő eseményére, helyzetére. Nem

csupán a stresszel szembeni megküzdésben, hanem bizonyos krónikus betegségek

kezelésében, az immunrendszer megerősítésében, a rehabilitáció gyorsításában is hatékonyan

alkalmazható kiegészítő terápia.

Légzéstechnika

A légzés szerepét az ájurvéda ill. kínai hagyományos gyógyászat is igen fontosnak

tartja a betegségek megelőzése, kezelése, a szervek működésének harmonizálása

szempontjából. Nem véletlen, hogy mind a jógában, mint a csikungban kitüntetett figyelmet

kap a légzéstechnika. A megfelelő levegővétel hozzásegít a feszült izomzat ellazításához, a

szervezet gyorsabb regenerációjához. Természetesen a légzéstechnika más módszerekkel (pl.

strechinggel) való kombinációja felerősíti az izomrelaxációs effektust. A be- és kilégzés orron

át történik és a folyamat a mellkasból (felső, középső, alsó tüdőterületről) vagy a hasi

területből indul ki. A légző gyakorlatok sokszor meditációval vagy más mentális tréninggel

egészülnek ki.

Akupunktúra, akupresszúra, shiatsu, watsu

Az ősi keleti módszerek közül a kínai akupunktúra, ill. akupresszúra, valamint annak japán

megfelelője a shiatsu kiválóan alkalmazható a szervezet (test, szellem, lélek hármas

egységének) helyreállítására.

Míg az akupresszúra a masszázsprogramba beépíthető, szakképzett masszőr-, sőt saját

magunk által megvalósítható, addig az akupunktúrás kezeléshez magasan kvalifikált

szakemberre van szükség. Mindkét technika segítségével helyreállítható az energiapályák

egyensúlya. A test speciális pontjainak ingerlésével befolyásolható a szervek, szövetek

működése. A test idegpályái az ú.n. meridiánokon keresztül továbbítják az ingerületet egymás

felé, melyekkel az immunrendszer-, légzőszerv-, izomzat, stb. elérhetővé válik, funkciójuk

megváltoztatható.

Egy Kínában végzett vizsgálat eredményei szerint, akupunktúra hatására az izmok

ellazítása gyorsabban és nagyobb mértékben következik be. Tizenegy tanulmány (több mint

2300 személy) eredményeinek összefoglalása szerint az akupunktúra a visszatérő, ill.

44

krónikus tenziós fejfájás enyhítésének hatékony eszköze (Linde et al. 2009). A kognitív

funkciók javításában és az álmatlanság kezelésében is segít (Lundeberg és Lund, 2007).

Gerincbetegek (N=129) körében alkalmazott akupresszúra hatékonyabban csökkentette a

derékfájdalmakat, mint a gyógytorna (Hsieh et al. 2006). Több mint 500 személyen végzett

akupresszúra eredményei szerint a terápia jelentősen csökkentette a migrénes és tenziós

fejfájást, így a fájdalomcsillapításra alkalmazott gyógyszereket sok esetben el lehetett hagyni

(Kurland, 1976). A Hong-Kong Polytechnic Egyetem experimentális kutatásában 8

levendulaolajjal kombinált akupresszúrás kezeléstől csökkent a nyakfájdalom (Yip és Tse,

2006).

A kínai akupresszúra japán megfelelője a shiatsu, amelyet szakképzett masszőrök

végeznek. Azonban léteznek olyan alapfogások, amelyeket mindenki saját maga is

elvégezhet. Az alábbi táblázat összefoglalja a shiatsu önmasszázs technikáit.

SHIATSU ÖNMASSZÁZS

Az ősi japán shiatsu masszázs és a kínai akupresszúra filozófiai-, ill. orvostudományi alapjai

teljesen megegyeznek. Az energiacsatornák (meridiánok) ingerlése ujjnyomással történik,

melyet mindenki saját magán is gyakorolhat. A kedvező hatás rögtön jelentkezik és nem csak

otthon, hanem autóban, munkahelyen, edzés után a pálya szélén vagy az öltözőben, könnyen

elvégezhető.

Eljárás menete Hatások

Megfogjuk talpunkat, majd

a hüvelykujj segítségével

nyomást gyakorlunk a talp

közepére. A mozdulatot

tartjuk, majd nagyon apró

körkörös mozdulatokat

végzünk nyomás közben.

Relaxációt hoz létre

Fokozza az edzésekkel

szembeni tűrőképességet

(toleranciát)

A térdet behajlítjuk, majd

ráülünk behajlított lábunkra

úgy, hogy a törzs háta

mögött megfogjuk mindkét

talpunkat. A karok

kiegyenesítésével, a

hüvelykujj segítségével

nyomást gyakorlunk a talp

közepére.

Relaxálja az idegeket,

fokozza az érzékenységet,

egyensúlyba hozza a szervek

működését.

Válasszuk szét a lábujjakat

Biztosítja az energiaáramlást

45

egymástól, majd a két

hüvelykujjal gyakoroljunk

nyomást a lábujjak egymás

felé néző felszíneire.

Haladjunk végig az összes

lábujj közötti területen.

a lábak és a mellkas között.

Ujjainkkal gyakoroljunk

nyomást a bordák közötti

területre. A szegycsont felől

induljunk és húzzuk végig

ujjainkat a bordaközök

mentén, vízszintesen.

Biztosítja az energiaáramlást

a mellkas és a lábak között.

A kéz ujjízületeinek

segítségével gyakoroljunk

nyomást a gerinc mentén

futó izmokra, először egyik-,

majd másik oldalon.

Biztosítja az energiaáramlást

a fejtől a lábakig.

Fogjuk meg a derekunkat

úgy, hogy a hüvelykujjak

hátul legyenek.

Gyakoroljunk nyomást a

derék hátsó részére a

hüvelykujjak segítségével,

majd haladjunk fel-, ill.

lefelé.

Növeli az immunvédelmet,

energizál.

Egyik kéz négy ujjával

enyhe nyomást gyakorolunk

Fokozza a magabiztosságot,

erőt és javítja az érzelmi

46

a köldök feletti területre

(solar plexusra), másik

kezünket a dolgozó kézre

helyezzük.

kontrollt.

Derékra tesszük a kezeket

úgy, hogy a hüvelykujjak

hátul legyenek. A négy ujjal

a derék elülső részére

gyakorolunk enyhe nyomást.

Segít a gondolatok

rendezésében, a szervek

közötti egyensúly

kialakításában, a

figyelemkoncentráció

fokozásában.

Három ujjunkkal a köldök

alatti területre gyakorolunk

nyomást, először az egyik,

majd másik oldalon.

Fokozza az energiát, javítja a

kitartást és növeli a

figyelemkoncentrációt.

A két mutatóujjal enyhe

nyomást gyakorlunk a fülek

előtti területre és körkörös

mozdulatokkal

masszírozzuk a szemek és

fülek közötti területet.

Tisztítja a gondolatokat,

felfrissít.

Az orr és száj közötti

területre helyezzük a

Önbizalmat erősít, fokozza

az anyagcserét.

47

mutatóujjat, majd enyhe

nyomást gyakorolunk az

érintett részre.

Szemtorna: mozgassuk

szemünket az alábbi

sorrendben:

1. fel

2. balra

3. le

4. jobbra

Végezzük el 1-5-ször,

folyamatosan.

Fokozza az idegrendszeri

aktivitást, segít a

koncentráló képesség

javításában.

Behajlított ujjainkkal

doboljunk végig a fejtetőn.

Rövid, ritmusos

mozdulatokat alkalmazzunk.

Oldja a szorongást, nyugtat,

fokozza a bátorságot.

Fogjuk meg a combot

mindkét kézzel és tartsuk

meg a fogást, miközben

erősen összeszorítjuk az

érintett izmot.

Csökkenti az izomfeszülést.

Ujjaink hegyével fogjuk

meg fejünket. Gyakoroljunk

Nyugtat, csökkenti az

izomfeszülést.

48

enyhe nyomást a fejre és

tegyünk apró körkörös

mozdulatokat az ujjakkal.

Lélegezzünk mélyeket.

Hüvelykujjal gyakoroljunk

nyomást az orrnyeregre.

Tartsuk ki a nyomást, majd

engedjük ki. A mozdulatot

többször ismételjük meg.

Csökkenti a szellemi

feszültséget, segít az

alvászavar

kiküszöbölésében.

Gyakoroljunk nyomást a

homlok temporális izmaira

mutató- és középső

ujjainkkal. Tegyünk lassú,

körkörös mozdulatokat.

A test és szellem

egyensúlyának

megteremtésében segít,

különösen hosszú utazások

alkalmával.

Takarjuk le a szemeinket két

tenyerünkkel, majd

Gyakoroljunk enyhe

nyomást a szemekre majd

tegyünk körkörös

mozdulatokat.

Csökkenti a fáradtságérzetet,

felfrissít.

Forrás: healthcureness.blogspot.com

49

Watsu

Watsunak nevezik a shiatsu vízben alkalmazott megfelelőjét. A speciális vízi lebegtető

regenerálást Harold Dull fejlesztette ki az 1980-as években. A kezelés termál-, ill. meleg

vízben történik. A masszőr a vízben „lebegteti” és speciális mozdulatokkal mozgatja át

páciensét, amelynek során az egyén a teljes relaxáció állapotába jut. A watsu nem csak a testi-

lelki ellazulást, hanem az izomzat nyújtását, a mozgásterjedelem kiszélesítését is elősegíti.

Emellett erősíti az immunrendszert, segíti az emésztést, mélyíti a légzést. Stroke

következtében hemiparézisben szenvedőkön végzett, 8 héten át alkalmazott 40 watsu kezelés

hatására az izomspaszticitás mértéke jelentősen enyhült (Chon, Oh, Shim, 2009).

Csökkentett környezeti stimuláció (REST: restricted environment stimulation therapy)

A környezetből jövő ingerek csökkentésének technikáját szenzoros deprivációnak, más néven

érzékelést minimalizáló technikának is hívják. A módszer neve riasztó lehet, azonban

rendkívül egyszerű dologról van szó.

Hogyan lehet a környezet felől érkező ingereket csökkenteni? Például úgy, hogy

becsukjuk a szemünket, így megszűnnek a látótérből jövő ingerek, fények. De úgy is, hogy

füldugót alkalmazunk, mellyel a hangingerek nagy része iktatható ki. Természetesen ennél

bonyolultabb technikák is helyet kapnak. Például a meditáció, vagy speciális készülék, ú.n.

flotációs tartály alkalmazása. Ha a környezet ingereit ki tudjuk zárni, akkor a relaxáció,

fizikai-érzelmi nyugalom gyorsabban és nagyobb mértékben tud kiteljesedni. A flotációs

tartály lényegében nem más, mint egy nagyobb fürdőkád, melybe sós meleg vizet eresztenek.

A vendég belemászik a tengervízzel teli tartályba, ráfekszik a vízre és hagyja, hogy

kialakuljon a lebegés – vagyis a flotáció – élménye. Mivel a tartály egy zárt közeget teremt,

ezért semmilyen környezeti hatás nem zavarja meg a relaxálást. Különösen az alvászavarok

kezelésében, a túlterhelés, nagyfokú munkahelyi stressz, túledzettség esetén célszerű

alkalmazni, de természetesen a megelőzésben is nagy szerepet kaphat. Turner és Fine (1983)

vizsgálatai bebizonyították, hogy a REST hatására nem jön létre számottevő ACTH

hormonszint csökkenés, jóllehet az agyalapi mirigy-adrenalin tengely aktivitása hanyatlik,

ennek köszönhető a relaxációs hatás. Flotációs kabinban végzett vizsgálatban a REST

csökkentette a szisztolés és diasztolés vérnyomásértéket és fokozta a relaxáció élményét

(Jacobs, Heilbronner és Stanley, 1984).

50

Összefoglalás

A fejlett nyugati társadalmakban a technikai fejlettség, urbanizáció előtérbe

kerülésével az emberekben feléled a csend, nyugalom, relaxáció, kikapcsolódás, feltöltődés

iránti igény. A nagyvárosi lét eltávolítja az embert a természettől, amely nyomot hagy az

életmód kialakításában is. Elrugaszkodunk a természetes táplálékoktól, a rendszeres

testmozgástól is. A stresszel teli életvitel számos kedvezőtlen változást iniciál

szervezetünkben, amely végső soron panaszok, betegségek kialakulásához vezet. Korunk

emberének egyre nagyobb erőfeszítésébe telik, hogy maximális teljesítőképességét megőrizze

és harmóniában éljen önmagával és környezetével.

A selfness szolgáltatások – amelyeket végső soron wellness szolgáltatásoknak is

nevezhetünk – kiutat jelentenek a mindennapok stresszhelyzeteiből és megpróbálják az egyén

saját testi, lelki és szellemi erőforrásait katalizálni, harmonizálni.

51

Irodalom

Bánszky, N. Kardos, E. Rózsa, L. Gerevich, J. (2012): The psychiatric aspects of animal

assisted therapy, Psychiatr Hung. 2012; 27(3):180-90.

Biro, S. Masuda, A. Kihara, T. Tei, C. (2003): Clinical implications of thermal therapy in

lifestyle-related diseases, Exp Biol Med (Maywood) 228(10):1245-9.

Boyd-Brewer, C. McCaffrey, R. (2004): Vibroacoustic sound therapy improves pain

management and more, Holist Nurs Pract. 2004; 18(3):111-8; quiz 118-9.

Bradt, J. Goodill, SW. Dileo, C. (2011): Dance/movement therapy for improving

psychological and physical outcomes in cancer patients. Cochrane Database Syst Rev. 2011;

(10):CD007103

Brady,LH. Henry, K. Luth, JF. 2nd, Casper-Bruett, KK. (2001): The effects of shiatsu on

lower back pain, J Holist Nurs. 2001 Mar;19(1):57-70.

Cannard, G. (1996): The effect of aromatherapy in promoting relaxation and stress reduction

in a general hospital, Complement Ther Nurs Midwifery. 1996 Apr;2(2):38-40.

Chaya, M.S. Kurpad, A.V. Nagendra, H.R. Nagarathna, R. (2006): The effect of long term

combined yoga practice on the basal metabolic rate of healthy adults, BMC Complement

Altern Med. 6:28.

Chen, M.L., L.C. Lin, S.C. Wu, et al. (1999) “The effectiveness of acupressure in improving

the quality of sleep of institutionalized residents.” J Gerontol A Biol Sci Med Sci.

Chon, SC. Oh, DW. Shim, JH. (2009): Watsu approach for improving spasticity and

ambulatory function in hemiparetic patients with stroke, Physiother Res Int. 2009; 14(2):128-

36.

Cousin, N. (1979): Anatomy of an illness as perceived by the patient, Norton Publisher

de Boer, HJ. Lamxay, V. Björk, L. (2011): Steam sauna and mother roasting in Lao PDR:

practices and chemical constituents of essential oils of plant species used in postpartum

recovery. BMC Complement Altern Med. 2011; 11:128.

Demiralp, M. Oflaz, F. Komurcu, S. (2010): Effects of relaxation training on sleep quality and

fatigue in patients with breast cancer undergoing adjuvant chemotherapy, J Clin Nurs. 2010;

19(7-8):1073-83.

Dimitrijević, I. (2009): Animal-assisted therapy--a new trend in the treatment of children and

adults, Psychiatr Danub. 2009; 21(2):236-41.

Elder, C. (2004): Ayurveda for diabetes mellitus: a review of the biomedical literature, Altern

Ther Health Med. 10(1):44-50.

52

Erikson, E.H. (1970): "Identity crisis" in perspective. In E.H. Erikson, Life history and the

historical moment. New York: Norton, 231.o.

Fausek, Diane. (1997): A Practical Guide to Art Therapy. Binghamton, New York: Haworth

Press, 1997.

Felhendler, D. and B. Lisander. (1996) “Pressure on acupoints decreases postoperative pain.”

Clin J Pain (1996): 326-329.

Fromm, E. (2010): Utak egy egészséges társadalom felé, magyar ford., Napvirág Kiadó,

Budapest

Gallagher, S. & Cole, J. (1995). Body schema and body image in a deafferented subject.

Journal of Mind and Behavior, 16, 369-390.

Ganim, B. (1999): Art and Healing: Using expressive art to heal your body, mind, and spirit.

New York: Three Rivers Press, 1999. M389-94.

Goedsche, K. Förster, M. Kroegel, C. Uhlemann, C. (2007): Repeated cold water stimulations

(hydrotherapy according to Kneipp) in patients with COPD], Forsch Komplementmed. 2007;

14(3):158-66.

Goldbeck, L. Schmid, K. (2003): Effectiveness of autogenic relaxation training on children

and adolescents with behavioral and emotional problems, J Am Acad Child Adolesc

Psychiatry. 2003; 42(9):1046-54.

Gomes, VM. Silva, MJ. Araújo, EA. (2008): Gradual effects of therapeutic touch in reducing

anxiety in university students, Rev Bras Enferm. 2008; 61(6):841-6.

Grossman, P. Kappos, L. Gensicke, H. D'Souza, M, Mohr, DC. Penner, IK. Steiner, C.

(2010): MS quality of life, depression, and fatigue improve after mindfulness training: a

randomized trial, Neurology. 2010 Sep 28;75(13):1141-9.

Halprin, A. (1999): Dance as a Healing Art: Returning to Health Through Movement and

Imagery. Life Rhythm, 1999.

Hartley, L. (1995) Wisdom of the Body Moving: An Introduction to Body-Mind Centering.

Berkeley, CA: North Atlantic Press, 1995.

Horx, M. (2004): Ausblick auf 2004 – die witchtigsten Trends für das kommende Jahr.

Trend1: Von Wellness zu „Selfness”, ZUKUNFTSLETTER, dec. 20, 2004.

www.zukunftsinstitut.de

Hou, WH. Chiang, PT. Hsu, TY. Chiu, SY. Yen, YC. (2010): Treatment effects of massage

therapy in depressed people: a meta-analysis, J Clin Psychiatry. 2010; 71(7):894-901.

Hsieh, LL. Kuo, CH. Lee, LH. Yen, AM. Chien, KL. Chen, TH. (2006): Treatment of low

back pain by acupressure and physical therapy: randomised controlled trial, BMJ. 2006 Mar

25;332(7543):696-700. Epub 2006 Feb 17.

53

Ingram, J. Domagala, C. Yates, S. (2005): The effects of shiatsu on post-term pregnancy,

Complement Ther Med. 2005 Mar;13(1):11-5.

Jacobs, GD. Heilbronner, RL. Stanley, JM. (1984): The effects of short term flotation REST

on relaxation: a controlled study, Health Psychol. 1984; 3(2):99-112.

Jang, SH. Kim, KH. (2009): Effects of self-foot reflexology on stress, fatigue and blood

circulation in premenopausal middle-aged women, J Korean Acad Nurs. 2009 Oct;39(5):662-

72.

Karen, L. Kaszubski, F. Kaszubski, W. (2004): Absolute biginners guide to alternative

medicine, 2004, Sam Publishing, USA

Khalsa, S.B., Cope, S. (2006): Effects of yoga lifestyle intervention on performance-related

characteristics of musicians: a preliminary study, Med Sci Monit. 12(8):CR325-31.

Kim, JO. Kim, IS. (2012): Effects of aroma self-foot reflexology massage on stress and

immune responses and fatigue in middle-aged women in rural areas, J Korean Acad

Nurs. 2012 Oct;42(5):709-18.

Kim, MK. Kang, SD. (2013): Effects of art therapy using color on purpose in life in patients

with stroke and their caregivers, Yonsei Med J. 2013; 54(1):15-20.

Klotsche, C. (1992): Color Medicine: The secrets of color/vibrational healing. Sedona, AZ:

Light Technology Publishing. 1992.

Kurland, HD.(1976): Treatment of headache pain with auto-acupressure, Dis Nerv Syst. 1976

Mar;37(3):127-9.

Vasant, L. (1998): The Complete Book of Ayurvedic Home Remedies. New York: Three

Rivers Press, 1998.

Lang, DS. Tho, PC. Ang, EN. (2011): Effectiveness of the Sitz bath in managing adult

patients with anorectal disorders, Jpn J Nurs Sci. 2011; 8(2):115-28.

Lee, IS. Lee, GJ. (2006): Effects of lavender aromatherapy on insomnia and depression in

women college students, Taehan Kanho Hakhoe Chi. 2006 Feb;36(1):136-43.

Lee, J. Han, M. Chung, Y. Kim, J. Choi, J. (2011): Effects of foot reflexology on fatigue,

sleep and pain: a systematic review and meta-analysis, J Korean Acad Nurs. 2011

Dec;41(6):821-33.

Lee, YM. Sohng, KY. (2005): The effects of foot reflexology on fatigue and insomnia in

patients suffering from coal workers' pneumoconiosis, Taehan Kanho Hakhoe Chi. 2005

Dec;35(7):1221-8.

Lee, Y.M. (2011): Effects of self-foot reflexology on stress, fatigue, skin temperature and

immune response in female undergraduate students, J Korean Acad Nurs. 2011

Feb;41(1):110-118.

54

Li, CY. Chen, SC. Li, CY. Gau, ML. Huang, CM. (2011): Randomised controlled trial of the

effectiveness of using foot reflexology to improve quality of sleep amongst Taiwanese

postpartum women, Midwifery. 2011 Apr;27(2):181-6.

Lichtenberg, P. Vass, A, Ptaya, H. Edelman, S. Heresco-Levy, U. (2009): Shiatsu as an

adjuvant therapy for schizophrenia: an open-label pilot study, Altern Ther Health Med. 2009

Sep-Oct;15(5):44-6.

Linde, K. Allais, G. Brinkhaus, B. Manheimer, E. Vickers, A. White, AR. (2009):

Acupuncture for tension-type headache, Cochrane Database Syst Rev. 2009 Jan 21;(1)

Liu, X. Miller, YD. Burton, NW. Chang, JH. Brown, WJ. (2011): Qi-gong mind-body therapy

and diabetes control. A randomized controlled trial, Am J Prev Med. 2011; 41(2):152-8.

Livingston, R. (2010): Medical risks and benefits of sweat lodge. J Altern Complement Med.

16(6):617-9.

Loew, T. Götz, K. Hornung, R. Tritt, K. (2009): AFA breathing therapy to prevent burnout for

teachers, Forsch Komplementmed. 2009; 16(3):174-9.

Long, AF. (2008): The effectiveness of shiatsu: findings from a cross-European, prospective

observational study, J Altern Complement Med. 2008 Oct;14(8):921-30.

Lowry, CA. Lightman, SL. Nutt, DJ. (2009): That warm fuzzy feeling: brain serotonergic

neurons and the regulation of emotion. J Psychopharmacol. 23(4):392-400.

Lundeberg, T. Lund, I. (2007): Did 'The Princess on the Pea' suffer from fibromyalgia

syndrome? The influence on sleep and the effects of acupuncture, Acupunct Med. 2007

Dec;25(4):184-97.

Malchiodi, Cathy A. (1998): The Art Therapy Sourcebook. Los Angeles: Lowell House,

1998.

Mamtani, R. Mamtani, R. (2005): Ayurveda and yoga in cardiovascular diseases, Cardiol

Rev. 13(3):155-62.

Manjunath, N.K. Telles, S. (2005): Influence of yoga and ayurveda on self-rated sleep in a

geriatric population, Indian J Med Res. 121(5):683-90

Marcus, DA. Bernstein, CD. Constantin, JM. Kunkel, FA. Breuer, P. Hanlon, RB. (2013):

Impact of animal-assisted therapy for outpatients with fibromyalgia, Pain Med. 2013;

14(1):43-51.

Marta, IE. Baldan, SS. Berton, AF. Pavam, M. da Silva, MJ. (2010): The effectiveness of

therapeutic touch on pain, depression and sleep in patients with chronic pain: clinical trial,

Rev Esc Enferm USP. 2010; 44(4):1100-6 .

Masuda, A. Kihara, T. Fukudome, T. Shinsato, T. Minagoe, S. Tei, C. (2005): The effects of

repeated thermal therapy for two patients with chronic fatigue syndrome, J Psychosom Res.

58(4):383-7.

55

Masuda, A. Koga, Y. Hattanmaru, M. Minagoe, S. Tei, C. (2005): The effects of repeated

thermal therapy for patients with chronic pain, Psychother Psychosom. 74(5):288-94.

Masuda, A. Munemoto, T. Tei, C. (2007): A new treatment: thermal therapy for chronic

fatigue syndrome, Nihon Rinsho 65(6):1093-8.

Masuda, A. Nakazato, M. Kihara, T. Minagoe, S. Tei, C. (2005): Repeated thermal therapy

diminishes appetite loss and subjective complaints in mildly depressed patients, Psychosom

Med. 67(4):643-7.

Matsumoto, S. Shimodozono, M. Etoh, S. Miyata, R. Kawahira, K. (2011): Effects of thermal

therapy combining sauna therapy and underwater exercise in patients with fibromyalgia.

Complement Ther Clin Pract. 17(3):162-166.

Mérei, F. Binet, Á. (2006): Gyermeklélektan, Medicina Kiadó, Budapest

Michalsen, A. Grossman, P. Acil, A. Langhorst, J. Lüdtke, R. Esch, T. Stefano, G.B.

Dobos, G.J. (2005): Rapid stress reduction and anxiolysis among distressed women as a

consequence of a three-month intensive yoga program, Med Sci Monit. 11(12):CR555-561

Morone, NE. Greco, CM. Weiner, DK. (2008): Mindfulness meditation for the treatment of

chronic low back pain in older adults: a randomized controlled pilot study, Pain. 2008

Feb;134(3):310-9.

Newberg, AB. Wintering, N. Waldman, MR. Amen, D. Khalsa, DS. Alavi, A. (2010):

Cerebral blood flow differences between long-term meditators and non-meditators, Conscious

Cogn. 2010 Dec;19(4):899-905.

Oleson, T. Flocco, W. (1993): Randomized controlled study of premenstrual symptoms

treated with ear, hand, and foot reflexology, Obstet Gynecol. 1993 Dec;82(6):906-11.

Pilch, W. Szyguła, Z, Klimek, AT. Pałka, T. Cisoń, T. Pilch, P. Torii, M.(2010): Changes in

the lipid profile of blood serum in women taking sauna baths of various duration. Int J Occup

Med Environ Health. 2010;23(2):167-74.

Plecity, D.M. Danner-Weinberger, A. Szkura, L. von Wietersheim, J. (2009): The effects of

art therapy on the somatic and emotional situation of the patients--a quantitative and

qualitative analysis, Psychother Psychosom Med Psychol. 2009; 59(9-10):364-9.

Posadzki, P. Smith, TO. Lizis, P. (2009): Lomi Lomi as a massage with movements: a

conceptual synthesis? Altern Ther Health Med. 2009; 15(6):44-9.

Rose, JP. Weis, J. (2008): Sound meditation in oncological rehabilitation--a pilot study of a

receptive music therapy group using the monochord, Forsch Komplementmed. 2008;

15(6):335-43.

Sandroff, Ronni. (1999): “Color Me Healthy.” Vegetarian Times (June 1999): 46-48.

56

Scoon, GS. Hopkins, WG. Mayhew, S. Cotter, JD. (2007): Effect of post-exercise sauna

bathing on the endurance performance of competitive male runners. J Sci Med Sport.

10(4):259-62.

Selye, J. (1964) Életünk és a stressz, magyar ford. Akadémiai Kiadó, Budapest

Seo, JY. (2009): The effects of aromatherapy on stress and stress responses in adolescents, J

Korean Acad Nurs. 2009 Jun;39(3):357-65.

Smith, C. Hancock, H. Blake-Mortimer, J. Eckert, K. (2007): A randomised comparative trial

of yoga and relaxation to reduce stress and anxiety, Complement Ther Med. 15(2):77-83.

Stenlund, T. Lindström, B. Granlund, M. Burell, G. (2005): Cardiac rehabilitation for the

elderly: Qi Gong and group discussions, Eur J Cardiovasc Prev Rehabil. 2005; 12(1):5-11.

Takeda, H. Tsujita, J. Kaya, M, Takemura, M, Oku, Y. (2008): Differences between the

physiologic and psychologic effects of aromatherapy body treatment, J Altern Complement

Med. 2008 Jul;14(6):655-61.

Thomson, D. (2010): The social meaning and function of humour in physiotherapy practice:

An ethnography, Physiother Theory Pract. 2010; 26(1):1-11.

Turner, JW. Fine, TH. (1983): Effects of relaxation associated with brief restricted

environmental stimulation therapy (REST) on plasma cortisol, ACTH, and LH, Biofeedback

Self Regul. 1983; 8(1):115-26.

Van den Broeck, A. Vander, Elst, T. Dikkers, J. De Lange, A. De Witte, H. (2012): This is

funny: on the beneficial role of self-enhancing and affiliative humour in job design,

Psicothema. 2012; 24(1):87-93.

Von Steinaecker, K. Welke, J. Bühring, M. Stange, R. (2007): Pilot study of breathing therapy

in groups for patients with bronchial asthma, Forsch Komplementmed. 2007; 14(2):86-91.

Wang, MY. Tsai, PS. Lee, PH. Chang, WY. Yang, CM. (2008): The efficacy of reflexology:

systematic review, J Adv Nurs. 2008 Jun;62(5):512-20.

Woods, DL. Craven, RF. Whitney, J. (2005): The effect of therapeutic touch on behavioral

symptoms of persons with dementiaAltern Ther Health Med. 2005; 11(1):66-74.

Yip, YB. Tse, SH. (2006): An experimental study on the effectiveness of acupressure with

aromatic lavender essential oil for sub-acute, non-specific neck pain in Hong Kong,

Complement Ther Clin Pract. 2006 Feb;12(1):18-26. Epub 2005 Nov 8.

Zauner-Dungl, A. (2004): Is Qi Gong suitable for the prevention of low back pain? Wien Med

Wochenschr. 2004; 154(23-24):564-7.

Zullino, DF. Krenz, S. Frésard, E. Cancela, E. Khazaal, Y. (2005): Local back massage with

an automated massage chair: general muscle and psychophysiologic relaxing properties. J

Altern Complement Med. 2005 Dec;11(6):1103-6.