TANULÁSI KORLÁTOK:A gyenge teljesítmény a súlyosság szempontjából a következőképpen csoportosítható:

SNI a Ki állapítja meg? Hány főnek számít?

Ki láthatja el?

A FOGYATÉKOSSÁG

TÍPUSÁNAK MEGFELELŐ

GYÓGYPEDAGÓGUSmozgás fogylátás fogyhallás fogy

országos szakértői bizottság

3-nak Szomatopedagógus Tiflopedagógus szurdopedagógus

beszéd fogy országos szakértői bizottság;megyei vagy városi bizottság is megegyezés szerint

2-nek logopédus

autista fővárosi; megyei; városi bizottság,

3-nak oligofrénpedagógus tanulásban akadályozottak

pedagógiája szakos gyógyped. értelmileg akadályozottak

pedagógiája szakos pszichopedagógus+ autizmus specifikus képzettség

középsúlyosértelmi fogy.

fővárosi; megyei; városi bizottság,

3-nek oligofrénpedagógus értelmileg akadályozottak

pedagógiája szakos gyógypedagógus

enyhe ment. retardatio BNO F 70

fővárosi; megyei; városi bizottság,

2-nek oligofrénpedagógus tanulásban akadályozottak

pedagógiája szakos gyógypedagógus

a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége:F 81.0 Dyslexia F 81.1 Dysgraphia F 81.2 Dyscalculia F 81.3 Iskolai képességek kevert zavaraF 83 Kevert specifikus fejlődési zavarok F 81.9 Nem meghatározott fejlődési zavara az iskolai készségeknek, tanulási zavar veszélyeztetettségF 90.0 Aktivitás és figyelem zavara

fővárosi; megyei; városi bizottság,

2-nek logopédus pszichopedagógus oligofrénpedagógus tanulásban akadályozottak

pedagógiája szakos gyógyped.

REHABILITÁCIÓS CÉLÚ FOGLALKOZTATÁSRA JOGOSULTA TANULÓ/ GYERMEK INTÉZMÉNYÉBEN KAPJA AZ ELLÁTÁST

KIJELÖLT INTÉZMÉNY VAN

FELÜLVIZSGÁLATOT A SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG VÉGZISNI b Ki állapítja meg? Hány főnek

számít?Ki láthatja el?

a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességeF 81.0 Dyslexia F 81.1 Dysgraphia F 81.2 Dyscalculia F 81.3 Iskolai képességek kevert zavaraF 83 Kevert specifikus fejlődési zavarok F 81.9 Nem meghatározott fejlődési zavara az iskolai készségeknek, tanulási zavar veszélyeztetettségF 90.0 Aktivitás és figyelem zavara

fővárosi; megyei; városi bizottság,

2-nekFEJLESZTŐ PEDAGÓGUS

VAGY

GYÓGYPEDAGÓGUS

FEJLESZTŐ FOGLALKOZTATÁSRA JOGOSULTA TANULÓ/ GYERMEK INTÉZMÉNYÉBEN KAPJA AZ ELLÁTÁST

AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE SZERVEZI MEG AZ ELLÁTÁSTA NEVELÉSI TANÁCSADÓ SEGÍTI AZ ELLÁTÁST: esetmegbeszélés, konzultáció,

segítségnyújtás a fejlesztési terv kidolgozásában, speciális részellátás biztosításaKIJELÖLT INTÉZMÉNY VAN

FELÜLVIZSGÁLATOT A SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG VÉGZI

A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók ellátásához szükséges nyomtatvány: Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs egyéni fejlődési lap – külív Tü. 356 Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs egyéni fejlődési lap – betétív Tü. 357 Forgalmi napló

NEM SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség

Ki állapítja meg? Hány főnek számít?

Ki láthatja el?

magatartási nehézség beilleszkedési nehézség olvasási nehézség írás-helyesírás nehézség számolási nehézség részképességek területén

megmutatkozó nehézség

fővárosi; megyei; városi bizottság, nevelési tanácsadó

2-nek

FEJLESZTŐ PEDAGÓGUS

VAGY

GYÓGYPEDAGÓGUS

FEJLESZTŐ FOGLALKOZTATÁSRA JOGOSULTA TANULÓ/ GYERMEK INTÉZMÉNYÉBEN/A NEVELÉSI TANÁCSADÓBAN KAPJA AZ

ELLÁTÁSTKIJELÖLT INTÉZMÉNY NINCS

FELÜLVIZSGÁLATOT A NEVELÉSI TANÁCSADÓ VÉGZININCS BNO KÓD

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók ellátásához szükséges nyomtatványok: Egyéni nyilvántartási lap és foglalkozási napló Tü. 353 Betétlap az Egyéni nyilvántartási lap és foglalkozási napló nyomtatványhoz Tü. 354 Forgalmi napló

Általános tanulási gyengeség

Ki állapítja meg Hány főnek számít?

Ki láthatja el?

– fővárosi; megyei; városi bizottság, nevelési tanácsadó

1-nek óvodapedagógus; tanító; tanár; szaktanár

KORREPETÁLÁS, EGYÉNI DIFFERENCIÁLÁSNEM JOGOSULT FEJLESZTŐ FOGLALKOZTATÁSRA

NINCS FELÜLVIZSGÁLAT

A fejlesztő pedagógus lehet (alapdiplomája alapján) óvodapedagógus, tanító, ha fejlesztőpedagógus-képzésen részt vett. A jelenlegi gyakorlat szerint másoddiplomás képzés keretében szerezhető fejlesztőpedagógus diploma.A fejlesztő pedagógusok olyan speciális felkészültséggel rendelkező szakemberek, akik korszerű gyógypedagógiai-pszichológiai ismeretek birtokában ismerik a fejlődés és a fejlesztés főbb elméleti koncepcióit, a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális jellemzőit, a tanulási nehézségek pszichológiai és pedagógiai diagnosztikai eljárásait. Jártasak a prevenciós és korrekciós fejlesztés gyakorlati formáinak alkalmazásában óvodai, iskolai csoportban és egyéni fejlesztési formában.

A fejlesztő pedagógus kompetenciaköre ezek alapján a következő:elsősorban a normál intelligenciaövezetbe tartozó gyerekkel foglalkozik teljesítményzavar esetén;

diagnosztikus tevékenysége csak a képzései során elsajátított tesztek felvételére és értékelésére terjed ki;

a diagnosztikus és terápiás kompetenciakörét meghaladó eseteket speciális szakemberhez köteles irányítani

tevékenységét más szakemberekkel (óvodapedagógus, tanító, logopédus, pszichológus stb.) összehangoltan végzi;

a fejlesztő foglalkozások szakmai minőségéért felelős.

Nem kompetens szakember a fejlesztő pedagógus a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésében, hiszen ez a gyógypedagógia kompetenciája. A fogyatékosságok felismerése és megfelelő szakemberhez irányítása viszont a fejlesztő pedagógus feladata. Amennyiben a fejlesztő pedagógus integrált oktatásban vesz részt, azt csak a fogyatékosság típusának megfelelő végzettségű gyógypedagógussal szoros együttműködésben teheti. A közoktatási törvényben meghatározott – a fogyatékos tanulók fejlesztése érdekében biztosított – habilitációs és rehabilitációs órákat nem vezetheti.

A fejlesztőpedagógus fontos munkája az egyénre szabott fejlesztés módszertani megoldása: amely abból indul ki, hogy minden gyermeket/ diákot képességeinek megfelelően kell terhelni a testi,

az érzelmi és szociális színterek bevonásával a fejlesztésnek az adott gyermek/ diák problémájának okaihoz kell illeszkedjék a képességek (motoros,

percepciós, kognitív) és a személyiség ( érzelem, motiváció, szociális) szintjén a fejlesztést a gyermek / diák megismerésével célszerű kezdeni, mely magába foglalja a környezeti

tényezőket, jellegzetességeket, a személyiségének jellemzőit, képességeit, végül az ismereteit munkája megsegítésére a fejlesztésekhez egyénre szabott fejlesztési tervet készít

Egyéni fejlesztési terv: ez a terv függ a gyermek/ diák életkorától, valamint az őt ellátó intézmény szemléletétől, együttműködésétől. A fejlesztés megadja a fejlesztendő területeket, majd a területeket lebontja feladatokra, így segítheti, hogy az beépülhessen a tananyagba is.Minden képességterülethez feladattípusokat gyűjt, választ a fejlesztőpedagógus. A képességterületeken belül különböző nehézségi szinteket alakít ki, ehhez igazítja a feladatok sorrendjét. Az adott gyermek/ diák fejlettségéhez igazítja a feladattípusokat. Ezekkel a feladatokkal segíti elő a feladatok beépülését a tantárgyakba. Kiemelt szerepet kell kapjon: intézményeknél, szervezeti kereteken belül a feladatokat össze kell hangolni, egymásra kell építeni! A fejlesztés nemcsak a fejlesztőpedagógus feladata!Az osztályfőnök feladata: koordinátor egy-egy diák fejlesztésében, összekötő a szaktanárok között, részt vesz az egyéni fejlesztési terv összeállításába ( pl. az ismeretátadás fázisait segítheti meg).Szaktanárok: a fejlesztési feladatokat beépíti a foglalkozásokba, tanórai gyakorlásokba. Differenciáltan foglalkozik a tanulóval.Intézményvezetők: a differenciált foglalkozásnak, óravezetésnek az irányító, ellenőrző feladata tartozhat hozzá. Minden színtér közös célja: a diák motivációs bázisának kialakítása, célok, jövőkép megerősítése. A fejlesztőpedagógus tevékenységi köre:/ a FEPA a Fejlesztő Pedagógusok Szakmai Egyesületének állásfoglalása alapján/

- végezzen csoportos és egyéni megfigyelést a gyermek természetes közegében- definiálja a szociális és értelmi fejlődést- a lemaradás helyét és mértékét azonosítsa be- tervezze meg az adekvát fejlesztő eljárásokat (prevenció, korrekció, egyéni, vagy kiscsoportos

keretekben)- szervezze meg a fejlesztő eljárások alkalmazásához a személyi és tárgyi feltételeket (gyakoriság,

hely, időpont, időtartam)- végezzen kontrollvizsgálatokat a fejlesztő hatás eredményességének bemérésére- konzultáljon a gyermek pedagógusaival, az intézményben dolgozó gyermekvédelmi felelőssel,

pszichológussal, gyógypedagógussal, szülőkkel - kompetenciai határait meghaladó problémák esetében speciális szakembertől kérjen segítséget

Törvényi szabályozások: 2/2005. (III.  1.) OM. rendelet  a Sajátos nevelési   igényű   (továbbiakban:  SNI­) tanulók óvodai és 

iskolai oktatásának irányelve 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési­oktatási intézmények működéséről 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletből

felhívjuk a figyelmet a következőkre: 4. számú melléklet: A nevelési-oktatási intézmények ügyintézésének iratkezelésének általános szabályai és a tanügyi nyilvántartások:e) Az óvoda, az iskola a d) pontban meghatározott adatok alapján minden év június 30-áig megküldi az illetékes nevelési tanácsadó, illetve szakértői és rehabilitációs bizottság részére azon gyermekek, tanulók nevét - a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottsági szakvélemény számával együtt -, akiknek a felülvizsgálata a következő tanévben esedékes.

Fontos információk az első vizsgálatról Az ötödik életévüket 2004. szeptember 1­je után betöltő gyermekek esetében a 14/1994­es MKM 

rendelet 5. számú mellékletét képező orvosi adatlapot a vizsgálati kérelemhez mellékelni kell. Hetedik évfolyamtól a vizsgálati kérelemhez csatolni kell azt iskola igazgatójának hozzájárulását a 

vizsgálat elvégzéséhez, az osztályfőnök és a szaktanár pedagógiai jellemzését a tanulóról. Ezeknek a dokumentumoknak a hiányában a vizsgálatokat nem áll módunkban elvégezni.

Ajánlott irodalom Csányi Yvonne (2000): A speciális nevelési szükségletű gyermekek és fiatalok integrált nevelése-

oktatása. In: Illyés S. (szerk.) Gyógypedagógiai alapismeretek BGGYTF, Csányi Yvonne (szerk.) (2001): Értelmileg és tanulásban akadályozott gyermekek integrált nevelése

és oktatása (Útmutató szülőknek és szakértői bizottságoknak). ELTE GYFK, Budapest Gaál Éva (2000): A tanulásban akadályozott gyermekek az óvodában és az iskolában. In: Illyés

Sándor (szerk.) Gyógypedagógiai alapismeretek BGGYTF, Budapest, Kagan, Spencer: Kooperatív tanulás Englbrecht A, Weigert H (1996.) : Hogyan akadályozzuk meg a tanulási akadályok kialakulását?

Avagy Nem jelenthet akadályt a tanulási akadály! BGGYTF, Budapest Horváth Attila: Kooperatív technikák, hatékonyság a nevelésben Mesterházi Zsuzsa (1998): A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése BGGYTF, Budapest Tóth László: Az olvasás pszichológiája Dr. Tóth László: Pszichológia a tanításban Pedellus Tankönyvkiadó Debrecen Martonné Tamás Márta (szerk.) Fejlesztő pedagógia ELTE Eötvös Kiadó Budapest

Weboldalak:

http://demoszthenesz.hu/cikkek/integraltnevbevhttp://keszsegfejlesztes.lap.hu/http://fogyatekos.lap.hu/http://www.fgyk.hu/http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=kulcskeres&kat=reszleteshttp://gyogypedagogia.lap.hu/http://fejlesztok.hu/

Összeállította: Nádudvariné Papp Irén Tóthné Kocsis Edit gyógypedagógus gyógypedagógus