Biztonságtudomány elmélete és a munkavédelemi Biztonságtudomány elmélete és a munkavédelemi jog alapjaijog alapjai

Szabványok, munkaeszközök megfelelősége, eljárásokSzabványok, munkaeszközök megfelelősége, eljárások

Spiegel IstvánSpiegel István

2012 április2012 április

2

TÖRVÉNYI SZINT

KORMÁNY-RENDELETI SZINT

MINISZTERIRENDELETI SZINT

MUNKÁLTATÓI SZABÁLYOZÁSI SZINT (egyéni védőeszköz., mentési terv, munkavédelmi szabályzat,

technológiai utasítás)

3

TÖRVÉNYI SZINT

Alkotmány (1949:XX. tv. 66. § (3), 70/D. §.)1993:XCIII. tv. a munkavédelemről (Mvt.)

2000:XXV. tv. kémiai bizt., 20/2001.(III.30.)OGY h. M.O.P.+

 

KORMÁNY-RENDELETI

SZINT

89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról

(102/1996. (VII. 12.) és a 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendeletek a veszélyes hulladékokról)

4

MUNKÁLTATÓI SZABÁLYOZÁSI SZINT

• egyéni védőeszköz szabályozás,• mentési terv,• munkavédelmi szabályzat,• technológiai utasítás

5

Szabvány fogalmaSzabvány fogalma (1995. évi XXVIII. Törvény a nemzeti szabványosításról)(1995. évi XXVIII. Törvény a nemzeti szabványosításról)

4. § (1) A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.

6

A szabványok fajtái A szabványok fajtái 

– alapszabvány

– terminológiai szabvány

– vizsgálati szabvány

– termékszabvány

– módszertani szabvány

– szolgáltatási szabvány

– interfész szabvány

7

Mérési (ellenőrzési) kötelezettség

munkabiztonsági munkaegészségügyi

hatósági, kijelölt, akkreditált, üzemeltetői

8

Nemzetközi szabványügyi szervezetekNemzetközi szabványügyi szervezetek

ISO: Nemzetközi Szabványügyi Szervezet,

IEC: Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság.

Európai szabványügyi szervezetek:

CEN: Európai Szabványügyi Bizottság,

CENELEC: Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság,

ETSI: Európai Távközlési Szabványügyi Intézet.

9

Európai szabványosítási szervezetek – általuk kiadott szabványokEurópai szabványosítási szervezetek – általuk kiadott szabványok

CEN (Comité Européen de Normalisation)

            az unión belül érvényes szabványokat bocsátja ki a tagországok egyetértésével

EN (európai szabvány), HD (harmonizált dokumentum) és ENV (európai

előszabvány) jelzésekkel.

            CENELEC (Comité Européen de Normalisation Électrotechnique)

            az EN jelzésű villamos ipari szabványokat adja ki.

            ETSI (Eurpean Telecommunications Standards Institute)

            Az ETS jelzésű távközlési szabványokat bocsátja ki.

10

SzabványjelekSzabványjelek

ISO                             Nemzetközi szabvány

EN                              Európai szabvány

MSZ EN                     Európai Uniós szabvány honosítása.

MSZ ISO                    Nemzetközi szabvány honosítása.

MSZ IEC                    Nemzetközi szabvány honosítása.

MSZ EN ISO              Olyan nemzetközi szabvány, amit az unió is elfogadott.

11

SzabványokSzabványok

Európai szabványokat elfogadja:

CEN- Európai Szabványügyi Bizottság

CENELEC- Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság

ETSI- Európai Távközlési Szabványügyi Intézet

Tagállami bevezetés szüks.: EN MSZ EN ; ISO EN ISO MSZ EN ISO

12

Harmonizációs dokumentumHarmonizációs dokumentum

Harmonizációs dokumentum HD – a nemzeti átvétel során – magyarázattal, kiegészítésekkel látható el.

Példa: kisfeszültségű villamos berendezések

IEC 60364 (szabványsorozat) → HD 60364 (harmonizációs dokumentum sorozat) → MSZ HD 60364 (szabványsorozat)

Hatvanezres számot kapnak azok az EN szabványok, amelyek az IEC szabványok előírásait veszik át.

A hatvanezres szabványok száma megegyezik az IEC szabvány számával, csak kiegészíti azokat úgy, hogy hatvanezres számmá alakuljanak.

Készít önálló szabványokat is, 50.000-től kezdődő számjelöléssel.

Az ötvenezres számot azok a szabványok kapják, amelyeknek nincs IEC szabványalapja.

13

Az EU tagállamok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a szabványokat változatlan formában (esetleg a nemzeti nyelvre lefordítva) átveszik és ezzel ellentétes szabványaikat hatálytalanítják.

Kiad az EU HD jelöléssel úgynevezett harmonizált dokumentumokat is, amelyeket a CENELEC tagjai a nemzeti átvétel során kiegészíthetnek, módosíthatnak, átszerkeszthetnek és magyarázhatnak is.

Harmonizációs dokumentum nem azonos a harmonizált szabvánnyal.

14

A szabványok kapcsolódása.A szabványok kapcsolódása.

Amennyiben a magyar szabvány megegyezik valamely nemzetközi szabvánnyal, akkor annak a szabványosítási szervezetnek a betűjele is szerepel a szabványban.

15

Magyar szabványok hivatalos jelöléseMagyar szabványok hivatalos jelölése

            a nemzeti jel                                        MSZ

         a megkülönböztető sorszám             63

         egy szabványon belüli szabvány        63-1

         a kibocsátás éve                                 :1985

Ágazati szabvány jelölése: MSZ-09-57.0033:1990

16

ÚJ MEGKÖZELÍTÉSÚJ MEGKÖZELÍTÉS

85/c 136/01 Tanácsi Határozat a technikai harmonizációval és a szabványokkal kapcsolatos új megközelítésről - 1985. május 7., OJ, c267, 1985. VI. 04.)  

– A jogszabályok összehangolása az EU Alapszerzõdésén alapuló irányelvek útján lényeges biztonsági követelmények (vagy egyéb közérdekû követelmények) összehangolására korlátozódik, olyanokéra, amelyeket a piacra kerülõ terméknek ki kell elégítenie, és ennek alapján az ilyen terméknek szabad mozgást kell élveznie az egész Közösség területén.– Azoknak a mûszaki elõírásoknak a kidolgozását, amelyekre azért van szükség, hogy olyan termékek kerüljenek elõállításra és piacra, amelyek kielégítik az irányelvekben meghatározott lényeges követelményeket, figyelembe véve ugyanakkor a technika mindenkori állását, a szabványosítás terén illetékes szervezetekre kell bízni.– Ez utóbbi mûszaki elõírások nem kötelezõek, megtartják „önkéntes szabvány” státusukat.– Ugyanakkor azonban a nemzeti hatóságok kötelesek elismerni, hogy a harmonizált szabványok (vagy átmenetileg nemzeti szabványok) szerint gyártott termékekre nézve fel kell tételezniük ezek megfelelését az irányelvekben meghatározott „lényeges követelmények”-nek.

  

17

Harmonizált szabvány fogalmaHarmonizált szabvány fogalma

Európai Bizottság által az 1998. június 22-ei , 98/34/EK irányelv alapján

kidolgozott szabványok.

A szabvány és valamely irányelv egy vagy több előírása – mint követelmény(ek) – közötti összhangot már a szabvány kidolgozásánál figyelembe vették.

Harmonizált szabvány pl. MSZ EN 12100 sorozat (Gépirányelv)

Nem harmonizált szabvány pl. MSZ EN 131-2

Z (tájékoztatás) mellékletben kerül közlésre.

Harmonizált szabvány: irányelvben megfogalmazott követelmények teljesítését segíti elő

Minden harmonizált szabvány európai szabvány, de nem minden európai szabvány harmonizált szabvány

18

SZABVÁNYOK ÖNKÉNTES ALKALMAZÁSA SZABVÁNYOK ÖNKÉNTES ALKALMAZÁSA

Nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény értelmében [6. § (1)] a nemzeti szabványok alkalmazása

önkéntesönkéntes

19

A helyiségek természetes és mesterséges megvilágításaA helyiségek természetes és mesterséges megvilágítása

8. § (1) Lehetőség szerint biztosítani kell a munkahelyeken az egészséges és biztonságos munkavégzéshez elegendő természetes fényt, továbbá a munkavégzés jellegéhez és körülményeihez igazodó mesterséges megvilágítást.

(2) Azokon a munkahelyeken, ahol állandó munkavégzés folyik, a munkavégzés jellegének és körülményeinek, a helyiség rendeltetésének és az ott végzett tevékenységnek megfelelő világítást kell biztosítani. A világítás mennyiségi, minőségi jellemzőit nemzeti szabvány határozza meg.

20

A szabványosítás célja (1995. évi XXVIII. törvény) A szabványosítás célja (1995. évi XXVIII. törvény)

            A törvény szerint a nemzeti szabványosítással elő kell segíteni:

• az általános és ismételten alkalmazható eljárások, műszaki megoldások közrebocsátásával a termelés korszerűsítését, a szolgáltatások színvonalának javítását,

• a nemzetgazdasági igények érvényesítését a nemzetközi és az európai szabványosítási tevékenységben,

• a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítását,

• a műszaki fejlesztés eredményeinek széleskörű bevezetését,

• az élet, az egészség, a környezet, a vagyon, a fogyasztói érdekek védelmét és a biztonságot,

• a megfelelőség tanúsítás követelményrendszerének kialakítását,

• a hazai termékek és szolgáltatások nemzetközi elismertetését.

21

Mvt szabványMvt szabvány

11. § A munkavédelem alapvető szabályait e törvény, a részletes szabályait e törvény felhatalmazása alapján a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által kiadott és más külön jogszabályok, az egyes veszélyes tevékenységekre vonatkozóan a feladatkörében érintett miniszter rendeletével hatályba léptetett szabályzatok (a továbbiakban: Szabályzat) tartalmazzák. Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló jogszabály figyelembevételével a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar nyelvű nemzeti szabványtól különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles - vitás esetben - annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással.

22

Szabvány szerint

Nem szabvány szerint

Jogszabályi követelmény teljesül

Egyenértékűség igazolása

Nem egyenértékű

Nem teljesül a jogszabályi követelmény

Nem szabvány szerint

23

MSZ EN ISO 12100:2011 Gépek biztonsága. A kialakítás általános MSZ EN ISO 12100:2011 Gépek biztonsága. A kialakítás általános elvei. Kockázatértékelés és a kockázatcsökkentés.elvei. Kockázatértékelés és a kockázatcsökkentés.

1. rész: Fogalom meghatározások, módszertan.– az A típusú szabványok (a biztonsági alapszabványok) azokat az alapfogalmakat,

kialakítási elveket és általános szempontokat tartalmazzák, amelyek minden gépre alkalmazhatók;

– a B típusú szabványok (a biztonsági csoportszabványok) egy biztonsági szempontot vagy a biztonsági berendezés egy olyan fajtáját tárgyalják, amelyek a gépek egy nagyobb csoportjához használhatók:• a B1 típusú szabványok meghatározott biztonsági szempontokra (pl. a biztonsági

távolságokra, a felületi hőmérsékletre, a zajra) vonatkoznak;• a B2 típusú szabványok a biztonsági berendezésekre (pl. a kétkezes

kapcsolásra, a reteszelő-berendezésekre, a nyomásra érzékeny berendezésekre, a védőburkolatokra) vonatkoznak;

– a C típusú szabványok (a gép biztonsági szabványai) részletes biztonsági követelményeket tartalmaznak egy meghatározott gépre vagy a gépek egy meghatározott csoportjára.

Ez a szabvány A típusú szabvány.

Amikor egy C típusú szabvány eltér az e szabvány 2. részében vagy egy B típusú szabványban tárgyalt egy vagy több intézkedéstől, akkor a C típusú szabvány elsőbbséget élvez.

24

A TÍPUSU SZABVÁNYOK ALAPSZABVÁNYOK

B TÍPUSU SZABVÁNYOK

SPECIÁLIS SZABVÁNYOK

C TÍPUSU SZABVÁNYOK SPECIÁLIS SZABVÁNYOK

bizonyos gépek speciális követelményei Példák B 1 Típusú példák B 2 Típusú példák Példák Gépek biztonsága. A kialakítás általános elvei. Kockázatértékelés és kockázatcsökkentés MSZ EN ISO 12100:2011

Biztonsági távolságok a veszélyes helyek felső és alsó végtaggal való elérése ellen MSZ EN ISO 13857:2008

Védőburkolatok. A rögzített és nyitható védőburkolatok kialakításának és beépítésének általános szab. MSZ EN 953+A1:2009

Emelőállványok. Oszlopos kúszó munkaállványok MSZ EN 1495:1997+A2:2009

MSZ EN 414:2002 A biztonsági szabványok tartalmi és alaki követelményei

Legkisebb távolságok a testrészek összenyomódásának elkerüléséhez MSZ EN 349:1993+A1:2008

Védőburkolatokkal összekapcsolt reteszelő berendezések. A kialakítás és a kiválasztás elvei MSZ EN 1088:1995+A2:2009

Útfelület-javító gépek. Biztonsági követelmények. MSZ EN 13020:2004+A1:2010

Robbanásvédelem; alapelvek és módszertan MSZ EN 1127-1:2009

Gépek biztonsága. Irányelvek a biztonsági szabványok zajjal kapcsolatos fejezeteinek megfogalmazásához MSZ EN 1746:2001

Vészkikapcsolás. A kialakítás elvei. MSZ EN ISO 13850:2008

Szerszámgépek. Biztonság. Fűrészgépek fémek hidegmegmunkálásához MSZ EN 13898:2003+A1:2009

25

Jogszabály és szabvány összehasonlításaJogszabály és szabvány összehasonlítása

Feladat Jogszabály Szabvány

Készítés Jogszabállyal feljogosított szervezetElismert szabványosító szervezet vagy testület

Kihirdetés Szerv hivatalos lapjábanElismert szabványosító szervezet vagy testület hivatalos lapjában

Alkalmazás Kötelező Nem kötelező

Technika állásának figyelembe vétele Nem feltétel, de célszerű Feltétel

Közmegegyezés Nem feltétel Feltétel

26

MSZ szabvány angolulMSZ szabvány angolul

Mvt. 11. § Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló jogszabály figyelembevételével a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar nyelvű nemzeti szabványtól különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles - vitás esetben - annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással.

27

Internet hozzáférés munkavédelmi információhoz (folytatás)Internet hozzáférés munkavédelmi információhoz (folytatás)

www.mszt.hu Szabványcímek elérhetőségének lépései:Szabványjegyzék Előfizetéses interaktív szabványjegyzék (Szabványkatalógus) Ingyenes termékkatalógus (terméklista)

- hivatkozási szám vagy cím szerint* - ICS szerinti keresés 13. Környezet, Egészség. Biztonság. Munkavédelem 13.100 Gépek 13.110 Védőberendezések (EVE) 13.340

28

Munkaeszköz fogalmaMunkaeszköz fogalma

87.§ 4. Munkaeszköz: minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve: az egyéni védőeszköz).

29

MUNKAESZKÖZÖK

Gépek rendelet alá NEM tartozó 1.(2) a)-1)

Gépek rendelet 4. melléklet alá is tartozó

Vhr. 1/a alá is tartozó

Gépek rendelet alá tartozó

Kés

zülé

kek

Ber

end

ezés

ek

Sze

rszá

mo

k

G é

p e

k

30

A termékbiztonsági és a munkavállalók biztonsága törvény A termékbiztonsági és a munkavállalók biztonsága törvény európai háttereeurópai háttere

Belső piaci rendelkezésekEK - szerződés 147. cikk

Szociális rendelkezésekEK - szerződés 153. cikk

Irányelvek harmonizációja,Pl.:

Munkavállalók biztonsága irányelvek,Pl.:

-2006/42/EK gépirányelv

- 16/2008.(VIII.30.) NFGM rendelet a gépek követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról

-A munkaeszközök munkavállalók általi használatára vonatkozó követelmények (2009/104/EK)-14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről

Szigorúan kötelező érvényű, alapvető biztonsági követelmények

Minimális biztonsági követelmények

Nem lehetnek „egyéni nemzeti próbálkozások”

A nemzeti rendelkezések szigorúbbak lehetnek

31

CE jelölésCE jelölés

„látható szimbóluma” az EK megfelelőségi nyilatkozatnak

„termékek kereskedelmi útlevele” a piac-felügyeleti szerveknek

Nem pedig:

minőséget jelez

biztonsági címke

eredetet jelöl

a CE jelölés címzettje a piac-felügyeleti szerv, nem a felhasználó / fogyasztó

32

Új megközelítésű irányelvek által előírt CE jelölési kötelezettségÚj megközelítésű irányelvek által előírt CE jelölési kötelezettség

Gépirányelv (MD)

Kisfeszültségű irányelv (LVD)

Elektromágneses kompatibilitás (EMC)

Gázfogyasztó készülék

Nyomástartó edények

Felvonók

Személyi (egyéni) védőeszközök

33

CE jelölés CE jelölés

Ki (lehet ) a felelős?

1. A gyártó 2.§ 8. gyártó: a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. § k)

pontjában meghatározott gyártó; ilyen személy hiányában gyártónak kell tekinteni bármely természetes vagy jogi személyt vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot és szervezetet, aki vagy amely a gépet vagy a részben kész gépet forgalomba hozza, üzembe helyezi;

2. Meghatalmazott képviselő 2.§12. meghatalmazott képviselő: bármely természetes vagy jogi személy,

jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és szervezet, aki vagy amely az EGT-ben lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik, és írásos meghatalmazást kapott a gyártótól, hogy nevében eljárva teljesítse az e rendeletben meghatározott valamennyi kötelezettséget vagy azok egy részét, valamint a részére előírt formai követelményeket;

3. Üzemeltető, átalakítást végző (lényeges átalakítás esetén)