Upload
others
View
8
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
SPORT ÉS ERKÖLCSI NEVELÉS Hajduné Tölgyesi Lívia etikapedagógus
A LABDARÚGÁS TÖBB MINT SPORT:
ÉLETMINŐSÉG!
A FUTBALL KULTURÁLIS ÉRTÉK
A futball a sporton túlmutató, közösségi értékeket teremtő- és közvetítő mozgásalap. Behálózza az egész világot, kapcsolatokat hoz létre: sportolók és edzők, családtagok, szurkolók, szervezők… között.
A térképen a zöld és piros szín árnyalatai az 1000 lakosra jutó játékosok számát mutatják (2006-os felmérés).
SPORT ÉS ERKÖLCS Sport meghatározása: „Sport minden olyan fizikai
tevékenység, amelynek célja spontán vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét kifejezése vagy fejlesztése, társadalmi kapcsolatok teremtése, vagy különböző szintű versenyeken eredmények elérése.”*
Sportolói létről nem beszélhetünk, azonban a fizikai
erő próbatétele és a versenyszellem kiélése mellett sem, ha az erkölcsi élet kihívásaival való szembesülés, és az erények gyakorlása nincs jelen.
(*Európai Sport Charta és a Sport Etikai Kódexe, Az európai Tanács Miniszteri Bizottsága által 1992.09.24-én elfogadott és 2001.05.16-án átdolgozott változat)
JÁTÉK ÉS SZABÁLYKÖVETÉS
Játék fogalma: „időtöltésül, szórakozásképp végzett szabad tevékenység”
A sportjáték már ebből az alapkoncepcióból fejlődött ki: „szabályok szerint (csoportosan) végzett (ügyességi, elmemozdító stb.) tevékenység.”
A sportjátékok összetett mozgáskoordinációt igénylő feladatok, amelyeket az idők folyamán nemzetközi szinten egységesített szabályrendszerben lefektetett normák alapján végeznek.
*Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999./ Játék címszó alatt
„AZ ÉN KABALÁM MINDIG A LABDA VOLT.”
„A nagyoktól ellestünk néhány trükköt, amiket aztán gyakoroltunk. Hol egykapuztunk, hol kétkapuztunk, a legkülönfélébb versenyeket találtuk ki. Körülbelül hat-hét éves korunkra már úgy kifejlődött a labdaérzékünk, hogy lábbal vagy fejjel szinte a végtelenségig a levegőben tudtuk tartani a labdát. Elkapott minket a játék iránti szenvedély, ami aztán egész életünkben velünk maradt.”
(Dénes Tamás–Jamrich Klára könyve nyomán)
A filozófia: a gondolkodás szeretete, az ókori görög bölcsek által lett közismert. Míg számukra egy magasabb rendű tudást jelenít meg, addig a köznapi embereknek az élet történéseire való magyarázat keresését, értelmezését jelenti. A filozofálás alapjai: • a mindennapi gondolkodás, a tudomány előtti tapasztalás, • a valamire való rácsodálkozás, • kételkedés és válaszkeresés a hétköznapok kérdéseire. A filozófia gyakorlati ága az etika. Alapjai: • ethosz – szokás, hagyomány, a kapcsolatok értékjellege; • éthosz – karakter, jellemszilárdság.
FILOZÓFIA – ETIKA
ERKÖLCS – ERÉNY
Erkölcs, azoknak az íratlan szabályoknak (szokásokon alapuló normák) és értékeknek az összessége, amelyek általánosan elfogadottak egy adott közösségen / társadalmon / kultúrkörön belül.
Erkölcsös magatartás, ha a társadalmi normákhoz való alkalmazkodás az ember saját akaratából történik.
Erény, az ember tudatosan jót kereső, sajátos minősége.* Az erények olyan pozitív készségek az emberben, amelyek a
cselekedet folyamán a jó felismerésére irányulnak, a rossz ellenében.
A négy alapvető erény: okosság, igazságosság, bátorság, mértékletesség. *( Nyíri Tamás: Alapvető etika)
A cselekvés (praxisz – gyakorlat) önmagában érték, ezáltal az emberi cselekvésnek értékjellege van, amely felelősséggel jár. Morális viselkedés a társadalmi erkölcsök elfogadása és gyakorlati megvalósítása, az egyén belső értékrendje, szemlélete által, amennyiben a közösség (jóra irányuló) javát szolgálja. Ebben az értelemben a tudatos cselekedet szabad, ezért erkölcsileg jó is. A cselekedet értékét a társadalmi normák értelmezése alapozza meg, amelyet a cselekvő ember (lelkiismerete által) saját akaratából állít fel magának.
CSELEKVÉS – ÉRTÉK – MORÁL
JÓ – ROSSZ REALIZÁLÓDÁSA
Az erényben a legfőbb erkölcsi érték, a „jó” tulajdonság jelenik meg, míg a bűnben a „rossz” értelmezés ölt testet.
Az erényre és a bűnre való hajlam minden emberben többé-kevésbé alapvető mértékben megtalálható:
• mindkettő tevékenység révén alakul ki; • szerzett tulajdonságok, létrejöttükben nagy szerepe
van a nevelésnek és a lelki beállítódásnak; • a bűnre való hajlam esetén jelentős – a nevelés
negatív hatású kiteljesedése vagy elhanyagolása.
ERKÖLCSI NEVELÉS ÉS A SPORT
A sportoló fejlesztésében, a sportoktatás fontos személyiségformáló eleme az erkölcsi nevelés.
A sportolói életmód: • megalapozza a szervezet edzettségét, • hozzájárul a lélek kiegyensúlyozottságához, • egészséges szellemiségre nevel, • elősegíti a közösségi élet szocializációs folyamatát, • a társadalmi normák szabályozó erejét közvetíti.
A SPORT NEMESÍT
Morálisan fejlesztő hatású – az élet egyéb területein is: • ha valaki rendszerességet tanul; • céltudatos, határozott egyéniséggé válik; • kitartóan tud feladatára összpontosítani; • lényegre törően cselekszik; • tisztelettudó és alázatos (nem megalázkodó!) az
adott tevékenységével más emberekkel szemben; • elkötelezetten képes kitartani elhatározása mellett
és végrehajtani feladatait; • munkájában precíz, hatékonyságra törekvő; • kommunikatív, és segítő szándék vezérli.
„Ha tükröt tartasz mások elé,
ne felejts magad is tükörbe pillantani.” (Platón)
AZ EDZŐI HIVATÁS ALAPÉRTÉKEI
• Példamutatás • Felelősség • Odaadó figyelem • Szakmai felkészültség • Együttműködő-készség
KI VAGYOK ÉN?
EDZŐ
MAGÁNÉLET
ÖNFEJLESZTÉS CSALÁD
ÖNFENNTARTÁS
KIKAPCSOLÓDÁS
TESTEDZÉS
EMBER (HIVATÁS - TUDAT)
VÁGYAK
nevelés oktatás
EDZŐ – SZAK-EMBER
FEJLESZTÉS TECHNIKAI, ERKÖLCSI
SZAKMAI ELKÉPZELÉS ,
MEGVALÓSÍTÁS
PÉLDAKÉP
SPORTVEZETŐ SZEMÉLYISÉGE!?
„A boldogság döntő tényezője… az erény szerinti cselekvés.” (Arisztotelész)
A jó jellem lehetősége minden emberben megvan, de a jót a nevelés által kell kifejleszteni.
Az erény és a hitványság közötti választás mindenki számára adott: lehetőség;
…döntés után: felelősség! Az edzőnek hatalma van tanítványai felett, amellyel nem élhet vissza!
EDZŐI HIVATÁS - IDEÁLIS ÉRTÉKEK
Az ideális értékekre (Igaz, Jó, Szép)* való válasz a reális értékek halmaza… a sportéletben?
Igaz = ami szükséges: bátorság, bölcsesség,
ésszerűség, igazságosság, hit, hűség, okosság, szabadság, erkölcsi törvény, természetes ész, igazmondás, szilárdság, kitartás, áldozatkészség, becsületesség, remény, életerő, szorgalom, önmegvalósítás, alkotóerő, rend, biztonság, önbizalom, megértés, céltudatosság, humánum.
*(V.ö.: Weszely Ödön: Bevezetés a neveléstudományba. OPKM, Bp. 1994.)
Jó = ami hasznos: békesség, erény, mértékletesség, önfegyelem, önismeret, erkölcsösség, józanság, fegyelem, belső harmónia, tulajdon, megbocsátás, irgalmasság, segítőkészség, adakozás, lelki nyugalom, józanság, tudás, önmérséklet, szerénység, hagyományok tisztelete, udvariasság, higgadtság, törekvés, kíváncsiság, munka.
Szép = ami kellemes: esztétikum, külső harmónia,
szeretet, szerelem, tisztaság, természet, boldogság, anyagi javak, gazdagság, egészség, siker, elismertség, alkotás, öröm, jólét, változatosság, elégedettség.
VÁLASZTÁS - A SZELLEM KIHÍVÁSA
Az erkölcsi dilemmák döntéshelyzetek, amelyben különböző /sokszor egymást kizáró / reakciók közül kell választani, valóságos vagy vélt problémákhoz kapcsolódóan.
Mik a lehetőségek? Mit tennék legszívesebben? Mit kell tennem? Mi befolyásolja a döntéshozatalt?
LÁTSZAT - VALÓSÁG
Látszat Hit - hitelesség
Bizonyosság Valóság (?!)
http://www.malacarc.hu/toplista/2012/6/27/szerinted-mozog
NÉZNI ÉS LÁTNI Hogy nézünk? Mit látunk? Kinek mi a fontos / nem fontos? Objektivitás - szubjektivitás
AZ EDZÉSMUNKA ALAPÉRTÉKEI
• Játék ismerete és szeretete • Egymás iránti tisztelet • Versenyszellem kiteljesedése • Csapatjáték közösségformáló ereje • Figyelem értékteremtő hitele • Fegyelem jellemformáló ereje • Lojalitás szellemisége • Egészséges (nemzeti) öntudat
SPORTOLÓ ÉS A TÁRSADALOM
SPORT – KULTÚRA
SPORTOLÓ
szociológia
vallás
pszichológia
gazdaság biológia
SZÜLŐ
BARÁTOK
SZAKÁG
EDZŐ
EGYESÜLET
SZURKOLÓK
TEST – LÉLEK –
SZELLEM
JÁTÉK ISKOLA
OKOSSÁG A SPORTPÁLYÁN
• Átgondolni a játékszituációkat; • „látni a pályán”; • megfogadni az edző tanácsait; • belátás képességének gyakorlása; • a bírói döntés elfogadása; • alkalmazkodni tudás; • önkritika gyakorolása; • önmegbecsülés; • a közösség mint érték elfogadása.
IGAZSÁGOSSÁG A SPORTPÁLYÁN
• Etikus magatartást tanúsítása (önmagával szemben is)
• vállalni a saját hibákat; • kiállni a közösségért, a jó ügyért
(igazságért); • mérlegelés • megbecsülni a közönséget; • elutasítani a sértő / hitelességet
megkérdőjelező gazdasági vagy egyéb érdekek ajánlatát
• Fair play szabályait tisztelni és betartani.
MÉRTÉKLETESSÉG ERÉNYE
• Saját adottságoknak megfelelően viselkedni; • beosztani a hasznosítható energiát; • becsülni az egészséget, önpusztító
magatartást elutasítani; • belátással élni, reális vágyakat-, célokat kitűzni; • adott feladatra összpontosítani: „Két lovat egy
fenékkel nem lehet megülni”; • tisztelni mások lehetőségeit-, érzelmeit, • Kérkedés kerülése.
BÁTORSÁG A SPORTPÁLYÁN
• Felelősséget vállalni; • elviselni a csapatért néha a fájdalomküszöböt; • dönteni; • küzdeni az önmegvalósítás vágya mellett- és
néha ellene; • harcolni az egyesületért, a csapatért; • igen-t vagy nem-et tudni mondani; • a győzelmet, kudarcot vállalni.
AZ EDZÉS - SPORT - MUNKA
• A sport - játék szeretete; • a versenyszellem kiteljesedése; • a csapat közösségformáló ereje; • a figyelem értékteremtő hitele; • a fegyelem jellemformáló ereje; • egészséges (nemzeti) öntudat; • az fejlődés alapja az akarat.
FAIR PLAY
Minden versenyjellegű tevékenység etikai normája, a tiszta eszközökkel játszott mérkőzés és az ellenféllel szemben tanúsított sportszerű magatartás erkölcsi alapeszméje. A becsületes játék mint érték, az örömérzet megtapasztalása Az egészséges versenyszellem megőrzése érdekében az öntudatos, magára és segítői számára valamit is adó sportoló személy felelőssége teljes tudatában küzd az eredményességért, becsülettel és tisztelettel közelít a sport tiszta eszmeiségéhez.
ETIKAI KÓDEX
Etikai kódex a társadalmi elvárásoknak megfelelő erkölcsi normák és szabályok konkrét megfogalmazása, az adott intézmény speciális irányelvei alapján, amely az adott szervezet értékrendjének erősítéséhez szükséges etikai szabályok összességét rögzíti írott formában, jelen esetben az MLSZ érdekeit szem előtt tartva.
(Az etikai kódexről szóló rész – Dr. Cserháti László: Az edzői etikai kódex, II. Országos
Edzői Kongresszus (2006. 11. 15.) – munkája nyomán továbbgondolva, saját tapasztalatok alapján kiegészítve és Egervári Sándorral egyeztetve készült)
ETIKAI KÓDEX TARTALMA
• Etikus magatartásmód alapjai az intézmény/szervezet tagjaival szemben;
• vezetők etikai normái a szervezeten kívüli személyekkel és intézményekkel szemben (ellenfél edzőivel, játékosaival, médiával, szurkolókkal stb.);
• szponzori szerződések (becsület és hatékonyság), támogatáspolitika együttműködési normái.
ETIKAI KÓDEX ALAPELVEI, CÉLJA
Alapelvek: • gyakorlati alkalmazás (normakövető
magatartás); • érvényesség (erkölcsös magatartás a jó hír
alapja, etikai vétség esetén elbocsátás lehetősége);
• hitelesség (játékosok, szakemberek viselkedésének, összehangolt munkájának eredménye).
ETIKAI KÓDEX CÉLJA, SZEREPE
Célja: • a gyakorlati megvalósításához nyújtandó segítő
szándék az MLSZ által megfogalmazott futballfilozófia szempontjainak alapján
Szerepe: gyakorlatilag alkalmazható, használható
formában megfogalmazott tartalmát a sporttevékenységre nézve betarthatóan az egyes tagokra és vezetőkre vonatkoztatva, az elfogadás-, befolyásolás alapján az egyesület/szervezet speciális sajátosságainak figyelembe vételével a kölcsönösség elvén szabályozni.
ETIKAI KÓDEX FELADATA • MLSZ belső értékrendszerének megfelelően kialakított,
kötelező és elvárt magatartásformák alkalmazása, betartatása, azonos erkölcsi értékrend képviselése a szervezet színeit képviselve, területén vagy rendezvényein belül, minden tagjára kötelező érvénnyel foganatosítva (játékosok, szakvezetők, családtagok, szurkolók stb.)
• külső-belső kapcsolatrendszerhez gyakorlati értékű viselkedésnorma alapjainak lefektetése
• aktuális szervezet filozófiájának ismertetése, azonosulás elősegítése
• általános társadalmi normák figyelembevételével, az adott közösségi élet erkölcsi alapjaihoz megfelelő légkör biztosítása
• tradíciók erősítése.
PÉLDAKÉPKÉNT ÉLNI - FELELŐSSÉG
A sportoló, azzal, hogy sportmezbe bújik, elfogadja az íratlan szabályok egyik legerősebbikét: becsületesen, tudásának legjavát nyújtva küzd önmagán keresztül egyesületéért és a társadalom tiszteletéért. Ezáltal a sportoló jóvá lesz és példaképként jobbá tesz!
SPORT ÉS ERKÖLCSI NEVELÉS
A sportélet etikája és a sportoló erkölcse üzenet a világ számára: kitartó munkával, becsületes helytállással és
tiszta módszerekkel válik moralitásában értékké az Ember.
A sportoló jelleme és magatartása példa,
minden megnyilvánulásában.
A FUTBALLRÓL MÁSKÉPPEN
„Magyarul: labdarúgás. Játsszák huszonketten, végkimerülésig, bandázs nélkül. A játékban labda is szerepel, amelyet azonban nem kell komolyan venni; ez csak afféle szimbólum, mely a főcél: a hasbarúgás ürügyéül szolgál. Kézzel nem szabad játszani; úgy fejbe, mint gyomorba, hátba, nyakcsigolyába, fogba, orrlikba, torokba és belekbe csak lábbal szabad belerúgni. A játék "gól"-okra megy: ez úgy történik, hogy a kapus keresztbe fekszik a háló előtt, mire a csatárok addig rúgják a hasát, míg átlukad; ezen a lukon keresztül a labdát begyömöszölik a hálóba. A legújabb szabályok szerint a labda elgurulása vagy kiugrása esetén egy kéznél lévő kirúgott szemgolyóval is folytatni lehet a játékot.” (Karinthy Frigyes: Együgyű lexikon: Sport: Futball)
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
www.sportetika.hu