ÖSSZEFOGLALÓ

A Nyitott Bíróság országos program

2018. évi eredményei

A hatodik programévét zárta le eredményesen az Országos Bírósági Hivatal által 2012

novemberében, a társadalmi felelősségvállalás jegyében, a felnövekvő generációk

jogtudatos állampolgárrá válása és az igazságügyi pályaorientáció elősegítése érdekében

életre hívott Nyitott Bíróság program.

A program

A Nyitott Bíróság Program célja a jogi ismeretterjesztés, az állampolgárok

jogtudatosságának elősegítése, a bírósági munka társadalmi elfogadottságának és a

bíróság iránti bizalomnak az erősítése, továbbá a fiatal és fiatal felnőtt korosztályok

körében a bírói hivatás megismertetése a munkaerő-utánpótlás előmozdítása érdekében.

A program a közvetlen hatást az alapvető jogi ismeretekről, a bíróság - és tágabban

az igazságszolgáltatás - feladatairól szóló tájékoztatással, míg a közvetett hatást a jogi

tudatosság és a jogérzékenység emelésével éri el. A bírósági szervezet iránti

bizalom kialakítása, fenntartása, elmélyítése mindezen erőfeszítések

következménye.

A program nagyságrendje

A 2018. évi adatok alapján továbbra is magas a résztvevők száma, 58.325 fő, a

rendezvények száma 2.043. Az adatok alapján a program volumene érdemben nem

változott, a magas részvétel állandósult.

Programév Programok száma Résztvevők száma

2013 1.189 32.182

2014 1.198 37.706

2015 1.571 39.136

2016 1.547 54.711

2017 2.326 58.710

2018 2.043 58.325

Összesen: 9.874 280.770

A programokon 2018-ban 937 intézményből, 1 757 osztály, illetve csoport vett részt,

míg lebonyolításukban 1 549 bíró, bírósági titkár, fogalmazó és igazságügyi

alkalmazott működött közre.

1189 1198

1571 1547

23262043

2013 2014 2015 2016 2017 2018

Programok száma

3218237706 39136

54711 58710 58325

Résztvevők száma

2013 2014 2015 2016 2017 2018

A legtöbb programot 2018-ban a Szegedi Ítélőtábla, illetve a Pécsi, Miskolci,

Nyíregyházi, Törvényszék szervezte. Az összesítés alapján megállapítható, hogy a

program súlypontja a törvényszékeken van, ugyanakkor az ítélőtáblák is

bekapcsolódnak, illetve az is, hogy nincs olyan törvényszék, vagy ítélőtábla, ahol a

program ne lenne jelen.

A résztvevők számát illetően némileg másként alakul a sorrend. A legtöbb hallgatót

ismét a Pécsi, és Miskolci Törvényszék érte el, azonban őket a sorban a

Zalaegerszegi Törvényszék követi, valamennyi esetben 5.500 fő feletti résztvevővel.

0

50

100

150

200

250

Programok száma törvényszékenként

Adatsor1

0

100

200

300

400

500

600

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA

GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA PÉCSI ÍTÉLŐTÁBLA SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

4 6 37 7

554

Programok száma ítélőtáblánként

A programszámok alapján kialakított kategóriákat, valamint a résztvevők számát

összevetve az elmúlt három év adataival, csak kisebb belső átrendeződés tapasztalható.

A törvényszékek döntő többségénél a programok száma az 50 és 200 között, míg a

résztvevők száma 1000 és 4000 között van.

Az adatok alapján érzékelhető a program dinamikája. Az adott törvényszékek hol több,

hol kevesebb programot tudnak megvalósítani, ami természetes. Fontos, hogy sem a

programok, sem a résztvevők száma nem növelhető évente (a programszámot

illetően már korábban is volt csökkenés, de ez akkor a résztvevők számát nem érintette).

Más nézőpontból személve a folyamatokat, az országos program eredményeihez

hozzájárulást illetően a törvényszékek körében észlelhető olykor jelentős

különbségek az ítélőtáblák szintjén (a táblák és az illetékességi területükön

1173 16492155

3150

1618 1803 976 1195 1638

6422

4858

7543

1226

3418

1342

3636

1275 1772

3716

5515

Résztvevők száma törvényszékenként

410

90

542

265

938

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA PÉCSI ÍTÉLŐTÁBLA SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Résztvevők száma ítélőtáblánként

működő törvényszékek összesített adatai alapján) már kevésbé szembetűnők. (A

szélső értékek aránya a résztvevők számát illetően 1:3,6-ról 1:3,87-re módosult, ami nem

jelent érdemi változást.)

Az adatok alapján:

A program iránti érdeklődés és a bíróságok aktivitása nem csökkent.

A program az ország teljes területén jelen van, lehetőséget adva az

érdeklődőknek a programelemek igénylésére.

Miután a bíróságok elsődleges feladata az ítélkezés, a programot csak hivatali

feladataik ellátása és azok elsődlegessége mellett folytathatják, mindemellett

számtalan további körülmény befolyásolja a programigények alakulását

(iskolahálózat nagysága, koncentráltsága, stb.). Ezért a program volumenében az

egyes régiók között kialakuló különbségek természetesnek tekinthetők.

Ugyanakkor a program évek óta tartó (2016. évben ugrásszerű) bővülésének

folyamata megállt.

Az adatok alapján – azokat a program kezdetétől tekintve – arra vonható

következtetés, hogy a program elérte reális határait. Az adatok között már

megjelent, hogy adott esetben a bíróság nem tudott minden programigényt

kielégíteni, figyelemmel az ítélkezési feladatok elsődlegességére.

Ezek alapján a közeljövő feladatai a program belső folyamatainak

megismerésével határozhatók meg, miután e körben van lehetőség a

változásokra, feltéve, ha azok szükségesek.

A program célcsoportjai

A program 2017. és 2018. évi országos értekezletei ajánlásokat fogadtak el. Ez alapján a

program elsődlegesen a 12-18. éves korosztályra kíván fokuszálni, illetve a

8%

15%

31%

30%

16%

A programban résztvevők számaránya ítélőtáblánként

Fővárosi Ítélőtábla Szegedi ÍtélőtáblaPécsi Ítélőtábla Debreceni ÍtélőtáblaGyőri Ítélőtábla

pályaorientáció kapcsán a jogász, vagy igazságügyi képzésben résztvevőkre,

mellettük ugyanakkor más célcsoportok is megjelennek.

Fontos kiemelni, hogy ténylegesen

a program elsődlegesen továbbra is a célcsoportban (12-18. éves

korosztályok), és különösen a pályaorientációt érintően, a jogi igazságügyi

képzésben van jelen,

mellettük célközönségként megjelennek:

o az általános iskola alsóbb évfolyamai (pl. Győri, Fővárosi, Nyíregyházi

Törvényszék);

o a gyermekotthonok, (Szolnoki Törvényszék);

o az érdeklődő állampolgárok szélesebb köre (pl. Egri, Fővárosi, Szegedi,

Zalaegerszegi Törvényszék, Győri Ítélőtábla),

ezen belül fesztiválok közönsége (pl. Székesfehérvári, Veszprémi,

Szolnoki, Miskolci Törvényszék);

o a társszervek (pl. Egri Törvényszék);

o a nem jogászképzésben részt vevő egyetemi hallgatók (pl. Fővárosi,

Kaposvári Törvényszék);

o egyéb szervezetek (pl. Kaposvári, Szekszárdi Törvényszék).

A program módszertani kérdései, a megvalósítás formai megoldásai

2018-ra kialakultak azok a programmodulok, amelyek jelenleg szinte minden

törvényszéken elérhetők.

A program alapvető megvalósítási kereteit jelentő programmodulok:

o előadás (osztályfőnöki óra),

o tárgyaláslátogatás,

o bíróságlátogatás (bírósági séta),

o perszimuláció,

o börtönlátogatás,

o egyéb programok (fesztiválok, más programokba bekapcsolódás stb.)

* A koordinátorok által megadott nagyságrendi becslés alapján (a

következő évtől pontos adatokkal lesz alátámasztható).

60%20%

12%8%

A leggyakoribb programmodulok aránya 1. helyen

előadás

perszimuláció

tárgyaláslátogatás

bíróságlátogatás

tárgyaláslátogatás; 48%; 48%

bíróságlátogatás; 16%; 16%

perszimuláció; 12%; 12%

előadás; 12%; 12%

bűnmegelőzési kisfilm; 4%; 4%

múzeumok éjszakája; 4%;

4%

pályaorientáció; 4%; 4%

A LEGGYAKORIBB PROGRAMMODULOK ARÁNYA 2. HELYEN

bíróságlátogatás; 24%; 27%

börtönlátogatás; 24%; 27%

tárgyaláslátogatás; 12%; 14%

perszimuláció; 12%; 14%

pályaorientáció; 8%; 9%

előadás; 4%; 4%

múzeumok éjszakája; 4%;

5%

A LEGGYAKORIBB PROGRAMMODULOK ARÁNYA 3. HELYEN*

A rendelkezésre álló adatok alapján az egyes programmodulok arányát érintően

nincs érdemi változás,

o továbbra is az előadások kapcsán jelentkezik a legnagyobb igény,

o kedvelt programelem a tárgyalás- és a bíróságlátogatás,

o illetve a törvényszékek többségén már elérhető perszimuláció.

o A büntetés-végrehajtással együttműködésben épül be a programba a

börtönlátogatás, amely ugyancsak helyt kap a favorizált programok

között.

Egyéni megoldások

A programot számos egyéni megoldás, kezdeményezés színesíti. Ezek sok esetben

több modult ötvöznek és változatosságuknál fogva jó közeget teremtenek a

kommunikációra.

Mindezek végül egyedi programelemekként jelennek meg. A sajátosságok akár a

résztvevők számát, összetételét, a megvalósítás módját, vagy az abban történő

együttműködés kereteit illetően jelentkezhetnek. Az egyes törvényszékek, ítélőtáblák

speciális programjairól, kiemelt eseményeiről több ilyen is található. Ezekből – a teljesség

igénye nélkül – szemléltetésül néhány példa.

A megvalósítás módját illetően:

Budapest Környéki Törvényszék – 80 német és magyar joghallgató egy elsőfokú

bírósági ügy tárgyalásán,

Egri Törvényszék – hagyományos „Bíróságok éjszakája” című program,

Fővárosi törvényszék – „Wekerle napok”,

Győri Ítélőtábla – „Múzeumok Éjszakája” kapcsolódó program,

Gyulai Törvényszék – az „Igazságszolgáltatás Európai Napja” című rendezvénye,

Szegedi Közigazgatási Munkaügyi Bíróság – interaktív, gazdag program,

Kecskeméti Törvényszék – közreműködés a „Szakmák éjszakája” című

rendezvényen,

Miskolci Törvényszék – „IX. Országos Csokoládéfesztivál”,

Nyíregyházi Törvényszék – Sajtófotó kiállítás,

Pécsi Törvényszék, Mohács – sajátos hangulatú komplex, változatos program

Szegedi Törvényszék – „Pincétől a padlásig” című rendezvénye,

Szegedi Törvényszék – A polgári Igazságszolgáltatás Európai napja című

rendezvényei,

Székesfehérvári Törvényszék – az EFOTT Fesztivál,

Szolnoki Törvényszék – XX. Gulyás Fesztivál,

Szombathelyi Törvényszék – egy perszimuláció a „Múzeumok éjszakája” című

programon,

Tatabányai Törvényszék – 2018 áprilisában „Egészségi nap a Bárdos László

Gimnáziumban”,

Veszprémi Törvényszék – Múzeumok Éjszakája kapcsolódó programja,

Veszprémi Törvényszék – Utcazene Fesztivál,

Zalaegerszeg – „Múzeumok éjszakája” kapcsolódó program,

Zalaegerszegi Törvényszék – Hon-Védelem, illetve művészeti kiállítása a

Nagykanizsai és a Keszthelyi Járásbíróságon.

Az együttműködést érintően:

Debreceni Törvényszék – „Töréspont” című rendezvénye,

Debreceni Törvényszék – pályaorientációs napja együttműködő szervek

(Debreceni Ítélőtábla, Debreceni Egyetem ÁJK, Debreceni Ügyvédi Kamara, Hajdú-

Bihar Megyei Főügyészség,

Szegedi Törvényszék – „Pincétől a padlásig” című rendezvénye,

Szekszárdi Törvényszék – Előadások a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum részére,

Szolnoki Törvényszék – programja a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei

Gyermekvédelmi és Gyermekotthonban.

A tartalmat vagy módszert illetően:

Debreceni Ítélőtábla – a „Tudós-Iskola” című rendezvényen Dr. Balla Lajosnak, az

ítélőtábla elnökének interaktív előadása a Csemegi Kódexről,

Győri Törvényszék – 2018. november 9. Pályaorientációs nap

Miskolci törvényszék, Kisvárdai Járásbíróság – „Mese az igazságról” rajzpályázat,

Miskolci Törvényszék – négy iskola részére szervezett perszimulációs versenyt,

Zalaegerszegi Törvényszék – „Legyél Te is alkotmányjogász” vetélkedő.

A program tartalmi oldala

A program továbbfejlesztéséhez, céljainak eredményesebb megvalósításához adhat

támpontot, ha a célközönség érdeklődésére fókuszálunk.

Milyen „jogterületek” érdeklik a fiatalokat?

A célcsoport érdeklődésére figyelemmel a büntetőjog (szabálysértési jog)

dominanciája érvényesül, azonban 2018-ban ismét akadt kivétel is, kissé

nőtt (négyről- ötre emelkedett) azon törvényszékek száma, ahol ezzel

egyenrangúan a polgári, illetve a munkajog is megjelent.

A program tartalmi oldalról továbbra is a jog széles spektrumát öleli fel,

abban szerepel az alkotmányjog, az igazságszolgáltatás szervezete, működése, de

a közigazgatási jog is.

Milyen témákat választanak?

Ezt vizsgálva az alábbi sorrend állítható fel:

1. a büntetőjogi felelősség az egyik legmeghatározóbb téma,

döntő többségben kifejezetten a fiatalkorúak felelősségét szeretnék

megismerni az érdeklődők, ez adja a leggyakoribb tematikát,

de jelen vannak az általános büntetőjogi kérdések is (ide értve a végrehajtási

jogot is),

valamint a kábítószer mint témakör

esetileg megjelennek a közlekedésben, vagy a szórakozóhelyeken tanúsított

magatartások jogi megítélésének, illetve a vagyon elleni bűncselekmények

kérdéskörei;

2. a bíróságok jelzése alapján a korábbi évekhez képest jóval nagyobb arányban

– immár meghatározóan – vannak jelen a tematikában

az internet és a közösségi oldalak használatának jogi vetületei,

illetve a(z internetes) zaklatás, Cyberbullying stb.,

a személyiségi jogvédelem (rágalmazás, becsületsértés);

3. majd a bírósági szervezetet, a bírói életpályát bemutató, - sok esetben

kifejezetten pályaorientációs - programok következnek;

4. a fentieken kívül ugyancsak jellemző tematikaként jelenik meg:

a családjog, (ide értve a családon belüli erőszakot is),

a munkajog (a munkavállalás kérdése, különös tekintettel a fiatalkorúak

munkavállalására),

az alapvető polgári jogviszonyok,

a bírósági közvetítés.

Az adatok alapján észlelhető, hogy:

külön adminisztratív intézkedés nélkül is egységesül a programkínálat,

ezt egyedi programelemek egészítik ki eseti jelleggel,

kellően differenciált és nyitott a megvalósítás módszertani palettája,

a tartalmat illetően a célcsoportot erősen foglalkoztatják a felelősség

kérdései,

azon témakörök iránt különösen fogékonyak, amelyek a korosztályt

jellemző alapvető élethelyzetekben, szituációkban jelennek meg,

a program a munkavállalás kérdéseinek feldolgozásával egyúttal az

érettségi kompetenciákat is támogatja,

az igényekre adaptívan reagáló,

nem merülnek fel olyan túlzóan szélsőséges megoldások, amelyek ne tartanák

fókuszban a program alapvető céljait, illetve annak feladatait.

Fókuszpontok a programban

A program „természetes” (nem kijelölt) fókuszpontjai egyértelműen megállapíthatók a

jellemző tematika alapján, ezek:

o a fiatalkorúak felelősségének (ideértve eljárásjogi jogaikat,

kötelezettségeiket is),

o az internet és a közösségi oldalak használatának,

o valamint az igazságszolgáltatás szervezetének és működésének

kérdései.

A korábbi években a „bűnmegelőzés” és a „gyermekjogok a bírósági eljárásban”

valamint az internet használatával kapcsolatos kérdések kaptak kiemelt szerepet.

A megvalósítás szervezeti keretei

A már említett célok és az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) fenti orientáló

feladat-meghatározása mellett a törvényszékek és az ítélőtáblák önállóan

határozzák meg a megvalósítás mikéntjét (eszközeit, módszereit stb.).

A belső és szervezeti erőforrások

A program szervezési, koordinációs feladatai

A 2017 évi 25 %-ról 35 %-ra emelkedett azon törvényszékek aránya, amelyeknél a

program megvalósításával kapcsolatos szabályzat került kiadásra, 67-ről 70%-ra nőtt

azon törvényszékek aránya, ahol munkacsoport, vagy rendszeres munkaértekezlet

támogatja a tapasztalatok, célok, tervek megosztását. Utóbbi körben az

ítélőtáblákat illetően is változás történt, miután már két táblán is működnek

hasonló fórumok, ami nominálisan 20%-os emelkedést jelent, amely mögött a

szervezettség, a tudatosság igénye húzódik meg.

A programszervezés erőforrásai

A program folyamatos bővülése és annak feltételei kapcsán fontos lehet a szervezésben

közreműködőkre vonatkozó adatok elemzése. Valamennyi bíróságon kijelölésre került

koordinátor, ugyanakkor sok helyen tagolt szervezet működik, kapcsolattartók útján

érik el a törvényszékek az oktatási intézményeket. Változatos a kép, mert van

törvényszék, ahol egyedül végzi a koordinátor a szervezési feladatokat, és van ahol 45

kolléga. A táblázat a szervezésben közreműködők száma alapján csoportosítja a

törvényszékeket és ítélőtáblákat.

35%

65%

Belső szabályozás aránya a törvényszékeken

Belső szabályozás van

Belső szabályozás nincs

70%

30%

Munkacsoport, munkaértekezlet aránya a törvényszékeken

Működik munkacsoport,munkaértekezlet

Nem működik munkacsoport,munkaértekezlet

40%60%

Munkacsoport, munkaértekezlet aránya az ítélőtáblákon

Működik munkacsoport,munkaértekezlet

Nem működik munkacsoport,munkaértekezlet

Szervezésben

közreműködők

száma

1 2-5 6-10 11-20 20+

Törvényszékek

száma 2 6 6 3 2

Ítélőtáblák

száma 3 2 1 0 0

A szervezésben közreműködők számát egybevetve a programok számával

megállapítható, hogy egy kivétellel (Győri Törvényszék, ahol egy kolléga végzi a

szervezési feladatokat)

50 és 100 közötti program megszervezéséhez legalább 5 legfeljebb 17,

100 feletti program megszervezéséhez legalább 5 és legfeljebb 45,

míg 200 feletti program megszervezéséhez legalább 20 szervezésben

közreműködőre volt szükség.

A szervezésben közreműködők számának átlaga 10 alatt marad. Az adatok a program

szervezésének differenciálódását jelzik, egyben a két adat korrelációját mutatják.

A szervezésben közreműködő kapcsolattartók ugyanakkor sok esetben egyúttal

közreműködői is a programnak. E sajátos kettős szerep még inkább az integráció

irányába hat, miközben kíméli az erőforrásokat.

1

17

8

45

11

1

3

10

25

9

5

20

8

7

1

5

10

2

2

5

0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50

BALASSAGYARMATI TÖRVÉNYSZÉK

BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK

DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK

EGRI TÖRVÉNYSZÉK

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK

GYŐRI TÖRVÉNYSZÉK

GYULAI TÖRVÉNYSZÉK

KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉKI

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK

MISKOLCI TÖRVÉNYSZÉK

NYÍREGYHÁZI TÖRVÉNYSZÉK

PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK

SZEGEDI TÖRVÉNYÉK

SZEKSZÁRDI TÖRVÉNYSZÉK

SZÉKESFEHÉRVÁRI TÖRVÉNYSZÉK

SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK

SZOMBATHELYI TÖRVÉNYSZÉK

TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK

VESZPRÉMI TÖRVÉNYSZÉK

ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK

A program szervezési, nyilvántartási feladait ellátó bírósági dolgozók száma az ítélőtáblákon

Bírák, titkárok, fogalmazók és más igazságügyi alkalmazottak közreműködése a

megvalósításban

Míg a programban 2013. évben 467 addig 2017. évben 1 677 bíró, bírósági titkár,

fogalmazó működött közre, ami az öt év alatt három és félszeres növekedés. Ez a

folyamat ugyan nem folytatódott 2018-ban, azonban a közreműködő 1549 bíró,

bírósági titkár, fogalmazó, igazságügyi alkalmazott nem jelent nagyságrendi

visszaesést az elmúlt évhez képest.

* Az adatszolgáltatás egyelőre nem tudja kiszűrni a többszörös közreműködést, ekként az adatsor azt

jelzi, hogy az egyes programokon hány titkár, bíró, fogalmazó és igazságügyi alkalmazott működött

közre, azaz a programban folyamatosan – akár többször is – közreműködők száma kevesebb. A 2019.

évtől megújult adatszolgáltatás már kezelni fogja ezt.

Külső erőforrások

A bíróságon kívüli kapcsolatépítés is fontos szerepet játszhat a program

eredményeiben.

Együttműködés a célcsoportok elérése érdekében

A program országos kiterjesztésének feltétele volt, hogy a célcsoportot az oktatási

intézményeken keresztül elérjék a bíróságok. A 2018. évi adatok alapján ugyanakkor arra

vonható következtetés, hogy kevésbé érvényesül a korreláció az együttműködési

formális megállapodások és a programok, vagy résztvevők száma között. Sőt van

olyan törvényszék, ahol bár az együttműködés keretei nem formalizáltak, a programok

száma ennek hiányában is magas.

0

20

40

60

80

100

120

BA

LASS

AG

YAR

MA

TI …

BU

DA

PES

T K

ÖR

NYÉ

KI …

DEB

REC

ENI T

ÖR

VÉN

YSZÉ

K

EGR

I TÖ

RV

ÉNYS

ZÉK

FŐV

ÁR

OSI

TÖ

RV

ÉNYS

ZÉK

GYŐ

RI T

ÖR

VÉN

YSZÉ

K

GYU

LAI T

ÖR

VÉN

YSZÉ

K

KA

PO

SVÁ

RI T

ÖR

VÉN

YSZÉ

KI

KEC

SKEM

ÉTI T

ÖR

VÉN

YSZÉ

K

MIS

KO

LCI T

ÖR

VÉN

YSZÉ

K

NYÍ

REG

YHÁ

ZI T

ÖR

VÉN

YSZÉ

K

PÉC

SI T

ÖR

VÉN

YSZÉ

K

SZEG

EDI T

ÖR

VÉN

YÉK

SZEK

SZÁ

RD

I TÖ

RV

ÉNYS

ZÉK

SZÉK

ESFE

HÉR

VÁ

RI …

SZO

LNO

KI T

ÖR

VÉN

YSZÉ

K

SZO

MB

ATH

ELYI

…

TATA

BÁ

NYA

I TÖ

RV

ÉNYS

ZÉK

VES

ZPR

ÉMI T

ÖR

VÉN

YSZÉ

K

ZALA

EGER

SZEG

I …

DEB

REC

ENI Í

TÉLŐ

TÁB

LA

FŐV

ÁR

OSI

ÍTÉL

ŐTÁ

BLA

GYŐ

RI Í

TÉLŐ

TÁB

LA

PÉC

SI ÍT

ÉLŐ

TÁB

LA

SZEG

EDI Í

TÉLŐ

TÁB

LA

0

24

3

35

71

120

2 3 1 0 010

26

1

167

0 2 0 0 2 1 28

Együttműködési megállapodással rendelkező szervezetek száma

Összesen 15 törvényszék és 4 ítélőtábla jelezte, hogy ilyen szervezetekkel

(középiskolák, egyetemek, tankerület, stb.) alakított ki együttműködési

megállapodást.

A programban – együttműködési megállapodás keretében, vagy azon kívül – összesen

937 (2017. évben 963) intézménnyel, csoporttal, szervezettel kerültünk kapcsolatba,

akik valamely programon részt vettek.

Míg 2017. évben a nagyobb volumenű kb. 4000, vagy e feletti hallgató bevonása, egy

kivételével, mindenhol az együttműködési megállapodások mellett történt, 2018-ban

több olyan törvényszék is elért 3000 fő feletti résztvevőt, amelynek egyébként

formális együttműködési megállapodása nincs. Ismert azonban, hogy itt is megjelenik

az informális együttműködés.

Együttműködés a megvalósításban más hatóságokkal, szervezetekkel

A program megvalósításában a bíróságok sok esetben működnek együtt más

szervezetekkel

o ügyészséggel,

o rendőrséggel,

o BV-intézettel,

o kormányhivatallal,

o gyermekvédelmi szakszolgálattal,

o valamint az egyetemek jogi karával.

Zalaegerszegen ez a kooperáció önálló elnevezést is kapott: „Nyitott Igazságügyi

Együttműködés”. Továbbra is mintegy 13 törvényszék és egy ítélőtábla kötött

megállapodást a programban történő – részleges – együttműködésre. Az adatok szerint a

megállapodások döntő részben be is töltik szerepüket közös programok szervezése és

megvalósítása formájában.

A program a külső kommunikációban

A bíróságok élnek a lehetőséggel, és a sajtó útján folyamatosan tájékoztatást adnak a

program eredményeiről, a tájékoztatásba az OBH is bekapcsolódik országos szinten

megjelenítve azokat.

A program tudatosabb kommunikációjának kialakítása továbbra is feladat:

o e körben áttekintésre kerültek a törvényszékek honlapjai,

o javaslatok kerültek megfogalmazásra a programot érintő tájékoztatást

illetően, utalva arra, hogy bár a program nem nélkülözheti a

sajtónyilvánosságot, ugyanakkor fokozott óvatosság indokolt, az öncélú

tájékoztatás, illetve a program célját, célcsoportját, a bíróság feladatait

érintő félreértések, és ekként a programról téves kép kialakításának

elkerülése érdekében.

Az országos értekezlet mind ezen, mind helyi szinten javasolta a sajtóért felelős

személyekkel történő konzultációt annak érdekében, hogy a program valós céljai

jelenjenek meg a kommunikációban is.

A program a közoktatásban

Hol helyezhető el a program?

Érdemes a program nagyságrendjére vonatkozó adatokat más, objektív adattal

összevetni. Ha a program kizárólag a középiskolások részére szólt volna, legfeljebb

egy alkalommal részvétel mellett, úgy 2018-ban 100 diákból közel 14-et, míg ha csak az

érettségizők részére került volna megszervezésre, úgy 100-ból közel 80-at ért volna

el.

év középiskolások száma érettségizők száma

a Nyitott Bíróság

programmal elért

hallgatók száma*

2017. 434 700 73 000 58 710

2018. 428 000 73 400 58 325

*Összesen, nem kizárólag a középiskolás korosztályban.

Továbbra is figyelemre méltó ezért, hogy a bíróságok a társadalmi felelősségvállalás

jegyében, ítélkezési és hivatali feladataik elsődlegessége mellett, a fennmaradó

erőforrásokkal folytatták, és hatékonyan szélesítették ki a programot az ország

egész területére, annak fejlesztésében részt vesznek, ami által részben hiányt pótló

jelleggel, sajátos tartalommal és módszertannal kapcsolódnak a felnövekvő

generációk nevelésébe.

A 2019. év céljai, feladatai

Szervezési kérdések

A megújult adatgyűjtés figyelemmel kísérése,

az OBH által nyújtott koordinációs támogatás erősítése, a program fejlesztésénél

a szélesebb igények megjelenítése (munkacsoport, avagy operatív együttműködés

kialakítása a növekvő feladatok minőségi ellátása érdekében),

szervezeti integráció elmélyítése, a legfontosabb kérdéseket kezelő általános belső

szabályzatra vonatkozó ajánlás elkészítése,

utánpótlás – szemlélet, az Új generációs és vezetői képzéseken a Nyitott Bíróság

program bemutatása, megjelenítése.

Kompetencia- és tartalomfejlesztés

Az előadói készségek fejlesztése (képzés), központilag és regionális együttműködés

keretében,

általánosságban a regionális együttműködés támogatása,

tartalom és prezentációs anyagok fejlesztése (JÓ GYAKORLAT börze).

Belső kommunikáció

Bírósági vezetők, bírák, igazságügyi alkalmazottak tájékoztatása a programról, az

annak fejlesztésére vonatkozó ajánlásokról elképzelésekről,

a szervezési feladatokat segítő felület kialakítása,

helyi szinten a tudásmegosztás támogatása, ösztönzése.

Külső kommunikáció

A Nyitott Bíróság program megjelenítése a sajtószóvivői hálózat országos

értekezletén,

a bíróságok internetes oldalainak megújítása kapcsán az országos program

felületének egységesebb megjelenítése,

önmeghatározás, belső kohézió erősítése, közös célok meghatározása –

konferencia.

Valamennyi bíróság osztozhat abban a sikerben, amit a Nyitott Bíróság program az elmúlt

hat évben elért. Közel 10.000 ezer program és 280.000-nél több érdeklődő igazolja, hogy

a bíróságoknak van mit mondania, és erre érdeklődés mutatkozik.

A társadalmi felelősségvállalás keretében indult kezdeményezés kifejezetten találkozott a

célcsoportok - korábban talán kevésbé látható - szükségleteivel. A program egyszerre

teremtett igényt, és válaszolt arra.

A megvalósítás kereteit a bírósági vezetők jelölték ki. Annak mikéntjét és a program

lendületét azon bírósági alkalmazottak alakítják és biztosítják, akik elkötelezettek annak

megvalósításában.

Egyértelművé vált, hogy a programnak a tényleges kommunikáción kell alapulnia,

interaktivitásra van szükség. A célcsoport ismereteit integrálva, beépítve kell, lehet

megismertetni a felnövekvő generációkat a jog szemléletével. A jogi tudatosság egyéni

szinten támogatja az eligazodást a világ dolgaiban, társadalmi szinten segít a jobb

megértésben, míg a bírói hivatás vonatkozásában annak hatékonyságát támogatja (pl. az

eljárásjogi jogok és kötelezettségek megismerése révén), és hozzájárul az

igazságszolgáltatás iránti bizalom kialakításához, fenntartásához, növeléséhez.