STANDARDIZÁLT TÉMAZÁR TESZTEÓ Kacta.bibl.u-szeged.hu/40085/1/specifica_stt_003_1974.pdf · A standardizált témazáró tesztek elveinek és használati módjainak a megismerésére

A SOROZAT K Ö T E T E I :

D r . N A G Y J ó z s e f : A témazáró t u d á s s z i n t m é r é s

g y a k o r l a t i k é r d é s e i / T a n k ö n y v k i a d ó , 1 9 7 2 /

D r . O R O S Z S á n d o r : Magyar n y e l v t a n

1 . Á l t a l á n o s i s k o l a 5 . 0 . / M e g j e l e n t /


3. Á l t a l á n o s i s k o l a 7 . o . / M e g j e l e n t /

k . Á l t a l á n o s i s k o l a 8 . 0 . / 1 9 7 k /

Dr . KUNSÁGI E lemér-dr . V I D A M i h á l y n é : Kéínia

5 . Á l t a l á n o s i s k o l a 7 . o . / M e g j e l e n t /


/ M e g j e l e n t /

/ 1 9 7 V / 1 9 7 V

D r . D O B Ó G é z a : É l ő v i l á g

7 . Á l t a l á n o s i s k o l a 5 . 0 ,

8 . Á l t a l á n o s i s k o l a 6 . 0 , 9 . Á l t a l á n o s i s k o l a l.o,

1 0 . Á l t a l á n o s i s k o l a 8 . 0 . / l 9 7 5 /

D r . G A Z S Ó I s t v á n : Számtan-mértan

1 1 . Á l t a l á n o s i s k o l a 5 . 0 . / 1 9 7 5 / 1 2 . Á l t a l á n o s i s k o l a 6 . 0 . / M e g j e l e n t /

1 3 . Á l t a l á n o s i s k o l a l.o. /l91^/

1**. Á l t a l á n o s i s k o l a 8 . 0 . / 1 9 7 5 /

Dr . V E I D N E R J á n o s : F i z i k a

1 5 . Á l t a l á n o s i s k o l a 6 . 0 . / 1 9 7 V 1 6 . Á l t a l á n o s i s k o l a l.o. /\9lh/

1 7 . Á l t a l á n o s i s k o l a 8 . 0 . / 1 9 7 5 /

D r . N A G Y J ó z s e f :

1 8 . A témazáró t e s z t e k r e l i a b i l i t á s a és

v a l i d i t á s a / 1 9 7 5 /

c O c O

ACTA UNIVERSITAT1S SZEGEDIENSIS DE ATTILA JÓZSEF NOMINATAE

SECTIO PAEDAGOGICA, SERIES SPECIFICA

STANDARDIZÁLT TÉMAZÁRÓ TESZTEK

D R . O R O S Z S Á N D O R

MAGYAR NYELVTAN

ÁLTALÁNOS ISKOLA

7. OSZTÁLY

S Z E G E D , 1974.

A m S b ^

ACTA UNIVERSITATIS SZEGEDIENSIS DE ATTILA JÓZSEF NOMlNÁTAE SECTIO PAEDAGOGXCA - Y-.'"<" ; SERIES SPECIFIGA ' •

m "


MAGYAR NYELVTAN Általános iskola 7« osztály

DR. OROSZ' SÁNDOR '

SZEGED., 1974

C7TF Klebelsberg Könyvtár

J0009S7ZO/

S2TE löebeisbers Röayvtá? E c e t e m i Gyűjtéaéay

Szerkesztő:

DR. ÁGOSTON GYÖRGY egyetemi. t^nár

A 88133

Lektorálta: Dr. Sipka Sándor egyetemi adjunktus

h e g y b e n © t V A S H A T Ő

Kiadja a JATE Pedagógiai Tanszéke Technikai szerkesztő: Dr. Kunsági Elemér Boritóterv: Horváth Mihály Terjedelem: 8,7 A/5 iv Példányszám: 900 Készült a Lenin TSz Nyomdarészlegében, Cegléden Műszaki vezető: Kalmár-Nagy Imre Engedélyszám: 96405/74.

3 ELŐSZÓ

E standardizált témazáró tesztek - a tananyagcsökkentő ren-delkezések figyelembevételével a Művelődésügyi Minisztérium és az Országos Pedagógiai Intézet támogatásával készültek.

Ezeket a teszteket felügyeleti célokra nem szabad felhasz-nálni. A témazáró mérőlap a pedagógus eszköze. A pedagógus a mé-rőlapok használatára nem kötelezhető.

A felhasználásnak az a feltétele, hogy az újrasokszorosítás hibátlan és kifogástalanul olvasható legyen. Ezért csak olyan teszt használható, amelyen fel van tüntetve az újrasokszorosítá-sért felelős személy neve a tesztváltozat utolsó oldalán. Az új-rasokszorosítást formailag ugy kell megoldani, hogy egy oldalt arányosan egy normál gépelt oldalra kinagyitva helyezünk él. Amennyiben az újrasokszorosítás ném az iskolában történik e fü- . zet birtokában, akkor a L;sokszorosító szerv a tesztekhez az ér-tékelő anyagot, a javitókulcsokat külön mellékelje a pedagógusok számára. Kérjük, hogy közöljék a sokszorosítás tényét és azoknak az iskoláknak a listáját, amelyek a teszteket megkapták.

Mivel hazánkban standardizált tudásszintmérő tesztek még nem használatosak, ezeknek a teszteknek az is céljuk, hogy a pe-dagógusok megtanulják használatukat, megismerjék az országos eredményeket, azok tükrében elemezhessék saját munkájukat és az oktatás fejlesztésének lehetőségeit.

Természetesen a tesztkészitő kollektivák is szeretnének ta-nulni a felhasználó pedagógusoktól, hogy az uj tantervekhez már a pedagógusok szélesebb körének tapasztalatai alapján jobb tesz-tek készülhessenek. Ezért kérjük a felhasználó kollégáinkat, hogy közöljék észrevételeiket, biráló jelzéseiket az .alábbi cim-re: JÓZSEF ATTILA TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI TANSZÉK,6722 Szeged, Táncsics Mihály utca 2.

A standardizált témazáró tesztek elveinek és használati módjainak a megismerésére Dr. Nagy József: A témazáró tudásszint-mérés cimü könyvét ajánljuk /Tankönyvkiadó, 1972/. Mivel előfor-dulhat, hogy nem mindenki tud a könyvhöz hozzájutni, ezért abból a-felhasználásra vonatkozó legfontosabb részt a .Függelékben kö-zöljük.

Dr. Ágoston György •egyetemi tanár

BEVEZETŐ 5

A nyelvtani témazáró mérőlapokat /teszteket/ és' az or-szágos eredményeket közlő harmadik füzetét kapja kézbe az. ol-vasó. A témazáró mérés fogalmáról, funkcióiról, a tesztkészi-tésről ezért itt nem szólunk: az ismertetés az első füzetben megtörtént..

A munka fázisai azonosak voltak az 5- és a 6. osztályos tesztek készitésének fázisaival, vagyis az 1969/70. tanévben végeztük el a tananyag elemzését, elkészítettük a teszteket, és próbamérést végeztünk. Az 1970/71* tanévben az országos rep-rezentatív méréssel megtörtént a tesztek standardizálása. Az 1973/74. tanévben elvégeztük a tananyagcsökkentő rendelkezés-nek megfelelő módosításokat.

E füzet szerkezeti felépitése hasonló az előzőekéhez /Orosz, 1973* !• és 2./: annyi fejezetből áll, ahány mérést végeztünk. Nem követhettük azonban a tankönyv tematikus egy-ségei szerinti beosztást, mivel a két egység /"A mondat fajai", "Az egyszerű mondat részei"/ közül az elsőt a tananyagcsökken-tő rendelet következtében nem tanitjuk /a standardizáló mérés-ben használt egyik teszt igy fölöslegessé vált/, a második vi-szont olyan nagy terjedelmű, hogy nem lehetne egyetlen méréssel ellenőrizni. Különben sem lenne célszerű az egész évi tananyag tudását egyetlen teszttel vizsgálni: az már nem töltené be a témazáró mérés funkcióját. így két mérőlappal mértük a megma-radt tematikus egységet: az elsőn a mondat főrészei, valamint a tárgy és a határozók szerepelnek, a másikon pedig a jelzők. A felsorolás alapján aránytalannak tűnik az elosztás. Megfon-tolandó, hogy három teszttel mérve arányosabban lehetne az anyagot és a mérések idejét beosztani. Ez esetben az állitmány-ról, az alanyról és a tárgyról tanultakat az első, a határozók-ról elsajátitott ismereteket a második,és a jelzőkről szólókat a harmadik mérőlap tartalmazná. Hogy mégsem ezt a megoldást követtük, annak oka az, hogy az alanyról, állitmányról és tárgy-ról nagyon kevés ujat tanulnak a hetedikesek: ezt külön teszt-tel mérni nem lenne célszerű. - A gyakorlat majd eldönti, he-lyes-e az elgondolásunk.

6

A fentieknek megfelelően e kötet két fejezetből áll: az elsőben megadjuk az egész évi tananyag fogalmainak struk-túráját, részletesen elemezzük az állitmányról, az alanyról, a tárgyról és a határozókról tanitandó tudásanyagot. Ezt kö-vetik a mérőlapok, majd az összesitett eredmények, végül a teljesítmények témánkénti vizsgálata. A második fejezetben be-mutatjuk a jelzőkről tanitandó ismereteket, közöljük a mérőla-pokat, az összesitett eredményeket, végül témánként is elemez-zük az országos tudásszintet.

Köszönetet mondok dr. Hoffmann Ottó főiskolai adjunk-tusnak a tesztek készítésében való közreműködésért.

A szerző

7 I. FEJEZET

1. A tananyag fogalmainak logikai strukturája

Az egység - a tankönyvi beosztás szerint - a következő té-mákat tartalmazza:

Mit tudunk á mondatrészekről? A mondat főrészei Az állitmány

Az igei állitmány A névszói állitmány Az összetett állitmány

Az alany Milyen szófajokkal fejezzük ki az alanyt? Mikor nem fejezzük ki külön szóval az alanyt?

Az állitmány és az alany egyeztetése Mit tanultunk a mondat főrészeiről? A tárgy

A tárgy szerepe és kifejezőeszközei A tárgyas és a tárgyatlan ige Az alanyi és a tárgyas ragozás használata

A határozók A helyhatározö Az időhatározó Az eszközhatározó A társhatározó Az okhatározó A célhatározó A módhatározó • Az állapothatározó A részeshatározó Az állandó határozó

Mit tanultunk a határozókról? A jelzők

A minőségjelző A mennyiségjelző Az értelmező A birtokos jelző A jelzők helyes használata

8

Mit tanultunk a bővítményekről? A mondatrészek összefüggései A halmozott mondatrészek Szófajok és mondatrészek

A logikai struktura megalkotása a fentiek alapján kissé problematikus. Az világos, hogy a mondatrészek halmaza első szinten funkcionálisan két részhalmazra oszlik: a főrészekére és a bővítményekére. Az is közismert, hogy e két részhalmaz - ugyancsak a funkció alapján - további /második szintű/ rész-halmazokra bontható: az előbbi az állítmány és az alany, az utóbbi a tárgy, a határozók és a jelzők részhalmazára. Nincs probléma á határozók és a jelzők harmadik szintű részhalmazok-ra történő felosztásakor sem: a hely-, idő- stb. határozó, ill. a minőség-, mennyiség- és birtokos jelző egyértelműen funkció szerinti részhalmazok.

Az állitmány tárgyalásakor viszont ilyen fogalmakkal ismerkednek meg a tanulók: "igei állitmány", "névszói állit-mány", "összetett /névszói-igei/ állitmány". Ezek nyilvánva-lóan az állitmány fogalmának részhalmazai, és a felosztási alap is egyértelmű: az "állitmányt kifejező szófaj" mint fel-osztási alap szerint jöttek létre. Az állitmány harmadik szin-tű részhalmazait tehát egy uj felosztási alappal kapjuk. Ez-zel a felosztási alappal harmadik szintű részhalmazok jöhet-nek létre az alanynál és a tárgynál is, sőt: negyedik szintű részhalmazokként a határozóknál és a jelzőknél szintügy. Igaz, a "főnévvel kifejezett alany", a "főnévi névmással ki-fejezett alany", a "főnévi igenéwel kifejezett alany", vagy a "főnévvel kifejezett tárgy", "főnévi igenévvel kifejezett tárgy", "melléknévvel kifejezett tárgy", "számnévvel kifeje-zett tárgy","névmással'kifejezett tárgy" terminuszok eléggé idegenül, mesterkélten hatnak. De itt bonyodalmak támadnak, mert a tárggyal kapcsolatosan megtanitunk két másik fogalmat is; ezek a "ragos tárgy" és a "ragtalan tárgy". E kettő olyan határozott terminusz technikusz, mint az "igei állitmány", "névszói állitmány", vagyis nyilvánvalóan a tárgy részhalma-zai, s felosztási alapjuk is egyszerűen megállapitható /"vég-ződés"/. Ilyen formán a "tárgy"felosztása igy alakulna:

9 A TÁRGY FOGALOM-STRUKTÚRÁJA < ábra

Látszólag rendben, is van ez a felosztás. Csakhogy: a felosztás logikai szabályai szerint minden felosztási alappal minden részhalmaznak besorolhatónak kell lennie. Vagyis pl. a "főnévvel kifejezett tárgy"-nak besorolhatónak kell lennie a "ragos" és a "ragtalan" halmazba. S valóban be is sorolha-tó mindkettőbe. Sőt, a melléknévvel, a számnévvel és a név-mással kifejezett tárgy is. De a főnévi igenévvel kifejezett tárgy csak ragtalan lehet. így hát ez a felosztás nem szabá-lyos.

És még több nehézség adódna a határozóknak a kifejező szófaj szerinti osztályozásában. Ezért nem célszerű, e felosz-tási alappal való rendszeralkotás e mondatrészeknél.

Ha viszont e mondatrészek esetében elvetjük ezt a fel-osztási alapot, a következetesség azt kivánná, hogy ne osz-tályozzuk az állitmányt sem e szerint. Mégis megtartandó a rendszerben az állitmánynak igei, névszói és névszói-igei /összetett/ halmazra való bontása:- a nyelvfejlődés ezt létre-hozta, annyira,- hogy ezeknek megvan a köztudatba átment ter-minus z technikuszuk is. A probléma más oldalról igy is meg— közelihető: mindenféle állitmánynak annyira lényeges tulaj-donsága /fogalmi jegye/ a szófaji hovatartozás, hogy ez a közös jegy felosztási alappá vált, mig a többi mondatrész lényegét nem érinti ennyire, ezért azoknál csak mint /megta-nítandó/ tényt vesszük figyelembe azt, hogy milyen szófaj ók-kal fejezhetők ki. E megfontolások alapján a fogalmak struk-túrája a 2. ábrán szemléltetett módon alakul.

10

2 ábra

A 7. OSZTÁLYOS TANANYAG FOGALMAINAK RENDSZERE

FORESZ

MONDAT-RÉSZ

Funk ció

r ÁLLÍTMÁNY '

i

Ó ' I l ' f a f h í

ALANY

BŐVÍTMÉNY

r- TÁRGY

HATÁROZÓ

igei

névszói

-| névszói - igei

-| helyhatározó |

-j es^ közhatározó |

-{ társhatározó |

idohatarozó

mód határozó

állapothatározó

-| okhatározó |

cél határozó |

-| részeshatározö |

-| állandó határozó |

r minőségjelző |

CJELZO m mennyiségjelző |

- birtokos jelző |

11

2. "Az egyszerű mondat részei" c. tematikus egység ismeret-anyaga q /"A mondat főrészei", "A tárgy" és "A határozók: c. témák/

A fogalmak strukturája az 1. pontban található. A szám-bevételt az egyes fogalmakról tanulandó tények feltárásával folytatjuk. I." MONDATRÉSZ.

Ezt a fogalmat a tankönyv ismertnek /vagy evidensnek?/ fogja fel, és egyetlen jegyét /tényt/ sem adja meg.

— 1. az állitmány fő mondatrész II. FORESZ

— 2. az alany- fő mondatrész

III. ÁLLÍTMÁNY"

—:1. mondatrész —2.. főrész 3» megállapítunk vele valamit az alanyról

—4. kérdése: mit állitunk? —5» kérdése:' mit állapítunk meg?

g-7. kifejezi az alany valamennyi számát

—6. igei állitmány—

13. névszói állitmány-

—8. kifejezi az alany valamennyi személyét

-9. kifejezi a cselekvés /történés/ • valamennyi módját

-10. kifejezi a cselekvés /történés/ valamennyi idejét

-11. számban egyezik az alannyal -12. személyben egyezik az alannyal

(-14. kifejezi, hogy.az alany kicso-da /micsoda/

-15* az alanyról tulajdonságot állit -16. az alanyról mennyiséget állit -17* csak 3* személyü alanyt 18. csak kijelentő módót -19* csak jelen időt-L20. számban egyezik az alannyal

12

III. Ál itmány

•22. névszóból és többnyire a lét-igéből

-23. a névszói rész fejezi ki a meg-állapítás lényegét

•24. kiegésziti a névszói állitmány szerepét

t-21. összetett állitmány

-25- a névszói ál-lit mányt váltja fel, ha

•29. •30. •31. •32.

L33.

r26. a megállapí-tás nem kije-lentő módú, vagy

-27. nem jelen.ide-üü vágy

L28. az alany nem 3« személyü

a létige fejezi ki a módot a létige fejezi ki az időt a létige fejezi ki a személyt igei része számban egyezik az alannyal igei része személyben egyezik • az alannyal

IV. ALANY

—1. azt az élőlényt nevezi meg,melyről állitunk vagy tagadunk valamit

—2. azt az élettelen dolgot nevezi meg, amelyről állitunk vagy tagadunk valamit

—3« kérdése: ki? /kik?/ és az állitmány —4. kérdése: mi? /mik?/ és az állitmány —5* kifejezhető főnévvel —6. kifejezhető főnévi névmással —7« kifejezhető főnévi igenévvel —8. az 1. személyü névmást alanyként általában

nemi tesszük ki: kifejezi az állitmány személy-ragja 1

—9. a 2. szemé lyü névmást alanyként általában nem tesszük ki: kifejezi az állitmány személyragja

•10. a- 3* személyü alanyt nem fejezzük ki külön szóval, ha az előző mondat alapján félreért-hetetlenül me gá 1 lap ith at ó

l-ll. mindenkire vonatkozó alanyt általános alany-nak nevezzük

r3 Megjegyzés; 1. Zavaró lehet a tanulóknak, hogy az állitmány-nál csak azt emeli ki a tankönyv, hogy vele állitunk vagy,meg-állapítunk valamit az alanyról; itt, az alany fogalmának ki-alakításakor viszont nem szerepel a "megállapítás", de előke-rül a ^tagadás". Valójában helyes -logikai szempontból-, hogy az állítással egyenértékűként szerepel a tagadás, de az em-iitett következetlenség zavaróan hat. 2- Az általános, aTpny fogalmát nem az ismeretközlő - kifejtő részben, hanem a gyakorlatok között fejti ki a könyv.

—1. azt a személyt nevezi meg, akire a cselekvés irányul >

—2. azt a dolgot nevezi meg, amire a cselekvés irányul

—3. kérdése: kit? /kiket?/ és a cselekvést jelentő mondatrés z

—4. kérdése: mit? /miket?/ és a cselekvést jelentő mondatrész

—5* van ragos tárgy —6. van ragtalan tárgy —7. ragja: -t —8. kifejézhető főnévvel —9- kifejezhető főnévi igenévvel

V. TÁRGY— _10> kifejezhető melléknévvel -11. kifejezhető számnévvel -12. kifejezhető névmással -13« a főnévi igenév mint tárgy mindig ragtalan

-15« engem -16. téged

-14. ragtalanul -17* e.sz. 1. személyü birt. sze-és mélyragos szavak ragosan ia:-_18. e>gz< 2> gzeniéiyü. birt. sze-

mé lyragos szavak -19. lehet az állitmány tárgyának is tárgya, ha

igenév

14

Megjegyzés; 1. Zavaró a "cselekvést jelentős mondatrész"; ta-nulják a tanulók, hogy mondatrész az állitmány, az alany, a tárgy, a határozó, a jelző: "cselekvést jelentő mondatrész"-t nem tanulnak. Bi'zonyára a 19« tényre való tekintettel került a tankönyvbe a megfogalmazás. - Nem csupán azért helytelen, mert a tSTTülGkao megzavarja, hanem logikailag is: az egyédi - speci-fikusra van tekintettel ez a terminusz technikusz, és nem az általánosra.

2. Beékelt téma a tankönyvben "A tárgyas és a tárgyatlan ige". Valószinü, hogy megerősitő ismétlési céllal került ide, hiszen az 5. osztályban "Az ige" c. tematikus egységben tanit-juk. Vele kapcsolatos elméleti kérdést ezért nem szerepeltettünk a mérőlapon.

VI. HATÁROZÓ Egyetlen fogalmi jegyét sem adja meg a tankönyv. Nyilván

feltételezi, hogy korábbi tanulmányaik alapján tudják a tanulók.

VII. HELYHATÁROZÓ —4. kérdései

—1. a cselekvés valóságos vagy képes helyét fejezi ki

—2. a történés valóságos vagy képes helyét fe-jezi ki

—3« a létezés valóságos vagy képes helyét fe-jezi ki

r5- hol? és a hozzá tartozó mon-datrés z

-6. honnan? és a hozzá tartozó mondatrész

. hóvá? és a hozzá tartozó mon-datré sz

. merre? és a hozzá tartozó mon-datrész

-9' meddig? és a hozzá tartozó mondatrész

•10. a -ban, -ben ragos szó hol? kérdésre felel •11. a -ba, -be ragos szó hová? kérdésre felel •12. kifejezhető határozóragos főnévvel -13. kifejezhető névutós főnévvel -14. kifejezhető határozószóval

15

Megjegyzés: 1. Nem. szerencsés a "-ban, -ben ragos szó" meg-jelölés: a szó és a mondatrész fogalmát úgyis erősen keverik a tanulók; legalább ott ügyeljünk erre, ahol mint mondatrészt tanitjuk.

2. A tankönyv 56. oldalán durva sajtóhiba található: ezt találhatjuk ott: "Kifejezhető határozóval" /a "határozó-szó" helyett/.

VIII. IDŐHATÁROZÓ-

—1. —2. —3.

a cselekvés idejét határozza meg a létezés idejét határozza meg a történés idejét- határozza meg

p5» mikor? és a hozzá tartozó mondatrész

-4. kérdései--6. mióta? és a hozzá tartozó

mondatrész -7- meddig? és a hozzá tartozó

mondatrés z -8. mikorra? és a hozzá tartozó

mondatrész —9* kifejezhető ragtalan névszóval -10. kifejezhető határozóragos névszóval -11. kifejezhető névutós névszóval -12. kifejezhető időhatározószóval 13. jellemző ragja: -kpr

—1. a cselekvés eszközéül szolgáló személyt nevezi meg

—2. a cselekvés eszközéül szolgáló dolgot nevezi meg

IX. ESZKÖZHATÁROZÓ- -3» kérdései - J ~

4. kivel? és a hozzá tartozó mondatrész

5. mivel? és a hozzá tartozó mondatrész

—6. kifejezhető határozóragos főnévvel —7* kifejezhető névutós főnévvel 8. leggyakoribb ragja: -val, -vei

16

—1. azt a személyt nevezi meg, akivel együtt van valaki

—2. azt a személyt nevezi meg, akivel együtt cselekszik valaki

— a z t a dolgot nevezi meg, amivel együtt van valami

—.4* azt a dolgot nevezi meg, amivél együtt cselekszik valami

X. TÁRSHATÁROZÓ- "—4. kérdései-

|-5« kivel? /együtt/ és a hozzá tartozó mondatrész

-6. mivel? /együtt/ és a hozzá tartózó mondatrész

—7. leggyakoribb ragja: -val, -vei —8. ritkábban előforduló ragja: -stul, -stül —9. kifejezhető határozóragos főnévvel -10. kifejezhető névutós főnévvel

—1.. a cselekvés módját határozza meg —2. a történés módját határozza meg —3« a létezés módját határozza meg

—4. kérdés ei-

XI. MÓDHATÁROZÓ-

-11. -12. -13. -14.

-5. hogyan? és a hozzá tartozó mondatrész

•6. miképpen? és a hozzá tartozó mondatrész

-7* mi módon? és a hozzá tartozó mondatrész r~3 • -n,-an,-en

leggyakoribb ragjai-4 L.10. -fcépp, -képpen

kifejezhető határozóragos névszóval kifejezhető névutós névszóval kifejezhető határozószóval kifejezhető határozói igenévvel

17

—1. az alany állapotát határozza meg -2. az alany helyzetét határozza meg —3» a tárgy állapotát határozza meg —4. a tárgy helyzetét határozza meg

XII. . ÁLLAPOTHATÁROZÓ- --5. kérdései—

r6. hogyan? és a hozzá tartozó mondatrés z -7« milyen állapotban? és a hozzá

tartozó mondatrész . milyen helyzetben? és a hoz-

zá tartozó mondatrész —9. leggyakoribb ragjai: -n,-an,-en -10. kifejezhető határozóragos névszóval -11. kifejezhető névutós névszóval -12. kifejezhető határozószóval

13 . kifejezhető határozói igenévvel

XIII. OKHATÁROZÓ

—1. a cselekvés oká-t határozza meg -2. a történés okát határozza meg -3« a létezés okát határozza meg

r5« miért? és a- hozzá tartozó mondatrész -4. kérdései-

L7<

mi miatt? és a hozzá tartozó mondatrész

mi okból? és a hozzá tartozó mondatrész

-»-8. kifejezhető ragos főnévvel. ~9» kifejezhető névutós főnévvel -10. a miatt névutó okot határoz meg

18

XIV. CÉLHATÁROZÓ

-1. a cselekvés célját határozza, meg —2. a történés célját határozza meg —3* a létezés célját határozza meg

-5. miért? és a hozzá tartozó mondatrész

—4. kérdései 6. mi végett? és a hozzá.tartozó mondatrész

-7. mi célból? és a hozzá tartozó mondatrész

—8. kifejezhető határozóragos főnévvel —9* kifejezhető főnévi igenévvel -10. kifejezhető névutós főnévvel -11. a végett névutó célt határoz meg

XV. RÉSZESHATÁROZÓ-

—1. azt a személyt határozza meg, akinek a részére történik valami

—2. azt a személyt határozza meg, akinek a részére van valami

—3* azt a dolgot határozza meg, atainek a részere történik valami

—4. azt a dolgot határozza meg, aminek a részére van valami

=-5- kérdé ései-—I L-7.

kinek /a részére/? és a hozzá tartozó mondatrész

minek /a részére/? és a hozzá tartozó mondatrész

—8. kifejezhető határozóragos névszóval L--9. kifejezhető névutós névszóval

19

XVI. ÁLLANDÓ HATÁROZÓ

-1. bizonyos igékhez mindig ugyanazzal a raggal vagy névutóval kapcsolódik, és a határo-zók más csoportjába nem osztható be

-2. bizonyos igenevekhez mindig ugyanazzal a rag-gal vagy névutóval kapcsolódik, és a ha-tározók más csoportjába nem osztható be

- 3 . bizonyos névszókhoz mindig ugyanazzal a rag-gal vagy névutóval kapcsolódik, és a ha-tározók más csoportjába nem osztható be

-4. legtöbbnek helyha-_ tározóragja van

r-5. bizik valamiben -6. ért valamihez -7. segit valakin -8. jó valakihez

f1Ui -9. van -val, -vei ragos —

is L-ll. 10. pénzzel tartozik

árulással vádol

12. ritkábban névutóval-•13. érdeklődik az irodalom iránt

•14. vét a szabályok ellen

15. számos igének két-féle is

•16. gondolkodik vala-min

•17. gondolkodik vala-miről

•18. álmodik valakivel •19. álmodik valakiről •20. kérdezősködik

valamiről •21. kérdezősködik

valami felől

20 A t a ni t artdó s z a"bá lyo k:

1. A létigének mint állitmányhak a használata 2. A névszói állitmány használata 3. Az alany kifejezése az igei állitmány személyragjával 4. Több mondat azonos alanyát nem ismételjük. 5. A személyes névmásnak mint alanynak a használata 6.. Az általános alany kifejezése 7.,8., 9. Az alany és az állitmány egyeztetésének három sza-

bálya 10. A tárgyrag helyesirása 11. A birtokos személyragos szó mint tárgy /nyelvhelyesség/ 12. A -ban, -ben és a -ba, -be ragos helyhatározók használata 13* A személyes névmások határozóragos alakjainak helyesirása 14. A -kor időhatározórag helyesirása 15« A -val, -vei rag hasonult alakjának irása /Általános szabály/ 16. A -val, -vei rag hasonulása családnevekhez 17. Az eszköz- és társhatározó megkülönböztetése /"Besorolási

algoritmus"/ 18. A -képp, -képpen rag irása 19. A miatt és a végett névutó használata

Megjegyzés: A -ban, -ben; -ba, -be; -ból, -bői, -ról, -ről; -tói, -tői; -kor; -/a/n, -/e/n; -val, -vei; -vá, -vé ragos határozók helyesírására csak az összefoglalás feladataiban tér ki a tankönyv, olyan kérdés formájában, amelyre a szabályt kell magyarázniuk a tanulóknak.

Az együtt névutó, valamint a -t végű névutók helyesírá-sáról egyáltalán-nem szól a tankönyv.

Tevékenységek:

Besorolás, osztályozás, csoportosítás Mondatból az állitmány kiemelése, szófaja meghatározása Mondatelemzés mondatrészek és szófajok szerint Mondatelemzés: összetett állitmányok kiemelése Azonos szavakból felépitett három mondatban a szavak funkció-

változásának megállapítása Mondatokból az állitmány és az alany kiemelése, szófajuk meghat.

21

Annak meghatározása, hogy milyen számú és személyii állitmány fejezi ki az általános alanyt idézett közmondásokban.

Általános alany szófajának meghatározása Mondatelemzés: az alany személyének és az állitmány számának

megállapitása Mondatokból a tárgy kiemelése Ragtalan tárgyak kiemelése Mondatelemzés mondatrészek szerint Mondatelemzés mondatrészek szerint,, az időhatározók szófaji

besorolásával Az igei állitmányök bővitményének mondatrészek szerinti besoro

lása Mondatban a —val, -vei ragos névszók határozó-funkciójának

megállapitása Mondatelemzés mondatrészek szerint, az állapothatározók szófaj

besorolása Mód- és állapothatározók besorolása mondatokból Okhatározók besorolása megadott szövegből Mondátokban -raj -re ragos határozók besorolása /idő-, mód-,

ok-, hely-, célhatározó/ Főnévi igenév mondatrészszerepének meghatározása /alany, állit

mány,célhatározó/ Van igét tartalmazó két mondat besorolása aszerint, hogy a

van létezést vagy birtoklást fejez-e ki Állandó határozók besorolása

Kiegészít és: Mondat kiegészítése mult idejű állitmánnyal Szavak hiányzó betűinek kiegészítése szövegösszefüggésben Hiányos szavak kiegészítése -ban, -ben, ill. -ba,-be raggal Határozóragos névmások kiegészítése Mondatok csonka szavainak kiegészítése hasonuló hangokkal Megadott családnevek kiegészítése eszközhatározóraggal A jár, dolgozik, eszik igékhez módhatározók kapcsolása Mondat kiegészítése névutóval /célhatározó/

22

Példák gyűjtése, alkotása: Földrajzi neveket tartalmazó mondatok gyűjtése Tárgyas szerkezetek analógiás alkotása adott szavakkal "Milyen pénzzel fizetnek!'..." /megadott országokban/

Elemekre "bontás: -ért ragos főnevek elválasztása

Magyarázat / jelentésé, szabályé/: Azonos szavakból álló, különböző szórendü mondatok értel-

mének magyarázata Nyelvhelyességi szabály magyarázata adott szöveg elemzése

alapján Személyes névmás használata alanyként /Nyelvhelyesség/ A -t, -tt irása /tárgyrag, múlt idő jele, -t végű névutó/ Kettőzött -n Írásának magyarázata -nak, -nek ragos saavakban

Átalakitás: Adott mondat szórendjének megváltoztatása a tárgy, majd az

alany, végül az állítmány kiemelésével összefüggő szövegben a monotónia megszüntetése a létige más-

sal történő helyettesítése utján Mondatátalakitás: az alanyt és az állitmányt többes számba összetett állitmányu mondatok idejének megváltoztatása Egyes szám 3. szenrélyü elbeszélést többes szám 1. személyüre Adott mondatok tárgyával más mondatok alkotása Mondatok módhatározójának kifejezése ugyanannak a névszónak

más határozóragos vagy névutós alakjával /Ok - cél/ Ragos részeshatározót tartalmazó mondat átalakítása ugy, hogy

ugyanaz a szó névutósan töltse be a részeshatározó szere-pét

Létigés mondatokat a monotónia elkerülése céljából /Részeshat./

Mondatalkotás, fogalmazás: Mondatok szerkesztése adott igék felhasználásával Fogalmazás adott cimmel, mozgást kifejező igék alkalmazásával Leírás készítése névszói állitmányu mondatokkal Adott szavaknak mint alanyoknak a felhasználásával tőmondatok

szerkesztése

23

Mondatalkotás megadott tárgyas szókapcsolatokkal Mondatalkotás megadott helyhatározószókkal és névutós fő-

nevekkel Helyhatározót tartalmazó mondatok irása Afrika földrajzi

viszonyairól Mondatalkotás az előtt, "belül, tul névutókkal, ugy, hogy

először hely-, majd időhatározó fejeztessék ki velük Kérdésekre /eszközhatározó/ válaszadás megadott szószerke-

zetek felhasználásával Mondatpárok alkotása, amelyek egyikében társ-, a másikéban

eszközhatározóként szerepelnek megadott -val, -vei ragos szavak

Mondatalkotás az énvelem, mivelünk, tiveletek szavakkal ugy, hogy mindegyikük először társ-, majd eszközhatározó legye

"Holnaptól kezdve minden másképpen lesz" cimmel fogalmazás Adott -ul, ül ragos névszók mondatba foglalása Megadott szavak mondatba foglalása mód,-vagy állapothatározó-

ként Kérdőmondatokra válasz fogalmazása /okhatározó/ Mondatalkotás megadott ige háromféle állandó hátározós vonza-

tával Kérdésekre felelet olyan mondatokkal, amelyekben célhatározó

van Hat mondat alkotása a betegség,.harag, félelem szavak ragos

vagy névutós alakjával, ugy, hogy először ok-, másodszor célhatározó szerepét töltsék be

Mondatpárok irása a munkáért és a könyvért szóalakokkal, ugy, hogy egyszer ok-, másszor célhatározók legyenek

Megadott szavak határozóragos, ill. névutós alakjával mondatok szerkesztése, ugy, hogy a szavak részeshatározók legyenek

Mondatalkotás állandó határozókkal Megadott igékkel mint állitmányokkal olyan mondatok szerkesz-

tése, amelyekben állandó határozó is van

összetett tevékenységek: Mondatelemzés az alany számának, személyének,, az állitmány

módjának és idejének megállapításával

24 Mondat szórendjének megváltoztatása, az igekötős igei állit-

mány szórendje változásának a megfigyelésével Szavak kiegészítése a kihagyott hangot jelölő betűvel, majd

olyan mondatok alkotása, amelyekben ezek a szavak állit-mányké nt s ze re pelne k

Névszói állitmányu mondatok átalakítása az alany személyének megváltoztatásával és az állitmány ellentétes jelentésű szóval történő felcserelésével, az eredeti és az uj ál-litmányok páronkénti kiemelésével

Hosszabb szövegben a létige helyettesítése és egyes szavak hiányzó jj_ hangot jelölő betűjének pótlása mellett az ál-lítmány jövő idejűvé alakítása

Kihagyott szavak pótlása mondatokban, majd mondattani funkció-juk meghatározása

Csonka szavak kiegészítése a j. hangot jelölő betűkkel; mondat-alkotás velük, ugy, hogy az alany jelzőjének szerepéc töltsék be

Összefüggő szövegben az alany kiemelése az egyszerű mondatok-ból és az összetett mondatok tagmondataiból. Meghatáro-zandó, mely mondatokban nincs külön szóval jelölve az alany; indoklás

"Könyvajánlás" hetedikes tanulóknak: könyvcimek irása, a helyesírási tudnivalók magyarázata

Melléknévi állitmányu mondatokban a melléknév hiányzó -u, -ü végződésének pótlása, a mondatok átalakítása az állitmány és az alany többes számba tételével

Mondatátalakitás: az alanyokat többes számba, az állitmányo-kat felső fokba

Többes szám 2. személyü állitmányt egyes szám 3« személyüvé, valamint helyesírási indoklás

Mondat kiegészítése tárggyal, majd annak a mondatrésznek a megjelölése, amelyhez a tárgy kapcsolódik

Mondatelemzés mondatrészek szerint; annak megállapítása, hogy mely mondatrész bővítménye a tárgy, és milyen szó-faj fejezi ki

Mondatelemzés mondatrészek szerint; a helyhatározó szófaja; melyik mondatrész bővítménye

25 Adott kérdésekre válaszadás hiányos mondatokkal, majd annak

meghatározása, hogy a válasz milyen mondatrész Mondatokban az időhatározó szófajának meghatározása, majd

annak megállapitása, hogy melyik mondatrész bővítménye Fogalmazás irása "A mult héten történt" c'immel, majd az idő

határozók kiemelése Megadott, torlódó, mássalhangzóra és ly -ra végződő szavak

ragos alakjának eszközhatározóként való mondatba-illesz-tése, a szóalakok leírása, az írásmód helyesírási magya-rázata

Fogalmazás irása "Többet ésszel, mint erővel" cimmel a köz-mondás értelmezésére és igazának bizonyítására

Mondatokban a társhatározó kiegészítése a hiányzó raggal, majd mondatrészek szerinti elemzés

Verses szövegben előforduló hiányjel /'/ magyarázata; az állitmány bővítményének besorolása /társhatározó/

Feleletadás /teljes mondatokkal/ megadott kérdésekre, majd annak vizsgálata, hogy milyen mondatrész szerepét töltik a -val, -vei ragos szavak

Fogalmazás a "Néznek, néznek kifelé az ablakon" cimmel olya fiatalokról, akik közlekedési eszközön nen adják át a he lyüket idősebbeknek; a fogalmazás határozóinak besorolás

Határozóragos névszók hiányzó betűinek pótlása; a kiegészí-tett szavak mondatokba foglalása, majd mondatrészfunkció juk meghatározása

Adott igékhez megadott melléknevek ragos alakjával módha-tározó kapcsolása, majd az igy kapott szerkezetekkel mondatalkotás, a keletkezett mondatok elemzése mondat-részek szerint

'Mondatalkotás megadott -ul, -ül ragos névszókkal; megállapi tandó a szavak mondatrészfunkciója

Adott mondatok névutós névszóval kifejezett határozójának ragos melléknévvel történő helyettesítése a mondatok jelentésének megváltoztatása nélkül; e határozók besoro-lása

Határozoragos szavak hiányzó betűjének - betükap c s o 1 a ta tia k pótlása; helyesírásuk megokolása; mondatokba foglalásuk., majd mondatrészszerepük megállapitása

26

A határozói igenév és a van /nincs/ kapcsolatára vonatkozó nyelvhelyességi szabály reprodukálása, majd példák gyűj-tése e szabály illusztrálására

Mondatok kiegészítése névutókka'l, a keletkezett határozók besorolása /ok, idő, cél/

Megadott határozóragos főnevek kiegészítése állandó határozós szókapcsolatokká; a kifejezések értelmezése, majd monda-tokba foglalása

Határozóragos számnevek kiegészítése a hiányzó hetükkel; helyesírási magyarázat; a ragos számnevek leírása szám-jegyekkel

Megadott melléknevek milyenné? kérdésre felelő alakjának irása, a helyesírás indoklása.

Megjegyzés: 1. Az eredményhatározót nem tanulják a tanulók, itt viszont szerepel egy helyesírási feladat; igaz, analógiás alkalmazási szinten megoldható az elméleti ismeretek nélkül is, ilyen formán azonban kétséges, hogy indokolást - magyarázatot kérni helyénvaló lenne.

2. Ellentmondás van az MM 114/1973* sz. rendelet 2. sz. melléklete és a Tájékoztató között. A melléklet 11. oldalán ez áll: "Kimarad: A mondat fajai: a hiányos mondat fogalma; az állitó és a tagadó mondatok". - A tájékoztató 22. oldalán ez olvasható:'ÍAz anyag átrendezése tekintetében mindössze egy cél-szerű javaslatot tehetünk: a hiányos mondat fogalmát ne az állítmány és.alany után, hanem valamennyi mondatrész tárgyalá-sát követően, a mondat belső szerkezetének vizsgálatakor ta-nítsuk. "Vagyis: a melléklet szerint kihagyandó, a tájékoztató szerint tanitandó a hiányos mondat. Mivel nem egyértelmű az ut-. baigazitás, feltehető, hogy a tanárok jelentős része nem-tanit-Öa> így mérni sem lenne indokolt a hiányos mondatra vonatkozó ismereteket: nem vettünk fel olyan feladatokat a mérőlapra, amely ezeket az ismereteket vizsgálják.

27

A tematikus egység tevékenységei 1. tábla

1 ta i—i 03 -0 o P cd 0 üi 03 ta -0 03 -<tí 03 ta -cd -p 0 -p o »» Ö •H iá 03 i—i 03 i—i -0 0 o cd bD '-P 0 o 0 0 \ CH O 03 0 03 i-l • P<-0 03 -0 0 01 o ta -0 -P •n-p 03 03 o -P 0 \ 03 -0 o !>5 03 •r-3 O -P ..l-l -03 0 -P 03 o 03-cd -P 0 -0 iá -p -cd -P •H bO 0 ta -P 1—1 -p l-l t3 -0 •H 0 0 o 03 M iá 0 iá -P •p 03 fn -CD - 0 0 0 0 0 0 0 o bD •Cl a i-l 03 ta ta 03 <13 i-l 0 bD 0 0 03 03 a) •H - 0 iH 0 -P O 03 03 . pq w P4 w S S o o

16 2 2 6 4 ]2 42 8 1 1 1 4 1 10 • 26 7 1 1 2 1 5 17 1 2 3 2 2 5 3 12 1 2 3 3 11 1 3 1 6 °5 16 .1 5 4 10 5 1 3 3 12 6 3 3 12 3 1 3 6 2 15 3 1 ' 1 1 6 2 14 4 1 2 2 1 10 10 3 1 ' 14 68 12 3 2 5 18 48 58 214

Állitmány Alany Tárgy . Határozó

Helyhatározó Időhatározó Eszközhatározó Társhatározó Módhatározó Állapothatározó ' Okhatározó Célhatározó Részeshatározó Állandó határozó

ÖSSZES

28

3. A. feladattípusokat összefoglaló 1. tábla érdekes jelen-ségre hivja fel a•figyelmet. Arra ugyanis, hogy egyes feladat-típusok igen kis arányban találhatók a tankönyvben. Más oldalról nézve: a legtöbb feladat 3-4- típusba sorolható. Ezt a jelenséget azért emiitjük meg, mert előfordulhat, hogy monotóniát idéz elő, ha egysíkúak a feladatok. Érdekes lehet egy összevetés a 6. osz-tályos tankönyvvel, már csak azért is,-mert ugyan az a két szer-ző irta, mint a hetedikest.

A 6. és 7. osztályos tankönyv 2. tábla feladattipusainak öss zehasonlitás a

Besoro- Kiegé- Példák Ele- Magya-Átala- Mondat- ;ŐSZ-lás ,csop. szítés gyűjt. mekre rázat kítás alkot. , sze-

% bont. fogaim. tett

% % % % % % % • %

6.0. 21,2 12,9 15,3 2,8 8,6 18,2 8,8 12,2 7.0. 31,8 ' 5,6 0,9 2,2 8,3 22,7 27,1

Mint látható, a 6. osztályban elég nagy arányban talál-ható még a tanulók önállóságára, leleményességére.alapozó pél-dagyüjtés, átalakítás, kiegészítés. A 7« osztályban ezek ará-nya minimálisra csökken. Tulajdonképpen három feladattípusba tartozik az összes tevékenység 81,6 %-a. Igaz, ezek a feladat-típusok nagyon jól fejlesztik a gondolkodást; a besorolás pél-dául az egyik legfontosabb kognitív, müvelet, s ebből adódik az összes feladat közel egyharmada; a mondatalkotás megadott szerkezetekkel, a fogalmazás valamely jelenség, szövegbe foglalá--sára általában nagyon konstruktív, magas szintű gondolkodási tevékenységet kiván; és az összetett feladatok gondolkodás-fejlesztő szerepe sem kétséges; - mégis ugy gondoljuk, hogy jobban motiválná a tanulókat, ha változatosabb feladatokkal foglalkozhatnának.-Nem tudhatjuk, hogy véletlenül vagy szán-dékosan alakult igy az arány; a tankönyvszerkesztés elméleté-vel foglalkozók számára bizonyára tanulságos e kimutatás.

29

3. A mérőlapok és a .javitókulcsok

Témazáró mérőlap Általános iskola

Nyelvtan, 7»osztály

MONDATRÉSZEK I.

1. Hogyan kérdezünk a részeshatározóra? Sorold fel!

p r g E E

2. Válaszolj! Mi a hélyhatározó? . . . . -. . . .. . ..

31 A/ változat

Név:. ......... Osztály:

T "5" £ 2 4 \

Válogasd ki, majd karikázd be az igékhez illő ál-landó határozókat!

a/ A terv fölött döntöttek. A tervről

b/ A szabó férték szerint kéaz£tette-el a ruhámat, mérték után

c/ Kérésünket továbbították a v e z eâé S felé. a vezetőséghez.

megoldásán d/ A kérdés megoldása körül sokat vitatkoztak,

megoldásáról oT "B" — 4 2 2 í 4

4. A következő mondatokban húzd alá a szokásos jelölés-sel a.határozókat! Fajtájukat is nevezd meg! Jegyezd a határozó fölé, mivel fejeztük ki. Pl.ragos főnév.

Nagy zokogás miatt elállott a nyelve. /Arany/

32 7/1. A

Jogot tehát, emberjogot a népnek! /Petőfi/ Tántorogva ballag a két kajla sőre. /Arany/ Győzelemből várják a királyt. /Vörösmarty/

ff b T 7T T 4 h 2 2 3 2 3 3 3 2

5. Válaszolj! Mi a célhatározó?

6. Felelj! Mi a tárgy?

ff 1 4 '4 7. Elemezd mondatrészek szerint és szófajilag az aláb-

bi mondatot! Jelezd a határozó és jelző fajtáját is! A nyelvtani kifejezőeszközöket iréL a mondatré-szek fölé! Pl. ragos melléknév sth..

Percekig lebegett ejtőernyőjével ég és föld

között ijedelem nélkül. ff b c d é f h 1. j 2 3 2 2 3 2 2 .3 5 3

8. Szerkessz egy-egy rövid mondatot a megadott utasí-tás szerint! a/ Főnévi igeneves célhatározóval:

b/ Határozói igeneves módhatározóval:

c/ Határozói igeneves állapothatározóval:

33 7/l.A

/A jelzett mondatrészeket húzd alá a. szokásos jelö-léssel!/

9. Válaszolj! Mi a tárgyatlan ige? /Melyik igét nevezzük tárgyatlan igének?/

7 T T 2 2 2

10. írd a kipontozott vonalakra , mivel fejeztük ki á mondat tárgyát! Pl. ragos fónév stb. a/ Téged kerestünk . . . b/ Korán reggel hármat rikkant a rigó . c/ Jobb szeretne inni kinn a tó vizébül d/ A szépet mindenki szereti . . . . .

•gr w é 7T 4 3 2 2

11. "Egészítsd ki az alábbi párbeszédet a -ba, -ban ra-gokkal és a végett, miatt névutókkal! - Hova mész? - A könyvtár- .

a/ -Miért? - Könyv

b/ - A könyvtár- . . . . . folyóiratot is kölcsönöz-nek? c/,

- Nem. Csak ott lehet olvasni. - Jancsit miért büntették meg a múltkor? - Egy kölcsönzött könyv megrongálása

d/

7/1. A

12. Hogyan kérdezünk a módbatározóra? Sorold fel!

HE 13* Állapítsd meg, majd írd az aláhúzott szavak fölé,

milyen határozófajták! Májusban már megvolt a táborozás terve.

a7~ A kisfiú bánatában sírva fakadt.

57

Kedves fogadtatásban részesültünk.

A munkát befejezték a hajógyárban. dT . "ZT £ "ZT

4 2' 2 2

Teljesítmény: ... % pont

SZORGAIMI FELADATOK

14. Szerkessz egy—egy rövid mondatot, melyben ragos névszó fejezi ki a felsorolt mondatrészeket! /A kérdéses mondatrészt húzd alá a szokásos jelö-léssel!/ a/ Tárgy: b/ Célhatározó: . . . .

c/ Társhatározó:

d/ Helyhatározó:

a F F c f 2 2 2 2

35

15* Szerkessz mondatot a megadott sémára!

7/1-A

a/ ál lap öthat, "b/ állítmány c/ alany d/ tárgy aT cí 7T 2 2 '2 2

A szorgalmi feladatok értéke ...... % pont

Érdemjegy:

Ez a teszt - az MM és az OPI támogatásával - a JATE Peda-gógiai Tanszékén készült. Csoportvezető: Dr. Orosz Sándor kandidátus Az újrasokszorosításért felelős:

36 Javítókulcs, 7» osztály A/ változat

1. a/ kinek? minek? kinek aré-részére? minek a részére? Kinek a számára? /Lega-lább kettőt!/

b/ és a hozzá tartozó mondat-rész

2. A fogalmazás tetszőleges. A szükséges jegyek: a/ mondatrész b/ a cselekvés /történés,lé-

tezés/valóságos helyét határozza meg

c/ a cselekvés /tört., léte-zés/ képes helyét hatá-rozza meg

3. a/ tervről b/ mérték szerint c/ vezetőséghez d/ megoldásáról /megoldásán/

4. á/ zokogás miatt: okhat. b/ névutós főnév c/ népnek: részeshat. d/ ragos főnév e/ tántorogva: módhat. . f/ határozói igenév g/ győzelemből: képes helyh. h/ ragos főnév

5* A fogalmazás tetszőleges. A szükséges jegyek: a/ mondatrész /határozó/ b/ a cselekvés /történés,léte-

zés/ célját határozza meg

MONDATRÉSZEK I. f/ ragos főnév g/ ég és föld között:

helyhat. h/ névutós főnév 1/ ijedelem nélkül: álla-

pothatározó j/ névutós főnév Javítás értelem szerint.

6. A fogalmazás tetszőleges. A szükséges jegyek: a/ mondatrész /bővitmény/ b/ azt a személyt nevezi meg,

akire a cselekvés irányul c/ azt a dolgot nevezi meg, a-

melyre a .cselekvés irányul 7- a/ percekig: időhat.

b/ ragos főnév c/ lebegett: állítmány d/ ige e/ ejtőernyőjével: eszközhat.

9. A fogalmazás tetszőleges. A szükséges jegyek: a/ ige b/ amelyet nem lehet tárgy-

gyal bővíteni /mellette nem állhat tárgy/

10. a/ ragtalan. személyes név-más

b/ ragos számnév c/ főnévi igenév /ragtalan/ d/ ragos melléknév /főnév-

ként/ 11. a/ könyvtárba

b/ könyv végett c/ A könyvtárban d/ A megrongálása miatt

12. a/ hogyan? miképpen? stb. /Legalább kettőt!/ -

b/ és a hozzá tartozó mon-datrész

13. a/ idő b/ ok c/ állandó d/ /valóságos/ hely

14. és 15. Javítás értelem szerint.

OSZTÁLYZATTÁ ALAKÍTÁS 0,0 - 22,0: elégtelen 23,0 - 44,0: elégséges 4-5,0 - 65,0: .közepes 66,0 - 87,0: jó 88,0 -100,0: jeles

37 Témazáró mérőlap B/ változat Általános iskola Név:

Nyelvtan, 7.osztály Osztály:

MONDATRÉSZEK I.

1. Válaszolj!. Mi az eszközhatározó?

•a" "E" A A

2. Az alábbi szópárok közül karikázd be a - szerinted -helyesen kifejezett tárgyat!

Add ide a könyved - könyvedet! Őtet - őt várom. Azt - aztat jól meg kell gondolni!

1 T A A A A

A következő mondatokban hüzd alá a szokásos jelölés-sel a határozókat! Fajtájukat is nevezd me^! Jegyezd a határozó fölé, mivel fejeztük ki! /Pl. névutós fő-név/

Szalma közt fagyottan áll.-., a kát. /Babits/ Meghalok én még ma magyar nemzetemért. /Népballada/

ITT

4. Hogyan kérdezünk a tárgyra? /Sorold fel/

38 7/1. B

5. Szerkessz egy-egy rövid.mondatot, melyben ragos névszó fejezi ki a felsorolt határozókat! A határozókat a szokásos jelöléssel húzd alá! a/ Állandó hat. : b/ Időhat.: . . . . . . c/ O k h a t . : . . . . . . . . d/ Eszközhat.

6. Hogyan kérdezünk az állapothatározóra? Sorold fel!

Sorolj fel négy állandó jellegű tárgyas szókapcso-latot /amelyben az ige és a tárgy együttesen jelöl egy fogalmat/ Pl. győzelmet arat

T 4 2

a/ b/ c/ d/

3T "F "2T | 4 i 2 2

8. Elemezd mondatrészek és szófajok szerint az alábbi mondatot! Jelezd a határozók fajtáját is! A nyelv-tani kifejezőeszközöket írd. a mondatrészek fölé! Pl. névutós melléknév.

A zebrák békésen legelésznek az antilopokkal a sza-vannákon ,

a b c d é T q h t 7 2 2 2 3 2 2 2 2 2 2

9. Vizsgáld meg az alábbi mondatokat! Ha találsz ben-nük nyelvi hibákat, javítsd ki őket.! A helyes mon-datot vagy kifejezést írd á kipontozott vonalakra!

a/ El voltam fáradva

39 7/l.A

b/ A fiúnak meg lett mondva, hogy jobban siessen.

c/ Biztos vagyok benne, hogy a terv el lesz fogad-va

d/ A jegy már kezelt. w T

1 2 i i

10. Hogyan kérdezünk az időhatározóra? Sorold fel!

11. Válaszolj! Mi a társhatározó?

12. A következő mondatokban karikázd be a tárgyas igé-ket! \

A nagyméltóságú helytartótanács tehetetlenül szemlélte az eseményeket. A budai katonai pa-rancsnokságnak nem merték kiadni az utasítást a beavatkozásra. Azt hitték, hogy az esernyők alatt kardok, puskák rejtőznek. Aláírták a 12 pontot, reszketve a félelemtől.

/Történelem. 7. o. 95./

40 7/1. B

13- .Az aláhúzott szavakról állapítsd meg, milyen hatá-rozófajták a mondatban! A határozó nevét írd a sza-vak fölé!

A gyógyszertárban voltam orvosságért. a/

A bányászok fejtőkalapáccsal szálltak le a tárnába, h/

Udvariasságáért megdicsérték.

A szenet fejtőkalapáccsal termelik ki a vágatból. dT

T & IC 2 3<| 2 2

Teljesítmény: % pont

SZORGAIMI FELADATOK

14. írj egy-egy rövid mondatot, melyben az . alább fel-sorolt határozókat névutós névszóval fejezed ki! A határozókat a szokásos jelöléssel húzd alá!

a/ Eszközhat..:

b/ Módhat.:

c/ Képes helyhat.:

d/ Helyhat.

41 7/l.A

15* Szerkessz mondatot az alábbi sémára!

a/ alany b/ tárgy c/ állítmány

d/ részeshat. <3 b 7T •cT 2 2-2 2

Szorgalmi feladatok értéke: ... % pont

Érdemjegy":

Ez a teszt - az MM és az OPI támogatásával - a JATE Peda-gógiai Tanszékén készült. Csoportvezető: Dr. Orosz Sándor kandidátus Az újrasokszorosításért felelős :

42

Javítókulcs, 7» osztály B/ változat MONDATRÉSZEK I.

9-

11.

1. A fogalmazás tetszőleges. A szükséges jegyek: a/ mondatrész /határozó/ b/ a cselekvés eszközéül

szolgáló személyt vagy dolgot nevezi meg

2. a/ könyved j /Mindkettő jóíAO-b/ könyvedetj c/ őt d/ azt

3. a/ szalma közt: helyhat. b/ névutós főnév c/ fagyottan: állapothat. d/ melléknévi igenév /ragos/ e/ ma: időhatározó f/ határozószó g/ nemzetemért: célhatározó h/ ragos főnév 12*

4. a/ kit? mit? ... /Legalább kettő/

b/ és a cselekvést jelentő mondatrész /többnyire ál-lítmány/ 13»

5« Javítás értelem szerint. 6. á/ hogyan? milyen állapotban?

/legalább kettő!/ b/ és a hozzá tartozó mondat-]^

rész , 15. 7« Javitas ertelem szerint. 8. a/ zebrák: alany

b/ többes számú főnév /jellel/ c/ békésen: mód /állapot/ hat* d/ ragos melléknév e/ legelésznek: állítmány f/ ragos ige g/ antilopokkal: társhat. h/ ragos főnév i/ szavannákon: helyhat. j/ ragos főnév: /többes szám

jelével/

a/ Jó. b/ ... megmondtuk /megmond-

ták/ c/ ... a tervet elfogadják d/ ••• már kezelve van /már

kezelték/ a/ mikor? mióta? stb. /leg-

alább kettő!/ b/ és a hozzá tartozó mon-

datrész A fogalmazás tetszőleges*. A szükséges jegyek: a/ mondatrész /határozó/ b/ azt. a személyt nevezi

meg, akivel együtt van valaki vagy valami

c/ vagy azt a dolgot neve-zi meg, amivel együtt cselekszik valaki /valami/

a/ szemlélte b/ merték c/ hitték d/ aláírták a/ cél b/ társ c/ ok d/ eszköz Javítás értelem szerint. Javítás értelem szerint.

OSZTÁLYZATTÁ ALAKÍTÁS 0,0 - 13,0: elégtelen 14,0 - 34,0: elégséges 35,0 - 56,0: közepes 57,0 - 77,0: jó 78,0 -100,0: jeles

43 Témazáró mérőláp C/ változat Általános iskola Név

Nyelvtan. 7.osztály Osztály: .,

MONDATRÉSZEK I.

1. Válaszolj! Mi a tárgyas ige? /Melyik igét nevezzük tárgyas igének?/

mn 2. Soroljatok fel két igét és két melléknevet, me lyek«=>

hez állandóan ugyanazzal .a raggal vagy névutóval kapcsolódik a névszó! /így pl.: büszke valamire/

a/ . . . . b/ . .

c/ . . d/ . . . . . . . . . . „ rsr T ™

U 3 3 4 3. A következő mondatokban húzd alá a szokásos jelölés-

sel a határozót! Fajtáját is nevezd meg! Jegyezd a határozó fölé azt is, mivel fejeztük ki! /Pl. ragos főnév stb./

De látod amottan a.téli világot? /Petőfi/ Egyedül hallgatom tenger mormolását. Nem kerestek engemet kötéllel. /Arany/

íf ST £ T l 2 3 4 2 2

4. Felelj! Hogyan kérdezünk a helyhatározóra?

44 7/1.0

5. Elemezd mondatrészek és szófajok szempontjából az alábbi mondatot! Jelezd a határozók és jelzők faj-táit is! A nyelvtani kifejezőeszközöket írd a mon-datrészek fölé! Pl. ragos főnév stb.

A partizánosztag naphosszat elszántan várt az el-

lenségre. "5" C ci T T fl 7T y 4 1 4 4 2 4 4 2 4

6. Milyen mondatrészek szerepét töltik be a következő mondatok igenevei? A helyes választ karikázd be!

a/ Nem elég a célt látni. /Váci/ . . .

b/ Nyaranta dolgozni jártunk a kertészetbe . . . .

c/ Nővérem is dolgozni szeretett volna

d/ A megvert ellenség futva hagyta el a csatateret.

írj egy-egy rövid mondatot, melyben az alább felso-rolt határozókat névutós névszóval fejezed ki! A határozókat a szokásos jelöléssel húzd alá!

a/ Helyhat.: . b/ Időhat.: . c/ Állapothat. d/ Okhat.: . .

a fa T 4 4 2 4

lekvés határozott tárgyra irányuljon! /A cselekvő száma és személye maradjon ugyanaz!/ Az átalakított mondatokat írd a kipontozott vonalakra!

45 7/1.0

a/ Őrsünk kirándulást szervezett:

t>/ Felbontunk egy konzervet.

c/ Egy nagy ablakot nyit ki

d/ Kémiaórára kísérletet terveztünk

fST F F |2 2 2 3. • /

9. Felelj,! Mi a inódhatározó?

F 2 4

10. Hogyan kérdezünk a célhatározóra? Sorold fel! '.

É 11. Válaszolj! Mi a részeshatározó?

F <T 2 4 4

12. Az alábbi idézetekben húzd alá a tárgyat a szoká-sos jelöléssel!

El akarta nyelni- a világot. /Petőfi/

Anyját látja jőni a korlátok felől. /Arany/ ff F F 4 4 4 2

F '4

46. 7/1.0

13» Az aláhúzott szavakról állapítsd meg, hogy a. mon-datban-milyen határozófajták I A határozók nevét ird a szavak fölé! - 1;.

a/ A labda £ kapufának perdült.

b/ Durva szavakkal ment neki a szomszédjának..

c/ Édesanyámnak sok azép hímzése van.

d/ Az ugrólécet a szertárosnak vittem vissza.

ET 4 T "3" 2 3 2 2


SZORGALMI FELADATOK

14. Szerke ssz -mondatot a megadott sémára!

a/ módhat. b/ állítmány c/ alany

d/ helyhat. 7 T 2 2 2 2

15. írj egy-egy rövid mondatot, melyben a felsorolt mondatrészeket ragos névszó fejezi ki!

a/ Módhat.

b/ Részeshat

47 7/1.0

c/ Állapöthat.: .

d/ Képes helyhat.:

1W T sr "3

1* 2 2 2

A szorgalmi feladatok értéke: .... % pont

Érdemjegy:

Ez a teszt - az ípi és azÔPT támogatásával - a JATE Peda,-gógiai Tanszékén készült. Csoportvezető: Dr. Orosz Sándor kandidátus Az újrasokszorosításért felelős:

48

Javítókulcs, 7« osztály C/ változat MONDATRÉSZEK I.

11.

1. a/ ige b/ tárggyal lehet bővíteni

/tárgy állhat mellette/ 2. Javítás értelem szerint.- ^ 3. a/ amott an: he lyha t.

b/ határozószó " c/ egyedül: állapothat. d/ határozószó e/ kötéllel: eszközhat. f/ ragos főnév

4. a/ hol? honnan? /legalább kettő/

b/ és a hozzá tartozó mon-datrész /többnyire az ál-lítmány/

5* a/ partizánosztag: alany 12. b/ főnév c/önaphoss zat: időhat. d/ határozószó e/ elszántan: állapothat* 1 3 . f/ ragos melléknév /igenév/ g/ várt: állítmány h/ ragos ige i/ ellenségre: állandó hat. 14. j/ ragos főnév 15 .

6. a/ alany b/ célhatározó c/ tárgy d/ módhatározó

7. Javítás értelem szerint. 8. a/ Őrsünk megszervezte a

kirándulást. b/ Felbontjuk a /ezt a/... c/ A /ezt a/ nagy ablakot

nyitja ki. d/ ... megterveztük a /ter-

veztük a/ ... 9. A fogalmazás tetszőleges.

A szükséges jegyek: a/ mondatrész /határozó/

b/ a cselekvés /történés, létezés/ módját határoz-za meg

a/ miért? mi végett? /Leg-alább kettőt!/

b/ és a hozzá tartozó mon-datrész /többnyire az állítmány/

A/fogalmazás tetszőleges. A szükséges jegyek: a/ mondatrész /határozó/ b/ azt a személyt határozza

meg, akinek a részére történik /van/ valami

c/ azt a dolgot.határozza meg, aminek a részére tör-ténik. /van/ ..valami

a/ nyelni ) b/ viiágot]/Kettös tápsy/ c/ jőni 7 /Kettős tárgy/ d/ anyjátJ a/ hely b/ állandó c/ részes d/ részes Javítás értelem szerint. Javítás értelem szerint.

OSZTÁLYZATTÁ ALAKÍTÁS

0,0 - 13,0: elégtelen 14,0 - 32,0: elégséges 33,0 - 50,0: közepes 51,0 - 69,0: jó 70,0 -100,0: jeles

49 Témazáró mérőlap D/ változat -Általános iskola Név: Nyelvtan, 7 .osztály Osztály:

MONDATRÉSZEK I.

1. Felelj! Mi a határozó?

m

*

ff b 4 4

2. A következő mondatokban húzd alá a szokásos jelöléssel a határozókat! Fajtájuk nevét is jegyezd oda! írd a határozók fölé azt is, mivel fejeztük ki. Pl. névutós főnév stb.

Szénásszekér ment át az éjszaka a városon. /Szabó L./

Ugy, anyám kecsegtesd ölbeli ebedet! /Arany/

Borozgatánk apámmal. /Petőfi/

3. A következő mondatokban karikázd"he a tárgyatlan igé-ket!

Az első győzelem után szétoszlott a tömeg, hogy du. 3 órakor a Múzeum előtti téren összegyűljön. Ekkor már vagy 10 000 résztvevő hallgatta az if-júság szónokait, és dübörögte Petőfi költeményé-nek sorait: "Esküszünk, hogy rabok tovább nem le-szünk!"

/Történelem. 7.o. 95 ./

T ff f f 4 4 2 2

7 / l . D

4. Szerkessz a felsorolt tárgyatlati igékkel egy-egy tárgyas szókapcsolatot, mégpedig

a meg igekötővel:

ül: a/

áll: c/

igekötő nélkül

b/

d/ 7? c" d

2 3 2 3 5. Elemezd mondatrészek szerint és szófajilag a követ-

kező mondatot! -Nevezd meg a határozók fajtáit is! A nyelvtani kifejezőeszközöket írd a mondatrészek fölé. Pl. névutós melléknév stb.

A középkorban a parasztfelkelők engedményeket vív-

tak ki maguknak. a ö c d é "f 9 h i. 2 2 2 2 2 2 4 2 2 4

6. A zárójelben megadott szó ragos vagy névutós alak-jával egészítsd ki az alábbi mondatokat!

Ez a pajtás méltó az osztály . . . .

/bizalom/. Szomszédom dolgozata az

/enyéra/ hasonlított. Labdarugóink sokat vétettek a

/'szabályok/

V

0/

Öcsém nagyon fogékony a

/matematika/ d/

őr d 4 4 4 2

51 7/1. D

7. Hogyan kérdezünk az eszközhatározóra? Sorold fel!

sr T t 1

8. Válaszolj! Mikor alanyi ragozásé az igei állítmány?

Mikor tárgyas ragozásé az igei állítmány?

b q 1 A A

9. Szerkessz egy-egy rövid mondatot? melyben az alább felsorolt határozókat ha tár o z ó s z ova 1 fejezed ki! A határozókat.a szokásos jelöléssel húzd alá!

a/ Időhat. : . b/ Módhat. : . c/ Állapothat.: d/ Helyhat. : '

•g-b 7T Q A 2 3 2

10. Hogyan kérdésünk a társhatározóra? Sorold fel!

•mn 11. Az alábbi mondatpárok közül karikázd be azokat, a-

melyek nyelvileg helyesek! a/ Holnapra ki lesznek javítva a dolgozatok?

52 7 / 1 - D

A dolgozatok ki .vannak .javítva?

b/ A bérletem lejárt. - A bérletem le van járva.

c/ Mire odaérünk, a múzeum már be lesz zárva. Elsejétől kezdve a múzeum 17 órakor lesz bezárva.

d/ Láttuk, hogy a csónak ki van kötve. Láttuk, hogy a csónak ki lett kötve.

12. Válaszolj! Mi az időhatározó!

0 T 4 4 4 4

13. Állapítsd meg, majd írd'az aláhúzott szavak fölé, milyen határozófajták vannak a mondatban!

Méne elbúsúlva némán haragjában /Arany/ i7 ~~

Futva érkeztünk á tett színhelyére.

A zongoraversenyt kotta nélkül játszotta végig. c7 '

Nyelv nélkül nem létezhet a társadalom. 37


53

SZORGALMI FELADATOK

14. Szerkessz egy mondatot az alábbi sémára!

7/1-D

a/ időhat. b/ eszkőzhat. c/ állitmány

d/ alany 3 £ 2 2 2 2

15. írj egy-egy rövid mondatot, melyben névutós név-szó fejezi ki a felsorolt határozókáF! A szokásos jelöléssel húzd alá a határozókat!

a/ Társhat.

b/ Célhat.

c/ Ál lap öthat.

d/ Részeshat.

Szorgalmi feladatok értéke: ...%pont

Érdemjegy: . . . . . .

Ez a teszt - az MM és az OPI támogatásával - a JATE Peda-gógiai Tanszékén készült. Csoportvezető: Dr. Oroáz Sándor kandidátus Az újrasokszorosításért felelős:

54

Javítókulcs, 7» oaztál.y MONDATRÉSZEK I.

1. A fogalmazás tetszőleges. A szükséges jegyek: a/ mondatrész b/ valamilyen körülményt

•fejez ki 2. a/ éjszaka: időhat.

b/ időhatározószó . c/ /át/ a városon: helyhat. d/ ragos /névutós/ főnév e/ úgy: módhatározó f/ határozószó g/ apámmal: társhatározó b/ ragos főnév

3« a/ szétoszlott b/ összegyűljön c/ esküszünk d/ leszünk

4. Értelem szerint. Pl.: megüli a lovat", ünnepet ül; megáll-ja a helyét, állja a sarat stb.

5. a/ középkorban: időhat. b/°ragos főnév c/ parasztfelkelők: alany d/ főnév e/ engedményeket: tárgy f/ ragos főnév g/ vívtak ki: állítmány h/ ige /igekötő./ i/ maguknak: részeshat. j/ ragos névmás

6. a/ bizalmára b/ enyémre /enyémhez/ c/ szabályok ellen d/ matematika iránt

7. a/ kivel? ki által? /Leg-alább kettőt!/

b/ és a hozzá tartozó mon-datrész /többnyire az állítm./

D/ változat;

8. Alanyi ragozásé, ha a/ nincs tárgya b/ határozatlan tárgya van Tárgyas ragozásé,.ha c/ határozott tárgya van.

9. Javítás értelem szerint. 10. a/ kivel? kivel együtt?

stb. b/ és a hozzá tartozó mon-

datrész /többnyire az állítm./

11. á/ A dolgozatok ki vannak javítva?

b/ A bérletem lejárt, c/ Mire odaértünk ... d/ ... ki van kötve

12. A fogalmazás tetszőleges. A szükséges jegyek: a/ mondatrész /határozó/ b/ a cselekvés /történés,

létezés/ idejét hatá-rozza meg

13- a/ állapot . b/ mód c/ mód d/ állapot

14. Javítás értelem szerint. 15« Javítás értelem szerint.

OSZTÁLYZATTÁ ALAKÍTÁS

0,0 - 17,0: elégtelen 18,0 - 38,0: elégséges 39,0-60,0: közepes 61,0 - 81,0: jó 82,0 -100,0: jeles

55

4- összesitett eredmények tesztváltozatónként A következő táblákon és ábrákon az előző kötetekben meg-

ismert jelöléseket alkalmazzuk, ezért itt nem foglalkozunk ve-lük újból.

A tanulók átlagos teljesítménye ebből az egységből 45 % körül van, ami egyáltalán nem nevezhető jó eredménynek. Az ötö-dikes és hatodikos eredmények bemutatása után sajnálkozva kell megállapítanunk, hogy a teljesítmény itt,, a hetedikben sem jobb. /Mint látni fogjuk, "A jelző" c. temabikus egységből is 50 % pont körüli eredményi; mértünk./

Ehhez az alacsony átlaghoz az eredmények szélsőséges szó-ródása járul: a. relatív szórás 46 % a négy mérőlap-változat átlagában.Jól szemlélhető ez a jelenség a 3-.4.j5«> és 6. ábrán. De az ábrák másra is felhívják a figyelmet. Arra, hogy az ered-mények erősen polarizálódnak: határozottan elkülönülnek az át-lag alatti és az átlagon felüli teljesitmények. Annyira, hogy -statisztikai nyelven szólva— szinte két külön mintát alkotnak. Normális eloszlás esetén a megoszlási görbe az áhlag körül emel-kedik a legmagasabbra, ami azt jelenti, hogy a tanulók zöme át-lagos teljesítményt nyújt. Itt viszont nincs csúcs az átlagnál /kivétel a "B" változatot megoldott tanulók teljesítményének eloszlása/, hanem attól jobbra és balra alakult ki egy-egy csúcs. Az átlagon aluli és az átlagon felüli eredményt elérők közt szinte szakadék van: mintha nem is azonos évfolyamra jár-nának, nem ugyanannak az iskolatípusnak a tanulói lennének, nem azonos tanterv alapján, azonos tankönyvből tanulnának. /Ezt nemcsak azért jelenthetjük igy ki, mert -mint később látni fogjuk- nemcsak e tematikus egységnél észlelhető ez a jelenség, hanem a következőnél is. Sőt: a 8. osztályban is: lásd a 4. kö-tetben!/

Igen nagy lehet tehát a különbség a fentiekben fel nem sorolt , s ezekhez hasonlóan fontos egyéb feltételekben, fő-ként a tanulók tanulási motívumaiban, a települési viszonyokban /persze: e kettő egymással is mutat összefüggést/, és bizonyára a szaktanárok munkájában, felkészültségében is. E tényezők be-folyása külön vizsgálatot érdemelne.

E kötetben is bemutatjuk az eredményeket olyan oszlop-diagramokon, amelyek tudáselemenként tartalmazzák a teljesít-ményt. /7. , 8., 9., 10.. ábra./

56

5. tábla 4 . tábla

Az I/A változat össze-foglaló adatai Eloszlás

A tanulók száma 221

Átlag x 51,2

Konfidencia + intervallum ~ ± 3,1 Pontosság i követelmény- í 6,1%

Szórás is + 21,4

Relativ szórás 41,8*

% pont Tanuló /%/

0,1 _ 5,0 0,0 5,1 — 10,0 1,1 10,1 - 15,0 1,1 15,1 — 20,0 2,2 20,1 — 25,0 6,6 25,1 - 30,0 7,7 30,1 — 35,0 6,6 35,1 — 40,0 11,6 40,1 — 45,0 8,2 45,1 — 50,0 5,5 50,1 — 55,0 4,4 55,1 - 60,0 9,9 60,1 - 65,0 9,3 65,1 - 70,0 2,7 70,1 - 75,0 5,5 75,1 - 80,0 6,6 80,1 - 85,0 3,3 85,1 - 90,0 2,7 90,1 - 95,0 3,3 95,1 -100,0 1,6

AZI./A VÁLTOZAT EREDMENyEINEK ELOSZLASA Relatív gyakoriság %

20

3o ábra

Százalékpont

elégtelen elégséges közepes jo jeles

22,4 44,0 65.5 87,0

57

5. tábla Az I/B változat össze-fog laló adatai


Átlag x 43,0

Konfidencia + a intervallum ~ ± 2 ' 7

Pontossági követeimeny ± 6,4 # Szórás í s + 21,4 Relativ szórás 49,7 #

6. tábla Eloszlás

% pont Tanuló /%/ 0,1 _ 5,0 0,0 5,1 - 10,0 3,0 10,1 - 15,0 4,8 15,1 - 20,0 6,5 20,1 - 25,0 7,8 25,1 - 30,0 9,2 30,1 - 35,0 9,2 35,1 - 40,0 7,4 40,1 - 45,0 11,4 45,1 - 50,0 6,5 50,1 - 55,0 5,2 55,1 - 60,0 5,2 60,1 - 65,0 5,7 65,1 - 70,0 5,2 70,1 — 75,0 1,3 75,1 - 80,0 3,5 80,1 - 85,0 5,2 85,1 - 90,0 1,3 90,1 - 95,0 0,4 95,1 L00,0 0,4

A U / B VÁLTOZAT EREDMÉNYEINEK ELOSZLÁSA 4. ábra

0 43,0 34,4 55,6 77,2 100

58



Átlag * 40,6

Konfidencia + intervallum ± 3,2 Pontossági követeimeny + 8,3 * Szórás +s + 18,8

Relativ szórás 48,9 *

6. tábla Eloszlás

% pont Tanuló /%/ 0,1 _ 5,0 0,0 5,1 - 10,0 6,0 10,1 - 15,0 3,7 15,1 - 20,0 9,0 20,1 - 25,0 6,0 25,1 - 30,0 14,2 30,1 - 35,0 9,7 35,1 - 40,0 4,5 40,1 - 45,0 7,5 45,1 - 50,0 8,2 50,1 - 55,0 10,5 55,1 - 60,0 6,0 60,1 - 65,0 6,0 65,1 - 70,0 3,0 70,1 - 75,0 3,7 75,1 — 80,0 0,0 80,1 - 85,0 0,7 85,1 - 90,0 0,0 90,1 - 95,0 0,0 95,1 L00,0 0,7

AZ1./C VÁLTOZAT EREDMÉNIJEINEK ELOSZLÁSA 5- ábra Relativ gyakoriság %

59



Átlag X 49,6

Konfidencia + 4 intervallum ~ + 3,1 Pontossági követelmeny t £>,2%

Szórás + S + 21,2 Relativ szórás- 42,8 %

6. tábla Elosztás

% pont Tanuló /%/ 0,1 _ 5,0 0,5 5,1 — 10,0 2,8

10,1 - 15,0 1,6 15,1 - 20,0 5,0

. 20,1 - 25,0 3,3 25,1 - 30,0 9,5 50,1 - 35,0 5,0 35,1 - 40,0 6 , 1 40,1 - 45,0 7,3 45,1 - 50,0 5,6 50,1 - 55,0 11,2 55,1 - 60,0 8,9 60,1 - 65,0 4,4 65,1 - 70,0 6,1 70,1 - 75,0 7', 8 75,1 - 80,0 8,4 80,1 - 85,0 3,3 85,1 — 90,0 1,6 90,1 - 95,0 0,0 95,1 - 100,0 0,5

AZI./D VÁLTOZAT EREDMÉNyEINEK ELOSZLÁSA Rdativ gyakoriság %

20 18-18" 17 • 16 • 15 -14 • 13 -

7. ábra

AZ I .A VÁLTOZAT EREDMÉNYEI

Százalék 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

I 1. A RÉSZESHATÁROZÓ KÉRDÉSEI (FELS.) a legalább kettőt 93.91 I 1. A RÉSZESHATÁROZÓ KÉRDÉSEI (FELS.) b és a hozzá tart.m.rész k-53.6 | a mondatrész 38.71

2. A HELYHATÁROZÓ FOGALMA (REPR.) b a csel. (tört-,lét.) valóságos helyét 90.1 | 2. A HELYHATÁROZÓ FOGALMA (REPR.) c a csel. (tört.,lét.) képes helyét f^-74,6

3. ÁLLANDÓ HATÁROZÓK KIVÁLASZTÁSA (NYELVHELYESSÉG a tervről 60,8

3. ÁLLANDÓ HATÁROZÓK KIVÁLASZTÁSA (NYELVHELYESSÉG b mérték szeri irt 53.6 [ 3. ÁLLANDÓ HATÁROZÓK KIVÁLASZTÁSA (NYELVHELYESSÉG c vezetőséghez 78.51 3. ÁLLANDÓ HATÁROZÓK KIVÁLASZTÁSA (NYELVHELYESSÉG d meqoldásáról (megoldásán) 79,61

4. HATAROZO ESSZOFAJA (BES.)

a zo kogás miatt = okhat. 65,21


b névelős főnév 48,6 I

4. HATAROZO ESSZOFAJA (BES.) c szépnek; részeshat. |-»-5o,a

4. HATAROZO ESSZOFAJA (BES.) d ragos főnéi/ 38.11 4. HATAROZO ESSZOFAJA (BES.) e • tántoroqva; módhat. }«-53,6


f 27,6 h-hatánozói igenév


9 győzelemből = képes helyh^-52,5


h ragos főnév 40,31 5. CÉLHATÁROZÓ FOGALMA (OEF.) a mondatrész (hat.) h ~ 42,0 5. CÉLHATÁROZÓ FOGALMA (OEF.) b a csel.(tört.,lét.) célját 90 ,H

G. A TÁRGY FOGALMA a 42,5 |*-mondatrész (bővítmény)

G. A TÁRGY FOGALMA b személyt,akire a csel. irányul h - 6 9 , 1 G. A TÁRGY FOGALMA c dolgot, amire a csel. irányul 74,0 1

— i — ' i i 1 i * i 1 * i i 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

(7. ábra folytatása) százalek

O 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 J , I I. I 1 I . I t

7. MONDATRÉSZEK-SZÓFA30K (BES.)

8. MONDATSZERKESZTES

9. A TÁRGYATLAN IGE FOGALMA (DEF.)

10. A TÁRGY.KIFEJEZÉSE (BES.)

percekig ragos fő

(időhat) név

75,1

lebegett (áll tm.) 28j7

83,4) ige 39,8 |

46,4~l*-eit&ernyójével-eszközhat ragos főnév 39,8 |

' " között •• helyhat: 66,31 ég és föld névutós fő névutós főnév h-34,3

28.2 h—ijedelem nélkül -- állapothat. 28,7 K— névutós főnév

főnévi igeneves tárggyal 40,9

37,0

ige

k-57,5 , főnévi igeneves celhat.-val

hatámzói igeneves mödhatrval 38,1 K-határozói igeneves állapotha-

tározóval 1-64,6 nem lehet tárggyal bővíteni

32,6 K-ragtalan szem, névmás ragos számnév 47,b] főnévi igenév 50,8| ragos melléknév 44,8|

11.-BA,-BAN; VÉGETT, MIATT (NYELVHELYESSÉG) könyvtárba könyv végitt"

95,6

a könyvtárban megrongálása miatt"

60,8 88,4

80,7 12. A MÓDHATÁROZÓ KÉRDÉSEI ( FELS-) legalább kettőt" 90,1

és a hozzá tart .m.rész h—48,6

13. HATAROZOK BESOROLASA • idöhatározó 83,4 okhatározo állandó határozó

59,6 62,0

C valóságos) hely határozó 81,2 i r i 0 10 20 3 0 40 50 60 70 80 90 100

8. ábra

AZ I .B VÁLTOZAT EREDMÉNYEI

Százalék O 10 20 30 40 90 60 70 80 90 100

1. AZ ESZKÖZHATÁROZÓ FOGALMA (DEF.) a mondatrész (hat.) k - 4 5 , 2 1. AZ ESZKÖZHATÁROZÓ FOGALMA (DEF.) b a csel. eszközét nevezi meg 77,21

2. TÁRGYRAG (NYELVHELYESSÉG) a könyved 60,5 |

2. TÁRGYRAG (NYELVHELYESSÉG) b könyvedet 67,1 | 2. TÁRGYRAG (NYELVHELYESSÉG) c öt 80,3 I 2. TÁRGYRAG (NYELVHELYESSÉG) d azt 79.8 |

3. HATÁROZÓ ÉS SZÓFAJA (BES.)

a Szal ma közt = C hely hat.) 66.71


b névutós főnév K-37,7


c 42,5 h-iagyottan Lállapot hat.) 3. HATÁROZÓ ÉS SZÓFAJA (BES.)

d 17,1 •—melléknévi igenév (raqos) 3. HATÁROZÓ ÉS SZÓFAJA (BES.) e ma= időhatározó 57,0 I 3. HATÁROZÓ ÉS SZÓFAJA (BES.)

f 22,8 K— határozószó 3. HATÁROZÓ ÉS SZÓFAJA (BES.)

9 38,6K*nemzetemért (célhat.)


h ragos főnév h—28,5 4. A TÁRGY KÉRDÉSEI (FELS.) a leqalább kettőt 90,8 1 4. A TÁRGY KÉRDÉSEI (FELS.) b 39,9 Kés a cselekvést jel.mond.rész

5. RAGOS NÉVSZÓKKAL KIFEJEZETT HATAROZÓS MOND. SZERk a állandó határozóvalK~ 40,8

5. RAGOS NÉVSZÓKKAL KIFEJEZETT HATAROZÓS MOND. SZERk b időhatározóval 52,61 5. RAGOS NÉVSZÓKKAL KIFEJEZETT HATAROZÓS MOND. SZERk c okhatározóval h -35,1 5. RAGOS NÉVSZÓKKAL KIFEJEZETT HATAROZÓS MOND. SZERk d eszközhatározóval K-4G.5

6. AZ ÁLLAPOTHATÁROZÓ KÉRDÉSEI (FELS.) a legalább kettőt 74,11 6. AZ ÁLLAPOTHATÁROZÓ KÉRDÉSEI (FELS.) b 42,5 Kés a hozzá tart;mond. rész i i 1 i ' 1 1 i i i 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

10 20 30 40 50 60

(8. ábra folytatása) százalók

70 L_ 80 90 100 •

7. ÁLLANDÓ TÁRGYAS SZÓKAPCSOLAT (FELS.)

8. MONDATRÉSZEK ES SZÓFAJOK (BES).

9. HATÁROZÓK HELYES HASZNÁLATA (NYELVHELYESSÉG)

10. AZ IDŐHATÁROZÓ KÉRDÉSEI (FELS.)

11. A TÁRSHATÁROZÓ FOGALMA (DEF.)

12. TARGYAS IGÉK, MONDATBAN (BES.)

13. HATAROZOK BESOROLÁS A

egyet 54,4 kettőt 39T1 hármat 32$~\ négyet 27,61 m zebrát (alany) 747]

36,8 M-többes számú főnév (jeles) békésen •• mőd (állapot) hat.">-60,5

31,6 legelésznek: á htm. (raqos)ige 43,9 I

ragos melléknév 7879}

antilopokkal: társhat • ragos főnév 48,2 |

] * -54,8

szavannákon: helyhat. 74TT| 36,8 ragos főnév (többes jellel)

el volt fáraava megmondtuk

94471 a tervet elfogadjuk 53.li

kezelve van C kezelteBK- 56,

45,2

mar legalább ketfőt 88,21

42,4 |«-ésahozzá tart.m.rész 34,2 H-mondatrész (határozó)

személyt,akivel együtt van•••K-67,1 dolgot,amivel együtt van... k-67.5 szemlelte merték

43,4 4Q,4

hitték 25,9 aláírták 48,2 cél határozó társ határozó 40,21

6131

okhatánozó 58,4 esz köz határozó 54,5

10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

9. ábra

AZ I.C VALTOZAT EREDMENYEI Száza lek

10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 j • ' i 1 1 • 1. Á TÁRGYAS IGE FOGALMA (DEF.)

2. ÁLLANDÓ HAT.SZERK. (FELS.MINTA ANALÓGIÁJÁRA)

3. HATÁROZÓ ÉS SZÓFA3A (BES.)

ige tárqquar bővithetd egyet 39,TJ

75,91 19J

kettőt 24,8 hármat •-24,8 négyet K—19,5 amottan .- hely hat. határozOszó fr-30,8

80,2

30,1 h-egyedüb állapothat. 19,5 h—határozószó

kötéllel •• eszköz hat. 57,91 ragos fónév 43,6 legalább ke t tő t 4. A HELYHATÁROZÓ KÉRDÉSÉI (FELS.) ésahozzá ta r t , m.rész h-57,9"

95,5

5. MONDATRÉSZEK -SZÓFÁJOK (BES.)

partizán osztag :• alany 82,7 fónév 48,9 . naphosszat-idöhatározó 69,9

17,3h-határozószó 29,3

-29,3 várt ••állítmány

elszántan ? állapothat. ragos melléknév•• igenév

ige (jellel) 85,0

ragos főnév 46,6

49,6 | 44,4 h-ellenséqre: állandó hat

1 1 1 1 1 1 r 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

(9. ábra {oktatása) Százalek

10 20 3 0 40 50 60 70 80 90 100 alany . 44,4 célhataro20 41,41

6. IGENEVEK MONDATBELI SZEREPE (BES.)

7. MONDATSZERKESZTES NEVUTOS NÉVSZÓVAL

8. MONDATOK ATALAKITASA HATAROZOTTTARGYASRA

9. A MÓDHATÁROZÓ FOGALMA C OEF.)

tarny módnatároz"5"

64,7

hely határozót 57,9

helyi íáSi

62,4 iatarozőt 49,61 , ,

Mapothatarozot 27,8 okhatánozdt 61,7

33,8|*—... a kirándulást 31,6 h - . - . a (ezta) konzervet 32

"27~T 3 j « ^ . . a (ezta) nagy ablakot

^ ^ . . .ak isér ie te t 25,6 K - mondatrész (határozó)

cse lek vés ( tő rt•) lé t . ) m ód iát 94,7 legalább ket tőt 78^1 és a hozzá tart.rn-részh-gp>4-

27,8h-mondatrész (hatarozo) személyt , akinek a részére|*-66.9

10. A CÉLHATÁROZÓ KÉRDÉSEI (FELS.)

11. A RESZESHATAROZO FOGALMA

12. TÁRGY MONDATBAN (BES.)

dolgot,aminek részére 66,9

VI

d

22,6h-nyeiní (Ke t tSs tá rgy ) lagot ( kettős tárgy) 83.5I

26,3K-jöni (ket tős tárgy)

13. HATAROZOK BESOROLASA

any já t (kettős tárgy) 6 8 ^ helyhatározó 51,2 állandó hat , h - 3 5 , 4 részeshat. 42,3í részes ha t . 49,3 i i 1 • i

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

AZ I.D VALTOZAT EREDMENYEI 10. ábra Százaiák

10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 i-d ' ' 1 ' mondatrész 39,9, milyen körülményt fejez ki h—57,9 i.:—-.1,- • /íJIU-J. \ 57

1. A HATAROZO FOGALMA

2. A HATÁROZÓ ÉS SZÓFAJA (BES.)

3. TÁRGYATLAN IGÉK, MONDATOKBAN (BES.)

4. TÁRGYAS SZÓKAPCSOLATOK SZERK. (ADOTT IGÉKKEL)

5: MONDATRÉSZEK -SZÓFAJOK (BES.)

éjszaka - (időhat.) 81,5 27,o h-időhatározósző

(át) a városon .- helyhat" 80,3 (névutós) ragos ugi^ mádhat • ha

főnév N-48,3 61,2|

rozószó 32,0 apámmal • társhat rágós főnév

68,0

szétoszlott összegyűljön

51,7 67,4

esküszünk 50,ÖT 65,7

leszünk 47,2 pl. megüli a lovat 5 B j ]

25,3 k - p l . ünnepet ül pl. megállja a helyéth»- 42,7

25,8 h - P ' ^ i i a a sarat középkorban; IdőhafT 86,5 ragos főnév 51,1 | parasztfelkelök •.alany 84,3 főnév Ctbsz.jellel) h - 4 7 , 2 enged meny eket I ( tárgy) 7975" ragos főnév 37,1| vívtak ki: dl l i tm ige ( iqekötős) 50,6 maguknak: részeshai h~62,4

88721

21,9 k-iagos névmás r r 1 i 1 1— I i 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

(10. ábra folytatása) Száza lek

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 I I I— I I— fméftőj aizaimara' ' 73,6!

(Hasonlít)enyémre (enyémhez)82,ol 6. MONDATKIEGESZITES ALLANDO HATAROZOKKAL

7. AZ ESZKÖZ-HATÁROZÓ KÉRDÉSÉI (FELS.)

a AZ ÁLLÍTMÁNY ALANYI ÉS TÁRGYAS RAG. (SZABÁLY ' REPR.)

9. HAT.. SZÓVAL KIF. HATAROZOS MONDATOK SZERK.

(vét) szabályok ellen 74,7 33,7 k - (fogékony) ma"

legalább kefEfl és a hozzá ta r t . m. rész h - 59,ö

emat. iránt 87,1

nincs tárgya "61,8 i h atározatla n tá rtiya van h - 5 j , 7 határozott tárgya van 61,8 f

64,0 idő határozó módhatározó 44,9 j

30,3 h—a (Tápot hatarozó hely határozó 43,3 k ive l?-k ive l együt t? 10. A TÁRS HATÁROZÓ KÉRDÉSÉI (FELS. ) és a hozzá t a r t m.rész K - 5 5 , 6 "

91,0

11. HATÁROZÓI IGENEVEK HELYES HASZNÁLATA (BES) ki van iavitva l e j á r t

62.9

be lesz zarva Ki van kötve

79,81 47,8

65.7

12. AZ I DÓ HATÁROZÓ FOGALMA ( D E F . ) 2o ,2k -monda t rész (ha tá rozó) a cselekvés ( t o r t á i é t . ) ide jé t á l lapothat , h - 3 2 , 4

9 3 , 5

13. HATÁROZOK BESOROLÁSA mód ha t - 4 2 3 I mód ha t . 36,31 ál lapothat.38,2|

10 20 30 40 50 60 70 8 0 90 100

68

5. Az eredmények témánként Kissé önkényes a témák szerinti felosztás: együtt tár-

gyaljuk az állitmányt és az alpnyt, külön vesszük a tárgyat és a határozókat. A határozókról szóló ismeretek tudását nem fajtánkénti csoportosításban mutatjuk be., hanem az elméleti . tudnivalók reprodukálás! szintjét külön vizsgáljuk, majd azt vesszük sorra, hogy milyen eredményre jutnak a tanulók a külön-féle alkalmazási feladatokban.

Állitmány; alany Már az 5» osztályban mértük e két mondatrész tudását.

Az ott tanultakhoz a 7» osztályban csupán a szófajukra vonat-kozó tények kapcsolódnak. Tekintettel arra, hogy a szófajtant a 6. osztályban tanulták a tanulók, nem látszott célszerűnek ezeket az ismereteket reprodukáItatnunk. Ezért e két mopdatrész tudását csak alkalmazási feladatokban ellenőriztük. Az eredmény a 11. ábráról olvasható le.

Ezek szerint többé-kevésbé azonos szinten ismerik fel az állitmányt és az alanyt: az előbbit átlagosan a tanulók 84 %-a, az utóbbit 80 %-a találja meg a mondatban.

összehasonlításképpen megemlítjük, hogy a 6. osztályban az utolsó mérőlapon is -bár nem volt tananyag- adtunk néhány mondatelemzési feladatot. Akkor 10 %-kal kevesebb tanuló sorol-ta belhelyesen az állitmányt és az alanyt. Ha figyelembe vesz-szük, hogy akkor nem tanulták, hanem csaknem két évvel koráb-ban /az 5» osztály elején/, a hetedikben meg részletesen fog-lalkoznak véle, ez a 10 % többlet aligha nevezhptő jelentősnek. Igaz, a 80 %ôs tudást általában jónak tekintjük. De ha abból á szemszögből nézzük a helyzetet, hogy a tanulók 15-20 %-a még a 7» osztályban sem találja meg a mondat igei állitmányát, valamint az alanyt, már korántsem olyan kedvező a helyzetkép.

Csupán megemlítjük:, hogy az állitmány szófaját ,a tanulók 46 %-a adta meg helyesen /pedig mind ige volt!/, az alanyét pedig 44 százalékük; nem valami hizelgő tény a hatodikos nyelvtantanulás hatékonyságáról!

69

- Igaz: a 6. osztályban, amikor a szófajokat tanulták, az állitmány szófaját átlagosan a'tanulók 60 %-a, az alanyét 58 %-ismerte fel helyesen. A feledés mértéke tehát nem is különösen nagy« /Kis rezignációval azt is mondhatnánk: persze, mert az sem volt.sok, amiből feledhettek./

Tárgy Elméleti ismeretek reprodukálását és alkalmazását kivánó

feladatokat oldattunk meg a tesztéken. Az eredmény a 11., 12. és részben a 13. ábrán láthatók.

A fogalom definiálásának, ill. a definició reprodukálásá-nak eredményei nem hoznak ujabb általánosítható tapasztalatokat Korábban /az 5* és a 6. osztályban/ is ázt láttuk, hogy a meg-különböztető jegyeket a tanulók kétharmada - háromnegyede őrzi meg emlékezetében, mig a nemfogalmat kevesebb, mint 50 %; itt, a 7. osztályban is hasonló a helyzet. Hasonlóképpen a korábbi tapasztalatokat erősiti meg a mondatrészre kérdezést tartalmazó feladat: a kérdőszavakból csaknem mindenki tud legalább kettőt /itt is 91 %/•, de a kérdezés másik lényeges részét alkotó mon-datrészt /ez esetben az állitmány/ már fele annyian sem fog-lalják bele a kérdésbe. Ezzel magyarázható, hogy a szokványos-tól eltérő esetekben a tanulók jelentős része nem találja meg a kérdezett mondatrészt / jelen esetben a tárgyat/. Ezt bizo-nyltja a feladat: a t ragos főnévi tárgyat mindkét mondat-ban a tanulók több mint kétharmada megtalálta, a főnévi igenév-vel kifejezett tárgyat viszont alig egynegyedük. Igaz, e mon-datokban kettős tárgy volt, ami természetesen .néheziti a beso-rolást, de a kettős tárgyról is e témakörben tanultak a tanulók sőt: arra a tényre, hogy lehet kettős tárgy is az elemezendő mondatokban, a feladat utasitó - tájékoztató része utalt is.

Gyenge az eredmény /' '44 % helyes megoldás / abban a fel-adatban /Ajq/ is, ahol a megadott négy mondat aláhúzott tárgyá-ról kellett megállapítani, hogy milyen nyelvi eszközökkel van-nak kifej ezve. Ennél is alacsonyabb szintű az eredménye / 32 %/ annak az átalakitási feladatnak /Cg/, amelyben a határozatlan tárgyas mondatokat ugy kellett megváltoztatni, hogy tárgyuk határozott legyen. Ezzel a némiképp összetettebb gondolkodást és nem egyszerű mechanikus - analógiás átalakitást kivárió feladattal tehát a tanulók kétharmada nem tudott megbirkózni.

11. ábra

MONDATRÉSZEK-SZOFAJOK BESOROLÁSA

Százalék O 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

a percekig (idöliat.) 75,1 | b ragos főnév k—28,7 c lebeqett fdll itm.) 83,4 | d e f

9 h i j

iqe 39,8 | 46,4 K-ejtőernyójeveheszközh.

raqos főnév 39,8 | éq és föld között •• helyhat. 6G,31 névutós főnév h - 3 4 . 3

28,2h— ijedelem nélkül.ál lapothat. 28,7 K-névutós főnév

B/8

a zebrák (alany) 74,11

B/8

b c d

36,8|, békésén-, mód- (anapot) hat.h-60.5

31,6 (•-ragos melléknév B/8 e legelésznék-, á l l í t m . 78,9 | B/8

f 9 h

(ragos) ige 43,9 | antilopolrkal: társ ha t . k -54 ,8 raqos főnév 48,2 |

B/8

i szavannákon.-hélyhat. 74,1 |

B/8

j 36,8 k—ragos főnév (többesjellel) 1 1 1—' i i 1 11 i— f i 1 1 1 • i i 1 1 1 I I

0 10 20 30 40 50 60. 70 80 90 100

(Habra folytatása) Százalék

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

C/5

a partizán osztag •• alany 83,7 I

C/5

b főnév 48,9 |

C/5

c naphosszat :idöhatározó 69,91

C/5

d e f

17,3 |*-+-határozószó 29,3 f*—elszántan: állapothat. 29,3 |««—ragos melléknév (igenév) C/5 9 várt (állitmány) 85,01 C/5

h i j

ige ( jellel) 49,6 | 44,4 |*_ellenséqre: állandó hat.

ragos főnév 46,6 |

Dh

a középkorban: idöhat. 86,5 |

Dh

b raqos főnév 51,1 I

Dh

c parasztfel kelők: alany 84,3 |

Dh

d főnév (tbsz.jellel) h - 4 7 , 2

Dh e engedményeket: tángy 79,8 I

Dh f ragosfónév 37,1| Dh

9 vívtak ki--állitm. 88,21 Dh

h i J

iqe (igekötős) 50,6 | maquknak •. részes hat. 62,41

21,9 Kragos névmás

c/G

a b c d

alany 44,41 cél határozó 41,41 tárgy 64,71 mócíhatározó 57,91 t 1 1 1 n 1 1 r

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

TA'RGY 10 20 30 40 50 SO 70

12. ábra százalék 80 90 100

A/g A TÁRGY FOGALMA ( D E F ) . ^mondatrész f bővítméhd) szemeiut,aklteá csel. Iránul 1^4-69,1 3' dolgot ,amire a csel . íranuui 74T1

B / 4 A TÁRGY KÉRDÉSÉI (FELS. ) legalább keTTST

B/2TÁRGYRAG (NYELVHELYESSÉG) cön üveg conuvedi

393 14- es a csel, jel, mondatrész göTa

T H E

et h J5Ö3 SUSJ. A/1 0A TÁRGY K I F E J E Z É S E ( B E S . )

32,6 k-raotaian szem, hévmás ' ' Tői fos ragos számnév 47 főnévi igeggv "

C/ 8 MONDATOK ÁTALAKÍTÁSA HATAROZOTT TÁRGYASRA

ragos melléknév \*-,44,8, 33.8 M-a kirandnlast . 31,6 i*-... a (ezta) konzervet n • • • a (CÍLO; imjTIcerverx 2,3 M-..-a (ezta) nagy ablakot

C/^TARGY MONDATBAN ( B E S . ) 2 ,6 k- nyejn ulíefl-Ós tárgy) világot (kettős tárgyT

anyja C/1 A TARGYAS IGE FOGALMA (DEF.) ige

ff kefe tálgyT Srettös

A / 9 A TARGYATLAN IGE FOGALMA (DEF. ) -f-"tárggyal bővíthető

tancm; 68,4 75,8 I

B S

Ige 53,0 • nem lehet targgu|l bővíteni 79771

B/<2TÁRGYAS I G É K , MONDATBAN ( B E S . ) szemlélte mertek hitték 25,91 aláírták

JT >-64, £

D / 3 TÁRGYATLAN IGÉK, MONDATOKBAN ( B E S . ) szétoszloff T 5 T

esküszüril leszünk iguúiiön szünir

D/A TÁRGYAS SZÓKAPCSOLATOK SZERKESZTÉSE (ADOTT IGEKKEL)

50,0 412 I 33?

pl. megüli a lovat 55,1 l , 25,3 k- pi. ünnepet ül

B / 7 ÁLLANDÓ TÁRGYAS SZÓKAPCSOLAT (FELS. )

25,6 M-let 547? „ettflt ág.SI

harmat 32,9 i !7,6 I

- pl. ünnepet ül 3 5 X > - p l . meqallja a helyét - p i . á i u a a sarat

D/e AZ ÁLLÍTM. ALANYI ÉS TÁRGYAS RAG. (SZABÁLY RÉPR.)

négyet p nincs tart ... —_mua 6T7S~I atározatian tárgya van h— 51,7 határozott tárgya vari g-l, ö]

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

73 A további tesztfeladatok eredményei sem nyújtanak más,

megnyugtatóbb képet: a tárgyas ige definícióját a tanulók há-romnegyede jól reprodukálja /C^ feladat/, a mondatban viszont csak 40 százalékuk sorolja be őket /B12 feladat/. Valamivél kiegyensúlyozottabb a tárgyatlan igék tudása: reprodukálja a fogalmat /A^/ kétharmaduk, besorolja a tárgyatlan igéket /D^/ 59 százalékuk.

Az átlagot tekintve szinté teljesen azonos eredménnyel oldották meg a tanulók azt a két feladatot, amelyben tárgyas szókapcsolatokkal volt dolguk.

Az egyikben /Br,/ állandó tárgyas szókapcsolatokat kellett felsorolniuk emlékezetből. Itt nem kötötte őket semmiféle meg-adott ige. A sorok emlékezetben tartásának, ill. felidézésének ismert törvényszerűsége nyilatkozik meg itt is: egyet felidéz a tanulók több, mint'fele, egy másodikat azonban már csak 40 %, egy harmadikat viszont csupán 33 %> s igy csökken tovább a reprodukálok aránya a sor negyedik tagjáig 28 %-ra.

A másik feladat /D^/ nem egyszerű emlékezetbe idézést kivánt, hanem megadott igékkel kellett tárgyas szókapcsolato-kat szerkeszteni. Az emlékézetnek tehát komoly fogodzót adtunk azzal, hogy a tevékenység tárgyát nem a tanulóknak kellett megkeresniük. De más oldalról kötöttebb a feladat, hiszen hatá-rozott logikai feltételeket tartalmazott. Ezért viszont a meg-oldás a gondolkodás fejlettségének a mutatója lehet.

A feladat igy hangzott: "Szerkessz a felsorolt tárgyatlan igékkel egy-egy tárgyas szókapcsolatot, mégpedig a meg igekötő-vel, majd igekötő nélkül!" - Az igék: ül, áll.

Az első megállapítás az lehet, hogy a jó megoldások 38 %—os átlaga igen alacsony, annál is inkább, mivel konkrét anyaggal /két megadott igével/ volt dolguk a tanulóknak. Ez az átlag ugy alakult ki, hogy az igekötős alakkal mindkét igé-hez körülbelül kétszer annyian /55»1 %> ilh 42,7 %/ tudtak tárgyas szókapcsolatot szerkeszteni, mint az igekötő nélküli-hez / 2 5 , 3 % , ül- 2 5 , 8 % / .

Mi lehet ennek a jelenségnek az oka? Valószinü, hogy a feladat lényegéből faâd, s akkor a következőkre gondolha-tunk :

a/ A tárgyatlan ige, igy a feladatban szereplő ül és áll is általános; folyamatot fejez ki. Ezt megragadni nehezebb, mint az egyedit, a konkrétat.

74 "b/ A meg igekötő perfektuál, konkréttá teszi az általá-

nos cselekvést /történést, folyamatot/, általa tárgyassá vál-nak az igék. Tárgyas igéhez tárgyas szerkezetet alkotni ter-mészetesebb, egyszerűbb, ezért könnyebb ez a feladat; csupán eSy /jelentésével odaillő/konkrét tárgyat, kell találni hozzá.

c/ Igekötő nélkül viszont - mint jeleztük - az ige jelen-vége absztrakt - általános, tárgyas szókapcsolat is csak ugy jöhet létre vele, ha általános tárgyat füzünk hozzá. Ez tehát erősebb elvonatkoztatást, absztrakciót tételez fel, mint az előbbi. Ezért lehet próbaköve a gondolkodásnak.

Ezt a próbát - mint láttuk - igen gyengén állták ki a hetedikes tanulók.

Határozók Az elméleti ismeretek reprodukálási szintjét a 14. ábrán

szemléltettük. Csaknem minden határozó fogalmi definíciójára rákézdez—

tünk. Az eredmény itt sem utal uj jelenségre: a nemfogalmat, a genuszt a tanulók egyharmada tudja,, a megkülönböztető jegye-ket háromnegyedük reprodukálja pontosan. Eléggé feltűnő a szórás: az egyes határozók megkülönböztető jegyeinek tudása között közel 30 %-os eltérés is észlelhető. Talán az a magya-rázata ennek a jelenségnek, hogy az újonnan tanult határozó-fajták fogalmi jegyei még nem szilárdultak meg eléggé; leg-gyengébben ugyanis a társ- és részeshatározó fogalmi jegyeit tudták: korábbi tanulmányaikban /az alsó tagozaton és az 5. osztályban/ ezekkel még nem foglalkoztak.

A másik fajta reprodukálási feladatban, felsorolást kére-tünk számon. Minden határozófajta kérdőszavaibol kettőt orszá-gos átlagban a tanulók 87 %-a sorol fel. Legalacsonyabb az átlag az állapothatározónál, ez is 74 %•

A kérdőszó azonban önmagában, általában nem elegendő a határozók felismeréséhez /ill. általában semmiféle mondatrész felismeréséhez/, hanem szükséges a kérdésbe azt a mondatrészt is belefoglalni, amelynek a határozója a keresett mondatrész. Ezért tartjuk jelentősnek, hogy a kérdésbe belefoglalják-e a tamilok ezt a. mondatrészt is.

111 ábra

MONDATSZERKESZTÉS Százalék

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 1QO

A/g

a b C d

főnévi igeneves tárggyal k-57,5 40,9 h-fönévi iqenevescélhat.-val

37.0 h-határozói igenev. módhat .-val 38.1 h-határozói igenev. állapűthat.-

B/5

a b G d

áll. határozóval p-40,s val időhatarozóval 52,61 okhatározóval K-35,1 eízközhatározóval * - 4 6 . 5

C/7

a b c-d

beluhatánozót 62,4| idóhatározót 49,61

27,8 K állapothatározót okhatározót 61,7 |

D/G a b c d

idő határozó 64,01 mód határozó 44J9I állapothat. H-30,3 hely határozó 43,31

1—:—I I R' I 1 1 1 1 0 10 20 3 0 40 50 60 70 80 90 100

76 Nos, ezt csak a tanulók 51 %-a teszi meg. - Persze, ez sem jelentiuj információt, hisz a többi mondatrész tudásának méré-sekor, az előző osztályokban is ezt tapasztaltuk. Olyan tipus-hiba ez tehát, amelyre valószinüleg az iskolarendszer minden fokán gondolnunk kell.

A C2 feladatban négy állandó határozós szerkezetet kel-lett felsorolniuk a tanulóknak ugy, hogy a tennivalót nem fo-galmi-absztrakt sikon jelöltük meg* hanem analógiás konkrét utasitással: "Soroljatok fel két. igét és két melléknevet, me-lyekhez állandóan ugyanaz a rag. vagy névutó kapcsolódik! /Igy pl.: büsake valamire./" - Az eredmény lehangoló: egyetlen szerkezetet is csak 39 ?&-ük ad meg, kettőt - hármat egynegye-dük, inégyet pedig egyötödiik.. Azért tekintjük nagyon kedvezőt-lennek ezt a képet, mert az efféle szerkezetek fontos alkotó-elemei nyelvünknek: a mondanivaló pontos, változatos, árnyalt kifejezése céljából nélkülözhetetlen fordulatai az egyéni szó-készletnek is. A szókincsfejlesztő gyakorlatok során ezekre is szükséges figyelmet fordítanunk.

Egy, a tárgy tudásának ellenőrzésére alkalmazott feladat-típust a határozók besoroltatása céljából is felhasználtunk. Négy mondatban aláhúztuk a határozót; az volt a feladat, hogy sorolják be a megfelelő határozófajtába. /15» ábra/ Jó meg-oldást átlagosan a tanulók 50 %-a ad, de elég nagyok az el-térések az egyes határozófajták"besorolásának eredményében. Az átlagnál jóval gyengébben sikerült a mód-, állapot-, társ-és részeshatározó besorolása. Mind a négy fajtát újonnan ta-nulták a hetedikben.

• Vegyük szemügyre újból a 11. ábrát, és emeljük ki a ha-tározók besorolásának eredményeit! - A határozófajták besoro-lása nem egészen 60 %-os átlaggal történt. 20 %-kal keveseb-ben sorolják he a határozókat a megfelelő szófajkategóriákba. - Mélyen átlagon aluli az állapothatározó tudása, de erősen átlag alatti az eszköz és az állandó határozóé is.

Az eddigi elemzés azt mutatta, hogy jelentős különbségek vannak egyrészt az elméleti tudás és a gyakorlati alkalmazás /ezen belül a kognitiv és az operativ feladatmegoldás/,más-részt a különféle határozófajták tudása között. Tanulságos-nak Ígérkezik az összes tesztfeladat eredményei alapján egy

A HATAROZO FOGALMA,KÉRDÉSÉI D 10 20 30 a :o 30 4g ész 39 ,9 |

50 mondatra SZ 39,9 . vmilyen körülményt fej, ki

6P

77. ábra Százalék

8p 9p 100

•D/< A HATÁROZÓ FOGALMA ( D E F . )

A/O A HELYHATÁROZÓ FOGALMA (DEF . ) mondatrész 38,7

> - 5 7 , 9

a csel. ( tör tHet legalább kettőt és 3 hozzá tart. mondatrész b -

20,2 ^mondatrész (határozó)

)valóságo a csel.(tört., lét.) képes helyét K»-74,6

os helyét 90,11 95^1

C/4 A HELYHATÁROZO KÉRDÉSÉI (FELS.)

D/i2 AZ IDÖHATÁROZÓ FOGALMA (DEF.) a cselekvés (tört.? lét.) idejét" legalább kettőt

"93751 G/fő A2 IDÖHATÁROZÓ KÉRDÉSEI (FELS.) A / 5 A CÉLHATÁROZÓ FOGALMA ( D E F . )

88,2] 42,1 42,0

a cselekvés (tört , lét.) célját -és a hozzá tartozó m.rész • mondatrész (határozó)

legalább kettőt 78,2f és a hozzá tart. m.rész H— 50,4

löU] c/ 1 0 A CÉLHATÁROZÓ KÉRDÉSEI (FELS.)

B/1 AZ ESZKÖZ HATÁROZÓ FOGALMA ( D E F . )

D/7 AZ ESZKÖZHATÁROZÓ KÉRDÉSÉI ( F E L S . )

B/„ A TÁRSHATÁROZÓ FOGALMA (DEF.)

m.rész (határozö) 45,2 a csel.eszközét nevezi meg. 77,2 legalább kettőt és a hozzá tart. m. rész 59,01~

i77T

.34,2 . , mondatrész e határozó) személyt,akivel együtt van... M—67,1 do Igot, am ive I eggüttvan •. • H— 6 7,5 kivel ? - kivel együtt~T D/10 A TÁRSHATÁROZÓ KÉRDÉSEI (FELS.)

C/n A RÉSZESHATÁROZÓ FOGALMA (DEF.) és a hozzá tartT m.rész h—55,6

3778 k-mondatrész (határozö) személyt, akinek részere dolgot,aminek részére

66,9 66.9

Ah A RÉSZESHATÁROZÓ KÉRDÉSEI (FELS.) C/g A MODHATAROZO FOGALMA (DEF.)

l ega lább k e t t ő t és a hozzá tart. m. rész k— 53~.6.

9979] 25,6 h— mondatrész (határozó)

1 (töt1 — ! cselekvés" TEHrT , létezés) móndját 94,7 | A/12 A MODHATAROZO KÉRDÉSÉI (FELS.)

B/e AZ ÁLLAPOTHATÁROZÓ KÉRDÉSÉI (FELS.)

legalább kettőt és a hozzátartm. rész H— 48,6" öömj

C/2 ÁLLANDÓ,HATAROZOS SZERKEZETEK (FELS.MINTA ANALOGIAJARA

legalább kettőt 74.1 I 42,5 k-és a hozzá tart. m. rész egyet

keltőt hármat né a p r

•24,8 1-24,8 19,5

0 10 20 3 0 40 50 60 70 80 90 100

, , , , 15.ábra HATAROZO ES SZOFAJA . •

Szazalek 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

A/4 HATÁROZÓ ÉS SZÓFAJA (BES.)

Bfe HATÁROZÓ ÉS SZÓFAJA (BES.)

C/3 HATAROZO ES SZOFAJA (BES.)

zokogás miatt: okhat. 65,21 névutós fű név 48.6T népnek;részeshat. ragosfőnév 38 i i tántorogva-. módhat. 53 61

-határ 27,6 N-határozói iqenév ggozeiembai' KépeshéTüEk-52.5 ragos főnév 40,3 ' szalma közt: névutós ftiH faguottan áfapotnát.N-42,g

-Í7,i —melléknévi igenév (ragos)

k-37,7 "geTT

... . me ma: idöhatározó ,MW - W - ^ 5X01

22,8 M-hatarozoszó ragos tanév H-28,5

38,5 n—nemzetemért: célhat. amottan - helghat. határozószó K-30,8

1 5 J 3Ö,1 k-equedüli'.állapothat.

atarozószóL .jfl.S k-hát kötélléí: eszxöznat. raQosftünév 43,6 MKÍ

D/2 HATÁROZO ÉS SZÓFAJA (BES.)

éjszaka = idöhat • 27,0 U—idöhatarozószo oson: Y atj avarÓ3ol

né

"8T3~

vutós)ragos . módhat

helyhat. fSnlv k-46,3 "8031

úgy-mód hat. 61,2 határozószó K-32,0 apámmal: társhat. 68,öl

D/g MONDATKIEGÉSZITÉS ÁLLANDÓ HATAROZOKKAL

név 51,7 1 óJ bizalmára" 73,6

(hôniit) enuémre (érmémhez)~ (vét) szabaiüók ellen 74,7 82,01

33,7 k—C fogékony} maTematika iránt 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

HATÁROZOK BESOROLÁSA 0 10 20 3p 4p gp 6p 7p

Százalék 0 90 100

79. ábra

idonatarozg H Z T A/|3 HATÁROZÓK BESOROLÁSA

B/,3HATARQZOK BESOROLASA

C/13HATAROZÓK BESOROLASA

D/13 HATAROZOK BESOROLASA

^nanaáâlarozú 62,0 ' helyhi (valóság .

céihatarozg" tara határozó 40,21 ok hatarazö .

los) helyhatározó 6T73" I Ö eszközhatározó 54,5 1

heiyhatanozó állandó hat. ~ részes határöz5~

S3J

részes határozó állapothatT

K- ÉS..

_ N—32.4 dhatározó föT m< dhatarozó ~]F36,3

anapotnat. 38,2 17. ábra 0 .10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 NYELVHELYESSEG százalék

0. 1p 2P 3p 4P 5p sp 7p 8P 9p 100 tervről mérték] szeríBE" MM

A / 3 ALLANDO HATAROZOK KIVALASZTASA vezetösegnez megoldásról (megoldásán) könuvtárbá

A / ^ - B A . - B A N ^ E G E T T , MIATT

B/G HATAROZÓK HELYES HASZNALATA

könijv végefF 60.81 a könyvtárban megrongálása miatt el voltam fáradva N--44.3

"göTT

B/JJ HATAROZOI IGENEVEK HELYES HASZNALATA

megmondták (-ták) V-45,2 a tervet elfogadják 53,fi már kezelve van (kezelték)" k - 56,1 ki van javítva lejárt be lesz zárva

S E

kí van kötve 3 Z Z W

65.7 0 10 20 3 0 40 50 60 70 80 90 100

80 általánosabb összehasonlítást is végeznünk a fenti szempon-tok szerint. /A százalékos adatok itt is a helyes megoldást adó tanulók, arányát jelentik/. Bemutatjuk azt is, hogy az át-lagok alapján az egyes határozók hányadik helyet foglalják el a rangsorban. /II.tábla/. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy az összehasonlítás nem ad szignifikáns eredményeket,, hiszen ahhoz minden feladattípusból jóval többet kellett volna meg-oldatnunk, mint amennyire a témazáró mérőlapok lehetőséget nyúj-tanak. így adataink a tendenciát, a legfőbb jellegzetességet jelzik csupán. Az persze azért a 11. tábla adatai alapján is eléggé meggyőzőnek, egyértelműnek látszik, hogy .legjobban az idő- és a belybatározót tudják hetedikeseink, a legkevésbé pe-dig az állapot- és az. állandó határozót.

A határozók tudása /összehasonlítás/ 1 1 . tábla

Határozó-fajta

Besorolás /Kognitiv alkalmazás/

Egyéb mazás rativ

alkal-/ope-alk./

összes alkalma-zási fel-adat

Elméleti és gyakorlati feladat együtt

Rang-% pozi-

ció Rang-

% pozi-ció

Rang-% pozi-

ció Rang-

% pozi-ció

Helyhat. 69,1 2.. 52,8 3- 65,8 2. 68,3 . 2. Időhat. 75,6 1. 55,4 2. 68,8 1. 68,4 1. Módhat. 51,9 7. 40.9 6-7- 49,2 7- 54,9 8. Állapothat. 35,5 10. 32,9 8. 32,9 10. 37,1 10. Okhat. 61,1 4. 48,4 4. 56,0 3- 57,5 5-Célhat. 67,2 3. 40,9 6-7. 45,6 9. 56,1 7. Eszközhat. 52,9 6. 46,5 * 5- 51,3 5. 59,3 4. Társhat. 54,3 5- - - 54,3 4. 60,4 3-Részeshat. 51,2 8. - • - 51,2 6. 57,5 6. Állandó h. 47,7 9- 66,0 1. 46,7 8. 46,2 9-

81

II. FEJEZET

"A .jelzők" c. téma

1. Az egység ismeretanyaga

Tekintettel arra, hogy a fogalmak struktúráját már be-mutattuk /2. ábra/, itt rögtön a fogalmak jegyeit tartalmazó, tanitandó tények számbavételét kezdjük.

I. MINŐSÉGJELZŐ-

•1. a jelzett szó minőségét

—7- kérdései

-2. külső tulajdonságát -J. belső tulajdonságát 4. helyzetét 5. nagyságát

L6. sorban elfoglalt helyét milyen? és a jelzett e zó

—9. melyik? és a jelzett szó -10. mekkora? és a jelzett szó - 11.hányadik? és a jelzett szó

—12. a jelzett szó előtt áll •-13- a jelzett szó ragjait, jeleit nem veszi fel

—14.kivétel-

•15. ez •16. az 17. ugyané z

L-18. ugyanaz •19« kifejezhető melléknéwel-•20. kifejezhető főnévvel -21. kifejezhető névmással -22. kifejezhető sorszámnévvel •23- a melléknévi jelző előtt állhat határozott

né ve lő -24. a jelző és a jelzett szó között nem állhat határozott névelő

82

Megjegyzés: Megtévesztő a megfogalmazás azzal, hogy a jelző előtti névelő használatával kapcsolatosan csupán a határozott névelőről tesz a könyv említést.

— 1. a jelzett? szó mennyiségét fejezi ki i-3« hány? és a jelzett szó

—2. kérdései 1 •4. mennyi? és a jelzett szó

—5« a jelzett^szp előtt áll —6. a jelzett szó toldalékait nem veszi fel —7* jelzett szava egyes számú —8. kifejezhető számnévvel —9- kifejezhető számnévi névmás sal -10. kifejezhető főnévvel -11. kifejezhető melléknévvel

Megjegyzés; A gyengébb tanulókat zavarba hozhatja a kétféle jelölés: a minőségjelzőnél azt közli a tankönyv, hogy nem veszi fel a jelzett szó ragjait és jeleit; itt,, a mennyiség-jelzőnél, ugyanezt a tényt ugy fogalmazza meg, hogy nem veheti fel a jelzett szó toldalékait. Nem biztos, hogy a. tanulók ál-talában azono-sitják a toldalék fogalmát a rag és a jel fogal-mával /Ráadásul: toldalék a képző is, és ez itt szóba sem jöhet./ Ez a dilemma annál inkább valós, mert -mint tudjuk-a tananyagcsökkentés következtében az 5« osztályban nem ta-nitjuk a toldalékok fogalmát.

II. MENNYISÉGIJE LZŐ

III. ÉRTELMEZŐ

-1. minőségjelző, vagy 2. mennyiségjelző -3. követi a jelzett szót 4. felveszi a jelzett szó jeleit és ragjait -5« beszédben előtte kis szünet -6. Írásban előtte vessző

83

Megjegyzés: A tanitandó fogalmak struktúrájában /2. ábra/ nem tüntettük fel az értelmezőt, mert lényegét tekintve nem külöli fajta: vagy minőségjelző, vagy mennyiség jelző. Illető-leg ha mint nyelvtani fogalom van értelmező, akkor kell len-nie egy eddig meg nem nevezett válfajának /a "nem értelmező"-nek/ is. Ilyen formán a jelző fogalmának strukturája ugy ala-kulna, hogy két felosztási alappal jönnének létre részhalmazai; e két felosztási alap: az ismert funkció, valamint a -jobb hi-ján másképp nem nevezhető- pozició. Ábrázolni pedig igy lehetne:

A jelző fogalmának strukturája 18. ábra - |Minőségjelző

Jelző

- jf unkc ió} —— [Mennyiség jelzői - |B|irtokos jelzŐ"|

jpozició} - |Jélzett szó előtt álló -"nem értelmező"|

- [Jelzett szó után álló -"értelmező"]

Ez azonban igy nem ment át a köztudatba.. Valószinüleg azért, mert ez a rendszer több szempontból kifogásolható:

1. Az elnevezés nem megfelelő, tekintettel arra, hogy az általános, a szokványos a "nem értelmező", a különös pedig az "értelmező". Elfogadott terminusza tehát csak a különösnek van. - Nem dsmeretlen jelenség, hogy a hiányzó megnevezést a meglévő tagadásával pótoljuk a szorosan összefüggő, egymással ellentétes jelenségek megnevezésére. /Lásd pl. a kémiában: fémek - nem fémek/; de ilyenkor az általánosnak van konven-cionális neve, és a különöst nevezzük meg ennek tagadásával, s nem forditva, mint ebben az esetben lenne.

2. Vitatható a "pozició" is mint felosztási alap. - Va-lóban az a leglényegesebb éltérés az értelmező minőség /mennyi-ség/ jelző és a "közönséges minőség /mennyiség/ jelző között, hogy az értelmező a jelzett szó után áll?

84

E megnyugtatóan meg nem oldott problémák miatt nem tün-tettük fel a 2. ábrán a tanitgndó fogalmak struktúrájában az értelmezőt.De mert tanitjuk, igy a róla tanitandó tényeket itt mégia eaak számba kell vennünk, s tudását a mérőlappal ellenőriznünk kell,

IV. BIRTOKOS JELZŐ —

—1. a jelzett szó birtokosát nevezi meg —2. a jelzett szót bitokszónak nevezzük

4. kinek? -és a határozott névelős birtokszú

—3. kérdései— 5. minek? és a határozott

névelős birtokszó —6. kifejezhető főnévvel —7. kifejezhető főnévi névmással —8. többnyire megelőzi a birtokszót —9- a birtokszót megelőző birtokos jelző

lehet ragtalan •10. a birtokszót megelőző birtokos jelző,

lehet -nak, -nek ragos -11. a birtokszót követő birtokos jelző

mindig -nák,-nek: ragos •12. a többszörös birtokos kifejezés utol-

só birtokos jelzője mindig -nek,-nek ragos

L-I3. a birtokszón birtokos személyrag utal a birtokos számára és személyére

V. HAIMOZOTT MONDATRÉSZ

-I. azonos mondatrészből kettő -2. azonos mondatrészből több 3« minden mondatrész lehet halmozott 4. kapcsolhatók kötőszóval -3« kapcsolhatók, kötőszó nélkül -6. kötőszó nélküliek között vessző

Megjegyzés A halmozott mondatrész fogalma sem került bele a 2. ábrán közölt fogalmi strukturába. Az ok: az értelmezőhöz hasonlóan, tisztázatlan ennek a fogalomnak is a rendszerbe illesztése.

135 A tanitandó szabályok:

1. A minőségjelző toldalékolása 2. A mennyiségjeÍző toldalékolása

A mennyiségjelző és jelzett szagának egyeztetése 4. Az értelmező helyesírása 5« A birtokos jelző ragjának használata 6. A birtokos jelzős szerkezet szórendje 7« A birtokra utalás

8. A jelzők használatáról szóló, nyelvhelyességi szabály

Tanitandó tevékenységek;.

Besorolás, csoportosítás, osztályozás Minőségjelző szófajának megállapítása Minőségjelzők csoportosítása a szerint,, hogy milyen mondatrészt bővitenek Mondaté -lemz és mennyiség jelzők besorolásával Mennyiségjelzők csoportosítása aszerint, hogy milyen mondatrészt bővitenek Az egy szó szerepe két mondatban /Mennyiségjelző, névelő/ Értelmezők besorolása költeményekből Mondatelemzés mondatrészek szerint, birtokos jelzők be-sorolásával Mondatokból -nak, -nek végű szavak mondatrész-funkciójá-nak megállapítása Mondatelemzés halmozott mondatrészek kiemelésével

Példák gyűjtése, alkotása Állandó minőségjelzős kapcsolatok gyűjtése Minőségjelzős kifejezések gyűjtése Arany-versből Mennyiségjelzős kifejezések gyűjtése a fizikakönyvből

Elemekre bontás Birtokos jelzős összetett' szavak birtokos jelzős ki-fejezésekre bontása

86 Magyarázat /jelentés, szabály/ stb. , indoklás

Névszói állitmány és minőségjelző megkülönböztetésére Tőszámnév használatának helytelensége minőségjelzői funkcióban Mondatrészek közötti vesszők alkalmazásának indoklása /Halmozott mondatrészek!/

Átalakitás Számjegyek átirása betűvel Mondatok jelzős kifejezéseinek értelmezős szerkezetekké alakitása A birtokosra utalás hiánya miatt félreérthető szöveg átfogalmazása egyértelművé

Mondatalkotás, szerkezetek alkotása, fogalmazása Mondatalkotás a társadalmi munka és a szabad idő jelzős kifejezéseivel Csekklap kitöltése meghatározott összegről Adott szavakhói többszörös birtokos jelzős szerkezet alkotása Fogalmazás egy gépről, alkatrészei és működése leirásával

/a birtokos jelző gyakorlására/ Fogalmazás Egy ember az utcán cimme 1,:találó jelzők alkal-mazása öt egyszerű mondat alkotása, mindegyikben más, megadott mondatrész halmozásával

Összetett feladatok Megadott szóalakok bővitése ezt az minőségjelzővel, majd mondatalkotás a keletkezett szerkezettel Tőmondat szerkesztése adott melléknév és főnév felhasz-nálásával, utána jelzős szerkezetek alkotása velük, végül mondatszerkesztés é jelzős kapcsolatokkal Jelzős kifejezések átalakitása értelmezős kifejezésekké, majd mondatalkotás Adott főnévpárokból birtokos jelzős szerkezetek alkotása, majd annak megállapítása, hogy mely esetekben lehet a szópárok tagjainak szerepcseréjével is értelmes birtokos jelzős szerkezetet alkotni

87 A "sapkám - az én sapkám" -féle kifejezések használatá-nak magyarázata; a különbségek illusztrálása mondatba foglalásukkal A hangot jelölő betű kihagyásával leirt szavak hiányzó betűjének pótlása és.egyes szám J. személyü birtokos személyragos alakjának leirása A j. hangot jelölő betű kihagyásával megadott szavak ki-egészítése a megfelelő betűvel, e szavak bővitése birto-kos jelzővel, majd mondatalkotás e.szerkezetekke1 Mondatelemzés mondatrészek szerint, a jelzők stiláris szerepének magyarázatával Meghatározott melléknévi utótagu összetett melléknevek gyűjtése és mondatba foglalása Hiányzó melléknévi végződések /-ú,ü/ pótlása szövegben; helyesírási magyarázat Olyan melléknevek gyűjtése, amelyek előtagja főnév, utó-tagja az egészséges, egyenes, éles, erős stb. melléknév; közülük hárommal mondatalkotás ugy, hogy lehetőleg mind-egyik más mondatrész szerepét töltse be. Teljes mondattal válasz adása a "Mely számokkal oszthatjuk a 81-et?" kérdésre, a számok számjegyekkel irásá, a szám-jegyek toldalékolása; a halmozott mondatrészek besorolása

88

A jelző ciimi téma tevékenységei -12. tábla

0 •k 0 -0 0 0 ta -0 -cd 5 +5 -P a •H o rH Dl iá 0 O rH 60 P 0 o P PL o PL 0 0 o 0 -0 Dl -0 -P 0 O P ti -0 0 •o o P •0 0 •P 0 O Dl P 0 -0 iá p -0 •H 60 © ta P rH p iH ta p -0 •RL 0 © O 0 iá ü P iá -P p 0 P • -0 -0 © 0 0 0 © © O P 60 a .H •O ta ta Dl ta 0 rH © 60 0 c 0 0 0 0 •H -0 rH 0 P o 0 01 PQ o W P4 W s » O O 2 2 3 2 5 14 3 1 1 1 1 7 1 1 1 2 4 9 1 1 2 4

2 1 5 1 9

9 0 3 1 5 3 10 12 43

Minőségjelző Mennyiség jelző. Birtokos jelző Értelmező Halmozott mondat-

részek

ÖSSZES

89

A mérőlapok és a javitókulcsok

90 Témazáró mérőlap A/ változat Általán.03 iskola Név*

Nyelvtan, 7« osztály Osztály: ..........

MONDATRÉSZEK II.

1. Válaszolj! Mi a jelző:

rr T " f f 'W

fa-A' f 2

2. Alkoss olyan egyszerű mondatokat., amelyekben a vidám melléknév

a/ állapothatározó b/ értelmező . . . . . . . c/ állítmány . . . . . . . . . . . . . .

szerepét tölti be! A felsorolt mondatrészeket jelöld a szokásos módon!

ff k ff"

1 "3-1 •

3. Hasonlítsd össze a .mondatpárokat! Állapítsd meg, hogy az aláhúzott szavak melyik mondatvész szere-pét töltik he! A mondatrész nevét és fajtáját írd a kérdéses szavak alatti vonalra

a/ Az elefánt ujjönjáró. b/ Az elefánt ujj önjáró állat

c/ Jóízű táplálék az osztriga, d/ Az osztriga jóízű.

91 7/2. B

4. Az alábbi mondatok" könnyen félreérthetőek. Lásd el a "birtokos jelzőket megfelelő raggal ott, ahol szük-ségesnek tartod! írd a ragos birtokos jelzőket a mondatok után található pontozott vonalakra!

a/ Tegzes Feri, az őrs krónikása ötletét mindenki helyeselte

b/ Kitüntették Kiss Klárit, a Zrinyi Ilona úttörő-csapat Mókus őrse vezetőjét . . . . . ... . . .

c/ Hosszan tartó tapssal jutalmazták László és István, az iskola versenyzői győzelmét .

d/ Piri és Jutka, e kettő megsegítése nagy gondot jelentett az őrs számára.. . . .

T b c ff 3 2 3 2

5* Mi a jellemző a birtokos jelzős kifejezésre? Válo-gasd ki a helyes megállapításokat, és karikázd he őket!

megelőzi a/ A birtokos jelző i a hirtokszót.

b/ Ha megelőzi, lehet

c/ Ha követi,

d/ A birtokszóhoz

vagy követi,

ragtalan

-nak, -nek ragos.

tíiindóg -nak, -nek ragja van.

mindig ragtalan. • •

nem füzünk ragot,

a birtokos számára és személyére

Lutaló birtokos személyragot füzünk.

92 7/2. A

6.. Válaszolj! a/ Minek nevezzük a birtokos jelzős kifejezés tagjait?

írd alájuk a kipontozott vonalakra! Pl. : az üzem. kapuja

a gyárnak a gépei

b/ Ha egy birtokszónak többszörös /két/ birtokos jelzője van, rendszerint melyiket látjuk el raggal?

a b 2 4

7» Hogyan kérdezünk a mennyiségjelzőre? Sorold fel!

•a- b 4 4

8. Elemezd mondatrészek szerint az alábbi mondatot, majd ábrázoid sémával vagy nyilazással a mondatrészek egy-mással való összefüggését!

S van tolongás és új öröm Budában. /Vörösmarty/ ra

Szerkessz egy-egy rövid mondatot, amely jelzős kife-jezést is .tartalmaz — az alábbi utasítás szerint.! /A jelzőt és a jelzeft szót húzd alá a mondatban!/

a/ Minőségjelző melléknévvel kifejezve: . .

b/ Mennyiségjelző számnévi névmással kifejezve:

c/ Értelmező sorszámnévvel kifejezve:

93 7/2. B

10. A felsorolt szóalakokat bővítsd ki az vagy ez minőségjelzővel!

a/ a tollat a könyvvel. V

11. Szerkessz olyan egyszerű mondatot,tamelyben az állit-mányt halmozott célhatározóval bővíted! A halmozott mondatrészeket kötőszóval kapcsold össze! /A kérdé-ses mondatrészeket jelöld a szokásos módon!/

12. A következő mondathói válogasd ki a jelzős kifejezé-seket, majd töltsd ki velük az alábbi táblázatot!

A sarki csér évente kétszer 17 000 km-t repül. Jelző

a/,

e/.

Jelzett szó A jelző fajtája

b/

f/

A jelző szófaja

c/.

6/

d/

V a -5-T •zr •5-f 9 A 2 2 3 3 4 3 5 5

13. Az alábbi versrészletben a szokásos jelöléssel húzd alá a mondat főrészeit!

És búzaszemekként a cseppek tetőkön pattognak, peregnek. /József A.: Eső/

Melyik mondatrész áll halmozott tagokból?

Miért nevezzük őket halmozott mondatrészeknek?


94 7/2. B

SZORGAIMI FELADATOK

14. Fogalmazd meg és írd a kipontozott vonalakra a monda-tok párját! A megjelölt ragos szó az egyik mondatban birtokos jelzőként,, a másikban rószeshatározóként szerepeljen!

Birtokos jelző:

a/ A. szőlőnek a termése

bőséges volt az idén.

V

c/ Kiesett a kereke az

• autónak.

d/

Részeshatározó!

A kalácsnak pompás illata

van.

Ennek a diónak nincs

kemény héja.

15• Az alábbi kérdő névmások többségével azonos mondat-részekre kérdezünk. Húzd át azokat, amelyekkel más mondatrészre kérdezünk! Kit?, mit?, milyen?, melyiket?, mennyi?, mennyit?, hányadik?, hányadikat?. Felelj! A megmaradt kérdő névmásokkal melyik mondat-részre kérdezünk?

95 7/2. B

16. Szerkessz mondatot az alábbi sémára!

a/ alany b/ módhat. c/ állitmány

d/ belybatározó

A. mondatot ide is írd le!

A szorgalmi feladatok értéke: . ...%pont

Érdemjegy:


96

Javítókulcs MONDATRÉSZEK II.

1. A fogalmazás tetszőleges. A szükséges jegyek: a/ mondatrész b/ egy másik moncLátrész mi-

nőségét fejezi ki c/ vagy egy másik mondat-

rész mennyiségét fejezi ki d/ vagy egy másik mondatrész

birtokosát fejezi ki 2. Javítás értelem szerint. 3. á/ állítmány /névszói/

b/ minőségjelző c/ minőségjelző d/ állítmány /névszói/

4. a/ Ferinek.... krónikásának az. b/ őrsének vezetőjét .... c/ Lászlónak és Istyánnak .....

versenyzőinek

6.

7-

9-10.

11.

12.

.13-d/ Pirinek és Jutkának,, e

kettőnek /a/ ..... a/ megelőzi vagy kövéti./együtt!/ b/ lehet ragtalan is, -nak,-nek

ragos is /együtt!/ c/ mindig -nak,-nek ragja van d/ személyragot fűzünk a/ birtokos jelző, birtökszó b/ a másodikat ... a/ hány? mennyi? /Legalább kettő/

14. 15.

b/ és a jelzett szó /hozzá tar-tozó mondatrész/ 16.

a/ van b/ tolongás_ és c/ öröm_ " t

d/ Budában e/ uj helyh. Van tolongás és új ö -öm. Budában.

~ "* &in. helyh. /Csak sémarájzzal vagy nyilazással fogadható el!/

A/ változat

Javítás értelem szerint* á/ ezt /azt/ a tollat b/ ezzel /.azzal/ a könyv-

vel a/ Célhatározót halmo-

zott-e kötőszóval? b/ Az állítmány bővít-

ménye-e? a/ sarki b/ csér c/ minőségjelző d/ melléknév e/ 17.000 f/ kilómétert g/ minőségjelző h/ számnév a/ pattognak, peregnek.:

állítmány b/ cseppek: alany c/ az állítmány áll

halmozott tagokhói d/ mert több . van ebből

a mondatrészhői Javítás értelem szerint. Aláhúzandó: a/ mennyi h/ hányadik c/ a tárgyra Javítás értelem szerint*

OSZTÁLYZATTÁ ALAKÍTÁS 0,0 - 13,0: elégtelen 14,0 - 41,0: elégséges 42,0 - 68,0: közepes 69,0 - 92,0: jó 93,0 -100,0: jeles

97 Témazáró mérőlap B/ változat Általános i-skola Név:

Nyelvtan. 7. oaztály Osztály:

MONDATRÉSZÉÉ II

1. Hogyan kérdezünk a minőségjelzőre? Soro ld. f e 1!-

X 4 2

2. A következő mondatokból válogasd ki a jelzős kifeje-zéseket, majd töltsd ki velük az alábbi táblázatot! A teacserjének a hazája Hátsó-India és Kína.

Az osztriga a sziklás tengerfenékhez tapad.

Jelző Jelzett szó A jelző A elző fajtája szofaja

v b/ c/ d/ e/.... f/ g/ V

<F b X w X T 7T 2 2 2 ; 3 2 •2 2 3

3« Hasonlítsd össze a kétféle jelzős kifejezést! a/ szép alma -házi olvasmány

,öt leány .elektromos, áram emeletes épület tengeri rák

Minek nevezzük a második oszlop jelzős kifejezéseit? írd a kipontozott vonalra! b/ Hasonlítsd össze a két mondat állítmányát!

A traktor szánt. A traktor szánt, vet és hengerel.

Milyen fajta mondatrésznek nevezzük a második mondat állítmányait? írd a kipontozott vonalra!

E

98 7/2. B 4. Elemezd mondatrészek szerint az alábbi mondatot, majd

ábrázold sémával vagy nyilazással a mondatrészek egy-mással való összefüggését! Áll-e még az ősz .Peterdi háza? /Vörösmarty/

T •á

h 2 3 .2 2 5. Szerkessz olyan egyszeríí mondatot,, melyben a tárgyat

halmozott birtokos jelzővel bővíted! /Jelöld a szoká-sos módon!/ A halmozott mondatrészeket kötőszó nélkül kapcsold össze!

k> 4 3-

6. Kék, piros, sárga, összekent képeket láttam álmaimban. /József A./

a/ Jelöld meg a mondatban /a szokásos jelöléssel/ a halmozott mondatrészeket!

h/ Melyik mondatrész szerepét töltik be? . . . . . . c/ Melyik mondatrésznek a bővítményei? . . d/ Miért nevezzük őket halmozott mondatrészeknek?

T TT 2 2 2 2

7. Szerkessz egy-egy rövid mondatot, mely jelzős kifeje-zést is tartalmaz - az alábbi utasítás szerint! /Átjelzőt és a jelzett szót húzd alá a mondatban!/

a/ Birtokos jelző főnévvel kifejezve:

b/ Minőségjelző melléknévvel kifejezve:

99 7 / 2 . B

c/ Értelmező melléknévvel kifejezve:

8. Hasonlítsd össze a monda"tu>órokat! Állapxtsd meg, hogy az aláhúzott szavak melyik mondatrész szerepét töltik he! írd a kérdéses szavak alá a mondatrész nevét, faj-táját! a/ Az almafának a virága mind elfagyott, b/ Sok virága van az idén az almafának. c/ Gyáva népnek nincs hazája. " d/ A gyáva népnek a hazája könnyen elveszhet.

9', Hcgyan kérdezünk a "birtokos jelzőre? Sorold fel!

•sr 1 2

10. Mi a jellemző az érte'lmező jelzős kifejezésre? Válogasd ki a helyes megállapításokat, és karikázd "be őket!

a/ Az értelmező általában (köfetiZÍ a Óelzett szót.

b/ Az értelmező fel a jelzett szó toldalékait,

c/ Az értelmező előtt a beszédben rendszerint rövid szüne-tet tartunk nem tartunk szünetet

d/ Csak a minőségjelző 1 A mennyiség- és a minőségjelző is) l e h e t értelmező.

<r 'Fpr d t 4 -I 4 4

»

100 7/2. B

11. A felsorolt szavakból válogass össze négy mennyiség-jelzős kifejezést! tömérdek, összes, pénzem, minden, egy csomó,' füzet,• könyvei, maréknyi, annyi, földet, többi

ff T ff d 3 3 3 5

12. Alkoss olyan egyszerű mondatokat, amelyekben az egy a/ mennyiségjelző:

b/ állítmány:

c/ határozatlan névelőként tárgy előtt áll: . . .

'/rk felsorolt mondatrészeket jelöld a szokásos módon!/ T " f f

i 3- 3 13. . Vizsgáld meg eg.y bőbeszédű tanuló alábbi mondatait!

Húzd át a fölösleges jelzőket és az értelmező he-lyét elfoglaló "töltelékszók"-at! Pista, az őrsvezető haladt az élen. Az őrs nemsokára beért a nagy, hatalmas kiterjedésű erdőbe. A vizes, nedves talajon nehezen haladtak előre. A fiúk azok nemsokára elfáradtak, pedig a cél az még messze volt tőlük. Mégsem csüggedtek el.

ff t> ff ff 4 A' A 2


101 7/2. B

SZORGAIMI FEIiADATCK

14. A következő szavak.többsége azonos nyelvtani csoport-hoz tartozik. Húzd át azokat, amelyek nem illenek a felsorolásba! alany, határozó, tárgy, birtokos jelző, indulatszó, határozószó, állítmány, időhatárezó Válaszolj! A megmaradt szavakat hogyan nevezzük közös néven?

T T 2 2 2


_ és _ _ _ aj tárgy ^ b/ tárgy c/ állítmány

dJ minőségjelző

A mondatot ide is írd. le! .

T 2 2 2 2

16. Alakítsd át az alábbi mondatokat! Az aláhúzott szó az egyik mondatban névszói állitmányként, a másikban jel-zőként szerepeljen!

Névszói állitmányként: Jelzői szerepben: a/ Kévés a munkáskéz. . . . . .

b/ Jó tv-filmet láttunk.

102 7/2. B

c/ A kisbaba egészséges.

d/ . . . . . . A Föld körül sok mű-hold kering.

3 w T 7T 2 2 2 2

Szorgalmi feladatok értéke: % pont

Érdemjegy:

Ez a teszt - az MM és az OPI támogatásával. - a JATE Peda-gógiai Tanszékén készült. Csoportvezető: Dr. Orosz Sándor kandidátus Az újrasokszorosításért felelős:

103

Javítókulcs MONDATRÉSZEK

1. a/ milyen? melyik? miféle? /Legalább kettőt!/ V és a jelzett szó /hozzá

tartozó mondatrész/ 2. a/ teacserjének

V hazája c/ birtokos d/ /ragos/ főnév e/ sziklás f/ tengerfenékbe z g/ minőségje lző h/ /ragos/ melléknév

3- a/ állandó jelzős kifejezés /kapcsola-t, szerkezet/ b/ halmozott mondatrész

4. a/ a 1 1—A ( »h/ YtPtv.a

c/ még T idih. d/ Peterdi birt.j.

e/ ősz min.j.

Áll-e még az ősz Peterdi háza. îd.h. min. birt.

/Csak sémarájzzal vagy nyila-zással fogadható el!/

5- a/ Birtokos jelzőt, halmozott-e? "b/ A tárgy bővítménye-e?

6. a/ kék, piros, sárga, összekent b/ minőségjelző c/ a tárgyéi d/ mert ugyanahhoz a mondatrés z-

bez több azonos "bővítmény tartozik

7* Javítás értelem szerint. 8. á/ birtokos jelző

b/ részeshatározó c/ részesbatározó d/ birtokos jelző

9* a/ Kinek? minek? /Legalább

B/ változat I I -

b/ és a határozott néve-lőe birtokszó

10. a/ követi b/felveszi c/ szünetét tartunk d/ a minőség- és a

mennyiségjel ző is 11. a/ /bárme lyik/pénzem

b/ összes könyvei c/ /bármelyik/ a marék-

nyi kivételével/ füzet

d/./bármelyik/ főldet 12.Javítás értelem szerint. 13- Átbúzandó:

a/ nagy, hatalmas közül az egyik

b/ vizes, nedves közül az egyik

c/ azok d/ az /a "még" előtt/

14. Átbúzandó: a/ indulatszó b/ határozószó c/ mondatrésznek nevez-

zük 15- Javítás értelem szerint. 16. Javítás értelem szerint.

OSZTÁLYZATTÁ ALAKÍTÁS 0,0 - 13,0: elégtelen 14,0 - 38,0: elégséges 39,0 - 63,0: közepes 64,0 - 88,0: jó 89,0 - 100,0: jeles .

kettő/

Témazáró mérőlap Általános Iskola

Nyelvtan, 7. osztály

MONDATRÉSZEK II.

1. Felelj! Mi a mennyiségjelző?

•3-b 1 A

2. Hasonlítsd össze a kétféle birtokos jelzős kifejezés-t! János kalapja. • János kalapjának a zsinórja-

a/ Hogyan nevezzük az utóbbi jelzős kifejezést? írd alá-ja a vonalra!

b/ Mit találunk a birtokos jelzős kifejezés birtokszavá-nak a végén? Nevezd meg, és írd alája! Pl. : az iskola tanműhelye

V b A 2

3«.Mi a jellemző a minőségjelzős kiiejezésre? Válogasd ki a helyes megállapításokat, és karikázd he őket!

a/ A minőségjelző {^ö|etiZ1 a jeláett szót.

b/ A.minőség jelző ..{^Jmêszi fel a jelzett szó toldalékait.

c/ Az ez, az. mutató névmással kifejezett minőségjelző

jugyanolyan toldalékot kap, mint a jelzett szó. \nem kap toldalékot.

104 C/ váltogat

Név: Osztály: .......... Idő: perc

105

d/ A jelző és a jelzett szó közt határozott 'állhat

7/2. C

néve lő nem állhat.

ff" ffTff ff 4 A \ 4 4

A következő mondatokból válogasd ki a jelzős kifeje-zéseket, majd töltsd ki velük az alábbi táblázatot! Az oroszlánt, a vérengzőt messze elkerülik az antilopok. A-tigris Ázsia ragadozója. Jelző Jelzett szó A jelző

fajtája A jelző szófaja

a/ e/

V

f/ c/ g/

d/ h/-

á ff £ ff é T 4 2 4 3 3 2 2 2 2

Hasonlítsd öe sze a mondatpárokat! Állapítsd meg, hogy az aláhúzott szavak melyik mondatrész szerepét töltik "be! A mondatrész nevét és fajtáját írd a kérdéses szavak alá! a/ Örökzöld növény a teacserje is.

b/ A teacserje is örökzöld.

c/ Az akácfa virága fehér,

d/ Az akácfának fehér virága van. ff b c ff'

3 2 3 5

Szerkessz egy-egy rövid mondatot, mely jelzős kifejezést is tartalmaz - az alábbi utasítás szerint! /A jelzőt és a jelzett szót húzd alá á mondatban!/ a/ Értelmező tőszámnévvel kifejezve

b/ Minőségjelző főnévvel kifejezve:

106

o/ tóennyiségjelző főnévvel kifejezve:

7/2. B

7. Szerkessz olyan^ egyszerű mondatot, amelyben a határozót halmozott minőségjelzővel bővíted! /Jelöld a szokásos módon!/ A halmozott mondatrészeket kötőszó nélkül kapcsold öe szed

8. Felelj! Mi az értelmező?

X fi"

4 4 9. Alkoss olyan egyszerű mondatokat, amelyekben á dolgozni főnévi igenév:

a/ alany: .

b/ tárgy:

c/ célhatározó: . . .

szerepét tölti be. A felsorolt mondatrészeket húzd alá a szokásos jelölés-sel!

107 7/2. B

10. Egészítsd ki az alábbi mondatok jelzős kifejezéseit! A zárójelbe tett számokat írd le betűvel! Toldalékot csak oda illessz, ahol szükséges! Ügyelj a helyes egyeztetésre is! Á mi iskolánkban a /7/C/ . . . . a legjobb osztály. Az' összes lány . . . . példás maga-tartású . . . . . A fiúk közül csak /2-nek/ . . . . . . . az ellenőrző-jében található négyes, /2/ . . . . . . társ . . . . . . . . . viszont közepest kap •

T b c ~8T 2 3 2 3

11. Elemezd mondatrészek szerint az alábbi mondatot, majd ábrázold sémával vagy nyilazással a mondatrészek egy-mással való összefüggését!

Montgomeryben így esett a híres lakoma. /Arany/

[3 12. Szundít a labda meg a síp,

az erdő, a kirándulás ••• /József A-: Altató/ a-b /Elemezd mondatrészek szerint - a szokásos je-jöléssel - a fenti mondatot.

c/ Melyik mondatrész áll halmozott tagokból?

d/ Miért nevezzük őket halmozott mondatrészeknek?

"sr T T •w 2 2 \ 2

13« Bontsd fel az alábbi összetett szavakat birtokos jelzős kifejezésre! a/ tengerpart

b/.diákotthon

108 7/2. B

Szerkessz többszörös birtokos jelzős kifejezése-ket a következő szavakkal!

c/ Afrika - szavannák -r ragadozó . . .

d/ Antarktisz - jégpáncél - vastagság

T T "ZT 2 2 2 2


SZORGALMI FELADATOK

14. Fogalmazd még és írd a kipontozott vonalakra a monda-tok párját! A megjelölt ragos szó az egyik mondatban birtokos', jelzőként, a másikban részesbatározóként szerepeljen!

Birtokos jelzőként: Részesbatározóként:

a/ A kisvárosban nem sok rokona • • volt a nagymamának.

b/ Iskolánknak öt csapata . .

ért el helyezést.

c/ . m®6 nincs • korszé-ru felszerelése.

d/ Afrikának az éghajlata igen forró.

3 T T •?r 2 2 2 2

109

15 Szepkessz mondatokat az alábbi sémára!

7/2, C

a/ állitmány b/ alany

"c7êazközhatv^ d/ birtokos jelző

•A mondatot ide is írd le!

TT •w T w 2 2" Z 2

16. A felsorolt kérdő névmások legtöbbjével azonos mondat-részre kérdezünk. Húzd át azokat, amelyekkel más mon-datrészekre kérdezünk! Mi?, minő?, milyen?, melyik?, miféle?, mekkora?, hány?, hányadik? Válaszolj! A megmaradt névmásokkal melyik mondatrész-re kérdezünk!

Szorgalmi feladatok értéke: .... % pont

Érdemjegy: . . . . . .

Ez a teszt - az MBT és az OPI támogatásával - a JATE Peda-gógiai Tanszékén készült. Csoportvezető: Dr. Orosz Sándor kandidátus Az újrasokszorosításért felelős:

110

javítókulcs, C/ változat

9-

10.

MONDATELESZEK II. A fogalmazás tetszőleges. A szükséges jegyek: a/ mondatrész b/ a jelzett szó mennyisé-

gét fejezi ki a/ többszörös birtokosjel-

zős kifejezés b/ birtokos személyrag a/ megelőzi b/ nem veszi fel c/ ugyanolyan toldalékot kap d/ nem állhat a/ vérengzőt b/ oroszlánt c/ értelmező d/ ragos melléknévi igenév e/ Ázsia f/ ragadozója g/ birtokos jelző h/ főnév a/ örökzöld: minőségjelző b/ örökzöld: névszói állítm. c/ akácfa: birtokos jelző d/ akácfának: részeshat. Javítás értelem szerint. á/ Minőségjelzőt halmozott-e

kötőszó nélkül? b/ A határozó bővitménye-e? A fogalmazás tetszőleges. A szükséges jegyek: a/ minőségjelző vagy mennyi-

ségjelző b/ követi a jelzett 'szót Javítás értelem szerint. a/ hetedik C h/ lány... magatartású c/ kettőnek d/ két társunk...kapott

11. a/ esett _____ d/

yb/ lakoma ______ e/ híres

módh. \ min. j. c/ Montgomeryben

helyhat.

Montgomeryben helyhat.

esett a

12.

13.

14. 15. 16.

hírea lakoma /Csak sémarajzzal vagy nyi-lazással fogadható el!/ a/ szundít: állítmány b/ labda, síp, erdő, kirán-

dulás : alany c/ az alany d/ mert több alanya van a

mondatnak a/ a tenger partja b/ a diák/ok/ otthona c/ Afrika szavannáinak ra-

gadozója d/ az Antarktisz jégpáncél-

jának a vastagsága. Javítás értelem szerinti Javítás értelem szerint. Áthúzandó: a/ mit? b/ hány? c/ a minőségjelzőre

OSZTÁLYZATTÁ ALAKÍTÁS 0,0 - 12,0: elégtelen 13,0 - 39»0: elégséges 40,0 - 65,0: közepes 66,0 - 90,0: jó 91,0 -100,0: jeles

111 Témazáró mérőlap " D/ változat Általános iskola Név* ..

Nyelvtan, 7. osztály Osztály: Idő: perc

MONDATRÉSZEK II.

1. A következő mondatból válogasd ki a jelzős kifejezéseket, majd töltsd ki velük az alábbi táblázatot!. Magyar László, a felfedező a Kongó vidékén járt. Jelző Jelzett szó A jelző A jelző

fajtája szofaja

a/ b/ c/ <V e/ f/ g/ h/

T b TT 7T" s-T T h 2 4 5 3 2 4 4

2. Válaszolj! Mi a minőségjelző?

T T A A

3. Alakítsd át az alábbi jelzős kifejezéseket értelmezős kifejezésekké! a/ egy ilyen fiúval b/ a piros kalapos kislány G/ az ötödik fagylaltra d/ bárom szép galambról

P w A 1 í 2

112 7/2. B

4. Válaszolj! Mi a birtokos jelző?

T T 1 4

5. Szerkessz-.egy-egy rövid mondatot, mely jelzős kifejezést is tartalmaz - az alábbi utasítás szerint! /A jelzőt és a jelzett szót búzd alá a mondatban!/

a/ Birtokos jelző névmással kifejezve:

b/ Minőségjelző sorszámnévvel kifejezve:

e/ Mennyiségjelző számnévvel kifejezve5

T b T 2 2 4

6. Mi a jellemző a mennyiségjelzős kifejezésre? Válogasd ki a belyes megállapításokat, és karikázd be-őket!

a/ A mennyis égj el ző (követi1} a Öelzett szót.

(f 6 Ive Q7ií nem veszi fel} a Je:}zett a z ó to'lda-/ leka it. c/ A mennyiségjelző jelzett szava

jegyes, számban áll, 1 Itöbbes számba kerül,J ba a jelző többes számú

d/ Az összes jelző után j ftöbbes számba is csak egyes számba kerülhet a

jelzett szó.

TT C 1 4 4 4

113 7/2. D

7 . Elemezd mondatrészek szerint az alábbi mondatot, majd ábrázold sémával vagy nyilazással a mondatrészeknek egymással való összefüggését! Közeledik nagy hadával törökök császára* /Arany/

ff ff ff ff e 2 2 ? ? 2

8. Felelj! Minek nevezzük általában a jelzős kifejezés tagjait! írd alájuk a kipontozott vonalakra! Pl.: húsz

édes 4

csapat anyanyelvünk

4

a/ . b/

Nevezd meg az alábbi jelzős kifejezés ragjait!

0/

a Földnek a légköre 4 *

d/ • . . ff ff ff ff 1 1 2 2

9. Vizsgáld meg az alábbi mondatok birtokos jelzős kifeje-zéseit! Egészítsd ki őket ragokkal, ahol szükségesnek látod; húzd át a ragokat, ahol fölöslegesek! a/ Az épülő gyárnak a víztornyának az alapozását már

megkezdték. b/ A víztornya az épülő gyár még nem készült el. c/ A távolodó lökhajtásos repülőgép kezdetben fülsi-

ketítő, majd egyre gyengülő hangját figyeltük, d/ Az én könyvemnek a fedőlapja még elég tiszta.

ff ff £ ff 4 4 2 4

114 7 / 2 ' B

10. .... Nekem hozta el a falusi holdat, tömzsi tücsköket, lompos komondort, rétet, aratók bő torkú dalait ......

/Szabó L. : Szénás szekér/ a/ Jelöld meg a mondatban /a szokásos jelöléssel/

a halmozott mondatrészeket! b/ Melyik mondatrész szerepét töltik be? . . . . c/ Melyik mondatrész bővítményei? d/ Miért nevezzük őket halmozott mondatrésznek?

T "5" T d 1 2 2 2 2

11. Alkoss olyan egyszerű mondatokat, amelyéiben: az ez mutató névmás! a/ eszközhatározó:

b/ tárgy:

b/ minőségjelző:

szerepét tölti be. A felsorolt mondatrészeket húzd alá a szokásos jelöléssel!

12. Hasonlítsd össze a mondatpárokat! Állapítsd meg, hogy az aláhúzott szavak melyik mondatrész szerépét töltik be! írd a kérdéses szavak fölé a mondatrész nevét, fajtáját! a/ A városnak még nincs vízvezetéke, b/ A- városnak a vízvezetéke már elkészült, c/ Szomszédunknak a lakása nem a főutcán voüt .

d/ Szomszédunknak a főutcán nem volt lakása. T T" 3 3' 3 4

115 7/2. B

ÍJ. Szerkessz olyan egyszerű mondatot, melyben az alanyt halmozott mennyisegjelzővel bővíted! /Jelöld a szoká-sos módon!/ A halmozott mondatrészeket kötőszóval kap-csold össze!


SZORGALMI FELADATOK


^ a/ állítmány

b/ időhat. c/ társhat.

d/ minőségjelző A mondatot ide is írd le!

15- Az alábbi szavak többsége ugyanahhoz a nyelvtani cso-porthoz tartozik . Húzd át azokat, amelyek nem illenek a felsorolásba! főnév, névmás, határozó, indulatszó, határozószó, ige, igenév, tárgy Válaszolj ! A megmaradt szavakat hogyan nevezzük közös néven? . . . . . . . . . ..

116 7/2:. D

16. Alakítsd át a következő mondatokat! A megjelölt szó az egyik mondatban névszói állítmányként, a másikban jelzőként szerepeljen!

Névszói állítmány: Jelző:

a/ Sok állat szaglásérzéke . • kitűnő . . . . . . . . . . . .

b/ . Illatos virággal leptek meg.

c/ Három a tánc.

d/ Olvastam egy izgalmas könyvet. ff ff ff ft

2 2 2 2

Szorgalmi feladatok értéke:. ..... % pont

Érdemjegy: . . . . . . .


117

MONDATRÉSZEK II. Javítókulcs

1. a/ felfedező b/ Magyar László c/ értelmező d/ melléknévi igenév e/ Kongó f/ vidékén g/ birtokosjelző h/ főnév

2. A megfogalmazás tetszőleges. A szükseges jegyek: a/ mondatrész/bővítmény/ b/ a jelzett szó minőségét

/külső vagy belső tulajr-donságát, helyzetét, a sorban elfoglalt helyét/ fejezi ki

a/ egy fiúval, egy ilyennel b/ a kislányt, a piros kalapost c/ a.fagylaltra, az ötödikre d/ szép galombról, háromról

4. A fogalmazás tetszőleges. A szükséges jegyek: a/ mondatrész /bővítmény/ b/ a jelzett szónak a birtoko-

sát nevezi meg 5« Javítás értelem szerint. 6. á/ megelőzi

b/ nem veszi fel c/ egyes számban áll d/ többes számban is

D/ változat

8. a/ jelző b/ jelzett szó

<• c/ a birtokos személyrag 9. a/ ... gyár.víztornyának az.

b/ gyárnak c/ .. .repülőgépnek d/ ...könyvem fedőlapja

10. a/ holdat, tücsköket, ko-mondort, rétet, dalait

b/ tárgy c/ az állxtmányé d/ mert ugyanahhoz a mon-

datrészhez több azonos bővítmény tartozik

11. Javítás értelem szerint. 12. a/ részeshatározó

b/ birtokos jelző c/ birtokos jelző d/ részeshatározó

13. a/ Mennyiségjelzőt halmo-zott-e?

b/ Az alany bővítménye-e? 14. Javítás értelem szerint. 15. Áthúzandó: a/ határozó

b/ tárgy c/ szófaj/ok/

16. Javítás értelem szerint.

7« Kőzele dia nagy hadával törökök császára. mm.

a/ közeledikZ társ.

c/

birt.~^ rb/ császára

~ T

d/ törökök birt.

OSZTÁLYZATTÁ ALAKÍTÁS társh.

, t e/ nagy min.j.

/Csak sémarájzzal vagy nyilazás-sal fogadható el!/

0,0 - 12,0: 13,0 - 35,0: 36,0 - 62,0: 63,0 - 89,0:

elégteleii elégséges közepes jó

90,0 -100,0:jeles

118 Összesített.eredmények változatonként.

15. tábla A II/A változat össze-foglaló adatai

14. téble Eloszlás


Átlag x 54,3

Konfidencia intervallum ~ ±3,7

Pontossági követelmény t 6,9 %

Szórás + s .3 27,5 Relativ szórás 50,5 *

% pont Tanuló /%/

0,1 _ 5,0 1,4 5,1 - 10,0 3,4

1CL0,1 - 15,-0 4,5 15,1 - 20,0 3,4 20,1 - 25,0 5,3 25,1 - 30,0 4,8 30,1 - 35,0 6,3 35,1 - 40,0 5,8. 40,1 - 45,0 5,3 45,1 - 50,0 4,8 50,1 - 55,0 4,8 55,1 - 60,0 3,9 60,1 - 65,0 4,8 65,1 - 70,0 5,8 70,1 - 75,0 5,8 75,1 - 80,0 4,3 80,1 - 85,0 8,2 85,1 - 90,0 7,3 90,1 - 95,0 3,9 95,1 — 100,0 5,3

A III./A VÁLTOZAT EREDMÉNyEINEK ELOSZLÁSA gyakorisági

19. ábra Relativ

20 19 ifi 17 16 is 14 13 12 11

. 10 9 8 .7 6 5 4 3 2 1 0 Százalékpont

90 (00 elégtelen

0 05 elégséges közepes

409 6M J° [jeles

813 100

119

15. tábla A II/B változat össze-foglaló adatai

16. tábla


Átlag * 52,1

Konfidencia + 4 intervallum + 3,4 Pontossági követelmeny ± 6,6 % Szórás ! s ± 24,9 Relativ szórás 47,9 i.

Eloszlás

% pont Tanuló /%/

0,1 - 5,0 2,5 5,1 - 10,0 1,5 10,1 - 15,0 3,5 15,1 - 20,0 6,0 20,1 - 25,0 5,5 25,1 - 50,0 3,5 30,1 - 35,0 4,5 .35,1 - 40,0 3,0 40,1 -.45,0 9,5 45,1 - 50,0 6,0 50,1 - 55,0 5,5 . 55,1 - 60,0 6,5 60,1 - 65,0 8,5 65,1 - 70,0 5,0 70,1 - .75,0 7,5 75,1 - 80,0 7,5 80,1 - 85,0" . 5,0 85,1 - 90,0 3,0 90,1 - 95,0 2,5 95,1 -100,0 3,0

A I I . / B VALTOZAT EREDMENyEÍNEK ELOSZLASA gyakorisági

20. ábra

Százalékpont 30 100

elégtelen J 0 13.2

közepes 38.1 £3,1

JO jeles 38,0 100

120

15. tábla A II/B változat össze-foglaló adatai


Átlag x 53,1

Konfidencia + . intervallum -" + 3,8 Pontossági követe lmeny -+ 7,2% Szórás +5 + 26,3 Relativ szórás 49,6%

16. tábla Eloszlás

% pont Tanuló /%/

0,1 5,0 2,1 5,1 - 10,0 3,2 10,1 — 15,0 3,2 15,1 - 20,0 5,4 20,1 - 25,0 2,7 25,1 — 30,0 3,8 30,1 - 35,0 7,1 35,1 — 40,0 7,6 40,1 — 45,0 6,5 45,1 - 50,0 3,8 50,1 — 55,0 6,0 55,1 - 60,0 4,3 60,1 - 65,0 6,5 65,1 - 70,0 6,0 70,1 - 75,0 5,4 75,1 - 80,0 4,9 80,1 - 85,0 6,0 85,1 - 90,0. 4,9 90,1 - 95,0 7,1 95,1 100,0 2,1

A l l . /C VÁLTOZAT E R S Z É N Y E I N E K ELOSZLÁSA Relatív gyakorisági

-121

19. tábla A II/D változat össze-foglaló adatai


Átlag X 49,7

Konfidencia + . intervallum + 3,9 Pontossági követeimeny ± 7,9 * Szórás + s + 27,0 Relativ szórás 54,4 $

20. tábla Eloszlás

% pont Tanuló /%/

0,1 5,0 0,5 5,1 _ 10,0 6,0 10,1 _ 15,0 6,0 15,1 - 20,0 4,9 20,1 - 25,0 6,0 25,1 - 30,0 8,2 30,1 - 35,0 6,0 35,1 - 40,0 3,2 40,1 - 45,0 6,0 45,1 - 50,0 1,6 . 50,1 - 55,0 4,3 55,1 - 60,0 4,9 60,1 - 65,0 4,3 65,1 - 70,0 6,5 70,1 - 75,0 7,1 75,1 - 80,0 7,1 80,1 - 85,0 7,1 85,1 - 90,0 4,9 90,1 - 95,0 1,6 95,1 - 100,0 2,7

A I I . /D VÁLTOZAT EREDMÉNUQNEK ELOSZLÁSA

0 0,2 35,2 62,2 89,2 100

23. á b r a

A II. A VALTOZAT E R E D M E N Y E I

0 10 20 30 40 50 60 70 • • • i i l .1, mondatrész

Százalék . 80 90 100, i i

1. A JELZŐ FOGALMA (REPR.)

2. MONDATALKOTAS A „VIDÁM" MELLEKNEVVEL

i * i H q AZ „UJJONJAR0" ES „ JOIZU " MONDATBELI

SZEREPE (BES.)

4. BIRTOKOS JELZŐ RAGGAL VALÓ ELLATASA

c BIRTOKOS JELZŐ: NYELVHELYESSEGI SZABALY (RÁISM.)

6. BIRT. JELZŐS KIF. TAGJAI (BES.,-REPR.) ,

68,8 a másik mr. minőségét 70,2 másik mr. mennyiségéi másik mr. birtokosat

69,3 58,5

állapothatározó 64,4 I értelmező állitmány

38,0

álh'tmány~~" minőségjelző"

68,8 78,5

64,4 minőségjelző állitmány

60,5

őrsének vezetőjét

72,2 Ferinek-- - krónikásának az.-KjsT^

63ú

megelőzi v. követi 47,3"

46,3 K-L-nak, l-nek,versenuzó-39,5 h-P-nek,l-nak,ekettöneka",nek

ragtalan is és ragos is h -53 ,7 mindig -nak,-nek ragja van f*-65,9 szeméig ragot birtokos a maso

gragot 58,o I isjelzö, birtokszó h— 52,2 óikat 43,4|

—, , 1 j——p 10 20 30 40 50 60

-r-70 80 90 100

(23. ábra folytatása) Százalék

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 I I I I I I 1 1 1 7. A MENNYISEGJELZÖ KÉRDÉSEI (FELS.) a leaalább kettő 90,71 7. A MENNYISEGJELZÖ KÉRDÉSEI (FELS.) b és a jelzett szó 66,3 |

8. MONDATELEMZÉS, SEMAVAL ÁBRÁZOLÁS

a aiiitmany 65,41

8. MONDATELEMZÉS, SEMAVAL ÁBRÁZOLÁS b alany 60,51

8. MONDATELEMZÉS, SEMAVAL ÁBRÁZOLÁS c alany 57,1 | 8. MONDATELEMZÉS, SEMAVAL ÁBRÁZOLÁS d heluhatározó 53,71

8. MONDATELEMZÉS, SEMAVAL ÁBRÁZOLÁS

e minőségjelző 53,2 (

9. MONDATALKOTAS, UTASITAS SZERINT a min.jelzö melléknévvel kif. h-;60,5> (

9. MONDATALKOTAS, UTASITAS SZERINT b 41,5 h-Tiennyiségj.íznevi nevm.kif 9. MONDATALKOTAS, UTASITAS SZERINT c 40,5h-értelmezó,sorsz.néwel kif.

10. BŐVÍTÉS „AZ", „ E Z " MINŐSÉGJELZŐVEL a ezt (azt) a tollat 59,01 10. BŐVÍTÉS „AZ", „ E Z " MINŐSÉGJELZŐVEL b ezzel (azzal) a könyvvel |*-56,6 H M0NDAT5ZERK: A'LLÍTM. BÖV. KÖTŐSZÓVAL KAPCSOLT

HALMOZOTT CÉLH.-VAL a céinat.halmozott *-42,0 H M0NDAT5ZERK: A'LLÍTM. BÖV. KÖTŐSZÓVAL KAPCSOLT

HALMOZOTT CÉLH.-VAL b azállltm.bövitm. f - 4 1 , 5

12. JELZŐS KIFEJEZÉSEK TAGJAI (BES.TÁBLAZATTAL)

a sarki •• jelző 63,4 |


b csér: jelzett szó 58,51

12. JELZŐS KIFEJEZÉSEK TAGJAI (BES.TÁBLAZATTAL) c minőségjelző 52,21

12. JELZŐS KIFEJEZÉSEK TAGJAI (BES.TÁBLAZATTAL) d melléknev 42,01 12. JELZŐS KIFEJEZÉSEK TAGJAI (BES.TÁBLAZATTAL) e 17000 . jelző 40,51


f 34,6 K - kilométert: jelzett szó


g 30,7 \m- mennyiségjelző


h számnév 29,8|

13. A MONDAT FŐRÉSZEI , VERSBEN (BES.) a pattognak, peregnek: áll. 82,0 |

13. A MONDAT FŐRÉSZEI , VERSBEN (BES.) b cseppek: alany 75,6 I 13. A MONDAT FŐRÉSZEI , VERSBEN (BES.) c halmozott állítmány 69,31 13. A MONDAT FŐRÉSZEI , VERSBEN (BES.) d több van belőle 65,4 |

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

24. ábra

A II. B VALTOZAT EREDMENYEI

O 10 20 30 40 50 60 70 ' • L_ Százalék

80 90 100 legalább Tcifío ás a jelzett szó 1. A MINŐSÉGJELZŐ KÉRDÉSEI (FELS.)

2. A JELZŐS KIFEJEZÉSEK TAGJAI (BES.TÁBLÁZATTAL)

3. SZERKEZET MEGNEV. ÖSSZEHASONLÍTÁS ALAPJAN

4. MONDATELEMZÉS,SÉMÁVAL ÁBRÁZOLÁS

5. MONDATSZERKESZTÉS HALMOZOTT BIRT.JEL2ŐSTÁRGGYAL

6. MONDATELEMZES: HALMOZOTT MONDATRÉSZEK

sziklás : ielzF

49,7 Ü83

teacserjének: jelző 3 hazája ; jelzett szó 54ÜST birtokos jelző 53,31

főnév 49,7 63,3

tengerfenékhez-- jelzett sz6K- 57,8 minőségjelző" 54,8 1

(ragos) melléknév 50,8 ^ l y ^ ^ a ; 1 1 l u i i w p t i ifc. w ^ w |

33,2 Kál lanaö jelzős szerk, halmozott mondatrész 75.41 ál l i tmány 72,91 alany 60,81 idöhatározo" birtokosiéiig"

H-39,7

minőségjelző 60,3| 64,8 I

33,7 birt. jelzőt halm. 27,6 a tárgy bővitménpe

kék, pi ros, sárga, ösizetett 66,8 minősei lielző 64,8 a tárgyéi 48,7 I több azonos bővítm. h ~ 49,7 1 1 1 'i i 1 1 r

0 10 20 30 40 50 GO 70 80 90 100

10 20 30 40 50 a birt. jelző főnévvel kif. 593Í

24. ábra folytatása Százalek

6p 70 80 90 100 90 l_

7. MONDATALKOTAS UTASITAS SZERINT

8. AZ„ALMAFANAK ES „NEPNEK" MONDATBELI SZEREPE

min .jelző mnévvel k i f . 59,8| értelmező mnéwel kif- h - 4 7 , 2 birt. jelző ~ részes hat .35.2|

65,8

részeshat birt. jelző

28,1

egafább kettő és a birtokszó

51,8 9. A BIRTOKOS JELZŐ KÉRDÉSÉI (FELS.)

10. ÉRTELMEZŐ : NYELVHELYESSÉGI SZABALY (RAISM.)

követi h - 4 1 , 2

91,0

felveszi 71,9

75,9

11 NÉGY MENNYISÉGJELZOS KIF.SZERK.AD07TSZAVAKKAL

szünetet t a r t u n k s i , 9 | nőség-ésmennyiségjelző is K s M . 9

pénzem: bárm .mnévveí h - 5 0 , 8 mi

összes könyvei 46,2 füzet: kivéve maréknyi földet: bárm. mnéwel

12. MONDATALkOTAS AZ „EGY"SZÓVAL mennyiségjelzö

r -46,2 42,7

65,3 ál l í tmány K - 30 , 2

1 fütth névelő

NYELVHELYESSEG,FOLÖSLEGES JELZŐK ' • ATHÓZASÁVAL

nagy lő tárgu , hatan

e l5t tH-35,2 mas -az egyik 71,4 |

vi zes, nedves •. az egyj k 75.4 | azok az (még előtt)44,7|

69,3

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

26. á b r a

A II. C VÁLTOZAT EREDMÉNYEI Százalék

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 • * » • r r i i i i

1. A MENNYISÉGJELZŐ FOGALMA (REPR.) a ' i • » i — i — j " 1 i 1

mondatrész 48,41 1. A MENNYISÉGJELZŐ FOGALMA (REPR.) b a jelzett szó mennyiséqét 90,7 | 2. BIRTOKOS JELZŐS KIF. TAGJAI ( BES.-REPR.) a

b többszörös birt. j.kif. K-51,1 birtokosszemélyrag h-47,3

3. MINŐSÉGJELZŐ = NYELVHELYESSÉGI SZAB. (RÁISM.) a meqelözi 82,41

3. MINŐSÉGJELZŐ = NYELVHELYESSÉGI SZAB. (RÁISM.) b nem veszi fel 80,21 3. MINŐSÉGJELZŐ = NYELVHELYESSÉGI SZAB. (RÁISM.) c u-olqan toldalékot 71,4 | 3. MINŐSÉGJELZŐ = NYELVHELYESSÉGI SZAB. (RÁISM.) d hem állhat 58,81

4. JELZŐS KIFEJEZÉS TAGJAI (BES.TABLAZATTAL)

a b c d e f

H h

vérengzőt- jelző 63,21 oroízldnt: ielzett szó 59,9 | értelmező 37,4 l

32,4 h»- ragos melléknévi iqenév Ázsia:jelző 42,3l

37,4 K- ragadozója: jelzett szó birtokos ielzö 43,41 fdnév 48,4 |

5 AZ „ÖRÖKZÖLD" ÉS „AKÁCFA" MONDATBELI SZEREPE (BES.)

a b c d

minöséqjelző 58,0 | állítmány 63,7 | birtokos ielzö 54,41 részeshatdrazóh-33,5

B. MONDATALKOTÁS UTASÍTÁS SZERINT a 41,8 Kéfte'rc^öjtoszamn.kit.

B. MONDATALKOTÁS UTASÍTÁS SZERINT b 38,5 ••-minőségjelző,főnévvel kif. -t-mennyiségjelzd, főnév. kif

B. MONDATALKOTÁS UTASÍTÁS SZERINT c . 38,5 i T 1

••-minőségjelző,főnévvel kif. -t-mennyiségjelzd, főnév. kif

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

25. ábra folytatása Százalék

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 i 46,2kinin,jelzőt halmozott

7. MONDATSZERK: HATÁROZÓ BOV. HALMOZOIT MIN JELZŐVEL

8. AZERTELMEZO FOGALMA (REPR.)

9. MONDATALKOTÁS A „DOLGOZNI"FŐNÉVI IGENÉVVEL

i n SZÁMJEGGYEL IRT SZÁMNÉV ÁTÍRÁSA BETŰVEL, MON-lu" DATBA ILLESZTÉS

11. MONDATELEMZÉS, SÉMÁVAL ÁBRÁZOLÁS

12. MONDATELEMZÉS (VERS)

13. ÖSSZETETT SZAVAK FELBONTÁSA BIRTOKOS JELZŐS KIFEJEZESEKRE, TÖBBSZÖRÖS BIRT.JÉlZ.KIF.SZERK

alany

. 37,4 h -a határozó minőségjelzője minőség v.mennyiségjelző 81,4 a jelzett szó után 80,81

41,81 tárgy 55,5" célhatározó . 45,1 | hetedik C ösizes lány"

74,2

kettőnek 56,6

két (társuk) 49,5 | 75,8

állítmány alany

64,8

hejyhatározcT mód határozó" minöségje IztT

63,2 61,0

51,1 59,9

szundít állítmány 78,o| labda, síp, erdő, ki rándulás: alany~~k-7â az alany halmozott 72,ój több van belőle 60,4 a tenger partia 60,4 a diák(ok) otthona 57,TT Afrika szavann. rag. h - 43,4 AzAntarkt.jégp.a vast.-aKg^6

1 1 "r- 1 H 1— 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

26. ábra

A I I .D VALTOZAT E R E D M E N Y E I Százalék

0 10 20 30 40 J_ L felfedező: jelző ' 55,51

50 60 70 80 90 100 i t i i i

i JELZŐS KIFEJEZÉSEK TAGJAI ( BES.)

2. A MIN.JELZŐ FOGALMA (REPR.)

Magyar László: jelz.szó h-47.8 értelmező 324T

28,0 h-melléknévi ígenév Kongó: jelző 41,8 /idei vidéken: ielz.szó h-40,1 birt .jelző 337Ö1 főnév 39yő~| mondatrész 49,5 a jelzett szó minőségé egy fiúval, egy ilyennel 67,0 | akisI ányt, a piros kaIapóst I—-65,4

91,6

3 JELZŐS KIF. ÁTALAKÍTÁSA ÉRTELMEZŐS KIFEJEZÉSEK-' KÉ 76,9

4. A BIRT. JELZŐ FOGALMA (REPR.)

a fagylaltra, azatödire" szép galambról, háromról h-57,7 mondatrész 42,9 | a elzett szó birtokosát 90,1

5. MONDATALKOTÁS UTASÍTÁSSZERINT a birt. jelző névm.kif. K-48,2 min, jelző, számnévvel kif">— 54,4 menn

6. MENNYISÉGJELZŐ : NYELVHELYESSÉGI 5ZAB.(RÁISM.) megelőzi nem veszi fél"

, számnévvel kif• h- 65,9 77,5

egyes számban áll 67,0 többes számban is 59,3 I

84,1

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

129

26- ábra folytatása Százalék

10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 TsTÉT

7. MÖNDATELEMZES, SÉMÁVAL ÁBRÁZOLÁS

8. JELZŐS KIF.TAGJAINAK MEGNEVEZESE

9. BIRT. JELZŐ KIEG.RAGGAL* RAGTÖRLÉSE (NYELVHELY.)

10. HALMOZOTT MONDATRÉSZ

11 MONDATALKOTÁS „EZ15MUTATÓ NÉVMÁSSAL

12 A „VÁROSNAK"ÉS „SZOMSZÉDUNKNAK"MONDATBELI SZEREPE

13. MONDATSZERK.: ALANY BOV., HALM. MENNYISEGJELZOVEL

ál l í tmány alany társ _. határozó

rto kos jelző minőségjelző"

64,3

leTző" jelzett szó"

62,1

a birt. jelző ragja K-42JI birt.személyraq K 4 l , 2

62,1 62^1

-gyá r víztornyának az--. 74,2"! gyárnak 76,9

repülőgépnek 48,4|" - könyvem fedőlapja

56,0 * tá 56,0 az aii/tmányé 47,8 több van belőle

72,51 .. x Holdat, tucskcpt. komondort, retét7

dalait 5|L&I

eszközhatározó h ^ J tárgy minős

52,71 minőségjelző 44,51 részeshatározó K-41,2

50,5 I birtokos jelző birtokos jelző 48,41 részeshatározó K-36,

29,7 mennyiség jelzőt halmozott 28,0 K-alany bővítménye

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

130 Az átlag valamivel jobb, mint az előző egységben: 52 %

pont körül van. Az eredmények eloszlása azonban éppen olyan szélsőséges, mint az előbbinél: az 51 %-os relativ szórás a már korábban emiitett nagy eltérésekre vall a tanulói telje-sítményekben, És-mint az első fejezetben már utaltunk rá -az eloszlási görbe mind a négy változatnál kétcsucsu, ami azt jelzi, hogy lényegében két mintával: a tanulók két, polarizált rétegével van dolgunk; azokéval, akik nem birkóznak meg a tan-tervi követelményekkel, és azokéval, akik eleget tesznek azok-nak. Ez a statisztikai kép igazolni látszik azoknak a nem rit-kán elhangzó pedagógus-panaszoknak a helytállóságát, amelyek szerint az általános iskola felső tagozatos tanulóinak jelen-tős részét "tehertételként cipeljük magunkkal osztályról osz-tályra".

Ha azt a négy ábrát /23-, 24., 25- és 26/ szemléljük, amelyek az egyes tesztváltozatok eredményeit tüntetik fel az elemenként helyes megoldást adó tanulók aránya szerint, első tekintetre az egyes elemek megoldásának egyenetlensége tűnik szembe. Vannak feladatok, amelyeknek minden elemét /"iteni-jét/ csaknem egyenletesen magas, másokét ugyanilyen egyenletesen alacsony szinten oldják meg a tanulók, és találunk olyan fel-adatokat is, amelyeken belül egyes elemeket kiválóan megold a tanulók többsége, más elemeivel viszont egészen csekély százalékuk birkózik meg sikerrel. - A behatóbb elemzés több jelenség okára is fényt derithet.

4. Az eredmények témánként A részletes elemzés céljából különválasztottuk azokat

a feladatokat, amelyek a jelző fogalmának tudását ellenőriz-ték /27. ábra/, ma.jd sorra az egyes jelzőfajtákat tartalmazó feladatokat /28., 29., 30-, 30. ábra/ ismertetjük, végül négy ábrán /32., 33., 34., és 35/ mutatjuk be a vegyes alkalmazási feladatok eredményeit, amelyek egy része az egész évi anyag tudásáról ad némi képet.

A jelző fogalma

Nyolc reprodukálta tó és négy besorolási feladattal vizsgáltuk a jelző és fajai fogalmának tudását /27. ábra/.

131 A .jelző fogalmának csaknem minden jegyét azonos szinten:

mintegy 70 %-uk reprodukálta helyesen; itt a genuszt is hason-ló arányban adják meg, mint a megkülönböztető jegyeket. Ezt azért tartjuk kiemelkedőnek,' mert az egyes jelzőfajták fogal-mának reprodukálásakör ismét a megszokott jelenséggel talál-kozunk, hogy ti. a genuszt nem egészen pO %, a differencia specifikát viszont 90 % adja meg jól. Ennek okozója bizonyára a tankönyv is, amely csak az értelmező definíciójába foglalja bele a nemfogalmat, a többiébe nem. Az értelmezőnél a tanulók is azonos arányban reprodukálják a nemfogalmat és- a megkülön-böztető jegyeket.

A jelzőfajtákra kérdezést tartalmazó feladat eredményei is az ismert- jelenséget mutatják: legalább két kérdőszót tud a tanulók 90 %-a, de a-jelzett szót csak mintegy 50 %-uk fog-lalja bele a kérdésbe.

Igen tanulságos annak a négy feladatnak az eredménye /A12> ®2' C4' Di/> amelyekben a jelzős kifejezések tagjait kellett besorolniuk a fanulóknak. A jelzőt 53>4 %, a jelzett szót 48,9 % találja meg a mondatban általában. Van azonban három eset a nyolcból, ahol csak 40 % ismeri fel a jelzőt, s mintegy 37 % a jelzett szót. Ezek közül az első feladatban' /A- -p/ a számjelző számjegyekkel volt leirva, a másik két fel-adatban /C^, Dj/ a birtokos jelző földrajzi név. Ezek szerint azt mondathatjuk, hogy szokváriyos esetben a tanulók 61 %-a megtalálja a jelzőt, 50 %-a a jelzett szót, de ha a megszo-kottól csak egy kicsit is eltérő feladattal állnak szemben, rögtön mintegy 20 %-kal csökken a jó megoldások aránya. Ezt a funkcionális kötő.dést, amely sokaknál gátlássá válik, sok-oldalú, változatos gyakorlatokkal lehet feloldani. /Lásd: Nagy László. 1970./

Minőségjelző /28. ábra/

A minőségjel zo fogalmi definicióját és kérdőszavait reprodukáltattuk, a használatára vonatkozó nyelvhelyességi szabály elemeit pedig ráismerési szinten ellenőriztük. A foga-lom tudásának színvonaláról az előző pontban emlitést tettünk már.

132

cr ű a.

H--b.

n-

CXJ

O 3Z

O =1

O

hr tu-

T

uT~

> ISI

3>- XJ

O-

W-

m- cn cr ÜJ z.

o=

m-

X) a O

o

o=

cn

m- cr>

tvi

o=

-é

O CO

N ttJ-

ID N

O 0J_

nv-0J- D"

133 A nyelvhelyességi szabály kérdezett elemeit nagyon egyszerű módon: alternativ választással adhatták meg. A szórendre és a toldalékolásra vonatkozó három tényt 78 %~os átlaggal találták meg. Azt a tényt viszont, hogy a jelző és jelzett szava között nem állhat névelő, nem egészen 60 % tudta csak, még ezen a primitiv szinten is.

Az A, feladatban két melléknév szerepelt két-két egymást 3 , „ , *

követő mondatban, egyszer állitmanykent, egyszer pedig minőség-jelző szerepben. Az állitmányi funkciót 75 a frissen tanult jelzőit viszont kevesebb, mint kétharmaduk ismerte fel.

Az ez, az mutatónévmással mint minőségjelzővel való bő-vités /A10 feladat/ elég gyengén sikerült: alig több, mint a tanulók fele irt helyes alakot.

Az alkalmazási feladatok eredménye eléggé ingadozó. Az azonos vagy hasonló feladatosztályokba tartozó feladatok megol-dási eredményei is elég nagy ingadozást mutatnak. Ez erősen függ az osztályon vagy tipuson belüli konkrét feladattól, a feladat tartalmától. Erre a tényre már utaltunk a jelzőről ta-nult általános ismeretek tudásának elemzésekor. Láttuk, hogy jelentősen csökkent a teljesítmény olyan feladatok megoldásában, ahol a szokásostól eltérő szófaj töltötte be valamely jelző szerepét.

Most más szempontból kiséreljük meg az eredmények elem-zését.Megvizsgál juk, hogy az operativ /változó-átalakitó/ és a kognitiv /csak logikai müveletet kivánó/ feladatok eredményei hogyan alakulnak általánosságban. Függetlenül a témák szerinti csoportositástól: minden feladatból kiemeltük azokat az eleme-ket, amelyek a minőségjelzőről tanultak kognitiv vagy operativ alkalmazását kivánták. A minőségjelzőre vonatkozó operativ mű-veletek találhatók a C^, Ag, B^, Cg, í)g, D^, és Cg feladatban, a kognitivek pedig az A^, Bg, Ag, B^, C-^ és D^ feladatban. /Lásd a 33- és 35. ábrát is!/ Mindkét tipusból hét-bét fordult elö, igy az eredmények átlaga nem torzitó. Nos:- az operatív" feladatokat átlagosan a tanulók 51,7 %-a, a kognitivokat pe-dig 61,4 %-a oldotta meg jól. Ebből az a következtetés adódik, hogy a kognitiv feladatok, megoldása könnyebb, mint az operati-vcké.

134 Nem lennénk azonban eléggé körültekintőek, ha ezt igy»

általánosított formában kimondanánk. Itt, a minőségjelzővel kapcsolatosan, a mérőlapokon szereplő feladatosztályban ez igy van. Magyarázatul nagy általánosságban azt hozhatnánk fel, hogy a kognitiv feladatok strukturája természetüknél fogva /általában/ egyszerűbb: adott logikai feltétel/ek/ meglétét vagy hiányát kell megállapítani konkrét egyedeknél. Ezzel szemben az operativ feladat legalább egy mozzanattal többet tartalmaz a hasonló szerkezetű, kognitiv feladatnál: adott logikai szempontnak /feltételnek/ megfelelő változtatást kell végrehajtani a tevékenység tárgyán. De - mint előbb is emii-tettük - igi$m nagy mértékben függ az eredmény a konkrét tar-talomtól. Az A^, B,-,, Cg és D^ feladatban az egyik utasitás egyaránt az volt, hogy alkossanak mondatot minőségjelzővel; de mig az első kettőben a további logikai feltétel ugy szólt, hogy a minőségjelzőt melléknév fejezze ki, ami egészen álta-lános jelenség, addig a harmadikban főnévvel kellett kifejezni a minőségjelzőt: ez viszont ritka eset. Ezért érthető, hogy 20 %-kal kevesebb tanuló ad jó megoldást, mint az előbbi két esetben*

Legyünk hát óvatosak a feladatosztályok nehézségi foká-ra vonatkozó általánosításban: elégedjünk meg azzal, hogy a ainőségjelző tudásában ezt a különbséget állapítottuk meg: az adott téma tanitásához igy is hasznos információt szolgáltat, anélkül, hogy általában vonnánk le következtetést az operativ és a kognitiv feladatok nehézségi fokára.

Birtokos jelző /29- ábra/

A "fogalmi definició és a kérdőszavak reprodukálásának eredményét már korábban ismertettük /D^ és B^ feladat/. A nyelvhelyességi szabályt itt. is éppen ugy a ráismerés szintjén ellenőriztük, mint a minőségjelzőnél. Az eredmény - tekintet-tel a ráismerés szintjére - igen gyengének mondható /56 %/.

BIRTOKOS JELZŐ 29. á b r a

Százalék 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 _J 1 I I mondatrész 42,91 a jelzett szó bi rtoKosaF D/4 A BIRTOKOS JELZŐ FOGALMA (REPR.) legalább kettő"

W B/GA BIRTOKOS JELZŐ KÉRDÉSEI (FELS. )

A/5 A BIRTOKOS JELZŐ'- NYELVHELYESSÉGI SZABALY (RAISM.)

fesa blrtoksző" 41,2 I megelőzi v. követi 47,3" ragtalan is és ragos is 53,71

' , -nek mindig-naE" ragja vari 65,91 szemt

A/6 BIRT. JELZŐS KIF. TAGJAI ( B E S . - R E P R . ) yragqt 58,0

bi rtoKos jefzö. birtokszó

C/2 BIRT. JELZŐS KIF. TAGJAI ( B E S . - R E P R . )

D/G JELZŐS KIF. TAGJAINAK MEGNEVEZESE

a másodikat 43,4 többszörös Bir t . i -k i f . 51.11

F 5 2 . 2

birtokos szeméigrag H - 4 7 , 3 JeUS je lzet t szó a b i r t . jelző ragja

62,1 62,6

42,9

A/4 BIRTOKOS JELZŐ RAGGAL VALÓ ELLATASA

birtokos szem .rag h - 4 1 . 2 Ferinek---krónikasánakaz..}--53,2 őrsének vezetőiét

B/5MONDATSZERK. HALMOZOTT BIRTOKOS JELZŐS TARGGYAL

63~9. ,3 F*L-nak j-nek,-versenüzöinek

39,5 h-P-nek. l -nak,e kettőnek fa) 46:

B / 8 A Z „ ALMAFÁNAK " E S „ N E P N E K " MONDATBELI SZEREPE

3 3 , 7 | - - b i r t . j e l z ő t halmoz 27,6 I—— a tárgy bővítménye

b i r tokos jelző" részeshatározó K-35 ,2

6 M J részeshat. r 28,1

C/« ÖSSZETETT 5ZAVAK FELB. BIRT.J. KIF.-RE; TOBBSZ.BIRT. JEL-l3Z0S kIF.SZERK.

Tüirtokos jelZ' a tenger par t ja a d iák (ok) o t thona Afrika szavannáinak

51,8 m

"5X71

D/g BlRT. JELZŐ KIEG. RAGGAL)RAG TÖRLÉSÉ (NYELVHELYESSÉG)

Ahtarkt isz jégpancéi . 1 — v már víztornyának azTTT

g p r a g a d o z ó j a 48,4 astagsáqa

gyárnak repülőgépnek 48.4"

JA,2\ 51, G

76^1

•%2 A „VAROSNAK" ES „SZOMSZÉDUNKNAK" MONDATBELI SZER.

••• könyvem fedőlapja 'észes határozó I—-41,2

72,5 I

3irtokos jelző 3 i r to kos jelző

50,5 48A

részeshatározó h—36,8 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

„ 27. ábra A JELZŐ FOGALMA S z á z a l é l c

O 10 20 30 40 50 60 70 2 0 90 100

A/< A JELZŐ FOGALMA (REPR.)

a mondatrész 68,81

A/< A JELZŐ FOGALMA (REPR.) b másik mr. minőségét 70.2 |

A/< A JELZŐ FOGALMA (REPR.) c másik mr. mennyiséqét 69,31 A/< A JELZŐ FOGALMA (REPR.) d másik mr. bir tokosát 58,51

D/2A MINŐSÉGJELZŐ FOGALMA (REPR.) a mondatrész 49,5 |

D/2A MINŐSÉGJELZŐ FOGALMA (REPR.) b a jelzett szó minőségét 91,6 |

D/4 A BIRTOKOSJELZŐ FOGALMA (REPR.) a mondatrész 42,9 D/4 A BIRTOKOSJELZŐ FOGALMA (REPR.) b a je lze t t szó birtokosát 90,1 |

C/j A MENNYISÉGJELZÖ FOGALMA (REPR.) a mondatrész 48,4 I

C/j A MENNYISÉGJELZÖ FOGALMA (REPR.) b a je lzett szó mennyiségét 90,71

C/gAZ ÉRTELMEZŐ FOGALMA (REPR.) a minőség-v. mennyiség jelző 81,4 I C/gAZ ÉRTELMEZŐ FOGALMA (REPR.) b a jelzett szó után 80,81

B/Í A MINŐSÉGJELZŐ KÉRDÉSEI (FELS.) a leqalább kettő 88,9 | B/Í A MINŐSÉGJELZŐ KÉRDÉSEI (FELS.) b és a jelzett szó 49,7 |

B/g A BIRTOKOSJELZŐ KÉRDÉSÉ! (FELS.) a legalább kettő 91,0 | B/g A BIRTOKOSJELZŐ KÉRDÉSÉ! (FELS.) b és a birtokszó 41,21

A/7A MENNYISÉGJELZÖ KÉRDÉSEI (FELS.) a legalább kettő 90,7 | A/7A MENNYISÉGJELZÖ KÉRDÉSEI (FELS.) b és a jelzett szó 66,8 |

B/3SZERKEZET ME6NEV. ÖSSZEHASONLÍTÁS ALAPJÁN a 33,2 h -á l landó jelzős szerk. B/3SZERKEZET ME6NEV. ÖSSZEHASONLÍTÁS ALAPJÁN b halmozott mondatrész 75 ,4 1

A/^JELZŐS KIFEJEZÉSEK TAGJAI ( BES.TÁBLÁZATTAL)

a s a r k h j e l z ő 63,4 1


b csér: jelzett szó 58,5 |

A/^JELZŐS KIFEJEZÉSEK TAGJAI ( BES.TÁBLÁZATTAL) c minőségjelző 52,21

A/^JELZŐS KIFEJEZÉSEK TAGJAI ( BES.TÁBLÁZATTAL) d melléknév 42,0 | A/^JELZŐS KIFEJEZÉSEK TAGJAI ( BES.TÁBLÁZATTAL) e 17000 jelző 40,5 |


4 34,6 H—k i l omé te r t : [elzettszó


9 30,7 | * -mennyiségje lzö


h szá m név 29,81 1 1 S ' i 1 i i i 1

0 10 20 30 40 . 50 60 70 80 90 100

27. ábra folytatása Százalék

10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 teacserjének: jelző 59,3 hazája • jelzett szó 54,8'

B/2 JELZŐS KIFEJEZÉSEK TAGJAI (BES.TABLAZATTAL)

C/4 JELZŐS KIFEJEZÉSEK TAGJAI (BES.TABLAZATTAL)

D/l JELZŐS KIFEJEZÉSEK TAGJAI (BES.TÁBLÁZATTAL)

birtokos jelző 53,3 | (ragos) fönéY sziklás ( j e l ző i

49,7

tengerfenékhez: jelz.sz"o minőségjelző 54.fi

63.3J F -57 ,8

(ragos) melléknév 50,8 vérengzőt: jelző 63,2 oroszlánt-Jelzett szó értelmező 37,4

5^9

32,4 h - ragos mnévi igenév Ázsia: jelző 42,3|

37,4 K ragadozó ja = jelzett szó birtokos jelző 43,4

48,4 főnév felfedező: jelző 55,51 Magyar László- jelz.szó K47 .8 értelmező 32ÁI

28,0 h~melléknévi igenev kongó: je lző 41,8 Vidéken-jelz.rzó f-«-40J birtokos jelző K~33 ,o

39,0 10 20 . 30 40 50 60 70 80 90 100

138 Az operativ és a kognitiv osztályba tartozó feladatok

megoldási szinvonala között itt is az operativ rovására mu-tatkozik eltérés, "bár kisebb mértékű, mint a minőségjelzőnél. Az átlagok eltérésének csökkenése azzal magyarázható, hogy a kognitív feladatok között kettőben /Bg és D-^/ aránytalanul gyenge eredmény jött létre. Ennek magyarázatát e feladatok konkrét tartalma adja. Mindkettőben -nak, -nek ragos főneveket kellett besorolni, csakhogy az egyik mindig birtokos jelző, a másik részeshatározó volt. Az alaki egyezés megzavarta a bi-zonytalanabb tudásu tanulókat, s igy született a gyengébb átlag.

• A C-j feládat azért érdemel figyelmet, mert a birtokos jelzős szóösszetételekben a birtokos jelzős szerkezet felisme-rése az idegen nyelvek tanulása szempontjából jelentős: efféle összetett szavainkat más nyelvek gyakran csakis birtokos jel-zős szerkezettel tudják kifejezni. Ha ezek felismerésére nem képesek a tanítványaink /már pedig a 40 % körüli eredmény egy-általán nem kielégitö/, több nehézségük lesz az idegen nyelvek tanulásában is. /Igaz: a szóösszetételről a 8. osztályban tanul-nak, tehát a hetedikeseknek van még idejük és módjuk e fogya-tékosság kiküszöbölésére/.

Mennyiségjelző • /30. ábra/

Az előzőekben már bemutattuk a fogalom-definició és a kérdések reprodukálásának eredményét. A-nyelvhelyességi sza-bály tudását - a birtokos jelzőéhez hasonlóan - alternativ feléletek kiválasztásával, tehát ráismerési szinten mértük. A négy elemet átlagosan a tanulók 72 %-a tudta. Nagy az el-térés azonban a szabály egyes elemeinek ismeretében: a szó-rendre és a toldalékok használatára vonatkozókat több, mint 80 % ismeri fel, a számbeli egyeztetésre vonatkozókat viszont alig több, mint '60 %.

Az ismeretek alkalmazására szolgáló feladatok megoldása gyenge. A B-q feladatban keverten adott szavakból kellett összeállítani négy mennyiségjelzős kifejezést. A négy megoldás átlaga 46,5 %.

A B ^ feladat is mondatelemzést kivánt: az egy szót elő-ször mennyiségjelzőként, majd állitmány szerepében, végül •

111 á b r a

MENNYISEG3ELZ0 Százalék

10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 mondatrész 48,4~T~

jelzett szó mennyiségét" C/i A MENNYISEG3ELZ0 FOGALMA (REPR.) eqalább kettő

90,7

A/y MENNYISEG3ELZÖ KÉRDÉSÉI (FELS.) és a jelzett szó 90,7

£6,3]

D/g M E N N Y I S É G J F L Z Ö -. N Y E L V H E L Y E S S É G I S Z A B . ( R A I S M . ) megelőzi nem veszi feT

77,5]

egyes számban áll 84JI

67,01 többes számban is 59,3

B/,INÉGY MENNYÍSÉGJELZÓS KIF.SZERKESZTÉSE ADOTT SZA-VAKKAL

pénzem •• bárm.mnéwe összes könyvei 46,2

— 4 6 . 2

B/12M0NDATALK0TA5 AZ „EGY" SZÓVAL

füzet •• kivéve maréknyi. földefbárm.mnévvel H - 4 2 , 7 mennyiségjelző 65,31 lllltMjnii -a A al "állítmány 30,2. ,

35, 21—- nevelő tárgy előtt

r / SZÁMJEGGYEL ÍRT SZÁMNÉV ÁTÍRÁSA BETŰVEL, w/in * « — » - - - — — L — 'MONDATBA ILLESZTES

hetedike összes lány"

74,2

kettőnek két (társűE)

56,6 75,8

49,5 | D/13MONOATSZERK: ALANY BCVÍTÉSE HALM. MENNY. JELZŐVEL 20,7 K - me"nnyiségjelzot halmozott

28,o f—alany bővítménye —T" h 1 — 1 1 ¥ 1 1

10 20 30 40 50 60 70 90 90 100

140 tárgy előtti névelőként kellett mondatba foglalniuk. Nagyjá-ból az általános tapasztalatok szerinti eredménnyel oldották meg a tanulók, vagyis mennyiségjelzői funkcióban foglalták mondatba a legtöbben /65 %/, majd névelőként /35 %/> és állit-mányi szerepben a legkevesebben /30 %/. Csupán az arány várat-lan: az, hogy alig egyharmaduk tudta mondatba illeszteni ha-tározatlan névelőként. Talán az nehezitette a feladatot, hogy meghatározott mondatrész előtt kellett névelőként használniuk? - Ez a logikai feltétel valóban eggyel szaporította a megkö-töttségeket azzal szemben, mintha mondatrész megjelölése nél-kül fogalmazódott volna az utasitás; nehezitette hát a fel-adatot. Mégis váratlanul alacsony a jó megoldások aránya, hiszen a határozatlan névelő előfordulása nagyon gyakori a mindennapi beszédben és az irott szövegekben egyaránt.

Valami hasonló jelenség lehet a csekély jó megoldási arány oka a D-^ feladatban is /30 %/, hiszen mennyiségjelzős szókapcsolatokat jóval többen szerkesztettek jól pl. a feladatban, vagy még inkább a Dg feladat c elemében /66 %/. E jelenség magyarázatát keresve arra gondolhatunk, hogy a többlet-feltételek /l. halmozott mennyiségjelzőt, 2. az alany bővitménye legyen/ nebezitették meg ennyire a munkát. - Olyan kérdés ez, amelyre a választ oktatáslélektani - gondolkodás-lélektani kisérletek adhatják meg.

A 010 feladat nyelvhelyességi /egyeztetési/ elemeinek / b és d/ a megoldása gyenge /a tanulók fele jut jó eredmény-re/, a másik két elem / a, c /tulajdonképpen nem is mondat-tani feladatot tartalmaz; ezeket háromnegyedük megoldotta.

Értelmező

A 31- ábrán mutatjuk be az ezzel kapcsolatos eredménye-ket. Az értelmező fogalmát /Cg feladat/ s az alkalmazására vonatkozó szabályt/B1Q/ jónak mondható szinten / 70 - 80 % / reprodukálták a hetedikesek. A tanultak alkalmazására szolgáló feladat /D^/ megoldása gyengébben sikerült, de sok más ope-rativ feladathoz viszonyitva még elég jó átlaggal / 67 % / alakitották át a jelzős kifejezéseket értelmezős szerkezetekké.

31. ábra

ERTELMEZÖ ' o 10 20 30 40 50 60 70 90 90 100 1 • • • . * .. 1 1 1, 1

C/8AZ ÉRTELMEZŐ FOGALMA (REPR.) a b

minőség v. mennyiséqielzö 81,4 1 a jelzett szó után 80,8 |

B/10ÉRTELMEZŐ: NYELVHELYESSÉGI SZABÁLY (RÁISM.)

a Követi 71,9 |

B/10ÉRTELMEZŐ: NYELVHELYESSÉGI SZABÁLY (RÁISM.) b felveszi 75,9 I

B/10ÉRTELMEZŐ: NYELVHELYESSÉGI SZABÁLY (RÁISM.) c szünetet tartunk 81,9 I B/10ÉRTELMEZŐ: NYELVHELYESSÉGI SZABÁLY (RÁISM.) d minöséq és menny iséqjel2Ő is 71,91

0/3 JELZŐS KIFEJEZÉSEK ÁTALAKÍTÁSA ÉRTELMEZŐS KIF.

a eqy f iú val, egy iluennel 67,0 |

0/3 JELZŐS KIFEJEZÉSEK ÁTALAKÍTÁSA ÉRTELMEZŐS KIF. b a k is lányt ,a piros kalapost 1—65,4 0/3 JELZŐS KIFEJEZÉSEK ÁTALAKÍTÁSA ÉRTELMEZŐS KIF. c a fagyla l t ra, az ötödire 76,31 0/3 JELZŐS KIFEJEZÉSEK ÁTALAKÍTÁSA ÉRTELMEZŐS KIF. d szép galambról, háromról h—57,7

MONDATRÉSZ BŐVÍTÉSE HALMOZOTT MONDATRÉSSZEL 0 10 20 so 40 50 eo 70 80 go i o o 3 2 a b , a

A/11 MONDATSZERK: ÁLL.BOV. KÖTŐSZÓVAL K Á P C S . H A L M - C É L H A T . a b

célhatározót haim. f— 42.0 azál l i tm.bövi tm. [—41,5

H H

B / ? M O N D A T S Z E R K . H A L M . B Í R T - J E L Z Ő S T Á R G G Y A L a b

33 7 b í r t . je lző t halm. 27,6 l — a tárgy bővítménye

H H

C / 7 M O N D A T S Z E R K . H A T Á R O Z Ó B O V . H A L M . M I N Ő S É G J E L Z Ő V E L a b

46,2 K minőségjelzőt halm • 37,41—a határozó minőségjelzője

H H

MONDATALKOTÁS, UTASÍTÁS SZERINT o 10 20 30 40 50 eb 7b s'o 90 i o o ^ aDra

A / g M O N D A T A L K O T Á S , U T A S Í T Á S S Z E R I N T a b c

minőségjelző mnévvel.kif, 41,5 h-menny.ielzo.sznévi névm.kif

4 0 , 5 Kérte lmező, sorszámn. kif.

B|7 M O N D A T A L K O T Á S , U T A S Í T Á S S Z E R I N T a b c

birt. jelző főnévvel kif. 59.31 min.ielzö mnévvel kif. 59,81 értelmező mnévvel kif . K 47,2

C / G M O N D A T A L K O T Á S , U T A S Í T Á S S Z E R I N T a b r

41,8 H-értelmező,töízámn.kif. 38,51—minőségjelző,főnévvel kif. 38,5p*— mennyiségjelző,főnévvel kif

D / 5 M O N D A T A L K O T Á S , U T A S Í T Á S S Z E R I N T a b c

bírt. jelző névm. kif- 1—48,2 minöseaielző.számn.kif. h»-54y4 menny iségjelzö, számnévvel k i f .H -65 ,9

0 10 20 3 0 40 50 60 70 80 90 100

MONDATALKOTAS ADOTT SZÓVAL; MONDATELEMZES Százalék

0 10 20 30 40 50 60 70 80 30 100 állapothatározó értelmező 38,0 A/2 MONDATALKOTAS A „VIDÁM" MELLEKNÉVVEL

C/gMONDATALKOTÁS A „DOLGOZNI" FŐNÉVI IGENÉVVEL

D/m MONDATALKOTAS „EZ" MUTATÓ NEVMASSAL

C/5 AZ „ÖRÖKZÖLD" ÉS „AKÁCFA" MONDATBELI SZER.(BES-)

C/12M0NDATELEMZÉS (VERS)

D/J0HALMOZOTT MONDATRÉSZ

64,4 |

állítmány alany

68,8 41,8

tárgy célhatározó 45,1 |

1EE

eszközhatározó 46,7 tárgy minőségjelző"

52,7

minőségjelző állítmány

58,0

birtokos jeiz? részeshatározó

54,4 63,7

33,5 szundít-állítmány 78,d l Ia bda, si p, eixlö, k i ránd u lás: a I a n y "h-75,8 az alany halmozott 72,o több van belőle 60,4.1 holdat,tücsköt,komondort,h>-rétet,dalát 56,o tárgy 56,0 azaílítmányé 47,81 több van belőle 53.81 pattognak,peregnek: aTT

A/13M0NDAT FŐRÉSZEI, VERSBEN (BES.)

82,0 cseppek: alany halmozott állítmány

75,6

több van belőle _69^J

65,41 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

23. ábra

MONDATELEMZES SEMAVAL

Százalék 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

állitmány

A / 0 MONDATELEMZÉS, SÉMÁVAL ÁBRÁZOLÁS

B/ 4 MONDATELEMZES, SEMAVAL ÁBRÁZOLÁS

C/^MONDATELEMZÉS, SEMAVAL ÁBRÁZOLÁS

1 _ • • . 1 i • D/7 MONDATELEMZES, SEMAVAL ÁBRÁZOLÁS

65,41 alany 60,5 alany helyhatarozo

57,1 53,7

minőségjelző" ál l i tmány

53,2

alany időhatározó 3577]"

72,91 60,8

birtokos jelző" 60,3 minőségjelző ál l i tmány alany

64,8 64,8

helyhatározói 63 ,2 | 61,0

módhatározq minőségjelző"

51,1

ál l i tmány 59,9

alany tá rsashatá rozó

75,3 72,5

bir tokos jelző 56,6~f 64,3

minőségjelző 62,1 10 20 3 0 40 50 60 70 80 90 100

144 MondatalkQtás - mondatelemzés

/33-,34. és 35- ábra/

Ez utolsó három ábrán feltüntetett feladatok azzal a céllal.kerültek a mérőlapokra, hogy átfogóbb képet adjanak a tanulók tudásáról.

A 33. ábrán láthatók a három jelzőfajta tudását tükrözik együttesen. Az Ag, B,-,, Cg és Dg. feladat eléggé összetett. Alap-jában három feltételtől függ az eredmény.: 1. Mondatot kell al-kotni, 2. a mondatban szerepeljen egy meghatározott jelzőfajta /mondatrés^/a 3* ezt a mondatrész szerepet egy meghatározott szófaju szó. töltse be.

A három jelzőfajta kifejezésének alapesete a követte ző: a minőségjelzőt melléknév, a mennyiségjelzőt számnév, a birto-kos jelzőt főnév fejezi ki. Ezekkel az alapvariánsokkal talál-koztak a tanulók az Ag feladat a item-jében, a B^ feladat a és b item-jében, valamint a Dg feladat c item-jében. E feladat-elemeket átlagosan 61 %-uk oldotta meg jól. - Nagyjá-ból az alapesetekhez sorolható a Dg feladat b eleme is, hiszen a minőségjelzőt igen gyakran fejezzük ki sorszámnévvel. Ezt az item-et is viszonylag sokan/ 54 % / oldották meg jól.

A szokatlanabb feladatokat /pl.: Cg b, c : minőségjelző, ill. mennyiségjelző főnévvel kifejezve /sokkal gyengébb ered-ménnyel oldják meg; ezekkel átlagosan a tanulók 42 %-a boldo-gult.

Mivel e második teszttel a mérést a tanév végén, a mon-dattani ismeretek ismétlése - rendszerezése után végezték, néhány feladattal ellenőrizni kivántuk az összes mondatrész-ről tanultak tudását. E feladatok megoldásának eredményei láthatók a 34. és a 35• ábrán. . .

Közülük három /A2, Cg, D -jV hasonló logikai szerkezetű az előzőekben ismertetett feladatokhoz. Az eltérés annyi, hogy nem szófaj kategóriát határoztunk meg, hanem egy-egy konkrét szót adtunk meg, amelyeket különböző mondatrész-funk-cióval mondatba kellett illeszteni.

145 E feladatokat átlagosan a tanulók 51 %-a oldotta meg hibát-lanul. Megjegyzendő azonban, hogy igen nagy az egyes feladat-elemek eredményeinek a szóródása / 38 és 68 % között ingadoz-nak/.

Nyolc további feladatban mondatelemzést végeztettünk, közülük a 35. ábrán látható négy azonos logikai szerkezetű. Lényegében mind a nyolc besorolási feladatw így megkockáztat-hatjuk a mondatrészek "rangsorának" összeállítását azon az alapon, hogy milyen arányban sorolták be őket helyesen a tanu-lók.

A mondatrészek tudása 21. tábla

Mondatrész A tanulók hány %-a sorolta bfe helyesen

Rang-pozíció

Állitmány 71,7 1. Alany 66,6 2. Tárgy 56,0 4. Határozó 50,6 5-Jelző 58,6 3-

E rangsort természetesen csak tájékoztató jellegűnek tekinthetjük; ahhoz, hogy általánosíthassunk, sokkal több és többféle feladat megoldására lenne szükség.

Végül mégis megkockáztathatunk egy általánosítást: azt, hogy a hetedik osztály végén a tanulók 50 %-a elemez bizton-ságosan a mondatrészek szerint. Ezt pedig aliha nevezhetjük megnyugtató eredménynek.

146 FELHASZNÁLT IRODALOM

Hernádi Sándor - Szemere Gyula, 1969« Magyar nyelvtan az általános iskolák 7» osztálya számára, ötödik kiadás. Tankönyvkiadó. 104 o.

Kelemen László, 1962. A 10-14 éves tanulók tudásszintje nyéL vtanból. Pécsi Tanárképző Főiskola Évkönyve. 49-76.0.

L.N." Landa, 1969' Algoritmizálás az oktatásban. Tankönyvkiadó. 340.o.

Nagy József, 1972. A témazáró tudás szintmérés gyakorlati kérdései. Tankönyvkiadó. 148 o. Eredménymérés az iskolában c. sorozatban

Nagy László, 1970. Az ismeretek alkalmazásának pszichológiai problémái. Tankönyvkiadó. 160 Oi

Orosz Sándor, 1973. Standardizált témazáró tesztek. Magyar nyelvtan.

Általános iskola 5- osztály. Acta Universitatis Szegediensis-. Seetio Paedagógica. Series. Specifica 1. 228 o. Standardizált témazáró tesztek. Magyar Nyelvtan. Általános iskola 6. osztály. Acta Universitatis Szegediensis • Seetio Paedagógica. Series SpeCi-fica 2. -200 o.

Tanterv, 1963. /Szerk.: Miklósvári Sándor/ Tanterv és utásitás az általános iskolák számára. Tankönyvkiadó.. 6.72 o.

Tájékoztató az általános iskolák magyar nyelv és irodalom tan-anyagának csökkentéséhez. Tankönyvkiadó. Í973. 50 o.

2. sz. melléklet a művelődésügyi miniszter 114/1973. /M. K. 9 ./ MM. számú utasításhoz. Az általános iskolai tan-tervek módositása- Magyar nyelv és irodalom 5—8. osztály.

147

TÁBLÁK JEGYZÉKE

1. A tematikus egység tevékenységei 2. A 6. és 7. osztályos tankönyv feladattípusainak össze-

hasonlítása 3. Az I/A változat összefoglaló adatai 4. Az I/A változat eredményeinek eloszlása 5. Az I/B változat összefoglaló adatai 6. Az I/B változat eredményeinek eloszlása 7. Az I/C változat összefoglaló adatai 8. Az I/C változat eredményeinek eloszlása 9. Az I/D változat összefoglaló adatai 10. Az I/D változat eredményeinek eloszlása 11. A határozók tudása /Összehasonlítás/ 12. A jelzők c. téma tevékenységei 13. A 11/A változat összefoglaló adatai 14. A II/A változat eredményeinek eloszlása 15» A II/B változat összefoglaló adatai 16. A II/B változat eredményeinek eloszlása 17* A II/C változat összefoglaló adatai 18. A II/C változat eredményeinek eloszlása 19« A II/D változat összefoglaló adatai 20. A II/D változat eredményeinek eloszlása 21. A mondatrészek tudása /Rangsor/ *

148

ÁBRÁK JEGYZÉKE

1. A tárgy fogalomstrukturája 2. A 7« osztályos tananyag fogalmainak rendszere 3. Az I/A változat eredményeinek eloszlása 4. Az 1/B változat eredményeinek eloszlása 5- Az I/C változat eredményeinek eloszlása 6. Az l/D változat eredményeinek eloszlása 7. Az I/A változat eredményei elemenként 8. Az 1/B változat eredmények elemenként 9« Az I/C változat eredményei elemenként 10. Az I/D változat eredményei elemenként 11. Mondatrészek - szófajok 12. A tárgy 13- Mondatszerkesztés 14. A határozó fogalma, kérdései 15. Határozó és szófaja 16. Határozók besorolása 17. Nyelvhelyesség 18. A jelző fogalmának strukturája 19. A II/A változat eredményeinek eloszlása 20. A II/B változat eredményeinek eloszlása 21. A II/C változat eredményeinek eloszlása

•m 22. A II/D változat eredményeinek eloszlása 23» A II/A változat eredményei elemenként 24. A II/B változat eredményei elemenként 25. A II/C változat eredményei elemenként 26. A II/D változat eredményei elemenként 27. A jelző fogalma 28. Minőségjelző 29- Birtokos jelző 30. Mennyiségjelző 31. Értelmező 32. Mondatrész bővitése halmozott mondatrésszel 33. Mondatalkotás utasitás szerint 34. Mondatalkotás megadott; szóval 35. Mondatelemzés sémával

F Ü G G E L É K

151

A témazáró mérőlapok használatának gyakorlati kérdései"*"

1. A mérésre való felkészülés és a mérés lebonyolítása

A témazáró mérés egy viszonylag nagy tematikus egység fel-dolgozása után értékeli a tanulók tudásszintjét. Ez semmiképpen sem jelentheti azt, hogy az óráról órára való készülés, tanulás biztosítását elhanyagolhatjuk. A hagyományos eszközökkel tovább-ra is biztositani kell, hogy a napról napra való. tanulás fegyel-me ne lazuljon meg. Egyébként ugyanis a tanuló a mérés előtti napokban nem lesz képes az egész tematikus egység anyagának el-sajátítására. De a néhány napra koncentrált tanulás a többi tan-tárgyra való folyamatos kéézülést is akadályozná.

Régi didaktikai követelmény, hogy a tanulónak ne csak tanó-rákra szabdalt tudása legyen,- hanem a témát végül is a maga egé-szében, összefüggéseiben, struktúrájában lássa. Ezért a témazá-ró ismétlésnek, rendszerezésnek eddig is nagy szerepe volt. A témazáró tudásszintmérés fokozottan épit a témazáró ismétlésre és rendszerezésre.

Követelményként fogalmazhatjuk meg, hogy a tematikus egység feldolgozását követő alapos ismétlés és gondos rendszerezés nél-kül nem szabad témazáró mérést végezni.

Minden tematikus egységhez legalább négy mérőlapváltozat készül. E változatokban azonos feladatok nincsenek. Ezért a vál-tozatok sakktáblaszerü kiosztásával a közvetlen szomszédok mérő-lapjairól való másolás kiküszölbölhető. De e módszer következté-ben az egyéb tipusu puskázás is minimálisra csökken. Ehhez az is hozzájárul, hogy a szorgalmi feladatok lekötik.a gyorsabban dol-gozó tanulók idejét.

Komolyabb veszélyt csak akkor jelenthet a mérőlapok előze-tes ismerete a tanuló által, ha a tanuló mindig ugyanazt a mérő-

+ Kivonat Dr. Nagy József: A témazáró tudás szintmérés gyakorlati kérdései /Tankönyvkiadó, 1972/. ciimi könyvéből

152

lapváltozatot kapja /pl. mindig az kJ változatot/. Egy mérőlap-változat tudásanyaga ugyanis viszonylag nem nagy, ezért fennáll a bemagolás veszélye.

A mérőlapok kiosztásakor ügyelni kell arra, hogy a véletle-nen múljon: adott tanuló a mérőlapok melyik változatát kapja.

Itt szólunk a hiányzó tanulókról. A témazáró mérések rend-szeres alkalmazása esetén - ha nem ügyelünk rá - előfordulhat, hogy a mérések napján megnövekszik a hiányzó tanulók száma.

A témazáró mérésekben minden tanulónak részt kell vennie. Nem tehetünk kivételeket. Ezért a mérés napján hiányzó tanulók számára biztositani kell, hogy pótlólag oldják meg a mérőlap feladatait. Javasoljuk, hogy az ilyen pótlólagos mérés a tanóra keretein belül történjék, külön ültetve az adott tanulót.

Nagyon fontos, hogy megakadályozzuk a mérés napján esetle-gesen bekövetkező nagyobb mérvű hiányzásokat, mert a pótlások mi-att a tanuló állandó időzavarba, feszültségbe kerülhet. Ez pedig nevelési szempontból is káros lenne. De a nem kivánatos mértékű pótlások az iskolai munka rendes menetét is zavarnák.

2. A mérőlapok javitása

A mérőlapon és a javitókulcsban arat számmal jelölt felada-tok vannak. Minden feladat úgynevezett alternativ elemekből áll. Ezeket az ábécé kisbetűivel jelöljük. A betűjelek az adott al-ternatív elemének és a hozzá tartozó pontértéknek az azonosítá-sára szolgálnak.

Az alternativ elem a feladat olyan részlete, amelynek mi-nőségéről csak alternativ döntés lehetséges': vagy kifogástalanul jó az adott alternativ elem megoldása, vagy teljesen rossz. A megoldatlan elem is hibának számit.

A jávitást egyszerűen ugy végezzük, hogy a hibásan megol-dott vagy megoldatlan alternativ elemek betűjelét és a betűjel alatt lévő pontértéket áthuzzuk.

A javitást nem tanulónként végezzük, hanem féLadatónként. Ha ugyanis tanulónként javítanánk, akkor mindén tanulónál újból és újból meg kellene nézni, hogy hogyan kell javitani az egyes

153

feladatokat. A következő tanulóhoz érve ugyanis újból és újból elfelejtjük a szükséges adatokat. Mire valamennyi szükséges a-datot megtanulnánk, a javitással el is készülnénk. A feladaton-kénti javitás azt jelenti, hogy magunk elé vesszük az adott mé-rőlapváltozat minden mérőlapját és megvizsgáljuk az 1. feladat javitási módját, és elvégezzük a javitást: áthuzzuk a hibás ele-meket, és összeadjuk a hibátlan elemek százalékpontjait, az ösz-szeget beirjuk az üres négyzetbe. Ezután a következő tanuló 1. feladatán végezzük el ugyanezt a munkát és igy tovább. Igy la-pozzuk a mérőlapokat, amig valamennyin ki nem javitottuk az 1. feladatot. Majd ugyanezt tesszük sorban az összes feladattal. Mivel mindig csak egj etlen feladat javitási módját kell fejben tartani, a javitás gyorsan és csaknem mechanikusan végezhető.

A javitási eljárásnak két alapvető tipusa van. Az egyik esetben a javitást értelemszerűen végezhetjük.

Ilyenkor a javitókulcsban a megfelelő feladat sorszáma mellett gyakran "értelemszerűen" bejegyzés található. Ha adottak is az egyes alternativ elemek helyes megoldásai, azoknak csak az a szerepük, hogy a pedagógus emlékezetébe idézzék a helyes megol-dást, vagy megszabadítsák az "utánaszámolástól". Az ilyen tipu-su feladatok esetében a javitókulcs pusztán tájékoztató jellegű, A pedagógus nélküle is el tudná végezni a javitást.

Ez azért lehetséges, mert a feladat ugy van megszerkesztve, hogy magában a feladatban az alternativ elemek betűjele kétszer fordul elő. Először a feladat alatti négyzetrácsban, másodszor a feladat megfelelő alternativ eleménél. Ily módon pontosan meg-állapíthatjuk, hogy melyik elemről van szó, és miután eldöntöt-tük, hogy az adott elem megoldása jó-e, a négyzetrácsban levő betűjelet és a hozzá tartozó pontértéket áthúzhatjuk vagy áthu-zatlanul hagyhatjuk.

A másik tipusu feladatok esetében a fenti eljárás nem al-kalmazható. Az ilyen feladatok jellege miatt ugyanis a mérőla-pon nem lehet megadni az alternativ elem betűjelének azonositó párját. Ezért az ilyen feladatokat csak a javitókulcs segítségé-vel lehet, kijavitáni.

A javitókulccsal javitható feladatok leggyakrabban definí-ciók, szabályok, törvények, felsorolások és operativ feladatmeg-

154

oldások. Ezeknek a feladatoknak az alternatív elemei kötetlen sorrendűek. Az adott definició, szabály, törvény más szórenddel is megfogalmazható, a felsorolás más sorrendben is megadható, a feladatmegoldás menetét sem köthetjük meg. Ez az oka annak, hogy az ilyen feladatok javításakor a javítókulcs segítségével kell elvégezni az adott alternatív elemek és a nekik megfelelő pont-értékek azonosítását.

Az ilyen feladatoknál a javitókulcsban adott helyes megoldá sókat nem betű szerint kell értelmezni. Ha pl. a javitókulcsban az áll: "a/ kémiai folyamat", akkor nem szabad betű szerint ra-gaszkodni a kát szóhoz. Értélemszerüen: a tartalom a mérvadó. Ezért,vha a tanuló azt irja, hogy: "kémiai változás", "kémiai reakoió", "reakció", az adott alternatív elem nyilvánvalóan jó. A javitókulcsban ném lehet felsorolni minden alternatív elem minden lehetséges megfogalmazási formáját. De nincs is erre szük ség, hiszen a javítást szakember végzi, ezért félreértés általá ban nem adódhat.

Az alternatív elemekhez tartalmilag viszont ragaszkodni ke 11.'

A javítókulcs segítségével javítható feladatok további sa-játossága, hogy a megoldás akkor is rossz lehet, ha külön-külön minden egyes alternatív, elem jó. Egyébként az ilyen eset viszony lag ritkán fordul elő.

Például az a feladata a tanulónak, hogy irjon fel egy adott kémiai egyenletet. A tanuló mindent rendben fel is ir, tehát va-lamennyi alternatív elem jó, de az egyenlethez hozzáír még egy vegyületet. Ezáltal -az egészet elrontotta.

Vagy! a tanuló által leirt definícióban valamennyi szüksé-ges jegy szerepel, vagyis minden alternatív elem külön-külön néz ve jó. Mégis az egész definíció a jegyek viszonyainak összecseré lése, teljesen oda nem iliő jegyek "beírása, a zavaros megfogal-mazás miatt értelmetlen.

Az ilyen válaszok, megoldások esetén eltekintünk attól, hogy az egyes elemek külön-külön vizsgálva jók, és az összes elém pontértékét áthuzzuk.

Mint emiitettük, a feladatok egy része mellett a javitó-

155

kulcsban az "értelemszerűen" kifejezés áll. Az ilyen feladatok javitása vagy annyira evidens, hogy az elemek tartalmát feles-leges megjelölni, vagy pedig a feladatok egy sajátos tipusát, az úgynevezett nem teljes-felsorolást /MDF/ igénylő feladatokat kép-viselik.. Például: "Nevezz meg három olyan magyar várost, ahol konzervgyár van!"

Az ilyen kérdések mindig tartalmazzák, hogy a tanulónak hány elemet kell felsorolnia. De, hagy a tanuló konkrétan mit fog felsorolni, azt nem tudhatjuk előre. Ezért a javitókulcsban a feladat.sorszáma mellett csak ez állhat: "értelemszerűen" és az NTF jelzés.

E feladatok javitása az alábbi módon történik. Ha a tanuló az előirt mennyiségnél többet sorol fel, azo-

kat figyelmen kivül hagyjuk, függetlenül.attól, hogy jók-e vagy rosszak.

Az előirt mennyiségű elemek közül megszámláljuk a hibás elemeket, és a feladat alatt lévő négyzetrács utolsó betűiből /pontértékeiből/ annyit huzunk át, ahány felsorolt elem hibás.

Ha a fenti kérdésre a tanuló azt irja, hogy "Szeged, Csong-rád, Kecskemét", akkor az utolsó egy betűt huzzuk át, mivel egy válasz helytelén /Csongrádon nincs konzervgyár/.

Javitókulcsban: értelemszerűen, NTF!

1 , 5 2 , 5

3. Az egyes tanulók-tudásszintjének és érdemjegyének meghatározása

A százalékpontok összeadása A javitás eredményeként a hibás alternativ elemeket áthuz-

tuk. Az adott tanuló tudásszintjét, ugy határozzuk meg, hogy az áthuzatlan alternativ elemek pontértékeit összegezzük. Az ösz-szegezés eredményeként a tanuló teljesítményét százalékban, szá-zalékpontban kapjuk meg. A kötelező feladatok pontértékei össze-sen 100-at tesznek ki. Ezért ezeket a pontokat százalékpontnak

156

nevezzük. A teljesen hibátlanul megoldott összes kötelező feladat

100 % p.-os /százalékpontos/ teljesítményt ad. A százalékpontok összeadása két lépésben.történik. Az adott feladat javításakor nyomban összeadjuk a helyesen

megoldott alternativ elemek százalékpontjait, és az összeget be-irjuk az üres négyzetbe. Ha minden elem rossz, az üres négyzetbe nullát célszerű irni, vagy ajánlatos áthúzni.

A második lépésben az egyes feladatok után lévő üres négy-zetekbe beirt százalékpontokat adjuk össze feladatonként. A vég-összeget gt kötelező feladatok alatt lévő megjelölt helyre irjuk be. A feladatonként összegezett százalékpontok összeadását né-hány megbizható tanulóval is elvégeztethetjük. De megfelelő ta-nár-tanuló viszony esetén a javitási órán magukkal .a tanulókkal is. Megadván az osztályzattá alakitás kulcsát, az osztályzattá alakitást is esetleg a tanulóval végeztethetjük. Mivel a piros-sal végzett javitás és a feladatónkénti - tanár által beirt-százalékpont nem másitható meg, azért az összeadásban elköve-tett esetleges csalás könnyen ellenőrizhető. Tapasztalatunk sze-rint e munkát a tanulók nagy élvezettel és becsülettel végzik. /Néhány perces'munkáról van szó!/ Mégis meg kell fontolnia a pedagógusnak, hogy saját maga végzi-e az összeadást, megbizható tanulókkal vagy az osztállyal végeztetik.

A százalékpontban kifejezett teljesítményt át kell alakita— ni 'standard osztályzattá.

Az osztályzat meghatározása a kötelező feladatokra kapott százalékpontok összegéből indul ki. Ennek alapján olvassuk le az osztályzattá alakitási kulcsról a standard osztályzatot.

E kulcs >.a következő formában adott minden mérőlapváltozat-hoz külön -külön:

Jeles jó közepes elégséges elégtelen

90,8 - 100,0 90,-7 - 6 9 , 5

48,1-- 69,4 26,8 - 48,0 0,0 - 26,7

157

Az osztályzattá a1akit ás i kulcsok az adott mérőlapváltozat országos tudásszintjéhez alkalmazkodnak. Az országos tudásszint adatai, alapjón számitottuk ki azokat. Tekintettel arra, hogy van-nak hátrányos helyzetben lévő iskolák, és yannak gyenge összeté-telű osztályok, az osztályzattá alakitás kulcsának alkalmazásában az alábbi kompromisszumhoz lehet folyamodni. Azokban a gyenge osztályokban, ahol a tanulók egyharmada vagy több kapna elégte-lent a megadott kulcs alapján, javasoljuk az elégtelen osztály-zat határának a.leszállitását. Igy megnövekszik az elégséges ér-demjegyü tanulók száma, és ugyanakkor az elégséges tanulók osz-tályzatainak elvész az összehasonlíthatósága. A többi érdemjegy határa továbbra is érintetlen marad, ennélfogva az országban mindenütt azonos értéket képvisel a jeles, a jó és a közepes osztályzat.

Az osztályzattá alakítás a kulcsból való kikereséssel nem ér véget.

Meg kell vizsgálni a szorgalmi feladatokat, és azokat is figyelembe kell venni. Azt javasoljuk, hogy a szorgalmi felada-tok fél osztályzatnyival emelhessék az érdemjegyet, Vagyis az a tanuló, aki az adott osztályzat intervallumának közepe felett teljesitett, egy osztályzattal magasabbat kaphat, ha a jó szor-galmi feladatok százalékpontértéke legalább fél osztályzatnyit ér.

4. Az osztály, az évfolyam tudásszintjének tartalmi elemzése

Tekintettel arra, hogy a mérőlapváltozatokban az adott tan-tervi téma teljes tudásanyaga szerepel, a mérőlapokon kapott e-redmények hűen tükrözik a téma oktatásában elért eredményeket és problémákat.

Ha az adott évfolyamon csak egy tanulócsoportban tanitunk, akkor a tartalmi elemzést az alábbi becsléssel célszerű elvégez-ni.

Ezt a becslést ugy végezhetjük eredményesen, hogy az adott mérőlapváltozatct feladatonként újból és újból végiglapozgatjuk.

Tehát az adott mérőlapváltozatból vesszük az első felada-

158

tot, éa minden mérőlapon megvizsgáljuk az adott feladathoz tarp tozó alternativ elemeket. Kiirjuk azokat az elemeket, amelyeket sok tanuló nem tudott megoldani. Nyomban megkíséreljük keresni az okot is. Vajon miért éppen az adott elemet nem tudják a tanu-lóim? Feltevésünket is bejegyezzük, valamint a javításra, pót-lásra és a következő tanévre utaló szándékunkat is.

Igy megyünk sorra a feladatokon, a mérő lapváltozat okon. Ezenkívül érdemes az azonos tipusu, jellegű feladatokat

csoportosítani /pl. külön vizsgálni az operativ feladatmegoldáso-kat/, és megnézni, hogy melyik területen milyen eredményt értünk el.

Egy osztály mérőlapjai alapján végzett ilyen önvizsgálat általában 2-3 órás munkát igényel. Azt tapasztaltuk, hogy az ön-magukkal szemben igényes pedagógusok ezernyi más elf oglaltságuk ellenére is érdeklődéssel és szívesen végzik a tartalmi elemzést. A témazáró tudásszintmérés egyébként éppen ebben a vonatkozásban nyújthat a legkézzelfoghatóbb módon közvetlen segítséget a taní-tás eredményességének javításához.

A pedagógus közvetlen és pontos visszajelzést kaphat saját munkájára vonatkozóan is. Ezeket a tapasztalatokat részben azon-nal hasznosíthatja a dolgozat értékelésekor, amikor is a súlyo-sabb problémát az osztállyal közösen tisztázzák. Erre a munkára még akkor se sajnáljunk 10-20 percet fordítani, ha a téma elsa-játításának általános színvonala meguyugtató, és nincsenek alap-vető hiányok a tanulók többségénél az egyes területeken. Ugyanis - miután a tanuló megpróbálkozott a feladat megoldásával - köz-vetlenül érdekelt a helyes megoldás megismerésében. A motiváció e régóta használt módjára ezutttal is érdemes felhívni a figyel-met, Az elemzés alapján gyűjtött tapasztalatok közvetett fel-használásának lehetősége is igen fontos. Az alacsony színvonalon megoldott feladatok, alternatív elemek ismerete módszertani kul— túránk fejlesztésének egyik fontos eszköze lehet.

Ha az adott évfolyamon több párhuzamos osztályunk van, kü-lön-külön osztályonként értelmetlen tartalmi elemzést végezni. Hiszen nem az egyes osztályokban elért tartalmi eredmények és problémák megismerése a közvetlen cél, hanem a saját munkánké. Ezért, miután valamennyi párhuzamos .osztályban megtörtént a mé-

159

rés, mérőlapváltozatonként csoportokban válogatjuk az összes osztály mérőlapjait.

Ily módon az egy adott változatot mégoldó tanulók száma jelentősen megnövekszik, ezért következtetéseink is biztonságo-sabbak léhetnek. Ha minden osztályunkban baj van az adott elem-mel, az adott feladattípussal, az adott témarészlettel, akkor ez igen fontos jelzés lehet számunkra.

Több párhuzamos osztály esetén is elvégezhetjük a fentiek-ben leirt becsléssel történő tartalmi elemzést, az önelemzést. De több párhuzamos osztály esetén számitásokat is végezhetünk.

Alternativ elemenként megállapítjuk, hogy hány tanuló ol-dotta meg jól az adott alternativ elemet. Meghatározzuk, hogy ez az adott mérőlapváltozatot megoldó összes tanulóhoz viszonyit va hány százalékot tesz ki. így minden alternativ elemre megkap-juk, hogy hány százalékos teljesítményi; értünk el az évfolyamon. . E százalékok már pontosabban mutá;ják az eredményeket és problé-mákat. /Egy osztály alapján azért nem indokolt számitásokat vé-gezni, mert egy-egy mérőlapváltozatra igen kevés, 4-10 tanuló jut/.

Az országos felmérés adatai alapján a megfelelő táblázatban adott, hogy az egyes alternativ elemeket a tanulók hány százalé-ka oldotta meg helyesen országos szinten.

Ennek következtében módunkban áll a saját évfolyamunkon elért eredményeket és a felmerülő problémákat az országos hely-zettel összehasonlítani.

Ez a tipusu tartalmi elemzés már több munkával jár. Hábom-osztálynyi mérőlap elemzése egy teljes délutánt is igénybe vehet Egy-egy problematikus témával kapcsolatban mégis érdemes megfon-tolni az elemzés elvégzését.

161

TARTALOM

ELŐSZÓ BEVEZETÉS I; FEJEZET

1. A tananyag fogalmainak logikai strukturája 2. "Az egyszerű, mondat részei" c. tematikus egység

ismeretanyaga /"A mondat főrészei", "A tárgy" és "A határozók" c. témák/

3. A mérőlapok és a javitókulcsok 4. összesitett eredmények változatonként 5. Az eredmények témánként

II. FEJEZET 1. "A jelzők" c. téma ismeretanyaga 2. A mérőlapok és a javitókulcsok 3. Összesitett eredmények változatonként 4. Az eredmények témánként

Felhasznált irodalom Táblák jegyzéke Ábrák jegyzéke

oldal 3 5

FÜGGELÉK TARTALOM.

...'JVWI'CK-;,,-

' 55 SZEGED i ' é3 V

A 8 8 1 3 3

11 29 55 68

81 89 118 130

146 147 148'

149

161

A SOROZAT K Ö T E T E I :

D r . N A G Y J ó z s e f : A témazáró t u d á s s z i n t m é r é s

g y a k o r l a t i k é r d é s e i / T a n k ö n y v k i a d ó , 1 9 7 2 /

D r . O R O S Z S á n d o r : Magyar n y e l v t a n



3. Á l t a l á n o s i s k o l a 7 . o . / M e g j e l e n t /

k . Á l t a l á n o s i s k o l a 8 . 0 . / 1 9 7 k /

Dr . KUNSÁGI E lemér-dr . V I D A M i h á l y n é : Kéínia

5 . Á l t a l á n o s i s k o l a 7 . o . / M e g j e l e n t /


/ M e g j e l e n t /

/ 1 9 7 V / 1 9 7 V

D r . D O B Ó G é z a : É l ő v i l á g

7 . Á l t a l á n o s i s k o l a 5 . 0 ,

8 . Á l t a l á n o s i s k o l a 6 . 0 , 9 . Á l t a l á n o s i s k o l a l.o,

1 0 . Á l t a l á n o s i s k o l a 8 . 0 . / l 9 7 5 /

D r . G A Z S Ó I s t v á n : Számtan-mértan

1 1 . Á l t a l á n o s i s k o l a 5 . 0 . / 1 9 7 5 / 1 2 . Á l t a l á n o s i s k o l a 6 . 0 . / M e g j e l e n t /

1 3 . Á l t a l á n o s i s k o l a l.o. /l91^/

1**. Á l t a l á n o s i s k o l a 8 . 0 . / 1 9 7 5 /

Dr . V E I D N E R J á n o s : F i z i k a

1 5 . Á l t a l á n o s i s k o l a 6 . 0 . / 1 9 7 V 1 6 . Á l t a l á n o s i s k o l a l.o. /\9lh/

1 7 . Á l t a l á n o s i s k o l a 8 . 0 . / 1 9 7 5 /

D r . N A G Y J ó z s e f :

1 8 . A témazáró t e s z t e k r e l i a b i l i t á s a és

v a l i d i t á s a / 1 9 7 5 /

c O c O

ACTA UNIVERSITAT1S SZEGEDIENSIS DE ATTILA JÓZSEF NOMINATAE

SECTIO PAEDAGOGICA, SERIES SPECIFICA


D R . O R O S Z S Á N D O R

MAGYAR NYELVTAN

ÁLTALÁNOS ISKOLA

7. OSZTÁLY

S Z E G E D , 1974.

Documents

STANDARDIZÁLT TÉMAZÁR TESZTEÓ Kacta.bibl.u-szeged.hu/40085/1/specifica_stt_003_1974.pdf · A standardizált témazáró tesztek elveinek és használati módjainak a megismerésére