Statisztikai indikátorok, a jóllét mérhetősége

Németh Zsolt

KSH

Az indikátor mozgalomról• Az indikátor mozgalom kezdete az 1960-as években

• GDP vs. életminőség

• Két irányzat:

• az egyéni jól-lét

• társadalmi szintű megközelítés: társadalmi kohézió

• Társadalmi jelzőszám (social indicator): statisztikák, egyéb adatok és tények, amelyek megmutathatják, hol állunk és merre tartunk.

• OECD társadalmi indikátor programja 1970-ben.

• Jellemzően objektív mutatók, de felbukkan a szubjektív jóllét mérése is.

• A 80-as évek gazdasági visszaesése ismét felértékelte a gazdasági jelzőszámokat.

• Hazai előzmények.

A társadalmi, gazdasági folyamatok statisztikai megismerésének logikai

folyamata

Valóság

Modell

Modellbeli következtetés

Valóságra vonatkozó

következtetés

A társadalmi, gazdasági folyamatok statisztikai megismerésének logikai

folyamata

Valóság

Modell

Modellbeli következtetés

Valóságra vonatkozó

következtetés

A társadalmi, gazdasági folyamatok

megismerésének statisztikai folyamata

Valóság

Modell

Modellbeli következtetés

Valóságra vonatkozó

következtetés

Matematikai statisztikai,

módszertani kérdés

A társadalmi, gazdasági folyamatok

megismerésének statisztikai folyamata

Valóság

Modell

Modellbeli következtetés

Valóságra vonatkozó

következtetés

Döntéshozók feladata

A társadalmi, gazdasági folyamatok

megismerésének statisztikai folyamata

Valóság

Modell

Modellbeli következtetés

Valóságra vonatkozó

következtetés

Indikátorok, indikátorrendszerek

szerepe meghatározó.

Indikátorok, indikátorrendszerek

• Az indikátorok fontos szerepet töltenek be a valóságmegismerésében, a statisztikai tevékenységifolyamatban, ennek ellenére nincs közösmeghatározásuk, módszertanuk.

• Az Eurostat fejlesztési lépései:

o az indikátorok alapvető jellemzői és tipológiája,

o az indikátorok és a kommunikációt,

o az indikátorok és a törvényalkotás kapcsolata.

Miért, mit és hogyan? – az indikátorok osztályozásának,

tipológiájának három kiválasztott megközelítése

Miért használunk indikátorokat?

Mit mérünk velük?

Hogyan (mennyire pontosan és objektíven) reprezentálják a valóságot az indikátorok?

Miért használunk indikátorokat?

Indikátor Leírás Példa

Leíró (vagy kontextuális vagy szituatív indikátor)

Helyzet, vagy trend egyszerű leírása; egy jelenség további megértését kínálja

A háztartásokban élők átlagos száma

Teljesítmény (vagy normatív indikátor)

Következtetéseket tehetünk, hogy a helyzet jobb, vagy rosszabb, mint régebben. Előrelépést, vagy visszaesést mutathat előre rögzített célok felé.

Üvegház gázok emissziója

Egy helyzet leírásához, vagy egy folyamat, teljesítmény értékeléséhez használunk indikátorokat.

Mit mérünk az indikátorokkal?

• Az indikátorokat gyakran komplex jelenségek megértéséhez használják, pl.: gazdaság teljesítménye, szegénység, életminőség, fenntartható fejlődés, egy adott projekt hatásai. Ilyenkor fontos azon referenciakeret tisztázása, amire az indikátorok vonatkoznak. Példák:

oGazdasági keret

oKörnyezetvédelmi keret,

oProjekt/logikai keret (a lineáris oksági lánc),

oPolicy eredetű keret.

Hogyan (mennyire pontosan és objektíven) reprezentálják a valóságot

az indikátorok?

Indikátorok Leírás Példa

Közvetlen Az indikátor közvetlenül kapcsolódik az elemzés tárgyához.

Az átlagos testtömeg-index

Közvetett/proxy Az indikátor közvetett módon mér egy adott kérdést. Vagy azért, mert a téma megfoghatatlan, és nem lehet közvetlenül mérni (jó kormányzás), vagy azért, mert ugyan mérhető, de ennek végrehajtása túl nagy erőforrást igényelne.

A parlamentben lévő nők aránya (mint a nemek közötti egyenlőtlenség proxy mérőszáma)

Hogyan (mennyire pontosan és objektíven) reprezentálják a valóságot

az indikátorok?

Indikátorok Önbevallásos Nem önbevallásos

(megfigyelt)

Szubjektív

Nagyon meg vagyok elégedve

azzal, amilyen messzire tudok

gyalogolni.

A gyaloglási teljesítménnyel

kapcsolatos érzelmi, motivációs

agyi jelek laboratóriumi felvétele.

Objektív 100 métert tudok gyalogolni.

Megfigyelt értéke annak, hogy az

emberek ténylegesen mennyit

tudnak gyalogolni.

Indikátorok Leírás Példa

Kvantitatív/mennyi-ségi indikátor

Az indikátor számolási eredményből származik(például: szám, arány, százalék).

Képzési programbanrésztvevők száma

Kvalitatív/minőségi indikátor

Az indikátor minőségi értékelésből származik(például igen / nem kérdés, vagy minőségiismérvekre vonatkozik a kérdés (például nem,állampolgárság)).

képzésiprogramban kapottképzettségek szintje,típusa

Hogyan kombinálhatjuk a

különféle indikátorokat?• Az összetett jelenség megértéséhez sokszor több indikátorra van szükség.

Erre három különböző mód nyílik:

• A komplex jelenségek leírására sokszor indikátorrendszereketalkalmaznak.

o Az indikátorrendszereket gyakran eredményjelzőnek (scoreboard) vagyműszerfalnak (dashboard) említik.

o Az eredményjelző általában tömör listákból, kulcsfontosságúteljesítménymutatókból áll, amelyek az eredmények értékelését teszikövethetővé meghatározott célok felé.

o Műszerfalaknak nem feltétlenül van normatív (irányadó) funkciója.Ilyen esetekben különböző típusú információk jelennek meg szimultán(sebesség, maradék üzemanyag).

– Egy másik mód az összetett mutatók /kompozit indikátorokalkalmazása. Összesítés, súlyozás aggregált szinten történik.

– Alternatív módon ötvözhetők a mutatók szintetikus indikátorképzésével. Összesítés egyéni szinten történik. Például: depriváció, AROPE

JÓL-LÉT

Haladást mérő mutatószámok

Gazdaság

GDP

Társadalom

Well-being (Jól-lét)

Életkörülmények

Szubjektív

jóllét

Jól-lét definíciókOECD – szubjektív jóllét:az embereknek a velük történt eseményekkel, a testükkel, a gondolataikkal és az életkörülményeikkel, összességében az életükkel kapcsolatos különböző értékelések gyűjtőfogalma(OECD, 2013).

KSH – Jól-lét:az egyén azon meghatározó, saját maga, környezete és a társadalom által befolyásolt komplex állapota, mely az egyén saját életével való általános elégedettségét, a mindennapi élet minőségének érzetét kívánja számszerűsíteni.

Szubjektív

jóllét

Életkörülmények

(egyéni objektív tényezők)

9.pont: A statisztikai hivataloknak biztosítaniuk kell azokataz információkat, amelyek az életminőség egyesdimenzióinak összekapcsolásához, és ezek révénkülönböző indexek megalkotásához szükségesek;

10.pont: Az objektív és szubjektív jól-lét mérése egyarántkulcsfontosságú információkat szolgáltat az emberekéletminőségéről.A statisztikai hivataloknak saját felméréseikbe olyankérdéseket kell beépíteniük, amelyek révénmegfoghatóvá válna az emberek életértékelése, aboldogságérzettel kapcsolatos tapasztalataik ésprioritásaik.

Stiglitz-jelentés (2009) „a nemzeti statisztikai hivatalok…”

Jóllét kutatások

Nemzeti

Nemzetközi

- OECD: Better Life Index

- Eurobarometer

- European Statistical System

- European Values Survey

- European Social Survey

- Bhután: Bruttó nemzeti boldogság

- „Wie geht’s Österreich?”

- Canadai Index

- Olasz, stb.

- Quality of Life indicators

- SILC 2013 Well-being modul

- A jóllét magyarországi indikátorrendszere

KSH – a jól-lét magyar

indikátorrendszer

• Hazai specifikumoknak megfelelő indikátorrendszer • Rendelkezésre álló adatok összefoglalása• Külső (államigazgatás, tudományos) és belső igények

kielégítése

• Tervezési szempontok

• Összefoglaló kiadvány széles körű célközönségnek

DimenziókHierarchikus – Egyenrangú

IndikátorokTársadalmi – EgyéniSzubjektív – Objektív

Dimenziók - KSH

2. Munkaidő és szabadidő

3. Oktatás, tudás, képzettség

4. Egészség

5. Lakókörnyezet és infrastruktúra

6. Társadalmi tőke, személyes kapcsolatok

7. Társadalmi megújulás

8. Mentális közérzet

1. Életkörülmények

A jóllét magyarországi indikátorrendszere 1.

• 1. ANYAGI ÉLETKÖRÜLMÉNYEK

• Foglalkoztatottsági ráta

• Nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya

• Egy főre jutó nettó jövedelem

• Anyagi biztonságérzet

• A háztartás anyagi helyzetével való elégedettség

• 2. MUNKAIDŐ ÉS SZABADIDŐ

• Egy hét során nagyon sokat dolgozók aránya

• Nem szokványos munkarendben dolgozók

• Kulturális részvétel

• A szabadidő mennyiségével való elégedettség

• Munkával való elégedettség

A jóllét magyarországi indikátorrendszere 2.

• 3. OKTATÁS, TUDÁS, KÉPZETTSÉG

• Korai iskolaelhagyók aránya

• Felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya

• Felnőttek képzésben való részvételének aránya

• Legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya

• Tanulók elégedettsége

• 4. EGÉSZSÉG

• Az egészségesen várható élettartam

• Orvosok leterheltsége

• Orvosi ellátást igénybe venni nem tudók aránya

• Betegség miatt tevékenységekben korlátozás

• Saját egészségi állapot szubjektív megítélése

A jóllét magyarországi indikátorrendszere 3.

• 5. MENTÁLIS KÖZÉRZET

• Élettel való elégedettség

• Boldog

• Ideges

• Nyugodt, békés

• Csüggedt, levert

• 6. LAKÓKÖRNYEZET ÉS INFRASTRUKTÚRA

• Környezetszennyezés a lakókörnyezetben

• Lakás zsúfoltsága

• Lakókörnyezettel való elégedettség

• Otthoni internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya

• Munkába járás körülményeivel való elégedettség

A jóllét magyarországi indikátorrendszere 3.

• 7. TÁRSADALMI TŐKE, TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL

• Részvételi arány a parlamenti választásokon

• Civil szervezeteken keresztül önkéntes munkát végzők aránya

• Részvétel civil szervezetek tevékenységében

• Személyes kapcsolati háló

• Személyes kapcsolatokkal való elégedettség

• 8. TÁRSADALMI MEGÚJULÁS

• Teljes termékenységi arányszám

• Belföldi vendégéjszakák száma

• Anyagi helyzetre vonatkozó várokozások

• Nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élő gyermekek aránya

• Bizalom az emberekben

Eurostat, 2013:EU-SILC Szubjektív Jóllét Modul

Adatfelvétel 2013N=17 720 fő

Élettel való

általános

elégedettség

Személyes

kapcsolatok

Egyéni és

társadalmi

hasznosságérzet

Bizalom

az emberekben,

biztonságérzet

Az élettel való általános elégedettség nem és életkor szerint

0

1

2

3

4

5

6

7

8

16–24éves

25–34éves

35–44éves

45–54éves

55–64éves

65–74éves

75 éves és idősebb

Férfi Nő

Az életükkel nagyon elégedettek (8-10) és a nagyon elégedetlenek (0-2)

aránya (%) nem és életkor szerint

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

55

16–24éves

25–34éves

35–44éves

45–54éves

55–64éves

65–74éves

75 éves és idősebb

%

Nagyon elégedett, férfi Nagyon elégedett, nő Nagyon elégedetlen, férfi Nagyon elégedetlen, nő

A tevékenységek tartalmasságának megítélése a legmagasabb

befejezett iskolai végzettség szerint

6,46

6,817,39

7,78

0

1

2

3

4

5

6

7

8

Legfeljebb alapfokú Középfokú,

érettségi nélkül

Középfokú, érettségivel Felsőfokú

Átlag: 7,08

A társadalomban való hasznosságérzet gazdasági aktivitás szerint

7,89

7,70

7,26

7,14

6,50

5,37

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Tanuló

Teljes munkaidőben dolgozó

Háztartásbeli

Részmunkaidőben dolgozó

Nyugdíjas

Munkanélküli

Átlag: 7,03

Háztartásszerkezet szerint azok aránya, akiknek nincs kivel megbeszélniük

személyes dolgaikat

13,37

7,74

6,20

1,91

1,78

1,64

1,29

0 2 4 6 8 10 12 14

Egyszemélyes háztartás, férfi

Egyszemélyes háztartás, nő

Egy felnőtt gyermek(ek)kel

Két felnőtt

Három vagy több felnőtt gyermek(ek)kel

Három vagy több felnőtt

Két felnőtt gyermek(ek)kel

%

A személyes kapcsolatokkal való elégedettség korcsoportonként, családi

állapot szerinti

Átlag: 7,63

4

5

6

7

8

16–34év es

35–54év es

55 éves és idősebb

Nőtlen/Hajadon Házas Elvált Özvegy

0

Az emberekbe vetett általános bizalom életkor szerint

3,8

4,0

4,2

4,4

4,6

4,8

5,0

5,2

5,4

5,6

5,8

6,0

16–24év es

25–34év es

35–44év es

45–54év es

55–64év es

65–74év es

75 éves ésidősebb

Átlag: 5,30

0,0