STEP 7 v5 · PDF file... függvényeket írjunk FC-kben, amivel a programunk még strukturáltabbá válik. Az FC-t többféle programozási nyelven is elkészíthetjük (STL, LAD,

© DemeGabor.wordpress.com

www.DemeGabor.wordpress.com

SIMATIC STEP 7 v5.3 (Siemens S7-300 programozása)

Közzétéve: 2011. október 30.


2 / 19

SIMATIC STEP 7 v5.3 (Siemens S7-300 programozása)

1. Program indítása:

2. Projekt létrehozása:

Varázslóval File ’New projekt’ Wizard

Közönséges létrehozással File New…

Amit meg kell adni:

A projekt nevét

(ezt a könyvtárat kapja a projekt neve is: c\Progam Files\siemens\Step7\s7prj\Teszt)

Típusát (projekt, könyvtár, multi projekt)

A projekt könyvtár elérését, ha nem az alapértelmezettet használjuk

Projektablak: (fa struktúrájú)

Projekt (tervezet) objektum

Állomás objektum

Programozható készülék objektum

S7/M7 Program objektum

Forrás mappa objektum

Programmodul objektum

Az állomás reprezentálja az S7-es készüléket, hardvert. Ebbe helyezzük el a kártyákat,

programozható egységeket, a PLC-t.


3 / 19

3. PLC vagy más hardver hozzáadása az állomáshoz: Insert new object SIMATIC 300 Station

Ez a PLC még nem

tartalmaz hardver-elemeket,

mint pl. CPU, I/O modulok.

Ezeket nekünk kell kézzel

beállítani.

4. PLC hardver-konfigurációja:

Ha duplán kattintunk a Hardware elemre,

elindul a HW config alkalmazás, amivel

összeállítható és módosítható a hardver

konfiguráció.

Itt az a feladat, hogy elemekből összeállítsuk azt a PLC konfigurációt, amivel dolgozni

fogunk majd.

A hardver elemeket a "catalog"-ból lehet kiválasztani. A katalógust a ikonnal lehet

előhívni, vagy a View menü Catalog pontjával (esetleg Ctrl-K).


4 / 19

4.1. Először egy rack-et kell leraknunk, mert az alkotó elemeket csak ebbe tudjuk

belerakosgatni. S7-300 esetén: SIMATIC 300 RACK-300 Rail.

4.2. Keletkezik egy táblázat, ami 11 sorból áll. Ide húzgálhatjuk be a PLC konfiguráció

elemeit.

Szükség lesz az alábbi egységekre:

1. Tápegységre, amit a PS-300 (power supply) alatt találunk.

2. Kell egy CPU egység, amelyek a CPU-300 könyvtárban vannak.

3. Néhány kimenet és bemenet. A digitális ki és bemeneti modulok az SM-300 (Signal

Module) szekcióban vannak.

4. Társpanel hozzáadása, mint például érintőképernyő (SIMATIC PC STATION HMI)

5. Mentsük a beállításokat (File Save)

6. Töltsük át a PLC-re a hardver beállításokat!

FIGYELEM! Csak olyan hardware konfigurációt alkalmazzunk, amely a valóságnak

megfelel (vagy nagyon közeli hozzá), különben a HW Config PLC-re való áttöltésekor

problémákba ütközhetünk!

A megfelelő hardverelemek kiválasztásához vegyük figyelembe

a rendelési számot (order number)!

Ha nincs a felsorolt listában a saját hardverünk,

akkor azt le is tölthetjük és telepíthetjük!

A hardverek tulajdonságait (pl. címet) módosíthatjuk

saját kívánságainknak megfelelően.


5 / 19

Összeköttetés PLC és PC között MPI-USB porton keresztül

A Siemens S7 (300/400) PLC-k fejlett kommunikációs képességekkel rendelkeznek.

Mindegyik rendelkezik beépített MPI csatlakozóval (MultiPort Interface) ami RS485 alapú. A

vezeték árnyékolt csavart érpárú.

Más CPU típusokon van beépített Profibus illesztő is, vagy azzal egy bővítő

segítségével utólag bővíthető. Az MPI porton keresztül programozhatjuk, diagnosztizálhatjuk,

különféle megjelenítő eszközöket (OP, PC) kapcsolhatunk rá.

Az MPI port-ra több eszközt is ráköthetünk, maximum 32-t. Összeköthetjük pl. egy

automatizálási rendszer PLC vezérlőit egymással. Egy ilyen kapcsolat több előnnyel is jár:

Lehetővé válik, hogy a busz bármelyik csatlakozópontján a buszra csatlakozva

bármelyik PLC-t programozzuk, monitorozzuk, karbantartsuk, mentést készítsünk

A buszra további eszközként egy HMI-t (megjelenítőt) rákötve a HMI-n a buszra

kapcsolt PLC-k bármelyikéről megjeleníthető információ

A buszon keresztül a PLC-k egymás közötti adatcseréje is lehetséges.

Az MPI busz Az MPI és a profibusz kábelezésekor figyelembe kell venni néhány alapszabályt. A

busz sorban, eszközről eszközre fut (sín topológia). Minden eszköznek van egy címe, ami

azonosítja. Egy buszon természetesen nem lehet két azonos című eszköz. MPI esetén a

címtartomány 0-31, az alapértelmezett adatsebesség pedig 187.5 kbps. Ez a sebesség 1000m-

es kábelhosszt enged meg leágazás nélkül. A buszt le kell zárni mindkét végén, vagyis az első

és az utolsó eszköznél. A Siemens speciális csatlakozói tartalmaznak lezárást, amit egy

kapcsolóval lehet aktiválni.


6 / 19

Az összeköttetés megvalósítása:

1. A HW konfigban a CPU-ra dupla klikk.

2. Az alapbeállításokban a tulajdonságok kiválasztása.

3. A port kiválasztása, annak paramétereinek beállítása.

VAGY

1. A HW konfiguráció után lépjünk vissza az összeköttetés beállításhoz

(Options Configure Network)

2. A rackban lévő eszközöket ráhúzzuk a portokra (MPI, PROFIBUS, PTP, stb.)


7 / 19

Program írásához instrukciók és javaslatok

A PLC programja blokkokból épül fel, amelyek logikailag külön részre oszthatóak. A

program strukturális felépítése és áttekinthetősége javul, amennyiben a programkód

funkcionálisan elkülönülő részeit külön blokkokba írjuk.

FC (Function)

A felhasználói programot és függvényeket megvalósító program, rutinokat tartalmaz.

FB (Function Block)

Általában a felhasználói program részfeladatait ellátó olyan függvényeket tartalmaz,

amelyekhez kizárólagos hozzáférésű adatterület is tartozik.

OB (Organization Block)

"Szervező" program blokk. Speciális program blokkok. melyek funkciója gyárilag

szigorúan meghatározott.

DB (Data Block)

Adatokat tárolhatunk benne. Például beállításokat, mérési eredményeket, stb.

Szerkezetük tetszőleges, azokat mi határozzuk meg. Két féle adatblokkot

különböztetünk meg a hozzáférést tekintve (általános [shared]: minden programblokk

által elérhető, kizárólagos [instance]: a funkció blokkok használják).

A blokkokat számokkal és nevekkel (Symbolic name) különbözteti meg egymástól a rendszer.

Egy blokkra a számával és a nevével is hivatkozhatunk.

Hívási szerkezet a felhasználói programban

A felhasználói program futtatásához ezeket a programmodulokat hívni kell. Ezt egy STEP7-es

művelettel, a modulhívással lehet végrehajtani. A modulhívások sorrendjét és egymásba

foglalását hívási szerkezetnek, hívási hierarchiának nevezzük. A megengedett egymásba

foglalási mélység CPU-függő. A következő ábra példát mutat a hívási sorrendre és egymásba

foglalási mélységre egy feldolgozási ciklusban.

Szabályok a programmodulok elkészítésének sorrendjéhez:

A programmodulokat (blokkokat) sorrendben fentről lefele kell elkészíteni.

Minden modulnak, amit hívni akarunk, már készen kell lenni, különben hibajelzést

kap. Ez azt jelenti, hogy egy a fenti szerkezet szerinti vízszintes sorban először a

jobboldalon lévő programmodulnak kell elkészülni, és így tovább balra haladva.

Legvégül kell elkészíteni az OB 1-et.


8 / 19

Az S7 program a következő kész objektumokat tartalmazza:

forrásmappa (forráskódban lévő szöveges vagy grafikus programot

tartalmazhatja)

program modulok mappa

szimbólumtáblázat

Organization Block (OB):

Az operációs rendszer által meghívott speciális programblokkok, amelyeknek előre

meghatározott funkciójuk van. Fontos szerepet kapnak a rendszer-közeli teendők

elvégzésében, mint például a programhiba kezelés, kommunikációs hibák kezelése,

megszakítások, stb).

A program blokkok tartalmaznak lokális változókat! Alapesetben ez a terület egyszer

sem lehet üres, mivel az OB-ra jellemző funkciók vannak letárolva, amelyek gyárilag előre

definiált változók a TEMP területen (20 bájt indítási információ). Ezeket az operációs

rendszer adja át az adott OB indításakor. Ezeket soha ne töröljük, mert a blokk futásképtelen

lesz! Saját lokális változóinkat csak utánuk vehetjük fel!

Programblokkok fajtái

Megszakítás-

fajta

Szervező

modul Leírás

Priori

tás

Szabad ciklus OB1 Fő ciklus. Az OB1-et a PLC operációs rendszere

minden PLC programciklusban meghívja. 1

Időpont

megszakítás

OB10

-

OB17

Előre meghatározott időpontban egyszer végrehajtódó

megszakítás, vagy az adott időpontban minden

alkalommal (percenként, óránként, naponta, hetente,

stb.)

2

Késleltetett

megszakítás

OB20

-

OB23

Időre késleltetett megszakítás

A program egy részének (blokk(ok)) késleltetett

végrehajtását tesz lehetővé. Az OB-t a rendszer

meghívja az SFC32 rendszerhívással beállított

(SRT_DINT) idő elteltével.

3

-

6

Ciklikus

megszakítás

OB30

-

OB38

A HW konfigban, a CPU tulajdonságainál beállítható

időközönként rendszeresen végrehajtódó program

blokk.

7

-

15


9 / 19

Külső

megszakítások

OB40

-

OB47

Hardver megszakítások

Jelfeldolgozó modulok (SM), kommunikációs modulok

(CP) és funkció modulok (FM) állíthatók be hardver

megszakítás kérésére egy bizonyos esemény

bekövetkezésekor (pl. amikor egy digitális bemenet 0-

ból 1-re vált). Ilyen megszakítás hatására hívja meg a

rendszer ezeket a blokkokat.

16

-

23

DPV1

megszakítások

DB55

-

DB57

Profibusz DPV1 slave eszközök kérhetnek ilyen

megszakításokat.

OB55: Működési megszakítás

Ilyen megszakítást DPV1 eszközök generálnak a

működési állapotuk megváltozásakor. Pl. futás módból

STOP módba váltáskor.

OB56: Módosítási megszakítás

Az eszköz újrakonfigurálásakor keletkező megszakítás.

OB57: Gyártó specifikus megszakítás

Eszközfüggő. Az adott DPV1 slave leírásából kell

kinyerni a megfelelő infókat ezzel kapcsolatban

2

Több-

processzoros

megszakítás

OB60

Multicomputing

Párhuzamos feldolgozással kapcsolatos megszakítás,

több CPU-t tartalmazó rendszerekben 25

Szinkronizáció

megszakítás

OB61

-

OB64

(Synchronous cycle interrupt)

Állandó reakció idő biztosítása Profibus DP eszközök

számára

Redundancia

hiba

OB70

OB72

OB70: I/O Redundancia hiba

OB72: CPU Redundancia hiba

!!! Csak H sorozatú dupla rendszereknél!!!

25

28

Aszinkron hiba

OB80

Futási hiba (Time Error)

A rendszer akkor hívja meg ezt a blokkot, amikor a

ciklus idő meghaladja a maximumot, vagy a "time of

day" megszakítás kimarad a rendszer óra előre állítása

következtében, vagy a késleltetés túl nagy a priority

class feldolgozásakor

25

OB81

Tápellátás hiba (Power Supply Error)

A blokkot a rendszer meghívja tápegység hibánál, a

memóriát tápláló elem lemerülésénél. A blokk a hiba

keletkezésekor és megszűnésekor is meghívásra kerül

egyszer.

OB82

Diagnosztikai megszakítás (Diagnostic Interrupt)

A blokk lefut, amikor diagnosztikai megszakítás

következik be. A diagnosztikai megszakítást a bővítő

modulok kérhetnek, amelyik erre alkalmas (HW config-

ban állítható be)

OB83

Kártya ki-be (Insert/Remove Module Interrupt)

Bővítő modul leválását és visszacsatlakozását jelző

megszakítás

OB84 CPU készülékhiba (CPU Hardware Fault)

Hardver hibát jelző megszakítás


10 / 19

OB85

Programfutási hiba (Program Sequence Error)

A rendszer meghívja, ha egy megszakítást

bekonfiguráltunk, de nem töltöttük fel a hozzá tartozó

OB-t és a megszakítás bekövetkezik, vagy

rendszerfunkció blokk instance adatblokkjához való

hozzáférésnél hiba keletkezik, vagy hiba keletkezik a

"process image table" frissítésekor

OB86

Decentrális hiba (Rack Failure)

Hiányzó vagy meghibásodott interfész modul, külső DP

periféria tápegység hiba DP slave hiba az L2DP buszon

OB87

Kommunikációs hiba (Communication Error)

Ha kommunikációs funkcióblokkokkal kezdeményezett

adatcsere közben hiba keletkezik

Háttér ciklus OB90

(Background cycle)

Amikor a CPU hardver konfigjában minimum ciklus

időt állítunk be, akkor az oprendszer meghívja ezt a

blokkot a holt időben

Felfutás

(Startup)

OB100

-

OB102

Restart

Újrainduláskor egyszer lefut 27

Szinkronhiba

OB121

Programozási hiba (Programming error)

Lefut, ha a megcímzett időzítő nem létezik, vagy a

program olyan blokkot hív meg, amelyik nem létezik

(nincs betöltve).

OB122

Periféria hozzáférési hiba (I/O Access Error)

Lefut, ha egy utasítás olyan modult próbál írni vagy

olvasni amelyik nem létezik

Függvények (FC):

Általában a PLC-s rendszer feladatait ellátó főprogramot, vagy annak funkcionálisan

egybe tartozó részét végző programrészeket tartalmaznak, amiket az OB-kből vagy másik FC

blokkból hívunk meg.

Az FC blokkoknak paramétereket is át lehet adni. Ez lehetővé teszi, hogy olyan

feladatokat, függvényeket írjunk FC-kben, amivel a programunk még strukturáltabbá válik.

Az FC-t többféle programozási nyelven is elkészíthetjük (STL, LAD, FBD, SCL, stb). Mindig

válasszuk azt a programozási nyelvet, amelyikkel az adott feladatot a leghatékonyabban

tudjuk leprogramozni.

Egy FC-n belül az S7-ben rendelkezésre álló globális címterületeket tetszőlegesen

címezhetjük. I (bemenetek), Q (kimenetek), M (merkerek), T (időtagok), C (számlálók), DB

(adatblokkok), PI (periféria bemenetek), PQ (periféria kimenetek).

Minden FC blokknak van egy saját, lokális címterülete is (lokális változó terület, L)

ahol olyan változókat deklarálhatunk, amelyekhez csak az FC blokkon belül léteznek. Amikor

a CPU befejezi a blokk végrehajtását (kilép a blokkból) ezek a változók tartalmukkal együtt

megsemmisülnek!

A lokális változók közé sorolhatjuk a blokk számára kívülről átadott paramétereket és

a blokk által a hívó blokk számára visszaadott eredményeket tároló változókat is.


11 / 19

A lokális változó területet a programszerkesztőben deklarálhatjuk, ahol az FC blokk

programját írjuk (LAD/FBD/STL editor).

A lokális változók öt csoportra vannak osztva funkciójuk szerint:

IN: bemeneti változók

OUT : kimeneti változók

IN_OUT: be és kimeneti változók

TEMP: átmeneti változók részeredmények számára

RETURN: a RET_VAL visszatérési érték/hibakód, az IEC1131-3 szabvány előírása szerint

A lokális változókat a blokkon belül ugyanúgy kezelhetjük, és ugyanúgy

hivatkozhatunk rájuk, mint a közönséges globális címterületekre.

A változóra hivatkozhatunk a nevével, ekkor mindenképpen kettős keresztet kell elé

tenni (pl. #BE_kapcsolo). A címmel való hivatkozás viszont bonyolultabbá és nehezebbé teszi

a program írását, ezért azt kerüljük! Ugyanis abszolút hivatkozásoknál, ha új változót szúrunk

be egy meglévő lokális változó elé, akkor annak a címe is megváltozik, mivel a beszúrás miatt

a címek eltolódnak. Ennek következtében a hivatkozott címen már nem az a változó lesz

elérhető, amit mi korábban deklaráltunk.

A lokális területre vonatkozó abszolút hivatkozás:

L x.y - x. byte y bitje

LB n - n. byte

LW n - n. című word

LD n - n. című double word

Példa:

Az elágazási pont logikai állapotának átmeneti eltárolásához a rendszer használ egy

lokális változót, amelyet STL nézetben láthatunk. Természetesen nem veszi igénybe az

általunk használt változókat, de ha mi szeretnénk használni, hibaüzenetet küld. Erre

figyeljünk!

Soha ne olvassuk vagy használjuk fel egy lokális változó tartalmát mielőtt annak

a blokkon belül értéket adnánk!


12 / 19

Function Block (FB):

Abban térnek el az FC blokkoktól, hogy az FB-khez adattároló is tartozik, egy DB

(adat blokk) formájában. Minden FB hívásakor kötelezően meg kell adni a hozzá tartozó

adatblokk számát (vagy nevét) is. Az FB-hez tartozó blokkot "instance" blokknak nevezi a

Siemens.

Az FB-hez tartozó instance DB-ben az FB paraméterei és belső, lokális változói

tárolódnak el. Ezért az FB-ben már nem vész el a lokális változók tartalma amikor a blokk

végrehajtása befejeződik, ahogy az FC-nél.

A következő híváskor az FB-beli belső változók őrzik a tartalmukat. A következő

ciklusban mindent ugyanúgy találunk, ahogy az előző ciklusban hagytuk. Kivételt képeznek

ez alól a TEMP csoporthoz rendelt változók, amik tartalma továbbra is elvész.

Az instance DB belső szerkezete (felépítése) a fentiek miatt természetesen kötött és

hozzáférése elvileg kizárólagos (bár meg lehet kerülni ha nagyon kell). Ez azt jelenti, hogy

egy FB-hez rendelt DB (vagyis instance DB) tartalmához csak az a Funkció Blokk férhet

hozzá, amelyikhez tartozik, "kívülről" más blokkból a DB tartalma nem érhető el.

Létrehozásának 2 féle módja van

I. Automatizált:

1. Új funkcióblokk létrehozása (Insert New Object Function Block)

2. A program megírása megfelelő változók használatával

3. Mentés

4. A FB meghívása, beillesztése egy FC-ba vagy OB-ba

5. A DB nevének megadása

6. Létrehozása megerősítése a „Yes” utasítással

4. pont

5. pont

6. pont

Az FB változói:

A DB változói:


13 / 19

II. Manuális:

1. Új adatblokk létrehozása (Insert New Object Data Block)

2. Adjuk meg a DB nevét, típusát [instance DB], és a Funkció Blokkot is!

A változók elérése Ezekre a változókra ugyanúgy a nevükkel lehet hivatkozni, mint egy FC-ben. Szimbolikus

címzésnél mindegy hogy a változó bemeneti, kimeneti, paraméter STAT vagy TEMP

csoportba tartozó változó.

(Az FB TEMP változóit az FC blokknál megismert módon címezhetjük közvetlenül: L x.y, LB

n, LW n, LD n)

Ha azonban közvetlenül, abszolút módon akarjuk címezni ezeket a változókat, már más a

helyzet mint az FC-ben.

Azok eléréséhez, amelyek lényegében az instance DB-ben vannak eltárolva (IN, OUT,

IN_OUT, STAT) az adatblokk megfelelő címére kell hivatkozni. De nem mint DB, hanem

mint DI.

Az instance DB-re külön címzésmód van:

DIX x.y x című byte y. bitje

DIB n n című byte

DIW n című word

DID n című doubleword

Példa:

Szimbolikus elérésre Abszolút címzés

L #Be L DIW 0

T #Ki T DIW 2

L #STAT1 L DIW 4

A #SBool1 A DIX 6.0


14 / 19

Network (program, programrészlet) sablon Készítés lépései:

1. Készítsük el a sablonnak szánt programrészletet (ez lehet több network is). Azokhoz a

hivatkozásokhoz, amelyeken változtatni kell majd a beillesztés (későbbi felhasználás)

során, adjuk nekik a %01, %02 … %99 helyettesítő karaktereket.

2. Jelöljük ki a felhasználni kívánt Network-öket!

3. Edit Create Network Template...

4. Írjunk megjegyzést, magyarázatot a sablonhoz.

5. A wildcard változóknak is adjunk megjegyzést, hogy a későbbi felhasználásakor

pontosan tudjuk azonosítani a ki, és bemeneteket és markereket, stb.

6. OK.

7. Mentsük a sablont a Sources kategóriában. Ajánlott saját könyvtár készítése!

4-6. lépés

8. lépés

Felhasználás lépései:

1. Az Overviews ablakban keressük ki a megfelelő

könyvtárat és sablont, majd húzzuk a programba.

2. Most kell megadni, hogy milyen változók, ki- és

bemenetek, stb. szerepeljenek a helyettesítő karakterek

helyén.

3. OK. Ha adtunk meg hibás váltózót, akkor azt kiemeli

pirossal! Javítsuk!


15 / 19

Többnyelvű program készítése

Lehetőségünk van egy kész projekt nyelvezetének a lecserélésére. Így a Step 7

segítségével többnyelvű fejlesztők is dolgozhatnak egy-egy projekten.

Az alábbi szövegfajták esetében lehetséges a fordítás:

Blokk megjegyzések, címek

Network megjegyzések, címek

Line (STL utasításoknál) megjegyzések

Interface (lokális változók /var/, adat blokk, saját adattábla /UDT/) megjegyzések

Szimbolikus tábla megjegyzések

A fordítás menete:

1) Kiviteli (Export) állomány készítése /*.csv = Microsoft Excel kiterjesztés/ (Options Manage Multilingual Texts Export…)


16 / 19

2) A kiviteli állományok megnyitása és a megjegyzések lefordítása

3) A lefordított állományok beimportálása (Import) (Options Manage Multilingual Texts Import…)

4) Nyelv kiválasztása (Options Manage Multilingual Texts Change Language…)


17 / 19

5) A nyelvi beállítások megfelelő módosítása (Options Manage Multilingual Texts Settings for Comment

Management…)

6) A nyelvi beállítások újraszervezése (Options Manage Multilingual Texts Reorganize)


18 / 19

Nyelvi változatok

Magyar elnevezés Angol Német

Fájl File Datei

Új New Neu

Varázsló Wizard Assistent

Megnyitás Oppen Öffnen

Bezárás Close Schließen

Kilépés Exit Beenden

Mentés Save Speichern

Mentés másként Save As Speichern unter

Szerkesztés Edit Bearbeiten

Másolás Copy Kopieren

Kivágás Cut Ausschnieden

Beillesztés Paste Einfüngen

Törlés Delete Löschen

Kijelölés Select Markieren

Átnevezés Rename Umbenennen

Tulajdonságok Properties / Attributes Eingenschaften / Attribute

Beszúrás Insert Einfüngen

PLC PLC Zielsystem

Letöltés Download Laden

Feltöltés Upload Laden in …

Nézet View Ansicht

Kapcsolat nélküli Offline Offline

Kapcsolattal Online Online

Frissítés Update Aktualisieren

Opciók Options Extras

Beállítások Customize Eingestellungen

Képernyő nyelve Display language Sprache für Anzeigegeräte

Referencia adat Reference Data Referenzdaten

Hálózat konfigurálás Configure Network Nezt konfigurieren

Állomás Station Station

Általános beállítás General Allgemein

Magyarázat Comment Kommentar

Nyomon követés Debug Test

Képernyő Monitor Beobachten

Források Sources Sources

Blokkok Blocks Blocks

Jelek, szimbólumok Symbols Symbols

Telepítés Install Installieren

OK / Igen OK / Yes OK / Ja

Mégse Cancel Abbrechen

Vége Finish Fertigstellen

Lásd bővebben Preview Vorschau

Vissza Back Zurück

Tovább Next Weiter


19 / 19

Bit logika Bit logic Bitverknüpfung

Összehasonlító Comparator Vergleicher

Konvertáló Converter Umwandler

Számláló Counter Zähler

DB hívás DB call DB-Aufruf

Ugrás Jumps Sprünge

Egész funkció Integer function Festpunkt-Fkt.

Lebegőpontos funkció Floating-point fct. Gleitpunkt-Fkt.

Mozgatás Move Verschieben

Programvezérlés Program control Proggramsteuerung

Áthelyezés/Forgatás Shift/Rotate Schieben/Rotieren

Jelzőbit Status bit Statusbits

Időzítő Timers Zeiten

Szó logika Word logic Wortverknüpfung

Blokkok Blocks Bausteine

Összetett példák Multiple instances Multiinstanzen

Könyvtár Libraries Bibliotheken

Típus Type Typ

Méret Size Größe

Szerző Author Autor

Létrehozás ideje Last interface change letzte Schnittstellen-

Utolsó módosítás Last modified Änderungsdatum

Státusz / Állapot Status Status

Jel / Szimbólum Symbol Symbol

Cím Adress Adresse

Adat típus Data type Datentyp

Megjegyzés Comment Kommentar

Documents

STEP 7 v5 · PDF file... függvényeket írjunk FC-kben, amivel a programunk még strukturáltabbá válik. Az FC-t többféle programozási nyelven is elkészíthetjük (STL, LAD,