2013/2014

Stephanus bérletMűvéSzetek

Palotája

A Zuglói FilhArmóniA- SZent iStván Király SZimFoniKuS ZeneKAr hangversenysorozata a művészetek Palotája – Bartók Béla nemzeti hangversenytermében

2013/2014

StephanuS bérlet

KoncerteK:

Verdi: A végzet hatalma – nyitányNino Rota: Divertimento concertanteDubrovay László: cantata aquilarum (Sasok éneke) vegyeskarra és tenor szólóraDubrovay László: Szózat – ősbemutató

2013. október 14., hétfő 19:00

Debussy: egy faun délutánjaPoulenc: csembalóversenyAriel Ramirez: Kreol miseAriel Ramirez- Pacitti: „navidad nuestra” – „A mi karácsonyunk”

2013. december 7., szombat 18:00

J. S. Bach: d-moll kettősverseny BWv 1043 W. A. Mozart: A-dúr hegedűverseny K. 219A. Dvořak: viii. g-dúr szimfónia op. 88

2014. február 16., vasárnap 18:00

Glinka: ruszlán és ludmilla – nyitányAszafjev – Zaharov: A bahcsiszeráji szökőkút – részletMuszorgszkij: Éj a kopár hegyen – hangverseny fantáziaBorodin: Polovec táncokIfj. Johann Strauss – Harangozó Gyula: térzene

2014. április 27., vasárnap 18:00

2 • 3

Sok szeretettel hívom Önöket a Zuglói Filharmónia Stephanus bérletsorozatára a Művészetek Palotájába.

A 2013/14-es évadban kezdi meg együttesünk fennállásának 60., jubileumi évét.

Az István Gimnázium diákzenekarától a hiva-tásos együttesig vezető utat nagyon sok munka, megszámlálhatatlanul sok emlék, zenei élmény övezi. A hat évtized alatt felnőtté érlelődött több nemzedék, emberi kapcsolatok, barátságok, szerelmek szövődtek. Ha azt mondjuk: “Istvános szellemiség” – azt is mondjuk: elkötelezettség, a legmagasabb zenei és szakmai értékek iránti igény, mindez összetartó és egymást támogató közösségben.

Stephanus bérletműsorunk – mint eddigi sorozataink mindegyike - a zeneirodalom remekműveit tűzi műsorra, igényes válogatásban.

A koncertek műsorát egy-egy rövid “betekintő”-vel szeretnénk közelebb hozni közönségünkhöz.Világhírű zenész-vendégeink mellett ezúttal a Magyar Táncművészeti Főiskola növendékei is fellépnek műsorunkban.

Jó szórakozást, és kellemes időtöltést kívánunk minden kedves vendégünknek!

2013. október 14., hétfő 19:00

verdi: A végzet hatalma – nyitánynino rota: Divertimento concertante

Közreműködik: rácz Ödön – nagybőgő, a Bécsi Filharmonikusok szólóbőgőse

Dubrovay lászló: cantata aquilarum (Sasok éneke) vegyeskarra és tenor szólóra Közreműködik: nyári Zoltán

Dubrovay lászló: Szózat – ősbemutató Közreműködik: Szent istván Király oratóriumkórus, Szent istván Király Király Zeneművészeti Szakközépiskola vegyeskara (Karigazgatók: tőkés tünde, Zarándy ákos , Záborszky Kálmán)

vezényel: Záborszky Kálmán

Koncertbetekintő

Verdi (1813–1901) az operatörténet egyik legnagyobb alakja. Huszonhat operájának többsége a mai napig népszerű, problé-mafelvetései a mai napig időszerűek. Operáihoz többnyire rövid előjátékot írt, s így kivételt képez A végzet hatalmához (1862) készült nagylélegzetű nyitány, mely Verdi szimfonizmusának kima-gasló remeke.

Nino Rota (1911–79) neve ma szinte kizárólag filmzenéi miatt ismerős. A filmrajongók bizonyára emlékeznek a Fellini-filmek felejthetetlen zenéire, amelyeket nagy részben ő írt. Kevésbé tudjuk róla, hogy rendkívül termékeny zeneszerző, aki csodagye-rekként nőtt fel, s aki 11 évesen már megírta és be is mutatta első oratóriumát. Zenéje többnyire a gondtalan öröm kifejezése, mint pl. a Divertimento concertante (1968–73) című szólóbőgőre és zenekarra írt három tételes darabja is, amelyben a könnyed dalla-mossághoz bizonyos modern hangzások is társulnak.

Dubrovay László (1943) a mai magyar zeneszerzés egyik legte-hetségesebb alakja. 1000 éves államiságunk fennállásának tisztele-tére négy különböző műfajú darabot komponált 1996–99 között. A sorozat oratorikus kompozíciója a Cantata Aquilarum (Sasok éneke), amelyben a sasok a magyarokat képviselik, mert „sorsukat a fényességbe tárják, ha szárnyukkal az eget hasítják”. Gyurkovics Tibor versciklusára épül, amelyben a magyarság legfontosabb sorskérdéseit veti fel, és újító hajlamának megfelelő-en a magyar népzene elemeit a legmodernebb zenei nyelvezettel igyekszik ötvözni.

Hasonló újító szándék vezette Dubrovay Lászlót akkor is, amikor az Egressy Béni-féle Szózat (1844) általa németesnek és magyar-talannak tartott megoldásai helyett egy könnyen énekelhető és a magyar népdal szerkezetéhez jobban közelítő megoldást készített.

Záborszky Kálmán

4 • 5

Rácz Ödön Nyári Zoltán Dubrovay László

2013. december 7., szombat 18:00

Debussy: egy faun délutánjaPoulenc: csembalóverseny

Közreműködik: Dobozy Borbála A. ramirez – D. Pacitti: Kreol miseA. ramirez – D. Pacitti: „navidad nuestra” – „A mi

karácsonyunk” Közreműködnek: horváth istván – tenor; Szent istván Király oratórium-kórus; Szent istván gimnázium vegyeskara; Szent istván Király Zeneművészeti Szakközépisko-la vegyeskara; hunyadi János általános iskola gyermekkara; liszt Ferenc általános iskola gyermekkara;

Karigazgatók: Záborszky Kálmán, Szilágyiné mátyus elvira, tőkés tünde, Zarándy ákos, igaliné Büttner hedvig, Kovács Katalin

vezényel: Kocsár Balázs

Koncertbetekintő

Francis Poulenc, (1899–1963) a Hatok nevű francia zeneszerző-tár-saság legfiatalabb tagja, 1928-ban komponálta Concert champêtre (Pastoral concerto) című versenyművét csembalóra és zenekarra. Zene-szerzés-tanulmányait nem sokkal korábban fejezte be, csembalóverse-nye az első érett művei közül való. Ekkoriban jött divatba a Sztravinszkij által kezdeményezett neoklasszikus irányzat, amely a barokk és klasz-szikus komponálást elevenítette fel erőteljes dallamossággal, határozott ritmikussággal. Ez jellemzi a fiatal Poulenc pályakezdő darabját is, amely a régi hagyományoknak megfelelően három tételes, (gyors-lassú-gyors).

Debussy (1862–1918) leggyakrabban játszott műve az Egy faun délutánja (1893) című zenekari darabja. A szimbolista Stephane Mallarmé hasonló című versére készült, amelyben egy faun tűnődik el egy valós vagy vélt szerelmi élményén. A zenei anyag komolysága és hangnemi bizonytalansága jól tükrözi ennek kapcsán a művész valósághoz fűződő ambivalens viszonyát.

Ariel Ramirez (1921–2010) argentin zeneszerző neve szinte össze-forrt leghíresebb művével, a Misa Criollával (Kreol mise, 1963–64). A kreol szó az indiánok és az európaiak kevert leszármazottaira vonatkozik. Ramirez sokat tanulmányozta hazája zenéjét, a különböző térségek jellegzetességeit (Madridban az argentin népzene spanyol elemeit is kutatta), majd amikor a II. Vatikáni zsinat (1962–65) lehetővé tette a nemzeti nyelvű misézést, ez lett az egyik első mise, amely minden elemében (dallamok, ritmusok, hangszerek) nemzeti hagyományokra épül. Nagyjából ekkor készült Navidad nuestra (A mi karácsonyunk, 1964) című hat tételes kantátája is.

Kocsár Balázs

6 • 7

Horváth IstvánDobozy Borbála

Ügyvezető igazgató: Hortobágyi Istvánművészeti vezető, vezető karmester: Záborszky KálmánKarmesterek: Horváth Gábor, Ménesi Gergelymarketing menedzser: Szalóky Zsuzsarendezvényszervező: Poór EszterJegyértékesítő: Lencsés Szilviatitkárnő: Jassó DiánaZenekari altisztek: Lisóczki János, Poór Sándor

zuglói Filharmónia - Szent István király Szimfonikus zenekar tagjai 2013-2014

i.-ii.hegedűUlrich István - koncertmesterDóczi Áron - koncertmesterBaksai Réka - szólamvezető Csap Melinda - szólamvezetőBoda NóraCzelleczné Bitay EnikőCsanda SámuelDóczi-Horváth OliviaFarkas LászlóFejes Helga Görög-Hegyi SzilviaHollósi KrisztinaHorváth Ágnes Imre Boglárka

Inoue NaokoKerényi RékaKovács KristófKovács NárciszKovács OrsolyaLajgút SophiaMilibák EditNagy FerencPuss FerencRácz GabriellaRadics ÁdámSima BalázsSivadó BalázsSomló JuditSzakács Zoltán

Szamosi SzandraSzilágyi JúliaTóth KrisztinaTóth RitaTóth ViktóriaWeisz JózsefBrácsaZárbok Zita - szólamvezetőSzabó Tamás- szólamvezetőBalázs PéterHortobágyi IstvánHorváth ÁgnesHorváth Levente

Krenedits KatalinSille AttilaSugatagi GáborSzabó TamásSzűcs BoglárkaVincze EndreZilah EsztercsellóFarkas Áron - szólamvezető Háry Péter - szólamvezetőBorosné Buxbaum ViktóriaBulecza NoémiDóczi PéterGurgel FannyKiss Gergely Ádám

Nádasdi KristófPázmándi ZsuzsannaÚjházi GyöngyiVáray PéterVinkler AndreaWolf MagolnaBőgőHeigl László - szólamvezetőDénes Balázs - szólamvezetőBuda SáraFánczi Gábor Fodor Gyöngyvér Godár Gergely

Lakatos LászlóNahaj GáborRenge ZsoltSváb ÁgnesVarga SamuFuvolaBíró ZsófiaGeszti EmőkeGombár Anikó H. Nagy IldikóVargay AdriennoboaBodócs EditNinkó AttilaVillányi Péter

Zászkaliczky AndrásKlarinétHorváth PéterKatrin MátyásPálfi CsabaTötös KrisztinaFagottBeleznai AnnaKotroczó SzabolcsSzilágyi KristófKürtBerczeli KrisztinaBörzsönyi MátéGál László

Leiter JánosTóth BalázstrombitaBoldizsár DánielKomlóssy GáborSchwarcz BalázsWinkler BalázsharsonaGáspár OlivérKirály BoldizsárSándor GergelyTóth MárktubaBattyányi IstvánBíró Máté

ÜtőBalla ÁkosDzhanda VitalijHlaszny ÁdámOláh NorbertTóth PéterhárfaMericske Nikolettacseleszta, ZongoraBerecz MihályFarkas Zsoltcsembaló, orgona Harmath Dénes

2014. február 16., vasárnap 18:00

J. S. Bach: d-moll kettősverseny BWv 1043 Közreműködik: Baráti Kristóf, Kovács orsolya

W. A. mozart: A-dúr hegedűverseny K. 219 Közreműködik: Baráti Kristóf

A. Dvořak: viii. g-dúr szimfónia op. 88vezényel: Baráti Kristóf

Koncertbetekintő

J. S. Bach (1685–1750) művei többnyire a lutheránus egyházzenéhez kapcsolódnak, ám volt 5 év, 1717–23-ig, amikor érdeklődése a világi hangszeres zene felé fordult, s ekkor írta d-moll versenyművét két hegedűre. Saját bevallása szerint ez volt élete legboldogabb időszaka, s ez magyarázhatja azt a kirobbanó lendületet, amely a két, ha-sonló elemekből építkező, erőteljes, gyors tételben hallható. Az általuk közrefogott lassú középső pedig még Bach-i mércével mérve is kivételesen magasrendű példája a szerző melódiaközpontú megnyilatkozásainak.

Mozart (1756–1791) 19 évesen, 1775-ben komponálta mind az öt hegedűversenyét. Közülük mindenképpen az utolsó a legnépszerűbb, az A-dúr hegedűverseny, amely bár fiatalkori műnek számít, mégis a nagy Mozart-zenék között foglal helyet. A szélső tételek gazdagsága, a lassú tétel megdöbbentő mélységű őszintesége a szinte elérhetetlen tökéletesség élményével ajándékozhatja meg a hallgatót.

Dvořak (1841–1904) a cseh romantika kiemelkedő alakja, akinek életművében a kor sokszínű érzelemvilága tükrö-ződik. Szimfóniáiban nem elsősorban újításra törekedett, sokkal inkább kortársaihoz és példaképeihez kötődött. Egyik igen gyakran játszott műve a VIII. szimfónia (1889), amely a hagyományos négy tételben, éles kontrasztokkal, olykor népzenei elemekkel tárja elénk a szerző kiegyensú-lyozott, ám mégis szenvedélyes világát. Rendkívül eredeti és invenciózus dallamvilága első hallásra foglyul ejti az embert. Baráti Kristóf Kovács Orsolya

10 • 11

2014. április 27., vasárnap 18:00

glinka: ruszlán és ludmilla – nyitányAszafjev – Zaharov: A bahcsiszeráji szökőkút – részletmuszorgszkij: Éj a kopár hegyen – hangverseny

fantáziaBorodin: Polovec táncokifj. Johann Strauss – harangozó gyula: térzene Közreműködik: a magyar

táncművészeti Főiskola balett szakirányának növendékei

vezényel: ménesi gergely

Koncertbetekintő

Az orosz nemzeti romantika lényegében Glinka művészetével kezdődik, akinek legnagyobb hazai sikere a Ruszlán és Ludmilla című opera bemutatásához (1836) fűződik. Ez az első, témájában, zenéjében is igazán orosz opera, amelynek fergeteges nyitánya ma sem veszített semmit akkori erejéből.

Glinka művészi elveit, amely a népzene fontosságára épít, az orosz Ötök néven ismert zeneszerző-társaság teljesítette be. A legnagyobb tehetség közülük Muszorgszkij volt, akinek az Egy éj a Kopár hegyen (1866) című zenekari fantáziája az első nagylélegzetű műve, s amely egy boszorkányszombatot mutat be konkrét, négy részes programmal.

Az Ötök másik jelentős alakja Borogyin, akinek titkos vágya volt, hogy megzenésíti a nagy orosz eposzt, az Igor herceget. A befejezetlenül maradt opera Igor, novgorodi hercegnek a polovecek elleni 1185-ös hadjáratát mutatja be, s leghíresebb részlete a II. felvonás hatalmas erejű táncbetétje, a külön is gyakran hallható Polovec táncok.

A szovjet balett XX. századi képviselője Aszafjev, aki Puskin A bahcsiszeráji szökőkút című költeményéből írta leghíresebb táncjátékát 1934-ben.

A Térzene (1948) című balett is lényegében XX. századi mű, ifj. Johann Strauss műveiből állította össze Kenessey Jenő, s Harangozó Gyula, az egyik legnagyobb magyar táncművész- koreográfus írt hozzá a korabeli Bécsben játszódó, a kornak megfelelő történetet.

Ménesi Gergely

12 • 13

Fotó: Apai Márton

BÉrleteK ÉS JegyeK válthAtóK

• A Zuglói Szent István Zeneházban (1145 Budapest., Columbus utca 11.) Pénztári nyitva tartás: hétköznap 16.00–20.00 óráig Tel: +36 70 429 0075

E-mail: jegy@zugloifilharmonia.hu

• Művészetek Palotájában 1095 Budapest, Komor Marcell u 1.

• Valamint az ismert jegyirodákban

Stephanus bérlet árak:10.100 Ft8.500 Ft6.800 Ft

Stephanus előadásonkénti jegyárak: 3.300 Ft2.800 Ft2.300 Ft

hangversenyek helyszíne:mÜPA – Bartók Béla nemzeti hangversenyterem(1095 Budapest, Komor marcell u. 1.)

14 • 15

ide jöhetne a Stephanus és Gaudeamus bérletajánló

további bérleteink

Gaudeamus bérletZeneakadémia

2013/2014

Pastorale bérlet

2013/2014

valami szöveg kellene ide...

Fenntartó: Budapest Főváros XIV. Kerület

Zugló Önkormányzata

nemZeti iFJúSágiZenekarcím kitüntetettje 2011–2013Alapítva: 1954magyar örökség-díj 2000www.zugloifilharmonia.hu

www.facebook.com/ZugloiFilharmonia

támogatók:Öreghalász Étterem,Szent istván Király Zenei Alapítvány,