Szabados Tímea és Wéber Andrea (EBH)2011. november 23.

Kaposvár

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 638

„A jó polgár”- jogtudatosság a mai magyar társadalomban

a TÁMOP- program kutatásainak bemutatása

TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése

7 társadalomtudományi kutatásAz „Esélyegyenlőség a munka világában” című kutatás

keretében a TÁMOP 2.5.2. projekttel együttműködésben megvalósuló kutatási programok már lezárultak:

1.) Egyenlő munkáért egyenlő bért2.) A munkáltatók kiválasztási gyakorlata a diszkrimináció tükrében3.) Az esélyegyenlőségi terv hatásának vizsgálata4.) A munkáltatók attitűdjeinek és a fogyatékos munkavállalók

munkaerő-piaci foglalkoztatottságának, a megfelelő munkafeltételek biztosításának összefüggései

5. A szegregált – különös tekintettel a roma – lakókörnyezetek felszámolását célzó önkormányzati programok hatásvizsgálata, megoldási és intézkedési javaslatok megfogalmazása.

6. A közigazgatás és a jogalkotás kirekesztő mechanizmusainak feltárása, különös tekintettel a település lakosainak roma tagjait érintő döntésekre.

7. Országos reprezentatív – fókuszban a romák és a fogyatékos emberek és az LMBT - mintavételen alapuló közvélemény-kutatás az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének témájában.

8. Saját kutatás- A képzéseken résztvevők körében az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság vizsgálata két hullámban.

7 társadalomtudományi kutatás

Az EBH Ügyfélelégedettség-mérései A 2008-2010. évi ügyfélelégedettség-mérések adatai- a már megszületett

határozatok panaszosai körében végzett éves elégedettség-mérések

Ügyfélelégedettség-mérés adatai az ügyfélszolgálatokon 2009.

szeptember 1-től 2011. szeptember 30-ig- a megyei egyenlőbánásmód-

referenseket felkereső panaszosok körében végzett folyamatos

elégedettség-mérés

A mérések célja, hogy a hatóság az ügyfelek elvárásainak és

igényeinek minél inkább megfeleljen az ügyintézés során.

Az 1000 fős országos reprezentatív kutatás háttere és célja

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság TÁMOP 5.5.5 projekt kutatási programjában

megvalósítandó 7 kutatás egyike.

A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézete végzi a kutatást.

A kutatás célja az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság, ill. az

egyéni és társadalmi diszkriminációval kapcsolatos tapasztalatok mérése és

elemzése volt egy 1000 fős országos reprezentatív minta megkérdezésével,

valamint 3x200 fős almintán (fogyatékkal élők, romák, LMBT emberek).

A vizsgálat első hulláma 2010-ben készült. A kutatás második hulláma 2012-ben

indul.

A személyesen megélt és a társadalomban érzékelt diszkrimináció A népesség 1/3-át érintette már diszkrimináció Külön-külön vizsgálva a 19 védett tulajdonságot a

legfontosabb diszkriminációs okok:1. életkor, 2. társadalmi származás, 3. egészségi állapot

Meghatározó jelenség a halmozott diszkrimináció (a diszkrimináltak 2/3-át, a népesség 1/5-ét több védett tulajdonság miatt ért diszkrimináció.

A munkahelyen és szociális ellátásban a legjellemzőbb

Előfordult-e már Önnel, hogy az élet bármely területén hátrány érte az alábbi tulajdonságok bármelyike miatt?(Az ‘igen’ válaszok aránya %-ban.)

15,08,98,37,56,85,85,85,75,65,55,04,12,72,51,3

32,0

18,0

27,8

22,7

24,5

28,1

17,8

18,0

19,6

11,0

16,2

19,3

5,3

21,4

7,8

17,4

15,6

1,5

1,4

életkora miatttársadalmi származása miatt

egészségi állapota miattneme miatt

vagyoni helyzete miattpolitikai vagy más véleménye miatt

nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása manyasága (terhessége) vagy apasága miatt

faji hovatartozása miattbõrszíne miatt

vallási vagy világi meggyõzõdése miattcsaládi állapota miatt

anyanyelve miattfogyatékossága miatt

állampolgársága miattegyéb helyzete miatt

nemzetisége miattnemi identitása miatt

szexuális irányultsága miatt

0,05,010,015,020,025,030,035,0

%

0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0

%

Országos reprezentatív kutatás Ügyfélelégedettség-mérés 2008-2010.

1000 db kérdőív 239 db kérdőív

Országos átlagban 100 főre 54 diszkriminációs eset jut, vagyis 100 ember közül 54-en tanúi voltak diszkriminációnak az elmúlt 12 hónapban.

TÁMOP-5.5.5/08/1 - A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése

A diszkrimináció és az egyenlő bánásmód fontosságának megítéléseÖn személyesen mennyire tartja fontosnak a diszkrimináció és az egyenlő bánásmód kérdését? - 1000 fős országos reprezentatív minta

33,9

49,2

13,7

1,5

0,7

1,1

Nagyon fontos

Fontos

Közömbös

Nem fontos

Egyáltalán nem fontos

Nem tudja

0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0

%

Jogorvoslati lehetőségek ismertségeVan-e jogorvoslati lehetőség az egyenlő bánásmód megsértése esetén a következő helyzetekben? (az 'igen' válaszok aránya %-ban) -1000 fős országos reprezentatív minta

71,5

70,4

63,3

63,2

52,5

A foglalkoztatásnál

A szociális és egészségügyi ellátásban

Az oktatás és képzés területén

Az áruk és szolgáltatások igénybevételénél

A lakhatásban

0,0 20,0 40,0 60,0 80,0

%

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény és az EBH ismertsége a diszkriminációt elszenvedettek körében, az egyes válaszreakciók szerint (%)Magyarországon létezik-e olyan törvény, amely tiltja a diszkriminációt?

Igen

Nem

Nem tudja

60,8%

18,9%

20,3%

Alapsokaság: országos reprezentatív minta + alminták

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény és az EBH ismertsége a diszkriminációt elszenvedettek körében, az egyes válaszreakciók szerint (%)Hallott-e az EBH-ról?

Igen

Nem

Nem tudja34,1%

65,2%

0,7%

Alapsokaság: országos reprezentatív minta + alminták

Miért nem jelentette diszkriminációs tapasztalatát? (%) - 1000 fős országos reprezentatív minta

57,1

21,8

18,5

11,2

10,9

6,5

4,0

Nem tudnak segíteni rajta

Félt, hogy rosszabb helyzetbe kerül

Nem tud kihez fordulni

Nem tudta, hogy büntethetõ

Nem súlyos az eset

Félt a megaláztatástól

Szégyellte

0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0

%

A 2003-ban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításról elfogadott törvényről az országos minta 58,8 százaléka gondolta azt, hogy létezik.

A törvényről legnagyobb arányban a felsőfokú végzettségűek 77%-a értesült, de középfokú végzettséggel rendelkezők, a vállalkozók és a tanulók, illetve a 40-49 éves korosztály körében is eléri vagy megközelíti a 70%-ot arányuk. A törvényről legkevésbé az alacsonyan iskolázott, idős, és a munkaerőpiac perifériáján lévő megkérdezettek hallottak.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításával kapcsolatos törvény ismertsége

A diszkriminációs történetek többnyire rejtve maradnak:válaszolóinknak kétharmada-háromnegyede legfeljebb a családi, szűk

ismeretségi körben számolt be az esetről24 százalék senkinek sem beszélt diszkriminációs tapasztalatáróla minta 8 százaléka fordult hatóságokhoz, és szinte senki nem fordult

valamelyik illetékes hatósághoz.A minta negyede próbált csak tájékozódni lehetőségeiről. Az aktívak

többnyire ugyancsak a családon és az ismeretségi körön keresztül igyekeztek tájékozódni.

Ezek után érthető, hogy viszonylag kevesen voltak olyanok, akik egyáltalán jelentették, vagy értelmét látták jelenteni, ha hátrányos megkülönböztetés érte őket.

A válaszadók alig tizede fordult valamely személyhez vagy intézményhez diszkriminációs tapasztalatával kapcsolatban.

Jogtudatosság a diszkriminációval kapcsolatban

Bejelentené-e a jövőben, ha diszkrimináció érné? (%) - 1000 fős országos reprezentatív minta

Igen

Nem

Nem tudja

47,7%

29,8%

22,5%

Jogtudatosság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvényt nagyobb arányban ismeri a lakosság mint az EBH-t (59 és 30 százalék).

A diszkriminációs történetek többnyire rejtve maradnakA válaszadók alig tizede fordult valamely személyhez vagy

intézményhez diszkriminációs tapasztalatával kapcsolatban.A diszkrimináció áldozatai többnyire nem bíznak a segítségben vagy

félnek attól, hogy a helyzetük rosszabbá válikLeginkább jogtudatosak az LMBT alminta tagjai voltakA kérdőív hatására egy jövőbeli diszkrimináció esetén válaszolóink

sokkal öntudatosabbnak mutatkoztak, mint ahogy az eddigiekben vélekedtek és cselekedtek.

A nagyobb nyilvánosságot hatékony eszköznek tartanák.

Mindössze 5,5%-a zárkózik el teljesen a pozitív diszkriminációtól, azaz egyetlen esetben sem tartja indokoltnak a megerősítő intézkedés alkalmazását.

Akik társadalmi okokat feltételeznek a hátrányos helyzet kialakulása hátterében, azok nagyobb valószínűséggel értenek egyet a pozitív diszkriminációs eszközök alkalmazásával.

Akik maguk is nagyobb valószínűséggel vannak kitéve a különböző hátrányoknak (nők, alacsony iskolai végzettségűek, rosszabb anyagi viszonyok között élők), inkább mutatják a szociális érzékenység jeleit, mint a társadalmi pozíciójuk alapján jobb helyzetű társaik.

Szenzitív kérdések a népszámlálás soránEgyetért-e Ön azzal, hogy a népszámlálás során önkéntes alapon rákérdezzenek az alábbi tulajdonságokra, ha ez segítene a diszkrimináció felszámolásában? (az 'igen' válaszok aránya %-ban)

- 1000 fős országos reprezentatív minta

Roma származás

Szexuális irányultság

Fogyatékosság

39,8%

24,8%

35,5%

Szenzitív kérdések a kutatások soránEgyetért-e Ön azzal, hogy a népszámlálás során önkéntes alapon rákérdezzenek az alábbi tulajdonságokra, ha ez segítene a diszkrimináció felszámolásában? (az 'igen' válaszok aránya %-ban) - 1000 fős országos reprezentatív minta

Roma származás

Szexuális irányultság

Fogyatékosság

37,5%

27,9%

34,6%

A magyar lakosság és az EBH-hoz forduló panaszosok lakóhelye (%)

33,0

31,3

18,2

17,5

18,3

39,4

14,7

27,5

község

város

megyeszékhely

Budapest

0,010,020,030,040,0

%

0,0 10,0 20,0 30,0 40,0

%

Országos reprezentatív kutatás Ügyfélelégedettség-mérés 2008-2010.

1000 db kérdõív 239 db kérdõív

A magyar lakosság és az EBH-hoz forduló panaszosok iskolai végzettsége (%)

8,3

29,2

17,2

2,6

21,5

5,7

1,3

0,6

8,0

4,9

0,8

1,8

4,1

16,5

1,8

19,3

8,3

5,5

3,2

17,9

15,1

6,0

0,5

befejezetlen nyolc osztály

befejezett általános iskola

szakmunkásképzõ, szakiskola

befejezetlen középiskola

érettségi, befejezett középiskola

érettségire épülõ, középfokú technikum

felsõfokra akkreditált szakképzés, felsõfokú techn

befejezetlen felsõfokú tanintézet (fõiskola, egyet

fõiskolai diploma

egyetemi diploma

felsõfokú végzettség, tudományos fokozattal

egyéb

0,05,010,015,020,025,030,035,0

%

0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0

%

Országos reprezentatív kutatás Ügyfélelégedettség-mérés 2008-2010.

1000 db kérdõív 239 db kérdõív

Mindent egybevetve mennyire volt megelégedve az ügyintézés színvonalával? (%)Átlag: 6,18Ügyfélelégedettség-mérés 2008-2010. - 239 fő

14,2

1,76,4

3,9 4,77,3 6,9 7,7

10,7 9

27,5

teljesen elégedetlen1 2 3 4 5 6 7 8 9teljesen elégedett0

5

10

15

20

25

30

%

Mindent egybevetve mennyire volt megelégedve az ügyének kimenetelével? (%)Átlag: 4,86Ügyfélelégedettség-mérés 2008-2010. – 239 fő

31,5

5,5 3,8 3,4 38,1

2,6 4,3 5,1 3

29,8

teljesen elégedetlen1 2 3 4 5 6 7 8 9teljesen elégedett0

5

10

15

20

25

30

35

%

Ha ismételten hátrányos megkülönböztetés érné, meglévő tapasztalatai alapján ismételten felkeresné-e az EBH-t?Ügyfélelégedettség-mérés 2008-2010. – 239 fő

igen

nem

nem válaszolnem tudom

58,3%

33,2%0,9%7,6%

Ajánlaná-e, ajánlotta-e szívesen az EBH-t ismerőseinek, ha őket bármilyen hátrányos megkülönböztetés éri?Ügyfélelégedettség-mérés 2008-2010. – 239 fő

igen

nem

68,5%

31,5%

Mennyire bízik megaz alábbi intézményekben?

Átlagos Intézményi Bizalmi Index változása

100,00

81,8480,86

66,54

84,17

20022003

20042005

20062007

20082009

2010

60,00

70,00

80,00

90,00

100,00

ESS European Social Survey EUTE EUrópai Társadalomtudományi Elemzések, 2010

6,36,1

5,95,6 5,6 5,6

5,4

4,9 4,84,6 4,6 4,6 4,6 4,5 4,4 4,3 4,34,1

3,9 3,8 3,8 3,8 3,7

3,33,2 3,22,9

2,2

Denmark

Finlan

d

Norway

Sweden

Netherl

ands

Switzerl

and

Cypru

s

Belgium

German

ySpa

in

France

Estonia

Turke

y

United

King

dom

Slovak

ia

Sloven

ia

Hungary

- 20

10Rom

ania

Portug

al

Czech

Rep

ublic

Greece

Poland

Russia

n Fed

eratio

n

HungaryLatv

ia

Coatia

Bulgari

a

Ukrain

e1,5

2,5

3,5

4,5

5,5

6,5

Átlag

Mennyire bízik mega társadalmi intézményekben 2009-ben?

Intézményi Bizalom Indikátor (IBI)

ESS European Social Survey EUTE EU rópai Társadalomtudományi Elemzések, 2010

0:egyáltalán nem bízik meg 10: teljesen megbízik

ESS European Social Survey EUTE EUrópai Társadalomtudományi Elemzések, 2010

0: Egyáltalán nem bízik meg – 5: is,is – 10: Teljesen megbízik

1,3

2,4

6,6

9,7

11,9

24,4

11,3

11,5

7,0

4,8

9,1

10 A legtöbb ember megbízható

9

8

7

6

5

4

3

2

1

0 Nem lehetünk elég óvatosak

0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0

%

A legtöbb emberben meg lehet bízni, vagy nem lehetünk elég óvatosak az emberi kapcsolatokban?

Mean = 4,47Std. Error of Mean = ,061Median = 5,00Mode = 5Std. Deviation = 2,401Skewness = -,162Std. Error of Skewness = ,062Kurtosis = -,493Std. Error of Kurtosis = ,124

2,8

3,3

9,7

11,2

9,6

23,2

11,3

9,5

8,0

5,4

6,0

10 A legtöbb ember tisztességes lenne

9

8

7

6

5

4

3

2

1

0 A legtöbb ember kihasználna

0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0

%

A legtöbb ember, megpróbálná kihasználni Önt, vagy igyekeznének tisztességesek lenni?

Mean = 4,82Std. Error of Mean = ,064Median = 5,00Mode = 5Std. Deviation = 2,488Skewness = -,096Std. Error of Skewness = ,063Kurtosis = -,574Std. Error of Kurtosis = ,125

ESS European Social Survey EUTE EUrópai Társadalomtudományi Elemzések, 2010

Szabados Tímea- EBH, szakmai vezetőtimea.szabados@ebh.gov.hu

06 1 336 76 58Wéber Andrea- EBH, kutatási koordinátor

06 1 336 76 56andrea.weber@ebh.gov.hu

Köszönjük a figyelmet!