Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei„Harmónia” Egyesített Szociális Intézmény4352 Mérk, Hunyadi u. 183. 44/554-030

e-mail: ago.merk@szszbmik.hu

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei„Harmónia” Egyesített Szociális Intézmény

Ápoló-Gondozó Otthona Tiborszállás

H Á Z I R E N DTIBORSZÁLLÁS

2016.

TARTALOMJEGYZÉK

I. Általános szabályok

II. Az együttélés szabályai

III. Az intézményből való eltávozás és visszaérkezés rendje

IV. Az ellátásban részesülő személyek egymás közötti, valamint hozzátartozóikkal való kapcsolattartásának szabályai

V. Az intézménybe bevihető személyes használati tárgyak köre

VI. Az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályai

VII. Ruházattal, textíliával, tisztálkodó szerekkel való ellátás, valamint a ruházat és textília tisztításának és javításának rendje

VIII. Egyéb szolgáltatások

IX. Az intézményi jogviszony megszűnésének szabályai

X. Az egyéni és a közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályok

XI. Az intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások köre és térítési díja

XII. A tájékoztatási kötelezettség teljesítése

XIII. A térítési díj megállapítása és felülvizsgálata

XIV. Az ellátást igénybe vevők érdekvédelme

XV. A korlátozó intézkedés elrendelésének szabályai

XVI. A szolgáltatást végzők jogai

XVII. Etikai kérdések, valamint az intézmény alkalmazottaira vonatkozó néhány szabályok

1

I.ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

A Házirend a többször módosított szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, továbbá a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993.(II.12.) Kormányrendelet, a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről, az 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet a személyes gondokodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, a gondozási szükséglet, valamit az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában lévő, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltség által működtetett személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételének eljárásrendjén alapul.

A Házirend célja

Meghatározni az együttélés szabályait, az intézményből való eltávozás és visszatérés rendjét, az ellátásban részesülő személyek egymás közötti, valamint a hozzátartozóikkal való kapcsolattartásának szabályait. Az intézménybe bevihető személyes használati tárgyak körét, az érték-és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályait, a ruházattal, textíliával, tisztálkodó szerekkel való ellátás, valamint a ruházat és textília tisztításának és javításának rendjét. Az intézményi jogviszony megszűnésének szabályait, az egyéni és a közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályokat, valamint az intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások körét és térítési díját.

Az intézményvezető az ellátás igénybevételekor a fenntartó által jóváhagyott intézményi házirendet megismerteti az ellátottal/törvényes képviselőjével/hozzátartozójával, illetve egy példányát részükre átadja. A házirendet az intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni és gondoskodni kell arról, hogy az a jogosultak hozzátartozói és az intézmény dolgozói számára hozzáférhető legyen.

A Házirend hatálya kiterjed az intézményben határozatlan vagy határozott idejű intézményi jogviszonnyal rendelkező ellátást igénybe vevőre, törvényes képviselőjére, az intézmény munkavállalóira, az intézménynél munkát végző külső szervek dolgozóira, az intézményben tartózkodó látogatókra és az intézményben tartózkodó valamennyi idegen személyre.

Alapelv:Az otthon célja, hogy biztonságos és nyugodt életfeltételeket, kiegyensúlyozott és megfelelő kereteket, személyre szóló ápolást és gondozást, ehhez szükséges szolgáltatásokat nyújtson minden lakó számára.Ennek érdekében az intézmény úgy végzi feladatait, hogy az ellátást igénybe vevők számára biztosítsa az őket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartását, különösen az élethez, az emberi méltósághoz, a testi épséghez, a testi és lelki egészséghez való jogot.

2

II.AZ EGYÜTTÉLÉS SZABÁLYAI

Az intézmény valamennyi dolgozójának és lakójának egymáshoz való viszonya egymás tiszteletére épül. Elvárja a kölcsönös tapintatot, udvariasságot, megértést és toleranciát. A kölcsönös tisztelet követelménye vonatkozik az intézménnyel bármilyen formális, informális viszonyban lévő személyre is.Az ellátást igénybe vevőknek joguk van az egyéni szükségleteikhez igazodó, az intézmény által nyújtott szolgáltatások igénybevételére.Az intézmény lakóinak emberi, alkotmányos, ellátotti jogait az intézmény alkalmazottai és a lakók egymás között egyaránt, kölcsönösen kötelesek tiszteletben tartani.Az ellátást igénybe vevő számára biztosított az érdekvédelemhez, valamint a szabad vélemény-nyilvánításhoz való jog, de jogainak gyakorlása során mások érdekeit nem sérti, nem veszélyeztetheti saját és társai, illetve az intézmény dolgozóinak egészségét, testi épségét, valamint más személyt nem akadályozhat jogai gyakorlásában.A lakókat megilleti személyi adataik védelme, valamint a magánéletükkel kapcsolatos titokvédelem.Az intézménynek az ellátottak személyes, valamint egészségügyi állapotára vonatkozó adatait úgy kell nyilvántartania, hogy azokról arra illetéktelen személyek ne szerezhessenek tudomást. Az érintettek számára azonban meg kell adni a szükséges tájékoztatást.Az ellátást igénybe vevő szabadon élhet a jogszabályokban, illetve a házirendben biztosított jogával. Az intézmény az ellátottat állapotának, személyes adottságának megfelelő ellátásban részesíti. Az ellátott joga, hogy részt vegyen az intézmény által szervezett programokon.Az ellátott joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. A tájékoztatás érdekében minden ellátott és dolgozó számára elérhető helyen elhelyezésre kerülnek az intézmény nyilvános dokumentumai.

Az intézményben az ellátást igénybe vevők szabad véleménynyilvánításához panaszláda biztosított, így anonimitás mellett írhatják le véleményüket, panaszukat.Az ellátottak a személyes tulajdonukat képező eszközöket, tárgyakat szabadon használhatják, amennyiben azzal másokra veszélyt nem jelentenek. Az ellátást igénybe vevőknek, hozzátartozóknak, gondnokoknak, látogatóknak és az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége egymás és az intézmény tulajdonát tiszteletben tartani, védeni és rendeltetésszerűen használni. Az intézmény épületeiben valamint a lakótársak és az intézmény használati tárgyaiban, az ellátott által okozott szándékolt és ismételt károkozásért a felelősségre vonható személy anyagilag felelős.

Az intézmény területén zárt térben tilos a dohányzás! A dohányzás kizárólag csak az arra kijelölt helyeken engedélyezett! Az előírás vonatkozik minden olyan személyre, aki az otthon területén bármilyen okból tartózkodik!

Az intézményben foglalkoztatott munkavállalóknak és az ellátást igénybe vevőknek tilos a szeszes italok fogyasztása! Kivételt ez alól csak az intézmény által szervezett kivételes alkalmak (szüreti bál, szilveszter este) keretében elfogyasztható, csekély mennyiségű alkoholfogyasztás jelenthet. A szeszes italoknak az intézmény területére történő behozatala is tilos!

3

Az intézményen kívüli, túlzott mértékű alkoholfogyasztás a Házirend súlyos megsértésének minősül, ami többszöri előfordulás esetén az intézményi jogviszony megszüntetését vonja maga után.Az intézmény munkavállalói és ellátást igénybe vevői számára tilos az intézményben, illetve az intézményen kívüli szervezett programokon kábító és bódító szerek fogyasztása, illetve az intézményben az ilyen állapotban való megjelenés és tartózkodás, valamint az ilyen szerek intézménybe való bevitele.

Az ápoló-gondozó otthon esetében az Intézmény végzi a takarítási, tisztán tartási feladatokat. Az ellátottak ruháinak mosásáról és tisztán tartásáról, javításáról az intézmény gondoskodik

Az éjszakai pihenés biztosítása érdekében a lakószobákban 22,00 órakor a mennyezeti világítást ki kell kapcsolni. A közös helyiségekben, társalgókban a szórakoztató elektronikai eszközöket (rádió, magnó, TV, videó, stb.) 22,00 óra után csak csökkentett hangerővel lehet működtetni. A lakószobákban az olvasólámpa, TV, stb. a szobatársak beleegyezésével 22,00 óra után is üzemeltethető, a szomszédos lakószobákban élők nyugalmának megzavarása nélkül.

Az intézmény ellátottja más ellátott által használt lakószobában csak az ott lakók együttes beleegyezésével tartózkodhat.Az ellátást igénybe vevők pszichés és fizikai állapotuknak megfelelően az intézmény területét engedéllyel elhagyhatják, de a távozás idejét, helyét az erre a célra rendszeresített füzetbe az engedélyező bejegyzi.Látogatóikat a lakótárs beleegyezésével 9.00 és 18.00 óra között lakószobájukban fogadhatják az ott élők együttesen megfogalmazott beleegyezésével.Az intézményvezető évente legalább két alkalommal lakógyűlést tart, melyen tájékoztatást ad a lakók részére az intézmény működéséről. A lakógyűlésen az ellátottak szabadon elmondhatják véleményüket és javaslataikat.Az intézmény lakóegységeiben, és a kapcsolódó helyiségekben háziállatot tartani tilos. Az intézmény udvarán házi kedvenceket tartani csak az intézményvezető előzetes engedélyével szabad. Higiéniai okokból szigorúan tilos idegen háziállatok, illetve egyéb ismeretlen állatok (pl. macskák, kutyák) befogadása. Az állatok etetése tilos az intézmény épületének közvetlen közelében. Az intézmény munkavállalói az ellátottól, az ellátott törvényes képviselőjétől, hozzátartozójától sem pénzt, sem egyéb természetbeni juttatást nem fogadhat el.Üzleti-, magánjellegű kapcsolatba sem az ellátást igénybe vevőkkel, sem a hozzátartozóikkal nem kerülhetnek.A munkavállalók az ellátást igénybe vevőkkel, közeli hozzátartozóikkal tartási-, életjáradéki-, öröklési szerződést, az intézményi jogviszony időtartama alatt és annak megszűnésétől számított egy évig nem köthetnek.Az intézmény dolgozói az általuk végzett szolgáltatásokat oly módon végzik, hogy közben betartják a munkaköri leírásban, a szociális munka Etikai Kódexében foglaltakat.Az intézményben élő ellátottak egymással nem kereskedhetnek.Az ellátottak részére egyéni gondozási terv készül, mely egyénre szabottan határozza meg a megfelelő gondozási feladatokat és azok megvalósításának módszereit.A gondozási terv eredményességének feltétele az ellátott és törvényes képviselője vagy hozzátartozója aktív közreműködése.

Konfliktushelyzetek kialakulása esetén az intézményvezető ápoló a szociális munkatársak és a gondozó személyzet együttes javaslatára a szobabeosztást megváltoztathatja.

4

Ha az intézményi ellátást igénybe vevő betegsége miatt ápolásra, gyógykezelésre szorul, ellátása során megilletik az egészségügyről szóló törvény betegek jogait szabályozó rendelkezései.Ha az ellátást igénybe vevő személy egészségi állapotánál vagy betegségénél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, úgy segítséget kap az intézménytől, illetve az intézményvezető értesíti az ellátott törvényes képviselőjét vagy az ellátott jogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából.Panasz esetén az intézményvezető 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslatért.Az intézményi ellátást igénybe vevő személynek, törvényes képviselőjének joga van az intézményi ellátást igénybe vevő állapotának felülvizsgálatával kapcsolatos információk, a felülvizsgálat céljának, folyamatának, eredményének megismerésére. Az intézményvezető a felülvizsgálatról írásban értesíti az ellátott törvényes képviselőjét.

III.AZ INTÉZMÉNYBŐL VALÓ ELTÁVOZÁS ÉS VISSZATÉRÉS RENDJE

A lakók személyes szabadsága az intézmény területén nincs korlátozva, de az áttekinthető intézményi működés érdekében a lakóknak be kell tartaniuk az alábbi szabályokat, ha az intézményből való eltávozás során.

Az ellátottak hozzátartozóikhoz az intézmény vezetőjével, aszakmai intézményvezető helyettesével, vagy intézményvezető ápolójával való előzetes egyeztetést követően bármikor elutazhatnak. Pszichiátriai kórképpel rendelkező betegek esetében az eltávozás engedélyezésénél az intézmény orvosának véleményét figyelembe kell venni.

Az ellátást igénybe vevő eltávozásának engedélyezése során szükséges a törvényes képviselő engedélye, valamint a hozzátartozó fogadókészségének dokumentálása, melynek megléte esetén az ellátást igénybe vevő - amennyiben mentális és pszichés állapota megengedi - kísérő nélkül is eltávozhat.A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló ellátást igénybe vevő - a fenti feltételek megléte esetén is - csak a törvényes képviselő kíséretében távozhat el az otthonból, aki a személyes visszakísérést is biztosítja.

Fentieken túl a szabadság akkor engedélyezhető az ellátott számára, ha biztosította megfelelő lakhatási háttér (lakás, család stb.); az ápolási feladatok ellátása (amennyiben a beteg ápolásra szorul); egyéni alkalmasság.

Szabadságnak a 6 napot meghaladó folyamatos távollét minősül, a szabadság idejére a személyi térítési díj 20 %- át kell megfizetni. Az intézményi ellátást igénybe vevőket évi 60 nap szabadság illeti meg, ennél hosszabb szabadságot az intézmény vezetője engedélyez. A 60 napot meghaladó szabadság esetén az ellátást igénybe vevőnek a személyi térítési díj 60%-át kell megfizeti.

Az évi 60 napot meghaladó szabadság esetén az intézmény vezetője kezdeményezi az intézményi ellátás indokoltságának a felülvizsgálatát.

5

A 24 óránál hosszabb, de 6 napnál rövidebb eltávozás rendjére is a szabadságnál alkalmazott szabályok a mérvadók.

A 24 óránál rövidebb távollét a kimenő, amit az ellátást igénybe vevők az alábbi korlátozásokkal vehetnek igénybe:

Ápoló-gondozó otthoni ellátás esetén a kimenő engedélyezése az ellátást igénybe vevő pillanatnyi állapotának figyelembe vételével a műszakvezető tudomásával és hozzájárulásával történik.

A kimenő során az ellátást igénybe vevőknek tekintettel kell lenniük az étkezések időpontjára, mivel az étel kiszolgálására az étkezések időpontjától számított 1 órán túl nincs lehetőség, valamint a kapuzárás időpontjára, ami nyáron 20,00 óra, ősztől tavaszig 18,00 óra.

Az intézmény területénekazápolószemélyzet, illetve a műszakvezető tudomása és engedélye nélküli elhagyása esetén az ellátott testi, szellemi állapotának, szokásainak ismeretében az engedély nélküli eltávozás felfedezését követően az intézmény dolgozói kötelesek az ellátottat a lehető legrövidebb időn belül megkeresni, a keresés eredménytelensége esetén a Rendőrséget, más hivatalos szervet, valamint a fenntartót értesíteni.

Az engedély nélküli távollét az intézményi jogviszony megszűnését vonja maga után, ha 1 éves időtartamon belül 3 alkalommal összesen 15 napot meghaladó indokolatlan és engedély nélküli távollét után az ellátást igénybe vevő (hozzátartozója, gondnoka) az intézményvezető írásos értesítésének kézhezvételét követő 8 napon belül távollétét elfogadhatóan nem igazolja.

IV.AZ ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ SZEMÉLYEK EGYMÁS KÖZÖTTI, VALAMINTA

HOZZÁTARTOZÓIKKAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁSÁNAK SZABÁLYAI

Az ellátottak egymás közötti kapcsolattartásának szabályai:Az intézmény lakóinak egymás közötti kapcsolatainak vonatkozásában alapelv, hogy az ellátottak alkotmányos jogainak tiszteletben tartása mellett, indokolatlan korlátozások nélkül, szabadon tarthatnak kapcsolatot lakótársaikkal. Nem megengedhető az elesettek, gyengébbek bántalmazása, személyes tárgyainak, eszközeinek eltulajdonítása, üzletszerű továbbadása, a durva arrogáns beszéd.Az ellátásban részesülők egymás – különösen a házirendben is meghatározott – jogainak, valamint, az általános etikai és viselkedési normák tiszteletben tartása mellett, lényeges korlátozások nélkül, szabadon tarthatják a kapcsolatot lakótársaikkal. Az egymás közötti kapcsolattartás során azonban be kell tartani az együttélés szabályait.

A lakók és hozzátartozóik, látogatóik kapcsolattartásának szabályai:Az ellátást igénybe vevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására.Az otthon dolgozói kötelesek figyelemmel kísérni az ellátottak külső kapcsolatainak alakulását. Szükség esetén segítséget nyújtanak a lakók levelezésének lebonyolításához, telefonon történő kapcsolattartásához. Lakószobákban vezetékes telefon található, szükség

6

szerint mobiltelefont is használhatnak. Főépület folyosóján érmés telefonkészülék található, mely szintén segítségül szolgál a lakók kapcsolattartásában.

A látogatás:Az intézményben a látogatási idő naponta 8.00 – 18.00-ig tart, de rendkívüli esetekben – a krízishelyzetre és korlátozó intézkedések elrendelésére jogosult személlyel történt egyeztetés után – ettől el lehet térni. A látogató magatartásával nem zavarhatja az intézmény belső életét. A Házirendben foglaltak betartása kötelező a látogatók számára. A látogatók fogadása a látogatási idő alatt a látogatói szobában, a szobatársak engedélyével a látogatott lakrészében, a közösségi helyiségben, az udvaron, parkban történhet.A látogató az intézmény mindennapi szokásos életét nem zavarhatja, az ellátottak magánéletét tiszteletben köteles tartani. A látogatók fogadása során figyelemmel kell lenni az intézményben élő más személyek nyugalmára.

20.00 óra után, illetve 7.00 óra előtt látogató csak az intézményvezető előzetes engedélyével, indokolt esetben tartózkodhat az intézményben.Éjszaka az épületben idegen nem tartózkodhat, az intézményben dolgozó ápoló-gondozó joga és kötelessége, hogy a vendégeket felkérje a távozásra, kivéve, ha az intézmény igazgatója előzetesen engedélyezte.

A látogatók a látogatás kezdetekor és befejezésekor kötelesek érkezésüket, illetve távozásukat az intézmény ápolási-gondozási feladatokat ellátó ügyeletes dolgozójánál jelezni. Az intézmény dolgozója a látogatás tényét feljegyzi.

Élelmiszer, gyümölcs, üdítőital, tisztálkodási szerek, egyéb használati eszközök, ruhanemű behozatala az intézmény területére engedélyezett. Élelmiszer behozatalánál figyelembe kell venni, a szavatossági időt, az esetlegesen meglévő, diétára vonatkozó előírásokat.

A krízishelyzetre, korlátozó intézkedések eldöntésére jogosult szakdolgozó a látogatás rendjét szándékosan és súlyosan megzavaró személyekkel szemben a következő intézkedést teheti:

figyelmezteti az illetőt és felhívja az érintetett figyelmét, a házirend betartására, sikertelen figyelmeztetés után felszólítja az intézményből való távozásra, ha a felszólításnak nem tesz eleget, értesíti a rendőrséget, továbbá az intézmény

vezetőjét.

Az intézményvezető meghatározott időtartamra eltilthatja az intézménybe való belépéstől azt a látogatót, aki a Házirend szabályait súlyosan megszegi. Az intézmény látogatási rendjét szándékosan és súlyosan megzavaró személy az, aki a másodszori tájékoztatás és figyelmeztetés ellenére sem tartja be a látogatási időt, illetve, aki nem tartja be „Az együttélés szabályai” című részben leírtakat, viselkedésével (hangoskodásával stb.) zavarja a többi látogatót, a lakók nyugalmát, napirendjét.

V.AZ INTÉZMÉNYBE BEVIHETŐ SZEMÉLYES HASZNÁLATI TÁRGYAK KÖRE

Az intézménybe való beköltözéskor az ellátást igénybe vevő személyes használati tárgyait, ruhaneműjét, háztartási berendezésit (TV, rádió, magnó, villanyborotva, hűtőszekrény, stb.), emlék- és dísztárgyait (festmény, kézimunka, fénykép, stb.) magával hozhatja.

7

A szokásosnál nagyobb mennyiségű vagy értékű tárgyak, eszközök, berendezési tárgyak behozatala az intézményvezetővel egyeztetve történhet. Bútorok tárolását, megőrzését az intézmény nem vállalja.

Az ellátást igénybe vevő nem hozhat be az intézménybe, és tarthat magánál olyan tárgyakat, eszközöket, amelyekkel önmaga, illetve mások életét, testi épségét veszélyezteti (éles kés, hegyes olló, csavarhúzó stb.) Az intézmény jogosult ellenőrizni e tárgyak körét. Elektromos háztartási berendezés (pl: vízforraló, kávéfőző, vasaló, rezsó, mikrohullámú sütő, stb.) csak a kijelölt helyen használható. A berendezéseknek az érintésvédelmi szabványoknak meg kell felelni. Az intézménybe nem hozható be és nem használható elektromos hő-termelő berendezés. Tűz- és robbanásveszélyes anyag (pl: benzin, gázpalack, spirituszfőző, stb.) nem tárolható lakószobában. Ezek mindenkori ellenőrzése a szolgálatot teljesítő gondozó feladata.

A személyes használatban lévő tárgyakért, eszközökért elsősorban tulajdonosuk felel. Az intézmény a személyes használati tárgyak, ruhanemű és textília, valamint a saját tulajdonú háztartási eszközök, berendezések megrongálódásáért, meghibásodásáért, elveszéséért felelősséget nem vállal.

Az intézmény tulajdonában lévő felszerelések, berendezések használatának szabályai:Az ellátást igénybe vevők az intézmény tulajdonát képező eszközöket, a személyi használatba adott ruházatot és textíliát, valamint berendezési és felszerelési tárgyakat kötelesek rendeltetésszerűen használni, azok épségét, működő képességét megőrizni.A szándékos rongálás, károkozás, a leltári készletek eltulajdonítása esetén az intézmény kártérítési igényt érvényesít, ami az okozott kár teljes összegének megtérítését foglalja magában.

VI.AZ ÉRTÉK- ÉS VAGYONMEGŐRZÉSRE ÁTVETT TÁRGYAK ÁTVÉTELÉNEK

ÉS KIADÁSÁNAK SZABÁLYAI

Az intézmény csak a letétbe helyezett vagyon- és értéktárgyakért, készpénzért vállal felelősséget.

Az intézménybe való beköltözéskor, vagy azt követően bármikor lehetőség van személyes vagyon- és értéktárgyak megőrzés céljából történő átadására - átvételére (ékszer, értékpapír, takarékbetétkönyv, készpénz, stb.).

A megőrzésre át nem adott pénzért, értéktárgyért az intézmény felelősséget nem vállal, azok elvesztése esetén az intézménnyel szemben kárigény nem támasztható.Az intézmény csak az intézményvezető által jóváhagyott értéktárgyak megőrzéséért és biztonságos elhelyezéséért vállal felelősséget.

Az érték és vagyonmegőrzésre átvett tárgyakról, a készpénz kezeléséről, a jogosult személyekről, valamint a pénzelszámolás módjáról a Pénzkezelési Szabályzat rendelkezik.A letétbe elhelyezett tárgyakat az ellátást igénybe vevők a pénztári órákban bármikor visszavehetik két tanú jelenlétében és átvételi elismervény ellenében. Ebben az esetben az átvételkor készített listát módosítani kell.A személyes szükségletek fedezésére szolgáló költőpénz, készpénz személyes nyilvántartású letét formájában történő kezelését az ellátást igénybe vevő (hozzátartozója, gondnoka) írásbeli nyilatkozata alapján az intézmény biztosítja.

8

A letétbe elhelyezett vagyon- és értéktárgyak, valamint készpénz vonatkozásában az ellátást igénybe vevő (gondnoka, törvényes képviselője), vagy írásos meghatalmazásával hozzátartozója szabadon rendelkezik.Az intézményben elhunyt ellátott személyes használatában volt vagyontárgyak, értékek, készpénz számbavételéről a halál beálltát követően azonnal intézkedni kell. A haláleset időpontjában műszakot vezető ápoló-gondozó jegyzéket készít, melyet két tanúval aláírat, és azt a vagyontárgyakkal együtt letétbe helyezi.A közeli hozzátartozó értesítéséről legkésőbb a halálesetet követő napon kell gondoskodni. Az elhunyt eltemettetésekor a megállapodásban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.Ha az elhunyt halála előtt az eltemettetéséről rendelkezett az intézmény felé, és takarékbetétje elhelyezésekor kedvezményezettként az intézményt jelölte meg elhalálozása esetére, az intézményvezető a visszafizetett takarékbetétből gondoskodik a temetésről.

Az intézmény vezetője – amennyibena megállapodásban foglaltaknak megfelelően nem lehet eljárni,nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy nem gondoskodik a temetésről – az elhunyt személy köztemetésének elrendelése iránt intézkedik a haláleset szerint illetékes települési önkormányzatnál.

Ha az örökös az elhunyt intézményben maradt ingóságaiért a hagyatéki végzés jogerőre emelkedését követően nem jelentkezik, az intézményvezető határidő megjelölésével felszólítja annak átvételére. Ha az örökös a kitűzött határidő elteltéig az ingóságot nem szállítja el, az intézmény azt értékesítheti, vagy felhasználhatja.

VII.RUHÁZATTAL, TEXTÍLIÁVAL, TISZTÁLKODÓ SZEREKKEL VALÓ ELLÁTÁS,

VALAMINT A RUHÁZAT ÉS TEXTÍLIA TISZTÍTÁSÁNAK ÉS JAVÍTÁSÁNAK RENDJE

Az ellátást igénybe vevő az intézményben elsősorban saját ruházatát és textíliáját használja.Ha az ellátást igénybevevő megfelelő mennyiségű és minőségű saját ruházattal nem rendelkezik, a teljes körű ellátás részeként nyújtott ruházat legalább három váltás fehérneműt és hálóruhát, valamint az évszaknak megfelelő legalább két váltás felső ruházatot és utcai cipőt – szükség szerinti más lábbelit – tartalmaz.Az ellátást igénybe vevő az intézmény által nyújtott ruházatot nem köteles igénybe venni, azonban saját ruházatának elhasználódása esetén is csak a fentiekben foglalt ruházati ellátást igényelheti. A személyes használatra kiadott ruházat az intézmény tulajdonát képezi, melyet egyéni nyilvántartó lapon kell az ellátást igénybe vevő részére kiadni. Az ellátottak részére kiadott ruházatról a gondozási részleg irányításával megbízott személy leltárt vezet.

Textíliával történő ellátás keretében, valamint a személyi higiéné biztosítása érdekében az intézmény az alábbiakat biztosítja:

három váltás ágynemű, három váltás, tisztálkodást segítő textília, tisztálkodáshoz szükséges anyagok, eszközök, inkontinens betegek ellátásához szükséges anyagok, eszközök – szükség és jogosultság

szerint. A munkajellegű foglalkoztatásban résztvevő ellátottak részére az intézmény védőruhát, munkaruhát, munkajutalmat biztosít.

9

Ápoló-gondozó otthoni ellátás esetében az intézményi, és a saját ruházat és textília mosásáról, tisztántartásáról, vasalásáról és javításáról az intézmény gondoskodik.

Az ellátást igénybe vevők alapvető tisztálkodási szerekkel való ellátásáról havi rendszerességgel az intézmény gondoskodik.A férfi ellátottak borotválása hetente legalább három alkalommal, illetve szükség szerint biztosított. Hetente a férfi ellátottak esetében a borotválás fodrász által történik.Hajvágásra egyéni kérésnek megfelelően, de legalább 2 havonként kerül sor. A körömápolást a fürdetések alkalmával a gondozó személyzet végzik, de a nehezen kezelhető, külön szakértelmet igénylő esetekben - térítés ellenében - pedikűrös szolgáltatása is igénybe vehető.

VIII. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK

A teljes körű ellátás körében intézményünk a fentieken túl az ellátást igénybe vevők részére étkezést, mentális gondozást, egészségügyi ellátást, lakhatást, foglalkoztatást, orvosi ellátást, szakápolási tevékenységet, állandó gondozói felügyeletet biztosít.

ÉtkezésAz intézmény az ellátást igénybe vevők részére napi háromszori főétkezést, és két kiegészítő étkezést biztosít. Ha az ellátott egészségi állapota indokolja, részére orvosi javaslatra az orvos előírásának megfelelően diétát biztosít.

Az étkezések ideje: Reggeli: 7,30- 8,30 óra közöttTízórai: 10,00-10,30 óra közöttEbéd: 11,30-13,00 óra közöttUzsonna: 15,00-15,30 óra közöttVacsora: 17,00 -18,00 óra között

Az étkezés a fennjáró ellátottak részére a közös ebédlőben történik, a fekvőbetegek ápolói-gondozói segítséggel szobáikban étkeznek. A lakószobákban romlandó étel csak hűtőszekrényben tárolható, annak hiányában a szobákba felvitt ételt a következő főétkezésig el kell fogyasztani.

A lakószobákban tea, kávéfőzésre, ételmelegítésre elektromos készüléket fokozott tűz- és balesetveszély miatt használni tilos.

Egészségügyi ellátás:Az intézmény az otthonban élő ellátottak részére biztosítja az egészségügyi alapszolgáltatást. Az egészségügyi alapszolgáltatás az egészséges életvitellel, az egészség megőrzésével és az egészségi állapot romlásával kapcsolatos preventív tanácsadást, az egészséges életvitelt segítő programok szervezését és lebonyolítását foglalja magába.

Az egészségügyi ellátás keretében az intézmény szükség szerint gondoskodik a háziorvosi, és szakorvosi ellátásról, a szükséges szakrendelői beutalásokról, illetve kórházi kezelésről.

10

Az intézmény ingyenesen biztosítja a gyógyszer alaplistában szereplő gyógyszereket. Az alap-gyógyszerlista havonta felülvizsgálatra kerül. A listán nem szereplő gyógyszereket az ellátást igénybe vevők térítés ellenében vehetik igénybe.

Az intézmény viseli a rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükséglet teljes költségét, ha az ellátást igénybe vevőnek a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó

havi jövedelme nem haladja meg az ellátott esetében minimálisan biztosítandó költőpénz

összegét, az ellátást igénybe vevő részére a költőpénzt az intézmény biztosítja.

Az intézmény részlegesen viseli a rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükséglet költségét, ha

- az ellátást igénybe vevőnek a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme nem haladja meg az ellátott esetében minimálisan biztosítandó költőpénz összegét, de a fennmaradó rész nem fedezi az egyéni gyógyszerszükséglet költségét.

Jövedelemmel nem rendelkezők részére ingyenesen biztosítja az intézmény az összes szükséges gyógyszert.

Az orvos által felírt testközeli gyógyászati segédeszközöket (pl. fogpótlás, végtagprotézis, szemüveg, incontinens személyek ellátásához szükséges anyagok körében pl. a pelenka, gumilepedő, antidecubitus matrac, hintőpor, kenőcs), térítés ellenében vehetik igénybe, de az intézmény segít a beszerzésben. Ennek költségét az intézmény akkor viseli, ha erre az ellátott jövedelmi helyzet alapján nem képes.

Testtávoli (pl. mankó, járókeret, kerekes szék, szoba WC, stb,) gyógyászati segédeszközt ingyenesen vehetik igénybe ellátottjaink.

SzakápolásA szakápolás során folyamatosan biztosított a beteg/ellátott pszichés támogatása, étkezési, és életmód tanácsadás, valamint a szükséglethiányainak megfelelő alap,- szakápolási tevékenység, illetve az ápolási folyamat dokumentálása.

Mentálhigiénés ellátás:Az intézményben biztosított az ellátottak mentálhigiénés ellátása, mely az ellátottak testi-lelki aktivitásának fenntartása, megőrzése érdekében történik. Az ellátást igénybe vevő korának, egészségi állapotának, képességeinek és egyéni adottságának figyelembevételével szervezünk

aktivitást segítő fizikai tevékenységeket, szellemi és szórakoztató tevékenységeket, kulturális tevékenységeket, a hitélet gyakorlásának feltételeit, meglévő képességek fejlesztését, szinten tartó foglalkozását.

Foglalkoztatás:Intézményünk az ellátottak részére – életkoruknak és egészségi állapotuknak megfelelően – szocioterápiás vagy szociális foglalkoztatást szervez.

11

IX.AZ INTÉZMÉNYI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSÉNEK SZABÁLYAI

Az intézményi jogviszony megszűnik:

az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, a jogosult halálával, a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha

az elhelyezés időtartama meghosszabbítható, a megállapodás felmondásával.

A megállapodást  az ellátott, illetve törvényes képviselője indokolás nélkül felmondhatja. A felmondást írásba kell foglalni.

A megállapodást az intézményvezető írásban az alábbi esetekben mondhatja fel:

az ellátott másik intézményben történő elhelyezése indokolt vagy további intézményi elhelyezése nem indokolt,

az ellátott a házirendet súlyosan megsérti, az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személyi térítési díj-

fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

A Házirend súlyos megsértésének minősül különösen:

A túlzott szeszesital fogyasztás, amely sérti lakótársai vagy a személyzet jogait, emberi méltóságát,

az otthon vagy a lakótársak tulajdonának szándékos és rendszeres megsértése (eltulajdonítása, áruba bocsátása, rongálása),

ha mások nyugalmát, testi vagy lelki egészségét, ill. életét veszélyeztető magatartást tanúsít, továbbá ha ellátást igénybe vevő lakótára, dolgozó, vagy az intézmény sérelmére a szabálysértési törvényben, valamint a büntető törvénykönyvben meghatározott cselekményt követ el és ezt hatósági vagy bírósági határozat jogerősen megállapítja.

A felmondási idő, ha a megállapodás másként nem rendelkezik, három hónap.

Az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítési díj-fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, ha hat hónapon át folyamatosan térítési díj-tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja, és vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.

Ha három hónapon át térítési díj-tartozás áll fenn, az ellátottat, a törvényes képviselőt vagy a térítési díjat megfizető személyt írásban tájékoztatni kell a felmondás lehetőségéről, annak kezdő időpontjáról.

Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezetője értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét

a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről, rendjéről és feltételeiről;

12

az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről; az intézménnyel, illetve a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényről, azok

esetleges előterjesztési és rendezési módjáról.

X.AZ EGYÉNI ÉS KÖZÖSSÉGI VALLÁSGYAKORLÁSRA VONATKOZÓ

SZABÁLYOK

Az intézményben rendszerességgel és nagyobb egyházi ünnepek alkalmával valamennyi felekezet képviselője teljesít szolgálatot karitatív formában.A közösségi vallásgyakorlat:Reformárus istentiszteletSzínhelye: Főépület társalgó

XI.AZ INTÉZMÉNY ALAPFELADATÁT MEGHATÁROZÓ PROGRAMOK,

SZOLGÁLTATÁSOK KÖRE ÉS TÉRÍTÉSI DÍJA

Az intézmény igény szerint az alapfeladatok körébe nem tartozó szolgáltatások igénybevételét térítés ellenében biztosítja. Így különösen a személyi higiéné körébe tartozó szolgáltatások közül a fodrász (dauer, egyedi fazonú frizura elkészítése, hajfestés, márkás hajápoló szerek használata stb.) és a különleges szakértelmet igénylő pedikűrös szolgáltatás igénybevétele, valamint a fogpótlás költsége teljes egészében az igénybe vevő ellátottat terheli.

A belföldre szervezett kirándulások, üdülések, színház- mozi- és múzeum látogatások díja, illetve utazási költsége szintén önköltséges, e szolgáltatásokért az ellátást igénybe vevők a ténylegesen felmerült költségeket tartoznak megfizetni.

XII.A TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE

Az intézmény tájékoztatja a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor az általa nyújtott szolgáltatás feltételeiről. Az ellátás megkezdésének időpontjáról az intézményvezető értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. A tájékoztatás az alábbiakat tartalmazza:

az igénybevétel megkezdésére fenntartott 8 napos határidőt, továbbá az annak elmulasztása esetén követendő eljárást,

az intézményi felvételhez, az intézményi jogviszony létesítéséhez szükséges okiratokat,

a személyes használati tárgyak behozatalára vonatkozó előírásokat, a hozzátartozói nyilatkozatokat, a személyes megjelenésre vonatkozó szabályok feltételét.

Az intézménybe való felvételkor az intézmény az alábbi tájékoztatást adja a jogosult, illetve törvényes képviselője vagy hozzátartozója számára:

az intézményben biztosított ellátás tartalma és feltételei, az intézmény által vezetett nyilvántartások,

a jogosult és hozzátartozói közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, az eltávozás és visszatérés rendje,

13

a panaszjog gyakorlásának módja, az intézményi jogviszony megszűnésének esetei, az intézmény házirendje, a fizetendő térítési díj mértéke, a kiegyenlítés módjai, illetve az elmaradás

következményei, az intézményi ellátást igénybe vevő jogai és az érdekeit képviselő társadalmi

szervezetek, az ellátott jogi képviselő személye és elérhetősége.

A jogosult és hozzátartozója, illetve törvényes képviselője az intézménybe való felvételkor köteles:

írásban nyilatkozni az előző pontban meghatározott tájékoztatásban foglaltak tudomásul vételéről, tiszteletben tartásáról,

adatokat szolgáltatni a törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz, nyilatkozni arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit és a jogosult,

továbbá a közeli hozzátartozója személyazonosító adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével.

Az intézmény vezetője köteles értesíteni, illetve tájékoztatni a jogosultat és az általa megjelölt hozzátartozóját:

a jogosult állapotáról, annak lényeges változásáról, az egészségügyi intézménybe való beutalásáról, az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásáról, az ellátás ideiglenes

szüneteltetéséről, az áthelyezés kezdeményezéséről, illetőleg kérelmezéséről, a díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében

kezdeményezett intézkedéséről.

A gondnokság alatt álló lakók érdekeinek védelmében az intézményvezető kezdeményezheti új gondnok kirendelését. Az intézményvezető a gyámhatóság tájékoztatása útján köteles új gondnok kirendelését kezdeményezni, ha megítélése szerint a gondnok a gondnoki teendőket nem megfelelően látja el, vagy nem a gondnokolt érdekeinek megfelelően végzi.

XIII.A TÉRÍTÉSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS FELÜLVIZSGÁLATA

A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni.

A térítési díjat

az ellátást igénybe vevő jogosult, a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott

gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

a jogosult tartását szerződésben vállaló személy, a jogosult tartására bíróság által kötelezett személyköteles megfizetni (továbbiakban:

kötelezett).

14

A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik és jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.

Az intézményben fizetendő napi és havi intézményi térítési díj összegét a fenntartó állapítja meg.

Az intézményi térítési díj a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások ellenértékeként megállapított összeg. Az intézményi térítési díjat a fenntartó tárgyév április 1-jéig állapítja meg. Az intézményi térítési díj összege nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget. Az intézményi térítési díj év közben egy alkalommal korrigálható.

A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt és annak törvényes képviselőjét, illetve az illetékes gyámhivatalt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

Tartós bentlakásos intézmény esetén, a fenntartó meghatározhatja azokat a férőhelyeket, amelyek betöltése esetén belépési hozzájárulást kell fizetni. A belépési hozzájárulás legmagasabb összege nyolcmillió forint. A belépési hozzájárulás összege évente egyszer változtatható meg. A belépési hozzájárulást az ellátást igénylő vagy a belépési hozzájárulás megfizetését vállaló személy fizeti meg.

Ha a gondozás az intézménybe történő beköltözést követő három éven belül megszűnik, a belépési hozzájárulás arányos részét vissza kell fizetni az ellátottnak vagy örökösének, illetve – ha a belépési hozzájárulás megfizetését más személy vállalta – e személynek vagy örökösének. A belépési hozzájárulást a fenntartó az intézmény működtetésére, fejlesztésére fordítja.

Ha az intézményi térítési díj számítása nem eredményez pozitív számot, a személyi térítési díj összege nulla.

A személyi térítési díj összege a fenntartó rendeletében foglaltak szerint, egyéb esetben a fenntartó döntése alapján csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik.

Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat, ezt követően a fenntartó döntésének felülvizsgálata bíróságtól kérhető.

A fenntartó döntéséig, illetve a bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított személyi térítési díjat kell megfizetni.

A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott jövedelme

olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;

az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett. 

15

A felülvizsgálat során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik. Az új térítési díj megfizetésére a kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra, kivéve, ha az ellátott a felülvizsgálatot megelőzően – jövedelem és vagyon hiányában – térítésmentesen vette igénybe az ellátást, és részére visszamenőlegesen rendszeres pénzellátás került megállapításra. Ez utóbbi esetben a személyi térítési díj megfizetésének kezdő időpontja a rendszeres pénzellátásra való jogosultság kezdő napja.

Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. Ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80%-át, átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 60%-át.

A személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, ha a jövedelemhányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét.

Ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni.

Ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, – rehabilitációs intézmény és rehabilitációs célú lakóotthon kivételével – a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg.

Jelentős pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egyévi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja.

Jelentős ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni.

Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését vagy a felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni.

A jövedelemmel nem rendelkező ellátottak részére személyes szükségleteik fedezésére az intézmény költőpénzt biztosít. Költőpénzt kell biztosítani annak az ellátottnak is, aki helyett a térítési díjat jövedelem hiányában kizárólag a tartásra köteles és képes személy fizeti, illetve a térítési díjat vagyona terhére állapították meg.

Ha vagyonnal rendelkező ellátottnak költőpénzt állapítanak meg, a költőpénz terhelését a térítési díjra vonatkozó szabályok szerint kell elrendelni.

16

A költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-ánál, ha a térítési díjat úgy állapították meg, hogy az vagyont is terhel, 30%-ánál. Legalább a költőpénz összegére kell kiegészíteni az ellátottnak ezt az összeget el nem érő jövedelmét.

Az ellátott által fizetendő térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy részére a költőpénz összege visszamaradjon.

Az ellátást igénybevevő részére az egészségi állapot javításához vagy szinten tartásához szükséges alapgyógyszereket a bentlakásos intézmény – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – térítésmentesen biztosítja. Ezen túlmenően az egyéni gyógyszerigények költségét – a külön jogszabályban foglaltak szerint – az ellátott személy viseli.

Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személyírásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben nem kell elvégezni a vagyonvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.

A térítési díjat az alábbi személyek kötelesek megfizetni: az ellátást igénybe vevő jogosult, a gondnokság alatt álló jogosult esetén a törvényes képviselő, egyéb esetben a térítési díj fizetésére kötelezett jogosult vagy tartására köteles és

képesszemély fizeti meg az intézménynek

Az ellátottól, törvényes képviselőjétől, hozzátartozójától, az ellátott tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles személytől, valamint a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető és a belépési hozzájárulás megfizetését vállaló személytől a térítési díjon és az egyszeri hozzájáruláson kívül más jogcímen a szociális szolgáltatásért, illetve az intézményben történő elhelyezésért a szolgáltató, az intézmény, a fenntartó vagy egy harmadik személy számára pénzbefizetés vagy más vagyoni előny nyújtása nem kérhető.

Az intézményi ellátásban részesülő személy írásbeli kezdeményezésére az ellátott, illetve a tartására köteles vagy azt vállaló személy az intézménnyel e célból kötött szerződésben vállalhatja, hogy a jogszabályban előírt feltételeket meghaladó ellátotti igény kielégítésének költségeit viseli. A költségek megtérítésének teljes összege kizárólag a szerződésben meghatározott célokra fordítható. Ha az intézményi jogviszony a szerződés megkötésétől számított öt éven belül – haláleset kivételével – megszűnik, a költségeknek a fennmaradó időre jutó arányos részét az intézmény köteles visszafizetni.

Az intézmény által szervezett, alapfeladatot meghaladó szolgáltatásokért, programokért a szolgáltatás önköltségének 100%-ig terjedő külön térítés kérhető.

Az intézményi jogviszonyban nem álló személyek által igénybe vett egyes intézményi szolgáltatásokért legalább az önköltséggel azonos térítést kell fizetni.

Ha a személyi térítési díjat nem fizetik meg, illetve ha a költőpénzt az intézmény biztosítja, a követelést a kötelezett ingatlanvagyonán fennálló jelzálogjog biztosítja. A jelzálogjogot a nyilvántartott hátralék erejéig lehet bejegyezni.

17

Az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítési díj-fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, ha hat hónapon át folyamatosan térítési díj-tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja, és vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.

Ha három hónapon át térítési díj-tartozás áll fenn, az ellátottat, a törvényes képviselőt vagy a térítési díjat megfizető személyt írásban tájékoztatni kell a felmondás lehetőségéről, annak kezdő időpontjáról.

Jövedelemvizsgálat:

Az intézmény vezetője az intézményi ellátás nyújtásának megkezdését megelőzően megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét, jelentős pénzvagyonát és jelentős ingatlanvagyonát ápolást, gondozást nyújtó intézmény és ápoló-gondozó célú lakóotthon esetén.

Az intézmény vezetője a térítési díj felülvizsgálatakor megvizsgálja az ellátott havi jövedelmét és pénzvagyonát.

Távollét idejére fizetendő térítési díj:A távolléti napok naptári éves szinten összesítendők. Távollétnek minősül az a nap minősül, amelyen az ellátott gyógykezelés, szabadság, engedély nélküli eltávozás miatt nem tartózkodik az intézményben.

A két hónapot meg nem haladó távollét idejére: - a megállapított személyi térítési díj 20 %- a

A két hónapot maghaladó távollét idejére:

1. egészségügyi intézményben történő kezelésének tartamára a megállapított személyi térítési díj 40 %-a,

2. Az 1. pont alá nem tartozó esetekben a személyi térítési díj 60 %-a

Az intézményi térítési díjat tárgyév április 1. napjáig felülvizsgálja. Ennek során az ellátott korábban megállapított személyi térítési díja is felülvizsgálatra kerül.

Ha az ellátott, illetve törvényes képviselője a megállapított, illetve felülvizsgált személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, az intézményvezető, illetve fenntartó értesítésének kézhezvételétől számított 8 napon belül, írásban benyújtott fellebbezéssel élhet az intézmény fenntartójánál. A fenntartó döntése ellen – annak kézhezvételétől számított 30 napon belül – a bírósághoz lehet fordulni. A bíróság döntéséig a korábbi térítési díjat kell fizetni.

XIV.AZ ELLÁTÁST IGÉNYBE VEVŐK ÉRDEKVÉDELME

Az intézményvezető az ellátás igénybevételekor a fenntartó által jóváhagyott Házirend egy példányát a szociális ellátásra jogosult és törvényes képviselője rendelkezésére bocsátja. A Házirendet az intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni és gondoskodni kell arról, hogy az intézményi ellátást igénybe vevő hozzátartozói és az intézmény munkatársai számára folyamatosan hozzáférhető legyen.

18

A panaszjog gyakorlásának módjaAz intézmény ellátást igénybevevője (hozzátartozója, gondnoka) az intézményi ellátást érintő panaszával a gondozást végző dolgozóhoz fordulhat a sérelem orvoslása érdekében. Amennyiben a panasz ily módon nem orvosolható, vagy jelentős érdeksérelem esetén, az intézmény vezetőjéhez, távollétében az intézményvezető ápolóhoz fordulhat.Ha a panasz az előzőek szerint megnyugtató módon nem rendeződött, az ellátást igénybe vevő (hozzátartozója, gondnoka) az intézményben működő Érdekképviseleti Fórumhoz fordulhat. Amennyiben a panasszal kapcsolatban azonnali intézkedés nem lehetséges, a panasz kivizsgálására jogosult 15 napon belül köteles a panaszost írásban tájékoztatni a vizsgálat eredményéről.Ha a panaszos a megtett intézkedéssel nem ért egyet, vagy a panasz kivizsgálására jogosult határidőn belül nem intézkedett, panaszával az intézmény fenntartójához fordulhat.

Érdekképviseleti FórumAz Érdekképviseleti Fórum – az intézménnyel intézményi jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesülését elősegíteni hivatott szerv. Az Érdekképviseleti Fórum illetékessége az intézmény működési területére terjed ki. Az Érdekképviseleti Fórum működésének, összetételének és választásának részletes szabályai szabályzatban kerültek meghatározásra.

LakóönkormányzatAz intézményi lakók érdekeik közösségben történő képviseletére és közösségi életük megszervezésére, választott képviselőikből lakóönkormányzatot hozhatnak létre, amely működése során az Érdekképviseleti Fórum működését nem érintheti.Célja: Az ellátottak életével összefüggően és azok érdekében demokratikus alapon nyugvó lehetőség az intézményi életben való aktív részvételre. A lakóközösség önirányító rendszereként, tevékenységein keresztül segíti elő a véleménynyilvánítási jog gyakorlását, a döntési képesség kialakulását és fejlődését, az önrendelkezés gyakorlását.A közösség életét mind teljesebben átfogva teremt alkalmat a hatékony érdekérvényesítésre, a szervező és végrehajtó funkcióból eredő felelősségérzés és tapasztalat megszerzésére.

Feladatai: Együttműködő kapcsolat fenntartása az intézmény vezetőivel és munkatársaival az

ellátás minőségének javítása érdekében. Közösségformálás, integrációs törekvésekben való szerepvállalás. Érdek- és jogvédelem, sorstárssegítés. Önszerveződő közösségi tevékenységek támogatása, a szervezésben és

lebonyolításban való részvétel. Külső kapcsolatépítés. A lakók javaslatainak, indítványainak összegyűjtése, megvitatása, továbbítása. Az együttélés szabályainak elfogadtatásában, betartásában való szerepvállalás.

Ellátottjogi képviselő:Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről.

19

Az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről szóló tájékoztatót az intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni.

Az ellátottjogi képviselő feladatai: megkeresésre, illetve saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújthat az ellátottakat

érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról,

segíti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában,

segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál,

a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, illetve az arra illetékes hatóságnál és ennek során – írásbeli meghatalmazás alapján – képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét,

az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja a szociális intézményben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, továbbá ezen jogok érvényesüléséről és a figyelembevételéről a szakmai munka során,

intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére,

észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél,

amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti az illetékes hatóságok felé,

a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja.Az ellátottjogi képviselő jogosulta szociális szolgáltató vagy intézmény működési területére belépni, a vonatkozó iratokba betekinteni, a szolgáltatást végző dolgozókhoz kérdést intézni.Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni.

XV.A KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉS ELRENDELÉSÉNEK SZABÁLYAI

A bentlakásos intézményekben, ha az ellátott személy, veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, korlátozó intézkedést kell alkalmazni.

Veszélyeztető magatartás: a beteg - mentális zavara következtében - saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére jelentős veszélyt jelenthet, és a kezelés hiánya állapotának további romlását eredményezné, amely gyógykezeléssel hárítható el, de a megbetegedés jellegére tekintettel a sürgős intézeti gyógykezelésbe vétel nem indokolt.

Közvetlen veszélyeztető magatartás: a beteg - akut mentális zavara következtében - saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére közvetlen és súlyos veszélyt jelent, és az azonnali kezelés hiánya állapotának további romlását eredményezné, amely azonnali intézeti gyógykezeléssel hárítható el.

20

A korlátozó intézkedés során az ellátottak emberi méltósága nem korlátozható. A korlátozás nem alkalmazható büntetésként, nem történhet kínzás, kegyetlenség, megalázás, és tilos a bántalmazás.Személyes szabadságában bármely módon (fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerrel, illetve eljárással) csak a veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartású beteg korlátozható. A korlátozás csak addig tarthat, illetőleg olyan mértékű és jellegű lehet, amely a veszély elhárításához feltétlenül szükséges.A korlátozó intézkedést az intézmény kezelőorvosa rendelheti el. Az intézmény orvosának elérhetősége hiányában az intézményvezető által műszakonként kijelölt, a korlátozó intézkedés alkalmazására döntési joggal rendelkező ápoló-gondozó jogosult az intézkedés elrendelésére, ebben az esetben az intézmény orvosát és az intézmény vezetőjét a korlátozó intézkedés alkalmazásáról haladéktalanul tájékoztatni kell.Az intézmény orvosa a korlátozó intézkedés alkalmazásáról tájékoztatja az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető feladata az intézkedéshez szükséges feltételek, illetve szükség esetén a többi ellátott védelmének biztosítása. A korlátozásról az intézményvezető negyvennyolc órán belül köteles tájékoztatni a törvényes képviselőt és az ellátott jogi képviselőt.A korlátozó intézkedés alkalmazása ellen az ellátást igénybe vevő vagy törvényes képviselője panasszal élhet az intézmény fenntartójánál. A panasz kivizsgálásához és a döntéshez a fenntartó szakértőként pszichiáter szakorvost vesz igénybe. Korlátozó intézkedés alkalmazása esetén - ide nem értve a pszichés megnyugtatást – az 1/2000. SZCSM rendelet 6. számú melléklete szerinti adatlapot kell kitölteni. A korlátozó intézkedés időtartama alatti megfigyeléseket, állapotleírást a betétlapon kell részletesen feltüntetni. A kitöltött adatlapot a gondozási tervhez kell csatolni.A korlátozásról, amennyiben azt nem a kezelőorvos rendelte el, az orvost haladéktalanul értesíteni kell, akinek 2 órán belül azt jóvá kell hagynia. Ennek hiányában a korlátozást haladéktalanul meg kell szüntetni.A korlátozás ideje alatt a beteg állapotát folyamatosan ellenőrizni kell, amely magában foglalja a fizikai, higiénés és egyéb szükségletek felmérését és ezeknek a beteg állapotának megfelelő kielégítését.

Az ellátott törvényes képviselőjét tájékoztatni kell- a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt, halaszthatatlan esetben a végrehajtás alatt vagy azt követően 2 napon belül a korlátozó intézkedés elrendeléséről és formájáról,- a korlátozó intézkedés feloldásáról.A korlátozó intézkedés feloldásáról történő tájékoztatással egyidejűleg az adatlap másolatát át kell adni a törvényes képviselőnek és az ellátottnak.

Lehetséges korlátozó eszközök:

1. A szabad mozgásban történő korlátozás: az intézmény területére szól, a korlátozás időtartama maximálisan 2 óra. Amennyiben a veszélyeztető magatartás nem szűnt meg, az intézkedés meghosszabbítható.

2. Intézményen belüli elkülönítés: időtartama: 2 óra. Ha a veszélyeztető magatartás nem szűnt meg, az intézkedés 2 óránkénti kontrollálás mellett a feloldásig meghosszabbítható.

3. Fizikai korlátozás, vagyis a szabad mozgás megtagadása testi kényszerrel, fizikai és mechanikai eszközzel. A veszélyeztető magatartást tanúsító akaratától függetlenül egyes testrészeinek, mechanikus eszközzel való mozgáskorlátozása oly módon, hogy az ne okozzon fizikai sérülést!

21

A rögzített testrész keringésének folyamatos ellenőrzése kötelező (nincs-e nagyon elszorítva stb.). A korlátozás szükségességét 20 percenként, folyamatosan mérlegelni kell.

4. Farmakoterápia (gyógyszer belegyezés nélküli használata), kémiai vagy biológiai korlátozás: A veszélyeztető magatartás elhárításához szükséges mennyiségű gyógyszer, a beteg beleegyezése nélkül történő alkalmazása, amely megváltoztatja a központi idegrendszer működését. Alkalmazását csak orvos rendelheti el.

5. Ezen eszközök komplex alkalmazása.6. Kórházi beutalás, beszállítás mentővel – szükség esetén rendőri segítség

igénybevétele.

A korlátozó intézkedésről a következő személyeket kell tájékoztatni:- az intézmény vezetőjét - az intézményvezető ápolóját,- az intézmény orvosát, szakorvosát – ha nem ő rendeli el,- az ellátott törvényes képviselőjét (48 órán belül),- az ellátott jogi képviselőt az adatlap másolat egy példányával (48 órán belül).

A korlátozó intézkedés eljárásával szemben az ellátott, vagy törvényes képviselője panasszal élhet az intézmény vezetője, az intézmény orvosa, a fenntartó és az ellátott jogi képviselő felé, vagy fordulhat jogsegélyszolgálatokhoz, érdekképviseleti szervekhez és a bírósághoz.

XVI.A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐK JOGAI

A szociális szolgáltatást végző személynek joga van emberi méltóságának és személyiségi jogainak tiszteletben tartásához, a munkája elismeréséhez, valamint, hogy munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számára.Az 1993. évi III. törvény 94/L. §(2) közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy:

az előgondozással megbízott személy, az intézményi ellátásban foglalkoztatott ápoló, intézményvezető ápoló, gondozó, szociális, mentálhigiénés munkatárs.

Az intézmény belső utasítással rendelkezik a szolgáltatásban foglalkoztatottak védelme érdekében, az ellátást igénybevevők részéről esetlegesen felmerülő veszélyhelyzet kezelésére vonatkozóan.

XVII.ETKAI KÉRDÉSEK, VALAMINT AZ INTÉZMÉNY ALKALMAZOTTAIRA

VONATKOZÓ NÉHÁNY SZABÁLY

Az intézményben történő ellátásért a lakók személyi térítési díjat fizetnek, így az ellátásért egyéb juttatást nem kérhetünk.

Az intézmény alkalmazottja nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel az intézmény jogos érdekeit bizonyíthatóan sérti, jó hírét veszélyezteti.

22

Az intézmény minden alkalmazottjának titoktartási kötelezettsége van. Így az intézmény lakóitól, illetve lakóiról szerzett bármilyen információt illetéktelen személynek átadni nem szabad.

Az intézmény minden alkalmazottja köteles a lakókkal, azok hozzátartozóival szemben udvarias, előzékeny magatartást tanúsítani.Az alkalmazottaknak lakóinktól, illetve hozzátartozóiktól ajándékot, pénzt vagy bármi más vagyoni előnyt kérnie és/vagy elfogadnia nem szabad.

Alkalmazottaink a munkavégzés során kötelesek óvni és védelmezni az intézményi vagyont.

Mérk, 2016. november 21.

Szécsi BálintIntézményvezető

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei „Harmónia” Egyesített Szociális Intézmény Ápoló-Gondozó Otthona Tiborszállás Házirendjét jóváhagyom.

Nyíregyháza, 2016. november 22.

Németh Péter Gábor igazgató

23