SZAKDOLGOZAT, DIPLOMAMUNKA

Melléklet a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 25. §-ához:

szakdolgozat, diplomamunka

I. A szakdolgozat célja

A hallgató bizonyítsa a tudományos adatgyűjtésben, az anyag feldolgozásában,

rendszerezésében és értékelésében való jártasságát. A szaktudományi, pedagógiai,

pszichológiai, módszertani ismereteinek szintézisben látását mutassa be munkájában. A

hallgató bizonyítsa tudományos értelemben a problémafelvetés, illetve a hipotézis

megfogalmazásában és az ahhoz kapcsolódó érvelésben való jártasságát.

II. A szakdolgozati témák választása

1. A nem tanár szakos hallgatók szakdolgozati témájukat szakjukhoz kapcsolódó

témákból választhatják.

2. A TDK dolgozat elfogadható és felhasználható szakdolgozatként.

3. A szaktanszék gondoskodik a szakdolgozat egy példányának megőrzéséről, amelyet a

hallgató megvédett. Készüljön számítógépes nyilvántartás a tanszéken a megvédett

szakdolgozatokról. A szakdolgozatok archiválása, adatbázisban történő számítógépes

feldolgozása, szolgáltatása a főiskola központi könyvtárának feladata.

4. A szakdolgozatról készült bírálatot, értékelést a tanszéki irattárba kell elhelyezni.

III. A konzultáló tanárok feladatai

1. A szakdolgozó hallgatók segítése szakmai módszertani területeken, hogy eredményes

munkát végezhessenek.

2. Konkrét feladatok:

- a szakirodalom gyűjtésének irányítása, forrás megjelölése, feldolgoztatása,

vázlatkészítés ellenőrzése a szakirodalom alapján,

- az adatgyűjtés, kísérletezés, egyéb szakmai munkák számonkérése,

- a dolgozat megszerkesztésének, összeállításának segítése.

3. Az oktató/k a szakdolgozatot értékeli/k.

Külső bíráló is felkérhető, aki bírálatát a tanszéken adja le.

IV. A szakdolgozatírók feladatai

1. A kreditrendszerű képzésben a témaválasztás után legkorábban a 4. szemeszterben

lehet csak szakdolgozatot védeni. A szakdolgozat megvédésének előfeltétele, hogy a

témavezető 3 félévben igazolta a megfelelő előkészületeket. A témaválasztás

dokumentálását a tanszéken kell elvégezni.

A hallgató köteles a 3 éves képzés esetén a 4. félévben, 5 éves egyetemi képzés esetén

a 8. félévben szakdolgozati témát választani.

2. A hallgató konzultáló tanárával egyezteti, ütemezi a szakdolgozat készítésének

folyamatát, szakaszait, a végzendő szakmai munkát.

3. A hallgató szakdolgozatát április, illetve december hónapban adja le az illetékes

szaktanszéken. A beadás határideje minden évben a NYME SEK éves

munkaprogramjában kerül közzétételre. A szakdolgozatot egy példányban köttetett és

egy példányban CD-re rögzített formában kell leadni. Ettől eltérő rendelkezéseket a

tanszék foganatosíthat. A korábban készült szakdolgozatok felhasználhatók a

szakdolgozat készítésekor a tanszékeken illetve a főiskolai könyvtárban történő

helyben olvasással.

4. Plágium esetén a hallgató ellen fegyelmi eljárást kell indítani.

V. A szakdolgozat készítésének folyamata, tartalmi és formai követelményei

A hallgatók szakdolgozatának elkészítését a tanszékek által szervezett formában

(szakszemináriumokon), vagy egyéni foglalkozások keretében az illetékes témavezetők

(konzulensek) segítik.

A tudományos kutatómunka technikájának elsajátítására és a hivatkozásra vonatkozó

ajánlott irodalom:

- ECO, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? 3. kiad. Bp. : Gondolat, 1996. 255 p.

- FERCSIK Erzsébet: Dolgozatírás – felsőfokon. Bp. : Krónika Nova, 2002. 91 p.

- GYURGYÁK János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Bp. : Osiris, 2000. 540 p.

(Osiris kézikönyvek)

- HOMOR Tivadar – MÉSZÁROS Antal: Az információ és az ember. Szeged : Mozaik

Oktatási Stúdió, 1999. 141 p.

- Kutatás és közlés a természettudományokban. (Szerk. Koltay Tibor). Bp. :

Osiris, 1999. - 318 p. (Osiris kézikönyvek)

- MSZ ISO 690 Bibliográfiai hivatkozások. 2. kiad. Bp. : Magyar Szabványügyi

Hivatal, 1990. 22 p.

- SZABÓ Katalin: Kommunikáció felsőfokon : hogyan írjunk, hogy megértsenek? :

hogyan beszéljünk, hogy meghallgassanak? : hogyan levelezzünk, hogy

válaszoljanak? 2. átd., bőv. kiad. Bp. : Kossuth, 2001. 404 p.

A szakdolgozat tagolása

A téma megformálásának módjára, szerkezeti felépítésére vonatkozóan a szakdolgozatokra is

a tudományos írásművekre általánosságban vonatkoztatható eljárások érvényesek.

A dolgozat szövegét célszerű egymástól jól elkülönítetten részekre bontani. A tudományos

közleményekben a dolgozat törzsét alkotó főszöveg mellett úgynevezett járulékos részeket is

meg kell adni.

Járulékos részek:

Kötéstábla

Belső címlap

Tartalomjegyzék

Mottó

Főszöveg

Járulékos részek:

Jegyzetek

Bibliográfia

Mellékletek

Kötéstábla

- fekete vászon

- aranyozott betű

Csak a tanszéki példányokra

vonatkozik

Belső címlap

adatai:

- a főiskolára vonatkozó adatok

- a cím adatai

- a szerzőre vonatkozó adatok

- a konzulens személye

- a készítés helyére és idejére

vonatkozó adatok

Tartalomjegyzék

A tartalomjegyzék a részek, a fejezetek, az alfejezetek és a még kisebb egységek címéből,

valamint a hozzájuk tartozó oldalszámokból épül fel.

Szakdolgozat

NÉV

év

Nyugat-Magyarországi Egyetem

Kar megjelölése

Tanszék neve

A szakdolgozat címe

A konzulens A szakdolgozat

neve készítőjének neve

beosztása szak

Szombathely

a készítés éve

A szerkezet egyes részeinek alá- és fölérendeltségi viszonyát a modern jelölés a tizedes

számrendszer alkalmazásával teszi szemléletessé.

Hagyományos jelölési mód Modern jelölési mód

I. Első rész 1.

A. Első fejezet 1.1.

1. Első alcím 1.1.1.

2. Második alcím 1.1.2.

a. Első szakaszcím 1.1.2.1.

b. Második szakaszcím 1.1.2.2.

3. Harmadik alcím 1.1.3.

B. Második fejezet 1.2.

1. Első alcím 1.2.1.

2. Második alcím 1.2.2.

II. Második rész 2.

Első fejezet 2.1.

1. Első alcím 2.1.1.

a. Első szakaszcím 2.1.1.1.

b. Második szakaszcím 2.1.1.2.

2. Második alcím 2.1.2.

A tartalomjegyzékben a főszövegen kívül a járulékos részeket is fel kell tüntetni.

A tartalomjegyzék elkészítése csak a szövegszerkesztés után történhet, az oldalszámok

ismeretében. Szerkesztéskor célszerű a Word szövegszerkesztő automatikus tartalomjegyzék

készítőjét használni.

Mottó

A mottó nem szükséges része a dolgozatnak. Csak akkor célszerű alkalmazni, ha az idézet

hatásos és a témához kapcsolódik. A mottó önálló oldalon szerepeljen és tartalmazza az idézet

forrását.

Főszöveg

A dolgozat szövegének megfogalmazásakor a következő szempontokat kell figyelembe

venni:

- A téma határozott körvonalazása, tudományrendszerbeli helye (esetleg korrajz, rövid

életrajz).

- A téma fontossága, problémafelvetés, a hipotézisek (felvetések) megfogalmazása.

- Az anyaggal kapcsolatos helyzetkép rövid ismertetése, a szakirodalom és a gyakorlati

tapasztalatok alapján.

- A kutatási módszerünkre vonatkozó tájékoztatás.

- Elemzés, értékelés, véleményünk kifejtése.

- Hipotézisünk bizonyítása, ellentétes állítások cáfolata tények, összefüggések, adatok

alapján.

- További feladatok, tennivalók, nyitva maradt (a dolgozat keretei között meg nem

oldható) kérdések, stb.

A formai szerkezet mindig a logikai szerkezetet szolgálja. A tagolás soha ne legyen

öncélú.

Jegyzetek

A dolgozatírás során különböztessük meg a hivatkozott és a felhasznált irodalmat! Az előbbit

a Jegyzetek, az utóbbit a Bibliográfia részben tüntessük fel!

A jegyzetek a főszöveget kiegészítő rövid megjegyzések, irodalmi hivatkozások. Ide kerülnek

az idézetek, továbbá olyan, a dolgozat szövegébe be nem illeszthető utalások, amelyek esetleg

a tárgyalásmenetet akadályoznák, magyarázatok, összehasonlítások (vö. = vesd össze),

szóbeli informátorok megnevezése és a dolgozat közreműködőinek kifejezett köszönet. A mai

magyar gyakorlatban a hivatkozások rendje többféle lehet, ezért a dolgozat végső

kialakításakor a formát egyeztetni kell a témavezetővel.

Az alkalmazható hivatkozások:

- sorszámozott rendszer

A hivatkozásokat előfordulásuk sorrendjében számozni kell szögletes zárójelbe vagy

felső indexbe tett számmal. A sorszámokat a lap alján vagy a dolgozat végén a

Jegyzetekben kell feloldani. E rendszer előnye, hogy nem töri meg a főszöveg

folyamatosságát.

- hagyományos rendszer

A hivatkozást valamennyi bibliográfiai adattal együtt a főszövegben kell közölni kerek

zárójelben. Előnye, hogy azonnal tájékoztat az újabb információról, hátránya, hogy

megtöri a gondolatmenet folyamatosságát.

- szerző-évszám rendszer

A megfelelő helyen kerek zárójelben kell megadni a hivatkozott mű szerzőjének

családnevét és szóközzel elválasztva a megjelenés évét írásjel nélkül. A szerző-évszám

rendszerű hivatkozást a mű végén betűrendes irodalomjegyzék egészíti ki, amely

tartalmazza a hivatkozott mű teljes bibliográfiai adatait.

Ismétlődő hivatkozás esetében az alábbi szabályokat lehet alkalmazni:

- Ha két egymás után következő jegyzetben ugyanarra a forrásmunkára hivatkozunk

nem kell újra közölni a bibliográfiai adatokat, helyette: Uo. (Ugyanott).

- Ha ugyanazon műnek egy másik helyére hivatkozunk, akkor az Uo. rövidítés mellé az

idézett oldalszámot kell írni.

- Ha a dolgozatban egy szerzőnek csak egy művére történik hivatkozás, akkor a szerző

neve mellett az i.m. (idézett mű) jelölést kell használni, s ezután a hivatkozott

lapszámot közölni.

Internetes hivatkozásra is van lehetőség. Ebben az esetben az internetes oldal használatának

dátumát is közölni kell.

Pl.:

HEKTOR. Adattárak az OSZK-ban [online]. Bp.: OSZK, 1999. [2003. 01. 31.]

http://w3.oszk.hu/hektor.htm

Kiss Endre: A globalizáció és a belátható jövő. In: INCO [online].4.évf.2002.1.sz.

[2003.01.31.]

<http://www.inco.hu/inco7/global/ovocikk0.htm>

Bibliográfia

A bibliográfiában azokat a műveket kell felsorolni, amelyeket a dolgozat írója elolvasott és a

munkája során felhasznált. Ha sokféle forrás került felhasználásra célszerű azokat valamilyen

szempont szerint csoportosítani. A leggyakoribb rendezés a betűrendbe sorolás. Az egyes

bibliográfiai tételek a magyar ábécé sorrendjének megfelelő betűrendben követik egymást. A

szerzők nevének leírásakor el kell hagyni a tudományos fokozatra, vagy társadalmi rangra

vonatkozó névelőzékeket, mert azok nem képezik a betűrendbe sorolás alapját (Pl. dr., prof.,

PhD, br., gr. stb.).

A bibliográfiai hivatkozást az MSZ ISO 690:1991 Bibliográfiai hivatkozás szabvány

szabályozza. A gyakorlat azonban ettől eltérő is lehet, ezért az adatelemek körét, leírásának

sorrendjét és központozását a témavezetővel egyeztetni kell.

A fent hivatkozott szabvány a publikált könyvekre és időszaki kiadványokra, a bennük

található fejezetekre és cikkekre vonatkozó bibliográfiai hivatkozások leírására és

megjelenítésére vonatkoznak. Példák különböző dokumentumtípusokra:

Könyv

MÉSZÁROS István: Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája, 996-1948. Bp. :

Akad. K., 1988. 336 p.

ECO, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? 3. kiad. Bp. : Gondolat, 1996. 255 p.

Könyvek részei

IBM PC DOS. 2. köt., A PC DOS felépítése. Bp. : LSI ATSZ, 1987. 13. fej. A PC DOS belső

struktúrája. p. 228-240.

Közlemény a könyvben

MARX György: Az informatikai kultúra. In: Trendek magyar módra. Bp. : OMIKK, 1989. p.

116-226.

Időszaki kiadványok

Vas Népe. 39. évf. 222. sz. (1994. szept. 22.)- . Szombathely : Vas népe Kft.

Időszaki kiadványok cikkei

CSAPODI Csaba: A Corvina-kutatás újabb eredményei és feladatai. In: Magyar tudomány,

1990. okt., 97. köt. 10. sz. p. 1140-1146.

Mellékletek

A szakdolgozat mellékletébe kerülnek azok az anyagok, amelyek megkönnyítik a

tájékozódást a kész műben. Ide tartozik az adattár, a táblázatok (jegyzéke), az ábrák

(jegyzéke), valamint az egyéb mellékletek néven összefoglalható kiegészítések és a

különböző mutatók.

A szakdolgozat formai követelményei:

Margó

A szövegszerkesztés megkezdése előtt szükséges a margók méretének beállítása. Méretezés:

bal margó 4 cm, jobb 3 cm, felső 3 cm, alsó 3 cm.

Betűtípus

Választáskor a legfőbb szempont az olvashatóság legyen. A betűkészlet tartalmazza a magyar

mellékjeles betűket különös tekintettel az ő és ű betűkre. Általánosan használt betűtípus:

Times New Roman.

Betűméret

A dolgozat szövegét legcélszerűbb 12 pontos betűvel nyomtatni. A nagyobb, 14-16 pontos

betűk a címlap készítésekor és a fejezetcímek írásakor használhatók.

Sortávolság

Kiválasztásakor a fő szempont az olvashatóság legyen. Az optimális sorköz a másfeles (1,5-

es) méret.

A szakdolgozat terjedelme

A szakdolgozat terjedelme:

- III. éves szakdolgozatírók részére minimum 80 -110 000 karakter (szóközzel együtt), azaz

legalább kb. 35 oldal, címlap, tartalomjegyzék, irodalomjegyzék, mellékletek nélkül;

- V. éves szakdolgozatírók részére minimum 120 000 karakter (50 oldal) címlap, tartalom-

jegyzék, irodalomjegyzék, mellékletek nélkül.

Benyújtandó példányszám

1 db köttetett (tanszéki) példány, (CD-re írt példány)

1 db CD-re írt (könyvtári archiválás célját szolgáló) példány

Az elkészült szakdolgozatok benyújtásának helye: az illetékes tanszék.

A szakdolgozatok könyvtári példányainak leadása

A tanszékek az elektronikus szakdolgozatokat az eddigi gyakorlatnak megfelelően

összegyűjtve, és listát mellékelve juttatják el a könyvtárba, a záróvizsga után egy hónappal.

A hallgató az elektronikus szakdolgozatot CD-ROM adathordozón, lezárt (nem írható)

formában adja le az illetékes tanszéken.

A CD-ROM adatszerkezete:

szöveges formátum: Microsoft Word

A formai követelményeket lásd fent. A könyvtárak/mappák és a fájlnevek írásakor az

angol abc karakterkészletét kell használni.

könyvtárszerkezet: 1 db könyvtárban/mappában legyen a szakdolgozat

- könyvtár/mappa neve: a szakdolgozatíró neve és a szakja

pl. Kovacs Janos - tortenelem-foldrajz <DIR>

- a könyvtár/mappa az alábbi fájlokat tartalmazza:

- fejlec.doc (a könyvtár által meghatározott adattartalommal - lásd

később)

- szakdolgozat.doc (a szakdolgozatíró munkája a címoldaltól a

bibliográfiával bezárólag))

- mellékletek <DIR> könyvtár/mappa

Tartalma: különböző mellékletek (Microsoft programokkal futtathatók,

vagy futtatható formátumban legyenek).

3. Fejléc adattartalma

A fejlec.doc az alábbi adatokat tartalmazza: (Nem pótolja a szakdolgozat címoldalát!)

szerző neve:

kar:

tagozat:

szak:

benyújtás éve:

konzulens neve:

cím:

címfordítás (ha idegen nyelvű a szakdolgozat):

kulcsszavak:

Példa:.

szerző neve: Kósa Beáta

kar: bölcsészettudományi

tagozat: nappali

szak: angol-magyar

benyújtás éve: 1998

konzulens neve: Barták Henriett

cím: Teaching vocabulary

címfordítás (ha a szakdolgozat idegen nyelvű): Szótanítás

kulcsszavak: angol nyelv; nyelvtanítás; szótanítás