I. Bevezetés

Az IKT fogalma az elmúlt 15 év során fokozatosan beépült a köztudatba. Még ha nem is

ismeretes mindenki számára a fogalom egyértelmű jelentése, olyan kifejezések hallatán, mint

például a számítógép, projektor, smartboard, vagy applikáció el tudja helyezni térben és

időben és biztosan személyes tapasztalattal is rendelkezik ezen eszközök használatával

kapcsolatban. Az infokommunikációs eszközök az élet minden területét behálózták és

forradalmasították. A vállalatirányítástól az oktatásig mindenhol fellelhetők valamilyen

formában, de használatuk célja mindenhol egy irányba mutat, amely, többek között,

valamilyen folyamat megjobbítása, megkönnyítése vagy a különféle információk elérhetőbbé,

feldolgozhatóbbá és érthetőbbé tétele (Molnár, 2011).

Az IKT eszközök használata a nevelés-oktatás folyamatában ma már nem kérdéses. A

kutatások és felmérések már „túllépnek a leltárkönyvek áttekintésén (hardverek száma, minõsége),

és egyrészt az IKT tanulási-tanítási módszerekre és a képességek fejlõdésére gyakorolt hatására

fókuszálnak, másrészt vizsgálják az iskolai élet egészére (külsõ és belsõ kommunikáció, menedzsment

stb.) kifejtett hatását is (Molnár, http://mek.oszk.hu/12300/12314/12314.pdf). Az oktatás

alkalmazkodása az infokommunikációs technológia vívmányaihoz és térhódításához

szükségszerű és lehetőségeikhez mérten az oktató-nevelő intézményekben már

megtalálhatóak különböző oktatástechnikai eszközök, valamint egyre több pedagógus él és

kíván élni az ezekben rejlő lehetőségekkel. Statisztikai adatok alapján Magyarország IKT

fejlettségét tekintve nem az élmezőnyben, de nem is a lemaradók között helyezkedik el

(Czeizer, 2002). A kérdés tehát már nem az, hogy szükséges-e az oktatásban tanári

paradigmaváltás, valamint a hagyományos oktatáspolitika országos és helyi szintű

átgondolása, hanem sokkal inkább mindezen eszközök hatásának maximalizása. A Horizon

Report Europe: 2014 Schools Edition jelentés alapján ez azt jelenti, hogy „az oktatáspolitikai

döntéshozók, az irányítótestületek és a nevelési-oktatási intézményvezetők ismerjék és

támogassák a technológiák fokozottabb használatára irányuló stratégiák megértését”

(kiemelés tőlem, Új technológiák és trendek az oktatásban, 2014).

Következésképpen az oktatáspolitikában résztvevő döntéshozók feladata, hogy a megismert

stratégiák alapján fejlesszék a gyakorlati oktatás megszervezését. A globális eljárás

felépítésének alapja azonban az osztályteremben kezdődik. Benedek András ezt a

következőképpen fogalmazza meg: „fel kell tárni az elektronikus alapú oktatási környezet

1

pedagógiai törvényszerűségeit, az oktatási folyamatban alkalmazott sajátos tanulási-tanítási

stratégiáka.” (Benedek, 2008.11. o.).

Az oktató nevelő munkában végzett hazai és nemzetközi IKT kutatások lényege, hogy a

tanítási-tanulási folyamatokat jobbá tegye, integrálódjon a pedagógiai folyamatokba és az

ahhoz tartozó cselekvéseket, valamint erőforrásokat a lehető leghatékonyabban használja ki

ezzel is segítve a tanulók tanulását, a kitűzött egyéni, oktatói és intézményi célok elérését.

II. A témaválasztás indoklása

Az idegen nyelvet tanító pedagógus munkáját alapvetően meghatározza a szakmódszertani

felkészültsége és kulturáltsága. A tanárképzésben sok olyan módszertannal,

szakmódszertannal foglalkozó tárgy érhető el, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanárok

módszertanilag és pedagógiailag jól tudják végezni az idegen nyelv oktatását. A legtöbb

tantárgy a metodológia témakörében áll rendelkezésre, amelyben hasznos, az osztályteremben

megvalósítható módszertani eszközökkel ismerkedhetnek meg. Azonban – talán a téma

ismeretlensége miatt – kevés szó esik a modern, IV. generációs készülékek (számítógépes

rendszerek, hálózatok, CD-k, oktatóprogramok, applikációk) osztálytermi alkalmazásáról és

még kevesebb arról, hogy ezek az eszközök hogyan vonhatóak be a diákok tantermen kívüli

oktatásába, az élethosszig tartó tanulási folyamatba. Azonban az elmúlt 10 évben az IKT

eszközök osztálytermi alkalmazása bekerült a pedagógus képzés követelményei közé. A

8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 2. melléklete szerint a tanárképzésben, ezen belül is a

szakmódszertani képzésben különös helyet foglal el az a megközelítés, hogy a képzés végére

a pedagógus ismerje „a szaktárgy tanításának sajátos módszereit, eszközeit, mérési és

értékelési eljárásait, a képesség- és készségfejlesztés, a tanulási motivációk lehetőségeit és

módszereit, valamint a tananyag gyakorlati alkalmazásának módjait.” Ez magában foglalja az

IKT eszközök ismeretét és használatának lehetőségét és teret enged a nem hagyományos, a

tradicionális oktatás kereteit feszegető metódusok oktatási célú felhasználásának is.

Természetesen a réginek számító oktatástechnikai eszközök, (például reáliák, poszterek,

írásvetítők) használatára a jelenben is szükség van, de mindezek mellett, a diákok

motiváltságának fenntartása érdekében nélkülözhetetlen az, hogy ezeken az eszközökön

„túllépjünk” és újabb, a hagyományos oktatás kereteibe nem feltétlenül illeszkedő,

Magyarországon pedagógiailag (még) nem teljesen elismert módszereket, digitális

készülékeket, online felületeket is bevonjunk a tanítási-tanulási folyamatba.

2

Az elmúlt évek során megfigyelhető, hogy a diákok között milyen gyorsan terjednek új mobil,

internetes eszközök, alkalmazások. Az is tapasztalható, hogy tanárként nélkülözhetetlen

ezekkel lépést tartani, mert a modern IKT eszközök ismerete, naprakész használata egyfajta

kaput jelent a diákok világába is, amelyen keresztül lépve eredményesebben taníthatóak és ők

is nyitottabbakká válnak a tanulásra. Természetesen a kérdés az, hogy ha az oktatók lépést

tartanak a fejlődéssel és a diákok növekvő igényeivel és elvárásaival, jobb eredményeket

érhetnek-e el a tanítási-tanulási folyamat során?

A témában több nemzetközi és haza kutatás is történt már

(http://mek.oszk.hu/12300/12314/12314.pdf 449. old)

2. 1 IKT eszközök az oktatásban

A tanítási-tanulási folyamat során alkalmazott taneszközöket összefoglaló néven

oktatástechnikai eszközöknek nevezzük. Használatuk célja az, hogy az átadni kívánt

ismereteket a tanulók számára érthetően, átláthatóan mutassa be, valamint segítse a

képességek, készségek fejlődését. Ezen eszközök pedagógiai, módszertani és pszichológiai

használatával az oktatástechnológia foglalkozik, amely egy olyan gyűjtőfogalom, amely

magában foglalja:

a tanítási-tanulási folyamat hatékony megtervezését és irányítását,

a tartalomhoz, a célt elérő legmegfelelőbb módszerek, eszközök kiválasztását,

az eredmények diagnosztizálását és értékelését (Nagy, 1982).

„Az oktatástechnikai eszközök használatában elvszerűség figyelhető meg, amikor is az

alkalmazás a tanítási-tanulási folyamatban megvalósítandó konkrét célok optimális

megoldására irányul” (www.bdf.hu/oldinformatika/szjozsef/.../Oktatástechnológia.doc).

Az oktatástechnológia különös feladata, hogy lépést tartson az oktatás-nevelést körülvevő

világ fejlődésével, a tanulói és az oktatói igényeket kielégítse, alkalmazkodjon a változó

tanulás, információszerzés folyamatához. Továbbá, válaszoljon a társadalmai, szociális

kihívásokra. A folyamat oda-vissza irányú: a technika fejlődése hatással van az

oktatástechnikai eszközök fejlődésére.

Történeti szempontból az oktatástechnikai eszközök generációkba sorolhatók:

3

Generáció Közvetítő eszköz

1. generáció valóságos tárgy vagy

szimbólum

modell, makett, vázlat,

falitábla, poszter

2. generáció nyomtatott anyagok tankönyv, munkafüzet,

feladatlap

3. generáció auditív

vizuális

audiovizuális

magentofon, állóképvetítő,

mozgóképvetítő dia,

írásvetítő, televízió, film,

okatófilmek, kazetta, CD,

mp3

4. generáció interaktív média

digtális taneszközök

számítógép, nyelvi labor,

multimédia, internet

xxxxxx (Víg, 2008)

Az első 3 generáció a hagyományos eszközöket ismerteti, míg a 4. generáció a modern

tanulás megközelítéshez alkalmazkodik azzal, hogy egyidejűleg több emberi érzékszervre

irányul és műveletvégzésre késztet. Adaptív eszközöknek is nevezzük ezeket, mert kétirányú

tanulási folyamatot eredményeznek, képesek a visszacsatolásra, tájékoztatnak a tanulás

eredményéről (Herczku, 2007). Ezekkel az eszközökkel a tanulók önállóan is dolgozhatnak,

nincs szükség feltétlenül a tanári jelenlétre, ugyanakkor, intézményesített oktatási keretek

között a tanár jelenléte elkerülhetetlen így ezeknek „szervesen kell integrálódniuk a

pedagógus által irányított folyamatba és rendszerbe” (Falus, 1980. ).

2.2 IKT eszközök szerepe az idegen nyelv tanításban

Az információ- és tudásalapú társadalomban elvárt képességek és készségek közé tartozik az

idegen nyelvek ismerete és használata. Ennek a kimunkálásában az IKT, mint eszköz szerepe

felbecsülhetetlen, hiszen a z-és alfa generáció diákjainak tanításában, nem anyanyelvi

környezetben, hagyományos intézményi keretek között ez a legkézenfekvőbb. A multimédiás

eszközök, a web, a különböző oktatást segítő szoftverek segítségével mind a 4 alapvető

készség fejleszthető egymással párhuzamosan.

A modern nyelvoktatásnak válaszolnia és megoldást kell kínálnia a következő problémákra

kevés idő a nyelvtanításra

4

tanulók érdektelensége, a motiváció hiánya

magas osztály és csoportlétszám

Középiskolákban további gondot okoz a tanulók anyanyelvi és idegen nyelvi hiányossága,

tanulás folytonosságának hiánya, valamint a tanulók érdeklődést ki nem elégítő tankönyvek,

oktatási anyagok. (Az idegen nyelvek tanulásának eredményessége Nikolov Marianne Pécsi

Tudományegyetem Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék Vígh Tibor

Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetmek. oszk.hu/12300/12314/12314.pdf)

Az IKT eszközökkel segített idegen nyelv oktatás lehetővé teszi, hogy a diákok kedvezőbb

tanulási környezetben tanulhassanak, a nyelvtanuláshoz elengedhetetlen interakciók,

megvalósuljanak és a diákok motiváltsága fennmaradjon. Ez utóbbit azzal éri el, hogy olyan

oktatási környezetet teremt vagy eszközeit használja, amely megfelel a diákok iskolán kívüli

környezetének így a tanulás kevésbé lesz nyomasztó vagy megfoghatatlan a diákok számára.

A tanórákon az ismeretek több formában prezentálhatóak szöveg, kép, grafikonok, videók

segítségével. Az IKT lehetőséget ad arra, hogy a már elsajátított ismereteket (nyelvtan,

szavak, kiejtés, hallott szövegértés, írott szövegértés) önállóan, az iskola falain kívül

gyakorolják nyelvtanulást segítő weboldalakon. A beszédkészség is fejleszthető azáltal, hogy

más, elsősorban külföldi, iskolákkal kollaborálva közös projekteket hoznak létre, vagy

különböző chat vagy video chat alkalmazások segítségével anyanyelvű diákokkal vagy

szintén más angolul tanulókkal a célnyelv eszközével beszélgessenek.

Az idegen nyelv tanításában és tanulásában is nélkülözhetetlen az, hogy a tanulókban a külső

motivációs források mellett (nyelvvizsga, sikeres érettségi) a belső motiváltság is kialakuljon.

Egy jól kiegyensúlyozott IKT környezet képessé teszi a tanulókat arra, hogy saját tanulásukat

tudatosan figyeljék és megőrizzék motiváltságukat. (Canadian essay p.39).

Mindezek mellett az angol nyelv ismerete szinte mindent elérhetővé tesz a diákok és tanárok

számára egyaránt. A tanulóknak lehetőségük van (a teljesség igénye nélkül) nyelvi játékokra,

videókra, tematikus honlapok, blogok, könyvek, újságok, fórumok olvasására, szerkesztésére.

Ezek a lehetőségek az internet és a megfelelő eszközellátottság segítségével bevonhatóak az

óra menetébe. Gyorsan és könnyedén hozzájutnak ismeretekhez. A pedagógusok

rendelkezésére állnak digitális tananyagok, oktatóvideók, játék, quiz, teszt és

5

feladatszerkesztő programok, létrehozhatóak felhőalapú digitális osztálytermek, közösségi

oldalakon csoportok létrehozása, megoszthatóak tartalmak, amelyekkel a tanári munka

lényegesebben hatékonnyá tehető. A tanárok és diákok közös projekteket, dokumentumokat

hozhatnak létre, és mindezek a lehetőségek és felületek táblagépen és okos telefonon is

elérhetőek.

A Pinteresten közös tartalmak hozhatóak létre egy témához kapcsolódóa, a wikipédia lehetővé

teszi cikkek szerkesztését Facebook üzenetküldő alkalmazása és a Twitter pedig azonnali

üzenetváltást tesz lehetővé. az online kapcsolat az oktatásban is jól alkalmazható. A 21.

század iskolájában az IKT oktatásbeli jelenléte többet jelent a számítógépek használatánál,

így gyakorlatilag az idegen nyelv tanulás a nap 24 órájában rendelkezésre áll.

Az IKT eszközök használata a nyelvoktatásban hozzájárul ahhoz, hogy fejlődjön a

nyelvtanulók angol és informatika készsége azáltal például, hogy célnyelven online

dokumentumokat szerkeszt vagy véleményt ír (kommentel). A keresett információ

kényelmesen, bárhonnan és bármikor elérhető, például online szótárak, fordítók segítségével

az ismeretlen szavak azonnal megkereshetőek. A tanulók a meglévő ismereteiket bővíthetik

azzal, hogy hozzáolvassanak egy-egy témakörhöz idegen nyelvű cikkekből, vagy ismereteket

szereznek videókból.

A belső motiváció megerősödik, hiszen a célnyelven tud információt kapni és adni és ez

hozzájárul a kommunikációban való magabiztosság megerősödéséhez. Továbbá fejlődik az

íráskészség és a szókincs is. Mindazonáltal a helyesen megválogatott eszközök és tartalmak a

nyelvórák hangulatát is jobbá, érdekesebbé tehetik.

„Az eszközhasználat azonban nem indít el reformváltozásokat” (Huber, 20111.)

Mindenképpen szükség van arra, hogy mind a tanárok mind pedig a diákok felkészültek

legyenek az új tanulási és tanítási formákra, tehát a paradigmaváltás legfontosabb eleme, hogy

kidolgozásra kerüljön egy, a tanárképzésbe integrált, új, módszertani képzés. (Molnár, 2011).

Hiszen nem az IKT eszközök mennyisége, hanem a minősége eredményez fejlődést.

Mindezek mellett lényeges kérdés, hogy a diákok, hogyan vélekednek saját igényeikről,

mennyire és hogyan motiválhatók arra, hogy a digitális világban eltöltött idejük egy részében

ismereteiket bővítsék, tudásukat mélyítsék, hogy könnyebben érjenek el sikereket

(nyelvvizsga, emelt szintű érettségi, munkavállalás, stb.)

6

III. A tanulás filozófiája (rövid áttekintés)

Ahhoz, hogy megértsük a nevelés-oktatás törvényszerűségeit és hatékonyan tudjuk segíteni,

oktatni a tanulókat új ismeretek elsajátításában és a tudás elérésében, tisztában kell lennünk a

tanulás fogalmával és természetével. Az eredményes pedagógia lényege a tudás

elsajátításának segítése, amelynek az eszköze az oktatás maga: az ismeretszerzés és ismeret

átadás egysége (Nagy 1993.). A tanulás egy folyamat, Nahalka István pontosabb definíciója

szerint „a tanulás egy rendszerben bekövetkező, hosszabb távon ható, adaptív változás”.

Ebben a megfogalmazásban az embert (tanulót) jelenti a rendszer, aki kölcsönhatásban van a

környezetével (szociális, tárgyi); a tartósság azt jelenti, hogy a megtanult ismeret bármikor

előhívható illetve transzformálható és végül az adaptivitás azt jelenti, hogy az ember (tanuló)

az őt körülvevő világhoz alkalmazkodóbbá válik (Nahalka, 70Didaktika). A pedagógiai

gyakorlatban a tanulás tehát olyan tudást eredményez, amely tanítás eredményeképpen jön

létre és alkalmassá teszi a tanulót az életre. Ahhoz, hogy a tanulás eredményes legyen, a

pedagógusoknak meg kell találniuk azokat az eszközöket, amelyekkel a tudás elérhetővé,

átadhatóvá válik és képessé teszik a tanulót arra, hogy megfeleljen a környezetének, tudjon

alkalmazkodni új kihívásokhoz és fejlődjön. Fontos, hogy az eszközök és a környezet

egymással összhangban legyen, hogy a tanuló minél életszerűbb oktatásban részesüljön. Az

eszközöknek és módszereknek követniük kell a világ változásait és relevánsnak kell lenniük a

diákok életéhez. 10-15 évvel ezelőtt az internet, a számítógép használata elsősorban az

oktatási intézményekben volt elérhető. Mára már nem jellemző a szakadék az iskolai és az

otthoni technológiák között, sőt az arány megfordulni látszik „A tanulók modernebb és

fejlettebb technológiákkal találkoznak hétköznapjaik során, mint amit a legtöbb iskolában

elérhetnek” (Molnár).

A tanulás eszközei és módszerei az ókortól napjainkig folyamatosan változtak megfelelve a

szintén változó társadalmi, szociális igényeknek. Ókortól napjainkig, Platón párbeszédes

tanításától a tanulásban megjelenő iskolán kívüli, teljesen online (pl. e-learning) lehetőségéig

terjed.

Az 1990-es években bekövetkezett digitális forradalom óta a tanulás-oktatás területén még

gyorsabb változásoknak lehetünk szemtanúi és megtapasztalói. Ez újabb kihívás elé állította

az oktatókat, hiszen a hagyományos oktatás módszerei, eszközei háttérbe szorultak. Nyírő

Kristóf (2008) meglátása szerint „az uralkodó kommunikációs közeg immár nem papíralapú;

a digitális kommunikáció legfontosabb csatornájává a mobiltelefon válik” (Bededek, 14.). Ez

7

a meglátás már nem teljesen aktuális és kiegészítésre szorul abban, hogy a mobiltelefon csak,

mint eszköz van jelen, a példaként hozott SMS vagy MMS használata látványosan háttérbe

került a hordozható eszközökön is elérhető online felületekkel szemben. Sőt, a 21. századi

tanulásban, Forgó Sándor megfogalmazása szerint „az elektronikus tanulás olyan extenzív

szakaszába lépett, amely – kezdetben személyi számítógép segítségével, majd más

platformokon is elérhetővé válva – már túlmutat a weboldalakba szervezett tartalmak

megjelenítésén” (forgos.ektf.hu/hu/).

3.1 A digitális forradalom hatása a tanulásra- tanulási formák atipikus tanulás

A tanár mindig arra törekszik, hogy az általa közvetített tudás a tanulói számára aktuális,

alkalmazható és transzferálható legyen. Olyan ismeret és képesség, amely megfelel a

társadalom, a munkaerőpiac, az élet követelményeinek.

A modern tanulók képesek az információt, gyorsan, egyszerre több csatornán fogadni és

hasonlóképpen küldeni. Egyre inkább az tapasztalható, hogy a lineáris tanulási modellt

felváltja a non-lineáris (Caroll, Ken http://ken-carroll.com/2007/12/13/linear-and-non-linear-

learning/) és ez a változás az oktatásban is szükségszerű. A tankönyvek nagy része a lineáris

tanulás logikájára épül.

1. ábra lináris tanulás

www.omikk.bme.hu/collections/phd/Gazdasag_es_Tarsadalomtudomanyi_Kar/2002/

Tothne_Parazso_Lenke/ertekezes.PDF

A nyelvoktatás során is azzal a következtetéssel dolgozunk, hogy az angol nyelv 12 igeidejét

egymásra épülő, sorrendiséggel látjuk el és csak akkor lépünk tovább a következő nyelvtani

szintre, ha már az általunk alapnak vélt tartalmakat a tanulók elsajátították. Ezzel szemben a

tanulás nem egycsatornás folyamat. A tanulás során egyszerre több helyről szerzünk

információkat, egy párbeszéd közben az angol igeidők legalább 2/3-a elhangzik. A non-linear

tanulás ezzel a ténnyel dolgozik, amely azon alapul, hogy az ismeretszerzés során képesek

8

tanár

tananyagtanuló

vagyunk arra, hogy a különböző forrásokból származó információelemeket szintetizáljuk,

empirikus módon tanuljunk a tapasztalatokból, aktívan részt veszünk a tudás

megteremtésében (Carroll).

http://www.18pedagogia.hu/informacios-kozpont/dokumentumtar/mediatar/multimedia-

szerepe-az-oktatasban

forgos.ektf.hu/hu/

xxxxxxxxxx

2. ábra non-lineáris tanulás (copy from folder)

A tanuló önálló tanulása kerül előtérbe. A legfontosabb eleme ennek a megközelítésnek az,

hogy a tanulókat megtanítsák arra, hogyan kell tanulni, hogyan kell és lehet az ismereteket

bővíteni, a már megszerzett tudást szinten tartani és a már meglévő tudásba illeszteni.

(Atipikus tanulás fogalma). Az emberi agy tanuló folyamata az internet szerteágazó világához

hasonlít. A számítógépek és hálózatok megjelenésével a hagyományos tanárfelfogás és

oktatói magatartás háttérbe szorul és egyre inkább előtérbe kerül a facilitáló oktatói

magatartás. A tanár oktató-magyarázó szerepe háttérbe kerül, és olyan eszközökkel segíti a

tanulók tanulását, amelyek az önálló tanulást eredményezik. Ezzel egy olyan interaktív

tanulókörnyezet (iskolán belül és kívül) hozható létre, amelyben több csatornán (kép, hang,

szöveg) keresztül érkezik az egymást megerősítő információ, felkelti és fenntartja a tanulók

érdeklődését, valamint gyors információ hozzáférést biztosít.

Az ilyen környezetben a tanulónak lehetősége van arra, hogy

a már meglévő tudását használja

új ismereteket szerezzen

saját maga válassza meg a tanulás sebességét

azonnali visszacsatolást kap az eredményéről és többször próbálkozhat a feladatok

megoldásával

aktívan vesz részt a tanulás folyamatában, különböző helyről és formákban érkező

információkból építi fel a saját ismereteit.

Tantárgyközi integráció (pl. egy történelmi eseménynek angolul néz utána)

társas tanulás

9

http://www.omikk.bme.hu/collections/phd/Gazdasag_es_Tarsadalomtudomanyi_Kar/2002/

Tothne_Parazso_Lenke/ertekezes.PDF

„Az internet és a mobiltelefonok világa félreismerhetetlenül egyfajta szerves tanulási

környezetté válik” (p. 43). A tudás egyedüli forrása már nem csak a tanár lehet. A tanuló

képes arra, hogy saját maga keressen információkat az iskolán kívül is. Az internet, valamint

az oktató mobil applikációk lehetővé teszik, hogy a diákok otthonaikban is folytassák a

tanulást. Az oktató feladata ma már az, hogy ezt az érdeklődést felkeltse, az információ

szerzés folyamatát koordinálja, és biztonságos keretek között tartsa. Ehhez viszont arra van

szükség, hogy az oktató belelásson a diákok digitális világába. Ismerje azokat az eszközöket,

platformokat, amelyeken a diákok figyelme felkelthető vagy fenntartható.

Amíg a hagyományos oktatás elmeit a tanár és a tanulók adták, mostanra már elmondható,

hogy a 2 elemből álló kapcsolat kiegészült a digitális eszközökkel, sőt, teljesen

áthelyezhetővé válik a digitális környezetbe.

Ez már elvezet a virtuális tanulási környezet, a virtuális osztályterem fogalmához, de, amíg az

intézményesített, iskolai oktatás áll az első helyen a magyar oktatáspolitikában, addig az

osztályterem kereteit szem előtt tartva kell élni a digitális pedagógia eszközeivel. Az

osztálytermek zártsága nem szüntethető meg (egyenlőre), de kitágítható és ezzel együtt a

curriculum is (www.slideshare.net/CEMCA/using-icts-for-selflearning-material-

development). Mindenképpen átalakulnak a tanítási célok és az oktatói szerepek (dig ped, 40)

és ez a paradigmaváltás már folyamatban van.

IV. Oktatáspolitiai ajánlások az IKT-val segített okatásban

Az elmúlt évtized során számos hazai és nemzetközi vizsgálatot végeztek az oktatás és az IKT

kapcsolatáról, az elvárt fejlődésről, valamint következményeiről. Az Európai Unió kiemelt

figyelmet fordít az oktatáspolitika és az oktatásszervezés új megközelítésére (korábban

Lisszaboni célok, Europe 2020). Hazánkban az Európa 2020 stratégia honosítása a Digitális

Nemzet Fejlesztési Programról szóló 1631/2014. (XI. 6.) kormányhatározat elfogadásával jött

létre. A program célja, hogy összehangolt fejlesztéseket valósítson többek között a digitális

kompetenciák érdekében. A Europe 2020 a következőket fogalmazza meg:

oktatási eredmények javítása

10

az oktatási intézmények minőségének és teljesítményének fejlesztése,

a digitális társadalomban rejlő gazdasági és társadalmi lehetőségek kiaknázása

(http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?

uri=COM:2010:2020:FIN:HU:PDF)

nagy sebességű internetes infrastruktúra kiépítése, teljes nagysebességű lefedettség az

európai unió lakosai számára

a kutatási és innovációs alapok reformja és az IKT-ra fordított támogatások növelése

előmozdítsa az internet és az egyéb kommunikációs technológiák („online

technológiák”) biztonságosabb használatát

a digitális nevelés (tanárok, szülők részére)

Különös figyelmet érdemel a nem formális és informális tanulás elismerésének ösztönzése

programpont.

Az Eu oktatáspolitikáját úgy kell átalakítani, hogy megfeleljen a tudásalapú társadalom

elvárásainak a gazdaság, az állam működésének, a tudásmegosztás, és az oktatás

fejlesztésének. (Molnár http://mek.oszk.hu/12300/12314/12314.pdf)

az IKT-eszközök jelenjenek meg az oktatás teljes területén, és a képzés ne

korlátozódjék a felhasználói ismeretek átadására (digitális kompetenciák fejlesztése)

az informatikai eszközök használata készségszinten épüljön be a tanítás-tanulás

folyamatába,

a tananyag tartalma és hozzáférhetősége legyen rugalmasabb, nyitott tanulási

környezetben történjék az oktatás;

az iskola alakítsa ki, és fejlessze az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges

alapkészségeket, s készítsen fel az új tanulási formák és eszközök használatára.

4.1 IKT –felmérés az európai és magyarországi iskolákban

Az Európai Bizottság megbízásából végzett, 27 országot vizsgáló, 2011-es ESSIE európai

kutatás az IKT technológiákhoz való hozzáférést, felhasználást és azok hatásait vizsgálta. A

magyarországi kutatást az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet koordinálta 602 iskola, 553

igazgató, 1395 tanár és 9873 tanuló bevonásával (Újság 14.)

A kapott eredmények alapján elmondható, hogy Magyarországon az egy gépre jutó tanulók

száma kielégítő. 11. évfolyamos, gimnáziumi tanulók körében kapott eredmény szerint

átlagosan 6 diák jut egy számítógépre. A szakközépiskolák ugyanezen évfolyamán ez az

11

arány 4 tanuló per számítógép. Az iskolai számítógép hozzáférés az európai átlaghoz közeli.

Az internetkapcsolatot vizsgálva elmondható, hogy hazánkban alig található olyan oktatási

intézmény, amelyben ne lenne elérhető a szélessávú internet és, amelynek mértéke

szignifikánsan nagyobb a középiskolákban és szakiskolákban, mint az európai átlag. A 11.

évfolyamos magyar gimnazisták 40 %-a jár digitálisan jól felszerelt iskolába, míg az európai

átlag 55%. A szakközépiskolai átlagokat nézve ez az arány 37-50 %.

A virtuális tanulási környezet (számítógépes együttműködést és kommunikációt biztosító

környezet) esetében a korábbi hazai viszonyokat tekintve nagy előrelépés történt; de más EU-

s országokkal összehasonlítva, sajnos utolsók vagyunk Európában.

A modern digitális eszközöket tekintve az interaktív tábla (projektorral) a legelterjedtebb IKT

eszköz az iskolákban, köszönhetően, többek között, a digitális iskola projekteknek, Sulinet és

TÁMOP-os pályázatoknak. Az eszköz elterjedtségét illetően európai szinten az 5. helyen

állunk. A felmérés szerint a magyar iskolák digitálisan részben felszerelt iskolák. Ez azt

jelenti, hogy alacsonyabb eszközszint, lassú internet vagy a szélessávú internet hiánya (10

mbps alatti), valamint alacsonyabb bekapcsoltsági szint jellemzi.

4. 2 A tanárok IKT használatára vonatkozó eredmények

A kutatás alapján elmondható, hogy hazánkban az iskolai tanári IKT eszközhasználat messze

elmarad az európai átlaghoz képest. A felmérés szerint a magyar diákok csupán 20 %

találkozik számítógéppel támogatott tanítási módszerekkel legalább az órák felén. Az európai

átlag ezzel szemben 30%.

A megkérdezett intézményvezetők az IKT eszközök használatának egyik akadályaként a nem

megfelelő infrastruktúra mellett a tanárok felkészületlenségét, a bevált gyakorlatok hiányát

nevezik meg.

Kiemelendő „a tanárok általános ellenállása” (újság idézet), amely annak köszönhető, hogy az

IKT használat, mint a tanulást segítő módszer és eszköz elsajátítása még nem tekinthető

egyértelmű oktatási célnak. A megkérdezett oktatók jelentős része hivatkozik a hagyományos

oktatási keretekből fakadó időhiányra és a tanmeneti kényszerre. Ezekből következik, hogy az

oktatáspolitika szereplőinek és döntéshozóinak ezek alaposabb kidolgozására időt kell szánnia

és az igényeket ki kell elégítenie.

12

A tanárok esetében az IKT használat kimerül abban, hogy feladatlapot szerkeszt, esetleg

prezentációt készít. Számukra az IKT használat azt jelenti a gyakorlatban, hogy felkészülnek

az óráikra. Nagy részük nem használja az online felületeket, mint például az iskolák honlapja

vagy a közösségi oldalak csoport alkalmazásai, vagy például szintén az interneten elérhető, az

oktatómunkát segítő különféle oldalakat. Az angol nyelv oktatásában ilyenek például a Free

Technology for Teachers, Sulinetwork, Teaching Ideas in Education vagy a Microsoft tanári,

amelyek a tanulást, tanítást, iskolavezetést támogató technológiai ötleteket, módszereket,

megoldásokat mutatnak be. A legtöbb oktatással foglalkozó honlap már elérhető a közösségi

hálókon is, tehát napi rendszerességgel állnak rendelkezésre módszertani ötletek, gyakorlati

tanácsok, alkalmazások. A már elkészített tartalmak, tananyagok személyre szabhatók;

lehetőség nyílik továbbá az önképzésre, az információk, segédanyagok tárháza közel

határtalan, a tanítási-tanulási folyamat egyszerűbbé, kényelmesebbé válik. Mégis elmondható,

hogy kevés tanár ad olyan házi feladatot, amelyben a diákoknak digitális eszközökkel, esetleg

online felületeken kell egy-egy feladatot elkészíteniük.

Víg Tibor Az oktatás IKT környezet írásában kiemeli, hogy létezik egy digitális szakadék,

amelyet az eredményez, hogy egy közösség (például egy oktatási intézmény diákjai és

tanárai) kettéválik az alapján, hogy a tagok milyen mértékben élnek az információs kor

eszközeivel, lehetőségeivel Víg, 131).

Az egyik csoportot az intenzív technikahasználók, míg a másik tábort azok alkotják, akiket

„nem vagy csak részben érintettek meg az IKT vívmányai” (Víg 131). Ez a két csoport

egymástól egyre messzebb kerül. Ez a jelenség az oktatási intézményekben is megfigyelhető

és ez szintén kihat a tanárok IKT használatára. A diákok sokkal magabiztosabban használják a

különböző programokat, gyorsabban találnak meg információt az interneten, ismernek és

használnak különböző alkotó (videó –és képszerkesztés) és kommunikációs eszközöket.

Molnár Gyöngyvér Az információs-kommunikációs technológiák hatása a tanulásra és

oktatásra című tanulmányában felhívja a figyelmet arra, hogy a tanárképzésben figyelmet kell

fordítani „a filozófia, nézet, tanításról kialakított kép, pedagógiai megközelítés, módszertani

repertoár, mérés-értékelési módszertan váltása, tanár- és diákszerep megváltoztatására”

(Magyar tud cikk). Ezzel elérhető, hogy a diákok a tudásmegszerzését maximalizálják

(Molnár…).

4.3 A tanulók IKT használata

13

Ollé János a digitális bennszülöttekre jellemző sajátosságokat a következő képpen

fogalmazza meg (http://www.slideshare.net/ollejanos/a-digitlis-nemzedk-tanulsi-sajtossgai-

tanulsrtelmezsek-oktats-kpzs-iskoln-kvli-tants-a-tanrszerep-rtelmezsei?related=2):

aktív és produktív médiahasználók

Otthonosan mozognak a gyors visszacsatolási körökben

Lételemük a multitasking és az információgazdagság

mindig online találhatóak

A hazai kutatások és felmérések szerint a magyar és európai diákok egyaránt sokkal többet

használnak otthon számítógépet, mint az iskolákban. A számítógép használat elsősorban az

internet használatát jelenti sorrendben szórakozás, tanulás és játék céljából. Az európai diákok

50-80 %-a alig, vagy szinte soha nem használ digitális tankönyveket, a tankönyvekhez adott

CD-romokat, hangos könyveket, multimédiás eszközöket. Ennek oka az lehet, hogy a diákok

nem ismerik ezeket a lehetőségeket. Számukra a digitális világ kimerül a játékok, közösségi

oldalak használatával, annak ellenére is, hogy otthonaikban sokkal több lehetőségük van arra,

hogy használják, vagy inkább kihasználják a számítógép és az internet adta lehetőségeket a

saját tudásuk elmélyítésére vagy önálló tanulásra. A tanulmány kiemeli, hogy „nincs szoros

összefüggés az infrastruktúra minősége, valamint a tanárok és a tanulók magabiztos

eszközhasználata között. A számítógépek száma nem határozza meg a használat gyakoriságát

sem országos, sem európai szinten”. (Essie) Ez az én kutatásomban is így van!! hiába van

minden, nem használják.

4. 4 Összegzés

Az oktatásszervezés, az oktatáspolitika is felismerte a digitális pedagógia térnyerését. Ma már

elmondható, hogy az „osztályterem modellek kilépnek a tradicionális oktatási keretekből és

nem feltétlenül az oktatói primátusra alapozzák a tanulás-tanítás folyamatát”. (p46) A

köznevelési stratégiába fokozatosan beépül a digitális pedagógia. A pedagógiai programok,

helyi tantervek tartalmazzák, hogy a pedagógusok használják az IKT eszközöket a tanóráikon

továbbá a tantárgyközi integráció elve alapján, az egyes tanórákon kimunkálják a

számítógépen keresztül való kapcsolattartás, információ keresés módjait, lehetőségeit,

valamint az informatikai eszközöket alkalmazó média, az elterjedt infokommunikációs

eszközök előnyeinek és kockázatainak megismerését.

14

Továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetni a tanárképzés és tanártovábbképzésre. Az IEA

SITES kutatás (Fehér Péter, Új Pedagógia epa.oszk.hu/00000/00035/00083/2004-07-Vt-

Feher-IKTeszkozok.html) a következő pontokat fogalmazza meg:

Módszertani-didaktikai kurzusok széles körű és kötelező bevezetésére a tanár szakos

hallgatók számára.

A megfelelő hardver- és szoftver-infrastruktúra biztosítására.

A szükséges módszertani anyagok (szöveggyűjtemények, oktatóprogramok, tanári

kézikönyvek stb.) kidolgozására, közreadására.

A témakör legjobb gyakorló szakembereinek (általános és középiskolai tanárok)

folyamatos eszmecseréjére, a felsőoktatás és a közoktatás kapcsolatának erősítésére,

elsősorban a módszertani képzés területén.

A tankönyvkiadók, az idegen nyelvre kifejezetten jellemző, a tankönyveik mellé CD-romokat,

oktatást segítő digitális tananyagokat, honlapjaikon további gyakorló feladatokat, játékokat is

biztosítanak mind a tanulók, mind pedig a tanárok számára. A tanártovábbképzések is

igyekeznek lépést tartani az elvárásokkal. Egyre több lehetősége nyílik az oktatóknak arra,

hogy digitális kompetenciájukat fejlesszék és ösztönzik őket arra, hogy kívánják is azt

fejleszteni.

Azonban, az iskolai számítógépek, IKT eszközök hiánya nem feltétlenül jelent akadályt,

hiszen a diákok számos olyan eszközzel rendelkeznek, amelyeket akár az órán is

használhatnak (mobiltelefon, tablet). Ezért lényegesnek tartom azt, hogy a tanárok bátran

használják azokat az eszközöket, amiket a diákok általában használnak (táblagépek,

hordozható számítógépek, okostelefonok), amelyek bevonhatóak a tanítás-tanulás

folyamatába. A mobiltelefon teljes kitiltása az osztálytermekből ahhoz vezethet, hogy a diák

nem használja és nem is kívánja használni saját maga oktatására. (pl. szótár, fordító). Érdekes,

hogy más európai országokban ez sokkal inkább ismert módszer, hiszen a tanulók azokat az

eszközöket használhatják jó célokra, amelyeket alapvetően használ.

Természetesen figyelembe kell venni és azt is, hogy az eszközhasználat milyen területekre

terjed ki, illetve melyek azok az eszközök, amelyek kielégítik mind a diákok mind pedig az

oktatási célokat is.

V. A téma kutatása, a vizsgálata

5. 1 A kutatás célja

15

Kutatási célom, hogy olyan információkat gyűjtsek, amelyek elsősorban képet adnak arról,

hogy milyen fokú az angol nyelvet tanuló diákok motiváltsága, ha a tanár használ

oktatástechnikai eszközöket. Ezek ismeretében képet kapunk arról, hogy mely eszközök

használata eredményez magasabb motiváltságot és melyek azok, amelyeket háttérbe kell

szorítani. Molnár Gyöngyvér tanulmányában kiemeli, hogy „mind hazai, mind nemzetközi

viszonylatban is keveset tudunk a kimeneti indikátorokról; arról, hogy az egyes tantárgyaknál

mennyire hatékony, mennyire segíti elő a technológia az ismeret és képességelsajátítás

folyamatát” (www.matud.iif.hu/2011/09/03.htm). A kutatásom célja másodsorban pedig az,

hogy megismerjem a diákok igényeit, milyen követelményeket támasztanak a tanárral

szemben, az oktatóknak milyen elvárásoknak kell megfelelniük, hiszen „az új, felnövekvő

generáció attitűdje és elvárása, mely jelentősen különbözik a korábbi generációk attitűdjétől,

elvárásaitól, tanuláshoz való hozzáállásától” (Molnár Gy. ). Az IKT eszközök tanításban való

használatában ezeket mindenképpen figyelembe kell venni, mert ezen ismeretek birtokában

hatékony nyelvtanítási stratégiák dolgozhatók ki. Van-e igényük a diákoknak arra, hogy a

tanáraik az ő környezetükből vett és általuk ismert digitális eszközöket, internetes

lehetőségeket használjanak? És ha igen, akkor motiváltabbakká válnak? Jobb eredményeket

érnek el a tanulás során? És, ami az oktatás esetében különös célként fogalmazódik meg az

oktatáspolitika szintjén, hozzájárulhatunk-e ahhoz, hogy a diákok részeseivé váljanak a saját

tanulásuknak.

Hipotézisek

5. 2. A kutatás módszertana

Szakdolgozatom elkészítéshez a kérdőíves kutatási módszert választottam, mert gyors,

könnyen számszerűsíthető és rögzíthető adatokat kaptam, valamint sokoldalú, releváns

információhoz jutottam a diákok IKT eszközökhöz fűződő attitűdjéről, motivációjáról és

igényeikről.

5. 3 A kérdőívek

A kérdőív összeállítása során különös figyelmet fordítottam arra, hogy a kérdések a diákok

számára egyértelműek legyenek. A végleges kérdéssor elkészítést egy próba kérdőívezés

előzte meg, amelyet követően az esetleges félreértelmezhető vagy kevésbé világos kérdéseket

átfogalmaztam. (Majoros, 2004, Falus, 2001)

A kérdőívekben ( melléklet) az alábbi kérdéscsoportok szerepeltek:

16

személyes adatok

az angol tantárgyhoz fűződő adatok, kedveltség

otthoni számítógép és internethasználat

internet használati szokások

nyelvtanulást segítő programok és mobil alkalmazások, oktatóanyagok használata

Az iskolában használt IKT eszközök gyakorisága

reflektív tanulói attitűd és motiváció

5. 3 A mintaválasztás

A kutatásom alapjául szolgáló kérdőíveket a Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági

Szakképző Iskola kutatásba bevont tanulói töltötték ki. A minta 120 fős, nem reprezentatív,

minden évfolyamból és képzési formából.

A mintavétel az egyszerű véletlen mintavételi

eljárással készült, így egyes osztályokban minden tanulónak egyforma esélye volt arra, hogy a

kérdőívet kitöltse. Minden osztályban 8 fő töltötte ki a kérdőívet, a kitöltők naplósorszámait

véletlenszám generátor segítségével

választottam ki.

Az évfolyamonkénti eloszlás:

5. 4 Az intézmény bemutatása

17

A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola a pest megyei Nagykáta

községben található. 57 éves múltra tekint vissza, s 1950-ben még a Tápió-vidék egyetlen

érettségit adó intézménye volt, de ma is fontos szerepet játszik a környék értelmiségének

utánpótlásában, nevelésében.

Az iskola komoly hagyományokkal rendelkezik a nyelvtanítás területén. Az általános

gimnáziumi képzésben az első nyelv (angol vagy német) mellé olasz és francia nyelvet

választhatnak a tanulók. Az általános gimnáziumi képzés mellett angol nyelvi előkészítő

osztály, a 2013/14-es tanévtől pedig emelt angol nyelvű osztály is működik.

A szakközépiskolai képzésben jelenleg 2 szakmacsoport van:

mezőgazdasági szakmacsoport

informatika szakmacsoport

Az iskola az érettségi utáni szakképzésben a következő képzési lehetőséggel vesz részt

kertészeti –és növényvédelmi technikus

parképítő és –fenntartó technikus

informatikai rendszergazda

informatikus

A különböző informatikai (Sulinet, TÁMOP) pályázatoknak és fejlesztéseknek köszönhetően

iskolánk eszközellátottsága átlagon felüli. Közel 80 korszerű számítógép, 10 laptop, és 2

digitális kocsi, 4 projektor és vetítővászon, valamint 8 smartboard áll a tanulók és

pedagógusok rendelkezésére. További 10 számítógép az úgynevezett számítógépes tanáriban

található. Az internet megfelelő sávszélességű és az iskolai wifi hálózaton keresztül

bárhonnan elérhető. Mindezek mellett egyéb, hagyományos oktatástechnikai eszközök is

rendelkezésre állnak

Intézményünk számítógépein a Windows 7 operációs rendszer fut, amely alkalmas arra, hogy

mind a tanárok, mind pedig a diákok munkáját segítse, lehetővé tegye többek között

prezentációk, adatbázisok, dokumentumok és videók szerkesztését.

VI. Elemzés, a kutatás eredményeinek értelmezése

18

Az angol nyelv tantárgy kedveltsége normális eloszlást mutat és kedveltségi szintje magas,

nincs szignifikáns különbség a fiúk és a lányok, valamint a képzési formák között.

Report

Angol kedveltsége

Képzési forma Mean N Std. Deviation Variance

nyelvi elkőkészítő 4,44 32 ,669 ,448

általános gimnázium 3,78 32 1,008 1,015

szakközépiskola mg 3,59 32 1,132 1,281

szakközépiskola info 3,92 25 1,115 1,243

Total 3,93 121 1,031 1,062

A 4 illetve öt évfolyamra jellemzően a 9.és 10. évfolyamokon nagyobb a tantárgy

kedveltsége, mint a 11. és 12. évfolyamokon.

Akiknek nincs otthon számítógépük, azok számára is kedvelt az angol nyelv, nincs

szignifikáns különbség a számítógéppel rendelkezők és nem rendelkezők között.

ANOVA

Számítógépek száma

Sum of Squares df Mean Square F Sig.

Between Groups 2,101 4 ,525 ,857 ,492

Within Groups 71,138 116 ,613

Total 73,240 120

19

Ennek magyarázata, hogy a mobiltelefonján van állandó internetkapcsolat vagy az iskolában

tud netezni, vagy nem tartja szükségesenk az internetet ???? A diákok általában elégedettek

az eredményeikkel. Képzési formánként is vizsgálva minden esetben elmondható, hogy a

diákok általában elégedettek a tantárgyi átlagaikkal. Az elégedettségi szintek, illetve a

képzési formák között azonban van összefüggés (X2=26,31, p <.010). A gimnáziumi

képzésben résztvevők elégedettebbek, mint a szakközépiskolai tanulók.

20

A nyelvtanulásra fordított idő naponta nem vagy alig haladja meg az 1-1,5 órát. A fiúk és

lányok angoltanulásra fordított ideje között nincs szignifikáns különbség, az átlagok

megegyeznek. A képzési formák esetében sincs különbség (p<.183).

Az alacsony foglalkozási szint nem feltétlenül a motiválatlanságból fakad, hanem sokkal

inkább összefüggésbe hozható a diákok egyéb feladataival, más órákra való készüléssel.

A tanulásra fordított idő és az elért tantárgyi átlagok között érdekes különbség, hogy a

megkérdezettek 25 százaléka kevés tanulásra fordított idő mellett is kimagasló eredményt ér

el, míg a diákok 27 százaléka ugyanannyi tanulásra fordított idő mellett is csak elégséges

21

szinten áll. A tanulásra fordított idő és a tantárgy kedveltsége között gyenge a korreláció

(r=.146). A tanulásra fordított idő és az év végi átlagok között sincs összefüggés (r= -.010)

Vélelmezhetően az utóbbi kategóriában lévő diákok több motiválással magasabb

eredményeket érhetnek el.

A kérdőívben szereplő következő kérdéscsoport a diákok otthoni számítógép és internet-

használati szokásaihoz kapcsolódik.

A megkérdezett diákok közül mindössze csak 2 fő mondta azt, hogy nincs otthon számítógép.

A diákok 77 %-a saját, a szobájában található géppel rendelkezik és 95 %-uk bír állandó

otthoni szélessávú internetkapcsolattal. Egyéb mobil eszközök terén a mobiltelefon a

legnépszerűbb. A megkérdezettek 87 %-ának van okostelefonja és 92 százalékuknak van

állandó mobilnet és/vagy wifi internet hozzáférése. A diákok bekapcsoltsági szintje igen

magas.

A diákok hétköznapi internethasználata:

Székely Levente kutatásában (Székely, 2014) leírja, hogy a „fiatalkorúak életében a

legfontosabbá egyre inkább az elektronikus média válik, és annyi időt töltenek a különböző

képernyők előtt, mint amennyi egy átlagos munkahelyre jellemző”. Általában elmondható,

hogy a 14-18 éves korosztály naponta több órát használja az internetet és nincs szignifikáns

különbség a hétköznapi és a hétvégi médiahasználat között.

A diákok internetezéssel általában 3-5 órát töltenek, míg. A játékok, oktatószoftverek, videó,

kép-és zeneszerkesztő programok használata 0-2 órát tesz ki. A diákok által felállított

fontossági sorrend a különböző internetes oldalakon belül:

1) közösségi hálók, chat, zenehallgatás

22

2) játékok, hírek, ismeretterjesztő oldalak

3) oktató és kutatáshoz köthető oldalak

4) egyéb: fórumozás, programozás, sport

http://www.slideshare.net/digitalisnemzedek/szekely-levente-digitalisnemzedekprez

A eredmények megfelelnek az országos kutatásokban és felmérésekben kapott

eredményeknek.

A kérdőív következő fejezetében arra kerestem a választ, hogy a diákok mennyire használják

az elérhető internetes és egyéb nyelvtanulást segítő eszközöket saját fejlődésük érdekében.

A legnépszerűbb internetes felületek, amelyeket a diákok is használnak a szótár (67%),

valamint a fordító (71%) oldalak. A nyelvi játékok (14%), érettségire, nyelvvizsgára

készülést (14) és egyéb (28%) a nyelvtanulást segítő oldalak látogatottsága igen alacsony.

23

Az otthoni és a mobiltelefonos internetkapcsolat, valamint az angol nyelv, kedveltsége között

van összefüggés. Akiknek van állandó internetkapcsolatuk, azok általában kedvelik vagy

nagyon kedvelik az angol nyelvet.

Elmondható, hogy akik használnak valamilyen szótár vagy fordítóprogramot a számítógépen

vagy egyéb mobileszközön, azok körében az angol kedveltsége magasabb. Tehát van

motiváltság!!!

A nyelvkönyvekhez, kapott interaktív CD-ket nem vagy alig használják. A megkérdezett 120

tanulóból összesen egy jelölte azt, hogy rendszeresen használja. A hangoskönyvek használata

hasonló képet mutat: 81% nemmel válaszolt, 13 fő igen és 10 fő nem tudja, hogy mit jelent

az, hogy hangos könyv.

Az angol nyelvű honlapok látogatása a következő képet mutatja:

24

Az angol nyelvű videók nézése a legkiemelkedőbb:

Szignifikáns korreláció van az angol nyelvű honlapok (r=.213) és videók (r=.220) használói és az angol nyelv kedveltsége között.

Okostelefonok

A diákok digitális világa egyre inkább az okos telefonokra helyeződik át, használatuk azonban

az általános számítógép használat képét mutatja. A legtöbbet használt alkalmazás a chat,

iskolai célokra pedig a legtöbbet használt eszközök a szótár és fordító applikációk. Lényeges

azonban, hogy a megkérdezettek 46%-a nem használ szótár vagy fordító (42%) alkalmazást

azon az eszközön, amelyet a legtöbbet használ, míg az otthoni internetes szótár, illetve fordító

alkalmazás aránya magasabb.

A kérdőív következő részében azt vizsgáltam, hogy a diákok hogyan értékelik az angol

nyelvtanárok IKT eszköz használatát és azok gyakoriságát. A tanórákon használt általános

oktatást támogató eszközök közül a legfontosabbak a következők:

1) tankönyv, munkafüzet

2) Cd, Mp3 lejátszó

3) Projektor

4) számítógép, projektor vagy smartboard

25

A tanórai internethasználat igen alacsony.

Nem szokták használni

Hetente 1-2 Hetente 3-4 Hetente 4-nél többször

0

5

10

15

20

25

30

NyekÁltalánosSzakközép MGSzakközép Informatika

Az internethasználat a gimnáziumi képzésben integrálódik a tanórába a legtöbbet és ez

általában hetente 1-2 alkalommal történik. A szakközépiskolai tanulók, különösen a

mezőgazdasági szakmacsoportú képzésben résztvevők nem vagy alig találkoznak ezzel az

eszközzel a nyelvtanulás során.

Az angol nyelv kedveltsége és a tanári internethasználat között jelentős az összefüggés

(r=.301).

26

Itt kellene pont az h a szakközepeseket segítsük plusz ugyan azok a tanárok, ugyan azok a

feltételek.

Reflektív tanulói attitűd és motiváció

A korábbi vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a diákok napi rendszerességel, általában

3-5 órát töltenek médiahasználattal. ez elsősorban a közösségi oldalak és különböző chat

alkalmazások használatát jelenti. Lényeges azonban, hogy a diákok nem vagy alig használnak

olyan oldalakat és alkalmazásokat, ami saját nyelvi fejlődésüket segítené.

A tanulók közel 60 százaléka fontosnak tartja, hogy a tanár számítógépes feladatokkal segítse

a tanulást. A diákok 40%-a szerint érdekesebb a tanóra, ha a tanár használ számítógépet vagy

egyéb oktatástechnikai eszközt. A tankönyv feladatait érthetőnek találják ugyanakkor 60 %-

uk szerint könnyebb megjegyezni szavakat, nyelvtani szabályokat, ha az órákon sor kerül

valamilyen IKT eszköz használatára (például interakítv online játékok). Egyáltalán nem

zavaró tényező számukra, ha az információ egyszerre több irányból és más felületekről

érkezik (tankönyv, CD, smartboard). A megkérdezettek 75 %-a viszont otthon egyáltalán nem

vagy alig keres gyakorló feladatokat, ha új tananyagot vesznek (miért?) annak ellenére, hogy

a mintába bevont tanulók közel 60 %-a szerint a tanár gyakran ajánl internetes oldalakat

gyakorlás céljából. A képzési formánként való megoszlás itt is szembetűnő. A szakközepes

tanulók számára nem vagy alig történik internetes ajánlás, míg a gimnáziumi képzésben

résztvevők számára ez gyakran megtörténik.

1 2 3 4 50

2

4

6

8

10

12

14

Nyek

Általános

MG

Informatika

A diákok 33 %-a tartja unalmasnak azokat az órákat, amelyeken nem használnak IKT vagy

egyéb oktatástechnikai eszközöket. Itt nincs szignifikáns különbség a különböző képzési

csoportok tanulói között.

Az iskolai feladatokon és a házi feladaton kívül gyakorisági sorrendben

27

1. zenehallgatás

2. angol nyelvű filmek, videók

3. weboldalak böngészése

4. játékok, blogolás

révén kerülnek kapcsolatba az angol nyelvvel. A nyelvtanító mobil alkalmazások, angol

nyelvű könyvek olvasásának gyakorisága nagyon alacsony (12%, 9%).

Saját megítélésük szerint a legtöbb nehézséget az angol nyelv elsajátításában

1. nyelvtani szerkezetek megértése

2. hallott szövegértés

3. olvasott szövegértés

4. élő beszéd

5. írás

6. szavak tanulása

jelenti. A különböző képzési formákban tanuló diákok válaszai között nem volt szignifikáns

különbség. A tanulók véleményei alapján a legnagyobb segítség saját fejlődésük érdekében az

anyanyelvű tanárokkal való találkozás és több csoportos foglalkozás lenne. 12 tanuló írta,

hogy magántanárhoz jár, illetve 3 fő szerint több időt kellene fordítani a tudás otthoni

elmélyítésére. 1 fő szerint a külföldi utazás és tanulás segítené őt leginkább a tanulásban. Az

IKT-val segített interaktív feladatok kérdésre csupán 33 %-a válaszolt igennel.

Eredmények és következtetések

A Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskolában végzett felmérés

eredményei egyeznek az országos kérdőíves kutatások eredményeivel. Iskolánk diákjai által

adott válaszok megegyeznek a nagymintákon készült, reprenezntítv válaszokkal. Iskolánban

is igaz, hogy az IKT eszközök használata kedveltebbé és hatékonyabbá teszi az idegen nyelv

oktatását. A tanulók számára könnyebb megtanulni szavakat, kifejezéseket, nyelvtani

szerkezeteket, ha azok az általuk leginkább használt felületen jelennek meg. Érdekesebbnek

tartják az órát, ha a tanár IKT eszközökkel támogatja a tanulást. A legtöbbet használt oktatási

segédanyagok azonban még mindig a tankönyv és a munkafüzet és a hagyományos

tankönyvalapú oktatásban megszerzett tapasztalatok pedig nehezen feleltethetőek meg a

digitális tanulási környezet adottságainak (Ollé,

http://www.oktatas-informatika.hu/2012/07/olle-janos-a-digitalis-allampolgarsag-

28

ertelmezese-es-fejlesztesi-lehetosegei/). Mindenképpen szükséges az, hogy a tanárok az

óráikon több, a tanóra menetébe, tartalmába integrált digitális anyagot használjanak úgy, hogy

a diákok az iskolában látott és használt eszközöket (honlapok, Cd-k, alkalmazások) otthon is

tudják biztonsággal használni. Az IKT eszközök csak minimális mennyiségben jelennek meg

az otthoni nyelvtanulásban és az online töltött idő nem számít tanulásnak. A diákok

motiváltságára jellemző, hogy nem vagy alig keresnek gyakorló feladatokat online, ha új

anyagrészt vesznek. Ennek egyik lehetséges oka lehet, hogy nem ismernek olyan honlapokat,

applikációkat, ahol gyakorolhatnak. A tanároknak ebben a helyzetben a diákok előtt kell

járniuk, az ő feladatuk, hogy megismertessék a diákokat hasznos, a nyelvtanulás során

használható digitális eszközökkel. Ebben a folyamatban mindenképpen építeniük kell a

diákok eszköztudására és jártasságára úgy, hogy olyan feladatokat készítenek a diákok

számára, amelyek digitális eszközök segítségével megoldhatóak így a diákok az iskolai

anyagokon kívül nagyobb bizonyossággal fognak otthon is utána nézni, kutatni egy-egy adott

témakörben ez által a diákok motiváltsága, nyitottsága növelhető. Az idegen nyelv

kedveltsége és az otthon használt nyelvtanítást segítő médiák között erős kapcsolat van. A

mobileszközökön azonban kevesebb a szótár vagy egyéb eszközök használata. Mindenképpen

meg kell fontolni, hogy a mobiltelefon (vagy táblagép) ne kitiltott eszköz, hanem integrált

része legyen a nyelvoktatásnak. Így nagyobb bizonyossággal fogja használni a nyelvtanulás és

nyelvhasználat során az intézmény falain kívül is.

A szakközépiskolai osztályokban lényegesen kevesebb a tanári IKT használat, mint a

gimnáziumi évfolyamokban és a tantárgyi átlagok is alacsonyabbak a szakközépiskolai

csoportokban. Mind a gimnáziumi mind pedig a szakközépiskolai képzésben résztvevők

véleménye, hogy érdekesebb az óra, ha a tanár használ IKT eszközöket. A szakközépiskolai

osztályokban is növelni kell az IKT eszközök (különösen az internet) használatát.

A 11. és 12. évfolyamokon a tantárgy kedveltsége alacsonyabb, mint az első két évfolyamon.

A kedveltség csökkenésének oka elsősorban a kimeneti vizsgákra való felkészülés lehet (11-

ben évfolyamvizsga, érettségi) és beszűkül a nyelvhasználat. Azonban a diákok nem vagy

alig használnak ezekre a vizsgákra felkészítő digitális anyagokat, internetes oldalakat vagy

mobil applikációkat. A vizsgákra való felkészülés során több online segítséget, oktatóvideót

kell használni, hogy a diákok kezdeti lelkesedése fennmaradjon és ne csak a vizsga

eredménye legyen a motiváció egyedüli forrása.

29

A tanulási-tanítási folyamat javul (javítható) az IKT eszközök integrálásával. A diákok által

megnevezett nehézségek (nem anyanyelvi környezetben) az IKT eszközök segítségével

feloldhatók.

Szinte korlátlan számban érhetőek el oktatóvideók, hanganyagok, interaktív szövegértési

feladatok, amelyek órai használata segíti a nyelvtanulást és megismerteti a diákokat olyan

lehetőségekkel, amelyekkel az otthoni felkészülés során is élhetnek. A diákok nagy része

rendszeresen látogat angol nyelvű honlapokat, néz angol nyelvű videókat, valamint játszik

játékokat. A nyelvtanárnak lehetősége van arra, hogy a diákok internetezési szokásait

figyelembe tervezze meg a tanítási-tanulási folyamatot, valamint útmutatást adjon az iskolán

kívüli felkészülés módjaira és eszközeivel kapcsolatban.

Fontos, hogy a

463. oldal Molnár esszé

Társas tanulás

összegézés

www.edu.u-szeged.hu/phd/downloads/lakatosne_torok_ertekezes.pdf

köszönetnyilvántás

irodalomjegyzék

ábrák jegyzéke

táblázatok jegyzéke

mellékletek

AZ INFORMÁCIÓS-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK HATÁSA    A TANULÁSRA ÉS OKTATÁSRA

X

Molnár Gyöngyvér 2011 http://www.matud.iif.hu/2011/09/03.htm

30

www.oktatas-informatika.hu/2012/07/olle-janos-a-digitalis-allampolgarsag-ertelmezese-es-

fejlesztesi-lehetosegei/

Fő kérdéseim: - az IKT, valamint egyéb,a nyelvtanulást segítő eszközök (okos telefonok, applikációk,     online tartalmak, stb) segítik-e a diákok nyelvtanulását? - Könnyebben, szívesebben tanulják a nyelvet ha a tanár IKT-t használva tanít.- Változik-e a diákok nyelvtanulási attitűdje az idegen nyelv tanulásával kapcsolatban?- könnyebb-e számukra a nyelvtanulás interaktív eszközök használatával, mint        tankönyvekből

31