1

Szakdolgozat

Készítette: Becze Kinga

Miskolc

2013.

2

Miskolci Egyetem

Állami- és Jogtudományi Kar

Közigazgatási Jogi Tanszék

Szociális szolgáltatásokat igénybevevők jogvédelme, különös tekintettel

a polgári peres eljárásokra

Konzulens tanár:

dr.Cserbáné dr. Nagy Andrea

Egyetemi adjunktus

Szakdolgozatot készítette:

Becze Kinga

Közigazgatási mesterképzési szak

Miskolc

2013.

3

University of Miskolc

Faculty of Law and Political Sciences

Public Administrartion Law Department

Legaldefence of users of socialserviceswithespecialregardto civil

procedures

Consultant:

dr.Cserbáné dr. Nagy Andrea

Assistant Professor

Created By:

Becze Kinga

Administrartive Mester’s degree

Miskolc

2013.

4

Köszönetnyilvánítás

Ezúton köszönöm dr. Cserbáné dr. Nagy Andrea egyetemi adjunktusnak,

témavezetőmnek, hogy biztosította számomra a szakdolgozatom témáját, és tanácsaival

segítette a munkámat, továbbá mindazoknak, akiktől elméleti, gyakorlati, és erkölcsi

segítséget kaptam.

5

Tartalomjegyzék

Bevezetés………………………………………………………………………………...6

I. Jogvédelmi rendszer kiépülése Magyarországon…………………………………….7

1, Alkotmány Bíróság………………………………………………………………....7-9

2, Állampolgári jogok Biztosa ………………………………………………………9-11

3, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata……………11-12

4, Egyenlő bánásmód Hatósága…………………………………………………….12-13

5, Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ…... 14-16

II. Szociális szolgáltatásokat igénybevevők jogvédelme…………………………...17-18

III. A három jogvédelmi terület bemutatása…………………………………………..19

1, Betegjog………………………………………………………………………….20-30

2, Ellátott jog…………………………………………………………………….....31-35

3, Gyermek jog………………………………………………………………………....36

A, Gyermeki jogok az Alkotmányban………………………………………37-38

B, Gyermeki jogok a Gyermekvédelmi törvényben………………………...38-39

C, Gyermekjogok a Családjogi törvényben………………………………....40-41

D, Gyermekek jogai az oktatásban……………………………………….....42-43

E, A beteg gyermek jogai ……………………………………………………...43

IV. A gyermekjogok védelme- intézményesülés szempontjából………………………44

1, Az Alkotmánybíróság………………………………………………………………..44

2, Országgyűlési biztos………………………………………………………………....44

3, Az oktatási jogok miniszteri biztosa…………………………………………………45

4, A gyermekjogi képviselő………………………………………………………...45-46

5, A jövő nemzedékének parlamenti biztosa…………………………………………...46

V. Gyermekvédelemi rendszer ……………………………………………………..47-48

1. Gyermekvédelmi ellátórendszer………………………………………………….48-49

2. Gyermekek joga és a Polgári jog- polgári peres eljárások……………………….49-55

VI. Összegzés……………………………………………………………………….56-57

Irodalomjegyzék…………………………………………………………………………………58

Jogszabály jegyzék………………………………………………………………………………59

Hivatkozás jegyzék…………………………………………………………………………..60-61

6

Bevezetés

„Ha az egyén felelősségére hárul a betegség, akkor fel lehet

menteni a társadalmat, és vétlen az egészségügyi rendszer

is, ha az egészségügyi rendszert terheli a felelősség , fel lehet

menteni a társadalmat és az egyedi embert, ha pedig a

társadalmat hibáztatjuk, akkor megkönnyebbülhet az egészségügyi rendszer, és

nem koncentrál önvédelemre sem az önpusztító ember. Minden egyoldalúság

leszereli a valóságos és szüksége változtatásokra mozgósítható erőket.”

( Losonczi Ágnes)

Dolgozatom célja, hogy a szociális szolgáltatásokat igénybevevők jogvédelmi

struktúráját mutassam be, és ezáltal arra keressem a választ , hogy a rendszer

bürokratikus mivolta mögött egy jól működő, valóban a rendszer lényegét képző

ellátotti jogok-és érdekek védelmét szem előtt tartó rendszer működik e, vagy csak a

nemzetközi egyezményeknek, nyomásoknak megfelelni akaró formai munkát végző

jogvédelem működik e ma Magyarországon. Ezen intézményeket kritizáljuk vagy

méltassuk inkább? Szükséges e megújulás, a változtatás? Ha kell változtatni, akkor

miben -, a jogi szabályzásban, a túlzottan szerteágazó állami intézmények rendszerében,

vagy esetleg a szakemberek béklyóba kötöttségében?

A három jogvédelmi ágat – betegjog, ellátott jog, gyermeki jog- külön- külön

mutatnám be, az adott területre jellemző jogszabályi és intézményi háttérrel.

Egy-egy téma végén az adott területre vonatkozó esetleges hiányosságokat

fogalmaznám meg, amire megoldást a dolgozat végi összegzésben kísérelnék meg adni.

A téma véleményem szerint rendkívül aktuális, hiszen az állandóan változó

jogvédelmi rendszer kavalkádjában akár a hétköznapi ember, akár a szakember könnyen

elveszhet- dolgozatom egyfajta vázat ad a mai, hazai jogvédelemműködéséről.

7

I. Jogvédelmi rendszer kiépülése Magyarországon

Szakdolgozatom elején a három jogvédelmi terület- betegjog, ellátotti jog,

gyermekjog- Magyarországi intézményi kialakulásának főbb állomásait szeretném

bemutatni az Alkotmány Bíróság kialakulásától egészena napjainkban létrehozott

Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központig.

1, Alkotmány Bíróság

Története:

1989. január az Országgyűlés létrehozza az Alkotmány Bíróságot,működésének

alapvető szabályainak rögzítésére 1989 októberében került sor.

Működését 1990. január 1.-től kezdi meg. 1994-ben az Alkotmányt módosítják- az

addigi tizenöt alkotmánybíró helyett 1994-től tizennégyet választanak meg.

2010-ben hatásköre módosul (a költségvetésről, központi adónemekről, illetékekről,

járulékokról, vámokról szóló törvények megsemmisítésére vonatkozó jogkörét

korlátozta a jogalkotó).

2011újabb változást hoz, az Országgyűlés ismét tizenöt főre emeli a létszámát.

Megszületik a 2011. évi CLI. törvényaz Alkotmánybíróságról.

2012. január Alaptörvénytöbb ponton megváltoztatja az Alkotmánybíróság

hatásköreit- a korábbitól részben eltérőek az indítványozási jogosultságra vonatkozó

szabályok és a testület új szervezeti felépítésben jár el.

A már nem hatályos Alkotmányunkban az emberi jogok védelmével kapcsolatos

paragrafusok1:

8.§ (1) bekezdésében elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen

alapvető jogait, ezek védelmét és tiszteletben tartását. Ezen feladatokat az

1Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány. 2007. Jogvédelmi füzet. Rózsa Gábor Nyomda.

Budapest

8

állam kötelessége ellátni. Az alapvető jogok biztosítását államhatalmi

intézmények feladatává teszi.

32/A. §a-ban megfogalmazza az Alkotmánybíróság azon feladatát, ami a

jogszabályok felülvizsgálatára, alkotmányellenesség esetén pedig a

megszűntetésükre irányul.

32/B.§a-ban az országgyűlési biztosok feladatait taglalja. Feladatuk az

alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságok kivizsgálása, orvoslásuk

érdekében általános vagy egyedi intézkedések kezdeményezése.

Feladata:

Előzetes normakontroll eljárás, utólagos normakontroll eljárás,bírói kezdeményezés

egyedi normakontroll eljárás iránt,illetve az alkotmányjogi panasz- „26. § (1) Az

Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján alkotmányjogi panasszal az

Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az

ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása

folytán

a) az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és

b) jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára

biztosítva.”2

Alkotmánybírósági eljárás kivételesen akkor is kezdeményezhető ha:

Az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása

folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, vagy nincs a

jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az

indítványozó már kimerítette.

Ha az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét okozó alaptörvény-ellenességének

vizsgálata érdekében, ha a jogosult maga nem képes jogainak védelmére, vagy a

jogsérelem a személyek nagyobb csoportját érinti. Az Alaptörvény-ellenes bírói

döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi

2

2011. évi CLI. törvény az Alkotmány Bíróságról

http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A1100151.TV letöltés:2013.02.12.

9

panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy

bírósági eljárást befejező egyéb döntést- az indítványozó Alaptörvényben biztosított

jogát sérti, vagy jogorvoslati lehetőségét már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség

nincsen számára biztosítva.

A bírói döntés felülvizsgálatára irányuló eljárásban a 26. § szerinti, jogszabály

Alaptörvénnyel való összhangját illető vizsgálatot is lefolytathatja és vagy a bírósági

eljárást befejező egyéb döntés:nemzetközi szerződésben ütközés

vizsgálata,Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának

vizsgálata, Alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával összefüggő

vélemény, hatásköri összeütközés feloldása, köztársasági elnök tisztségtől való

megfosztása, önkormányzati rendelet, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és

jogegységi határozatok vizsgálata, és nem utolsó sorban az Alaptörvény értelmezése.

2, Állampolgári jogok Biztosa

Története Magyarországon:

Az Alkotmány 1989. október 23.-ai módosítják-, innentől létezik egy független,

ellenőrző szerv.

1993.évi LIX. törvény az országgyűlési biztosokról, ami magába foglalja a

korábbi ombudsmanokat, amik a következők voltak: állampolgári jogok biztosa,

adatvédelmi biztos, kisebbségi jogok biztosa, a jövő nemzedékek ombudsmanja.

2007-ben megszűnik az állampolgári jogok biztosának, általános helyettesének

tisztsége, majd a második Orbán- kormány a négy hivatal helyett egy – alapvető

jogok biztosa tisztséget hoz létre.

„Feladata, hogy az állampolgárok részére a közigazgatás által okozott

jogsérelmekkel szemben jogvédelmet nyújtson. A bürokrácia információs és

szakszerűségi túl hatalmával szemben ellensúlyt képez.A jó közigazgatás

követelményeit szem előtt tartva bírálhatja a társalmi funkciók szervezetszociológiai

okok miatt törvényszerűen eltévesztő közigazgatást.”3

3

Majtényi László. 1992. OMBUDSMANN Állampolgári Jogok Biztosa. Közigazgatási és Jogi

Könyvkiadó. Budapest

10

Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (AJBT) 18 §a-alapján a

biztos feladatai körébe tartozik:gyermekek jogainak,a továbbiakban: a jövő nemzedékek

érdekeinek,a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak,a leginkább veszélyeztetett

társadalmi csoportok jogainak a védelmére.

Áttekinti, és elemzi az alapvető jogok magyarországi helyzetét, illetve az esetleges

hazánkban bekövetkezett jogsértésekről statisztikai kimutatást készít,véleményezi a

feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok tervezetét, javaslatokat tehet a jogszabályok

módosítására, megalkotására,nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére

javaslatot tehet.

A biztoshoz bárki fordulhat, aki úgy érzi, hogy valamely hatóság tevékenysége,

mulasztása az egyén jogát sérti, vagy annak közvetlen veszélyével jár. A biztoshoz,

csak akkor van mód segítséget kérni, ha az adott hatóság közigazgatási jogorvoslati

lehetőségeit már kimerítette, vagy a jogorvoslat lehetősége számára nem biztosított.

Hatóságok, akik eljárása után az alapvető jogok biztosához fordulhatunk többek

között, például:közigazgatási szervek, helyi önkormányzatok, nemzetiségi

önkormányzatok,a Magyar Honvédség,rendvédelmi szervek,közjegyző,törvényszéki

végrehajtó,kötelező tagság alapján működő köztestületek,önálló bírósági végrehajtó,

vagyközszolgáltatást végző szerv (szervezeti formától függetlenül), nyomozó hatóság

vagy az ügyészségnyomozást végző szerve.

A biztos nem járhat el, haa beadványt benyújtó személy a kilétét nem fedi fel,vagy a

közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt bírósági eljárás indul, vagy már jogerős

bírósági határozat született. Nem járhat el, ha a panaszos ügyben született jogerős

közigazgatási határozat közlésétől számított több mint egy év eltelt.

A beadványt elutasíthatja, ha nem felel meg az előírt feltételeknek,a sérelem

nyilvánvalóan alaptalan,ha újbóli előterjesztés során új tényt, adatot nem tartalmaz a

beadvány, vagyazt névtelenül nyújtották be.

Az elutasítást minden esetben indokolni kell.

11

Leggyakrabban használt jogi eszközök:

1, Javasolhatja:

- a jogszabály módosítását,

- hatályon kívül helyezését,

- vagy kiadását,

2, Alkotmánybírósági eljárást is kezdeményezhet,

3, Fegyelmi, szabálysértési eljárás lefolytatását indítványozhatja, bűncselekmény

esetén – büntetőeljárást is kezdeményezhet,

4, Szakmai érvelés, meggyőzés, nyilvánosság,

Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző közigazgatási

szervek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,Független

Rendészeti Panasztestület, Oktatási Jogok Biztosa- megkeresésére statisztikai adatokat

szolgáltat, illetve a Pénzügyi Jogok Biztosa- megkeresésére statisztikai adatokat

szolgáltat.

3, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi

Szolgálata

Története:

2005-ben az Igazságügyi és Rendészeti minisztérium átalakítja a Pártfogó

Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatalát (PJSZ) és a Központi

Kárrendezési Irodát (KKI).

2006. január 1. megszűnik Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat

Országos Hivatalát, helyette létrehozzák az Igazságügyi Hivatalt. A hivatalhoz tartozó

hatósági, szolgáltatási feladatokat 2006. január 1-jétől az Igazságügyi Hivatal végzi,

melynek általános jogutódja a 322/2010. Kormányrendelet alapján a Közigazgatási és

Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata (KIMISZ) lett.

12

Önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező, országos hatáskörű, központi hivatal.

Irányítását, felügyeletét az igazságügyért felelős miniszter végzi.

2007. január 1-től a KMIMISZ hat szakterületért felel:

1, pártfogói felügyelői tevékenység,

2, büntetőügyekben alkalmazható közvetítő tevékenység,

3, jogi segítségnyújtó tevékenység,

4, áldozatsegítő tevékenység,

5, kárpótlási, kárrendezési tevékenység,

6, lobbi tevékenységről szóló törvény végrehajtása.

Állami jogi segítségnyújtó szolgáltatások a peren kívüli segítségnyújtás- jogi

tanácsadás, okiratszerkesztés, polgári eljárásokban- pártfogó ügyvéd képviselet

biztosítása, bűntető eljárásokban- sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt

pártfogó ügyvédi képviselete, pótmagánvádló személyes költségmentességének

engedélyezése, pártfogú ügyvédi képviselet biztosítása jogi segítők által,

ügyfélszolgálati tevékenység- jogi tanács, felvilágosítás, az ügyfél maga választja ki a

jogi segítői névjegyzékből a jogi segítőt.

4, Egyenlő bánásmód Hatósága

A hatóság kialakulásának története:

Az Egyenlő Bánásmód Hatóságot az egyenlő bánásmódról és az

esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény hozta létre, 2004.

január 27.-én lépett hatályba. 2005. február 1-én kezdte meg működését.

A Hatóság szervezetét és eljárásának részletes szabályait a 362/2004. (XII.26.)

Kormányrendelet tartalmazza.

„ A hatóság olyan ügyekben jár el, ahol egy személy vagy csoport úgy érzi, hogy

kedvezőtlenebb bánásmódban részesül, mint más vele összehasonlítható helyzetben

lévő személy vagy csoport. Az eljárás a jogaiban sértett fél kérelmére indul. Az eljárás

13

alá vont személy feladata bizonyítani, hogy az egyenlő bánásmód követelményeit nem

sértette meg.”4

A védett tulajdonságok a következők:

Anyanyelv, fogyatékosság,egészségi állapot,vallási vagy világnézeti

meggyőződés,politikai vagy más vélemény, családi állapot,anyaság (terhesség) vagy

apaság, szexuális irányultság, nemi hovatartozás,faji hovatartozás,bőrszín,

nemzetiség,illetve nemzetiséghez tartozás,nemi identitás,életkor, társadalmi származás,

vagyoni helyzet,foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez

való tartozása, illetve egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője.

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a fent leírt közvetlen

hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a

jogellenes elkülönítés és a megtorlás.

A hatóság a jogaiban sértett fél kérelmére, vagy a törvényben meghatározott esetekben

hivatalból, hatósági eljárást folytat le annak megállapítása érdekében, hogy történt-e

hátrányos megkülönböztetés.

Vizsgálatot folytat az egyenlő bánásmód megsértése esetén;

Segítséget nyújt és képviseli a jogaiban sértett személyeket más hatóság vagy a

bíróság előtt;

Véleményezi az egyenlő bánásmódot érintő jogszabályok, jelentéseket,

tervezeteket;

Jogalkotási javaslatot tesz az egyenlő bánásmód érvényre juttatása érdekében;

Tájékoztatja a közvéleményt az egyenlő bánásmód érvényesülésével kapcsolatos

helyzetről;

Együttműködik a társadalmi és érdek-képviseleti szervezetekkel, valamint az

érintett állami szervekkel.

4 Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány. 2007. Jogvédelmi füzet. Rózsa Gábor Nyomda.

Budapest

14

5, Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs

Központ

Jogszabályi háttere: 214/2012.(VII.30.) Korm.rendelet az Országos Betegjogi,

Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról.

Története:

38/2002.(VII.4.) Országgyűlési határozat- egészségügyi és a szociális szolgáltatás

igénybevevők jogvédelmét egy országos, egységes szervezet létrehozásával kell ellátni,

2234/2003.(X.1.) Kormányhatározat- három jogvédelmi terület feladatait egy

országosan létrehozott közalapítvány látja el-Országos Betegjogi, Ellátottjogi,

Gyermekjogi és Dokumentációs Központ

2012 szeptemberében alakult meg.

Feladata:

1. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény32. § (1) bekezdése,

2. a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a

továbbiakban: Szt.) 94/K. § (3) bekezdése és

3. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.

törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 11/A. § (4) bekezdése szerinti szervezet

feladatait, továbbá

4. az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és

védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 30. § (4) bekezdés b)pontja

szerinti, egyéb egészségügyi dokumentációt kezelő szerv működésével és

5. a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselők (e rendelet alkalmazásában,

a továbbiakban: jogvédelmi képviselők) Nyilvántartásával kapcsolatos

feladatokat ellátni.

15

6. Az OBDK ellenőrzi az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőségét az

egészségügyi ellátórendszer betegellátási kapacitásának szabályozására

vonatkozó jogszabályok keretei között, melynek keretében:

7. egyedi ügyekben vizsgálhatja az egészségügy szolgáltatás hozzáférésével – így

az ellátásszervezéssel, a beutalási renddel, a betegek tájékoztatásával –

kapcsolatos szabályok érvényesülését,

8. javaslatot tehet az ellátások hozzáférhetőségére vonatkozó jogszabályok

tartalmára vonatkozóan,

9. tájékoztatást kérhet az ellátásszervezést végző szervtől, illetve az egészségügyi

államigazgatási szervtől egyedi esetekben az ellátások hozzáférhetőségére

vonatkozó szabályok érvényesüléséről,

10. „javaslatot tehet az ellátásszervezést végző szerv, illetve az egészségügyi

államigazgatási szerv részére az ellátásszervezéssel összefüggő tapasztalatai

alapján intézkedés megtételére.”5

Gondoskodik a betegek, ellátottak és a gyermekek külön törvényben meghatározott

jogainak érvényesüléséről, védelméről.

Ellátja a jogvédelmi képviselők foglalkoztatásával összefüggő feladatok, működteti

a jogvédelmi képviselők hálózatát, irányítja, szervezi, és ellenőrzi a jogvédelmi

képviselők szakmai munkáját.

Közzéteszi a jogvédelmi képviselő elérhetőségét, a szolgáltatónál, illetve a területi

irodában meghatározott fogadó órájának beosztását.

5 214/2012.(VII.30. )Korm. rendelet az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs

Központról http://jab.complex.hu/doc.php?docid=WKHU-QJ-XML-00000A1200214KOR

letöltés:2013.02.12.

16

Tájékoztatást ad a betegjogokkal, az ellátotti és gyermekjogokkal kapcsolatos

kérdésekben.

Képzési és továbbképzési feladatokat lát el- jégvédelmi képviselők munkájával

kapcsolatosan,- kidolgozza és felülvizsgálja a tananyagot.

Módszertani feladatok,éves beszámolót készít.

Felépítése alapján van a Kuratórium elnöke, majd őt követik három szakterület

alelnökei, szakterületenként 3 kuratóriumi tag, majd a 3 tagú Felügyelő Bizottság-

működéséért és gazdálkodásának ellenőrzéséért

17

II. Szociális szolgáltatásokat igénybevevők jogvédelme

Az intézményi, történeti kialakulás után magát a szociális szolgáltatások felépítés

mutatom be röviden, ami rendszerbe a három jogvédelmi területet még pontosabb

tudom elhelyezni.

Szociálpolitika feladata a szociális jogalkotás, szociális újraelosztó és szociális

ellátás rendszerének a megszervezése, úgy, hogy közben szem előtt tartja az elesett,

segítségre szoruló emberek jogait, igényeit.

A Magyar Köztársaság Alkotmánya rögzíti azon alapjogokat, amikre a

jogalkotóknak különös tekintettel, figyelemmel kell lenni.

Az igények kielégítésére érdekében a jogalkotó biztosítja a szociális

alapszolgáltatások rendszerét- ezt az 1993.évi III. törvény a szociális igazgatásról és

szociális ellátásról szóló törvényben sorolja fel.

„59. §386

(1)387

Az alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési

önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és

lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból,

mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.”6

A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a

szakosított ellátásokat.

Szociális alapszolgáltatások:

a) falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás,

b) az étkeztetés,

c) a házi segítségnyújtás,

d) a családsegítés,

e) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

f) a közösségi ellátások,

g) a támogató szolgáltatás,

6

1993 évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300003.TV letöltés:2013.02.13.

18

h) az utcai szociális munka,

i) a nappali ellátás.

A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátás:

a) az ápolást, gondozást nyújtó intézmény,

b) a rehabilitációs intézmény,

c) a lakóotthon: tartós bentlakásos intézmény,

d) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (bentlakásos intézmény),

e) az egyéb speciális szociális intézmények

Az alapvető emberi jogok minden alapszolgáltatás nyújtása során tiszteletben

kell tartani az Alkotmány foglalt következő jogokat :

1, az élethez, emberi méltósághoz való jog,

2, kínzás, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánás tilalma,

3, szabadsághoz, személyi biztonsághoz való jog,

4, egészséges környezethez való jog,

5, testi épséghez, legmagasabb szintű testi- lelki egészséghez való jog,

6, szociális biztonsághoz való jog,

7, szabad mozgáshoz, szabad tartózkodási hely megválasztásának joga,

8, jog a házasság és a család intézményéhez,

9, magánélettel kapcsolatos titokvédelem, magánlakás sérthetetlenségének joga,

magántitok, személyes adatok védelme,

10, nemek egyenjogúsága,

11, nemzeti és etnikai kisebbségek védelme,

12, tulajdonhoz való jog,

13, jogképesség,

14, kérelem és panasz joga,

15, szabad véleménynyilvánítás és közérdekű adatok megismeréséhez való jog,

16, tulajdonhoz való jog,

17, művelődéshez való jog,

18, vallásszabadság.

19

III. A három jogvédelmi terület bemutatása

A jogvédelmi rendszereken belül a jogvédelmi képviselők azok, aki a társadalom

valamely tagja számára elérhető közelségben vannak, akikhez a panaszos, a

jogaiban sértett személy közvetlenül fordulhat. A jogi képviselők, mint a

jogvédelem első bástyáinak összefoglaló bemutatásával kezdem ezen rész

szűkítését. Az összesítő bemutatás után a három jogvédelmi terület bemutatása, az

adott területre vonatkozó jogok, kötelezettségek rendszerének feltérképezésével

folytatom.

A betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselők rendszerének működése:

A Közalapítvány szakterületekre lebontva alkalmaz minden megyében képviselőket:

- munkajogviszony,

- megbízási jogviszony,

- vállalkozási jogviszony alapján.

A jogviszony tartalmi feltételeit (büntetlen előélet, felsőfokú végzettség, adott

szakterületen legalább 5 éves szakmai tapasztalat, jogvédelmi képviselői tanfolyamon

való sikeres vizsga, kizáró ok vele szemben nem áll fent) az 1/2004 (I.5.) ESZCSM

rendelet tartalmazza.

Az álláspályázatot az Egészségügyi,- Szociális Közlönyben a Közalapítvány hirdeti

meg.

A szolgáltatást nyújtó szerv feladata:

- gondoskodik arról, hogy a képviselő nevét, elérhetőségét,

fogadóóráinak helyét és idejét jól látható helyen kifüggessze,

- a képviselő a szolgáltató területére beléphessen, munkáját

zavartalanul végezhesse.

20

1, Betegjog

A betegek jogainak kialakulás:

A betegjog megjelenését kiváltó tényezők:

Az emberi jogok biztosításának igénye, 1948 Emberi Jogok Egyetemes

Nyilatkozata, az emberi jogok érvényesülése az egészségügyi ellátásban, fogyasztói

magatartás, illetve a kiszolgáltatottság- a beteg egyenlőtlen helyzetben vannak.

A betegjogok 1946 –ban alakult ki.

A betegjogok kodifikálásának hazai története a rendszerváltás után kezdődött, s

1997-ben az Országgyűlés elfogadta az egészségügyi törvényt, amely Magyarországon

először önálló fejezetet szentelt e - kialakulóban lévő - jogágazat szabályozásának.

A betegjogi képviselet Magyarországon 2000. július 1-óta működik.

2012-től a Betegjogi, Ellátottjogi, és Gyermekjogi Közalapítvány megalakul, ez

egy professzionális jogvédő szervezet, ami nemcsak a már megtörtént betegjogi

sérelmeket, panaszokat vizsgálja ki, regisztrálja, hanem preventív feladatokat is ellát.

Az egészségügyi ellátás célja a gyógyító- prevenciós feladatok ellátása, aminek

alanya a beteg. A betegek érdekeit az orvosi hivatás erkölcsi szabályai- orvosi etika,

illetve a betegeket megillető jogok is védik. Ezeket a jogokat a következőkben

felsorolnám, és röviden bemutatnám. Természetesen, mint az élet más területén is

nemcsak jogok illetik meg az embereket, hanem a jogok szerzése mellett

kötelezettségeket is vállalunk kell. A betegjogok bemutatása mellett a beteg

kötelezettségeire is röviden kitérnék.

A betegek jogai és kötelezettségei

Az egészségügyi ellátáshoz való jog

„Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a

súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint

fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez.

21

Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az

egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő

bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz.

Megfelelő az ellátás, ha az az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó

szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik.

Folyamatosan hozzáférhető az ellátás, amennyiben az egészségügyi

ellátórendszer működése napi 24 órán keresztül biztosítja annak igénybevehetőségét.

A betegnek joga van az állapota által szakmailag indokolt szintű egészségügyi

szolgáltató és - ha jogszabály kivételt nem tesz - a választott orvos egyetértésével az

ellátását végző orvos megválasztásához, amennyiben azt az egészségi állapota által

indokolt ellátás szakmai tartalma, az ellátás sürgőssége vagy az ellátás

igénybevételének alapjául szolgáló jogviszony nem zárja ki.

Orvosválasztás joga az egészségügyi szolgáltató működési rendjének

megfelelően gyakorolható. Az orvosválasztás jogának gyakorlása során a betegnek

joga van az ellátását végző olyan orvos megválasztásához, akivel az állapotának,

illetve az egészségügyi szolgáltatás jellegének megfelelő, magyar nyelven történő

kapcsolattartásra képes.

A beteg bármely, a kezelőorvos által megállapított diagnózissal, illetőleg

javasolt terápiával, valamint fekvőbeteg-gyógyintézetből történő tervezett

elbocsátásával vagy más egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalásával

kapcsolatban kezdeményezheti más orvos által történő vizsgálatát.

Amennyiben a beteg az adott egészségügyi szolgáltatónál nem részesíthető az

egészségi állapota által indokolt legrövidebb időn belül a szükséges ellátásban,

tájékoztatni kell őt arról, hogy az adott ellátás mely egészségügyi szolgáltatónál

biztosítható.

A beteget a külön jogszabályban meghatározott esetben és módon kell

várólistára helyezni. A várólista az adott egészségügyi ellátásra besorolt betegek

családi és utónevét, nemét, születési évét, lakóhelyét, társadalombiztosítási azonosító

jelét és az ellátásra való jogosultság sorrendjét tartalmazza.

A várólistára helyezés esetén a beteget a várakozás okáról és annak várható

időtartamáról, illetve esetleges következményeiről tájékoztatni kell.”7

7

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700154.TV letöltés:2013.02.15.

22

Hatályos, egészségügyről szóló törvényünk az alábbi betegjogokat nevesíti8:

A megfelelő szintű egészségügyi ellátáshoz való jog- "Mindenkinek joga van

ahhoz, hogy részesüljön a lehető legmagasabb egészségügyi színvonal elérését lehetővé

tevő összes intézkedésben." - Ezt az l96l. évi Európai Szociális Karta 11. Cikkelye

rögzíti, melyet hazánkban is kihirdettek l999-ben. Hatályos jogszabályunk szerint

minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi

állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód

követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz.

Az emberi méltóság tiszteletben tartásához való jog- a jog akkor érvényesül, ha a

betegellátás során a betegekkel emberhez méltóan bánnak.Az egészségügyi vizsgálathoz

megfelelő és diszkrét környezetet kell biztosítani, a vizsgálat során csak a

legszükségesebb emberek tartózkodjanak a helységben, kivéve, ha erre a beteg

engedélyt ad. Ehhez a joghoz soroljuk az ún.: anyajogokat, amiket semmilyen formában

nem korlátozhatók. Pszichés betegségek esetén azonban ez a jog is ideiglenesen

korlátozható. Ilyenkor a kezelő orvos köteles a korlátozás indokoltságának, módjának,

(fizikai, kémiai, pszichológiai, biológiai módszerek) időtartamának pontos

dokumentálására.A korlátozás semmilyen körülmények között nem terjedhet ki az

emberi méltóság korlátozására. A jog tartalma továbbá. a beteget csak méltányolható

okból és ideig lehet megvárakoztatni. Az emberi méltóság tiszteletben tartása megilleti a

haldokló embert is.

A kapcsolattartás joga- a beteg szóbeli, vagy írásbeli kapcsolattartására vonatkozik

hozzátartozóival, vagy akár egyházi személlyel, úgy, hogy közben betegtársainak jogait

tiszteletben tartja-, ezt a kórhát fekvőbeteg-gyógyintézet házirendjében szabályozza.A

szülőknek, törvényes képviselőknek joguk van ahhoz, hogy l8 év alatti beteg

gyermekük mellett tartózkodjanak.Súlyos állapotú betegnek egy hozzátartozó

folyamatosan, akár a nap 24 órájában is a beteg mellett tartózkodhat

Az intézmény elhagyásának joga- alapja a mozgásszabadsághoz való jog. A beteg

az egészségügyi intézményt szabadon elhagyhatja, feltéve, hogy ezzel mások testi

épségét; egészségét nem veszélyezteti. Távozási szándékát kezelőorvosának

8Dr. Polecsák Mária (Szerk.). 1999. A betegek jogai. Vince Kiadó. Budapest

23

tájékoztatásával teheti meg, kivéve, ha távozásával fertőzés veszélye állna fent. Ha

mások egészségét, vagy testi épségét nem veszélyezteti súlyosan, illetve nincs közvetlen

életveszélyben, nem akadályozható meg az intézmény elhagyása. A beteg, aki

cselekvőképes, azonban bizonyíthatóan az elmeállapot akut zavara miatt szeretné

elhagyni a kórházat átmenetileg korlátozható. A betegnek joga, hogy a kezelés

befejezése előtt legalább 24 órával tájékoztassák elbocsájtása időpontjáról.

A tájékoztatáshoz való jog- A kötelezettség mind az orvost, mint pedig a beteget

terheli. Az orvos részéről- a betegnek joga van ahhoz, hogy egyéniesített formában - a

beteg értelmi szintjének, korának, állapotának, iskolázottságának figyelembe vételével -

részletes tájékoztatást kapjon az egészségi állapotát érintő kérdésekben, addig az orvos

tájékoztatási kötelezettsége azzal a korláttal érvényesül, hogy a tőle elvárható

ismereteknek megfelelően és legjobb tudása szerint tájékoztassa a beteget annak

egészségi állapotáról. A betegnek kötelezettsége, hogy az ellátásában közreműködő

egészségügyi dolgozók számára felvilágosítást adjon állapotáról, esetleg fertőző

betegségekről és a foglalkozás végzését kizáró megbetegedésekről.

Beavatkozások esetén a műtétet megelőzően tájékoztatni kell a beteget a lehetséges

kimentekről, szövődményekről, kockázatokról az esetlegesen elmaradt beavatkozás

kockázatairól. A tájékoztatás után fontos a paciens beleegyező nyilatkozata is.A

tájékoztatás joga a beteget akkor is megilleti, ha beleegyezése egyébként nem feltétele a

gyógykezelés megkezdésének.A tájékoztatás során a beteget megilleti a kérdezés joga.

Fontos megemlíteni, hogy a beteg kielégítő információt kell, hogy kapjon az

alkalmazott gyógyszer hatásáról, mellékhatásáról és alkalmazási módjáról, idejéről. Az

alkalmazott terápia vonatkozásában pontos utasítást és tájékoztatást kell adni a

betegnek.

Az önrendelkezéshez való jog-az önrendelkezéshez való jog mindenkit megillet

alapjogunk, amit csak törvény korlátozhat. Ez a jog biztosítja a betegek számára, hogy

eldönthessék, hogy kívánnak-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve, hogy az

ellátás során mely beavatkozások elvégzéséhez járulnakhozzá, illetve melyeket utasítják

vissza. A beavatkozás elvégzéséhez szükséges beleegyezését a beteg főszabályszerűen

bármilyen formában megadhatja. A beavatkozás elvégzéséhez a beteg írásbeli

hozzájárulása szükséges, vagy ha erre a beteg állapotánál fogva nem képes, úgy két tanú

együttes jelenlétében ezt más formában - szóban vagy ráutaló magatartással - is

24

megteheti.A beteg önrendelkezési joga azonban nem korlátlan, abszolút jog. Ez azt

jelenti, hogy vannak esetek, amikor nem kell a beleegyezést kérni a beavatkozások

elvégzéséhez. Ez pedig akkor lehetséges, ha a beteg közvetlen életveszélyben van.

Továbbá, ha a beavatkozás elmaradása mások életét, egészségét vagy testi épségét

súlyosan veszélyezteti - ide értve a 24. hetet betöltött méhmagzat életét. A beteg az

önrendelkezési jog keretén belül rendelkezhet halála esetére a holttestét érintő

beavatkozásokról is. A beteg megtilthatja, hogy a holttestéből szervet vagy szövetet

átültetés, valamint egyéb gyógyító célú felhasználás, kutatás vagy oktatás céljából

eltávolítsanak.

Az ellátás visszautasításának joga- alapja az előzőekben már említett

önrendelkezési jog. A beteg az egészségügyi ellátást - szabad akaratából, kényszertől

mentesen - visszautasíthatja. Kivétel, ha ezzel mások élete vagy testi épsége lenne

veszélyeztetve. Nem utasítható vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás, ha a

beteg várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására. Ha a beteg olyan

ellátást utasít vissza, aminek elmaradása egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy

maradandó károsodást eredményezne, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű

magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében teheti

meg. Visszautasíthatja a beteg az ellátást akkor is, hagyógyíthatatlan, de életét

életfenntartó vagy életmentő beavatkozásokkal fenn lehet tartani, viszont az

orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - a megfelelő egészségügyi

ellátás mellett is - meghalna. Itt megemlíthetjük az eutanáziát- ez passzív, és aktív

formában fordulhat elő. A passzív a fent említett eset, amikor az ellátott utasítja vissza a

kezelést-, ezt az alkotmánybíróság sem tart alkotmányellenesnek. Aktív eutanázia

jogilag ma Magyarországon nem létezik.Az ellátás visszautasításának, hogy a

cselekvőképes beteg esetleges későbbi cselekvőképtelensége esetére előre

visszautasíthatja az egészségügyi ellátást, illetve megnevezhet olyan személyt, aki

helyette és a nevében az ellátás visszautasítása felől nyilatkozik. Ezen rendelkezés

garanciális szabálya, hogy az ilyen nyilatkozathoz csatolni kell - egy hónapnál nem

régebbi - pszichiáter által kiadott nyilatkozatot, mely azt igazolja, hogy a beteg a

döntését, annak lehetséges következményei tudatában hozta meg. Ezt a nyilatkozatot

egyebekben kétévente meg kell újítani, ellenben hatályát veszti.

25

Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga- A beteg jogosult

tájékoztatást kapni: a betegségéről, kezeléséről,a rá vonatkozó adatokról,az

egészségügyi dokumentációról - abba bele is tekinthet,a fekvőbeteg intézményből való

távozásakor zárójelentést kapni,az adataival összefüggésben összefoglaló írásos orvosi

véleményt is kérni. A cselekvőképes beteg saját maga, korlátozás nélkül kérheti a

dokumentációban szereplő adatok megismerésének lehetőségét, akár írásban, akár

személyesen, azonban más személyt is meghatalmazhat erre (elegendő egyszerű okirat

formájában). A beteg életében, illetve halálát követően a házastársa, egyenes ági

rokona, testvére, valamint élettársa írásos kérelem alapján jogosult az egészségügyi

adatok megismerésére, ha az egészségüket befolyásoló ok miatt kérik. A

dokumentációkba írásos kérelme alapján betekinteni, illetve saját költségére azokról

másolatot kérni.

Az orvosi titoktartáshoz való jog- alapja az egészségügyi adatok

megismerhetősége, illetve általában a személyiség védelme. Két részre bontható, az

egyik beteg kezelésével kapcsolatos egészségügyi adat, a másik a beteg személyes

adatai. A beteg meghatározhatja azt a személyt nyilatkozat formájában, akinek a

betegségével, illetve a betegsége kimenetelévei kapcsolatban felvilágosítás, állapotában

történő változással kapcsolatos adatok adhatók, valamint azt, hogy kit zár ki ennek a

lehetőségéből. A beteg rendelkezhet arról is, hogy gyógykezelése során csak azok a

személyek legyenek jelen, akiknek a részvétele az ellátásban mindenképpen szükséges,

illetve akiknek a jelenlétéhez a beteg hozzájárult, figyelemmel arra is, hogy a törvény

másként nem rendelkezik. Ez a jog biztosítja végezetül a beteg számára, hogy

vizsgálatára, kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy azt beleegyezése

nélkül mások ne hallják, ne lássák.

A betegek kötelességei:

Magyarországon a betegek kötelezettségeiről is rendelkezik az egészségügyi

törvény, amely több pontbanis hasonlóságot mutat más országok szabályozásával.Az

egyénnek saját egészségi állapotáért a tőle elvárhatómódon.A betegeknek kötelessége

együttműködni az egészségügyidolgozókkal, és a gyógykezelésével kapcsolatbanaz

egészségügyi dolgozóktól kapott rendelkezéseketbetartani. Ez a megfelelő ellátás

26

biztosításánakminimumfeltétele, kinyilvánítása tehát nélkülözhetetlen,ha nem a

betegjogi jogszabályban, akkor akár apolgári törvénykönyv rendelkezései között.A

tájékoztatás nemcsak jog, hanem kötelesség is: abetegnek informálnia kell orvosát

mindazokról a kérdésekről,amelyek a megfelelő ellátáshoz szükségesek;a magyar

egészségügyi intézményekben.

Az egészségügyi ellátás során számos olyan vitatott helyzet alakulhat ki, ami

magával hozhatja a személyiségi jogok, betegek jogainak megsértését. A problematikus

területek a következők:

1, pszichiátriai betegek gyógykezelése,

2, szerv- és szövetátültetések,

3, alkoholisták, kábítószer élvezők gyógykezelése,

4, orvos biológiai kísérletek,

5, közegészségügyi, járványügyi intézkedések,

6, művi megtermékenyítések,

7, abortusz,

8, gyermekek gyógykezelése.

Mindezen területekre vonatkozóan jogi és etikai szabályzásokkal lehet a visszaéléseket,

az emberek jogok megsértését visszaszorítani. Magyarországon az Egészségügyről

szóló 1997.évi CLIV. törvény tartalmaz szabályzásokat ezen problémás területekre

vonatkozóan.

Mit tehet a beteg, ha a fent említett jogaiban csorbát szenved?

A mai magyar jogrendszerben számos lehetősége van a sértett félnek, betegnek,

panaszaival felsőbb intézmények felé fordulni. A beteg jogainak érvényesítésében

indítható eljárások:

27

A beteg panasszal élhet:

1, az egészségügyi intézmény felé,

2, az egészségügyi intézmény fenntartója felé,

3, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes megyei, fővárosi intézete

felé,

4, betegjogi képviselő felé-,

Feladata:

„segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal

kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében,

segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak

kivizsgálását,

a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi

szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, illetve - a beteg gyógykezelésével összefüggő

ügyekben - eljár az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek

során képviseli a beteget,

rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra

vonatkozó szabályokról, azok változásáról, illetve a betegjogok érvényesüléséről az

egészségügyi szolgáltatónál.”9

Betegjogi képviselő jogosult:

- egészségügyi szolgáltató működési területére belépni

- az üggyel kapcsolatos iratokba betekinteni

- az egészségügyi dolgozóhoz kérdést intézni.

- az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatos jogsértő

gyakorlatra és egyéb hiányosságokra felhívni az intézmény vezetőjének,

vagy a fenntartó figyelmét

- jogsértő gyakorlat, hiányosság megszüntetésére javaslatot tenni

- a felhívás eredménytelensége esetén az illetékes szervhez, vagy

személyhez fordulni.

9

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700154.TV letöltés:2013.02.15.

28

Betegjogi képviselő köteles:

- az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatos jogsértő

gyakorlatra és egyéb hiányosságokra felhívni az intézmény vezetőjének,

vagy a fenntartó figyelmét

- jogsértő gyakorlat, hiányosság megszüntetésére javaslatot tenni

- a felhívás eredménytelensége esetén az illetékes szervhez, vagy

személyhez fordulni.

Betegjogi képviselőkre vonatkozó külön jogszabály:

„A betegjogi képviselő az OBDK által meghatározott időtartamban fogadóórát tart

a 100 ágyasnál nagyobb kapacitású fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatóknál.

Amennyiben a betegjogi képviselő feladatának ellátásához szükséges, a panaszok

kezelésének, illetve a jogok gyakorlásának figyelemmel kísérése érdekében

intézménylátogatást végez.

A betegjogi képviselő szükség szerint ismerteti a panaszossal és az egészségügyi

szolgáltatóval a panasz tárgyában, a betegjogi képviselő közvetítésével történő

egyezségkötés lehetőségét, illetve tájékoztatja a feleket a külön jogszabály szerinti

egészségügyi közvetítői eljárásról, és az abban való részvételhez segítséget nyújthat.

A betegjogi képviselő működési területén kapcsolatot tart az egészségügyi

szolgáltatást nyújtókkal és fenntartóikkal, a térségi egészségszervezési központokkal, az

Országos Tiszti főorvosi Hivatallal, a fővárosi és megyei kormányhivatal

népegészségügyi szakigazgatási szervével és egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási

szervével, a területi igazságügyi szakértői kamarákkal, az ellátási területét illetően az

egészségügyi közvetítői névjegyzéken szereplőkkel, egyházakkal és az egészségügy

területén működő civil szervezetekkel és köztestületekkel, valamint a Nemzeti

Betegfórummal.”10

5, Fegyelmi eljárás kezdeményezhet.

10

214/2012.(VII.30. )Korm. rendelet az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs

Központról http://jab.complex.hu/doc.php?docid=WKHU-QJ-XML-00000A1200214KOR

letöltés:2013.02.15.

29

6, Etikai eljárást kezdeményezhet a dolgozók felé- Orvosi Kamaránál, Etikai

Bizottságnál, Szakdolgozói Kamara Etikai Bizottsága.

7,Egészségbiztosítási Felügyelet megkeresése peren kívül.

8, Egészségbiztosítási Felügyelet megkeresése peren kívül.

9, Egészségügyi dolgozó vagy orvos ellen indított büntetőeljárás.

10, Polgári eljárás az egészségügyi intézmény ellen- a polgári eljárásnak két célja van

jelen esetben: az egyik, hogy az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelősségét

vizsgálja, a másik pedig, ha elismeri a szolgáltató a felelősségét, a kártérítés összegének

meghatározása. Az eljárásokban a beteg, vagy hozzátartozója a felperes, akinek érdeke a

szolgáltató rossz, felróható eljárásnak a bebizonyosulása, míg az alperes az

egészségügyi szolgáltató, akinek pedig feladata az ellenkezőjének a bebizonyítása. Ha a

felelősség bebizonyosodik, akkor a kártérítés összegének meghatározása is két

szakaszra bomlik. Az első szakasza szakmai kérdéseket tárgyalja, ami gyakran

közbenső ítélettel végződik (felelősség hiányának vagy tényének megállapítása). A

második szakasz már maga a kártérítés összegének meghatározásáról szól- többségében

ez már a szolgáltató és a biztosító közötti egyezségen alapszik.

( A polgári eljárás megindítása előtt gyakran kerül sor az egészségügyi szolgáltató és a

szakmai felelősségbiztosító által tett egyezségi ajánlatra- ennek célja a peren kívüli

megállapodás lenne.) A Ptk. az előforduló vagyoni károkon túl lehetőséget ad az

úgynevezett nem vagyoni károk kárpótlására is- ezek az emberi személyiséget ért

hátrányok, nem vagyoni negatív hatások (például: fájdalom, lelki sérülés negatív

társadalmi megítélés)-Ptk. 355. § (1) bekezdése alapján.

Érdekesség képen megemlíteném, hogy a polgári eljárások – természetesen a

témánkhoz kapcsolódva- főként a tájékoztatás hiányából származó ügyekből, vagy

műhibákból származnak.

Véleményem szerint a mai magyar betegjogi rendszer, rendkívül kiépült,

szerteágazó. Sokszínűsége miatt viszont sajnos az egyszerű, jogot nem ismerő ember

számára igencsak bonyolult. A számos lehetőség mellett az ember a „bőség zavarában”

elveszik, igényeinek leghatékonyabb érvényesítését nehezen találja meg. Mindezek

30

mellett a rendszerek közötti párhuzamosság, körülhatárolatlanság még kuszábbá teszi a

betegjogi fórumrendszereket.

A panasztételi jogukkal főként a magasabban kvalifikált, saját érdekei

érvényesíteni tudó betegek élnek- a társadalom valósan hátrányosabb rétegei- pl.

gyermeke, fogyatékosok, hajléktalanok- e jogukról vagy szándékosan (értelmetlenül

tennék ki magukat egy újabb eljárásnak), vagy tudásuk hiányában-tudattalanul

lemondanak. A jelenlegi elgondolás a beteg jogainak, érdekeinek védelmében

alapvetően jó- egy kis informálódás után a jogrendszert nem ismerő személy is tudja

jogait, érdekeit érvényesíteni a betegjogi képviselőtől egészen az ombudsmanig.

De miért van szükség jog- és érdekérvényesítésre? A válaszhoz nem kell messze

mennünk, elég, ha rápillantunk az egészségügyi rendszer haláltusájára. Hogy tudna

megfelelően dolgozni az egészségügyi szakember, tudásához és hivatástudatához

méltóan, ha felette közben folyamatos tulajdonosváltások, közigazgatási rend

átalakulások folynak, a kiszámíthatatlan rendszerben, ahol mind pénzbeli, mind szakmai

megbecsülés hiányos környezet lengi körül a szakembereket… A megoldás lehet, hogy

nem a jogrendszer reformjában, bővítésében keresendő, hanem az egészségügyi

rendszer helyreállításában.

31

2. Ellátott jog

Az ellátott joga:

A törvény értelmében vannak ellátott jogok, amelyek minden ellátotti csoportot

egyaránt megilletnek.

Ezek például:

Az élethez, az emberi méltósághoz, a testi- lelki egészséghez, a tulajdonhoz,a személyes

adatokról, a magántitokhoz való jog.

Ezen alapjogokon kívül a törvény szabályozza az egyéb más szociális

szolgáltatásokat igénybevevők, különös tekintettel a bentlakásos intézményeket

igénybevevő ellátottak jogait- ezen jogok biztosítása főként az intézményvezetők és a

dolgozók feladata. A törvényben megfogalmazott egyéb jogok:

„A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő

ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a

szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei,

speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére.

Az alapszolgáltatásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó, az e

törvényben meghatározott általános vagy speciális jogokat is biztosítani kell.”11

A szociális szolgáltatás biztosítása közben figyelembe kell venni az egyenlő

bánásmód követelményeit,

Joga van megismerni az intézménnyel kapcsolatos működési, gazdálkodási adatokat,

Személyes adatainak védelme, magánéletével kapcsolatos titokvédelem,

Személyes tulajdonát képző tárgyainak, mindennapi használati tárgyainak

használatát a szociális intézmény nem korlátozhatja- a személyes tulajdonát képző

11

1993.évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300003.TV letöltés:2013.02.19.

32

használati tárgyakkorlátozásának kivételei a házirendben, pontosan meghatározott

esetekben és feltételek mellett lehetséges: az intézményvezető köteles gondoskodni az

ellátásba vett személy vagyontárgyainak, személyes tárgyainak, értékeinek megfelelő,

biztonságos elhelyezéséről-, ha a vagyontárgy, értéktárgy speciális elhelyezést kíván,

abban az esetben az intézményvezető feladata az ellátott számára segítséget nyújtani.

Az ellátottnak joga van a szabad mozgáshoz- az ezzel kapcsolatos szabályok az

intézmény házirendjében kell szabályozni.

Joga van családi kapcsolatainak fenntartásához, rokonokat, látogatóakat fogadni,

Joga van panaszt tenni, amit 15 napon belül az intézményvezetőnek ki kell

vizsgálni, és erről írásbeli értesítőt készíteni.

Kiemelt ellátotti csoportok:

1, Fogyatékos személyek érdekeiben megfogalmazott további jogok:

- „akadálymentes környezet biztosítása,

- információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való

hozzáférés biztosítására,

- a képességek, készségek fejlesztésére, illetve az állapotfenntartás vagy

- javítás lehetőségeinek megteremtésére,

- az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos

döntéseinek tiszteletben tartására,

- társadalmi integrációjukhoz való jogra, más személyekkel történő

kapcsolat létesítésére, kapcsolattartásra, valamint intézmények,

szolgáltatások igénybevételére, elérésére.”12

2, Pszichiátria betegek: otthonában való korlátozó intézkedéseket kizárólag orvos

írhatja elő- szigorú szabályzás mellett. 48 órán belül értesíteni kell az ellátottjogi

képviselőt a korlátozásról.

12

1993.évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300003.TV letöltés:2013.02.19.

33

3, Hajléktalan személyek: kiemelten figyelni kell az emberi méltóság védelméhez

való jog érvényesülésére.

4, Szenvedélybetegek: ellátottak adatainak, személyiségi jogainak védelmének

érvényesülésére külön figyelmet kell fordítani.

Az alábbi jogsértésekkel kerülhet szembe az ellátott a szociális szolgáltatások

igénybevételekor:

- emberi élethez, legmagasabb szintű testi- lelki egészséghez való jog

- önrendelkezés joga,

- szabad tartózkodási hely megválasztásának joga,

- családi élethez való jog,

- információhoz való jog,

- esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód elve,

- szociális biztonsághoz való jog,

- személyes adatok védelme,

- tájékoztatáshoz, közérdekű adatok megismerésének joga,

- szociális biztonsághoz való jog.

Ellátottjogi képviselő faladat:

Ellátott jogokkal kapcsolatos tájékoztatás, ellátottak, vagy hozzátartozóik

problémáival kapcsolatos segítségnyújtás,panaszok megfogalmazásával kapcsolatos

segítségnyújtás,képviseleti feladatok,intézkedések kezdeményezési joga,jelzéssel élhet a

jogsértésekkel kapcsolatos megszűntetések érdekében,korlátozó intézkedésekkel

kapcsolatos dokumentációk megvizsgálása,köteles fogadód órát tartani- 100 fő feletti

ellátotti létszámú intézményekben, nappali ellátást biztosító intézményekben.

Ellátottjogi képviselőkre vonatkozó külön jogszabály:

„Évente legalább egy alkalommal részt vesz az ellátási területén lévő tartós

bentlakásos szociális intézményben rendezett érdekképviseleti fórum ülésén, ahol

tájékoztatja az ellátottakat a jogaikról, azok érvényesítésének módjáról, az ellátottjogi

képviselő elérhetőségéről és a segítő szervezetekről, továbbá válaszol az ellátottak

kérdéseire.

34

Az OBDK által meghatározott időtartamban fogadóórát tart a bentlakásos szociális

intézményben.

Működési területén kapcsolatot tart a megyei (fővárosi) módszertani intézménnyel,

valamint a szociális hatósággal, szükség szerint, az intézmény működésének zavarása

nélkül közvetlenül felkeresheti az ellátottakat a lakószobákban, felveszi a kapcsolatot az

intézményben működő ellátotti önkormányzattal.

„Ha az intézmény vezetője az Szt. 94/G. §- a (3) bekezdésében foglaltak alapján

korlátozó intézkedés alkalmazásáról értesíti, az ellátottjogi képviselő tájékozódik az

ügyben, megvizsgálja a korlátozás szükségességét és az eljárás jogszerűségét. A

korlátozó intézkedés jogszerűségének vizsgálatáról az ellátottjogi képviselő

dokumentációt vezet, és éves beszámolójában összegzi a korlátozó intézkedésekkel

kapcsolatos tapasztalatait.”13

Ellátottak joga- a polgári jog területén:

Az ellátottak panaszaikkal elsőként a szociális intézmény vezetőjéhez

fordulhatnak, aki ezen panaszokat köteles kivizsgálni- a vizsgálat eredményéről 15

napon belül írásban kell tájékoztatni a panasztevőt. Jogorvoslatot az ellátott az

intézmény fenntartójától kérhet.

A fenntartóhoz közvetlenül is fordulhat panaszával az ellátott- amennyiben az

ügyben a fenntartó határozatot hoz, a határozattal szemben csak a bírósághoz fordulhat

jogorvoslatért.

Az ellátottjogi képviselő feladata ilyen esetekben az ellátott jogairól való

tájékoztatás, segítségnyújtás a panasz írásbeli megfogalmazásában, vagy az intézmény

és az ellátott közötti vitás helyzet rendezése.

Amennyiben az ellátott a helyi jogvédelmet nem tartja megfelelően

hatékonynak, alapjogi sérelmek esetén kezdeményezheti az ombudsmani eljárást is. Ezt

13

214/2012.(VII.30. )Korm. rendelet az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs

Központról http://jab.complex.hu/doc.php?docid=WKHU-QJ-XML-00000A1200214KOR

letöltés:2013.02.20.

35

az eljárást azonban csak akkor indíthatja el, ha az igénybe vehető valamennyi eljárást,

jogorvoslati lehetőséget már kimerítette. Súlyos jogsértés esetén,mint valamennyi

jogvédelmi területen (betegjog, gyermekjog) ha a fenti eljárások nem orvosolják a

panaszt szabálysértési jog, vagy bűntető jog által nyújtott segítségek igényelhetők.

Ellátottjog megsértése esetén főként az alábbi tényállások jöhetnek létre- pl.:

kiszolgáltatott személy megalázása, gondozás elmulasztása, foglalkoztatás körében

elkövetett gondatlan veszélyeztetés… stb. Ezen tényállások főként a fogyatékos, és

idős, gondozásra- ápolásra szorult idős embereknél fordulhatnak elő.

Az aktív, felnőtt korosztály tekintetében főként a lakhatással kapcsolatos ügyek,

pénzintézetek által folyósított hitelekkel, köztartozásokkal, közszolgáltatásokhoz

kapcsolódó tartozások, önkormányzati tulajdonú bérlakásokkal kapcsolatos nagyszámú

kötelezettségszegési ügy fordul elő. A tartozásos, jelzáloghitellel összefüggő ügyekben

a családsegítő szolgálat adósságkezelő tevékenysége segítheti az „áldozatokat”.

Amennyiben bírósági, hatósági eljárásra kerül a sor az ellátottnak érdemes kérni a

méltányosság- illeték,- költségkedvezményeket.

36

3. Gyermekjog

„A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a

társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi,

szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges.”

(Magyarország Alkotmánya)

Története:

I. Gyermekjogok a Nemzetközi Egyezményekben

1. Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény

kihirdetéséről

2. Emberi Jogok Európai Egyezménye

3. Az Európai Szociális Karta

4. Az AlapvetőJogok Chartája

5. Az „új Brüsszel II.” rendelet

6. A Hágai Egyezmény

II. Gyermeki jogok hazai szabályzása:

1. Gyermekjogok az Alaptörvényben

2. Gyermeki jogok a Gyermekvédelmi törvényben

3. A gyermekjogok a Családjogi törvényben

4. A gyermekek jogai az oktatásban

5. A beteg gyermek jogai

9. Gyermekek és fiatalkorúak a büntetőjogban

A GYERMEKJOGOK VÉDELME

1. Az Alkotmánybíróság

2. Az országgyűlési biztos

3. Az oktatási jogok miniszteri biztosa

4. A gyermekjogi képviselő

37

5. A jövőnemzedékének parlamenti biztosa

A, Gyermekjogok az Alkotmányban/ Alaptörvényben

Alkotmányunk 70/D §-a kimondta, hogy minden Magyar Köztársaság területén

élőnek joga van a lehető legmagasabb szintű testi-lelki egészséghez, amit a mindenkori

Kormány

a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi

ellátásmegszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a

természeteskörnyezetvédelmévelvalósítja meg- ezen gondolatokat az Alaptörvény XX.

cikkében is rögzítik.

L. cikk:„(1) Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között, önkéntes

elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet

fennmaradásának alapját.”14

(2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást

(3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza

II.cikk: minden magzatot a fogantatás pillanatától védelem illeti meg

XV. cikk: (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az

időseket és a fogyatékkal élőket.

XVI. cikk: minden gyermeket megillet a megfelelő testi, lelki és erkölcsi fejlődés, a

szülők joga, hogy megválasszák gyermekük nevelését továbbá kötelesek gyermekükről

gondoskodni- ez az Alkotmány 67. §-a rögzítette.

XVIII. cikk: gyermekek foglalkoztatása tilos, kivételt képez a törvényben meghatározott

esetek,

XIX. cikk: szociális biztonsághoz való jog

XXV. cikk„Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban

kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló

szervhez.”15

Az Alkotmány 67.§ (1) bekezdése meghatározza, hogy: a gyermeknek elsődlegesen

(lehetőleg) a családtól kellene a szükségesvédelmet és gondoskodást megkapnia, és ezt

14

Magyarország Alaptörvénye http://www.complex.hu/kzldat/a1100425.htm/a1100425.htm

letöltés:2013.02.20. 15

Magyarország Alaptörvénye http://www.complex.hu/kzldat/a1100425.htm/a1100425.htm

letöltés:2013.02.20.

38

egészíti ki, vagy pótolja, helyettesíti az állami intézményvédelem. Erről az Alaptörvény

kissé szűkösebben nyilatkozik, de a korábbi alkotmányos gyakorlatot, és alapjogok

védelmét továbbra is biztosítja. Csjt.1. §(2) hasonlóan kimondja gyermekekért való

felelősségvállalást, illetve, hogy a törvény alkalmazása során mindenkor a gyermek

érdekeit szem előtt tartva, jogait biztosítva kell eljárni.

Az Alkotmány és a Családjogi törvény a gyermekvédelem tekintetében több

főbb ponton is találkozik.

Ezek a következők:

- Családon kívüli gyermekek helyzetének rendezése- pl.: örökbefogadás

szabályozása, szülő gyermekkel való kapcsolattartása.

- Gyermekek érdekeinek védelme a váláskor – pl.: gyermek elhelyezés,

gyermektartás díj.

- Szülői felügyelet gyakorlása, a gyermek érdekeinek figyelembevételével,

- Állami beavatkozás a gyermeknevelésbe,

- Házasságon kívül született gyermekek egyenjogúsága.

B, Gyermeki jogok a Gyermekvédelmi törvényben

1997. évi XXXI. törvénya gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

A törvényt a következő egyezményekkel, törvényekkel összhangban alkották:

Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény

kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvény

Alaptörvényben meghatározott gyermeki jogok érvényre juttatása érdekében, a

házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény,

Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény.

A törvény célja „megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az

állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi

személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek meghatározott

ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalt

jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve

gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és

39

megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi

gondoskodásból kikerült fiatalfelnőttektársadalmibeilleszkedéséről.”16

A törvény meghatározza az alaprendelkezéseket, ellátásokat, gyermekvédelmi

feladatok ellátását és irányítását, a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás szervezet és

egyes eljárási szabályait, és az egyéb rendelkezések. Sok más mellett meghatározza az

alapvető gyermeki és szülői jogokat és kötelességeket, továbbá a gyermeki jogok

védelmét, ami dolgozatom szempontjából fontos szabályzásokat tartalmaz.

Ezek szerint:

„11. § (1) A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy

kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével

foglalkozik.”17

18A gyermekek jogai a Gyermekvédelmi törvényünkben- teljesség igénye nélkül:

- saját családjában való nevelkedés,

- emberi méltóság tiszteletben tartása,

- szülőtől, hozzátartozótól csak a törvényben meghatározott esetekben választhatók el,

- szabad véleménynyilvánításhoz,

- tájékoztatáshoz,

- meghallgatáshoz,

- panasztételhez.

A gyermekek kötelezettségei:

Gondozójával való együttműködés, képességeihez megdelelően tegyen eleget

tanulmányi kötelezettségének,tartózkodjon az egészségére káros életmód és szerek

használatától.

16

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV letöltés?2013.03.01. 17

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV letöltés:2013.03.01.

18Jobbágyi Gábor. 2000. Személyi és családi jog. Szent István Társulat. Budapest

40

C, Gyermekjogok a Családjogi törvényben

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról

„1. § (1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja,

hogy az Alaptörvénynek megfelelően szabályozza és védje a házasság és a család

intézményét, biztosítsa a házasságban és a családi életben a házastársak

egyenjogúságát, fokozza a gyermekekért való felelősséget és előmozdítsa az ifjúság

fejlődését és nevelését.

(2) E törvény alkalmazása során mindenkor a kiskorú gyermek érdekére

figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni.”19

- Csjt. 23.§(1) házastársak jogai és kötelességei egyenlően,

- a Családjogi törvényben a férfi és a nő vagyonjogi vonatkozásban egyenlő,

- Csjt. 72. §(1) a szülők együttesen gyakorolják a szülői felügyeletet,- gyámi tisztet férfi

és nő is egyaránt elláthat.

Érdekességképpen megemlíteném a Csjt.-ben a férfiakra vonatkozó „negatív

diszkriminációs” szabályzásokat, miszerint az apát nem illeti meg nyilatkozattételi jog a

terhesség- megszakítási eljárásban (vonatkozó jogszabály: 1992. évi LXXIX. törvény a

magzati élet védelméről), továbbá csak a feleséget jogosítja fel férjének nevének

viselése a házasságkötés után. Negatív tendenciaként említhető meg, hogy a

házasságfelbontások után jelentős számban a gyermeket az édesanyánál helyezik el.

Az 1952. évi 23. törvényerejű rendelet a házasságról, a családról és a

gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény hatálybalépése és végrehajtása, valamint a

személyi jog egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában-

Kimondja a gyermekekért való felelősséget Csjt.1.§(1), továbbá, hogy a törvény

alkalmazását mindenkor a kiskorú gyermek érdekeinek figyelembevételével, jogainak

biztosításával kell alkalmazni.

A Csjt. 1. § (2) –ban megfogalmazott alapelvek a gyermekek védelmére a következők:

19

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=95200004.TV letöltés:2013.03.05.

41

Családon kívül élő gyermekek helyzetéről szóló rendelkezések- örökbefogadás

szabályai, külön élő szülők gyermekeinek kapcsolattartása, kiskorúakról való állami

gondoskodás, gyámság általános szabályai.

Gyermekek érdekeinek védelme a házasság felbontásánál- gyermektartásdíj,

gyermekelhelyezés.

Szülői felügyeleti jogok,

Állami beavatkozás szabályai a gyermeknevelésben,

Házasságon kívül született gyermekek egyenjogúsága.

A Polgári törvénykönyv és a Családjog kapcsolata dolgozatom témájára

vonatkozatva:

Alapfelvetés, hogy a Családjog a Polgári jog része.

A Családjogi törvény 1.§ (3) bekezdése és a Polgári törvénykönyv 5. §-a

szabályozza a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeit, amit dolgozatom

szempontjából azért tartok fontosnak kiemelni, mivel itt találkozunk a rendeltetésellenes

joggyakorlással gyermek elhelyezési, gyermektartásdíj, vagy kapcsolattartási ügyekben.

Ha a szülők valamelyike jogaival visszaél és ez a szülői beleegyező nyilatkozat

indokolatlan megtagadásából állna a Családjogi törvény 73-as §- alapján a Gyámhivatal

akár a gyermekelhelyezés megváltoztatását is elrendelheti.

Fontos továbbá megemlíteni a Polgári törvénykönyv 4.§(4.) bekezdését az

elvárhatóság elvével-a mi a gyermekelhelyezés szempontjából ismételten fontos, mivel

döntést megelőzően a bíróság vizsgálja azt a tényt is, hogy melyik fél járt el

„felróhatóan” az ügy kimenetelét tekintve.

Harmadik alapelvünk, amit fontos megemlíteni a jóhiszeműség és tisztesség

elve Ptk.4.§(1) bekezdése. Tartalmát tekintve valamennyi elem megjelenik a Csjt.-ben,

úgy, mint a Ptk.-ben.

42

D, Gyermekek jogai az oktatásban

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

A törvény célja: „a művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való

gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a

vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a

nemzetiségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a

tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban

foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást

biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése”20

A tanuló joga:

Nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges

környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét

pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség

biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki,

Személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell

számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem

vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek

vagy bánásmódnak,

Képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban

részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerjék

és fejlesszék,

Nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban

részesüljön,

Tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és

többoldalú módon történjék,

Kollégiumi ellátást vegyen igénybe, továbbá hit- és vallásoktatásban vegyen részt,

Személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való

jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez

való jogát az óvoda, az iskola, illetve a kollégium tiszteletben tartsa, e jogának

20

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300079.TV letöltés:2013.03.07.

43

gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem

veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét,

testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek

megteremtését, fenntartását,állapotának, személyes adottságának megfelelő

megkülönböztetettellátásbankülönleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban

részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez

forduljon segítségért.

A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi

helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben,

tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e

törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól,

vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a

részletekben való fizetésre.

Különös joga van:

Kollégiumi, napközi otthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön,válasszon a

választható tantárgyak, foglalkozások közül,a középiskolában – jogszabályban

meghatározottak szerint – az angol nyelvelsajátításához felkészülési lehetőséget kapjon,

igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, aziskola és

kollégium létesítményeit.

E, A beteg gyermek jogai

Hazánkban az egészségügyi törvény szabályozza a betegeket, jogait és kötelességeit.

Ezek a beteg és egészséges gyermekekre is egyaránt érvényesek.

44

IV. A GYERMEKJOGOK VÉDELME- intézményesülés

szempontjából

1. Az Alkotmánybíróság

Több határozatot is hoz a gyermeki jogok védelme, gyakorlása és korlátozása

témakörökben. Ezek közöl, csak néhányat említenék meg:

- 21/1996. (V.16.) AB határozat: a gyermek,kivétel, ha jogalkotó kizárja a

kiskorú alapjogi jogalanyiságát (pl. választójog) – alanya lehet minden a

társadalom valamennyi tagját megillető alapjognak, de a joggyakorlásban

nem élvez teljes körűszabadságot,

- 39/2007. (VI.20.) határozat: gyermek egészségének védelme és a fertőző

betegségek elleni védekezés alkotmányosanindokolttá teszi az életkorhoz

kötött, kötelező védőoltásokat,

- 36/2000. (X.27.) határozat korlátozott cselekvőképesség esetén a jog

szélesebb megvonását mozdítaná elő,

- 37/2002. (IX.4.) AB határozat: az állam feladata hogy védelmet nyújtson

a megfelelőtesti, szellemi, erkölcsi fejlődéshez – beleérte a szexuális

fejlődés védelmét is.

2. Országgyűlési biztos

A Gyvt. 11.§ (2) bekezdése szerint, a gyermek alkotmányos jogainak védelmét az

Országgyűlési biztos a maga sajátos eszközeivel segíti, és ennek során a biztos

feladata, hogy a gyermek alkotmányos jogait érintő– tudomására jutott – visszaéléseket

kivizsgálja, és

Orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. A biztos

az

Intézkedéseiről évente beszámol az Országgyűlésnek.

A hivatal megszűnt2012. január 02.-ával, helyébe az Alapvető Jogok Biztosának

Hivatala lépett.

45

3. Az oktatási jogok miniszteri biztosa

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, illetve a felsőoktatásról szóló

1993. évi LXXX. törvénybe foglalt felhatalmazás alapján az oktatási miniszter feladat-

és hatásköréről szóló 162/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 1. §- a (1)-(2) bekezdésében

foglalt feladatok hatékonyabb ellátása érdekében létrehozza az oktatási jogok miniszteri

biztosát.

Feladata: „A hivatal a gyermeket, a tanulót, a hallgatót, a kutatót, a pedagógust, az

oktatót, a szülőt, valamint azok közösségeit megillető, oktatással kapcsolatos

állampolgári jogok érvényesülésének elősegítésében működik közre.”21

A hivatal megszűnt2012. január 02.-ával, helyébe az Alapvető Jogok Biztosának

Hivatala lépett.

4. A gyermekjogi képviselő

1997. évi XXXI. törvénya gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Feladata:

A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek jogainak védelme, továbbá

e jogok megismertetésében, érvényesítésében segítségnyújtás, a kötelességek

megismertetése és teljesítésében való közreműködés.

Segíti a gyermeket panasza megfogalmazásában, jogosult panaszának

kivizsgálásában.

Segíti a gyermek állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutását, a gyermek, a

gyermek szülője, vagy más törvényes képviselője, vagy gyermekönkormányzat

felkérése alapján eljár-, ha a gyermekkel kapcsolatos kötelezettségszegést az

érdekképviseleti fórum a panaszt érdemben nem vizsgálja meg, vagy a vizsgálat

eredményével nem értenek egyet.

Eljár az érdekképviseleti fórumintézkedést kezdeményező megkeresésére,

elsősorban jogsértések feltárása érdekében.

Gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző működési

területén tájékoztatást, iratokat, információkat kérni és a helyszínen tájékozódni, és az

21

40/1999. (X. 8.) OM rendelet az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosa Hivatalának feladatairól és

működésének szabályairól http://www.oktbiztos.hu/torveny/rendelet.html letöltés:2013.03.10.

46

adatvédelmi szabályoknak megfelelően eljárni,segíti a gyermeki jogok érvényesülését-

ennek érdekében gyámhatósági eljárást is kezdeményezhet.

5. A jövő nemzedékének parlamenti biztosa

Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvényben foglaltak alapján az

Országgyűlési Biztos Hivatala – benne az Állampolgári Jogok Országgyűlési

Biztosának Irodája, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosának

Irodája és a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Irodája – megszűnt, feladatait

2012. január 1-től jogutódként az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala vette át.

Bár mint önálló hivatal megszűnik, feladata megmarad, amit az Alapvető Jogok Biztosa

fog érvényesíteni.

Feladata: a még meg nem születettek jogainak és érdekeinek képviselete, a jövő

generációk életfeltételeinek biztosítása. A jövő nemzedék joga van a léthez, az

egészségeshez, környezethez, a választás szabadságához.

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának feladata az egészséges

környezethez való alapvető jog védelme. A Magyar Köztársaság alkotmánya e jogról

két helyen is tartalmaz rendelkezéseket:

„18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges

környezethez.

70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb

szintű testi és lelki egészséghez.

(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és

az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az

épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.”

47

V. Gyermekvédelemi rendszer

Fogalma:” azt a speciális gyermekvédelmi tevékenységet értjük alatta, ami az

elárvult, az elhagyott vagy a veszélyeztetett helyzetben lévő gyermek, fiatalkorú

felkarolására, pártfogására, védelmére irányul.”22

„A gyermekvédelmi rendszer két részre osztható. Az egyik az általános megelőző

gyermekvédelem, a másik pedig a speciális gyermekvédelem.”23

Az általános, megelőző gyermekvédelem: az állam 0-18 éves korú gyermekre

vonatkozó szociálpolitikai tevékenysége.

Általános, megelőző gyermekvédelem területei:

- egészségügyi- anya és csecsemővédelem, családtervezés, gyermekorvosi

hálózat

- oktatásügyi- óvodai-iskolai gyermekvédelem, nevelési- pályaválasztási

tanácsadók, diákotthonok,

- társadalombiztosítás területe- pénzbeli támogatások- anyasági segély,

gyermekágyi- segély, családi pótlék, GYES, GYED

Az általános és speciális gyermekvédelem között helyezkedik el:

- a védő- óvó intézkedések: rendkívüli segélyezések, veszélyeztető

körülmények felszámolása

- kiskorú kiemelése a családból:

Speciális gyermekvédelem területei:

- gyermek és ifjúságvédő intézetek,

- gyermekjóléti intézetek,

- nevelőszülők, hivatásos nevelőszülők,

22

Hanák Katalin- Társadalom és gyermekvédelem- Akadémiai Kiadó Budapest, 1878. 23

Csókay László, Domszky András. Gyermekvédelmi kiskönyv- A gyermekvédelem nemzetközi

gyakorlata- Pont Kiadó 1994. Solymár

48

- csecsemőotthonok,

- nevelőotthonok,

- SOS gyermekfalvak,

- javító- nevelő intézetek,

- gyógypedagógiai bentlakásos intézmények.

1, Gyermekvédelmi ellátórendszer alapján:

A, Gyermekjólét alapellátások:

I. Pénzbeli ellátások- a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátások:

- rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

- rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

- kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

- egyéb, a települési önkormányzat rendeletében biztosított ellátás (nyári

gyermekétkeztetés, ingyenes étkeztetés)

A városi gyámhivatal hatáskörébe tartozó ellátások:

- Gyermektartásdíj megelőlegezése

-Otthonteremtési támogatás

- Óvodáztatási támogatás

II. Természetben nyújtott szociális ellátások-arendkívüli gyermekvédelmi támogatás

is adható ebben a formában pl.:

- Tankönyvtámogatás

- Tandíj, egészségügyi szolgáltatás, egyéb ellátás kifizetésének átvállalása- illetve

minden más, települési önkormányzatoktól függően.

III. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások- gyermek jóléti alapellátás

B, Gyermekvédelmi szakellátások: TEGYESZ, otthont nyújtó ellátások

49

C, Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések:

Hatósági feladatok-

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 16.

§ (1) Az e törvényben meghatározott, a gyermekek védelmét biztosító hatósági

feladat- és hatásköröket: a feladatban eljáró szervek:helyi önkormányzat képviselő-

testülete, a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal gyakorolja.

(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a helyi önkormányzat képviselő-

testületének feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásoknál az illetékességet a

gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének, gyámjának lakóhelye

határozza meg.

- védelembe vétel,

- családba fogadás,

- az ideiglenes hatályú elhelyezés,

- az átmeneti nevelésbe vétel, - nevelőszülők, gyermekotthonok,

- a tartós nevelésbe vétel,

- a nevelési felügyelet elrendelése,

- utógondozás elrendelése,

- utógondozói ellátás elrendelése,

- örökbefogadás.

2, Gyermekek joga és aPolgári jog- polgári peres eljárások

A szociális szolgáltatásokat igénybevevők jogvédelmének rendkívül

szerteágazó. Sajnosa jog folyamatos változásai, a törvények, rendeletek közötti

átmenetek miatt a teljesség igénye nélküli mutattam be eddig a jogvédelmi

területeket.

A dolgozatom eddigi részében módszeresen mutattam be mind a három

jogvédelmi rendszer kialakulásának történetet, jogi hátterét, az ellátottak, betegek,

gyermekek alapvető jogait, kötelességeit, és e jogok védelmének rendszerét.

50

Mivel e témák rendkívül széles és szövevényes rendszerben, egymás közötti

átfedésekkel épülnek fel, ezért kiválasztottam a három nagy terület közül egyet, amit

különös tekintettel a polgári eljárásokra szeretnék tovább fejtegetni.

Fő témakörben a gyermeki jogokat választottam ki, amihez először néhány fogalmat

szeretnék tisztázni- például a jogképesség, cselekvőképesség.

Jogképesség-1959. évi IV. törvénya Polgári Törvénykönyvről

8. § (1) Minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek.

A jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra

tekintet nélkül egyenlő.

9. § A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától kezdve

illeti meg.

10. § A gyermek részére már megszületése előtt gondnokot kell kirendelni, ha ez

jogainak megóvása érdekében szükséges, különösen, ha a gyermek és törvényes

képviselője között érdekellentét van.

Cselekvőképesség:

11. §(1) Cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem

korlátozza vagy nem zárja ki.

(2) Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot.

12/A. §(1) Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét

már betöltötte és nem cselekvőképtelen.

(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú nyilatkozatának érvényességéhez - ha

jogszabály kivételt nem tesz - törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos

jóváhagyása szükséges. Ha a korlátozottan cselekvőképes kiskorú cselekvőképessé

válik, maga dönt a függő jognyilatkozatainak érvényességéről.

12/B. § (1) Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte

be.

12/C. § (1) A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes

képviselője jár el.

51

Polgári peres eljárás:

Az eljáró bíróság kiválasztására ún. illetékességi szabályok adnak választ-

azonos hatáskörű bíróságok esetében területi, helyi illetékesség a mérvadó.

Az eljárás felperesből és alperesből áll. Felperes az a személy, aki keresetével az eljárást

megindítja, alperes, pedig akivel szemben a felperes igényt támaszt. Mindkét fél perbeli

jogképességgel kell, hogy rendelkezzen-, tehát jogok illetnek és kötelezettségek

terhelhetnek. A perek lehetséges alanyai lehetnek a képviselők is, akik jogcím alapján-

törvényes, ügyleti, és ügygondnoki képviselők lehetnek.

Az eljárás alanyainál meg kell említeni a beavatkozás fogalmát is, ami a polgári

perekben olyan harmadik személyt jelent, aki ha anyagi jogi érdeke fűződik a per

tárgyához önkéntesen, vagy perbehívással beavatkozhat a per kimenetelébe.

Az eljárás fogalmát azért tartottam fontosnak megemlíteni, mert a személyiségi

jogok a polgári jogok olyan ága, amely a személyek egyes nem vagyoni, személyi

viszonyát szabályozza. A polgári jog személyiségvédelemre a polgári jog szabályzásai

jellemzőek. Egyenrangú felek között jön létre, és szankcióinak célja az

érdekkiegyenlítő, egyéni érdekek kielégítését szolgálja.

Gyermeki jogok, amik sérülhetnek a Polgári jog szerint

Családi jogállás- az apaság vélelme, annak megdöntése, apaság bírói megállapítása,

Örökbefogadás,

Rokonok eltartása- kiskorú gyermek tartása, tanulmányait folytató nagykorú gyermek

tartása, gyermektartásdíj előlegezése,

Szülői felügyelet- kapcsolattartás, gyermekelhelyezés, szülői felügyelet megszüntetése.

Az apaság vélelmét a Pk. 97. száma és a Csjt.35-39. §-ai tartalmazzák. Ezek a

szabályzások tartalmazzák egyaránt a házasságból folyó apaság vélelmét, illetve a

házasságon kívül született gyermekekre vonatkozó apaság vélelmét.

Négy vélelmet különíthetünk el:

1, szülők házassága alapján történő vélelem,

2, apasági elismerő nyilatkozat (a nyilatkozat szabályait a Csjt. 37§ rendezi pl.:

apai hely betöltetlen, anya, vagy törvényes képviselőnyilatkozata, elismerés és

52

hozzájárulás az anyakönyvetetőnél, bíróságon, gyámhivatalban, jegyzőnél,

külföldi tartózkodás esetén a külképviseleti hatóságnál),

3, apaság elismerése utólagos házasságkötés során (Csjt.39 §-a vonatkozik- főbb

jellemzői a nyilatkozatot csak anyakönyvezetőnél lehetséges, illetve, hogy a

hatóság nem folytat vizsgálatot a tényleges apaságról),

4, apaság megállapítása jogerős bírósági ítélettel (Csjt.39 §-(2)-e szabályozza- az

apai elismerés nem önkéntes, a bíróság alapos mérlegelés és bizonyítás után-

tanúvallomások, orvos szakértői vélemények mellett- hozza meg döntését.).

Az első három eset az apaság elismerés önkéntes, míg az utolsó esetben

hatósági aktuson alapuló kényszerrel jön létre. Az apaság vélelme meg is

támadható.

Örökbefogadás:

Pk.101. száma és a Csjt. 46.§-a alapján:

Az örökbefogadás teljes családi kapcsolatot hoz létre az örökbefogadott és az

örökbefogadó család között. Vérszerinti jogállásba lép az örökbefogadás során az

örökbefogadott gyermek. A Ptk.-ben 617.§(1)- az öröklés alapján, mint vérszerinti

gyermek fog örökölni, de fennmarad a törvényes öröklés joga a vér szerinti rokonai után

is. Ha titkos örökbefogadásról van szó a Ptk.618.§.- alapján természetesen nincs mód a

vér szerinti rokonok után járó öröklésre.

A Csjt. az örökbefogadás feltételeit, szabályait, joghatásait, gyermek névviselését, az

örökbefogadás megszűnését részletesen szabályozza.

Rokonok eltartása:

1,A kiskorú gyermek tartása:

PK.104.szám- Különbséget kell tenni a gyermek tartásakor együtt élő szülők, nagykorú,

tanulmányait folytató gyermek, és mostohagyermek tartása esetén.

Csjt.69/A.§(1).- kimondja, hogy a gyermek tartásáról a szülő saját, szükséges tartása

rovására is gondoskodnia kell. A tartást a jogalkotó itt természetbeni ellátásra

vonatkoztatja, vagyis nevelést, gondozást, élelmezést, ruháztatást, lakás biztosítása-

Csjt. 69/A.(2) bek.

Nagykorú gyermek esetén a Csjt. 60.§(2) bek. a „szükséges tanulmányok” kifejezést

taglalja, ami az életpálya előkészítő szakképzést, ehhez szükséges tanfolyamot,

53

főiskolai, egyetemi tanulmányokat tartalmazza. Kifejti azon eseteket is, amikor ezen

kötelességét a szülőnek nem kell teljesíteni- ezek a következők: a gyermek alkalmatlan

a továbbtanulásra, érdemtelen rá, vagy a szülő saját vagy kiskorú gyermekének tartását

veszélyeztetné.

Mostohagyermek esetén a szülő csak a következő feltételek meglétekor köteles a

tartásra- kiskorú gyermek esetén, ha a házastárs közös beleegyezéssel hozta a

gyermeket a közös háztartásba- Csjt. 62. (1). bek.

Tartásdíj:

Normál körülmények között a szülők megegyezés alapján döntenek a tartásdíj

összegérőlCsjt. 69/A§ (2).(ez minden esetben, pénzben kell szolgáltatni.) Szülői

kompromisszum hiányában a bíróság feladata dönteni. A Csjt. részletesen szabályozza a

díj mértékét, milyen feltételeket kell figyelembe venni (gyermek szükségletei, szülő

jövedelmi viszonyai…stb). A tartásdíjat indokolt esetben az állam megelőlegezheti.

Ilyenkor a kötelezett a díjat, és a vele járókamatot is köteles a folyósító szervnek

megfizetni.

Kapcsolattartás:

Csjt. 92.§ csak a szülők és gyermek közötti kapcsolattartásról rendelkezik. A

kapcsolattartás módját, rendszerességét, időtartamát elsősorban a szülők feladata

rendezni. Ha ez nem lehetséges, akkor a gyámhivatalnak, vagy a bíróságnak kell ez

ügyben eljárnia. Ha házassági, vagy gyermek elhelyezési per van folyamatban a bíróság

feladata a kapcsolattartást szabályozni.

A kapcsolattartást lehet korlátozni, szüneteltetni, megvonni, vagy elutasítani. A Csjt.

92§ alapján a gyámhivatal, vagy bíróság a gyermek érdekében- a szülő felróható

magatartása esetén- a kapcsolattartást a fent említett módokon korlátozhatja, vagy

elutasíthatja. Korlátozás esetén a kapcsolattartás helyét, módját, idejét lehet korlátozni.

Szüneteléskor elsősorban a gyámhivatal írásbeli figyelmeztetése szükséges, majd végül

akár hat hónapra is megszüntethetik a kapcsolattartást. Mindkét esetben a gyermek

sérelmére történő, a szülői jogával való visszaélésről van szó.

Kapcsolattartás megvonása esetén a gyermek érdekei még korlátozott kapcsolattartás

esetén is sérülnének, vagy a gyermek nevelését, testi, értelmi, erkölcsi fejlődését

súlyosan veszélyezteti a szülő súlyos, felróható magatartása. A döntést a gyámhivatal,

vagy bíróság is meghozhatja.

54

Kapcsolattartás elutasításakor – azonos feltételek szükségesek, mint a megvonáskor,

annyi különbséggel, hogy itt a súlyos veszélyeztetettség miatt sor sem kerülhet a

valamikori kapcsolattartás megállapítására.

Gyermekelhelyezés:

Csjt.72/A.§- a gyermek elhelyezéséről a szülők döntenek-, ha nem tudnak

megállapodni, a bíróság feladata a gyermek egészséges testi, lelki,értelmi és erkölcsi

fejlődését oly módon biztosítani, hogy a gyermeket az erre legalkalmasabb félhez

helyezik. Bírósági hivatalból is indíthat eljárást. Ha egyik fél sem alkalmas a fent

említett szükségletek kielégítésére, harmadik félhez is helyezhetik a gyermeket-

természetesen, ha ezt a harmadik fél kéri. Az eljárás során mindkét szülőt meg kell

hallgatni, továbbá a gyermek véleményét is figyelembe kell venni- 14. évet betöltött

gyermek elhelyezésével kapcsolatos döntést egyetértésével hozhatnak. Az

elhelyezésénél figyelemmel kell lenni- a szülők világnézetére, érzelmi kötődésre,

pszichológus szakértői véleményére, a nemre és életkorra, az elhelyezés állandóságára,

a testvérek együtt nevelésére.

Szülői felügyelet megszüntetése, szüneteltetése:

A szülői jogok és kötelességek gyakorlása a szülő folyamatos jogosultsága, kötelessége.

Ha a szülő külső, vagy saját magában lévő okok miatt ezen jogainak és

kötelezettségeinek nem tud eleget tenni a bíróság a felügyeletet megszüntetheti, vagy

szüneteltetheti. Csjt. 88 §.Ilyen okok lehetnek pl.. a gyermek érdekeinek sérelme vagy

veszélyeztetése, a gyermek személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény. A

bíróság ilyen esetekben bizonyítási eljárás után dönt a felügyeletről.

A felügyeleti jog szünetelésekor a szülő jogainak, kötelezettségeinek átmeneti

akadályoztatottsága esetén kerül sor. Átmeneti akadályok lehetnek:

Szülői cselekvőképtelenség, szülő ismeretlen helyen van, ha a bíróság a gyermeket

harmadik személynél elhelyezi, a gyermeket intézet nevelésbe vették, gyámhivatal

ideiglenesen intézetbe adta.

A gyermekvédelmi rendszer viszonylag áttekinthető jellegű. Az esetek nagy

többségében, ha probléma van, a családban először a gyermekjóléti szolgálatokat

keresik fel az érintettek, akik ha szükségesnek látják, viszik tovább a család ügyét a

55

gyámhivatalig. A gyámhivatali eljárás általában a csúcsintézkedés a

gyermekvédelemben, viszont az igen problémás ügyek eljuthat akár a bíróság és a

rendőrség szintjére is. Igazán problémás esetek a fent már említett - családi jogállás-

örökbefogadás, rokonok eltartása, szülői felügyelet- ügycsoportokban fordulhatnak elő.

A fokozatosság természetesen itt is érvényesül először a gyermekjóléti szolgálatok,

vagy a gyámhivatalok, akik az ügyekkel első körben foglalkoznak, majd a bíróságok

következnek. Mivel a hivatali alkalmazottak, szakemberek tapasztalataim szerint, mind

próbálják maximálisan a gyermek érdekeit, jogait képviselni éppen ezért gyakran

előfordul az a hiba az ügyvitel közben, hogy akár a szükségesnél többször indítanak

eljárásokat a „gyermek védelmében, érdekében”.

Véleményem szerint rendkívül fontos lenne akár a polgári peres ügyeket nézzük,

akár a különféle eljárásokat, hogy a kiskorú veszélyeztetettsége esetén a lehető

leggyorsabb, leghatékonyabb lezárásra kerüljön sor. Az eljárások ügyrendjébe a

kiskorúakat érintő ügyek elsőbbséget élvezzenek, illetve limitálva legyenek az ügyek

lezárásának időpontjai. A jelenlegi tapasztalatok alapján sajnos ki lehet jelenteni, hogy a

bíróságok is táptalajt adnak a gyermeküket veszélyeztető felelőtlen szülőknek, azzal,

hogy ügyeiket akár évekig is elhúzzák- sorozatos fellebbezésekkel, kérelmekkel.

Fontos lenne továbbá a hasonló eljárásoknál a gyermekbarát meghallgató szobák is,

amik függetlenül az eljáró szervektől működnének, megfelelő, független, jól képzett

szakemberekkel. Az ok egyszerű- a kiskorú gyermek számára éppen elég traumatikus

bírósági eljárásokon részt venne, vagy esetleg valamely szülője ellen „tanúskodni”, nem

kell hozzá még egy hűvös, ijesztő, bűnözők számára kialakított kihallgató szoba.

Fontosnak tartom továbbá méltatni a gyermekvédelmi ellátórendszer legkisebb pontját-,

a gyermekjóléti szolgálatokat. Ezek a szolgálatok és munkatársaik bár a legkisebbek

ebben a rendszerben, de a valós, érdemi munka mégis itt valósul meg. Mivel szerintem

ez az első védvonala a rendszernek, itt kéne olyan változtatásokat és olyan

fejlesztéseket- hatáskör bővítéseket eszközölnie a szakmának, amivel az itt dolgozó

szakemberek kezébe végre valós eszköz kerülne, amivel a prevenció értelmét nyerné,

továbbá az esetlegesen már bekövetkezett gyermekveszélyeztetés ellen hatékonyan fel

tudnának lépni. Ezek a szakemberek jelenleg leterheltek, eszköztelenek, ami az érdemi

munka elvégzésében gátolja őket.

56

Összegzés

„ A jó szándék kevés!

Több kell: az értelem!

Mit ér a hűvös ész?

Több kell:- az érzelem!”

(Váci Mihály)

2012 a változások éve volt. Az Alkotmány helyett az Alaptörvény lépett életbe,

az alapvető jogok biztosáról szóló 2011.évi CXI- törvénnyel pedig egy egységes, a

korábbi négy biztos helyett egy erősebb, jobban strukturált ombudsman intézmény jött

létre.

A nagy kérdés tehát az, hogy az egész jogvédelmi rendszer működésének jót tett

e ez a változtatás, vagy sem?

A széttagoltság valóban megszűnt, az ombudsmanok és a hivatalok közötti ”

kommunikációs viharok” abbamaradtak. De a valós munkára ezek a változások hogyan

hatottak?

Vélemény az, hogy az ombudsman a legjobb szándéka mellett sem fog tudni

olyan hatékonyan eljárni, mint az egyes szolgáltatásokhoz közeli jogérvényesítő

intézmények, arról nem is beszélve, hogy az ügyek száma így megsokszorozódott.

Az ellátott közeli betegjogi, ellátott jogi és gyermekjogi képviselők munkája,

saját tapasztalatom szerint csak egy kötelező kényszer. A képviselők heti egy

alkalommal 1-2 órában fogadják a panaszos ügyfeleket. Érdemi munkát ez idő alatt, alig

ha lehet végezni- ez természetesen nem a képviselők hibája, hiszen minden tiszteletem

az övék, hogy ilyen limitált időben próbálják a számos ügyfelet kielégíteni- a hiba a

rendszerben keresendő. Képzett szakemberekről van szó, akiknek ha kellő idejük lenne

az ellátottakkal foglalkozni, valószínűleg hatékonyabb munkát tudnának végezni.

Ezzel, mondattal vissza is utalnék a szagdolgozatom elején leírt kérdéshez- miszerint

csak látszat vagy valós jogvédelmi rendszer működik e ma Magyarországon?

A rendszer jól felépített, az évek során az intézményrendszer bővült, majd

egyszerűsödött- egyfajta folyamatos fejlődés tapasztalható. Ha azonban valaki magában

a rendszerben dolgozik, láthatja a valóságot. A törvényhozók lehető legnagyobb

57

jóindulata mellett, a rendszer hatékonyságára tett folyamatos lépések nem megfelelőek,

ugyanis hiányzik a legfontosabb tényező figyelembevétele- maga az emberé!

Egy ellátott közeli rendszerben (egy idillikus rendszerben) nem a paragrafusok, a

szankciók és az eljárások lennének a fontosak, nem a kár helyrehozatalára kéne

fókuszálni.

A megoldást én a prevencióban látom. Már a középkorban felismerték, hogy

sokkal hatékonyabb, és költségkímélőbb egészségügyi ellátást tudnak nyújtani, ha nem

a már meglévő betegségeket gyógyítására összpontosítanak, hanem azokat megelőzik.

Ez a tézis a témával oly módon kapcsolódik össze, hogy nem a meglévő problémát kéne

„orvosolni”- a jogvédelmi rendszer folyamatos modernizálásával, hanem azt megelőzni.

Lehet, hogy elég lenne „csak” az alapszolgáltatások minőségét, és feltételeit javítani, és

a megfelelő feltételek mellett pedig az embert magát tiszteletben tartani, és

szükségleteihez mérten ellátni.

Sajnos ez csak egy utópisztikus elképzelés, ugyanis amíg akár az egészségügy,

akár a szociális rendszere az életben maradásért küzd, amíg nincs pénz a szakemberek

megfizetésére, vagy korszerűbb, igényesebb technikák használatára, addig akarva

akaratlanul, a hivatásának élő szakember is hibázni fog.

Nem a jogvédelmi rendszert kéne folyamatos reformoknak alávetni - ami a külső

szemlélő megtévesztésére szolgál csupán- azt a látszatot kelti, hogy fontos az ügy -

hanem magát az egészségügyet és a szociális ellátó rendszer kéne végre olyan új

alapokra helyezni, amivel a jogvédelemre csak nagyon szükséges esetekben lenne

szükség.

58

Irodalomjegyzék

1. Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány. 2007. Jogvédelmi füzet.

Rózsa Gábor Nyomda. Budapest

2. Csató Zsuzsa (Szerk.) 1994. Szociális munka és egészségügy. Szociális

Munkások Magyarországi Egyesülete. Budapest

3. Csókay László és munkatársai. 1994. A gyermekvédelem nemzetközi

gyakorlata. Pont Kiadó. Solymár

4. dr. Bartók Zoltán, Sáráné dr. Lukács Ágnes, dr. Sziebert György.2003. A

családtámogatás jogi és gyakorlata. KJK – KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.

Budapest

5. Dr. Csiky Ottó, Dr. M. Bujdosó Györgyi, Dr. H. Váczy Zsuzsa. 1997. Apasági

perek, apaságvizsgálat. HGV-ORAC Lap- és Könyvkiadó. Budapest

6. Dr. Kőrös András. 1998. Polgári jog. HGV-ORAC Lap- és Könyvkiadó.

Budapest

7. Dr. Mészáros Mátyás, Dr. Murányi Katalin, Dr. Szőke Irén. 1998. Polgári

eljárásjog. HGV-ORAC Lap- és Könyvkiadó. Budapest

8. Dr. Polecsák Mária (Szerk.). 1999. A betegek jogai. Vince Kiadó. Budapest

9. Dr. Tóth Gabriella. 2006. Élettársak Együttélés – papírok nélkül.

INFOEXPRESSZ Kiadó Kft. Budaörs

10. Gáti Ferenc. 1982. Gyermekvédelem az iskolában. Tankönyvkiadó. Budapest

11. Jobbágyi Gábor. 2000. Személyi és családi jog. Szent István Társulat. Budapest

12. Katonáné Soltész Márta. 1982. Házasság, család, válás- és a jog. Gondolat

Könyvkiadó. Budapest

13. Kenyeres János, Lovászy Csaba, Péterfalvi Attila, Sárközy Szabolcs, Török

Gábor. 2002. A magánjog alapjai. HGV-ORAC Lap- és Könyvkiadó. Budapest

14. Majtényi László. 1992. OMBUDSMANN Állampolgári Jogok Biztosa.

Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó. Budapest

15. Orosz Éva. 1992. Egészségügyi rendszerek és reformtörekvések. Politikai

Tanulmányok Intézete Alapítvány. Budapest

16. Takács István és munkatársai (Szerk.) 2011. Hogyan szeressük a gyermeket?

ELTE Eötvös Kiadó. Budapest

59

Jogszabály jegyzék

1993. évi III. törvénya szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

1997. évi CLIV. törvényaz egészségügyről

Magyarország Alaptörvénye(2011. április 25.)

1949. évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya

2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról

1993.évi LIX. törvény az országgyűlési biztosokról

2011. évi CXI. törvény az alapvető jogok biztosáról

322/2010. Kormányrendelet

2003. évi CXXV. törvényaz egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

előmozdításáról

214/2012.(VII.30.) Korm. rendelet az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és

Dokumentációs Központról.

1997. évi XLVII. törvényaz egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok

kezeléséről és védelméről

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

1952. évi IV. törvénya házasságról, a családról és a gyámságról

Az 1952. évi 23. törvényerejű rendelet a házasságról, a családról és a gyámságról szóló

1952. évi IV. törvény hatálybalépése és végrehajtása, valamint a személyi jog egyes

kérdéseinek szabályozása tárgyában

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

40/1999. (X. 8.) OM rendelet az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosa Hivatalának

feladatairól és működésének szabályairól

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről

60

Hivatkozásjegyzék

1Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány. 2007. Jogvédelmi füzet. Rózsa

Gábor Nyomda. Budapest 18-22

22011. évi CLI. törvény az Alkotmány Bíróságról

http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A1100151.TV

letöltés:2013.02.12.

3Majtényi László. 1992. OMBUDSMANN Állampolgári Jogok Biztosa. Közigazgatási

és Jogi Könyvkiadó. Budapest 19-22

4Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány. 2007. Jogvédelmi füzet. Rózsa

Gábor Nyomda. Budapest 23

5214/2012.(VII.30. )Korm. rendelet az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és

Dokumentációs Központról http://jab.complex.hu/doc.php?docid=WKHU-QJ-XML-

00000A1200214KOR letöltés:2013.02.12.

61993 évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300003.TV letöltés:2013.02.13.

71997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700154.TV letöltés:2013.02.15.

8Dr. Polecsák Mária (Szerk.). 1999. A betegek jogai. Vince Kiadó. Budapest 32-63

91997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700154.TV letöltés:2013.02.15.

10 214/2012.(VII.30. )Korm. rendelet az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi

és Dokumentációs Központról http://jab.complex.hu/doc.php?docid=WKHU-QJ-XML-

00000A1200214KOR letöltés:2013.02.15.

111993.évi III. törvénya szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300003.TV letöltés:2013.02.19.

121993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300003.TV letöltés:2013.02.19.

61

13214/2012.(VII.30. )Korm. rendelet az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi

és Dokumentációs Központról http://jab.complex.hu/doc.php?docid=WKHU-QJ-XML-

00000A1200214KOR letöltés:2013.02.20.

14Magyarország Alaptörvénye

http://www.complex.hu/kzldat/a1100425.htm/a1100425.htm letöltés:2013.02.20.

1 5Magyarország Alaptörvénye

http://www.complex.hu/kzldat/a1100425.htm/a1100425.htm letöltés:2013.02.20.

1 61997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV letöltés?2013.03.01.

1 71997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV letöltés?2013.03.01.

18Jobbágyi Gábor. 2000. Személyi és családi jog. Szent István Társulat. Budapest 267-

268

191952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=95200004.TV letöltés:2013.03.05.

201993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300079.TV letöltés:2013.03.07.

2140/1999. (X. 8.) OM rendelet az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosa Hivatalának

feladatairól és működésének szabályairól http://www.oktbiztos.hu/torveny/rendelet.html

letöltés:2013.03.10.

22Hanák Katalin- Társadalom és gyermekvédelem- Akadémiai Kiadó Budapest, 1878.

15-18

23Csókay László, Domszky András. Gyermekvédelmi kiskönyv- A gyermekvédelem

nemzetközi gyakorlata- Pont Kiadó 1994. Solymár 283-287