1

SZAKDOLGOZAT

Soltész Edina

MISKOLC

2013

2

Miskolci Egyetem

Állam- és Jogtudomány Kar

Közigazgatási Jogi Tanszék

___________________________________

A JEGYZŐ SZEREPE A HELYI

ÖNKORMÁNYZATOK

SZERVEZETÉBEN

Konzulens: Szerző:

Dr. Bodnár Norbert Soltész Edina egyetemi tanársegéd közigazgatási mesterszak

levelező

3

University of Miskolc

Faculty of Law

Administrative Department

__________________________________

THE ROLE OF THE TOWN CLERK

IN THE LOCAL GOVERNMENT

ORGANIZATION

Consultant: Author:

Norbert Bodnár, Dr. Edina Soltész

assistant professor MSc in administrative

Part-time course

4

Tartalomjegyzék

I. Bevezető .................................................................................................... 5

II. Az önkormányzatiság, az önkormányzati autonómia jelentősége...... 6

III. A helyi közigazgatás kialakulásának ismertetése Magyarországon

1. A magyar önkormányzati rendszer történeti fejlődése ...................... 8

2. A jegyzői tisztség megjelenése a magyar szabályozásban .............. 12

IV. A helyi önkormányzatok szerveinek, azok működésének

jellemzése a hatályos magyar jogban különös tekintettel a jegyző

szerepére ............................................................................................. 18

V. A jegyző jogállása a hatályos magyar jogban

1. A jegyző kinevezésére, helyettesítésére vonatkozó rendelkezések .... 26

2. A jegyzői összeférhetetlenség ........................................................... 28

3... A jegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnése ........................ 30

4. A jegyző teljesítményének értékelése, címei, díjazása ....................... 31

VI. A jegyző feladat-és hatásköre a helyi közigazgatás rendszerében

1. A jegyző államigazgatási feladat- és hatásköre ................................. 33

2. A jegyző önkormányzati feladata- és hatásköre ................................ 35

VII. A helyi igazgatás jellegzetességei az Európai Unió egyes

államaiban

1. Az angol önkormányzatok rendszere ................................................. 39

2... A francia helyi igazgatás sajátosságai ................................................ 41

3. Az önkormányzati közigazgatás Németországban ............................ 43

VIII. Összegzés .......................................................................................... 45

IX. Felhasznált irodalom ....................................................................... 47

X. Jogszabályi hivatkozások forrásai, internetes források ............... 49

5

I. Bevezető

„Ő a községnek, mint szervezeti egységnek a

tulajdonképpeni főnöke…”

/Magyary Zoltán, 1942/

„A jegyző szerepe a helyi önkormányzatok szervezetében” mint a szakdolgozat

témájának kiválasztásában jelentős szerepet játszott a közigazgatás működése,

rendszere, felépítése iránti érdeklődésem, és az, hogy igyekeztem olyan területet

megcélozni, melynek részleteiben történő elmélyülés során szerzett ismereteimet a

mindennapokban is hasznosítani tudom.

A dolgozatom elején az önkormányzatiság, az önkormányzati autonómia

jelentését, a helyi önkormányzatok kialakulását kívánom bemutatni. A forrásmunkák

tanulmányozása során ismerkedtem meg – többek között- néhány európai állam

sajátosságaival a helyi szint vonatkozásában, így az angol, francia és a német

sajátosságok rövid ismertetésére is sor kerül.

A közigazgatás oly szerteágazó és bonyolult rendszerében, annak egy apró részét

alkotó helyi közigazgatás egyik „szereplőjének” specifikumát, jellegzetességét kívánom

feltárni az olvasó számára. Az alapszint és a jegyző szerepe is olyan sokat változott az

elmúlt évszázadok során, - hisz „1948-ban a jegyzői állásokat megszüntették, majd

1950-ben az önkormányzati közigazgatást is”1, majd a tanácsrendszert követően az

1990.évi LXV tv. visszahozta mind az önkormányzati rendszert, mind pedig a jegyzői

tisztséget -, ami már elegendő indok lehet arra, hogy felkeltse az olvasó érdeklődést e

téma iránt.

A közelmúltban jelentős jogszabályi változások következtek be, ami

természetesen érintette – sőt a járások kialakulásával jelentősen megváltoztatta – a helyi

közigazgatást, annak szervezeti struktúráját, feladat - és hatásköri megosztását.

A hatályos jogszabályok segítségével a helyi szintet vezető tisztviselő jogállását,

szerepét, hatáskörét kívánom bemutatni, segítségül véve az egyes folyóiratokban

megjelent aktuális írásokat, véleményeket, publikációkat is.

__________________________ 1 15 év a magyar demokrácia szolgálatában- Önkormányzati tükör – A helyi önkormányzati rendszer

tizenöt éve 1990-2005, BM Duna Palota és Kiadó, 71.o

6

II. Az önkormányzatiság, az önkormányzati autonómia jelentősége,

Az önkormányzás vizsgálatához a klasszikus hatalommegosztásból –

törvényhozó, végrehajtó, bírói hatalomból - érdemes kiindulnunk.

„A magyar demokratikus rendszer kiépítésének folyamata keretében a végrehajtó

hatalmi ág egyik alrendszereként jött létre az önkormányzati igazgatás.”2

A hatalmi ágak jól ismert felosztásában, annak gyakorlásában a végrehajtó

hatalom részeként területi-települési szinten az önkormányzatok is részt vesznek. Ezért

nevezhetjük a önkormányzatokat helyi (municipális) hatalomnak.

„A magyar önkormányzatiság megteremtése a központi kormányzati kiépítésével

egyidőben zajlott.” 3

Az önkormányzatokhoz szorosan kapcsolódó fogalom a népszuverenitás fogalma,

melynek értelmében a politikai hatalom forrása a nép, minden hatalom csak a néptől

származhat, tehát a népképviselet elemeit látjuk megjelenni.

A helyi önkormányzáshoz való jog a népszuverenitásból eredő jogosultság, hisz a

jogszabályban megjelölt feladatok ellátásában ezen szervezeti egységek önállóan

járhatnak el. Az önkormányzás joga kétféleképpen valósulhat meg: közvetett módon,

azaz választott képviselő-testület útján, ill. helyi népszavazás útján, vagyis közvetlenül.

Azonban a helyi önkormányzáshoz való jog és a népszuverenitás nem szinonim

fogalmak, ahogy erre az Alkotmánybíróság határozata is rávilágít: „A helyi

önkormányzás alapjoga tartalmát tekintve a településen választójoggal rendelkező

választópolgárok közösségének a népszuverenitásból fakadó, olyan jogosultsága, amely

a helyi közhatalmat megtestesítő önkormányzás gyakorlására jogosítja fel az

alkotmányban megjelölt települési és területi egységek választópolgárait.”4.

Ebből jól kitűnik, hogy a népszuverenitás alanya az állam területén élő valamennyi

állampolgár, míg a helyi önkormányzás joga az egymástól elkülönült települések

választópolgárait illeti meg.

__________________________ 2 A községi jegyző helye, szerepe a magyar önkormányzati rendszerében: helyzetelemzés egy községi

jegyző mindennapjain keresztül I. Szerzők: Szántó Mária

Comitatus : önkormányzati szemle, 1994. (4. évf.) 4. sz. 54. o 3 ua.

4 22/1993. (IV. 2.) AB határozat, III. fejezet 1. pontja

7

Az Alaptörvény is elismeri a választópolgárok önkormányzáshoz való jogát,

amikor azt mondja: „Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom

gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek”5. Ezzel meg is jelölve

számunkra a helyi önkormányzás két alappillérét: a helyi közügyek intézését és a helyi

közhatalom gyakorlását.

Az önálló szervezetalakítási jog a helyi közigazgatás vizsgálatának nem

elhanyagolható része, hisz az önkormányzatok kiemelten fontos joga ez, melynek

keretében saját ügyeik intézését elkülönülten saját szerveik útján végzik.

Az önkormányzás autonómiája alatt valamely szervezet függetlenségét, saját

ügyeiben gyakorolt önálló döntési jogát értjük. Ebből következik, hogy az

önkormányzatok tekintetében az igazgatás alanya – tehát aki igazgat – és az igazgatás

tárgya, vagyis akit igazgatnak megegyeznek egymással. Ez az ún. önigazgatás fogalma,

amit az önkormányzás elvének tekintünk. Az önigazgatás elvéből adódóan a

közösségben részvevők a jogszabály által biztosított keretek között, önállóan intézik

ügyeiket.

A szubszidiaritás elvének tisztázása is szükséges része e fejezetnek, hisz ezen elv

jeleníti meg, hogy minden döntés meghozatalát és a végrehajtást a polgárokhoz

legközelebb szintre - azaz a helyi szintre - kell telepíteni, ahol a legtöbb információval

bírnak az ügyek helyes megítéléséhez.

Az 1985-ben elfogadott Önkormányzatok Európai Chartája is kimondja, hogy „a

közfeladatokat általában elsősorban az állampolgárokhoz legközelebb álló közigazgatási

szervnek kell megvalósítania. A feladatoknak más közigazgatási szervre történő

átruházása a feladat természetétől és nagyságától, valamint hatékonysági és

gazdaságossági követelményektől függ.” 6

Az állam igyekszik minél több feladatot telepíteni a közigazgatás helyi szereplői

számára. Természetesen nem minden feladat kerülhet át helyi szintre, mert számos

olyan hatáskör van, mely nem helyezhető át az állam általi igazgatásból (pl. honvédelmi

feladatok).

__________________________ 5 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 31. cikk, (1) bek.

6 Helyi Önkormányzatok Európai Chartája, Európa Tanács, Strasbourg, 1985.X.15., 4. cikk 3. pont

8

III. A helyi közigazgatás kialakulásának ismertetése Magyarországon

1. A magyar önkormányzati rendszer történeti fejlődése

A polgári államra jellemző közigazgatási rendszer a XIX. században alakult ki.

A magyar közigazgatás fejlődésére az 1848. évi márciusi törvények elfogadása előtt a

nyugat- európai hatások voltak érezhetők, fejlődése ennek volt megfelelő.

1526-ig a magyar közigazgatásban a király és a királyi tanács töltött be jelentős

szerepet, a XVIII. században a feudális rendi berendezkedésű országban önálló

kancellária jött létre, az államfő ezen keresztül bocsátotta ki a rendeleteket. Mária

Terézia (1740-1780) 1765-től az országgyűlés közreműködés nélkül valósította meg a

hivatali központosítást.

„A XVIII. században a feudális igazgatás alapvető szervezeti egységei

Magyarországon a helyi szervek, elsősorban a vármegyék voltak. A negyvenkilenc

nemesi vármegye (…) az uralkodó nemesség önkormányzati egysége volt, amely az

egész nemesség érdekvédelmi szerveként működött.” 7

„Hazánk 1849-től 1867-ig közvetlenül az osztrák közigazgatásnak volt

alárendelve, az 1867-es kiegyezéssel azonban Magyarország számos önálló hatáskört

kapott és elkezdődött az 1914-ig tartó „aranykor”. 8

A kiegyezés előtt az önkormányzat elnevezés nem volt használatos fogalom

hazánkban. „Sem az akkori jogszabályok, sem pedig a korabeli szakmai anyagok nem

alkalmazták a terminust, ami lényegében az angol self-government tükörfordításaként

került be közjogi gondolkodásunkban.” 9

A kiegyezés a közigazgatás tagozódására is hatással volt, ugyanis attól kezdve

beszélhetünk a közigazgatás kettősségéről: nevezetesen az államigazgatásról és az

önkormányzati igazgatásról” 10

Korabeli önkormányzati rendszerünk megkülönböztette egymástól a területi és a

települési típusú helyi igazgatási egységeket, így az előbbit törvényhatóságnak az

utóbbit községnek nevezték.

__________________________

7 lsd. Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig,

Bp. 1976. 8 Boros Anita: A magyar közigazgatás története egy német jogtudós szemével, Recenzió, Pro Publico

Bono 1: (1) 116-127 (2011) Folyóiratcikk 9 Lőrincz Lajos: A közigazgatás alapintézményei, Hvg-Orac, Bp. 2007.

10 Boros Anita: A magyar közigazgatás története egy német jogtudós szemével, Recenzió, Pro Publico

Bono 1: (1) 119.o (2011) Folyóiratcikk

9

A köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870. évi XLII. törvénycikk 2. §

kimondja, hogy az „Önkormányzati jogánál fogva a törvényhatóság saját belügyeiben

önállólag intézkedik, határoz és szabály-rendeleteket (statutumokat) alkot; határozatait

és szabályrendeleteit saját közegei által hajtja végre; tisztviselőit választja; az

önkormányzat és közigazgatás költségeit megállapítja, s a fedezetről gondoskodik; a

kormánnyal közvetlen érintkezik.” 11

„A vármegyék és törvényhatósági joggal felruházott városok élén a megyei,

illetőleg városi főispán, a székelyszékek élén a főkirálybíró, a kerületek és vidékek élén

a főkapitány, a szepesi kerület élén a kerületi gróf áll.” 12

A törvényhatóság legfőbb testületi szerve a törvényhatósági bizottság volt,

melynek közgyűlése döntött a költségvetési kérdésekben és a jelentősebb személyi

ügyekben. A főispán, - mint a vármegyék, törvényhatóságú városok első számú

tisztségviselője - felügyelte az önkormányzatok tevékenységét. Személye a

Kormányhoz kötődött, nem a törvényhatóság, hanem a Kormány érdekeit látta el.

A törvényhatóság érdekeit az alispán képviselte, aki a törvény értelemében „vezeti

a törvényhatóság nevében a közigazgatást, intézkedik minden ügyben, mely a közgyűlés

vagy egyes közegek hatásköréhez utasítva nincs, végrehajtja a közgyűlés

határozatait.”13

Az önkormányzatok kisebb egységeire – a községekre - vonatkozó szabályokat az

1871. évi XVIII. törvénycikk tartalmazza. Ennek értelmében község minden rendezett

tanáccsal bíró városok, kisközségek valamint a nagyközségek (mezővárosok és nagy

faluk). „A község a törvény korlátai között önállóan intézi saját belügyeit, végrehajtja a

törvénynek és a törvényhatóságnak az állami és a törvényhatósági közigazgatásra

vonatkozó rendeleteit.” 14

A községek közigazgatási ügyeiben fellebbviteli hatóságként

első fokon a törvényhatóság, másodfokon pedig a kormány jár el.

„A község az önkormányzat jogát képviselő testülete által gyakorolja” 15

, melynek

élén a községi bíró áll. A rendezett tanácsú városok legfontosabb szerve - a tanács- élén

a polgármestert találjuk.

__________________________

11 Lásd még az 1886: XXI. törvénycikk rendelkezéseit

12 A köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870: XLII. törvénycikk 52. §

13 ua 58. § a), b)

14 A községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. törvénycikk, 2.§

15 ua. 34. §

10

„A képviselő-testület határozatait és a törvényhatóság rendeleteit a községi

elöljáróság hajtja végre.” 16

Az elöljáróság vezetője községek esetében a jegyző,

kisközségek esetén pedig a közös körjegyző volt.

„A kiegyezést követően a közigazgatási szervezetrendszer felépítését nem

szabályozták egységesen, törvényi szinten. A kormány mellett a miniszternek alárendelt

közigazgatási szervek játszották a legfontosabb szerepet, bár számunk (…) nem volt

jelentős, így a közigazgatási hatáskörök jelentős része a megyékhez vagy néhány

esetben a településekhez volt telepítve.” 17

A korábban kialakult polgári közigazgatási rendszernek a Magyar Népköztársaság

Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény vetett véget, ami „az 1936-os szovjet

alkotmány átültetését jelentette.” 18

„A Magyar Népköztársaság területe államigazgatási

szempontból megyékre, járásokra, városokra, községekre tagozódik. Nagyobb városok

igazgatási kerületekre oszthatók. Az egyes igazgatási szervek területi változásait a

minisztertanács határozza meg.” 19

Az államhatalom helyi szerve a megyei, a járási, a városi, a községi és a városi

kerületi tanács volt. A helyi tanácsok tagjait az adott terület választópolgárai 4 évre

választották. A tanácsigazgatási rendszer vonatkozásában hozott törvények révén a

megyék jelentős hatáskörhöz jutottak, ide értve a törvényességi felügyeleti, pénzügyi

ellenőrzési, szakmai felügyeleti, személyzeti funkciókat is.

A helyi tanácsokról szóló 1950. évi I. törvény értelmében „helyi tanácsot kell

alakítani minden megyében, minden járásban, minden városban, valamint a

minisztertanács által meghatározott városi kerületben és rendszerint minden olyan

községben, amelynek lakossága az ötszáz főt eléri.” 20

Az egységes és osztatlan hatalomfelfogás következtében nem különült el

egymástól az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás. E tekintetben a második

tanácstörvény /1954. évi X. törvény a tanácsokról/ tisztázta e rendszert.

__________________________

16 ua 63. §

A községek rendezésének további szabályait lásd még az 1886: XXII. törvénycikk rendelkezéseiben 17

Boros Anita: A magyar közigazgatás története egy német jogtudós szemével, Recenzió, Pro Publico

Bono 1: (1) 119-120.o (2011) Folyóiratcikk 18

ua. 123.o 19

Magyar Népköztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 29. § 20

A helyi tanácsokról szóló 1950. évi I. törvény 3. § (3) bek.

11

„Elhatárolta egymástól a tanácsi szervezet különböző ágait, azaz a

tanácstestületeket, mint az államhatalom helyi szerveit, a végrehajtó bizottságokat, mint

az államigazgatás általános hatáskörű szerveit és a speciális hatáskörű szakigazgatási

szerveket, amelyek kettős alárendeltségben működtek.” 21

A harmadik tanácstörvény – az 1971. évi I. törvény a tanácsokról - értelmében a

tanácsok feladata kizárólagosan a pártszervek és a lakosság közötti kapcsolat

biztosítása.

Az 1971-ben megtörtént tanácstestületek megszüntetése, majd azt követően a

járási hivatalok felszámolása /1984./ a tanácsi rendszer demokratizálásához járultak

hozzá. A volt járási feladatok jelentős része a városokhoz került.

„Összességében a tanácsrendszer nem biztosított valóságos politikai, gazdasági

mozgásteret a helyi törekvések számára.” 22

Az 1989-1990-es rendszerváltás révén az Alkotmány lefektette a Magyar

Köztársaság alapjaiban megváltozott berendezkedését, amikor kimondja, hogy

„Magyarország köztársaság. A Magyar Köztársaság független, demokratikus

jogállam”23

A rendszerváltással megvalósult az államigazgatás mellett az

önkormányzati igazgatás visszaállítása, továbbá a települési önkormányzatok

szerepének növekedésével a megyei szint jelentősen visszaszorult, akiket e

vonatkozásban akár a rendszerváltás legnagyobb veszteseinek is tekinthetünk.

Az elmúlt években bekövetkezett jogalkotási mechanizmusok –ide értve az

Alaptörvényt, vagy akár a teljes szövegében 2013-tól hatályos új önkormányzati

törvényt – lényeges változást eredményeztek a helyi szintű közigazgatás területén is.

Az Alaptörvény 31-35. cikkeiben foglalkozik a helyi önkormányzatok alapvető

feladatainak, szerkezeti felépítésének meghatározásával.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

részleteiben vázolja a helyi önkormányzatok hatásköri megosztását, a szervezeti

működését, személyi összetételét, az újonnan megalakuló közös önkormányzati

hivatalokra vonatkozó rendelkezéseket, melynek ismertetésérére a IV. fejezetben kerül

sor, így ettől itt eltekintenék.

__________________________ 21

Vass György: A megye közjogi helyzetének alakulása a királyi vármegyétől a modern területi

önkormányzatig (I. rész) Magyar Közigazgatás, 2006. 22

A községi jegyző helye, szerepe a magyar önkormányzati rendszerben : helyzetelemzés egy községi

jegyző mindennapjain keresztül I. Szerzők: Szántó Mária,

Comitatus : önkormányzati szemle, 1994. (4. évf.) 4. sz. 53. o 23

1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 1-2 § (1) bek.

12

2. A jegyzői tisztség megjelenése a magyar szabályozásban

„Községjegyző a községi elöljáróság szellemi vezetője,

annak legfontosabb tagja”

/Közigazgatási Kislexikon, 1929/

„A jegyzői tisztség már a feudalizmusban megjelent, ahol a jegyző földesúri

pénzen szerződtetett, írni-olvasni tudó azon személy volt, aki a szolgabírói leiratokat

közvetítette, és a földesúri szolgáltatásokkal kapcsolatban a hozzá fordulók panaszait

megfogalmazta.” 23

A jegyzői tisztég előtérbe kerülése Európában a XV. századra tehető. „A magyar

közigazgatásban a községi jegyzői jogállás tényleges kialakulása és kifejlődése a

XVII-XVIII. századra esik.” 24

, általánosan szabályozottá Mária Terézia idején vált.

Ehhez nagyban hozzájárult a közigazgatási és adózással kapcsolatos feladatok

megjelenése, az állandó hadsereg felállítása, valamint a vármegyei igazgatás

szervezettebb megvalósítása iránti igény. A jegyző személyében egy hármas érdek

látszott megjelenni: a település érdeke, az állam érdeke, valamint az egyén érdeke. Ezen

csoportok elvárásainak egyszerre kellett megfelelnie a község tisztviselőjének, a

jegyzőnek.

A községeknek belső igazgatásáról szóló 1836. évi IX. törvénycikk

1. §-ának értelmében „jegyzőt pedig, ki jó erkölcséről és ügyességéről ösmeretes, a

Földes-Úrnak jóváhagyása mellett az illető Község szabadon fogad, melly jóváhagyás

megtagadása esetében a Megye Közönsége a fennforgó nehézségeket elintézi, és

minden esetre arra fog figyelmeztetni, hogy a Községek Jegyzők nélkül ne

maradjanak.” 25

A jegyzői tisztég tekintetében a XIX. század mérföldkőnek tekinthető, hisz az

1871. évi XVIII. törvény lényeges változtatást eszközölt e területen. A kétirányú függés

(állam és a közösség irányában) megmaradt, „legfeljebb annyiban módosult, hogy a

jegyző a község tisztviselőjeként egyúttal az állami közigazgatás végrehajtójává is

vált.”26

__________________________

23 Bárdos László: A jegyző (Jegyzői annotációk) Új Magyar Közigazgatás, 2011. (4. évf.) 5.sz. 40.o

24 Dr. Feik Csaba: Gondolatok a jegyző önkormányzati rendszerben elfoglalt helyéről Új Magyar

Közigazgatás, 2012. (5. évf.) 7-8. sz., 73.o. 25

A községek belső igazgatásáról szóló 1836. évi IX. törvény 1. § 26

Dr. Feik Csaba: Gondolatok a jegyző önkormányzati rendszerben elfoglalt helyéről Új Magyar

Közigazgatás, 2012. (5. évf.) 7-8. sz., 73.o.

13

A törvény rögzíti, hogy a jegyző élethossziglan megtartja hivatalát, azaz határozatlan

időre választják, hisz ekkor még nem kinevezés útján töltötték be az állást. Az 1871. évi

törvény kapcsán elmondható, hogy a javadalmazás, valamint az elbocsátás szabályainak

rögzítésével a jegyzői pozíció stabilizálása megvalósult.

„A községekről szóló 1886. évi XXII. tc. életbelépése után a községi jegyző egyre

aktívabban kapcsolódik be a községi ügyek intézésébe. Az 1890-es évektől kezdve már

gyakran ő terjeszti elő a képviselő-testület elé a tárgyalandó ügyeket.” 27

„Az 1945-1950-es években lejátszódott politikai változások nyomán a szovjet

típusú államépítés „eredményeként” a helyi társadalom szinte minden önállósága

megszűnt.” 28

1948-ban a jegyzői állások megszüntetésére került sor, majd 1950-ben az

önkormányzati közigazgatást is megszüntették. „A jegyzői feladatokhoz hasonló, főként

államigazgatási feladatokat a vb-titkár látta el.” 29

A tanács végrehajtó bizottságának titkára (továbbiakban vb- titkár) a tanácsi

szervezet egyik vezető tisztségviselője. Feladatuk többek között a törvényesség

biztosítása a tanácsi szervek munkájában, szakigazgatási szervek ellenőrzése, testületi

munka és a hatósági ügyek voltak.

A tanácsrendszer első szakaszában a vb- titkári állás is leginkább politikai jellegű

volt, (…) aktív részese volt a (helyi) pártpolitikának.” 30

„A hatalmi rendszer változása a

vb- titkárt, mint alárendeltet, szinte kizárta a helyi közélet és társadalom

vérkeringéséből, végrehajtó bürokratává tette.” 31

A vb- titkár tisztsége az önkormányzati rendszer bevezetésével szűnt meg 1990-ben.

„A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény visszahozta az

önkormányzati rendszert, s ezzel együtt a jegyzői tisztséget is.

__________________________ 27

A községi jegyző helye, szerepe a magyar önkormányzati rendszerben: helyzetelemzés egy községi

jegyző mindennapjain keresztül I. Szerzők: Szántó Mária

Comitatus : önkormányzati szemle, 1994. (4. évf.) 4. sz. 53. o 28

ua 29

Bárdos László: A jegyző (Jegyzői annotációk) Új Magyar Közigazgatás, 2011. (4. évf.) 5.sz. 40.o 30

A jegyző helye, szerepe a magyar önkormányzati rendszerben, Szerzők: Baloghné Nagy Erika,

Comitatus : önkormányzati szemle, 1993. (3. évf.) 7-8. sz. 79. old. 31

A községi jegyző helye, szerepe a magyar önkormányzati rendszerben : helyzetelemzés egy községi

jegyző mindennapjain keresztül I. Szerzők: Szántó Mária

Comitatus : önkormányzati szemle, 1994. (4. évf.) 4. sz. 53. o

14

„Az 1990-es évekről talán legérzékletesebb az a megfogalmazás, miszerint a

magyar közigazgatás napszámosa és egyben talpköve is a jegyző. Szinte minden

elsőfokú államigazgatási hatáskör címzettje (…). A polgármesteri hivatalok,

körjegyzőségek kialakulásának időszaka”32

ez.

A jegyzőknek a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek kell

megfelelniük, kinevezésük már nem élethossziglan, de határozatlan időre szól.” 33

,

akiket pályázat útján a képviselő- testület nevezi ki. A törvény ezzel kívánja biztosítani

a jegyzők mindenkori politikai hatalomtól való függetlenségét, pártatlanságát. E cél

elérésének sikeréről (vagy éppen sikertelenségéről) a későbbiekben szólok részletesen.

A rendszerváltást követően számos publikáció jelent meg, számos konferencia

került megtartásra e témát illetően, hisz mint új tisztséggel álltak szembe e terület

képviselői, még akkor is, ha a „(kör)jegyzők több mint 55%-a korábban vb- titkárként

kereste kenyerét.” 34

Az értekezések mind-mind foglalkoztak a jegyző jogállásának problémáival, a

feladat és hatáskörük meghatározásával, jogaik, kötelezettségeik mérlegre helyezésével

egyaránt.

Leginkább egységes álláspont látszott kikristályosodni a jegyző kinevezését

illetően, hisz „a jegyző kinevezése teljes egészében testületi hatáskör, viszont az egyéb

munkáltatói jogkörök polgármesterek telepítése kiszolgáltatottá teszi a jegyzőt,

egzisztenciális függésbe hozza.” 35

1993-ban postai úton kérdőívekkel fordultak a jegyzőkhöz melyben vizsgálták a

jegyzők kor, nem, iskolai végzettség, szakmai tapasztalat szerinti megosztását és

kikérték véleményüket többek között a munkáltatói jogok terültén is. Mivel jelenleg

számunkra a jegyző kinevezése tárgykörében adott válaszok bírnak relevanciával, a

felmérés eredményeinek vizsgálatánál kizárólag ezt említem.

__________________________

32

Dr. Kéki Zoltán: „A jegyzői szerepkör változása” című előadása a XX. Országos Jegyző-

Közigazgatási Konferencián, Keszthely, 2012. szeptember 26-28.

Jegyző és Közigazgatás HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp. XIV. évf. 5. szám, 25. o. 33

Bárdos László: A jegyző (Jegyzői annotációk) Új Magyar Közigazgatás, 2011. (4. évf.) 5.sz. 40.o 34

Frontvonalban - avagy (kör)jegyzők önmagukról, a közigazgatásról és az önkormányzatiságról,

Szerzők: Oláh Miklós, Comitatus : önkormányzati szemle, 1993. (3. évf.) 11-12. sz. 39. o 35

A jegyző helye, szerepe a magyar önkormányzati rendszerben, Szerzők: Baloghné Nagy Erika,

Comitatus : önkormányzati szemle, 1993. (3. évf.) 7-8. sz. 79. old.

15

A „Jelenlegi munkahelyén biztosítottnak látja- e annak feltételeit, hogy a hatósági

jogkörök területén független, csak a jogszabályoknak alárendelt döntéseket hozzon?” 36

kérdésre a visszaküldött ívek feldolgozását követően a következő válaszok születtek:

teljes mértékben nagyrészt kevésbé egyáltalán nem nem válaszol összesen

b i z t o s í t o t t a k

19,3 61,0 14,8 3,9 1,0 100,0

Az adatokból való következtetés elgondolkodtathatja az elemzőt, „hogy a

(kör)jegyzők szakmai függetlenségének ezen foka elegendő-e munkakörük ellátásához

vagy sem?” 37

A felmérésben kérdésként intézték a jegyzői „társadalom” felé, hogyan

vélekednek a jegyző feletti kinevezési jogkör gyakorlása tekintetében. A válaszadók

54,4 %- a képviselő- testületet tartaná megfelelőnek, de elég magas arányban (20,7 %)

voltak azok, akik a jogszabályt jelölték meg válaszul.

A képviselő-testület munkáltatói jogának, valamint a polgármester egyéb

munkáltatói jogának gyakorlásával a törvény „a jegyzők kettős alárendeltségét

teremtette meg, azoktól hozta függő helyzetbe, akik munkájának törvényességét

ellenőriznie kell.” 38

Több megoldási javaslat is született e kettőség feloldására, többen is foglalkoztak

e területtel, a jegyzői konferenciákon, értekezleteken összeütköztethették

elképzeléseiket a téma képviselői.

Az első országos jegyzőkonferencia eredményeként megállapítást nyert, hogy a

jegyzők jogállásával kapcsolatos jogköröket a képviselő-testület, polgármester

hatásköréből ki kell venni, „és azokat megyei szintű szervekhez kell telepíteni.” 39

Ezzel válna biztosíthatóvá a jegyzői függetlenség, melynek garanciális biztosítása a II.

Országos Jegyzői Konferencián is célként került kitűzésre.

__________________________ 36

Frontvonalban - avagy (kör)jegyzők önmagukról, a közigazgatásról és az önkormányzatiságról,

Szerzők: Oláh Miklós, Comitatus : önkormányzati szemle, 1993. (3. évf.) 11-12. sz. 53. o 37

ua. 38

A jegyző helye, szerepe a magyar önkormányzati rendszerben, Szerzők: Baloghné Nagy Erika,

Comitatus : önkormányzati szemle, 1993. (3. évf.) 7-8. sz. 80. old. 39

A jegyzők problémái 1992-ben, Szerzők: Lauscher András

Comitatus : önkormányzati szemle, 1994. (4. évf.) 1. sz. 62. old.

16

A jegyzők jogait és kötelezettségeit illetően ebben az időben alig említhető

lehetőségekkel állunk szembe: „munkáltató jogköre nincs, a hivatal dolgozóinak

kiválasztásában, a hivatali szervezet kialakításában, kiadmányozási rend

szabályozásában elvileg nincs beleszólása.” 40

Az ellentmondást pedig ott látjuk, hogy a hivatal valamint a dolgozók munkájáért

(akiket nem is ő nevezett ki), illetve az igazgatási feladatok, a kiadmányozás

gyakorlójaként még ezekért is felelősséggel tartozott.

A hivatal dolgozói feletti munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolta, azonban

ennek módosítása szakmailag indokolt volt. Ezen az Ötv. 1994-ben történt változása

módosított, „amely a jegyzőkhöz tette a munkáltatói jogokat, de gyakorlatilag a

polgármester korlátlan vétójogát beépítve a szabályozásba.” 41

Ebből levonható az a következtetés, hogy „a jegyző csak a felelősség tekintetében

vezető” 42

A jegyzőnek a képviselő- testületi ülésein tanácskozási jogot biztosított a törvény.

E feladat sokszor ténylegesen nemcsak puszta részvételt jelent, „hanem kisebb

önkormányzatoknál sokszor maga a jegyző „mozgatja” a testületeket: összehívja a

polgármester, elnök nevében, előterjesztést készít, „levezényli” az üléseket, elkészíti a

jegyzőkönyvet.” 43

Érdekességképpen említeném, hogy felmerült a „jegyzőgyakornok”

intézményének bevezetése, amelyet megelőzne az, hogy „el kellene ismerni a jegyzői

tevékenységet külön „szakmaként”, ugyanúgy, ahogy az az ügyvédi vagy közjegyzői

munkával történik.” 44

Az előbb említettekhez hasonlóan meghatározott területen,

gyakorlati idő megszerzésével kerülnének ki e szakma gyakorlói, mely többek szerint

„tekintélyt adna, helyre állítaná a „jegyző szakma” presztízsét.” 45

__________________________ 40

A jegyző helye, szerepe a magyar önkormányzati rendszerben, Szerzők: Baloghné Nagy Erika,

Comitatus : önkormányzati szemle, 1993. (3. évf.) 7-8. sz. 80. old. 41

Dr. Kéki Zoltán: „A jegyzői szerepkör változása” című előadása a XX. Országos Jegyző-

Közigazgatási Konferencián, Keszthely, 2012. szeptember 26-28.

Jegyző és Közigazgatás HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp. XIV. évf. 5. szám 42

A jegyző helye, szerepe a magyar önkormányzati rendszerben, Szerzők: Baloghné Nagy Erika,

Comitatus : önkormányzati szemle, 1993. (3. évf.) 7-8. sz. 80. old.

ua. 81. o 44

Egy régi/új koncepció a jegyzői munka külön szakmaként való elismertetéséről, Szerzők: Szabolcsi

Ibolya, Comitatus : önkormányzati szemle, 1996. (6. évf.) 3. sz. 46. o 45

ua. 47. o

17

Összességében elmondható, hogy az 1990-as évek végén számos olyan

rendezetlen problémával áll szemben a jogalkotó, amelyek záros határidőn belül

megoldásra várnak. Meg kell valósítani a képviselő- testülettől, a polgármestertől való

függetlenséget a munkáltatói jogok átrendezésével, a jegyzőnek kellene vezetnie a

hivatalt, továbbá „nem szabad a jegyzőt, mint munkavállalót a polgármester alá

rendelni.” 46

2000-től folyamatosan javult a jegyzők erkölcsi és anyagi megbecsülése.

„2002-től a miniszterelnök címzetes főjegyzői címet adományozhat a tartósan

kiemelkedő szakmai munkát végző jegyzőnek.” 47

, ami jelentős anyagilag és erkölcsileg

is motivációt jelenthet ahhoz, hogy feladatát minél magasabb színvonalon lássa el.

Napjainkban a jegyző szerepére jellemző, hogy „az állami rendelkezések

végrehajtója s emellett a község ügyeinek vivője” 48

, azaz a korábban megoldandó

problémaként említett kétirányú függésének megszűntetése még várhat magára.

A hatályos jogszabályok ismeretében elmondhatjuk, hogy a jegyző jogállására

még ma is a labilitás jellemző. Nézzük meg egy példa alapján, miért állíthatjuk ezt?

A jegyző köteles minden jogszabálysértést jelezni. Mi történik, ha nem tesz eleget

kötelezettségének? A képviselő-testület és a polgármester ezt igényli, elégedettek a

jegyzővel, hiszen érdekeinek megfelelően cselekszik. A másik oldalon ott áll a felettes

szerv, a kormányhivatal, aki minden bizonnyal jelezni fogja a törvénysértő magatartást.

Tehát, ha jelzi a jogszabálysértést az a baj, ha más jelzi, az a baj. De vajon melyik a

nagyobb probléma?

A jegyző bizonytalan helyzetének másik példája lehet, hogy a jegyzőt a

polgármester nevezi ki, és 2013. január 1-jétől megbízatása bármikor indokolás nélkül

visszavonható. Figyeljük meg azon összefüggést, miszerint az 1800-1950-es években

élethossziglani megbízatásról beszéltünk, az 1990-es évektől határozatlan időre történt a

kinevezése, addig 2013-tól mennyiben vált bizonytalanná a jegyzői jogviszony.

__________________________

46 A jegyző helye, szerepe a magyar önkormányzati rendszerben, Szerzők: Baloghné Nagy Erika,

Comitatus : önkormányzati szemle, 1993. (3. évf.) 7-8. sz. 87. old. 47

Bárdos László: A jegyző (Jegyzői annotációk) Új Magyar Közigazgatás, 2011. (4. évf.) 5. sz. 40.o 48

Dr. Feik Csaba: Gondolatok a jegyző önkormányzati rendszerben elfoglalt helyéről Új Magyar

Közigazgatás, 2012. (5. évf.) 7-8. sz., 74.o.

18

Ez azt jelenti, hogy a jövőben „a jegyző már sem nem az állam, sem nem az

önkormányzat embere, hanem a polgármesteré.” 49

„A jegyzőnek nem egy személyt kell szolgálni, hanem egy közösséget, nem egy

személynek tartozik felelősséggel, hanem egy közösségnek, nem egy személy iránt kell

elkötelezettnek lennie, hanem egy közösség iránt (…) az ő akaratukat megtestesítő

törvények, jogszabályok iránt.” 50

Ezen fejezet során igyekeztem azon lényeges pontokat megragadni a jegyzői

tisztség tekintetében, melyek nagy hangsúlyt kaptak az elmúlt évek során, és -

jelentőségükből adóadóan - fognak is kapni a jövőben.

A jegyző jogállására vonatkozó hatályos szabályokat a közszolgálati

tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. tv. önálló fejezete - X. fejezet – tartalmazza.

Ennek ismertetésére, valamint az helyi önkormányzatok szervezeti felépítésének

bemutatására a következő fejezetben kívánok szólni.

IV. A helyi önkormányzatok szerveinek, azok működésének jellemzése

a hatályos magyar jogban különös tekintettel a jegyző szerepére

Az önkormányzatokat többféle szempontból csoportosíthatjuk, így

megkülönböztethetjük a területi, ill. a szakmai önkormányzatokat. Jelentős különbség,

hogy míg az előbbit törvény hozza létre, megalkotásuk az Alaptörvény értelmében

kötelező, addig a szakmai önkormányzatok létrehozása alkotmányosan nem kötelező.

Jelen fejezetben a területi alapon szerveződött önkormányzatokat tekintjük át.

A 2011-ben elfogadott Alaptörvény 31-35. cikkei rendelkeznek a helyi

önkormányzatok szervezeti felépítéséről, főbb jogairól, kötelezettségeiről, a feladat-és

hatáskörök megosztásáról, és biztosítja közhatalommal felruházva a helyi

önkormányzatok számára a helyi közügyek intézéséhez szükséges jogosultságot.

__________________________

49

Dr. Kéki Zoltán: „A jegyzői szerepkör változása” című előadása a XX. Országos Jegyző-

Közigazgatási Konferencián, Keszthely, 2012. szeptember 26-28.

Jegyző és Közigazgatás HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp. XIV. évf. 5. szám, 27. o 50

ua.

19

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

(továbbiakban Mötv.) az Alaptörvény rendelkezéseivel összhangban rendezi a helyi

szint szerveinek jogállására, működésére vonatkozó részletszabályokat.

Az Mötv. 3. §- a szerint a helyi önkormányzatok, mint gyűjtőfogalom alatt kell

érteni mind a települési, mind pedig a területi önkormányzatokat. Területi

önkormányzatok a megyékben működnek, ugyanakkor a fővárosra speciális szabályok

vonatkoznak, hisz „a fővárosi önkormányzat települési és területi önkormányzat.” 51

A települési önkormányzatok működnek a községekben, a városokban, a

járásszékhely városokban, a megyei jogú városokban, a fővárosi kerületekben.

A fővárosi valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok önkormányzati

alapjogaik vonatkozásában megegyeznek, feladat-és hatásköreik térnek el egymástól.

A fővárosi önkormányzat képviselő-testülete a közgyűlés, melynek élén a

főpolgármester áll. A főváros kerületekre tagolódik, minden kerületben települési

önkormányzat működik. A fővárosban főpolgármesteri hivatalról –élén a főjegyzővel –

a kerületekben polgármesteri hivatalról –élén a jegyzővel- beszélünk.

„A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben

meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint

koordinációs feladatokat lát el. A megyei önkormányzat képviselő-testülete a

közgyűlés.” 52

„2013. január 1-jétől – a járási rendszer megszűnését követően harminc évvel –

ismét az államigazgatási rendszer részévé válnak az ún. „modern kori járások”, melyek

feladata, hogy a központoktól távol eső, periférikus elhelyezkedésű településeken is

biztosítsák az államigazgatás hozzáférhetőségét”53

, majd végül az egyablakos

ügyintézés elérését.

A helyi önkormányzati rendszer rövid ismertetését követően a továbbiakban a

képviselő- testület, a bizottságok, a polgármester, az alpolgármester, a közös

önkormányzati hivatalok, a társulások, a jegyző, aljegyző szerepére kívánok kitérni.

__________________________

51

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tv. 3. § (3) bek. 52

ua. 27. § (1) bek. 53

Az új önkormányzati törvény értelmezése, Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.,

Bp. 2012, 4.1, 8. o.

20

A választott képviselőknek fontos szerep jut, hisz ők „a képviselő-testület és a

közgyűlés tagjaként jelentős mértékben befolyásolják az adott önkormányzat

működését.” 54

Az önkormányzati képviselők megbízatása választással keletkezik.

Az Mötv. 41-56. §-a szól a képviselő- testület jogállásáról, működéséről és

kimondja, hogy „az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő- testület és szervei

biztosítják.” 55

A szervek közé a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés

elnöke a bizottságok, polgármesteri hivatal, megyei- valamint a közös önkormányzati

hivatal, a jegyző ill. a társulás sorolható. A képviselő- testületet a polgármester

képviseli.

A képviselő- testület feladatainak egy részét átruházhatja a törvényben

meghatározott szervekre, mint a polgármester, a bizottságára, a részönkormányzat

testületére, a jegyzőre és a társulásra, azonban az átruházott hatáskör tovább már nem

ruházható. A jogszabály 42. §-a azonban taxatíve felsorolja azon hatásköröket, melyek

nem ruházhatók át a képviselő- testület hatásköréből, csak néhányat említve ilyen a

rendeletalkotás, helyi népszavazás elrendelése, önkormányzati társulás létrehozása,

intézmény alapítása, megszüntetése, hitelfelvétel, adósságot keletkeztető

kötelezettségvállalás, eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál. 56

A képviselő- testület a választásokat követő tizenöt napon belül tartja meg alakuló

ülését, melyet a polgármester hívja össze és vezeti. Az új Ötv. itt változást eszközölt,

mivel korábban a polgármester eskütételéig ez a legidősebb képviselő, a korelnök

feladata volt. A megyei közgyűlés tekintetében a korelnök szerepe megmaradt a

közgyűlés elnökének megválasztásáig.

A képviselő- testület a szervezeti és működési szabályzatban

(továbbiakban SZMSZ) meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart, melyet a

polgármester hívja össze és vezeti. Az ülések főszabály szerint - a törvényben

meghatározott kivételekkel - nyilvánosak.

__________________________

54 ua. 4.4

55 Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tv. 41. § (2) bek.

56 Részletesen lásd Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tv. 42. §

21

A képviselő testület ülésein a jegyző tanácskozási joggal vesz részt, aki évente

beszámol a képviselő- testületnek a hivatal tevékenységéről, a képviselő- testület által

meghozott rendeletet a polgármesterrel együtt írja alá, annak kihirdetéséről is ő

gondoskodik. Az ülésekről készített jegyzőkönyvet a polgármester és saját aláírásával a

jegyző köteles a kormányhivatalnak tizenöt napon belül megküldeni.

A jegyző jogállásában jelentős szerep jutott a képviselő- testületnek, hisz a testület

jogosultsága közé tartozott a jegyző megválasztása. Ezen változtatott az Mötv., amikor

a polgármester hatáskörébe tette a jegyző kinevezését.

A képviselő- testület munkájában jelentős szerepet játszanak a korábban

ismertetett szervek, így a képviselő- testület bizottságai is, akikre vonatkozó szabályok

az SZMSZ-ben kerülnek meghatározásra. A bizottságok létrehozásában a települések

lakosságszámai az iránymutatóak. Azon települések, ahol a lakosság nem éri el a száz

főt, a bizottság feladatait a képviselő-testület látja el, itt nem kerül sor bizottság

felállítására. A kétezernél több lakosú település esetén pénzügyi bizottság kötelező

felállítását írja elő a törvény.

A képviselő- testület bizonyos ad hoc jelleggel felmerülő feladatok ellátására

ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság kettős feladattal bír, döntés-előkészítő és

a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntéshozó feladatokat lát el.

„A polgármester az önkormányzat, és így a település első embere.” 57

A települések nagyságától, lakosságától függetlenül, a polgármesterre vonatkozóan

ugyanazon szabályok irányadók. Megbízatására vonatkozóan nem ír elő a törvény

képesítési feltételeket, szakmai előírásokat számára.

A polgármester megválasztását követően esküt tesz, és aláírja az esküokmányt.

Az Alaptörvény 35. cikk (2) bekezdés értelmében a polgármester és az önkormányzati

képviselők megválasztása öt évre történik.

A polgármester tagja a képviselő-testületnek, képviseli azt, valamint összehívja és

vezeti a képviselő- testület üléseit. Az Mötv. értelmében gyakorolja a munkáltatói

jogokat a jegyző, az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, önkormányzati

intézményvezetők tekintetében.

__________________________ 57

Az új önkormányzati törvény értelmezése, Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.,

Bp. 2012, 4.8 1. o

22

„Amikor munkáltatói jogról beszélünk, azon minden létező jogosítványt értünk,

tehát ekkor egyetlen személy (többnyire vezető) dönt a jogviszony valamennyi

kérdésében. Az egyéb munkáltatói jog esetén a jogkör megoszlik két személy, vagy egy

személy és egy testület között.” 58

Az egyéb munkáltatói jog alatt azt értjük, hogy az

alpolgármester valamint az önkormányzati intézményvezetőket a képviselő-testület

nevezi ki, ezért vannak nála a munkáltatói jogok, a polgármester kezében pedig az

egyéb jogosítványok.

A polgármester teendői során szorosan együttműködik a jegyzővel, hisz az ő

javaslatára nyújtja be előterjesztését a képviselő-testületnek a hivatal létszámának,

munkarendjének, ügyfélfogadási rendjének meghatározására, a jegyző javaslatának

figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatal, közös önkormányzati hivatal

feladatait a döntések előkészítésében, végrehajtásában.

A polgármester tisztségét főállásban – vagyis foglalkoztatási jogviszonyban -,

vagy társadalmi megbízatásban látja el. A társadalmi megbízatás általában kisebb

településeken jellemző, ahol kisebb nagyságrendű az ellátandó feladatok száma, és az

önkormányzat anyagi teherbíró képessége sem engedné meg a főállású polgármester

alkalmazását.

„A polgármesternek joga van arra, hogy egyes államigazgatási feladat-és

hatásköreinek gyakorlását átruházza az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri

hivatal, illetve a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére.” 59

A hatáskört nem, tehát

csak annak gyakorlását ruházhatja át, így az átruházott hatáskör gyakorlásának

címzettjei kötelesek feltüntetni, hogy az adott ügyben a polgármester nevében járnak el.

A polgármester munkájának segítésére, helyettesítésére a képviselő- testület

legalább egy alpolgármestert választ a polgármester javaslatára saját tagjai közül. Több

alpolgármester választása esetén nem képviselő-testületi tag is lehet alpolgármester,

azonban, ezáltal nem válik a képviselő-testület tagjává, az ülést nem vezetheti a

polgármester akadályoztatása esetén, de az ülésen tanácskozási joggal jelen lehet.

__________________________

58 ua. 4.8 9. o

59 ua. 4.8 7. o

23

„A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével,

valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre

való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri

hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre.” 60

A polgármesteri hivatalok - mint a települések szakapparátusai - biztosítják a

közigazgatási döntések előkészítését, végrehajtását, az önkormányzat működéséhez való

hozzájárulást. 2013. január 1-jét követően – a körjegyzőségek megszűnésével –

kizárólag ezen formában működhetnek a hivatalok.

Az Mötv.- ben új fogalomként jelent meg a közös önkormányzati hivatal, amely a

polgármesteri hivatallal egyenrangú szerveződése a társult önkormányzatoknak.

A közös hivatalok létrehozásával a jogalkotó szándéka a szakszerű, takarékos,

megfelelő minőségű szolgáltatás biztosítása valamennyi állampolgár számára.

2013. január 1- jét követő 60 napon belül kötelesek az arra kötelezett

önkormányzatok a közös hivatal létrehozására, ami mára már minden bizonnyal

valamennyi önkormányzat tekintetében megvalósult.

Azon települések, amelyek lakosságszáma nem éri el a kétezer főt kötelezően

hoznak létre hivatalt. „A közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések

összlakosságszámának legalább kétezer főnek kell lennie, vagy a közös hivatalhoz

tartozó települések száma legalább hét kell, hogy legyen.” 61

Ez nem zárja ki a kétezer

főt meghaladó település közös hivatalhoz való csatlakozását.

Amennyiben a települések képviselő- testületei a megállapodást az előírt

határidőn belül nem kötik meg, vagy valamely település a közös hivatalhoz nem tud

csatlakozni, a kormányhivatal vezetője dönt a hiányzó megállapodás pótlásáról.

Egyfajta enyhítést emel a jogalkotó a törvény szövegébe, amikor lehetővé teszi,

hogy azon települések ahol a nemzetiségek regisztrált aránya településenként és

nemzetiségenként eléri a húsz százalékot és a települések összlakossága meghaladja az

ezerötszáz főt, vagy a közös hivatalhoz tartozó települések száma legalább ötöt, az

érintett települések képviselő- testületeinek döntésével közös önkormányzati hivatal

létrehozását engedélyezi.

__________________________ 60

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tv. 84. § (1) bek. 61

Farkasné dr. Gasparics Emese: „Az önkormányzati rendszer megújításának néhány időszerű kérdése”

című előadása a XX. Országos Jegyző- Közigazgatási Konferencián, Keszthely, 2012. szeptember 26-28.

24

A társulni kívánó községek egy járáson belül kell, hogy legyenek, a települések

közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választhatja el

egymástól. A közös hivatal székhelytelepülését a képviselő-testületek önállóan

határozzák meg, azonban ha a települések egyike város, a város lesz a székhely.

A közös önkormányzati hivatal a képviselő-testület szerve, annak szervezeti

felépítéséről az érintett települések képviselő-testületei saját hatáskörben, közös

megállapodás formájában döntenek. A közös hivatalt létrehozó megállapodás tartalmára

vonatkozóan a törvény nem nyújt garanciális előírásokat, széles körű szabadságot

engedve a felek számára.

A megállapodásban valamennyi kérdésben rendelkezniük kell, melyet a

képviselő-testületek lényegesnek tartanak. Meg kell állapodniuk a hivatal felépítésében,

szervezetében, létszámában, melyet az ellátandó feladatok és az Önkormányzati

Helyettes Államtitkárság által előre meghatározott struktúra, számítás alapján tehetnek

meg. Rögzíteni szükséges a működés alapkérdéseit (ügyfélfogadási rend, kirendeltségek

jellege, szolgáltatásai), az irányítás legfontosabb kérdéseit, a költségvetési hozzájárulás

arányának meghatározását. A testületek külön- külön ülésen kötelesek dönteni, melyet

nem ruházhatnak át, azonban meghatározhatnak olyan ügyeket, melyeket együttes

ülésen kívánnak megtárgyalni (pl. a jegyző éves beszámolója).

A korábban fennálló polgármesteri hivatalok, körjegyzőségek szerepéről is szól a

jogszabály, mert ezek az új hivatalok felállásáig továbbra is végzik feladatainkat a

folyamatos ügyintézés érdekében. A közös önkormányzati hivatalok létrejöttével a

körjegyzőségek a törvény erejénél fogva szűnnek meg.

Rugalmas megoldást kínál a jogalkotó a megszűnő hivatalok jegyzőjének,

körjegyzőjének foglalkoztatása vonatkozásában, amikor lehetővé teszi, hogy „pályázat

kiírása nélkül jegyzőként, aljegyzőként foglalkoztassák azon közös hivatalnál, melynek

létrehozásában a megszűnő önálló polgármesteri hivatalt, körjegyzőséget működtető

település részt vesz.” 62

„A közös önkormányzati hivatal jegyzője vagy aljegyzője vagy megbízottja

köteles a képviselő-testület ülésén részt venni és ott a szükséges tájékoztatást

megadni”63

, valamint az egyes településeken történő ügyfélfogadást biztosítani.

__________________________ 62

ua. 63

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tv. 86. § (1) bek.

25

Az Mötv. szabályozása értelmében „a helyi önkormányzatok képviselő-testületei

megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör,

valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének

hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak

létre.” 64

A társulási szabadság elvének érvényesülésével találkozunk, mivel az

önkormányzatok maguk döntenek abban, mely közszolgáltatás vonatkozásában hoznak

létre társulást.

2013-tól kizárólag az Mötv. rendelkezései szerinti társulások működhetnek.

A korábban létrehozott társulási megállapodásokat a képviselő- testületeknek felül kell

vizsgálni, és hat hónapon belül – vagyis 2013. június 30-ig - a hatályos törvényi

rendelkezések szerint módosítani. A társult önkormányzatok jegyzői a társulási tanács

ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek.

A helyi önkormányzati szervezet kissé részletesebb ismertetését, az új

jogintézmények, szabályozások bemutatását azért tartottam fontosnak, hogy meglássuk

milyen személyi apparátussal, milyen szervekkel találkozik a jegyző munkája során.

Jelenleg számos jogszabály módosítás történt, ami e területhez szervesen kapcsolódik,

akár szervezetileg, akár személyi vonatkozásban gondolkodunk.

Itt érkezünk meg dolgozatom talán leginkább releváns témájához, a jegyző

szerepéhez, jogállásához, feladat- és hatáskörének bemutatásához.

__________________________ 64

ua. 87. §

26

V. A jegyző jogállása a hatályos magyar jogban

1. A jegyző kinevezésére, helyettesítésére vonatkozó rendelkezések

A jegyző jogállását alapvetően három törvény szabályozza:

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

(továbbiakban Mötv.)

2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről

(továbbiakban Kttv.)

A jegyző jogállásának vizsgálatakor nem mehetünk el amellett a kérdés mellett,

hogy a jegyző tevékenysége során mennyiben képes vagy épp nem képes eleget tenni a

törvényesség, jogszerűség kritériumainak. Vetődik fel a kérdés azért, mert a régi Ötv.

(A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény) a képviselő-testület, az

Mötv. pedig a polgármester hatáskörébe helyezi a jegyző kinevezési jogát.

(Függetlenül attól, hogy ez a probléma részletesen a korábbi fejezetben

ismertetésre került nem mellőzhető, hisz a hatályos szabályozás még mindig nem

rendezi ezt a kérdést.)

Fogarasi József egyetemi docenssel még 2010-ben készített interjúban ő is erre

kíván rávilágítani, amikor azt állítja, hogy „a jegyző is megfontolja, mikor lázad fel

kenyéradó gazdájával szemben.” 65,

vagyis mikor mond ellent az őt megválasztó

képviselő-testület – ma hatályos törvény értelmébe a polgármester - akaratának.

Ahhoz, hogy a jegyző törvényben meghatározott feladatát szakmai elvárások

alapján teljesíthesse „kinevezését, valamint az egyéb munkáltatói jogköröket a

közigazgatási hivatal (ma kormányhivatal) vezetőjére kell ruházni.” 66

, azonban ezt az

önkormányzati törvény jelenleg még nem rendezi.

Jegyzővé, aljegyzővé - a Kttv. 247. §- a szerint - az nevezhető ki, aki

igazgatásszervezői, vagy állam- jogtudományi doktori képesítéssel vagy okleveles

közigazgatási menedzser szakképesítéssel bír, aki jogi vagy közigazgatási szakvizsgát

szerzett és legalább kétéves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik.

__________________________ 65

Dr. Fogarasi József: „A jegyző is megfontolja, mikor fordul kenyéradó gazdája ellen”

HVG, 2010. (32. évf.) 21. szám, 38-39.o 66

Az új önkormányzati törvény értelmezése, Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.,

Bp. 2012, 4.10, 2. o

27

A polgármester pályázat alapján nevezi ki a jegyzőt határozatlan időre.

Amennyiben hat hónapon belül a polgármester, illetve a közös önkormányzati hivatal

esetében a polgármesterek nem nevezik ki a jegyzőt, a kormányhivatal vezetője

ideiglenesen a pályázati feltételeknek megfelelő személyt, ennek hiányában hivatali

köztisztviselőt vagy más jegyzőt nevez ki a jegyzői feladatok ellátására. A kinevezés

ideiglenes, mely az új jegyző polgármester általi kinevezésig tart.

A polgármester a korábbi jegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnésétől

számított legkésőbb harminc napon belül írja ki a pályázatot az állás betöltésére.

A polgármester közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező személyt is

kinevezhet, feltéve, hogy egy éven belül a jogi vagy közigazgatási szakvizsgát vagy a

Közigazgatási Továbbképzési Kollégium mentesítését megszerzi. Amennyiben a

határidő eredménytelenül telik el, a jegyző jogviszonya ipso iure – a törvény erejénél

fogva – szűnik meg.

Kisebb településeken – ötezernél kevesebb lakosú község esetében – az iskolai

végzettség alól felmentés adható, feltéve, ha a megkezdett tanulmányait a kinevezéstől

számított két éven belül befejezi. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte –

hasonlóan az előbbi esethez - a jegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnését

eredményezi.

További felmentést adható a pályázónak az előírt közigazgatási gyakorlat alól is.

Az előírt két év csökkenthető, ha egyébként egy éves gyakorlattal rendelkezik, vagy el

is engedhető.

A főjegyzővel, valamint a helyettesítési feladatokat ellátó aljegyzőjével szemben a

Kttv. külön képesítési előírásokat fogalmaz meg, meghagyva az állam- és

jogtudományi, valamint az okleveles közigazgatási menedzser szakképesítést, azonban

az igazgatásszervezői képesítés helyett az okleveles közgazdász diplomát írja elő.

További szigorítás, hogy az iskolai végzettség és a közigazgatási gyakorlat alól nem

adható felmentés.

„A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott

feladatokat” 67

__________________________

67 Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tv. 81. § (2) bek.

28

A jegyző, főjegyző jogállására, kinevezésére, összeférhetetlenségére,

jogviszonyának megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket az aljegyzőre is megfelelően

alkalmazni kell.

Fontos kiemelni egy lényeges eltérést: a jegyző feletti munkáltatói jogokat a

polgármester önállóan gyakorolja, az aljegyző tekintetében ez megoszlik: a kinevezés,

felmentés, összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása a

polgármester joga, míg az egyéb munkáltatói jogok gyakorlója a jegyző.

2. A jegyzői összeférhetetlenség

A jegyző alkalmazása esetén is érvényesülnie kell az együttalkalmazás tilalmának.

Ebből következik, hogy „nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha ezáltal

hozzátartozójával irányítási (felügyeleti) ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba

kerülne.” 68

A Kttv. 231. §-a értelmében a községi önkormányzat ez alól felmentést

adhat, igaz csak nagyon kivételes és indokolt esetben.

Köztisztviselő nem lehet – és így jegyző sem- helyi önkormányzati, kisebbségi

önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó

közigazgatási szerv illetékességi területén működik. „Így tehát a települési jegyző csak

a saját önkormányzatánál nem lehet képviselő, a megyei önkormányzat jegyzője

azonban a megye egész területén. A fővárosi főjegyző számára pedig a főváros

huszonhárom önkormányzata tiltott terület” 69

A vezető beosztású tisztviselő a Kttv. 87. §- a értelmében tudományos, oktatói,

művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, valamint

önkéntes tevékenységen kívül munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem

létesíthet. A munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével egyesületben,

érdekképviseleti szervben, szövetkezetben viselhet tisztséget, „lehet alapítvány,

közalapítvány kezelő szervének tagja, elnöke.” 70

__________________________ 68

Dr. Fogarasi József: A helyi önkormányzatok HVG- ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Bp., 2010, 365.o 69

Az új önkormányzati törvény értelmezése, Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.,

Bp. 2012, 4.10, 14. o 70

ua.

29

A gazdasági társaságokban való szerepvállalást is szabályozza a Kttv. 85.§- a.

amikor kimondja, hogy (…) nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő,

illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati,

köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami

tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja (…)” 71

A Kttv. rendezi a tisztség tekintélyéből fakadó összeférhetetlenségi okokat is,

amikor kimondja, hogy a közszolgálati tisztviselő „nem folytathat olyan tevékenységet,

nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan,

befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné.” 72

A méltatlan magatartás egységes értelmezése kevésbé lehetséges, hisz tartalmi

szempontból eltérhet az egyes településenként és munkáltatóként egyaránt.

A pártatlan, befolyástól mentes tevékenység már könnyebben általánosítható, hisz itt

„minden olyan magatartás, tevékenység tilos, ami részrehajlást eredményezne, ami

miatt a tisztviselő nem tudna objektív módon eljárni és igazságos döntést hozni.” 73

A közszolgálati tisztviselő a Kttv. 86. §- a értelmében köteles a vele szemben

fennálló törvényben meghatározott összeférhetetlenségi okot haladéktalanul írásban

jelenteni. Előfordulhat, hogy a tisztviselő ezen kötelezettségének nem tesz eleget,

azonban kiderül, vagy csupán a véletlen következményeként napvilágra kerül. Ebben az

esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója hívja fel a tisztviselőt az összeférhetetlenség

megszűntetésére. A közszolgálati tisztviselőnek harminc nap áll rendelkezésére,

amennyiben ez eredménytelenül telik el a közszolgálati tisztviselő (a jegyző)

jogviszonya a törvény erejénél fogva szűnik meg.

__________________________ 71

Kttv. 85. § (4) bek. c) pont 72

Kttv. 85. § (4) bek. a) pont 73

Az új önkormányzati törvény értelmezése, Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.,

Bp. 2012, 4.10, 15. o

30

3. A jegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnése

A jegyző megbízatása megszűnik Kttv. 60.§ (1) bekezdései közül a következő

esetekben: - jegyző halálával,

- a törvény erejénél fogva a korábban ismertetett esetekben,

- fegyelmi büntetésként hivatalvesztés esetén,

- a jegyző politikai vezetővé választása, kinevezése,

- közös önkormányzati hivatal megszűnése, vagy az azt alkotó

önkormányzatok megváltoznak, melynek következtében a jegyzői tisztség

betöltésére új pályázat kerül kiírásra.

- 70. életév betöltésével, illetve

- „jegyző társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi

nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges

szolgálati időt megszerezte, kivéve, ha a (…) kérelmére és hivatali érdek

alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja.” 74

A jogviszony megszüntethető a - felek közös megegyezésével, áthelyezéssel

közigazgatási szervek között, illetve „közalkalmazotti vagy hivatásos szolgálati

jogviszonyt rendező jogszabályok hatálya alá tartozó szervekhez” 75

, a jegyző

lemondásával, felmentésével.

A jegyzői tisztség megüresedése esetén a polgármesternek azonnal, de legkésőbb

a jogviszony megszűnésétől számított harminc napon belül pályázatot kell kiírni a

tisztség betöltésére. Amennyiben hat hónap telik el eredménytelenül és nem kerül sor a

jegyző kinevezésére, ebben az esetben a kormányhivatal vezetője jelöl ki egy személyt

ideiglenesen, hogy a jegyzői teendők ne maradjanak ellátatlanul. Erről a jegyzői

kinevezéséről szóló részben szóltunk részletesen.

Kivételesen előfordulhat, hogy a jegyzői és aljegyzői tisztség egyszerre marad

betöltetlen. „Ilyenkor gyakorta bízzák meg egy szomszéd település jegyzőjét, aki

helyettesként tevékenykedik, vagy ideiglenesen aljegyzőnek nevezik ki a polgármesteri

hivatal képesítési előírásokat megfelelő köztisztviselőjét, aki ellátja a jegyzői

feladatokat is.” 76

__________________________ 74

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 60. § (1) j, pont 75

Az új önkormányzati törvény értelmezése, Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.,

Bp. 2012, 4.10, 10. o

76 ua. 12. o

31

4. A jegyző teljesítményének értékelése, címei, díjazása

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 130.§- a szól a

tisztviselők teljesítményértékeléséről, amikor kimondja, hogy a teljesítményt

„a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében eljárva írásban értékeli.” 77

„A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter a

teljesítményértékelés lefolytatásának elősegítése érdekében módszertani ajánlást ad

ki”78

, melynek érvényesülésének ellenőrzését a kormányhivatalok útján látja el.

A jegyző részére 2002-től a miniszterelnök címzetes főjegyzői címet

adományozhat a fővárosi illetve megyei kormányhivatal javaslatára határozatlan időre.

A címet annak a tartósan kiemelkedő szakmai munkát végző jegyzőnek – ide nem értve

az aljegyzőt- adományozhatja, aki a megelőző tíz évben folyamatosan jegyzői tisztséget

töltött be, legmagasabb fokozatú minősítést (kiválóan alkalmas) minősítést kap.

A cím adományozását a képviselő- testület határozatban kezdeményezheti a

fővárosi illetve megyei kormányhivatalnál, aki köteles azt véleményével ellátva április

15-ig felterjeszteni a közigazgatási személyzetpolitikáért felelős miniszterhez. A helyi

önkormányzatokért felelős miniszter véleményének kikérését követően a közigazgatási

személyzetpolitikáért felelős miniszter június 1-jéig terjeszti fel a javaslatokat a

miniszterelnökhöz.

A címzetes főjegyzői címet vissza kell vonni abban az esetben, ha a következő

értékelésnél már nem a legmagasabb fokozatú minősítést kapja, vagy „akivel szemben

jogerős fegyelmi büntetést szabtak ki.” 79

„A polgármester kezdeményezheti a cím visszavonását attól is, aki etikai vétséget

követett el”80

, azonban a címet a miniszterelnök vonja vissza a közigazgatási

személyzetpolitikáért felelős miniszter javaslatára.

A címzetes főjegyzői elismerés anyagi előnnyel is járhat, a költségvetési törvény

címadományozási juttatást állapíthat meg. „A címre való jogosultság megszűnése, a cím

visszavonása a már kifizetett címadományozási juttatást nem érinti.”81

__________________________ 77

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 130. § (1) bek. 78

ua. 130.§ (7) bek. 79

Az új önkormányzati törvény értelmezése, Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.,

Bp. 2012, 4.10, 18. o 80

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. 253. § (5) bek. 81

ua 253.§ (8) bek.

32

A jegyző díjazásával kapcsolatos rendelkezéseket a Kttv. külön cím alatt

szabályozza. A jegyző havi illetménye – mely alapilletményből és vezetői

illetménypótlékból áll - alapvetően az önkormányzat szintjéhez, illetve a település

lakosságszámához viszonyítva differenciálódik.

E tekintetben a jegyző (főjegyző) alapilletménye a következők szerint alakul:

„a) a 3000-nél kevesebb lakosú településen az illetményalap 6,25-szorosa,

b) a 3000-10 000 lakosú településen az illetményalap 7,75-szorosa,

c) a 10 000-100 000 lakosú településen az illetményalap 8-szorosa,

d) a fővárosi kerület jegyzőjének, valamint a kistérségi társulás székhely

településének jegyzője az illetményalap 8,25-szorosa

e) a megyei jogú város jegyzőjének és a megyei főjegyzőnek az illetményalap 8,5-

szerese

f) a fővárosi főjegyző esetében az illetményalap 8,75- szorosa.” 82

Felmerül a kérdés a közös önkormányzati hivatalokkal kapcsolatosan a

lakosságszám tekintetében. Ezt is rendezi a törvény, hisz ebben az esetben a közös

hivatalt alkotó települések együttes lakosságszámait kell figyelembe venni az

alapilletmény meghatározásánál.

Az aljegyző illetményét kinevezésekor a polgármester, azt követően

összegszerűen a jegyző állapítja meg a lakosságszámot figyelembe véve, úgy hogy „az

nem érheti el a jegyző illetményét és nem lehet alacsonyabb a már megállapított

illetményénél.” 83

A jegyző és főjegyző az alapilletményén túl vezetői illetménypótlékra jogosult,

melynek mértéke szintén a települések lakosságszámaihoz igazodik, így a Kttv. 256. §

(1) bekezdés értelmében,

- a 3000-nél kevesebb lakosú településen az alapilletményének 10 %-a,

- a 3000- 10.000 lakosú településen, illetve a 3000-nél kevesebb lakosú

városok tekintetében az alapilletményének 20 %-a

- a megyei jogú város, fővárosi kerület jegyzőjének, megyei főjegyzőnek az

alapilletmény 40 %- a

- a fővárosi főjegyző esetében az alapilletményének 50%- a.

__________________________ 82

ua. 255. § (1) bek. 83

ua. 255.§ (3) bek.

33

VI. A jegyző feladat-és hatásköre a helyi közigazgatás rendszerében

1. A jegyző államigazgatási feladat-és hatásköre

A közigazgatási hatáskörök két típusát különböztethetjük meg, - az

önkormányzati és az államigazgatási hatásköröket-, amihez igazodik a jegyző által

ellátott feladatok is.

A korábbi Alkotmány rendelkezései alapján törvény vagy kormányrendelet

államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört telepíthetett a jegyzőre, kivételes esetben a

hivatal ügyintézőjére is.

A hatályos Alaptörvény 34. cikk (3) bekezdése csupán a polgármester

államigazgatási feladat –és hatásköreiről rendelkezik, „a jegyzőről és a hivatal

ügyintézőjéről már nem esik szó.” 84

A 2013. január 1-jétől hatályos Mötv. 81. § (3)

bekezdés már utalást tesz arra, hogy a jegyző is dönthet államigazgatási ügyekben.

2013. január 1-jétől a magyar szabályozás „feléleszti az 1984. január 1-jével

megszüntetett járási rendszert” 85

, ami jelentős változást hozott a jegyző államigazgatási

teendőiben.

A járások, - melyek a megyei kormányhivatal kirendeltségeként működnek-

„általános elsőfokú államigazgatási hatósági jogkör gyakorlására jönnek létre”86

,

mellyel a kormány célja, hogy – szervezetileg is - elválassza egymástól az

önkormányzati valamint az államigazgatási feladatok ellátását.

„A hatáskörök szétválasztásánál kiemelt szempont volt, hogy a helyi

szabályozáshoz kapcsolódó, mérlegelési jogkörbe tartozó ügyek lehetőleg maradjanak a

települési jegyzőnél, ahol viszont az adott ügyben az államnak van egyértelműen

feladata, szerepe, ott a járási hivatal tudjon majd hatékonyabban intézkedni.”87

A járási kormányhivatalok felállításával a korábban jegyző hatáskörébe tartozó

államigazgatási ügyek zöme a járási hivatalokhoz került, így az okmányirodai,

gyámhatósági, egyes szociális feladatok, adat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos

feladatok, szabálysértési ügyintézés.

__________________________ 84

Balás Endre: A jegyzői államigazgatási feladatkörök újradefiniálása a járási kormányhivatalok

kialakítását követően, Magyar Közigazgatás 2012/1. szám (2012. március), 53. o. 85

ua. 52.o 86

ua. 87

http://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/teruleti-kozigazgatasert-es-

valasztasokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/kialakultak-a-jarasi-hivatalok-feladatkorei

34

Természetesen nem minden ügy kerülhetett át a járásokhoz, mivel számos olyan

feladat van, amelynek helyes megítélése a települési viszonyok, a helyi szabályozás

ismeretét kívánja meg, melyet a helyi jegyző biztosíthat maradéktalanul.

A jegyző hatáskörébe maradt államigazgatási ügyek a következők:

- „a birtokvédelmi eljárás,

- a hagyatéki eljárás,

- a helyi adóztatással kapcsolatos igazgatási feladatok,

- az anyakönyvi igazgatás,

- az egyes szociális igazgatással kapcsolatos feladatok,

- a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos feladatok (különösen a

parlagfű elleni közérdekű védekezés, zaj- és rezgésvédelem)” 88

„Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven

belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.”89

Ennek következtében a jegyző „elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását (…) vagy

eltilthatja a birtokháborító magatartástól a birtoksértőt.” 90

Az egyes szociális igazgatási feladatok egy példájaként említhető, hogy a

normatív lakásfenntartási támogatás 2011. december 31-ig önkormányzati hatáskörben

volt, ezt követően azonban államigazgatási hatósági ügynek minősült, így a képviselő-

testületi hatáskörből jegyzői hatáskörbe került.

A megyei jogú város jegyzője, a járásszékhely város jegyzője és a fővárosi

kerületi önkormányzat jegyzője hatáskörébe tartozik az üzletek működésével, nyitva

tartásával, tevékenységének ellenőrzésével, telepengedélyezéssel kapcsolatos elsőfokú

hatósági -, valamint az általános elsőfokú építésügyi hatósági feladatok.

Amennyiben a jegyző államigazgatási feladat-és hatáskörében jár el, „(…) a

képviselő-testület, a közgyűlés nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.” 91

__________________________ 88

Az új önkormányzati törvény értelmezése, Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.,

Bp. 2012, 3.3, 3. o 89

Ptk. 191. § (1) bek. 90

Dr. Vida Mária: A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvitás ügyintézés gyakorlati kérdései

Új Magyar Közigazgatás, 2012. (5. évf.) 9. sz. 13. o. 91

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tv. 18.§ (2) bek.

35

Az államigazgatási feladatok megítélése az ország egész területén azonos

szabályok alkalmazásával történik, és e hatásköröket törvény, és annak felhatalmazása

alapján kormányrendelet is megállapíthat.

Jelentős különbség ez, hisz az önkormányzati feladat- és hatáskörök tekintetében széles

körű mérlegelési lehetőség biztosított a jegyző számára, illetve ezen hatásköröket csak

törvény írhatja elő.

2. A jegyző önkormányzati feladata- és hatásköre

„Az önkormányzati feladat- és hatásköröket az önkormányzat teendőinek laza

foglalata, vagyis rendeltetésének részletezését jelenti.” 92

A jegyző számára számos feladatot határoz meg a törvény az önkormányzat

működésének biztosítása vonatkozásában. Az Mötv. 81. § (3) bekezdése taxatíve

felsorolást alkalmaz a jegyző feladatát illetően.

A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös

önkormányzati hivatal köztisztviselői felett, valamint az egyéb munkáltatói jogokat az

aljegyző tekintetében. A törvény értelmében azonban a polgármester egyetértése

szükséges a hivatal köztisztviselőjének kinevezéséhez, bérezéséhez, jutalmazásához

vezetői kinevezéséhez és felmentéséhez egyaránt. „Az egyetértési jog azt jelenti, hogy a

jegyző által meghozott munkáltatói határozat a felsorolt ügyekben mindaddig nem

érvényes, amíg a polgármester igent nem mond rá”. 93

Amikor a polgármester e jogát

gyakorolja, valójában korlátozza a jegyző döntési jogát, hisz nélküle érvényesen nem

tud dönteni.

Az Mötv. értelmező rendelkezései között találjuk az egyéb munkáltató jogok

magyarázatát, ami alatt a „kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás

visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a

fegyelmi büntetés kiszabása kivételével minden más munkáltatói jogot kell érteni.” 94

__________________________ 92

Az új önkormányzati törvény értelmezése, Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.,

Bp. 2012, 3.4, 1. o 93

ua. 4.10 25. o 94

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tv. 19. § b) pont

36

A törvényi megfogalmazása értelmében „jegyző gondoskodik az önkormányzat

működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról” 95

, ami első olvasatra meglehetősen tág

jelentést hordoz.

E feladat keretében ellátja a képviselő- testület, a bizottságok döntéseinek

előkészítését, végrehajtását, a testületek működésével kapcsolatos jegyzőkönyv-

vezetési, egyéb adminisztratív feladatokon keresztül a polgármester döntéseinek

előkészítését, végrehajtását.

A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesz részt. „A képviselő-

testületnek és a bizottságok működésével kapcsolatban a jegyzőnek feladata az is, hogy

figyelemmel kísérje az ülés vezetését és jelezze, ha az ülésvezetés eltér a szervezeti és

működési szabályzat vagy más jogszabály előírásaitól.” 96

Azonban, ha a képviselő- testület mérlegelési jogkörben hoz döntést - de az nem

ütközik a törvényesség kritériumaiba – a jegyző jelezheti, hogy véleménye szerint a

testület nem a lehető legjobb megoldást választja, de ennek semmilyen jogi

következménye nem lesz.

Itt érthetjük meg annak jelentőségét, hogy a jegyző megválasztása kikerült a

képviselő- testület hatásköréből, hisz „így anélkül tud fellépni a testület, vagy a

bizottság jogszabálysértő döntéseivel szemben, hogy közben egzisztenciális

megfontolásokat kellene mérlegelnie.” 97

Természetesen a polgármester általi kinevezés

sem biztosítja maradéktalanul a jegyzői függetlenség elérését.

A folyamatos jogszerűség figyelemmel kísérése mellett a képviselők

megalapozott döntéshozatalában is segítségükre lehet a jegyző, tájékoztatás,

információnyújtás által.

A képviselő-testület üléseiről való jegyzőkönyv készítéséről is a jegyző

gondoskodik. A jegyzőkönyv tartalmáért a jegyzőt felelősség terheli, ami nem csupán a

formai előírásoknak való megfelelést jelenti. „Köteles a jegyző arra is ügyelni, hogy a

jegyzőkönyv tartalmilag hűen tükrözze az ülésen elhangzottakat, azok lényegét.” 98

__________________________ 95

ua. 81. § (3) bek. c) pont 96

Az önkormányzati rendszer magyarázata /Szerző: Szabó Lajos/, Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó,

Bp., 1999, 150. o 97

Az új önkormányzati törvény értelmezése, Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.,

Bp. 2012, 4.10, 27. o 98

Az önkormányzati rendszer magyarázata /Szerző: Szabó Lajos/, Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó,

Bp., 1999, 151.o

37

A jegyző az ülésekről készített jegyzőkönyvet a polgármester és saját aláírásával

ellátva, az ülést követő 15 napon belül az illetékes kormányhivatalhoz küldi meg.

A hivatal munkájáról a jegyző évente beszámol a képviselő-testületnek. Teszi ezt

azért, mert a hivatal (a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal, a megyei

önkormányzati hivatal) a testület alárendeltségébe tartozó szerv. A beszámoló szól az

előkészített és végrehajtott ügyekről, a hivatal által előkészített pályázatokról, érinti a

szervezeti, gazdálkodási és egyéb fontosnak tartott kérdéseket.

A képviselő-testület által hozott rendeletet – a polgármesterrel együtt – aláírja, és

gondoskodik annak kihirdetéséről. Erre a helyben szokásos módon, a hivatal

hirdetőtábláján, a település honlapján kerülhet sor.

További feladata, hogy előkészítse a polgármester hatáskörébe tartozó

államigazgatási ügyeket, amelyeket a polgármester át is ruházhat a jegyzőre. Fontos

kiemelni, hogy az átruházással a polgármester felelőssége nem szűnik meg.

Elsősorban nagyobb önkormányzatoknál az ügyforgalom olyan magas, hogy a

jegyző számára elképzelhetetlen, hogy minden esetben ő hozzon döntést, ő járjon el.

Ezért van szükség a kiadmányozás rendjének szabályozására, vagyis, hogy „nevében és

helyette melyik köztisztviselő (rendszerint szervezeti egység vezető) jár el az adott

ügycsoportban.” 99

Meg kell jegyezni, hogy a kiadmányozás itt sem jelenti a felelősség

átruházását.

2013-tól a körjegyzőségek helyébe lépő közös önkormányzati hivatalok

tekintetében a jegyző feladata a korábban ismertetett rendelkezéseknek felel meg, azzal

a kiegészítéssel, hogy ezen hivatal jegyzője valamennyi – a közös hivatalt létrehozó -

településeken ellátja a jegyzői teendőket.

„A törvényesség belső, önkormányzaton belüli biztosítékainak elsődleges

jelentőségük van.” 100,

aminek biztosítása természetesen a jegyző feladatát képezi.

A jegyző munkája során köteles a jogszabályi előírásoknak eleget tenni,

folyamatosan figyelemmel kísérni a változásokat és „napra késznek lenni” a

módosítások vonatkozásában.

__________________________ 99

Az új önkormányzati törvény értelmezése, Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.,

Bp. 2012, 4.10, 29. o 100

Az önkormányzati rendszer magyarázata /Szerző: Szabó Lajos/, Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó,

Bp., 1999, 156.o

38

Az Mötv. rendelkezéseinek megfelelően „a Kormány a helyi önkormányzatok

törvényességi felügyeletéért felelős miniszter irányításával, a kormányhivatal útján

biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét.” 101

Az Alaptörvény 32. cikk (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy amennyiben a

helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének nem tesz eleget, a

fővárosi és a megyei kormányhivatal a bíróságnál kezdeményezheti a mulasztás

megállapítását.

Az Mötv. 137.§- a már nem, mint lehetőségként említi a kormányhivatal eljárását,

hisz a „kezdeményezheti” helyett a „kezdeményezi” kifejezéssel teszi ezt kötelezővé.

A helyi önkormányzatokat törvény kötelezi a kormányhivatal kérésének

megfelelő adatszolgáltatásra. Az Mötv. annyit mond, hogy a feladat- és hatáskörébe

tartozó adatokról a kormányhivatal információt kérhet, amelynek az érintett

önkormányzat a meghatározott határidőn belül köteles eleget tenni.

A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásban az érintett

önkormányzatokra törvényességi felügyeleti bírságot szabhat ki, melynek négy esetét

különbözteti meg a törvény:

a) a jegyző a kormányhivatal felhívása ellenére az előírt határidőn

belül nem küldi meg a jegyzőkönyvet,

b) ha a polgármester, vagy a jegyző határidőben nem tesz eleget az

információszolgáltatási kötelezettségnek,

c) ha a bíróság megállapítja, hogy az önkormányzat jogalkotási,

feladat- ellátási kötelezettségének nem tett eleget és a bíróság által

meghatározott idő eredménytelenül telik el

d) „ha a fegyelmi eljárást a törvényes működés biztosítása érdekében

már a kormányhivatal kezdeményezte, és az eredménytelen a

megadott határidőn belül” 102

__________________________

101 Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tv. 127. §

102 Az új önkormányzati törvény értelmezése, Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft.,

Bp. 2012, 8.2, 36. o

39

VII. A helyi igazgatás jellegzetességei az Európai Unió egyes államaiban

1. Az angol önkormányzatok rendszere

Az angol közigazgatás szervezetileg eltér a kontinentális államokétól. Az angol

rendszerben a központi szerveknek nincs helyi kirendeltségük. A minisztériumi

feladatokat a helyi szervek szívességként vagy ellenszolgáltatás fejében látják el.

„Léteznek olyan szervezetek, amelyeket a Kormány dekoncentrált szerveinek hívnak.

Ezek azonban nem kontinentális európai értelemben vett, a központi adminisztráció

irányítása alatt működő dekoncentrált struktúrák, hanem olyan független szervek,

amelyek nem kormányirányítás, hanem kormányzati befolyás alatt állnak.” 103

„A szigetországban nincsenek garanciái az önkormányzatiságnak, azaz a

Parlament és a Kormány szabadon alakíthatja a helyhatósági szerveket, azok hatásköreit

és normatív támogatását.” 104

„A közigazgatást tekintve Anglia és Wales 47 megyére, 369 körzetre és több ezer

községre tagolódik. A megyék, régiók, kerületek élén választott tanácsok állnak. Nagy-

London önkormányzata (…) 26 tagú gyűlésből és főpolgármesterből áll.

A helyi önkormányzatok bevételeinek 60 %-át két állami támogatás adja: a

címzett támogatás és az általános szubvenció*.” 105

A maradék 40 % az iparűzési

adóból valamint az önkormányzati illetékből tevődik össze, „ami a lakhatási adó egy

sajátos formája”(12%) 106

. Az iparűzési adót (18 %) a vállalkozások fizetik. Az állami

összkiadás 25%-át az önkormányzatok kiadásai képezik.

Az angol helyi közigazgatást tekintve az önkormányzati szintek nincsenek alá-

fölérendeltségi viszonyban egymással, illetve nem különülnek el az állami és az

önkormányzati feladatok egymástól.

__________________________ 103

Szamel Katalin – Balázs István: Az EU tagállamainak közigazgatása, Complex Kiadó, 2011, 113.o. 104

ua. 132.o

* szubvenció: A szubvenció egy költségvetési forrásból származó, vissza nem térítendő direkt vagy

indirekt állami támogatás, melyet abból a célból folyósítanak különböző gazdasági egységeknek, hogy

azok költségeik csökkenése vagy bevételeik növekedése révén képesek legyenek meghatározott

gazdaságpolitikai célokat megvalósítani. Forrás: http://www.econom.hu/szubvencio/ 105

ua. 133.o. 106

ua.

40

A különböző szintek feladatmegosztásai a következőképpen alakulnak:

1. megyei önkormányzatok - ahol a pártok politikai szerepe kevésbé bír

kiemelkedő jelentőséggel – fő feladatai: alsó-és középfokú oktatás, szociális ellátás egy

része, autópályák és közlekedés igazgatása, rendőrség és tűzoltóság működtetése,

hulladéktárolás, szemétszállítás, fogyasztóvédelem.

2. járási vagy kerületei (városkörnyéki) önkormányzatok szintén választott

testületei van. E szint legfontosabb feladatai a helyi területfejlesztés, építésügyi,

hatósági feladatok, környezetvédelem, temetőkkel kapcsolatos feladatok,

parkfenntartás, közutak, autóparkolók fenntartása, közegészségügyi szolgálat.

3. a nagyvárosi kerületek a korábbiakhoz hasonlóan választott testületei vannak,

melynek „feladatai megegyeznek a járási vagy kerületi önkormányzati feladatokkal,

kivéve a rendőrségi, tűzoltósági és tömegközlekedési teendőket, amelyeket a közös

szervezetként működő nagyvárosi egyesített önkormányzat lát el.107

4. „A községeknek joguk van testületet választani, kisebb mértékű adót kivetni és a

bevételből kiegészíteni a helyi közszolgáltatások ellátására fordított összeget.” 108

Mivel nincs kötelezően ellátandó feladatuk, így nem kapnak központi támogatást.

Legfőbb teendői között szerepelnek önkormányzati vagyon ügyekkel, művészeti,

szabadidős tevékenységekkel, kisebbségi feladatokkal és a települések fejlesztésére

vonatkozóan tehetnek javaslatot.

Az Egyesült Királyságba nincs olyan törvény, mely meghatározná a választható

képviselők számát. „A megyei, járási, nagyvárosi kerületi, községi testületek különböző

számú közvetlenül választott helyi képviselőből (tanácsnokból) állnak.”109

A képviselők polgármestert választanak maguk közül, akinek funkciója csupán

reprezentációs, irányítói, végrehajtói jogaik nincsenek. Csupán egy évig viselik

tisztségüket, újraválasztásukra ritkán kerül sor.

__________________________

107

ua. 134.o 108

ua. 109

ua. 135.o.

41

Az önkormányzati képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi előírások szigorát

jól mutatja, hogy amennyiben valamely ügyben való érdekeltségét nem jelenti akár

szóban akár írásban,- hogy azt a testület megvizsgálhassa – „akkor minden esetben 1000

fontos bírsággal sújtható” 110

A képviselők általában négy évre kerülnek megválasztásra

és sajátos jellemző, hogy a döntéseikért anyagi felelősséggel is tartoznak.

A hivatalokban a jegyző tisztsége (chief executive) a legjelentősebb, aki mellett az

önkormányzat által kinevezett további vezetők a jegyző-helyettes, az igazgatók, az

osztályvezetők. „A jegyző legfontosabb feladata a hivatal irányítása, a stratégiai

feladatok megvalósítása, a képviselő-testületi ülések előkészítése, a határozatok

végrehajtása, a lakosság kiszolgálása, a város működőképességének biztosítása” 111

Az Egyesült Királyságnak nincs egységes, írott alkotmánya, amelyből következik,

hogy „az önkormányzatok jogállása és hatalma nem az Alkotmányból következik,

hanem a Parlamenttől származik. Így csak azt tehetik, amire a törvényhozás feljogosítja

őket.”112

Ezt nevezzük „ultra vires” elvnek, mely az önkormányzatok működésének

egyik legjelentősebb alkotmányos alapelve. A központi vezetés egyre több feladatot von

el az önkormányzati szférától, ide értve, privatizálásra kerültek a szociális ellátások és a

közüzemek is.

2. A francia helyi igazgatás sajátosságai

Franciaországban a helyi igazgatást a francia forradalom alakította ki, ahol

egyrészt a települési egységekben (ún. commune) választott képviselő testület, másrészt

a megyei szintű szervek, élükön a prefektussal voltak megbízva a helyi ügyek

ellátásával.

„A helyi igazgatás kialakítása tehát nem az önkormányzatiság elve szerint történt,

a francia szótárak nem is ismerik az önkormányzat kifejezést.” 113

, területi

közösségeknek nevezik a helyi önkormányzatokat.

__________________________

110

ua. 136.o. 111

ua. 137.o. 112

ua. 138.o 113

ua. 255.o

42

A francia helyi igazgatást a magyarral összevetve elmondható, hogy továbbra is a

centralizáció jellemzi annak ellenére, hogy több hullámban is voltak decentralizációs

törekvések, azonban ezek nem jelentettek alapvető változást.

Nicolas Sarkozy, francia elnök 2008-ban hirdette meg a helyi önkormányzati

reformjainak programját, melynek köszönhetően 2010-ben elfogadásra került a helyi

önkormányzati reformról szóló törvény. Új intézmények kerültek létrehozásra, mint az

„új község”, mely több község egyesülésével jött létre, melyek működési vagy

célszerűség miatt váltak eggyé.

„Létrejöttek a nagyvárosok, mely a legalább 300 000 lakosú központi település és

legalább 150 000 lakost megába foglaló városkörnyékét foglalja magába.”114

A területi önkormányzati rendszer egyszerűsítését eredményezi, a területi

önkormányzati képviselői pozíció megalkotása, ami a megyei és regionális

önkormányzati képviselők egyesítése így ugyanazon képviselőket találhatjuk a

regionális és a megyei képviselő-testületbe.

„A regionális önkormányzatok ezentúl három különböző hatáskörrel, így saját

önállóval, valamint településtől és megyétől átvett és államtól átadottal

rendelkezhetnek.” 115

(2015-ig fokozatosan kerül bevezetésre)

A helyi igazgatás állami forrásból történő támogatása is módosult, ugyanis

kikerült a központi költségvetésből, és önálló törvény határozza meg.

A területi tagozódás alakulása két csoportra oszlik, az anyaországéra valamint a

tengeren- túli Franciaországra. Az anyaországi beosztása a régió (26), a megye (10),

körzet (342), járás (4039), települési önkormányzati társulások, és a települési

önkormányzatok. „A régiók, a megyék és a települési önkormányzatok önálló helyi

önkormányzatok.” 116

A megyék Franciaország hagyományos szervezeti egységei,

sorszámmal látják el ezeket, melyek megjelennek pl. az irányítószámokban vagy a

személygépkocsik rendszámában. Ezen kívül Párizs, Lyon és Marseille speciális

közigazgatással bírnak.

__________________________ 114

ua. 256. o. 115

ua. 257.o. 116

ua. 257.o.

43

A tengeren túli tagozódása a következőképpen alakul: tengeren túli régiók (5), megyék

(5), tengeren túli közösségek (4), a Köztársaságot alkotó országok (2), függőségek (8).

„Franciaország községei, városai, vagyis települési és a központ között két

lépcsőfok található: a megye (département) és a régió (région), a területi tagozódás tehát

kétszintű.”117

3. Az önkormányzati közigazgatás Németországban

A német közigazgatási rendszerben az önkormányzatok külön szintet alkotnak,

jogi jellegüket tekintve köztestületek. A német közjog kétféle önkormányzati típust

különböztet meg, a területi köztestületeket, és a funkcionális köztestületeket (szakmai

kamarák).

A területi köztestületekhez tartoznak a községek, községszövetségek, járások,

városok, melyek alapvetően választott képviselő- testülettel és választott

polgármesterrel rendelkeznek.

Feladatukat tekintve egyrészt a szövetségi, illetve a tartományi törvényekben

meghatározott közigazgatási feladatok ellátása, másrészt „bármilyen „ügyet”

önkormányzati ügynek minősíthetnek, a jog keretein belül.” 118

Ez utóbbinak azért van

jelentősége, mert az önkormányzati rendeletek a német jogforrási hierarchia legalsó

szintjét jelentik.

A községek szervezetét, működését az ún. községi alkotmányok tartalmazzák.

Jelenleg négy községi alkotmánytípust különböztethetünk meg Németországban:

1. magisztrátusi típus: a polgármester nem rendelkezik utasítási joggal, nem vezeti

a képviselő- testületet, mert annak saját elnöke van, csupán a magisztrátus

munkájának összehangolását végzi

2. dél-német tanácsi típus: „szervezetileg is, funkciójukat tekintve is elkülönül a

képviselő- testület és a hivatásos tisztségként rendszeresített polgármester” 119

__________________________ 117

ua. 257.o. 118

ua. 493. o 119

ua. 495. o

44

3. észak-német tanácsi típus: egyetlen ügydöntő szerv a választott képviselő-

testület, a polgármestert a képviselő-testület választja, a községi közigazgatást

külön tisztviselő irányítja, mely a képviselő- testület által kerül megválasztásra.

4. polgármesteri típus: dél- német típus egyik változata, melyben a polgármestert

nem a szavazók közvetlenül, hanem a képviselő- testület választja.

A járásokban a képviselő-testület élén a járási főnök áll, aki a járási közigazgatás

vezetője.

„A járási végrehajtás (közigazgatás) általános és jogszerűségi felügyeletet

gyakorol a járáshoz tartozó községek és városok felett, szakfelügyeletet pedig az átadott

feladtok ellátása felett” 120

__________________________ 120

ua. 497.o

45

VIII. Összegzés

Szakdolgozatom zárásaként szeretném röviden összefoglalni az elkészítés során

felmerült tapasztalataimat.

A téma kiválasztását követően igyekeztem valamennyi olyan forrástanulmány,

folyóirat, értekezés felkutatására, melyekben a szerzők saját véleményüket,

tapasztalatukat „papírra vetve” értékelik a jegyző szerepét. Ebben nagy segítségemre

voltak többek között a Jegyző és Közigazgatás, az Új Magyar Közigazgatás, a

Comitatus – önkormányzati szemle című szaklapok.

Dolgozatom első fejezeteiben az önkormányzatok közigazgatásban elfoglalt

szerepét kívántam bemutatni, kezdve az önkormányzatisággal, a helyi önkormányzat

kialakulásával, majd a jegyzői tisztség megjelenésével, elérve a hatályos magyar

szabályozáshoz.

Szükségesnek találtam a helyi önkormányzati szervezet rövid ismertetését is, hisz

a 2013-as évtől számos új jogszabály született, ami nemcsak a helyi önkormányzatokat,

hanem a témám szerint is fontosnak tartott jegyzői jogállást érdemben érintette, sőt

változtatta meg. Gondolok itt a munkáltatói jogokban bekövetkezett változásokra, a

járási rendszer bevezetésével a jegyzői feladat- és hatáskörök módosulásán át, a közös

önkormányzati hivatalok révén a körjegyzőség – és így a körjegyzői tisztség -

eltűnésére.

Nem megfeledkezve arról, hogy a hivatalok felállításáig továbbra is a

körjegyzőség látta el a feladatokat, a törvény hatályba lépésétől számított hatvan napig,

hisz eddig kellett létrehozni a már említett közös hivatalokat.

A jegyző kinevezésére, felmentésére, összeférhetetlenségére, feladat- és

hatáskörére vonatkozó szabályok tanulmányozása során számos új ismeretet szereztem,

hisz ezen a területen is sok módosítást hozott a törvény. Itt elsősorban a polgármester

szerepének előtérbe helyezését értem a jegyző kinevezésében, valamint az

államigazgatási feladatok jelentős részének járási szintre történő áthelyezését.

Érdekesnek találtam néhány európai ország helyi igazgatásának bemutatását,

ezáltal megismerve az adott állam közigazgatásának egy „kicsiny szeletét”.

46

Ahogy erről már a bevezetőben is szóltam fontos volt számomra egy olyan téma

kiválasztása, mely során a mindennapokban hasznos és használható információkat

szerezhetek, gyakorlatias példákon keresztül megismerve a közigazgatás helyi

képviselőjének jellegzetességeit.

Úgy gondolom ez a jelen téma – a jegyző szerepe a helyi önkormányzatok

szervezetében – vonatkozásában sikerült, hisz a kutatómunkák során a korábbi

ismereteimet sikerült jelentősen bővíteni, részletesebben átlátni, összevetni a korábbi

szabályozást az idei évtől hatályossal.

47

IX. Felhasznált irodalom

1) Dr. Feik Csaba: Gondolatok a jegyző önkormányzati rendszerben elfoglalt

helyéről, Új Magyar Közigazgatás, 2012. (5. évf.) 7-8. sz., 72-75.o.

2) Dr. Vida Mária: A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvitás ügyintézés gyakorlati

kérdései, Új Magyar Közigazgatás, 2012. (5. évf.) 9. sz. 10-19.o.

3) Balás Endre: A jegyzői államigazgatási feladatkörök újradefiniálása a járási

kormányhivatalok kialakítását követően, Magyar Közigazgatás 2012/1. szám

(2012. március), 52-60.o.

4) Bárdos László: A jegyző (Jegyzői annotációk), Új Magyar Közigazgatás, 2011.

(4. évf.) 5.sz. 40-42.o

5) Dr. Fogarasi József: „A jegyző is megfontolja, mikor fordul kenyéradó gazdája

ellen”, HVG, 2010. (32. évf.) 21. szám, 38-39.o

6) Dr. Fogarasi József: A helyi önkormányzatok, HVG- ORAC Lap-és Könyvkiadó

Kft., Bp., 2010

7) Dr. Fogarasi József: Önkormányzati kézikönyv, HVG- ORAC Lap-és

Könyvkiadó Kft., Bp., 1997

8) Az önkormányzati rendszer magyarázata /Szerző: Szabó Lajos/, Közigazgatási és

Jogi Könyvkiadó, Bp., 1999

9) 15 év a magyar demokrácia szolgálatában - Önkormányzati tükör, A helyi

önkormányzati rendszer tizenöt éve 1990-2005, BM Duna Palota és Kiadó

10) Szamel Katalin – Balázs István: Az EU tagállamainak közigazgatása

Complex Kiadó, 2011

11) Dr. Kéki Zoltán: „A jegyzői szerepkör változása” című előadása a XX. Országos

Jegyző- Közigazgatási Konferencián, Keszthely, 2012. szeptember 26-28.

Jegyző és Közigazgatás HVG- ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Bp. XIV. évf.

5. szám

12) Farkasné dr. Gasparics Emese: „Az önkormányzati rendszer megújításának

néhány időszerű kérdése” című előadása a XX. Országos Jegyző- Közigazgatási

Konferencián, Keszthely, 2012. szeptember 26-28.

13) dr. Hazafi Zoltán (szerk.): A közszolgálati tisztviselői törvény magyarázata,

2012

48

14) Vass György: A megye közjogi helyzetének alakulása a királyi vármegyétől a

modern területi önkormányzatig (I. rész) Magyar Közigazgatás, 2006.

15) Az új önkormányzati törvény értelmezése, Menedzser Praxis Szakkiadó és

Gazdasági Tanácsadó Kft., Bp. 2012

16) Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a

tanácsrendszer létrejöttéig, Bp. 1976.

17) Lőrincz Lajos: A közigazgatás alapintézményei, Hvg-Orac, Bp. 2007.

18) Boros Anita: A magyar közigazgatás története egy német jogtudós szemével,

Recenzió, Pro Publico Bono 1: (1) 116-127.o (2011) Folyóiratcikk

19) Egy régi/új koncepció a jegyzői munka külön szakmaként való elismertetéséről,

Szerzők: Szabolcsi Ibolya, Comitatus : önkormányzati szemle, 1996. (6. évf.)

3. sz. 45-49. old.

20) A községi jegyző helye, szerepe a magyar önkormányzati rendszerben :

helyzetelemzés egy községi jegyző mindennapjain keresztül I., Szerzők: Szántó

Mária, Comitatus : önkormányzati szemle, 1994. (4. évf.) 4. sz. 51-59. old.

21) A községi jegyző helye, szerepe a magyar önkormányzati rendszerben :

helyzetelemzés egy községi jegyző mindennapjain keresztül II. Szerzők: Szántó

Mária, Comitatus : önkormányzati szemle, 1994. (4. évf.) 5. sz. 33-37. old.

22) A jegyző helyzete : a személyi állomány néhány szociológiai kérdése az adatok

tükrében, Szerzők: Gajduschek György

Comitatus : önkormányzati szemle, 1994. (4. évf.) 8-9. sz. 78-96. old.

23) A jegyzők problémái 1992-ben, Szerzők: Lauscher András

Comitatus : önkormányzati szemle, 1994. (4. évf.) 1. sz. 62-63. old.

24) A Jegyzők II. Országos Konferenciájának állásfoglalásai

Comitatus : önkormányzati szemle, 1994. (4. évf.) 11. sz. 74-77. old.

25) Frontvonalban - avagy (kör)jegyzők önmagukról, a közigazgatásról és az

önkormányzatiságról, Szerzők: Oláh Miklós

Comitatus : önkormányzati szemle, 1993. (3. évf.) 11-12. sz.

26) A jegyző helye, szerepe a magyar önkormányzati rendszerben, Szerzők:

Baloghné Nagy Erika, Comitatus : önkormányzati szemle, 1993. (3. évf.)

7-8. sz. 78-88. old.

49

X. Jogszabályi hivatkozások forrásai

1) 1949. évi XX. tv – A Magyar Népköztársaság Alkotmánya

2) Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

3) 1836. évi IX. törvény A községek belső igazgatásáról

4) 1870. évi XLII. törvénycikk a köztörvényhatóságok rendezéséről

5) 1871.évi XVIII. tc. a községek rendezéséről

6) 1886.évi XXII. tc. a községekről

7) 1950. évi I. törvény a helyi tanácsokról

8) 1990. évi LXV tv. a helyi önkormányzatokról

9) 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól

10) 2011.évi CXCIX. tv. a közszolgálati tisztviselőkről (Kttv.)

11) 22/1993. (IV. 2.) AB határozat

12) Helyi Önkormányzatok Európai Chartája, Európa Tanács, Strasbourg,

1985.X.15

50

Internetes források

www.jegyzo.hu

www.kozszolga.hu

www.1000ev.hu

https://kozigazgatas.magyarorszag.hu/intezmenyek/450132/450157/450161/450

162

www.matarka.hu

www.hvgorac.hu

http://www.onkorkep.hu

www.josz.eu

http://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/teruleti-

kozigazgatasert-es-valasztasokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/kialakultak-a-

jarasi-hivatalok-feladatkorei