79
Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban Dr. Hronszky Imre, Dr. Várkonyi László, Fésüs Ágnes Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Innovációmenedzsment és Technikatörténet Tanszék 2006. május 25.

Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban. Dr. Hronszky Imre, Dr. Várkonyi László, Fésüs Ágnes Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Innovációmenedzsment és Technikatörténet Tanszék 2006. május 25. Agenda. 1/ Óvatosság – elővigyázatosság (Caution – precaution) - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Dr. Hronszky Imre, Dr. Várkonyi László, Fésüs Ágnes

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Innovációmenedzsment és Technikatörténet Tanszék

2006. május 25.

Page 2: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Agenda 1/ Óvatosság – elővigyázatosság (Caution – precaution)

2/ Kockázatbecslés, kockázatértékelés, kockázatmenedzsment, -politika,

3/ Kockázatértékelési kultúrák 4/ Kockázatmenedzselés az

elővigyázatossági elv alapján 5/ Kockázatkommunikáció, kognitív

közrészvétel lehetséges szerepe a kockázatkommunikációban

Page 3: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

A bizonyosság keresése (oksági kapcsolatok, determinisztikus világ)

Bizonyosság keresése a bizonytalanságban (valószínűségi világ)

Racionalitás keresése a nem-számítható bizonytalan világban

Page 4: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Óvatosság Megelőzés: előkészíteni a veszélyre (esélyre) a

kockázat kalkulációjával Idő dimenzió: a gyógyítástól a megelőzés felé Kockázatbecslés, -értékelés, -menedzselés, -

politika analitikus megkülönböztetése NB! A kockázat elkerülhetetlenül diszkurziv,

társadalmi-természeti változó „A kockázat definíció kérdése”, Kinek, mi értékes?

(Mi veszti el az értékét?) Hogyan lesz univerzális a kockázat formula? „Más ország, más erkölcs, más kockázat” Decizionizmus veszély A szakértő és a közrészvétel szerepe a kvantitatív

kockázat számítási modellekben

Page 5: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

A modernitástól a poszt-modernitás felé?

Modernitás (Elkötelezettség a haladás gondolatnak) A megismerési célkitűzés: mélyebb,

szélesebb, pontosabb ismereteket ugyanazon megismerési cél számára

Poszt-modernitás: bizonytalan ismeretek megszerzése állandóan változó megismerési értékek és célok számára?

Page 6: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

„Kockázat táj” /Adott élettérben levő kockázatok összesége definiálja/

Függ a mindenkori értéktételezéstől,

Függ természeti, társadalmi változásoktól

Page 7: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

„Amit a népesség kockázatnak tart” A kockázat akceptancia problémája

a/ „objektív”, mérhető kockázat és szubjektív reflexiója

Vagy b/ Mit tekint a népesség kockázatnak,

függetlenül a szakértőtől, pl. bizonyos korban a nem-materiális kockázat, a kockázat bizonyos kvalitatív aspektusai

Page 8: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Rendszerkockázat

A kockázat fokozódóan rendszerszerűvé válik

Page 9: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

A kvantitatív kockázatformula eltérő értelmezéseire alapozott eltérő

menedzselési stratégiák

1/ Keletkezési valószínűség befolyásolása

2/ „Horderőre” reagálás

(„Ne tegyünk minden tojást egy kosárba!”)

3/ További „kvali” paraméterek?

Page 10: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Biztonságosabb világban élünk?

Kevesebb baleset, több katasztrófa egy biztonságosabb világban?

Tipikus mai változások: gyorsabb folyamatok, nagyobb kockázatok, rendszerűen fellépő kockázatok,

A kockázatok bizonytalansága

Gyorsabb folyamatok: „Globális egyidejűség”, köv: korai figyelmeztetés

Ellenkező irányú részfolyamatok komplex rendszerekben, köv: korai figyelmeztetés

Page 11: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

A kockázatbecslés mint tudományos és kvázitudományos

eljárás

Page 12: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

A kockázatBECSLÉS normatív aspektusai

1/ Hamis negatívok: hibásan azonosítanak valamit veszélyesnek, ha nem az,Hamis pozitívok: hibásan azonosítanak valamit nem-veszélyesnek, ha az

2/ Valószínűségi és bizonytalansági tévedések és költségeik min{(NfnXSCfn)+(NfpXSCfp)}

2/ Teszting és eljárási tévedések és költségeik 3/ Nem lehet egyszerre a pozitív és negatív

tévedéseket is csökkenteni 4/ Tapasztalható beállítódás, ami a téves negatív

következtetések elkerülésére irányul (Minimata eset)

Page 13: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

A kockázatbecslés politikát szolgáló tudomány

qRA normatíve áthatott a lehetséges tévedések társadalmi költségei miatt, a tévedések elkerülhetetlenek és társadalmi költségeik vannak

A kockázatbecslés is elszakíthatatlanul politikailag visszacsatolt

és a természettudományos kutatásban megszokott módszer kritika nélküli követése a kockázatbecslést (akarva vagy akaratlanul) ideologikussá teszi

Kérdés: A kvantitatív kockázatbecslés „a háború folytatása más eszközökkel?” vagy a kiegyensúlyozott politika kognitív eszköze?

Risk assessment as issue-driven science

Page 14: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Kérdés: Ki vegyen részt a döntésben, hogy milyen becslés jöjjön létre?

Milyen kognitív típusú döntés jön létre változó részvétel konfiguráció mellett, és milyenek az egyes társadalmi költségek, s miért válasszuk valamelyiket?

Page 15: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Tipikus szakértői tévedésekszcientista hozzáállás miatt

(Összefoglalás)

1/ Laboratóriumi tapasztalatok gondatlan átvitele nem-laboratóriumi körülményekre

2/ A becslés politikai következményei előzetes értékelésének vagy visszavitelének hiánya a szakértői becslés tervezésébe

3/ „Naturalisztikus hiba” elkövetése

Page 16: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

A hasonlat az irodalomban: A kockázatbecslő mint „mérnök”

Page 17: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Az objektivitás követelményének összeegyeztetése a tudás társadalmi funkcionálásával

Milyen fajta társadalomban milyen fajta tudásrend fejlődik ki és stabilizálódik?

Milyen fajta tudás nyeri el a hierarchiában a legfelsőbb és a legalsóbb helyet?

Milyen következményei lesznek a tudásrendnek más társadalmi alrendszerek működésére és a társadalmi szereplőkre?

Page 18: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

A közrészvétel problémája A nem-fair kockázatkezelés és a

dilettáns participáció között

A kockázatok mindjobban eltűnnek a közvetlen szemléletnek?

Kinek higgyen a mindennapi ember?

Bizalom a szakértőben? A klasszikus munkamegosztás által adott válasz ma

Page 19: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Mi érdekli a szakértőt, mi a mindennapi embert?

A Wising up sztori

Page 20: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

A kockázatbecslés célja: A kockázatos helyzetekről való döntések beillesztése

a formális döntéselméletbe a valószínűségileg előrelátható hatások alapján

A qRA két alapfeltétele, hogy ismerjük az események és előfordulási valószínűségeik halmazát

Ideális eset: pontosan egy kiszámított eredmény

Instrumentális racionalitás megvalósítása

Page 21: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

A qRA érvényességének elérésére tett erőfeszítések:

Komplexitás redukció, kényszerített, ismétlődő, szabványosított rendszerfeltételek biztosítása, (csak „kombinatórikus komplexitás” megengedett)

Megfelelő mentális modellálás

Page 22: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Az „objektivitás” keresése folyamatának meglepő történeti

eredménye

A „szakértői dilemmák”

A kockázatok sokdimenzióssága és sokfélesége (1999, EB/IPTS anyag, A. Stirling)

A számítások érzékenysége a kezdeti feltételekre

Mit jelentsen a „sound science” a legitim szakértő-ellenszakértő világban?

„Érdekek politikája?”

Page 23: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS Miért analitikusan önálló terület a

kockázatértékelés?

Tények és értékek alkotják a szükséges összetevőket a döntéshez (+ menedzsment paradoxonok)

Kirándulás: Jogosultan érvel-e természettudósok bármely csoportja elfogadható kockázat szint mellett vagy ellen?

Kategóriális tévedés: naturalisztikus hiba

Page 24: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Naturalisztikus vs normativisztikus hiba

Stratégiai alku vagy elveken alapuló érvelés?

Page 25: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Attitűdök: Multipoláris értékrendszerű társadalom

Ugyanazon kockázat különböző értékelése

‘Divided we stand’ modell (Schwarz és Thompson, 1990) - > Kockázat értékelés

Kockázatértékelés

Page 26: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

‘Divided we stand’ modell (Schwarz és Thompson)

A „természet mítoszai”(Schwarz és Thompson, 1990, 5)

Kiszámíthatatlan természet

Megbocsátó természet

Toleráns természet

Átmeneti (megtorló) természet

Page 27: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

‘Divided we stand’ modell (Schwarz és Thompson)

A ‘társas lét’ két dimenziója és a négyféle racionalitás(Schwarz és Thompson, 1990, 6)

Vállalkozó

Önálló racionalitás’Eredménycentrikus’

Környezetvédő

Elemző racionalitás’Óvatosan nyomot hagyni a földön’

BÜROKRATA

Procedurális racionalitás’Mindenhez a megfelelő hely’

FATALISTA

Fatalista racionalitás’Nem számít mit választasz’

Csoport+-

Társadalmi kényszerek

+

-

Page 28: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

‘Divided we stand’ modell (Schwarz és Thompson)

Egyesített koordinátarendszerek(Schwarz és Thompson, 1990, 9)

Önálló racionalitás’Eredménycentrikus’

BÜROKRATA

Procedurális racionalitás’Mindenhez a megfelelő hely’

FATALISTA

Fatalista racionalitás’Nem számít mit választasz’

Csoport+-

Társadalmi kényszerek

+

-

Kiszámíthatatlan természetToleráns természet

Megbocsátó természet Átmeneti (megtorló) természet

Vállalkozó Környezetvédő

Elemző racionalitás’Óvatosan nyomot hagyni a földön’

Page 29: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Individualista, vállalkozói felfogás,

magatartás

A természetet jóindulatúnak és öngyógyítónak feltételezi.

A végeredményt tekinti fontosnak, mert a folyamatok önszabályozását feltételezi.

Szubsztantív racionalitás, kinyilvánított preferencia jellemzi, valamint az individumnak megfelelően a közösségbe tartozás, illetve a társadalmi szabályok ellen cselekszik.

Page 30: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Környezetvédő, aggódó

Számára a természet instabil, ennek megfelelően az óvatosságot hangsúlyozza a környezetbe történő beavatkozások esetén, és ehhez kritikai racionalitás járul.

A folyamatokat úgy értékelik, hogy azok valamilyen potenciál tetején helyezkednek el, így nagy annak a valószínűsége, hogy valamelyik irányban katasztrófa jön létre.

Ennek megfelelően az óvatosság által, nagy biztonságra törekszik, kimondott preferencia mellett.

A társadalmi kényszerek ellen cselekszik, de közösségben.

Page 31: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Hierachista, bürokrata A természetet abnormálisnak és türelmes tekinti.

A folyamatokat úgy ítélik meg, hogy azok bizonyos szinten önszabályozók, de bizonyos határokon túl óvatosnak kell lenni, és szükség esetén beavatkozásokat kell eszközölni, illetve szabályozással meg kell akadályozni a rendszer instabillá válását.

Az eljárást tartja fontosnak, és hipotetikus konszenzus jellemzi.

A tevékenységek törvényi szabályozottságát igényli és eljárási racionalitás jellemzi.

Az erős társadalmi kényszereket elfogadja, és nagymértékű közösségi szellemben él.

Page 32: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Fatalista

A természetet szeszélyesnek tartja, számára teljesen mindegy a folyamatok iránya, illetve ezekkel szemben közömbös magatartást tanúsít.

Fatalista racionalitás jellemzi, konszenzus-modellje nincs.

Általában sodródik, preferenciáit önállóan nem fejezi ki.

Page 33: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

A lényegi üzenet: a kulturális pluralizmus lényegi. A három aktív „racionalitás” különböző ám kiegészítő módon strukturálja a világot

Létrehozható-e a racionalitások érvényesülésének fenntartható dinamikája (Az eltérő racionalitás-típusok képviselőinek a dinamikáról konszenzust kell kialakítani)

A döntéshozásnál kialakítandó konszenzusnál az alaptípusok értékeinek kölcsönhatását is vizsgálni kell.

Az „új Szintézis”

Page 34: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Tehát a kockázat nagyságán túl annak egyedi értékelését is figyelembe kell venni.

Racionalitások különbözősége, figyelembevételük szükségessége, egymáshoz viszonyított kapcsolatuk (korlátaik észlelése, komplex viszonyulás)…

„Interpretációs rugalmasság”

Az „új Szintézis”

Page 35: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Az eredményességhez vezető folyamat Schwarz és Thompson

szerint(Hogyan lehet egy önfenntartó mechanizmust

létrehozni a kockázat társadalmi menedzselésére?) Kezdetben a vállalkozó attitűdnek kell lehetővé tenni a cselekvést, majd ennek első eredményeit értékelve a bürokrata szemlélet szerint kell reagálni.

Amennyiben a vállalkozói attitűd nem tartható fennt, és a bizonyos határok között történő bürokratikus szabályozás sem bizonyul elegendőnek, akkor indokolt az aggódó szemlélet kiterjesztése az adott kockázat kezelésére.

A különböző racionalitási típusok, illetve ezek tudatos felosztása tehát nem széthullást, és ezáltal döntésképtelenséget eredményez, hanem az életképes fennmaradást, amennyiben megfelelő dinamikába egyesítjük azokat.

Page 36: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Értékelési kultúrák A racionális viselkedés nem feltétlenül az érdekek

mentén helyezkedik el

Különböző csoportok különbözőképpen definiálják magát a problémát és így a megoldási lehetőségeket is

Hiába nagy a szakadék a rendelkezésre álló tudás és a való világ között, döntést kell hozni

KULTURÁLIS ELŐÍTÉLETEK

Page 37: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Az „igazi meglepetés” felé fordulás

Pozitív és negatív „igazi” („elkerülehetetlen”) meglepeteések

Nem predikálható, nem kvantifikálható Néhány közülük potenciális katasztrófa

okozó a/ Ontológiai, lényegi, rendszer

bizonytalanság (nemlineáris folyamatok) b/ Információs bizonytalanság (idő, más

egyéb forrás problémák, tudományon túli problémák /A. Weinberg 1972/)

Pozitív és negatív „igazi meglepetések anticipációja

Page 38: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

1/ Több „igazi” meglepetés, Nincs idő, katasztrofikus

következmények, (kumulatív, szinergikus, közvetetett, eltolódott…)

2/ Érzékenyebbek vagyunk

Page 39: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Az elővigyázatossági közelítés

Elővigyázatosság (PRE-caution) menedzselési, regulációs mód

Anticipációra alapozott döntést előfeltételez

Hogyan lehet ezt racionálissá tenni? Racionalitás az „igazi bizonytalanság” világában

Elővigyázatossági közelítés

Elővigyázatossági elv (PP)

Page 40: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Elővigyázatosság a qRA világában A másodfajú statisztikus hiba

fellépésekor megjelenő döntési helyzethez viszonyulás

Maximin elv, nem a maximális haszon elve (maximalizálni a minimális kár lehetőségét)

Page 41: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

A mindennapi cselekvők gyakorlata

Orvoslás, közegészségügy, hadügy,

környezet

Page 42: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

ELŐVIGYÁZATOSSÁGI KÖZELÍTÉS

Elővigyázatossági közelítés, elővigyázatossági elv (PP)

A cél: potenciálisan katasztrófával fenyegető következmények racionális döntésen alapuló megelőzése, dacára a tudományos bizonytalanságnak

Page 43: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

A jövő prognózistól a bizonytalanság anticipációja

felé

Keletkezésben levő technikák potenciális hatásainak és implikációinak becslése és értékelése: a „kettősen fikciózus történet”: (nanotech, konvergáló technikai fejlődés, etc)

Page 44: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Az elővigyázatosság racionálissá alakítása

A qRA leegyszerűsített modellje által megvalósított racionalitás: Tisztán instrumentális racionalitás

A qRA átfogó modellje által megvalósított racionalitás Összetett instrumentális racionalitás

Az elővigyázatossági gyakorlat által megvalósított racionalitás?

Page 45: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Az elővigyázatosság módszere és jusztifikációja A kritérium: plauzibilitás

UNESCO/COMEST 2005Az óvatossági igény kvalitatív becslése

A plauzibilitás adja-e a tényalapot, amit egyesíteni kell etikai értékeléssel?

Plauzibilitás, kinek, milyen kultúrában?

Mennyiben befolyásolt az előzetes morális állásfoglalástól a plauzibilitás?

Page 46: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Szakértő – „laikus” viszony a kvantitatív kockázatbecslésben és – értékelésben illetve az elővigyázatosság területén

E. Rosa (1999): amikor senki nem tud többet mint a másik, qRA vs a kockázat kulturális konstrukciója

Funtowicz – Ravetz: a bizonytalanság területén tények és értékek szétválaszthatatlanok

Szakértés? Szakértés igazi bizonytalanságot mutató területen

Page 47: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Megismerés és cselekvés változó viszonya?

P. Lagadec (2001): „Veszély helyzet”: tudományos előrelátás (qRA) + értékek tervezés --- ellenőrzés --- haladás korrekcióval --- „erős jelekre” reagálás

„Válság helyzet”: Az ismeretlen anticipálása --- moduláló

cselekvés --- állandó monitoring --- anticipáció módosítása --- „gyenge jelekre” reagálás

A tudós gyereke rohan a szakadék felé

Page 48: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Megjegyzések a változó világról

Tipikussá válnak az igazi bizonytalanságot mutató helyzetek

(innováció, külső, nyílt természeti folyamatok bevonása az emberi akció szférába)

A racionális cselekvés szükségessége

Instrumentális racionalitás érvényesítése: komplexitás redukció

Page 49: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Koevolúciós modifikációs törekvések komplex rendszerekben

Page 50: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Milyen értelemben racionális az elővigyázatossági

közelítés?

Instrumentális vagy értékracionalitás?

Page 51: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Óvatosság – Elővigyázatosság – Gondoskodás (Forecare)

Nancy Myers (2001): Vorsorge precautionnak fordítva

A gondoskodás reményt ad

Társadalmi tervezés összetevő a bizonytalan helyzetekről való döntésben

Page 52: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Anti-elővigyázatossági elv

„Ha egy új technikát készítünk elő, mindaddig meg kell azt engedni, amíg érvelhetően kétség nélkül bizonyítható, hogy veszélyes” Sanders 2001)

Page 53: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Pártosság? Az elővigyázatossági gyakorlat nem semleges:

Azok jogait priorizálja, akiket a hatások feltehetően adverz módon érnek (Stirling, 2003)

A másodrendű statisztikai hiba

Bizonyos résztvevők nyernek, mások vesztenek

Az elővigyázatosság érvényesítése szabályozási eljárás

Az elővigyázatosság alkalmazására morálisan aszimmetrikus helyzetekben való döntéshozatalban kerül (jogosan) sor

Page 54: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

A „két csapáson mozgás történet” meghaladása

Társadalmilag felelősségteljes innováció

Az elővigyázatosság regulációs, menedzselési, szakpolitikai, politikai erőfeszítés, csak közvetve hat a kognitív (deskriptív és értékelő) folyamatra

Az elővigyázatosság útjai bizonytalan esetekben:

1/ Az elővigyázatosság szakasz meghaladása tanulás útján

2/Az innováció alternatív útjainak keresése

Page 55: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Közrészvétel kognitív indokai

Komplementer tudás „Kétlábbal a földön” Függetlenség a szűk szakmai

perspektívától A „mindennapi élet” mint

perspektíva Szuverenitási jog az alapértékek

meghatározására

Page 56: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Participáció: Felvilágosítás, Bevonás és

Elköteleződés

A participáció szerepeinek változása: felvilágosítás, bevonás és elköteleződés

A participáció e három típusa alapvető változást mutat a kockázatkommunikáció lefelé irányultságától az egyre inkább felfelé irányuló társadalmi viták felé.

Ugyanakkor technológiák hasznosítására irányuló fókusz is eltolódik a technológiák fejlesztési trajektóriáinak nagyobb mértékű befolyásolásának lehetővé tétele felé, amely a pluralisztikus társadalom értékein és szándékain alapul.

Page 57: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Participáció: Felvilágosítás A felvilágosítás a ‘public understanding of science

and technology [PUS(T)]’ koncepció alapját képezte Ennek célja a nyilvánosság informálása volt, a szakértői- és

laikus- tudástípusok információs szakadékának áthidalása, alapvetően prioritást adva a szakértői tudásnak

Deficit modell (1. PUS(T): Tudományos tudás; 2. Kontextualizált tudás

[mindennapi élet kontextusába ágyazott tudás] (Bevonás, Elköteleződés)

Mit kell tudnia a laikusoknak ahhoz, hogy értsék amit a tudósok csinálnak?

Mit tehet a PUS(T), hogy a nyilvánosság jobban értse a tudományt?

Jasanoff (2005): ‘Pop-kvíz’ (Van-e gén a GM paradicsomban?)

Jobban érti-e a tudományt a laikus ha elég sok tudományos tényt tud?

Tudomány-társadalom kontextust megértése: kölcsönösen

Page 58: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Participáció: Bevonás Az elmúlt évtizedekben bizalmi válság alakult ki a

privilegizált helyzetben lévő tudományos szakértői tudással szemben.

Az egyirányú kommunikációt dialógus orientált érintettek bevonására építő tudástermelési folyamatnak kell felváltania.

Információ biztosítás vs. a tudomány hitelességének újraépítése és fenntartása (kritikus attitűd fenntartása a tudomány felé, pontosabban adott fajta szakértés iránt)

A bevonás a technológiák HATÁSÁRÓL, a hatások kockázatáról folytatandó diszkussziók keretének kialakítását célozza, illetve a hatások együttes létrehozását és kritikáját

Mit kellene a nyilvánosságnak tudnia, hogy képes legyen aktívan résztvenni a diszkurzusban?

Hogyan érhető el a tudomány hitelessége és milyen tudomány érhet el hitelességet?

Page 59: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Participáció: Elköteleződés Az elköteleződés meghaladja a participáció

korábbi két formáját és már a cél-kritikát is magában foglalja a technológia fejlesztési trajektóriákkal kapcsolatban, alapvető kérdésekre, értékekre és társadalmi víziókra fókuszálva.

Így, a nyilvánosság felkészítésén túl, fontos lehetőséget biztosítani az alternatívák meghatározásában való együttműködésre is.

A várható technológiai áttörések megvalósításában a nyilvánosságot, mint ko-evolúciós partnert kell bevonni, amennyire csak lehetséges.

Page 60: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Participáció: Elköteleződés

Az ‘elköteleződés’ megkíván bizonyos módszereket, amelyek lehetővé teszik felfelé irányuló, a technikai fejlesztés célját is magába foglaló dialógusokat, illetve kapcsolatot teremtenek a szakpolitika szintjével.

Page 61: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Konstruktív technológia hatáselemzés (CTA)

A konstruktív technológia hatáselemzés fokozottan fontossá válik, figyelembe véve a GM technológiák fejlesztését és a nanotechnológia kihívásait különböző társadalmak konvergáló technológiai fejlesztéseiben.

Page 62: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

A ‘polgári episztemológia’ társadalmi konstrukciója

(Sheila Jasanoff 2005) A közrészvételi kultúrák pluralizálása:

‘polgári episztemológiák’ ‘Polgári episztemológia’: az a rendszeres

gyakorlati folyamat, amelyben az egyes nemzetek állampolgárai megismerik a közös érdekekkel kapcsolatos tényezőket és alkalmazzák tudásukat a politika irányítására

A laikusok tudásának számos kialakított módja van… egyes nemzetekre jellemző konfigurációnak megfelelően

Page 63: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

A CTA szerepe a Holland NanoNed konvergáló technológia koncepcióban

Hollandiában az elmúlt három évben egyre nagyobb számban alakultak ki viták a nanotechnológiával kapcsolatban, s kerülnek ma is mindinkább előtérbe a közvélemény és a politika szintjén is.

Az első holland lépések során világossá vált, hogy a nanotechnológiai fejlesztések még mindig alacsony szinten állnak, de egyre inkább felmerül az igény az általa nyújtott lehetőségek és bizonytalanságok feltárására (Van Est és Van Keulen, 2004).

Page 64: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

A CTA szerepe a Holland NanoNed konvergáló technológia koncepcióban

A nanotechnológiára építő NanoNed (Rip, 2005), egy jól szervezett nemzeti konvergáló technológiai koncepció, mely a nanotudomány és nanotechnológia területén tevékenykedő holland kutatóintézetek konzorciumaként működik. A programhoz az egyetemi szektorból is számos intézet kapcsolódik.

A NanoNed nemzeti K+F törekvése 11 kiemelkedő programterületre koncentrál, melyek a nemzeti erősségeken, gazdasági relevancián, valamint ezek kooperációján alapulnak.

Page 65: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

A CTA szerepe a Holland NanoNed konvergáló technológia koncepcióban

Arie Rip vezetése alatt, a szocio-technikai szcenárióra koncentráló konstruktív technológia hatáselemzés (Constructive Technology Assessment - CTA), a NanoNed koncepció szerves részét képezi.

A NanoNed részeként a CTA szocio-technikai szcenáriók kidolgozását, a felmerülő irreverzibilitás vizsgálatát, továbbá különböző szereplők közötti szövetségek és hálózatok kialakítását tűzi ki célul.

A legfőbb hangsúly a nanotechnológia és a társadalom koevolúciós folyamataira, valamint ezek három fő komponens által való fejlesztésére helyeződik.

Page 66: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

A CTA szerepe a Holland NanoNed konvergáló technológia koncepcióban

Elsősorban a folyamatban lévő technológiai fejlesztések dinamikáinak illetve az érintett szereplők és hálózatok feltérképezésére és elemzésére irányul, mely során figyelembe veszik a társadalomba történő beágyazódás további lehetőségeit, különös tekintettel a kialakuló mintázatokra.

Page 67: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

A CTA szerepe a Holland NanoNed konvergáló technológia koncepcióban

Másodszor különösen nagy jelentőséget kapnak az újabb fejlesztések és a lehetséges hatásokra épülő szocio-technikai szcenáriók a reflektivitás fokozása érdekében.

Végül a hatások korai jeleinek keresése és azonosítása kerül előtérbe.

Page 68: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

A CTA szerepe a Holland NanoNed konvergáló technológia koncepcióban

A NanoNed intellektuális kerete három fő témát ölel fel: a felelős innovációt, az új és kialakuló tudomány- és technológiakormányzást, valamint az etikai, jogi és társadalmi aspektusok területét, melyek a tudomány, technológia és társadalom reflexív koevolúciójának szempontjából függnek össze egymással.

Page 69: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

A CTA szerepe a Holland NanoNed konvergáló technológia koncepcióban

A felelős innováció olyan innovációs tevékenységekre utal, melyek során a társadalmi aspektusokat, a kívánatosság és az elfogadhatóság szempontjait felelősséggel veszik figyelembe, mint egy, a CTA által támogatott előretekintési elemet, mely a különböző társadalmi szereplőkkel folytatott interakcióban részt vevő innovatív szereplők felelősségére koncentrálva, megfelel a nanotechnológiai fejlesztések nyílt végű jellegének.

Page 70: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

A CTA szerepe a Holland NanoNed konvergáló technológia koncepcióban

Az új és kialakuló tudomány és technológia kormányzás a folyamatokban részt vevő szereplőkre fókuszál, s olyan interakciós sémákat dolgoz ki, melyek további lépéseket tesznek lehetővé vagy kényszerítenek ki, figyelembe véve a számos, gyakran eltérő szinten álló szereplők megállapodásain nyugvó irányítást, valamint a kialakuló tudomány és technológia nyílt végű jellegzetességét.

Page 71: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

A CTA szerepe a Holland NanoNed konvergáló technológia koncepcióban

A CTA célja az elvárások, az szövetségesek, valamint a kialakuló hálózatok feltérképezése a további fejlődést meghatározó mintázatok azonosítása érdekében.

Szerepe továbbá azért is döntő jelentőségű, mivel a hatások nem közvetlenül egy újfajta tudományos és technológiai opció nyomán, hanem mindig számos akció és interakció együttes eredményeként jönnek létre.

Page 72: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

A CTA szerepe a Holland NanoNed konvergáló technológia koncepcióban

Az etikai, jogi és társadalmi aspektusok szoros kapcsolatban állnak mind a felelős innovációval, mind a megfelelő kormányzás kialakításával, s elősegítik azok megvalósulását (Rip, 2005).

Az etikai, jogi és társadalmi aspektusokban rejlő lehetőségek feltárását a nanotechnológiával foglalkozók finanszírozzák, mivel a politikusok és a közvélemény által megfogalmazott jövőbeli aggodalmak következményeiben, s ezek anticipálásában érdekeltek (Rip, A., 2004.01.14).

Page 73: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Szakértő és a mindennapi ember dialógusa reális

közegben

Más kognitív módon más problémát közelít Kölcsönös tanulás esélye a fair

kommunikációval A kognitív érvelés az arénában megjelenő

források között: Pénz, hatalom, presztizs, kulturális

értékelkötelezettség, evidenciával rendelkezés

(Visszaélés az evidenciával)

Page 74: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

A bizonytalanság racionális menedzselése

felé

Az „áttörő innováció” társadalmilag robusztus közegének kialakítása

A bizonytalanság biztosíthatóságának kialakítása

Page 75: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Összefoglalás

Kommunikáció a deficit modellre építve Feladatok: Átláthatóvá tenni a szakértést,

érdekeltté a publikumot, hogy megtudja, sokszor bizalmi válság idején

A deficit modell ezt aligha tudja teljesíteni

Page 76: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Milyen autoritást kaphat vissza a szakértés ma?

Hogyan kaphatja vissza?

Page 77: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Szakértő és a mindennapi ember dialógusa reális

közegben

Más kognitív módon más problémát közelít Kölcsönös tanulás esélye a fair

kommunikációval A kognitív érvelés az arénában megjelenő

források között: Pénz, hatalom, presztizs, kulturális

értékelkötelezettség, evidenciával rendelkezés

(Visszaélés az evidenciával)

Page 78: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

A bizonytalanság racionális menedzselése

felé

Az „áttörő innováció” társadalmilag robusztus közegének kialakítása

A bizonytalanság biztosíthatóságának kialakítása

Page 79: Szakértés és participáció a kockázatkommunikációban

Köszönjük megtisztelő figyelmüket!

[email protected]@[email protected]