Szemléletmód Narrata Iskolák Módszerek Gakorlati éldák historical research_dd-ue.pdfÉvszámok Építészettörténeti kutatás, mint az építészet, a művészettörténet

Szemléletmód Narratíva Iskolák Módszerek Gyakorlati példák

TÖRTÉNETI KUTATÁSOK

Történeti kutatásokGroat, Linda - Wang, David: Architectural Research Method. Wiley 2013.

munkája nyomán

Danielisz Dóra - Urbán Erzsébet

T U D O M Á N Y E L M É L E T - T U D O M Á N Y T Ö R T É N E T2 0 1 6 / 1 7 . I . F É L É V


Kutatás lehatárolása

korszak • stílus–irányzat • földrajzi környezet • tervező(k)–irodák • funkció–használat ...

Kutatás tárgya

• Jellegében: (építészet)elméleti illetve gyakorlati (tervezési–kivitelezési)

• Léptékében: - egy adott konkrét emlék építési periódusaira, építészeti vagy szerkezeti részleteire irányuló - kis számú épület vagy épületegyüttes egymáshoz való viszonyának elemzése - nagyobb tájegységek, régiók összetett kapcsolataiknak elemzése



Értelmezés

Az értelmezés a történeti kutatás és a narratíva része.Az utóbbi évek kulturális fordulatai után azonban aziskolák – irányzatok – által meghatározott értelmezésekválnak mérvadóvá.



Narratíva

Az egyes irányzatok, korok mind más-más értelmezésekkelruháznak fel jelenségeket, történeteket, tárgyakat stb., tehátaz elbeszélés és annak olvasata sosem állandó.

1. A történeti kutatás célja a narratíva megtalálása.(Hayden White)

2. A kulturális jelentés és antropológia tükrében folytatottkutatások. (John Tosh)

3. A marxizmus társadalomelméleti hatása. (John Tosh)



Kulturális fordulat

Szemléletváltás, új prefenrenciák előtérbe kerülése, ahangsúlyok átrendeződése.

Hatása érzékelhető a tudományterületek fejlődésében,egymáshoz való viszonyában, a művészeti életben, illetve atársadalmi átalakulásban.

1. Az antropológia tudományának hangsúlyossá válása a20. század közepén. (Geoff Eley)

2. A mindennapi tárgyakban rejlő művészi megtalálása.(John Tosh)

3. A gyári munkások, dolgozók szociális helyzetének,életkörülményeinek kutatása, elemzése. (DanielBluestone, Dolores Hayden)



Téri fordulat

A környezethez való viszony nagymértékű változása. Újminták megjelenése vagy egykoriak felelevenítése.

Hatása érzékelhető a városépítészetben (köz), azépítészetben (köz/magán).

1. A magán és közterületek összefonódása Chicagoban.(Bluestone és Hayden)

2. A görög agóra és a római fórum, mint a társadalomleképeződése. (Henri Lefevre)

3. Los Angeles, mint a kisközösségek városa. (EdwardSoja)


Narratíva IskolákSzemléletmód Módszerek Gyakorlati példák

Mesélő mondatokból épített történelem

A történeti kutatás esetén fontos a rendelkezésekre álló források mögöttes tartalmának, illetve többletinformációt hordozó rétegeinek felfedezése.

Arthur Danto szerint a történeti elbeszélés narratív mondatokból tevődik össze.

1. "A harmincéves háború 1618-ban kezdődött."

William Cronon mondta Frank Lloyd Wrightól:

2. „Lloyd Joneses hite több volt Wright számára, mint egy vallás, erkölcsi retorikára tanította, ami örökre átformálta a beszédét és írását. ”

Történeti narratívák irodalmi szerkezetekkel való összefüggésben

W. B. Gallie gondolatai:

1. A történelemben – mint szisztematikus tudományban – számunkra minden természetes és társadalmi folyamat egyszerűsített modellként jelenik meg.

2. A történelem, mint az irodalom, szubjektív módon olvasható, de nem fikció.

Hayden White gondolata:

3. Az embert motiválja az elbeszélés módja.


Narratíva IskolákSzemléletmód Módszerek Gyakorlati példák

A képzelet szerepe és összefüggése a történeti narratítával

A kutató számára elengedhetetlen a jó képzelőerő, azintuíció és a kreativitás. A források, bár támpontotjelentenek számára, de azok laza kapcsolatát sajátismereteinek segítségével kell megerősítenie, a „fehérfoltokat” kitöltenie. A történeti kutatás esetén ez kiemeltenvan jelen, de fontos érzékelni, hogy az így teremtettigazságok a kutató szemén át értelmezendőek.

1. R. G. Collingwood szerint a történelem is csak reflexió.


Narratíva Iskolák Módszerek Gyakorlati példákSzemléletmód

Pozitivizmus

A huszadik század elejéig sokan úgy tartották, hogy a történelem empirikus tudomány, a teljes és egyetlen történelem megismerhető.

Carl Gustav Hempel - berlini kör – szerint nincs különbség történelem- és természettudományok között, hisz mindkettő általános fogalmakra épít. Egy általános törvény megtalálása azonban egyet jelentene a jövőbeli események előrejelezhetőségével.

Karl Popper szerint az általános előre-jelezhetőség a holisztikus utópiák körébe tartozik, próféciának tekinthető, mely csak kis lépésekben tehető, megfigyelve az eredményeket, korrigálva a hibákat. (falszifikációselmélet = „cáfolat-elmélet”)

Viollet-le-Duc racionalista építészeti szemlélete: kutatás és tervezés, múlt és aktuális jelen összehangolása.



„Az abszolút szellem mozgása”

G.W. F. Hegel a korszellem (Zeitgeist) fontosságát hangsúlyozza, melyen keresztül az egyes korok megérthetőek. A kollektív tudat az egyéni felett áll, de megjelennek a köztudatot meghatározó emberek, művek:

1. Le Corbusier.

2. Wölfflin.



Strukturalizmus

Analógia – A nyelv

(Ferdinand de Saussure)

1. A nyelv egy teljesen strukturális képződmény, mely folyamatosan alakul: újat hoz létre, a meglévőknek új jelentést ad és elhagy felesleges elemeket.

Utóbbi jellegzetességeit látva az építészettel is párhuzamba állítható.

2. Noam Chomsky szerint az építészeti forma az egyetemes emberi nyelv, és mint a nyelv belülről szerveződő rendszer.



Posztstrukturalizmus

Hangsúlyos a Jelentés, a dolgok természetének a feltárása és a közösségi emlékezet.

1. Edward Soja Los Angelesről készült tanulmányaiban rámutat arra, hogy a klasszikus város, metropolis, hogyan képes átértelmeződni kis közösségek halmazává.

NarratívaSzemléletmód Iskolák Módszerek Gyakorlati példák


Állítások igazolása: lábjegyzetekkel, forráshivatkozásokkal, bibliográfiával.

Narratíva szerepe: a már adott bizonyosságok és a bebizonyítandó állítások közötti egyensúly megtalálásában.

Történeti kutatás, mint történetíró műfaj:leginkább nélkülözhetetlen a pontosság (szavatosság)!

Adatgyűjtés során megszerzett ismeretek átadásánál komoly szerepe van a kutatói képzelőerőnek is.

Tudatosan felépített kutatás elemei, lépései.

Bizonyítási típusok kategóriái (visszaigazolás).



•

•

•

•

•

•••



Bizonyosságok típusai

• Egyértelműsíthető következtetések (determinatív) Évszámok Építészettörténeti kutatás, mint az építészet, a művészettörténet és a régészet találkozási pontja. Régészeti feltárások szerepe; periodizált alaprajzok értelmezése. Az épület meglévő állapotának és a régészeti eredmények összevetése.

Archív fotók Társadalmi környezet érzékletes leolvashatósága. Másodlagos, rejtett információk. Részben összetettebb ismeretek (már kontextuális).




• Összetett következtetések (kontextuális) Párhuzamok (analógiák) Nem ismert részletek visszafejtéséhez, fennmaradt hasonló típusú, hasonló környezetben épült emlékek megismerése.

Építéstörténeti alapismeretek Az adott korszak szerkezeti, technikai fejlettsége, kivitelezési gyakorlatának ismerete. Jellemző szerkesztési szabályok, méretrendek és építőanyagok. Műhelykapcsolatok, tervezőirodák bevett módszerei. Nem közvetlen bizonyosság, de közelítő becslésekre adhat kiindulópontot.




• Feltételezhető következtetések (inferenciális) Amikor egyéb módon nem szerezhető bizonyosság a kutatás tárgyáról. vagy Egy résztéma kezdeti felfejtéséhez iránymutatás. vagy Megállapításaink visszaigazolására egy újabb nézőpontból történő vizsgálat.

Inkább a narratíva része, mintsem egyértelműsíthető tények.

Archív fotók (például...) Nem közvetlenül a vizsgálat tárgyára (az épületre, részletre...) vonatkozó információk, hanem annak a létrejöttéhez kapcsolódó kiegészítő ismeretek.




• Emlékezeti következtetések (kollektív memória) Jellemzően 20. század utáni kutatásoknál inkább. Személyes szűrő, kevésbé objektív. Korábbi értelmezések újraértelmezése.



Helyszíni ismeretek

Helyszínről készített vázlatok.Mérések, rajzok: manuálé! ha még nem készült korábban felmérés.Helyszíni jegyzetek a megfigyelésekről.

Bizonyos típusú kutatásoknál elengedhetetlen a hosszabb ideig tartó helyszíni vizsgálat (pl. Gyulafehérvár, Szent Mihály székesegyház; tanszéki kutatás!)

Bauforschung jelentősége! Elsődleges forrás mindig maga az épület.

Írott források hitelességének visszakövetése.



Forráshasználat

Térképek

Képi forrásokTervrajzok, veduták, archív fotók...

Szöveges források - Elbeszélő források: például országleírások, tervdokumentációkhoz készült tervezői műleírások. - Levéltári források: oklevelek, birtoklevelek, szerződések, „számlák”... illetveMár a kutatási témában elkészült korábbi elemző-értelmező tudományos munkák.

Hivatkozások! (visszakereshetőség)



Vizuális összehasonlítás

Helyszínbejárásokkal, vagy hasonló forrásemlékek párhuzamos elemzésével.(városi környezet, maga az emlék egészében és részleteiben, az épület használata,utóélete...)

Használható: Tartószerkezeti, épületszerkezeti, építőművészeti és képzőművészeti részletek kialakítására vonatkozóan. Anyaghasználat, felületek, színek azonosítására (anyagtani szempontok!) Korábbi periódusok elkülönítésére. Műhelykapcsolatok összefüggéseinek feltárására. Téri összefüggések megállapítására.



Szerkezeti-, technológiai- és anyagismeret

Adott tájegységekre jellemző anyaghasználat(például környékbeli kőanyagok, faanyagok...)

Melyik korszakban milyen eszközökkel, milyen szerkezetirészleteket milyen anyagokból készítettek.



Párhuzamok keresése

Azon lehetséges analógiák feltérképezése, amelyekfeltehetően hatottak a vizsgált épület kialakítására.

Elvi rekonstrukcióknál jó kiindulópont.

Bizonyos szerkesztésmódok, részletek fejlődéséneknyomon követése.



Helyi ismeretek és helyi tudás

Leginkább a népi, illetve vernakuláris építészettörténetikutatásoknál hasznosítható.

Olyan helyi generációkon keresztül öröklött tudás,ami más forrásokból nem megismerhető.

Kulturális fordulat jelentősége!



Elméleti rekonstrukció (rekonstrukciós tervezés)

Műemlékvédelmi és örökségvédelmi kérdéskör.

Elmélet és gyakorlat problematikája, elvi szakmai nézetkülönbségek.Nincs konszenzus. - Lehet-e, kell-e? - Melyik korszakot? - Milyen mértékben? - Kinek és hogyan?


Erősségek

• Adottak és követhetőek a történetírási dokumentáció alapvető formai elvárásai (felépítés, formátum, idézés, hivatkozások...)

• A kutatás tárgya már „nem létezik” a megtapasztalható formájában, de annak valamilyen lenyomata még jelen van és vizsgálható.

• Mivel a történelembe ágyazottság más jellegű kutatásoknál is részben jelen lehet, ezért a többi kutatási stratégiánál is hasznosíthatóak az itteni információszerzési módok.

Gyengeségek

• A történetírás egy interpretációs műfaj, tehát mindig egy adott témának valamely nézőpont szerinti értelmezését mutatja be.

• Nem csak a történeti szálak végigvezetése fontos, hanem az elméleti, teoretikus keretek tisztázása is.

• Többirányú értelmezés szükséges egy bizonyos témakörben, hogy végül a lehető legkerekebb történet szülessen meg.

(Jacques Barzun , Henry F. Graff: The Modern Researcher)


Kapcsolódó kérdések

- A történeti kutatásnál elengedhetetlen egy bizonyos fokú képzelőerő (beleérző-képesség), hiszen a csak részleteiben feltárt múlt ezáltal jeleníthető meg érzékletesen (narratíva szerepe), azonban tudományos kutatás révén alapvető a kizárólag tényekre való támaszkodás.

- Kutatáshoz lazábban kapcsolódó további lehetséges elemzési irányok feltérképezése (nincs befejezett-lezárt kutatás).

- Holisztikus jelleg (más gondolkodásmódok, új nézőpontok).

- A tudományos kutatás eredményeinek közreadásánál a célközönség nem feltétlen csak a szűk tudományos elit... Ismeretek megosztása szélesebb társadalmi csoportokkal! Hitelesség kérdése, és annak határai. (Architects Who Make Video Games)

- Műemléki problémakör: elméleti rekonstrukció és gyakorlati megvalósítás.

Documents

Szemléletmód Narrata Iskolák Módszerek Gakorlati éldák historical research_dd-ue.pdfÉvszámok Építészettörténeti kutatás, mint az építészet, a művészettörténet