Upload
dinhlien
View
222
Download
7
Embed Size (px)
Citation preview
Személyiséglélektan
Csoportos viselkedés
Miért vizsgálják a csoportokat?
• Csoport mint társadalmi jelenség (emberek együttese)
• Csoport mint gazdasági jelenség (munkavégzés, fogyasztói szokások, stb.)
• Nem mindegy hogyan és miként működik….
Módszertan
• Kutatási módszerek:- megkérdezés: - kvalitatív (mélyinterjú)
- kvantitatív (kérdőíves interjú)- megfigyelés: - tudományos
- önmegfigyelés- kísérlet: - laboratóriumi
- természetes
● Leggyakoribb: tesztek, terepgyakorlat, korábban kísérletek
Maslow-szükséglet hierarchiája
Maslow: szükséglethierarchia hét szintje:• Önmegvalósítási szükségletek: az
önkiteljesítés elérése és a lehetőségek megvalósítása
• Esztétikai szükségletek: szimmetria, rend, szépség
• Kognitív szükségletek: tudni, érteni, megismerni
• A megbecsülés szükséglete: teljesíteni, kompetensnek és elnyerni mások tiszteletét és elismerését
• A szeretet szükséglete: másokhoz tartozni, befogadottnak lenni
• Biztonsági szükségletek: biztonságban, veszélyektől mentesnek lenni
• Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság, stb.
A CSOPORT
• EMBEREK OLYAN EGYÜTTESE, AKIK VISZONYLAG ÁLLANDÓ KAPCSOLATBAN VANNAK EGYMÁSSAL KÖZÖS ÉRDEKEIK ALAPJÁN, SZEMÉLYESEN BEFOLYÁSOLJÁK EGYMÁST ÉS A KÜLVILÁGGAL SZEMBEN VALAMIFÉLE „ MI” TUDATUK ALAKUL KI –elkülönült, mégis hálózatban (virtuális, valamiféle kapcsolat )lévő emberek együttese, akik információs technológia felhasználásával valósítják meg közös céljaikat
• „direkt vagy interakción alapuló, sokféle szükségletet kielégítő, mégis alapvetően célrealizáló közösségi forma, jelenség, mely többségében eltér az izolált egyének jegyeitől”
• Hármas szabály: interakció, közös cél, csoporttudatosság
• LEGÁLTALÁNOSABBAN A KÖVETKEZŐKÉPP JELLEMEZHETŐ:• A CSOPORT TAGJAI INTERAKCIÓBAN ÁLLNAK EGYMÁSSAL• KÖZÖS CÉLJAIK, NORMÁIK VANNAK• EZEK KIJELÖLIK TAGJAIK CSELEKVÉSEINEK IRÁNYAIT ÉS
HATÁRAIT• KIFEJLŐDIK BENNÜK A SZEREP-RENDSZER ÉS TUDATOSUL • A CSOPORTOT KÍVÜLÁLLÓK IS ELISMERIK• TAGSÁGA PONTOSAN KÖRVONALAZHATÓ
A CSOPORTOK LÉTREJÖTTÉNEK FŐ OKAI
• A CSOPORTOK LÉTREHOZÁSÁT MINDIG VALAMILYEN SZÜKSÉGLET INDOKOLJA, MELYEK ÁLTALÁBAN A KÖVETKEZŐEK LEHETNEK:
• GAZDASÁGI, ANYAGI OKOK:
munkacsoport, érdekcsoport, termelők
• SZOCIÁLIS IGÉNYEK: hovatartozás,
társas igény
• BIZTONSÁGI SZÜKSÉGLETEK
KIELÉGÍTÉSE -védelem, érdekvédelem
• PRESZTIZS IRÁNTI IGÉNY -vonzónak
tartott hovatartozás
Csoporthatás a viselkedésemre
A csoport megléte, jelenléte illetve az ahhoz, annak tagjaihoz való alkalmazkodás alapvetően befolyásolja az egyéni viselkedést, továbbá a viselkedés folyamatszemléletű megközelítésben vizsgálható
EgyénElőnyökhöz és
hátrányokhoz jut azáltal, hogy
kapcsolatban van a csoporttal
CsoportElőnyökhöz vagy hátrányokhoz jut,
azáltal, hogy észleli és befogadjak az egyént
Előnyök és hátrányok
Social exchange theory (TCSE)(Blau 1964, Homans 1961)Elcserélni a közösségi aktivitást valamiféle ellenértékértAz ellenérték anyagi és nem anyagi jellegű
Társadalmi csere elméleteAkkor csatlakozunk egy csoporthoz, ha az az értékes jutalmak maximumát nyújtja, miközben a lehetséges költségek a legcsekélyebb számát rója ránk.
• Biztonság• Státusz• Affiliáció• Támogatottság, elfogadottság• Hiedelmek megerősítése• Közösség• Hatalom• Célok megvalósítása
• Személyes befektetés
• Feszültség• Ellentétek• Elutasítás• Ellenkezés
A CSOPORTOK MŰKÖDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI
• A csoportok fejlődése és működése számos jellemzővel írható le
• Az egyik lehetséges megközelítés a strukturálás, a belső viszonyok
és az eredményességen keresztül mutatja be azt
• Vizsgálat anyag és módszer: agrárgazdasági vezetők, kérdőíves
interjú
• Kialakulás: szervezeti és személyes aspektusok lehetősége:
preferálás, kialakítás szempontjai és módszerei
• A vezetők többségében szervezeti szempontból közelítik meg a
csoportok működését
STRUKTÚRA
• A CSOPORTSTRUKTÚRA leírható a csoport
mérete, összetétele, norma, státusz és szerepek
alapján (Bakacsi)
• Az egyén helye beazonosítható a két dimenzió
alapján-státusz és szerep
STÁTUSZ
• AZ A RELATÍV HORIZONTÁLIS POZÍCIÓ VAGY ÁLLAPOT,
AMIEGY ADOTT SZEMÉLYRE EGY ADOTT TÁRSADALOMBAN
VAGY CSOPORTBAN JELLEMZŐ-ÉRTÉKELÉST TESZ
LEHETŐVÉ
• KRITÉRIUMOK: ISKOLÁZOTTSÁG, KÉPESSÉGEK,
TELJESÍTMÉNY, FELELŐSSÉGVÁLLALÁS
• KISEBB CSOPORTOKBAN A MAGÁVAL HOZOTT JELLEMZŐ
DOMINÁL
• MUNKA KÖZBEN ELÉRT STÁTUSZ
Szerepek
• A SZEREPEK- a tagok viselkedésre vonatkozó elvárásai
• Számos szerep strukturálás lehetséges, a szerepek és az ahhoz való
viszonyulás az egyik leggyakoribb és legszínesebb területe a
vizsgálatoknak
Szerepelvárás Szerepfelfogás Szerepelfogadás Szerepteljesítmény
• SZEREP KONFLIKTUSOK:
A., SZEREPEK KÖZÖTTI (apa-fia)
B.,SZEREPEN BELÜLI (középvezető dilemmája)
C., SZEMÉLY-SZEREP (porszívóügynök)
SZEREPKÉSZLET ÉS SZEREPKOMPLEXUM
Merton szerint szerepek egész sorozata kapcsolódik egy-egy státushoz. Pl. tanár. (Aszerint változik, hogy kivel lép komplementer interakcióba). A szervezetek a szerepviselkedések kollektív mátrixát képezik, ahol minden pozícióhoz a szervezet által szabályozott szerepkészlet tartozik.
A szerepkomplexum kifejezés arra utal, hogy az egyén által betöltött különböző státusok szerepkészletei, (pl. férfi, apa, mérnök, férj, szerető, barát) összességükben hányféle szerepet rónak a személyre. Növekedés, zsugorodás.
SZEREPTÍPUSOK
Veleszületett szerepek: ezekből nem lehet kilépni, oda mobilitás útján nem lehet bekerülni, ezek a szerepek sorsszerűen kísérik az embert. (pl. férfi-nő, vagy bizonyos társadalmakban a születés alapján
történő hovatartozás)
Szerzett szerepek: az egyéni aktivitás függvényében alakulnak. Ezek adják az egyén mobilitásának, felemelkedésének lehetőségét. A polgári társadalom értékei a szerzett szerepek elsőbbségét nyomatékosítják a veleszületett szerepekkel szemben.
A./ A szerepszerzés módja szerint
B./ A szerep átfogó jellege szerint:
- Pervazív (alapvető, az összes többire ható) szerepek: az összes többi szerepre hatnak (pl. nemi szerep, generációs (kor hatása)szerep)
- Rokonsági-családi szerepek, foglalkozási, szituációs szerepek. Bizonyos foglalkozási szerep(hivatás) ölthet pervazív jelleget.
- Léteznek egyéb strukturálások is: kapcsolatorientált, feladatorientált és önmagunkra irányuló szerep
- Időszakos vagy állandó- Előre vagy hátramutató szerep
A BELBINI SZEREPEK
A Belbin-teszt
• M.Belbin a Team avagy az együttműködő csoport c. könyve
• 7 kérdésben csoportmunkára vonatkozó értékítélet
• 8 fajta szerepet azonosít• A szerepek leírásának több funkciója
is lehet (alkalmasság, kettős szerepmegjelenés kizárása, csoportformálás lehetősége )
Csapatszerepek (Laár, 2007):
ElnökElőnyős tulajdonságai (erősségek)Képes mindenkit előítéletek nélkül és pusztán érdemei alapján értékelniCélorientált
CsapatjátékosJól reagál különféle személyiségekre és szituációkraErősíti a csapatszellemet
Palánta vagy ötletgyárElőnyős tulajdonságai (erősségek)A szellem embereKépzelet-gazdagNagy tudásúKiváló értelmi képességekkel rendelkezik
Megfigyelő-helyzetértékelőElőnyös tulajdonságai
Jó ítélőképességgel rendelkezikElőrelátóGyakorlatias
ForrásfeltáróElőnyős tulajdonságai (erősségek)
Jó kapcsolattartó, remek kapcsolatokkalJól értesültMeg tud felelni a kihívásoknak
Team-vagy vállalatépítőElőnyős tulajdonságai (erősségek)
Jó szervezőGyakorlatias gondolkodásúKemény munkához szokottFegyelmezett
SerkentőElőnyős tulajdonságai (erősségek)
Küzd és motiválA cselekvőképtelenségA hatékonyság hiányaAz önelégültségAz önáltatás Ellen
A megvalósító• Előnyős tulajdonságai (erősségek)
–Tökéletességre törekszik–Nem hagy semmit befejezetlenül
SZEREP-AZONOSULÁS és KISZOLGÁLTATOTTSÁG
Haney-Banks-Zimbardo kísérlet:
Rabok és fegyőrök
Kísérleti célok
• Megvizsgálni, mi okozza a különbséget a haditengerészet és tengerészgyalogság börtöneinek viszonyában
• Hipotézis:mind az őrök, mind a foglyok meghatározott viselkedésmintákat vesznek fel, melyet befolyásol a helyzet és elvárás
• A kísérleti eredmények aktualitása (tanár, rendőr, ellenőrök, stb.)
• Újsághirdetés börtönkísérletre (1970): 75 jelentkezőből 21 személyt választottak ki- „különös kiválasztás”
• A kialakított cellákba és a folyosókra kamerákat helyeztek el
• Tízen rabok, tizenegyen pedig őrök lettek véletlen kiválasztással. A rabokat levetkőzették, zsákruhába bujtatták
• Szigorú szabályok: beszélgetés, evés-ivás, dolgok elmozdítása, számmegszólítás, őrök megszólítása stb.
• Sem a rabok, sem a fegyőrök szerepét nem határozták meg (őrök 30%-a teljesen azonosult)
• Nap = nem volt konfliktus; 2. nap = a rabok fellázadtak, amit az őrök levertek és megtoroltak; 6. nap = a kísérletet be kellet rekeszteni a túlzott szerepazonosulás okozta patológiás jelenségek miatt
A KÍSÉRLET MENETE
CSOPORTNORMÁK
• ELVÁRÁSOK ÉS VÁRAKOZÁSOK A CSOPORTON BELÜLI
VISELKEDÉSI FORMÁKRA- Feldman (1984) szabályok az
alapvető viselkedési formákra
• KÖZPONTI JELENTŐSÉGŰ NORMÁK:
A., MUNKÁVAL KAPCSOLATOS NORMÁK
B.,MÉLTÁNYOSSÁGI NORMÁK
C.,LOJALITÁS ÉS MEGBÍZHATÓSÁG
D.,VISZONOSSÁGI (RECIPROCITÁSI ) NORMÁK
A CSOPORT ÉS A NORMA
• A CSOPORT HATÁSSAL VAN A BEILLESZKEDNI KÍVÁNÓ EGYÉNRE
• AZ EGYÉN SZÁNDÉKA SZERINT BE SZERETNE ILLESZKEDNI - KONFORMITÁS
• BEFOLYÁSOL:a feladat, a csoport, a következmények, az egyén személyes jellemzői
KONFORMITÁS: a normák szerinti viselkedés
• A csoporttag viselkedése:• Megfelelni az elvárásoknak
• Büntetés elkerülése
• Jutalmazás vágya
• ESZKÖZEI: figyelmeztetés, rábeszélés, szankció, következmények, hatalmi választás, végső esetben kiközösítés
•
$
A konform viselkedés okai:
AZ EGYÉN REAGÁLÁSA A CSOPORTNYOMÁSRA
• Behódolás, engedelmesség (legkevésbé tartós, jutalom vagy büntetés motiválja);
• Azonosulás /identifikáció/ (az egyén hasonlítani szeretne a befolyásolóhoz);
• Internalizáció (követése belülről jutalmaz);
• Deviancia
Kísérletek a csoportkonformitás irányába
ASCH KÍSÉRLET: KÍSÉRLETI ELRENDEZÉS
ASCH KÍSÉRLET: TESZTINGEREK
Sztenderd vonal
Teszt vonalak
• 7 egyetemista, 18 próba, ezek közül 13megtévesztő
• Egy v.sz., a többiek beavatottak, (rossz választ adnak)
• 25% független maradt(jó választ adott)
• 50% beleegyezett a rossz válaszba 6 vagy több próbánál
• 5% mind a 12 megtévesztő próbánál elfogadta a többségi véleményt
ASCH KÍSÉRLET: EREDMÉNYEK
• A konformitás a csoportlétszámmal nő:
• 1-1-el szemben 4%-os konformitás• 1-2-vel szemben 14%-os
konformitás• 1-3-16-ig szemben 31-37%-os
konformitás• Beépített érdektárs csökkentette a
konformitást (1/4-re)
A válaszreakciók típusaiA függetlenek megoszlása:• Magabiztos:teljes szembenállás• Individualista: erős énkép, neki mindig
igaza van• Lelkiismeret-furdalásos: enged, de belső
ellentétekA konform személyek megoszlása:• Viaszember: kevés önakarat• Önmagában bizonytalan:
bizonytalansággal teli• Kisebbrendűséggel küszködő: tudta mi a
jó, de nem akart deviáns lenni
Kutatások a csoportkonformitás irányába
Sherif 1936• Elsötétített szoba, a képernyőn a fénypont
mozgását kellett rögzíteni.• Autokinetikus hatások zavarták meg az
észlelést, ezért igen nagy különbségeket vártak a visszajelzéseknél
• Csoportos megbeszélés döntés előtt-ugyanazt az irányt jelölték így meg
• Nagyobb csoport-erősebb konformitás ( a deviánsoknak nehezebb kitűnniük)
Kísérlet a hibakiegyenlítő hatásra
Stanley Milgram (Yale, 1963):ENGEDELMESSÉG
• A viselkedés megváltoztatása egy tényleges vagy észlelt hatalom parancsára
Vakon engedelmeskedne egy parancsnak, még akkor is, ha ez más bántalmazásával járna (engedelmesség a normáknak és elvárásoknak)?Milgram klasszikus engedelmességi kísérlete során azt találta, hogy IGEN! Bizonyítás: tanulási és emlékezetvizsgálati kísérlet
Kísérleti elrendezés• 3 személy:K: kísérletvezetőS. Kísérleti
személyT: tanuló (színész)+áramátviteli
berendezés„Véletlenszerű
kiválasztás”
• 40 férfi, egyetemisták, 20-50 évesek• „Tanár”-ként működtek közre egy memória tesztben, a
„tanuló” egy évfolyamtársuk volt• Feladat: szópárok ismétlése lista alapján• Azt kérték tőlük, hogy fokozatosan erősödő áramütést
adjanak minden esetben, amikor a „tanuló” rossz választ adott
• Áramütés Tartomány: 15 V-tól (enyhe áramütés) to 450 V-ig (veszély: XXX)
• Elérve a 150 voltot a „tanuló” „falból” kiáltozott minden áramütésnél, a kísérletvezető viszont a folytatásra buzdít
A MILGRAM KÍSÉRLET
• A kísérlet előtt, Milgram megkért egy 110humán viselkedés kutatóból álló panelt, hogyjelezzék előre a kísérlet eredményétElőrejelzés: 10% fogja túllépni a 180V-ot; senkisem fog engedelmeskedni a végsőkig (450 V.)
• EREDMÉNY: 65% ment el a végsőkig!!• Milgram 18 kísérletet végzett el a paraméterek
változtatásával (egy kivételével férficsoportokat használt)
• Nők esetében ugyanazt az eredményt kapta• Érdekesség:Thomas Blass (Maryland)
eredménye szerint az extrémek száma időtől éshelytől függetlenül állandó (61-65%)
• Közvetlen kapcsolat a tanulóval:30%• Tanár ellenállás esetén 40-ből 4 végigcsinálta
Tényleges
Előrejelzett
MILGRAM KÍSÉRLETI EREDMÉNYEI
Az áramgenerátor szintjei (Volt) és feliratai
A k
ísér
lete
zőn
ek e
nge
delm
eske
dők
%-a
az e
gyes
szi
ntek
nél
Mások is megismételték a kísérletet: teljes engedelmesség:- Spanyolország és Hollandia = 90% felett- Olaszország, Németország és Ausztria = 80% felett- Ausztrál férfiak = 40%, ausztrál nők = 16%
• A csoportkohézió- TAGOK VONZÓDÁSA A CSOPORTHOZ- akkor alakul ki, ha a tagok elkötelezettséget és pozitív érzelmeket éreznek a csoport közös normái és céljai iránt.
• Az elkötelezettség következménye, hogy a csoport teljesítménye megnő.
Megjegyzések a csoportjelenségekhez• Vonatkozási vagy referencia csoport, amellyel az egyén
azért azonosul, hogy átvegye a vonatkozási csoportattitűdjeit, normáit, és viselkedésmódjait
• Mindenkinek van vonatkozási csoportja, a serdülőnek egybeategyüttes, a felnőttnek egy hasonló elveket vallócsoportosulás
• Bármely csoport képes arra, hogy megjelenítse magát, ezmegmutatkozhat a különböző jelzésekben, jelvényekben,ruhákban, jól látható viselkedési sajátosságokban. Az ilyenmegjelenítéseket stigmáknak, stigmatizációnak nevezteGoffmann (1963).
• A csoportkohézió nem minden esetben előnyös, mert adottesetben az erős vezetés alatti csoport hamar elszigetelődhetkörnyezetétől -csoportgondolkodás
• Le Bon, és Tarde tömegkutatásai azt hangsúlyozták, hogy acsoportból nőhet ki a tömeg, amely nagyszámú egyénekhalmaza, ahol az egyének ún. kollektív, érzelmi állapotbakerülve olyan viselkedésre is képesek lesznek, amelyreegyénileg nem.
Tömegviselkedés• A tömegviselkedés társadalmi csapda,
mert nem együttműködésről van itt szó,hanem kollektivitást mutatótermészetellenes viselkedésről
• Katasztrófahelyzet(2 szakasza van-felismerés, majd hidegvér vagy bénultságvagy tehetetlenségi megnyilvánulás)
• Pánikhelyzet (szituációs illetve hangulatipánik)
• Lincselés (Stoetzel)
CSOPORTEREDMÉNYESSÉG ÉS CSOPORTHATÉKONYSÁG
• A CSOPORT MŰKÖDÉSE SZÁMOS EREDMÉNYT GENERÁLHAT• A MŰKÖDÉS MINŐSÍTÉSE SOHASEM
EGYSZERŰ:EMBER+KOLLEKTIVITÁS• MI ALAPJÁN ÍTÉLJÜK MEG?• SAJÁT EREDMÉNYEK….
•
MEGELÉGEDETTSÉG
VONZERŐ
TANULÁS ÉS NÖVEKEDÉS
BIZTONSÁG
ALKALMAZKODÓ-KÉPESSÉG
TERMELÉKENYSÉG
KIEGÉSZÍTÉS:Csoportközi kapcsolatok
• Csoport és csoport között is lehet kapcsolat• Csoportközi kísérletek: Sherif-féle terepkísérletek (1949 )• Az összetartó erő kapcsolatban van a többi csoporttag iránt
táplált pozitív érzésekkel és azok magasra értékelésével ( etnocentrizmus )
• Együtt jár a külső személyek iránti negatív magatartással• Összefügg a percepcióval-előfeltevés• Valóságészlelési torzulás• Ellentétek• Az első Sherif-féle kísérletek 1949, Connecticut• Előfeltételek, bizonyítás (csoportképződés, csoportnormák,
csoportközi konfliktusok )
• Terepgyakorlatok, kísérleti feltételek, igazolás, és mi van ma?
Csoportközi kapcsolatok• Együttműködés és csere• Dominancia és alávetés• Konfliktus és versengés• A versengő csoporton belül-autokratikus stílus,
szervezettség, feladatorientáltabb légkör, konformitásnövekedése
• A versengő csoportok között-percepció torzulása,ellenséges beállítottság növekedése, interakció éskommunikáció csökkenése
• A győztes -nő a kohézió, feladatorientáltságcsökkenése, önelégültség nő
• Vesztes –feszültség, elhárító mechanizmus, konfliktus,felbomlás
• Feloldás: magasabb cél, közös ellenség, tárgyalás,percepció torzulások elemzése
Források
• SZTE, Pszichológia Tanszék előadásai• Kutatók honlapjai
(pl:www.zimbardo.com)• Kutatók publikációi• Tananyagok