1 8 ______________________________________ $ o O o f l ó h ő _

Szent erdeinkbenKutatási rajzolatok a királyi Pilis térségéből (1. rész)

Jelen ismeretteijesztő tanulmány célja, hogy fáradságos szellemi lépéseink nyomán utat találjunk mitikus magyar múltunk megismerése, mondhatni, a felismerés orma felé. A ma magyaroknak nevezett szkíta-utódnép ősi, eltűnt idők homályába vesző, ó-gyökerű szellemi örökséget hordoz lel­ke s tudata mélyén. Ennek az őstudást őrző ősnépnek van mag-léte, szárba szökkenő életvirágzása, és lehet lesz jövő­látó kiteljesedése is az emberi történelem mostoha talaján. Közelebbről megismerkedünk a Kárpát-medence földrajzi térségével, a hazát ősfoglalás jogán bíró, államalkotó ma­gyarság királyi szakrális és adminisztratív központjával, a Pilis történelmi földrajzával. További cél az írásos emlékek, források; diploma-k, liuerae-k1 a tárgyra vonatkozó latin szövegrészeinek, és magyar fordításainak összevetése, vala­mint a terepbejárások során megtalált, megörökíthető nyo­mok: épületkő töredékek, védmű falszakaszok, felépítmé­nyek, várfalmaradványok helyének feltárása, azért, hogy ezek alapján megrajzolhassuk a Magyar Apostoli Királyság központjának - vélhetően - pontos térképét. Ebbéli - segítik a magyar krónikás hagyományok lejegyzései: a magyar kró­nikák egyes szakaszainak, szöveg-szöveteinek megvallatá- sai, továbbá a kérdéskörrel foglalkozó kortárs, és hajdan volt kutatók fáradságos, gyakran egész életet igénylő, áldo­zatos kutatásainak eredményei.2 Ebben a vonatkozásban ez az ismeretteijesztő tanulmány közös szellemi munka ter­méke, amelyhez írója is szerényen járult hozzá egyéni kuta­tásaival, meglátásaival és a nagyközönség számára elérhe­tővé váló írásaival.

E rövid bevezetés után ismerkedjünk meg a Pilis-kutatás sarkalatos kérdéseinek néhány elemével, amelyek, mintegy kétszáz esztendeje foglalkoztatták, s foglalkoztatják a téma iránt érdeklődő kutató elméket.

A XIX. században a legnagyobb zavart az okozta, hogy e kutatások a jelenlegi főváros, Buda, valamint Óbuda terüle­tére, földrajzi közelségére vonatkoztatva indítottak. A kö­zépkori oklevelek, határbejáró, határt kijelölő, királyok által kiadományozott levelek földrajzi neveit, hegyek, dűlők, puszták, földek, elpusztult, valaha általánosan ismert híres épületek elnevezései helyeztettek át az akkori Pest-Buda, a mai Budapest körzetébe, erősítve ezzel azt a tévhitet, mi­szerint a XIX. században három város egyesüléséből létre­jött, és világvárossá épülő, szépülő főváros megegyezik a középkori Magyarország királyi Budájával. E lelkes folya­mat eredménye képen változott át Pest, történelmi alakjait tekintve, a kelta Owen nevéről a német Offenre, idők múltán közeli települése Alt Offenre, majd a ma is ismeretes Óbudára. Ugyanilyen módszer eredménye lett Új-Pest, azaz Offen várának és városának Budává történő előlépése. Pon­tosan nem tudjuk meghatározni annak az időpontját, hogy mikor kapott új nevet - feledtetve a közvetlen földrajzi kö­zelséget - a Pesti hegy és vált elfogadottá a Gellérthegy el­nevezés, továbbá érdekesnek tűnik a Pesti hegytől délre elterülő Erzsébet város esete is, amely előbb Kelenfölddé váll, majd néhány évvel ezelőtt felvette az Újbuda nevet. Ez­zel az utóbbi példával jelzem azt a sajnálatos törekvést, amely nem zárulhatott le a múlt időben, hanem máig hatóan jelen van. Ha az megtörtént a történelmi emlékezet valósá­gos Budájával, Budáival, hogy központi helyükről tudato­san áthelyezték egy földrajzi jellemzőiben hasonló, ám de nem megegyező környezetbe a királyi központ szélére, fel­vetülhet annak lehetősége, hogy a többi történelmi városunk sorával is ez történt. Gondoljunk a XII. század végéig veze­tő szerepet betöltő Esztergomra, Veszprémre, Fehérvárra, Szikambria-Óbudára! Felkérem a kedves olvasót, készüljön tel egy izgalmas, szellemi kalandra és lépjünk együtt a meg­ismerés ösvényére, amelyen kisebb kövek, elvadult cserjék

Buda vulgo Ofen az 1540-as évek elején

M k i i ú ü j i U ö ^ o n t l a ^ j a 19keresztezhetik utunkat, de megpihenve egy-egy kilátást nyújtó oromzaton, elénk tárulhat a magyar múlt egy darab­kája.

Insula Pilis

Az ország területére Dévénynél belépő Duna folyó a fel­vidéki kisebb folyókkal gazdagodva - Vág, Garam, Ipoly - lassuló futással éri el, kisebb- nagyobb folyami szigeteket alkotva a Pilis hegység területét, melyen átvágva, a főmeder nyomvonala, délről megkerülve a Szent-Mihály hegyét ka-

A Garam folyó torkolata

nyarodik észak-keletnek, hogy rövid szakasz megtétele után Visegrád hegyénél váratlan fordulattal két ágra bomolva folytassa futását déli irányba. A két Duna ág hosszan elte­rülő szigetet ölel körül, amelyet ma Szentendrei szigetnek - középkori elnevezése: Úrsziget - neveznek és több telepü­lésnek ad otthont úgy, mint Kisoroszi, Tótfalu, Pócsmegyer, Szigetmonostor, Horány. E sziget déli csúcsa eléri a mai főváros: Budapest közigazgatási területét Csillaghegynél, mely része a mai Óbudának. Három kilométerrel lejjebb tor­kollik a Dunába a Vörösvári árok vízereit összegyűjtő, szál­lító Aranyhegyi patak, a régi római polgárváros: Aquincum mellett A kora középkorban a Duna mellékága találkozott itt újra a főággal. A folyóág, amely a Pilis Dél-nyugati hegyvonulata mentén átlósan futón, a főmeder fordított „L” betűjének két szárát összekötvén, s alkotta azt a Sziget zugot „Zeg”-et, amelyet a pálos iratok: Insula Pilis-ként, Pilis­szigetként említenek. Ennek a valóságára emlékeztet a domborzati viszonyok összefüggéseinek ismeretében a fennmaradt kisebb-nagyobb tavak, nagy kiteijedésű náda­sok jelenléte az árok nyomvonalán. Mi történhetett, s mi­kor? Erről megoszlik a Pilis-kutatók véleménye. A pálos ira­tok a XV. század második feléig említik a Pilist szigetként, ha ezt vesszük alapul Réthly Antal munkássága nyomán tudjuk, hogy első nagykirályunk, Atilla halálától (453) - ennek az eseménynek a bekövetkeztét a Képes Krónika (1358) Kr.u. 445-ne teszi - számítva 61 alkalommal volt itt Magyarországon olyan nagy földrengés, amely a Pilis hegy­séget érintette. Az említett saeculumban; 1443-ban, követ­kezményeit tekintve; a sziklákon épült várak romba dőltek,

lakott falvak, városok pusztultak el. Más vélemény alapján a XVID. században következhetett be a folyómeder elzá­ródása az 1763. vagy az 1783. évi nagy komáromi földren­géskor.

A XVI. századi térképek némelyikén, a folyómeder irá­nyát követve, nincs feltűntetve a Duna folyó azon szakasza, amelyet Duna-kanyamak, régies kifejezéssel: Istergamnak hívnak, és nyugat felől kezdődik a Szamárhegynél (Zamar), majd keleten Visegrád érintésével, a mai Kis-Villám hegyé­nél két ágra válva, hosszú szigetet képezve, folytatja útját a déli végek felé. Ennek oka, hogy számot tevő geológiai is­meretek nem álltak rendelkezésére a rajzolóknak e térséget illetően, hiszen a kereskedelmi hajóforgalom, és a kíváncsi, kalmár-szemek elöl elzárt, jól védett királyi terület nem válhatott közismertté a halandók számára. A Pilisbe nem ve­zetett jól kiépített kereskedelmi útvonal sem, s hívatlanul senki nem léphetett be a titkokat rejtő belső területre.

A Pilis határainak leírása

A Pilis-hegységre a felhők magasából letekintve egy szív alakot vélünk felfedezni a domborzat formájában. A szív rajzolatának felső kettős ívét a Duna völgye és a Szent Mi- hály-hegy alkotja, napnyugati oldalán Esztergom és Dorog városa határolja, míg a keleti határát a délre tartó Duna-ágak ölelte Szentendrei sziget jobb oldali folyóága képezi. Alább fordítva tekintetünket megpillantjuk a kiszáradt Duna-ág medrét, amelyben a víz nyomait kisebb-nagyobb tavai, az ezeket tápláló erek, és patakok, továbbá vízi növényzetei, sás-, és nádtengerei képezik. Ez a mai Vörösvári-árok, amelyben több, a középkorban még nem létező település van, amelyek a XVm. századi habsburgi betelepítés ered­ményeképpen keltek életre az ideérkező svábok, és északi szláv telepesek munkája révén. Ehhez az ausztriai Habsburg Birodalomtól minden segítséget megkaptak: meghatározott időtartamú adómentességet, építőanyagot, a termelésbe bevont irtások utáni adókedvezményt. Az olyan, régi térké­peken is látható, települések, mint - a végvári, önvédelmi harcokban kivérzett elnéptelenedett - Solymár, Borosjenő, Szántó, Kaláz is benépesült az új telepesek családjaival.

A Pilis kebelén belüli három medencében; a Szentlász- lói-, a Szentkereszti- és a Szentléleki-medencében idegen gyökerű népek közösségei vertek tanyát: a felvidéki hegy­lakó tótok, akik manapság jobb szeretik magukat a XIX. századi szóhasználattal szlovákoknak nevezni. Továbblépve a hegység dél-keleti, keleti végeire azt tapasztaljuk, hogy a török uralom elöl menekülő rácokat (szerbeket) telepítettek a Pilis kapujának számító Budakalászra, Pomázra és Szent­endrére. Északabbra tót falvak alakultak a Pilis szélén, a Du­na partján, valamint a Szentendrei-szigeten. Magyar job­bágycsaládokat az osztrák közigazgatás nem engedett visz- szatelepülni a régi királyi központunk közvetlen közelébe

2 0 Q o b o g ó h ő

sem, bár egy falunk lakossága a török uralom alatt is meg­maradt magyarnak a feljegyzések szerint. Ez a falu a Dömös melletti Marót, amelyről a későbbiekben több szó is esik. Ez a szűkén vett, a belső királyi Pilist magába foglaló terület kiegészül a tőle délre eső Budai-hegységgel, amelynek kele­ti oldalán a mai magyar főváros Budája, és Óbudája fekszik régi szakrális folyónk, a Duna, jobb partján.

A királyi Pilis

Mint, ahogy a szerelmes férfiú rejti el az ékszerész bár­sonytokjának belsejében az egy köves, gyémánt eljegyzési gyűrűt, úgy rejtette volt el az ősi szkíta királyság ország­irányító és szent központját e Pilis-sziget kellős közepébe. A maga rejtek! módján Oláh Miklós3 magyar főpap (1542. - püspöke), későbbi koronázó esztergomi érsek (1564) írja le latin nyelvű könyvének VII. fejezetében (Hungaria. 1536. Bruxelles) ezt a pilisi belső területet - természeténél fogva szavai függönye mögé rejtve a valóságot, hiszen a magyar titkokat nem fedheti fel Nyugat-európai tudóstársai előtt amelyet nem nevez királyinak, de Dömös, a királyi palota, s az esztergomi érsek vadászó és mulatóhelyének említé­sével a magyarok számára egyértelművé tesz. Lássuk az idézett szöveget és vessük alá egy kis elemzésnek!

„Az erdős terület a Duna szemközti partján a Zephir- hegytől kezdődően nyugat fe lé két hazai mérföldre (1 ma­gyar mérföldé 8354 m) húzódik. Közepén van Dömös pré- postság, tekintélyes és jövedelmező, figyelemre méltó hely. A Duna partjára néz és körülbelül a hegyláb szélén van egy másik királyi palota ezt gyönyörű kert és az esztergomi ér­sek vadaskertje veszik körül, Esztergomtól egy olasz mér­földre fekszik. Innen emelkedik az a hegy - a lejtőin szőlős kertek húzódnak -, amely Esztergom vára és városa fö lé ma­gasodik

„Az erdős terület a Duna szemközti partján..." - A szö­vegkörnyezetből kitűnik, hogy Mátyás király visegrádi, füg­gőkertes palotájának leírása után áttér Maros (ma Verőce- Maros) említésével a Duna bal partjára és ebből a látó­szögből indítja a központi rész leírását, a Zephir hegytől* kezdődően. - A magyarországi alapítású pálos rend regiszt- ráiban fenn maradt egy feljegyzés, mely szerint a Visegrád feletti Kékes-hegy déli oldalán található a rend Szent Lász­lóról elnevezett kolostora. A szerző által használt szó: Ze- phir=zafír (kék színű drágakő) utal a hegy magyar elneve­zésére. „...nyugat fe lé két hazai mérföldre (1 magyar mér- föld= 8354 m) húzódik... “ - Valamivel több, mint 16,7 Km hosszan. „...Közepén van Dömösprépostság, tekintélyes és jövedelmező, figyelemre méltó hely...." - Az eredeti latin mondatban DEMES-ként írja, ami kiejtése alapján jobban megfelel a szkíta-hun-magyar rovásjelek olvasatának. A kö­vetkező mondat Dömös kiemelt helyét tanúsítja a térség-ben „...Duna partjára néz és körülbelül a hegy láb szélén van

egy másik királyi palota ezt gyönyörű kert és az esztergomi érsek vadaskertje veszik körü l../ ' - Oláh Miklós későbbi püspöktársa — Brodarics István (szerémi püspök) 1527-ben- meg is nevezi az esztergomi érsek eme vadas kertjét: Vér­tes. Nem tévesztendő össze a Dorogtól nyugatra található mai Vértes hegységgel. Itt kell megjegyezni, hogy a mai Pi­lis keleti felében is feltalálható egy Vértes-hegy, s egy Vér- tes-völgy a Vöröskő, és a Szt. László-hegy között.

.....Esztergomtól egy olasz mérföldre fekszik. Innen emel­kedik az a hegy - a lejtőin szőlős kertek húzódnak amely Esztergom vára és városa fö lé magasodik. ” - Ebből a szö­vegrészből kiviláglik, hogy a királyi terület nyugati határa a pilisi Vértes lábánál, a Búbánatvölgy vonalával egybevágón húzódik a Duna déli partjáig, tehát Esztergom szőlőshegye, a Szent György-hegy, már nem tartozik hozzá. A virtuális vonallal összeköthető határ-pontok felsorolása behatárol, körül zár egy a középkori köznép által nem ismert, s ezért leírhatatlan, szakrális védelem alá eső pilisi területet a Duna-völgy déli oldalán. Ez a mindenkori magyar apostoli király úr uruszága, urasága égi-, és földi birodalmának köz­pontja az alább megnevezendő földrajzi végpontokkal, ame­lyek egy félkörívbe illeszkednek; Temes, Demes, Dömös - ugyanazon település névváltozatairól van szó - prépostsága köré; Zephir, azaz Kékes hegye, a Szt. László kolostorral,

Dömös — Keleti Gusztáv fametszete 1867

Ősbuda előhegyén álló Turul-vár, Ősbuda vára, Szentlászló pálos kolostora Czikó-vár, Dobogókő palotája, Szakó-vár, Kurszán-palota a Dobogóhegy hátán, Ákos-palota Szi- kambria vára és Buda (Óbuda-Szikambria).

E határon belül volt még található Álba Regale, a királyi Fehérvár, ahol a nemes magyar nemzet, a Szentkorona tagja előtt, a város 1. István által emelt templomában koronázták meg a magyar királyok hosszú sorát és a földi létből kivá­lásuk után, itt helyezték végső nyugalomra őket. Továbbá az ősi Esztergom vára, a Dunára futó faltagozataival, védbás- tyáival és az erődítmény közelében az 1250-1253-ban Bol­dog Özséb és társai segítségével felépített több szintes bar­lang-templom, a magyarországi alapítású pálos rend első, á

21 fúróit)! hü^ont lilája 21Szent keresztről elnevezett főmonostora.4 Mivel ez a mo­nostor a térséget gyakran sújtó földrengések - Réthly Antal adatai szerint Atilla nagykirály korától számítva 61 kisebb- nagyobb földrengés rázta meg a pilisi térséget - egyikének áldozata lett, és falai igen nagyon megromlottak, az egész ismert földrészre kiteijedő magyar szerzetes rendnek új fő- monostorra volt szüksége, amely a IV. Béla királyunk alatt építetett és betelepített Új-Buda vára fölött, egy közép ma­gas hegy nyergében épült fel Kr.u. 1300 és 1308 között a Duna-völgy jobb oldalán a régi Buda, Ó Buda, Buda Vetera, avagy Vetus Buda közvetlen közelében.

irányuló, s a Király völgy bejáratához vezető út elágazását rejtő terület. Ennek a védelmét az esetleges keletről történő ellenséges beütés és az illetéktelen behatolás ellen több ki- sebb-nagyobb várerősség biztosította úgymint: Borosjeneh (Borosjenő) vára, az Ezüst-Kevély lábánál lévő - dr. Lánsz- ky Imre révén az ezredforduló táján felfedezett - budaka­lászi Atilla-vár, a pomázi Kőhegy vára, továbbá a Király­völgy várai, őrvárai: a Kis-Hortobágy, a Berseg hegyén lévő castrum, és a Vértes-völgy bejáratánál álló váracska. E fel­sorolásnál feltűnhet, hogy ez utóbbi három az Öreg-víz

A Pilis külső véd rendszere

A pilisi véd rendszer várainak, erődítéseinek láncolata nem a kora-középkor építészeti remekei közé tartozó, újon­nan épített katonai műtárgyai voltak. Születésük vissza­nyúlik a Kr. e. IV. évezred koráig. A királyi szkítának ne­vezett hun, azaz magyar nép egyes elemei közé tartozó, a Kárpát-hazába visszatérő harmadik hullámával - a Chro- nica Picta7 tanúsága szerint Kr. u. 677-ben - erős gazdasági, és katonai hatalom veszi újra birtokba ősei földjét és alakít erős királyságot a ma Európának nevezett földrész közepén. Az itt fellelhető régi szkíta várakat megújítva, újjáépítve birtokába veszi, és a királyi központ védelmére fordítja. így tesznek mintegy három évszázaddal korábban a három hun­kapitány, Keve, Béla, Kadocsa által vezetett nyugati hun se­regek vitézei, akik a szikamberek* által újjáépített, a Nagy Francia Krónika szerint alapított, Siccambria városánál, átkeltek a Dunán és a vár alatti mezőn táborozó, gót szövet­ségesekkel kiegészített, nyugat-római sereget futásra kész­tetvén Tárnok mezején’ szétverték, majd Zieselmaur-nál, hatalmas véráldozat árán megsemmisítették. A krónikás ha­gyomány megörökíti ezeknek a honfelszabadító csatáknak a történéseit - Elhagyva e kistérséget figyelemmel kísérve az elődök által reánk hagyományozott földrajzi nevek ráuta- lását és a helyszínen kimutatható maradványok nyomait (sáncok, falak, falszakaszok, tájidegen kőhalmok borította kiterjedt területek jelzéseit, felsorolhatjuk a Pilis-sziget (In- sula Pilis) védvonalainak jelentős pontjait.

Ha egy pillantást vetünk a Pilis domborzati térképére, nyomban szembetűnik az, hogy a természet védelmi rend­szerének az Achiles sarka a hegység dél-keleti szegleténél van. Itt húzódik a nyomaiban még meglévő régi római út, amely nevével ellentétben nem Rómába, hanem Salva Man- sio-ba, a mai Esztergomba vezet a régi Aquincum polgár­városából, érintve az Ezüst-Kevély, Nagy-Kevély hegy dél­nyugati völgyét tovább fut Szántóra, majd a Pilis hegyének pilisszentkereszti oldalán vezet tova célja felé. Továbbá két nagy völgy nyílik a Dunára; a Pi 1 isszentkereszti-medencét elérő, Pomáznál induló hosszanti völgy, és a szentendrei Üzbég-Annavölgy, valamint a Szentlászlói-medencébe

Az Ezüst kevóly vonulata Borosjenő fölött

patakját csörgedeztető Királyvölgy kapujánál soijázik. Va­jon hová vezethet ez az igen megerősített, védelemmel ellá­tott belső használatra létesített keskeny utacska, amelynek az északi bejáratát is többszörös kapurendszerek vigyázták?- Eme a kérdésre a későbbiek folyamán kapunk választ.

A napnyugati királyi központ

Roga (Rua, Ruga, Rowa, Röv, R of...) nagykirály halála után Etele, azaz Atilla király, és fivére, papkirály-társural- kodója, Buda király, Szikambriába teszi székhelyét. Atilla innen indul hadjárataira és ide tér meg miután hadait fel­oszlatva, katonáit otthonukba bocsátja. Leíija a krónika, hogy Buda saját nevéről neveztette a várost és a magyarok, a hunnusok máig hatóan így nevezik. Ez a mondat azonban pontosítást kíván. A hunok vagyis magyarok1* Atilla váro­sát, a németek megnevezése szerint: Etzilburgot soha nem nevezték Budának, hanem különbséget téve Atilla király városa és a vele garádos értsd; lépcső-feljáróval ellátott őr­toronnyal védett, fal tagozattal összekötött, magasabb föld­rajzi helyen, a pilisi Sas-hegy" tetején épült vár között csak ez utóbbit nevezték Budának, tehát Atilla nagykirály a kró­nikában lejegyzett parancsával soha nem szegültek volt szembe. Buda és Szikambria. Szikambria és Buda együtt­élése a köztudatban oly’annyira általános volt a középkor

^ o b o g ó f t ő

évszázadaiban, mondhatni egy évezreden keresztül hatóan, hogy Buda-Szikambria - a XIII. sz. második felétől Óbuda- Szikambria néven említtetik egy XVI. sz. eleji. XIII. sz. eleji magyar történeti eseményre vonatkozó külhoni kró­nikás jegyzésben.11 Emellett meg kell jegyeznünk azt, hogy a magyar krónikás hagyományban elsősorban a Buda városnév vált meghatározóvá, és Szikambria városának ve­retes nevezete Atilla magyar király székhelyeként maradt fenn az emlékezet útján. Tapasztaljuk, hogy Szikambria vá­rának Budával történő egybeolvadásával egy erős uralmi, hatalmi központ jön létre a Pilis központi területének nap­nyugati területén, amely későbbi alapításokkal tovább-fej- lődve határait kiszélesíti, kiterjeszti elsősorban napkelet felé. Marót és Dömös térségét célozva. Az előbbiekben em­lítettük IV. Béla (Belee) király urunk által építtetni rendelt Új-Budát, valamint Budaszentlőrinc pálos rendi főmonos­torát, amelyek e sorba illeszkednek. Ez ősi királyi központ védelmét biztosították a folyóágak alkotta természetes határok és a nyugat felöl esetlegesen betörő hadak ellen kisebb-nagyobb várerősségek, melyek között vitán felül áll a Szt. György hegyén lévő kiteijedt területen fekvő ősvár, - melynek nyomai kimutathatóak a helyszínen amelyet Szántai Lajos művelődéstörténész és magyarságkutató szel­lemes rámutatása szerint, a vész-pereméről neveztek el: VéSZPöReM-nek, mai nyelvünkön; Veszprémnek.

Szent István királyunk idejétől fogva királynéi város, Bu­da szomszédságában. Középkori oklevelek utalásai is alátá­maszthatják e vélekedésünket. T\idjuk, hogy Vajk (István) és nagybátyja Cuppan (Koppány) közötti végső csatára Vesz­prém közelében került sor. István ifjúként szülővárosából, Iszter-Gam-ból kiindulva csatlakozik német lovagok vezette hadához a Garam folyó torkolatánál és in, jegyzi meg a kró­

nika. a Gurumnál övezik fel karddal és ékesítik sarkantyúval- szertartás szerűen lovaggá avatják őt a német lovagok a csata elő napján.13 Koppány fegyvereseivel somogyországi birtokáról az ország szívébe, a Pilisbe, a királyi központ felé tart és Veszprém alatt, Szent György mezején (Tárnok- völgy), a Szt. György - , és a Zamárhegy közön elterülő tér­ségben feszül egymásnak a két sereg, melyek között a véres küzdelem, váltakozó szerencsével folyik. Kimenetelét is­merjük. Koppány vezért (dux) elfogják, felnégyelik, és test­részeit az ország négy legnagyobb várának kapuja fölé sze­gezik. Van még egy közvetett adalék Veszprém Doroghoz való földrajzi közelségére: A királynéi vár konyhájára napi rendszerességgel a szakácsok dorogi földjeiének zöldségeit szállíttatják.14

(Folytatjuk)

Jegyzetek:

1 Az oklevél /diploma, lltterae/ általában jogi jelentőségű tény kinyilvá­nítására, bizonyságára szolgál. Konkrét rendelkezéseket tartalmaz. Per­gamenre. később papírra is írták. Pecsétje lehet zsinóron függő és rányo­mott. Az oklevelek szigorú szerkesztési szabályok szerint készültek.

Bevezetése tartalmazza az oklevél kiadó|ának nevét, címeit és a címzett feltüntetését. A tárgyalásban a tárggyal kapcsolatos bölcselkedésen kívül az oklevél kiadását előidéző körülmények leírását. Ezt követi a rendelkező rész, az ingatlanok és tartozékainak, szolgák és kötelességeinek felsoro­lása.

A záradékban felszólít az intézkedés megtartására, büntetést helyez kilátásba /pl. átok, kiközösítés/. Közli a hitelesítés, a megerősítés módját /ki írja alá, pecsételi le/. A befejezésben a dátum található. Gyakran a naptári időmegjeiölésen túl egyéb, más kormegjelölést is használ, pl. méltóságok névsorát. Ezután következik a tényleges aláírás, pecsét fohász.J Bél Mátyás, Rupp Jakab, Sashegyi Sándor, Andrássy Kurta János.

Noszlopi Német Péter. Vértessy György, Pap Gábor, Bradák Károly, Aradi Lajos, Szántai Lajos, Szőke Lajos, Gönczi Tamás.

Hans Rudolf Miller: Buda ostroma 1602.1653-ból

s2l Hiróftji központ lajijö1 Oláh Miklós (1493-1566) esztergomi érsek, humanista író Nagysze­

benben született, a Hunyadiakkal rokon családban. Nagyváradon tanúit. Innen a királyi kancelláriába került, majd egyházi méltóságokat viselt A mohácsi csata után az özvegy Mária királyné kíséretében elhagyta az országot, és vele került 1527-ben Németalföldre. Jeles humanistákkal ke­rült kapcsolatba, Erasmushoz barátság fűzte. Magyarország történetét tervezte megírni, ennek részeként készült el a Hungária és az Attila. Előbbi Magyarország földrajzának, gazdaságának és népeinek ismertetése. Fontos része Mátyás visegrádi palotájának ismertetése. 1542. évi haza­térése után I. Ferdinánd kancellárja lett. Nagyszombatba betelepítette a jezsuita szerzetesrendet <1561) és iskolát alapított. Az ellenreformáció első képviselője volt Magyarországon.

Médium Regnl

4 Haec sylva, quae ex áras nomíne denominatur, in ripa adversi Danubii ad zephirum retrahltur in spacio duorum müiarium nostratium. In huius me- dlo est praepositura Demes et dignitate et redditibus insignis. Danubii ripam prospectans et in eiusdem clrca finem radice auia alia est, extnjcta, Quam amaenlsslmus hortus et ferarium archiepiscopi Strígoniensis ad unum müiare Italicum a Strigonio distans ambit. Exurglt hlnc mons, culus in latere vineae porriguntur, arcl et civitati Strigonio Imminens.

* JK szent Lászlóról nevezett kékesi kolostor, mely a Visegrád fölött elte­rülő Kékes hegyen dél felé áliott. s melyet István, a Pálosok tartomány- főnöke alapított 1290 körül. 1292 vagy 1294 óta az esztergomi érsek jog­hatósága alá tartozott." (Dr. Nyári Sándor: A chestochowai pálos kolostor magyar műemlékei /bp. Atheneum nyomda 1901.)

* „Szent a kereszt jegye rajta, özsób keze kiastromot épít Esztergom mellé, hegynek orma fölé...0zséb testvér, az istenfélő ember, a remeteség kedvelőije, a hármas barlang közelében, ahol hat társával lakott a forrás mellett, a Szent Kérészi tiszteletére...megalapította a Rend Főmonosío- ráf." (Gyöngyösi Gergely Krónikája 43.old. Bp. Szépirodalmi Könyvkiadó 1983.)

Mátyás király palotájának feltárása 1934-1946

Pilisi királyi központok

7 Nagy Lajos (Ludovicus Magnus) királyunk részére Kálb Márk albai kano­nok által készített Képes Krónika (1356).

' Szikamberek a Francia Krónika szerint, Trója pusztulása után, a meg­maradt trójai leszármazottak népe. két ágra oszolva vándorolt be a ma ismert európai területekre. A sicanok első csoportja Afrika felől az Apennln- félszigeten keresztül, megalapítván Szicíliát, és eljutott a mai Dél-Fran- ciaország területére. A második csoport a frankok ősei, átkelt a Boszpo­ruszon és a Kárpát-medence déli részén, a Duna-Oráva-Száva háromszög területén alapította meg államát: Francochorium-ot később a Duna-mentén eljutott a Rajnához, majd a mai Hollandia területéről özönlötte el a mai Franciaország északi részeit és alapította meg a Frank Birodalmat Kr. u. a IV. század végén.* A hunok első bejövetele (inoensus) idején 373. a Szikambria melletti

csatát követően ezen a mezőn ütköztek meg második alkalommal a Ruga, Keve. Béla és Kadocsa által vezetett hun seregek Macrinus és a veronai Detre vezetése alatt álló római seregekkel. - Már Györffy György régész, történész is kizárta annak lehetőségét, hogy a döntő fontosságú csata helyszíne azonos lenne az Érd-Batta melletti sírmezők környékének terü­letével. Tárnok-mezőt Noszlopi Német Póler Esztergom közelében azono­sba.

’* Anonymus Gesta Hungarorumában szerepel e meghatározás (Hunni sive Hungari). - The legendary orlgin of the tribes of Hungárián nobülty is recorded in the Gesta Hungaronjm wtiich states that Munni sive Hungari* divided intő seven armíes, each having 30,000 wamors and a singte commander, naming Arpad..." as the most powerful of the commanders and the first to enter Pannonta[1], - A X. századi Fuldai Annales (évkönyv) is azonosította az avarokat - vagyis a fehér hunokat - a magyarokkal ; J\vari qui dicuntur Ungari. Avarok, akiket magyaroknak mondanak.) - A XIX. század első feléig nem volt kétséges az, hogy a hunok népe egyenlő a magyarral. Szántai Lajos művelődéstörténész, magyarságkutató szerint ugyanazon nép két etikai megnyilvánulására utal: A hadban járó magyarok hordozták a hun minőséget, mig béke idején a Krisztus-arcú magyar minő­séget mutatták fel.

" Georgius Jáczyg 1796. évi térképén Ede berg-ként azonosítva a Duna Szűz Mária szigeténél. (Országos Levéltár a 12 Div. 10-N-92/11.)

11 Johannes Aventinus (Abensberg. 1477. július 4 - 1534. január 9) bajor humanista, filológus, történetíró volt. Valódi neve Johann Georg Turmair volt, az Aventinus szülővárosának latino6Ított nevéből eredt. 1517-ben kinevezték a Bajorország hivatalos történetírójává és megbízták az orezág történetének megírásával. Ennek eredményeképpen született meg az1522-ben Nümberg-ben kiadott Bayrischer Chronkxm [1] (latin kiadás: Annales Bolorum). Ebben Bajorország története kapcsán a magyar honfoglalás ideiéről közöl olyan adatokat, amelyeknek más forrása nincs.

” Kézai Simon XIII. századi krónikás latin nyelvű müvéből, amit Gesta Hunnorum et Hungarorum. azaz A hunok és a magyarok cselekedetei’ címen ts szokták nevezni. - Gesláját IV. László királynak ajánlotta.

M 1278. január 20. - Erzsébet királynő „Drvg“-*>ak nevezett földjét a Duna- szigeti apácáknak átadja.

Erzsébet („Elisabeth") királynő ^szakácsaink Drug-nak nevezett bizo­nyos földjét, amely az esztergomi káptalan hasonlóképpen Drugnak neve­zett földjéhez van kapcsolva és attól növényzettel elválasztva0, a Duna- szigeti apácáknak átadja. Kelt Budán a Vízkereszt utáni 15. napon.

Latin szöveg: Mon. Stng. 1662. 790. o. 909. sz. fonj.. Ruff János

Pén

zes

Sza

bolc

s g

rafik

ája

a királyi központ lapja

»s l •> K J

2011. november I. évfolyam 2. szám

4 _____________________________ S o lw f jó l i í f ______________________

Szent erdeinkben...Kutatási rajzolatok a királyi Pilis térségéből (2. rész)\ I I K \ 15 I O / M I k \ I ) ( K .S \

Szikambria, Buda, Au-Buda...

Idáig jutván olvasmányunkban felvetődik a kérdés bennUnk arra nézvést, hogy földrajzilag, a Pilis térségén belül, hol érdemes azon város után kutatnunk, amelyet a trójai eredetű magyarorszá­gi sicane-ok avagy ahogy mi ismerjük: a szikamberek királya Francio király „alapított” a Kr. e. II. század elején. Tudjuk azt a Nagy Lajos királyunk számára készült, Kálti Márk fehérvári kanonoknak tulajdonított Képes Krónika soraiból, hogy a hunok, vagyis magyarok (hunni sive hungari) első bejövetelekor a hunok Szikambriánál keltek át a Dunán, hogy megütközzenek Detre és Macrinus egyesített haderejével. Szintén ebből az írott forrásból merítve ismeijük a második bejövetelnek az időpontját: Kr. u. 600 vagy 677. esztendő. Mit ír erről Kézai Simon mester: „A ma­gyarok cselekedeteiről" című krónikájában? - A magyarok hét vezérlő kapitány vezetésével 210 000 fegyveressel, feleségeikkel és gyermekeikkel Pestnél - figyelem: a pilisi Pestről tesz említést - , és a szobi révnél keltek át a Dunán. Anonymus, I. Béla király jegyzője a megye-ri révről tudósít, de jegyezhette volna az Ipoly- torkolat melletti szobi révnek is. hiszen Szobbal szemben, a Duna folyó jobb partján volt egy MeGyeR nevű kis település néhány más kis falu társaságában, amelyeket n. András királyunk Kr. u. 1212. évben keltezett határbejáró oklevele13 is nevesít (a két Pa- zanduk falu, Megyerrel). Pontosítja a földrajzi meghatározást Kézai mester azzal az adalékkal is, hogy a szobi átkeléssel egyide­jűleg említi egy bizonyos Duna menti vár ostromát is. melynek során itt esett el Marót fejedelem egy éltes rokona, mások szerint maga Marót fejedelem.1* Nem feledhetjük, hogy a szobi-megyeri révhez mintegy 2 km-re fekszik Marót falva, mai nevén: Pilis­marót

A folyami átkelés, és az ostrom hadmozdulataiban megfáradt harcosok és a köznép megpihent. Másnap Párducos Árpád vezértársaival belovagolt Atilla király városába (Szikambriába). A szakrális uralom központját Atilla nagy-király leszármazottja Tu­rul nembéli Árpád*1 vezetésével. Roga hunjai első bejövetelének útvonalát követve az Ipoly-folyócska völgyén keresztül, annak torkolatánál érte el az Isztert (a Duna régi magyar neve), és He- lemba földjén, illetve azon a területen, amelyen most Szob városa találtatik. felfejlődve kezdte meg az átkelést, majd levervén a gyenge ellenállást, vette újra birtokába Atilla városát: Szikamb- riát.

Szent volt ez a hely és szent ma is az igaz magyarok számára, mert hunok vére szentelte meg földjét. Szikambria közelében te­mették el szkíta szokás szerint Béla, Ke ve, Kadocsa kapitányokat és sírjuk fölé orut, mai szóval élvén, kőszobrot állítottak. Köz- bevetőleg jegyezzük meg, hogy ez nem mai értelemben vett kő­szobor volt, hanem sokkal inkább olyan kun (chun-hun) babára emlékeztető lehetett, mint amilyet Sashegyi Sándor amatőr régész talált a múlt század harmincas éveinek a végén, negyvenes éveinek az elején a Holdvilág-árokban, és amelyet a magyarel­

lenes erők kiragadván Sashegyi kezéből a szentendrei kitörőben megsemmisítettek. Ez az emlékkő, amelyet a „hálás” utókor Sza­márkőnek nevezett 1733-ban még állt Bitóc határában" a régi Bu­da előhegyén. - Visszatérvén Szikambriára jegyezzük meg; a nagy Nimród unokája, Bendegúz fia: Atilla nagy király” a Szkíta, innen irányította a nyugati hunok birodalmát, innen indult egy milliós fős hadseregével - mint Isten ostora felkötvén a szkíta hadistentől kapott kardját, hogy az Istenéből kifordult, bűnös és tévelygő világon végigsuhintson figyelmeztetőn: - Térjetek meg atyáitok Istenéhez! - És végül életének fonala itt szakadt meg szikambriai palotájában, mint ahogy Marcianus császárról felje­gyezte a Képes Krónika azt. hogy azon az éjszakán, amikor Atilla Szikambriában meghalt, Marcianusnak álom jövendölte meg” a világ urának kiválását a földi létezés síkjaiból.

Jól jegyezzük meg; Atilla Szikambriában halt meg, így tudósít a Képes Krónika, amennyiben így történt, ugye elképzelheteden, mert a józanésszel ellenkezik, hogy a Duna szent folyama mellől vas-, ezüst-, és aranykoporsóba zárt testét leszekercztették volna a Tiszához, és vizének fősodrát elterelve a folyóágyba temettetik. A mondának egyetlen pontja hangsúlyos: a titkos temetés. A szkíta fajtájú népek magas rangú halottaikat titkos, rejtett helyre temet­ték és gondoskodtak arról is, hogy e titok ki ne tudódjon, nehogy a szent halott nyugalmát megzavarják, sírját megbolygassák. Ké­zen fekvő a gondolat, ha Atilla király a Pilisben, Szikambriában hunyt el, akkor teste is a Pilis szent határai között nyugszik vala­hol székhelye közelében.

Hol vagy Szikambria?

Szikambria földrajzi helyzetét behatárolandó írott források mozaikdarabkái kirakásával közelítjük. Vértessy György átfogó tanulmányából11 idézzük Franciscus Iustinianus velencei kato­nadiplomata naplójának vonatkozó részletét, aki I. Mátyás kirá­lyunk uralkodása idején járt Magyarországon. Hunyadi Mátyás, a pápa úr által szkítáknak nevezett magyarok fejedelme megbecsü­lését és engedélyét bírván laün feliratos, vésett köveket keresett a pilisi Óbuda környékén. Álba Ecclesia (Fehéregyháza) mellett talált kőről írván lejegyzi, hogy a király városától 2000 lépésnyi távolságban lelte meg a műtárgyat A római mértékegységeket véve alapul a 2000 lépés első esetben, ha passussal (l,5m) szá­molunk. akkor ez 3Km-t tesz ki, ha a gradussal (0,75m), akkor l^Km-t kapunk. Ezek a távolságok csak a pilisi Buda (Ó-Buda) viszonylatában értelmezhetőek Fehéregyházára vonatkoztatva. Iustinianus ezen feljegyzéséből megértettük Buda (Ó-Buda) és Álba Ecclesia térbeli viszonyát, a következő idézettel eljutunk Ál­ba Ecclesia és Szikambria térbeliségéhez.

Iustinianus így ír kövének feltalálási helyéről a XV. század utóján: „Fehéregyháza közelében a mezőn a város mellett, amely­ről azt mondják, hogy Sicambria volt, melynek falai a határát képező magas sziklán a Duna felé terjednek ” u - Sicambria (Szikambria) falai a határát képező magas sziklán a Duna felé tér-

31 ftiróttji Körönt lo ja 5jodnck. - Egy római korból fenn maradi ..noiitia*’ (feljegyzés) sze- rínl Herculia. Castra ad Hercuiera. Cirpi Mansio (Dunabogdány) és Salva Mansio (a mai Ewiei^om) közön terült el - írja az Jün- eranum Antooini" A történelmi léptékkel mérve a kirísz életű pannóniai római jelenlét alatt ezen oppida-k (provinciális vá­rosok) közön más település nem említtetik. Az Árpád-korból vi­szont több településről van tudomásunk a Duna jobb partjáról; - VíZ-SZeG-GaRáD = Visegrád, DeMeS hangzó váltással TcMcS vagy Dömös, Marót. Pazanduk falvak, Megver. Gézavására (Fon de Gcyu) és 1248-tól kezdve a benépesített Üj-Buda. Abraham Ortelius belga földruj/tudós 1597-ben kiadott térképén Herculiát Szikambríával azonosítja lérképrajzolaián ily' módon: „Herculia sive Sicambria”. t / t a Sicambriát azonosította a régi Budával Bonfini Antal magyar nemessé vált itáliai történetíró. Mátyás kör­tánca is.

Nos. összegezzük, amit eddig tudunk: Szikambria. Atilla városa falai az Ipoly-torkolat melletti Szob tériégével szemben a Duna jobb partján lévő középkori Megyer és a két Pazanduk falu közelében egy a Duna fölé magasodó magas sziklán állottak. Ebben a térségben csak egy ilyen földrajzi pont nyomai mutatható ki. bár a Duna felé eső részét kőbánya létesítés és kőkitermelés okán elpusztították, s ezáltal a vár alapjainak, falainak jelentős része, és feltehetően a régészeti leletek is megsemmisültek. A hegy vonulatok felé eső déli részen néhány falvonulat és építmény­rom nyomaiban fennmaradt A romokhoz vezető árok alján fara­gott kőtörmelékek, épületkő maradványok, töredékek nehezítik a feljutást. A hegyorom tetejéről gyönyörű kilátás kínálkozik a Duna kék szalagjára, szigeteire a Szent Mária (Boldogságot Szűz Mária) és Helemba szigetére, valamint szemben a bal parti Ipolyság hegyeire. Észak-nyugat irányában a Szamár (Zamar) hegy látható. Ennek a magaslatnak a déli részén egy ős-vár romjai találhatóak. Ez a vár már a XIII. század végén romokban állt tudjuk meg Déda ispán örökösei kérésére kiállítón határbejáró ok­levélből.*4 A középkori diplomákból, udóösszeírásokból kiderül az a tény. hogy az Árpád-korban a Búbánatvölgy térsége, a Fel- hévizek környéke sűrűn lakod volL Itt voltak a Buda szigeti- Esz­tergom szigeti apácanővérek malmai és a király úr birtokában is állott itt néhány malom a bővizű, gátakkal duzzasztott meleg vizű palakon. Ezek eladományozásáról. jogállásáról királyi oklevél maradt fenn. A Zamar (Szamár) hegy a Búbánatvölgy felé eső oldalán volt az esztergomi Szt. István lovagrend szervezeti irányí­tása alá tartozó felhévízi keresztesek kórháza.

Álba Eodesia - Fehéregy háza

A Boldogságé* S/űz Mária temploma földrajzi helyzetének meghatározásához a középkori fonások vonatkozó utalásai adhat­nak támpontokat. Az előzőekben említettük lustinionus velencei diplomata naplójegyzeteit, amelyek kizárják azt a törekvést, otnely a mai Buda vonzalában képzeli Álba Ecclesia helyzetét megha­tározni. építésének helyszínéi beazonosítani. Ezt a kérdési Vér- lessy György: Fehéregyháza kérdése című tanulmányában határo­zottan vizsgálja és arra a megállapításra jut hogy jelzett templom Pilismarót közelében volt. Noszlopi Németh Péter az Árpád-kori Buda nyomai a Pilisben című dolgozatában úgy véli. hogy Eszter­gom közelében lehelen. E két állítás kijelöl egy települést és egy

várost melyek közötti területen kellen lennie az arányait tekintve, mai fogalommal templomként nem leírható vallási épületnek. A krónikás hagyomány I. István királyunk alapításának tartja Albát amelyet fogadalmi ajándékként építieteu a magyarok Nagyasz- szonyának tiszteletére Keán bolgár fejedelem Iegyezetését köve­tően. Méretére nézvést kör alapú kora Arpéd-kori templom volt Épp’ csak akkora, hogy oltára mellen két-három szolgálattevő púp fért el. E tomyocskát, nagyobb sugarú körben oszlopos, körfal vette körül. Az Istenanya tiszteletére érkező ünneplő emberek so­kasága a hegyvonulat lábánál elterülő mezőn tartózkodón a sza­bad ég alatt Mária-ünnepek alkalmával úgy. mint napjainkban az évente összegyűlő pünkösdölő katolikus magyarság a Somlyó hegy nyergében, Csíksomlyón.

Lássuk hogyan ír Fehéregyházáról egy 1517-ben kiadott aján­dékozó levél, amelyben Tholvay Máié szőlőt ajándékoz a fehér- egyházi pálos atyáknak: ..Boldogságot Szűz Mária Fehér Egy­házát Óbuda felen" (alba ecclesia Beate Marié virginis supra Ve­tetem Budám), és a Boldogságos Szűz Mária nagy oltárát az ugyanott elhelyezkedő kápolnában, melyet egykor Fehéregyházá­nak nevezlek (in capclla ibidem situata, que olim titulo albe eccle- sie denominabatur fundatum). Értsük meg világosan! Szűz Mária nagy oltáráról tesz említést, amely kápolnájában áll és a közelében álló fehéregyházi pálosok rendházát, mint két közelálló épületet jelzi Óbuda felett

- Okleveleinkben többször visszatér ez a latin helyhalározó szócska; ..supra" (supra Vclercm Budám) Óbuda felett de olvas­ható a ..propc" is. amelyet ..mellett közelében" értelemben fordí­tunk. Bátran értelmezhetjük úgy. hogy minkét szóhasználat helyes abban az értelemben, hogy u ..supra" földrajzi értelemben egy folyóvíz (bővizű patak, folyó) felső folyását jelenti, s ugyanakkor jelenti két település egymáshoz való viszonyát. - Amikor azt olvassuk, hogy Óbuda felett, akkor a régiek vehették viszonyítási alapként Felhévíz folyót, amely a Duna felé törekedve több mini húsz malmot hajtőn völgyében századok során. - Ma már hiába is keresnénk Felhévíz folyóját, mert völgyében három duzzasztott halastavat találunk, amelyeket vízerecskék táplálnak, tisztítanak. A vizsgált korszakban csak egy tavat említenek a források: Kere­kedet (inai nevén Kerek-ló), amelynek hegyek felöli részén van egy rét. amely felkaptat a hegyoldalra öreg fák árnyékába.

Hunyadi Mátyás, jó királyunk egyik levelében (1479) említi Fehéregyház vonatkozásában imigyen; JFehéregyház) Vén me­zején fekszik, alig egy mérftüdnyi távolságra a RégiáuU és az Isten Anya minden ünnepén az itt összegyűlő hívek sokasága és felaján­lásaik miatt nagy és tiszteletre méltó szertartásokat tartanak, ez egykor egyházközség volt. mostanság teljesen elhagyatottan ált a mezőn, a hegyek alján." Fontos ismeret hogy megtudtuk a rét nevét: Vén mezeje (Campo Vért), amelyet Szikambria mezejének majd Barát-rétnek is hívük. ..Egy kis rét. amely a régi vár Kur- chan nevű helye, a királynői lak és az apácák zárdája között a nagy útig terjed... ” - íralja Zsigmond királyunk megerősítő leve­lében 1406-ban. Kurchan. Kurszán Árpád fejedelem uralkodótár­sa. a szakrális fejedelem volt, akit Kr. u. 904-ben tárgyalás ürü­gyén tőrbe csaltak volt a németek és méreg által orvul meggyil- koiák. Kurszán vára e rét közelAen magasodó Dobogó-hegy tete­jén emelkeden. ez ma a Marót] hegyek része. Ezt a kiterjedt er­dőkben. vadban gazdag területet még a XVI. században is Vértes­nek hívták.

Alba Ecclesia azaz Fehéregyháza kérdéséhez szervesen kap­

6 $o6ogófu(csolódik a magyar pálos rend megjelenése, és a Boldogságra Szűz Mária személyének felügyelete, továbbá szakrális működtetése.

I. Remete szent Pál rendje Albában

- Mátyás király 1480. július 23-i dátummal IV. Sixtus pápához küldőit levelében felhatalmazást kér azon szándékához, hogy a Fehér egyház plébániatemplomában a pálosokat behelyezhesse és a helyet a szerzeteseknek adhassa.*

- 1494. február 15. U. Ulászló király kéri VI. Sándor pápáL hogy az elődje. IV. Sixtus pápa Mátyás királynak az Óbuda felett lévő Fehéregyháza ügyében tett adományait erősítse meg és a fent említett templom plébánia-jellegét megszüntetve azt a Szent Pál első remete szerzetesrendjének monostorává emelje.**

A két király kézjegyével ellátott, pecsétes mintegy két és fél­száz. éves adományozó-, és birtokban megerősítő diploma bemu­tatása jó szolgálatot tesz a törökök kiűzése után. amikor a királyi Magyarországról, a Felvidékről, a Nyitra melletti Elcfántiból. visszatérnek a pálos atyák és a régi Buda térségében létező volt. elpusztított főmonostoruk közelében. Maróton Bitóc néven, ura­dalmi központot hoznak létre. A régi birtokjogot bizonyítandón pereskedniük kellett. így ítélték vissza a Zamár-hegy (Szamár­hegy) déli lábánál, s a hajdani Álba Ecclesia (Fehéregyháza> köze­lében lévő - török háborúk alatt elpusztított - Zamárd falu földjét és Ákos palota tetejét, amit maróti uradalmukhoz csatolhattak.

Akkus palotája

A Tárnok-völgy a Garam (GARAN) folyó torkolatával átel- lenben a Szent György-mezőnél kezdődve, a Szent György-hegy és a (s)Zamar-hegy között húzódva éh el főjét a Kerek-tó felett, majd in északi irányba fordulván ereszkedhet le az úton járó egy völgyecskén. amely a (s)Zamar-hegy keleti- és a Hosszú-hegy (ré­gi nevén: Buda előhegye) nyugati oldala között fiit le a Dunára. E völgy dunai bejáratánál egy római őrtorony maradványaira buk­kantak. vulumint egy zsilip-rendszer nyomaira. Ma ezt a völgyet Búbánat-völgyként találhatjuk meg a térképeken. A Tárnok-völgy fejénél, s a középkori Felhévíz-patakánuk, folyója völgyének találkozásánál lévő rétecske (Vért mezeje. Barát-rét) felett a Do­bogó-hegy Kurchan (Kurszán) várának romterülete alatt állt egy völgyre néző magaslaton Ákos mester palotája, kőháza. aki ma­gas udvari -. s egy házi bizalmi tisztségeket töltöct be a XIII. század derekán. IV. Béla király uralkodása alatt szolgálván Mária király­nét. Ákos volt 1244-1268-ig udvari káplán; 1248- 1251-ig fe­hérvári őrkanonok-kincstámok: 1248-1261-ig királynői kancel­lár; 1254-1272-ig. haláláig, pedig mindezek mellett budai pré­post.

Mária királyné 1248-ban kiállított oklevele ezekkel a szavak­kal ér véget magyar fordításban; „Kelt a Nyutak színétén 1 Dátum in Insula Leporum), Ákos az Úrtuik 124H. esztendejében, kancel­lárunk és Fehéregyhád kincstartónk; (thesaumrii Albensis eccle- siae) Ákos mester (magister} kézírásával". Az a tény, hogy Ákos palotája - írott források alapján - bizonyított módon c földrajzi térségben volt található, több e kérdéssel foglalkozó kutató sze­

rint*’ is. meg-erősít bennünket abban a több mint vélekedésünk­ben. hogy a magas királyi tisztségeket ellátó főember lakhelye nem lehetett messze a régi Budától, s a Nyulak szigetétől (Szt. Mária-sziget). Szikambriától. Atilla városától továbbá Álba Ec- clesiatól. Noszlopi Németh Péter íija egyik tanulmányában a múlt század derekán: „Ákos kancellár, udvari káplán. Álba Ecclesia-i kincstárnok, budai pré/wst és a Szűz Mária-szigeti apácák Ügyei­nek hű szolgálója, patrónusa az Esztergom határvonalán lévő Búbánat-u'ilgy oldalában épített magának palotát és élete végéig ott lakott. Ennek a palotának maradványait ezen a területen ma már múuienki ismeri."

(Folytatják)

Jegyzetek:

’* 1212. II. Endre király a budai káptalan jogosítványait, amelyeket Im­re királytól nyert, ő maga azonban elvett a káptalannak visszaadja, és a káptalant illető budai terület határait megállapítja.

A Szent Háromság és az Oszthatatlan Egység nevében. András, Isten kegyelméből Magyarország. Dalmácia. Horvátország. Ráma. Szerbia. Hat- les; Lodoména királya mindörökké. A mérgének enyvével a gyaiázkodók nevére ragadt vtszálykodó hamisság a tisztesség Lepte alatt szokta saját rosszakaratát elkendőzni, hogy hallgatófát könnyebben megfertőzze és megrontsa, azáltal gyakran kárt szenved az igazság és látyt*. hogy a fogok jogtalanságba fordulnak Am az eltemetett igazság, ámbátor egy Időre megvetetten rejtőzik, a fényre visszatérve azonban korábban elveszített kedvezését visszanyert, miként a sárba ejtett arany • értékének érdemét a napsugarak ragyogásában bizonyba. Mivel tehát az emberi törékenység botlása folytán megesett velünk, hogy egyesek rosszindulatú sugal- mazására túl hiszékeny fülünket olyannyira odaforditottuk, hogy a budai egyházat bizonyos viszonyaiban, melyek alább feljegyeztettek, és ame­lyekkel elődeink régtől fogva meg adományozták. kevésbé méltányos mó­don megkárosítottuk, ml azután leUüsmeretünket még mélyebb belátás­sal megvizsgálván főembereinknek, akik ennek: az ügynek a megtár­gyalására a királyi tanácsban összegyűltek, közős és egybehangzó vé­lemény-nyilvánításéból megtudtuk., hogy jó emlékezetű elődeink, Ma­gyarország felséges királyai mindazokat a dolgokat, amelyekben - mint fentebb mondtuk - mogfcármftnttiÉ azt, régi riflklfli fogva adományozták a budai egyháznak törzsvagyonuJ és ugyanazon egyház mindezeknek, miként saját törzsvagyona békés birtoklásának egészen az említett megrablás idejéig örvendezett tudrülHIk a főidnek, amelyen úgy az egy­ház. mint a budai falu elhelyezkedik, az egész falu feletti ítélkezésnek, a vásárvámnak a szölöcsöbrökkel és a mellette fekvő birtokterülttel, melynek határait jelen írásunkban szorgalmasan feljegyeztettük. Ml tehát, kinek érdekéhen áll eltörölni hazugságot és az igazságot és Igazságosságot, megvédeni, fő-embereink tanácsából az említett budai egyháznak a fen­tebb érintett érdekelt, melyeket elraboltunk, ugyan őneki teljes egészében visszaállítottuk és azt ezeknek a birtokába hívunk, Marcell Ispán által újólag bevezettettük, érvénytelenítve mindazt amit csak ezzel ellentétben az elenfél sugalmazására ügy túruk. hogy megengedtünk vagy krátyH írá­sokkal megerősítettünk A budai egyház biriokterütetét tehát e kővetkező határok veszik körül az első határjel Buda és Hévíz (Calüdae Aquae) között ál. tudnri* egy fedett kerek kőlap a főidben és nnét a völgy széléig megy. és felemelkedő egy helyre, melyet Wzahashege-nek neveznek, és innét egy hegyhez jut melyet Morolhel-nek mondanak. Innét egy kőhöz, melyet népnyelven Chemarkw-nek neveznek és Innét lemegy a völgybe és két út között vezet és Innét a Verhardy szeglethez megy és ezután felemelkedik a Guerchey szőlőkhöz és ott van egy földből lévő határjel és innét Guerchey falu széléhez jut és ott van egy határjel és innét feljebb megy egy átfúrt kőhöz és innét aláereszkedik a Hyges hegy alá. és ott van egy földből lévő határjel és Innét megy határjeleken át az úthoz átkelvén egy dombon és ott van egy határjel és Innét határjeleken át jut addig a hegyig, amelyet Pilishegynek mondanak és innét határjeleken át leeresz­kedik az esztergomi nagy úthoz és ott van egy határjel és innét felemel kedik a Tebewra hegynek a derekáig és azután három faluval. tudnriMk Meger-tel és két Pazanduk faluval közösen jut eQészen a Dunáig Meg­fontoltuk pedig, hogy többet árt a befbrradt seb úpent való bevágása, mint

51 K ir á ly t k ö r ö n t (a^ ija

a sebnek első behatolása, a fent említett budai egyházról, nehogy azután hasonló megrablással károsíttassék meg, a jövőben gondoskodván, erősen és kifejezetten elhatároztuk és királyi tekintélyünkkel szentesítjük, hogy ugyanezen egyház az egész földet, melyet a fentebb említett határok magukba zárnak, és az ugyanezen föld fölötti bíráskodást és az azon el­helyezkedő faluét vagy falukét is, ha valamelyeket ezen a birtokterületen a továbbiakban építenének, nemkülönben a vásárvámot a szőlők csöbreivel, miként ez fényes emlékezetű Imre testvérünket, a felséges királynak a kiváltságlevelében még világosabban ugyanezen Imre király ugyanezen egyháznak lelke üdvösségéért átengedett, ugyanazon egyháznak lelke üdvösségéért átengedett, ugyanazon szabadsággal, mely ugyanezen kirá­lynak hiteles oklevelében ki van fejtve, egészen az ország határáig szál- Ifthatóan örökké és teljes joggal birtokolja. A budai préposton kívül senki ne merészeljen a budai faluban vagy birtokterületén ítélkezni, senki sem merészeljen ezen egyháztól a vásárvámot vagy a szőlők csöbreit ugya­nennek a kiváltságlevele ellenére elvenni. Ha pedig valaki az emlitett egy­ház földjén élő vagy ennek utána odaköltöző megvetné, hogy a prépost ítélete elé odaáll jón, ugyanannak az egyháznak a földjétől teljességgel fos- ztassék meg és a határait máshová költözve hagyja el. És hogy ez érvényesen megmaradjon és semely időben ne lehessen visszavonni, ezen lapra pecsétünk tanúbizonyságát rátetettük- Kelt Tamás mesternek, a királyi udvar kancellárjának, szebenl és veszprémi prépostnak a kezéből az Úr megtestesülésétől számított ezerkettőszáztizenkettedik évben, midőn a tisztelendő János volt az esztergomi érsek, a tiszteletreméltó Bertold volt a kalocsai érsek és a vajda, Kaiaman a pécsi, Boteszláv a vá­ci, Katapán az egri, Simon a váradi, Dezső a Csanádi, Vilmos az erdélyi. Gotthárd a zágrábi, Péter a győri, Róbert a veszprémi püspökként kor­mányozták az egyházakat szerencsésen. Bánk a nádor és körösi ispán, Mihály volt a bán, Gyula a bácst ispán és udvarbiró, András a bodrogi is­pán, Myke a bihari ispán. Ochuz a soproni ispán, Miklós a pozsonyi Ispán- ságokat tartották kezükben, orezágiásunknak nyolcadik esztendejében.

Latin szöveg Mon. Bp.. 1936. L k. 6-11. o. 5. sz. F: Kovács Zsuzsanna* Kézai Simon írja krónfcájában.17 A Képes Krónika ily módon közli Árpád vezérlöfejedelem származási

vérvonalát; Almus (Almos), aki Eleud (Előd), aki Ugek(Ügyek), aki Ed (Ede), aki Chaba. aki Ethele (Atilla), aki Bendekus (Bendegúz), aki Turda (Torda), aki Scemen, Aki Ethei (Etej), aki Opus, aki Kad>cha (Kadlcsa). aki Berend, aki Zulca, akiBulchu (Bulcsú), aki Bolug (Balog), aki Zambur (Zsombor), aki Zamur, aki Leel (Lél), aki Leuente (Levente), aki Kuiche (Kölese), aki Ompud. aki Miske. aki Mike. aki Beztur. aki Budli, aki Chanad (Csanád). aki Buken, Aki Boudofard. aki Farkas, aki Othmar, aki Kadar (Kádár), aki Beler (Belér), aki Kear. aki Keue (Keve), aki Keled, aki Dama, aki Bor, aki Hunor, aki Nemphrot (Nemrót, MénróC Nimród), aki Thana. aki laphet, aki Noé fia volt. Árpád nemzette Zoltan-l Zoltán nemzette Toxunt (Taksonyt).

" BITÓCÉRT FOLYÓ PER. 1733.Tanúvalk>mások jegyzőkönyvi rés­zletei a Bltóc és környékéért folyó perben /Részben magyar nyelvű/ Kérdések

Első: Tudgyaé avagy hallottai a Tanú, hogy Bitócz nevő Puszta török Ideiben is, midőn tudnlllik Esztergámban lakott, Bitócznak neveztetett, s az után l$. mldün Páter Paulinus Uraimék ususába léptek rtettf volna, annak hivatott, s most is úgy hivattatik n

Harmadik: Tudgyai avagy hallottai a Tanú, hogy azt a hegyet, mellyet most Szamár keőnek hinak, soha sem hitak Szamár hegynek, mert más az Szamár keő, s más peniglen az Szamár hegy ?

Negyedik: Vallya meg a Tanú, hogy azon rét. melyet Szamár keötül emlétett Pusztának határa megyen, mindenkoron, s még török tdőben is Barát réttyének hivatott, s most is anak neveztetik. S nem de nem Török elmenetele után. midőn Páter Paulinus Uraimék birtokába estenek, az utántúl fogvást mindétig békességes ususágában /háborítatlan használa­tába^ voltanak emlétett Páterek ?

Hetedik: Tudgyai a vagy hallottai a Tanú, hogy Barát réttyétül Palota keő tétéig, Palota Keötül /Ákos-palotája/ Csókás rétig. Csókás rétnél egész keóves Uligh, mely a Paloták alá lejár egész Bérezik f? a bércig/, s azon Bérczeken Somkerűlő háta megett Ráró keőigh. amit Fehér keóig a Bitócz­nak, Marothnak és SzL Léle ki klastromának megyen az határja. S nem de nem a szerint tartották és békességessen birták Marotiak azon határokat mindenkoron ?

Komárom-Eszfergom Megyei Levéttár-Evi 1. Folyamodványok év nélkiü. 1740-es évek http7/www.suGnet.hu/oroksegtar/data/ telepulesek _ertekei/Pil- ismarot/|pages/pUJJ05_fonasszemelvenyek_2.htm Letöltés: 2009-07-30

’ * A titulus, amitAthyta használt igy hangzott: Athyta, Bendegúz fia. a

nagy Némrót (Nimrud) unokája. Engadiban nevelkedett, Isten kegyelméből a hunok, médek, gótok. dánok királya, a világ félelme. Később egy remete szava nyomén ehhez hozzáfűzte: Isten ostora (Flagellum Dei). “ - (Oláh Miklós: Athyla)

" Azon az éjszakán, amikor Atyla Sicambria-ban meghalt, Marciánus császár, aki ekkor Constantlnopolis-ban tartózkodott, álmában eltörve látta Atyla ijét, s ebből megértette, hogy meghalt."

(,Nocte autem illa, qua Atyla mortuus est in Sicambria. vidít Marcíanus imperator in sompnis arcúm Atyle fractum, ex hoc intelligens Ipsum esse mortuum; qui tunc Constantinopolim morabatur.") - Káttl Márk: Képes Krónika.

21 Vértessy György: Fehéregyháza kérdése (Szabó Ervin Könyvtár/Bu­dapest gyűjtemény)

n Vértessy György kizárásos alapon a Pilisben csak egy ilyen helyet ismer, a Sashegy alatti magaslatot, a Búbánatvölgy közelében.

n Jtineranum Antonim* Antonius útikönyve. - Noszlopi Német Péter adata.

** - 1292, május 1. - Domonkos az esztergomi Szent István kórház mes­tere átírja, az esztergomi egyház káptalanjának, a „zamartf"-/ Deda ispán földjére vonatkozó oklevelét. - . . .az utolsó két határjel pedig egy bizonyos elhagyott szőlő és az említett Zamard földről kifelé vezető közút - melyen Zamarwar irányába lehet menni - között emeltetett, ahol is az említett Szent Luca földjével való szomszédság és határosság befejeződik; és in­nét azon Baranya földtől, melyen Akus palotája áll, a régi árok halmán keresztül előrehaladva állandóan tudniillik a végső határjelekig és azután a lerombolt. Zamarwar nevezetű vár helye alatt délről fekvő földektől a régi határjeleken és tón/ényes elhatárolásokon keresztül, valamint az egyik tóból ott a Dunába fofyö folyón és ugyanazon Duna partján keresztül an­nak a szigetnek az érintésével visszakanyarodik és visszafut észak felé a legelső határjelekhez, ahol ugyanazon Zamard föld határjeleinek, határainak és hatánmnalainak a futása a gyakran említett Wrkutha földnek a szomszédságában.. “

“ 1480. július 23. - Mátyás király IV Sixtus pápától felhatalmazást kér azon szándékához, hogy a Fehér egyház plébániatemplomában a pálosokat behelyezhesse és a helyet a szerzeteseknek adhassa.

Szentatyám (IV Sixtus)...Buda nevű városom közelében van egy templom, mely az Isten anyjá­

nak van szentelve s a királyi udvartól alig egy mérföldnyi távolságban fek­szik, régiségénél fogva híressé lett, mert azt mondják, hogy már a keresztény hitre térés kezdetén, minden más egyháznál előbb létesült és az Isten anyjának minden ünnepén odasereglő hívek nagy száma miatt messze földön nevezetessé vált...

.. korábban plébániaként működött, de most már elhagyatott, a hegyek alján a puszta mezőben csupán maga az épület emelkedik...

...méltóztassék ...megengedni, hogy Szent Pál remete szerzetes testvérei! abba a templomba behelyezhessem és ... az említett szerzetes- rendnek adhassam...

Latin szöveg. Mon. hespr. III. k. 268-270. a. CDVH. .sz. Ford.: Soós Imre.- 1494. február 15. II. Ulászló király kéri VI. Sándor pápát, hogy az

elődje, IV Sixtus pápa Mátyás királynak az Óbuda felett lévő Fehér egy­háza ügyében tett adományait erősítse meg és a fent emlitett templom plébánia-jellegét megszüntetve azt a Szent Pál első remete szerzetesrend­jének monostorává emelje.

Szentatyám! (VI. Sándor pápa - B. K.) Magyarország ... királya, „Mathn as'. azon megkülönböztetett tisztelettől indíttatva, mellyel a Szent Ágoston szabályai szerint élő Szent Pál első remete szerzetesrendje iránt a rend­tagok életszentsége, tiszta erkölcse és példás életmódja miatt viseltetett, azt kívánta, hogy a plébániaként működő Boldogságos Szűz Mária Fehér egyházában, mely Óbuda fölött fekszik (ecclesia ,Albe beate Marié virginis supra Budám Veterem*), a fent említett szerzetesrendnek veszprémi egy­házmegyei testvérei rendszereslttessenek és a templom az ő haszná­latukba adassék...

...III. Sixtus pápa a Jelzett rend előző rendfőnökének... megparancsol­ta, hogy a jelzett templomot elődjének egy másik oklevele alapján vegye birtokba...

„...Wladlslavs". Magyarország mostani királya ... szintén behelyezni kívánja e szerzetestestvéreket...

...a mondott templomot, megszüntetvén annak plébánia-jellegét, a mondott szerzetesrend monostorává emelni kegyeskedjék ...

Latin szöveg: Mon. hespr, IV. k. 18*20. o. XXI. sz. Ford.: Soós Imre 27 Knauz Nándor. Rupp Jakab. Noszlopi Német Péter, Aradi Lajos.

Szántai Lajos. Vetráb József Kadocsa.

4 ____________________^obogóhő_______________

Szent erdeinkben...Kutatási rajzolatok a királyi Pilis térségéből (3. rész)VI TU \I5 I O / SI I KADOC SA

Insula Lepronun - Insula Leporum - Mária sziget

Ez a sziget, amely az Árpádok Turul-nemzetségéből származó királyok korában széltében. hosszában nagyobb területtel bírt, mint napjainkban, Esztergom, és Buda közelségében, a Szamár­hegy és a Sas-hegy közötti részen húzódon kelet-nyugati irányban vele párhuzamosan a folyó bal partjához közelebb Helemba- szigete. E két sziget neve a középkori oklevelekben, adomány- és ítélő-levelekben gyakran fordul elő. Először a XI. században az esztergomi Johannita lovagok felhévízi kórházához tartozhatott. Erre utal első elnevezése: Insula Leprorum (Leprások szigete), amelynek latin neve egy szépítő elírás következtében Nyulak szigetévé vált.2*

A XII. század végén a - II. István királyunk által az országba behívott - premontrei szerzetesrend fóliájaként (leány kolostora­ként), Szent Mihály arkangyalról elnevezett kolostor együttese épült a szigeten. IV. Béla király 1245 és 1249-beli kegyelem-leve­lében, meghalt anyja, Gertrúd királyné, lelki üdvére a szigetet a premontreieknek visszaadja. Valószínűleg királyatyja, II. András által a birtokból kivett szerzet részére állította vissza a birtokvi­szonyt a sziget fölött. Erre enged következtetni a jogvisszaállító diploma indoka is. A prépostság birtokaira vonatkozó oklevelek­ből kitűnik, hogy a prépostság jogainak fenntartása vagy vissza­szerzése végeit legtöbb pere az esztergomi vezetés alatt álló szentléleki János vitézekkel, akik Felhévízen kórházat működtet­tek, továbbá (Ó) Buda és Pest városokkal volt. E levelekben a térséghez kapcsolhatóan feltűnik az Óbuda melletti Pazanduk- puszta, Pardeu falu, s az említett város mellet folyó Kántorfok patakon lévő malom birtokjoga. A szigetre - amelynek földrajzi entitását hol esztergomi, hol budai szigetként jelzik - IV. Béla király Margit leánya, királyi leányunk Margaréta úrnő, számára a nyulak szigetén kolostort, és „Szűz Mária tiszteletére templomot emeltetett (1252), amiért is a sziget „Mária sziget” nevet nyert.

Az építtetés lényéről Béla király 1255-ben kiadott oklevele tudósít: „ Úgy hisszük, isteni sugallat szállta meg szívünk, hogy a vár közelében, a Duna szigetén, a vallás számára megfeleld he­lyen az Isten dicsőséges szülőanyja. Szűz Mária tiszteletére egy zárdát építessünk, amelyben az Istennek szentelt szüzek a Kirá­lyok Királyának fiát szolgálják, és királyi leányunkat, Margitot is ebben a zárdában helyeztük el, hogy Istennek éljen és a dicsőséges Szüzet szolgálja ’’9

IV. Béla ünnepélyes alapító és adomány-levelet állíttat ki (1259.), amelyet V. István király 1264-ben megerősített, mely sze­rint a kolostort a domonkos rendiekre bízta és több fekvőséggel megajándékozta. A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére emelt domonkos rendi kolostor már IV. Béla királyunk idejében, nagy adományokai szerzett (felszereltség, skófiumos-miseruha, bir­tokrészek: szőlőskertek, Felhévízen malmok és azoknak őröltetési hasznai), legnagyobb kedvezményben azonban IV. László király idejében részesült (1276. 1278. és 1282. években) adománylevelei útján a premontreiek Szt. Mihály kolostorának birtokában lévő

szigetet kivéve „a többi kolostorokat, azok külterületét, a várakat, a kastélyokat és tornyokat, jelesen az esztergomi érsekét, Erzsébet nővérének apácának, és ekképp’az egész kolostornak ajándékoz­ta, illetőleg visszaadta.”™

Az írott források 1538-ig terjedően vonatkoznak a Szűz Má- ria-szigeti apácák mindennapi életére, birtokviszonyaikra kiható pereskedéseikre, új ajándékozás útján szerzet javaik beiktatásaira. A török invázió elöl a Felvidékre, Nagyszombatra, és Pozsonyba menekülnek a nővérek, ahonnan nincs visszatérésük a Pilisbe, a megsemmisített régi Buda közeli Szent Mária szigetre. - A sziget nevét még a térképről is törölni igyekeztek az utóbbi harminc év folyamán átnevezés révén: Szent Mária-sziget (1979-ig), majdan Fogarasi-szigel, újabban Déda-sziget.

A budaszentlőrincl pálos főmonostor

Margit sziget

egész földrészre kiterjedő magyar pálos rend kulturális-, és hitéleti központja. Oly' közel a királyi Újbudához, hogy feljegyezték a pálos iratokban azt, miszerint a lenyugvó nap sugarai által megvilágított monostor tornyának az árnyéka bevetült Buda főterére napszállta idején. Péter a pálos rend generálisa 1421-ben keltezett regesztrájának záró részében így fogalmaz: „Dátum apud domum nőst ram benobialem de Sancto Laurentio supra Bu­dám sitam - anno Domini millesimo quadringentesimo vicesimo primo*'" - Kelt Szt. Lőrinc-i rendházunknál, Buda fölött... - A budalőrinci monostor jelentősége még inkább megnőtt, amikor I.

Árpád-házi Szent Margit szigetét elhagyva időutazásunk so­rán, a Duna jobb partján haladva napkeletre, feltekinthetünk Szikambria és Óbuda-Vetus Buda öregedő falaira, és alig három­ezer méter megtétele után, elhagyva a két Pazanduk falut, s Me­gyeri, a hegyek felöli oldalon, megpillanthatjuk IV. Béla királyunk újonnan építetett várának, városának; Újbudának tornyait, mely fölött egy középmagas hegygerinc vonulata rajzolódik. E pilises hegy szelíd hajlású nyergében épül fel ötven esztendő fordultán. Esztergomi Lőrinc apát (prior generális) vezetése idején, a bu- daszentlőrinci pálos főmonostor épületegyüttese (1300-1308), az

31 htrátyt Holottt (ftyja 5(Nagy) Lajos parancsára 1381. XI. 14: Remete Szent Pál Ve­lencéből hazahozott földi maradványait a főmonostorban he­lyezték el. Különösen a XV. sz. végétől sokan zarándokoltak márványkoporsójához. Budán egy nagy házat kaptak a pálos ren­diek Nagy Lajostól, hogy veszedelmes időben abban őrizhessék a drága ereklyét.

Remete szent Pál testének hazahozatalát a Peer kódex így örökíti: „Miként kedég az Úristen az őszent testét nem akará, hogy az föld megemíssze, de ki akará jelentem, hogy emberektől tiszJellessék, hogy valakinek ez szentnek ő életi kétséges ne legyen, ne mutassonk más országra. Ezen országban vagyon ő szent teste Budának felől egy küs helyen: Szent Lőrinc kalastoromába egy ékesen alkotott kápolnába, kinek testét foglalták aranyban és ezüstben, kit tisztelnek és gyakorta látogatnak püspökök és jobbá­gyok, papok, diákok és közönséges népek." - A szent teste egye­lőre nem volt teljes. Fejereklyéjét a prágai székesegyház őrizte, amely 11. Lajos királyi akaratából előbb Budára, majd Bu- daszentlőrincre került. A rendi hagyomány szerint a csehek elrej­tették és megtévesztésül ezt írták rá: Szent Anasztázia feje. Egy jámbor cseh pap azonban az ámítást nem tudta elviselni. Meg­mondta a királynak, hogy az remete szent Pál feje. - Ugyanis a rossz bánásmód következtében a fej nem maradt ép, mint a test, hanem a lágy részek szövetei úgy felbomlottak, hogy szinte csak a koponya látszott. Ünnepélyesen, erős őrizet alatt hozták Budára1523-ban. Budaszentlőrincen - egy jeles ünnepen - kísérelték meg Magyarország védőszentjének fejét egyesíteni a kápolnában őrzött törzsével - számol be rendtörténetéről írt könyvében” Gyöngyösi Gergely rendfőnök.

A Balkán-félsziget irányából terjeszkedő oszmán birodalom 1526-ban nagy erejű támadást intézett Magyarország ellen. A mozgósított hadakkal még nem egyesült fősereg Mohácsnál szállt szembe a Szulejmán császár vezette török-, és szövetséges ha­dakkal és hősies küzdelemben alul maradt a háromszoros túlerő­vel szemben. Elesett a csatamezőn az ország főnemességének, főtisztség viselőinek színe, java. A húszéves magyar királyt, II. Lajost, menekülés közben orvul megölték.11 Habsburg Mária kirá­lyné kincsei egy részével hajókon Pozsonyba menekült.

Buda alatt, a maród síkon elkeseredett, végsőkig kitartó el­lenállásba ütközött a török. Egy szemtanú így számol be erről három évvel később; „a török nagy veszteséget szenvedett 1526- ban Budánál, akkorái, hogy három napig temették halottaikat. Az elesetteket a zsidótemetőben földelték el.”M Szulejmán 1526. szeptember I5-én vonult be a pilisi Budába, amelynek kulcsát a budai zsidóközösség vezetője. Joszéf ben Slomo, nyújtotta át a padisahnak. Tettéért a zsidók vezetője kiváltságlevelet kapott a szultántól, amit utódai még Abdelaziz szultánnal is meghosszab- bítattak 1868-ban. A törökök Budát nem pusztították el, de a fölötte lévő budaszentlőrinci főmonostort közel 10 napig dúlták, fosztogatták, égették. Gyöngyösi Gergely írja: „ És úgy látszik, a világ végéig sem fogják ezt a kolostort ősi szépségében visszaállí­tani. Pedig Isten és Szent Pál segítségével a templom minden föl­szerelése megmaradt, azon a titkos helyen, ahova a testvérek elrej­tették. És Szent Pál kápolnájában sem volt tűz. csak a külső ajtó előtti részen, de mégis mindent leromboltak. A könyvtárban ezer forint értékű könyv égett el." - továbbá: „Ebben a veszedelemben rendünk sok kolostora pusztult el. Magyarországon a remeterend központját, a legfőbb kolostort, a Szent Lőrinc tiszteletére épült, gyönyörű fekvésű Buda melletti kolostort és az egész ország

gyönyörködtető vigaszát teljesen kifosztották.'' - majd hozzáteszi: ..Ebben az időben huszonöt testvért öltek meg a törökök. Néme­lyek csodálatos módon csak megsebesültek."

A pálos vértanuk lemészárlásáról 104 évvel később egy pálos szerzetes festő Tornász Dollabela táblaképet készített volt, ame­lyet a lengyelországi Jasna Góra-i pálos kolostor őriz. A középtér­ben, és a háttérben feltűnik a képen (Új) Buda városa és a közeli hegyen álló Budaszentlőrinc pálos főmonostorának épületegyüt­tese. A kollektív emlékezet megőrizte a Marót melletti Buda és Budaszentlőrinc emlékét.

A Dömösi királyi udvarház, és prépostság

A Turul-házi uralkodóink korszakában a Duna-völgy közepén fekvő Dimis, Demes, Teme.s, Dömös kiemelt helyet foglalt el. Kálti Márk albai kanonok Képes Krónikája említi először I. (Bénin) Béla királyunk halálos kimenetelű balesetével kapcsolat­ban (Kr.u. 1063.) a Dömösi királyi palotát. Kr. u. 1079. eszten­dőben a palotában tartózkodó, és a németek ellen honvédő harcra

készülődő I. (Szent) László királyunk adományozó-oklevelének dátumozása igazolja a curia létét (in curia Dimisiensi). E királyi központ mellett alapított prépostságot és káptalant Könyves Kálmán király fivére. Álmos herceg, aki a palotájának egy részét is a prépostság rendelkezésére bocsátotta. Az 1107-ben Anüókhi- ai Szent Margit tiszteletére alapított Dömösi prépostság felszen­telésén - a Nagy Lajos király részére készült Képes Krónika tudósítása szerint - az öccsével folytonos trónviszályáról ismert király, Könyves Kálmán is részt vett. Az építkezést Álmos fia, II. (Vak) Béla király fejezte be 1138-ban. A prépostság a középkor végéig működött annak ellenére, hogy először Károly Róbert akarta megszüntetni rossz állapota miatt és az óbudai prépostság- gal kánonilag egyesíteni35, majd Zsigmond király kívánta az épületegyüttest az olivetánus bencéseknek adni. Az épületegyüttes a török háborúk idején pusztult el, a XVIII.. században köveit is széthordták.

Királykoronázás a Pilisben

A magyar nemzet „angyali koronája”, égi eredetű beavató ko­rona; élő szövetség a Teremtőisten és általa választott nemzete között. Miként mondják: Nem a királynak van koronája, hanem a

6 $ o (> o g ó M

koronának van királya és nemes nemzete, amely felett, mint az „Égi Törvény” (régi nyelvünkön: TUR.AN) megtestesítőjeként uralkodik. Ez a szentség (szakralitás) jellemezte a legfőbb hatal­mat Apostoli Magyar Királyságunk fennállásának folyamatában a XVI. század első feléig, majd nyilvánult meg a Szentkorona jogsérelmének orvoslása, jogérvényességének visszaállítása érde­kében indított szabadságharcaink hosszú során keresztül.

A Chronica Picta (Képes Krónika) miniatúráinak, iniciáléinak képi ábrázolásai hordoznak ismereteket arról, hogy a nemes nem­zet előtti albai (fehérvári) koronázást megelőzően megtörtént a Szentkorona általi beavatás a királyi Pilis egy kijelölt pontján lévő kődobogón, két-három beavatott személy cselekvő jelenlétében. Ez a kiemelt hely a Dömös közeli legmagasabb hegy csúcsának közvetlen közelében található nagytisztás, amelyet Koronázó tisztásnak is mondanak a beavatottak, a Pilis belső területére te­kintő részén volt Amikor ez a titkos szertartás befejeződött, a ki­rály kísérőivel újra csatlakozott a koronázó menethez, majd le­ereszkedve a hegyről folytatták útjukat a dunai Fehérvár egyetlen Budai-kapuja felé. ahol már várta őket - ősi előjogot gyakorolva - Buda polgársága, bevezetvén a királyt és a koronázó menetet a székesegyházba, ahol megtörtént a nemzet előtti szertartás.

Fontos megemlíteni, hogy a mondott begyet, amelyen a bea­vató koronázás szere történt, két oldaláról közrefogva egy-egy pi­ramis alakú hegy öleli Diósd és Dömös felöl emelkedve, így a Duna bal partjáról nézve szemünk elé tárul a címerünkben őrzött hármas-halom, amelynek legmagasabb pontján ott ragyog a ko­rona és az ég felé törő kettős-kereszt életfája.

A Keleti Királyi központ és környéke

Heltai Gáspár: „Krónika az magyarok dolgairól” című mun­kájának hetedik fejezetében Corvin Mátyás nagyszabású tervéről számol be igen nagy részletgazdagsággal. Ennek az elgondolás­nak a tervrajzát Brodarics István főpap, II. Lajos király főkancel­lárja mutatta meg neki, akinek a királyi kancellárián jutott birtoká­ba a rajz 1526 tavaszán, s megőrizte azL A leírásból kiderül, hogy a romjaiból feltámasztott szkíta királyok ősi városától északra a Duna felé eső részen, egy 40 000 főt befogadó, három osztató, önellátó egyetemi várost akart építtetni: Európa legnagyobb, legjobb egyetemét, amely fölött - király elődje: Zsigmond tervét megvalósítva - hidat akart építtetni, amely híd Budáról kiindulva, érintve az univerzitást, átívelne az északra folyó Dunán és Pest fölött egy sziklapárkányra épített várba futna. Heltai lejegyzésé­nek a szélrózsa irányaira való utalásaiból, valamint a tervezett egyetemi város arányaiból és Mátyás király egyik kiadmányozott oklevelében említett Buda visegrádi közelségét hangsúlyozó le­iratából kiindulva találhatjuk meg a Pilisben az elpusztított ősi város romterületének maradványait. Bizonyára nem tarthatjuk véletlennek, hogy Mátyás királyunk, miközben a régi Buda feltá­masztásán, újjáépítésén fáradozott14, akkor a földrajzi közelség­ben lévő Visegrádon építtetett, külhoni követek fogadására alkal­mas, fényűző, függőkertes palotát Oláh Miklós: Hungáriájában olvashatunk Mátyás visegrádi palotájáról egy török követ foga­dása kapcsán, aki úgy elámult az építmény és a fogadás körülmé­nyei hatására, hogy egy mukkot sem tudott váltani a magyarok királyával. Mátyás megjutalmazta, de többé nem engedte a szeme elé és a portai követnek, többszöri próbálkozása ellenére, szé­

gyenszemre, dolgavégezetlenül kellett visszatérnie Isztambulba, a török birodalom császárvárosába, hogy sorsa megpecsételődjék. A keleti királyi központ főbb helyei Budavár központtal. Turul- vár, Buda védelmi rendszeréhez tartozó elővár, a Kékesen lévő Szent András kolostor, a IV. Béla uralkodása idején, a XIIL század delelőjén épült visegrádi fellegvár, az alsó-vár a lakótoronnyal, amit ma tévesen Salamon-toronynak hívnak, Mátyás visegrádi palotája, amellyel szemben az időben Pest városkája volt és az ősi Istergam vára. Szent István királyunk szülőhelye.

Várrombolások a Pilisben

Várrombolások a XVI.-XVIL századi állandósult hadiállapot, a magyar honvédő célú hadműveletek és a bécsi udvar, valamint az isztambuli török porta között megkötött békék függvényében már történtek Magyarországon azon várerősségek, végvárak ese­tében, amelyek fennállása veszélyt jelentett a szerződő félek bár­melyikére nézve. Miután az egyesített keresztény seregek Savoyai Eugén fővezérlete alatt visszafoglalták Budát a török megszállás alól (1686), a vánombolások már a Habsburg birodalom császára, I. Leopold (1657-1705) parancsára, haditanácsának rendelkezései alapján nagymértékben folytatódtak azon megokolással, hogy az erősen megviselt, leromlott várak felújítása, felszerelése (tűzfegy­verek, ágyúk, lőszer, élelmiszer), valamint a várőrség fenntartása sok pénzbe kerül.

Másik érvként a hadsereg átalakítását hozták fel, ugyanis meg­jelentek a tömeghadseregek; a mezei-hadak, amelyekkel szemben a várak védelmi szerepe jelentősen csökkent, hiszen a csaták sorsát most már a harcmezőkön döntötték el. A rombolások vég­rehajtását a hivatalban lévő várkapitányok feladatául szabták, bevonva a környék falvainak lakosságát a sáncok elbontásába. A műveletek biztosítására katonai csapatokat vezényeltek a hely­színre. A demolicíónak (várrombolás) esett áldozatul a legtöbb dunántúli végvárunk Zalában, s a Balaton-felvidéken. A felrob­bantott várak, lakótornyok épületköveit széthordták és új építke­zéseknél használták fel.

Céltudatos pusztítást végeztek a királyi Pilis területén belül is, amelyet lezárt királyi területté nyilvánítottak újra.

Érői így ír Noszlopi Német Péter „Az Árpád-kori Buda nyo­mai a Pilisben” című tanulmányában: - „A török uralom utáni időkben (1526-1686. a szerző) a győzedelmes osztrák császárság úgy tekintette Magyarországot, mint az osztrákok, a németség legtermészetesebb terjeszkedési területét. Ennek a gondolatnak hívei természetesen igyekeztek minden nyomát eltüntetni annak, hogy Magyarország esetleg az osztrákokénál is magasabb rendű kultúrával rendelkezhetett valaha. Elnyomtak, pusztítottak minden fellángoló magyar kultúrtőrekvést. Már Lipót császár a jelen­tősebb várak felrobbantásával, lerombolásával megkezdte a régi kultúrépitkezjések javának pusztítását. Először még a törökök eset­leges újabb foglalásainak meggátlása volt a felhozott ok, később, a Rákóczi szabadságharc leverése után, az újabb ellenállási gó­cok megelőzésének ürügyével pusztították a régi magyar kultúr- maradványokat, majd az 1848-as szabadságharc is újabb alka­lom volt erre. Jogosan tételezhetjük fel tehát, hogy Buda várának visszafoglalásától a kiegyezésig az osztrákok tervszerűen pusztí­tották a régi magyar kultúrára utaló nyomokat. Sok mindent rom­

% ftiróltji k örön t (apja 7boltok le a tatárok és a törökök is, de a „planírvzást”. a nyomok teljes eltüntetésének befejező műveleteit az osztrákok végezték”

Majd néhány sorral alább: „Fel kell tételeznünk, hogy a hatal­mas hegyek és erdőségek által körülzárt területen az osztrákok anélkül pusztíthatták tovább az esetleg még ott létező építkezési nyomokat, hogy azok sorsáról bármit is megtudhattak volna az ország más tájain. Az osztrák uralom érthetően nem tartotta szük­ségesnek feléleszteni, feltámasztani ezt a régi kultúrájú ősi ma­gyar központot. Kétségtelen, hogy valami ilyen, tervszerű tényke­dés folyt a pilisi épületek pusztítására, mert ma már látható, hogy a régi visegrádi Mátyás-palota romjai sem maguktól jutottak a /Öld alá olyan mértékben, mint ahogy azok később előkerültek.”

Nevezhetnénk e térséget a magyar középkor és egy ősi kultúra „Bermuda-háromszögének” is, ahol jelentős városok, falvak, települések tűntek el az őslakossággal egyetemben Marót esetét kivéve, ahol a falu lakossága, a török uralom alatt is megmaradt magyarnak”

A jegyzetekkel kiegészített kis tanulmányom végére érkezvén remélem, hogy a kedves olvasóban felkeltettem az érdeklődést a magyarság, mint őrző-nép, e kiemelkedő fontosságú szent területe és történelme iránt, ami további ismeretek megszerzésére sarkall­ja a figyelmes szemlélőL - Isten, áldd meg a magyart!

Jegyzetek:

* Insula L eprarum (Leprások szigete) - Insula L ep’orum (N yulak szigete) László Gyula régész magyarázatára Naszlopi Német Péter utal az Árpád-kűri Bu­da nyomai a Pilisben cím ű könyvének lapjain.

9 „ ...In sed it non sine instinctu, ut credimus, divino, Regio cordi nostro. ut prope Castrum ipsum, in Insula Danubii, Religkmi satis congrua, Monasterium ad honorem gloriosae genitricis D d et Virginis Mariae. in quo deo devotae virgjnes Regi Regum viigines filio famularentur. constnii fcccrimus - filiam nostram Dóm* inam Margaretam - in ipso Coenobio posuimus, Deo quoad vivet et gloriosae Vir- gini servituram. - (Mon. Vet. Búd. 15.cs.l.sz. és Pos.38.cs.2_sz. 1411. évi-hiL áú- ratban) - Rupp Jakab: Buda-Pesi és környékének helyrajzi története M.T.A. Pest, 1868.-63.okL

" R upp Jakab: Buda-Pest és környékének helyrajzi története M.T.A. Pest, 1868. - 64.old. (A cl Claris*. Poson.52.cs. I j íz . Ered. László kir. Megerősítő 1277. levele alatt.)

" DL 95333 - K dt: 1421-OtWXV Kiadó: PÉTER PÁLOS RENDFŰNÖK - Ré­gi jelzet: Q 252 / 88 - Fennmaradási Torma: Eredeti pecsét: Alul

Regeszta: Budaszentlőrinc. Péter a pálosrend egyetemes perjele prior (prior generális) Modor-i Miklóst és feleségét felveszi a rend confraiemitásAba, Dátum apud domum no6tram benobialem de Sanctn Laurcntio supra Budám sitam - anno Domini mii lesi mo quadringentesim o vicesim o primo. Eredeti, hártyán, alján ovális alakú pecsét nyomaival.- Regeszta forrása: O L regeszta (Borsa)

Fonás: http^/w w w jucanum J)u/m ol/lpext.dIl/dldf42/3/erei/lbl 10 /lb l8b?fn =document-frameJitmAfa«emplaies&2.0

letöltés: 2009-11-23■ Gyönygyösi Gergely( 1472-1545): Az első Remete Szent Pál rendjén lévő

testvérek életrajzai (lat. ford.: páter Árva Vince, Csanád Béla, C sonka Ferenc)“ Szerémi György M agyarország romlásáról c. munkájában közli Tatai M ik­

lós káplán Verancsics Antalhoz írott levelét Ebben a következőképpen számol be IL Lajos király haláláról:

X a jo s királyt:, békésen vezették a Csele mocsáron ál. s elvitték Szekcső falu­ba, a plébános házába. Az éjszaka nagyon sötét volt és esős: két nagy mérföldre volt az a hely, ahonnan jöttek. A plébános szobája meleg v o lt s ott Lajos királyt kivetkőztetek ércpáncéljából és sisakjából. Mfg Lajos király fáradtan Olt hamar kész/tettek neki kis ennivalót, hogy már egyék. M ondta Tömöri Pál: Egyék hamar királyi felséged, mert a törökök gyorsan utánunk sietnek. - És Szepesi Györgyhöz szól: Nagyságod m enjen szállására, én is hasonlóképpen az enyémre. Ne késleked­jünk. mindjárt lovagolnunk kell Buda felé. - Én kész vagyok • mondja György -. menjen csak tisztelendő uraságod a szállására, én bizony a királyt megvárom. Tö­möri Pál elsietett szállására szolganépével, lám pásokkal. A zután pedig György mondja Lajos királynak: Te táncos király! Te parázna király! Te igazságtalan kirá­

ly! Elvesztetted M agyarországot s a mi atyai jogunkat Lőrinc herceg Összes bir­tokaira. aki lekötötte magát magtalanságra. s így a mi atyánk Ls viszont neki. - La­jo s király mondja: Nem az én akaratom , hanem a mágnásoké és főpapoké. - M egragadta a királyi dühösen hajánál, s m indjárt jobb oldalába-három helyen beledöfött a három élű cseh karddal.” - (Kolozsvári G randpicrre Endre: A m a­gyarok titkos története/Királygyilkosságok)

* 1529 szeptem ber 8-10. egy szem tanú leírása, m iképp foglalta el a török Budái. In: MaZsOk VIÜ. dokumentum. 169-170. o. (Három évvel az esemény után íródott.)

* „1321. deczembcr 8. XXII. János pápa a veszprémi püspököt a dömösi és ó-budai prépostságoknak Róbert Károly királytól tervezett egyesítése tárgyában, jelentéstételre hívja föl.

A te egyházmegyédhez tartozó óbudai Szent Péter parochialis egyház is. kirá­lyi székhelyen, a jelzett döm ösi vár és káptalan szom szédságában, régebben a tatárok által földig lerom boltatott és bár ebben az istentisztelet nem szűnt meg. mégis a Szent Péter káptalan - annak szegénysége és épületeinek romos állapota miatt - nem volt újjáépfthetőjzért sem. mert a helyreállítás igen költséges lett vol­na." (Monumenta Romana. 1899.40. o. XLV1I. Sz. fordította: Soós Imre)

Vagyis Óbuda 1321 -ben királyi székhely, amely a dömösi vár és a prépostság szomszédságában volt található! - (Bradák Károly)

“ Corvin Mátyás király 1469 után kiadmányozott levele: „ Annak okáért, mi­vel ez a város, a mi Budánk az egykori magyar királyok által láthatóan igen nagy igyekezettel lett kiépítve, ugyanakkor egynémely előttünk uralkodó és egymást követő elődünk tunyasága miatt, akik sem adománnyal, sem más segedelemmel nem tudtak a városnak kedvezni, nem kevéssé romokban áll. De nem kis gondot okoz a határok szűkössége, amelyekből annyi van, amennyit a falak magukba zár­nak, azok fenntartására pedig, amelyek a falakonkfvül esnek, csekély mód van. Mi tehát a várost amely a királyi méltóság székhelye és trónusa, királyságunk feje és- ítéletünk szerint - népünk üdve, mivel e földben olyan orvosság rejtezik a betegek számára, am ely az egészségeseknek is enyhét ad. az egyéb adományok kö zö tt melyekkel ezt romjaiból feltámasztjuk, elsőként földekkel ajándékozzuk meg. Sassadnak hívják azt a földet vagy pusztát - ez Pilis vármegyében fekszik és ahol mostanáig fennmaradt egy kőtemplom -. melyet művelt és műveletlen szán­tóföldekkel, ugyanakkorákkal, mint amikor visegrádi várhoz tartozott, ugyanattól a vártól elválasztva ehhez a mi Buda városunkhoz kapcsolunk. - (Rupp Jakab: Bu- da-Pest helyrajzi története/ Pest 1868. 211. old. Lévő latin szövegű oklevél részlet magyar nyelvű fordítása)

" Magyar Eszter A Pálos-rend pilismaród uradalmának újjászervezése a török hódoltság után (tanulm ány) - Varia Paulina Pálos rendtörténcti tanulm ányok I. kötet. 1994.

Szt. Margit feltételezett sírja