SZENTES EGYSÉGES KÖZTERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI … · VÁR- KERT Fax.:365-6194,Tel.:279-0715 Műszaki Tervezési Kft. E-mail cím: [email protected] Székhely:

VÁR- KERT Műszaki Tervezési Kft.

E-mail cím: [email protected] Fax.:365-6194,Tel.:279-0715

Székhely: 1113 Budapest, Karolina út 39. Postacím, műterem: 1114 Budapest, Fadrusz utca 5.

SZENTES EGYSÉGES KÖZTERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERVE

2010.január

1




SZENTES

EGYSÉGES KÖZTERÜLETFEJLESZTÉSI

STRATÉGIAI TERVE

ALÁÍRÓLAP

Megrendelő: Szentes Polgármesteri Hivatal ……………………………

Koordinátor: Wittek Krisztina főépítész ……………………………

Tervezők: Dobos Ivett ……………………………

tájépítész

Nemes Zoltán ……………………………

táj- és kerttervező mérnök

Szőke Tamás

városépítész ……………………………

Munkatárs: Zelenka Márta ……………………………

tájépítész

Budapest, 2010. január hó

2




SZENTES

EGYSÉGES KÖZTERÜLETFEJLESZTÉSI

STRATÉGIAI TERVE

TARTALOMJEGYZÉK

1.) Az egységes közterületfejlesztési stratégia célja, feladata

2.) Szentes általános városarculati elemzése

3.) Területegységenkénti bemutatás, konfliktuselemzés

4.) Területegységenkénti közterületi arculatalakítási javaslatok

5.) A felhasználásra javasolt berendezések, anyagok bemutatása

Felhasznált irodalom:

Településszerkezeti terv (Euroil Kft 2007)

Örökségvédelmi hatástanulmány (Az Építész Bt 2007)

Városi történelmi Panteon (tanulmányterv) Hajdankert Kft 2009

Budapest, 2010. január hó

3

1. Az egységes közterület-fejlesztési stratégia célja, feladata,

működése

A város épületei által közrefogott és alkotott közterületek – szabad

terek, utcák, parkok, városi terek – adják a helyi társadalom

közösségi és egyéni életének alapvető fizikai keretét. Ennek

szakszerű, célszerű, tudatos és tervszerű alakítása közérdek.

Az egységes közterületi stratégia célja, hogy az utcák-terek-parkok

arculatát alakító formaképző elveket, legfontosabb teendőket és

beavatkozásokat – az adottságok és lehetőségek elemzését követően

– keretbe foglalja. Fő célkitűzése, hogy a közterületek kialakításával

és átalakításával összefüggő városi rehabilitáció és fejlesztés minél

előnyösebben befolyásolja a város versenyképességét és

attraktivitását, a lakosság életminőségét.

A stratégiai terv tágabban értelmezett célja a városi közterületek

alakítására vonatkozó döntések orientálása. Kiemelt feladata a

fizikai és biológiai eszközöket alkalmazó közterületi beavatkozások

tárgyi, anyag- és eszközhasználati, növényesítési-fásítási kultúra

fejlődésének segítése, a konkrét projektekkel kapcsolatos tervezés és

a azokkal kapcsolatos döntések támogatása. Feladata továbbá, hogy

kézikönyv-szerűen példákat és lehetőségeket kínáljon a

városrehabilitáció és városfejlesztés során napirendre kerülő

közterületi fejlesztések arculati alakításához.

A stratégiai terv közvetlen – az egyes döntési folyamatokban

érvényesítendő – célja pedig tervezési-beavatkozási illetve

kivitelezési irányelvek biztosítása az elkövetkezendő legalább

középhosszú távú időszak közterületi beruházásai megvalósításához.

A megfelelő irányelvrendszer helyi építési jogszabályokhoz való

kapcsolásával, azok hivatkozható mellékletévé válásával példaértékű

városarculati kézikönyv készülhet, amely egyértelmű támpontot ad a

közterületfejlesztésben szereplők részére.

A Szentes közterületi arculatát meghatározó elemek összefüggései

Épített környezet Közterületi tárgyi

környezet

Természeti

környezet

- épített örökség,

városszerkezet,

stílus, kor szerint

- fejlesztési tervek

- rehabilitációs

tervek

- mikroarchitektúra,

utcabútorok, burkolatok,

műalkotások, világítás,

információs elemek,

közművek,

- egyedi elemek

(szökőkutak, stb.)

- fasorok, parkok,

vízfelületek,

- zöldterület-

fejlesztési tervek

1. Közterületi arculatot meghatározó elemek értékelése

2. Fejlesztési javaslatok

3. Környezetalakító elemek bemutatása

4

2. Szentes általános városarculati elemzése

Szentes ma 30.000 fő által lakott, mintegy 35.000 ha-os

közigazgatási területű, jellegzetes Dél-Alföldi középváros.

Építészeti-települési karakterét a távolabbi és a közeli várostörténet

egyaránt intenzíven befolyásolta.

Az eredetileg a Tiszán és a Kurcán létrejött átkelőhelyek melletti,

egyszerű halászfaluból kifejlődött településből – többszöri teljes

elpusztulást követően – a XVIII. században kezdődött a mai

településszerkezetű város kialakulása. Ezért a városközpont mai

arculatát dominánsan befolyásoló középületek, tér és utcarendszer

létrejötte csak a XIX. sz. utolsó negyedében indult meg. Szentes

városi jogállását az 1867. évi kiegyezés után szerezte vissza, sőt

1883-ban megyeszékhely lett, így városi szerepköre kiterjedt. Az

ehhez szükséges középület állomány ezért csak ebben az időben

kezdett kialakulni, meghatározva a történelmi városmag eklektikus

építészeti karakterét. A város történelminek tekinthető központja a

Kossuth teret és Kossuth utcát övező belvárosi zóna, ahol a

templomok, az oktatási és közigazgatási létesítmények, a

Megyeháza, a Bíróság, az egykori Petőfi Szálló, a mozi, a boltok, a

posta és a vendéglátó helyek sűrűsödnek.

A városközpont (belváros) északon és délen kiterjed az Alsó és

Felsőpártra is, melyekben alközpontok már nem jöttek létre. A

szűkebb értelemben vett Belváros jellemző beépítési módja a

közökkel helyenként megszakított zártsorú térfalrendszer. A

középületek kivételével a földszintes-egyszintes beépítés jellemző,

melyet a közlekedési hierarchiát jól tükröző, rendezett utcahálózat

tagol.

A szűkebben vett belvároson kívül kifejezetten kisvárosi hangulatú,

harmonikus településkép alakult ki, változó minőségű és állapotú

épületállománnyal és közterületekkel.

Kivételt a belvároshoz az 1970-es években épített, nem éppen

szervesen csatlakozó, telepszerű kis zöldfelületekkel tagolt

lakótelepek, valamint a 70-es években épített új középületek

jelentenek.

A városkaraktert erősen befolyásoló tényező a Kurca folyócska és

két partja, mely kínálkozó ökológiai folyosóként szervezi a tőle

keletebbre fekvő régebbi és nyugatabbra fekvő újabb, jórészt

kertvárosias és falusias, néhol telepszerű lakóterületeket (Kisér,

Bereklapos, Termáltelep, Kertváros, Hékéd, Felsőpárt, Alsópárt). A

vízparti zöldsáv kiszélesedik és funkciókkal gazdagodik a

városközpont közeli intenzíven fásított, uszodát, strandot, kempinget

is tartalmazó Széchenyi-liget parknál.

A település belterületéhez csatlakozó, zártkert jellegű, vegyes

területfelhasználású, kaotikus utcarendszerű városrész a Nagyhegy

5

rendezetlen, arctalan közterületekkel és hátrányos általános

településképpel.

A szentesi városkép jellegzetességeinek tekinthetők a belterületekbe

beékelődő, részben azokhoz kívülről tapadó, kedvezőtlen arculatú

üvegházas-fóliás kertterületek is.

Különleges adottság a belterületen kívüli, de jelentős fejlesztési

potenciállal rendelkező, az elfolyó termál vizeket átmenetileg tároló

Termál tavak zónája.

Szentes beépített területeihez tartoznak a vasútvonal mellett, attól

keletre húzódó iparterületek, melyek városképi szempontból értéket

nem képviselnek. Kivételt a volt téglagyári objektumok néhány

megmaradt része és a víztorony jellegzetes látvány-eleme jelent.

Szentes utcahálózata – a belváros legszűkebb utcáinak kivételével –

jellemzően fásított. Általánosságban megállapítható, hogy a fasorok

kevéssé egyöntetűek, vegyes fafajúak és egészségi állapotúak.

Városias arculatot pozitívan befolyásoló, nagyon karakteres fasorai a

városnak nincsenek, e téren a fejlesztésnek tág tere nyílik.

A közterületek – elsősorban a Belváros – kiemelt értékei a nagy

számú és jellemzően kiemelt minőségű értékű, több képzőművészeti

korszakot és stílust reprezentáló szobrok, térplasztikák,

emlékművek.

2.1 Utcaberendezések jelenlegi arculati adottságai és konfliktusai

2.1.1 Jelenlegi burkolatok és alkalmazásuk

• Aszfaltos burkolat

Gépjármű úttestként, járda és parkolófelületként egyaránt használt.

Többnyire rossz állapotú (rosszul megépített, vagy részleges bontása

után nem megfelelően javított), szegényes városképet nyújtó

burkolattípus. A pormentes burkolatok közül ez a Szentesen

leginkább elterjedt. A belső belvárosi zónából ma már kiszorulóban

van.

• Betonlap járda

A falusias és kertvárosias területeken kisforgalmú járdaként használt

burkolási mód. A lakótelepeken előforduló betonlapos járdák

leromlottak, cserélendők.

• Szürke és színes beton térkő

Az elmúlt 20 évben megjelent gyalogos járda fedési lehetőség. A

létrejött arculat nagyon függ a beépített térkő színétől, minőségétől

és a kivitelezés színvonalától. Jó minőségű térkő burkolat van a

Kossuth téren, a látványt a túl sokféle együtthasznált típus

keveredése lerontja. Kedvező a Kurca-parton elinduló egységes

szürkés-piros térkő járda. Kedvezőtlen látványt nyújt az Iskola utca

tarka járdaburkolata, mely jelenleg nem illik környezetébe. A

legrosszabb minőségű, legolcsóbb szürke térkövekből épített járdák

6

még újonnan épített állapotban is az épített környezetet lerontják,

elhanyagolt, sivár arculatot adnak (pl. Evangélikus templom melletti

járda).

• Andezit kiskockakő és nagykockakő

Szentesen kevéssé használt burkolóanyag. Elsősorban szobrok,

szökőkutak kiemelésére, azok környezetében fordul elő a városban

(pl. Szöllősy Géza tér, Evangélikus templommal szemközti

kútszobor). Bevált burkolatanyag a közelmúltban átépített Kiss

Bálint utcában, a úttesten és a parkolóhelyeken. Itt a tégla burkolatú

járdával együtt harmonikus képet ad.

• Fagyálló tégla

Ez Szentesen igen kedvelt, gyakran alkalmazott és bevált anyag

járda és díszburkolat építésére.

• Gyöngykavics

Jó minőségben, megfelelő szegélyekkel, illeszkedő kertépítészeti

környezetben elegáns sétányburkolat lehet. Szentesen jó példa erre

az Erzsébet tér. Ez a burkolattípus azonban nagyon igényes a

fenntartásra, rendszeres karbantartást igényel. Ennek hiányában akár

szánalmas is lehet (pl. néhány lakótelepi közterület).

• Monolit beton

Egykor kedvelt, gyakran alkalmazott burkolatépítési anyag volt.

Nagyon igényes a jó minőségű beépítésre, szegélyezésre,

felületkialakításra. Szentes monolit beton burkolatai mára

jellemzően leromlottak.

• Burkolati szegélyek

Jelentőségük a burkolatok arculatkialakításában igen nagy.

Szentesen leggyakoribb a süllyesztett betonszegély, mely – jó

minőségű beépítésre kerülő anyag esetén – elfogadható minőséget

jelent. A kiskockakő burkolatok mellett kiemelt nagykockakő

szegély elegáns lehet. A szentesi téglaburkolatok mellett a tégla

szegélyezés, kiemelt növénykazetta szélek jól illeszkednek,

harmonikus képet mutatnak megfelelő színválasztás mellett.

2.1.2 Jelenlegi utcabútorállomány

• Padok, hulladékgyűjtők

Szentesen nincs egységes utcabútor használat. Harmonikus, az

épített környezethez stílusában illeszkedő, viszonylag egységes

képet ebből a szempontból csak az Erzsébet tér, valamint a Kossuth

tér közterületi együttese jelent. Ezeken a tereken a mérsékelten

historizáló, ívelt vaslábú, háttámlás, lécezett fa ülőfelületű és

háttámlájú padok, valamint a hozzájuk színben és formában

illeszkedő fém hulladékgyűjtők egymáshoz és környezetükhöz jól

illeszkednek. Egyébként e tekintetben a sokféleség, a gyűjteményes

jelleg (korban, színben, formavilágban és minőségben) uralkodik a

városban. Vonatkozik ez az egyedi utcabútor családokra is, mivel

7

következetesen összehangolt arculatra törekvés csak a sétáló utca

térségében fedezhető fel. Itt is elrontja az összképet a kiemelt szélű

virágágy szélére épített, meglehetősen fantáziátlan, sivár, egy városi

sétány rangjához nem illő megjelenésű négyoldali padsáv.

• Növénytartó edények

Zavaróan változatos képet és erősen változó igényszintet mutatnak a

növénytartó edények is. Igazán jól sikerültnek csak a sétáló utca

lécvázas, paddal is kombinált edényei tekinthetők. Különösen

zavaróak az Apponyi téri lakótelep törött, kidőlt falú, megsüllyedt,

de már eredetileg is nagyon rossz minőségű beton növénykazettái.

• Kerékpártárolók

Szentesen kiemelt jelentősége van a kerékpáros közlekedésnek.

Ennek sajnálatos vonzata a stílusban, korban, minőségben, színben,

állapotban, anyaghasználatban és igényességben nagyon eltérő,

tarkabarka képet mutató kerékpártároló gyűjtemény. Ezeknek

legalább részleges egységesítése már csak a műszaki állapotuk miatt

is elkerülhetetlen. A már megindult átalakítás egyik alkalmazható

példája a Rózsa Gábor tér szélén található szögletes kerékpártároló.

2.1.3 Jelenlegi köz- és térvilágítási arculat

Magyarország településeire általánosságban elmondható, hogy az

utóbbi éveket-évtizedeket megelőzően a közterületi világítási

berendezések megjelenésének illetve a világítási paraméterek

(fényhőmérséklet, dinamika, zavaró fények elleni beavatkozás, stb.)

arculati tervezésének nem volt hagyománya. A közvilágítás arculatát

Szentesen is elsősorban a technológia és az üzemeltetés szempontjai

alapján kerültek ki a berendezések a közterületekre, sokkal inkább

városüzemeltetési-közműlétesítési szabályszerűségek alapján, mint

esztétikai elveknek megfeleltetve.

A közvilágítás és arculati elemeinek fejlődésében három fontos

folyamat zajlott/zajlik le a közelmúltban és a jelenlegi időszakban:

– A rendszerváltás időszakában lezajlott egy világításkorszerűsítés,

amely részben az elavult fényforrásokkal üzemelő berendezések

cseréjére illetve az energiatakarékosság szempontjaira volt

figyelemmel. Szentes városának jelenlegi közúti világítási

berendezései ezt a korszakot illusztrálják.

– Az értékvédelem és értékőrzés erősödésével az elmúlt másfél-két

évtizedben a történeti belvárosok területén megjelentek az egykori

öntöttvas, historizáló berendezések újragyártott vagy rekonstruált

másai. Ezzel a közvilágítás elemei beléptek az utcakép formálásában

aktívan részt vevő, területi-városi identitást is hordozó elemei közé.

Ekkortól már nem pusztán közműlétesítményekről lehet beszélni. Ez

a törekvés jelenik meg mostanában egyre erőteljesebben a modern

világot tükröző közterületi-szabadtér építészeti beavatkozások során

is, ahol a modern építészeti karakterhez modern és dekoratív

berendezéseket választanak a tervezők. Kialakulófélben van az a

8

nézet, hogy a világítási berendezés nappali élete folyamán is vegyen

részt az utcaképben, köztárgyként jelenjen meg.

– Lényeges folyamat továbbá, hogy manapság egy újabb,

környezettudatos gondolkodásból táplálkozó korszerűsítési folyamat

indult el, amely újabb és még takarékosabb világítási technológiák

felé vezet. Ez részben a fényforrások, részben a tükrök-lámpatestek

fejlődését indukálta. Nem véletlen, hogy a jelenlegi közterületi

rehabilitációs pályázatokban is központi követelmény az

energiamegtakarítás. Ugyancsak a környezetvédelem-

természetvédelem megerősödésével fejlődésével jelent meg a

fényszennyezés illetve városi területeken a zavaró fények

kiküszöbölésének elve is. A városi területeken ennek első lépései

lehetnek a fénypontmagasság helyes megválasztása (lakóépületek

ablakaihoz viszonyítás) illetve a célzottan a megvilágítandó felületet

megvilágító berendezések-technológiák alkalmazása. Ez utóbbi

szempont alkalmazásának hiánya Szentesen is megfigyelhető:

– a korábban kedvelt, de alacsony hatékonyságú gömb alakú

lámpatestek gyalogos felületek mentén és parkokban való szinte

kizárólagos telepítése.

– A díszvilágításban is ma elsősorban a nagy energiaigényű

fényárvilágítások terjedtek el. Ezek létjogosultsága természetesen

nem kérdőjelezhető meg a város legmeghatározóbb építészeti

alkotásai esetében, de a mai design szemlélet egyre inkább az

architekturálisabb, egyes építészeti sajátosságokat kiemelő célzott és

takarékos megoldások felé mozdul el. Nem véletlen, hogy ezzel egy

időszakban nyernek egyre nagyobb teret a LED-es alkalmazások.

Szentesen a jelenlegi világítási arculat szempontjából az alábbiak

érdemelnek figyelmet illetve mielőbbi tervszerű beavatkozást:

– A városban nincs területileg és funkcionális szempontból

tekinthető differenciált világításdesign. Az egész városban

meghatározóan sárga, nátriumos fényforrások ködében vesznek el a

város kiemelt közterületei. A modern világítástervezés ma már ezzel

szemben kiemelten fontosnak tartja, hogy a város éjszakai arculata a

közlekedőt vezesse, utaljon a városi területek hierarchiájára és

funkciójára.

– A világítási berendezés-utcaképformálás relációban Szentesen

leginkább a már említett historizáló berendezések érik el céljukat. A

hagyományos kandeláberek a XIX. sz. fordulója időszakában épült

belvárosi épületállománnyal jó harmonizálnak, fénypontmagasságuk

és arányaik nappal is díszére válnak a városnak. Hátrányuk, hogy

kézimunka-, és időigényes, így drága gyártásuk nagy tömegben való

telepítésüket nem teheti lehetővé.

– Nem így a kék színükkel és sok esetben a környező

épületmagasságokkal-építészeti síkokkal konkuráló méretekkel

megjelenő közúti világítási berendezések. Sem arculatukat, sem

9

pedig technológiájukat tekintve nem felelhetnek meg ezek egy

igényes és tervszerű közterületi fejlesztés követelményeinek.

– A település gyalogos és parki közterületein általánosan a több

gyártó által is korábban gyártott gömb alakú lámpák váltak

meghatározóvá. Ezeket a korábban már említett funkcionális

hátrányaikon túl festett vagy betonoszlopaik is alkalmatlanná teszik

egy új alapokon fekvő városépítészeti környezetalakítási

rendszerben való szerepeltetésre.

2.1.4 Közterületi közműlétesítmények

Jelenleg a város közterületein fellelhető közműlétesítményekről

(aknák, trafók, hír- és távközlési műtárgyak, oszlopok)

általánosságban elmondható, hogy kialakításuk nem esztétikus, a

környezetükbe egyáltalán nem illeszkednek és sokszor leromlott

állapotúak. Egyes esetekben nem csak csúnyák, hanem rossz

műszaki állapotuk miatt balesetveszélyesek is (pl. közvilágítási

oszlopokon rosszul záródó, vagy nyitott szerelvény dobozok). A

burkolatok szintjében lévő aknafedlapok sem kedvező

megjelenésűek.

2.1.5 Szobrok, emlékművek, szökőkutak

Szentesen szép számban találhatóak emlékművek, emléktáblák,

szobrok, kútszobrok, szökőkutak. Ezek általában jó állapotúak, bár a

kútszobrok kisebb-nagyobb felújításra szorulnának. Elhelyezésük és

szűkebb környezetük kialakítása azonban nem minden esetben

megfelelő.

10

Padok

Erzsébet tér

Kossuth Lajos tér

Szöllősy Géza tér

Ortodox templom körüli tér

Helyzetelemzés bemutatása fotókon

11



Fehér ház tetőterasza

Nagy Ferenc utcáról nyíló tér

12

Evangélikus templommal szemközti tér

Olimpiai tölgy melletti terület

Sportcsarnok előtere

Kossuth Lajos utca

13

Lakótelep

Lakótelep

Lakótelep

Lakótelep

14

Növénytartók, hulladékgyűjtők és kerékpártákolók

Nagy Ferenc utca

Rózsa Gábor tér Ady Endre utca

Szolgáltató ház leromlott tetőterasza

Fehér ház tetőterasza

15

Nagy Ferenc utca Nagy Ferenc utca

Apponyi téri lakótelep

Práterház előtti tér


16

Kossuth Lajos tér

Rózsa Gábor tér

Szent Imre herceg utca a Horváth Mihály Gimnázium előtt

Sportcsarnok előtere

17

18


Lakótelep

Posta és Práterház közötti tér

Autóbusz pályaudvar körüli terület

19

Ortodox templom környezete

Rózsa Gábor tér széle

20

Szent Imre herceg utca, gimnázium előtere

Lakótelep

Ifjúsági ház környezete

Lakótelep

21

Kerítések, forgalomterelők

Erzsébet tér

Autóbusz pályaudvar

Petőfi Sándor utca


22

Széchenyi liget Kandeláberek

Kossuth Lajos tér

Szent Miklós templom környezete

Kiss Bálint utca

23

Szent Miklós templom környezete

Kossuth Lajos utca

Erzsébet tér

Kossuth Lajos utca

24

Posta előtti tér

Kossuth Lajos utca

Ifjúsági ház melletti tér

Autóbusz pályaudvar

25

Kurca-part

Kurca-part

Erzsébet tér

Lakótelep

26

Lakótelep

Közterületi közmű műtárgyak

27

28

29

30

Szobrok, emlékművek, szökőkutak

Kossuth Lajos szobra 1934.

Horváth Mihály püspök, történetíró szobra 1934.

Fortuna 1991.

I. világháborús emlékmű 1926.

31

Szentháromság szobor 1886.

Szent József szobor 1891.

Wass Albert mellszobra 2008.

II. világháborús emlékmű 1989.

32

Széchenyi emlékoszlop 1985.

Habcsók

33

Olvasó nő 2002.

Földmunkás (Kubikos) szobra 1940.

Tanácsköztársasági emlékmű 1969.

Kútszobor – csoportozat 1886.

34

Randevú 1991.

Szökőkút

Ivókút

Ivókút

35

A medicináról 1987.

36

1. ábra Szentes belterületeinek átnézeti térképe

37

3. Területegységenkénti bemutatás, konfliktus-elemzés

3.1 Belváros

Szentes belvárosi zónájának jellemzője a XIX. sz. vége – XX. sz.

eleje hangsúlyos építészeti elemeinek (Városháza, Megyeháza,

Református templom, Szent Anna katolikus templom, Szent Miklós

ortodox templom, Petőfi Szálló, Evangélikus templom) és az 1960-

70-es évek ugyancsak hangsúlyos építészeti elemeinek (Fehér-ház,

Szolgáltató-ház, Művelődési és Ifjúsági ház) keveredése, alapvetően

zártsorú beépítésű, földszintes-emeletes építészeti háttérben. A

térség jellemzője a rangos főutcákkal (Kossuth Lajos utca, Szent

Imre herceg útja, Petőfi Sándor utca, Ady Endre utca) való átjártság

és feltártság, valamint a jó arányú terek kapcsolódása (Kossuth Lajos

tér, Erzsébet tér, Plébánia előtti tér) az utcahálózathoz.

A közterületeket az alábbiak jellemzik:

• Erzsébet tér

Stílusosan felújított, átépített, jól karbantartott, mint zöldfelület

feltétlenül a belváros dísze. Közterület-rendezési beavatkozásokra

nem szorul, karbantartásáról kell továbbra is gondoskodni.

• Kossuth Lajos tér

Szobrokban, emlékművekben gazdag, a közelmúltban átépített,

felújított. Hátránya, hogy nem sikerült a felújítás előtt eldönteni,

hogy városi főtér vagy park legyen-e, ezért a két funkció nem

mindig szerencsésen keveredik benne. Zöldfelületei ápoltak, szépek.

A tér hátránya, hogy motívumokban túl gazdag (szökőkút rendszer,

nyilvános WC fölé épített szabadtéri színpad), gyalogutakkal

felszabdalt, ezért zöldfelületei elaprózódottak.

• Katolikus plébánia és Szent Anna templom előtti tér

Szép építészeti háttér előtt, döntően közlekedési területként szolgáló,

a Szentháromság-szobrot zöldített szigetben parkolókkal és utakkal

körülvett, rosszul szervezett közterület.

• Szöllősy Géza tér

Szép szoborral (Randevú, 1991, Máté István) díszített kiszélesedő

utcatorkolat. Burkolatai, utcabútorai, zöldfelületei felújítandók,

átépítendők. Kialakításánál az Iskola utca rendezéséhez kell

kapcsolódni.

• Autóbusz pályaudvar

Gyalogos felületekkel, gépkocsi parkolókkal és kerékpártárolókkal a

forgalmi igénybevettséghez képest kevéssé kiszolgált, döntően

közlekedési terület. Utcabútorai, gyalogos burkolatai, zöldfelületei

felújításra-átépítésre szorulnak.

• Ortodox templom környezete

Szerencsétlen építészeti stíluskeveredés a Fehér-ház és a Szolgáltató

ház 1970-es évekbeli modernista épületeinek, valamint a Szent

Miklós templomnak és Petőfi Szállónak az építészeti együttese. Ront

38

az összképen a Fényírda melletti foghíj is. A templom és a

Szolgáltató ház előtti tér rendezett, de nem hibátlan. A Rózsa Gábor

nevű térrész zavarosan szervezett sétány és játszótér együttese.

• Evangélikus templom előtti tér

Rendezetlen, kevéssé karbantartott zöldfelületek övezik a műemléki

templomot. A kapcsolódó gyalogos burkolatok leromlottak, vegyes

anyagfelhasználásúak. A közterületi arculatot nagyméretű közmű

műtárgy képe is hátrányosan befolyásolja. Feltétlenül felújítandó,

átépítendő.

• Posta és Páterház előtti tér

Szép szobor (Fortuna, 1991, K. Tóth Vali) díszíti. Felújításra,

átépítésre csak a közlekedésszervezés módosulása, vagy a

közműhálózat átépítése esetén indokolt.

• Művelődési és Ifjúsági Ház előtti tér

Süllyesztett, burkolt, bekerített, részben sportpályaként, részben

rendezvény-térként funkcionáló, korlátozott közhasználatú

zöldfelület. Zöldfelületei, burkolatai, berendezési tárgyai és

felszerelései erős felújításra szorulnak. A Művelődési Ház északi

homlokzata előtti közterületi lépcső, mely a Tóth József utcát és a

Kurca-parti sétányt köti össze, leromlott, érintkező zöldfelületei

elhanyagoltak, igénytelenek. Rendezésüket gátolja nagyméretű,

otromba közmű műtárgyak jelenléte.

• Kossuth Lajos utca

A Belvárost átszelő, a Csongrádi úttól a vasútvonal felé vezető

forgalmas főútvonal. Burkolatai, járdái, utcabútorzata a Petőfi

utcától kifelé vezető szakaszon elavultak, teljes rekonstrukcióra

szorulnak minden tekintetben (út- és járdaburkolatok, közművek,

dísz- és közvilágítás, zöldfelületek).

• Szent Imre herceg utca

Járdaburkolatai, zöldfelületei felújítandók, átépítendők. A Horváth

Mihály Gimnázium előtti járda, főbejárati zóna és zöldsáv teljes

átépítésre szorul. A Vásárhelyi út torkolatában lévő Olimpiai-tölgy

melletti ülőfal, térburkolat és zöldfelület tönkrement, teljes

felújításra szorul.

• Iskola utca

Elavult burkolatú, ízléstelen korlátokkal lehatárolt zöldfelületei teljes

felújításra szorulnak.

• Szent Anna utca

A Kurca-parttól a Belvárosba vezető, faltól-falig rendezendő, vegyes

forgalomra átalakítandó utcácska.

• Kiss Bálint utca

Színvonalasan átépített, egységes arculattal kialakított belvárosi

utca. A további felújítások során a mellékutcák kialakításánál az itt

alkalmazott arculati elemek jól felhasználhatók.

39

• Petőfi Sándor utca

Belvárosi pozíciójából fakadó szerepét csak mint gépkocsi-forgalmi

út tölti be, keskeny járdái miatt a kapcsolódó szolgáltató

létesítményeket (kereskedelem-vendéglátás) nem szolgálja

megfelelően. Teljes felújítása, a járdák, fasorok, közvilágítás

rendezése indokolt.

• Ady Endre utca

Szerepe és problematikája a Petőfi Sándor utcáéval azonos.

• Nagy Ferenc utca, Jövendő utca

Szentes első és igazi sétáló utcája. Hátránya, hogy lényegében nem

köt össze semmit semmivel, így valódi sétáló funkciót alig tölt be.

Arculati kialakítása viszont így is kedvező, egyedi utcabútorai,

növénykazettái jellegzetes, markáns környezetalakító elemek. A

sétáló utca a kapcsolódó kereskedelmi-szolgáltató létesítményeket

működésükben segíti, barátságos, korszerű városias arculatot ad, bár

lassan felújításra szorul.

3.2 Kurca-part

A Kurca-part Szentes kiemelkedő zöldfelületi értéke. Kialakítottsága

a Belváros közelsége szerint változó. Legintenzívebben rendezett

zónája a Csongrádi úti hídtól északra a kórházig, délre a stranddal

szemközti öbölig tart. Ezen szakaszokon - ha nem is végig - szilárd

burkolattal fedve kétoldali sétány kíséri. A partot a telepített

faállomány, a hídtól délre a Belváros felőli oldalon mocsárciprusok,

a Széchenyi-liget mellett hatalmas platánok kísérik. A távolabbi

partszakaszok már nem járhatók végig rendezett sétányon és

kertészeti ételemben sem rendezettek. A vízpartot kísérő természetes

sásos-nádas vegetáció a belvárosi sétányszakasz mellett kiritkított, a

távolabbi folyópartokon pedig túlságosan elburjánzott. A

vizisportokat, sétát szolgáló partberendezés és világítás, parkbútorzat

lényegében hiányzik, ha van is, elavult, felújításra szorul. Ez a

megállapítás a partok közti átjárást lehetővé tevő gyalogos és

gépjármű hidakra is vonatkozik.

A Széchenyi-liget közparkja a Kurca-parthoz kapcsolódó, 7,5 ha-os,

kiemelten értékes, helyi természetvédelem alatt álló zöldfelülete a

városnak. Faállománya vegyes, erdőszerűen besűrűsödött, tudatos

térképzési tervezési szempontokat nem tükröz. A Csongrádi úti

hídhoz kapcsolódó kapuja jellegzetes, sajátos, feltétlenül – mint

egyedi kertépítészeti műtárgy – megőrzendő alkotás. Sétányhálózata,

játszótere, pihenő és sétaterületei átépítésre szorulnak. A ligetbe

ékelődő létesítmények rendezetlen parkolói arculatilag súlyosan

kifogásolhatók. A parkban található szobrok (II. Világháborús

emlékmű a bejáratnál, Földmunkás (Koszta József), Múzeum előtt

Széchenyi István mellszobra) a park kiemelt arculati értékei.

40

3.3 Lakótelepek

Szentes többszintes panel szerkezetű, a Belvároshoz kapcsolódó

lakótelepei a Kossuth Lajos utca és az Apponyi tér térségében

találhatók. Elsősorban az Apponyi téri lakótelep arculata,

közterületeinek és épületeinek állapota hagy kívánni valókat maga

után, mivel itt a közterületi arculatot meghatározó minden épített és

élő elem (burkolatok, utca és parkbútorok, játszószerek, tér- és

közvilágítás, növényzet – elsősorban gyepfelületek, cserje és

talajtakaró állomány) mára elavult, teljes felújításra szorul. Ez

vonatkozik az épületállományra, a kerítésekre és a közintézmények

közterületekhez kapcsolódó részeire egyaránt.

3.4 Kertvárosias területek

Szentes kertvárosias lakóterületeire a földszintes beépítés, a központ

és közpark-közkert nélküliség és a rendezett, bár változó

kiépítettségű utcahálózat megléte a jellemző. A közterületi arculatot

meghatározó elemek ezért szegényesek, leginkább az út- és

járdaburkolatokra, a fasorokra, a közvilágítás és a közművesítés

létesítményeire szorítkoznak.

Az adottságokat és lehetőségeket az építészeti-történeti múlt, a

városszerkezetben betöltött hely is erősen befolyásolja. Bár az

adottságok sokban hasonlóak, mégis jelentősen eltérő arculatúak az

Alsópárt és a Kisér szűk, keskeny, kisméretű ingatlanokat felfűző

utcái, és a Felsőpárt szélesebb, rendezettebb, nagyobb ingatlanokat

felfűző, látszólag jobban karbantartott elegánsabb utcái.

Összefoglalóan megállapítható, hogy az arculati fejlesztés igényei és

lehetőségei egyaránt szűkösek a kertvárosi zónákban. Ugyanakkor

ezen területek fejlesztése a közterületek relatíve nagy kiterjedése

miatt nagy anyagi erők mozgósítását teszik szükségessé és kevéssé

látványos eredményeket hoznak, ezért ezen fejlesztések a

várospolitikai döntések során általában háttérbe szorulnak.

3.5 Iparterületek

Szentes ipari zónája a vasútvonaltól keletre a külterületek határáig

húzódik. Arculatát a kevéssé attraktív ipari építészet és a kis

kiterjedésű, igénytelen kiépítettségű közterületek hálózata határozza

meg. A közterületek fejlesztését csak egy arculatára is igényes, nagy

presztízsű, nagy anyagi erővel is rendelkező fejlesztő megjelenése

teheti aktuálissá, pedig a térség esztétikai értékeket is hordoz. Az

egykori Zsoldos Gyártelep korábban téglagyártást szolgáló

megmaradt építményei (gyárkémény, egyes épületek) megőrzendő

és egy nagyvonalú fejlesztő által megszüntetve-megőrzött karakteres

elemei lehetnek bármilyen ipari funkciójú új projektnek és tágabb

környezetüknek. Hasznosításra és a városi táj színesebbé tételére

alkalmasak a volt téglagyárak területébe ékelődő, egykori

41

anyagnyerő gödrök helyén képződött téglagyári tavak jelentős

vízfelületei és zöldbe ágyazott partjai is.

42

Gyalogos burkolatok, zöldfelületek

Erzsébet tér Szépen felújított, jól karbantartott városi park

Kossuth Lajos tér Szobrokkal, emlékművekkel és egyéb motívumokkal gazdagon ellátott tér. Arányaiban ugyan sok a burkolt felület, de ez nagyrészt nem egybefüggő, ezért nagyobb embertömeget vonzó esemény (ünnepség, vásár) lebonyolítására kevéssé alkalmas.

Kossuth Lajos tér A tér tulajdonképpen csak a gyalogos forgalom áthaladását szolgálja. A sok irányba futó gyalogutak felszabdalják, elaprózzák a zöldfelületet.

Katolikus plébánia és Szent Anna templom előtti tér Utakkal, parkolókkal körülvett szentháromság szobor. A terület átalakításával a szobor és az épületek számára is méltóbb környezet alakítható ki a gépjárműforgalom és a parkolás akadályozása nélkül.

Helyzetelemzés bemutatása fotókon

43

Katolikus plébánia és Szent Anna templom előtti tér A templom és a plébánia előtt kis tér és sétány kialakításával, a szentháromság szobor áthelyezésével kedvezőbb, jobban használható városi környezet hozható létre.

Szöllősy Géza tér A tér leromlott állapotú. A felújítását össze kell hangolni az Iskola utca felújításával.

Autóbusz pályaudvar A gyalogos burkolatok felújításra szorulnak. Fásítás, a zöldfelületek igényesebb kialakítása, fenntartása is elengedhetetlen.

Autóbusz pályaudvar A kerékpártárolás jelenleg nem megoldott. Nagy kapacitású kerékpártárolók kialakítása indokolt.

44

Ortodox templom környezete A tér felszínétől mélyebben fekvő templomhoz vezető lépcsősor a templom homlokzatához túlságosan közel épült. A templom így egy szűk térbe szorult. A lépcső templomhomlokzattól való elhúzásával kedvezőbb térszerkezet alakítható ki.

Ortodox templom környezete

Rózsa Gábor tér Zavaros térszerkezet, szabdalt zöldfelület.

Evangélikus templom előtti tér Rossz állapotú gyalogos burkolatok, elhanyagolt zöldfelület.

45

Evangélikus templom körüli tér A nagyméretű közmű műtárgyak is kedvezőtlen hatást gyakorolnak a templom körüli közterület arculatára.

Evangélikus templom körüli tér Rossz állapotú, bizonytalan vonalvezetésű gyalogos burkolatok, elhanyagolt zöldfelület.

Posta és Práterház közötti tér

Ifjúsági ház környezete Süllyesztett, burkolt sportpálya és rendezvénytér.

46

Ifjúsági ház környezete Az épület körüli zöldfelületben elszórtan nagyméretű közmű műtárgyak rontják a terület látványát és használhatóságát.

Ifjúsági ház főbejárata A bejárat hangsúlyosabb és az utcáról kedvezőbb látványt nyújtó átalakítása szükséges.

Ifjúsági ház környezete A zöldfelület felújításra szorul.

Kossuth Lajos utca A járdák burkolata, az utcabútorzat, a közvilágítás és a zöldsávok is felújításra szorulnak.

47

Kossuth Lajos utca A gyalogos felületeket az utca rangjának megfelelő minőségű, jól karbantartható és javítható burkolattal kell ellátni a kedvező arculat kialakítása érdekében.

Szent Imre herceg utca A járdák burkolata és a zöldfelületek is felújítandók.

Olimpiai tölgy és környezete Az ülőfal, a téglaburkolat és a zöldfelület is felújításra szorul.

Olimpiai tölgy és környezete A burkolatok felújítása időszerű.

48

Iskola utca Az utcában a burkolat felújítása és a zöldfelületek átgondoltabb kialakítása szükséges.

Iskola utca A burkolatok és a zöldfelületek felújítandók.

Szent Anna utca Az utca teljes rendezése szükséges.

Kiss Bálint utca A közelmúltban színvonalasan felújított, kedvező arculatú utca.

49

Kiss Bálint utca Az itt alkalmazott burkolatok és egyéb arculati elemek a környező utcák felújításakor is felhasználhatóak.

Kiss Bálint utca Szépen kivitelezett burkolat.

Petőfi Sándor utca A burkolatok felújítása, az utcabútorzat cseréje szükséges.

Ady Endre utca A burkolatok felújítása, az utcabútorzat cseréje szükséges.

50

Ady Endre utca A burkolatok felújítása szükséges.

Nagy Ferenc utca Kedvező arculati kialakítású sétáló és vásárló utca. Az itt használt égetett kerámia burkolat megtartandó.

Nagy Ferenc utca Folyamatos karbantartása és a szükséges felújítások elvégzése szükséges.

Kurca-part A Csongrádi úti hídtól délre eső kialakult partszakasz.

51

Kurca-part A szórt burkolatú sétány folyamatos karbantartása szükséges. A sétány mentén szép platánsor és mocsárciprusok találhatóak.

Kurca-part A Csongrádi úti hídtól északra eső partszakasz térkő sétánnyal. A világítás cserére szorul a parkbútorzat hiányzik

Kurca-part A sétány szilárd burkolattal való ellátása szükséges, a csatlakozó szakasznak megfelelően.

Kurca-part Az Ifjúsági ház előtti felső aszfaltos sétány.

52

Kurca-part Tájidegen, de szép mocsárciprusok.

Széchenyi-liget A bejárati építmény magtartandó. A parkbútorzat és a világítás cseréje szükséges.

Széchenyi-liget Különböző burkolattípusú sétányokkal átszőtt erdőszerűen besűrűsödött faállománnyal rendelkező értékes városi zöldfelület.

Széchenyi-liget A meglévő vegyes faállomány alapos átvizsgálásra szorul. A szép, értékes egyedek lehetőség szerinti megtartása mellett tudatos térképzési szempontok figyelembe vételével hajtandó végre a parkrekonstrukció.

53

Lakótelep A gyalogos burkolat rossz minőségű.

Apponyi téri lakótelep Rossz állapotú, cserére szoruló parkbútorzat és világítás.

Apponyi téri lakótelep Alulhasznosított

Apponyi téri lakótelep Rendezetlen zöldfelület.

54

4. Területegységenkénti közterületi arculat-alakítási javaslatok

4.1 Belváros

• Erzsébet tér

Arculati átalakítás nem indokolt.

• Kossuth Lajos tér

A Petőfi Sándor utca – Ady Endre utca forgalomcsillapított

átvezetése, körforgalom kialakítása igénybe veszi a tér DK-i sarkát,

ezért módot nyújt arculati korrekciókra is. Megfontolandó a téren

található épített motívumok számának a WC és tribün elbontásával

való csökkentése, a burkolt felületek rendezettebb összefogása és a

Fehér-ház előtti gyalogos felületek kiterjesztése a védelemre javasolt

oszlopos tölgyfasor megtartása mellett. Burkolat-anyaghasználati

módosítás, a parkbútorzat és a parkvilágítás cseréje nem indokolt, a

szökőkút felújítása viszont időszerű. Új parkolóhelyek kialakítása

esetén azok rendezett fásítása szükséges.

• Katolikus plébánia és Szent Anna templom előtti tér

A forgalmi rend átalakítása esetén lehetővé válik a templom előtt

nagyobb, gyülekezésre is alkalmas, díszburkolatos előtér

kialakítására, mely a ma gépkocsiforgalommal körbevett

Szentháromság szobor előnyösebb elhelyezésére is módot nyújt. Az

új tér utcabútorzattal gazdagítható.

• Szöllősy Géza tér

A burkolat javítása, az íves vonalvezetés megtartása, raszterezéssel

történő gazdagítása indokolt. A tér felújítását össze kell kapcsolni az

Iskola utca átépítésével, azonos kiskockakő, vagy azt idéző térkő

burkolathasználattal. A zöld kazetták korlátjai eltávolítandók, a

növényzet átalakítása, kis koronájú, várostűrő fák betelepítése és

egyoldali kandeláber-sor beépítése indokolt. A padok egyszerű,

háttámlás, fémvázas, fa ülőfelületű és háttámlájú típusra egységesen

cserélendők.

• Autóbusz pályaudvar

A parkolási rend módosítandó, lehetőleg bővítendő, kedvezőbb

térbeli elrendezés mellett, a szükséges fásítás végrehajtásával együtt.

A gyalogos burkolatok egységes térkő arculattal alakítandók ki, a

térbútorzat (padok, szemétgyűjtő ládák) egységes, egyszerű,

minőségi bútorcsaládra váltandó.

A tér fő problémája a kerékpártárolás megoldatlansága. Ezért fedett,

egységes, nagy kapacitású kerékpártároló rendszer telepítése

elengedhetetlen, lehetőleg a térfalak mellé sorolva.

• Szent Miklós tér

A meglévő fagyálló, mintázott téglaburkolat túlnyomó része

megtartandó, de a templom süllyesztett előtere feltétlenül

megnyitandó. Leglényegesebb arculati beavatkozást a Fehér-ház

templom elé lógó elő-építményének bontása jelentene, melynek

55

révén a templom főhomlokzata a Kossuth tér felől is láthatóvá válna.

A tér átalakítását össze kell kapcsolni a Szolgáltató-ház előtti tér

rendezésével és a Rózsa Gábor tér átalakításával. Az összefüggő

térrendszert egységes burkolatkialakítási szisztémával, egységes pad

és hulladékgyűjtők kihelyezésével, egységes parkvilágítással kell

átépíteni. A tér-rehabilitációt össze kell kapcsolni a szolgáltatóház

teraszlépcsőjének átépítésével és a terasz felújításával is, hiszen fenti

szabad területek és épített terek lényegében egységes egészként

szolgálnak.

A Rózsa Gábor térnek nevezett térrészen indokolt – a terület

súlypontját kitüntető módon – szökőkutat, vagy szobrot, esetleg a

kettő kombinációját elhelyezni.

• Evangélikus templom előtti tér

A templomot övező zöldfelület legegyszerűbb – a műemlék épület

szépségével nem konkurálni akaró – kialakítása, a kiemelt szegélyek

és gyalogos felületek rendezése szükséges. Jó minőségű, színes térkő

burkolat és ezzel azonos arculatú, térdfal kialakítására alkalmas

építőelemek választandók ki. A közterület rendezésének fontos része

a nyomasztó megjelenésű közmű műtárgyak eltüntetése, burkolatba

süllyesztése.

• Posta és Páterház előtti tér

Átépítése, arculati módosítása nem indokolt.

• Művelődési és Ifjúsági ház előtti tér

A süllyesztett teret határoló zöld térfalak felújítása, a gyalogos

járdák, lépcsők átépítése szükséges. Javasolt anyaghasználat a járdák

esetében színes térkő, a lépcsőknél a térkővel azonos arculatú

lépcsőelem, vagy műkő tömblépcső. A közterületek látványát

jelentősen lerontó közműaknák felülvizsgálata, felújítása, takaró

zöldfelületbe foglalása szükséges.

• Kossuth Lajos utca

Az útfelújításhoz kapcsolódóan térkő burkolatú járdák, a járda

anyagával azonos kiemelt zöldkazetta szegélyek építése indokolt.

Megfontolandó a fasori fák felújítása, esetleg cseréje, mely az

egységes utcakép kialakulását segítené. A járdafelületek szélesítése a

vendéglátóhelyek kitelepülését, a barátságos városi arculat létrejöttét

nagyban segítené. Az utca közvilágításának szecessziós stílusú

kandeláberekre cserélése az utca rangját nagyban emelné.

• Szent Imre herceg utca

A járdaburkolatok cseréjénél színes térkőburkolat építendő be, a

gimnázium bejárata előtt kiszélesedő fogadótér alakítandó ki.

Az Olimpiai tölgy környezetében az eredeti arculat helyreállításával

mind a burkolatok, mind az ülőfal, mind a zöldfelületek teljes

rekonstrukciója szükséges. Az eredeti anyaghasználat (fagyálló

klinkertégla) megtartandó.

56

• Szent Anna utca

A burkolatok teljes cseréjével, a közművek rekonstrukciójával faltól-

falig kell az utcát rendezni. A járdafelületeket színes térkő

burkolattal kell kialakítani, a bejáratokat, gépkocsi behajtókat eltérő

színű anyaghasználattal jelezve, egyben a járdafelületeket

strukturálva.

• Petőfi Sándor utca

A járdaburkolatok kiszélesítése, kiülők részére történő helybiztosítás

szükséges. A járdák színes térkőből, a Szent Anna utca

kialakításánál ismertetett módon rendezendők. Az utca kiemelt

szerepét a közvilágítási oszlopok és világítótestek cseréjével is

jelezni kell. Beépítésre kissé archaizáló, a szecessziós környezetbe

illeszkedő, öntöttvas oszlopos berendezések telepítését javasoljuk.

• Ady Endre utca

Kialakítási módja a Petőfi utcáéval azonosan kell, hogy történjen,

hiszen a két utca egymás folytatása, azonos városszerkezeti

szereppel. Az Ady Endre utcába torkollik a már meglévő, tégla

burkolatú sétálóutca, ezért a járdák anyaghasználatánál ezt

feltétlenül adottságként kell figyelembe venni.

• Nagy Ferenc utca, Jövendő utca

Számottevő átalakítása indokolatlan, viszont folyamatos

karbantartása, a zöldfelületek, növénykazetták állandó kezelése

szükséges.

4.2 Kurca-part

Parti sétány létesítése indokolt a belvárosi szakaszon a folyó mindkét

oldalán, 3,0 m szélességben, színes térkő burkolattal. Amennyiben

kerékpárút létesítését is kívánná a város (indokolt lenne), úgy azt a

gyalogos sétánytól zöldsávval elválasztva, a gyalogos burkolattól

eltérő anyaghasználattal, 2,5 m szélességben.

A sétányt indokolt 30-40 m-ként a vízparton létesített kiülő fa

stégekhez is kapcsolni, melyek pihenő és horgász helyként egyaránt

szolgálhatnak.

A kétoldali sétány és kerékpárút megvilágítására egyszerű fém vagy

faoszlopos, egyszerű világítótestet hordozó berendezések létesítése

javasolt. A sétányok mellett támlás, fémvázas padok, azokkal azonos

bútorcsaládba tartozó hulladékgyűjtők kihelyezése szükséges. A

belvárosi Kurca-partszakaszon a vízparti fásításra megtartható lehet

egzóta fák (pl. a meglévőkkel azonos mocsárciprusok, platánok)

alkalmazása. A belvároson kívüli –attól északra és délre húzódó, de

belterületi folyópart ugyancsak sétánnyá alakítandó. Itt azonban már

nem indokolt a gyalogos és kerékpáros forgalom elválasztása.

Kétoldali, 4-4 m szélességű, kavicsolt, vagy murvázott felületű

sétány is betöltené szerepét. A parkbútorzat és sétányvilágítás

tekintetében azonban célszerű lenne egységes színvonalat biztosító

berendezések alkalmazása. A megvalósítás a költségvonzatok miatt

57

nyilván ütemezetten történhet csak, de az egységes arculati elvek

ennek ellenére alkalmazhatók.

A Széchenyi-liget felújításra váró, rekonstruálandó park. A

sétányrendszer, a parkolók és gépkocsi behajtó utak, a parkvilágítás

átépítendő. Térkő burkolatú járdák, gyeprácsos öko-térkő burkolatú

parkolóhelyek építését javasoljuk. A sétányok javasolt szélessége 3,0

m. A parkvilágítás átépítésénél a sétány kialakítására vonatkozó

alapelvek a Széchenyi-ligetben is alkalmazandók, ez a padok,

hulladékgyűjtők kihelyezésére is vonatkozik.

A faállomány alapos átvizsgálásra szorul. Az értékes, szép egyedek

megtartása mellett a parkrekonstrukció során tudatos téralakítás, az

intenzíven fás és tisztásos parkrészek arányos kialakítása lenne

szükséges. Az ehhez szükséges fakivágásokat a virágzó cserje és

talajtakaró cserjefelületek, virágfelületek telepítésével lehet

ellensúlyozni, jelentősen javítva a Széchenyi-liget mai arculatát. A

park bejárati építménye és szobrai, emlékművei feltétlenül

megtartandók.

4.3 Lakótelepek

A lakótelepek arculatát a közterületek tönkrement

járdaburkolatainak és úttestjeinek, utcabútorzatainak és

térvilágításának teljes rekonstrukciójával lehet végrehajtani.

Legkevesebb rekonstrukciós beavatkozás a növényzet esetében

szükséges, de a fenntartási színvonalat itt is emelni kell.

A járdaburkolatok átépítésénél lakótelep részenként egységes,

jellegzetes, egyszerű építőelemek választandók ki. A jó minőségű

lerakás, a szegélyek rendezettsége már nagyban javítja az általános

arculatot.

A parkbútorzatot (padok, hulladékgyűjtők, kerékpártárolók)

lényegében teljesen le kell cserélni. Egy-egy egymástól eltérő

bútorcsalád kiválasztása indokolt a Kossuth utcai, illetve az Apponyi

téri lakótelep esetében, némi sajátos jelleget kölcsönözve a

környezetnek. A térvilágítás esetében minden archaizálást kerülő,

egyszerű, de minőségi megjelenésű fém oszlopok és világítótestek

kiválasztása szükséges, lehetőleg egy egységes rendszer

kiépítésével, mely megkönnyíti az esetleges cserét, karbantartást is.

4.4 Kertvárosi területek

Az egységes és minőségi utcaképre törekvés érdekében szükséges a

légkábeles közművezetékeket földkábelbe helyezni. A kertvárosias

arculat kialakítását szolgálja az árkok, szikkasztó árkok fokozatos

csapadékcsatornára cserélése is.

Az utcakép meghatározó elemei a kertvárosias zónában a fasorok és

zöldsávok. Fokozatosan – legalább az egyes utcaszakaszokon -

egységes faállomány kialakítása indokolt, a térség klímáját, a

58

talajadottságokat, a városban megszokott fajtaalkalmazást is

figyelembe vevő fasori rekonstrukció révén.

A járdák kialakításánál legalább 2,5 m szélességű, nem aszfaltozott,

hanem térkő burkolatú gyalogos felületeket kell kiépíteni. A

közvilágítás és távközlés vezetékeit hordozó kátrányozott fa

oszlopokat beton, vagy fém oszlopokra kell cserélni.

5. A felhasználásra javasolt berendezések, anyagok bemutatása

5.1 Burkolatok

• Természetes kőburkolatok

Szentesen kevés hagyományuk van, csak egészen speciális,

kitüntetett helyeken (pl. műemlékek, szobrok közvetlen közelében)

indokolt a használatuk. Alkalmazható: fagyálló keménymészkő,

kvarcit, gránit burkolólap. Minimális méret 30x30 cm, szükséges

vastagság 4 cm. Szegélyezésük a kőanyaggal azonos, vágott

szegélykőből készül.

• Fagyálló kerámiaipari termékek

Szentes belvárosában közkedvelt, hagyományosnak tekinthető

burkolóanyagok gyalogos felületek esetében. A színes téglák mind a

terek átépítésénél, mind a járdák burkolásánál akár önmagukban,

változó színeket raszterképzésre felhasználva, akár színes beton

térkövekkel keverten alkalmazhatók. Előnyük a könnyű

felbonthatóság, javíthatóság.

• Beton térkövek

A beton térkövek minőségi skálája mind a mérettartóság,

felületképzés, fagyállóság, esztétikum tekintetében nagyon széles

skálán mozog. A belváros rekonstrukciójánál csak a közepesnél jobb

minőségű, felületén természetes kőzúzalékkal ellátott – ezért

színtartó – legalább 6 cm vastagságú burkolókövek alkalmazandók.

Térburkolat esetében a lerakásra kerülő térkő legalább 40x40 cm-es,

járdaburkolat esetében 20x30 cm-es legyen. A szegélyek

kiválasztásánál a burkolókő típushoz kifejlesztett, ahhoz illeszkedő

szegélyeket kell kiválasztani. A burkolatba illeszkedő lépcsők vagy a

burkolattípus szerinti speciális lépcsőelemmel, vagy mészkő

tömblépcsőből, esetleg műkő tömblépcsőből épüljenek. A térkő

burkolatok előnye a felbonthatóság, egyszerű javíthatóság is.

• Aszfalt

Gyalogos térburkoló felületként történő alkalmazása esztétikai hibái

és nyári felmelegedése-kigőzőlődése miatt az egyszerű

beépíthetőség ellenére arculati szempontból nem javasolt.

• Kerékpárutak

Előregyártott, színes kerékpárút építésre kifejlesztett beton térkő

elemekből, esetleg aszfaltból készülhetnek.

59

• Szórt felületek

Extenzív sétányburkolatként a Kurca-parton illetve a Széchenyi-liget

alárendelt fontosságú sétányain alkalmazandók. Anyaguk fehér

mészkő-murva, vagy gyöngykavics. Hátrányuk a folyamatos

karbantartás igényesség és sérülékenység. Szegélyezésük 40x20x8

cm-es beton szegélykővel történik.

5.2 Padok

Az egyedi tervezésű – már meglévő –támla nélküli padokon kívül

csak háttámlás, fémvázas, fa ülőfelületű padok kihelyezését

javasoljuk. Az Erzsébet-téren és Kossuth téren már alkalmazott kissé

archaizáló típus a belváros szűken vett területén egységesen

alkalmazható, változtatása az eklektikus középület állomány által

determinált zónában nem indokolt.

Egyszerűsített formájú, inkább kortárs arculatúnak tekinthető padok

kihelyezését javasoljuk viszont a szűkebb értelemben vett

városközponton kívül mindenhol.

Városrészenként, összefogható, külön értelmezhető tömbönként

lehet eltérő típusokat alkalmazni, de háromnál több belvárosi típus

alkalmazása semmiképpen sem indokolt. Célszerű egy általános

típust a területek túlnyomó részére kijelölni, ettől eltérőt pedig csak

speciális környezetben, pl. az autóbusz végállomásnál,

vasútállomásnál stb. van értelme használni.

A túlnyomórészt egységes típus használata a fenntarthatóságot,

javíthatóságot is segíti.

Speciális padtípus jelölhető még ki a Kurca-parti sétány

berendezésénél, a Széchenyi-liget rekonstrukciójánál is.

A lakótelepeken is indokolt a helyi arculatot hangsúlyozó valamely

padcsalád kiválasztása.

A fém padlábak színválasztását az épített környezet egyéb elemeihez

kell illeszteni, és az egyéb köztárgyak (hulladékgyűjtők,

kerékpártárolók, kerítések, közvilágítási oszlopok) színével össze

kell hangolni. Az ülő és háttámla fa-felületek natúr fa színű, UV álló

védőanyaggal bevontak kell, hogy legyenek.

5.3 Hulladékgyűjtők

A padokkal azonos karakterű, lehetőség szerint egy gyártmány-

családként forgalmazottakat kell választani. Csak fedeles, csikk-

elnyomós, könnyen tisztítható, egyszerű arculatú, környezetébe

feltűnés nélkül simuló, fém edények alkalmazhatók, a környezetben

lévő fém köztárgyak színével összehangoltra festve. Az alkalmazott

hulladékgyűjtő edény típusok száma illeszkedjen a választott pad

típusok számához.

60

5.4 Kerékpártárolók

Szentesen a kerékpározás kitüntetetten fontos közlekedési mód, ezért

a közterületi kerékpártárolók funkciója nagyon lényeges, a

kihelyezett és kihelyezendő kerékpártárolók száma nagy. Fentiek

miatt közterületi arculatalakító szerepük magas. Jelenleg legalább

10-12 típus lelhető fel a városban, de ezek 2-3-ra csökkentése

indokolt. A cserék során a bemutatott fotóanyagon szereplő

típusokkal azonos arculatúakból kell választani. Fedett

kerékpártárolók csak a kiemelten e szempontból fontos

létesítmények (buszpályaudvar, vasútállomás, iskolák, strand,

uszoda, kemping) mellett, arculati szempontból különösen

érzékenyen mérlegelt módon helyezhetők ki. A kerékpártárolók fém

részeinek színválasztásánál a padvázak és hulladékgyűjtők esetében

ismertetettek érvényesek.

5.5 Információs berendezések

Szentes belvárosából és a lakótelepekről is hiányoznak az idegenek

tájékoztatását szolgáló orientációs rendszerek. Ezek létesítésénél az

épített környezetbe és az egyéb köztárgyakkal való

összehangoltságra kell törekedni.

5.6 Közmű létesítmények

A közművek műszaki berendezései (trafók, aknák, oszlopok,

légkábelek) jelenleg általában a környezeti arculatot hátrányosa

befolyásoló köztárgyak. Ezen berendezések esetében mindenképpen

szükség van a műszaki állapotuk felülvizsgálatára. Meg kell

vizsgálni a talajba süllyesztés lehetőségét, amennyiben ez nem

lehetséges a műtárgy külső burkolatát úgy kell kialakítani, hogy az a

környezetéhez a lehető legjobban igazodjon és a műtárgy mérete ne

legyen nagyobb a feltétlenül szükségesnél. Bizonyos esetekben a

növényzettel való eltakarás is megoldást jelenthet.

Az átépülő gyalogos burkolatokba eső, fémvázas közmű aknafedelek

cseréjénél a beépülő burkolat anyagával azonos felületképzést kell

alkalmazni. Az öntvény típusú aknatetők esetében, ha van a város,

vagy a szolgáltató címerével ellátott, igényesen kialakított fedő, úgy

a belváros rekonstrukciója során azt kell alkalmazni.

5.7 A megújuló közterületek közvilágítási arculata

A helyzetelemzés alapján a következő szempontok figyelembe

vételével alakítható ki a város köz-, tér- és díszvilágítási arculata:

– Meg kell teremteni a városrészekre és városi funkciókra vonatkozó

differenciált fényhőmérsékleti és világítási arculatot. A nagy

forgalmú közterületeken a fő célként a tájékozódást segítő és

célorientált mozgást segítő fény alkalmazandó, míg a lakóutcákban,

61

parkokban a vagyonvédelem/közbiztonság szempontjai mellett a

zavaró fények elkerülését kell figyelembe venni.

– Az előbbi szemponttal összefüggésben kezelendően kell

biztosítani, hogy a berendezések utcaképformáló hatása is

érvényesülhessen az adott városrészi sajátosságoknak megfelelően.

– A közterületek megújulásával együtt a tervszerű telepítési elvekkel

és az elérhető technológiai háttér figyelembe vételével minden

esetben az energiatakarékosságra kell törekedni. A tervekben

kimutatást kell arra vonatkozóan készíteni, hogy a jelen állapothoz

képest mekkora energiamennyiség takarítható meg a terv

megvalósításával.

– Az épületek díszvilágítására vonatkozóan teret kell biztosítani a

LED-es világításoknak és a nagy energiaigényű fényár világítások

helyett az építészeti karakter egyediségét hangsúlyozó hatékonyabb

és architekturális világítást/fényépítészetet kell előnyben részesíteni.

A LED-es technológia korunkra már nem csak

energiahatékonyságában tett szert a hagyományos fényforrásokkal

szemben szinte behozhatatlan előnyre, hanem intenzitásában és

változatos színvilágával is.

62

63

5.7.1 A város általános közvilágítási vezérelvei Ma már elterjedt módszer, hogy a nagyobb városrészi területekre kiterjedő rehabilitációs

beavatkozásokat összekötik a közvilágítás rendszerének felülvizsgálatával is. A

városrendezési elveken nyugodva olyan világítási vezértervet dolgoznak ki, amely hosszabb

távon biztosítja az arculati, üzemeltetési, korszerűsítési és gazdálkodási követelmények

teljesülését.

Jelen stratégia keretei természetesen korlátozottak egy városi szintű világítási vezérterv

kidolgozásához, azonban Szentes megújuló közterületeire vonatkozóan a lefektethetők a

később továbbdolgozható vezértervi elvek.

A stratégia keretében vizsgált belvárosi területekre vonatkozóan

elsősorban a városszerkezeti-morfológiai adottságok alapján

funkciók és zónák lehatárolását kellett elvégezni. Ezek alapján lehet

differenciált irányelveket és javaslatokat tenni.

A városkép stratégiai formálása érdekében kialakítandó vezértervi

elvek kidolgozásához az alábbi zónák kerültek lehatárolásra az

akcióval érintett területen:

- Vonalas városi elemek: közutak, városi súlyvonalak, kiemelt

városképi útvonalak, amelyeket szakaszjellegüknek-kialakításuknak

megfelelően is érdemes kiemelni az általános városi világítás

köréből. A kiemelt tengelyek vonatkozásában hangsúlyos igény az

alkalmazott berendezések arculatának megfelelő megválasztása is.

(pl. Kossuth Lajos utca)

– Pontszerű elemek: kisebb teresedéseik és

épületek/épületegyüttesek, amelyek városi jelképként, találkozási

pontokként funkcionálnak.

– Egyéb zónák: nagyobb kiterjedésű zöldfelületek, lakóterületek,

rendezvényterek, stb, amelyek esetében egyedi sajátosságokat is

figyelembe kell venni. Lakóterületek esetében igen lényeges pl. a lakóépületekhez viszonyított fénypontmagasság

és oszlopelhelyezés helyes, zavarásmentességet biztosító megválasztása, de ezzel együtt kell

kezelni a házak megközelítését biztosító gyalogos felületek közbiztonsági szempontú

megvilágítása is

5.7.2 Területi arculati javaslatok

A Belváros és a tervezési terület legmeghatározóbb közterületeiként,

súlyvonalaiként kezeli a stratégia a Kossuth Lajos utca-Petőfi

Sándor utca-Ady Endre utcákat. A világításdesign kialakításában

komoly szereppel jelenik meg a berendezések arculata is.

A Kossuth Lajos utca és Petőfi Sándor utca (2. ábra, 1. és 2. jelű

vonal) utcaképében a tervek alapján a történelmi belvárosra egykor

jellemző Szentesi kandeláber (Szentes „1” berendezés) különböző

tipusai jelennek meg újra. A hagyományos, historikus arculat az

energiatakarékossági kritériumoknak is megfelelő egyik

legmodernebb közvilágítási technológiát rejti. A világítási

koncepcióval összhangban melegfehér, 2800 K fényhőmérsékletű

Cosmopolis fényforrásokkal kell a világítást megoldani.

A Szentes típusú berendezések arculatát a 3. és 4. ábrák mutatják be.

64

2. ábra

3. ábra

65

4. ábra

66

A Belváros további – a forgalom és a városi hierarchiában elfoglalt

helyük szerint – kiemelt tengelyein (2. jelű vonalak) a Szentes

lámpatest az előbbiekben részletezett műszaki paraméterek mellett,

de egyszerűbb arculatú tartószerkezeten (Szentes „2”-jelű

berendezés), amely azonban ugyanúgy egyfajta historikusabb imázst

biztosít.

Ezeken a városszerkezetileg kiemelt tengelyeken, a Belvárosi zónát

elhagyva (3-as jelű szakaszok) visszatérnek a kivezető utakra

jellemző Na-fényforrásokkal üzemelő közúti berendezések. Így a két

fényforrás közötti különbség (melegfehér és sárga) egyfajta

orientációt is biztosít, jelzi a történelmi városnegyed határát.

A kiemelt tengelyekről lefűződő mellék- és kiszolgáló funkciójú

utcákon-közterületeken a stratégia szempontjából két kiemelt

szempontot kell érvényesíteni:

– a berendezéseket az építészeti környezettel összhangban kell

megválasztani. A történelmi hangulatú utcákban historizáló,

öntöttvas kandelábereket kell a jelenlegi gyakorlat alapján is

telepíteni.

– A színhőmérséklet terén a lakófunkciójú utcákban melegfehér

Cosmopolis fényforrással üzemelő alacsony fénypontmagasságú

világítási berendezések (pl. TUS KIO) telepítendő. A fehér fény a

jobb színérzékelés-arcfelismerés szempontjából komoly

vagyonvédelmi jelentőséggel is bír. A vegyes funkciójú utcákban a

nagyobb egyenletességet biztosító Na-sárga fényforrásokkal

üzemelő berendezéseket kell a fent említett tipusok alapján

választani.

A közvilágítási arculati stratégiát bemutató tervlapon 5-ös számmal

jelöltek a belváros kiemelt teresedései, ahol a színes burkolatok és

zöldfelületek a színeket jobban visszaadni képes hidegfehér fényű

TUS KIO vagy TUS ALURA tipusú lámpák választhatók.

Ugyanezeket a berendezéseket célszerű választani a Kurca parti

sétányon is, ahol a víz és a vízparti növényzet éjszakai imázsát

kedvezően befolyásolják az említtet színhőmérsékletű berendezések.

A tervlapon szereplő kiemelt városi pontok elsősorban olyan városi

identitást hordozó pontok (épületek-szobrok, csomópontok-

csuklópontok), amelyek esetében elsősorban a díszvilágítás

vonatkozásában már említett szempontok alapján kell egyedileg

megvalósítani a kiemelő világítási megoldásokat.

5.7.3 Általános arculati javaslatok

A történelminek tekinthető városközponti területen városközponti

beavatkozási területen túl a további fejlesztési egységek-ütemek

tervezési és kivitelezési fázisaira vonatkoztatható módon is

szükséges megadni az érvényesítendő karakterjegyeket. A város

67

sajátosságait figyelembe vevő módon az alábbi általános

karakterterületek lehatárolásával lehet a jellemzőket megadni:

– Átlagos belvárosi utcák:

– Átlagos kertvárosi utcák:

– Lakótelepi utcák

– Kurca-parti sétány (Belvároson kívüli szakasz)

– Nagyobb kiterjedésű parkok

Általánosságban ezekre a területekre modern arculatú

berendezéseket javasolt telepíteni. A fénypontmagasságot az

építészeti-kertépítészeti környezetnek megfelelően kell

megválasztani, 3,5-6 m magasság között. A gyalogos illetve vegyes

forgalmú közlekedés elvárásainak megfelelő technikai

követelményeknek megfelelő oszlopcsúcsra vagy karra szerelt

berendezés javasolt. Csak olyan lámpatest választható, amely

tükörrendszeréből adódóan a felszín felé sugározza a fényt. A

fényszennyezés nem engedhető meg.

A belvárosi utcákban az elvárásoknak megfelelően elsősorban

melegfehér illetve Na-sárga fényű fényforrásokkal üzemelő

berendezést (pl. TUS Alura, Kio, Jasper, Amarillys, Topáz) kell

választani, míg a kertvárosokban és a nagyobb kiterjedésű

lakótelepeken a vagyonvédelmi-közbiztonsági követelményeknek

jobban megfelelő hideg vagy meleg fehér színhőmérsékletű

fényforrással üzemelő lámpatestek javasoltak (pl. TUS Alura, Kio és

Jasper).

A zöldfelületi rendszer kiemelt városi területein (Kurca-part,

Nagyobb kiterjedésű parkok) a hidegfehér színhőmérséklet javasolt,

amely jobban kiemeli a környezet zöld jellegét (pl. TUS Kio vagy

Alura).

68

A berendezések tartószerkezeteként pórszórt felületkezelésű vagy

annak megfelelő matt felületű oszlopot kell alkalmazni. A térkő

illetve egyéb szárazon rakott burkolatokat úgy kell tervezni és

kivitelezni, hogy az oszlopok talpcsavarai a burkolatok alá

kerüljenek.

5.7.4 A stratégia jóváhagyását követő lépések

A stratégiai javaslatokat a tervezés és kivitelezés folyamán minden

esetben érvényesíteni kell. Hiszen egy rendszer csak az egyes alkotó

elemei révén válhat komplex egésszé. Mindezeken túl a részletes

tervezés egy folyamatos visszacsatolást is biztosíthat a stratégia

hosszú távú elvei felé.

A városközpont rehabilitációjának ütemezett tervezésével

gyakorlatilag a stratégia rövid távon is érvényesülhet, de a hosszú

távú gondolkodás felé elmozdulva a közvilágítási arculati stratégia

alapköveinek lefektetésével egy szervezett rendszerben megvalósuló

világítási vezérterv lehet csak a továbblépés iránya, amelyben, és

amelynek révén már kezelhetők és láthatóan megvalósíthatók

lesznek az alábbi célok:

- A város, a terület IDENTITÁSának erősítése

- A VÁROSI VILÁGÍTÁSTERVEZÉS RENDSZERének (a helytől

a városrészig/városig ívelő kezelési-technológiai rendszer)

kidolgozása

- ÉJSZAKAI IMÁZS tervezése - A városi morfológia, a városkép

adottságainak kihangsúlyozása

- ÉJSZAKAI VÁROSI KÖRNYEZET megteremtése - amely

biztosítja a szubjektív esztétikai élményeken túl a biztonságot, vagy

akár pl. az objektív tájékozódás lehetőségét is: Eltérő városrész -

eltérő fény-kép, / főközlekedési utak intenzív sárga fényű lámpái,

mellékutak alacsonyabb megvilágítási szintű fehér fényű lámpái, stb.

- VÉDELMI SZEMPONTOK biztosítása (közlekedés- és

közbiztonság)

- ELLENŐRZŐ ESZKÖZként: a világítási kultúra kialakítása és

megőrzése

69

Felhasználásra javasolt burkolatok Fagyálló tégla Téglaburkolatok javasolt felhasználási helyei: sétáló utcák, belvárosi járdák, terek Fagyálló tégla és kiskockakő

Terca Piazza

Terca Piazza

70

Terca Piazza

Terca Piazza

Kiskockakő, nagykockakő

71

Térkövek Járdák, térburkolatok építéshez, a határoló épületek karakteréhez igazodó szín és méretválasztással

72

Nagy parkok sétányaihoz

73

Kurca-part A még kiépítetlen sétányszakaszokon a már kiépített szakaszon felhasznált térkőtípus alkalmazandó

Iparterületek, nagy kiterjedésű kereskedelmi területek

74

Gyephézagos parkolók

75

Példa közmű műtárgy és lámpa burkolatba illesztésére

76

Felhasználásra javasolt utcabútorok Padok Történelminek tekinthető városközpont (Erzsébet tér, Kossuth Lajos tér, Kossuth Lajos utcát övező belvárosi zóna) A meglévő padtípusok használhatóak.

Tungsram Schréder Kandeláber Schönbrunn P-003-11 típus

A jövőben, ebben a városrészben felújítandó tereken, utcákban – az előzőekben bemutatottakon kívül – használható (vagy ezekhez megjelenésükben hasonló) padtípusok.

Tungsram Schréder Kandeláber Sétány típus

Tungsram Schréder Kandeláber Schönbrunn P-003-01 típus

77

Kertvárosias, falusias lakóterületek teresedésein alkalmazandó pad

K Tech Kft Fabregas Europe Városias területek, lakótelep

Ubcité Vera típussorozat

Ubcité Vera típussorozat

Ubcité Diva

78

Alma-Rend Kft Corall típus

K Tech Kft Fabregas Modo ALU

K Tech Kft Fabregas Modo Silla

K Tech Kft Fabregas Similar

79

Kurca belvárosi és belvároson kívüli szakasza

K Tech Kft Fabregas Modo Széchenyi liget, Hősök erdeje

S-TÉR Kft Hugs Brahella

K Tech Kft Fabregas Plaza Real Autóbusz pályaudvar, sportcsarnok előtti tér

K Tech Kft Fabregas Diana

80

K Tech Kft Fabregas Diana Sin Iparterületek, nagy kiterjedésű kereskedelmi területek

K Tech Kft Fabregas Ronda

K Tech Kft Fabregas Ronda Sin

81

Hulladékgyűjtők Történelminek tekinthető városközpont (Erzsébet tér, Kossuth Lajos tér, Kossuth Lajos utcát övező belvárosi zóna)

Tungsram Schréder Kandeláber Andrássy típus Kertvárosias, falusias lakóterületek teresedésein

Ubcité

Városias területek, lakótelep

Ubcité

Ubcité

82

Ubcité Kurca belvárosi és belvároson kívüli szakasza

K Tech Kft Giochipark Urbino

Széchenyi liget, Hősök erdeje

Tungsram Schréder Kandeláber Andrássy típus Autóbusz pályaudvar sportcsarnok előtti tér

Ubcité

83

Alma-Renr Kft Velence Ivókutak köztereken, játszótereken

ABN Design Oazis ivókút

K Tech Kft Fabregas Vendome Forgalomterelő pollerek Belváros A belváros történelminek tekinthető városrészén

Tungsram Schréder Kandeláber Andrássy típus

84

A belváros egyéb területein

K Tech Kft Fabregas Paseo de Gracia Autóbusz pályaudvar térsége

K Tech Kft Fabregas Montreal

K Tech Kft Fabregas Tubo Iparteületek, nagy kiterjedésű kereskedelmi területek

K Tech Kft Fabregas Aqualata

85

Kerékpártárolók Meglévő, jelenlegi helyükön megtartandó típusok

Üzletek előtti egyedi kihelyezésre javasolt típus

Javasolt új típus belvárosban és lakóterületeken

Royal-Kert Cartel Történelminek tekinthető városközponti részeken

Tungsram Schréder Kandeláber Andrássy típus

86

Kurca-part

S-TÉR Kft Vega Széchenyi liget, Hősök erdeje

Alma-Rend Kft Adria-Velence

Fedett kerékpártárolók Autóbusz pályaudvar környezetében

Alma-Rend Kft Velence típus

Alma-Rend Kft Velence típus

87

Információs táblarendszerek Historizáló stílus a történelminek tekinthető belvárosi területeken

Alma-Rend Kft Rusztik típus



88

Modern megjelenésű információs táblarendszerek a város egyéb részein

Alma-Rend Kft Weg típus

Ubcité OS 100

Ubcité OS 500

Ubcité IF 110 – IF 135

89

5.8 Egyedi, típusba nem sorolható közterületi

arculatalakítási eszközök, lehetőségek

A városi szabad terek alapkaraktereként az építészeti környezet, a

térarányok és a nagy számban ismétlődő, tipizálási igénnyel

kihelyezett burkolatok, utcabútorzat, világítási berendezések és

növényzet meghatározza. Az alapadottságokat a képzőművészeti

igénnyel megfogalmazott és kihelyezett szobrok, térplasztikák és

emlékművek egyedi módon gazdagítják.

Mindezeken túl is van azonban igény és általában van lehetőség is

speciális, egyedi köztárgyak, egyedi bútorok, vizes berendezések

létesítésére. Ennek révén többletélmény, harmonikusabb városkép

keletkezhet, egyes városrészek, részterületek, helyek könnyebben

megjegyezhetővé és megszerethetővé válhatnak. A kialakítás és

kihelyezés legegyszerűbb alapelvei az alábbiakban rögzíthetők:

- Helyük az építészeti – kertépítészeti tér súlypontjában vagy

súlyvonalában kell kijelölni

- A tárgyak elfogadását, a hely kiemelésének eredményességét

növeli, ha az egyedi köztárgy környezetével funkcionális és/vagy

elvont, szellemi kapcsolatba tud kerülni

- Kerülendő a speciális elemek zsúfolása, egymásra halmozása,

mert így egymás hatását nem erősítik, hanem rendszerint

lerontják

- Méretüknek, léptéküknek, kialakítási módjuknak a szűkebb

környezet általános képével összhangban kell maradni

5.9 Közterületi városkép-alakító növényzet

• Belvárosi fasorok

Egységes korú, egészséges állapotú, karakterű, koronaformájú és

törzsmagasságú fák alkotnak csak harmonikus, városias utcaképet.

Telepítésre javasolt fajok és fafajták:

Tilia cordata (kislevelű hárs)

Tilia tomentosa ’Szeleste’ (ezüsthárs)

Fraxinus ornus ’Mecsek’ (gömbkőris)

Acer platanoides ’Crimson King’ (vérjuhar)

Acer platanoides ’Columnare’ (oszlopos juhar), keskeny

utcákban

Pyrus calleryana ’Chanticleer’ (díszkörte)

• Kertvárosias – falusias utcák fasori igényei

Általában kisebb hely áll rendelkezésre, ezért kicsi, vagy közepes

koronájú, termésükkel nem szemetelő, a környezeti viszonyokhoz

alkalmazkodó fafajok telepíthetők

Telepítésre javasolt fafajok és fajták:

Acer platanoides ’Globosum’ (gömbjuhar)

Catalpa bignonioides (szivarfa)

90

Catalpa bignonioides ’Nana’ (törpe gömb szivarfa)

Cercis canadensis (amerikai júdásfa)

Celtis occidentalis ’Globosa’ (gömbkoronájú ostorfa)

Robinia pseudoacacia ’Umbraculifera’ (gömbakác)

Tilia tomentosa ’Teri’ (tojasdad koronájú hársfa)

Prunus fruticosa ’Globosa’ (gömb csepleszmeggy)

• Kurca-parti sétányok fasorai

A belvárosközeli sétányszakaszokon a már bevált, a megszokott

arculathoz igazodó fásítás exóták telepítésével folytatható.

Alkalmazandó fafajok:

Taxodium distichum (mocsárciprus)

Plaranus hybrida (platán)

Kerülni kell azonban a riasztóan tájidegen fenyőféléket

(ezüstfenyők, lucok, tuja-félék) ültetését.

A belvárostól távolatti sétányszakaszokon csak őshonos, a tájba

harmonikusan illeszkedő, vízparti fajok ültetése fogadható el.

Alkalmazandó fafajok:

Salix alba ’Tristis’ (szomorú fűz)

Alnus glutinosa (enyves éger)

Ulmus laevis (szil)

91

Egyedi szabadtér alakító kertépítészeti elemek

Budapest Alle bevásárló kp. Tervező: Garden Stúdió

92

Documents

SZENTES EGYSÉGES KÖZTERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI … · VÁR- KERT Fax.:365-6194,Tel.:279-0715 Műszaki Tervezési Kft. E-mail cím: [email protected] Székhely: