SX. Évfolyai Budapest 1899. október hő 4 . 8 0 . (834.) t

MAGV

^ Ö / s I V v r M

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Felhívás a gazdaközönséghez.

A telepítés és parczellázások ügye ujabb fordulat előtt áll. Ezt jelenti az a telepítési értekezlet, melyet a földmivelés-ügyi miniszter szándékozik egybehívni még az ősz folyamán, hogy az e téren felmerült tapasztalatokban, a megindí-tandó kormányzati és társadalmi mozga -lom, helyes kiindulási pontokat találjon.

A kérdés bizonyára n e m kerüli el a gazdasági egyesületek figyelmét sem, amelyeknek, mint a gyakorlati mezőgazda-sági élet hivatott megfigyelőinek, ez alka-lomból is érvényesülniük kell, annál inkább, mert ez napjainkban egy elsőrendű tár-sadalmi kérdés.

A „Köztelek" is szolgálatot vél tenni az ügynek, ha a telepítéssel, parczeliá-zással, örök- és kisbérleti rendszerekkel összefüggő kérdések tisztázása érdekében az anyaggyűjtés feladatából illő részét kiveszi.

Foglalkozni kívánunk azokkal a magánvállalkozásokkal, amelyek telepíté-sek, parczellázások vagy különböző bér-leti rendszerek révén, a kisvagyonu em-berek vagy a vagyontalan munkások fö ldhöz juttatására irányultak.

Felkérjük tehát gazdatársainkat, hogy amennyiben ilyen magánvállalkozásokról tudomásuk van, szíveskedjenek ezekre figyelmünket felhívni, hogy az erre ille-tékesektől a szükséges adatokat besze-rezhessük vagy azoknak a viszonyok közvetlen tanulmányozása utján birtokába juthassunk.

Méltán számithatunk ebben az ügyben, mely különben is meg-érdemli, hogy a gazdaközönség odaadó figyelmében részesítse és javára tapasz-talatait értékesíteni igyekezzék.

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alább felsorolt tagjai-nak jár le f. év deczember végé-vel 6 évi tagsági kötelezettsége.

Adamecz Elek, Bajor József, Bálás László, Ba-lázsovich Oszkár, Bauer Mihály, Baumgarten Pál, Be-nyovszky Sándor gróf, Beregm. gazd. egyesület, Berger Emil, Bezer'dj Andor, Bibó Dénes,' Bibó György, Birly Lajos, Bolgár János, Bolza Pál gróf Boros Zol-tán, Bölöny Imre, Brachfeld Lajos, Braun Sándor, Brokesch Ferencz, Bucsányi Kálmán, Cornides Albert, Czocher Gusztáv, Czeglédy Tivadar Csemez István, Csetke Béla, dr. Csillag Gyula, Darányi Kálmán, Deák Tamás, Dely Imre Dessewffy Ödön, Deütsch Andor, Deulsch Gábor, Deutsch Gyula, Deutsch Sándor hatvani, Diel Ede, Diószeghy Pál, Dorner Sándor, Dőry József, Dőry Vilmos, Durkó Imre, Egyesy Géza, Ehrenfeld Antal, Elek István, Ernst Mihály, Farkas Zoltán, Fáy Gyula Both., Fehér Zoltán, Fein Oszkár, Fejős János, Ferenczy, Kálmán, Filipi Fülöp, Földváry László, Freund Ferencz, Furjákovics Zsigmond, Fülöp Zoltán, Gayer Lajos, Gőzsy László, Georgicon Keszthely, Gölniczky Géza, Gruber György, Grünfeld Jakab, Gyapay Pál, dr. Hagara Viktor, Hajdú Aladár, Hajdú László, Hanvay József, Hartstein Sámuel, Hegedűs József, Heisler Mór, Hell Sándor, Hembach Gyula, dr. Hirsch Alfréd, Hirsch-feld Béla, Hirschmann Vilmos, Honig Albert, Horváth János, Huszár Károly, Imreh Antal, Ivády Béla, Jablo-nowski József, Jancsó Dezső, dr. Jekelfalussy József, Jeney Ernő, Juhász Antal, gr. Karolyi Imre, gr. Károlyi Tibor, Kelemen István, Kemény Dávid, Kende István, Klein Aladár, Koricsánszky János", Kornis Viktor, Kovács László madi, Kováts Antal, Kováts Géza, br. Königswarter Hermann, Krick Aladár, Krieger Pál, Kuchinka Géza, Kuezik Gábor, Kuliffay Árpád, dr. Kuncz Jenő, Kunfy. Adolf, Kühne Ede, Küszler Henrik, Lakner László, Lakner László ifjú, Lamberger Gyula, Lányi József, László Zsigmond, Lázár Soma, Leiden-frost_ Tivadar, Lévy Albert, Lits Sándor, Lovas Sándor, Magyar Balázs, Magyar-Óvári gazd. akadémia, Maiina Gyula, Mankoviczky József, Matlekovits Sándor, Mál-nássy Ferencz, Mándy Lajos, Meitnér Gyula, Mező-gazdasági mivelődési egylet Breznóbánya, Mezőtelegdi

kaszinó, Mihály István, Milhoffer Sándor, Mohorai ura-dalom, Molnár Géza, Möller István, Molnár József, idősb Nagol Vilmos, Nászai Rezső, Negro Adolf, dr. Neumann Ármin, Németh Pál, Nóvák Dániel, Nyiri János, Ofner József, dr. Ofner Oszkár, Okolicsányi Dénes, Olbricht Ottó, Orosz Miklós, Osztroluczky Géza, Osztroluczky Miklós, gróf Pálffy István, Persa Sándor, Pethes Mihály, Pethő György, Petrányi Lajos, Pécsi káptalan, Pichler Zdenkó, Pintér Sándor, dr. Plósz Pál, báró Podmaniczky Géza, Pogány Lajos, Pollák Gyula, Prág Lajos, Propper Samu, Razgha Gyula, Rá-kóczy Lajos, Réthi Pál, Bévai Soma, Révész Antal, Riedl Ede, Rohonczy Gedeon, Rohrer Ferencz, Rombay Dezső, Rosznáky Jenő, Rothmeyer Imre, Roxer Jenő, Rozdonyi Sándor, Rósa Imre, Rubinfeld Ignácz, dr. Rudnyánszky Béla, Budnyánszky János, Safáry János, Salzberger József, Schlaúch Nándor, Schlichter Izidor, Schrikker Imre, Simon Lázár, Sivó Jenő, Somogyi Péter, Sorger Jakab és társa, Stojkovits Emil, Strausz Adolf, báró Stummer Sándor, Szabó Arnold, Szábó Ferencz szerkesztő, Szalay Imre, Szalay István, Szandt-ner Ernő, Szandtner Sándor, Száhlender . Gyula, Száh-lender Károly, Szántó Menyhért, Szécsey István, Sze-mere Huba, ifjú Széky Péter, Szkalla Ferencz, Szobonya Bertalan, Sztriha Sándor, Tahy István, Tamás Gyula, Thaisz Lajos, Thassy Elemér, Thomka Gyula, Tisza László, Tóth Lajos, ,Tóth Lőrincz, Török Elemér, Tulogdy Samu, Turkevei gazd. egyes., Újhelyi Jakab, dr. Vargha Gyula, Vucskits Béla, Wagner Ernő,* Weiler Rezső, Weinberger.Arthur, Weiss Adolf, Widder Mór, Vimmer Károly, Wurm Ödön, Zaicz Gusztáv, Zámory Béla, Zichy János gróf ifjú, Zsótér Andor. Összesen 229.

Ezek közül kilépésüket már bejelentették : Hem-bach Gyula, Nászay Rezső, Rosznáky Jenő, Sivó Jenő

A nemzetiségek, mint közgazda-ságunk tényezői.

Mint vegyesajku vidék szülöttje-mindig érdeklődéssel voltam nemzetisé' geink iránt. S nagyon tanulságos ezek-nek a létért való küzdelmét szemlélve, látni, mint szárnyalja tul az egyik a má-sikat, szorítja ki lépésről-lépésre, vagy áthasonitja magába. Itt mindig a kitartó munkásságé, ügyességé a győzelem ba-béra, n e m ugy mint a szellemi munká-sok nagy részénél — az állami hivatal-noki kart tekintve — kiknél ama tulaj-donságok sokszor mellékesek.

A győztes a Dunántulon, Duna-

Minden gazdasági

Sziikséoleti czikk Terményeink értékesítése

vég-ett forduljunk bizalommal a

Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez, Budapest, V., Motmány-u. 31

M a i s z á m u n k 3 0 o ldaL

1484 KÖZTELEK, 1899. OKTÓBER H ö 4. 80. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.

Tisza közén és Marosszögben mindig a német (sváb).

A Bácskában most folyik az átha-sonitás, illetve térfoglalás javában. Sze-münk előtt látjuk, mint szorítja át a szerbet a horvát oldalra, egymásután sze-rezve meg földjeit, fárad ha tlan munkás-sága s kitartása gyümölcséül. Palánka, Obrovácz, Tovarisova stb. eredetileg tiszta szerb községek, most a német túlnyomó, pedig a két utóbbi helyen csak a 80-as évek elején épültek templomaik s első felszentelt papjaik a mostaniak.

Söt Szlavónia termékenyebb földjén is nyomon követi a szerbet, a horvátot a német s ott is találhatók kevert,... sőt tiszta német s Muraköz felé magyar köz-ségek. Védekezik is már a horvát nem-zet nagy erővel a Magyarország felöl j övő áramlat ellen s b izony hazafias gondokba merül az ember, látva mily kitartóan oltják bele a magyar-gyülöle-tet a fiatal nemzedékbe s méltán mu-tatott reá egyik napilapunk arra az im-mines veszélyre, mely abban rejlik, hogy a zágrábi leány-intézetben jelenleg 2000 leendő anyába oktatják bele a magyar elleni gyűlöletet.

Azért, ha magyarnak akarjuk meg" tartani hazánk földjét, nagyon szüksé-ges a földgazdaságnál a magyar agrár-politikát inaugurálni főleg az által, hogy az önként hóditó fentáevezett invázió elősegittessék.

A horvát után ,.a román' nemzetiség" á l l ,e l len- legmakacsabbul az áthasoni-tásnak s kiszorításnak, a mi főleg onnan van, hogy eredetileg is a legfélreesőbb helyekre telepedtek, sőt pénzintézeteik — az Albina s fiókjai — utján, melyek-hez a lippai Lipovanasmáriar-adnai Ma-rosána is tartozik, még aggressziv politi-kát is űznek.

Az ideges fészkelődés azonban, mely a népét különben legtöbb helyen, ha izgatásnak nincsenek kitéve, nyugodtan

T Á R C Z A .

A máltai kecske. 1877. év őszén Marseillből indulva csalá-

dommal, midőn három napi viharteljes tengeri ut után, a viruló növényzettel környezett Philippe-willbe megérkeztünk, a kikötő melletti nagy-vendéglő termében első dolgunk volt frissítők-kel kárpótolni az ut fáradalmait. Amint a nők a felszolgált tejeskávét megizlelik, csodálkozva tekintenek egymásra s egyszerre hangzik ajkaikról a kérdés: „Miféle tej lehet ebben, hogy oly különös jóizü, amilyent még otthon sem ittunk soha?!

Megkóstolva magam is a tejet, odaintem a vendéglőst: „Miféle tejet szolgáltat fel ön vendégeinek? mert hiszen felülmúlja ez még a bivaly tejet is!"

„Hja uram!" —feleli büszke önérzettel a vendéglős, ez a mi egyik speczialitásunk. Ez a tej csak itt honos Éjszak-Afrikában, ez a máltai kecske teje. Aki ezt egyszer megízlelte, ha módjában van tennie, más tejhez nem nyul az életében többé soha!"

És egyhangúlag osztottuk vendéglősünk nézetét. Mertezen tej sajátságos finom zamattal bír, kövér, majdnem mint a tejsürü és czukor nél-kül is kellemes édességü. Épp ezért Éjszak-Afriká-

hagyja, azt látszik bizonyítani, hogy érzik a bomlasztó erőt, mert nagyobb jós tehet-ség .nélkül is merem állítani, hogy bár-mennyit agitáljanak, bárhogy rugdalóz-zanak az ösztön ellen a román izgatók, a szorgalomban, kulturában, előrehala-dottabb elemek e tagadhatatlanul tunya s ösiségböl nem mozduló népet nyomról -nyomra tágításra bírják s vagy pusztulnia kell, vagy derekát beadnia. S hogy ez áramlat, mely a termékeny eikon nagy arányokban folyik, a román nép tömegét ' eddig jó formán érintetlenül hagyta, ez annak tulajdonitható, hogy a hóditó kép-zettebb népelem most elfér még a gazda-gabb térségeken s a sanyarabb megélhe-tésre kárhoztató hegyek közé való b e -nyomulásra még nincsen égetően szük-sége. De tekintve a nagy szaporodással arányos szűkebbre szorulását a földnek, e tájak felé is elodázbatlanul közeleg az áthasonitó mozgalom, hogy idővel elbo-rítsa a román lakta vidékeket.

A Dunántul alsó megyéiben je küz-delem jó formán be van fejezve s jellemző hogy Baranyában, Tolnamegye határá-hoz, közel fekvő Rácz-Kozár csak névleg mutatja hajdani szerb népességét, mely-nek temploma ott áll még, de a hivek eltűntek, tiszta német lakossága van. Most már csak a némfet és magyar tusa-kodik a földnek békés birlalásán s az őseredetü tiszta magyarság pl. Tolnában a megye legtermékenyebb részébe a Sár-közbe szorult s Nyék, Őcsény, Decs és Pilis községek lakosságát.képezik s ezek száma is napról-napra egyre apad, rájuk illenek Tompa Mihály szavai : „Pusztulunk, veszünk,, mint az oldott kévé széthull nemzetünk" . Nem is lehet ez másképp, mikor a gombamódra szaporodó német mellett nálunk szégyen számba megy, ha valakinek egy, legföljebb két gyermeké-nél többje van s így a gyermekelhajlás napirenden van. Nagyon helyén volna, ha ügybuzgó földmivelésügyi miniszte-

ban, de különösen Algírnak Constantin tartomá-nyában a máltai kecske teje annyira kiszorította már a közéletben a tehéntej használatát, hogy ennek élvezete csak a legszegényebb néposz-tálynál fordul ott még elő.

Alig vártam, hogy lássam az állatot, mely e tejet adja.

Másnap reggel hajnalkor, az utczán levő zajra felébredve kitekintek ablakomon s szokat-lan látvány terül el szemeim előtt. Az egész utcza, s tovább, bármerre tekintett szemem, tele a város mindenfelé fehér gyapjas kecske-sereggel. Csoportosan állanak köztük asszonyok s leányok, különbnemü tejes edényekkel kezeik-ben s a csoportok közepén, a há?ak oszlopai mellett fejik az arabs pásztorok mindenfelé egyenkint kecskéikből egyenesen a vevők edényeibe a habzó hófehér tejet, melynek kövér habja, —miként a jó sör a pohárba töltéskor — felduzzadva folyt le az edények széleiről.

Ily módon árulják ott a tejet. Bizonyára legbiztosabb mód arra nézve, hogy a vevő ne kapjon hamisított árut pénzeért.

Tizenöt évvel később, 1892. év tavaszán Madagaszkárból visszafelé jövet Port-Saidban már szintén elterjedve találtam e kecskefajt s ugyanígy lepik el most ott is reggelenkint a kecskenyájak a város minden részeit.

De e tej nem olcsó! Algírban ugy, mint Port-Saidban, mindenütt egyformán 50 centim

rünk a rusznyákok mellett e kicsi, de nagyon érdekes magyar szigetet is g o n -dozása alá venné. Az állami segítség ne terjedjen annyira, hogy az abban biza-kodó nép elrestüljön, hanem oly mód keresendő istápolásokra, hogy a magyar nemzet csorbítására el ne fogyatkozzék, hanem erősödjék népessége, jólléte.

E szomorú látványban csak az a vigasztaló, hogy a kihaló ősi magyarság romjain egy igyekvőbb u j — szintén magyar — nemzedék támad, melynek hazafisága kifogástalan, ha őseik a mult század közepetáján (1760. körül). Német-országból telepittettek is be (többnyire Mercy tábornok által) a kül- és belellen-ség által elpusztított községekbe, melyek-nek csak nevük mulatja hajdani magyar voltukat (pl. Tolnamegyében, Hidegkút, Hant, Apar, Lengyel stb).

Szinte ritkaság, számba, mehet, mikor Toln a község német lakossága •' fellázad a

•magyar istentisztelet ellen, jóllehet vala-mennyi a legtisztább magyarsággal beszél. Vannak azonban tökéletesen elmagyaro-sodott községek, mint pl. Sár-Szent-Lö-rincz, mely egy jóravaló, józan, munkás község mintaképéül szolgálhat, honnan oly két nagy emberünk, mint néhai Balassa János doktor és Zsivora, a hétszemélyes tábla hajdani elnöke, került ki. Itt már csak egyes nevek, mint Tamer, Greifen-stein, emlékeztetnek a német szárma-zásra, de névtulajdonosuk egy kukkot sem ért már ősei nyelvéhez. De ne is merje a tiszta németet se svábnak szó-lítani senki sem, mert ugy járhat mint az a szolgabíró, kinek a községi bíró e megszólításért oda dobta a birói botot azon önérzetes kijelentéssel, hogy csak oly j ó magyar, mint a ki annak született, ha nem is beszéli a nyelvét.

Földes János.

literje, tehát 25 kr. a mi pénzünk szerint. Nem mintha kevés lenne s ritkasága hajtaná fel magasra árát, hanem belső értéke miatt, mert felülmúl az izére nézve mindent, a mit a világ összes állatai tej néven szolgáltatnak az ember részére.

Nagy fontosságúvá válhatna pedig e kecskefajnak tejjósága a vagyonosabb osztály-nak jövő táplálkozására nézve azon okból, mert módot nyújtana arra, hogy nélkülözhet-len mindennapi tejszükségletét akként élvez-hesse, hogy biztosítsa ezzel családját — a legkitűnőbb tej élvezete mellett — a tüdő-gümőkór ragályának tej utján történő fertő-zésétől.

Miután ugyanis kétségtelen ma már, hogy a szarvasmarhák között Európa minden országá-ban oly nagy mérvben van elterjedve s terjed naponta fokozottabb mértékben — a köz-nép által „gyöngykórnak" nevezett — tüdő-gümőkór, hogy általában véve a külföld összes tehénállományának 50—60%-a, hazánkban pedig a nyári istállózás mértéke szerint 30—50%-a e nagy mértékben fertőző kóranyaggal általá-ban fertőzve van: soha sem tudhatja többé senki sem, mely perczben veszi magához a tehéntej s ennek termékei élvezete által a vészteljes ragályanyagot s oltja be gyerme-keibe a halált hozó betegség csiráját.

Sokkal nagyobb fontosságú pedig ezen

80. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899 OKTÓBER Hó 4. 1480

NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető: Kerpely Kálwás

A vöröshagyma mezei termesztése. Ö Nálunk a vöröshagymát, Makó vidékét

kivéve, leginkább csak kertekben kicsinyben termesztik ; nem veszik figyelembe, hogy ezen növény mily fontos kereskedelmi czikket képez és hogy a külföldről oly . nagy mennyiségű hagyma özönlik be hozzánk. A kezelésem alatti gazdaságban 3 éven át foglalkoztam ezen nö-vény termesztésével, mely igen szép jövedel-met hozott a gazdaságnak.

A hagyma legjobban tenyészik a kövér agyagos homokban, ilyen talajt használtam, a hői igen szép egészséges és nagy fejlődést ért el, ellenben a nagyon kötött nedves agyagban, nem igen sikerült; a tiszta homok sem neki való, mert itt a nagy szárazságtól sokat szen-ved, nagybani termelésnél pedig azt kellőleg öntözni nem lehet és ennélfogva apró marad. Frissen trágyázott földbe tenni nern szabad, mert itt gyors rolhadásnak indul, ezt 400 •-ölnyi területen tapasztaltam, melyet jó érett trágyával még az ősz folyamán megtrágyáztam és előszántottam; a tavaszszal beléültetett hagymapalánta egy szálig mind kiveszett.

. Legjobb neki zabosbükköny után való föld, melyet zabosbükköny alá még az őszszel megszántunk és trágyázunk; tavaszszal bevet-jük zabosbükkönynyel, ezt takarmánynak leka-szálva, őszszel 9 hüvelyk mélyre megszántjuk és tavaszszal csak 3 hüvelyk mélyre 3-as vagy kettes ekével ültetés előtt szántjuk meg. Ha azonban a talaj fel van jól fagyva, eléggé por-hanyós, akkor a szántás elmaradhat és csak jó éles vasfogassal kell felfogasolni a talajt, mert a túlságos laza földet a hagyma nem kedveli. Azért ha mégis szántani kell ültetés előtt, a szántást nyomban le kell könnyű sima hengerrel heogerezni. A hagymát kora tavasz-szal vetjük el, mihelyt a föld fagya kienged; a vetés sorvető-góppel történik, 16 cm. sor-távolságra, egy katasztrális holdba 17 kgr, mag "kéli. Ügyelni kell arra, hogy a mag igen mélyen ne essék a földbe, mert akkor csak nagy szárat hoz és fejet nem. Vetés után a földet beszórjuk apró portrágyával, ezen czélra az elkorhadt töreket használtam, melyet igen sok szérűskertben évek hosszú során át heverni hagynak minden haszon nélkül, habár azt nagyon jól lehetne a gazdaságban értéke-síteni. Ezen trágyafelszórás azért szükséges, hogy a föld ki ne száradjon oly gyorsan. A

ügy az emberi társadalom közegészségügyi viszonyaira nézve, mint a mily mértékben ezzel nálunk a köztudat általában foglal-kozik.

Pedig nem egyszer történik, hogy egy-egy családban a tüdővész heveny esete a viruló gyermekeket, a serdülő ifjakat, hajadonokat rövid idő alatt, mintegy járványszerüleg irtja ki szülői karjai közül s a midőn enyhébben lép is fel, számlálhatlan azon esetek száma mindennap, ahol kissé körültekintő vizsgálat folytán kimutatható lenne, hogy ez áldozatok szomorú sorsa a tehéntej áiliali gümőkóros fertőzésnek következménye!

Hiszen alig néhány éve történt Párisban, egy elsőrendű leánynevelő-intézetben, hogy alig j hat hét alatt 27 leánynövendék halt el hirte- | len a hevenytüdővész tünetei között s midőn e miatt a szülők feljajdulásukban mérgezéssel vádolták az intézet tulajdonosát, a hatósági vizsgálatból kitűnt, hogy a növendékek táplá-lására tartott 6 tehénből 4 darab volt általá-nos gümőkóros s ezeknek teje okozta a mér-gezésnek hitt tüdőgümőkórt az elhalt leány-növendékeknél.

Az egyes szétszórt s lassú fejlődésü tüdő-vész esetei pedig számlálhatlanok, hol a ked-ves beteg lassú hervadását meghűlésnek, vagy minden másnak tulajdonítják a bánatos szülők, csak épp arra az egyre nem gondolnak, hogy

trágya elszórása után a talajt könnyű sima fahengerrel meg kell hengerezni, hogy a kikelés egyenletes legyen és a fejek is jobban fejlőd-jenek. Ha azonban azt látjuk, hogy a hagyma sürü, akkor okvetetlenül ritkiltatni kell, ugy, hogy minden tő között 10 — 12 cm.-nyi köz marad-jon. Ha azonban abirtokhoz közel olyan város van, mely elegendő nagy piaczczal bir, akkor a ritkí-tást ne eszközöljük egyszerre, hanem két izben. Csakis olt kell korábban ritkítani, a hol nagyon sűrű, ellenben a második ritkítást lehet ké-sőbbre hagyni, mert ezt a piaczon értékesít-hetjük, mivel már gumós. A kétszeri ritkítás-nak tehát az a főelőnye, hogy ezen másodíz-ben kiszedett hagyma mennyisége bőven meg-téríti a kétszeri ritkítás költségét, valamint hogyha nagyobb területet ültetünk, illetve ve-tünk, ugy a területnek csak felét vetjük be maggal, másik felét az elvetett és kiritkitott hagymapalántával ültetjük be az elébb jelzett távolságokra következő eljárás szerint. Midőn az ültetésre szánt talaj készen van, a melyet ugyancsak az előbbeni módon készítünk elő, egy gereblyével megvonalozzuk a földet. Ezen nagy gereblye olyan mint a milyent az aratók szoktak használni, az úgynevezett bőgő, csak-hogy a fogakat a már ismertetett távolságokra kell beosztani. A fogak élesek legyenek és pe-dig ugy, hogy a fog eleje éles, a hátsó része pedig tompa legyen, azért, hogy a vonalakat jól meglehessen látni. Ezen gereblyét egy em-ber végig húzza a földön, az ültetök mind-egyikének van egy hegyesre faragott gömbölyű ültetőfa a kezében, melylyel lyukat fúrva a pa-lántát beülteti szemmérték szerinti távolságra. Az ültetés ily módon oly gyorsan halad, hogy egy kat. hold beültetéséhez 10 napszámosnő elegendő. Az előbb emiitett ritkítás után kö-vetkezik a kapálás, ez ugy történik, mint más kapásnövénynél, a szükséghez mérten, fődolog hogy a talaj mindig tiszta legyen. Háromszori kapálás legtöbbnyire elegendő ; én. 2 éven át csak kétszer kapáltattam, mert nem volt gazos a föld, harmadik évben azonban már négyszer kelletett kapáltat nom, mert a föld túlságosan gyomos volt. Midőn megérett a hagyma igyekezzünk azt azonnal kiszedni és ha mind-járt el nem adjuk, ugy száraz és fagymentes helyre kell tenni.

Én lábas pajtákba rakattam, ugy hogy a földre gerendákat és erre deszkákat tettem és erre rakattam rá a hagymát kazal formába, ugy a mint a répaprizmát szokásos rakni; a hűvös idő beálltakor szalmával takartattam be, de ugy, hogy a a deszka és a fenék közötti hé-

kodvosük szenvedése és korai halála a tehén-tej általi gümőkóros fertőzésnek fatális követ-kezménye !

Mert — habár a gümőkóros tehén teje, ha az állat még nincs az általános gümőkór stádiumában s fpleg ha tőgye még mentes a gümőkórtól — nem fertőz ugyan általában, de ha a tőgyön is megkezdődött már a gümőkóros folyamat; e tejből pár liternyi- is elég arra, hogy száz meg száz liter tiszta tejet annyira befertőzzön, hogy abból egy kis pohárnyi is megindítsa az emberi test különböző szervei-ben azon kóros elváltozásu folyamatot, mely habár lassan is, de biztosan gyilkosává lesz a szerencsétlennek, ki élvezi!

Annyival nehezebb pedig a gümőkóros tehenet felismerni, mert az ily beteg szarvas-marha is, ha jól táplálják, csak ugy meghízik, mint a legegészségesebb s külsőleg el nem árulva betegségét, teljesen egészségesnek látsz-• hatik. így a fentemiitett párisi eset alkalmával a négy db nagyfokú gümőkóros tehén éppoly kövér és jó kinézésű volt, mint a más két db teljesen egészséges.

De kétségtelen tény ma már az, hogy az emberi társadalomban a gümőkór évről-évre megdöbbentően fokozódó mérvben való terje-désének egyik legfőbb oka, a gümőkóros tehén-tejnek és készítményeinek élvezete.

zag el ne tömődjön, hogy a levegő alulról is érhesse a hagymát. Földre nem szabad a hagymát rakni, mert tudvalevő dolog az, hogy ha bármilyen száraz földet betakarunk és a levegőtől elzárjuk, az megnedvesedik és igy romlást idéz elé mindenben. Arról, hogy a hagyma érett-e, arról ugy szerzünk tudomást, hogy a hagyma szára sárgulni kezd ; midőn na-gyobb része már száraz, azt azonnal szedni kell.

A termény nagyon kielégítő, ha a mun-kát pontosan végezzük ; nem szabad a kézierőt sajnálni, mert akkor haszonra ne is számítsunk.

Nekem az első évben 85 métermázsa, második és harmadik évben 101 métermázsa és 35 kgr. termett egy kat. holdon, ez oly termés, a milyet ekkora haszonnal semmiféle növény nem szolgállat. Hogy magot ne kelljen mindig venni, legjobb azt a gazdaságban ter-meszteni. Ezen czélra a legszebb fejhagymá-kat kiválasztjuk és tavaszszal kiültetjük,-az érés beáltával a magtokokat levágjuk és kicsépeljük; ez egyszerűen kézzel történik, ugy, hogy a magot a tokokból kézzel kidör-zsöljük. Én csak az első évben vettem magot.

A mi a fajt illeti, én két féleséget hasz-náltam, a melyik a nagybani termelésnek leg-jobban megfelelt. A sötétvörös braunschweigi és a makói. Métermázsáját eladtam 3 frt 25 kron, kaptam kat. holdanként 328 frt 25 krt, a munkáltatási költség a befektetett tőkének 6 % kamatja a föld értéke, az adó, szántás, fuvarozás, szóval az összes költség 113 frt 78 krt tett ki s igy mint tiszta haszon 214 frt 57 kr. maradt.

Kérdem tisztelt gazdatársaimtői, hogy mely növény képes még ilyen hasznot hajtani ? egyik sem, mert azon növényeket, amelyek jövedelmeznének, a magyar gazda nem ter-meszti, mert irtózik az ujabb dolgoktól, irtózik attól, ami őt gazdaggá és megelégedetté tenné. Nem kell mindjárt nagyba neki menni az olyan dolognak, mely még ismeretlen előttünk, de igenis kövessünk el mindent, amivel birtokunk jövedelmét emelhetjük és mellette javíthatjuk is, mert ha a jövedelem emelkedik, minden esetre a birtok, illetve a föld értéke is nagyobb lesz. Én az első évben 3jkat. holdon tettem kísérletet, habár kísérletnek ez elég nagy terü-let és mindenesetre bátorság kellett hozzá, a második és harmadik évben már 20 kat. holdon termeszteni hagymát.

A hagyma oly kitűnő előveteménye a búzának, a milyet még répa nem szolgáltatott.

Nyugodt lelkiismerettel merem tisztelt gazdatársaimnak a hagyma nagybani termelé-

Éppen ezért örvendetes, hogy földmivelés- i ügyi kormányunk a többi európai országok nagymérvű védekezési rendszabályai nyomán, kiváló szakférfiaink utján e tudományos moz-galom színvonalán állva, szintén megtette már a kellő előmunkálatokat e rettenetes kórnak a tuberkulinojtásók utján az ország szarvas-marhaállományából való irtására.

Nagyfontosságú lépés pedig e tekintetben a közegészségügy érdekében azon javaslat, melyet dr. Hutyra Ferencz főiskolai rektor tett a földmivelésügyi minisztérium által e tárgy-ban összehívott ankét alkalmával, a gümőkóros' tőgyü teheneknek a tehenészetekből való elvo-nása tárgyában. De ez csak az első lépés. Évtizedeknek kitartó munkája kell ahhoz, hogy e czél valaha elérhető legyen, bármily meg-feszített igyekezettel is.

Igaz ugyan, hogy a fertőzéstől védekezni addig is lehet oly módon, hogy ha a tejet él-vezet előtt jól felforraljuk, mert az erős forra-lás megsemmisíti a gümőkór baktériumait. Azonban e védekezés még sem kimerítő, mert a tehéntúró, a tejfel és sajtkészitmények, ha gümőkóros tőgyü tehén teje vegyült a tejbe, melyből készültek, teljes virulencziájukban fen-tartva foglalják magukban a fertőző ragályt, nem is említve azt, hogy a nyers tejnek aludt-tejképpen s a szakácsmesterségben számtalan módon történő felhasználása folytán mégis csak

4 KÖZTELEK, 1899. OKTÓBER Hö 4. 80. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.

keverődik, sőt még a legközönségesebb fajok is elütök itt az egyebütt tenyészőktől.

Hja ! Erdély országban minden más! A változatos színekben pompázó virágos

dombok nyáron odavonzzák a botanikust, a ki eltekint attól, hogy naphosszat barangol, a nélkül, hogy egy fát látna és ha ebédre árnyé-kos helyet keres a letelepedésre, a saját árnyé-kával kell, hogy beérje. És mind annak daczára fönséges egy táj az a botanikusra nézve. De nemcsak a botanikusra nézve az, hanem ott settenkedik mögötte a bogarász is, mert a Mezőség gyönyörű virágmezőin ott te-rem a különleges togárság sokasíga és

i díszes virágjai között ott röpködnek a legszebb lepkék s a legritkább bogarak.

A Mezőség tájának még egy különleges-sége van, a mely éppen ilyenkor, a nyár vé-gén nyilatkozik meg legszebben. Ha a szántó-földeken már csak a buzatarló fakó képe lát-szik és legfeljebb a sárguló kukoriczásokkal váltakozik, a legelők és kaszálók dus virágai már elhalaványultak, a völgyek mélyebb fek-vésű rétségeit pedig már csak egyöntetű zöld lepel boritja, akkor a táj unalmas egyszinü-ségét megszakítja a sós helyek különleges flórája. A sós területek akkor öltik magukra díszruhájukat s magukra vonzzák az arra hala-dók tekintetét.

Sós helyeinknek is különös a növényzete. Sajátságos típus az, speczialitás. A szántóföldek fakó s a rétek zöld színét felváltja a sós helyek élénk kék színe. Millió számban nyílnak itt a sónövények szép kék virágai és kellemesen meglepik az utazót. De a szép kékszínű virágok közé fel nem tűnő dudvák és füvek is keverődnek, melyek szintén különösek. Sós területeink jobbára legelők és kaszálók, eltekintve azon helyektől, a hol semmiféle növény nem terem, i

Legyen szabad alábbiakban egy ilyen sós helyet bemutatni, még pedig azt, a melyet itt Kolozsvár tőszomszédságában, Szamosfalva és Dezsmér határában láthatunk.

Az időszakosan összegyülemlő csapadék-víz tóvá gyűlik itt össze, körülötte sziksós ki-virágzás fehérlik messzire s azontúl kezdődik a növényzet. Igen különös növények azok, melyek itt a legsósabb helyeken teremnek. A mint a talaj szegényedik sóban, el-el maradoz-nak ezek az első különleges sónövények s át-engedik a helyet azoknak, amelyek már nem állják ki a só oly nagy százalékát s igy foko-zatosan keverődnek a sót nem kedvelő növé-

nyekkel. így láthatjuk a fokozatos átmenetet a jellemző sónövényektől a rendes kaszálóig és közönséges legelőig.

Ezúttal csak a sónövényeket emlitem meg, a fokozatos átmenetet s a szelídebb sós kaszáló növényzetét máskorra hagyom.

A legsósabb és legszikesebb helyeken, a hol a sziksó már fehéren kivirágzik, ott terem elsőnek a somocsing vagy Sálicornia herbatea. Ez a növény feltűnik roppant vastag, húsos, leveses, czikkes szárával, mely dúsan elágazik, s legfeljebb 30 cm.-nyire megnő. Levelei nin-csenek, hanem csak köröskörül álló nagyszámú oldalágai vannak; virágai fel nem tűnők, igen parányiak. Ez a növény egész gyepeket képez szikes és sós területeink közepén, ahol egyéb növény már meg nem terem. Amint a beálló szárazság elemészti a tavak összegyűlt vizét, az elárasztott helyek iszapjában felüti magát a Salicornia. Midőn kibúvik a földből, sötét-vörösre festi a tájat, mert a földből kibúvó sürü, apró hajtásai mind vörösek s csak utóbb zöldülnek meg. Ezt a növényt állat nem igen eszi, legfeljebb talán a sertés nyul még hozzá. Az ilyen terület tehát értéktelen.

A Salicornia társa, mely vele együttesen, de már nem oly tömegesen terem, a tenger-parti sutlap vagy sziki szvéda (Suaeda salinaria).

Ez is 30 cm. magasra nő, igen ágas, de már leveles is. Levelei húsosak, félig hengere-sek, félig laposak. Virágai aprók, zöldek, olya-nok mint a labodaéi s a levelek hónaljában ülnek. Ezt a növényt sem eszi állat.

E két húsos sónövény mellé sorakozik a mi jellemző ,sóvirágunk", a Statice Omelini. Nálunk egyszerűen csak sóvirágnak mondják, könyvekben lelleg néven emiitik. Szép élénk kék szinü virágaival messziről árulja el a talaj sós voltát.

Egész nyáron virágzik oly dúsan, hogy egész kékre festi a tájat. Levelei a föld színé-hez simulva levélrózsát alkotnak, bőrnemüek, vastagok, tojásdad, vagy elüpszisz-alakuak, ép élüek. Szára levéltelen, egészen félméter-nyire felnyúlik és dúsan elágazva számtalan

! apró élénk kék szinü virágot visel. Virágait : csokorrá gyűjti a sós helyekre és főleg a sós | fürdőkbe kirándulók serege. E csokrok szára-

zon tartva hosszú ideig elállanak. ! Ezen legismertebb és legelterjedtebb só-

virágunkhoz csatlakozik egy másik kék virág, mely dus virágaival hozzájárul a sós terület

sét ajánlani ott, a hol víz van a közelben hogy nagy szárazságban meg lehet ön-tözni, ott a haszon kétszeres is lehet.

Nem hiszem, hogy gazdatársaim közül csak egynek is ne lenne tudomása arról, hogy mennyi hagyma jön be hozzánk külföldről, a melyet itthon állíthatnánk elő és a hasznot mi tehetnénk zsebre. Dióssy Imre.

GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN, RoTfttvMStS: Mezey Gyula.

Sónövényeink. # Midőn a nyár végén, vagy őszszel

végigrobogunk a gyorsvonattal az Alföld meg-mérhetetlen rónaságán, feltűnik mily egyhangú, mily szomorú a táj! Itt a legelők lesült pá-zsitja, ott a mező elszáradt tarlója, emitt meg a tengeri száraz, zörgő kórója. Hiába keressük már ilyenkor az Alföld síkságán az üdeséget, a friss elevenséget, a szép zöld szint. Csak sárga, fakó szint lát szemünk. Egyhangú szo-morúság ez.

Egész más kép tárul szemünk elő, amint a száguldó vonat bevisz bennünket a hegyek közé. Amint a Királyhágó szűk völgyébe be-szorulunk s azon tul a hegyes-völgyes domb-vidéken át folytatjuk utunkat, mindenfelé zöl-delő pázsit borítja a legelőket és kaszálókat. •Az egyhangúság után üde zöld szin vigasztalja szemünket. Örök tavaszt látunk itt.

Megint más a kép, ha elhagyjuk Kolozs-várt s Erdélyt közepén átszelve meglátogatjuk annak egyik igen sajátságos és különleges vi-dékét, a Mezőséget. Ha az ember először hallja a Mezőséget említeni, valami szép rónaságot képzel maga elé. Pedig milyen csalódás, mert a Mezőség csupa domb, hegy, völgy, egyenet-lenség. Mezőség elnevezését az indokolja, hogy az egész vidék csupa mező. Sem erdő, sem szikla ott nem látható. Kitűnő fekete televény boritja minden részét.

Termékeny szántóföld, buja kaszáló és üde legelő váltakozik itt. A gazda szeme örül itt a végnélküli törökbuza-parczelláknak, a melyek itt a nép kenyerét megtermik. De egyik érdekessége a Mezőségnek dus és változatos növényzete, különleges flórája. A tömegesen nyíló változatos virágai közé nem egy ritkaság I

a véletlentől függ, hogy bárki is a fertőzés veszélyének kitéve legyen.

Tehát mégis csak akkor lennénk ily körül-mények között e tekintetben feltétlenül bizto-sítva, ha a tehéntejet általában nélkülözhetnők, s egy más, teljesen baktériummentes tejjel helyettesithelnők.

Szegény ember, sőt még a középosztály is erre képtelen. De a jobbmódu vagyonosabb, főképp pedig a földbirtokos osztály igenis meg-tehetné saját és családjának egészsége érdeké-ben a máltai kecske tenyésztésének felkarolása által.

Ugyanis, a tudományos vizsgálatok kimu-tatták, hogy a kecsketej általában mentes a tüdőgümőkór baktériumától, mert a kecskefaj-nál a gümőkóros megbetegedés oly annyira ritka, hogy jóformán nem létezőnek mondható.

A máltai fajnál pedig egyáltalában isme-retlen.Tehát tehéntej helyett a közönséges kecske tejét használva is, a tej általi gümőkóros fer-tőzéstől teljesen mentesek maradhatunk.

Igen ám! De az európai kecskefajok tejé-nek oly kellemetlen, sajátos kecskebak szaga van, hogy e tej már csak e miatt sem képez-heti általános fogyasztás tárgyát. Másfelöl oly híg és vizizü e tej legtöbbnyire, hogy ez is lehetetlenné teszi általános élvezetét.

Midőn tehát a máltai kecskében oly fajt nyerünk, mely a tehéntejnél, sőt a legjobb bivaly-tejnél is sokkal ízletesebb, a hazai kecsketej

rossz szagjától teljesen mentes kövér és ki-válóan kellemes édességü tejet ad, mely más-felől mentes a gümőkór baktériumától nyers állapotában is: igy ebben oly becses tápanya-got találunk, mely eddig Európa országaiban kellőképp még ismerve és becsülve nem volt ugyan, de mely hivatva lenne a jövőben a vagyonosabb osztály táplálkozásában a tehén-tejet nagy mértékben helyettesíteni s az élve-zetet az egészségi biztonsággal egyesítve, a legkeresettebb élelmiczikké emelkedni.

Épp ezért a már gümőkórban szenvedők is e tej használata által egy igen kedvező gyógyhatású segédeszközt nyernének egészsé-gük helyreállítására, a csecsemők táplálása tekin-tetében pedig csakis ez lenne képes — termé-szetesen aránylagos felhígítás mellett — helyet-tesíteni az anyatejet megnyugvással és veszély nélkül.

Testalkata e kiváló becsű kecskefajnak nagyságra nézve majdnem olyan, mint a hazai fajtáé, talán kissé nagyobb, részint kis szarvakkal, részint egészen szarvnélkül. Testét hosszúkás, gyapjas szőr fedi, melynek szine legtöbbnyire fehér, de van fekete és tarka szinü is. Husa szintén mentes az európai fajták nehéz szagjától, puha, ízletes. Élelmére nézve nem kényes, kopár legelőkön is elél s dúsabb növényzetű réteken is jól tenyészik, habár ez is legjobban szereti a bokros, cserjés zamatos füvü hegyoldalokat. Azonban istállón

tartva szintén tenyészthető, s minden eleség-nemüt jó étvágygyal fogyaszt. Lisztnemüt, szemes abrakot különösen szeret ez is, sőt még a moslékot is megszokjafés bőven tejel tőle.

Tejbősége sokkal nagyobb mint a hazai fajtáké. Égy 2—3 éves anya naponta könnyen megad jól tartva lVa litertől 2 l k literig.

Különös azonban, hogy eredeti hazájában a máltai szigeteken alakja kisebb s teje nem oly bő, mint tökélyesebbé fejlődőlt philippewilli válfajé.

E kitűnő tulajdonságait Éjszak-Afrika népei kellőleg is méltányolják, mert Philippe-willben egy anyakecskének rendes ára 100— 120 frank, kiváló bak 150 frank. Port-Saidban valamivel olcsóbb ugyan, a közép ára, de az ottani faj már nincsen meg a maga fajtiszta-ságában, mert kisebb-nagyobb mértékben az arabs tarka fajtákkal korcsosult: E mellett tulajdonosai mégis igen nehezen szánják reá magukat, hogy bármi árért is megváljanak kedvencz állataiktól.

Azonban e drága becsára mellett is, még a tetemes szállítási költség daczára is ajánlatos lenne és gazdaságilag éppúgy, mint különösen közélelmezési szempontból „vívmány" számba lenne vehető tejtermelés tekintetében e nagy-becsű kecskefajnak hazánkban való meg-honosítása, mi elsősorban a nagybirtokos és vagyonosabb érdeke és teendője lenne.

Zilahi Kiss Lajos.

80. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899 OKTÓBER Hó 4. 1480

kék mezőnek megalkotásához. Ez egy Aster-faj,*) Aster Tripolium magyarul a pozsgás gerep-esin. Fészkes virágú növény, virágfészkének közepe sárga, de feltűnőbb a karimája, mely élénk kék szinü. Levelei kissé húsosak, kopa-szak, simák, többnyire épélüek vagy kissé fürészesek, lándzsások. Szára kopasz, 15 em. és 1 méter hossz között váltakozik.

Ez a két kék virág képezi a sós területek diszét. Miután sok-sok példányban tenyésznek egymás mellett, kiválóan feltűnnek messziről.

E két növény leveleit eszik a legelésző állatok. Szarvasmarha és juh lerágja a kissé vastag leveleiket.

A hol a sós legelő elposványosodik és inkább mocsárrá válik, ott igen jellemző növény a Tcutsza Triglochim maritimum. Ezt a növényt felismerhetjük tőállásu, sürü fübokrot képező leveleiről, melyek keskenyek, szálasak, félig hengeresek, félig laposítottak. Ezen sürő levél-csomókból levéltelen 14—80 cm. magas tőko-csányok nyúlnak fel, olyanok, mint a milyene-ket az utilapu fejleszt. A tőkocsányon sok apró virág ül sűrűn egymás fölött.

Az egyes virágbk aprók, zöldek, igénytele-nek. E virágokból csakhamar aprótojásdad tok-terméskék keletkeznek. A legelésző állat eszi a leveleit. Mellette ott terem sós helyek egyedüli pázsitféléje, a Olyceria distans vagy vigály mérpázsit. A hol a talaj már kevésbbé sós, ott már egyébb mocsári és pázsitos sásféle fü is, terem, de a legsósabb helyeken csak a nevezett Glyceriát találjuk. Ez a sós és szikes helyek rendes alakja s még a városok utczáin is ta-lálható a falak mellett. Legelésző állatjaink eszik a leveleit s ezért a sós és szikes terü-letek jobb füvei közzé való. A Glycerin distanst arról ismerhetjük fel, hogy bugája többnyire barnás-lilás szinü, ágai eleinte össze vannak vonva, de utóbb főleg az alsó ágak ferdén le-felé irányulnak, igen feltűnő módon. Szára 15—30 cm.-re megnő.

Sós növényeink sorában említendő még egy különös uti fü, a tengerparti uti fü — Plantago maritima, mely 30 cm.-ig megnő, levelei szálasak, félig hengeresek, árkoltak, hosszúak, húsosak; apró virágai halaványsárgák, szőrösek.

A sós legelő partosabb részein, szárazabb és kavicsosabb helyein ott találjuk az ürömnek egy különös faját, a sós ürmöt, Artemisia salina-1 és ennek egyik változatát a var. pen-dula-t. A sós ürmöt felismerhetjük zamatos szagú, a fehér ürömhöz hasonló erős szagú, szürkés szinü finom sallangos leveleiről. A le-velek alacsony gyepet képeznek; a nyár dere-kán hosszú szárak emelkednek fel a levél-csomókból, amelyek az apró sárgás virágokat viselik.

Az üröm között ott találjuk a vad paréj-nak két különös faját ugy, mint a tengerparti paréjt Atriplex littoralist és a sziki paréjt, az Atriplex microspermá-t.

A felsoroltak a mi szamosfalvi sós helyünk legjellemzőbb sónövényei.

Ha tovább megyünk s a Mezőség többi sós helyeit is megfigyeljük, akkor az emiitett növényeken kivül ott láthatjuk még a barlangó bondor-t vagy kamborz savart (Salsola Kali), a lecsepült seprőfüvet (Kochia prQstrata), a sziki csibehurt (Spergularia salina) és a hártyásmagvu csibehurt (Spergularia marginata), a sallangos levelű pozdort fSkorzowera laciniata), a vizi mézpázsitot (Catabrosa aquatica), a parti árpát (Hordeum Gussoneanum), a Gerard-féle szittyát (Jucus Gerardi), a tengerparti lóromot (Rumex maritimus), a. nagy gyökerű somkórót (Melilotus macrorhiza), a sávos lóherét (Trifolium striatum), a Tceskenylevelü kerepet (Lotus teniusj, a gindár szingallért (Bupleurum tenuissimum), a tenger-parti bagoly füvet (Glaux maritima) és a Schwarzenberg-féle uti füvet (Plantago Sehwar-zenbergiana. Ha még megemlítem mint az erdélyi sónövények különlegességeit: a Wolf-

*) Aster az őszirózsa is.

féle labodát (Chenopodium Wolfi i), mely csak Torda vidékén tenyészik, a Plantago Cornuti-t továbbá a széleslevelü kocsordot (Pencedanum latifolium) és a Petrosimonia triandra-t, akkor a mi sós helyeink növényzetének jegyzékét ki is merítettem s előttünk áll a halophyt flóránk.

Amint a talaj fokozatosan elveszti. sós jellegét, egymásután ott terem a jó és kevésbé jó réti füvek serege, melyek igen jó szénát szolgáltatnak. Ezek méltatását más alkalomra hagyom, nehogy visszaéljek szives olvasóm tü-relmével. Páter Béla.

G A Z D A S Á G I Á L L A T T A N . Rovatvezető: Jafelonowski József.

A szőlő ellenségei ellen való elő-zetes védekezésről és gyakorlati

jelentőségéről, ni.

Amidőn az előzetes védekezés jó oldalait annyira újból és újból emlegetem, elémbe tódul még sok olyan más kérdés is, amelyről szintén nem szabad hallgatnunk.

Aki az előzetes védekezéshez hozzáfog, az ne cselekedjék a hirtelen benyomás hatása alatt, hanem fontolja meg, hogy mit tesz és csak azt az eljárást és a védekezéshez csak azt az anyagot és szert használja, amelyről feltét-lenül bizonyos, hogy nem a hírharang szü-löttje. Mai nap már ott vagyunk, hogy minden főbb parazitánk ellen jó és megbízható eljárá-sunk, vagy irtó anyagunk van, ugy hogy nem kell sötétben tapogatóznunk, vagy találomra dolgoznunk. Az, hogy egyik szer, vagy eljárás egyik-másik helyen nem vált be, az ne tánto-rítson meg senkit, mert a kipróbált szerről való rossz hir nem a szer rosszaságáról tesz tanúbizonyságot, hanem arról, hogy a ki hasz-nálta, vagy alkalmazta, az vagy roszszul, vagy kapkodva járt el: a rossz munka hatástalanná teheti a legjobb szert is! Ellenben az uj szer-től, addig, amíg mellette a tapasztalat nem tett bizonyságot, óvakodjunk ! A nagybirtokos tehet vele kicsiben kísérletet, sőt ezt tennie is kell, de nagyban ne alkalmazza azt soha sem a nagytermelő, sem a kisgazda. Hiszen ha mind igaz és való volna az a szer, amelyet a hir csak az utóbbi három év lefolyása alatt felkapott és nagyra fölmagasztalt, akkor ma már nem tanácskoznánk arról, hogy ami te-mérdek ellenségünkkel szemben mit tegyünk, mit kezdjünk, mert annak mindnek már a hir-magasztalta szerektől el kellett volna pusz-tulni.

Tehát védekezésnél csak bevált eljárást és kipróbált szert használjunk !

És valamint a szerrel, ugy az alkalmazás idejével is szintén tisztában legyünk, mert nem volna elég, hogy csak tegyünk valamit, hanem szükséges, hogy azt idejében is tegyük. Itt te-hát szükséges, hogy a tulajdonos teljesen tisztában legyen a maga szőlőjével is. Sajnos, e tekintetben sok szemrehányást kell tennem a magyar szőlőtermelőknek: ők a bajt rende-sen csak akkor veszik észre maguknál, mikor azt már másnál is látják. Sokszor volt módom látni, hogy egyik-másik előkelő birtokos ezidén csak távoli, 5—6 vármegyéből való ismerőse utján tudta meg, hogy az ő sajátjában is van baj : mert a mi bajt másnál meglátott, vagy a mire itt-ott figyelmeztették, azt haza-térve magánál is meglátta. És miért! Talán eddig vak volt ? Dehogy! Csak egyedül, azért, mert sem a szőlőjével nem törődött, sem azzal, hogy a szőlőnek esetleg baja lehet. Pedig a jó gazdának első és legfőbb kelléke az, hogy mindig tudja és értse, hogy a szőlőjében mi tör-ténik és miért történik az igy ? Mi nem ok nélkül hangoztatjuk, hogy a szőlömivelés ala-pos és széles szakismeretet kíván: a ki ma nem tanul, hanem elhagyva a kaptafát, vagy

vonókést beáll szőlőmivelőnek, az itt csakha-mar nyakára hághat az árcza verejtékével szerzett vagyonának, mert nem tud annyi pénzt szerezni, a mennyit tanítás dijaképpen ki kell fizetnie addig, a míg megtanulja, hogy a szőlőmivelés nemcsak egy-két napi kapálásból, meg a hangos szüretből áll, hanem hogy itt ezenfelül igen sok mást is kell tudni.

S aki ezenfelül ismeri legalább nagvjá-ból nem a fő, vágy nem a veszedelmesebb, hanem a gyakoribb ellenségeit, kijabbeli ismere-teit minden lehető és kínálkozó módon gyara-pítja, az minden bizonynyal nagyobb meg-nyugvással nézhet a jövő elébe, mint az, aki nem is sejti, hogy milyen baj érheti még.

De még az sem elég! Mondtam, hogy a magyar szőlőmivelő a maga baját rendszerint elébb a szomszédja szőlőjében látja meg. Az bizony nem jó. A jó szőlőtermelőnek mindig nyitott szemmel kell járnia a szőlőjében és neki kell legelőbb észrevennie, ha abban valami szokatlan dolog előfordul, valamint tudnia kell azt is, hogy éz a szokatlan jelenség mi legyen!

Minthogy azonban a gazdának csak két szeme van és eltelnek napok, meg hetek, mig a szőlőjében újból megfordul, azért nagyon kívánatos volna, hogyha többet foglalkoznánk a szőlőmunkásainkkal is. Ök vannak állandóán a szőlőben, ők ismerik a kezük munkájára bízott tőke minden vesszejét, látják, hogy gyarapodik a lombozat, hogy biztat a mutat-kozó termés s ugyancsak az ő éles szemök észre vesz minden ujabb változást is. Ismerek szőlőmunkásokat, a kik eme jó tulajdonságuk miatt valóban megbecsülhetetlenek és csak az a nagy kár, hogy gazdáik keveset törődnek velők és nem világosítják fel őket sokszor olyan jelenségek-ről, amelyeknek ismerete éppen a gazdának válnék javára. Sok uri szőlőtermelő még most is tartja, hogy a parasztvinczellérjének nem kell „mindent" tudnia, elég ha ő maga — már mint a gazda — tudja! A paraszt maradjon csak paraszt,! Ez nem jó, aki ezt vallja, az maga fogja megbánni. A parasztvinczellérből nem kell bölcselkedő filozófust, vagy tudákos embert csinálni, de arra igen is kell töreked-nünk, hogy ne csak ismerje, hanem tudja, hogy ami körülötte a gondjára bízott tőkén, történik, nagyjából mi az? Ma már egyetlen egy vinczellérünk sem balga annyira, hogy a peronoszpórás szőlőről azt állítsa, hogy a — ragya érte és tudja miért kell már május végén okvetetlenül permetezni. S igy a mit az egyik parazitáról tud, ugyanígy fel lehet őt világosítani alkalom adtán a többi ellensé-günkről és bajunkról.

És ne csak a magunk kárán tanuljunk mindig ! Amely baj, vagy ellenség ma az ország egyik sarkán pusztít, az meglátogathat hol-nap már bennünket is. Hiszen kimutattam már az imént, hogy a paraziták terjedése nem ismer akadályt. Hogy a filloxera Francziaországból hozzánk eljusson, csak 7 év kellett hozzá; és a bajt gerjesztő gombák magját, spóráját, a szél egy-két nap lefolyása alatt szét-hordhatja az egész országban. Igy tehát a távolság nem nyújt védelmet az ilyen bajok ellen s azért ha hirét veszszük, hogy Pozsony bajban van, el lehet készülve hasonló csapásra másnap Szeged s itt a győztes csak az lesz, a kit a baj készületlennek nem talál. S ha Pozsony már mégfizette a tanítás diját, miért kelljen azt újból megfizetnie Szegednek is! Pedig ismétlem, ha mások baján nem tanulunk, akkor az könnyen megeshetik velünk jövőben is csak ugy, mint ahogy azt megszoktuk, a múltban.

Mert mi könnyen elfeledjük á bajt! Most, hogy bőségesen kij-utott a szőlőmolyból, liszt-harmatból, szőlőilonczából, a szőlő rákjából, fogadkozunk, hogy jövőben mennyi odaadással és készséggel fogunk majd a paraziták ellen védekezni, de múljék csak egy év szerencsé-sen és ne mutatkozzék semmi baj s akkor biztos vagyok felőle, hogy feledve lesz a nagy veszedelem, amely most környékez bennünket és feledve lesz a védekezés fogadalma is !

6 KÖZTELEK, 1899 . OKTÓBER Hö 4. 80. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.

Pedig ez nem j ó ! Vajha soh'se felednők a nlóst letelt 3 esztendőt és emlékezetünkbe vésnök, hogy mulasztásunk mennyi kárt okozott.

És végül jövök az utolsó, a legfájósabb ponthoz, mély arra kény szerit, hogy vádat és panaszt emeljek a magyar sízőlőtérmelők ellen. Ez az összetartás teljes hiánya! Kiki magába húzódik és maga dolgozik jől-roszszul. Bizalom-mal, őszinteséggel egy sem fordul a társához, hanem csak titkon és messziről kisérgeti figye-lemmel, hogy az mit tesz?

A magyar szőlőbirtokosok csak akkor csoportosulnák, ha panaszkodni és ha alázattal kérni kell ! Hát a magyar szőlőtermelő önér-zete csak odáig ér, hogy jajgasson, sirjon és kolduljon? Mindenki összetart és bajban min-denki osztályostársakat talál és csak a magyar szőlőbirtokos az, a ki komoly munkájában nem talál szövetségest, segitő, tanácsot adó munka-társat ? Azt én nem tudom elhinni. A kétség-beesés ideje elmúlt. Vége annak az időnek mikor a filloxeravész elején fejet és bizalmat vesztve, kiki kétségbeesett a magyar szőlőszet jövője fölött, mert nem volt vezető kéz és nem volt semmi nyom, a mély a legcsekélyebb reményt keltette volna föl a majdnem koldus-botra jutott szőlőtermelőkben. Akkor a kétség-beesés napjaiban, érthető volt a bizalmatlan-ság és egymástól való idegenkedés. De ma, mi áll útjában az egyesülésnek? Ha a birto-kosság bizottságok, küldöttségek alakjában pa-naszkodni és kéregetni tud, vajjön nem egye-sülhet e komoly munkára? Nem egyesülhet-é arra. hogy a gazdag és a jómódú segélje meg a szegényt, a tapasztalt a tapasztalat-lant? Avagy az egyik szőlőtermelő a másik-ban csak a maga vetekedő társat látja-e? Hogy a szövetkezés és egyesülés nyomán mi jár, azt majd más fogja fejtegetni, de azt már most is'jelezhetem, hogy szőlőtermelésünk leg-nagyobb veszedelme, a fagy és a jégverés csak is ilyen uton lesz enyhíthető, mert a hol egy ember tehetetlenül áll, ott a tömeg már mint hatalmas erő működik. És ugyanez áll a szőlőink többi ellenségeire nézve ; ezeket közös erővél és kitartással, kölcsönös támogatással legyőzheti, de kiki magára hagvátva csakhamar kidül.

A válságos idők elmultak. A küzdelem ujabb, de állandó neme előtt állunk. Vajjbn ki segít rajtunk? S a végzetes pillanatokban egyéb nem fog telni tőlünk, mint összetett kézzel való rimánkodás? S vájjon le fogunk-e végleg mondani az önsegélyről ?

Én azt nem hiszem, mert ismétlem, hogy az én hitem szilárdan áll, ' hogy a magyar szőlőmivelés jövője Szebb, jobb és biztosabb lesz, dé csak akkor, ha a magyar szőlőmive-lők is azt akarják : mert ezt a szebb, jobb és biztosabb jövőt pedig csak az összetartás te-remtheti meg és hogy ez az összetartás, mely-nek legnagyobb alapja a kölcsönös bizalomban rejlik, még legyen, az egyedül; csak a magyar szőlőtermelőtől függ.

Vajha megértenék mindnyájan a jövőnek ezt az intő szózatát.

íme, igen tisztelt uraim, ez az, amit magyar szőlőbirtokosnak mindig széme előtt kell tar-tartani, ha ura akar lenni fenyegető ellensé-geinek.

Védekezzünk habozás nélkül, de mindig előzetesen, mert nem tudjuk, hogy melyik ellensé-günk ölthet hirtelen veszedelmes mértéket. Ide-genből, ismeretieri forrásból szőlőt ne importál-junk, szőlőnket gazban és miveletlenül soha se hagyjuk. Védekezzünk előzetesen azért, mert az legkisebb munkával és kevés kiadás-sal jár, kevés, idő kell hozzá s azonfelül olcsó és egyedül biztos. Védekezésünk munkája ala-pos legyen, mert másképpen köszönet benne nem lesz. Védekezéshez ne a napról-napra hangot cserélő birharangtól fölmagasztalt irtó szere-ket ős eljárásokat használjunk, hanem azokat, melyek már általánosságban beváltak. Legyünk magunk és munkás emberünk mindig tisztá-ben, hogy szőlőnkben mi történik. A ki véde-

kezéssel addig vár, mig a baj körmére nem égett, az már ne várjon eredményt és végül védekezzünk egyesült erővel, állandó kitartás-sal és ekkor nem lesz okunk félelemre és aggodalomra.

Ez az uraim, a mi önökre tartozik. Hátra van még az a teendő^ a mely a

védekezésnél azokat a szakközegeket illeti, a kik önök között élnek és önökkel együtt mun-kálkodnak : de hogy ez mi legyen, hogy egyes fölmerülő betegségek ellen hogyan kell küz-deni, milyen eszközöket és milyen szereket kell használni, valamint hogy mikor kell hozzá-fogni a védekezéshez, bzt — engedjék meg •— nem akarom ez alkalommal részletesen tárgyalni, mert megteszem azt olt és annál, a kit a döntés és alárendelés joga megillet. Meg-teszem azt a közvetetten felettes hatóságom-nál, a földmivelésügyi m. kir. miniszter ur ő Excellencziájánál. És hogy a magyar szőlő-mivelés ő tőle mit várhat, affelől önök teljesen meg lehetnek nyugtatva, mert látták és látják, hogy valahányszor a magyar szőlőmivelés ujabb áldozatot kiván, ő Excellenczíája ez elől soha sem tért ki. S igy noha nem vagyok föl-jogosítva, hogy kötelező Ígéretet tehessek, de legyenek meggyőződve, hogy mindaz, a mi a védekezés közül a szőlőszet és borászat külső szakembereire háramlik, az meg fog törlénni;

"és önök megnyugvással és bizalommal fordul-hatnak hozzájuk mindannyiszor, a hányszor szükségük lesz. A most működő tisztviselői kar nem az többé, a mely a 80-as évek elején működött s a mely kezdetben maga sem tudta, hogy mire van hivatva: hiszen akkor valóság-gal napról-napra tengődtünk. A régi szakköze-geknek az a része, mely nem állotta meg a helyét és nem győzte az üj idők nehéz mun-káját, az kidőlt: mig az a része, a mely a magyar szőlőtermelővel egy sorban és mindig elől járt, azt itt látják önök is, hogy elől küzd. Ma már csak tanult és czéíjukat alaposan ismerő borászati külső tisztviselő karunk van. Mindegyik alapos tudománynyal fög munkája téljesitéséhez és hivatása betöltéséhez. Ha az élet tapasztalásával biró és bizony már meg-őszült külső tisztviselők között akad immár sok fiatalos munkás is, a kinek az élet harcza még nem adta meg azt a széleskörű tapasz-talást, a melylyel a velők iriüködő idősebb társaik birnak : az — uraim — ne tántorítsa meg önöket a bennök helyezendő biza-lomban !

Mert erre a bizalomra, éppen most a,hagy küzdelem nehéz napjaibán van a legnagyobb szükségünk. Nem féltékenység, avagy irigység késztet, midőn ézt különösen ázért emeltem ki, mert akadnak sokan, kik a német szak-emberben inkább bíznak, mint a magyarban. Ez .nem helyes! Mit tud a mi dolgunkról a német? Nem ismer} a bajunkat és így hogyan várjunk tőle okos tanácsot? Hiszen a mit ő nekünk mondhat, az nem az élet szava, hanem az az okoskodás merő szüleménye. S azután a szőlőszet terén mit várjunk a németektől? Hiszen itt már nincs mit tanulnunk tőlük, mert Magyarország szőlőszete fölötte áll már Ausztriának1 és fölötte a nagy Németbiroda-lomnak is.

S igy ilyen körülmények között mit keres-sünk mig a németeknél !

S igy kétszeres okunk van az össze-tartásra és bizalomra. S ezt a bizalmat kérem én önöktől, hogy őrizzék meg azt ugy az ösz-szes szőlőszeli tisztviselő, társaim iránt, mint csekélységem iránt. Ha közöttünk meg lesz a kölcsönös bizalom, ha megértjük egymást, akkor ne féljünk a jövőtől. Jöhet ujabb filloxera-vész, jöhet ujabb peronosporacsapás, mi már nem ijedünk meg többé, mert már hozzá-vagyunk edzve a komoly munkához és bízunk is erőnkben.

. . . S az egek ura, a ki bennünket annyi csapás között és annyi veszedelemben, hiven megőrzött és munkára erőt adott, a ki bennünk

bizalmat költött föl a jövő iránt, az nem hagy bennünket a jövőben sem el!

Óvja is meg állandóan a magyar szőlő-termelőket minden csapástól!

• JaMonOivslci József.

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY. Rovatvezető: Dr. Hutyra Ferencz.

Kártérítés takonykór miatt kiirtott lovakért.

Az állategészségügyi . rendészet eddigi története igazolja, hogy ragadós állati beteg-ségek ellen a védekezés leghathatósabb módja a beteg állatok kiirtása, mely eljárás azonban csak akkor vezet téljes eTedtriényre, ha azt á kiirtott állatokért nyújtott megfelelő kártala-nítás támogatja. Meggyőző példa erre a keleti marhavész és a ragadós tüdőlobnak ezén az alapon történt eredményes irtása.

Az állategészségügy rendezéséről szóló 1888. VII. t.-cz., a midőn egyes betegségeknél a betegek kiirtását kötelezőleg elrendelte, ugy látszik pénzügyi tekintetek miatt, nem mindig kapcsolta össze ezt az intézkedését a kárta-lanítás megállapításával s ez okból az illető intézkedés nem is vezethetett az óhajtott ered-ményre. A ragadós tüdőlobot illetőleg az 1893. II., majd az 1897. X. t.-cz. pótolta ugyan a hiányt, de más téren még mindig a régi állapot érvényes.

A kártalanítás hiánya legjobban érezhető a .takonykór irtása közben, különösen az ujabb idő óta, a midőn nem ugy mint régen, csak a már nagyon kifejlődött, már külsőleg is észre-vehető kóreseteket, hanem a mailein segélyé-vel a még kezdetleges, a test belsejében rej-tett kóros folyamatot is meg lehet állapitahi. Miután az utóbbi években ismételteri egyedül a pozitív mallein-reákczió alapján takónyköró-soknak felismert lovakat,is irtottak ki, a kár-talanítás megtagadása ily esetekben mái' ke-véssé volt összeegyezhető azzal a régibb eljá-rással, a midőn csak a súlyos betegek irtattak ki, melyeket már maga a tulajdonos is köz-veszélyeseknek és értékteleneknek elismerhetett.

Egy konkrét esetből kifolyólag az érdekelt tulajdonosok a II. fokú állategészségügyi hatóság végzését a közigazgatási bírósághoz felebbezték meg, mely ez ügyben az; állatorvosi; főiskola tanártestületének véleményétkérte ki. A főiskola tanártestüle, Dr. Huiyra Fereyicz taná,r előadása alapján, ez ügyben részletesen" megokolt véler ményt adott, melyet arra való tekintettel, hogy a kérdés lényege felől jói tájékoztat, részletesen közlünk a következőkben :

„Az ügyiratokhoz csatolt bonczolási jegy-zőkönyvekben foglalt leírások, kapcsolatban a a mallein-próba alkalmával észlelt typikus reakcziókkal bizonyítják, hogy a takonykóro-saknak jelzett lovak tényleg takonykórban és pedig a betegség azon alakjában szenvednek, melyet, tekintettel az élő állatokon is észre-vehető kóros tünetek hiányára,, rejtett (ocQult) takonykórnak szokás nevezni. A rejtett; és a nyilvánvaló, külső tünetek alapján felismerhető takonykor lényegileg egy és ugyanaz a beteg-ség, illetőleg az előbbi rendszerint a bánta-lomnak kezdeti vagy még kevéssé előrehala-dott szakát képviseli, mely tovább fejlődve, az esetek egy részében az orr vagy bőr, esetleg mindkettő megbetegedésére vezet.

. A bántalom, mint hivatalból jelentendő ragályos betegség elleni védekezést az 1889,: VII.',t.-cz. 73/78, §-ai. szabályozzák, a, takony-kór miatt történt irtás esetén adandó kártala-nítás : iránt, pedig ezen törvény 105,., illetőleg 106, §-a intézkedik. Az előbbi • §. értelmében a birtokos kártalanítást nem kap, ha hatósági rendeletre leölt lova takonykórban szenvedő-nek találtatott. Ámbár a törvény, nem mondja

80. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899 OKTÓBER H ó 4. 1480

ki határozottan, hogy a kártalanítást kizáró kórismének a részletes bonczolás leletén kell alapulnia, mégis a törvény'betűjéhez szígbruan ragaszkodó értelmezés szerint kártalanítás nem jár, ha a betegség bonczolás utján határozot-tan megállapittatott és pedig tekintet nélkül a takonykóros elváltozások székhelyére és kiter-jedésére, mert a törvény maga a bántalom ki-fejlődési foka szerint csak annyiban tesz kü-lönbséget, hogy olyan., esetekben, midőn a kó-ros elváltozások nem eléggé jellemzők a bán-

, talomra, számol a.kórisme esetleges bizonyta-lanságával és. ilyenkor, tehát a betegség gya-núja esetén, a becsérték felének megfelelő kártalanítást állapit meg.

„A kártalanítás kérdésének megítélésénél azonban nem hagyhatók figyelmen kívül a törvény, életbelépése óta felmerült azok a

• körülmények, melyek a betegség felismerésé-inek lehetőségét és ezzel együtt a kártalanítás

megtagadásának jogi alapját lényegesen mó-dosították.

„A törvény megalkotása; idejében a ta-konykórnak általában azt az alakját ismerték, mely az orr nyálkahártyájának, a szomszédos nyirokcsomóknak, esetleg a bőrnek megbete-gedésében nyilványul. A belső szervek takony-kórja ismeretes volt ugyan, de szintén csak már élőrehaladott, súlyosabb elváltozások alak-jában, melyeket az orr vagy a bőr elsőleges megbetegedési következményeüi tekintettek.

„Az élő állaton a betegség kizárólag a külső tűnek alapján, nevezetcsen az orrban vagy a bőrben kifejlődött fekélyek alapján; tehát csak' fejlődésének már igen előrehaladott szakában volt felismerhető. Ennek megfelelőleg a szakértő csakis ilyen jellemző tünetek ki-fejlődése esetében javasolhatta az 1888. VII. t.-cz;-72. § a értelmében a beteg kiirtását, mig olyankor, midőn a betegség már a külső tünetekben is nyilvánult ugyan, tehát már szintén nagyon előrehaladott volt, de ezek a tünetek pl. mirigyduzanatok, fuladozás stb.', magokban véve nem voltak jellemzők, csak a

' betegség .gyanúja volt megállapítható, mely 60 ' napi zár alá helyezést, vont maga után.

„Már ebben a szakaszában is, még inkább pedig jellemző külső tünetek kifejlődése után,' a takonykórt gyógyíthatatlannak kellélt tekinteni és ilyennek kell azt ebben a stádiumban ma is tekinteni.

„A betegség győgyithatatlansága s ezzel a takonykóros állatnak rövid időn belül várható elértéktelenedése egyfelől a betegségnek ebben a szakában erősen fertőző s ezzel közveszélyes jellége másfelől, adták még . 1888 ban a jogi állapot arra, hogy a törvény kimondhatta a takonykorósoknak .felismert lovaknak kártalanítás' nélkül való kötelező kiirtását.. S ámbár az

, ilyen, intézkedés : kötelező irtás megfelelő kártalanítás nélkül, nem .is tekinthető alkalmas eljárásnak valamely járvány kiirtására, a gazdáközönség megnyugodott, a szigorú intéz-kedésben éppen annak folytán, mert maga is meg volt győződve a takonykór gyógyithatlan és közveszélyes voltáról:

„lényegesén megváltozott azonban a helyzet, a mint — J89Lóta — a z állatorvosok az újonnan felfedezett malleint is kezdék a kórisme czéljaira'felhasználni. A mailéin ugyanis, á beféeskendése után kifejlődő1 tipikus reakczió alapján, lehetővé tészi a takonykór felismeré-sét annak legkezdétibb szakaszában olyankor, a midőn még esetleg csak egy-két apró göböcské fejlődött valamely belső szervben (tüdőben, májban, lépbeto, bélfodri íiyírok-mirigyben) s a midőn; az; élő állaton egyéb-ként semmiféle, legkisebb kóros tünet sem jelzi a .lest-belsejében már, megindult kóros folya-matot. Éppen a mailein alkalmazása sok ezér élő lovon és a tipikus reakczió alapján leölt lovak bonczolása derített világot a bántalom fejlődése módjára és csak most váltak isme-retesekké a kezdetleges takonykóros elválto-zások azon csomók alakjában, melyeket azelőtt nem ismertek, illetőleg nem hoztak vonatkö-

. zásba a takonykóros elváltozásokkal. De a pontosabb észlelések azt is megállapították, hogy a kezdetleges takonykóros elváltozások megállapodhatnak vagyis a takonykór fejlődé-sének kezdeti szakában gyógyulhat. Azt, hogy

; mely, esetben várható, illetőleg következett volna be gyógyulás, sem az élő állat észlelése, sem a bonczolás lelete alapján nem lehet ugyan határozottan megmondani, az azonban kétségtelen, hogy a midőn a kóros folyamat a belső szervekről már a külső vizsgálattal is megközelíthető testrészekre is átterjed, akkor a gyógyulás már nem remélhető, viszont pedig mindaddig, mig a betegség a külső vizsgálattal is megállapítható kóros jelenségekben nem nyilvánul, a gyógyulás lehetősége fenforog, ille-tőleg ez ki nem zárható. Végül abból, hogy a kezdetleges takonykóros elváltozások egyes belső szervekre szorítkoznak, melyek esetleg nem is közlekednek a külvilággal, az is kö-vetkezik, hogy a takonykórral fertőzött, , sőt bizonyos fokig már beteg lovak nem mindig fertőznek, illetőleg csak akkor válnak fertőzőkké, ha fertőző kóros váladékot termelnek, mely tes-tükből kifelé, juthat.

„A míg tehát a mailéin alkalmazása előtti időben a [szakértőnek határozott kórisméje egyúttal a betegség gyógyithatattanságát és a beteg közveszélyes voltát is jelentette, addig ma a takonykór-kórisme csak az esetek egy részében bir ezzel á jelentőséggel. Ezt jelenti akkor, ha az állaton a betegség jellemző tünetei észlelhetők, vagy ha a betegségre gyanút keltő jelenségek mellett az állat a mailemre tipikusan reagált, ellenben éppen nem azokban az esetekben, a midőn a betegség fenforgását, az állat látszólag zavartalan egészsége daczára, egyedül a typikus mallein-reakczió állapítja meg. A nyilvánvaló és a rejtett takonykórt ezek szerint a gyakorlat követelményei szempontjából meg kell egymástól különböztetni és erre az alapra helyezkedik már a földmivelésügyi miniszter urnák 1899. évi 4,000. sz rendelete, a midőn kimondja,

, hogy az olyan ló irtandó ki, melyen a takonykór - jellemző1 tünetei észlelhetők vagy a mely gyanút kellő tünetekét mutat és ezenkívül malleinra tipikus módon reagált, ellenben a látszólag egészséges és reagáló lovakat megfigyelés alá helyezteteti s ha az ismételt malleinozás alkal-mával nem reagáltak, mint gyógyultakat fel-

, oldja a zárlat alól. Miután a tipikus mallein-reakczió alapján megállapított kórisme, ha nem taindig,"legalább az esetnek 92—95%-ában helyes, mely fokát á biztosságnak á régibb módszerek segélyével megállapított kórisme is alig érte el, az említett megkülönböztetés éppen azzal az ujabban megállapított ténynyel számol, hogy az egyedül a malleinreakczió alápján felismert takonykóresetek nem szükség- , képpen gyógyíthatatlanok és közveszélyesek.

„Hasonló megkülönböztetés indokolt a kártalanítás szempontjából is. Ha a kártalanítás nélkül való "kiirtásnak az adja meg a jogi alapot,, hogy a beteg gyógyíthatatlan, tehát értéktelen vagy rövid időn belül értéktelenedik, akkor azokban az esetekben, midőn a látszólag egészséges ló kiirtásaié gyedül a malleinreakczió alapján történt és a bonczolás kizárólag a belső szervekben állapit meg takonykóros el-változásokat, mélyekre ! nézve a gyógyulás lehetősége ki ném zárható, az alap a kárta-lanítás' megtagadásra hiányzik, egészen el-tekintve attól, hogy az ilyen ló birtokosa, éppen á kőrös tünetek hiánya miatt, a meg-betegedést nem is jelenthette be. Az ilyen állatoknak kártalanítás nélkül való kiirtása nem egyezik a mailein felfedezése előtt, lényegesen más' gyakorlati és tudományos tapasztalatok alapján alkotott törvény szel-le inével.

„Mindezek alapján a tanártestület véle-ménye szerint a • feriforgó esetben a bonczo-lási jegyzőkönyvben takonykórosoknak jelzett esetek, ámbár kórtani szempontból valóban takonykór esetei, abból áz okból, mert a kóros

folyamat csak a belső szervekre, szorítkozván, jelenlétét az élő állaton külső kórtünet nem jelezte: állategészségrendészeti szempontból nem .bírnak, az 1888 : VII. t.:cz.-ben említett és a kártalanítást kizáró takonykor minő-ségével."

A m. kir. közigazgatási bíróság ezen szakvélemény alapján azt az, elvi jelentőségű határozatot hozta, hogy a külsőleg a takony-kórnak semmi jelét nem mutató és a bonczo-lás alkalmával , takonykórosaknak talált lovak után a tulajdonosoknak az állatok becsértéké-nek fele jár kártalanítás gyanánt. Ezen hatá-rozat folytán a földmivelésügyi m, kir. minisz-ter ur f. é. augusztus hó 25 én 61,100 sz. a. a következő rendeletet intézte valamennyi tör-vényhatósághoz :

„Miheztartás és az I. fokú hatóságok meg-felelő utasítása végett értesítem a törvény hatóságot, hogy a m. kir. közigazgatási bíróság f. évi julius hó 4-én .163,6. k. szám alatt kelt ítéletében a malleinreakczió alapján takonykórosnak felismert külsőleg a takony kór-nak semmi jelét, nem mutató s a leölés után foganatosított bonczolás alkalmával takony-kórosnak talált lovak utáni kártalanítás ügyé-ben azon elvi jelentőségű határozatot hozta, hogy az ily lovak után a tulajdonosoknak az állatok becsértékének felé jár kártalanítás gyanánt.

A szóban forgó elvi. határozatot a m. kir. közigazgatási bíróság arra alapítja, hogy a m. kir. állatorvosi főiskola tanári testületének szakvéleménye szerint az 1888. évi VII- t.-cz,-ben említett takonykór. és bőrféreg azzal az úgynevezett rejtett takónykóral, mely semmi-féle külső tüneteket nem mutat, nem azonos, hanem az a rejtett takonykór elnevezés alatt ismeretes, csak a belső szervekre szorítkozó s élő állaton csakis malleinezés . által felfedez-hető oly állattbetegség, melyre nézve a gyó-gyulás lehetősége ki nem zárható, mely azon-felül feltétlenül ragályosnak és fertőzőnek nem is tekinthető.

Ez alapon arra való tekintettel, hogy a rejtett takonykór sem gyógyithatlannak, sem feltétlenül ragályozónak nem tekinthető s ebből folyólag az a külsőleg is felismerhető takony-kórral és bőrféreggel nem azonosítható, az 1888. évi VII. t.-cz. 105. és 106: §-aiban foglalt rendelkezéseknek egybevetéséből a m. kir. közigazgatási bíróság azon elvi megálla-podásra jutott, hogy a csakis kizárólag mal-leinozás eredményeiből következtethető s külsőleg fel nem ismerhető rejtett takonykór az abban szenvedő álllátokra nézve a kár-talanítás szempontjából egyedül a gyanusság ismérveit állapítja meg.

Ehhez képest, miután az idézett Í888. évi , VII, t.-cz. 106. §-ának a) 2. pontja értelmé-ben a csak gyanúsoknak bizönyult állatok után az állat becsértékének fele kártalanítandó, a malleinezés alapján takonykórosoknak minősített, de csakis rejtett takonykórban talált külsőleg azonban a takonykór tüneteit egy-általán nem mutató lovak után állami kár-talanításképpen azok becsértékének fele álla-pítandó meg.

A közigazgatási bíróság ezen indokolt elvi határozatához az ezentúl követendő gya-korlatban álkalmazkodní óhajtván, felhívom a törvényhatóságot, utasítsa az I. és Il-od fokú állategészségügyi hatóságokat, hogy jövőben, a mennyiben a takonykór fertőzésének gyanújá-ban álló s klilön rendeletemre kiirtandó álla-tokról van szó, a fentebbiek értelmében jár-janak el, vagyis a malleinézés alápján takony-kórosnak felismert, illetőleg a mallein-reakezió alapján hatósági rendeletre kiirtott és a bon-czolás alkalmával takonykórosoknak minősített, de csakis rejtett takonykórban talált, külsőleg azonban a takonykór tüneteit egyáltalán nem mutató lovak után állami kártalanításképpen azok becsértékének felét állapítsák meg.

Megjegyzem, hogy a közigazgatási bíró-ság ezen elvi határozata visszaható: erővel nem

1490 KÖZTELEK, 1 8 9 9 . OKTÓBER Hö 4. 80. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.

bírhat s hogy a már jogerősen elbírált kárta-lanítási ügyek újra felvételére, illetőleg ujabb határozat hozatalára alapul nem szolgálhat."

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés.

419. kérdés. Egyidejűleg buzaaljat küld-tem, kérem becses lapjában engem értesitani, mire használhatnám fel azt? Most elvetve, nem lenne-e jó tavaszi takarmány? így sze-mesen vagy darálva nem igen lehet felhasz-nálni takarmánynak, mert keserűsége miatt azt hiszem semmiféle állat nem eszi. K. J.

420. kérdés. Kezelésem alatt levő gazda-ságban volt 40 hold vöröshere, melynek má-sodik kaszálását, vagyis hozamátmagnak akar-tam meghagyni, de elvirágzás után 2—3 hétre látva azt, hogy magtermést nem fog adni, le-vágattam és zölden bezsombolyáztam. Most őszi szántás alatt jármos ökreimmel akarnám egyrészét feletetni, egy részét pedig télire, hizóökrökkel és növendékmarbákkal, de több gazdatársamtól azt hallottam, hogy sem növen-dék (1 — 2 éves), sem pedig jármosökröknek nem való, mert káros hatással van azok szer-vezetére s csupán hizóállatoknak való az.

Kérdésem az volna, mennyiben igaz a fentebbi állítás és milyen arányban etethetem azt hizóökrökkel, jármosokkal és esetleg 1—2—3 éves tinó és üszőkkel, hogy káros következ-ménye ne legyeh?

Megjegyzem, hogy próbaképpen egy ke-veset megvágattam és azt mindenféle szarvas-marha igen jól, sőt mohón fogyasztja.

P. K. 421. kérdés. Egy négyéves kanczacsikóm-

nak diónagyságu köldöksérve van. Vájjon ezen sérv nem képez-e akadályt arra, hogy a lovat akár mint hámost, akár pedig mint hátast

. használatba vegyem ? F.F. 422. kérdés. Egy gyári fekvő kazánnál,

melyet fával fűtenek, tüzelőanyagmegtakaritás-sal jár-e, ha az ölfát eldarabolva és elbaso-gatva alkalmazza a fűtéshez és ha igen, ugy hány százalékot tesz ki a megtakarítás?

V. B. 423. kérdés. Egy gazdától búzát vettem

minta után, de az egy vaggont kitevő szállít-mány a mintával nem azonos, mert tele van árpa, rozs és vadbükönynyeJ. A felnyitásnál voltak tanúim is. Mitévő legyek? K. J.

Felelet. Az állami ménesbirtokok története.

(Második felelet a 414. számú kérdésre) Az állam által házilag kezelt ménesbirtokok törr ténetével, ezidő^zerint tudtommal magyar nyel-ven, csak az 1896. évi ezredévi kiállítás alkal-mából, a földmivelésügyi m. kir. miniszter által kiadott. „A m. kir. áll. lótenyészintézetek és á gödöllői m. kir. koronauradnlom" czimü

' hivatalos leirás foglalkozik. E leírás azonban részlétesebben csak a mezőhegyesi ménes tör-ténetét tárgyalja, míg a többi ménesek tör-ténetét, inkább csak főbb vonásokban ismer-teti. Hogy e leírásban, a történeti adatoknak

. ily kevés tér jutott, annak tulajdonítandó, mivel abba, a czélnak megfelelőleg inkább a ménesek mai tenyészirányára, fejlettségére, valamint a gazdaságok berendezésére és jöve-delmezőségére stb. vonatkozó adatoknak ismer-tetése volt felveendő. Amennyiben tehát kér-désttevő, a szóbanlevő ménesek történetének ily rövidebb, de magyar nyelvű, ismertetésével megelégszik, annak megszerzése iránt, egyszerű levélbeli kérelemmel forduljon a nm. földmive-lésügyi minisztérium „ménesbirtokok és gödöllői koronauradalom" (II. 2 ) ügyosztályához, mely azt 10 kros postabélyeg beküldése mellett, kérdésttevőnek díjtalanul megküldi.

A közös hadügyi kormány kezelésében levő áll. csikótelepek történetéről, — tudtom-mal — magyar nyelvű ismertetés meg nem jelent. Ha azonban kérdésttevő a német nyel-vet bírja, ajánlom részére Gr. Urangelnek „Ungarns Pferdezucht" czimü müvét, mely ugy az állami ménesek, mint a csikótelepek történetéről részletesebb adatokat tartalmaz.

Dr. Cs. Sok gabonarozsnok (Bromus secalinus)

tartalmú rostaalj használhatósága. (Felelet a 419. kérdésre.) Gabonarozsnokot tartalmazó rostaaljat takarmánynyerés czéljából szokásugyan vetni, de mivel kevésbé értékes durva takar-mányt szolgáltat, csak azon gazdaságokban, hol oly nedves, homokos talaj áll rendelke-zésre, melyben más, jobb minőségű takarmányt adó növény nem terem meg.

A beküldött rostaaljat azonban egyáltalán nem tanácsos elvetni a lenne levő sok golyó-üszök miatt, melyet a Tylenchus scandens. Schn. nevű fonálféreg okozott, mert az üszők-ben levő fonálférgekkel megfertőzné a levetett területet. Ennélfogva ezen rostaaljat csakis sze-mes takarmányul lehet felhasználni.

A gabonarozsnok, mely ezen rostaaljnak 54'7%-jét képezi, takarmányozási szempontból ugyan két rossz tulajdonsággal is bir: az egyik az, hogy keserű izénél fogva áz állat nagy mennyiségben nem szereti megenni; a másik pedig az, hogy egészben etetve, jóformán emészthetetlen s igy a meg nem emésztett szemek felhasználatlanul ép és csiraképes álla-potban ürittetnek ki s jutnak a trágyába. 20—25°/o-nyi értékesebb szemes takarmány pl. tengeri v. árpa hozzákeverése után apróra darálva azonban teljesen emészthető abrak-takarmánynyá tehető, melyet tejelő állatok ki-vételével bármely más állattal előnyösen lehet feltakarmányozni. Tejelő állatokkal azért nem, mert kellemetlen kesernyés izt nyer a tej, mely még az ebből készült sajton is érezhető.

Jelen esetben az apróra való darálás nemcsak a gabonarozsnok emészthetővé tétele miatt szükséges, hanem elkerülhetetlen még azért is, hogy darálatlan a rostaaljban levő golyóüszök is többé-kevésbé (aszerint, hogy mily á'lattal eteti) sértetlenül, tehát az ebben levő fonálférgek életképes állapotban ürittetnek ki s jutnak a trágyuba; a trágyával pedig kivitet-nek a szántóföldre s azt megfertőzik. A baj még nagyobb, ha ezen trágyával búza alá trá-gyáz. Darálás által azonban a golyóüszök szét-törik, vagy megsérül, miáltal a gyomornedvek a férgekhez jutnak s igy ezek nemcsak ségöket vesztik él, hanem részben fel tetnék.

Ha kérdésttevő még eddig búzáját nem vetette el s vetőmagszükségletét azon búzából szándékszik fedezni, melyből a beküldött rosta-aljat nyerte, igen tanácsos lenne azt vetés előtt golyóüszök ellen csávázni (páczolni). Kühn Gyula ballei gazdasagi tanár módszere szerint, mely abból áll, hogy 150 liter tiszta vízhez 1 kilogramm 66 Beauméo-os angol kénsavat öntve jól összekeveri s az igy nyert folyadékból a csávázandó búzára annyit önt, amennyi azt. legalább is 2—3 ujnyira ellepi. A folyadékból 24 órai ázás után a búzát ki-szedi s akár igy nedvesen, akár pedig kiszá-rítva elvetheti. A már használt folyadékot is-mételten használhatja, persze hozzáöntve min-dig annyit,'hogy a benne levő vetőmagot kellően ellepje.

Ha a dolog iránt érdeklődik, a védekezés módjának részletes leírását megtalálja a föld-mivelésügyi minisztérium által kiadott „Kisér-letügyi közlemények" II. kötet 4-ik füzetében Jablonowszki József „ Gabonavetéseink kártékony

r\ „Kisérletügyi közlemények" a mező-gazdasági kisérletügyi központi bizottsághoz (Budapest, Földmiv. miniszteri palota) intézett egyszerű levélbeli megkeresésre díjtalanul kül-detnek meg.

Yirágzás után kaszált, zsombolyázott vöröshere föletetése. (Felelet a 420. kérdésre.) Kísérletileg kimutatott tény az, hogy a here-félék a bimbóképződés idejében legtáplálób-bak s hogy különösen fehérjetartalmuk az el-öregedés foka szerint, hova-tovább csökken.

Igy pl. a vöröshere szárazanyagtartalmá-nak 100 részében foglaltatik :

fehérje 23'3<y0 20-04% 17"28% zsír 7-16o/0 5-26% 5'49% sz. hydrát 39-58% 50 63% 4 2 7 2 % N.-rost 20-60% 25'68% 2702%

A magzásban levő vagy éppen az el-magzott, avagy magképzés nélkül elvénült here a kedvezőtlenebb vegyi összetétel mellett az elfásodásnak magas fokán lévén, jóval nehe-zebben emészthető, mint a fiatal s kivált ebből következik, hogy az elvénült here amellett, hogy kevésbé táplál, még emésztő csatornai bántalmak fellépésére is alkalmat szolgáltat. Ezt az esetleges káros hatását azonban már mérsékeli a zsombolyázás, méginkább a tul nagy adagok nyújtásának kerülése.

A kérdésben szóbahozott állatoknak te-hát káros hatás nélkül nyújthatja a zsombo-lyázott Vörös herét, ha az romlatlan, az egész napi takarmány adagjának felerészeképpen is, de nagyobb adagban, bajokra való kilátás nél-kül — nem igen. My.

Lovak köldöksérve. (Felelet a 421. sz. kérdésre.) A sérvek általában és igy a köldök-sérvek is munka következtében nagyobbodhat-nak, amennyiben a fokozódó hasi nyomás a sérvkapu tágulását és a sérvtartalom szaporo-dását eredményezheti. A sérvek ezenkívül bár-mikor, de munka alkalmával még inkább, ki-záródhatnak, mely esetben súlyos és legtöbb-ször halálos megbetegedést okozhatnak.

Tüzelőfa eldarabolása. (Félelet a 422. sz. kérdésre.) E kérdésre nézve biztos adataink nincsenek ugyan, de valószínű, hogy az el-darabolt fa jobban, élénkebb tűzzel fog égni ugyanazon rostélyon, mint az egész hasábfa. Hogy azonban mennyi lesz a tüzelőanyag megtakarítás, különösen százalékokban kifejezve, ezt ott a helyszínén végzett egyszerű kísérlet-tel lehetne legmegbízhatóbban megállapítani. Tessék 12 órán át hasábfával s ugyancsak 12 órán át felaprózott fával ugyanazon igénybe vétel mellett a gőzt egyenlően állandó nyomá-son tartani. Az elfogyasztott famennyiség lesz a legjobb felelet e kérdésre. i. S. P.

A vásárlási mintával meg nem egyező vetőbúza. (Félelet a 423. számú kérdésre.) Min-taszerinti vásárlás alkalmával a kellemetlen perlekedés elkerülése czéljából az áru át-vételénél a legovatosabban kell eljárni.

A mint a vásárolt buza szóló értesítést megkapta, el lett volna kérdéstevőnek kimenni a vasúti raktárba s ott a zsákok felbontása nélkül, tehát szurcsappal (mintázó tőr) az áruból min-tát venni s azt a vásárlási mintával össze-hasonlítva megállapítani azok azonosságát. Ha ezt megállapítani nem tudja, az áruból vett átlagmintát (mintavétel módját lásd Í897. évi .Köztelek" 550. oldal.) a vásárlási mintával együtt beküldi valamely magvizsgáló intézet-hez azonosságra való megvizsgálás végett. Az ily vizsgálatokat bármely magvizsgáló intézet díjtalanul eszközli.

Ha a szállított áru nem felel meg a vásár-lási mintának, a vevő azt vagy rendelkezésére bocsátja az eladónak, vagy pedig a szükség-szerint pör utján érvényesíti jogait. Hogy a két mód közül a fennforgó körülmények között melyiket válassza, erre nézve kérje ki egy ügy-véd tanácsát.

80. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899 OKTÓBER Hó 4. 1480

V E G Y E S E K . Mai számunk tartalma: ouiai.

Az OMGE. közleményei. 1483 A nemzetiségek, mint közgazdaságunk tényezői.

Földes János 1483 Tárcza.

A máltai kecske. Zilahi, Kiss Lajos - 1484 Növénytermelés.

A vöröshagyma mezei termesztése. Dióssy Imre. 1485 Gazdasági növénytan.

Sónövényeink. Páter Béli - — 1486 Gazdasági állattan.

A szőlő ellenségei ellen való előzetes védekezésről és gyakorlati jelentőségéről. - ... 1487

Állategészségügy. Kártérítés takonykór miatt kiirtott lovakért 1488 levélszekrény. 1490 Vjgyep.efc. 1491 Karenkedaleiin, tőzsde. 1492—1493 Szerkesztői üzenetek. 1493

Kinevezés. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Grünwald József gazdasági akadémiai tanársegédet a m-óvári növénytermelési kísér-leti állomáshoz segéddé nevezte ki.

Esküvő. Köerfer István szeptember hó 19-én tartotta egybekelését Upmeyer Henrietta kisasszonynyal Amsterdamban.

Darányi. A hírlapok mai számai tudósításokat közölnek arról, hogy Darányi földmivelésügyi miniszter az árvízkárosul-tak között jár, hogy megtegye mindazt, amit a baj enyhítése s az ínségbe jutott négy vármegye felsegélyezése érdekében Magyarország földmivelésügyi minisztere megtehet. Ez a szemleut hivatalos köte-lesség. A hivatalos értesítéseknek azon-ban van egy mozzanata, amely meg-örökítésre méltó. Darányi tudomásszerü-leg utat nyitott virágzó birtokán az árnak, hogy a mások vagyonát megóvja. Ez már nem hivatalos kötelesség volt, ez már az áldozatkészség, az egyéni felemelke-dettség nemesebb tanujelei közé tartozik. Íme a noblesse obiige elve korszerű keresztülvitelben. A példaadás olyan hely-ről jött, ahonnan mást voltaképpen ilem is várhattunk. Mégis örömmel pihenünk meg ennél a ténynél, amely a mai köz-életnek eszményekben s a hivatás maga-sabb átérzésének bizonyságaiban sivár küzdterén kedves oázist alkot szemeink előtt. Erkölcsileg fényes pontja marad ez a Darányi nagy pályafutásának. Mi pedig, kik a Darányi buzgalmának napról-napra ismétlődő tanúbizonyságai előtt tisztelettel hajolunk meg, legjobb remé-nyeket merítünk ebből a fénypontból ahhoz, hogy annak az önzetlen buzga-lomnak s egyéni odaadásnak hasznos eredménye a magyar mezőgazdasági élet javára el nem maradhat.

Mellékletünk. A „Köztelek" mai számának melléklete gyanánt hozzuk Széchenyi Imre grófnak a szövetkezeti alapon való kölcsönös biztosításról az V. országos gazdakongresszuson tartott elő-adását, amely tanulmányra nagy aktuáli-tásánál fogva is melegen felhívjuk olvasóink figyelmét.

Gazdák Biztosító Szövetkezete. A belügy-miniszter az összes törvényhatóságokat a következő körrendelettel hivta fel a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége által a szövet-kezeti biztosítás ügyében megindított akczió támogatására:

„A Gazdasági Egyesületek Országos Szövet-sége mult évben tartott nagygyűlésében elha-tározta, hogy egy biztosító szövetkezetet alakit s azon kéréssel fordult hozzám, hogy ezen biztosító szövetkezet érdekében megindított országos mozgalmat támogatásban részesítsem. Minthogy részemről teljesen helyeslem azt, hogy az elemi károk elleni biztosításban a szövetke-zeti eszme érvényre juttassék és ily intézménynek kellő alapszervezet és vezetés mellett leendő létesitéséíől rendkívül üdvös eredményeket várok, készséggel teszek eleget a szövetség kérelmé-nek s midőn a törvényhatóság figyelmét a szövetség által kezdeményezett mozgalmakra felhívom, abbeli várakozásomnak adok kifeje-zést, hogy a biztosító szövetkezet létesítését hathatós támogatásával előmozdítani fogja s annak fejlesztéséhez és terjesztéséhez saját hatáskörében meleg érdeklődéssel hozzá fog járulni. A miniszter helyett Széli Ignácz s. k. államtitkár.4

Amily megelégedettséggel töltheti el a gazdaközönséget s a szövetkezeti ügy minden barátját a kormányzat részéről nyert ezen nagyjelentőségű erkölcsi támogatás ténye, épp-oly mértékben nyugtalanítja az a kartellező biztosítási társulatok embereit, ami igen köny-nyen megérthető. A rendszeres hírlapi támadás, amelyet az uj szövetkezet ellen megindítottak, az ismertetett belügyminiszteri körirattal uj méregfogat nyert. Minthogy az Első Magyar Általános híveihez küldött köriratában ezt a szövetkezeti mozgalmat ugy festette le, mint a nagyközönség zsebe ellen irányuló, közveszé-lyes merényletet, nagyon természetes, hpgy most már a támadásból a kormányt sem lehet kihagyni, amely ezt a merényletet erkölcsi tá-mogatásban részesítette. A mozgalom vezetői sem eddig nem reflektáltak, sem ezután nem fognak reflektálni ezekre a támadásokra, melyeknek sokkal nyilvánosabb a czélzata, semhogy ezek révén a szőnyegen fekvő gya-korlati alkotás rovására a figyelmet az óhajtott posványos vitára átterelni okszerű lenne.

Díjkedvezmény a Budapesten tartandó őszi luxuslóvásár alkalmából. Valóbán örven-detes megnyugtatásunkra szolgál azon ténynek konstatálása, hogy míg azelőtt az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kérését felsőbb helyen a legelkerülhetlenebb esetekben vették figyelembe addig most jogos és megokolt fel-terjesztéseinek a kormányzat készséggel igyek-szik helyet adni annak a belátásnak a nyomán, hogy ezzel a gyakorlati élet szükségleteinek tesz eleget. Az eddigelé rendezett luxuslóvásárokra díjkedvezményt csakis a m. kir. államvasutak igazgatósága engedélyezett és így azon lósáál-litmányok tulajdonosai, kik valamely más vasút vonalairól szállították küldeményeiket a luxus-lóvásárra, a kiállítási kedvezményt csakis az államvasutak vonalain élvezték. Ezen visszás helyzet a legközelebbi őszi lux:uslóvásár alkal-mából részben megszűnik, a mennyiben a ked-vezmény az összes önálló hazai vasútokra vala-mint az államvasutak kezelésében levő baja-zombor-újvidéki, debreczen-füzesabonyi, debre-czen- hajdúnánási, dunántuli, nógrádvármegyei, szent-lörincz-szlatina- nasiczi, szlavóniai, tisza-polgár-nyíregyházai és tiszalölc-büdszentmihályi h. é. vasutakra is kiterjesztetett. Nem bir azon-ban érvénynyel a többi helyiérdekű vasutak vonalain. A kiállítási tárgyakra rendszeresített kedvezmény alkalmazást nyer továbbá a kér-déses alkalomból az OMGE. által kiállítandó igazolványok alapján küldendő kocsikra , és giggekre azon esetben, ha ezen jármüvek a lovakkal egy kocsiba rakva szállíttatnak, annak

kikötése mellett, hogy az ily módon történő berakásiól az állatokban vagy a jármüvekben esetleg keletkező -károkért a vasút felelősséget nem vállal. -8*1

A Gazdák Bizttíiitó Szövetkezete érde-kében a véikprémi gáMasági egyesület folyó hó elsején délután 4 órakor Veszprémben a megyeházán Ováry Ferencz ügyvivő elnök, országgyűlési képviselő elnöklete alatt a vidéki birtokosságnak, belevonásával értekezletet tar-tott, amely értekezleten az alapítók megbízásá-ból Rubinek Gyula a szövetség titkára volt jelen. Az értekezlet élénk eszmecserét folyta-tott a Gazdák Biztosító Szövetkezete érdekében megindítandó ákczíó tekintetében és egyhangú határozattá emelkedett, hogy a törvényható-sági bizottság másnapi közgyűlésén Ováry Ferencz az értekezlet megbízásából felszólal jon. és indítványt tegyen a megye részéről két alapítvány jegyzése tekintetében ; másrészről, hogy a megyei birtokosok az értekezletből fo-lyólag alapítványok jegyzésére felszójittassanak. A megye nagybirtokosai, közöttüí' a megyés püspök, káptalan, gr. Festetits Pál stb. már igen jelentékeny összeggel járultak á szövetke-zeti alap gyarapításához.

Friss főzelék és gyümölcs szállítása Romániába. A kereskedelmügyi miniszter értesítette a kereskedelmi és iparkamrákat, valamint a magyar királyi kereskedelmi muzeum igazgatóságát, hogy friss gyümölcs- és főzelék -(vetemény) féléle a román királyság területére a Dunán vagy pedig nyugat felől szárazföldi uton az ezen áruk származását igazoló ok-mányok felmutatásának kötelezettsége nélkül bevihetők.

Len- és kenderbeváltó és kikészítő intézet. A földmivelésügyi miniszter elhatározta Szepes vármegye és Szepes-Olaszi város hozzá-járulásával és a saját részéről felajánlott 10,000 frtnyi segélyösszeggel a kassa-oderbergi vasút fővonalán Szepes-Olaszi városában egy lenbeváltó- és Icikészitö intézet felállítását. E czélból az előmunkálatok már meg is kezdet-tek és a gyár építéséhez már ez évben hozzá-fogni elhatároztatott. Másrészről pedig a len-termelési szakma előadója, Füredy Lajos m. kir. gazdasági szaktanár (székhelye jelenleg még Liptó-Szt.-Miklóson, f. é. nóv. 1-től a m. kir. gazdasági tanintézetnél Kassán) ugyan-csak a földmivelésügyi miniszter rendeletével megbízatott, Árva, IÁptó, 'Szeges és Sáros-megyékben összeírni mindazon mezőgazdákat, akik a jövő évben a fentirt gyár czéljaira kóróslent óhajtanak termelni, mert e végből azután egyenesen Oroszországból nagyobb mennyiségű vetőmag fog hozatni, amely mázsánkint 10—15 írtjával, esetleges körül-mények számbavételével pedig még ennél is olcsóbb, kedvezményes áron fog a termelni szándékozóknak kiosztatni. E vetőmagra igényt tartók jelentkezhetnek a fentirt 4 megyében a közgazd. előadóknál és gazd. (egyesületeknél vagy egyenesen Füredy szaktanárnál f. é. október hó 15-ig.

Az Aradi Gazdasági Egylet folyó évi október 7-ikén igazgató választmányi ülést tart. Főbb tárgyak: A szegedi I. mezőgazdasági országos kiállítás helyi rendező-bizottságának jelentése. Az OMGE. átirata á biztosító szövet-kezet tárgyában. A juniusról elmaradt agrár-gyülés megtartása. A „Köztelek" előadásai Aradon való megtartása. Gál Sándor ig. választ-mányi tag határozati javaslata a dohánybevál-tási Osztályok tárgyában.

A nyergelve szállítandó telt hordók be-és kirakásáért fizetendő illeték mérséklése. Az osztrák és magyar vasutak közös díjsza-bás I. részéhez kiadott és október 1-től érvé-nyes díjszabási pótlék szerint a fentjelzett tel-jesítmény az érdekelt felek megnyugvására oly-képp rendeztetett, hogy ugy a be-, mint a ki-rakásért Í00 kg.-ként egyaránt 3—3 fillér lesz fizetendő. Ennek megfelelően továbbá

1492 KÖZTELEK, 1899. OKTÓBER HO 4. 80. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.

megállapi látott, hogy nyergelve szállítandó hor-dóknak a fuvarszeiereiröl közvetlenül vasúti kocsikba, vagy viszont való átrakásáért csak

< 2 fillérrel magasabb, vagyis 100 kg.-kint 5—5 fillér lesz beszedendő.

A m. tir, mezőgazdasági múzeum a Renaissance-épületból, melv rozzantsága miatt szintén lebontás alá került, f. é, szeptember hó folyamában eddigi helyéről a városligetből ;a 17/..; Kerrped-iit 72, sa. házba (a Luther-utczá-

val, szemben) helyeztetett át. iratok és egyébb . küldemények czirpzése ezentúl ide kéretik.

KERESKEDELEM,TŐZSDE

Bnüa|íestl gabonatfesáa. (Ghittmam és Víakl budapesti terménybizományí

czég jelentése.) . . . . . . . . ;-. - . ....' Budapest, i.Sü.9. szept. 2(i.

;r£i Az idftjárás á lefolyt héten állandóan kedvező ,, volt,, a piennyiben nagyobbára, .'enyhe,: száraz idő. urai-

kodött, 'melynél á Ijátraleyfh.mezei. mmAálatokaJ; za-" vartalanul folytathatták. A hót régével borús at ég-

boltozat, csapadék azönbatí ftm köyetkéfcett be és a , ,,hőmérséklet, sem változott. A Duna vízállása e héten

nálunk tetőpontját tulMadtá és az ár az alsó fqlyam-.: részbe húzódott, a lio! szintén -kárt okozott, az- utolsó .• napokban azonban a veszély, eme vidékei részére ip,

elmuit. A külföldön ugyancsak száraz, enyhpádőy ural-1 kodoti. '"."..• ' . " ' " ' , ' ' ' , , , - . , • ;I

i 'fü^etméiiétst' illeti, a )J forgalom:továbbra iss%yenge, az álapiráhyzát azonban, jj.valamivel i szilárdabb-,!habár ; ez csak az árak íáHanctó-, sulisában rftutatkozik. A, szilárd irányzat., az. .amerikai „ .piaczokrol jndu',1 ,ki, a {íol .politikai hírek a spekiitácziót

erősebb téVékénysé^e'Btííilítótta'k'; á', hozatalok töJ vábbra is bővek ugyan, a multheti magásságót'-'azon-;

„bafL.fl nem érték és, a láth,ató készletelj, csupán 50,000 bushel! emelkedést löntottck fel.'Az, export .forgalom

0 élég jó'Volt,,'ak árak t. e.: javultak. A/, aiigé-P piaezok, , ; ártartóak vplták,1 a- vidéki piaezoion jobb ckeresléi ma.-' !,.tat%>?;©tt, ,és. a z. árak némileg emelkedtek., Franciaor-

szágban csak mérsékelt árváltozások voltak és erősebb hdzatab'k mellett az árak inkáhb lefelé irányuló tö-

5 rekvést inutlak. A többi '.ketttmentállS piatzokóá áz; ,\ irányzatt nagyobbáva változatlan és az árak« gyenge

forgalom iriojiott tartottak maradtak. , .• :: ; > Nálunk a kereslet keuyérmagvak -iránt toteme-

1 sen gyengült, a m; a malmok előző heti nagyobb b(j-' ' szerzéseire vezethető .. vissza. Takannányezikkek —

zab kivételével, mefy. lanyha' volt' keveset1 változtak.' I Az üzlet részleteiről - következőket jelenthetjük:

Buza az egész hét folyamán csendes volt. Wag-i 7 gonárut • kezdetben > sürgősen, kínáltak, a nélkül, hogy r: ;m;egfelelfi kereslettel találkozott volna,:, ainnáliiseyésbbé,'

. piert a malmok az, ellaayhujt. hátáridőpiaezra,. vqló te-" intetiel'is'i&rtbzkoTOafc- volkkühhéz hozzájárult,'hogy.

lisztgyáraitik á" vizáSá'dás folytan eddig -gátolt:hajó' tétel-iij átyételeiket "immár ;tájes. mérvben újbólfolytathatták és ; ,'igy készletekkel el voltak látva,) a túlajdonösökrkényte-, "lenek voltak tehát árengedményekbe egyezni* .melyek-

fokozatosán 10 kit',tesznek hmvként. Kérőbb a kínálat megcsappant-és ez jobb 1 érdeklődést .éredíhényezett,

; különösen :szállitáái s árak; iráni,! melyért - finom mínősé-:gekben teljjesen; válto^atlaá multhéti; árakat fizettek. tó 'kereslet," nyilvánult , szerb, buza iráiit is, inelyét.ia mai-' .' m'ók az'őr.léél' forgatóin megszüntetése előtt még' minél,

! nagyobb mennyiségekbén iparködilák 'beszerezni. Az : összforgalmat 150,000. ifimü I tesszük; 1 ebből körülbelül1

1 -lO.'pOt) mm. limi.

Rósz csak gyengén volt forgalomban, az irány-zat e czikkben azonban szilárdp1küÍöáöéen:(jjótMmeij-,

, tes .finom-.áru iránt; nyilvánul jó kereslet exportczéi; lókra,'1 alárendelt áru a/nr.ban csak nehezen éztékesití hét'őí A-z árak a multliiUhez viszunvitva'íijiom nniiőség-ben 1,0 -lSikrrál magasabb, míg egyéb:árú Váltöiatlan

frtig jegyzünk. i • \-.->,, (tákarm. és hántolási czélokra) állaíjdóan

: csak1 gyengén van kmálvá é* gyárosoknál, mint hizlalók-: nát egyaráut? válfoáatlani mulíhéti árakat —8 6i 10 ab.

- . Budapest,. ért ; fi; .Állomások"" : átvéve a forgalom ... továbbra csak 'tiszavidé'ki,, erőteljes^ de .gyengébb' ,J Me1fel|i a forgalom azonbaá.

korlátolt maradt. Egyébb5 'származékbk: álig' részesülnek r figyelemben ,és az árak nó-vlegesek. Gyengébb tiszár, ", vidéki ári'át ö.í.0—r>.(ír», jubb í>.7S- -?.25, príma, árút

«6m frt. Felvidéki árpák iizlet nélkül Íi-H.40, jobb 0,Tr> :•.iási prima árut:!?.50 frt; A déli vasút és a buda-^pécffi

. vonal mentén S.7&- 6.—, jjfbbíit íS&t. iurásági.i árút' , j 6.——6.25,, jobb 'és príma árut 6.00—7.25irtig jegyzünk..

. Zab a kerülethez'viszonyítva bőven van kínálva ' és- á fogyasztás csak'gyeiíge érdeklődést, tanúsít. Az ' árakágy feb.ri.iosk'írail csökelitels és szid-' és tisztaság |iii szqrint; 5. ÍQrr$<40,' frt kpzptt jegyednek helyben! ;

v Tengeri a vidékre való . elküldés czéljáJból jó; .keresletet talál , és az árak így szilárdan tartottak. Ko-csiba téve helyien kisebb tételekben 5. l7Va frtot fizettek.

Olajmagvak-. Káposztareipcze. Forgalom alig van és 10-50—U'75 frtos árjegyzésünk inkább névleges. A mel'ékczikkok teljesen hiá-nyzanák. Yadrepcz'e fi. 6.50

{ forint. Gomborka 10.50 = frt. Lenmag 12.— 12.50 frton •jegyez. , . _ . -. , •

t Hüvelyesei: Bab (uj)- gyengén' volt forgalopibán, mi mellett, az árak csökkenőek, Trieurt aprószemü bab

! Gyöngyösön-Félegyházán 1.6l90 írt, nagyo.t 6.75-' Duna-menti bab .Baja-Zombpxban gi'.inbölyü, 6.60 frton. Barna bah Kalocsán 6.70 írton . jegyzünk.

; , Vetőmagvak; tSrüsherit a spekulficzió és- a kül-: : féli .egyaránt..élénken ke,res,és az irányzat igy szilárdra' i fordult. Minőség szerint 56—62. fríöii jegyzünk helyben,, mig luezerna kevésbé részesül figyelemben és inkább lanyha." Helyben 40 -48 frt .érhető el.

l ép i jelentés 1899. október 3. ' Amerika ma 1*5 ctel magasabban érkezik rész-,

ben. st-lohisi, részben ottani spekulánsok vétéíéfré rész-ben fedezésekre. Nálunk.-eg semmi befolyással nem volt. Az üzlet válainivéí szilárdabb" hangulatu, de ' áremélkei dós nem- állo'ít be.

Búzában elég jó a kifrálát a vételkedv Mlönösen későbbi "szállításokra jobb, a ,forgalpm mintegy 5Ö,CQÓ; mmáz'sa,1 nielyM: niennyiség ' szilárdáii tartott s részbeii 5, krig magasabb árakbn 'kelt él.

Eladatott :

TiszavikéÜ; ' '''

150 . , 81

1000 , 79 „ „ S-!)0 -15.00 mm ,78 kg frt »'.)'.)

300 7:i , , S-85

y.ental: i.

Bánáti •

....400..pun. ,77- kg frt 8 5f> !i hóra

n. 78 kg frt 8 55 . 75 » ' 8.55

1. 75 kg. frt 8 47

, £000, , n;öó 1 2400

5 2300 • 400 'n

0 min. 7i) kg. .frt 8-50

7<> ,i, 8-50 •' 8.45

3ICO ram. 74 kg frt 7i5 ; , Rqzsban: szintén ; kedivezöbb; a hangulat. )!udí

pegten. illetve ennek távplságába,n 6{50—6.ér.el/ . Árpa változatfan ilszayicíéki * jöbh áru . 5.75— (i

írtig ér el állomáson, takarmányárpa 5.25 — 6.— frtig ér el Budapesten, jobb1 áru iránt: csekély az érdeklődés.

Tengeri továbbra is szilárd marad, helyben 5.10— 5.i7;5-ig ér el. , - .... v., -i, •,.. ! 1 f !. .Zab ,változatlan 5.-^6.10-ígfér el helyben. 1 .'.

longáczíós iizlötekre szoritko/.nak. . , > Déli 12 órakor következőképp áll:

; • 1 Köttetett,,' Déli tárlat. Buza októberre . .

V áprilisát tö'SO: Rozs okt. . . . Tengeri szept. . .

„ májusra 1900. Zab okt. . . .

áprilisra

8,-41—42 :8V8'i-á2 6-65—67

Lujza Gőzmalom Részvény-Társaság üzleti tu-dósítása & „Köztelek" vészévé. Budapest, 1899. szept. 28." Netto-árak 100 kgként, Budapesten, elegysuly tisztasuly-ként, zsákostul. Kötelezettség nélkül.

Ár frt: 14.20 13.00 13.— 12.20 12. Takarmányliszt

0 11.—9.40 7.50 .

Az Apolló kőolajfinomitógyár-részvénytársaság üzleti tudósítása a ,Köztelek" számára. Budapest, 1899. szeptember 25. .:..

Mai áraink : Olaj:- I. rendű Ápolló-hehgerolaj, világos 27:50 frt

" , iJ-;l " » ' sötét 24 50 , , „ orosz gépolaj világos 17.50 ,

legfinomabb amerikai tovotté zsir 28;— „ írnom „ „ „ 26.— „

Petroleumtiltom császárolaj .23-50 frt ; . egysziv kőolaj . .„ , 21*— ,

• í hárómsav kőolaj . 20--- „ csiliagkereszt kőolaj 19-25 ,

nettó 100 kgkéht, Kördó'vál együtt, 20°/4 tara, készpénz-ben éngedményínélkül Pozsonyban átvéve. Ugyanezen kőolajok Budapesten átvéve 50 krra! drágábbak.

. Szeszfizleí. .;... . ' SsegM. (Goláfinger Gábor szeszgyári képviselő

tudósítása.) , A szeszSzIetbea a.hét-file^én. az üzletevenst élénk

volt* éá'jó vétclkoiiv 'meílétf'á szésZáfat azonnali szál-Iit4pr4 ;táltózitlaft'ul! jegyeznek; Elkeli a finomított szesz budapesti,finomitógyárak, által szállítva 50.forintig, vidéki 'finomitögyárák által h'6'25 írton L a'dózvá 'és 2l Irton szabadraktárra szálliba. ií' M'ar

.: ;. Klesztőszosz nágyóbh: kínálat ' folytán . valamivel olcsóbb áron 56;25 frton ,.£(d,ózva . 2 1 . 5 0 , írton sza-

'badraktárra szállítva keit el.' .' ^ Mezögagdasáai szeszgyárak áltál kontingens nyers-

szesz azonnali szállításra Í7:U —17-50 ítton : kelt fix áron és liaö^ton' jggyzésen..alól',ait -vasfftí Budapest.

. A bmiingvis nyersssesz ára Budapesten Í18.75--# 2 5 forint.

Bécsi jegyzés 20- 20 20 frt koütingenk ajms-szeszért.

Prágai jegyzés 55'—rr—í— írt adózott és —• 19'— frt adózatlan szeszért.

Trieszti jegyzés Ö. —1Ö-& fWkiviteli "szeszért 90°/o hektoliterje.

A kivitel a hét elején szüneteli. hl:"; Vi/Uki szeszgyárak k'özül: Temesvár, s Győr; Nagy-

várad ' 25 .:krrál , olcsóbban,, a többiek , .változatlanul: jegyeznek. ' ' - -

Budapesti zárlatárak r Me*>. Finomított nen« • álesítószesz 66-25- 50 75 í;frt, nyetm-

szesz adózva 55 25—515 5 írt. cyer&s eL? adózatlan (éxkontingéiís) ' — ^ í r t , dénatiiirált"- szesz- 1»75» —19:25; frt. Kcnttageasl nyerssseisz rrrii i

áz árak 10.cpO litsrípkonként: hordó, pélkíll bér-mentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfize-tés' jM/altett értendők.-

Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudi'rs-i-tása a,Köztelek" részére. Budapest, 1899-.,szept..28-án. Kötelezettség'nélküli árak 10Ö kilónkint, teljsulyt tiszta súlynak értve, zsákostul, budapesti Vásuti vágy hajó-állomáshoz szállítva:

A és B dara —,— frt. ,

liszt:frt 1^20l|,^rt2,L2fl(l'!l{90;'ljli60 ($$0 7.70 , buzakprpá

8-as takarmányliszt finom goromba

A központi vásáresarHflk árnjegyüése nagyban; fen gjro's) •- eía'detí óleteiezikksk árairól.

Magyar gazdák vásárcsarnot ellátó azSvetSíezH-téniJt jeleotése. 1899. szept. hó 30:-rót' . y;

. ,. A:,hét . utolsó,,,, n^pj inak, íQrgalfna i.emelkedett:. Nagy mennyiségben érkbütek, főleg gyümölcs és vacL

ma^mmmmmmmmmma^mmmm^mmm

80, SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, OKTÓBER HO 4. 1493

Husnemüeknél élénk' a kereslet, ára szilárd. Baromfi-üzlet lanyha, az árak hanyatlottak. .Tejtermékeknél szin-tén csendes a kereslet, mig az árak szilárdak. Tojás élénk keresletnek örvend, ára emelkedett. Zöldség és gyümölcs szilárd árak mellett' sok került forgalomba.

Husnemüek: 1. marhahús, budapesti eleje 48—50 kr., hátulja 52—56 kr. Borjú, bőrben 50—60 kr., eleje 52—62 kr., hátulja 64—70 kr, kilója.

Baromfi: Csirke, rántani való 65—70 kr., sütni való 70 —ICO kr. Rúcza, sováng hazái 1.——1.40 frt.' liba, sovány hazai 2.—-2.40 frt párja.

Vadak: Szarvas 15-20'kr., őz 50-70 kr., vad-' disznó|'25i-30 kr. kilója. NmJ 0.70—1.00 frttig, fáczán 1.10—a.50 frt, fogoly 45—60 kr. drbja.

•Tejtermékek: Teavaj 80—10Ö kr., főzővaj 60—80 kr., tejfel 25—28 kr., tehéntúró 6-12 kr. kilónként.

Tojás, alföldi -37—39 frt,- erdélyi 35—37 frt ládán-ként (1440 drb).

Gyümölcs: Alma 5—15 kr., körte 6—25 kr., szőlő J2—40 kr., passatutti 40-45 kr., baraczk, duránczi 30 - 50' kr., kisebb 10—14 kr. kilója. Görögdinnye, Marsogpky-féle 6—8 frt métermázsánként.

székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jéleí.-téíe. Budapesti 1899. október 2-ról

Has. Marhahús hátulja L oszt. 1 q frt 52-56, II. oszt. 50-51. III. oszt. 47—49, elaje I. oszt. 48—49, U. oszt. 46- 48, III. oszt 43-45, borjúhús hátulja 1. C83\ 64- 72 II oszt 56-64 -1 2 _ oszt. 50 -54 birkahús hátulja I. oszt. 49—46, II. oszt 38-40, eleje. I. oszt. 38-40, II. oszt. 34 - 36. bárány eleje 1 db 0.——0"—, hátulja sertéshús magyar szalonnával elsőrendű 1 q 47-47"0, vidéki 36-44, sza-lonna nélkül elsőrendű 44 -52, vidéki 36—44, sertés-hús pörkölt —-0 , sertéshús szerb szalonnával —

, szalonna nélklií sertéshús füstölt magyar -•—•-4, idegen (vidéki) —*—, sonka nyers 1 kg. 48 —60, füstölt beíf. csonttál 0*48 —0*75, csont nélkül Ó;'ö5 - 0 85, sóska füstölt külf. csont nélkül —• •—, szalonna sózott l q 45 0—46 0, füstölt 50 —52', seríéa-Mtr bordóval 51 0—52 0, hordó nélkül 49-0-49 0, kosfcte nyers 1 kg. —, íüstölt 72—80, szalámi belföldi 125 -165, külföldi ——'.nialacz szopós élő ! db 0 — 0 — tisztított 0-90-1.—

Baross, a) Elő. Tyak 1 nftr frt 1-20—1 30, .- girke 0'70—0 80, kappan hi*ott 1'60 1 8"). sovány 1'2 1.4"), lueza hízott 2 2 70,- sovány 1 00—1-40. ra» hizoti $ ——'5-50 sovány i-90 -2-60, pulyka hízott 0'— - 0-—, sovány 2 — 2 40. ój Tisztított Tyúk 1 éfo frt 0-60- 0-70, í kg. -—-—, csirke 1 db 0'50—0:70, 1 fcg,

, kappan bízott. 1, db &•—~;0:—, 1 kg. récze hízott 1 db 1- 1 10, 1 kg. 50—.70, félkövér S db 0- 0—, lud hízott 1 db l'80-2-6.0- 1 kg. 46-0-56, félköv. 1 db 0- C-—, 1 kg. 40 40 pulyka bimtí 1 db O- 0-—, 1 kg. .félkövér 1 db 1 50 1 70, 1 kg. 50—50, ludmáj 1 db 50—0 80, 1 kg. 1.20—1-60, ludzsir 1 kg. 0 8 -1-—, idei liba 1 db •—.

Hal, ®16. Harcsa 1 kg. fr« O.-eO-'Ó 9), csuka 0-— —0-—,, ponty (dunai) 0 70- 0 90 süllő —• •—, kn egege 0-—0"0, márna 40 — 60—, czompó 0'50—0 70. angolna 0- 0—, apró kivert 0-18-0-25 'ÜZIICÍ. —T—, pisztráng 0' 0'—.

Tej és tejtermékei:. Tej 1 lit. frt 0-08—0-C 8, lefölözött (K6 -0-C6, tejszín 0- -0—, tejfel 0-25—0-28, tehénvaj (tea) 1 kg. 0-90— i .05,1. rendű 0-50—0-80, II. r. (>•50-60---, olvasztott 0-50—60, Margarin I. rendű 0-—, II. rendű 0- 0-—. tehéntúró 0 6—0-12, juh-taró 38—40, liptói 0-30—0 50, juhsajt 0-32—48, emraas-,*hali sajt ;l-}0—1*20, groji sajt 0-50—0-60.

. Lfasst ós kf;imífB«a;:3. Fehér kenyér 1 kg. frt 13'0-?-13'0, barna kenyér iOQ—-110, rozskenyé? 11*0 —110. Bu7aiiszt 00 ez. 1-q- —~ , 0 —•—, 1 —•—, 2 —•—, 3 -t,;-—, 4 —••—, 6 —•—.

Hüvelyesek. Lenese, magyar i q M 7—9, stoke-wwi 2C— 24, borsó héjas riiagya? 10-0—12-—, köptetoít wagyai 13—15, külföldi 13-17, isab fehér apró 6—7 nagy 6;0—7'5, színes 7-0 —8-0.

to =á». Ftiss I. o. (J 440 db.) 1 láda frt 37-0^38.-^ »'--o«4 (1440 db.) 35-0—36 0, meszes , orosz tojál 100 dí>. —, tea tojás 3-30—3 40, törött tojás 0" 0-—

Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 0.—0-Ö0 1 q 3.0- 5.0, Petrezselyem 100 kötés O.—O'O, 1 q 3.-—5.00, zeller 100 drb 0 60—1.—, karalábé 80—1.0, vöröshagyma 100 köt. 0-——0.-, 1 q: 2.8-1—3.50, foghagyma 100 köt. 50.—.80, 1 q 15:—18.—, vörösrépa 100 drb 0.60—1-—, fehérrépa ., fejeskáposzta 3--—5.—, kelkáposzta 100 db 0.8—1.0, -vöröskáposzta 4 8.—, fejessaláta 0.90— 1.40, kötött saláta 0-'40—-80, burgonya, rózsa 1 q 1.60— 2.10, sárga 2.50—2.30, külföldi —.—fekete retek 100 drb 0.60—1.20, uborka nagy salátának ICO drb 1.6—4.—, savanyítani való 100 db 0.7—1.2, savanyitott 1.2—1.70, zöld papr. 20—1-0, tök főző .7—12, zöldbab 7.0—9.—, zöldborsó hüvelyes hazai 1 kg. —. .—, fejtett 1 lit. —, tengeri 100 cső 0.8—1.0, karfiol 100 drb 10.—20.— paradicsom 1 kg. 4 . — s p á r g a O'.é^öVtUf* torma 1 q 12—16.

Gyümölcs. Fajaima 1 q frt 8—16, köz. alma 8—10 vajkörte 20—30,. közönséges körte 10—12, szilva magva-váló 9,-12.—, vörös—.—.—, meggy faj —. közön-séges , ringló -——, baraczk kajszin , őszi —, dinnye görög nagy 10 drb 1-5—3-—, kicsi

10-16, sárga faj 1 q. 15.0-30.0, közönséges 12—15. szőlő 1 kg. 12.0-16.0, csemege 12—18, dió (faj papir-héju) 18—26, közönséges 13.0—18.—, mogyoró 28—32, gesztenye magyar 0 , olasz *, narancs messi-ási 100 db o- •—, pugliai —•—•—, mandarin 0-00— 0-00, czitrom 140—160, füge hordós 1 q 18—20, ko-szorús 18-—20—, datolya 38—42, mazsolaszőlő 38—75, 9£res 1 lit. 0-—0-—, eper 1 kg. 0- 0— kr.

Fűszerek ilaJck. Paprika és I. rendű 1 q. frt 43—60, IL rendű 20—80, csöves , (azá-jitott) . köménymag , borsókmaga

. mák 1 q. frt 2S—30, méz csurgatott 0-30— 3*40, sejtekben 1 kg.—- •—, szappan szín 20—25, közönséges , fehérbor asztali paiaczk'ian 1 lit. 0-40—0-50, vörös asztali palaczkban 0-40 —0-50, házi p&Siüka palaczkban —• -•—, ásványvíz pslaczkjbf

BadapesíI íafcarmányvásár. (IX. kerület Mester-atoza, 1899. okt. 3 A székesfővárosi vásárigazgatóság lelentése a ,Köttelik" részére). Felhozatott a szokott >Cz;.ég8kb51 120 szekér réti széna, 35 szekér muhar-30 zsupszalma, 2 szekér alomszahna, 0 szekér takar-mányszalma, — szekér tengerissár, — szekér egyéb akarmány (lóhere, luezerna, zabosbükköny, köles stb,),

700 zsák szecska, A forgalom laüyha Arik q-ként a következők: réti széna 200-280, Wüi»> aj . 220—270, Mupszalna 140- 160, alomszalma ;120—140, egyéb {akarmány , lóhere» i. —,—4~, takarmány-szatea —0—0—. tengariazár Iwczeraa ——, Earju — Bzalamszecska 180 — 190, széna ——, ' nj , zahosbükkőciy . össze* ioeíiraáns 197 cuty 216700 bg,

Aliátrás&rok.

Felhajtatott : 600 drb bélföldi, — drb galicziai, drb tiroli, 108 db növendék élő borjú, — db élő

bárány ; — drb belföldi, — drb galicziai, —1 drb •tiroli, 5.4 drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb ölött bárány, — drb élői kecske, — drb ölött.

Bórjuvásáir lassú lefolyásúi tóit. Árak a következők : Élő borjuk : belföldi —•—•—

frtig, kivételesen — írtig, dbonfeint, 30—45 frtig, kivé-telesen 46 frtig súlyra, növehclék borjú 20—26 frtig, kivételesen — frtig dbonkint, ——•— frtig súlyra. Ölött borjú: belföldi frtig, tiroli forint. galicziai — frtig, növendék bórju frtig dbkint, Ölött Mrány Q-0—0-—, frtig, bécsi ölött borjú 50—56 frt, kiv. — frtig súlyra. Élő báráijy: 0' >— frtig, kivét. — frtig, élő kecske —•—•— frtig páronkint. .

Budapesti juhvásár. 1899. október hó 2-án. (A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése a "Köztélek" részére).

Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 2447, feljavított juh 1060, kisorolt kos 69, kiverő juh 450, bárány —, kecske —, boszniai -, szerbiai 130, angol keresz-tezés —, romániai — durvaszőrű — db.

Birkavásár lassú lefolyású volt Árak a következők: Belföldi hizlalt ürü 18—22'—

frtig páronkint, 21 0—22.50 frtig 100 kiló élősúly szerint, kiv. —•- - frtig, feljavított juhok 14 —17 0 páronkint, 18-00 20 — frtig súlyra, kisorolt kosok —í *— pár., kiv. frtig, kiverő juh 7-0 - 10:50 páronkint, 16'—18-—, kiv. frtig súlyra, bárány , kecske -0, kiv. frt pár. anya juh 12-—14;5 pár., .18—19 sulv, szerbiai 14-—•— anyajuh — frtig páronkint, 100 kiló után' ——— fr!

Bécsi vágómarhavásár. 1899. okt. 2 Á bécsi marha- és huspénztár jelentése.

összes felhajtás 5448 db. Ebből magyar 4238 db, galicziai 323 db, bukovinai —, németországi 887 db, hizott 2875 db, legelő 1084 db, fiatal 1489 db, ökör 3889 db, bika 680 db, tehén 536 db, bivaly 243 db.

A mai vásáron á felhajtás körülbeiül 700. drbbal volt nagyobb a multhetinél s ezáltal a vevők igen tar-tózkodók lettek, ami az üzletet is igen meglanyhitotta. Multheti árak egyetlen esetben íjiem voltak elérhetők sőt a príma és középminőségü áru 100 .kgkint 0-5—1;5 frttal csökkent. Csupán-a bikák; üzlete mutatott egy kis élénkséget és árjavulást.

Árak: prima magyar 35—37-— (—•—)frt, szekund a 31—34 frt, tertia 28—30 frt. Galicziai prima 35- 36-50 (—•—) frt, Ézekunda 32—34'frt, tertia 29-31 frt. Német prima 38—40-— (—,—), szekunda 34—37, tertia 30—33 frt. Konzervökrök . 22 —29 — é. s., rosszabb minőségű

— frt é. s. Bika 24—36 —0 > t é. s„ tehén 22—32 frt és bivaly 17—23'— frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra minden % levonás nélkül történnek. Az értékesítésben

' ' ' ' " " ' ' yan-i. 40

ezentúl szombaton tartassék meg. A vesztegvásárra fel-hajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárt megyék közül a következő vármegyék vannak tüdővész miatt zár alá helyezve és csakis ezen vármegyékből nem hajthatók fel állatok a vásárra és pedig : Árva, Liptó, Nyitra és Trencsénmegyék és Nagy-Mihályról (Zemplémnegye).

Bécsi szurómarhavágár. 1899. szept. 28-án. Fel-hozatott: 3130 bórju, 2319 élő sertés, 963 kizsigerelt sertés, 500 kizsigerelt juh, 43 bárány.

A .borjuvásár igen vontátott lefolyású volt 4 — 6 kr 'árcsökkenéssel. Kizsigerelt sertések üzlete valamivel élénkebb volt.

Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 40—60 kr., prima kr., primissima kr., élő borjú 32—40 kr., prima 42—46 kr., primissima 48—50 (—) kr., fiatal sertés 37—42 kr., kizsigerelt sertés nehéz 48—54 kr., süldő 46—54 kr., kizsigerelt juh 30—40 kr., bárány páronkint — kr.

Bécsi sertésvásár. 1899. okt. 9-én. (SchleifeU der és társai bizományi czég távirati jelentése a „Köz-telei" részére). ..

Felhajtás : 3493 lengyel, 7012 magyar sertés, össze-sen 10505'drb.

A forgalom lanyha volt. Ára kilónként élősúlyban fogyasztási adó nél-

kül : prima 37—37-5 kr, kivételesen 38 kr, közepes 35.-36 5 kr, könnyii kr, süldő 35—44 kr.

Bécsi jnhvásár. 1899. szept. hó 28-án. Felhajtál 44Í2 db juh.

A mai; vásár elég í élénken a mult heti árakkal folyt le. ,

Árak : export juh páronként 23-——25 50, kivét. —, raczka —•——, selejtes juhpárkint 20 —22-— frt.

Szerkesztői üzenetek. (x. G. urnák, Helyben. • Mindennemű gazdasági

gépeket közvetít a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete (Budapest, V., Alkotmány-utcza 31.) Tessék odafordulni s elkérni az alapszabályokat stb. A szövetkezet tagjai jelentékeny kedvezményben részesülnek mindenféle gazdasági czikkek beszerzésénél.

II. K. urnák, Saári-puszta.. A Bácher.által készig , tett Sack-rendszerü ekék leginkább megközelítik az eredeti Sack gyártmányokat,'ugy anyag, mint szerkezet dolgában, de nem jobbak azoknál, hanem olcsóbbak.

.'5.3 Orss. mmsy. G&JVSffl®® t&'zjűvasz.

&z egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az O. M. G. E. igai-gatója. — Felelős szerkesztő: Szflaasy holtán az O. M. G-. II. Bzerieaztő-iitkára. - - Társszerkesztő: Bnte$

BamaSsá®, az O. M. G. E. titkára.

| ffasdaaáffi g é p g y á r a , uety a gudilksd&chM idbé|M

0 0 " S 8 8 Z 0 8

l é i i l « t M á r j t t f j x é k k a l

12 KÖZTELEK, 1899. OKTÓBER HO 4. 80. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.

78.924. II—2,/a. 99. szám.

Hirdetmény. A bábolnai állami ménesbirtok folyó évi

500 métermázsa durva búza, esetleg rozskorpa szükségletének biztosítása végett f. évi október hó 16-án délelőtt 11 órakor a mé-nesbirtok igazgatóságánál zárt Írásbeli ajánlatok utján nyilvá-nos ajánlati versenytárgyalás fog

tartatni. Az 50 krós bélyéggel ellátandó ajánlatok a fent

emiitett határidőig a ménesbirtok igazgatóságánál Bábolnán (posta- és távirda állomás helyben, gyors-vonatállomás Uj -Szöny , személyvonat 'Ács és Nagy-ígmánd) nyújtandók be, hol is a szállításra vonatkozó részletes feltételek megtudhatók. 8631,

Budapest, 1899. évi szeptember hó 28-án.

Földmivelésügyi m. kir. . miniszter.

1 Az Ihárosi bérnökségnéi Ihárosban, Somogymegyé- % j j ben (posta Iháros-Berény)' J

| 66 drb tiszta magyar '•fajta befolyatott szílajtehén- | | bői álló anyagulya es 16 drb ;3'j2 éves üsző J -= szabadkézből eladandó. §> m =• •s Venni szándékozóknak kívánatra a somogy-csurgói, s -3 vagy a nagy-kánizsái ' állomáson kocsi áll rendelke- % % zésökre. g5i3 % S. — ' f iip'f 'f1 f I in v v i w v i i "PI 'ii:| m 'ii ii % <ii 'ii 'iii i.

LVTZ-féle valódi, teljesen ólommentes

Porcellán-zománcfestékkel falakon és mennyezeteden oly mosható, igen elegáns és évekig tartó mázo-lat éretik el, melyen penész és gombaképződes teljesen lehetetlen. — Gazdasági üzemekben, uradalmakban, tejgazdasagokban, evek óta kitűnően bevált, tej- és vaj-kezelési helyiségek, gépházak, konyhák, fürdőszobák, klosetek, istállók stb. részére, valamint mindott, ahol tisztaságra nagy gondot fordítana:.. — Alkalmazása rend-kívül egyszerű és olcsó.. Szakkörökből való számos elismerő nyilatkozattal, min-tával, színkártyával és prospektussal szívesen szolgálnak az egyedüli gyárosok

Lutz Ede és Társa Pozsony, Gyár-ut 20.

Borszőlő eladási

hirdetmény. A kecskeméti állami „MiklősB-szölőtelep ez évi bor-

szőlő-termése, mintegy 6 0 0 m é t e r m á z s a , a m i b ő l 4 0 0 m m . f e h é r és 2 0 0 m m . v ö r ö s b o r f a j t a f o l y ó é v i o k t ó b e r hó 11-én déle lőtt 1 0 ó r a k o r a hely-színén tartandó

n y i l v á n o s á r v e r é s u t j á n

© 1 f o g a d a t n i .

E mennyiségek csak becsléssel állapíttatván meg, a tényleges mennyiség több, vagy kevesebb is lehet.

A szőlőt a telep saját munkaerejével szedeti: le és a vevőnek a mázsánál , netforsulyban készpénz-fizetés ellenében adja át.

! A szőlő az árverés után következő napokon azonnal le fog szüreteltetni és a vevő tartozik azt azonnal át-venni.

Kecskemét, 1899. évi szeptember hó.

A m. kir. állami „Miklós"-szölötelep >253 igazgatósága.

MAHSCHALL A. kocsi-, hajtó-, lovagló- és istállószergyár,

gözfürésze és fahajlitó telepe P o z s o n y b a n , I I I . , G r ö s s l i n g - u t c z a 1 6 . s z .

A j á n l j a :

íandauer broom, félfedeles, nyitott vadászkocsijait és hintóit, igen könnyű és elegáns kivitelben és

a legkülönfélébb alakokban. 5 elsőrangú éremmel kitüntetve.

T i s z t i é s p o l g á r i l o v a g l ó e s z k ö z ö k !

Géphajtószijak. Lószerszámok, uri fogatok és gazdasági lovak részére. Mintaraktár a kereskedelmi muzeum állandó kiállításában Budapesten, Városliget. = = = = =

KÉPES ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE.

80. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899 OKTÓBER Hó 4. 1480

A világhírű

magyaráti szolok szürete

i8gg. évi október hó 6-ik és ille-tőleg 9-én veszik kezdetüket.

A b o r v e v ő k ö z ö n s é g é s b o r k e r e s k e d ő urak v é t e l r e t i sz te le t te l meghivatnak .

Jegyzet : A hegyközség azon fontos intézkedést hozta a borvevő és kereskedő urak érdekeinek megóvása szempontjából , hogy a s z ü r e t e t a z e l ö l j á r ó s á g s a j á t k ö z e g e i v e l a l egsz igorúbban e l lenőrz i .

A fo lyó évi t e r m é s ugy mennyiség, mint minőség tekintetében a legkitűnőbb, mivel a szőlő teljesen beérett és semmiféle szölőbetegség nem lépett fel.

T e r m é s k i lá tás c l r c a 1 5 0 0 0 Hecto l i t e r .

M a g y a r á f o n (Aradmegye) l ehe t kapni a

Cs. és kir. 4. hadtest hadbiztossága.

6012/J. szám. *

Értesítés. A cs. és kir. • közös hadügyminisztérium az

1899-ik évi szeptember hó 11-én, 13. oszt. 2160. szám alatt kelt kibocsátványa szerint

az 1900-ik évi bőrből készült ruhá-zati és felszerelési czikkekből álló szükségletének negyedrészét kis-

iparosoknál szándékozik beszerezni. A teljtartalmu hirdetmény az ajánlati mintával

és a szállítandó czikkek, valamint az áráról szóló jegyzékkel együtt a 4., 5., 6., 7., 12. és 13-ik hadtest hadbiztosságánál, a 2. számú raktárnál, az összes kereskedelmi és iparkamaráknál, a kereskedelmi muzeumnál és a budapesti országos iparegyesületnél betekintés végett felfekszik.

Budapest, 1899. szeptember hó 18-án.

A csász. és kir. 4. hadtest hadbiztosságától.

Utánnyomás nein dijaztatik. 8600

Diószeghi * # • ériásbiizát,

mely már számos év óta kitüüséi termést és r o z s b a ellen nagy ellenálló k é p e s s é g e t

tiamssitett, legjobb minőségben ad © #

a d l ó s z e s h l c z n k o r g y á r D í ó s z e g l i e n , P o z s o n y m e g y é b e n . 8 2 7 4

VfH'ostarka tinó é s s i i s ^ é

legprimább, 1—2 esetleg 3 évesek és pedig hizlalni való ökrök el-adására és későbbi szerződésre 8566

l e ^ o l c s ó f e b á r é r t v á l l a l k o z n a k WEILLER és EISNER Kis -Czel l i kereskedők.

1500 liter esetleg több tej kerül naponta egy Buda-pesthez közel fekvő uradalomban 1 9 0 0 . é v i j a n u á r S - t ü i számított egy évre

szerződésszerű eladásra. Ajánlatok kéretnek „ü . EOO. Sz . " jelige

alatt ezen lap kiadóhivatalához, ssss

WWWWWWWWWWW'WWWWWWWWW

Hirdetés. ' A 4-ik hadtest parancsnokság területén fekvő csász. és

kir. közös hadseregbeli csapatok és intézetek 1900. évi kenyér és zab szükségleteinek biztositása végett

1 8 9 9 . évi október hő lO-én, 1 8 9 9 . évi október hó 13-án és 1 8 9 9 . évi október hő 17-én

a csász. és kir. 4. hadtest hadbiztosság hivatalos helyiségeiben (Budán, hadtestparancs n oksági épületben) mindenkor 10 órakor délelőtt, Írásbeli, lepecsételt boriték alatt benyújtandó ajánlatok utján, nyilvános tárgyalások fognak tartatni.

A részletesebb feltételek az 1899. évi szeptember hó 27-én lapunkban teljes szövegében megjelent „5884. számú Hirdet-ményiben , továbbá a csász és kir. 4-ik hadbiztosságánál, a buda-pesti és székesfehérvári cs. és k. katonai élelmezési raktárnál, Kecskeméten a 13-ik huszárezred parancsnokságánál megtekint-hető 1899. évi szeptember hó 13-án kelt szállítási feltételek füzetében foglaltatnak.

Buapesten, 1899. évi szeptember hó 13 án. A csász. és kir. katonai élelmezési raktártól,

Budapest. (Utánnyomás nem dijaztatik.) 8 5 8 4

1496 KÖZTELEK, 1899. OKTÓBER HO 4. 80. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.

OLCSÓ K E R Í T É S E K ! OL.CSÓ K E R Í T É S E K !

Haidekker Sándor sodronyszővet-, tonat- és kerítés-gyára

BUBAPESTEN, V I I I . ker., Üllői-ut 48. sz.

6s gyep kerítéseket és tavédó'-kosaraknt. Továbbá kavicsrostákatszűllöbogyozó rostákat, magtárahlak-rostélyokat; ökörszájkosarakat, szikrafogókat; gabona-választó-hengereket, valamint régi választóhengereknek uj sod-rony köpeny nyel való ellátását. RostaszSveteket és lonatokat

szeleló'rostákba.

ÁRJEGYZÉKEK és KÖLTSÉGVETÉSEK INGYEN. J u t á n y o s é s p o n t o s k i s z o i ^ á l á g . 8433

99. szám. G IV. Magy. kir. államvasutak. Hirdetmény.

(Uj személy és podgyász díjszabás életbeléptetése a Bihari h. é. vasúton.) A magy. kir. államvasutak igazgatóságától\nyert értesítés szerint a Bihari h.

é. vasút vonalán a Margitta-Szilágy-Somlyói vonái megnyitása napjától uj személy és podgyász díjszabás lép életbe, mely által áz-4 890. évi oktober hó 15-vel életbe-lépett személy és podgyász díjszabás érvényen kií&l.helyetetik.

Ezen uj személydijszabás a magy. kir. államvasutak díjszabás elárusító irodájá-ban (Budapest, Csengeri utcza 33 sz.) 20 fillérért kapható.

Budapest, 1899. szeptember 6. Áz igazgatóság.

Árpa-, buza stb. aratásra

és szálas takarmány ads golásra,

V e t ő - 8622

m a k k egész waggonokban ' ugy-szinte kisebb részletekben legolcsóbban szállíttatik.

JohannMajdic Krainburg ( K i * )

•m

w mag legjobban érté-

kesíthető

H A L D B K BUDAPEST, Károly- iömts,

Posnansky é s

Strelitz

E r z s é b e t f a l v a , B é c s , W i t k o w i í z . Ajánlanak valódi -

A s z f a l t f e d é l í e m e z e k e t Facement tetőzeteket. A s z f a l t e l s z i g e t e l ő l e m e z e k e t . H üt t-féle vízhatlan

védőanyagot nedves falak szárazzá tételére.

Carbolineumo?, Oreolint,

Carbolsavat, Aszfaltozásokat,

Hő védőanyagot stb.

Hirdetések felvétetnek kiadóhivatalban,

lői-ut 25.

Komposztírozott trágyát leszállított árban, kisebb és nagyobb mennyiségben, az ország bármely irányában vasúton

Budapest—Szt.-Lőrínczi szemétszállító vasút IX., Külső ÜSSői-nt.

Méltóságos gróf Széchényi István ur kálmáncsai | j uradalmában, lótenyésztés felhagyása miatt

11 db öreg félvér kancza 1 db 4 éves „ „ 3 db 2 éves „ herélt 5 db 2 éves „ kancza 1 db 1 éves 2|4 percheron mén 3 db 1 éves félvér heréit 5 db 1 éves félvér kancza 861e

4 db félvér választott kanczacsikó 1 drfe 2U p e r c h e r o n v á l a s z t o t t k a n c z a cs ikó , mé-

nesbeli ló f. évi októher 15-én d. e. 9 órakor meg-tartandó önkéntes árverésen eladatni fog.

H o l a i l l i s & s a G y u l a i

Kálmáncsa, (Somogym.) vasút állomás Darány.

kocsikenöcs, kék, üsző,

b ő r k e n ö c s , k ö r ö m z s i r . Első Mátravidéki Kenőcs-

gyár Gyöngyösön.

SIEMENSésHALSKE BUDAPEST, VIII., Kerepesi-ut 21.

villamos világitási és erőátviteli központi telepeket és berendezéseket városok, bányák, gyárosok és magánosok részére, elektrolytikus berendezéseket, villamos vasutakat, bányavasutakat, egyenáramú, forgóáraniu és válta-kozó áramú generátorokat és motorokat, vezeték-anyagokat, kábeleket, iv- és izzólámpákat, távíró- és távbeszélő-készülékeket, mérő-kész ériékeket, vasúti váltőbiztositó berendezéseket, jelző-berendezéseket, vízmérőket, vezetékberendezéseket központi telepekhez való bekap-

csolásra, világító testeket.

Rendszeres levélbeli előkészítésünk felhasználásával előrehaladott koruk ellenére is sikeres polgár iskolai, gymnásiumi és kereskedelmi vizsgákat tehetnek mind-azon egyének, kik az előrehaladásból kvaliíikáczió hiánya miatt hátráltatva vannak.

Hasonlóképen mindazon 20 éven alul levő ifjak, kik érettségi bizonyítvány hiányában egyéves önkéntesek akarnak lenni, jegyzeteinkből a legbiztosabban készül-hetnek elő az -egyéves önkéntességre képesítő vizsgára.

Az összes e czélra szolgáló jegyzeteket 'ÍÖ fi;t ellené-ben, portómentesen küldjük.

É R D I é s G I L Á N Y I 8632 Budapest, Csösnöri-at 46.

fej ő- és teny észmarhát franoo valamennyi állomásra

Adalbert Kopatschek tenyészállat exportüzlet Innsbruck-Wilten, Müllerstrasse 61.

10. SZÁM. 8-ih ÉVFOLYAM. KÖZTELEK 1899. OKTÓBER HÖ 4.

HbMárf *x 29 S® ki., se.' nrf * fa., felttínő baMkkd 4 te. (

minden bíiktattimiil 8© fa. bélyegffloiék. K I S H I R D E T M L M t fe »t& tórfjáasfej®! |

C s a k o l y l e -ve l s l t re r á l a s z o l n n k , m e l y e l i f c e l r á ! a « C T a gsssaieíBég-ee l«-rélb<ftly®g-et y « g - y 1 e l e z ó l a p o t l d U d e n e k .

Az állások betöltésére vo-natkozó ugy nagy, mint kis-

Erfiőó'r. A pta-Tábi gazdaságban egy Mükertésx,

betópélsreáUOzimka iadóhfví

Ő s z i -Mauttiner hirdetéseket lapunkban csak- Fatalkoru munkás pályázók

Mükertésx,

betópélsreáUOzimka iadóhfví

Ő s z i -Mauttiner

is a czim Kitételével Széosény (Nógrád) küldjék be. 45 éves, Ő s z i -feSzöljük, hagy ezáltal Széosény (Nógrád) küldjék be. nős, erős testalkatú _ lntJsii Ő s z i -

Ödön c s á s z . é s kir. udvari

elejét vegyük az esetleges visszaéléseknek és a költ-

séges levelezésnek.

Kezelő ispán felvétetik, szem- és takarmány-termelésben gyakorlati jártas-sággal, 150 írt próbaidő. Házas gépész-kovács, 200 frt és kimérésre. Pályáza-tok vissza nem küldve, Felső-lánczi gazdasághoz, posta

tal bir, a gazdaság minden ágá-ban jártas, jelenleg egy na-áUólag működik. Crfm "meg-

Igen sxép, válogatott vBrSs-tarka simmentíiall jellegű 1—2, (8) érea 8337

növendék ö k ö r n t é m

Ödön c s á s z . é s kir. udvari

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS. NŐS

Kezelő ispán felvétetik, szem- és takarmány-termelésben gyakorlati jártas-sággal, 150 írt próbaidő. Házas gépész-kovács, 200 frt és kimérésre. Pályáza-tok vissza nem küldve, Felső-lánczi gazdasághoz, posta ^ ^ Kezelőtiszti ^ é s üsző borjakat

mepételre ajánlana! n t é m száll í tó

m a g k e r e s k e d é s e írással, gazdasági könyvvitel-

ménynyel, lakással. Ajánlatok Szlly Dezsőnek, Ollár, Zalam.,

Gazdasági segéd kerestetik azonnali belépésre Megkívántatik valamely gazda-sági szak- vagy földmíves-

volna áll i p cz ituáli alapon is elvállalni. Czime a kiadó-KLEIN ÉS SPITZIE

Es-Císlli ieraMi . Csomós ebir l u d a p e s i e i i

vásáro l írással, gazdasági könyvvitel-

ménynyel, lakással. Ajánlatok Szlly Dezsőnek, Ollár, Zalam., . tonakötelezettségüknek eleget k á Számadó ^ ^ Megrendelések egjesség szerint

é s

l u d a p e s i e i i

vásáro l A monor i

béruradalomban egy segéd-ju^üres désbe ál zhataiak

Mzetés 160 ?rtbés tefjeíelíátás! Bizonyítványok másolatai, me- idfóta van alkalmazva, jő 'bi-zonyítványnyal bír, állást ke-o va a Hizlalásra

való és mindenféle fajta jármos ökröket,

valamint szép 1—3 éves vöröstarka növendék

ökörborjakat S444

Franczia perje legmagasabb árakon aluli izraelita vallású egyének, kik nagyobb uradalmakbani több évi gyakorlatot bizonyít-

jártassággal bírnak, előnyben

ÁLLÁST KERESŐK, Gépész-Kovács,

Kertész

uradalmakban alkalmazásban kiadóhivatalba. ' 8617

Hizlalásra való és mindenféle fajta

jármos ökröket, valamint szép 1—3 éves vöröstarka növendék

ökörborjakat S444

fűraagvakat kiváló minőségben szállít ötven kilón-

ként

30 f o r i n t

mindenféle gazdasági magot.

Bernát uradalmi kasznár úrhoz, Pta uj major u. p. Monor, Pest-

szes gazdasági gépek kezelésén, javításán klvül_ a lóvasalást is

res. Czim a kiadóhivatalban.

Tizenegy kül, mint a belső gazdaságban tökéletesen jártassággal birok.

szerződéses szállítás mel-lett eladásra ajánlanak

Récsey és Deutsch

fűraagvakat kiváló minőségben szállít ötven kilón-

ként

30 f o r i n t A j á n l s

fraflrá Inczeriát 65frtért Ispán

szes gazdasági gépek kezelésén, javításán klvül_ a lóvasalást is

res. Czim a kiadóhivatalban. datlanul egy hj > i > u 1 vi e megfelelő szarvasmarha kereskedők Z a l a - S z t . - B a l á z s ,

Nagykanizsa mellett. vétele után

gr. Teleki AP¥8ÍI liP

drassói uradalma

magyar „ 60.™ vagy január 1-jére. Fizetése : 800 írt készpénz, körülbelül 180 Adat állást keresek. Ozim a kiadó-szarvasmarha kereskedők Z a l a - S z t . - B a l á z s ,

Nagykanizsa mellett. vétele után

gr. Teleki AP¥8ÍI liP

drassói uradalma

szöszös bükkönyt 1 8 «

ö^zi hükköngfc l l 1 ^

ő s z i b o r s ó t 8'lsfrtért

100 k i l o n k i n t .

takarmányárpa, S hold 1400 föld, kerthasználat, 6 ö tűzifa, 81/2 marhatartás, sertéstartás. Gyakorlati képzettség és német Ajánlatok bizonyitványmásola-

beszél magyarul, kevesettewv bül, katonakötelezettségének lattal bir és munka zefető kí a gazdaság, állattenyésztés, te-vezetésben ja u betölthet, esetleg kisebb gazda-

Földmives-iskolát végzett gazda kerestetik látás mellett, kik tejgazdaság-ban! jártasságukat igazolni Ajánlatok, bizonyítványok mi' u p Eger kéretnek™"6' N8629

Tenyész-Murbodeni tisztafaju egész te-is!nKöztük 68drbgfriss fejŐB,6? drb előhasu, januárban leellő

Megtekintés és közelebbi ada-

vétele után

gr. Teleki AP¥8ÍI liP

drassói uradalma

szöszös bükkönyt 1 8 «

ö^zi hükköngfc l l 1 ^

ő s z i b o r s ó t 8'lsfrtért

100 k i l o n k i n t . ság kezelését elvállalalja. Ozim. a kiadóhivatalban. '8689 ispánt szet uha-A^n "°czkn 6 8488

vétele után

gr. Teleki AP¥8ÍI liP

drassói uradalma Minták b e k ü l d é s e

» í r n o k i állás betöltendő ; fizetés évenkint egyiknél 260 frt, szabad lakás, fűtés, világítás és egész élel-mezés ; másiknál 400 frt, szabad lakás, fűtés, világitás és ebéd. Folyamodvány, keresztlevél, ie jeteM6ifvégzettÍ8™TCSSflítal létt/I'z ületS1' beszél Németül]

lást gyakorolta. Képes minden végeztetni, a birtokost fölösle-ges kiadásoktól megkimélni;

Fejőstehén, nes, 140Ö—1800 'liter évi tej-átlaggal, 1 drb Knhlandi biká-val, kitűnő lefölöző-gép, vaj-gyúró, hűtő és köpülő 2750 frt árban eladó. Ozim a kiadó-hivatalban. 8535

u. pt X C c n c s a . Ugyanott kapható

a l k a l m á v a l a m e n y -nyiség és á r szives

közlése kéretik. felsőbb gazdasági intézeti bi-zonyítvány másolata, ugyszinte korrépát, takarmánytermelést, Kerestet ik

u. pt X C c n c s a . Ugyanott kapható

' t a k a r ó kölcsön-ponyvák minden nagyságban aleg-

SonVköt°efLSts génbeka ele-get és photographia küldendők Blansok Gyula számtartő urnák nek : Schneider István gazdász, Muzsna vla Medgyes, Nagy. küküllőmegye. 8611

szetet kezelni. Kitűnő okmá-nyai az adai m. kir. földmives- míntégyeS3I-4007dPrb 2—3-éves behágatni való anyajuh: to-vábbá 130 drb anya- s 130 drb üszi és tavaszi

•

' t a k a r ó kölcsön-ponyvák minden nagyságban aleg-

nyek,' melyekhez előirt iratok nincsenek mellékelve, nem vé-tetnek ügyelembe. 8608 Gazdatiszt! állást keres. Minden tekintet-

becsületes magaviseletéről. Czime alatt a kiadíhiva-zendák. ZemP nmegy6 ' 'g588 n 1 1 7 5) uj é s használt

terményzsákok Gazdasági segréd.

Hodii gazdaságomban egy gazdasági segéd állás betölté-nőtlen, katonai kötelezettségé-kinek a magyar^ tót nyelvet

évi gyakorlattal, szakképzett, jogi s telekkönyvi ismeretek-W,J«Wii kellő intelligen-

Ispáni vagy számvevői állást keres 27 földmivesiskolát végzett, mér-legképes egyén - i i tős könyvvitelben jártas, eddigi

Vizsla betanított, lehetőleg kan, meg-, UK Ajánlatok az ár, kor és tulajdonságok meg-jelölésével a kiadóhivatalba

U U I d j duppaui

uj é s használt

terményzsákok

200 'frt" lakás™füté f viTágitis és teljeá ellátás — mosáson kivül. Kiszolgált altiszt előny-ben részesül. Bizonyitváuy-másolatok vissza nem küldet-nek. Pollák Gyula, Hodi, posta,

rikal szőlőkultúra,6 száraz- és zöldojtások, lovaglás, lóidomi-tás, tehenészet, állatgyógyászat, a sertésvész elleni okszerű tős • gazdasági könyvelések,

sza.miüís.iU í-iiülvizL/álísa Í3 kellő jártassággal bir, szerény mezőgazdaliszt, szőlőkezel68-S

tiszt, számvevő, pénztárnok, vagy titkár azonnali belépéssel alkalmaztatni kivón. Megkere-

Altöldön szeszgyári gazdasági

káttMi^Sz '/megkefeSsS!; T." jelige alatt. 8802

Tiszta vérii tünk1 — :"béreUStetáUőVfeíSoZn-dása folytán - elad 7 darab 7 tvos hasas és fejős tísztávérű szolgál Kralovánszky Kálmán, . z a b ;

KOHNúsSTIÍ Bak- ós ponjragyári rsHaríban

BUDAPEST, ¥. Béla-utcsa S.

JUHOK. 'keSslIn"56' 6 ^ mümalmi írnoknak, ki ügyes és megbízható számold, a magyar é^ német nyelvet szóban és beszél. Az áUás Októberben el-foglalandó. Bizonyítványok má-

rikal szőlőkultúra,6 száraz- és zöldojtások, lovaglás, lóidomi-tás, tehenészet, állatgyógyászat, a sertésvész elleni okszerű tős • gazdasági könyvelések,

sza.miüís.iU í-iiülvizL/álísa Í3 kellő jártassággal bir, szerény mezőgazdaliszt, szőlőkezel68-S

tiszt, számvevő, pénztárnok, vagy titkár azonnali belépéssel alkalmaztatni kivón. Megkere-

sőbb an tézete gzet 'róm!-

m£ban 14 évi prakszissal, a gazdaságnál mely ágában jártas

VEGYESEK,

kárpáti Tenjöborovicska, valódi, legfinomabb minőségű, kis üstben égetett, állott régi, egyike a legegészségesebb ita-

továbbá elsőrendű

magyar tenyész -

bikák.

Lóhere * « . i p t dalmi Igazgatóság Nagymihály,

.Zemplénmegye. 6826 Gazdatiszt ÁLLATOK, palaczkban b'rmentve, után-

továbbá elsőrendű

magyar tenyész -

bikák.

Lóhere * « . i p t

A b o d a j k i uradalomnál egy nőtlen köz-ponti segédtiszt nyer alkalma-

felnumdatlan áüását QOO január megkeresés kéretik -erélyes

Eladó egyik szine \avlbarna,6 fehér fehér,' világo_s fejjel. Mind* a

(ezepesme™yelS2ePeS SZ<>n8636

továbbá elsőrendű

magyar tenyész -

bikák. a

külföld részére vásárolnak tanintézet végbizonyítványa, ugy a külső, mint az irodai Földmivesiskolát

Eladó egyik szine \avlbarna,6 fehér fehér,' világo_s fejjel. Mind* a Agár.

Több kitűnő szülőktől szár-

továbbá elsőrendű

magyar tenyész -

bikák. a

külföld részére vásárolnak

könyvvitelben jártasság. Évi sel egybekötött gazdaságban

A? eM ára®1 f ™df máfodlk ispái Pa -Bántelek. u, p. Nagy- Megvételre kereste-tik 50 q

Radwaner és Rónai gesblüzelőfa^Tvilágitás"kAz állás legkésőbb november hó elsején elfoglalandó. Folyamod-ványok bizonyítvány másola-

hez Bodajk-ra (Fehérmegye) küldendők. ' 8624

szőlő- és borkezelést, egyszerű gg későbbre alkalmazást keres. ,

pfm^kjeeriígeSealattké» kiadó-

Tenyészirány xáltóztatás okából egész tehe-K e r e s e k

ben részesül. Ügynökök meg-t a v a s z i b ü k k ö n y mintázott árajánlat

alapján.

I magkereskedők 1 9 BUDAPEST, 1

1 ¥., Nádor-utcza 8 , 1

.Pátria* irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest. (Köztelek),

16 KÖZTELEK, 1899. OKTÓBER HO 4. 80. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.

Egy és több vasú s t o x é S & k é i m és

talaj mi veié eszközeim

olcsó ár, e l s ő r e n d ű m i n ő s é g és czélszerü szerkezetüknél fogva országszerte legjobb hírnévnek és kelendőségnek örvendenek.

' E p e r j e i T ^ X Árjegyzékekkel és árajánlattal szívesen szolgálok.

, 1898 . ' \ ( október 1—3. i legelső dij , vUlami arany-/

cs. é s kir. k i z á r ó l a g o s e k e g y á r a

B a e J t e r R u d o l f Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68.

Magyarországi vezérképviselő: S z Q c s Z s i g m o n d .

fi UnicumDrlll egyetemes sorba ve tögóp sokoldalú használ-hatóságánál, czélszerü szerkezeténél fogva e g é s z

Európában a l e g j o b b h í r n é v n e k és

a l e g n a g y o b b k e l e n d ő s é g n e Ö r v e n d , ezeknélfogva az összes eddigi

között az

első h e l y e t f o g l a l j a el. Árjegyzék és bővebb felvilágosítással

szolgál:

M e l i e h a r F e r e n e z cs. és kir. szabadalmazott k i z á r ó l a g o s í r e t ő g é p g y á r a

Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68.

Tenyészkan-eladás. A tenyésztés feloszlatása végett eladunk

az ország egyik legjobb tenyészetéből szár-mazó, vészen átment

15 db 2 éves fehér mangolicza és 10 „ Poland China kant

W i n t e r b e r g Gyu la uradalma Üagy-Gá j (Torontálmegye).

Posta- és távirdaállomás helyben, vasútállomás Sztamora-Moravicza. 8639

G Í Z ^ 1 ¥ E L É S . Nagyobb területek szántását gözekével

haj land6 vagyok elváíalM; épúgy

mély r i g o l o z á s t szőiő-telepitésekhez. Érdeklődök kéretnek, hogy alanti ezimemta forduljanak.

W O L F F E R N Ő . BUDAPEST-KELENFÖLD,

Elsőrendű

vető-, ny elei- és fűrtős-makkot, kedvelt Száva-vidéki terményt száíSst gondosan válogatott minőség-ben 85—90 százalékig jótállással a csiraképességért. 8590

W e i s s F e p e n c z S z i s z e k , ü o m t o r s z á g .