26
2012. Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás Kiss László

Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkáláskisslaci.enaplo.com/fizx/Anyagmegmunkalas.pdf · Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás Kiss László

  • Upload
    others

  • View
    7

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkáláskisslaci.enaplo.com/fizx/Anyagmegmunkalas.pdf · Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás Kiss László

2012.

Szilárd testek maradó

alakváltozása,

anyagmegmunkálás

Kiss László

Page 2: Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkáláskisslaci.enaplo.com/fizx/Anyagmegmunkalas.pdf · Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás Kiss László

Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás

Kiss László Oldal 1

Tartalomjegyzék Általános anyagtani bevezető..................................................................................................3

A képlékeny alakváltozás .......................................................................................................5

A képlékeny alakváltozás feltételei .....................................................................................5

A képlékeny alakváltozás megindulásának a feltétele..........................................................6

A fémkristályok viselkedése a képlékeny alakítás alatt .......................................................6

Az alakváltozás hatása a fémek mechanikai tulajdonságára .................................................7

Az alakítási feszültség hatása az anyagszerkezetre ..............................................................7

Az alakítás utáni feszültségmentesítés .................................................................................7

Meleg alakítás ........................................................................................................................8

A meleg alakítás jellemzői ..................................................................................................8

Meleg alakító technológiák .................................................................................................8

Kovácsolás .........................................................................................................................8

Szabadalakító kovácsolás ................................................................................................8

Süllyesztékes kovácsolás ................................................................................................9

Hengerlés ......................................................................................................................... 10

Lemezhengerlés ............................................................................................................ 10

Profilhengerlés .............................................................................................................. 11

Rúd- és csősajtolás............................................................................................................ 12

Folyatás ........................................................................................................................ 12

Sajtolás ......................................................................................................................... 13

Hidegalakítás ........................................................................................................................ 14

A hidegalakítás jellemzői .................................................................................................. 14

Hidegalakító technológiák ................................................................................................ 14

Hideghengerlés ................................................................................................................. 14

Rúd,- cső- és dróthúzás hidegen ........................................................................................ 15

Hideg térfogat alakítás ...................................................................................................... 17

Lemezalakítás ................................................................................................................... 18

Az anyag szétválasztása nélküli technológiák................................................................ 18

Mélyhúzás ................................................................................................................ 18

Fémnyomás............................................................................................................... 19

Hajlítás-göngyölítés .................................................................................................. 19

Korcolás ................................................................................................................... 20

Page 3: Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkáláskisslaci.enaplo.com/fizx/Anyagmegmunkalas.pdf · Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás Kiss László

Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás

Kiss László Oldal 2

Peremezés ................................................................................................................. 21

Nyújtóhúzás .............................................................................................................. 22

Az anyag szétválasztásával járó technológiák................................................................ 22

Darabolás .................................................................................................................. 22

Kivágás, lyukasztás ................................................................................................... 23

Hasítás ...................................................................................................................... 23

Záró gondolatok ................................................................................................................... 24

Irodalomjegyzék ................................................................................................................... 25

Idézett forrásmunkák ............................................................................................................ 25

Page 4: Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkáláskisslaci.enaplo.com/fizx/Anyagmegmunkalas.pdf · Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás Kiss László

Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás

Kiss László Oldal 3

Általános anyagtani bevezető

Sok féle szilárd anyag létezik. Ezek egy része kristályos szerkezetű. Ezeket fémeknek

nevezzük, amelyek jó áram és hővezetők. A molekuláris vagy rostos szerkezetű anyagok a

nemfémes anyagok, pl. műanyag, papír, bőr, fa, üveg. A nemfémes anyagok közös jellemzője,

a jó villamos és hőszigetelő tulajdonság. A műanyagok lehetnek hőre lágyulóak és hőre

keményedőek.

A dolgozatban a kristályos anyagok maradandó alakváltozását és anyagmegmunkálását

tekintem át.

Külső erő hatására a szilárd anyagok alakja és ezzel együtt belső szerkezete megváltoztatható.

Ha az anyagok alakja maradandó változást szenved, akkor az erőbehatásnak kitett anyagot

képlékenynek tekintjük. Ilyen anyagok pl. az ötvözetlen acélok, alumínium vagy rézlemezek.

Ha az erő hatására maradandó alakváltozás nem következik be, rideg anyaggal van dolgunk,

pl. vasöntvények, edzett acélok, egyes magas magnézium tartalmú kompozit anyagok. A rideg

anyagok az alakítási erővel szemben jelentős mechanikai ellenállást fejtenek ki és általában

előjelzés nélkül pillanatszerűen törnek, repednek. A harmadik kristályos anyagfajta a

rugalmas anyag. A rugalmas anyagok jellemzője, hogy az erőbehatás megszüntetése után

visszanyerik eredeti alakjukat, pl. speciális ötvözésű acélok, mint a rugó acél.

A továbbiakban a képlékeny alakításra alkalmas anyagok maradó alakváltozásáról és a

maradó alakváltozást biztosító megmunkálási műveletekről lesz szó.

Ha az anyagra megfelelő körülmények között F erővel hatunk, akkor ún. alakítási

igénybevételt hozunk létre. A maradó alakváltozás megindulása az alakítási igénybevételnek

köszönhető. Az igénybevétel hatására az anyagban csúsztató feszültség keletkezik. Ahhoz,

hogy a kristályos anyag maradó alakváltozást szenvedjen olyan nagyságú alakítási

igénybevétel szükséges, ami meghaladja az anyag folyáshatárát. A csúsztató feszültség

hatására az anyag kristálylapjai egymáson párhuzamosan, vagy haránt irányban elcsúsznak.

Azok a fémek alakíthatók a felhasználási igényeknek megfelelően, amelyeknek sok csúszó

síkja van és a csúszó síkokon belül, még több csúszásirány is található. Ennek alapján az

anyagokat a szerkezeti felépítésük szerint alakíthatósági sorrendbe állíthatjuk.

1. Lapközepes köbös rács (Ilyen anyagok többek között a rész és az alumínium)

2. Térközepes köbös rács (Ilyen anyag az alfa vas)

3. Hexagonális rács (Ilyen anyagok többek között a grafit, titán, cink)

Ha az anyag kristályos szerkezete kevés szennyező anyagot tartalmaz, akkor az olvadt

fázisból szilárd fázisba való átalakulás során közel szabályosan kristályosodik. Azért közel

szabályosan, mert a szemcsehatárok mentén torzulások keletkeznek. A torzult kristályrácsok a

krisztalitok. A krisztalitokban szennyezőanyagok is találhatók. Ezek a rácshibák. A rácshibák

a következők lehetnek: vakancia, adatom, felületi rétegződési hiba, vanalszerű diszlokáció

hiba. Néhány hibafajta látható az alábbi képeken.

Page 5: Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkáláskisslaci.enaplo.com/fizx/Anyagmegmunkalas.pdf · Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás Kiss László

Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás

Kiss László Oldal 4

Anyaghibák sematikus ábrázolása

Idegen atom beékelődés Helyettesítő atomok

Lépcső kialakulása

Forrás: Dr. Beszeda Imre, Kondenzált anyagok fizikája 2009.

Forrás: http://www.nanoscience.hu/education/anyagtudomany/03_Kristalyok.pdf

Forrás:

http://www.nanoscience.hu/educatio

n/anyagtudomany/03_Kristalyok.pdf

Page 6: Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkáláskisslaci.enaplo.com/fizx/Anyagmegmunkalas.pdf · Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás Kiss László

Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás

Kiss László Oldal 5

Szigetek kialakulása

Ha a fémrácsokban rácshibák találhatók, akkor a képlékeny alakításhoz kisebb erő kifejtése

szükséges. Ennek, azaz oka, hogy [az alakító igénybevétel hatására a hibák mentén

könnyebben csúszhatnak el egymáson a fémionok]. [2. 57.oldal] Az anyag egyéb fizikai

tulajdonságai, mint pl. olvadáspont, zsugorodás, hígfolyósság, nyúlás, szakítószilárdság,

kontrakció is befolyásolják a képlékeny alakítás megvalósítását. Pl. a nagymérvű kontrakció a

jó képlékenységet biztosítja. Ugyanakkor egy fém képlékenységét nem lehet egyértelműen

meghatározni. Egy általánosan elfogadott szempont, hogy ha húzással, nyomással és egyéb

mechanikai behatással a fém alakja repedés, vagy törés nélkül a kívánt alakra hozható, akkor

az a fém a kívánt alakváltozás megvalósítása szempontjából képlékeny.

A képlékeny alakváltozás

A képlékeny alakváltozás feltételei

A képlékenyen alakítandó anyagból próbapálcát készítünk, és húzó igénybevételnek tesszük

ki. Ekkor az anyagban

(

) valódi feszültség ébred. Ezt koordinátarendszerben

ábrázolva látható, hogy [az anyag a képlékeny anyagváltozás közben állandóan keményedik

és minden további alakváltozás csak növekvő feszültség hatására jöhet létre]. [1. 112.oldal]

Forrás:

http://www.nanoscience.hu/education/a

nyagtudomany/03_Kristalyok.pdf

Nyúlás ε

σ

Fes

zült

ség

Az anyagra jellemző

szokásos szakító diagram

Valódi nyúlás

Page 7: Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkáláskisslaci.enaplo.com/fizx/Anyagmegmunkalas.pdf · Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás Kiss László

Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás

Kiss László Oldal 6

A valódi megnyúlás diagramjából leolvasható egy adott megnyúláshoz tartozó feszültség.

Ebből meghatározható az adott anyag alakításához szükséges erő.

A képlékeny alakváltozás megindulásának a feltétele A képlékeny alakváltozás megindításához olyan nagyságú csúsztató erőre van szükség, hogy

az anyag folyása meginduljon. Az ideális csúsztató erő nagysága az ( )

összefüggéssel határozható meg, ami megfelel a kf folyási határnak. Más néven ezt alakítási

szilárdságnak is nevezik. Ilyen erő hatására az anyagon még nem végezhető el a képlékeny

alakítás. Mérésekkel megállapították, hogy az alakítás 1,15kf erő hatására következik be. A

képlékeny alakváltozáshoz szükséges erő függ az átalakítás sebességétől is. [Az alakváltozás

sebessége alatt, az időegységre eső egységnyi hossz vagy keresztmetszet változást értjük]. [1.

113.oldal] A képlékeny alakítás során a fellépő erők hatására a munkadarab maradandó

alakváltozást, az alakító szerszám és gép pedig rugalmas alakváltozást szenved.

A fémkristályok viselkedése a képlékeny alakítás alatt Ha a fémeket a folyási határnál nagyobb igénybevételnek tesszük ki, akkor az atomok a

csúszási síkok mentén elmozdulnak. Ez az elmozdulás olyan, hogy a két kristály (kristálysík)

még nem válik el egymástól. Az elmozdulást transzlációnak nevezzük.

Transzláció a csúszási síkok mentén

A fémek képlékeny alakításánál (hengerlésénél) fellép az ún. szálasodás jelensége is. Az

egyre növekvő alakítás (keresztmetszet csökkenése) azt eredményezi, hogy a csúszási vonalak

egyre sűrűsödnek és párhuzamossá válnak. Az alakítás szempontjából fontos az alakítandó

anyag szemcsemérete is. Minél finomabb és lágyabb szemcséből áll az anyag, annál

képlékenyebb, pl. 1 gr arany akár 10 m hosszra is megnyújtható, ill. húzható. Durvább

szemcseszerkezetű anyagok húzásánál nagy mennyiségben jön létre egyenlőtlen kristály

deformáció. Ez eredményezi az anyagban létrejövő feszültségeket, ami a késztermék

használhatóságát korlátozhatja.

Forrás: saját szerkesztés

Page 8: Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkáláskisslaci.enaplo.com/fizx/Anyagmegmunkalas.pdf · Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás Kiss László

Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás

Kiss László Oldal 7

A szálasodás jelenségének vázlatos bemutatása

Az alakváltozás hatása a fémek mechanikai tulajdonságára Attól függően, hogy a képlékeny alakítás hidegen vagy melegen történik, más-más

anyagszerkezeti átalakulás következik be. A változásra hatással van az alakítás milyensége is.

Ez közelebbről azt jelenti, hogy más az anyagszerkezetben bekövetkező változás meleg

hengerlés hatására (pl. rúd, vagy buga hengerlése melegen) és más hidegen húzás hatására (pl.

a lágyított acél drótnak dróthúzó gépen történő hidegalakítása).

Az alakítási feszültség hatása az anyagszerkezetre Bármilyen típusú képlékeny alakváltozásnak tesszük ki a kristályos szerkezetű anyagot, azt

minden esetben alakító szerszám segítségével végezzük. Az alakító szerszám az alakítandó

anyagot nem azonos mértékben veszi igénybe. Legnagyobb az igénybevétel a szerszám és az

anyag közvetlen érintkezési felületénél. Ebből adódik, hogy az alakító erő más-más értékű a

keresztmetszet különböző helyein. Ilyen esetben rugalmas (alakítási) feszültség keletkezik az

anyagban, ami a késztermék használhatóságát kedvezőtlenül befolyásolja. Hidegalakítás során

ez fokozottan jelentkezik, ami az alakítandó anyag megfelelő előkészítésével csökkenthető.

Ilyen előkészítés az alakítás előtti lágyítás és pl. foszfátfürdő alkalmazása. Ez az előkészítés

az anyagszerkezetet lágyabbá, képlékenyebbé teszi és a felületbe diffundálva a megmunkálás

során keni.

Az alakítás utáni feszültségmentesítés A hidegalakítás után minden esetben marad az anyagban káros feszültség. Lágyítás, hőkezelés

hatására ez teljesen megszüntethető. A lágyítással elérhető, hogy az anyagban deformált

kristályok ne maradjanak. A lágyítás során az anyagban végbemenő kristályosodási

folyamatot rekrisztalizációnak nevezzük. A lágyítás során az anyag szerkezete szilárd

állapotban újrakristályosodik. A feszültségmentesítés nem azonos a lágyítással. A

feszültségmentesítés hőfoka nem törvényszerűen okoz lágyulást, így az eljárás során nem

következik be az anyag keménységének a csökkenése. [A feszültségmentesítés hőfoka

független az előzetes alakítás mértékétől. Az, csak a fém anyagától és az izzítás idejétől függ.]

[1. 119.oldal]

Forrás: saját szerkesztés

Page 9: Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkáláskisslaci.enaplo.com/fizx/Anyagmegmunkalas.pdf · Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás Kiss László

Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás

Kiss László Oldal 8

Meleg alakítás

A meleg alakítás jellemzői A meleg alakítás során az anyagokat az újrakristályosodás feletti hőmérsékleten alakítjuk. Az

öntés (mint neve is jelzi) nem tartozik a képlékeny meleg alakítási eljárások közé. Az

újrakristályosodás feletti hőmérséklet anyagfüggő, mert pl. más érték az alumíniumra és más

az acélra. Az alakítást olyan sebességgel lehet csak végezni, hogy az anyagnak legyen ideje az

újrakristályosodásra. Meleg alakításkor a fémeket többszöri erőhatásnak tesszük ki. Ez azt

eredményezi, hogy az anyag szerkezete a többszöri átkristályosodás miatt egyre finomodik.

Ez a meleg alakítási szálasodást idézi elő. A szálasodás iránya a megmunkálás során

befolyásolható és jól követheti a munkadarab alakját, pl. robbanó motor főtengelyek,

teherautók első hídjai, stb. A meleg alakításkor lágyulási folyamatok zajlanak le, ami jó

alakváltozási képességet von maga után.

Meleg alakító technológiák Kovácsolás

o szabadalakító

o süllyesztékes

nyitott süllyesztékes (robbanómotor hajtókar többlépéses kovácsolása)

zárt süllyesztékes

Hengerlés

o lemez

o profil

Rúd- és csősajtolás

o folyatás

o sajtolás

Rúd,- drót- és csőhúzás

Kovácsolás

Szabadalakító kovácsolás

A szabadalakító kovácsolás szerszámai a kalapács és az üllő. A kovácsolás alkalmazható kis-

és nagyméretű munkadarabok esetén. Kisméretű daraboknál kézi kovácsolásról beszélünk, pl.

lópatkó, patkószeg, dísztárgyak kovácsolása.

Kovácstűzhely Kovácsolás Késztermék

Forrás: saját fotók

Page 10: Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkáláskisslaci.enaplo.com/fizx/Anyagmegmunkalas.pdf · Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás Kiss László

Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás

Kiss László Oldal 9

A nagyméretű darabok kovácsolását géppel kell végezni. A folyamatnak három fő eleme van,

a kovácsoló gép, a munkadarab, és a munkadarab mozgatását végző manipulátor. A

manipulátor lehet automatikus vagy ember által vezérelt mozgatású. Gépi kovácsolással

készülnek a teherautók első hídjai, forgattyús tengelyek, ágyúcsövek, vasúti kerekek és

tengelyek, stb.

A szabad gépi kovácsolás néhány művelete sematikus ábrázolásban.

Durva alakítás Gyártási méret megadása Ellen oldal kialakítása

Süllyesztékes kovácsolás

Süllyesztékes kovácsolásról van szó akkor, ha a felhevített anyagot a kovácsdarab alakjának

megfelelő üregbe verik, ill. sajtolják (odorba verés). Ez az eljárás általában bonyolult

szerszámot igényel, pl. robbanómotor hajtókar kovácsolása, vagy teherautó első híd gyártása,

főtengely kovácsolása.

A süllyesztékes kovácsoláskor keletkezett darabok fotói.

Hajtókar nyújtó Előkovácsolása Kész alakja

zömítése

Kovácsolt forgattyús tengelyek

Az ilyen kovácsolt darabok alapanyaga a rúd. A kovácsolás során egy-egy munkaműveletet

követően nagy hő veszteség esetén az anyag újra hevítése szükséges. A kovácsolás utolsó

művelete a sorja eltávolítása. Ezt követi a finommegmunkálás (köszörülés, csiszolás,

polírozás).

Manipulátor

Alakító szerszám

Munkadarab

Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kov%C3%A1cso

l%C3%A1s#S.C3.BCllyeszt.C3.A9kes_kov.C

3.A1csol.C3.A1s

Forrás:

http://www.sze.hu/~csizm/muszaki%20menedszser%20NGB_AJ008_gyartastechnologia/El%F5gy

%E1rt%E1si%20technol%F3gi%E1k.pdf

Forrás: [8.] Dr. Krállics György, Anyagismeret - Fémek

képlékeny alakítása BME 2007.

Page 11: Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkáláskisslaci.enaplo.com/fizx/Anyagmegmunkalas.pdf · Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás Kiss László

Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás

Kiss László Oldal 10

Hengerlés A hengerlés tekinthető folyamatos nyújtókovácsolásnak. Míg a kovácsolás esetében az

alakítandó anyag és az alakító szerszám szakaszosan érintkezik egymással, addig a

hengerlésnél az érintkezés folyamatos. A hengerlés folyamán az alakítandó anyagot két,

egymással szemben forgó henger közé vezetik és több fokozaton keresztül történik a végső

méret kialakítása. A hengerlést végző állványzat, (ami magában foglalja a megmunkáló

hengereket) etetése történhet kézzel vagy géppel. Az állványzatot hengerszéknek nevezik. A

hengerszéket minden esetben vízhűtéssel látják el. A késztermék mérete, ill. az etetésre szánt

alapanyag mérete szerint megkülönböztetünk:

durvahengersort (vasúti sínek gyártása, nagy keresztmetszetű szerkezeti acélok

gyártása)

középhengersort (szerkezeti alakos acélok gyártása, „L” acél, „U” acél)

finomhengersort (20 mm alatti átmérővel rendelkező acél szelvények, bordás acélok

gyártása)

Lemezhengerlés

A lemezek hengerlése korszerű formában ún. folyamatos hengerléssel történik. Másik

megoldás, amikor egy felhevített acél tuskóból reverzáló (oda-vissza hengerlő)

hengerjárton többször átengedve az anyagot, alakítják ki a végső méretet. A

lemezhengerlés három mérettartományban történik.

1. Finomlemez (3 mm-ig) hengerlés

2. Középlemez (3-6 mm között) hengerlés

3. Durvalemez (6 mm fölött) hengerlés

A lemez hengerlés általános vázlata

Forrás: [8.] Dr. Krállics György, Anyagismeret - Fémek

képlékeny alakítása BME 2007.

Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hengerl%C3%A9s#Durvalemez-

hengerl.C3.A9s

Hengerek

Alakítandó anyag

Page 12: Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkáláskisslaci.enaplo.com/fizx/Anyagmegmunkalas.pdf · Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás Kiss László

Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás

Kiss László Oldal 11

Különböző hengerjáratok Lemezhengersor Lemez hengersor vázlata

Korszerű folyamatos lemezhengerlési eljárás

Profilhengerlés

A profilhengerlés alapanyaga az ún. buga. Ez egy, a kívánt célnak (pl. vasúti sín) megfelelően

ötvözött acél öntvény. A feldolgozás soklépéses hengerléssel történik. Minél kisebb a

késztermék mérete, annál több a hengerlési fokozatok száma.

A folyamatos hengerlés technológiája

duó trió kvatro

Forrás:

http://www.google.hu/images?hl=hu&biw=999&bih=554&tbs=isch:1&sa=1&q=reverz%C3%A1l%C3%B3+hengerm%C5%B1&aq=f&aqi=&aql=

&oq=

Henger 2 Henger 1

Lemez

A folyamatos öntőműből

kikerülő bugák. Ez az ún.

bugasor

A bugasorról az anyag a

gerendasorra érkezik. Ez a

gerendahengerlés

Ezen a soron a

durvahengerlés történik.

Háttérben a duó hengerpár

Finom hengersor. 10-45 mm

méretű acél profilok és 10-45

mm lapos acélok hengerlésére

Forrás: http://www.bna.hu/hun/henger_h.htm

Henger 2

Lemez

Page 13: Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkáláskisslaci.enaplo.com/fizx/Anyagmegmunkalas.pdf · Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás Kiss László

Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás

Kiss László Oldal 12

Rúd- és csősajtolás A rudakat, csöveket lehet folyatási és sajtolási eljárással is készíteni. A folyamat során nagy

alakítási erők lépnek fel. Az alakítandó anyagot az újrakristályosodási hőmérséklet fölé kell

hevíteni. A késztermék mérete és felületi minősége magas követelményeket is kielégít.

Folyatás

A folyatási eljárás során a folyató gyűrűbe helyezik a megmunkálandó anyagot. Ezt az

anyagot a folyató tüske segítségével nyomják ki. A gyűrű minden oldalról zárt, kivétel az

anyag eltávozási helye. A folyatásnak többféle módja van attól függően, hogy az anyag és a

folyató szerszám egymáshoz képest hogyan mozog.

Folyatási eljárások

Folyatási technológiával készült termékek

Előre folyatás Hátra folyatás Kétirányú folyatás

Folyató tüske

Nyers darab

Folyató gyűrű

A piros nyilak az

anyagáramlás

irányát jelölik

A zöld nyilak

a folyató tüske

mozgásirányát

jelölik

Page 14: Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkáláskisslaci.enaplo.com/fizx/Anyagmegmunkalas.pdf · Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás Kiss László

Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás

Kiss László Oldal 13

Sajtolás

A sajtoláshoz az alakítandó anyagot a képlékeny alakítási hőmérsékletre kell hevíteni. A

recipiensből (felvevőből) a sajtoló rúd nyomja ki az anyagot. Az anyag eltávozás lehet direkt

vagy indirekt. Ez a megoldás csak kiváló képlékenységgel rendelkező anyagoknál

használható. Sajtolással bonyolult alakzatok is előállíthatók, amelyek egyéb alakítási

technológiákkal egyáltalán nem. Ilyenek pl. különböző bonyolult alumínium profilok. Előnye

az eljárásnak, hogy tömör és üreges anyagok is gyárthatók vele. Nagy a méretpontossága,

ugyanakkor a fajlagos gyártási költsége magas. A selejtarány is jelentős. A hibátlan

késztermék, viszont magas minőségi követelményeket is kielégít.

Sajtolással készített bonyolult alumínium profilok.

Sajtolással készítet vörös és sárgaréz csövek és rudak.

Direkt sajtolási eljárás

Indirekt sajtolási eljárás

Anyag kifolyás iránya

Anyag kifolyás iránya

Recipiens

Sajtoló rúd mozgás iránya

Üreges sajtoló rúd mozgás iránya

Forrás: http://www.google.hu/images?hl=hu&biw=1199&bih=599&tbs=isch:1&sa=1&q=huzott+cs%C5%91+anyagok&aq=f&aqi=&aql=&oq=

Page 15: Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkáláskisslaci.enaplo.com/fizx/Anyagmegmunkalas.pdf · Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás Kiss László

Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás

Kiss László Oldal 14

Hidegalakítás

A hidegalakítás jellemzői Hidegalakítás történik akkor, ha az anyagot az újrakristályosodási hőmérséklet alatt alakítjuk.

A hidegalakítás lehet egy vagy többlépcsős. Az eljárás az anyag felkeményedéséhez vezet. A

hidegalakítási technológia jól alkalmazható nagy sorozatú termékek gyártásánál.

A hidegalakítás előnyös tulajdonságai a termékre nézve:

jó méretpontosság

jó méretazonosság

jó mechanikai tulajdonság

fajlagosan alacsony önköltség

A hidegalakító technológiák valamilyen alakító szerszám meglétét igényelik. A szerszámok,

pl. húzókövek, húzótüskék gyártása költséges és speciális alapanyagú, ugyanakkor az egy

darab szerszámra eső késztermék mennyiség magas. Innen az alacsony önköltség. A

hidegalakítás anyaga általában lemez, vagy huzal.

Hidegalakító technológiák A hidegalakítási technológiákat tekintve a szakirodalom nem egységes, mert azt minimum

kétféle képen közelíti meg. A fő különbség az, hogy az egyik beleérti a vágást és ennek

részleteit, míg a másik nem. Itt felsorolom a vágást is beleértő hidegalakítási technológiákat.

Hideghengerlés

Rúd,- cső- és dróthúzás hidegen

Hideg térfogat alakítás

Lemezalakítás

o az anyag szétválasztása nélkül

mélyhúzás

fémnyomás

hajlítás-göngyölítés

egyengetés

korcolás

peremezés

nyújtóhúzás

o az anyag szétválasztásával

darabolás

kivágás, lyukasztás

hasítás

Hideghengerlés

Lemezáru gyártásánál alkalmazzák a hideghengerlési eljárást. Az alapanyag melegen

hengerelt acélszalag. A meleg hengerlésből adódóan az alapanyagon reve, más néven vasoxid

található. A hideg hengerlés előtt a revét eltávolítják, egyébként a reve károsítaná a

hengereket (sőt az egész hengersort) és kárt tenne a késztermékben is.

Page 16: Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkáláskisslaci.enaplo.com/fizx/Anyagmegmunkalas.pdf · Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás Kiss László

Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás

Kiss László Oldal 15

A revétlenítést sósavas kádon való átvezetéssel végzik. Az anyag felületét a savtól leöblítik,

majd olajozzák és a reverzáló hengerállvánnyal a kívánt méretűre hengerlik. Az alakítás

módosítja az anyag szerkezetét. A módosulás jelentős keményedésben jelentkezik, ami az

anyagot törékennyé teszi.

A törékenységet, keménységet hőkezeléssel szüntetik meg. A hőkezelést harangkemencében

végzik. A kemencében oszlopszerűen elhelyezik egymás tetején a lemez tekercseket. Ezt

követően az oxigént kiszivattyúzzák és védőgázt juttatnak a harang terébe. Ezt fedik le a fűtő

haranggal, amiben a tényleges fűtés megtörténik. A hideg hengerlés egyik fontos terméke a

kiváló minőségű transzformátor szalagvasmag, amelynek az indukció tűrése akár a

értéket is elérheti, szemben a melegen hengerelt és sajtolt transzformátor lemezekkel,

amelyeknél ez az érték közötti.

Hideghenger sor Kész termék Trapézlemez Harang kemence

hengerlés

Rúd,- cső- és dróthúzás hidegen A rúd,- cső- és dróthúzás egy folyamatos térfogatcsökkentő eljárás. Ez azt jelenti, hogy az

egységnyi hosszra eső térfogat minden húzási fázis után csökken. Ezzel együtt durva

anyagszerkezeti átalakulások következnek be (lásd a 6. oldalon). A címben három féle idom

megmunkálása szerepel, amelyek közül az első kettő egyszerű és kevésbé érdekes. A

dróthúzás viszont bonyolult és látványos munkafolyamatok sorozata. Képzeljük el, hogy

nagyüzemi körülmények között, amíg a 12 mm átmérőjű melegen hengerelt ötvözött

alapanyagból 0,5 mm átmérőjű (a bowdenek és minőségi drótkötelek alapanyagául szolgáló)

elemi szál lesz (ami még éppen horganyzott is) egy egész hét telik el (és nem azért mert senki

sem dolgozik). Tehát a dróthúzás egy nagyon bonyolult, idő és eszközigényes eljárás. Ezért

ezt mutatom be részletesen. A dróthúzás folyamatát az alapanyag beérkezésétől a késztermék

elkészültéig néhány mondatban összefoglalom.

A 12 mm átmérőjű melegen hengerelt pácolt ötvözött acél alapanyagot a dróthúzó üzembe

szállítják. Revétlenítés után megkezdődik a négyfokozatú előhúzás. Ez az alakítás

felkeményíti az anyagot, úgyhogy lágyítása és felületkezelése következik. A lágyítás és vegyi

felületkezelés egy munkasoron van megvalósítva. Ezt ismételt négyfokozatú húzás, majd

lágyítás + felületkezelés, esetleg tűzi horganyozás követi. Ismételt hatfokozatú húzás és kész

van a félkész termék. Ebből gyártják sodrógépeken a bowdeneket és a drótköteleket.

Forrás: http://www.google.hu/images?q=harangkemence&hl=hu&prmd=ivns&source=lnms&tbs=isch:1&ei=eYlpTe_LL-

eI4gb4lYzfCQ&sa=X&oi=mode_link&ct=mode&cd=2&sqi=2&ved=0CAwQ_AUoAQ&biw=999&bih=524

Page 17: Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkáláskisslaci.enaplo.com/fizx/Anyagmegmunkalas.pdf · Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás Kiss László

Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás

Kiss László Oldal 16

A dróthúzás fontosabb műveletei.

Huzal előkészítés

A hatfokozatú dróthúzás folyamata

Kétfokozatú csúszásmentes dróthúzó gép vázlata

Forrás: www.banki.hu/~aat/oktatas/gepesz/atec1/atec1_41.ppt

Hajtás

Húzókő Húzókő

Szabadonfutó görgők

Terhelt görgő Terhelt görgő

Húzódob Húzódob

Forrás: www.banki.hu/~aat/oktatas/gepesz/atec1/atec1_41.ppt

Page 18: Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkáláskisslaci.enaplo.com/fizx/Anyagmegmunkalas.pdf · Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás Kiss László

Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás

Kiss László Oldal 17

Hideg térfogat alakítás A hideg térfogat alakítás három féle műveletet foglal magában. Ezek rendre:

Zömítés

Redukálás

Folyatás

A zömítés során az anyag hossz mérete csökken, míg a keresztmetszete növekszik. Az

alakításra váró anyagon nem lehet oxid réteg, mert ez az alakítási folyamatot károsan

befolyásolja, továbbá az alakító szerszámot is roncsolja. Megmunkálás előtt pácolják és

foszfátozzák az anyagot. Így készül pl. a hatlapú csavarfej, a belső kulcsnyílású csavar, de

szelepszár is készül ilyen eljárással. A szegecs fej kiképzés is hideg zömítő eljárás. Nagy

szegecsek esetén (híd, vagy hajó acélszerkezeténél) melegen alakítják a szegecsfejeket.

Zömítéses csavar készítés lépései Szelep, zömítéses eljárással

A redukálás folyamatát egy kúpos alakító üregben végzik. A folyamat során kismértékű

keresztmetszet csökkenés érhető el. Ilyen eljárással készülnek pl. villanymotor tengelyek. A

technológia előnye a kicsi alakító erő és a kisméretű szerszám.

Tömör redukálás Cső redukálás Villanymotor tengely redukálásos gyártása

A hideg folyatás művelete megegyezik a meleg folyatással, csak a hőmérsékleti viszonyok

eltérőek. Hidegen folyatható pl. az ólom, ón, alumínium, réz, arany, tehát a lágy képlékeny

anyagok. Megfelelő alakító erő és szerszám alkalmazásával a kevésbé képlékeny anyagok is

folyathatók hidegen.

Forrás: www.sze.hu/~csizm/...AJ008.../gyt_07_csne.ppt

Page 19: Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkáláskisslaci.enaplo.com/fizx/Anyagmegmunkalas.pdf · Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás Kiss László

Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás

Kiss László Oldal 18

Lemezalakítás A lemezáru a mindennapi élet legfontosabb anyaga. Megszámlálhatatlan termék készíthető

belőle a háztartási eszközöktől az autó karosszérián át a különféle burkolatokig és személyes

használati tárgyakig. Nem véletlen, hogy a lemezalakítás technológiája a legszélesebb körű.

Az anyag szétválasztása nélküli technológia fedi le a dolgozat címébe beleértendő

műveleteket, így azoknak a bemutatását tartom fontosabbnak, ugyanakkor az anyag

szétválasztásosról is lesz szó.

Az anyag szétválasztása nélküli technológiák

Ezzel a technológiával gyártva képződnek az alakos lemeztermékek. Az alapanyag általában

acél-, alumínium-, réz,- vagy horgany- lemez. Vastagságukat tekintve 0,1 mm-től 2 mm-ig

terjed. A nagy gépek-berendezések egyes elemei nagyobb lemezvastagságot kívánnak meg,

pl. teherautó plató anyaga.

Mélyhúzás

A mélyhúzás a hideg képlékeny alakítás leggyakrabban alkalmazott módszere. Számtalan

alkatrészt, használati tárgyat gyártanak ilyen technológiával (lemez edények, krumplinyomó,

gáztartályok, autoszifon patron, egyes tubusok, alumínium baseballütő, stb.). A művelet

alapanyaga lemez (alumínium, réz, acél). Ezt terítéknek nevezik. A terítéket a mélyhúzó

gépbe (a húzógyűrűbe) helyezik és az ún. ráncfogóval rögzítik. Ezután a húzótüske elvégzi az

alakítást. Az alakítás lehet egy, ill. több lépésű, attól függően, hogy milyen mértékű alakítás

szükséges. A hosszú csőszerű alakzatok több lépésben készülnek. Az első fokozat utáni

húzási műveleteket továbbhúzásnak nevezik. A leírtakból érzékelhető, hogy a technológiának

három eleme van (a húzógyűrű, a húzóbélyeg és a ráncfogó). A művelet során az anyag

felmelegszik. A szerszámot és az anyagot hűteni és síkosítani kell a

kisebb alakítási erővel történő alakítás érdekében.

A mélyhúzás vázlata Többfokozatú húzás

Többfokozatú mélyhúzás lépései

A mélyhúzás elemei

Húzótüske

Húzógyűrű

Ráncfogó

Munkadarab

Forrás: Széchenyi István Egyetem Győr (Hideg térfogat alakítások)

Page 20: Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkáláskisslaci.enaplo.com/fizx/Anyagmegmunkalas.pdf · Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás Kiss László

Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás

Kiss László Oldal 19

Fémnyomás

A fémnyomással üreges forgástesteket állítanak elő, pl. vékonyfalú réz dísztálak készítése.

Így készül a konyhai alumínium kukták fazék része is, igaz ahhoz van tisztán gépi eljárás is.

Nagysorozatú gyártáshoz nem használják a fajlagosan nagy munkaigénye miatt. Az elkészített

nyers darabot további felületkezelő eljárásoknak kell követnie. Maga a folyamat úgy történik,

hogy az alakítandó lemezt (alumínium, réz, vagy acél) hozzászorítják egy – a végső alakra

megmunkált – fa-, vagy könnyűfém- formához. Ezt a formát elkezdik forgatni és vele együtt

forog az alakítandó anyag is. A dolgozó kézzel, egy görgős alakító szerszám segítségével a

mintára nyomja a folyamatosan forgó anyagot. Az nyersanyag így felveszi a minta alakját. Az

alapanyagtól függően az alábbi maximális lemezvastagságok alkalmazhatók. Acéllemeznél

1,5 mm, alumínium- és réz lemez esetén 2 mm.

A fémnyomás folyamata Késztermék

Hajlítás-göngyölítés

A lemez hajlítása viszonylag egyszerű folyamat. Kézi vagy gépi lemezhajlítóval kívánt alakra

hajtják a lemezt. A lemez vastagsága tág határok között mozoghat (0,1 mm-től akár 6 mm-ig).

Ha a hajlítás átmegy hengeralakzat készítésbe, akkor göngyölítésről beszélünk, de ez is egy

lemezhajlítási forma. Ez a lemezalakítás forgó hengerekkel történő göngyölítés, tehát nem a

klasszikus síklemez hengerlés, ahol a lemez vastagsága változik. A forgó hengerekkel történő

alakításnál a lemez vastagsága nem, csak az alakja változik. A lemez vastagság ebben az

esetben akár 20 mm is lehet. A lemezhajlításos technológiával a legkülönbözőbb alakzatok

készíthetők, pl. cső alakzat is készül ilyen módon.

Csőalakzat hajlítás vázlata Lemez él-hajlítás vázlata

Forrás: http://www.banki.hu/~aat/oktatas/menedzser/TF/NTF6ea.pdf

Forrás: [8.] Dr.

Krállics György,

Anyagismeret -

Fémek képlékeny

alakítása BME

2007.

Page 21: Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkáláskisslaci.enaplo.com/fizx/Anyagmegmunkalas.pdf · Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás Kiss László

Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás

Kiss László Oldal 20

Lemezhajlítás él-hajlító géppel Lengősúlyos kézi hajlító

Lemez göngyölítés vázlata Lemezhengerítő gép

Korcolás

A korcolás klasszikus lemezalakítási (lemez összekapcsolási) módszer. Talán a legrégebbi

eljárás lemezek egyesítésére. Egyszerű művelet, ami szükség esetén egyetlen kalapáccsal

végrehajtható. Ilyen módon kapcsolják össze a bádogosok az esőcsatornát, vagy a lakatosok a

hagyományos lemez tepsi négy sarkát. Maximum 1 mm lemezvastagságig alkalmazható.

Acél-, alumínium, és rézlemezeknél alkalmazzák. Szükséges, hogy a lemez lágy legyen. Nem

alkalmazható pl. nagy cink tartalmú sárgarézlemezeknél, mert az törékeny és nem bírja ki a

korcolásnál kialakult kis sugarú visszahajtást. Az ábra szemléletesen mutatja a két lemez

összekapcsolását. Ha szükséges, hogy a kapcsolat víz vagy gázzáró legyen, akkor azt a kötés

előtt a lemezekre felvitt tömítőanyaggal érik el. Megjegyzem, hogy egy ügyes lakatos

tömítőanyag nélkül is el tudja készíteni a vízzáró lemezkötést.

A korcolás bemutatása

Forrás: http://www.google.hu/images?q

=lemezhajl%C3%ADt%C3%A

1s&hl=hu&prmd=ivns&source

=lnms&tbs=isch:1&ei=FaBqTf

LPI83LswaD5LzwDA&sa=X&

oi=mode_link&ct=mode&cd=2

&ved=0CA8Q_AUoAQ&biw=

999&bih=524

Forrás:http://www.google.hu/images?q=korcol%C3%A1s&hl=hu&prmd=ivns&source

=lnms&tbs=isch:1&ei=RYVuTY6SOoHW4wbbnfyHDQ&sa=X&oi=mode_link&ct=

mode&cd=2&ved=0CAwQ_AUoAQ&biw=1199&bih=665

Page 22: Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkáláskisslaci.enaplo.com/fizx/Anyagmegmunkalas.pdf · Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás Kiss László

Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás

Kiss László Oldal 21

Peremezés

A peremezés a lemezáruknál, vagy vékonyfalú fémcsöveknél, esőcsatornáknál szokásos

eljárás. A síklemezekből készült használati tárgyak esetén a műveletet a lemez szilárdságának

növelésére alkalmazzák. Ilyen pl. a lemez tepsik élének a körbeperemezése. Egy másik ok a

peremezésre a csőkötések előkészítése. Ilyet láthatunk pl. a fém csövekkel szerelt radiátorok

becsatlakozási pontjainál, de pl. a gázkazánok vízkörénél is ilyen kötéseket találunk. Még egy

példa: a gépjárművek fékcső kötéseinél minden esetben peremezéses előkészítést alkalmaznak

a hollandival való csatlakozás előtt. A peremezéshez külön szerszámok, és gépek vannak,

attól függően, hogy milyen peremezésre kerül sor. A következő képeken többek között ezek is

láthatók.

Cső megmunkálás és peremezés

Rézcső peremezés

Karosszéria peremezés Peremezőgép

Rézcső kész peremének tömítése Kézi csővég peremező

Rézcső

Peremező

szerszám

A kész

perem

Peremezendő sárvédő

Peremező szerszám

Forrás:http://www.google.hu/images?hl=hu&biw=1199&bih=665&tbs=isch:1&sa=1&q=Peremez%C

3%A9s&aq=f&aqi=&aql=&oq=

Page 23: Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkáláskisslaci.enaplo.com/fizx/Anyagmegmunkalas.pdf · Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás Kiss László

Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás

Kiss László Oldal 22

Nyújtóhúzás

A nyújtó húzást mindenféle méretű lemezeknél alkalmazzák. Egyes gépjármű karosszéria

elemek is így készülnek, pl. a tető klasszikusan így alakítható. Az alakítandó lemez széleit

rögzítik és a középrész, vagy legalábbis a szabad felület nagy részét egy sablonra ráhúzzák. A

művelet során a lemez vastagsága csökken.

Az anyag szétválasztásával járó technológiák

Az anyag szétválasztással járó technológiák esetén az alapanyagból egy másik darabot

választunk, vagy vágunk le. A lényeg, hogy egy darabból minimum kettő darab lesz.

Darabolás

Egyszerű eljárás, amikor alkalmas szerszámmal (lemezvágó ollóval) szétválasztjuk az

anyagot. A lemezolló lehet kézi vagy gépi. A vágás során az anyagban nyírófeszültség

keletkezik. A kristálysíkok maradandóan csúsznak el egymáson, tehát fizikailag szét vállnak.

Maga a vágás sematikusan így néz ki:

Lemez darabolás

Forrás: Széchenyi István Egyetem Győr Hidegalakítási technológiák-

alkatrészgyártó eljárások

Vágandó anyag

Ez a kés áll!

Mozgó kés

Forrás: Széchenyi István Egyetem Győr

Hidegalakítási technológiák-alkatrészgyártó

eljárások

Darabolandó lemez

Page 24: Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkáláskisslaci.enaplo.com/fizx/Anyagmegmunkalas.pdf · Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás Kiss László

Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás

Kiss László Oldal 23

Kivágás, lyukasztás

A kivágáskor egy lemez táblából, vagy lemez csíkból egy szerszám segítségével vágjuk ki a

hasznos munkadarabot. A megmaradó rész a hulladék, vagy a hasznos darab. Az alábbi két

ábrán látható mindkét eset.

Hasítás

A lemez hasításakor a tekercsben legyártott széles, (1-1,5 m széles) lemezhengereket

szalagokra hasítják. Erre a célra célgépek használatosak. A művelet nagy erőszükségletet és

folyamatos anyagtovábbítást igényel. A lemez vastagsága 3 mm-nél nem lehet vastagabb. A

lemezhasító gép alkalmas minden féle lemezanyag hasítására.

A képen a kivágás látható.

Ebben az esetben a lemezből

kivágott rész a hasznos

munkadarab

A képen a lyukasztás

látható. Ebben az esetben a

lemezből kivágott rész a

hulladék, a többi a hasznos

darab.

Forrás: Széchenyi István Egyetem Győr Hidegalakítási technológiák-alkatrészgyártó eljárások

A lemezhasítás vázlata

hasítandó lemez

Forrás:

http://www.google.hu/images

?hl=hu&biw=1199&bih=599

&tbs=isch:1&sa=1&q=steel+s

teelsheet+ripping&aq=f&aqi=

&aql=&oq=

Page 25: Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkáláskisslaci.enaplo.com/fizx/Anyagmegmunkalas.pdf · Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás Kiss László

Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás

Kiss László Oldal 24

Vékony lemezhasító gép Rézlemez hasítása

Lemezhasító gép rendszer Hasított kijövő lemez

Záró gondolatok A dolgozat végére értem. Aki olvasta, az érzi (legalábbis ha vannak ilyen irányú előismeretei,

tapasztalatai), hogy jó néhány alakítási technológia (hideg és meleg egyaránt) maradt ki.

Ennek több oka van.

Az egyik, a terjedelem kötöttsége.

A másik, hogy ismeretterjesztő anyagról lévén szó fölösleges lenne olyan technológiákat

bemutatni, amelyeket még képek mellékelésével sem lehet teljesen érthetővé, elképzelhetővé

tenni. Hiába próbálom bemutatni a vasúti kerékpár gyártását, ami éppen meleg kovácsolási

eljárás, de van benne bőven anyagleválasztási, és hő-táguláson alapuló illesztési technológia

is. Néhány fénykép ehhez éppen a semmivel egyenlő.

A harmadik ok, hogy ügyesen egyensúlyozni kell az érthetőség és a szakszerűség határán. Ez

sem könnyű feladat, és egyes technológiák bemutatásához egyéb szakterületek ismerete

szüksége. Hogy csak egyet említsek, pl. a szikraforgácsolás, amivel a dróthúzó köveket

készítik.

Bízom benne, hogy a leírt anyag érthető. A technológiák mindegyikét tevőlegesen ismerem.

Lehet, hogy hihetetlen, de ez van. Ebből következik, hogy talán butaságok nem találhatók

benne. Ha mégis akkor az a figyelmetlenségemnek tudható be. Ha a leírtakban hibát talál

valaki, azt szívesen veszem, ha megosztja velem. A hibáinkból tanulunk a legtöbbet.

Forrás:

http://www.google.hu/images

?hl=hu&biw=1199&bih=599

&tbs=isch:1&sa=1&q=steel+s

teelsheet+ripping&aq=f&aqi=

&aql=&oq=

Page 26: Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkáláskisslaci.enaplo.com/fizx/Anyagmegmunkalas.pdf · Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás Kiss László

Szilárd testek maradó alakváltozása, anyagmegmunkálás

Kiss László Oldal 25

Irodalomjegyzék

[1.] Oláh Imre – Csizmadia József, Anyagismeret – Technológia III. Tankönyvkiadó

Budapest 1977.

[2.] Szentgyörgyiné Gyöngyösi Éva – Bencsik Ferenc, Villamos anyagismeret és technológia

Tankönyvmester Kiadó Budapest 2002.

[3.] Dr. Halbritter Ernő, Gépipari technológiák - forgácsolás nélküli alakítás Széchenyi István

Egyetem 2002.

[4.] Dr. Prohászka János, Bevezetés az anyagtudományba I. Nemzeti Tankönyvkiadó

Budapest 1997.

[5.] R.P. Feynman – R.B. Leighton – M. Sands, Mai fizika Szilárdtest fizika I. Műszaki

Könyvkiadó Budapest 1986.

[6.] Hans Breuer, SH Atlas Fizika Springer Hungarica Kiadó Kft. Budapest 1993.

[7.] Holics László szerk. Fizika Akadémiai Kiadó Budapest 2009.

[8.] Dr. Krállics György, Anyagismeret - Fémek képlékeny alakítása BME 2007.

[9.]http://www.sze.hu/~csizm/muszaki%20menedszser%20NGB_AJ008_gyartastechnologia/

El%F5gy%E1rt%E1si%20technol%F3gi%E1k.pdf

Idézett forrásmunkák

[1.] Oláh Imre – Csizmadia József, Anyagismeret – Technológia III. Tankönyvkiadó

Budapest 1977.

[2.] Szentgyörgyiné Gyöngyösi Éva – Bencsik Ferenc, Villamos anyagismeret és technológia

Tankönyvmester Kiadó Budapest 2002.