Szálló Iván szobrai ^ m s i napiő Szabó Iván művészete el-

ső alkalommal kerül a sze-gedi közönség elé. Bár nevét és munkásságát, művelődés-politikai és nevelő tevékeny-ségét széles körben ismerik, igy Szegeden is, ahol Hódme-zővásárhely közelsége állan-dó szakmai kapcsoltot bizto-sított vele és a keze alatt for-málódó if jú tehetségekkel. Mégis: a személyes találko-zás szobraival sok meglepe-tést és tanulságot szolgáltat-hat azoknak is, akik közeleb-ről, s azoknak is, akik csak hírből ismerik munkáit.

Más szempontból is jelen-tősnek tartom ezt a bemutat-kozást A képzőművészet leg-ősibb, és a formafejlődés szempontjából talán legizgal-masabb ága, a szobrászat, századunkban kevesebb meg-értést, kevesebb érdeklődést kap, mint a nagyobb viharok között fejlődő, a színek von-zásával rendelkező festészet vagy a modern technika bra-vúrjait felhasználó grafika. Nem véletlenül igyekeznek ú j meg ú j technikával, néha a lényeget megkerülő játékos ötletekkel felhívni magukra a figyelmet a szobrászok is, be-lesimulni az építészeti elkép-zelésbe, vagy önálló létüket olykor bizarr képzettársítá-sokkal igazolni.

Szobrászaink legjava azon-ban bölcs makacssággal tart ki a legrégibb és legegysze-rűbb technikák mellett. S valljuk be, ők adják ma is a legtöbbet, s közülük az első sorokban küzd a magyar szobrászat nemzeti karakte-réért és európai rangjáért Szabó Iván.

Élete korunk igazi embere-inek sorsát példázza. Ez az élet szoros ölelésben tart ja művészi munkáját. Lelkessé-ge. emberi eszményei, friss szelleme, egészséges élet-szemlélete. és kapcsolata min-den rendű és rangú ember-rel — sokszor önvizsgálatra készteti a nála fiatalabbakat is. Ilyenkor arra gondol az ember, hogy vajon saját éle-

te, munkája ad-e ilyen látha-tatlan, megbecsülésből és sze-retetből font koszorút fejére, olyat, amelyet Szabó Iván so-ha nem várt, s tán egy tréfás mondattal el is hárítana ma-gától.

Életrajzi adatai egybevág-nak hazánk kulturális éle-tének krónika jávaL Mindig ott találjuk, ahol a legfor-róbb a légkör, ahol a fejlődés mozzanatai jelölik ki az em-beri, művészi cselekvés mód-ját. A forradalmi mozgal-makban. a szocializmus elő-készítői között, később a népi kollégium munkás és paraszt-fiataljainak sorsát egyenget-ve a művészet-politika szer-vezeteiben vitázva, harcolva, a főiskolás fiatalok társasá-gában. Súlyos farönkök, ne-hezen formálható kövek kö-zött műtermében az anyag-gal, a gondolattal viaskodva. S amilyen vigyázó szeretettel, de tudatos céllal végzi mun-káját a szocialista társada-lom formálásában, az ifjúság nevelésében, ugyanúgy köze-ledik a halott fából, az ólom-ból, kőből kiszabadítani kí-vánt valósághoz Is. A legkü-lönbözőbb műfajokban — a

köztéri szobroktól, emlékmű-vektől kezdve a klsbronzo-kon, kőszobrokon keresztül a fa-sztélékig, érmekig, kerá-miákig, rajzokig — követke-zetesen művészi világnézet, formai elképzelés irányítja. Röviden talán úgy foglalhat-nám össze: egyszerűség és emberség.

Ez a két szó az alkotómun-ka kibontakozásának korsza-kos küzdelmét foglalja össze. Az egyszerűség, a modern szobrászat elveinek alkalma-zását, fokozását, a mintázó technika fölényes birtoklását jelenti, az emberség a szi-lárd világnézetet. Ez a min-denki gondját értő, sok em-ber sorsáért aggódó magatar-tás tölti meg különös varázs-zsal alkotásait, mélyről faka-dó elpusztíthatatlan hit az emberben, a közösség erejé-

ben, a társadalom fejlődésé-ben. Megállásra, elgondolko-dásra késztető gondolatiság, s nem utolsó sorban a néző-ben sokáig továbbrezgő líra, az egyszerű dolgok igazságá-nak felismerése, alkotó mun-kája részesévé, szellemi társ-szerzőjévé ez tesz bennünket.

D. FEHÉR ZSUZSA

Megnyílt a III. Dél-alföldi Tárlat

Vasárnap délben a hódmezővásárhelyi .Tornyal János Múzeumban megnyílt a III. Dél-alföldi Tárlat. Á megnyi-tó ünnepség részvevőit dr. Dömötör János múzeumigaz-gató, országgyűlési képviselő köszöntötte, majd Mocsár Gábor, a Magyar írók Szövetsége Dél-magyarországi cso-portjának titkára mondott megnyitó beszédet. Ezután Szentes város tanácsa nevében dr. Bajomi Sándor vb elnökhelyettes átadta Szalay Ferenc Munkácsy-díjas fes-tőművésznek a Koszta Emlékplakettet és a vele járó mun-kajuta lmat

A megnyitó ünnepségen megjelent Vári Ernő a hód-mezővásárhelyi pártbizottság titkára, Hantos Mihály a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese, Sajti Imre a hódmezővásárhelyi városi tanács vb elnöke is.

A kiállítást egy hónap múlt a a szegedi képtárban is bemutatják.

Kubai krónika Senki sem csodálkozhat ra érdekes, hogy ha zavar is

azon, hogy a fiatal kubai a megformálás művészi szint-filmgyártást az ország életé-nek leglényegesebb, legfon-tosabb kérdései érdeklik, s hogy másodrangú, mellékes

jének egyenetlensége, az amit mond, nekünk sokkal fonto-sabb, mint az, hogyan mond-ja. A fogalmazás döccenői

dolgokhoz nincs kedvük. Az másodrangúvá válnak közölt sem csodálható, hogy ezek a fiatal filmművészek ezekről a lényeges kérdesekről min-dent el akarnak mondani, amit csak tudnak, nem tö-rődve azzal, hogy a monda-nivalónak ez a hatalmas mennyisége széttöri a hagyo-mányos formákat és szerke-zeteket. Bármennyire is ter-mészetes és magától értetődő ez a felfokozottság, világos, hogy csak részben erény. Mindenféle művészetnek tö-rekednie kell ugyanis bizo-nyos megszerkesztettségre, megkomponáltságra, formás-ságra, az anyag elrendezésé-nek gazdaságosságára; a mű-vészet végül is nem árvíz, amely mindent elsodor és magával visz.

A Kubai krónikának az a legfőbb baja, hogy mindent eí akar mondani tárgyáról, arról, hogyan jut egyre job-ban érvényre Kuba életében a kommunisták programja, a szocialista gondolat és akció. Ezzel sokat markol. Szinte minden társadalmi osztályt, réteget, és csoportot, minden-

életanyag izgalmasságához képest Mást ne mondjunk, mi például úgy tudtuk, a szocialista eszme Kubában a forradalom győzelme után viszonylag későn hatott. A filmből kiderül, hogy ez a fejlődés jóval korábban, szin-te közvetlenül a győzelem után megkezdődött.

A film rendezője, a fiatal Ugo Ulive arra törekedett, hogy ne „szepen megfor-mált", hanem hiteles anya-got adjon. Ez, úgy érezzük, végeredményben sikerült

ö .

Vendégjáráson az ÉDOSZ

népiegyiitíes A közelmúltban a Szegedi

Nemzeti Színházban szocia-lista brigádok részére bemu-tatott ú j műsorával indult vendégszereplő körútra Csongrád megye városaiba, falvaiba az ÉDOSZ „Szeged" népi együttes. Egy hete a ruzsaiak meghívásának tet-tek eleget, amikor a helyi művelődési otthonban adtak műsort az együttes táncosai,

énekes -hangszeres-táncos szólistái, a két zenekar, leg-utóbb — szombaton és va-sárnap — pedig az apátfal-vi és kiszombori közönség tapsolt az ÉDOSZ-osok szín-vonalas produkciójának. Kiszomboron akkora sikerük volt, hogy a közeljövőre is-mét meghívást kaptak. A megyei vendégszereplések sorozata Mindszenten foly-tatódik.

Szegeden megkezdődött a békehónap

Gyűlés és hangverseny ..Május hónapja — a béke

hónapja A természet és a történelem sajátos össze-csengése: május a természet újjászületése és május a történelem legsötétebb erőin aratott győzelem szimbólu-ma. Május 9-én idén is meg-kezdődik országszerte a bé-kemozgalom immár hagyo-mányos rendezvénysoroza-ta" — hangoztatta ünnepi beszédében Diós József, a Hazafias Népfront szegedi I. kerületi bizottságának tit-kára tegnap este a Juhász Gyula Művelődési Otthon-ban, a fasizmus felett ara-tott győzelem évfordulója alkalmából rendezett béke-hangversenyen.

Lacsán Mihályné ország-gyűlési képviselő, a Hazafi-

gának elnökhelyettese külön üdvözölte a hangverseny külföldi vendégeit, a szak-szervezetek budapesti kong-resszusán részt vett delegá-ciók Szegeden tartózkodó tagjait: Jose Prietot, Diaba-té Mamadyt, Lamara Fodit, Diallo Mamadont, Matsus-hita Jirót és Szano Torit, akik közül néhányan felszó-laltak a program első ré-szében rendezett ünnepi gyűlésen. Jose Prieto, a ku-bai általános szakszervezet szervezési osztályának mun-katársa, Matsushita Jiro. a Japán Szakszervezetek Fő-tanácsának tagja, az Újság-írók Szakszervezetének fő-titkára és Diallo Mamadon, az üssz-afrikai Szakszerve-zetek Szövetségének képvi-selője, a Guineai Szakszer-

as Népfront városi bizottsá- vezetek Szövetségének tit-

kára egyaránt hangsúly ózta: a fasizmus ma is fenyegető veszélye elleni összefogás szükségességét, a népek szo-lidaritásának jelentőségét más nemzetek szabadság-küzdelmei iránt.

A gyűlést színvonalas mű-sor követte, ahol a Liszt Ferenc Zeneiskola tanárai. dr. Erdei Péterné, Mvcsai Pálné, Szalay Miklósné, Sta-nics Béla. Markó Leó, B. Simkó Teréz, a Szegedi Nemzeti Színház kamarakó-rusa és művészei, Szabadíts Judit, Szabados Margit, Sza-lay Miklós, a KISZ Balázs Béla színpadának tagjai. Nóvák Zoltán, Berg Kata-lin, valamint a Tömörkény Gimnázium dr. Mihailen György vezette kórusa mű-ködött közre.

jének operai feldolgozásánál. Találunk rá példát — ha na-gyobb méretekben is — a ha-

Zenei naptár Mészáros Emma koncertje

A tanárképző főiskola hangverseny-sorozatában

Mészáros Emma zongorázott s igényes műsorával fejlő-dését újból igazolta. Már Bach játékában az elmé-lyült, lényeget kereső elő-adói stílust dicsérhetjük. A barokk mestert Mozart a -moll szonátájának I. és II. tételében még jól felismer-hettük. A hangvétel söté-tebb színezete csak a záró tételben hangolódott át a mozarti rokokóba és ezt az előadás derűs fénye és tech-nikai csiszoltsága biztosan közvetítette a hallgatóság-nak. A Beethoven E-dúr szonátú top. 109.) három té- vei, alapjaiban tonális hang-

Gyermekopera Móra Ferenc meséjéből Nagy mesterek zenélés! talános iskolája a főiskola

formájához kisgyerekeknek dísztermében rendezett szom-alkotó módon közelíteni alig- bat délutáni koncertjén ora-ha találhatott volna szeren- tórium-formában mutatta be csésebb utat Szőnyi Erzsébet a művet, dr. Bárányi Albert-Móra Ferenc bűbájos mesé- né vezényletével. Természe-

tesen jelentékeny segítséggel: a Liszt Ferenc Zeneiskola ta-nárainak 9 tagú vonósaene-

zai zeneirodalomban: Ránki karával, s a didergő király György Pomádé királya ha- szerepében Sinkó Györggyel, sonló módon szól a legifjabb a Szegedi Nemzeti Színház zenerajongókhoz: énekelve, kitűnő basszistájávaL A ri-muzsikálva, a mese köntösé-ben megismerni, befogadni a

ker nem is maradt el, s egy-aránt jutott elismerés fősze-

hagyományaiban hatalmas replőknek, a zongorán kísérő operamúfaj 6—14 éves gene- Bozóki Andrásnénak és a rációnak — ez adja speciális legifjabb operaénekesek-értékét Szőnyi Erzsébet gyer-mekoperájának, A didergő királynak. Szereplői — egyet-

nek", Balázs Ivánnak, Ba-lázsfi Katalinnak, B alazsfi Istvánnak, Balla Mártának,

len kivétellel — valamennyi- Bánki Beának, Madarász Klá-en gyerekek: kórusban, szó-listaként, duettekben szere-pelnek, sőt zenekari anyaga

rának, Otoltics Zsuzsának, Vajda Juliannának, Szendrei Évának — az iskola tanulói-

teikre szabott. Muzsikája mértékletesen él a modern kor disszonáns szerkesztésé-

telének mondanivalója a IX. szimfónia humánumát sejte-tő záró variációkban érke-zik a költői csúcsra.

A hangverseny közremű-ködője Gábor Éva már koráb-ban megcsillantotta értékes szopránjának gazdag szín-skáláját. Ezúttal a barokk mester, Hándel és Alessand-ro Scarlatti áriáiban tűnt ki jó szövegmondásával, stí-lusbiztonságával és a han-gulatok finom rajzával. Re-mek kamarazenét nyújtott Hándel „Süsse Stille" kez-detű áriájában, amelyet Mo-noki Lajos concertáló hege-dű- és Érsek Éva főiskolai hallgató gordonkaszólama egészítette ki kerek hangzás-sal. Gábor Éva műsorának Péterné Frank Klára megértő segítőtársa volt, hibátlan ze-neiséggel. A műsort Avasi Béla ismertette szellemesen, magas színvonalon.

Szatmári Géza

is majdhogynem az ő mére- nak. A szólamok precíz, gon-dos betanításáért dicséret il-leti Sinkó Györgynét, és Vincze Is tvánt

A műsor első részében az iskola Bartók és. Mozart kó-rusa adott hangversenyt Sin-kó Györgyné és Erdős János

zású, szellemes fordulatok kaf, gázdágon osztogatott népdalinvenciókkal, mozgal-masan.

A Szegedi Tanárképző Fő- vezetésével, iskola I. számú gyakorló ál- n . l

Mihály András szerzői estje

A Korunk kamarazenéje sorozatban a B-bérlet ötödik előadása Mihály András szerzői estje vol t

Mihály András alkotómű-vészete a magyar népzene, Bartók, Kodály és a schön-bergi expresszív-dodekafon

művön volt lemérhető, mely-ben két teljesen ellentétes, s ugyanakkor egymást harmo-nikusan kiegészítő zenei ív feszül egymásnak: a férfias erő, s az egyszerűségében fennséges lá©- líra, melyet szinte összekovácsol és meg-

iskola hagyományaira épül t koronáz a virtuóz codetta. de sajátos ízzel és invenció-val a lkot mindig a lényeges teljes kiaknázására, az em-beri érzés és gondolatvilág legmélyének kifejezésére tö-rekszik, s ennek veti alá fö-

Az est kétségtelenül leg-inkább várt és legjobban si-került műsorszáma, a bartó-ki hagyományokat követő II. Vonósnégyes, nem kis mértékben a Tátrai vonós-

Presszöasztalok mellett, korán nyitó cukrászdákban adtak első randevút hetid reggel a már felnőttnek szá-mító szegedi középiskolások — néhány órával a balla-gási ünnepély előtt. A rad-nótisták egy csoportja a szomszédos Hungária-euk-raszdából már negyed 10-kor az. iskola udvarára sie-tett, ahol bensőséges házi

fé 1 e°áUáspon tót" veisorakoztat « népségen először maguk kö-, . . . . . zött búcsúztak az alsóbb osz-a filmben. Az abrazoiasnak

Tarisznya, pogácsa... Ballagó diákok

ez az extenzitasa, mindenre kiterjedő volta megakadá-lyozza, ho©_ a film a válasz-tott tárgy emberi mélységei-be hatoljon.

Számunkra azonban, akik Kuba életét csak távolról szemlélhetjük, furcsa módon ezért érdekes a film. A ben-

tályosok a végzősöktől, és vi-szont Horváth László ne-gyedikes és Jung József harmadik osztályos diák sze-mélyében a két KISZ-titkár is elköszönt egymástól, s amikor a leendő negyedike-sek kis tarisztnyával, pogá-csával, korty borral és ötfil-léresekkel kedveskedtek a „nagyoknak", az egyenruhás lányok szemében itt-ott

ne levő dokumentatív anyag. könny csillant. Dr. Bánfalvi

náziumi és egy autószerelő szakközépiskola közel 300 tanulójának kívánt sok si-kert a küszöbönálló érettsé-gire — Szegeden sehol sem ballagtak ennyien. A házi ünnepség után megnyílt az iskola kapuja szülők, roko-nok, barátok, ismerősök szá-mára is, s az udvar pillana-tok alatt megbolydult méh-kassá változott — miközben bent az épületben a Gaudea-mus igitur és más diáknó-ták, népdalok dallamára bandukoltak termekről ter-mekre a meghatódott diá-kok.

A Tisza-parti gimnázium-ban három osztály 85 tanu-lóját búcsúztatta dr. Török László igazgató: „Minden dicséretet megérdemeltek,

és információ ugyanis annyi-1 József igazgató a hat gim- mert egyéni elgondolásaito-

kat, vágyaitokat igyekezte-tek összeegyeztetni a tár-sadalom és a népgazdaság igényeivel, s ezzel a felnőtti érettség első szép tanúbi-zonyságát adtátok már a vizsgák előtt". A diákok többségének zsebében ugyanis már ott volt az üzemi, vállalati szerződés, amely lehetővé teszi, hogy hamarosan sokoldalúan mű-velt, szakmailag kitűnően képzett kereső dolgozók le-gyenek. Közel 60 diák a gimnázium padjaiból egye-nesen a termelő munkába, ipari tanulónak tart, s an-nak a húsz-egynéhány ne-gyedik osztályosnak is zöm-mel van már vállalati szer-ződése, akik továbbtanulás-ra jelentkeztek, ó k már fel-nőtté válásból is érettségiz-tek.!

lenyes mesterségbeli tudását négyes remek előadásának is. A műsor első számaként volt köszönhető. hallott Ciacona éppen az előbb említettek reprezentáns hordozója: kemény, feszítő erejű részek váltakoznak fi-lozofikus telítettségű és ne-mes líraisággal átitatott ze-nei mondanivalóval. Ugyanez tűnik ki a Radnóti Miklós és József Attila verseire írott dalciklusokból is. A ze-neszerzői stílus je©'ei leg-jobban talán az 1962-ben Kodály 80. születésnapjára komponált Mouvement gor-donkára és zongorára című

Az esten a legtöbb felada-tot Szűcs Lóránt vállalta magára, aki különösen a Mouvement és a dalciklusok kíséretében jeleskedett Ezút-tal is gyönyörködhettünk Sándor Judit kivételes dalénekesi képességében. A Kis Szvit-et és a Mouve-ment-ot bemutató Mező László a hangszer fölényes ismeretével és a Mouvement remek tolmácsolásával nyúj-tott élményt.

Csala Benedek

Szegedi sikerek Salgótarjánban

Vasárnap fejeződött be Salgótarjánban az amatőr dzsessz- és tánczcnekarok harmadik országos fesztivál-ja. ahol hátom kategóriában mintegy 50 együttes versen-gett a különböző fokozatok elnveréséért. A beat kategó-riában kiosztott 7 aranyérem közül kettőt a szegediek nyertek: a Kristály- és a Móra Ferenc Művelődési

Otthon zenekara. A dzsessz-együttesek versenyében ezüstfokozatot kapott, a sze-gedi Dixieland és a Hulin-trió. A zsűri különdíjait az ugyancsak szegedi Molnár Gyula (klarinét) és dr. Hu-lin István (zongora) szerez-te meg, a legjobban előadott szovjet, valamint kötelező szám (Blueberry Hill) díját a Kristály-zenekar.

Kedd, 1967. május 9. OEL-MAGYAROASZA6 S