SZMSZ 2015. Kodály Zoltán Óvoda - … · SZMSZ 2015. Kodály Zoltán Óvoda Oldal 3 11. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ, KATASZTRÓFA ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK

KODÁLY ZOLTÁN ÓVODA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

SZABÁLYZATA

2015.

Intézmény OM - azonosítója: 201295

Készítette:

dr. Dallosné Martin Csilla intézményvezető

Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások:

9/2015. (09.21.) határozatszámon

elfogadta:

nevelőtestület nevében

nevelőmunkát közvetlenül segítők nevében

Véleménynyilvánítók:

Kodály Z. Óvodai szülői szervet nevében

Micimackó Óvodai szülői szervet nevében

/2015. (……..) határozatszámon jóváhagyta:

fenntartó Ph.

Egyetértését kinyilvánító:

Fenntartó, működtető nevében

Hatályos: a kihirdetés napjától 2015.

A dokumentum jellege: Nyilvános

Megtalálható: www.micimackoovoda.eoldal.hu

Verziószám:

3/1 eredeti példány

Iktatószám:

http://www.micimackoovoda.eoldal.hu/

SZMSZ 2015. Kodály Zoltán Óvoda

Oldal 2

Tartalomjegyzék

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK............................................................... 4

1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogi alapja ................................ 4

1.2. Az SZMSZ hatálya ...................................................................................... 5

1.3. Az SZMSZ nyilvánossága ........................................................................... 5 2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ................................................ 5

2.1. Az intézmény jellemzői és az alapító okirat szerinti jogosítványok ............... 5

2.2. Az intézmény életét szabályozó alapdokumentumok: .................................. 8 3. AZ ÓVODA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA .............................. 10

3.1. Az óvoda alkalmazotti közössége ...............................................................10

3.1.1.Vezető beosztások: ..................................................................................10

3.1.1.1. Az óvodavezető és feladatköre ..............................................................10

3.1.1.2. Általános óvodavezető helyettes (székhely óvoda) .................................12

3.1.1.3. Telephely óvodavezető helyettes ..........................................................12

3.2. A vezetők helyettesítési rendje ...................................................................13 4. AZ ÓVODA KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATAIK EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL

................................................................................................................ 13

4.1. Az óvodai alkalmazottak (közalkalmazottak közössége) ..............................13

4.2. Szülői szervezet (59. §.) .............................................................................14

4.3. A nevelők közösségei .................................................................................15

4.3.1. A nevelőtestület .....................................................................................15

4.3.2. Az óvodapedagógusok szakmai munkaközössége ....................................17

4.4. A gyermekek közösségei ............................................................................18 5. A KAPCSOLATTARTÁS RENDSZERE .................................................... 18

5.1. A székhely óvoda és a telephely óvoda közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje ..........................................................................................................18

5.2. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja ......................................19 6. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE, MUNKAREND ............................... 21

6.1. A gyermekek fogadása (nyitva tartás) ........................................................21

6.2. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje, és a munkavégzés általános szabályai .....................................................................22

6.3. Egyéb, a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések .................24

6.4. Nevelési időben szervezett óvodán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok ........................................................................................................25

7. A BELSŐ ELLENŐRZÉS ÁLTALÁNOS ELVI KÖVETELMÉNYEI: ................ 26

7.1. Gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatok terén: ........26

7.2. A nevelőmunka belső ellenőrzésének feladatai terén: .................................26

7.3. Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során .....................26

7.4. Az ellenőrzés fajtái ....................................................................................27

7.5. A BTM N helyi fejlesztés ellenőrzése ..........................................................27

7.6. A gyermek folyamatos nyomon követése ....................................................28

7.7. Különös közzétételi lista ............................................................................29 8. GYERMEKVÉDELMI MUNKA MEGSZERVEZÉSE, ELLÁTÁSA ................... 29 9. RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE ..... 30 10. INTÉZMÉNYI VÉDŐ-, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK. BALESET ESETÉN AZ ÓVODA DOLGOZÓINAK

TEENDŐJE ............................................................................................... 30

10.1. Óvó védő előírások, amelyeket a gyermekeknek meg kell tartani ..............30

10.2. Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén ......................31


Oldal 3

11. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ, KATASZTRÓFA ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK

................................................................................................................ 31 12. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL

KAPCSOLATOS FELADATOK ..................................................................... 33 13. GAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS ............................ 34 14. AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA .......................... 35 15. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK

KEZELÉSI RENDJE ................................................................................... 35

15.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje .................................................................................................35

15.2 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének

rendje ..............................................................................................................36 16. NYILATKOZAT TÖMEGTÁJÉKOZTATÓ SZERVEK FELÉ ....................... 36 17. A TELEFONHASZNÁLAT ELJÁRÁSRENDJE ......................................... 37 18. VAGYONNYILATKOZAT TÉTELI KÖTELEZETTSÉG – ELJÁRÁSI REND . 37 18. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK ...................................................................... 39 ZÁRADÉK ................................................................................................. 39

A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX: törvény 40.§ (2) bekezdésében foglalt

felhatalmazás és a 2012. évi CLXXXVIII. törvény 24.§ (15) bekezdése alapján a Kodály Zoltán


Oldal 4

Óvoda nevelőtestülete az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (a továbbiakban SZMSZ) felülvizsgálta és elfogadta.

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogi alapja

1.1.1.Az SZMSZ célja, meghatározni a tatabányai Kodály Zoltán Óvoda, mint közoktatási intézmény:

szervezeti felépítését

működésének belső rendjét

belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, rendelkezéseket

olyan rendelkezéseket meghatározni, melyeket a jogszabály más hatáskörbe nem utal Célja az intézmény jogszerű, zavartalan működésének biztosítása, a gyermeki jogok

érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi

működés demokratikus rendjének garantálása.

1.1. 2. Jogszabályi háttere

2011. CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről

229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról

20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben

történő végrehajtásáról

15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről

48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban

való közreműködés feltételeiről

68/2013. (XII.29.) NGM rendelet a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és

szakágazatok osztályozási rendjéről

2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról 368/2011. (XII.31.) az államháztartás rendjéről szóló Kormányrendelet

végrehajtásáról

370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és

belső ellenőrzéséről (Ber.)

26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskolaügyi ellátásról

44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól

335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről

1993. évi XCIII. tv. a munkavédelemről

1997. évi XXXI törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról.

149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

1995. évi LXVI. törvény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről


Oldal 5

1.2. Az SZMSZ hatálya

Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed:

Az óvodával jogviszonyban álló minden alkalmazottra.

Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában.

A szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek).

A jelen SZMSZ és a mellékletét képező egyéb belső szabályok, utasítások betartása az intézmény valamennyi vezetőjére, közalkalmazottjára nézve kötelező. Az SZMSZ-ben foglalt

rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, igénybe

veszik annak szolgáltatásait (gyermekek, szülei, törvényes képviselői), valamint az

intézményben időszakos, illetve megbízással tevékenykedő személyekre.

Az SZMSZ területi hatálya kiterjed:

Az óvoda területére.

Az óvoda által szervezett - a nevelési program végrehajtásához kapcsolódó - óvodán kívüli programokra.

Az intézmény képviselete szerinti alkalmaira, külső kapcsolati alkalmaira.

Az SZMSZ hatályba lépése

Az SZMSZ időbeli hatálya: Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba a kihirdetés napján

és határozatlan időre szól. Ezzel egy időben hatályát veszti a 6/2013. (03.21.) számon a fenntartó

által jóváhagyott SZMSZ.

Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban a szervezeti és működési tekintetben

változás áll be, illetve ha a szülők vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A

módosítás alkalmával az eljárási rendet a Kt. 40§.- a határozza meg.

1.3. Az SZMSZ nyilvánossága

Az SZMSZ egy példányát az óvodában minden érdeklődő számára hozzáférhetővé kell tenni,

tartalmáról az első szülői értekezleten a szülőknek tájékoztatást kell adni. Az SZMSZ megtekinthető

a székhely intézmény vezetői irodájában illetve az iroda előterében, telephelyen a vezető helyettesi

irodában, Tatabánya honlapján. Vele kapcsolatos információkat a vezető és a helyettesei adnak.

2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

2.1. Az intézmény jellemzői és az alapító okirat szerinti jogosítványok

Az Alapító Okiratot elfogadó fenntartói határozat száma: 225/2012.(XI. 22.) és

246/2012.(XII.14.) TMJVkgy. határozat

Az Alapító Okirat kelte: Tatabánya 2012. december 14.

Az intézmény neve: Kodály Zoltán Óvoda

Székhelye: 2800 Tatabánya, Kodály tér 3.

Telefon,Fax: 34/330-702

E-mail: [email protected]

Telephely: Micimackó Óvoda telephely

2800 Tatabánya, Esztergomi út. 8.

Telefon, Fax: 34/ 304-920

E-mail: micimackoovoda.tatabanya@ gmail.com

Az intézmény alapítója: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata

Székhelye: 2800 Tatabánya, Fő tér. 6.


Oldal 6

Alapítás időpontja: 2009. augusztus. 1.

Az intézmény közfeladata: közoktatás

A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint.

Szakágazat száma: Szakágazat megnevezése:

851020 óvodai nevelés Alaptevékenységhez kapcsolódó szakfeladatok

Az intézmény alaptevékenységi besorolása:

Szakfeladat csoport: 851011 óvodai nevelés

Szakfeladatok: Szakfeladat megnevezése:

851011 óvodai nevelés, ellátás

851000 óvodai nevelés intézményeinek, programjainak

komplex támogatása 562912 óvodai intézményi közétkeztetés

841907 önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel

680002 nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

Az intézmény alaptevékenysége: - óvodai nevelés

- Alapfeladatait, az intézmény működésével kapcsolatos feladatait Tatabánya Megyei Jogú

Város Önkormányzat Közgyűlésének költségvetési rendeletben biztosított előirányzatokból

látja el.

- óvodai intézményi közétkeztetés

Helyi feladatok:

- Prevenció érdekében a 4-5 éves gyermekek szűrése, mozgás és értelmi fejlettség

szempontjából, szakember bevonásával.

- Szűrés alapján helyi fejlesztés megszervezése a rendelkezésre álló szakember segítségével

igény szerint. - Képesség kibontakoztató és integrációs felkészítést, továbbá óvodai fejlesztő programokat

szervez.

Az intézmény bélyegzői, azok

lenyomatai:

Az intézmény bélyegzőjét az óvodavezető, az óvodavezető helyettes és postai küldemények

átvételekor az óvodatitkár használhatják.

Az alaptevékenysége ellátására rendelkezésre álló, időlegesen szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységek:

- Határozatlan idejű szerződések megkötésére a fenntartó előzetes hozzájárulása után az


Oldal 7

intézmény vezetője jogosult. - Határozott idejű (maximum egy év) bérleti szerződések megkötésére az intézmény vezetője

jogosult, amelyről a fenntartót tájékoztatni köteles.

Az alaptevékenysége ellátására rendelkezésre álló, időlegesen szabad kapacitás kihasználását

célzó tevékenységhez kapcsolódó szakfeladatok:

Szakfeladatok: Szakfeladat megnevezése:

562917 Munkahelyi étkeztetés

Vállalkozási tevékenység:

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

Az intézmény működési köre:

Tatabánya Megyei Jogú Város közigazgatási területe

Az intézmény fenntartója, felügyeleti szerve:

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzat, 2800. Tatabánya, Fő tér 6.

Alapító jogokat gyakorló irányító szerve:

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Székhelye:

2800. Tatabánya, Fő tér 6. Az intézmény feladatellátásához kapcsolódó funkciója:

Önállóan működő költségvetési szer, pénzügyi-gazdasági feladatait a GAMESZ látja el.

Előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik.

Az intézmény vezetőjének kinevezési, megbízási rendje:

Az intézmény vezetőjét Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázat útján, a közgyűlés döntésétől függően 5 éves időtartamra bízza meg a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a 138/1992. évi Kormány rendelet

alapján.

Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok: 1. közalkalmazotti jogviszony, 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

2. munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről

3. munkaviszony, a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

Jogelőd intézményei:

Kodály Zoltán Óvoda (Tatabánya, Kodály tér 3.) OM azonosító: 031719 Adószám: 16762334-1-11

Micimackó Óvoda (Tatabánya, Esztergomi út. 8.) OM azonosító: 031716

Adószám: 16762327-1-11

Az intézmény képviseletére jogosult: Az intézmény vezetője, képviseleti jogát az intézmény vezetője esetenként vagy tartósan

átruházhatja az intézmény bármely dolgozójára.

A fenntartói ellenőrzés rendje:

Pénzügyi, törvényességi és szakmai ellenőrzést Tatabánya Megyei Jogú Város jegyzője rendel el.

A közoktatási intézmény típusa: Óvoda

OM száma: 201295

Az intézmény törzsszáma: 769503

Az intézményben engedélyezett


Oldal 8

csoportok száma: 12 csoport, felvehető maximális létszám, székhely: 150 fő telephely: 162 fő

A feladat ellátását szolgáló ingatlan vagyon:

helyrajzi száma: Kodály Zoltán Óvoda 11423

címe: 2800. Tatabánya, Kodály tér 3.

helyrajzi száma: Micimackó Óvoda 11149 címe: 2800. Tatabánya, Esztergomi út. 8.

A tárgyi eszközöket az intézmény leltára tartalmazza.

A használatba adott vagyon feletti rendelkezési jog:

A feladatellátást szolgáló vagyon feletti rendelkezési jogot Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata gyakorolja, kezelési jogával megbízza az intézmény vezetőjét.

2.2. Az intézmény életét szabályozó alapdokumentumok:

1. Az óvoda tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályok:

A törvényes működést az alábbi, - hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:

Alapító okirat

Az óvoda pedagógiai programja

Az óvoda munkaterve

Intézményi Esélyegyenlőségi Program

SZMSZ és mellékletei

Házirend

Belső szabályzatok (vezetői utasítások)

Az alapító okirat, mely tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az óvoda nyilvántartásba vételét, jogszerű működését.

Az óvoda pedagógiai programja, mely az óvodában folyó nevelőmunka szakmai – tartalmi

szabályozója.

Meghatározza:

Az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit

Azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, melyek biztosítják a gyermekek

személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését kiemelt figyelmet igénylő

gyermekek egyéni fejlesztését - a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeket,

gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet,

a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének a formáit,

egészségnevelési és környezeti nevelési elveket

a gyermekek esélyegyenlőségeit szolgáló intézkedések nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket.

A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és

felszerelések jegyzékét.

Éves munkaterve

A tervezés fontos dokumentuma, mely alapjában véve a pedagógiai programnak egy-egy évre való

lebontását jelenti.

Az óvoda minden nevelési évre elkészített hivatalos feladatsora. Az intézményi célok, feladatok

megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, a

felelősök megnevezésével, feladatok megjelölésével.


Oldal 9

Irányt szab a közös gondolkodásnak, az együttműködés alapja és a mindennapi munka meghatározója.

Az éves pedagógiai munkatervet az óvodavezető készíti el. A nevelőtestület véleményezi, megvitatja,

kiegészíti és a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten fogadja el.

Tartalmazza:

Az óvodai nevelési év helyi rendjét

a kiinduló helyzetképet

a pedagógiai munka kiemelt területeit, az adott nevelési évben

stratégiai tervet, mely az alábbi pontokra terjed ki:

szakmai programok, nevelés nélküli munkanapok rendezvények, ünnepek

kapcsolattartási formák, programok, nyílt napok

feladatelosztás a nevelőtestületben

gazdálkodást, fejlesztést

az ellenőrző, értékelő tevékenységek ütemezését.

Az Intézményi Esélyegyenlőségi Program

A települési program alapján készült. Az intézményben megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását

ösztönözzük a program megvalósításával.

Szervezeti és Működési Szabályzat

Az a helyi dokumentum, amely a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembe vételével

meghatározza az óvoda szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, valamint a külső

kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéséket.

Feladata: olyan szervezetet működtessen, amely a legoptimálisabban biztosítja a pedagógiai programban kitűzött célok elérését, az ott meghatározott feladatok végrehajtását.

Az intézményi SZMSZ elkészítésének, módosításának felelőse:

Az intézmény vezetője

Házirend

A gyermeki jogok és kötelességek érvényesülésének, gyakorlásának, az óvoda élet-és

munkarendjének szabályait rögzíti.

Segíti a szülőket, gyermekeket, dolgozókat az óvodai életben való eligazodásban, tájékozódásban,

helyi szokások megismerésében.

Vezetői utasítások

Az SZMSZ alapján, az óvoda eredményes és hatékony működéséhez, az óvodai élet egyes területeire

vonatkozó vezetői utasítás (belső szabályzat)

alkalmazottak munkaköri leírásai

irat és adatkezelési szabályzat

munkavédelmi szabályzat

tűzvédelmi szabályzat és tűzriadó terv

2. Munkaügyi, munkajogi helyi (belső) szabályzatok:

Közalkalmazotti szabályzat

Kollektív szerződés

Kollektív szerződés megkötésére, módosítására irányuló ajánlat esetén

a.) az intézmény vezetője köteles haladéktalanul értesíteni a fenntartót, b.) köteles biztosítani a fenntartó részvételét a tárgyalási folyamatban,

c.) az intézményben történő kihirdetés előtt köteles azt a fenntartónak jóváhagyásra felterjeszteni.


Oldal 10

3. AZ ÓVODA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA

3.1. Az óvoda alkalmazotti közössége

Az óvoda alkalmazotti közösségét köznevelési törvény előírásai alapján megállapított

munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvoda vezetője alkalmazza.

Az óvodában alkalmazottak köre: óvodavezető, óvodavezető helyettes, telephely óvodavezető

helyettes, óvodapedagógusok.(nevelőtestület)

A pedagógiai munkát közvetlenül segítők: a dajkák, és a pedagógiai asszisztensek. Óvodatitkár – adminisztrációs, pénzügyi, tevékenységek ellátásáért felelős.

Az intézmény dolgozói a munkájukat a munkaköri leírásuk alapján végzik.

3.1.1.Vezető beosztások:

magasabb vezető beosztású: óvodavezető

vezető beosztásúak: - a székhelyen működő óvodavezető helyettes, aki ellátja az általános

helyettesi feladatokat

telephely óvodavezető helyettes

A magasabb vezető, valamint vezető beosztásban dolgozó munkavállalók a hozzájuk rendelt munkatársak, munkatársi közösségek tekintetében utasítási joggal rendelkeznek. Az utasítási

és intézkedési jogkör kiterjedését minden dolgozó esetében a munkaköri leírás határozza meg.

A vezető egy-egy feladatra alkalmi jelleggel is adhat utasítási és intézkedési jogot.

Az óvoda vezetőségének kibővített tagjai

az óvodavezető az óvodavezető helyettes

telephely óvodavezető helyettes

munkaközösség vezetők

Az óvoda vezetősége az óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A vezetőség célja, hogy a szervezet működéséhez biztosítsa a feltételeket,

meghatározza feladatait a kifelé irányuló funkciók megvalósításában, és érje el a belső

szervezettsége, hatékonysága révén a szervezetre bízott feladatok eredményes ellátását.

Utasítási, intézkedési jog gyakorlása:

A magasabb vezető, valamint vezető beosztásban dolgozó munkavállalók a hozzájuk rendelt munkatársak, munkatársi közösségek tekintetében utasítási joggal rendelkeznek. Az utasítási és

intézkedési jogkör kiterjedését a munkaköri leírás részletezi.

A vezető egy-egy feladatra alkalmi jelleggel is adhat utasítási és intézkedési jogot.

Az óvoda vezetősége szükség szerint tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélést az

óvodavezető készíti elő és vezeti. Az óvoda vezetőségének tagjai belső ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

3.1.1.1. Az óvodavezető és feladatköre

Az óvoda élén óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője.

Az óvoda vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért. Az óvodavezető jogkörét, felelősségét, feladatait a közoktatási törvény, az óvoda belső

szabályzatai, valamint a fenntartó határozza meg.

Az óvodavezető felelős

Az intézmény szakszerű, törvényes működéséért,


Oldal 11

Az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, Az óvoda gazdálkodási feladatainak megszervezéséért,

A tervezési, beszámolási, információ szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért és a számviteli

rendért

Az óvoda gazdasági eseményeiért,

A pedagógiai munkáért,

A gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

A gyermekbalesetek megelőzéséért,

A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,

A pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv

elkészítéséért. A pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért,

Az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének működéséért.

A kötelezettségvállalási, munkáltatói jogkör gyakorlásáért,

Az intézmény külső szervek előtti teljes képviseletéért, azon lehetőség figyelembevételével,

hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti, vagy állandó megbízást adhat.

Felelős az intézményi szabályzatok elkészítésért A pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért

Az óvodavezető feladata

A nevelőtestület vezetése, A nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése,

vezetése,

A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű

megszervezése és ellenőrzése

A nevelőmunka irányítása, ellenőrzése,

Az intézmény pedagógiai programjának jóváhagyása A nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünneplése,

A rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi

és tárgyi feltételek biztosítása,

A közalkalmazotti tanáccsal való korrekt együttműködés,

A szülőkkel való partneri együttműködés, A kötelezettségvállalási, munkáltatói jogkör gyakorlása,

Az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet

jogszabály, vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe,

A jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak

foglalkoztatására, élet – és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben.

Az óvoda külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembe vételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti, vagy állandó megbízást adhat,

A jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt - és át nem ruházott feladatok ellátása.

Az óvodavezető megbízatása az óvoda Alapító Okiratában megfogalmazott módon és időtartamra

szól. Az óvodavezető képviselet jogkörét az alábbi esetekben ruházhatja át: betegség, tartós távollét,

vagy más akadályoztatása esetén kivéve, ha a fenntartó másként nem rendelkezik.

Az intézmény képviselőjeként járhatnak el az egyes vezetők a következők szerint:

Az egyes vezetők a helyettesítési rend szerint járhatnak el az intézmény képviselőjeként.

Az intézményvezető egyedi felhatalmazása alapján a felhatalmazásban meghatározott

ügyben és időtartamig jogosult az intézmény képviselőjeként eljárni. Az egyes vezetők a fenntartó előtt az adott területük ügyében jogosultak külön

felhatalmazás nélkül is képviselni az intézményt.

Az óvoda vezetője egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett a következő hatásköröket

ruházza át:

A képviseleti jogosultság köréből az intézmény szakmai képviseletét a szakmai rendezvényeken a szakmai

munkaközösségek vezetőire;


Oldal 12

A munkáltatói jogköréből: nevelőmunkát közvetlenül segítő és az egyéb feladatot ellátó alkalmazottak közvetlen

irányítását, és szervezését és ellenőrzését az óvodavezető helyettesre.

A kiadmányozás eljárásrendje:

Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a jelen SZMSZ-ben

meghatározott kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. A kiadmányozási jog az ügyben

történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. A kiadmányozási jog jogosultja az óvoda vezetője. Az óvodavezető kiadmányozási jogát átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jogot

visszavonhatja. Az átruházott jogkör tovább nem ruházható. Az óvoda vezetője külön

utasításban kiadmányozási jogot biztosíthat az óvodatitkárnak és vezető helyettesnek is.

Az óvodavezető részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza.

Az óvodavezető értékelésének eljárásrendje

A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői

megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés

alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának

ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi.

3.1.1.2. Általános óvodavezető helyettes (székhely óvoda)

Vezető helyettesi tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az

óvodavezető akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben – el nem halasztható ügyek intézésével – ellátja az óvodavezető helyettesítését Az óvodavezető tartós távollétében teljes

felelősséggel végzi a vezetési feladatokat helyettesíti az óvodavezetőt. Tartós távollétnek

minősül az egy hónapot meghaladó távollét. A teljes vezetői jogkör gyakorlására vonatkozó

megbízás a fenntartó által történik, melyet a dolgozók tudomására kell hozni. A nevelési területen

közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. A helyettesek csak a

napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető helyett. Közvetlenül szervezi és irányítja a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak

munkáját. Felette az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja, tevékenységéről

rendszeresen beszámol. Az intézményvezető helyettes munkaköri leírását az intézményvezető

készíti el.

Felelős:

a házi továbbképzések megszervezéséért,

a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért,

a helyettesítési beosztás elkészítéséért,

a MÁK felé a jelentések elkészítéséért,

a szabadság – nyilvántartás vezetéséért, a telephely óvodával való szoros együttműködés megvalósításáért,

a nevelőtestületi és alkalmazotti értekezletek előkészítéséért,

a dajkák munkájának az irányításáért a székhelyen,

nemzeti és óvodai ünnepek megtartásáért,

munka és tűzvédelmi feladatok ellátásának ellenőrzéséért

Az óvodavezető helyettes részletes feladatait és felelősségét a munkaköri leírás tartalmazza.

Képviseleti joga: a helyettesítési rend szerint és az óvodavezető megbízása alapján képviseli az

intézményt külső szervek előtt.

Kiadmányozási joga: a vezető rendelkezései alapján

3.1.1.3. Telephely óvodavezető helyettes

Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi, szervezi a telephely óvoda

munkáját. Felelős mindazon tevékenységek megszervezéséért, megvalósulásáért a telephely óvoda tekintetében, amelyek a székhely óvodában az általános helyettes feladatai. Szoros kapcsolatot tart

a székhely óvodával, biztosítja az információk továbbítását a telephelyen. Az óvodavezető,


Oldal 13

akadályoztatása esetén ellátja helyettesítését. Nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában.

Sokrétű, részletes feladatait és felelősségét a munkaköri leírás tartalmazza.

A vezetők közötti feladatmegosztás, a vezetők és a szervezeti egységek közötti

kapcsolattartás rendje

közvetlen, az előforduló ügyektől függően azonnali megbeszélés rendszeresített formája a hónap első hetében tartott vezetői megbeszélés

A megbeszélést az óvodavezető hívja össze.

3.2. A vezetők helyettesítési rendje

Az óvodavezetőt szabadsága, betegsége, valamint hivatalos távolléte alatt a vezető helyettes

helyettesíti. Az óvodavezető akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettesítését teljes

felelősséggel az óvodában az intézményvezető helyettes látja el, az azonnali döntést nem igénylő, a

vezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével (költségvetés elkészítése, beszámolás,

kinevezés).

Az óvodavezető és helyettese együttes távolléte esetén a vezetői feladatokat a székhely óvodában, az óvodában dolgozó kijelölt, határozatlan időre kinevezett óvodapedagógus látja el. A telephely óvoda

esetében a telephely óvodavezető helyettes távolléte esetén a vezető helyettesi feladatokat az adott

óvodában dolgozó kijelölt, határozatlan időre kinevezett óvodapedagógus látja el. Intézkedési

jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságos megóvásával összefüggő azonnali

döntést igénylő ügyekre terjed ki.

A Közalkalmazotti Tanács és az óvoda vezetőjének munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat

rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Közalkalmazotti Szabályzat módosításának

előkészítése a Közalkalmazotti Tanács elnöke és az óvodavezető feladata.

4. AZ ÓVODA KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATAIK EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL

Az óvodaközösség

Az óvoda közösségét az óvoda dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják.

4.1. Az óvodai alkalmazottak (közalkalmazottak közössége)

Óvónők, dajkák, pedagógiai asszisztensek, óvodatitkár. Feladataik: Az óvoda dolgozóit – a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése

alapján megállapított munkakörökre – az óvoda vezetője nevezi ki.

Az óvoda alkalmazotti közösségét a székhelyen és telephelyeken foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott alkotja. Ezen belül kisebb közösséget alkotnak a székhelyen foglalkoztatott és a

telephelyeken foglalkoztatott közalkalmazottak.

Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli

érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a

Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Közoktatási törvény, (illetve az ehhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzíti.

A teljes alkalmazotti közösséget az óvodavezető hívja össze minden esetben, amikor ezt jogszabály

előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti

közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodapedagógusok, valamint a nevelő-

oktató munkát közvetlenül segítő dajkák, a pedagógia asszisztensek és egyéb dolgozók

együttműködését. Az éves munkatervben rögzítettek alapján a nevelési év folyamán egy alkalommal, illetve szükség szerint. A munkatársi értekezleten az óvodavezető tájékoztatja az óvoda


Oldal 14

dolgozóit az óvoda munkájáról és ismerteti a soron következő feladatokat. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag csak a székhely-vagy telephely óvodát érintik, a szervezeti

egységek is tarthatnak alkalmazotti értekezletet.

Részvételi, Egyetértési és Döntési joga: a közösség egyszerű többség (50%+1fő) alapján dönt. A

testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van.

4.2. Szülői szervezet (59. §.)

Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői

szervezetet működtethetnek. Az óvodai csoportok szülői szervezeteit az egy csoportba járó

gyermekek szülei alkothatják. Székhely intézményben és a telephelyen is működik Szülői munkaközösség.

A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája, rendje:

Az intézményvezető és a szülői szervezet elnöke az együttműködés tartalmát és formáját az éves

munkaterv és a szülői szervezet munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. Évente egy-két

alkalommal összehívott megbeszélések, ill. igény szerint. Az együttműködés és kapcsolattartás során a vezetők feladata, hogy az óvodai Szülői Szervezet jogainak gyakorlásához szükséges:

Információs bázis megadása (az intézmény nyilvános dokumentumai, az intézmény

működésével kapcsolatos irat), a hozzáférés biztosítása

Közvetlenül rendelkezésre bocsássa azokat a dokumentumokat, melyek az óvoda Szülői

Szervezet jogainak gyakorlásához szükségesek Óvodán belül megfelelő helység, szükséges berendezés biztosítása

Döntési illetve véleményezési joga van:

térítési díj szedésének időpontjáról óvodát érintő szervezési kérdésekben gyermekek számára szervezett programokban és azok anyagi kérdéseiben

SZMSZ– véleményezési jogköre Házirend – véleményezési jogkör Szülői értekezlet napirendjének meghatározásában a a szülöi szervezet (közösség) meghatározhatja a legmagasabb összeget amelyet a nevelési-

oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni (229/2012.(VIII.28.) Korm. Rendelet végrehajtásról

34.§) A gyermekek nagyobb csoportját érintő, bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény

vezetőjétől. (A gyermekek nagyobb csoportja alatt az azonos életkorú gyermekeket értjük.)

Minden csoportban két szülői megbízottat választottak, aki a szülők kérdéseit, intézménnyel, annak működésével kapcsolatos véleményét, javaslatait juttatják el szükség esetén az óvoda vezetőjéhez. Figyelemmel kísérik a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét.

Az óvodapedagógusok a gyermekcsoport szülői képviselőinek illetve szülői szervezetnek szükség

szerint adnak tájékoztatást, a szülői megbízottakkal, illetve az a Szülői Munkaközösséggel

közvetlen kapcsolatot tartanak. Az óvoda szülői képviselőit meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak

tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda szervezeti és működési szabályzata, a

szülői közösség részére véleményezési jogot biztosít.

A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy

a hatáskörébe utalt jogköreit – amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn

belül gyakorolja,

megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek,

a szülői szervezet véleményezési és egyetértési jogkörében eljárva minden esetben köteles írásban nyilatkozni.


Oldal 15

Az óvodaszék

Intézményünkben óvodaszék nem alakult.

Intézményi Tanács

Intézményünkben nem alakult intézményi tanács.

4.3. A nevelők közösségei

4.3.1. A nevelőtestület

A nevelőtestület az óvoda legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.

Az óvoda nevelőtestületének tagja az óvoda székhelyén és telephelyein foglalkoztatott valamennyi

óvodapedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A székhelyen és telephelyeken dolgozó

óvodapedagógusok önálló közösséget is alkothatnak.

Az óvoda nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az óvoda működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési,

egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik

a nevelési program és módosításának elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat és

módosításának elfogadása,

az óvoda éves munkatervének elfogadása,

a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,

a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a házirend elfogadása,

az intézményvezetői pályázathoz készített vezetői programmal összefüggő szakmai vélemény

kialakítása,

jogszabályban meghatározott más ügyek.

az intézményben vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus – munkakörben foglalkoztatottak értékelésének szempontjai, valamint az értékelés rendje,

a teljes körű intézményi önértékelés periódusa, módszerei,

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési intézmény

működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét

az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az óvodavezető helyettes megbízásának visszavonása előtt.

A nevelőtestület tagjainak munkájával, személyi ügyeivel, a gyermekek elbírálásával kapcsolatos adatok, a tanácskozások vitaanyaga, a hivatali titok fogalomkörébe tartoznak. A hivatali titok

megszegése fegyelmi vétséget von maga után.

A nevelőtestület döntése és határozatai

A nevelőtestület a döntéseit és határozatait általában - a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.

Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A

szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt óvodapedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az

intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület tagjai közül két hitelesítő írja alá. A

döntéseket határozat formájában iktatjuk.

„Az óvodánkért” címmel járó elismerés feltételei – szempontsor


Oldal 16

Nevelőtestületünk az átlagon felüli munkateljesítmény elismerésekor az alábbi szempontsor

figyelembe vételét tartja szükségesnek:

magas szintű szakmai munka,

átlagon felüli munkateljesítmény (példamutató munkafegyelem, szorgalom, pontosság,

megbízhatóság), mely a testület elismerését kivívja. minimum egy, aktív munkával eltöltött év az adott óvodában,

Teljes személyiségével felvállalja-e a „Modell” szerepét? (stílusa, megjelenése, viselkedése

minden „partnerrel”.

pluszvállalások, az óvoda hírnevének megőrzése érdekében mit tesz?

aktív közreműködés az óvoda mindennapi életében (ötletesség, kezdeményezőkészség, szervezőkészség, aktivitás)

aktívan részt vesz-e a kollektív intézményi feladatok megvalósításában?

csoportban végzett fejlesztőmunka, tehetséggondozás, családi környezetből hozott

hátrányok leküzdése érdekében végzett tevékenység,

a családias, szeretetteljes óvodai légkörért, az óvoda nyitottságáért végzett munka. Aktív

kapcsolattartás a szülőkkel, kollégákkal. folyamatos önképzés, továbbképzéseken való aktív részvétel,- pályázatok írása, felkutatása,

sikeresen megírt pályázat, mely anyagi előnyhöz juttatja az óvodát.

a gyermekekkel, családokkal kialakított viszonya minden tekintetben megfelel-e a

pedagógiai programunkban megfogalmazott elveknek, elvárásoknak.

empátiás készsége, szeretetteljes, elfogadó, toleráns nevelési attitűdje a gyermekek között példa-e a kollégák számára?

Rendezvények előkészítése, annak kivitelezése.

Nem pedagógus alkalmazottak is részesülhetnek elismerésben, ha megfelelnek a feltételeknek.

A nevelőtestület feladatainak átruházása

A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból –

meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogkörének

gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, illetve a munkaközösség vezetőjére.

(kivétel ez alól a nevelési program és az SZMSZ elfogadása)

A nevelőtestület értekezletei

Az intézmény nevelési egységei közti rendszeres kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett

nevelőtestületi értekezleten, a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten, illetve az „emlékeztető”

megbeszéléseken valósul meg. Az ütemezett értekezletet az óvoda éves munkatervben meghatározott napirenddel és időpontban az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a

rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő

kihirdetésével intézkedik.

A nevelőtestület egy nevelési év során az alábbi értekezleteket tartja:

nevelési évet nyitó értekezlet

nevelési évet záró értekezlet

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha

a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a Közalkalmazotti Tanács, az óvoda vezetője, vagy a telephely óvoda óvodavezető helyettese szükségesnek látják.

A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc

napon belül össze kell hívni.

A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyvet az óvodavezető, a

jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott hitelesítők írják alá.

A nevelőtestület döntéseit és határozatait, - jogszabályban meghatározott kivételekkel – nyílt


Oldal 17

szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazat számláló bizottságot jelöl ki.

A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt.

A döntések és határozatok jegyzőkönyv formájában az irattárba kerülnek nevelőtestületi határozat

formájában.

A nevelőtestület tagjai az óvodapedagógusok

A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, az Óvodai nevelés országos alapprogramja és az óvoda pedagógiai programja szerinti nevelése.

4.3.2. Az óvodapedagógusok szakmai munkaközössége

Az óvodapedagógusok a minőségi, szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és

ellenőrzésére - legalább öt pedagógus részvételével (Nkt.71. § (1)) - szakmai munkaközösséget hozhatnak létre azonos feladatok ellátására a székhelyen és telephelyen.

A székhely óvodában működő szakmai munkaközösség: Ének, környezeti nevelés

A telephely óvodában működő szakmai munkaközösség: Zene-báb; Fejlesztő.

A fejlesztő és a környezeti nevelés munkaközösség óvodaközi munkaközösségként működik.

A szakmai munkaközösségek együttműködésének rendje:

a munkaközösségek tagjainak munkakapcsolata folyamatos,

nevelési évenként minimum négy alkalommal (a nevelési év tervezése, a félév értékelése, a nevelési év értékelése, valamint az éves feladatok szervezése) értekezletet tartanak,

a kapcsolattartásban egyre növekvő szerepet kell adni az e-mailes információnak és kommunikációnak a nevelőtestület széttagoltsága miatt.

A munkaközösség feladata, hogy szakmai és módszertani kérdésekben segítséget adjon az

intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, az

óvodapedagógusok számára. (KT. 58.§ (1-2b pont). A szakmai munkaközösségek megalakulásukkor a magasabb jogszabályokban megfogalmazott

jogkörrel rendelkeznek.

Az óvoda pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösségek tagjainak

javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A

munkaközösségek napi munkájuk során közvetlen kapcsolatot tartanak az óvodavezető -

helyettessel. Munkájukról a nevelési értekezleteken szóban beszámolnak, tájékoztatják az egész nevelő testületet. A kapcsolattartás szóban és/vagy email - ben is történhet.

A szakmai munkaközösség tagja és vezetője is részt vesz a belső értékelésben és

ellenőrzésben.

A szakmai munkaközösség tagjai maguk közül, a munkaközösség saját tevékenységének

irányítására, koordinálására munkaközösség vezetőt választ, az óvodavezető egyetértésével. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség javaslatára az óvodavezető bízza meg.

A szakmai munkaközösség vezető megbízásának elvei:

kiemelkedő szakmai tevékenység,

a nevelőtestület által elismert tekintély, továbbképzésen való aktív részvétel,

jó szervező, irányító és kiváló pedagógiai érzékkel rendelkezzen,

az óvodavezető szakmai, módszertani segítője legyen.

elgondolásai legyenek tudatosak, álljanak összhangban az intézmény munkatervével,

nevelési programjával, minőségirányítási programjával

A szakmai munkaközösség vezető jogai és feladatai

A szakmai munkaközösség vezető képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetése felé és az

óvodán kívüli szakmai, módszertani rendezvényeken. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles

meghallgatni a munkaközösség tagjainak véleményét.


Oldal 18

Feladatai:

irányítja a munkaközösség tevékenységét

felelős a szakmai munkáért, a minőségi munkavégzésért

részt vesz a szakmai munka szervezésében, ellenőrzésében. értékelésében

értekezletet hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez

kísérje figyelemmel a szakirodalmat, az új módszereket, esetenként számoljon be ezekről a munkaközösség megbeszélésein,

az ellenőrzésben és értékelésben segítse az óvodavezető munkáját.

írásbeli beszámolási kötelezettsége van az óvodavezető felé

A szakmai munkaközösség feladatai

A szakmai munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében:

fejleszti a szakterület módszertanát és a nevelő munkát

javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására

a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására

figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,

a tervező munkában segítségadás,

támogatja a pályakezdő óvodapedagógusok munkáját

összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert

felméri és értékeli a gyermekek fejlettségi szintjét

A munkaközösség vezető feladatait a munkaköri leírás tartalmazza.

Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok

Az óvodai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok alakulnak, a nevelőtestület, vagy az óvodavezető döntése alapján.

Amennyiben a munkacsoportot az óvodavezető hozza létre, erről tájékoztatnia kell a

nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoport tagjait az óvodavezető, vagy az óvodavezető helyettes,

illetve a telephely intézmény óvodavezető helyettese bízza meg.

4.4. A gyermekek közösségei

Az azonos csoportba járó gyermekek óvodai csoportközösséget alkotnak. Az óvodai csoportok élén

az óvodapedagógusok állnak.

Az óvodapedagógusokat a csoport vezetésével az óvodavezető bízza meg.

Az óvodapedagógusok munkájukat a munkaköri leírás alapján végzik.

5. A KAPCSOLATTARTÁS RENDSZERE

5.1. A székhely óvoda és a telephely óvoda közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje

Az intézmény közösségeinek tevékenységét a telephely intézmény óvodavezető helyettese és a

választott közösségi képviselők segítségével az óvodavezető fogja össze. Nevelési évenként a

kapcsolattartás, bővebben, az éves munkatervben kerül megfogalmazásra.

A kapcsolattartás rendszeres formái:

különböző értekezletek, továbbképzések, nyílt napok, megbeszélések

Az óvodák egymás közötti kapcsolattartási módja:

közös nevelőtestületi értekezletek,


Oldal 19

óvodák egymás közötti látogatása (felnőttek, gyermekcsoportok), feladat ellátási helyeken működő azonos korcsoportok testvérkapcsolata

A telephelyen működő óvoda nevelőtestülete önállóan működhet, illetve hozhat döntést azokban az

ügyekben, amelyek kizárólag saját szervezeti egységüket érintik.

Az óvodában dolgozó nevelőtestületek között rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv

szerint ütemezett értekezleten, illetve szükség szerint szakmai megbeszéléseken valósul meg. Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja az óvodapedagógusok, valamint az óvoda többi

dolgozója közötti együttműködést. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag csak az egyik

épületben dolgozókat érinti, szervezeti egységenként is tarthatnak alkalmazotti megbeszéléseket.

A telephely vezető helyettes részt vesz a rendszeresen tartott vezetőségi megbeszéléseken. Ez

alkalommal beszámol a tagintézményben folyó munkáról, illetve átveszi a szükséges információkat. Napi kapcsolat van az óvodavezető és a telephely vezető helyettes között, így

az óvodavezető a szükséges szakmai és egyéb információkat naprakészen átadja a telephely

óvoda vezető helyettesnek.

Egyéb kapcsolattartási formák: közös ünnepek, hagyományok, kirándulások.

Az óvodavezető és a telephely óvodavezető helyettese a rendszeresített megbeszéléseken kívül közvetlen telefon-kapcsolatban állnak egymással, szükség szerint vezetői tanácskozást tartanak.

A felmerülő, a telephely óvodában folyó munka közvetlen irányításához szükséges szakmai és egyéb

információkat az óvodavezető közvetlenül is megadhatja. A telephely óvodavezető helyettese a

rendkívüli eseményeket azonnal jelenti telefonon az óvodavezetőnek. Az óvodavezető személyesen is

látogatja, ellenőrzi a telephely óvodát, az ott folyó munkát. Az óvodavezető és a telephely óvodavezető helyettese együttesen felelnek azért, hogy a telephely

óvodapedagógusait, illetve gyermekeit és a szülőket érintő információk időben eljussanak a

telephelyhez és azokat az érintettek megismerjék.

5.2. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

Az óvodát a külső intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolataiban az óvodavezető képviseli.

Az éves munkatervben rögzítettek alapján az óvodavezetés az intézményi feladatok elvégzése, a

gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás érdekében és

egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel.

Polgármesteri Hivatal és az óvoda kapcsolata

jelentések, beszámolók, adatszolgáltatás, intézményvezetői tanácskozásokon keresztül

kölcsönös informálás, korrekt információáramlás, szükség szerinti személyes, vagy

telefonos megkeresés, tanügyi, törvényességi ellenőrzések, revizori ellenőrzés.

Általános iskola és óvoda kapcsolata

Kapcsolattartó: az óvoda vezetője és helyettesei

A kapcsolat tartalma: a gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése az óvoda-iskola átmenet

megkönnyítése.

A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, szakmai fórum, rendezvényeken való részvétel, szülői értekezlet.

A nevelési év kezdetén együttműködési terv kialakítása, kölcsönös elfogadása

pedagógusok szakmai programjaira

óvodások iskolával való ismerkedésére

ünnepélyeken, programokon való kölcsönös részvételre

volt óvodásokkal kapcsolatos után követéses vizsgálatra szülői értekezlet

Gyakoriság: nevelési évenként az iskolai beiratkozás előtt, illetve nevelési évenként az első

félévet követően, Az óvoda biztosítja, hogy az információit a szülők felé továbbítja.

Óvoda – óvoda kapcsolata

kölcsönös látogatások, konzultációk,


Oldal 20

szakmai rendezvények látogatása, ötletek merítése, közös rendezvények,

egyéni esetmegbeszélések, tanácsadás, tapasztalatcsere,

egymás segítése, korrekt információáramlás.

óvodaközi munkaközösségek

Óvoda – bölcsőde kapcsolata

szakmai napok, szülői értekezletek, találkozások – tapasztalatcsere

bölcsődei látogatás, viszontlátogatás

Szakértői Bizottság - óvoda kapcsolata

A sajátos nevelési igény illetve fogyatékosság tényét kizárólag a szakértői és rehabilitációs

bizottságok állapíthatják meg, komplex - orvosi, pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai -

vizsgálat alapján.

Feladata:

a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és

helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra;

vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét

gyermekek fejlesztésének, iskolai alkalmasságának megállapításában, szülői szakmai

fórumokon való részvételeknél az óvodavezető határozza meg az együttműködés eseteit. logopédiai szűrések és kezelések az arra rászoruló gyermeknél.

Gyermekjóléti szolgálat – óvoda kapcsolata

az óvodavezető, az óvodavezető helyettes, a telephely vezető helyettes és gyermekvédelmi

megbízottak rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a gyermekek veszélyeztetettségének feltárásához, megelőzéséhez.

kerek-asztal megbeszélések, esetmegbeszélések.

tankötelezettség teljesítéséhez a gyermekjóléti szolgáltatás igénybe vétele

Könyvtár, művelődési intézmények – óvoda kapcsolata

könyvtárlátogatás, bábszínház, kiállítások megtekintése.

Egészségügyi Szolgáltatók: foglalkozás-egészségügyi orvos, gyermekorvos, védőnő, gyermek

fogorvos – óvoda kapcsolata

A nevelés egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a rendszeres egészségügyi

vizsgálatok megszervezése.

Gyermekorvos évente 1 alkalommal (gyógytestnev. szűrés), a védőnő 3 havona 1

alkalommal, illetve szükség szerint A dolgozók szűrését évente egy alkalommal, illetve szükség szerint végzi a foglalkozás

egészségügyi orvos.

gyermek fogászati szűrés évente

Az óvoda és a család kapcsolata

Mindannyiunknak törekednie kell a gyermekek harmonikus fejlődése érdekében olyan partneri

kapcsolatot, együttműködést kialakítani a családdal, melyet áthat a kölcsönös bizalom és

segítségnyújtás. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek

fejlődését.

Kapcsolattartási formák:


Oldal 21

Családlátogatás, szülői értekezletek,

Spontán, napi beszélgetések,

Nyílt napok, fogadó órák,

Játszóházak, sportdélutánok, kirándulások, farsang, egyéb lehetőségek.

családi délután

A szülők szóbeli tájékoztatásának rendje

20/2012.(VIII.31.) EMMI Rendelet 63.§

Az óvoda az óvodás gyermek fejlődését folyamatosan nyomon követi és írásban rögzíti. Az óvodás

gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek anamnézisét, valamint a testi, szociális, érzelmi, erkölcsi és értelmi

fejlődésével kapcsolatos információkat képességekre, készségekre részleteiben lebontva tartalmazza

az óvodai nevelés teljes időszakára kiterjedően.

Az intézmény a gyermekekről a nevelési év során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. Ez lehet

csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni

tájékoztatás a fogadóórán és a spontán, napi beszélgetéseken történik.

Szülői értekezletek rendje

A csoportok szülői közössége számára az intézmény nevelési évenként, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az óvodapedagógusok és az óvodavezető vezetésével.

Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az óvodavezető és a szülői közösség képviselője a

gyermeki közösségben felmerülő problémák megbeszélésére, megoldására.

Szülői fogadóórák rendje:

Az óvodapedagógusok minden hónapban, amikor nincs szülői értekezlet a szülővel előre

egyeztetett időpontban fogadóórát tartanak. Ezt a szülő és az óvodapedagógus is kezdeményezheti. Az intézmény óvodapedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a szülők

számára a gyermekükről.

A szülők írásbeli tájékoztatása az aktuális eseményekről a faliújságon történik.

6. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE, MUNKAREND

6.1. A gyermekek fogadása (nyitva tartás)

Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át, folyamatosan működik. A nevelési év a tárgyév szeptember hó 1 napjától a következő év augusztus 31. napjáig tart.

Az óvoda nyitvatartási ideje Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének 121/ 1994. (VI.2.) számú

kgy. határozata alapján napi 11 óra.

A nyitvatartási idő: reggel 5.30-tól délután 16.30-ig tart. A székhely intézményben és a

telephelyén a gyermekek nevelését, ellátását a reggeli érkezéstől 7 óráig, illetve délután 15.30-tól, ill. 16 órától hazabocsátásig összevontan oldjuk meg.

Az óvoda üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor

történik a szükség szerinti felújítás, karbantartás, valamint nagytakarítás.

A nyári zárva tartás/ügyelet időpontjáról a szülőket legkésőbb az adott év február 15-ig értesítjük

a gyermeköltöző faliújságján. A nyári zárva tartás előtt össze kell gyűjteni a gyermekek ügyeleti elhelyezésére vonatkozó igényeket és a gyermekeket fogadó óvodáról a szülőket a zárást megelőzően

tájékoztatni kell.

Az óvodákat reggel, a munkarend szerint 5.30-ra érkező alkalmazottak nyitják.

A telephely óvodában a főbejárat 8-12.30 óráig, ill. 13-14.30-ig zárva van, melyről a földszinti


Oldal 22

dajkák gondoskodnak.

Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló

foglalkozások keretében folyik (a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban

óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként napi egy-egy, csoportonként összesen napi két

óra átfedési idővel).

A hivatalos ügyek intézése az óvodavezető irodájában történik.

Az óvoda nyitva tartásának rendjét az érvényben lévő rendelkezések módosíthatják (pld.:

munkanap átrendezések).

Nyitva tartásunk módosítása minden esetben a fenntartó jóváhagyásával történik. A zárva tartás ideje alatt hetente egy alkalommal – külön megállapodott beosztás szerint – ügyeletet

tartunk.

Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől eltérést az óvoda vezetője engedélyezi.

A napirendet úgy alakítjuk ki, hogy biztosítsa a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott,

kiszámítható óvodai környezetet. A napirend kialakításakor a gyermekek életkorát és fejlettségét vesszük figyelembe.

Nevelés nélküli munkanapot nevelési évenként 5 alkalommal vehet igénybe a nevelőtestület,

melyet nevelési értekezletek, illetve továbbképzés céljára használ fel, melyről a szülők

jogszabályban előírtak szerint tájékoztatást kapnak. (7 nappal a nevelés nélküli munkanap előtt).

6.2. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje, és a munkavégzés

általános szabályai

A munkahelyen minden dolgozónak a munkakörére megállapított munkaidő kezdete előtt legalább 10-15 perccel meg kell jelennie munkavégzésre alkalmas állapotban, annak érdekében,

hogy napi teendőit megfelelően előkészítse, továbbá munkaidejének letelte utáni 15 percben az

aznap használt eszközeit a szertári rendnek, ill. megfelelően eltegye. (Mt.86. § (1) (2)

A dolgozó a munkából való rendkívüli távolmaradást, illetve annak okát lehetőleg egy nappal előbb,

de legkésőbb az adott munkanapon 7 óráig köteles jelenteni az intézményvezetőnek vagy a helyettesnek, hogy a helyettesítésről intézkedhessen.

Az óvoda alkalmazottai munkaidőben csak különlegesen sürgős esetekben vezetői engedéllyel

hagyhatják el az intézményt.

Nem munkaidő Mt.92. § (1) a) a munkaközi szünet, b) a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama.

A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). Mt 103. § (1)

A munkaközi szünet A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő a hat órát

meghaladja, húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A munkaközi szünetet a munkavégzés

megszakításával kell kiadni. Mt 103. §(4) A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra

munkavégzést követően kell kiadni. Mt 103. §(5)

Óvodapedagógusok munkarendje

Óvodapedagógusok száma: 25 fő

Óvodapedagógus munkakörök esetén a heti törvényes munkaidő (40 óra) a kötelező

óraszámból (32 óra) és a nevelőmunkával, gyermekekkel összefüggő feladatok ellátásához

szükséges időből áll. Az éves munkatervben rögzített feladatok elvégzése (ünnepségek,

rendezvények, fogadóórák, gyermekek értékelése, dekorálás, szülős, családokkal történő programok

stb.) a pedagógus a kötelező órájának letöltése után, a 40 órás munkaidejének terhére történik. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan működésének biztosítása és


Oldal 23

az óvodapedagógusok egyenletes terhelése.

Óvodavezető heti, kötelező óraszáma: 8 óra

Általános óvodavezető helyettes heti, kötelező óraszáma: 22 óra

Micimackó Óvoda telephely vezető helyettes heti, kötelező óraszáma: 22 óra

Munkaközösség vezetők heti kötelező óraszáma: 32 óra Óvodapedagógusok heti, kötelező óraszáma: 32 óra

Heti törvényes munkaidő: 40 óra

Az óvodapedagógus köteles a munkaideje kezdetekor pontosan, munkára kész állapotban a

gyermekcsoportban megjelenni.

A pedagógus munkaidő beosztását az óvoda vezetőjének előzetes engedélyével, a csere lebonyolítási módjának megjelölésével cserélheti csak el.

Munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára

vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni.

A nevelőmunkát közvetlenül segítő és egyéb munkakörben dolgozók munkarendje

Nem óvodapedagógusok száma: 17 fő Ezen belül:

Nevelőmunkát közvetlenül segítők (dajkák, ped. asszisztensek): 16 fő

Óvodatitkár: 1 fő

Az intézmény nem óvodapedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozói heti törvényes

munkaideje: 40 óra.

Az intézményben a nem pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkarendjét – a

jogszabály betartásával – az óvodavezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése

érdekében. Dajkák:

Közvetlen felettesük az óvoda vezető helyettese. Saját területüket érintő kérdésekben véleményezési

és javaslattevő jogkörrel rendelkeznek.

Munkaköri leírásukat az óvodavezető, illetve a helyettes készíti el.

A munkaidő beosztások minden esetben a tényleges gyermeklétszámhoz igazodóan kerülnek kialakításra.

Óvodatitkár:

A nevelőtestülettől és a dajkák közösségétől elkülönült feladattal rendelkező közalkalmazott, akinek

feladata elsősorban az intézmény adminisztrációs adat és iratkezelési feladatainak elvégzése, a

rendeltetésszerű működéséhez szolgáló feltételek biztosítása a vezető egyszemélyi utasításai alapján. Saját területét érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

Pedagógiai asszisztens

Munkáját a vezető-helyettes által meghatározott munkabeosztás és szabályok betartásával, a

mindenkor hatályos jogszabályok szellemében, és az SZMSZ alapján végzi. Jogállása

Felette az általános munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja.

Közvetlen felettese a vezető- helyettes. A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat jogállásától függően az óvodapedagógus

iránymutatása alapján végzi.

A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje

Az óvodavezetőnek vagy a helyettesének a teljes nyitva tartás ideje alatt az intézményben kell

tartózkodnia.

Az óvodavezető vagy helyettese (telephelyvezető helyettes) együttes hiányzásakor a helyettesítést az

azonnali döntést igénylő kérdésekben a vezető által írásban felkért közalkalmazott pedagógus

jogosult ellátni és intézkedni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni.


Oldal 24

A vezető benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben, írásban kell rögzíteni.

6.3. Egyéb, a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések

Az épület rendje

Az épület főbejárata mellett címtáblát kell elhelyezni Az épület lobogózása folyamatos, a lobogó tisztántartása a dajkák feladata, elhelyezése a

karbantartó feladata.

Az óvoda a zárva tartás ideje alatt a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart

nyitva. A nevelés nélküli munkanapokon az ügyeleti rendet az intézményvezető határozza meg és azt a szülők és az alkalmazotti közösség, illetve a fenntartó tudomására hozza. (értesítés

formájában). Ilyen esetekben az igénylők számától függően összevont csoportokkal működünk.

A helyiségek használati rendje

Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, az alapító

okiratban foglaltak szerint lehetséges. Az óvoda épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően

kell használni.

Az óvoda konyhájába csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személy léphet be. Az óvodában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az

egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi – közéleti tevékenységgel, illetve

kulturális tevékenységgel függ össze.

Az óvoda dolgozói, továbbá ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az óvoda területén

kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. (Kivéve: az óvoda által szervezett könyv- illetve játékvásár esetén).

Az óvoda helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem

működhet, továbbá ilyen jellegű tevékenység nem folytatható.

Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron, az óvoda használói felelősek: A közösségi tulajdon megóvásáért, védelméért,

A berendezések rendeltetésszerű használatáért,

Az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

A tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,

Az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint

A házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az

intézménnyel

Az óvoda épületében az óvodai dolgozókon, szülőkön, és gyermekeken kívül csak a hivatalos ügyek

intézői tartózkodhatnak. A belépés, benntartózkodás engedélyezése minden esetben előzetesen egyeztetett időpontban, megfelelő információk beszerzését követően történhet.

Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi.

A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az

óvodatitkárnál, vagy a dajkának jelentik be, hogy kit és milyen ügyben keresnek, akik a belépőket a

keresett személyhez vezetik.

Biztonsági szabályok

A dajkák és az udvari munkás feladata, hogy az udvari kapu és a bejárati ajtó zárva, illetve csukva

legyen. Az udvari munkás gondoskodik a zárak használhatóságáról.

Az épületet nyitó és záró dolgozó köteles az épület riasztóberendezését felelősséggel kezelni. Hibás riasztás esetén a megadott telefonszámon az ügyeletet értesíteni kell. A nem bejelentett téves

riasztás költsége a mulasztót terheli. Az épület kulcsaiért és a riasztó kód titkosságáért,


Oldal 25

használatáért megőrzési felelősséggel tartozik. A dolgozó által használt elektromos berendezéseket a munkavégzés befejezése után kötelesek

áramtalanítani.

Az intézményen belül szeszes ital fogyasztása tilos. A nevelési-oktatási intézményben, valamint a

nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, részére szervezett rendezvényeken a

népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény hatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék nem árusítható. A nevelési-oktatási intézményben, valamint a nevelési-oktatási

intézményen kívül a gyermekek, részére szervezett rendezvényeken alkohol- és dohánytermék nem

fogyasztható.

Az óvoda helyiségeiben (csoportszoba, tornaszoba, mosdó) higiéniai okokból szülő csak az

engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat. (beszoktatás, nyílt napok, ünnepélyek, rendezvények, stb.)

Az óvoda berendezéseit, felszereléseit csak az óvodavezető engedélyével lehet használni.

Az óvoda épületében és bejáratától 5 m-en belül dohányozni tilos!

A dohányzás korlátozásának betartását a jogosult személyek rendszeresen ellenőrizhetik. Az intézményben a hatóságokon kívül intézkedésre, ellenőrzésre jogosult személyek:

dr. D-né M. Cs. óvodavezető, T. K. óvodavezető helyettes és K.D tűz és munkavédelmi megbízott, K-

né Z.H. telephely vezető helyettes és Sz. M-né tűz és munkavédelmi megbízott.

A gyermekek étkeztetését a székhelyen a Kölyök Kft. a telephelyen Restye Jánosné látja el.

6.4. Nevelési időben szervezett óvodán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok

Az óvodapedagógusoknak lehetőségük van óvodán kívüli programok szervezésére is:

kirándulás, séta

sport programok

iskolalátogatás színházlátogatás, könyvtár, múzeum

Egyéb rendezvények, események szervezése az intézmény éves munkatervében

rögzítetteknek megfelelően.

A szülők a nevelési év kezdetén írásban nyilatkoznak, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekük

az óvodán kívül szervezett programokon részt vegyen. Ezt a dokumentumot át kell adni az irattár részére.

Az óvodapedagógusok feladatai:

A csoport faliújságján/elektronikus felületén tájékoztatják a szülőket a program helyéről, indulási és érkezési időpontjáról, a közlekedési eszközről.

Az óvodavezetőt előzetesen szóban, majd a program megkezdésekor helyi formanyomtatvány (helyszín, résztvevők neve, kísérők neve, időtartam, közlekedés eszköz, indulás és várható

érkezés, útvonalterv) kitöltésével írásban.

Az óvodapedagógusoknak az óvodai foglalkozásokon a gyermekekkel ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a különböző veszélyforrásokat, a

tilos és elvárható magatartásformákat. Az ismertetés tényét a pedagógus a csoportnaplóban

köteles dokumentálni. Az óvodapedagógusok a rendezvények alatt kötelesek a balesetvédelmi

szabályok betartására és betartatására.

A program akkor tekinthető engedélyezettnek, ha azt az óvodavezető vagy helyettese írásban

ellenjegyezte.

Különleges előírások:

A programhoz a gyermeklétszámnak megfelelő kísérőt kell biztosítani.

A gyermekek intézményen kívüli kísérése esetén minden 10 gyermek után 1 óvodapedagógust és 1 dajkát kell biztosítani.

Tömegközlekedés igénybe vételekor 8 gyermekenként 1- 1 fő felnőtt kísérő - de minimum 2

fő.

Bérelt autóbusz esetén 10 gyermekenként 1- 1 fő felnőtt kísérő.


Oldal 26

Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről. A szülőket a kezdeményezett kirándulások várható költségeiről előzetesen tájékoztatni kell. A

kirándulások, utazások szervezésekor figyelembe kell venni a 214/1996. Kormányrendelet

előírásait.

Az intézményben a nevelőtestület által szervezett programokon a nevelőtestület valamennyi

tagjának a részvétele kötelező, az egyéb alkalmazottak bevonásáról az óvodavezető, illetve a

telephely óvodavezető helyettese dönt.

7. A BELSŐ ELLENŐRZÉS ÁLTALÁNOS ELVI KÖVETELMÉNYEI:

Biztosítsa, az intézmény felelős vezetői számára az információt az intézményben folyó

nevelő - oktató munka tartalmáról és annak színvonaláról. Segítse a vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az

intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai működését.

Fogja át a pedagógiai munka egészét.

A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az óvoda vezetője a felelős.

A belső kontrollrendszer a költségvetési szerv által a kockázatok kezelésére és a tárgyilagos

bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, mely azt a célt szolgálja, hogy a

költségvetési szerv megvalósítsa az alábbi célokat:

7.1. Gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatok terén:

a tevékenységeket, műveleteket szabályszerűen, valamint a megbízható gazdálkodás elveivel

(gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség) összhangban hajtsa végre,

teljesítse az elszámolási kötelezettségeket,

megfeleljen a vonatkozó törvényeknek és szabályozásnak, megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől, és a nem rendeltetésszerű használattól.

7.2. A nevelőmunka belső ellenőrzésének feladatai terén:

Biztosítsa az óvoda nevelőmunkájának jogszerű (a jogszabályok, az ONAP, valamint az óvoda pedagógiai programja szerinti működését,

Segítse elő az intézményben folyó nevelőmunka eredményességét, hatékonyságát,

Az óvodavezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az

óvodapedagógusok, illetve valamennyi óvodai alkalmazott munkavégzéséről,

Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelőmunkájával kapcsolatos

belső és külső értékelések elkészítéséhez.

Az óvodában a nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak

Az óvoda vezetője, az általános óvodavezető helyettes, a telephely óvoda vezető-helyettese a

telephelyen, és szakmai munkaközösségek vezetői.

Óvodavezető: teljes jogkörben, minden munkakörben,

Óvodavezető helyettesek: teljes jogkörben, minden munkakörben az óvodavezető megbízásából,

feladat ellátási helyükön

Az óvodavezető – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az óvoda pedagógusai közül

bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

7.3. Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során

A pedagógusok munkafegyelme,

Az óvónők szakmai felkészültsége,


Oldal 27

A nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció vezetése, A terem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,

Az óvónő-gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása.

A nevelőmunka színvonala a foglalkozásokon (a foglalkozásra történő előzetes felkészülés,

tervezés, az alkalmazott módszerek, a pedagógus egyénisége, empátiakészsége, az

eredményesség vizsgálata, nevelési helyzetek megoldása).

A munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minősége.

Az ellenőrzési tervet – az óvodavezető helyettesek és a szakmai munkaközösségek javaslatai alapján

– az óvodavezető készíti el. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni.

Az óvodavezető ellenőrzi a csoportok fejlesztési, nevelési tervét, melyet az óvodapedagógusok

önállóan készítenek el. A szakmai munkaterv alapján összeállított éves feladatok határozzák meg a belső ellenőrzés rendjét.

7.4. Az ellenőrzés fajtái

Tervszerű, előre megbeszélt szempont szerinti ellenőrzés

Spontán, alkalomszerű ellenőrzés (a problémák feltárása, megoldása érdekében, illetve a napi felkészültség felmérésének érdekében).

Az egyes nevelési évekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző,

illetve az ellenőrzött dolgozó kijelölését az óvodai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv

határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az óvodavezető a felelős. Az óvodavezető és helyettesei, az éves munkatervben leírtak alapján a nevelőmunka

eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a dolgozók

munkáját. Az éves munkaterv a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület

jóváhagyásával készül.

Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt.

Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:

Az általános óvodavezető helyettes, a telephelyvezető helyettes,

Szülői közösség.

Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év

során. Nevelési évenként egy alkalommal minden alkalmazott ellenőrzésére sor kerül. Az

ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal, dolgozóval ismertetni kell, aki írásban

észrevételt tehet.

Módja: csoportlátogatással,

Beszámoló: írásban vagy szóban

A nevelési és záró-értekezleten értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit.

Ismertetni kell a nevelőtestülettel az ellenőrzés általános tapasztalatait, megfogalmazva az esetleges

hiányosságok megszűntetéséhez szükséges intézkedéseket.

7.5. A BTM N helyi fejlesztés ellenőrzése

Kt. 35.§ (4) A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása, hogy a gyermek beilleszkedési,

magatartási nehézséggel küzd, ennek alapján szakvélemény készítése, valamint a gyermek fejlesztő foglalkoztatása az óvodapedagógus és a szülő bevonásával. A nevelési tanácsadás az óvoda

megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, segítséget nyújt az óvodai neveléshez, ha a

gyermek egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja. A

nevelési tanácsadás segítségét kérheti a szülő, továbbá a szülő egyetértésével az óvoda.

Az óvodai nevelés keretében a fejlesztő foglalkozás, ha a gyermek magatartási és beilleszkedési zavarral küzd, a nevelési tanácsadás keretében készített szakvéleményben meghatározottak alapján

folyhat. A nevelési tanácsadást ellátó intézmény ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak


Oldal 28

végrehajtását. A nevelési intézmény vezetője felelős a fejlesztő foglalkozások szakvéleményben meghatározottak

szerinti megszervezéséért.

A nevelési tanácsadást ellátó intézmény az Éltes Mátyás Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

ellenőrzési tevékenysége.

Az ellenőrzés célja a szakmai segítségnyújtás, melynek alapfeltétele az egyénre szabott, egyértelmű,

végrehajtható és ellenőrizhető szakvélemény készítése. A nevelési tanácsadást ellátó Éltes Mátyás Egységes Pedagógiai Szakszolgálat megbízott

munkatársai (mentorok) és az óvodavezető minden tanév elején, szeptember 15.-éig egyeztetést

végeznek a gyermekek szakvéleményei alapján a nyilvántartásukban szereplő, fejlesztő

foglalkozásra javasoltak csoportbeosztása miatt.

A nevelési tanácsadás ellenőrzést végző munkatársai, saját munka és ütemtervük alapján az óvodavezetővel egyeztetett időpontban konzultálnak az óvodavezető által kijelölt, fejlesztő

foglalkozásokat végző óvodapedagógussal, igény szerint segítséget nyújtanak a szakvélemények

értelmezésében, annak alapján az egyéni fejlesztési tervek elkészítésében, a szakvéleményben leírt

javaslatok megvalósításában.

A nevelési tanácsadás kijelölt munkatársai a tanév során folyamatosan ellenőrzik a

szakvéleményben foglaltak végrehajtását, ami általában 2 havonta történik.

Az ellenőrzés kiterjed:

Pontos nyilvántartásra a beilleszkedési, - tanulási,- magatartási nehézséggel küzdő

gyerekekről,

A szakvéleményben szereplő, fejlesztő foglalkozások idejére, A gyermekek csoportba sorolására,

A fejlesztést végző szakember szakmai végzettségére,

Egyéni fejlesztési tervekre,

A fejlesztést igazoló munkanaplóra,

A fejlesztéshez szükséges helyiségre, felszereltségre,

Fejlesztő eszközökre, A szakvéleményben szereplő javaslatok megvalósulására,

A gyermek kontrollvizsgálatának figyelemmel kísérésére,

A szülőkkel való kapcsolattartásra, hogy a számukra javasolt otthoni teendők

megvalósulnak-e.

A nevelési tanácsadás keretében végzett látogatások, ill. ellenőrzések során, amennyiben hiányosságot tapasztalnak az ellenőrzést végző személyek, egyeztetnek az ellenőrzött

óvodapedagógussal és az óvodavezetővel, hogy kidolgozzák a továbblépés lehetőségeit, a feltárt

hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.

Abban az esetben, ha a következő ellenőrzés idejéig a munkáltatói intézkedés sem vezet

eredményre, akkor az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat észrevételeivel a fenntartóhoz (Oktatási

Bizottsághoz) fordul, amely az óvodavezetőtől kér intézkedési tervet, majd a végrehajtásról beszámolót.

7.6. A gyermek folyamatos nyomon követése

63. § (1) Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi és írásban rögzíti. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.

(2) Ha a gyermeket nevelő óvodapedagógus a gyermek iskolába lépéshez szükséges

fejlettségének elérése érdekében indokoltnak tartja, az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőt

az Nkt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt kötelességekről, továbbá a kötelességek nem

megfelelő teljesítéséből eredő következményekről, valamint az Nkt. 72. § (4) bekezdésében

foglalt jogokról. (3) Amennyiben a szülő az óvoda döntésében foglaltaknak önként nem tesz eleget, az óvoda

vezetője az Nkt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint (4) bekezdésében foglaltak alapján

a szülői egyet nem értést alátámasztó nyilatkozat megküldésével értesíti a gyermek

lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalt.

(4) Az óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét – szükség szerint, de legalább félévenként – rögzíti. Rögzíteni

kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat.


Oldal 29

Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi, indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybevételét.

A szülő kérésére az óvoda tájékoztatót készít a gyermek óvodai fejlődéséről, és javaslatot tesz a

gyermek további fejlődéséhez szükséges intézkedésekre. A fejlesztési javaslat elkészítését a szülő

az iskolába lépést megelőző három, illetve az iskola megkezdését követő hat hónapon belül kérheti.

A fejlesztési javaslatot az óvoda átadja a szülő részére.

7.7. Különös közzétételi lista

Az intézményi működés nyilvánosságának erősítése érdekében különös közzétételi listát

hozunk nyilvánosságra.

Nyilvánosságra hozzuk:

Az óvodapedagógusok számát, iskolai végzettségét, szakképzettségét,

A dajkák számát, szakképzettségét,

Az óvodai nevelési év rendjét,

Az óvodai csoportok számát, illetve Az egyes csoportokban a gyermekek létszámát.

Beiratkozásra meghatározott időt,

térítési díj mértékét

Fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelését

Nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendjét, jelentősebb események, rendezvények időpontját

A különös közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési évenként felülvizsgáljuk.

Az adatokat a helyben szokásos módon hozzuk nyilvánosságra.

8. GYERMEKVÉDELMI MUNKA MEGSZERVEZÉSE, ELLÁTÁSA

Az óvoda vezetője, és az óvodában dolgozók közreműködnek a gyermek veszélyeztetettségének

megelőzésében és megszűntetésében.

Az óvodavezető felel a gyermekvédelmi munka megszervezéséért és ellátásáért. A nevelőtestület minden tagjának feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkák elősegítése. Minden óvodai

dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme.

Az óvoda gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai – esélyegyenlőség biztosítása

Elősegíteni a HHH-s, a veszélyeztetett és a HH–s helyzetű gyermekek óvodába kerülését: egyenlő hozzáférés biztosítása, támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása,

melyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket.

A szülők tájékoztatása az óvodáztatási támogatás igényléséről, a jogosultság kritériumairól,

a gyermekük óvodába járattatásának szigorú előírásairól.

Érvényesítni a diszkriminációmentességet, a szegregációmentességet és a HHH-s gyermekek

társadalmi integrációját.

A problémákat, a HHH és HH okozta tüneteket, az okokat felismerni, és ha szükséges,

szakember segítségét kérni.

Rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni.

Rendszeres családlátogatás végzése. A családok szociális és anyagi helyzetének figyelembe vételével, a különböző

támogatásokhoz való hozzájutást elősegíteni.

Ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai intézkedési

lehetőségek kimerültek, a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem

tudjuk megszüntetni, vagy a gyermekközösség védelme érdekében indokolt, fel kell venni a kapcsolatot az illetékes szervekkel. Intézkedést kérni azoktól a szakemberektől

(gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, védőnő, orvos, jegyző) akik illetékesek a


Oldal 30

gyermek problémáinak megoldásában. Ha további intézkedésre van szükség, az óvoda megkeresésére a gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a

gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen. Fontos a gyermekjóléti

szolgálat esetmegbeszélésein részt venni, a kölcsönös informálás elengedhetetlen. Az intézmény tájékoztatja a szülőket a faliújságon a nevelési év elején arról, hogy ki látja el a

gyermekvédelmi feladatokat, illetőleg hol és mikor érhető el ez a személy. Kifüggesztjük a

gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét, telefonszámát.

9. RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE

Az óvodavezető feladata az egészségügyi felügyelet és a rendszeres orvosi vizsgálatok megszervezése, ezen belül:

Biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit.

Gondoskodik a szükséges óvónői felügyeletről.

Szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről.

Nevelési évenként, meghatározott időpontban évente 1 alkalommal gyermekorvos, 3-4 alkalommal védőnő, évente fogorvos látogatja az óvodát.

A kötelező védőoltások az óvodában nem adhatók be.

Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvodába járó orvosok és védőnő látja el.

Az óvoda orvosi ellátás a 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet alapján történik.

A rendelési idő Tatabánya Megyei Jogú Város Egészségügyi és Szociális Alapellátó Szolgálat

tájékoztató levele szerint történik.

Az óvodaköteles gyermekeknél az iskolai beiratkozás előtt a kötelező egészségügyi vizsgálatokat a

gyermekorvos a rendelőjében végzi.

Az óvoda működése során, az ÁNTSZ által előírt szabályokat /fertőtlenítés, takarítás, mosogatás/

köteles betartani.

Az óvoda dolgozóinak kötelező az egészségügyi könyv, illetve a törvényben előírt és a foglalkozás-

egészségügyi orvos által kért vizsgálatok elvégeztetése. a dolgozó egészségügyi alkalmasságát a

törvényben előírt időpontokban, illetve rendkívüli esetben az üzemorvos igazolja.

A konyhai dolgozók egészségügyi ellátásáról, illetve az ÁNTSZ előírásainak betartásáról a vállalkozó

gondoskodik, a bérbeadási szerződés szerint.

10. INTÉZMÉNYI VÉDŐ-, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK. BALESET ESETÉN AZ ÓVODA DOLGOZÓINAK

TEENDŐJE

Az óvoda vezetője felelős az óvodában a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek a megteremtéséért és a gyermekbalesetek megelőzéséért. A szükséges feltételrendszer vizsgálata, a

feltételek javítása állandó óvodavezetői feladat. Az óvodában alkalmazottak általános feladatai közé

tartozik a gyermekek testi épségének megóvása.

Minden óvodapedagógus közoktatási törvényben előírt feladatát képezi, hogy a rábízott gyermekek

részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek

elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye. Az ismertetés tényét, tartalmát és időpontját

dokumentálni kell a csoportnaplóban.

10.1. Óvó védő előírások, amelyeket a gyermekeknek meg kell tartani Minden óvodai év kezdetén, valamint kirándulások előtt és szükség esetén bármikor, minden

óvodai csoportban – a gyermekek életkorához és fejlettségi szintjéhez igazodva – ismertetni kell az


Oldal 31

egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformákat:

A balesetek megelőzésére vonatkozó szabályok

Az óvoda helyiségeinek használatára vonatkozó szabályok

Az udvar használatára vonatkozó szabályok

A séták alkalmára vonatkozó szabályok

A kirándulásokra vonatkozó szabályok

A tornaterem használatára vonatkozó szabályok

Színház, múzeum, kiállítás látogatásra vonatkozó szabályok

Sport programokra vonatkozó szabályok

Iskolalátogatásra vonatkozó szabályok

A szülői igények alapján szerveződő önköltséges szolgáltatásokon való részvétel szabályai

Abban az esetben, ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az

elsősegélynyújtás.

Ha a balesetet, vagy a veszélyforrást dajka észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra

pedig az óvodavezető vagy helyettes figyelmét haladéktalanul felhívni.

A gyermekbalesetekkel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető ellenőrzi.

Az óvodapedagógus kötelezettségei körébe tartozik az óvodán kívül szervezett rendezvények,

kirándulások során a gyermekek testi épségének megőrzése, a balesetveszély elkerülése, elhárítása.

A szervezett, óvodán kívüli program során az óvodapedagógus felelős a gyermekek testi épségéért.

10.2. Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén

Az óvodapedagógusok feladata a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén

a szükséges intézkedéseket megtenni:

A sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni, Ha szükséges, orvost kell hívni,

Ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni,

A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetni,

A gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az óvodavezetőnek.

Az elsősegélynyújtáskor csak azt teheti az óvodapedagógus, amihez ért. Ha bizonytalan, azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket megmozdítani. Minden

dolgozónak kötelessége a segítségben részt venni. Az óvodában történt balesetet, sérülést az

óvodavezetőnek ki kell vizsgálni. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó személyi és

szervezési okokat. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, mit kell tenni a baleset

elkerülése érdekében és a szükséges intézkedéseket az óvodavezetőnek tőle telhetően meg kell tennie. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését a

munkavédelmi megbízott végzi. A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket

haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell

felvenni. A jegyzőkönyv 1 példányát meg kell küldeni a fenntartónak, 1 példányt át kell adni a

gyermek szülőjének. A jegyzőkönyv 1 példányát az óvoda őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal

jelenteni kell az óvoda fenntartójának. A baleset kivizsgálásába a városi tűz- és munkabiztonsági felügyelőt kell bevonni. Az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek

megteremtésére, a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó helyi szabályokat a munkavédelmi

szabályzat tartalmazza.

11. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ, KATASZTRÓFA ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK

Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható

eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és

dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti.

Rendkívüli eseménynek minősül különösen:


Oldal 32

a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, stb.), a tűz,

a robbantással történő fenyegetés

Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének

jelenteni.

Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről a hatályos törvények alapján. Akadályoztatása esetén az SZMSZ – ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:

az intézmény fenntartóját,

tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,

személyi sérülés esetén a mentőket,

egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító

szerveket, ha ezt az óvoda vezetője szükségesnek tartja.

A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak a tűzriadó terv szerint kell elhagyniuk. A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt

területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek

óvodapedagógusai a felelősek.

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:

az épületből minden gyermeknek távoznia kell

a helyszínt és a veszélyeztetett épületet az óvodavezető hagyhatja el utoljára, hogy meg

tudjon győződni arról, nem maradt-e személy az épületben.

a gyermekeket a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor

az óvónőknek meg kell számolniuk!

A gyermekek elhelyezése a körzetileg legközelebb eső iskolában történik (Székhelyóvoda Kodály

Zoltán Iskolában, a Telephelyóvoda Móra Ferenc Iskolában).

A rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek helyszínre érkezését követően e szervek illetékes

vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A

rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szerv vezetőjének utasításait az óvoda minden dolgozója köteles betartani!

Rendkívüli események esetén minden esetben a tűzvédelmi szabályzat utasításait követjük.

Bomba és tűzriadó – katasztrófavédelem alkalmával elvégzendő intézkedések, feladatok:

Az óvodavezető feladatai:

A fenyegetettségről tudomást szerezve az intézményvezető, ill. a helyettese kolompolással,

„BOMBARIADÓ” felkiáltással felhívja a dolgozók figyelmét a veszélyre, a gyermekek

biztonságba helyezése érdekében az óvoda területének elhagyására.

Egyidejűleg értesíti a rendőrséget a 107-es telefonszámon, és megadja a szükséges információkat. Az értesítés során közli a nevét, beosztását, a fenyegetettség tényét, módját,

az intézmény nevét.

Ezután utasítást ad az épület kiürítésére.

Az ő feladata az intézmény áramtalanítása, ellenőrzi, hogy valóban mindenki elhagyta-e az

épületet, s ha erről meggyőződött, ő távozik utoljára. Az épület előtt várja a rendőrség megérkezését.

A rendkívüli eseményről a fenntartót írásban tájékoztatja.

Az óvodapedagógusok és dajkák feladatai:

A tűzvédelmi szabályzatban leírtak szerint a meghatározott útvonalon, a legrövidebb időn belül el kell hagyni az óvoda területét minden személynek, aki az óvoda épületében


Oldal 33

tartózkodik. A szolgálatban lévő valamennyi óvodapedagógus és dajka azonnali és legfontosabb feladata,

hogy a gyermekeket átkísérje, biztonságba helyezze előzetes megállapodás alapján a hozzá

legközelebb eső iskolába.

Értesítés után azonnal, - ha szükséges- felöltöztetik a gyermekeket.

Ügyelnek a fegyelmezett magatartásra.

A dajkák ellenőrzik a csoportszobákat, mosdókat, öltözőket, hogy nem maradt-e bent senki. Mindenki átvonul a legközelebbi intézménybe, a megállapodás szerint.

A gyermekek biztonságba helyezése után a csoportban dolgozó óvónők feladata, hogy

gondoskodjanak a gondjaikra bízott gyermekekről és telefonon értesítsék a szülőket gyermekük

hollétéről.

Az intézmény területére csak a rendőrség előzetes engedélye után szabad belépni.

Az óvodatitkár és a ped. asszisztensek feladatai:

Az óvodavezető jelzése után azonnal értesítik a konyhát a rendkívüli eseményről.

Segédkeznek a csoportokban: öltöztetés, épület elhagyás, ellenőrzés

12. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL

KAPCSOLATOS FELADATOK

A hagyományok ünnepek, ápolása elválaszthatatlan a gyermekek sokoldalú

személyiségfejlesztésétől érzelmi életük gazdagításától. Megalapozzák a szűkebb és tágabb környezethez fűződő pozitív viszony alakulását, a népi kultúra ápolását. A felnőtt közösségekben

hozzájárulnak az összetartozás, a kölcsönös megbecsülés értékeinek erősítéséhez.

A gyermek vallási, világnézeti vagy más meggyőződésének, nemzeti önazonosságának

tiszteletben tartása kötelező!

Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek bővítése, az intézmény jó hírnevének megőrzése az

alkalmazotti közösség minden tagjának a kötelessége. Az óvoda egyéb, helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös

cselekvés, együttlét örömét szolgálják, megkülönböztetnek minket más óvodáktól, a gyermekeket

egymás tiszteletére, elfogadására nevelik, az érzelmi nevelést szolgálják.

A nemzeti és egyéb ünnepekről a megemlékezések intézményi szinten történnek, melyet a zene

munkaközösség vezetők készítenek elő. (Magyar dal napja, Március 15, Nemzeti összetartozás napja, Október 23.)

Az óvoda nyilvános ünnepei

A gyermekműsorral ünnepeljük:

karácsony (Micimackó)

anyák napja, nagycsoportosok búcsúztatója

Az anyák napján az anyukákat és a nagymamákat hívjuk meg. A nagycsoportosok búcsúztatása

nyilvános, a szülőkön kívül más vendégek is meghívhatók.

A karácsonyi és a húsvéti ünnepek megszervezése zártkörű, a szülők nem vesznek részt az óvodai ünneplésben.

A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában:

farsang

húsvét

gyermeknap Mikulás

Karácsony

Megünneplésüket az éves munkaterv tartalmazza.

Csoporton belül: - közös ünneplés történik

a gyermekek név- és születésnapja alkalmából


Oldal 34

Népi hagyományok ápolása:

jeles napokhoz kapcsolódó szokások ápolása

Mihály-nap, Márton-nap (Micimackó), Borbála-nap, Luca-nap, Advent, Mátyás nap, Medve

nap Kiszézés, tavasz köszöntése, májusfa-állítása

Természettel kapcsolatos kiemelt esemének:

állatok világnapja autómentes nap

Föld - Víz Napja = Zöld hónap - Micimackó

Madarak és Fák Napja

Egyéb rendezvények:

Kihívás Napja November – Egészség hónapja

Megemlékezés az óvoda névadójáról Kodály nap

Az óvodák alapításának (kerek évfordulóinak) megünneplése

Családi napok (almafesztivál, nyílt hét, kerti mulatság)

A megoldások módjait, eszközeit a csoport óvodapedagógusai a szülőkkel együtt határozzák meg a

gyermekek életkorának, érzelmi beállítottságának megfelelően.

A hagyományápolás eszközei:

Ünnepélyek, rendezvények

Egyéb eszközök (pl. kiadványok)

Az intézmény hagyományai érintik az intézmény ellátottjait

a felnőtt dolgozókat

a szülőket

A hagyományápolás érvényesülhet az intézmény

jelkép használatával gyermekek, felnőttek ünnepi viseletével

az intézmény belső dekorációjával

Az óvoda nevét jelképező, logo megjelenítésének formái

pólón

sapkán

zászlón leveleken

meghívókon

Felnőtt közösségek hagyományai: jubilálók köszöntése, Karácsony, Nőnap, nyugdíjasok

búcsúztatása, kirándulás, névnap (Micimackó), „35”évesek köszöntése (Micimackó), nyugdíjas

találkozó (Micimackó) Eljárásrend szabályozása:

Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos felelősöket a

nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A felelősök a rendezvényekre vonatkozó

feladatterveiket a munkatervben jelölt határidőre elkészítik, és tartalmuk szerint szervezik meg az

ünnepséget.

13. GAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS

2009. augusztus 1-jétől a Kodály Zoltán Óvoda a Micimackó Óvoda telephellyel az előirányzatai

felett teljes jogkörrel rendelkező önállóan működő költségvetési szerv lett.

Az önállóan működő költségvetési szerveknek gazdasági szervezete nincs, ezért az

Államháztartási Tv. végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 55-60.§


Oldal 35

alapján, - együttműködésünket „Munkamegosztási megállapodás” szabályozza. (2013. 03.01.) –GAMESZ látja el önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként.

Az önállóan működő és gazdálkodó és az önállóan működő költségvetési szervek

együttműködésének célja: megteremteni a hatékony, szakszerű és ésszerűen takarékos intézményi

gazdálkodás szervezeti feltételeit.

Intézményünkben a pénzügyi tevékenységek ellátásáért felelős személy az óvodatitkár. (1 fő)

Részletes feladatait és felelősségét a munkaköri leírása tartalmazza. A Kodály Óvodában, mint önállóan működő intézményben ellátandó gazdasági feladatokat az

SZMSZ mellékletében található Munkamegosztási megállapodás tartalmazza.

Az óvodában aláírási jogkörrel rendelkeznek

óvodavezető

óvodavezető helyettesek

Készpénz kezeléséért felelős:

óvodatitkár

Az óvodavezető az általános óvodavezető helyettes, a telephely óvodavezető helyettese részére

további állandó és eseti feladatokat is megállapíthat.

Az önállóan működő óvoda vezetője is felelős a gazdálkodásból adódó feladatok elvégzéséért, illetve

nem mentesülnek a pénzügyi felelősség alól. Az óvodavezető a jóváhagyott előirányzatokon belül köteles gazdálkodni.

14. AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA

Pedagógiai program, SZMSZ, Házirend

Az intézmény működését biztosító dokumentumok egy példányát az óvodavezető irodájában és az

előtte lévő előterében, és a telephely óvoda irodájában helyeztük el.

A Házirend egy példányát a szülőknek a gyermek óvodába történő beiratkozásakor, illetve

annak érdemi változása esetén át kell adni.

A szülők részére a dokumentumokhoz való hozzáférés biztosított. A pedagógiai program és a

házirend és az SZMSZ minden érdeklődő számára hozzáférhető az óvodavezetői irodában, az

óvodavezetőnél.

A megfelelő tájékoztatás érdekében a szülői értekezleten, fogadóórán, napi találkozások,

beszélgetések, családlátogatások alkalmával valamennyi szülőt megilleti a korrekt felvilágosítás. A dokumentumok tartalmáról információt nyújt az óvodavezető, az óvodavezető helyettesek és a

csoportot vezető óvodapedagógusok.

15. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE

15.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

Az egyes iratkezelési feladatok ellátása az óvodavezető és az óvodatitkár között megosztottan

történik. Az iratkezelést úgy kell megszervezniük, és az adatokat úgy kell rögzíteniük hogy

- az irat útja pontosan követhető, ellenőrizhető és visszakereshető legyen,

- szolgálja az óvoda és annak valamennyi szervezeti egysége rendeltetésszerű működését,

feladatainak eredményes és gyors megoldását

- az irattári tervben meghatározott ideig biztosítsa az iratok épségben és használható állapotban való őrzését és a maradandó értékű iratok levéltári átadását.


Oldal 36

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert

alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben

alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója

alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során

feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú

másolatát:

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,

az alkalmazott pedagógusokra, óraadókra vonatkozó adatbejelentések,

az óvodai jogviszonyra vonatkozó bejelentések,

az október 1-jei pedagógus és gyermek lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az

intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A

dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az óvoda informatikai hálózatában egy külön e

célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az óvodatitkár

és a vezető helyettesek) férhetnek hozzá.

Amennyiben a dokumentum elektronikus adathordozón létezik, gondoskodni kell archiválásukról,

védelmükről. Ennek érdekében rendszeres időközönként biztonsági másolatot kell készíteni és gondoskodni kell a folyamatos áramellátásról.

15.2 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje

Akkor érvényes és hiteles egy nyomtatvány, ha tartalmazza:

az óvoda nevét,

oktatási azonosító számát,

címét,

a megnyitás és lezárás időpontját

az intézményvezető aláírásával, papíralapú nyomtatvány esetén az óvoda körbélyegzőjével.

16. NYILATKOZAT TÖMEGTÁJÉKOZTATÓ SZERVEK FELÉ

A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek, valamint külső szerveknek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül.

Felvilágosítás adás, nyilatkozattétel esetén a következő előírásokat be kell tartani:

- az óvodát érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve a nyilatkozat adásra az óvodavezető, vagy az

általa megbízott személy jogosult,

- a tájékoztatáshoz, nyilatkozat adásához az óvodavezető engedélye szükséges, - a közölt adatok szakszerűségéért, pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó

felel,

- a nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra

vonatkozó szabályokra, valamint az óvoda jó hírnevére és érdekeire,

- nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti

nyilvánosságra hozatala az óvoda tevékenységében zavart, anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik,

- a médiának adott nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport anyagát a közlés

előtt megismerje,

- kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét és szövegkörnyezetét, amely az ő

szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse.


Oldal 37

17. A TELEFONHASZNÁLAT ELJÁRÁSRENDJE

(20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § u), 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról

szóló törvény végrehajtásáról 13. § (1)g)

A dolgozó a mobil telefonját a gyermekekkel való foglalkozás teljes idejében, néma állapotban

tarthatja magánál. Az intézményi vonalas telefon kivételes, sürgős esetben használható magáncélra. A pedagógus a gyermekek között munkaidejében mobiltelefonját magáncélú

beszélgetésre sem a csoportszobában sem az udvaron nem használhatja.

18. VAGYONNYILATKOZAT TÉTELI KÖTELEZETTSÉG – ELJÁRÁSI REND

A vagyonnyilatkozatra kötelezett személyek köre kibővül az egyes vagyonnyilatkozat-tételi

kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. Törvény alapján, melynek rendelkezései 2008. január 1-jétől

léptek hatályba.

Célja: „Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet

tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése.”

Gyakorlati megvalósítása:

Az a személy, aki a törvény 3.§-ban felsorolt feladatot lát el, tisztséget, illetve munkakört tölt be, az

e törvényben meghatározott esetekben a törvény mellékletében rögzített adatlap kérdései alapján nyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és

vagyoni helyzetéről.

Esetünkben a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vonatkozik:

E törvény 3.§(1) pontja szerint: „vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki – önállóan vagy testület tagjaként- javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult

közbeszerzési eljárás során,

feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett,

továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok,

fejezeti kezelésű előirányzatok,

önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében.

A fentiek értelmében az intézményvezetőn túl e törvény vonatkozik mindazokra, akik a vezető

helyettesítése során döntéshelyzetbe kerülnek.

Tehát intézményünkben vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek:

óvodavezető

óvodavezető helyettes telephely óvodavezető helyettes

A hozzátartozók köre vagyonnyilatkozat szempontjából:

a házastárs

az élettárs (Ptk. 685/A§) a közös háztartásban élő szülő, nagyszülő,

gyermek(ek), függetlenül attól, hogy kiskorú-e, vagy elmúlt 18 éves, és nagykorú (ha nincs

saját vagyona, akkor ezt a tényt kell rögzíteni)

a házastárs, élettárs gyermeke(i), ideértve az örökbe fogadott és nevelt gyermeket is

A hangsúly a közös háztartáson van. Ha valakinek a gyermeke(i), szülei máshol laknak, akkor

rájuk nem vonatkozik a nyilatkozatadási kötelezettség.


Oldal 38

A vagyonnyilatkozat-tétel formai követelményei:

A formai követelményeket a törvény 11. §-a részletesen szabályozza.

A vagyon nyilatkozatot két példányban, az e törvény mellékletében meghatározottak szerint

kell kitölteni, és a kötelezett által, valamennyi oldalán aláírva, példányonként külön-külön,

zárt borítékba kell helyezni.

A nyilatkozó és az őrzéséért felelős személy (óvodavezető) a boríték lezárására szolgáló

felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadásakor a

borítékot lezárták. Az őrzésért felelős óvodavezető a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval

látja el.

A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél

marad, másik példányát az őrzésért felelős személy (óvodavezető) az egyéb iratoktól

elkülönítetten kezeli.

A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat – a nyilatkozó és az őrzésért felelős személy

példányát is – csak a 14.§-ban meghatározott vizsgálat során az eljáró szerv bonthatja fel.

A vagyonnyilatkozat –tételi kötelezettség teljesítését az őrzésért felelős személy ellenőrzi. A

nyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg, ha a 14.§ rendelkezései szerint

döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről.

Egyéb esetben a boríték(ok) felnyitása törvénytelen, jogi következményeket von maga után!

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékessége:

Az óvodavezető, óvodavezető helyettes, telephelyvezető helyettesek és a gazdasági vezető

esetében legelső esetben 2008 évben

a továbbiakban, amikor valaki a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó

jogviszonyba, beosztásba kerül, a feladatkör betölthetősége érdekében a kinevezését

megelőzően

a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka vagy

feladatkör megszűnését követő 30 napon belül

a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka-vagy

feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően, ha a törvény eltérően nem

rendelkezik, 5 év múlva, az esedékesség évében, június 30-ig

Aki feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb állami pénzeszközök felett

rendelkezik, annak kétévente esedékes a vagyonnyilatkozat beadása. Ez vonatkozik

az óvodavezetőre.

A vagyonnyilatkozat őrzése:

A vagyonnyilatkozat (ok) őrzője az óvodában az óvodavezető. Az óvodavezető köteles az érintett személyt, illetve személyeket a vagyonnyilatkozat-tételi

kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról legalább 30 nappal – megelőzően

tájékoztatni

A tájékoztatás tartalmazza

a törvény mellékleteként szereplő vagyonnyilatkozati nyomtatványokat – saját és

hozzátartozói

a nyomtatvány kitöltéséhez szükséges írásbeli útmutatást

a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire való

figyelmeztetést.


Oldal 39

18. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvoda nevelőtestülete fogadja el. Az SZMSZ az

intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé.

A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az óvoda azon dolgozóival, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az

óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések

megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető

munkáltatói jogkörében intézkedhet. Az SZMSZ-ben foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell.

A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezheti:

a fenntartó,

a nevelőtestület,

az óvodavezető,

a szülők képviselői

jogszabályi kötelezettség

A fenti SZMSZ a módosításokkal egybeszerkesztett szabályzatot tartalmazza.

Az SZMSZ a jóváhagyás napján lép hatályba és határozatlan időre szól. A hatálybalépéssel

egyidejűleg érvényét veszti az óvoda 6/2013.(03.21) SZMSZ-e.

Tatabánya, 2015. szeptember 21.

……………………………………

dr. Dallosné Martin Csilla óvodavezető

ZÁRADÉK

1. Véleményezte, elfogadta: az óvoda nevelőtestülete

(jegyzőkönyv mellékelve)


2. Véleményezte a szülői szervezet

(jegyzőkönyv mellékelve)


3. Jóváhagyta: ……………………………………….. Fenntartó

Határozatszám: …../2015.(………)

Dátum: 2015.

Documents

SZMSZ 2015. Kodály Zoltán Óvoda - … · SZMSZ 2015. Kodály Zoltán Óvoda Oldal 3 11. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ, KATASZTRÓFA ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK