Szakdolgozat

Az egri férfi kézilabdázás

története

1949-1994-ig

Témavezető tanár: Készítette:

Dr. Rákos Etelka Scheili Zsolt

Főiskolai docens kiegészítő testnevelőtanár szakon

2005 áprilisában.

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés 3. oldal

2. Egy rövid országos kitekintés 4. oldal

3. Az egri férfi kézilabdázás történeti áttekintése 6. oldal

3.1. A hőskor, avagy a csapatok kialakulása(1949-1957) 6. oldal

3.2. Az Egri Építők korszaka (1958 – 1960) 19. oldal

3. 3. Az Egri Helyiipar (1961-1970) 25. oldal

3.4. A Finommechanikai (1970-1993) 35. oldal

3.5. Az Egri Kézilabda Club (1993 – 2001) 61. oldal

4. Összegzés 63. oldal

5. Hivatkozások 64. oldal

6. Irodalomjegyzék 65. oldal

1. Bevezetés

Miért ezt a témát választottam? Több szempont is erre késztetett. Az első talán az,

hogy ez a sportág méltán az egyik legnépszerűbb csapatsportágunk ma Magyarországon.

Az olimpiai és világbajnoki szerepléseinket vizsgálva messze a legeredményesebb

szárazföldi labdajáték. A férfi és a női nemzeti válogatottunk, valamint a klubcsapataink is

egyaránt a világ élvonalába tartoznak már hosszú évek óta. A megyeszékhelyünkön ennek

a sportnak nagyon mély gyökerei vannak. Már a „hőskorban”, a mai szabályok között

játszott kézilabda születésekor szép számmal alakultak csapatok és komoly bajnokságok

szerveződtek, kiváló szakemberek irányításával. A játék a mai napig szinte töretlen

népszerűségnek örvend, és most ismét igen széles alapokon építkezik a város kézilabdás

utánpótlása. Nagyon lényeges eleme a témaválasztásnak, hogy ezt a sportot művelem

magam is immár hosszú évek óta. A sportág szinte valamennyi lépcsőjét megjártam már.

Ennyi idő alatt rengeteg információhoz juthattam és nagyon sok nagy tudású, követendő

szakembert ismerhettem meg, akik példaképként utat mutatnak a felnövekvő

nemzedékeknek. Hiszem, hogy az embernek ismernie kell a múltját, hogy a jövőben

előbbre tudjon lépni. Mindezek mellett szeretnék méltó emléket állítani azoknak, akik az

úttörői voltak a sportágnak itt szűkebb hazánkban, Egerben, akik kitaposták azt az utat,

amin a mai kézilabdázók járnak. Szerénytelenül szeretnék belépni ebbe a halhatatlan

társaságba. Részben játékos pályafutásommal, hiszen többek között tagja voltam annak a

csapatnak, amelyik a mindenkori egri kézilabdázásban a férficsapatok közül a mai napig a

legmagasabb szintre jutott. Az a harminc év, amit aktív játékkal töltöttem eddig, már

önmagában is feljogosíthat erre. Másrészt azért is, mert csatlakozni szeretnék azokhoz,

akik szellemi termékeikkel is gazdagítják Eger város kézilabdaéletét.

Nem utolsósorban, azért is megérdemli a téma a figyelmemet, mert olyan

embereknek, sportolóknak állíthatok emléket, akik a sportág helyi fejlődéséért önzetlenül

olyan sokat tettek, és akik nélkül ez a szép sport Egerben nem lehetett volna ilyen sikeres.

Ezek az emberek ma is élő legendái a sportágnak. Sajnos többen vannak olyanok is, akik

már nem lehetnek közöttünk.

Ajánlom ezt a dolgozatot mindazoknak, akik szeretik a kézilabdát és érdeklődnek a sportág

helyi kialakulása és fejlődése iránt.

2. Egy rövid országos kitekintés

A kezdetekben Magyarországon ugyan úgy, mint Európa más térségeiben az iskolai

testnevelés egyszerű dobó játékai jelenthették a kézzel való labdázás első

megnyilvánulásait. Ezt követően a kézilabda tényleges elődeinek tekinthető Hazena és a

Fendhandball hullámai Magyarországra is becsapódtak. Így a játék kialakulásának,

fejlődésének mindkét fő ága jellemzővé vált hazánkban is. Az 1920-as években előbb a

megyeri homokdombokon, majd a gödi Fészekben tűntek fel az első hazenázók.

A szabályokat 1922-ben Dückstein Zoltán fordította magyarra labdadobó néven. A fiatalok

pedig, mint Európa számos helyén, szívesen próbálgatták ezt az új játékot.

Szinte ugyanezekben az időkben az 1920-as évek végén nagypályás kézilabdás néven a

Fendhandball is ismertté válik Budapesten és néhány vidéki nagyvárosban. Az első

hivatalos nagypályás mérkőzést hazánkban, 1927-ben rendezték Kuncze Géza

szabályismertetése alapján.

1928-ban kiírják az első nagypályás körmérkőzéses bajnokságot férfi és női csapatok

részére. Mind a hazena, mind pedig a nagypályás kézilabdázás szervezett gondozását

elsőként a Budapesti Labdarúgók Alszövetsége (BLASZ) vállalja magára, aztán 1933.

március 30-án megalakul a Magyar Kézilabdázó Egyesületek Országos Szövetsége.

A sportág elismertségének bizonyítékaként 1936-ban részt vettünk a berlini olimpiai

játékokon.

1938-ban az NTE Szentkirályi utcai csarnokában megrendezik az első hazai fedett,

kispályás bajnokságot. A két játék- a Hazena és a Fendhandball -a kézilabdázás kispályás

és nagypályás ágaként, többé-kevésbé konkurenciáiként egymásnak, párhuzamosan

fejlődtek hazánkban. A II. világháború előtt inkább az északi típusú kispályás játék terjedt

el, aztán a felszabadulás után a nagypályásnak volt egy időleges előretörése.

A felszabadulást követően más sportágakat is felülmúló mértékben növekszik a

kézilabdások tábora Budapesten, és gyors ütemben kiépülnek a sportág vidéki

„fellegvárai”. A negyvenes évek végén a teremkézilabdázás szabályai szerint szabadtéri

pályán terjedt tovább a játék. Az első kispályás nemzeti bajnokságot 1951-ben írják ki.

1960-ban a kispályás játék sikeres előretörését egyértelművé teszi a határozat, hogy a

jövőben Magyarországon csak teremben, illetve szabad téren, kispályán rendeznek

bajnokságot. A kézilabdázás ma is ismert formája az élre tört, és az egyik legkedveltebb

hazai testgyakorlati ággá fejlődött. Kiállta az idő próbáját a nemzetközi porondokon is.

A kispályás játékot fedett, zárt térre találták ki északon. Ezzel szemben Magyarországon

rendkívül kevés játékra alkalmas terem volt. Ez is előidézhette először, hogy a nagypályás

játék terjedt el, de nem szűnt meg teljesen a kis pályás sem. (pl.38-tól terembajnokság, a

Szent király utcai fűrészporos tornacsarnokban.) A mi éghajlatunk alatt viszont

megszülethetett a felismerés, ezt a játékot a fedett pályás szabályok szerint, szabad téren is

lehet művelni. Lényeges lehetett az is, hogy a kisebb pálya kevesebb játékost igényelt, így

kisebb szervezőmunkával lehetett csapatokat alakítani.

A világháborút követően, amikor ismét megindult a kézilabdázás a népszerű sportággá

válás rögös útján, jellemzővé lett a kispályás játék szabadtéren való megjelenése

Magyarországon.

1951-ben egyfordulós kispályás bajnokságot rendeztek, majd 1952-től rendszeres

szabadtéri kispályás bajnokság folyt hazánkban.

A megyeszékhelyen a nagypályás játékot alig művelték, igazán csak a kispályás

kézilabdázás terjedt el. Az interjú alanyaim, akik akkor voltak fiatalok, mikor a nagypályás

kézilabdázás a legnagyobb tömegtámogatottságot élvezte az országban, csak egyetlen ilyen

mérkőzést láttak a városban. Valahogy úgy adódott, hogy a nagyméretű pályához Egerben

inkább a labdarúgás kapcsolódott. Nagyon fontos volt az is, hogy a városban alig volt

olyan hely, ahol ezt a nagyméretű játékteret ki lehetett volna mérni. Ezek a helyek pedig a

nagyszámú labdarúgócsapat igényeit sem voltak képesek maradéktalanul kielégíteni, így

törvényszerűnek tűnt a kézilabdázás kispályán játszott, mai formájának térhódítása.

1. kép

Az Egri KC mérkőzése 1996-ből

3. Az egri férfi kézilabdázás történeti áttekintése

1949-1994-ig

3. 1. A „hőskor”, avagy a csapatok kialakulása (1949-1957)

Következzen a dolgozat fő részeként az egri férfi kézilabdázás történeti áttekintése,

ezen belül is az eddigi legeredményesebb egyesület, a Finommechanikai Sport Club

kézilabda szakosztály kialakulásának, működésének részletes ismertetése. Ez az egyesület

volt a város jelenlegi kézilabdacsapatának egyenes ágon a jogelődje, tehát a kezdetektől a

mai napig nyomon követhető a ténykedése.

A téma feldolgozását főként a Heves megyei napilapok archivált anyagainak

vizsgálatával végeztem. Valamint nélkülözhetetlen segítséget jelentett az akkori

játékosokkal készített interjúk rögzítése, valamint a birtokukban lévő írásos anyagok,

fényképek, ereklyék megismerése.

A sportág Egerben való megjelenésének ideje az 1940-es évek végére, az 1950-es

évek elejére tehető. Az első játékosok valamennyien a sport szinte valamennyi ágát

szerető, kipróbáló, megfelelő kíváncsisággal rendelkező fiatalemberek voltak. Közülük

sokan aktívan kosárlabdáztak az iskolai vagy vállalati csapatokban, többen a kiváló

testnevelő, id. Csányi Barnabás keze alatt. Jellemző a korra, hogy ez az igen eredményes

szakember nem akadályozta meg, hogy kipróbálhassanak egy új sportágat, csak arra

ügyelt, legyenek ott a kosárlabdaedzéseken, meccseken is. A játék aztán megtetszett

néhányuknak, akik úgy döntöttek, mivel ők nem elég magasak a kosárlabdázáshoz, a

tenyerükbe is jobban beleillik a kisebb kézilabda, ezért inkább ezt a sportot választják.

Nagyon jellemző Széphegyi Jánosnak a története, hogyan kezdett el ő kézilabdázni. Azok

között volt, akik az akkori játékosok közül elsőként próbálkoztak meg ezzel a játékkal és

képességei szerint - a csapattársak elbeszélése alapján - akár első osztályban is játszhatott

volna. Kiválóan tekézett, és elég jól kosarazott. Aztán pár év múlva már ő volt az első

csapatkapitánya az akkor szerveződött csapatnak.

„1948-49-ben, amikor én 6.-7. osztályos voltam a Dobó Gimnáziumban, az

iskolából a barátaimmal a Foglár úti pálya mellett jártunk hazafelé. Ezen a területen egy

kisméretű futballpálya volt, - a mai buszpályaudvar helyén - salakos és füves is, de kisebb

méretű kapuk voltak rajta, nem szabványos futballkapuk. A terület be volt zárva csak az

internátusosok használhatták, idegenek nem. Mi gyakran álltunk a kerítésnél és

figyelgettük, ahogy a papnövendékek dobálóznak a labdával. Határozottan emlékszem,

kézilabdával játszottak, nem a nagyobb futballlabdát dobálták. Mi pedig leskelődtünk,

hogyan lehetne bemenni és kipróbálni ezt az új játékot. … 49-ben vagy 50 tavaszán jött

Egerbe egy srác katonának Pestről, a nevére sajnos már nem emlékszem, aki a Telefongyár

kézilabdajátékosa volt a bevonulása előtt. Ő egyengette a sportágban megtett kezdeti

lépéseinket. Az 1950-es évben már mi is kézilabdázgattunk. Ekkor a főiskolán már Tőrös

Karcsi bácsi megismertette a kézilabdát, így volt már csapat Egerben, és nekünk is

lehetőségünk adódhatott a játékra.”1

Ezekben az időkben két rendkívüli sportvezető élt és dolgozott Egerben, akik a

kézilabdára tették fel az életüket. TŐRÖS KÁROLY és LUKÁCS SÁNDOR. Eger város

minőségi kézilabdás életének hosszú éveken keresztül ők ketten voltak a meghatározói.

Tőrös Károly testnevelő, aki a Pedagógiai Főiskola alkalmazásában állt, valamint Lukács

Sándor, aki korábban katonatiszt volt és most az Autójavító és Elektronikai Vállalatnál

dolgozott.(Később Finommechanikai Vállalat.)

A kispályás kézilabda is az ő nevükhöz kapcsolható. Tőrös Károly a Főiskolán, Lukács

Sándor a városban alapított csapatot. Mindketten foglalkoztak férfi és női gárdákkal is,

mégis úgy alakult, hogy Tőrös Károlynak a férfiakkal, Lukács Sándornak pedig a női

csapatokkal sikerült nagyobb eredményeket elérni. A Széphegyi János által említett Foglár

kerti pályát azokban az években államosították, így ekkor már a világi tanulók is

használhatták a területet. Időrendben haladva az első írásos utalás az egri kézilabdára 1951.

november 10-én, a Heves megyei Népújság hasábjain jelent meg a következő formában:

„Új sportág kezd elterjedni Egerben, és ez a kézilabda. A Kiskereskedelmi Vállalat

és a Haladás SK. szakosztályai már csaknem 1 éve működnek.” 2

A Kiskereskedelmi Vállalat női csapata a Vörös Meteor nevet vette fel, és később

rendkívüli eredményességet tudhatott magáénak, messze megelőzve az egri férfi

csapatokat Lukács Sándor vezetésével. A női csapat mellett a szakember a férfiak edzéseit

is vezette. Az ekkor alakult csapat az Építők nevet vette fel. Az Építők időről, időre

egyesült és különvált a Haladással. Sokszor a fellelhető forrásokban Vasas néven találtam

rá az ismert összeállítású csapatra. A kezdeti időkben azt tapasztalhatjuk, hogy a játékosok

a bajnokságok hiánya, a mérkőzésszervezések esetlegessége, valamint az igazolási

rendszer hiányosságainak köszönhetően, sokszor több csapat tagjaként is szerepeltek.

Tehették ezt azért is, mert számos olyan hírverő és bemutató mérkőzést játszottak, ami

városi válogatottak között zajlott. Az-az igazság, hogy a megkérdezett akkori csapattagok

sem adtak konzekvens válaszokat, a saját egyesületük nevét illetőleg. Még közelebb járunk

az igazsághoz, hogy ezekben a kezdeti időkben még nem a mostani fogalmaink szerint

kerültek megrendezésre a kézilabda-bajnokságok.

A Haladás a Főiskola csapataként működve, főként az iskolai érdekeket figyelembe

véve, de időről-időre tagjai között tudva a városi klub legtehetségesebb játékosait is, jó tíz

éven keresztül zászlóshajója volt a férfi szakosztályoknak, Tőrös Károly irányításával.

Az általam megismert sportemberek valamennyien megfordultak ebben a közegben.

Ezen kívül tény, hogy a csapatok, szakosztályok az idők során alaposan átalakultak. Az

első idők bemutatásánál ezért azokat az egyesületeket mind megemlítem, ahol ezek a

játékosok együttesen megfordultak, ugyanis igazán ők tekinthetők az egri kézilabdázás

megteremtőinek. Vállalatuk nevében is versenyeztek, de onnan sok esetben semmiféle

anyagi, erkölcsi támogatást nem kaptak, így a Haladással is csatasorba álltak, ha kellett.

A kezdetek tehát 1951-re tehetők. A kézilabda robbanásszerűen lépett a sportágak

közé a megyeszékhelyen. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az első évben a

diákbajnokság megelőzte a felnőttek versenyét. Egerben 6 csapat játszott körmérkőzést

november 11-én, és a Vörös Csillag pályán lebonyolított tornát, megyei kispálya kézilabda

bajnokságnak nevezték.

Még abban az évben lebonyolították a felnőtt megyei bajnokságot. Ezen nyolc csapat vett

részt, mindkét nemet képviselve. Férfiaknál a Haladás, nőknél a Vörös Meteor Kisker

csapata nyert. A mérkőzések előtt adták át a korábban lejátszott diákverseny

helyezettjeinek az érmeit.

A fennmaradt eredmények:

Egri Haladás „A” - Dobó 19 : 14

Dobó - Haladás „B” 11 : 10

Haladás „A” - Haladás „B” 20 : 4

Látható, hogy a Dobó Gimnázium a felnőttek között is szerepelt. A szervezett bajnokságok

esetlegesek voltak és kampány jellegűek. Ezért a csapatok többnyire – ma azt mondanánk

barátságos – bemutató, hírverő mérkőzéseket játszottak a sportág népszerűsítése érdekében

és a saját játéktudásuk megmérettetése céljából, meghívásos alapon.

Egy 1951. december 22-én megjelent cikk szerint:

„Az Egri Haladás férfi és női kézilabdacsapata Debrecenben játszott, a férfiak

mindkét mérkőzésüket megnyerték.”3

Még ebben az évben Sztálin 72. születésnapja alkalmából a Heves Megyei

Testnevelési és Sport Bizottság nagyszabású versenyt rendezett hét sportágban. Itt az új

sportág is képviseltette magát. A férfi kézilabdatornát az Egri Vasas nyerte meg.

A Vasas Vállalat viszont nem sokat törődött ekkor a csapatával, így természetesnek

tekinthetjük, hogy időről időre összemosódnak a határvonalak és igen nehéz megállapítani,

mikor van önálló Vasas csapat, és mikor olvad össze újból a Haladással. Az interjúk során

derült ki, hogy ez a csapat, amely később rengeteg szép sikert ért el, önmagát a főiskolától

különállónak tartotta, de minden komolyabb mérkőzésen közös mezt húztak. Ez pedig nem

csak azt jelentette, hogy elmentek a Haladáshoz játszani, hanem a főiskolások közül is

számtalanszor szerepeltek velük, ha ütőképesebb gárdára volt szükség. Nem volt még

hivatalos versenyengedély, igazolás, ami a csapathoz való tartozást okmányszerűen

bizonyította volna. Az edzéseken való részvétel sem jelent konkrét támpontot, mert

mindkét szakember keze nyoma megtapasztalható volt a játékosokon. Sokszor a női

csapattal közösen edzettek Lukács Sándor keze alatt, máskor pedig Tőrös Károly

egyengette az útjukat. A Vasas férfi szakosztályának ugyanis nem volt kinevezett, fizetett

trénere. Ezek a nagyszerű szakemberek ellenben nem bírták volna elviselni, hogy egy ilyen

jó képességű társaság elkallódjon.

Télen fedett csarnok hiányában a szomszédos megyék csapataival játszottak, többnyire a

Haladás lobogója alatt. Bemutató mérkőzésen a Haladás legyőzte a Debreceni Előre

csapatát és a Miskolci Építőket is, csak a Debreceni Vasasnál kapott ki egy gólos

különbséggel.

1952 februárjában megteremtődött a helyi bajnokságok koordinálásának intézményi

háttere. Megalakult a Heves Megyei Kézilabda Társadalmi Szövetség.

Ezután már a Társadalmi Szövetség írta ki a hivatalos megyei bajnokságot, küldte a

játékvezetőket, felügyelte a játék tisztaságát. A megyei bajnokság ekkor kétfordulós volt, a

megyei bajnokok egy területi döntőnek nevezett osztályozó mérkőzésen harcolhatták ki a

magasabb osztályba kerülést.

Az 1952-es Heves megyei kispályás kézilabda bajnokság végeredménye:

1. Egri Haladás

2. Egri Dózsa

3. Finomszerelvénygyár Vasas

A fennmaradt mérkőzések eredményei:

Egri Haladás - Felnémeti Vasas 5 : 3

Felnémeti Vasas - Egri Haladás 13 : 12

Egri Haladás - Bervai Vasas 7 : 3

Ezzel az eredménnyel a főiskolások továbbjutottak a miskolci területi döntőbe, ahol egy

gólos vereséget szenvedtek a helyi Miskolci Honvédtól(7:6), így nem kerülhettek

magasabb osztályba.

2. kép

Az Egri Vasas kézilabdacsapata Miskolcon,

1952-ben egy Diósgyőr elleni mérkőzés után.

Állnak: Pogonyi Sándor, Széphegyi János,

Fülöp József (intéző) Sümegi János, Bartók

József. Ülnek: Rubi István, Szűcs Sándor,

Szilvási József, Túri Béla, Ficzere István és

Szőke László.

A hivatalos bajnokságon kívüli, bemutató és barátságos mérkőzésekre is sor került.

Májusban a Pedagógia Főiskola sportünnepélyt tartott, ahol kézilabda bemutató is volt. Az

egyéb gyakorlatok, mozgógúlák, bot és padgyakorlatok, futó-váltóverseny, gimnasztika

bemutató, labdarúgó-, valamint röplabdamérkőzések kiegészítéseként.

A Haladás sportdélutánján kézilabda mérkőzés is volt:

Haladás - Vasas 7 : 2

Debreceni Dózsa - Egri Haladás 27 : 18

A főiskolások tartalékosan is helyt álltak.

A Foglár úti kézilabda pályán villámtornát rendez a Haladás sportkör.

Eredmények:

Egri haladás - Debreceni Honvéd 10 : 25

Haladás - Felnémeti Vasas 8 : 4

Nagyszerű játék volt, és jó hírverésnek bizonyult.

Debrecenben ekkor már jóval magasabb színvonalra jutott a kézilabdázás, mint nálunk. Ott

minden oktatási intézménynek és minden jelentősebb vállalatnak volt csapata, a városi

bajnokságokra pedig 66 csapat nevezett.

A Budapesti Haladás NB 1-es kézilabdacsapata július 10-én bemutató, hírverő mérkőzést

játszott az egri válogatottal. A tornát nagy érdeklődéssel kísérték az egri polgárok.

A Honvéd napon bemutató mérkőzést játszott és győzött a helyi Jászberényi csapat ellen a

főiskolás gárda.

Egri Haladás - Jászberényi Honvéd 18 : 15

Október 16-án a vidék legjobbja a Diósgyőri Vasas az Egri Haladással bemutató mérkőzést

játszott. Az eredmény 8 : 6 a Diósgyőr javára, félidőben még az egriek vezetettek 3 : 1-re.

Október 23-án férfi kézilabda villámtorna Egerben.

Finomszerelvénygyár Vasas - Egercsehi Bányász 11 : 4

Egri Haladás - Egri Dózsa ( most alakult) 8 : 6

Egri Dózsa - Egercsehi Bányász 7 : 3

Egri Haladás - Finomszerelvénygyár Vasas 7 : 3

Másnap Haladás-Diósgyőri Vasas bemutató mérkőzés után, úttörő fiú és lány összecsapás.

November 2-án a Törökszentmiklós mérkőzött az Egri Haladással.

Nagyon fontos momentum volt a sportág fejlődése, tömegesítése érdekében, hogy

kézilabda edzői, és játékvezetői tanfolyam indult novemberben a Kézilabda Társadalmi

Szövetség rendezésében. A következő év januárjában befejeződött tanfolyamon, a 61

résztvevőből 41 tanuló sikeres vizsgát tett.

November 16-án Egerben megkezdődött a férfi teremkézilabda bajnokság 10 csapattal,

megfelelő méretű sportcsarnok hiányában a bervai kultúrteremben. A bajnokságra 8 egri

csapat és az Egercsehi Bányász nevezett két csapattal.

Örömteli, hogy utánpótlás csapatok is bekapcsolódtak a küzdelembe, pl. a Tanítóképző és

a Közgazdasági Gimnázium.

A fellelt férfi mérkőzések eredményei:

Egercsehi Bányász - MTH 11 : 1

Egri Dózsa - Egri Vasas 5 : 4

Egri Haladás 1 - Egri Dózsa 11 : 6

Egri Haladás 2 - Egri Vasas 14 : 10

Heves megyei válogatott - Borsod megyei válogatott férfi és női mérkőzések

decenberben.

1953. február 1-jén a Haladás csapata vesz részt, mint megyei bajnok a

Debrecenben megrendezett területi döntőn.

Eredmények:

Miskolci Vörös Meteor - Egri Haladás 29 : 7

Egri Haladás - Martfűi Vöröslobogó 16 : 22

Budapesti Vörös Meteor - Egri Haladás 30 : 8

Ekkor sem sikerült tovább lépni. A csapatból Bacsa, Nosztíciusz és Tőrős (játékos

edzőként) nyújtott átlagon felülit.

Február 8-án a Szövetség kezdő csapatok számára kézilabda terembajnokságot indít, amin

az egri labdarúgók és úszók is részt vesznek, így kapcsolódva be a téli aktív pihenés

időszakában egy másik sportág küzdelmeibe.

Egri Haladás - Debreceni Lokomotív 4 : 6

Góllövőink: Varga (2), Szigeti, Bacsa

Debereceni Lokomotív - Egri Vasas 11 : 5

Góllövőink: Ocella (3) Bartók (2)

A félidőig a Vasas igen ötletesen játszott, de a forduló utána a cseresor gyakran hibázott,

ennek köszönhető a vereség. – vélekedtek a szemtanúk. A visszavágóra Debrecenben

került sor két hét elteltével.

Talán ebben az évben, amikor megindultak a megyében a kézilabda bajnokság

küzdelmei, kezdtek valóban elkülönülni egymástól a csapatok.

Egri csapatok, amelyek ebben a bajnokságban szerepeltek:

Egri Haladás

Egri Honvéd

Vasas Finomszerelvénygyár

Az Egri Vasas 1953-ban felépítette a város ekkor egyetlen korszerűnek mondható

kisméretű kézilabdapályáját. Az építkezésen nemcsak a Vasas, de a helység többi

kézilabdásai is rengeteg munkaórát dolgoztak, így a Haladás sportkör játékosai is

tevékenyen kivették a részüket az építő folyamatból. Miért is ne dolgoztak volna, amikor

ők is ezt a pályát használták a továbbiakban, illetve egriek lévén egyszerűen magukénak

tekintették a város sportlétesítményeit.

Július 30-án az Egri Vasas kézilabda csapata Miskolcon, villámtornán vett részt.

A legmostohább körülmények között sportoló egri kézilabdások, igen szép játékkal

mutatkoztak be a miskolci közönségnek.

Eredmények:

Diósgyőri Kohászat - Egri Vasas 5 : 4

Diósgyőri Vasas(országos 3.helyezett) - Egri Vasas 15 : 11

Szeptember 19-20-án, nagy megtiszteltetés érte a város kézilabda sportját, hiszen Egerben

rendezhették meg az Országos Kézilabda Elődöntőt. Az Egri Vasas újonnan épült pályáján,

négy férfi csapat részvételével.

A helyezések :

1. Diósgyőri Vasas

2. Debreceni Lokomotív

3. Gödöllői Dózsa

4. Egri Haladás

A helyi Társadalmi Kézilabda Szövetség kiválóan ellátta a szervezéssel és lebonyolítással

járó feladatokat.

„Csapatunk mind három mérkőzését elveszítette ugyan, de soha nem játszott

alárendelt szerepet, annak ellenére, hogy mind a három ellenfele jóval színvonalasabb

bajnokságban játszik”.4 - írták a tudósítók. „Le kell vonnunk a tanulságot, hogy igen nagy a lemaradásunk az ország legjobbjaival

szemben. A jelenlegi helyzetben az jelenthetne előrelépést, ha Heves és Borsod megye

bajnokságát össze lehetne vonni. Ezt kérvényezni is fogjuk az országos szövetségtől.”5 -

nyilatkozott a Kézilabda Társadalmi Szövetség az eredmények tükrében.

November 7-én Lukács Sándor edző tollából részletes értékelést olvashattunk

megyénk kézilabda csapatainak játékáról a Heves megyei Népújság hasábjain. Elmondja,

hogy a technikai színvonal közel van az országos elit szinthez, de a taktikai képzettség

tekintetében még igen messze állnak az egri csapatok a sportág élvonalától. Az előrelépést

mindenképpen az jelentené, ha minél többet tudnának nívós csapatok ellen játszani

csapataink.

Az OTSB felkérte Tőrös Károlyt egy korszerű kézilabda szakkönyv megírására, amit ő el

is készített.

1954. április 4-én villámtornát rendezett a Társadalmi Szövetség a Vasas pályán:

Egri Dobó Gimn. - Egri Haladás 6 : 9

Egri Vasas - Egri Honvéd 8 : 2

Egri úttörők - Egercsehi ifi 3 : 7

Augusztus 8-án hírverő mérkőzést szervezett a Társadalmi Szövetség.

Budapesti Petőfi Híradástechnikum - Egri Haladás 12 : 11

Ez a színvonalas mérkőzés

nagyban hozzájárult a sportág

népszerűsítéséhez

3. kép

Heves megye válogatott

kézilabda csapata.

Középen Tőrös Károly.

A fellelhető eredmények alapján ekkor, 1954-ben a Haladás gárdája a legütőképesebb

Egerben, de a Vasas is jó képességű játékosokkal rendelkezik. A figyelemreméltó csapatok

felsorolásából nem hiányozhat a Dobó Gimnázium együttese sem, mint kiváló utánpótlás

bázis. A gimnázium csapata a felnőttek mezőnyében versenyez, és gyakran győzelemmel

hagyja el a pályát. Sajnos a Vasas vezetősége a legalapvetőbb támogatást sem nyújtja a

csapatnak, így a játékosok saját pénzükön utaznak és a felszerelésükről is, önmaguknak

kell gondoskodniuk. Pedig a város egyetlen szabályos pályája az övék.

November 7-én az Országos Bajnokság 2. helyezettje, a Budapesti Honvéd csapata

vendégszerepelt Egerben a Haladás meghívására. Ez a remek együttes a kispálya

kézilabdázás minden szépségét bemutatta az Egri Haladás ellen lejátszott barátságos

mérkőzésen. A budapesti csapat 34 : 13 arányú győzelmét mintegy 300 szurkoló nézhette

végig. Természetesen ezen a mérkőzésen is játszottak a Vasas játékosok.

November 11én a Testnevelési és Sport Bizottságok regionális tanácskozásán az

északi megyék küldöttei megállapodtak abban, hogy a további fejlődés érdekében

egyesíteni kellene lehetőségeiket és a megyeszékhelyeken az Eger - Salgótarján, és

az Eger - Miskolc kézilabda mérkőzéseknek kell prioritást biztosítani.

Heves megyei diák bajnokság döntőjének lebonyolítója Gerzovics József sportügyi előadó.

1955-ben továbbra is jellemző, hogy a csapatok az aktuális bajnoki fordulókon

kívül számos barátságos mérkőzésen is bemutatkoznak Így keltve fel ennek az új sportnak

az egyre nagyobb szurkolói érdeklődését. Természetesen ez is hozzájárul az egyre

szélesebb társadalmi bázis kialakulásához. Ilyen népszerűsítő küzdelmek voltak a

következők.

Az Egri Haladás Debrecenben vendégszerepelt június elején.

Debreceni válogatott - Egri Haladás 20 : 12

Debr. Vörös Meteor - Egri Haladás 9 : 5

Debreceni Előre - Egri Haladás 11 : 8

Június 24-én a Társadalmi Szövetség meghívására egy nagyon nívós debreceni együttes

látogatott a hevesi megyeszékhelyre.

Debreceni Törekvés - Egri Haladás 20 : 8

Június 30-án pedig a Budapesti Dózsa országos bajnokcsapata játszott Egerben, a Vasas

pályán Eger válogatottjával, ahol az eredmény 27 : 12 lett. A visszavágóra a fővárosban

került sor.

Budapesti Dózsa - Egri Haladás 18 : 12

A mérkőzés után azt a megállapítást tették a sportág helyi és országos vezetői, felismerve a

fejlődés lehetséges irányát, hogy mindenképpen vissza kell állítani – az időközben

megszüntetett - kispályás országos bajnokságot. A megyei bajnokságok csak a mennyiségi

követelményeknek tudnak megfelelni, a minőség javítását önerőből nagyon nehéz

megoldani. Csak a jobb csapatokkal való rendszeres küzdelem emeli a játék színvonalát

megfelelő mértékben.

Megyei eredmények:

Egri Haladás - Egercsehi Bányász 32 : 8

Egri Haladás - Hevesi Bástya 30 : 10

Ekkor az országban már több mint 1000 kézilabda csapat működik, bennük csaknem

20.000 játékos vesz részt valamilyen bajnokságban. Ezzel a harmadik legnépesebb sportág

előkelő címét szerezte meg a kézilabda.

„A kispályás csapatok nagy száma, és a más sportágak példája megköveteli, hogy az

Országos Társadalmi Szövetség megtegye a javaslatát az Országos Bajnokság felállítására.

Fontos szempont az is, hogy 1958-ban női kispályás Világ Bajnokság lesz és a

felkészülésre a késlekedés esetén már nem lesz elegendő idő.” /Tőrös Károly/6

Október 2-án a II. Ifjúsági Béketalálkozó keretén belül most először került sor Eger

válogatott - Gyöngyös válogatott férfi kézilabda mérkőzésre. Az eredmény, 24 : 9 az

egriek javára.

A megyei bajnokság küzdelmei ekkor két csoportban folytak, a két győztesnek el kellett

döntenie, melyikük jogosult a következő, magasabb minősítésért játszani. Ez a megyei

csoportdöntő Gyöngyösön volt október 9-én.

Az Egri Haladás ekkor legyőzte az Abasári Honvédot, 22 : 18 arányban.

Október 23-án ismét megrendezik Egerben az Országos Kispálya Kézilabda

Bajnokság Területi Középdöntőt.

A résztvevő csapatok a végeredmény sorrendjében:

1. Budapesti Dózsa,

2. Debreceni Vörös Meteor,

3. Perecesi Bányász

4. Egri Haladás

Az év végén új vezetőséget választott az Egri Vasas Sportköre.

A tagság reményét fejezte ki, hogy rendeződnek a pénzügyi viszonyok, a labdarúgáson

kívül más is kaphat anyagi segítséget és megszűnik az-az áldatlan állapot, hogy pl. a

kézilabdások többnyire a Haladás színeiben kell, hogy játszanak, mivel a támogatás

hiányában ebben az évben a hivatalos bajnokságban a Vasas nem indított

kézilabdacsapatot.

1956. február 4-én a Heves megyei Népújságban megjelent részletes elemzés

rendkívül jól érzékelteti az elmúlt év megyei eredményeit és problémáit. Részletek Tőrös

Károly Társadalmi Elnök 1955-évi beszámolójából.

„Megyénkben 1951-óta beszélhetünk kézilabdázásról. Az első csapatok Egerben működtek

igen nagy nehézségek között. Elterjedését a nem eléggé következetes szervezőmunkán és

agitáción kívül az akadályozta, hogy a városban igen erős az érdeklődés a labdarúgás és a

kosárlabda iránt. Így az üzemeink jó részénél a labdarúgás, esetleg egy-két egyéb sportág,

iskoláinkban pedig az atlétika, torna és a kosárlabda sportágak voltak népszerűek. Oka

ennek, hogy testnevelőink hosszú évekre visszamenőleg e sportágakkal foglalkoztak

behatóbban. A Szövetség az Oktatási Osztállyal karöltve tett is kísérletet a kézilabdázás

népszerűsítésére és 1954-ben megrendezte a megye középiskolás bajnokságát. Sajnos a

folytatás 1955-ben elmaradt. Annál nagyobb volt a siker az általános iskoláknál. Idén már

54 úttörőcsapat vesz részt a járási bajnokágban. …Sikerült tehát a legfiatalabbak

érdeklődését felkelteni. …A felnőtteknél nem sikerült a csapatok számát szaporítani, sőt

olyan sportkörök, mint a Vasas, Traktor, Szpartakusz, Dózsa, stb. nem működtetnek

kézilabda szakosztályt, holott sportegyesületüknél komoly, minőségi kézilabdaélet folyik.

A fejlődést nagymértékben gátolja, hogy Egerben csak egy pálya áll rendelkezésre, az is

egyre elhanyagoltabb állapotban van. …A hibák ellenére, mind a tömegesség, mind a

minőség tekinttében fejlődött Heves megye kézilabda sportja. Ki kell emelnünk Lukács

Sándor, Gallai István, Bacsa Tibor, Fekete János, Óvári Gyula, Galambos János,

Noszticziusz Ferenc, Bonyhádi István sporttársak jó munkáját. …És végül szólni kell

Eger teremproblémájáról. ...Egyetlen szabályos terem sem áll rendelkezésre, ahol télen

kézilabda mérkőzéseket lehetne játszani … meg lehetne találni a megfelelő megoldást … a

Finomszerelvénygyár kultúrterme rejti magában a megoldást.”7

Egri Haladás - Ózdi Vasas barátságos mérkőzés volt 1956. március 24-én.

4. kép

A Vasas játékosok a város legkorszerűbb talajú pályáján a Hatvaniak ellen.

Balról: Lukács Sándor edző, Szőke László, Fodor „Öcsi”, Mucsi István,

Bereczki György, Ambrus Pál, Kormos Sándor, Pető Miklós.

Július 4-én elkészült a megye első villanyvilágítással ellátott pályája. Az avatását

természetesen mérkőzéssel lehetett legméltóbban megünnepelni, és ki mást lehet ilyenkor

meghívni, mint a megye legjobb csapatát.

Egercsehi Bányász - Egri Haladás 20 : 17

A Heves Megyei Társadalmi Tanács megrendezte a Magyar Népköztársasági Kupa megyei

rendezvényeit. Az országos középdöntőbe jutott az Egri Haladás férfi, valamint a Vörös

Meteor női csapata. Ott a Haladás Igen „elfogódott játékkal” 29 : 6 arányban kikapott a

jóval nagyobb játékerőt képviselő TF Haladástól.

Augusztus 20. alkalmából felavatták a Vorosilov úton Eger új kézilabda pályáját.

Egri Haladás - Szegedi Spartakusz 15 : 12

Lukács Sándor ismét edzői tanfolyamot indított. Az érdeklődés ismét igen magasra csapott.

Az előző év tapasztalataiból okulva a megyei bajnokságot nem választották szét egri és

gyöngyösi csoportra, a csapatoknak így több mérkőzést volt alkalmuk játszani és nagyobb

eséllyel léphettek pályára a továbbjutásért vívott harc során.

1. Egri Haladás 101 : 52 16 p.

2. Gyöngyösi Vörös Meteor. 128 : 75 14 pont

3. Gyöngyösi Bástya 94 : 53 12 pont

4. Hevesi Bástya. 79 : 67 8 pont

5. Gyöngyössolymosi Bányász. 65 : 89 8 pont

6. Abasári Honvéd. 84 : 82 4 pont

7. Egercsehi Bányász. 76 : 105 4 pont

8. Gyöngyösi Traktor. 51 : 102 2 pont

9. Karácsondi FSK. 19 : 73 0 pont

A Haladás, mint megyei bajnok játszott a Salgótarjáni Építők gárdájával, és legyőzte

23 : 10 arányban. Innen továbbjutva az Országos Elődöntőn a harmadikok lettek.

1. Debreceni Törekvés 42 : 19 6 pont

2. Perecesi Bányász 23 : 32 3 pont

3. Egri Haladás 27 : 37 2 pont

4. Nyíregyháza 22 : 29 1 pont

A zavaros események beleszóltak az egri kézilabdázás világába is. A csapatok egy

része a zavaros időkben megszüntette a működését, mások csak a játékosaik egy részét

vesztették el. A csapatok számának csökkenése miatt Heves és Borsodmegye bajnoksága

összeolvadt és közös területi bajnokságban vett részt. A forradalmi események

lecsendesedésével a férfi kézilabdacsapat irányítását az eltávolított Tőrös Károly helyett

Nagy Dezső testnevelő tanár vette át. A Vasas és a Haladás, mint a két legnívósabb egri

kézilabdacsapat még mindig közösen szerepel a bajnokságokban.

A területi bajnokság eredményei közül csak egyet sikerült felkutatni.

Pedagógiai Főiskola - Edelényi Bányász 17 : 6

3. 2. Az Egri Építők korszaka (1957 – 1960)

Az 1957-es év viharos, és nagy hatásokat kiváltó eseményeket hozott. Év elején

felelőtlen fuvarosok feltúrták a Foglárkertet. Mindenféle építési törmeléket hordtak a

területre. Nem elég, hogy ezzel elcsúfították a környezetét, de a szállító lovas kocsik

kerekei teljesen szétvágták a pályát magát is. A pálya így a sportolásra teljesen

alkalmatlanná vált. Érthetetlen, hogy már ekkor is előfordult, hogy ennyire nem vigyáznak

egyesek a más tulajdonára. Nem csak ma nem szempont a testedzés feltételeinek a

megőrzése, és egy ilyen szép és viszonylagosan újonnan rendbetett létesítmény sem

lehetett védett a vandalizmussal szemben. Lám, ide vezet, hogy a pályának nincs gazdája.

Megalakult Egerben, egy anyagi támogatásban is részesülő Sportiskola, az

utánpótlás erősítése érdekben. A kézilabda szakosztály vezetését Gerzovics József

testnevelés szakfelügyelő látta el.

A két férfi kézilabdacsapat útjai külön váltak. Megalakult az Egri Építők -

Tatarozók együttese. A játékosok között ott találjuk a valamikori Vasas játékosokat, akik

az elmúlt két évben többnyire a Haladás csapatát erősítették. A szakosztály vezetőségében

pedig ott van az a rendkívül agilis, lelkiismeretes aktíva, aki már eddig is egyengette a

vállalati szakszervezet nevében a sportolók ügyeit, és aki haláláig, 1993-ig, tehát közel

negyven hosszú éven keresztül megállás nélkül igazgatta, intézte ennek a

sportegyesületnek, illetve utódainak az életét. Ezt a rendkívüli embert úgy hívták, hogy

KIS JENŐ, - már akkor - mindenki Jenő bácsija.

1958-ban újraindul a megyei bajnokság, hogy a játékosainknak legyen lehetősége a

szervezett sportolásra, valamint csak akkor kerülhetnek felsőbb osztályba csapataink, ha a

megyei versengést megnyerik. Tehát a továbbjutásnak is alapvető feltétele a jól működő

megyei bajnokság. Nagy Dezső a 2-es gyakorló testnevelő tanára szervezi a megyei

küzdelmek lebonyolítását.

Az év elején megváltozott az országos versenykiírás is. Az NB 1 létszámát 12-ről

14-re emelték, eltörölték az NB 2-t, helyette hat területi bajnokságot szerveztek. Ennek a

hat területi csoportnak a győztesei két osztályozó csoportban, körmérkőzéssel döntötték el,

melyik három csapat juthat az NB 1-be.

Megyénket két férficsapat képviselte, az Egri Építők és a Gyöngyösi Honvéd.

Természetesen az Építők a régi hagyományokhoz méltón indított egy 2. csapatot, amely a

megyei bajnokságban szerepelt. Az együttes ütőképességét bizonyítja, hogy mindkét

bajnokságban sikerült helyt állni. Tehát az utánpótlás csapat is kiválóan szerepelt.

5. kép

Az Egri Építők csapata a

Foglár-kerti pályán. Állnak:

Széphegyi János , Szabó József,

Pető Miklós, Bereczki György,

Prokai Ferenc. Ülnek: Pogonyi

Sándor, Kormos Sándor, Szőke

László, Oláh Tóth Emil.

A képről hiányzik Fodor és

Karsai.

A megyei osztályban szereplők a 4. helyen végeztek, míg a Területi bajnokságban a

feljutásra is esélyesek voltak. Érdemes felsorolni a csapat névsorát is, mert ennek a

korszaknak minden kétséget kizáróan a legjobb egri férfi kézilabdacsapatát alkották.

Ez az a pontja a városi kézilabda fejlődésének, ahonnan világosan elkülönülnek az

egri csapatok egymástól. Ezekből az időkből már jóval konkrétabb információkat találtam

magam is, így innen már kizárólag a kiválasztott egyesület történetével foglalkozhattam.

Néhány területi mérkőzés eredménye:

Egri Építők - Diósgyőri VTK 11 : 10

Góllövők: Széphegyi, Pogonyi (3) Fodor (2) Szabó, Bereczki, és Pető.

Egri Építők - Miskolci MTE 14 : 11

Somsályi Bányász - Egri Építők 11 : 11

G.:Széphegyi (5), Bereczki, Pogonyi (3-3)

Egri Építők - Bükkaljai Bányász 21 : 4

Egri Építők - Felsőnyárádi Bányász 22 : 11

Ezenkívül játszottak még a Miskolci Műegyetem, az Ormosbánya, az Edelény, a Pereces

és Ózd csapatai ellen.

Perecesi Bányász - Egri Építők 12 : 4

Hatalmas zápor után félig meddig vízzel borított pályán folyt a játék. Érdekesség, hogy 20

perc (!) után még egy-egy volt a mérkőzés eredménye.

Ebben az időben a bányász sportköröknél egyenesen félelmetes volt játszani a gyenge

játékvezetés miatt. Ezeken a pályákon a közönség nagyban befolyásolja a játékvezető

ténykedését. Többször, tettlegesség is előfordult a pályán, mind a bíróval, mind az ellenfél

játékosaival szemben.

Július 20-án nemzetközi mérkőzést szervezett a Foglárkerti pályán a társadalmi szövetség.

Az egri válogatott a Kassa csapatát fogadta. A hazaiak 20 : 10 arányban győztek a

csehszlovák első osztályban játszó csapat ellen. Negatívuma a mérkőzésnek, hogy a

Foglárkerti pályán ekkor még nem volt kész az öltöző és így a tisztálkodás nehézségekbe

ütközött.

A megye válogatottba számos Építők játékos került be. Ezek a következők voltak: Kormos

Sándor és Gyöngy István kapusok, Szabó,(1) Széphegyi János (7), Szőke László, Prokai

Ferenc(1), Pogonyi Sándor(2), Pető Miklós(2), Bereczki György(6). Látható, hogy a

góllövésben is ők jártak az élen, (Zárójelben a lőtt gólok.)

Augusztusban ismét megváltozott a magyar sport versenyrendszere. A kézilabda

versenykiírás szerint az NB 2 ismét bevezetésre került, mind a kis-, mind a nagypályás

bajnokságban. A nagypályás játék visszaszorulását viszont már az is jelzi, hogy ennél az

NB 2 létszámát csak 8 csapatban határozza meg.

Augusztusban visszatért Tőrös Károly Egerbe, és rögtön be is kapcsolódott a sportág

életébe. A Népújság sportrovatában reagált Nagy Dezső Társadalmi Szövetségi elnök

március 7-i cikkére, a megye kézilabda helyzetével kapcsolatban.

A területi bajnokságban az Egri Építők csapata már a második éve nagyon jól helyt áll az

NB 2-ből visszakerült borsodi egyesületekkel szemben. Az is örvendetes, hogy a csapat

korösszetételéből adódóan még több évig játszhat együtt, és az utánpótlásuk is jól

működik. Tavasztól ismét megszervezik az NB 2 intézményét. A területi bajnokság első

két helyezettje nyer jogot a feljebblépésre. Erre az Építőknek meg is van a lehetősége.

Kellemetlen, hogy a Foglár-kerti pályán még mindig nincs se öltöző, se víz, pedig nem

csak a város legjobb kézilabda csapata használja, hanem délelőttönként mintegy öt oktatási

intézmény tanulói is.

A területi bajnokságban a következő eredményeket érte el a csapat.

Egri Építők - Perecesi Bányász 14 : 14

Egri Építők - Ormosbányai Bányász 17 : 14

Egri Építők - Miskolci Műegyetem 17 : 16

Játékosok és góljaik: Kormos, Szabó(2), Tóth, Széphegyi(6), Pogonyi, Fehérvári, Nagy,

Prokai(4), Bereczki(4) Edző: Tőrös Károly

Egri Építők - Miskolci VTK 13 : 6

Új játékosként Írlanda mutatkozott be, de nem sok mérkőzésen játszott. Inkább visszament

kosárlabdázni.

Egri Építők - Miskolci VSC 21 : 3 !

Október 31-i mérkőzés eredménye:

Miskolci MTE - Egri Építők 20 : 11

A mérkőzésvezető ténykedése oly mértékben volt részrehajló, hogy az egri együttes

megóvta a mérkőzést.

Amikor befejeződtek a bajnoki mérkőzések, bár az Építők az élmezőnyben

végzett, a feljutás azonban most sem sikerült, ugyanis Nagy Dezső bácsi nem nevezte

a magasabb osztályba a csapatunkat!

Decemberben kimondták, Heves megye szakadjon el a miskolci alszövetségtől, mert akkor

sokkal jobban tudja képviselni a saját csapatainak az érdekeit.

Az időközben befejeződött megyei bajnokság élmezőnye:

1. Egri Honvéd

2. Gyöngyössolymosi Bányász

3. Gyöngyösi Bányász

4. Egri Építők II.

1959–ben a Kézilabda Társadalmi Szövetség elnöke még mindig Nagy Dezső,

testnevelő tanár. Visszatérte után Tőrös Károly is ismét a Szövetség munkatársa.

Március 1-jén a Népújság sportoldalán,- „A jövő ígéreteként”- bemutatják Kormos

Sándort, a csapat kiváló kapuvédőjét. A játékos sportpályafutása egyezik a csapat

történetével. Ő is, mint a legtöbben a csapatban, az Egri Vasasban kezdett kézilabdázni

1952-ben, ’53-ban és ’55-ben, – az akkor legnívósabb sportegyesülethez- a Haladáshoz

csatlakozott, mivel az anyaegyesület csak vegetált. 1957-től pedig a felélesztett Egri

Építőkkel halmoz győzelmet győzelemre, kivívva az ellenfelek méltó csodálatát. Nagyon

tehetséges kapusnak tartották, nagy szerepe volt abban, hogy a csapat ebben az időben

ilyen eredményesen szerepelt.

A bajnoki rendszerben ismét változás áll be. Mivel a Heves Megyei Sport

Szövetség levált a Miskolci Alszövetségről, csapataink újra a megyei bajnokságban játszva

harcolhatják ki az NB 2-be jutást. Ennek nyilvánvalóan voltak könnyítő hatásai, de - mint

később látni fogjuk- negatívumai is.

6. kép

Szimcsák kapura lő a Vasas pályán

Április 10-én villámtornát rendezett az Építők. Olyan fiatal játékosok mutatkoztak be

ekkor a csapatban, mint Hortobágyi és Medvecz.

A végeredmény:

1. Egri Építők

2. Gyöngyösi Honvéd

3. Egri Honvéd

Tavasszal úgy tűnik, talán végre megoldódik a Foglárkerti pálya hányatott sorsa. A

Vörös Csillag Diákotthon, amely eddig üzemeltette, hosszabb időre bérbe adja a

sportlétesítményt az Egri Építők Sportköre részére.

A megyei bajnokság mérkőzéseiről egyetlen konkrét tudósítás maradt fenn. A Gyöngyösi

Honvéd – Egri Építők megyei rangadóról megtudhatjuk, hogy az egri csapat nyerte 13 : 10

arányban, a mérkőzés legjobbjai Széphegyi és Bartók voltak.

A megyei küzdelmek ezek után már nem okozhattak nehézséget a tapasztalt egri

egyesületnek. Gond nélkül megnyerték a bajnokságot. A Nyíregyházán lebonyolított

osztályozón viszont a nagyon erős mezőnyben, nem tudták kiharcolni a felsőbb osztályba

lépést. 1959-ben ismét kútba esett az NB 2.

A Társadalmi Szövetség Magyar-Szovjet Társaság Kupát szervezett. Szinte már

természetes, hogy ezt is az Egri Építők nyerték.

1960-as év elején újraválasztották a megyei Kézilabda Szövetség vezetőségét.

Nagy Dezső helyére új elnök került. Említést érdemel, hogy a valamikori Vasas- Haladás

játékosok közül Nosztíciusz Ferenc elnökségi tag lett.

Ebben az évben ismét kísérlet történik az Egri Sportiskola megalakítására. A kézilabda

szakosztály munkájával most Galambos Jánost bízzák meg.

Április 4. tiszteletére felszabadulási emlékversenyt szervezett a Társadalmi Szövetség.

A megyéből nyolc egyesület nevezett a rendezvényre.

A torna végeredménye:

1. Honvéd Zalka SE

2. Egri Építők

3. Honvéd Dobó I.SE

A csapatban fiatal arcok tűnnek fel. A játékosok közül többen bevonultak katonának.

A szakma, fiatalításról beszél, pedig a „régi” játékosok sem idősek még a kézilabdázáshoz.

Az első mérkőzéseken nem is megy a gépezet olyan olajozottan, ahogyan azt

megszokhattuk az elmúlt időszakban.

Zalka HSE - Egri Építők 22 : 5 !

Az egri összeállítás: Gyöngy, Szőke, Tóth, Szabó, Bartók, Szentesi, Medvecz, Bóna,

Sebestyén, Bóta Mihály. A találkozó érdekessége még, hogy a játékvezető Madarász István

volt, az Országos Kézilabda Szövetség Főtitkára. A krónikák szerint igen nagyvonalúan és

ezzel együtt kiválóan dirigálta a mérkőzést.

A megyei szövetség új vezetőségének nem egészen hat hónapja volt a ténykedésre,

júniusban Szabó József lett az új elnök, aki szintén játszott a Haladásban.

Júniusban lebonyolítottak egy oda-visszavágós rendszerű megyei válogatott mérkőzést

Csongrád megye válogatottjával. Az első mérkőzést Egerben játszották, a másodikat pedig

Makón. Heves megye válogatottjába az Építőkből Medvecz és Karsai került be.

1960. aug. 1-jén érvénybe lép az egységes tagsági könyv bevezetése, minden

sportegyesületi tag részére. Immár nem lehetséges egyszerre több egyesületben szerepelni.

Befejeződtek a Heves megyei 1960. évi szabadtéri kispályás férfi kézilabda bajnokság

küzdelmei.

1. Gyöngyösi Honvéd

2. Gyöngyössolymosi Medosz

1. Egri Építők

Az Egri Építők 18 mérkőzésből 13-at nyert, 5-öt vesztett. 266 : 158 26p.

Ebben a bajnokságban kezdett el játszani Karsai, Nagy L. Szentesi.

Az edző ismét Tőrös Károly.

A Gyöngyösi Zalka SE a bajnokság megnyerése után sikerrel vette az osztályozó

akadályait is és bejutott a felsőbb osztályba. Van már tehát NB 2-es csapata a megyének.

A Megyei Kézilabda Szövetség november 3-án ünnepi kézilabda tornát rendezett a Foglár-

kerti pályán, amelyen a megye hat csapata vett részt. A három férfi csapat az Egri „Öreg

fiúk”, Egri Építők, Novaji KSK volt. Az Egri „Öreg fiúk” megmutatták a fiatalabbaknak,

hogyan is kell kézilabdázni, és megnyerték a tornát.

A nyertes csapat legjobb góllövői Bartók, Széphegyi, Pető voltak. A fiatal Építősök közül

Bóta, Fehérvári, Karsai talált legtöbbször a hálóba.

3. 3. Az Egri Helyiipar (1961-1970)

A csapatnál 1961-ban ismét mozgalmasan telt a téli pihenő időszaka. A

legfontosabb változás, hogy megváltozott a sportegyesület neve. Ezentúl Egri Helyiipar

SC a hivatalos címzés. A cél az volt, hogy a több vállalat összefogásából nagyobb anyagi

bázist teremtsenek a sportegyesület számára. A valóságban azonban nem sok változás

következett be, a fő támogató a Finommechanikai vállalat maradt.

Az edzői poszton is változás történt. A rendkívül jó szakember, Tőrös Károly Budapestre

költözött, így a pótlásáról gondoskodni kellett. Az egyesület vezérkara teljesítette a

lehetetlent, és egy hasonló kvalitású, nagyhírű trénert nyert meg a csapat számára. Az új

edző: Lukács Sándor. A csapat kezdett ismét talpra állni. Leszereltek a katonáskodók, és az

idősebbek közül is többen újra edzeni kezdtek. Az, hogy a visszavonulás gondolatával

foglalkozó játékosok ott voltak a pályán, annak külön örülhetett a vezetőség, hiszen ezek

az ízig-vérig sportemberek olyan sokszor bebizonyították már, hogy remek játékosok és

még mindig előre tudják lendíteni az egyesület szekerét. Azonkívül, a fiatalabbak példát

vehettek tőlük, áldozatvállalásból, a játék szeretetéről. Így, egy nagyon ütőképes gárda

várta a bajnoki rajtot. A csapat a régi fényében tündökölt. Kétség sem férhetett hozzá, hogy

a megyei bajnokság legjobb csapata volt.

Gyöngyösön februárban, a honvédségi sportcsarnokban került sor a Heves megyei terem

bajnokság megrendezésére. Az Egri Helyiipar két együttest is indított ezen a tornán, a

benevezett nyolc csapat közül az egyik megnyerte a viadalt, az utánpótlás csapata pedig

ugyanitt a harmadik helyet szerezte meg. A közeljövő eseményeit már előre vetítette ez a

nagyszerű győzelem. Az elkövetkező években ez a csapat a megyén belül nem talált

legyőzőre, sőt számos neves megyén kívüli ellenfelét is két vállra fektette. Azonban ne

szaladjunk előre ilyen gyorsan! Még el sem kezdődött a pontvadászat. Előtte barátságos,

felkészülési mérkőzésen az Egri Helyiipar szabályosan leiskolázta az NB 2-es, jó játékerőt

képviselő Gyöngyösi Honvédot.

Március 26-án ismét villámtornát rendezett az egyesület vezetősége, a következő

együttesek meghívásával: Testnevelési Főiskola, Pedagógiai Főiskola. Az eredmények

sajnos nem maradtak fenn.

7. kép

A Foglár-kerti pályán.

Balról: Pogonyi Sándor, Bartók

József, ?, Medvecz Ferenc, Prokai

Ferenc, Kormos Sándor, Széphegyi

János, Lukács Sándor edző.

A szabadtéri, megyei bajnokság néhány eredményét meg kell említeni, hogy a csapat

fölényét a többiekkel szemben érzékelni lehessen.

Egri helyiipar - Honvéd Kinizsi 39 : 7

Egri Helyiipar - Egri Honvéd 18 : 10

Egri Helyiipar - Hatvani Kinizsi 31 : 10

Egri Helyiipar - Hatvan 36 : 10

Egri Helyiipar - Gyöngyössolymos 23 : 8

Egri Helyiipar - Petőfibánya 29 : 7

Egri Helyiipar - Füzesabony 43 : 4

Ilyen eredmények mellett nem volt meglepő, hogy a tavaszi bajnok veretlenül az Egri

Helyiipar gárdája lett.

A megyei bajnokság mérkőzései már nem jelentettek kihívást, ezért magasabb osztályú,

más megyékből való ellenfeleket kellett keresni folyamatosan.

Júliusban az egyesület barátságos mérkőzést szervez a Budapesti Ofotért ellen a Foglár-

kerti pályán. Az összecsapás végre valódi, színvonalas csatát hozott, és a hazaiak 16 : 14

arányú győzelmével végződött.

A nyár folyamán a Heves megyei válogatott – amely szinte teljes egészében erre a

csapatra épült - dunántúli körúton járt. Az utazás állomásaiként megmérkőztek az ottani

megyék válogatottjaival. Székesfehérváron Fejér, Balatonbogláron Somogy megye

válogatottját győzték le. Bélatelepen egy rövid edzőtáborozás, aztán irány Veszprém

megye. Hazatérve, és megerősödve barátságos mérkőzésre hívták ki a Miskolci VSC -NB

2-ben szereplő, jó játékerőt felvonultató együttesét. Kiváló játékkal diadalmaskodni tudtak

ellenfelük fölött 16 : 13 arányban.

A megyei bajnokság őszi fordulóinak forgatókönyve azonos volt a tavasszal

lejátszottakhoz. Néhány eredmény ennek a ténynek az alátámasztásához:

A Helyiipar legyőzte az Egri Honvédot 36 : 6-ra, a Hatvant 38 : 6-ra, a Gyöngyösi Előre

együttesét 19 : 7-re.

Közben a nézők kövekkel dobálták őket, a játékvezető pedig semmit sem tett ennek

megakadályozására. Így inkább a testi épségükre vigyáztak, nem erőltették a támadásokat

minden áron. A bajnokságot természetesen veretlenül nyerték meg, jöhetett a feljutásért az

osztályozó novemberben. Ezek az összecsapások is jól kezdődtek, nagyarányú vereséget

mértek a Salgótarjáni Építők gárdájára. A folytatás azonban megint nem sikerült fényesen,

ugyanis a Nyíregyházi Munkástól és a Debreceni GÖCS-től is kikaptak. Ismét nem sikerült

a feljutás! A kudarc legfőbb oka lehetett, hogy a Heves megye bajnokságának a színvonala

messze elmarad az országrész többi megyéjének kézilabdázásától. Hiába olyan jó ez az

együttes, ha igazi megmérettetésben csak ilyenkor van része. Mindezek ellenére bátran

állíthatjuk, hogy ezek a sportolók minden idők egyik legjobb kézilabda csapatát alkották a

megyeszékhelyen. Lukács Sándor edző irányítása alatt ekkor, Gyöngy István, Kormos

Sándor, Bereczki György, Széphegyi József (csk.) Prokai Ferenc, Medvecz Ferenc,

Pogonyi Sándor, Bartók József, Nagy László, Bóta Mihály, Kovács, Szőke László,

Sebestyén, Mezei, Vajk Miklós, Tóth Emil játszott.

Az 1962-es bajnoki küzdelmek előtt a Heves megyei TST kiírta a három város

tornáját. A Gyöngyös, Hatvan, Eger összecsapásból ismét az egriek kerültek ki győztesen.

A pontvadászat során ismét bebizonyosodott, hogy a Helyiipar teljesen kiemelkedik a

mezőnyből. Már a tavaszi forduló után le lehetett volna fújni a bajnokságot, olyan előnnyel

vezették a tabellát.

Július 25-én Heves megye válogatottja vendégszerepelt a Martfűi sportkör meghívására.

Az igen erős együttes komoly csatában 26 : 22 arányban győzte le a válogatottunkat. A

megyei válogatottban a Helyiiparból 11 játékos szerepelt.

Július 30-án új kézilabdapályát avattak Egerben, a Nagy János utcában. A Foglár-

kert területén ugyanis elkezdték az autóbusz pályaudvar kivitelezését. A város egyik

legszebb fekvésű sporttelepe számolódott fel ezzel az intézkedéssel. Az avató ünnepet

természetesen kézilabda villámtornával kötötték egybe, amit az Egri Helyiipar nyert meg.

Az 1962. évi Heves megyei férfi kézilabdabajnoka ismét az Egri Helyiipar együttese.

24 mérkőzésből 24-et nyert, ezzel 48 pontot gyűjtött. A csapat 606 gólt lőtt és 224-et

kapott. Az osztályozón azonban, talán már mondani sem kell, hogy a feljutás most sem

sikerült. Immár 10. alkalommal.

1963-ban a tavaszi fordulók után a bajnoki táblázaton első az Egri Helyiipar

10 mérkőzésből 9 nyert,1 vesztett. 206 lőtt, és 104 kapott gól, összesen 18 pont. Imponáló

eredmény, de egy vereség már becsúszott a Főiskola ellen.

Augusztus 3-án, Nyíregyházán 6 város kézilabda tornáját rendezték meg, ahol Eger

várost a válogatottja képviselte. Az Eger válogatottban Gyöngy , Kovács, Prokai, Bereczki,

Bóta, Bartók, Német, Sebestyén, Szántó, Farkas, Kiss és Medvecz szerepeltek. A csapat

csak a Nyíregyházi Munkástól kapott ki, így a második helyet szerezte meg.

Eredmények a megyei bajnokságból:

E. Helyiipar - Hatvani VSE 34 : 16

Egri Helyiipar - Gyöngyösi Mg. Technikum 37 : 12

Egri Helyiipar - Hort TSz SK 25 : 13

Az NB 2-be való feljutást három fordulóban visszavágós rendszerben rendezték meg. A

Műegyetemi ASC együttesével játszott a Helyi ipar SC a budapesti mérkőzésen 20 : 15

arányban a fővárosiak győzedelmeskedtek. Visszavágón viszont 21 : 14-re a Helyi ipar SC

győzött. Az Egri Helyiipar a Cegléd együttesétől kikapott 26 : 17 arányban, aztán Egerben,

szintén a Cegléd győzött 25 : 10 arányban. Érdekesség, a Ceglédi játéktéren 1800 néző

tekintete végig a mérkőzést, nem csoda, hogy a játékvezető sokat tévedett az Egriek

terhére.

A harmadik páros mérkőzésen Egri Helyiipar - Salgótarjáni Építők, Egerben 26 : 18, végül

a Cegléd jutott a magasabb osztályba.

1963 decemberében, a Hadnagy utcai építkezések elkezdésével a sporttelep

felszámolásra került, helyette az új sporttelep kijelölése megtörtént. Bár a sport egri

rajongói nem szívesen vették tudomásul, hogy a város központjából a város északi

határára,- az úgynevezett káposztásföldekre- költöztetik a pályát.

Decemberben a Megyei Kézilabda Szövetség mellett működő Játékvezetői Testület 18

hallgató részvételével 3 napos továbbképzést tartott. A ’63. évi munkákról Bereczki

György a Játékvezető Testület elnöke számolt be, és a tanfolyam keretében Csillag Béla,

Mocsi István és Bereczki György tartott előadásokat. A táborozás folyamán került

kiosztásra a megyei kézilabdabajnokság arany ezüst és bronz érme. Az érmeket Gerzovics

József a megyei testnevelési sporttanács elnökségi tagja adta át a helyezetteknek.

A megyei kézilabda bajnokság végeredménye:

1.Egri Helyiipar 438 lőtt gól 228 kapott gól 36 pont

1964. január 24-én megjelent újságcikk próbálja magyarázni a sorozatos

sikertelenségek okát.

„Nem tudjuk, hogy a tavalyi bajnokságot nyert Egri Helyiipar SC-nek sikerült-e

végre fedett helységet találnia, mert az elmúlt években nem mindig tudtak alkalmas

tornatermet szerezni. Amennyiben nem tudtak, ez azt jelenti, hogy a kitűnő együttes ismét

nem tudja azt produkálni, amire valójában képes. A csapat sem tavaly, sem azelőtt nem

tudott felkerülni az NB 2-be, ez javarészt a hiányos téli felkészülésnek volt köszönhető.”8

Az együttes vezetését a kitűnő játékos, Széphegyi János vette át. A megyei kézilabda

szövetség Pető Miklós főtitkár lemondása után újjá alakult.

8. kép

Egy kupagyőzelem után.

Állnak: Bóta Mihály,

Széphegyi János mint edző,

Kósa Géza, Balázs István,

Gáspár Imre.

Guggolnak: Kiss István,

Márton János, Boldizsár

Pál, Medvecz Ferenc,

Bordács

Egerben a dr. Nagy János utcai pályán április 11-én lebonyolított Felszabadulási

emlékversenynek egy népszerű, első osztályban szereplő együttes volt a vendégszereplője.

A Budapesti Szpartakusz férfi csapata-mely négyszeres országos bajnok volt-

természetesen a négy csapatos tornát meg is nyerte.

Áprilisban megkezdődtek a férfi megyei bajnokság küzdelmei. Néhány eredmény:

Egri Helyiipar - Siroki Vasas 22 : 9

Egri Helyi ipar - Egri Tanárképző Főiskola 14 : 13

Érdekesség, hogy a félidő 12:8 volt, de a második játékrészben összesen 7 gól esett.(2:5)

Góllövők: Bóta (4), Széphegyi (4), Porkaji (2), Kis (2)Pogonyi (2)

Egri Helyiipar - Gyöngyösi Előre 28 : 12

Góllövők: Kis (3), Porkaji (7), Széphegyi (10), Pogonyi, Balázs , Gáspár, Bóta (5)

1964. május 28. „Az Egri Lendület Sport Kör tündérparti kézilabdapályája nemrégiben

készült el. Az új pályát az elmúlt napokban avatták fel a magyar női kézilabda válogatott

szereplésével”9.

Egri helyiipar - Gyöngyösi Mezőgazdasági Technikum 24 : 20 félidő (11 : 9) 300 néző

előtt. A két csapat találkozója az idény legszínvonalasabb mérkőzését hozta. A nyári szünet

alatt sem állt meg a kézilabdás élet Egerben. A Helyiipar kézilabda szakosztályának

vezetői célul tűzték ki, hogy több jó képességű csapattal rendeznek barátságos találkozókat

a bajnoki fordulók szünetében, így került sor az NB1 4. helyén álló Martfű elleni

mérkőzésre. A Marfű természetesen győzött, (28 : 17) hiszen több válogatottal is

rendelkezett, de az egri csapat a mérkőzés során egyenrangú ellenfélnek bizonyult.

Góljainkat Berecki (5), Prokaji (3), Kovács (4), Széphegyi (3), Gáspár és Kosa lőtték.

Ebben az évben Eger volt a soros, hogy megrendezze a hat város tornáját.

A résztvevő csapatok-Eger, Debrecen, Nyíregyháza, Hódmezővásárhely Gyöngyös,

Törökszentmiklós- valamennyien elismerésüket fejezték ki a rendezés magas

színvonaláért.

A megyei bajnokság mindkét győztes csapata egri volt. Az Egri Lendület női, valamint az

Egri Helyiipar férfi együttese. A lányok szerepeltek jobban az osztályozón, valamennyi

ellenfelüket megelőzve visszaverekedték magukat a magasabb osztályba. A férfiak

teljesítménye nem volt ennyire dicsérhető, pedig eben az évben a mezőny jóval gyengébb

volt mint tavaly, de a feljutás most sem sikerült.

Az Eger város TS dec. 5-6-án, valamint dec. 12-13-án teremavató villámtornát rendezett

Egerben, a Szilágyi tornatermében. A tornán férfi és női csapatok vesznek részt. A férfiak

között az Egri Honvéd, a Főiskola, az ITSK és a Dobó mellett a Helyiipar három csapattal

is szerepeltette magát

1965-ben a Heves Megyei Kézilabda Szövetség a Szilágyi Erzsébet új tornatermét

kihasználva bonyolította le az 1965. évi kézilabda terembajnokságot. A mérkőzéseket

január utolsó, és február első két hetében játszották. A győztes az Egri Helyiipar. A férfiak

bajnoksága igen színvonalas, nagy iramú, izgalmas mérkőzéseket hozott. Különösen az

Egri Helyiipar, az Egri Honvéd és Gyöngyösi Vasas Izzó csapatai emelkedtek ki a

mezőnyből, az egymás elleni találkozóik rendszeresen lázba hozták a közönséget is.

A szabadtéri bajnokság fordulói április18-tól október 17-ig tartottak a nyári pihenő

közbeiktatásával. A férfiak mezőnye erősebbnek látszik, mint a tavalyi. A csapatok nagy

része átszerveződött, különösen a Helyiipar, a Gyöngyösi Vasas Izzó, az Egri Honvéd és az

Egri Főiskola játékos összetétele változott sokat.

Április 19-én a Nagy János utcai pályán villámtornát rendezett a három egri csapat.(Egri

Helyiipar , Siroki Vasas, Egri Honvéd)

A megyei bajnokság néhány érdekesebb mérkőzése:

Egri Helyiipar - Petőfibánya 37 : 10

Góllövők: Medvecz 12, Prokai 9, Bóta 5, Márton 5, Kiss 4, Kósa 2

Verpelét - Egri Helyiipar 37 : 5.(19-1)

Legjobb dobó: Prokai 13,

A megyei bajnokság tavaszi fordulóiban Prokai Ferenc az Egri Helyiipar játékosa lőtte a

legtöbb gólt, szám szerint 67-et.

Július1-én a Martfűi MSE NB 1-es csapata Egerben vendégszerepelt a Helyiipar

meghívására. Eredmény: Martfű MSE - Egri Helyi Ipar 32 : 31 (18 : 18)

Júliusban Heves, Szolnok és Hajdú megye válogatott kézilabdacsapatainak részvételeivel,

Hajdú Kupa néven rendeztek sportnapot Egerben, a Dohánygyár melletti pályán.

A hat város kézilabda tornája, ebben az évben Gyöngyösön bonyolódott. A férfiak

mezőnyében az erős sorrend így alakult:

1. Nyíregyháza,

2. Debrecen,

3. Gyöngyös,

4. Miskolc,

5. Eger

Atkári TSZ SK - Egri Helyiipar (óriási meglepetésre) 15 : 14 (8 : 5)

Gyöngyösi Vasas Izzó- Egri Helyi ipar 16 : 15 (11 : 8)

A megyei bajnokság végeredménye:

1. Gyöngyös Vasas Izzó

2. Egri Helyiipar

1966. februárban a Heves Megyei Kézilabda Szövetség megrendezte a megyei

teremkézilabda bajnokságot. A bajnokság kitűnő alkalomnak kínálkozik arra, hogy a

csapatok kipróbálják az új szerzeményeiket. Több együttes jelentősen megváltozott

összeállításban lép pályára. Főleg az Egri Helyiipar, amelynek 5 játékosa vonult be

katonának. Ezek a kézilabdázók viszont az Egri Honvédot erősítik ezután.

Egri Helyi ipar - Gyöngyössolymos 28 : 7

Új játékos Pintner.

Az 1966-os megyei bajnokság végeredménye:

1. Gyöngyösi Vasas Izzó

2. Egri Honvéd

3. Egri Helyiipar

1967. március 15-én ért véget a megyei terem kézilabda bajnokság.

A férfiak mezőnyében a döntőben a Siroki Vasas óriási küzdelemben, 18 : 17 arányban

legyőzte a sok helyzetet kihagyó Egri Helyiipart, így megszerezte az elsőséget.

A városi teremkézilabda bajnokságot három fordulóban a Szilágyi Gimnázium

tornatermében bonyolították le. A döntőket pedig a dr. Nagy János utcai sportpályán

játszották.

A Megyei Kézilabda Szövetség négy férfi és négy női csapat részvételével Felszabadulási

emlékversenyt rendezett Egerben április 4-e tiszteletére.

A férfiaknál szoros küzdelem után a helyezések a következőképpen alakultak:

1. Honvéd Dobó SE

2. Helyiipar I.

3. Helyiipar II.

A megyei bajnokság végeredménye:

1. Gyöngyösi Vasas Izzó

2. Dobó SE

3. Sirok

4. Egri Helyiipar

5. Egri Tanárképző

A Vasas Izzó kiharcolta az NB 2-be jutást is.

1968-ban végre minkét megyei bajnokunk feljutott az NB 2-be. Ez mindenképpen a

helyi erők megnövekedésének köszönhető. Az egriek viszont most is csak a női vonallal

dicsekedhetnek, ugyanis a megyének mindkét NB-s férfi csapata gyöngyösi, (Gy. Zalka,

Gy. Vasas Izzó), a női csapatok közül viszont az egriek az erősebbek, hiszen két csapatunk

is játszik ebben az osztályban.(Egri Lendület, Egri Kinizsi)

Ismét egy volt játékos, Bartók József, aki a játék után is hasznosnak szeretné tudni magát a

kézilabdázás más területein, a Helyiipar női csapatának edzője lett.

Februárban a terembajnokságot körmérkőzéses rendszerben rendezték a Szilágyi

Gimnáziumban.

Végeredmény :

1. Egri Helyiipar SE

2. Dobó SE

3. Egri Tanárképző

Május 1-jén új, kis méretű sportpályát (kézilabdapályát) adtak át a Vörös Csillag

Traktorgyárban.

Júliusban Bornemissza emlékverseny volt az ifjúsági csapatok részére, amelyen az Egri

Helyiipar együttese a 6. helyet szerezte meg a népes mezőnyben. Még ebben a hónapban a

felnőttek összemérhették erejüket a Dobó István emlékversenyen, amely ebben az évben

nemzetközi rangot kapott.

A helyezések:

1. Tatran Presov(Csehszlovák I. liga 3. helyezettje)

2. Zalka SE

3. Budapesti Mérőműszer

4. Siroki Vasas

5. Gyöngyösi Vasas Izzó

6. Szolnoki Olajbányász

7. Ormosbánya

8. Egri Helyiipar

9. Dormánd

Szeptemberben jubileumi kézilabda villámtornát rendeztek Egerben. A játék felgyorsulása

megkövetelte a játékvezetés korrekcióját is. Kísérletet végeztek, mi volna, ha nem egy,

hanem két bíró vezetné a mérkőzéseket. Ezen a villámtornán dirigálják először párosával a

játékvezetők a mérkőzéseket. Megállapíthatjuk, hogy a kísérlet sikerült. A következő

idénytől, 1969-től be is vezetik ezt a gyakorlatot az országos bajnokságokban is. Heves

megyében a bírók csekély száma miatt, egyenlőre, csak a férfiak mérkőzésein kötelező

jelleggel. A négycsapatos tornán a következők vettek részt:

1. Ózdi Kohász,

2. Zalka SE,

3. Gyöngyösi Vasas Izzó

4. Egri Helyiipar.

1968, szeptemberben a már befejeződött megyei bajnokság élmezőnyének lőtt és kapott

góljai, valamint az elért pontszámok:

1. Siroki Vasas 627 : 372 40 pont

2. Egri Helyiipar 564 : 305 39 pont

3. Egercsehi Bányász 485 : 382 34 pont

1969-ben februárban immár hagyományosan a Szilágyi Gimnázium tornatermében

bonyolították le a megyei terem tornát. Most is, mint mindig nagy volt az érdeklődés és a

megyéből a legerősebb egyesületek neveztek a küzdelmekre. Jó alkalom volt ez a

felkészülés szintjének lemérésére, a téli pihenő után a formába lendülés elősegítésére.

Ebben az évben kilenc csapat nevezett, köztük természetesen a két gyöngyösi NB 2-es

gárda is. Az első négy csapat sorrendje így alakult:

1. Gyöngyösi Zalka SE

2. Gyöngyösi Vasas

3. Egri Helyiipar

4. Gyöngyöi Vasas Izzó

A megyei bajnokság során, amire 1969-ben 14 együttes nevezett, a tavaszi fordulók nem

egészen tükrözték a vezetőség óhaját, a csapat leszorulni látszott az első helyről.

A fordulónál a Siroki Vasas vezette a mezőnyt. A Helyiipar csak a második helyen állt. Az

viszont fontos előrelépés volt a Megyei Kézilabda Szövetség részéről, hogy ettől az évtől

kötelező jelleggel az ifjúságiakat is kellett versenyeztetni a megyei bajnokságban.

A Helyiipar utánpótlását biztosító fiatalok tavasszal és ősszel is a harmadik helyet

szerezték meg a népes mezőnyben. Az egyesület mindig nagy gondot fordított az

utánpótlásra, tudva, hogy ez a jövő záloga.

A Dobó István Emlékversenyt július 26-27-én bonyolította le a Heves Megyei Kézilabda

Szövetség. Ezúttal hat nevező volt a küzdelmekre. Nagyjából a papírforma alapján

alakultak az eredmények, így a magasabb osztályban szereplők végeztek az előkelőbb

helyeken, csak a Siroki Vasasnak sikerült felverekednie magát a dobogóra.

1. Ózdi Kohász,

2. Ormosbánya,

3. Siroki Vasas,

4. Budapesti Műszer,

5. Gyöngyösi Zalka SE,

6. Egri Helyi ipar

Amennyiben panaszkodni lehetett a tavaszi idényre, az őszi még rosszabbul sikerült,

hiszen a csapat az előző idényhez képest még egy helyet szorult vissza, végül meg kellett

elégednie a bronzéremmel.

Az 1969-es bajnokság végeredménye:

1. Siroki Vasas 645 : 395 47 pont

2. Hatvani FMGT 493 : 415 38pont

3. Egri Helyiipar 564 : 456 34 pont

4. Egercsehi Bányász 427 : 485 32 pont

A Megyei Sport Bizottságok elvégezték az egyesületek gazdasági besorolását, minősítését.

Ebben az Egri Helyiipar kézilabda szakosztálya a „C” kategóriát kapta, ami annyit

jelentett, hogy bár megyei osztályban szerepel, de személyi, tárgyi, anyagi feltételei szerint

gyenge szakosztály. Egy kicsit talán magyarázatként is szolgálhat ez a viszonylagosan

mérsékeltebb szereplésre. Ha nagyobb anyagi lehetőségekkel rendelkezne az egyesület,

valószínűleg előrébb tartana a csapat is.

3. 4. A Finommechanikai Sport Club (1970-1993)

A kézilabdás időszámítás 1970-ben is a februári városi teremtornával kezdődött.

Ebben az évben nyolc csapat élt azzel a lehetőséggel, hogy télen is hódolhat kedvenc

sportjának szervezett keretek között. Mint általában lenni szokott, most is az NB 2–ben

szereplők aratták le a babérokat, de a Helyiipar közvetlenül utánuk, a harmadik helyen

végzett. Ezért is érdekes, hogy a február végén lebonyolításra kerülő megyei terem

bajnokságra, évek óta először, nem is nevezett a csapat.

A vezetőség is fontos döntéseket kellett, hogy hozzon. A vállalatok közös teherviselésével

úgy látszott nem lehet eredményes sportmunkát végezni. A sok bába közt elvész a

gyermek, mondás látszott beigazolódni. A Sport Club a költségek csökkentése érdekében

meg kellet, hogy váljon három szakosztályától, és mivel az anyagi terheket eddig is szinte

kizárólag az Egri Finommechanikai Vállalat viselte, úgy döntött, hogy akkor legalább

tekinthesse saját sportolóinak ezeket az embereket, és névváltoztatást hajtott végre.

Ettől a pillanattól egészen 1993-ig Egri Finommechanika szerepel a hivatalos

nevében az egyesületnek. A megyei bajnokság kezdetekor már így is került fel a

versenynaptárba. Ahogy Jenes Pál a Finommechanikai Vállalat igazgatója fogalmazott:

„Azért kellett a névváltozás, mert eddig is mi éreztük magunkénak a sportot, - úgy

erkölcsileg, mint anyagilag – így most legalább viselje a mi nevünket a csapat.”10

Nagyon fontosnak tartom azt a fejleményt, hogy ebben a bajnokságban már rendszeresen

szerepel az ifjúsági csapat a megyei bajnokságban. Ez alapvető a felnőtt versenyeztetés

mellett, hiszen a fiatalok jelentik az utánpótlást, a jövőt egy-egy szakosztály, csapat

számára. A megyei bajnokság 11. fordulójában került sor az idény legfontosabb

mérkőzésére. A Siroki Vasas látogatott Egerbe. A vártnak megfelelően nagy csatát, heves

küzdelmet figyelhetett végig az a 300 néző, aki kilátogatott a Nagy János úti pályára július

másodikán. A hazaiak végül megérdemelten tartották otthon a két bajnoki pontot, ezzel

négy pontra növelve az előnyüket. Ennek megfelelően, az 1970-es megyei bajnokság első

felének végeredménye:

1. Egri Finommechanikai SC 13 13 0 0 284 : 179 26

2. Siroki Vasas 13 11 0 2 315 : 201 22

3. Egercsehi Bányász 12 8 1 3 234 : 192 17

Az ifjúságiak szintén jól zárták az idényt, ők másodikként fordultak a Heves mögött.

Alig tértek pihenőre a csapatok, amikor július 14-én a HVDSZ az Országos Sport Napok

keretében kézilabda napot tartott. Az Egri Finommechanika SC a Dobó SE-t 15 : 13-ra, a

Budapesti Mérőműszer csapatát 18 : 5 –re legyőzve lett győztese a tornának.

Két hét múlva a Gyöngyösön lebonyolított Mátra Kupán, igen neves, magasabb

osztályokban szereplő ellenfelek ellen kellett bizonyítani játéktudásukat. Úgy lettek 6.

helyezettek, hogy előttük egy NB 1 b-ben szereplő, három NB 2-es és a Salgótarjáni

Építők, aki Nógrád bajnoka, végzett. Ezek az erősebb ellenfelek nagyon fontos felkészülést

kellett, hogy jelentsenek, hiszen ha megnyerik az őszi fordulót is, akkor az osztályozó

hasonló nehézséget fog jelenteni. A megyei bajnokság folytatásában az ősz folyamán

ugyan a Siroki Vasastól kikaptak (14 : 13, Sirokban), valamint megbotlottak Horton (13 :

12, a hazaiaknak), de a bajnoki aranyat már nem veszíthették el.

Az 1970. Heves megyei férfi kézilabda bajnokság végeredménye: (az élmezőny)

1. Egri Finommechanikai SC 26 21 2 3 497 : 345 44

2. Siroki Vasas 26 19 1 6 565 : 407 39

3. Egercsehi Bányász 26 16 1 9 517 : 428 33

A bajnokcsapat :Balázs, Balla, Barta, Bodó, Bóta, Csáti, Kósa, Medvecz, Prokaj, Terenyei

összeállításban szerepelt a legtöbbször.

Az osztályozó előtt még további tétmérkőzéseken is tesztelhették magukat, ugyanis a Dobó

István Emlékversenyt ebben az évben novemberben rendezték meg.

Ennek a végeredménye:

1. Ózdi Kohász

2. Budapesti Mérőműszer

3. Dobó SE

4. Egri Finommechanikai SC

Tatán, az osztályozón azonban ennek ellenére nem alakultak olyan rózsásan a dolgok, mint

kellett volna. Mindhárom mérkőzésüket elvesztették, így megint csak ábránd maradt az NB

2. Lehet, hogy átok ül az egyesületen?

Az ellenfelek: Salgótarjáni Építők, Ceglédi Építők, Bajai Vasas voltak. Ekkor a Salgótarján

tudta kiharcolni a feljutást.

1971-ben a kézilabda sportág Heves megyében,- mint az egész országban- óriási

népszerűségnek örvendett. A Kézilabda Szövetség 18 női, és 27 férficsapatot tartott

számon, több mint 2760 igazolt taggal. Ezzel akkor a megyében a tömegesség

szempontjából a második helyen állt a sportág a labdarúgás mögött. A Nemzeti

Bajnokságon kívül a megyei, ez alatt a járási bajnokságokat is meg lehetett rendezni.

Különösen a füzesabonyi, gyöngyösi járásban szerepelt sok csapat.

Az év ismét a fogadkozás jegyében kezdődött, majd most sikerül a feljutást kiharcolni.

A Szilágyi Gimnázium tornatermében megrendezett megyei teremkupára ebben az évben

kifejezetten sokan neveztek. A 10 csapat közül kettő Finommechanikai érdekeltségű,

ugyanis pár régebbi játékos visszatérve, Finommechanika Öreg fiúk néven beszállt a

küzdelembe. A helyzet pikantériájához tartozik, hogy az „öregek” végig verve a mezőnyt

megnyerték a terembajnokságot.

Végeredmény:

1. Finommechanika Öreg fiúk

2. Gyöngyösi Építők

3. Siroki Vasas

4. Egri Finommechanikai SC

A bajnoki küzdelmek a terveknek megfelelően kezdődtek, a tavaszi fordulók után az első

helyről várhatta a csapat a folytatást. A bevonulási időszak azonban igencsak megtizedelte

a már összeszokott közösséget, többen katonáskodni kényszerültek. A nyári felkészülés

közben pedig valami óriási probléma adódhatott, mert a csapat az őszi idényzáráskor

nemhogy az első helyet nem tudta megtartani, de még a dobogótól is pontokkal maradt le.

5. Egri Finom mechanikai SC 14 2 9 463 : 422 30

1972-ben az egyesület fennállásának 20. évfordulójához érkezett. Ez alkalomból

szerették volna, ha magasabb osztályba tudna lépni legalább az egyik labdás csapatuk.

(kézilabda, kosárlabda)

A szokásoknak megfelelően az év első kézilabdás rendezvénye a városi rendezésű terem

torna, a Szilágyi Gimnázium tornatermében február első két hetében. A tavalyi évhez

hasonlóan most is remekül kezdődött az évad. Sikerült megnyerni ezt a tornát.

Végeredmény:

1. Egri Finommechanikai SC

2. Egri TK

3. Finommechanika Öreg fiúk

Ekkor szinte folyamatosan mérkőzhettek a csapatok, hiszen alig ért véget a városi terem

bajnokság, máris kezdődött a megyei szervezésű. Ez három hét szombatján és vasárnapján

zajlott, február végén és március elején.

A megyei terem bajnokság végeredménye:

2. EFSC

3. E. Öregfiúk

8. EFSC II

A végeredmény azt vetítette előre, idén sem lesz nagyon könnyű a szabad téri bajnokág

megnyerése. A mezőny tagjai közel azonos játékerőt képviseltek, és a mérkőzések

kimeneteléről inkább a pillanatnyi forma, mint a képességek döntöttek.

Márciusban a Megyei Kézilabda Szövetség új elnököt választott Csillag Béla

személyében. Hosszú évek óta most került megint a testület élére – a közvetlen elődök

megbántásának szándéka nélkül – olyan vezető, akit a szakma országosan is feltétel nélkül

elismert.

A szabadtéri küzdelmek eredményessége ott folytatódott, ahol tavaly ősszel befejeződött.

Hiába győzte le a gyengébb csapatokat sokszor rendkívüli gólkülönbséggel, Egerfarmost

24 : 4-re, Gy. FMGT-t 36 : 9-re, ha a rangadókat sorban elveszítette a Finommechanika

megfiatalított gárdája. A tavaszi végeredmény alapján igen-igen távolinak tűnt a felsőbb

osztályról szőtt ábránd megvalósulása. A bajnokságot az Egri Tanárképző vezette 20

ponttal. Miközben az Egri Finommechanikai SC csak a 7. helyen állt 10 pontot gyűjtve.

A Nemzetközi Kézilabda Szövetség nagy eredményeként olimpiai sportággá vált a

kispályás kézilabdázás. Ezen a 72-es olimpián a magyar csapatnak is szurkolhatunk.

A válogatottak között ott találjuk Marosi Istvánt, aki az Ózdi Kohászból került

beválogatásra és a világválogatottságig vitte. Egerben katonáskodott, akkor a Dobó SE

csapatát erősítette, majd pár év elteltével, amikor segítni kellett az Egri

Finommechanikához igazolt. Erről azonban többet majd a későbbi időszak tárgyalásánál.

A nyár elmúltával visszatért néhány kézilabdás és az ifiből is lehetett végre hasznosítani

egy-két játékost. Így, ha nem is a bajnokság megnyerése, de a felzárkózás reális elvárásnak

tűnt. Ennek ellenére csupán egy hellyel sikerült előrébb lépni a táblázaton. A Főiskola rajt-

cél győzelemmel, utcahosszal nyerte a küzdelmeket. Az NB 2 azonban neki sem sikerült.

Az 1972-es évi bajnokság végeredménye:

5. Gyöngyösi Építők 14 1 7 433 : 328 29

6. Egri Finommechanikai SC 13 0 9 492 : 385 26

7. Gyöngyössolymos 11 1 10 432 : 403 20

Ez volt a mélypont. Ennyire hátul sem eddig, sem ez után nem kellett keresnünk ezt a

csapatot a bajnoki táblázatokban. Szerencsére nemcsak a megyei bajnokság az, ami számít.

A Magyar Népköztársasági Kupában még versenyben voltak. A csapatnak a Heves megyei

ellenfelek legyőzése után a Gyöngyösi Vasas Izzón kellett átverekednie magát, hogy

megyén kívüli ellenfelet kaphasson, és fölkerülhessen a fő táblára. Ez sikerült, várták a

sorsolás szeszélyét, kivel kell a továbbjutásért játszani.

A húsz éves jubileumot sikerült méltón ünnepelni, ugyanis a kosárlabdások megnyerték az

NB 1 b-t és feljutottak a legmagasabb osztályba. Az egyesület vezetésének nem kellett

bosszankodnia a kézilabdások sorozatos kudarcai miatt.

1973–ban a városi terem tornát január 30-án a Szilágyi Gimnáziumban nyitották

meg. Szinte már törvényszerűnek tűnt, hogy ezeken a téli felkészülési tornákon a

Finommechanika igen jól szerepel. Idén két csapatot is indítottak, szerették volna felmérni

a fiatalabb játékosok tudását, hadra foghatóságát. A népes mezőnyben jól megállta a helyét

mindkét társaság. A kupán szereplők végső sorrendje:

1. Finommechanika I.

2. Egri Főiskola

3. Finommechanika II.

4. Műszeripari Szakközép

5. Dobó Gimnázium

Az utánpótlás csapatok láthatólag megerősödnek. Ez a jövőre nézve biztató, hiszen egy

jobb utánpótlás mindenképpen a jövő zálogának tekinthető. Az első öt csapatból négy

Finommechanikai érdekeltségű, csak a Főiskola tudott eredményes lenni ellenük.

A Megyei Terembajnokságban szintén előkelő helyen végzett a Finommechanika. Sikerült

legyőznie a riválisait, a Tanárképzőt és a Siroki Vasast is, csak a Gyöngyösi Zalka

bizonyult jobbnak náluk. Így a második helyen végeztek.

1. Gy. Zalka SE

2. Egri Finommechanikai SC

3. Siroki Vasas

Az őszi nagyszerű MNK szereplés folytatásaként tavasszal legyőzték a DVTK

Sportiskolát. A Budakalász nem állt ki ellenük, így kiváló eredményként az ország

legjobb16 csapata közé érkeztek. A legjobb 8 közé kerülésért nem kisebb ellenfelet kaptak,

mint a nemzetközileg is jegyzett, Varga István világválogatott által vezetett Debreceni

Dózsát. A mérkőzésre Egerben került sor óriási érdeklődés mellett. Az első félidő minden

várakozáson felüli szoros eredményt hozott. Az NB 1-es játékosok már-már a kiesés

gondolatával foglalkozhattak a helyi szurkolók megelégedésére. Varga szinte tajtékzott.

Játszott volna ő is, de átigazolási problémák miatt ezt nem tehette meg, épp eltiltását

töltötte. A szünet után aztán rendezte sorait a nagy múltú debreceni csapat, és bár a 40.

percig még egyenrangúak voltak az egriek, végül meg kellett hajolniuk a jóval nagyobb

játékerőt képviselő ellenfelük előtt. Aki pedig csak a végeredményt hallotta, (21 : 13) azt

hihette, a magasabb osztályban játszó Dózsa könnyű, kötelező győzelmet aratott.

Ezen a nagyszerű délutánon a következő játékosok kerültek pályára a helyieknél: Kiss

László, Győri Zoltán., Jánoki Tivadar, Bóta Sándor.,Prokai Ferenc, Bodó József,

Spisák József, Miklós János, Csáti, Heffer. Edző: Bóta Mihály

A tavaszi fordulóban az előző év mélyrepüléséhez képest sikerült valamivel előrébb

lépni, bár még mindig nem az elvártnak megfelelő az elért helyezés.

1. Siroki Vasas 18 p

2. ETK 18p

3. EFSC 16p

4. Füzesabony 16p

Ez a négy csapat ellépett a mezőny többi részétől. Úgy tűnik, közülük kerül ki majd az őszi

bajnok is. A nyár sem telt teljesen a pihenés jegyében, felkészülési és emléktornák, kupák

váltották egymást. Először a tragikus hirtelenséggel elhunyt Tóth Zoltán emlékére

rendezett kupán vettek részt Füzesabonyban, aztán augusztusban a Dobó István Emlék

torna következett. Az elsőt megnyerik a Sirok előtt, a másodikon a harmadik helyet szerzik

meg a Zalka és a BP-i Postás mögött. A játékos keretben csak annyi változás történt, hogy

a nagyon tehetséges Jánoki Tivadar és Heffer távozott a csapatból, Olajos pedig most

kapott játéklehetőséget. A megyei táblázaton a csapatok ugyanazt a sorrendet produkálták,

mint a tavasz folyamán. Apró vigasz, hogy Bóta Sándor 102 lőtt góllal a 6. helyen végzett

a góllövő listán.

Egy szakosztály mindig szerencsés, ha az utánpótlását egy-egy oktatási intézmény

hosszabb távon tudja segíteni. Esetünkben ez a 70-es évek elejétől, kisebb

megszakításokkal, de azért folyamatosan biztosítva volt. A Gép és Műszeripari

Szakközépiskola mindig nagy hangsúlyt fektetett a kézilabdára. A Finommechanikai

Vállalattal is kiváló volt a kapcsolata, így bizony kézenfekvő volt az összefonódás. Nem

kis szerepe volt ebben Szabó Péternek, aki akkor mérnök tanár volt, később az iskola

igazgatója lett. Mivel, maga is kiváló kézilabdás volt, kapus, és a junior válogatott keret

tagságig vitte mindig is szívügyének tekintete a kézilabdát. Edző volt, később

sportvezetőként, támogatóként segítette a megyeszékhely kézilabdáját ahol tudta.

Az 1974-es év úgy kezdődött, hogy a felnőtt csapat edzői teendőit Bóta Mihálytól a

GMSZ testnevelő tanára, Sütő László vette át. Ezzel végképp az iskola lett a csapat bázisa.

Ekkor költözött ide a mostani Wígner pályára is (korábban GMSZ). Ezt megelőzően több

pályán játszottak, a Foglár pályán, Spartacus pályán, az Egészségház utcában, majd később

a dohánygyári pályán. Néhány évenként mindig máshol kellett játszani, mert nem volt saját

pályája, otthona a csapatnak. Ez nagyban hozzájárulhatott az egyesület sikertelenségeihez.

A Középiskola vezetése, Szabó Péter révén egészen 1993-ig ezen az aszfaltozott pályán

játszott a Finommechanika kézilabda csapata. Ennek természetesen voltak gazdasági okai

is, a GMSZ nem kért bérleti díjat a játéktér használatáért, az öltözőkért.

Az idősebb játékosok Prokaj Ferenc kivételével, abbahagyták a versenyzést, Bóta

Sándor katona volt, így ismét kényszerű fiatalítást kellett végrehajtani. Szerencsére az

ifjúsági csapatban több tehetséges fiatalt is lehetett találni.

A Szilágyi Tornatermében megrendezett Városi Terembajnokságon a Finommechanika

Öregfiúk versenyen kívül indult, és 9 pontot gyűjtött.

1. ETK 12 pont

2. EFSC 9 pont

3. F.abony 8 pont

6. EFSC II. 2 pont

Alig hogy befejeződtek a küzdelmek, máris kezdődött a következő megmérettetés, a

megyei terem bajnokság. Azt követően pedig a Tóth Zoltán Kupa Füzesabonyban.

Íme a végeredmények.

Megyei terem torna:

1. Gy.Vasas Izzó

2. Zalka SE

3. ETK

4. EFSC

5. Füzesabony

Tóth Zoltán Kupa:

1. Ikladi Vasas

2. EFSC

3. Turai Vörös Meteor

A megyei bajnokság végeredménye:

1. EFSC 24 21 1 2 528 : 317 43

2. Hevesi Gimn. 24 19 1 4 608 : 396 39

3. ETK 24 17 2 4 567 : 376 36

Az osztályozóra eltávozással hazatért a katona Bóta Sándor is, de a feljutást most sem

sikerült kiharcolni.

Decemberben a Bornemissza emlékversenyt már a Csebokszári Iskolában (a mai

Tinódi Ált. Isk.) rendezték. A Finommechanika ifjúsági csapata ezen a viadalon, a

negyedik helyen végzett. Az iskolák közötti küzdelmek még a tavalyinál is jobban

végződtek, a középfokú iskolák megyei terembajnokságán a GMSZ az első helyet szerezte

meg.

1975-ben is a február a városi terembajnokság időszaka. A Csebokszári Iskola torna

termében megrendezett versenysorozat résztvevői a következő egyesületek voltak:

Dormánd, Csepel Autó, EFSC, Öreg fiúk, ETK, Lakatosárugyár.

Az ifik erősorrendje: 1. Dobó gimn., 2.Katonai Kollégium, 3.GMSZ Természetesen a

Dobóból is ehhez a városi csapathoz kerültek a tehetségesebb játékosok.

A városi bajnokságok befejezése után megkezdődtek a Megyei Teremkézilabda-bajnokság

küzdelmei is. Az egyik legfontosabb utánpótlásnevelő bázisnak tekinthető iskola, az Egri

Gép és Műszeripari Szakközép is nevezett a versenyekre, de most már a felnőttek

mezőnyébe. Meglepetésként hatott, hogy kiválóan helyt álltak, különösen a támadó játékuk

alakult ötletesen, és eredményes is volt.

Áprilisban az egyesület kézilabda csapata az Országos Ifjúsági Kupában a legjobb

12 csapat közé jutott, és a budapesti döntőben a nagyon előkelő hatodik helyezést szerezte

meg. A csapat tagjait érdemes felsorolni, hiszen többen közülük a nagyok között is

szerepet kaptak.

9. kép

Az Országos Ifjúsági

Kupán 6. helyezést elért

utánpótlás csapat.

Állnak: Fehérvári

(intéző), Rahonczi, Réti,

Kiss, Dobi, Vass,

Bartók József (edző)

Guggolnak: Ivánszky,

Terenyei, Bodó,

Domboróczky, Tóth T.

A képről hiányzik, de a csapathoz hozzátartozott Szabó Péter is, hiszen ezek a fiatalok

közül sokan a GMSZ-ben voltak diákok, ahol ő foglalkozott velük.

Május 20-án felavatták a bervai bitumenes pályát. Végre saját pályán játszhatnak az Egri

Vasas női kézilabdásai is. Érdekes, hogy június 12-én a teljes kézilabda megyei fordulót

elhalasztották az országgyűlési választások miatt.

Tavaszi végeredmény, első az Egri Finommechanikai SC férfi együttese.

Ekkor ismét vezető váltás következett be, hiszen Sütő László munkahelye megváltozott,

így nem tudta tovább vállalni az edzőséget. Az ifjúságiak mellett ezután a felnőttek

gyakorlását is Szabó Péter vezette. Amikor már mindenki azt latolgatta, mi lesz az idei

osztályozón, a bajnokság befejező mérkőzése nem várt fordulatot hozott. A Dormánd, Tóth

Ferenc vezérletével legyőzte az esélyesebb Finommechanikát, ezzel a dobogó legtetejére

állhatott. A felsőbb osztályba lépés viszont nekik sem sikerült. Az EFSC „csak” a második

helyezett lehetett 1975-ben. Sikere azért volt ennek az évnek is. A megyei bajnokság

gólkirálya a fiatal Terenyei János lett, 184 lőtt góllal.

A Megyei Terem Bajnokság 1976-ban az új lakótelepi iskola tornatermébe költözött. Bár

ez is csak 33 x 14 m-es volt, mégis a legnagyobb méretű teremnek számított Egerben.

Eredmények:

Füzesabony - EFSC 19 : 27

EFSC - HAFE 31 : 17

GMSZ - ETK 13 : 24

Csepel Auto - EFSC 22 : 19

Zalka - EFSC 20 : 18

EFSC - Heves 17 : 20

EFSC - Sirok 14 : 22

Az év közben történtekről alig maradt fenn valami, így csak a megyei végeredmény, ami

mindenképpen említésre méltó.

1. Honvéd Zalka SE 21 0 1 574 : 314 42 pont

5. Egri Finommechanikai SC 12 2 8 481 : 387 26 pont

Ha 1972-ben azt kellett mondani, hogy az a mélypont, bizony erre az évre is hasonló

jelzőkkel lehet csak emlékezni. A december talán az egész évi csendesség ellentételezése

érdekében nagy jelentőségűnek bizonyult. Elkezdődött a körcsarnok építése és lényeges,

nagy horderejű változásokat hozott a Megyei Kézilabda Szövetség közgyűlése is. Az

elnöki poszton ugyan nem történt változás, még mindig Csillag Béla tölti be ezt a

tisztséget, de az edző- és az ifjúsági–bizottság élére új agilis fiatalemberek kerültek. Az

előbbi feladatot Sütő László, a másodikat Miklós János látta el. Mind a ketten köthetők a

Finommechanikához. Az első szakember edzőként, a másik játékosként. Az elmúlt évek

negatív tapasztalatai, hogy a Heves megyei férfi bajnok gyakorlatilag sohasem kerül fel

magasabb osztályba, arra késztették a szövetség tagjait, hogy lényegi, mélyreható

változtatásokat hajtsanak végre. Meg kellett reformálni az egész bajnoki rendszert. A

legfontosabb változtatás az volt, hogy két csoportra osztották a megyei első osztályt, alsó–

és felsőházra. Ezzel megszűnhettek a 20 gólos, túl könnyű győzelmek, az egymással

versengő csapatok hasonlóbb képességűek lettek, így a bajnokság színvonala is

emelkedhetett. Természetesen a megfelelő mérkőzésszám biztosítása érdekében a csapatok

dupla fordulót játszottak, négyszer találkoztak egymással, azaz kétszer oda-vissza. Ahogy

lenni szokott, ez sem mehetett zökkenőmentesen, több egyesület kifejezte nemtetszését.

A cél viszont, hogy magasabbra lehessen emelni a megye férfi kézilabdázásának a

színvonalát, a többségben egyetértést váltott ki, így keresztül lehetett vinni a javaslatot. Az

1977-es bajnokságot már így is írták ki. Mint később kiderült, helyes volt az elhatározás,

1978-ban már feljutott a megyei bajnok.

Az 1977-es esztendő is úgy kezdődött, mint az előzőek, teremkézilabda tornákon

való szereplésekkel. Először a városi, aztán a megyei szervezésű bajnokságban kellett helyt

állni. A Finommechanika fiatal csapatának ezek a teremben lebonyolított versenyek

mindig jól sikerültek. Ebben az évben is így volt ez. A városi bajnokságban pontveszteség

nélkül lettek elsők, míg a megyein úgy lettek másodikak, hogy az összes saját

osztályukban játszó csapatot és a Gyöngyösi Vasas Izzót is megelőzték, csak a Gyöngyösi

Zalka tudott gólkülönbséggel eléjük kerülni. Külön örvendetes volt, hogy az ifjúságiak is a

dobogó legfelsőbb fokára állhattak a fiatalok versenyében. A szabadtéri bajnoki küzdelmek

tavaszi fordulói során látszott, a fiatalok játéktudása rohamosan nő. A Finommechanika

megkezdte a felkapaszkodást.

Július 23-24-én a Berva lakótelep új pályáján rendezték meg a Dobó István Emlékversenyt.

Ebben az évben is a Zalka nyert, második a Heves, harmadik az Egri Finommechanikai

SC, negyedik a TAURUSZ lett.

A fontosabb, szabad téri küzdelmek során azonban mindig becsúszott egy-egy be nem

tervezett vereség, amivel aztán a bajnokság elúszott. 1977-ben két csapat emelkedett ki a

mezőnyből. Az Egri Főiskola, és a szintén nagyon fiatal Finommechanika.

Az 1977-es Heves megyei férfi kézilabdabajnokság „A”csoportjának első három

helyezettje:

1. ETK 20 18 0 2 479 : 314 36 pont

2. Egri Finommechanika 20 13 1 6 384 : 353 27 pont

3. Gyöngyösi Főiskola 20 8 2 10 361 : 385 18 pont

Sajnos a Főiskola sem tudta kiharcolni a magasabb osztályba kerülést.

Érdekes, hogy ebben az időben Brastädter Gábor volt talán a Főiskola csapatának

leggólerősebb játékosa, és alig öt év múlva a mostani nagy rivális, a Finommechanika

edzője lesz. Igaz, nagyon hosszú lenne az a névsor,ami felsorolja azokat a főiskolásokat,

akik így, vagy úgy kapcsolatba kerültek a Finommechanikával. Branstädter Gábor, Herceg

Béla, Vajon Imre, Kiss Tamás, Kékesi László, Petrás Balázs, Vizes Lajos, Fábián Gábor,

Scheili Zsolt, Molnár Ferenc, Makó Nándor, Strobán Tamás, a teljesség igénye nélkül.

1978-ban az egyesület vezetése úgy döntött, hogy tovább növeli a lejátszott

mérkőzések számát, és a csapatot benevezi a Hatvan város teremkézilabda bajnokságára is.

Erre tizenöt, Nógrád, Heves és Szolnok megyei csapat nevezett. Sikerként értékelhető,

hogy a második helyet tudták megszerezni.

1. Jászberényi Lehel,

2. EFSC,

3. Jobbágyi Szőnyi SE.

Az Egerben megrendezett teremkupákon a szokásos Finommechanika –

Tanárképző versenyfutást láthattuk, a Főiskolások győzelmével.

Városi terembajnokság:

1. ETK,

2. EFSC,

3. ETK II.,

4. Csepel Autó.

Megyei teremtorna:

1. ETK,

2. EFSC,

3. Gyöngyösi Főisk.,

4. Heves.

A szabadtéri bajnokság során ellenben sikerült visszavágni a riválisoknak és április 23-tól

októberig, 17 fordulón keresztül nem talált a csapat legyőzőre. Ezzel ismét megnyílt a

lehetőség a magasabb osztályba lépés kiharcolásának. Íme a bajnoki táblázat:

1. Egri Finommechanikai SC 20 16 2 2 497 : 385 34pont

2. Füzesabony 20 13 2 5 413 : 391 28pont

3. Egri TK 20 12 3 5 459 : 391 27pont

10. kép

Az Egri Finommechanikai SC megyei bajnokságot nyert csapata az NB 2 küszöbén

Állnak: Szabó Péter edző, Bodó József, Bóta Sándor, Madarász Béla, Kádár Károly,

Terenyei János, Kiss Jenő szakosztályvezető. Guggolnak:Lakatos László, Sajóvölgyi

Oszkár, Kiss Béla, Antók Gábor, Tollner László, Kormos Ferenc. A képről hiányzik: Tóth,

Hopka Csaba, Poczok Miklós, Olajos.

A bajnok csapat átlagéletkora fiatal, 21év körüli.

Végre bajnok tudott lenni, de vajon mi lesz a tatai osztályozón? Lett-e eredménye a

szorosabb mérkőzéseket követelő új rendszerű bajnokságnak?

Az osztályozó időpontjáig Szabó Péter edző naponta tartott edzéseket, és Bereczki György

az Eger SE NB 1-es női csapatának edzője is besegített tapasztalatával a felkészítésben.

A hátralevő időben még erősebb ellenfelek ellen játszott edzőmérkőzéseken próbálták

lemérni, hol is tartanak.

Ekkor az osztályozók rendszere úgy működött, hogy a 19 megye bajnoka, plusz öt

budapesti csapat (összesen 24) versenyezett hat külön csoportban, körmérkőzésekkel.

Ezeknek a négyes csoportoknak az első helyezettjei (hat csapat) léphetett magasabb

osztályba. Az igazolási szabályok megengedték, hogy akár csak erre az alkalomra, felsőbb

osztályból hozzanak maguknak játékost a résztvevők. A tehetősebb, erősebb bázissal

rendelkezők éltek is ezzel a lehetőséggel. A Finommechanika nem tudott erősíteni, a

megyei bajnokságot megnyert társaság vágott neki a küzdelmeknek. Csupán az utolsó

pillanatban csatlakozott az utazókhoz Tiba Imre, volt ózdi játékos. Szinte hihetetlen, de

igaz volt a következő idézet az akkor megjelent Népújságból.

„Alighanem párját ritkítja az Egri Finommechanikai SC férfi kézilabda csapatának

sporttörténeti öröksége. A szakosztály első megyei sikerétől, 1952 óta most vág neki az

NB 2-be jutásért kiírt osztályozónak a 18. alkalommal.”11

Most azonban végre sikerült! Amióta a Finommechanika zászlója alatt versenyeztek, még

egyetlen egyszer sem sikerült ez a bravúr. Egerben az 1979-es év volt az első, hogy a

közönség helyi csapat NB 2-es bajnoki férfi kézilabda mérkőzésén szurkolhatott. A

feljutást kiharcoló játékosok névsora: Tóth József, Hopka Csaba, Bodó József, Bóta

Sándor, Madarász Béla, Kádár Károly, Terenyei János, Lakatos László, Sajóvölgyi

Oszkár, Kiss Béla, Antók Gábor, Tollner László, Kormos Ferenc, Tiba Imre, Poczok

Miklós. Az edző Szabó Péter. Mindenképpen meg kell említeni Kiss Jenő nevét, aki az

egyesület elnökhelyettese, intézője, könyvelője, pénztárosa, titkára, szertárosa.

Tulajdonképpen ő volt az, akit valóban mindenesnek nevezhetünk. Minden, de minden

kizárólag az ő irányításával, szervezésével valósulhatott meg. A siker nyomán nem

problémázott azon senki, hogy a Zalkától kikaptak, így az MNK küzdelmeiben nem

kerültek megyén kívülre.

1978. november 3-án átadják a Körcsarnokot. Egyesekben megfogalmazódik, milyen jó

volna a bajnokikat páros mérkőzésekként lejátszani az ESE NB 1-es női csapatával az új

létesítményben. Sajnos rendszeresen ez nem valósulhatott meg, de azért többször

szurkolhatott így ennek a két remek együttesnek az egri közönség.

Az egyesülettel szimpatizálók örömét fokozta, hogy az időközben NB 1-ből kiesett

kosárlabda csapat is visszajutott a legmagasabb osztályba.

1979 januárjában, a most felépített Körcsarnokban egy új, magas színvonalú

kézilabda verseny indult, és tartott három héten keresztül, Népújság Kupa néven. Már az

első évben tíz női és tíz férfi csapat került meghívásra. A férfiak mezőnyében csak négy

megyei osztályban játszó együttest találhattunk, a többiek NB 2-ben, vagy NB 1b-ben

játszottak. Az első sorozat végeredménye:

1. Ózdi Kohász

2. Gy. Zalka SE

3. Egri Finommechanikai SC

4. Egri Tanárképző

A vert mezőnyben olyan csapatok kaptak helyt, mint a Balassagyarmat, Borsodi Bányász,

vagy a Gyöngyösi Vasas Izzó és az STC.

A felkerülést követő év felkészülése egy hetes tardosi edzőtáborozással kezdődött,

majd a továbbiakban is igen erős fizikai terheléssel folytatódott. A programba a lehető

legtöbb mérkőzést iktatta be Szabó Péter edző, így a Népújság Kupával párhuzamosan a

Salgótarjánban zajló nemzetközi Karancs Kupán is szerepelt a csapat. Márciustól, ha lehet,

még inkább fokozták az iramot. Szerdán a Miskolci Vörös Meteor (NB 1b), pénteken a

Jászberényi Lehel SC volt az ellenfél barátságos mérkőzésen, aztán szombaton és vasárnap

a kupákon kellett helyt állni. Nagy volt a tét, a nehezen kiharcolt feljutást semmiképpen

nem akarták kockáztatni, ebben az évben pedig négy csapat fog kiesni az NB 2-ből. A cél

viszont nem lehet más, mint biztosan benn maradni ebben a bajnoki osztályban. Ennek

érdekében a rengeteg munkán felül új játékosokkal is sikerült erősíteni. Ózdról érkezett

Marosi István, aki 153 válogatottsággal rendelkezett, és Tiba István. A tanárképzőből

pedig Mán Géza kapus. Leigazolták ugyan Branstädter Gábort is, de ő csak a tél folyamán

tudott velük játszani, a bajnoki mérkőzéseken már nem szerepelt velük. A tanulmányai

befejeztével inkább az edzőség, a sportvezetőség érdekelte jobban.

Az NB 2-es játékos keret tehát a következőképpen alakult: Mán Géza, Kormos Ferenc,

Kiss Béla, kapusok. Tollner László, Veres, Bóta Sándor, Madarász Béla, Hopka Csaba,

Poczok Miklós, Tompos, Terenyei János, Kádár Károly, Marosi István, Tiba Imre.

11. Kép.

Felszabadulási emlékverseny a GMSZ pályán. Fehér mezben a csapat három gólfelelőse.

Bóta Sándor(a labdával), Terenyei János(a hatosnál) és Marosi István.

Tavasszal a Gép és Műszeripari Szakközépiskola bitumenes kézilabda pályája

külső világítást kapott. A Finommechanikai Vállalat szakemberei által készített

berendezést március 24-25-én hat felnőtt és hat ifjúsági csapat villámtornával avatta fel. A

mérkőzések előtt Lugosi József, a vállalat igazgatója adta át a jelképes kapcsolókulcsot

Bak Lászlónak, az iskola vezetőjének. A résztvevő csapatok a következők voltak:

Soltvadkert, Martfű, Finommechanika, Borsodi Bányász, Egri Tanárképző, Gyöngyösi

Vasas Izzó. Ekkor kezdődött a soltvadkerti egyesülettel létrejövő hosszú és gyümölcsöző

kapcsolat.

A tavaszi fordulók várakozáson felül sikerültek. A bajnokság félidejében a

Salgótarjáni Torna Club és az Ikladi Vasutas előtt az első helyen állt a Finommechanika.

Már-már arról beszéltek a városban, talán még egy osztállyal fentebb lehet lépni? A

fiatalok gyorsasága és lendülete nagyon jól érvényesülhetett Marosi klasszis játéka mellett.

A nyári felkészülés is edzőtáborral kezdődött. Most Soltvadkertre utazott a csapat. Azután

a Mátra Kupa nemzetközi kézilabda tornán vett részt, ahol megmérkőzött a házigazda a

Honvéd Zalka SE, a Miskolci VM, a Debreceni MVSC, a Gyöngyösi SE, az Ózd, valamint

a csehszlovák Martin csapatával.

A bajnokság végeredménye rendkívül szorosan alakult. A második helyezett és a kiesett,

kilencedik helyezett között mindössze négy pont különbség volt.

A sorrend:

1. Salgótarjáni TC 28 pont feljutott az NB 1 b-be

2. Egri Finommechanikai SC 25 pont

3. Iklad 25 pont

9. Nyíregyháza 21 pont visszaesett a megyei bajnokságba

1980-ban az eddigi évekhez képest annyi volt a változás, hogy a városi rendezésű

kupa küzdelmeket csak akkor vette igénybe a csapat, ha erősebb ellenfeleket nem találtak.

Jellemzően rengeteg mérkőzésen vettek részt. Nem voltak igazán magasak, így inkább a

gyorsaság és a jó erőnlét lehetett a győzelmeik záloga. Ehhez azonban rengeteg munkára

volt szükség. Szerepeltek a gyöngyösi Mátra Kupán miskolci, debreceni, és természetesen

a gyöngyösi csapatok ellen. A Népújság Kupa is remek gyakorlási lehetőségnek bizonyult,

hiszen ide szívesen eljöttek a környék magasabb osztályban szereplő egyesületei, pl. az NB

1-es Ózdi Kohász.

A 70-es évek végének és a 80-as évek elejének a kézilabdázására jellemzővolt az

egyesületek kiegyenlített erőviszonya. A hazai mérkőzéseket kötelező jelleggel meg kellett

nyerni, ellenkező esetben könnyen a kiesés közelébe sodródhatott a csapat. Az 1980-as

bajnokságban a Finommechanikások a középmezőny elején végeztek.

4. Egri Finommechanika 22 12 1 9 528 : 491 25 pont

A Gyöngyösi SE-ből 1981-ben Nyilas a Finommechanikához igazolt. Kádár és Tollner

ellenben bevonult katonának és így a Zalkát erősítette.

A Népújság Kupában csak az Ózdtól szenvedtek vereséget, Marosi István pedig a torna

gólkirálya lett.

1. Ózd

2. FMSC

A Felszabadulási Emlékverseny április elején hagyományosan a GMSZ pályán zajlott. A

mérkőzéseket követően örömmel ápolták a barátságot a soltvadkerti játékosokkal az

egyesület klubtermében is.

Az idei MNK küzdelmei során ismét illusztris vendéget fogadott a Finommechanika

együttese a GMSZ pályán. A Nádudvar elleni mérkőzésen egymás ellen játszott a két

egykori világválogatott, az ózdi Marosi István és a debreceni Varga István. A zuhogó eső

inkább a nagy erejű átlövőnek kedvezett, mint a technikás Marosinak, így a vendégek

kerültek ki győztesen a csatából.

Júniusban nagy kézilabdás sikernek lehettünk tanúi. Az egyesület második számú

utánpótlás bázisának számító Dobó Gimnázium csapata országos bajnokságot nyert

Szegeden a 16 évesek kategóriájában. Eddig ilyen még nem volt Egerben, és azóta sem.

12.kép

A Dobó Gimnázium országos bajnok serdülő csapata. Állnak: Kotán Z., Scheili Zs.,

Lakatos Z., Toronya L., Tóth J.,

Balázs Sándor tstnevelő.

Guggolnak: Turcsán J., FülöpA., Kiss A.,Csomós J., Herczeg K. Ülnek: Bollók B. és Béres

Deák E. kapusok.

Vizes Lajost felvették a főiskolára és augusztusban bevonult katonának.

Az NB 2 1981-es végeredménye:

1. TFSE 37 pont

2. Nyírbátor 31 pont

3. E. Finommechanika 28 pont

A bajnoki találkozókon összesen 15 játékos, Kiss, Havasi, Terenyei, Madarász, Bóta,

Fehér, Marosi, Antók, Lakatos, Bodó, Fülöp, Sajóvölgyi, Vizes, Tajti, Nyilas lépett

pályára.

Mérkőzésenként átlag 26 lőtt és 23 kapott gól született. A legeredményesebbek játékosok

Terenyei 163, Marosi 136, Bóta62 góllal.

A sikerekhez azért járultak negatívumok is, amit Szabó Péter edző ki is hangsúlyozott.

Több odafigyelés, segítség kellene a Megyei Kézilabda Szövetségtől. Az MNK-ban hiába

nyerték meg a megyei döntőt, tovább nem juthattak, mert nem továbbították a nevezésüket.

Hasonló adminisztratív okok miatt nem indulhatott az ifjúsági csapat az OIK-ban.

1982. január 30-án a téli edzőtáborozás után megkezdődtek a Dobó Kupa

küzdelmei. Ettől az évtől az év elejére kerültek ezek a mérkőzések. Volt már fedett

szabályos méretű terem, nem kellett szabadban játszani mindent.

13. kép

Esőben a Felszabadulási emlékverseny első meccse előtt.

Kékesi László, Hierman Attila, Havasi Csaba, Szabó Péter(edző), Bóta Sándor, Madarász

Béla, Lakatos Zoltán, Valyon Imre, Scheili Zsolt, Tollner László, Terenyei János.

Március hónaptól Szabó Péter a Gép és Műszeripari Szakközépiskola igazgatója lett, így az

edzőséget átadta Branstädter Gábornak. Nem fért bele a hivatali időbeosztásba.

Kellemetlenül érintette a csapatot, hogy ebben az évben már nem játszik Marosi Egerben.

A nagyszerű játékos visszavonult az aktív kézilabdázástól.

Május13-án a Nyíregyháza ellen elbúcsúzott Madarász Béla, majd május 20-án Antók

Gábor is. Hamarosan visszavonult Kádár Károly és Hopka Csaba. Sajóvölgyi csak ősztől

állhatott ismét az egyesület rendelkezésére. Néhány mérkőzésen játszott Réti Csaba

Ózdról, valamint két középiskolás játékos került be a keretbe a távozottak helyére: Lakatos

Zoltán és Scheili Zsolt. Mindketten a Dobó Erdészeti Szakközépiskolájába jártak.

Augusztusban edzőtábor Tardoson, aztán villámtornát szerveztek Egerben.

A helyezések:

1. MÉMTE

2. EFSC

3. Zalka,

4. Siroki Vasas

Új igazolás Kékesi László kapus.

Az NB 2-es bajnokságban, 1982-ben ismét a nagyon jó 3. helyezést sikerült megszerezni.

Végeredmény:

1. Tiszavasvári 34 pont

2. Taurus SE 25 pont

3. E. finommechanika 24 pont

4. Nyírbátor 24 pont

Hazai mérleg csupán 2 pontot vesztett a csapat itthon tavasszal.

1983-ban tovább fogyatkozott a létszám. Bodó József visszavonult, Fehér Mihály

eligazolt. Ennek ellenére a felkészülés töretlen lendülettel indult januárban. Az első

mérkőzéseket ebben az évben is a Dobó és Bornemissza kupa jelentette, aztán a

Felszabadulási Emlékverseny következett. A létszámhiányt pótolandó, Vajon Imre a

Mechanikához igazolt.

A tavaszi bajnokikon már Kékesi László az ifjúsági csapat edzője. Végre sikerül elindulni

az OIB mezőnyében.

Az NB 2-es bajnokság végén megtörtént, amitől jogosan lehetett tartani. Az Egri

Finommechanikai SC 17 pontjával csak a 11. tudott lenni, ezzel kiesett az NB 2-ből.

Okok:

A csapat létszáma nagyon lecsökkent. A már felsoroltakon kívül Kis Béla És Lakatos

László bevonult, Tollner megsérült. A tanév végén, miután tanulmányaikat elvégezték a

Dobós diákoktól is meg kellett válni. Lakatos Zoltán a Budapesti Elektromos együtteséhez,

Scheili Zsolt Bajára távozott. Kiss Tamás csak az iskola befejeztével igazolt át a

Tanárképzőből, az újonnan érkezettek, Kocsik Ózdról és Valyon Füzesabonyból, nem

voltak képesek pótolni a távozottakat.

Alapjában véve Egerben a játékosok hiánya döntött a kiesés sorsáról a kiegyensúlyozott

mezőnyben.

1984-ben Branstätter Gábor vette át az ESE női csapatának szakvezetését, ezért a

Finommechanikánál az edzőséget Kékesi László, mint megbízott edző látta el.

Szabó Péter igazgatói státusza mellett nem tudta ezt vállalni, de amikor tehette, segítette a

fiatal testnevelőt.

A február-márciusban lezajlott Dobó Kupa végeredménye:

1. Ózdi Kohász

2. Füzesabony

3. EFSC

4. ETK

A serdülők Gyöngyösön kupát nyertek a GMSZ színeiben. Legjobb dobó: Barta Péter.

14. kép

Sajóvőlgyi szorongatott helyzetben

kapura lő.

15. kép

A meccs dokumentációinak borítója

Jenő Bácsi módra.

Az 1984-es Heves megyei férfi kézilabda bajnokság végeredménye:

1. Egri Finommechanikai SC 25 22 2 1 809 : 494 46 pont

2. Füzesabony 25 21 1 3 773 : 538 43 pont

Ebben az évben a következők játszottak a győztes csapatban:

Kékesi, Bóta, Terenyei, Kiss, Sajóvölgyi, Lekner, Barta, Vermes. Az idősebb játékosok

pl.Madarász Béla, Kádár Károly visszahívásával, tehetséges fiatal játékosok felhozatalával

az ifjúsági csapatból, illetve a legfontosabb egy-két mérkőzésre Marosi István

leszerződtetésével sikerült elérni, hogy a megyei bajnokságot megnyerjék. Az osztályozó

mérkőzéseken Szabó Péter ismét a csapat rendelkezésére állt, Bereczki György szakmai

segítségével. Tatán Marosi nem játszott, de Tiba Imre igen, a feljutást így is sikerült

kiharcolni.

1985-ben a Finommechanikai Vállalat részeként a Full-szervíz önállóságot kapott,

és a csapat szponzorálásában alapvető részt vállalt. A csapat neve ezért, Finomechanika

Full-ra változott. Az NB 2-ben megbízott edzőként ismét Kékesi László irányítja a

csapatot. A mérkőzéseken amikor tehette Szabó Péter is részt vett, mint szaktanácsadó. A

körcsarnokban az SE női együttesével kettős mérkőzéseken szórakoztatták a közönséget.

Marosi István ismét Egerben játszik, igaz, csak a rázósabb rangadókon. Új játékosok:

Gábor, Bartha Zoltán, Molnár Ferenc, Varga Zoltán, Erki Zoltán, Jékli Csaba, Deák

Sándor, Garamvölgyi Mihály, Bakos, Aczél Attila. A régebben itt lévők:Bóta Sándor,

Terenyei János, Tollner László, Sajóvölgyi Oszkár, Lekner, Madarász Béla, Valyon István,

Lakatos László, Kiss Béla, Marosi István, és a játékos edző Kékesi László. Ez a felsorolás

22 játékost tartalmaz. Látható, hogy igen nagy volt a mozgás a csapat körül. A rengeteg

távozót az ifjúságiak közül, a Tanárképzőből, és az elköszönt játékosok visszahívásával

próbálták megoldani. Inkább kevesebb, mint több sikerrel. A bajnokság végeredményét

sajnos nem sikerült megszerezni, de az biztos, a csapat ismét kiesett az NB 2-esek

mezőnyéből. Némi vigaszt jelentett, hogy a Magyar Népköztársasági Kupában eljutottak a

legjobb 32 csapat közé. A 16 közé jutásért csak nagy csatában maradtak alul Csepeli Papír

együttesétől.(34 : 27)

1986, az Egri Finommechanikai SC felnőtt férfi csapatának új edzője Kiss Tamás.

Dobó I. Emlékverseny 9 férfi csapata közül:

1. Ózd II.

2. Ózd I.

3. ETK.

A Finommechanika nem jutott be a legjobb négy csapat közé, így a pontos helyezése a

feledés homályába veszett. A Heves Megyei Kézilabda Szövetség beszámolója szerint

1986-ban csupán 500 igazolt kézilabdást tartanak nyilván. Alig tizenöt évvel ezelőtt ennek

a többszörösét regisztrálták. Ennek is betudható talán, hogy elfogytak az NB-s

bajnokságban szereplő férfi csapatok a megyében. Sem Gyöngyösön, sem pedig Egerben

nem találhatunk hírmondót sem. A Heves megyei bajnokságban szereplő Egri

Finommechanika 4.-ként vonult nyári pihenőre. Ősszel új emberként Sike szerepelt a

csapatban. Vizes Lajos lediplomázott és visszatért a Tanárképzőből.

A tavaszi szerepléshez képest egy hellyel sikerült előrébb végezni, de ez még közel

sem méltó az Egyesület hagyományaihoz.

16.kép

Az 1986-os év bajnoki táblázata

1987-ben az előző év kudarca után ismét nekivágtak a pontvadászatnak, remélve,

most sikerül újra felkerülni és bent is maradni a magasabb osztályban. A megyei

bajnokságban szereplők névsora: Kékesi László, Aczél Attila, Bóta Sándor, Terenyei

János, Jékli Csaba, Fábián Gábor, Nagy Imre, Bereczki Péter, Barta Péter, Hierman Attila.,

Erki Zoltán, Gráf György, Vizes Lajos, Vitai Tamás, Székhelyföldi István, Gulyás István,

Kovács István.

Edző: Kiss Tamás

Ki kell emelni Kiss Jenő szakosztály vezető áldozatos munkáját, valamint Szabó Péter

otthonteremtő tevékenységét. Nélkülük ebben a válságos időszakban alighanem elhalt

volna a város férfi kézilabdázása.

Az osztályozó Békéscsabán volt, és a bejutás nem sikerült. Ha csak gólkülönbséggel is de,

lemaradtak az elsőségről. Elég dühítő módon, 1 góllal volt jobb a feljutóé.

Az 1988-as év érdekessége, hogy „átfordították” a bajnokságokat őszi-tavaszi

rendszerűre. Ezt úgy érték el, hogy ebben a bajnokságban nem kétszer, hanem négyszer

játszottak egymással az ellenfelek. Tavaszi-őszi-tavaszi rendszerben. A csapatok javuló

teremhelyzete következtében, nem volt olyan fontos hosszú téli szünetet tartani. Ez

valószínűleg üzletpolitika is, hiszen télen kevésbé érvényesül a labdarúgás nézőelszívó

hatása. Az is fontos, hogy a kézilabda kezdett visszaalakulni végre az eredeti teremben

űzött sportággá. Először csak a legelső vonal, aztán fokozatosan az alacsonyabb

osztályokban is megengedett, majd kötelező lett teremben játszani. Ma már kizárólag a

megyei osztályban rendeznek szabadtéren bajnokságot.

Mind már annyiszor a klub életében most is az utánpótlás fiataljait kell szerepeltetni a

megyei fordulókban. Még szerencse, hogy Kékesi László edző, testnevelő tanár a GMSZ-

ben ennyire hatékony nevelő tevékenységet végzett, és rendszeresen lehetett támaszkodni a

felcseperedő tanulók játékára. Az elmúlt években, és most is szinte kizárólag saját nevelésű

játékosokat találunk a csapatban. Még a veterán Terenyei János is diákkorától tagja ennek

az alakulatnak. A hasonló korú Bóta Sándor ugyan Miskolcra járt középiskolába, de így is

17. éve kézilabdáztak egymás mellett. Nem csoda, ha egymás ki sem mondott szavait is

értik. Mellettük a fiatalok, Gulyás, Vitai, Székelyföldi, Kovács I. rengeteget tanulhattak.

Néhány eredmény a bajnokságból:

Gyöngyössolymos - E. Finommechanika 9 : 28

HKVSC - EFSC 23 : 24

GYSE - EFSC 19 : 21

EFSC - Zalka 16 : 12

Akik pedig egyesületet váltottak: Jékli Csaba a Forgácsolóhoz, Fábián Gábor a főiskolára,

az ifj.Bereczki György Füzesabonyba ment játszani.

Ezzel együtt a csapat nem teljesített rosszul, az élmezőnyben szerepelt folyamatosan.

1989-ben a Dobó Kupa talán egy kicsit veszítve a népszerűségéből kevesebb

jelentkezőt vonzott. A Finommechanika mindenesetre azért begyűjtötte az arany érmet a

Balassagyarmat és az Egri Forgácsoló előtt.

Az ifjúságiakmezőnyében:

1. Ózdi Kohász,

2. Alsózsolca,

3. Finommechanika

Március 24-25-én az egyesület által rendezett Felszabadulási Emlékversenyen nem

szerepeltek a Soltvadkertiek.

A megyei bajnokságban a negyedik helyezést érték el.

17. kép

1989-es Heves megye bajnokság

végeredménye

Az 1989-90-es bajnokság küzdelmeinek lezáródása után vajmi kevés esély látszott a

felemelkedésre. Történt azonban változás a háttérben is. A rendszerváltás után a felmerülő

új helyzet a Finommechanikai Vállalatot sem hagyta változatlanul. Egyre inkább kezdett

kivonulni a sportból. Egy-két évig még adta a nevét a csapathoz, nem lehetetlen, hogy csak

Kiss Jenő bácsira való tekintettel. Ősztől ezért az egyébként is rengeteget segítő Gép és

Műszeripari Szakközépiskola hivatalosan is a csapat támogatójává vált. Ez az együttes

nevében is megnyilvánult: Finommechanika GMSZ. Az ősszel elkezdődött bajnoki

mérkőzéseken régi-új arcként Scheili Zsolt szerepel a csapatban.

1990 január 16-án a Mátraházán edzőtáborozó magyar férfi kézilabda válogatott

játszott a Heves megyei válogatottal. Megbízott edző: Kékesi László

A csapat tagjai: Sellei, Román, Lengyel, Gyöngyösről, Veres, Csanálosi, Molnár

Füzesabonyból, ETK-ból Molnár Ferenc, az EFSC-ből Scheili,és Vizes.

Dobó István Emlékverseny:

1. Balassagyarmat

2. Zalka

3. Füzesabony

4. Egri Finommechanika

A veterán Bóta és Terenyei ismét a csapatban. Ebben az évben megszűnt az osztályozó, a

megyei bajnok közvetlenül felkerülhet az NB 2-be.

A bajnokság csak hét csapattal indul. A Zalka feljutott, a Neumann DSK visszalépett.

Leigazolt Molnár Ferenc is a Főiskolától, aki négy évvel ezelőtt már szintén volt itt

játékos.

A megyei bajnokságban a tavaszi fordulókon lehetett látni, ez a társaság sokkal többre

hivatott, mint ebben az osztályban vegetálva játszadozni. Veretlenül nyerték az őszi

fordulókat. Az előző évek tapasztalata alapján jól tudták, csak akkor van esély a tartós bent

maradásra a magasabb osztályban, ha a vezetőség és a csapat valamennyi tagja egyformán

akarja a sikert és ezért képes is mindent megtenni. Leültek és megvitatták, hogyan képzelik

el a jövőt. Úgy döntöttek, hogy keményen fognak dolgozni, és megmutatják, mire képesek.

1991-ben Sirokban felavatják a sportcsarnokot. Az avatáson a Budapesti

Elektromos férfi és a Győri Sportközpont női csapata vendégszerepelt. Az elsőnek említett

ellenfele a Heves megye válogatottja. A válogatottban 800 lelkes néző előtt játszottak:

Aczél, Bereczki, Molnár, Vizes, Scheili, Vitai, Fábián, Bóta, Lakatos, Hierman, Patocskai,

Székelyföldi és Szilágyi. A megbízott edző Kékesi László volt. Megemlíthetjük, hogy a

játékot az Atkári, Herczeg páros vezette. Az Elektromos abban az évben megnyerte a

Nemzeti első osztály bajnokságát. Külön öröm, hogy ebben a bajnokcsapatban ott szerepelt

az egykori dobós-finommechanikás Lakatos Zoltán is.

A télfolyamán még egy teremkupát is szerveztek Sirokban. Ezen a következő végeredmény

született:

1. Salgótarjáni BTC

2. Gyöngyösi Öregfiúk

3. Egri Finommechanika

4. Balassagyarmat

A Dobó Kupa küzdelmeit ebben az évben a TeleStar Kábel Com. szponzorálta.

Eredmény:

1. Finommechanika GMSZ

2. ETK

3. Csepel Autó

4. Finommechanika. Öregfiúk

Tavasszal a megyei bajnokság során megvalósulni látszott a fogadkozás eredménye. A

bajnokság alaphangját megadva mindjárt az első fordulóban, otthonában söpörték le a

pályáról a második helyezett Füzesabonyt. Az eredmény 14 : 31 (6 : 15) volt. Úgy lettek

elsők, hogy pontot sem vesztettek, sőt a lejátszott 14 mérkőzésen 514 gólt lőttek és csak

248-at kaptak. Átlagban tehát 38 : 17-re győztek minden mérkőzésen.

A feljutottak névsora: Aczél Attila, Kékesi László kapusok, Bóta Sándor, Vitai Tamás,

Székelyföldi István, Fábián Gábor, Vizes Lajos, Lakatos László, Scheili Zsolt, Hierman

Attila, Molnár Ferenc, Szabó István, Kiss István, Takács Gábor, Petrás Balázs, Bereczki

Péter, Terenyei János.

18. kép

Az újonc NB 2-es csapat

legtöbbet játszó játékosai.

Állnak: Székelyföldi, Vitai,

Hierman, Molnár, Lakatos.

Ülő sor: Fábián, Vizes,

Gulyás, Scheili, Bóta,

Kékesi L. játékos edző.

Igen kemény nyári felkészülés után, az Ózdról visszatért Gulyás Istvánnal még tovább

erősödve az NB 2-s újoncok remekül helyt álltak. Talán ha nincs olyan nagy ellenállás a

játékvezetők irányából,(most kerültek föl, csak nem fogják megnyerni az NB2-t is?) a

dobogó legfelsőbb fokára is fölállhattak volna rögtön az első évben. Ehhez azonban kellett

volna egy kis szervezeti támogatás is. Hetente csupán egyszer tudtunk a Körcsarnokban

edzést tartani. A mérkőzések is a GMSZ pályán kellett lejátszani, pénzhiány miatt. Évek

óta nem kaptak MK versenykiírást. Így „csupán” a második helyezést szerezték meg úgy,

hogy a mezőnyben ők lőtték a legtöbb gólt, számszerűen 707-et.

1992-ben a hazai mérkőzéseket még mindig a GMSZ bitumenes pályáján

bonyolították le, de előfordult, hogy a siroki sportcentrum adott helyet a bajnoki

küzdelmeknek. Talán még nyertünk is ezzel. A Balmazújváros elleni bajnokin fordult elő,

hogy az alföldi csapat tagjai, amikor leszálltak a buszukról Sirokban azt hittük, hogy orvost

kell hívni hozzájuk olyan zöld arcszínnel botorkáltak az öltözőbe. A mérkőzés kimenetele

ezek után már nem is lehetett kétséges …

Finommechanika GMSZ - Balmazújváros 29 : 18 (17 : 10)

Részt vettek a gyöngyösi teremtornán és a Dobó kupa küzdelmein.

Őszi végeredmény:

1. Balmazújváros

2. Finommechanika GMSZ

3. Balassagyarmat

A csapat nagyon jó, de nincs igazi stabil támogatói háttér mögötte. Akadozik az anyagiak

folyósítása. Természetesen nem a játékosok fizetéséről volt szó, mert az nem volt, hanem a

felszerelés, utazás, működési feltételek biztosításáról. Ezek a sportolók teljesen amatőr

alapokon, nyújtottak profi teljesítményt.

3. 5. Az Egri Kézilabda Club (1993–1994)

1993 januárjában a csapat megkezdte szokásos téli alapozását, közben a

vezetőségben lévő volt Helyiipar játékosok megpróbálták életben tartani ezt a nagy múltú

egyesületet. Mint az országban olyan sok esetben, itt is hajszálon múlt a fennmaradás.

Szerencsére voltak olyan potenciális támogatók, akik hajlandóak voltak anyagiakat és időt

áldozni a szakosztály érdekében. Így emlékezik erről Szabó Péter, a Wígner Jenő Műszaki,

Informatikai Középiskola igazgatója:

„A privatizációs folyamatoknak megfelelően a Finommechanikai Vállalat nem tartott

igényt egyetlen sportszakosztályára, így a kézilabdára sem. Ekkor alakítottuk meg az Egri

Kézilabda Clubbot. Pető Miklós, Gyöngy István, Réti György és jómagam. Az első

szponzora ennek az egyesületnek az Egri Nyomda volt. Később csatlakozott az UPC

(akkor KábelCom) és a Gép és Műszeripari Szakközépiskola. Mi adtuk a létesítményeket,

a pályát, az öltözőt.”12

Március 19-én az Egri Kézilabda Club, alakuló közgyűlést tartott. Kimondatott, hogy

megszületett az új egyesület. A közgyűlés után a csapat a pályán bizonyította, megérdemli

a bizalmat. Az Ózdi Kohász együttesével egy remek mérkőzést játszottak, ahol

bemutatkozott Doros Ákos a remek fizikai adottságokkal rendelkező ifjúsági korú játékos.

1992-1993.évi NB 2-es bajnokság végeredménye az EKC :a 3. helyezést érte el.

Az egyesületet egy visszavonhatatlan és pótolhatatlan veszteség érte. Mindenki

JENŐ Bácsija, eltávozott oda, hol örökké szevezheti a sportprogramokat, örökösen segíthet

az ujjabb és ujjabb generációknak.

Nyáron megkezdődött a körcsarnok felújítása a játéktér korszerűbb, rugalmasabb parkettás

borítást kapott. Az elkövetkező ’93-’94-es bajnoki idényben az új Club mindenképpen

magasabb osztályban szerette volna látni a csapatát, ezért a feljutás érdekében úgy döntött

a vezetőség, hogy megbízza Herceg Bélát a szaktanácsadói feladatok ellátására, levéve

ezzel a teher egy részét Kékesi Lászlóról. Eddig ugyanis nem csak edzőként, de kapusként

is kiválót kellett nyújtania.

1994-ben a Dobó és Bornemissza kupán ebben az évben 28 együttes vett részt.

Márciusban felavatják a Pásztorvölgyi iskola sportcsarnokát.

Az egyesület támogatói közé bekerült a Mecmann Eger Kft. És az OMIA is.

Herczeg Béla szaktanácsadóként meg tudta adni azt a pluszt, ami hiányzott még a

bajnokság megnyeréséhez. A férfi kézilabda NB 2 északkeleti csoportjában 1994. június

20-án bajnok lett az Egri Kézilabda Club együttese! Mégpedig nem is akármilyen

körülmények között. Az utolsó mérkőzésen dőlt el, hogy a rendkívül kiegyensúlyozott

mezőnyben, az erre esélyes három csapat közül melyik lesz a befutó. A Püspökladányban

lejátszott rangadónak az eredménye szerint, ha kikapunk a Ladány a bajnok Ha nyerünk,

akkor mi, és ha döntetlen az eredmény, akkor egy harmadik csapaté, a Balmazújvárosé az

arany érem és a feljutás joga. A püspökladányiak biztosak voltak a sikerükben. Feldíszített

konflisok várták a győzteseket, és az ünnepléshez minden földi jóval megrakott asztalok

roskadoztak a pálya melletti teremben. Azon a napon ellenben egy rendkívül lelkes és

kiválóan játszó egri csapat megfosztotta őket ettől az élménytől. Hiába valónak bizonyult

még a játékvezetők erőteljes segítsége is.

19. kép

Az NB 2 Északkeleti csoportjának

1993-94-es férfi kézilabda bajnokságának

feljutást jelentő tabellája.

20. KépAz NB 1b-be jutó és ezzel sporttörténelmet író egri kézilabdások

Ezzel ismét egy új fejezet nyílt az egri kézilabdázás, fordulatokban bővelkedő

történelmében. Soha férfi kézilabdacsapat nem szerepelt eddig egri színekben a Nemzeti

Bajnokság első osztályának „b” csoportjában. A történet folytatása legalább olyan érdekes,

mint az eddig megismertek. Itt már a sport modernebb problémái is kiütköznek: pénz,

intrika, szakmai féltékenység, és megint a pénz… De az már egy új történet.

4. Összegzés

A gyűjtőmunkámat összességében eredményesnek ítéltem meg, hiszen a célul kitűzött

időszakból rengeteg adatot sikerült felkutatni, bár a források sokszor elég szűkösnek

mutatkoztak. A kérdéses egyesület történetét sikeresen fel tudtam idézni, az adott időszak

jelentősebb kézilabdás eseményeit maradéktalanul rögzíteni tudtam. A levéltárban szinte

kizárólag a nyomtatott sajtóra kellett támaszkodnom, egyéb írásos anyag alig volt. Nagy

segítséget jelentett,- és a legérdekesebbnek bizonyult a kutatás során- a régi játékosok

felkutatása, a velük való beszélgetés. A mindenkori napilapokban megjelent anyagokon

kívül az ő elbeszéléseik jelentették a dolgozat gerincét. A tényanyagon kívül számtalan

anekdotával ismertettek meg, amitől még inkább személyessé vált a feladat végrehajtása.

Szerencsére nagyszámú fényképet is tudtak a rendelkezésemre bocsátani. Érdekes volt

szembesülni az ötven évvel ezelőtti események dokumentációival. Mivel a kutatásom

tárgya elég régen történt, előfordult, hogy az érintettek nem egyformán emlékeztek és

egymásnak ellentmondó interjúk születtek, ezért néha nem volt egyszerű az igazság

kiderítése.

Az összegyűjtött dokumentációk mindenképpen érdemesnek bizonyulnak a további

kutatásokhoz. Ez jelenti az itt lévő anyag pontosítását és a fel nem dolgozott időszak

további feldolgozását is egyben. Hiszen az egyesület napjainkban is működik.

Remélhetőleg munkámmal sikerül másokat is bevonni a későbbiekben e történet

folytatásához.

5. Hivatkozások

1 Széphegyi János interjú

2 Heves megyei Népújság, 1951. november 10.

3 Heves megyei Népújság, 1951. december 22.

4 Heves megyei Népújság, 1953. szeptember 24.

5 Heves megyei Kézilabda Társadalmi Szövetség

1953. év IV. negyedévi beszámolója.

6 Heves megyei Népújság, 1955. július 16.

7 Tőrös Károly Társadalmi Elnök beszámolója 1956. február 5.

8 Heves megyei Népújság, 1964. január 24.

9 Heves megyei Népújság, 1964. május 24.

10 Heves megyei Népújság, 1970. február 7.

11 Heves megyei Népújság, 1978. október 16.

12 Szabó Péter interjú

6. Irodalomjegyzék

Madarász István: Korszerű kézilabdázás 1986. Budapest

Csillag – Gál – Kristóf – Tóth: Sportjátékok II. 1999. Budapest

Heves Megyei Társadalmi Szövetség 1953. évi IV. negyedéves beszámolója.

Heves megyei Népújság 1951. november 10-től, 1953. január 8-ig

Népújság 1953. január 11-től ,1956. december 30-ig

Új úton 1957.január 06-tól, 1957.július 06-ig

Népújság 1957.július 07től, 1990 április 02-ig

Heves megyei Hírlap 1990. április 03- tól, 1994. június 30-ig.

A Nap 1994. március 01-től, 1994.augusztus 31-ig