Szolnoki Szolgáltatási SZC Ruhaipari - riszi.sulinet.hu · vállalta, hogy a program által kidolgozott kerettanterveket (közismereti oktatás, szakmai alapozás, gyakorlati oktatás)

Szolnoki SZC Ruhaipari Középiskolája és Általános Iskolája

Nevelési terv

Szolnoki SZC Ruhaipari Középiskolája

és Általános Iskolája

Pedagógiai program

2019


Pedagógiai program

2

Tartalomjegyzék

Jogszabályi háttér .............................................................................................................. 5

I. Bevezetés ....................................................................................................................... 6

I.1. A tagintézmény megalakulása ...................................................................................... 6

I.2. Küldetésnyilatkozat ....................................................................................................... 8

I.3. Az iskola jövőképe ........................................................................................................ 8

I.4. Képzési szerkezet ...................................................................................................... 10

II. NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................ 12

II.1. A Nevelési Program felépítésének alapelvei .............................................................. 12

II.1.1. Innovációk, a megvalósíthatóság érdekében folyó projektjeink ........................... 13

II. 2. Iskolánk nevelő-oktató munkájának általános céljai, célokból adódó feladatok ......... 18

II.2.1. Integrált nevelés, oktatás megvalósítása ............................................................ 19

II.2.2. Az egyenlő beiskolázási esélyek megteremtése ................................................. 20

II.2.3. Érdekeltségek megteremtése a tanulók iskolai előmenetelében ......................... 20

II.2.4. Elsődleges célok, feladatok szakgimnáziumi területen: ....................................... 21

II.2.5. Elsődleges oktatási célok, feladatok szakképzési (iskolarendszerű nappali és

felnőttoktatás) területen: ............................................................................................... 21

II.2.6. Elsődleges nevelési célok, feladatok: .................................................................. 22

II.2.7. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka feladatainak megvalósítását szolgáló

eszközök, eljárások ...................................................................................................... 23

II.3. Felnőttoktatás, felnőttképzés az intézményben ......................................................... 25

II.3.1. A felnőttoktatás, felnőttképzés formái ................................................................. 25

II.3.2. A felnőttoktatás megszervezése ......................................................................... 26

II.3.3. Az iskolarendszerű felnőttoktatás ....................................................................... 26

II.3.4. Az iskolarendszeren kívüli képzések ................................................................... 26

II.4. Személyiségfejlesztés ............................................................................................... 27

II.4.1. A személyiségfejlesztés alapelvei ....................................................................... 27

II.4. 2. Személyiségfejlesztés és erkölcsi nevelés ......................................................... 29

II.4.3. Személyiségfejlesztés és munkára nevelés ........................................................ 29

II.4.4. Személyiségfejlesztés és erkölcsi nevelés .......................................................... 29

II.4.5. Személyiségfejlesztés és esztétikai nevelés ....................................................... 30

II.4.6. Személyiségfejlesztés és egészséges életmódra nevelés .................................. 31

II.4.7. Személyiségfejlesztés a felnőttképzésben, felnőttoktatásban ............................. 31

II.5 Közösségfejlesztés ................................................................................................. 31

II.5.1. Iskolai Közösségi Szolgálat szervezése .............................................................. 34

II.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek ......... 35

II.6.1 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 13-14. pontja

határozza meg a kiemelt figyelmet igénylő tanuló fogalmát, s két nagyobb kategóriát

definiál: ......................................................................................................................... 35


Pedagógiai program

3

II.6.2. Elvek: .................................................................................................................. 35

II.6.3. Sajátos fejlesztési feladatok ................................................................................ 36

II.6.4. Az SNI gyermekekre vonatkozó, nevelő- oktató munkát meghatározó irányelvek

..................................................................................................................................... 37

II.6.5. A beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai

tevékenységek ............................................................................................................. 42

II.6.6 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ........................... 43

II.6.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................... 44

II.6.8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek ......... 47

II.6.9. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek......................................... 49

II.7. A szülő, a tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái,

továbbfejlesztésének lehetőségei ..................................................................................... 51

II.7.1. A tanulók tájékoztatása, az együttműködés formái ............................................. 51

II.7.2. A szülők tájékoztatása, az együttműködés formái ............................................... 51

II.7.3. Kapcsolattartás a kollégiummal .......................................................................... 53

II.7.4. A tagintézmény külső kapcsolatai ....................................................................... 53

II.8. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ...................................................................... 54

II.9. A felvétel és az átvétel helyi szabályai ....................................................................... 58

II.10. Egészségnevelési program...................................................................................... 59

II.10.1. Az intézményi egészségnevelés területei ............................................................. 60

II.10. 2. Drogstratégia ................................................................................................... 61

II.10.4. Az iskola kapcsolatrendszere az egészségnevelés területén ............................ 65

II.10.5. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ... 66

II.11. Környezeti nevelési program ................................................................................... 67

II.11.1. A környezetei nevelés kapcsolódása az oktató munkához ................................ 70

II.12. A tudatos fogyasztói magatartás kialakítása ............................................................ 71

II.13. A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök

feladatai............................................................................................................................ 72

II.13.1. Céljaink megvalósítása érdekében a pedagógus: ............................................. 72

II.13.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .............................. 73

III. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ÉS SZAKAMAI PROGRAMJA .................................. 75

III.1. A képzés szerkezete ................................................................................................ 75

III.2. Pedagógiai szakaszolás ........................................................................................... 76

III.3. A helyi tanterv és a szakmai program összeállításakor figyelembe vett tényezők ..... 76

III.4. A 2019/2020-as tanévre vonatkozó tantárgyak és óraszámok osztályonkénti bontásban

......................................................................................................................................... 78

III.5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ..... 132

III.5.1 Tankönyvválasztás ........................................................................................... 132

III.5.2. Taneszközök ................................................................................................... 132


Pedagógiai program

4

III.6. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

....................................................................................................................................... 133

III.7. Mindennapos testnevelés ....................................................................................... 135

III.8. Választható érettségi vizsgatárgyak ........................................................................ 135

III.9. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................... 136

III.9.1. Egyéb pszichés fejlődési zavarral (BTMN, SNI) küzdő tanulók ........................ 136

III.10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

....................................................................................................................................... 138

III. 10.1. A tanulói tudásszint ellenőrzésének, értékelésének módja a tanév során: .... 138

III.10.2. Értékelés, minősítés alóli felmentés ............................................................... 140

III.10.3. A magatartás és a szorgalom értékelése ....................................................... 140

III.10.4. A magasabb évfolyamba lépés (továbbhaladás) feltételei .............................. 142

III.11. Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatok meghatározásának elve

és korlátai ....................................................................................................................... 142

III.12. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................ 143

III.13. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek .. 143

III.13.1. NETFIT mérés ............................................................................................... 143

III.14. A tagintézmény egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................ 144

III.14.1. A tagintézmény egészségnevelési elvei ......................................................... 144

III.14.2. Környezeti Nevelési Programja ...................................................................... 147

III.15. A tanulók jutalmazásának elvei ............................................................................. 149

III.15.1. A dicséret és a jutalmazás formái és fokozatai ............................................... 149

IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK........................................................................................ 151

IV.1. A pedagógiai program hatálya: ............................................................................... 151

IV.2. A pedagógiai program módosítása ......................................................................... 151

IV.3. A pedagógiai program nyilvánosságának módja: ................................................... 151

V. Legitimáció ................................................................................................................ 152

MELLÉKLET .................................................................................................................. 154

1. számú melléklet: ......................................................................................................... 154


Pedagógiai program

5

Jogszabályi háttér

A szakmai program elkészítésénél az alábbi jogszabályi előírások alkalmazandók:

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásá-

ról

40/2002. (V. 24.) OM-rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről

2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) a nemzeti köznevelésről

110/2012.(VI.4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról.

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének tá-

mogatásáról

20/2012. (VIII. 31.) EMMI- rendelet és módosításai a nevelési-oktatási intézmények

működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet és módosítása a nemzetgazdasági miniszter ha-

táskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről

51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának

rendjéről

217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai

követelménymoduljairól

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról

150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos képzési jegyzékről és az Országos

képzési jegyzék módosításának eljárásrendjéről

2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról

315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól

30/2016.(VIII.31) NGM- rendelet a szakképzési kerettantervekről

56/2016.FM rendelet a földművelődési miniszter hatáskörébe tartozó szakképzések

vizsgakövetelményeiről szóló

5/2018. (VII.9.) ITM rendelet a szakképzési kerettantervekről szóló

26/2018.(VIII.7.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának

rendjéről szóló 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet módosításáról

25/2014.(VIII.26.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények

35/2016.(VIII.31.) NFM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények

29/2016.(VIII.26.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények

56/2016.(VII.19) FM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények

15/2018.(VII.9.) AM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények


Pedagógiai program

6

I. Bevezetés

I.1. A tagintézmény megalakulása

A Szolnoki SZC Ruhaipari Középiskolája és Általános Iskolája jogelőd intézményét a szol-

noki Városi Tanács 1989. február 21-i határozatával a szolnoki szakképzés bővítése és

fejlesztése érdekében hozta létre. 1989. augusztus 1-jén kezdte meg önálló működését

szakképző intézményként az Áchim András úti Iskola helyén, annak épületében.

Az önálló intézmény 19 évig működött folyamatos fejlődés és változás közepette.

Az intézmény fő profilja a ruhaipari terület volt, szakközépiskolai oktatás a ruhaipari techni-

kusi szakon indult. A szakmunkásképzés területén 18 szakmai képzést kínált a könnyűipari

terület mellett az élelmiszeripari és szolgáltatási szakmákban.

Néhány év alatt kiépült két ruhaipari tanműhely, amelyek alkalmasak a magas színvonalú

gyakorlati oktatásra. Korszerű felszerelésekkel létrejött az élelmiszeripari laboratórium, a

ruhaipari anyagvizsgáló labor, és további korszerű szaktantermek.

Az 1991 – 1992-es tanévben belső tantervi fejlesztéssel lehetővé vált az átjárhatóság a

ruhaipari szakközépiskola és a szakmunkásképző első évfolyamán, ugyanakkor befejező-

dött néhány szakma oktatása a piacképesség hiánya miatt.

Ekkor indult el a két éves speciális szakiskolai képzés azoknak a gyengébben teljesítő diá-

koknak, akik a szakközép és szakiskolai követelményeket nehezen teljesíttették.

A gazdasági elvárásokhoz alkalmazkodva 1992 szeptemberétől a számítástechnikai prog-

ramozó szak oktatása indult, amely a tárgyi feltételek korszerűsítését is eredményezte: két

számítástechnikai szaktanteremmel és egy modern nyelvi laborral bővült az iskolai tanter-

mek felszereltsége. A képzés 1996-ig indulhatott. Helyette az 1996-97-ben új élelmiszer-

ipari szakközépiskolát és a szakmunkások szakközépiskoláját indították.

1997-98-ban a BES Hungary Kft. magyarországi képviseletének segítségével kialakításra

került egy korszerű, minden igényt kielégítő fodrász tanműhely, amely a legmodernebb

technikai gépekkel felszerelt fodrászatként működik.

Az 1999/2000-es tanévben újabb szakközépiskolai képzés a biztonságszervező II. indult,

valamint új szakmaként, a pék képzés. 2006. tanév végén kifutott az utolsó élelmiszeripari

szakközépiskolai képzési csoport.

2005-ben az iskola az SZFP II. pályázatán nyertes 70 szakiskola egyikeként lehetőséget

kapott a 2006-2011. között megvalósuló fejlesztésben való közreműködésre, amelyben vál-

lalta, hogy a program által kidolgozott kerettanterveket (közismereti oktatás, szakmai ala-

pozás, gyakorlati oktatás) két szakiskolai osztály 9-10. évfolyamán felmenő rendszerben

bevezeti, és 2011-ig alkalmazza.

Az SZFP II. nyertes iskolájaként vállalták, hogy a hátrányos helyzetűek reintegrációján belül

2006-2011. között minden évben egy osztályban egyéves szakképzést előkészítő évfolya-

mot indítanak, 15 évet betöltött, esetleg általános iskolai végzettséggel sem rendelkező fi-

atalok részére.

Tárgyi feltételeik javultak interaktív táblákkal és korszerű, csoportmunkára alkalmas projekt

tanteremmel.

Iskola profilja: könnyűipari, élelmiszeripari, és egyéb szolgáltatások szakmacsoportban ké-

pezték a szakközépiskolai és a szakiskolai tanulókat.

2008. szeptember 1-től általában felmenő rendszerben a moduláris új oktatás szerint vé-

gezték a szakmai képzést.


Pedagógiai program

7

Az intézmény akkreditált felnőtt képző volt, felnőttképzést a Contact Mentálhigiénés Köz-

ponttal végzett könnyűipari szakmákban.

Az intézmény számos nemzetközi kapcsolattal rendelkezett. Kiemelkedő ezek közül a 15

éves múlttal rendelkező reutlingeni diákcsere, ami egy hasonló profilú szakközépiskolával

való együttműködés.

2012-ben önkormányzati döntés következtében az iskola részben átköltözött a Béla király

út 4. sz. alatti volt kollégiumi épületbe, annak a földszinti és 3. emeleti tantermeibe. Az iskola

székhelye továbbra is az Áchim András út 12-14. maradt. Itt működtek a ruhaipari, a fodrász

és kozmetikus tanműhelyek, valamint a ruhaipari anyagvizsgáló laboratórium is.

Az épületet 4 évig egy alapítványi iskola használta.

A 2012. évi CLXXXVIII. törvény értelmében a köznevelési feladatot ellátó egyes önkor-

mányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba kerültek, így 2013. január 01-től a

fenntartó: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, 1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

A hivatalos elnevezés: Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Ruhaipari Tagin-

tézménye.

A 2015. július 1-én bekövetkezett újabb átszervezés eredményeként létrejött a Szolnoki

Szolgáltatási Szakképzési Centrum öt tagintézménnyel, melynek egyike a Ruhaipari Tag-

intézmény lett, új nevén Szolnoki Szolgáltatási SZC Ruhaipari Szakközép- és Szakiskolája.

A fenntartó a Nemzetgazdasági Minisztérium lett.

2016 nyarán az iskola visszaköltözött az Áchim András úti épületbe, amely végett vetett a

négy éves áldatlan állapotnak. Ugyanekkor az iskolához került a volt Dr. Hegedűs T. András

Szakiskola, Középiskola, Általános Iskola és Kollégium. Ennek épülete a /Szolnok, Bajcsy

Zsilinszky út 2./ és a kollégium épülete /Szolnok, Lomb út 8/A / a továbbiakban telephelyként

szerepeltek.

Az iskola új elnevezése Szolnoki Szolgáltatási SZC Ruhaipari Középiskolája, Általános Is-

kolája és Kollégiuma lett.

A következő tanévben a telephelyeket kihasználatlanságuk miatt átvette a helyi Önkor-

mányzat. A tanítás egy épületben, az Áchim András utcában folyt tovább.

Ennek megfelelően 2018. szeptember 1-én az iskola neve megváltozott:

Szolnoki Szolgáltatási SZC Ruhaipari Középiskolája és Általános Iskolája lett.

2019. július 1-jével a Szolnoki Műszaki SZC és a Szolnoki Szolgáltatási SZC összeolvadá-

sával létrejött a Szolnoki Szakképzési Centrum, így intézményünk neve is Szolnoki SZC

Ruhaipari Középiskolája és Általános Iskolája lett.


Pedagógiai program

8

I.2. Küldetésnyilatkozat

Tagintézményünk Szolnok város, Jász-Nagykun-Szolnok megye, a gazdasági régió nagy hagyományokkal rendelkező szakképző intézménye. Célja, hogy növendékeink felismerjék a bennük rejlő képességeket, és azt a megalapozott szakmaválasztás után továbbfejlesszék az általános és a szakmai képzés keretében, le-gyenek büszkék szakmájukra, a munka szeretete része legyen egyéni boldogulásuknak. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink gazdasági partnereink igényeinek megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek, konvertálható tudást szerezzenek, felkészültek legyenek az élethosszig tartó tanulásra. Sajátos helyzetünkből kiindulva célunk a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatása, ugyanakkor a tanulói képességek lehető legteljesebb kibontakoz-tatására való törekvésünk. Célunk a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő korszerű szakképzési szerkezet működte-tése, a duális szakképzés megvalósítása. Céljaink közé tartozik a szakmai igényességre, nyitottságra való nevelés, a folyamatos to-vábbképzés belső igényének kialakítása. Szeretnénk elérni, hogy iskolánk az ismeretek átadásának és az emberi kapcsolatok sok-féleségének olyan színtere legyen, melyet a tanítványok és a pedagógusok közösen alakí-tanak és formálnak a számukra legtöbbet adóvá. Az iskolából kikerülő tanulóink meglévő értékeiknek biztos tudatában képesek legyenek sa-ját sorsuk legkedvezőbb alakítására. Fontos feladatunknak tekintjük, hogy tanulóink ismerjék meg szűkebb és tágabb környeze-tük értékeit, a társadalmi szokásokat, viselkedési normákat; legyen igényük az egészség-megőrző életvitelre. Az iskola elképzeléseinek megvalósításához rendelkezésre áll a felkészült, képzett nevelő-testület, a jól felszerelt iskola. Tanműhelyeink a legkorszerűbb technológiai követelmények-nek is eleget tesznek.

I.3. Az iskola jövőképe

Célunk, hogy tanulóink a régió munkaerő-piaci igényeit kielégítő széles szakmai alapozású, gyakorlat-centrikus, a vállalkozói szemlélet alapjain nyugvó oktatás keretében szerezzék meg a társadalom által elvárt, differenciált szakmai végzettségeket, s készüljenek fel a mun-kaerő-piaci mobilitásra. A duális szakképzés teljes-körű megvalósítása érdekében szoros együttműködést alakítunk ki minden érintett gazdasági szereplővel, szakképzési irányító szervezettel. A jövőben bővíteni kívánjuk a felnőttképzési formákat az iskola képzési struktúrájában. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolánkban töltött képzési idő alatt diákjaink megszerezzék a munkába állást segítő, problémakezelő ismereteket, szóbeli, írásbeli, informatikai kommu-nikációs készségük fejlődjön, segítve a további ismeretszerzést, a társadalmi kapcsolatok alakítását. Képesek legyenek az önálló problémamegoldásra, rendelkezzenek jogi, pénz-ügyi, munkaügyi ismeretekkel.


Pedagógiai program

9

Az iskola partnerkapcsolatai erősítésével, a technikai háttér jobb kihasználásával, a szülők intenzívebb bevonásával eredményesebbé kívánjuk tenni oktató-nevelő munkánkat. Célunk a pályázatokon történő eredményes részvétellel az iskola hatékonyságának növe-lése, a tanulói lemorzsolódás csökkentése.


Pedagógiai program

10

I.4. Képzési szerkezet

Szakképzési Hídprogram:

20 hónapos rövidebb képzési idejű rész-szakképesítés

ágazat szakmacsoport OKJ szám rész-szakképesítés

megnevezése

XVII. Könnyűipar 10.Könnyűipar 21 542 01 Lakástextil-készítő

Érettségire felkészítő 2 évfolyamos képzés

Felnőttek gimnáziuma: 1-4 évfolyam

Iskolarendszerű alapfokú felnőttoktatás: 5-8. évfolyam

Szakgimnáziumi képzés:

ágazat szakmacsoport OKJ szám szakma megnevezése

XXX. Szépészet 19. Egyéb szol-

gáltatások

54 815 01

54 815 02

Fodrász

Kozmetikus

XXXVIII. Rendé-

szet és közszolgá-

lat

22. Rendészet,

honvédelem és

közszolgálat

54 345 01 Közszolgálati ügyintéző

Szakközépiskolai képzés:


XVII. Könnyűipar 10.Könnyűipar 34 542 06 Női szabó

XXXVI. Élelmiszeripar 21. Élelmiszeripar 34 541 05

34 541 03

Pék

Húsipari termékgyártó

XIII. Informatika 7. Informatika 34 523 02 Számítógép-szerelő, kar-

bantartó

XXXVIII. Rendészet és

közszolgálat

22. Rendészet,

honvédelem és

közszolgálat

34 861 01 Rendészeti őr


Pedagógiai program

11

Felnőttoktatás - felnőttképzés


V. Képző- és iparmű-

vészet

4. Művészet, köz-

művelődés, kom-

munikáció

54 211 01 Dekoratőr

XXX. Szépészet 19. Egyéb szol-

gáltatások

54 815 01

54 815 02

Fodrász

Kozmetikus

XVII. Könnyűipar 10. Könnyűipar 34 542 06 Női szabó

A tagintézmény a megnevezett szakmacsoportok vonatkozásában a szakmacsoporthoz tar-

tozó további szakképesítés indításához szükséges tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezik,

illetve biztosítja azokat. A szakmakínálat kialakítása a szakképzést érintő regionális racionali-

zálást szolgáló döntések és a munkaerő-piaci igények függvénye.


Pedagógiai program

12

II. NEVELÉSI PROGRAM

II.1. A Nevelési Program felépítésének alapelvei

A Szolnoki SZC Ruhaipari Középiskolája és Általános Iskolája a NAT, valamint a szakkép-

zés fejlesztés összehangolt elvárásai alapján a következő alapelvekre építi Nevelési prog-

ramját:

Felülvizsgáltuk és újrafogalmaztuk intézményünk pedagógiai elveit és céljait. Az új Nemzeti

Alaptanterv műveltségtartalmainak beemelésével, valamint a sajátos nevelési igényű tanu-

lók iskolai oktatásának irányelvében meghatározott fejlesztési területek átvételével:

A tanulói személyiség fejlesztése.

Az életpálya építési és szociális életviteli kompetenciák fejlesztése, alapkészségek

megerősítését célzó oktatás és tanulásszervezés az integrált nyílt munkaerő-piaci

munkavállalás elősegítése érdekében.

Az oktatás és a képzés során a kulcskompetenciák elsajátítatása, fejlesztése mind az

közismereti képzésben, mind a szakképzésben. Ennek érdekében az IKT és a kor-

szerű tevékenységközpontú módszertan alkalmazása az oktatásban.

Az önálló tanulási képesség elsajátítatása, az élethosszig tartó tanulás képességének

kialakítása.

A szakmai képzés területén az adott szakmához szükséges feladat-, személyes- és

társas- valamint módszerkompetenciák fejlesztése

A humán műveltség megszerezhetőségének biztosítása.

A munkaerő-piaci elvárásoknak való megfelelés megvalósítása.

Felkészítés a munkaerő-piacon való aktív részvételre, szakmai karrier tervezése és

megvalósítása, szakmaváltáshoz szükséges képességek kialakítása, aktív munka-

vállalói attitűd fejlesztése

A tanulói tehetség felismerése, gondozása, a gyengébbek felzárkóztatása.

A tanulási esélyegyenlőség segítése

A globális környezeti problémák iránti felelősség kialakítása, a környezet megóvásá-

nak napi igénye, a környezettudatos magatartás megalapozása.

Az egészséges életvitel, életmód napi, tudatos igénnyé tétele.

A szülőkkel történő együttműködés erősítése, folyamatos kapcsolattartás.

Tartalmasan működő kapcsolat az iskola munkájára hatást gyakorló külső partnerek-

kel.

Aktív részvétel Szolnok életében.

Korszerű oktatásszervezési eljárások bevezetése.


Pedagógiai program

13

A pedagógus önfejlesztés, a szakmai színvonal folyamatos megújítása.

A pedagógiai alapelvek megvalósításának eredményeként:

Iskolánkban olyan tanulói- és munkafeltételeket, olyan légkört kívánunk teremteni, amelytől

a tanulók úgy vesznek majd búcsút, hogy önbecsüléssel rendelkezzenek, önállóak, lelkileg

kiegyensúlyozottak legyenek, jó kapcsolatteremtő készséggel rendelkezzenek, a világ dol-

gai iránt érdeklődjenek, tudásuk konvertálható legyen, megfelelő alapokkal rendelkezzenek

a felsőfokú továbbtanuláshoz, képzettségük választ adjon a munkaerő-piaci kihívásokra.

Tanulóink rendelkezzenek azokkal a kulcskompetenciákkal, amelyek a társadalomban tör-

ténő boldoguláshoz, a tudás megújításához, az élethosszig való tanuláshoz, a műveltség

állandó igényéhez, a személyes önmegvalósításhoz, a tanult szakmai ismeret állandó to-

vábbfejlesztéséhez szükségesek.

II.1.1. Innovációk, a megvalósíthatóság érdekében folyó projektjeink

- TÁMOP 3.4.2.A/11-2-2012-0017 projekt:

Intézményi együttműködés, pedagógiai módszertani megújulás – pedagógiai szemlélet-

váltás a sajátos nevelési igényű tanulók inkluzív nevelése érdekében.

Konzorciumi tagként- a négyes konzorciumban megvalósuló projekttel - közös célunk:

a sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelésének megvalósítása, hogy ezzel is

elősegítsük képességeik kibontakoztatását, egyéni átvezetési terv alapján a külön-

böző intézménytípusokba, illetve a munka világába történő átmenetét megkönnyíteni.

A pedagógusok szakmai együttműködésével, továbbképzésével, befogadó pedagó-

giai gyakorlatot támogató programok bevezetésével, jó gyakorlatok adaptálásával, a

tanulók, szülők aktív bevonásával elindítani egy szemléletváltást.

A pedagógusok horizontális együttműködési, tanulási lehetőségeinek megteremtése

pedagógus teamben.

A külső gyakorlati helyek számára módszertani segédlet összeállítása az SNI tanu-

lókról.

Intézményünknek a pályázati forrásból lehetősége nyílt más iskolák fejlesztéseinek, jó gya-

korlatának megismerésére és átvételére. Kínálatunk 2 új, adaptált programmal bővült.


Pedagógiai program

14

A fenti pályázat támogatásával átvett jó gyakorlat:

1. Életpálya-építési, szociális életviteli kompetencia fejlesztése a FAMTA szoftver se-

gítségével.

A jó gyakorlat célja: a 13-19 éves korcsoport életpálya-építési és szociális életve-

zetési kompetenciáinak fejlesztése, a tanulók pályaválasztásának segítése a

FAMTA oktató szoftver segítségével.

Szimulált körülmények között biztosítja a legfontosabb munka- és pályaismeretek,

tapasztalatok megszerzését,

2. Életpálya építési és szociális életviteli kompetenciák fejlesztését, alapkészségek

megerősítését célzó oktatás és tanulásszervezés a pályaorientáció tükrében.

Pályaorientációs tartalmak megjelenítése tananyagok integrálásával, adaptálásá-

val, helyi tantervbe illesztéssel.

A pályaorientációhoz szükséges önismeret fejlesztése, az érdeklődés, érdeklődési irányok,

érdeklődési területek megismerése, a képességek feltérképezése. Az érdeklődés, a képes-

ségek és a pályák közötti kapcsolat megértése. A beilleszkedés segítése, csoportépítés, a

tanulók megismerése az önismeret, társismeret, emberismeret erősítése, pontosítása,

együttműködés fejlesztése, kommunikációs készségfejlesztés.

A mindkét jó gyakorlat integrált tanulói környezetben valósítható meg. A tanulócsoportok

összetevői: egészséges, normál képességű, SNI-s, hátrányos, halmozottan hátrányos hely-

zetű tanulók (heterogén csoportok). A differenciálás egyénre szabott fejlesztést nyújt, meg-

felelő terheléseket a különböző képességűek számára.

Az SNI tanulók munkaerőpiacra való felkészítése a szakiskolába történő belépés pillanatá-

tól kezdve tudatos, tervezett tevékenység, amelynek a végső célja a munkaerőpiacra tör-

ténő belépés, nyomon követés, munkahely megtartásának támogatása. A felkészítés során

a tanulók azon kompetenciáit erősítjük, fejlesztjük, amely munkavégzésükhöz, és az önálló

felnőtt életvezetésükhöz nélkülözhetetlen. Fejlesztjük még azokat a kommunikációs és szo-

ciális képességüket, melyek kulcsfontosságúak a munkakeresés és az elhelyezkedés so-

rán, hogy önállóbb és magabiztosabb fiatal felnőttekké váljanak, készek legyenek a kap-

csolatteremtésre és az együttműködésre elhelyezkedésük érdekében. A munkaerő-piaci

felkészítést szolgáló foglalkozások a munkavállalással kapcsolatos kompetenciák fejlesz-

tését erősítik.

A pályázatból adódó, a 2014-2018 fenntartási időszakra vonatkozó követelményeknek meg

kívánunk felelni - az aktuális tantervi-tanmeneti (osztályfőnöki) részben és éves munkaterv-

ben előtervezve.

Fenntartható fejlődéssel kapcsolatos prioritásaink: elkötelezettség az inklúzió, befogadás,

elfogadás mellett.

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul - ez az élet

minden színterén tapasztalható. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az ok-

tatásban kell elkezdenünk.

- GINOP-6.2.3-17 A szakképzési intézményrendszer átfogó fejlesztése projekt:

Magyarország Kormányának felhívása

a szakképzésben tanulók végzettség nélküli elhagyásának csökkentésére


Pedagógiai program

15

és az alapkészségek fejlesztésének támogatására vonatkozó felhívás.

Cél: az Európa 2020 Stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez hozzájárulni, 10% alá

csökkenteni a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányát.

A projekt az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap, valamint a Magyar

Állam társfinanszírozásával valósul meg.

A Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum sikeresen pályázott és nyert öt tagintézmé-

nyével /köztük tagintézményünkkel/ a GINOP-6.2.3-2017 pályázaton.

Közös célunk:

a lemorzsolódás csökkentése

a korai iskolaelhagyók számának csökkentése.

Ennek érdekében megvalósítandó tevékenységek:

a) Helyzetértékelési tevékenység

b) Cselekvési terv kidolgozása

c) Szakmai együttműködési:

SZC team felállítása, intézményi team felállítása (Innovációs munkacsoport + me-

nedzsment + SZC vezetősége), amely részt vesz a szakmai anyagok megtervezésé-

ben, kidolgozásában, megvalósításában.

d) Tanulói készségek és képességek fejlesztése, a képzés hatékonyságát növelő támo-

gatások nyújtása

da) a 9. osztályos tanulók év eleji készségfelmérés és az egyedi fejlesztés mérése

nyomon követése módszertanának egyeztetése (a tanulmányi és személyes

jellemzők feltárására), intézményi adaptálása és végzése;

db) az alapkészségek fejlesztése céljából tanulócsoportok kialakítása és működte-

tése (intézmény tanulói létszámának min. 5%-a);

A tanulói csoportokba azon tanulókat szükséges bevonni, akik az iskolai le-

morzsolódással leginkább veszélyeztetettek, valamint a Szakképzési Hídprog-

ramban tanulókat.

dc) a tanulói készségek és képességek fejlődését nyomon követő mérési-értékelési

rendszer alkalmazása;

dd) integrált neveléshez kapcsolódó intézményi felkészülés és tevékenységek.

e) Intézményfejlesztési tevékenység:

ea) a cselekvési terv és intézkedési terv alapján intézményfejlesztési tevékenysé-

gek ütemezése;

eb) a GINOP-6.2.2-VEKOP-15 konstrukció keretében kidolgozott módszertanok

adaptálása, helyi, szervezeti szintű bevezetése;


Pedagógiai program

16

ec) az intézményfejlesztési tevékenységek intézményi és centrumszintű monitoro-

zása, együttműködés a fenntartói szintű monitoring terén;

ed) intézményfejlesztési stratégia és az intézkedési terv megvalósítása érdekében

munkacsoportok felállítása:

Mérési Értékelési Csoport (MÉCS)

Családi Hátteret Vizsgáló Csoport (CSH)

Tehetséggondozó Munkacsoport (TM)

Sajátos Nevelési Igényűek Integrációja Munkacsoport (SNIM)

Kapcsolatépítési Munkacsoport (KM)

Országos Kompetenciamérés Munkacsoport (OKMM)

Tanulástechnikai Munkacsoport (TAM)

Alapkompetencia-fejlesztő Munkacsoport (ACS)

f) Pedagógus továbbképzések

fa) a célok eléréséhez szükséges humánerőforrás terv és továbbképzési terv kiala-

kítása;

fb) továbbképzéseken részvétel, folyamatos szakmai fejlődés biztosítása.

Az akkreditált módszertani pedagógus továbbképzéseknek legalább az alábbi téma-

területekre kell irányulniuk: személyiségfejlesztés, készségfejlesztés, tehetséggondo-

zás, digitális oktatási és tanulási környezet kialakítását támogató készségfejlesztések.

TÁMOP-3.3.13-13/1 Eötvös József program kiemelt projekt keretében kidolgozásra

került akkreditált módszertani pedagógus továbbképzéseken való részvétel

g) Eszköz- és infrastruktúrafejlesztések

ga) a célok eléréséhez szükséges infrastrukturális fejlesztések meghatározása;

Szakképzési centrumonként legalább egy iskolában rendelkezni kell a LEGO matek

illetve a LEGO robot oktatási rendszerre épülő programozási (informatika) kísérleti pe-

dagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi és humán infrastruktúrával, és a

cselekvési tervnek tartalmaznia kell ennek tanításba történő integrálását a célok érdek-

ében.

Szakképzési centrumonként egy ún. makerspace/fab lab fizikai és humán feltételei-

nek kialakítása, működtetése, a korai iskolaelhagyás elleni és a tehetséggondozásban

való integrálásának kidolgozása (tekintettel a fenntarthatóságra).

gb) informatikai eszközök beszerzése.


Pedagógiai program

17

Az informatikai eszközök és alkalmazások beszerzésének összhangban kell állnia a

GINOP-6.2.2-15 kiemelt projekt keretében történt informatikai felmérés eredményével.

h) Projekt előkészítési tevékenységek

ha) megvalósíthatósági tanulmány;

hb) rendelkezésre álló humán és tárgyi infrastruktúra minőségi és mennyiségi fel-

mérése a fejlesztési igények meghatározása céljából;

hc) közbeszerzéssel kapcsolatos tevékenységek, beleértve a közbeszerzési terv

elkészítését is.

i) A projekt menedzsmentjével kapcsolatos tevékenységek

ia) projektmenedzsmenti feladatok ellátását támogató szakmai munkatársak (pro-

jektmenedzser, pénzügyi menedzser) alkalmazása;

ib) a projektmenedzsmenti feladatok ellátását támogató adminisztrációs munkatár-

sak alkalmazása;

ic) projektmenedzsmenti feladatok ellátásához szükséges beszerzések, bérleti dí-

jak és adminisztrációt támogató tevékenységek.

j) Egyéb, a projekt megvalósításával összefüggő általános tevékenységek

ja) kötelező nyilvánosság biztosítása a Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötele-

zettségei útmutató és arculati kézikönyv „KTK 2020” előírásai szerint.

- EFOP-3.3.3-16 „Kulturális intézmények a köznevelés eredményességéért”című

pályázat

Besenyszög Város Önkormányzata, annak kulturális intézménye, a Wesiniczky Antal Mű-

velődési Ház és Könyvtár „Kalandos barangolás a kultúrában”címmel vesz rész a projekt-

ben.

A pályázatba bevont célcsoport több korosztályt érint, a 3 évestől a 18 évesig.

A projektbe a helyi óvodán, általános iskolán kívül bevonták még a Tiszasülyi Általános

Iskolát, a Kenderesi Általános Iskolát és két szolnoki középiskolát, közöttük a mi tagintéz-

ményünket.

A projekt célja a tanulók - köztük a hátrányos helyzetűek - tanórán kívüli ismeret- és tudás-

gyarapítása, kompetenciafejlesztése támogatása, továbbá kulturális szolgáltatások, tevé-

kenységek, színes programok biztosítása a gyermek- és ifjúsági korosztály számára.

A pályázat megvalósítása 2019. 02.28-ig tart. A megvalósítási időszakban tagintézményünk

vállalása:

1. Megvalósítási időszak: 1. félév

cím: „Multikulti vetélkedő” két alkalommal”

Téma: Játékos kulturális vetélkedő, amely érinti a kultúra több területét pl. irodalom,

történelem, matematika stb.


Pedagógiai program

18

Ez a vetélkedő azon túl, hogy a műveltségről ad számot fejleszti a tanulók szociális

kompetenciáit, úgy hogy együttműködés illetőleg közösségépítő célzatú. A vetélke-

dőben mind a 17 osztály részt vesz.

2. Megvalósítási időszak: 2. félév

cím: Próba RISZI módra két alkalommal

Téma: Házi bajnokság az osztályok között játékos sportvetélkedő, melynek keretein

belül az osztályok több versenyszámban is összemérhetik tudásukat, ügyességüket.

Ez a sport verseny nagyszerűen fejleszti a tanulók állóképességét, ügyességét, kitar-

tását, valamint a kooperatív csoportmunkát.

3. Megvalósítási időszak: 3. félév két alkalommal

cím: Vetélkedő az egészséges életmódról

Téma: az egészséges életmód minden területének ismerése és gyakorlati alkalma-

zása.

A vetélkedő fejleszti az együttműködést, a szociális kompetenciákat, valamint alkal-

mas új ismeretek elsajátítására.

- EFOP-3.3.2-16 Kulturális intézmények a köznevelés eredményességéért

A VOKE Csomóponti Művelődési Központ „Játszva tanulni” címmel vesz részt a pályázat-

ban. Tagintézményünk 2017. szeptemberétől három területen együttműködési megállapo-

dással szerepel ebben a projektben.

1. Műhely- és klubfoglalkozás: Vállalkozási, pénzügyi, gazdálkodási és életvezetési klub

szervezése, amelyen minimálisan 8 tanuló vesz részt, közülük legalább 3 fő hátrá-

nyos helyzetű. A foglalkozások célja, hogy a fiatalok képesek legyenek az élethosszig

tartó tanulásra, életpálya-építési és szociális életviteli kompetenciák fejlesztésére, a

mindennapi életben való tájékozottságra

2. Kulturális óra: 5 beavató színházi előadás és interaktív óra.

Alkalmanként 20 résztvevővel, amelyből legalább 6 fő hátrányos helyzetű. A cél az,

hogy az iskolában a szakmai képzésen túl biztosítsuk a személyiségfejlesztés olyan

módját, amely során 5 alkalommal közelebb hozzuk a kultúrát a tanulókhoz. Ezek az

órák elősegítik a kortárscsoportok hatékony működtetését is, amely a közösségi él-

ményekben realizálódik.

3. Művészeti csoport: Csatlakozás a PÓDIÁKUM amatőr középiskolás színjátszó cso-

porthoz, amely 10 fővel működik és legalább 3 fő hátrányos helyzetű tanuló van kö-

zöttük. A résztvevők személyiségfejlesztéssel és közösségfejlesztéssel kapcsolatos

foglalkozásokon vesznek részt, miközben művészeti érdeklődésüket is kielégítik.

II. 2. Iskolánk nevelő-oktató munkájának általános céljai, célokból adódó feladatok

A Szolnoki SZC Ruhaipari Középiskolája és Általános Iskolája alapvetően ember és tanuló

központú.


Pedagógiai program

19

Célunk az átörökítendő általános és szakmai műveltség, az általános és szakmai értékek köz-

vetítése, az általános és szakmai műveltség megszerzését segítő igény megerősítése, a meg-

szerzéshez szükséges személyi képességek kifejlesztése, az érzelmi műveltség erősítése.

Tanulóközpontú nevelésünk alapja, hogy az iskolánkban töltött évek alatt tanulóink kiegyen-

súlyozott, egészséges személyiségű fiatal felnőtté formálódjanak. Jellemzi mindennapi peda-

gógiai munkánkat a tanulóinkra való állandó odafigyelés, a szakszerű személyiségfejlesztés,

a problémák megoldásában a segítségnyújtás.

Közös munkánkat a kölcsönös tiszteleten alapuló tanár-diák viszony kell, hogy jellemezze,

amely alapja annak, hogy tanulóink legyenek fogékonyak a társadalmi problémák iránt és vál-

janak felelős állampolgárrá.

Tanulóközpontú pedagógiai munkánkban kiemelt szerepe van továbbra is a tanulásnak. A ta-

nulást tágan értelmezzük, ami azt jelenti, hogy a kreatív tanulással valamennyi értelmi képes-

ség, az egész személyiség fejlesztését végezzük. Az iskolánkba érkező igen eltérő képességű

tanulók körében az eredményes tanulási módszereket, technikákat elsajátíttatjuk.

Értékrendünkben a megfelelő munkakultúra, a munkához való tisztességes viszony, a fizikai

és szellemi munka egymásra épülése, sajátos értékei tanuló és tanár számára elvitathatatlanul

fontosak.

Tanáraink, oktatóink a szaktudást munkájukban alapvetőnek tartják, amelyet további képzé-

sekkel, innovációval, a változásokhoz való alkotó alkalmazkodással folyamatosan erősítenek.

Ez az alapja önbecsülésünknek és pedagógiai eredményességünknek.

A pedagógus munkakultúrája, munkamorálja, szakismerete, kreativitása, minta tanulóink szá-

mára.

További kiemelt pedagógiai célunk a természeti és az épített környezet megbecsülése, taka-

rékos felhasználása, megvédése, fejlesztése. Ez környezeti nevelésünk alapja.

Az egészséges életvitel, az egészség, mint alapvető személyes érték és érdek szintén napi

munkánk kiemelt része, amelynek során határozottan képviseljük az egészséges életvitel,

életmód, a kiegyensúlyozott családi élet általánosan elismert normáit.

Tanulóink értékrendjében folyamatosan erősítjük a másság tolerálását, a lelkiismereti szabad-

ság tiszteletét.

II.2.1. Integrált nevelés, oktatás megvalósítása

Az integrált oktatás általános jellemzője a nyitott, befogadó légkör, az együttműködés va-

lamennyi formája (tanár-tanár, diák-diák, diák-tanár, tanár-szülő viszonylatokban), a tevé-

kenységorientált oktatási formák, az egyéni képzési terven alapuló és egyéni szükségletek-

hez igazodó differenciáló oktatás, a sokrétű értékelési módok alkalmazása.


Pedagógiai program

20

Együttműködések kialakítása az integrált nevelés valamennyi szereplője között hori-

zontális tanulási lehetőségek megteremtése az együttnevelésben résztvevő szakem-

berek között

Az integrációt segítő jó gyakorlatok adaptációja

Az integrált oktatási formák beépítése a napi pedagógiai gyakorlatba (differenciált ok-

tatás, kiscsoportos foglalkozások, egyéni megsegítés, stb.)

A pedagógusok felkészülésének biztosítása a tanulói különbségek kezelésére o A

fejlesztő és folyamatos értékelés pedagógiai gyakorlatát hatékonyan támogató tech-

nikák és eszközök kialakítása, elterjesztése.

A pedagógusok differenciált értékelési gyakorlatát segítő felkészülési formák biztosí-

tása.

II.2.2. Az egyenlő beiskolázási esélyek megteremtése

A beiskolázási esélyek szempontjából az intézmények közötti átmenet és átvezetés jelen-

tős célja és feladata az iskoláknak. Az intézmények közötti – általános iskolából a közép-

iskolába vagy középiskolák közötti - átmenet támogatásában, átvezetési programok meg-

szervezésében vagy részvételében a társadalmi partnereknek, az ifjúsági és gyermekvé-

delmi hálózatnak, valamint a családok aktív bevonásának is fontos feladat.

A pedagógusok képzettségének javítása, az általános iskola és középiskola közötti

átmenet könnyítése érdekében.

Együttműködések kialakítása a beiskolázási folyamatban érintett, lehetséges partne-

rekkel (első lépésben a partnerek azonosításával), akik a HH, HHH, SNI tanulók tá-

mogatásában fontos szereplők

Egyéni átvezetési program jó gyakorlatainak felkutatása, megismerése, adaptációja

II.2.3. Érdekeltségek megteremtése a tanulók iskolai előmenetelében

Az érdekeltség megteremtésében kiemelt feladat a diákok tanulási motivációjának növe-

lése, szükség esetén és szükség szerint osztályok közötti átjárhatóság növelése, a pálya-

orientáció segítése a szülők bevonásával. A kudarcmentes iskolai előmenetel megvalósítá-

sát az intézmény pedagógiai módszertani, értékelési, csoportalkotási módszereinek széle-

sítése, a partnerségen alapuló együttműködések megteremtése, az együttműködések dif-

ferenciált formáinak kialakítása és működtetése segíti.

Intézményi és egyéni szintű együttműködések kialakítása a (szak-, szakmai szolgál-

tatók, munkaerő-piaci szereplő), szülők bevonásával

Egyéni fejlesztési tervek alkalmazása.

Pályaorientációs tanácsadás működtetése


Pedagógiai program

21

II.2.4. Elsődleges célok, feladatok szakgimnáziumi területen:

a NAT kulcskompetenciáinak továbbfejlesztése (anyanyelvi kommunikáció, idegen

nyelvi kommunikáció, matematikai, természettudományos és technikai, digitális, ha-

tékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári, kezdeményezőképesség és vállal-

kozói, esztétikai – művészeti tudatosság kompetenciái),

felkészítés az egész életen át tartó tanulásra,

tanulói önismeret fejlesztése,

Szolnok város és környéke kultúrájának, gazdaságának, értékeinek megismertetése,

nemzeti kultúránk értékeinek megismertetése, a hagyományok átörökítése, az euró-

pai azonosságtudat fejlesztése, az egyetemes kultúra legjellemzőbb értékeinek meg-

ismertetése,

a gazdaság alapvető összefüggéseinek megértetése,

általános műveltséget megalapozó képzés biztosítása,

felkészítés a közismereti és szakmai érettségi vizsgára,

szakirányú munkába állásra felkészítő,

felkészítés szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra,

szakmai kompetenciák alapozása, az ágazathoz tartozó rövidített idejű szakmai kép-

zések lehetőségének megteremtése,

Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként szabott ötven óra közösségi szol-

gálaton való részvétel lehetőségének megteremtése, a tanulók társadalmi problémák

és megoldásuk iránti toleranciájának, elkötelezettségének fejlesztése,

II.2.5. Elsődleges oktatási célok, feladatok szakképzési (iskolarendszerű nappali és

felnőttoktatás) területen:

a NAT kulcskompetenciáinak továbbfejlesztése (anyanyelvi kommunikáció, idegen

nyelvi kommunikáció, matematikai, természettudományos és technikai, digitális, ha-

tékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári, kezdeményezőképesség és vállal-

kozói, esztétikai – művészeti tudatosság kompetenciái),

Szolnok város és környéke kultúrájának, gazdaságának, értékeinek megismertetése,

nemzeti kultúránk értékeinek megismertetése, a hagyományok átörökítése, az euró-

pai azonosságtudat fejlesztése, az egyetemes kultúra legjellemzőbb értékeinek meg-

ismertetése,

szakmai kompetenciák elsajátíttatása,

a gazdaság, a munka világába való eredményes szerepvállaláshoz szükséges

ismeretek elsajátíttatása,


Pedagógiai program

22

felkészítés az egész életen át tanulásra, a tanulás tanítása, az át- és továbbképzések

szükségességének megismertetése, a szakmai karriertervezéshez és megvalósítás-

hoz szükséges tudás elsajátíttatása,

a minőségügyi elvek megismertetése és érvényesítésének megtanítása,

II.2.6. Elsődleges nevelési célok, feladatok:

személyiség folyamatos fejlesztése,

önismeret fejlesztése, pályairányítás, pályakorrekció segítése,

demokratizmus fejlesztése,

közösségfejlesztés,

tehetség- és képesség kibontakozás segítése,

beilleszkedési és magatartási nehézséggel küzdő tanulók segítése,

tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő nevelési módszerek alkalma-

zása, az esélyegyenlőség megvalósulásának segítése,

szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység folytatása,

gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása

környezettudatos magatartásra nevelés,

testi és lelki egészségre törekvés, egészségfejlesztésre nevelés,

másság elfogadása, előítéletek csökkentésére, lelkiismereti szabadság tiszteletben

tartására nevelés,

a diszkrimináció minden formájának elvetése,

az alapvető, társadalom által elismert erkölcsi és viselkedési normák betartása

együttműködésre, team munkára nevelés,

a munkában való megbízhatóság kifejlesztése,

a munkaerő-piaci aktív részvétel, pályakorrekció kezelésre nevelés,

a bizonytalanság, esetleges válság kezelésének képessége.


Pedagógiai program

23

II.2.7. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka feladatainak megvalósítását szol-

gáló eszközök, eljárások

Tanulásszervezés:

- adaptív

- konstruktív

- kooperatív

- projektoktatás

- témahét

- tantárgytömbösítés

- kooperatív technikák

- differenciálás (egységes

alapú)

- ráhangolódás

- projekt módszer

- portfólió

Tanulási módok:

- individualizálás

- kooperáció

- versenyelvű

- együttműködő

- közös tanulás

Tanulást segítő környezet kialakítása:

- pozitív, ösztönző légkör

- segítő környezet az osztályban

- segítő, kezdeményező környezet az iskolában, színvonal emelkedése

- pozitív diák-tanár kapcsolat

- szakszerű munkafeltételek

- problémamegoldás

- az elvárt színvonal folyamatos ellenőrzése

- együttműködés

- társas tolerancia

- kapcsolati kultúra jellemzői

A Szolnoki SZC Ruhaipari Középiskolája és Általános Iskolája nevelő-oktató munkája fel-

adatrendszerét eredményesen a következő módszerekkel, eszközökkel, eljárásokkal való-

sítja meg:


Pedagógiai program

24

a pedagógiai – oktatási célokhoz, megválasztva széles körben alkalmazzuk a tanulást

segítő, önálló probléma megoldási készséget fejlesztő, tanulói aktivitást igénylő mód-

szereket;

a tanítás-tanulás folyamatában a tanulók bevonódását támogató oktatási módszere-

ket alkalmazunk – projektoktatás, kooperatív oktatás;

a tanulási képességek fejlesztését tanulás – technikai tanácsadással segítjük;

tervezetten és rendszeresen végzünk tudásszint mérést, amellyel elősegítjük az elő-

zetes, hozott ismeretek feltárását, a pedagógiai folyamatban pedig az előrehaladás

mértékét lehetőséget adva és segítve a hiánypótlást, a korrigálást, a továbblépés

meghatározását;

tanulóink teljesítményét korrekt pedagógiai értékeléssel segítjük, amely visszajelzés

számunkra és a pedagógusok számára is az előrehaladásról, a hiányosságokról;

új, adaptált jó gyakorlat

1. Életpálya építési és szociális életviteli kompetenciák fejlesztését, alapkészségek meg-

erősítését célzó oktatás és tanulásszervezés az integrált nyílt munkaerő-piaci munka-

vállalás elősegítése érdekében került beépítésre;

2. Életpálya-építési, szociális életviteli kompetencia fejlesztése a FAMTA szoftver segít-

ségével;

az önismeret és a kommunikáció fejlesztését oktató – nevelő munkánk minden terü-

letébe beépítjük. A komplex személyiségfejlesztésben a reális önismeret, az erős és

gyenge pontok felismerése, a reális és fejlett önértékelés, az önbizalom erősítése, a

kezdeményező és vállalkozói készség, ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzé-

kenység és az érzelmi intelligencia fejlesztésére kiemelt hangsúlyt fektetünk;

szakmai képzésünk a megújult OKJ szerkezetnek, szakmai vizsgakövetelményeknek

és a szakmai vizsgáztatás komplex rendszerének megfelelően újraépülő rendszerben

van jelen. A tanulók érdekeinek figyelembevételével idő- és költségkímélő karrierter-

vezést segítünk, hogy a munkaerő-piaci részvétel feltételeit a legjobban biztosítani

tudjuk;

a rész-szakképesítések megszerzési lehetőségével segítjük azoknak a tanulóinknak

a munkaerő-piaci részvételét, akik valamely okból nem képesek egy tanulási ciklus-

ban szakképesítést szerezni;

az elméleti és a gyakorlati képzést összehangoljuk. A gyakorlóhelyekkel kötött együtt-

működési megállapodásokban ennek tartalmát rögzítjük. A tanulószerződéssel gya-

korlati képzésben résztvevők eredményessége érdekében a kamarákkal szorosan

együttműködünk és segítjük a külső gyakorlatot vezető oktatók, szakemberek mun-

káját;

az Unión belüli munkaerő mobilitásra felkészítjük tanulóinkat. Kiemelt hangsúlyt fek-

tetünk a szakmai idegen nyelv tanítására, és az Uniós munkavállalási, vállalkozói is-

meretek biztosítására. Az Euro-pass bizonyítványt igény esetén kiadjuk.


Pedagógiai program

25

a megújult szakmai képzések közös tananyagegységei a Foglalkoztatás I, Foglalkoz-

tatás II valamint a Munkahelyi egészség és biztonság tananyagtartalmainak egysé-

ges, figyelmes oktatásával erősítjük tanulóink munkaerő piaci pozícióit;

hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink eredményes iskolai tevékeny-

ségét az országos és regionális fejlesztő programokban történő részvétellel segítjük

(AJKSZP);

hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink, különös tekintettel a roma

tanulókra, eredményes iskolai tevékenységét az ÚTRAVALÓ ösztöndíjprogramban

való részvétellel is támogatjuk;

pályázati tevékenységeinkkel biztosítjuk az oktató nevelő munka hatékonyságának

biztosításához szükséges eszközfejlesztést, szakmai továbbképzésekhez forrásszer-

zést, valamint az új oktató-nevelő módszerek meggyökeresedését intézményünkben.

Feladatunknak tekintjük a forrásbevonással párhuzamosan a pályázati tevékenysé-

günkkel szakmaiságunk erősítését, a pályázatok előkészítési, megvalósítási és fenn-

tartási időszakában a pályázatok gondos, pontos, szakszerű kezelését;

a felnőttképzésben és a felnőttoktatásban az andragógia alapvető elveit, módszereit

alkalmazzuk.

II.3. Felnőttoktatás, felnőttképzés az intézményben

A felnőttoktatás, felnőttképzés sajátos, de egyre inkább meghatározó eleme a közoktatási

intézmények működésének.

Iskolánk a felnőttoktatás keretén belül érettségire és az ingyenes /akár második/ szakképe-

sítések megszerzésére készít fel.

A felnőttképzések során új, vagy további szakképesítés elsajátítását teszi lehetővé a be-

kapcsolódók számára.

A felnőttképzés és a felnőttoktatás sajátossága a nappalitól eltérő képzésszervezés, az

egyéni tanulási út figyelembevétele, a hozott érték beszámítása.

A felnőttképzés és a felnőttoktatás programjai korszerűek, a gyakorlati és elméleti felkészí-

tés során számba vesszük a képzésben résztvevők munkatapasztalatát, ismereteik mély-

ségét és motivációját.

A felnőttképzés, felnőttoktatás andragógiában jártas team irányításával történik, a megva-

lósításban az iskolai szakemberek mellett bevonunk a közvetlen termelési gyakorlatból ér-

kező szakembereket, külső előadókat is.

II.3.1. A felnőttoktatás, felnőttképzés formái

A Tagintézmény az Alapító Okiratban meghatározottak értelmében felnőttoktatást, felnőtt-

képzést folytat.

A képzések jellegük szerint iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli, nappali, levelező,

esti szervezzük.


Pedagógiai program

26

Az iskolarendszerű képzések vonatkozásában a résztvevők tanulói jogviszonnyal rendel-

keznek, és képzésük során alkalmazzuk a közoktatási és a szakképzési, valamint az ön-

kormányzati jogszabályok előírásait.

Az iskolarendszerű felnőttképzési és felnőttoktatási csoportok indítására a fenntartó ad en-

gedélyt a tanév órakeretének terhére, a képzésekben résztvevők az iskola közoktatási ta-

nulólétszámába beszámítanak, az oktató pedagógusok és szakemberek feladatukat közal-

kalmazotti jogviszonyuk keretében végzik.

Az iskolarendszeren kívüli képzések esetén a résztvevők nem rendelkeznek tanulói jogvi-

szonnyal, esetükben a felnőttképzési és a szakképzési jogszabályok előírásai az irány-

adóak.

Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben résztvevőkkel az intézmény felnőttképzési szer-

ződést köt.

Az iskolarendszeren kívüli képzések szervezéséhez való jogosultság megszervezésének

feltétele a regionális munkaügyi központi nyilvántartás.

A felnőttképzés elismertségének növelése, a képzési piac elvárásainak való megfelelés ér-

dekében az iskolának törekedni kell a felnőttképzési intézményi- és program - akkreditáció

szabályainak való megfelelésre.

A felnőttképzés résztvevői nem szerepelnek az intézmény köznevelési tanulói létszámá-

ban, az itt tanító pedagógusok, szakemberek munkájukat köznevelési feladataik ellátása

mellett végzik.

II.3.2. A felnőttoktatás megszervezése

A felnőttoktatás intézményi szintű összehangolását a tagintézmény vezetése biztosítja a

felnőttoktatásban közvetlenül közreműködő valamennyi pedagógus bevonásával.

II.3.3. Az iskolarendszerű felnőttoktatás

A jelentkezés módja az iskola által meghatározott időszakban, a köznevelési tanév rendjé-

hez igazítottan történik.

A képzésben részt venni szándékozó a tagintézménnyel egyeztetett módon jelentkezési

nyomtatványt tölt ki, és tanulói jogviszonyt létesít.

A jelentkezéshez szükséges előfeltételek meglétét a szakmai és vizsgakövetelmények elő-

írásai alapján a tagintézmény ellenőrzi és a résztvevő kérelme alapján javaslatot tesz az

intézményvezetői döntéshez az előzetesen megszerzett tudás, a teljesített modul(ok) be-

számíthatóságáról.

A képzésben résztvevő a képzés megszervezésének módjától, a választott szakképzés jel-

legétől függően az érintett tagintézménnyel tart kapcsolatot, a szakmai elméleti és gyakor-

lati kompetenciák kialakítása az ott meghatározott módon zajlik, a képzési programban le-

írtaknak megfelelően.

II.3.4. Az iskolarendszeren kívüli képzések

Szervezésük eltérhet a tanév rendjétől, az iskola a munkaerőpiac igényeit figyelembe véve

a kezdés, a befejezés, a vizsgáztatás vonatkozásában a tanév rendjétől eltérően is indíthat

képzéseket.


Pedagógiai program

27

A képzésekre való jelentkezés folyamatos, a csoportok indítása a munkaerő-piaci igények-

hez és a létszámokhoz igazodik.

A jelentkezésnél figyelemmel kell lenni a szakmai és vizsgakövetelmények előírásaira, ezek

meglétét a tagintézmény vizsgálja, az előzetesen megszerzett tudás, a teljesített modul(ok)

beszámíthatóságára javaslatot tesz, az intézményvezető dönt.

II.4. Személyiségfejlesztés

II.4.1. A személyiségfejlesztés alapelvei

A középiskolában folyó nevelés során az eddiginél hangsúlyozottabban érvényesítjük a

személyiségfejlesztéssel és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. A társadalmi

változások növelték a családok életében a feszültségeket, a kortársi közösségek összetartó

ereje is csökkent, a mintát adó háttértényezők is gyengültek. Tudatában vagyunk annak,

hogy a családi nevelés mellett a gyermeki személyiségfejlesztésben az iskolára egyre ne-

hezebb, nagyobb feladat hárul.

Az iskolánk, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége a teljesítmény

növelésére sarkalló, az életesélyek tanulással történő növelését szolgáló egységes, közös

alapra épül.

Ennek keretében ösztönözzük a személyiségfejlesztő tanítást, biztosítjuk a személyiség

fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételeket.

Gyermekközpontú szemlélet

Iskolánk feladata a gyermek saját képességeihez és adottságaihoz igazodó személyiség-

fejlesztő munka.

A tanulók tevékenységének szervezése

Az iskolai élet egésze a tanulók tevékenységére épül. A tanulók önálló, aktív személyisé-

gének nevelését alapozza meg a tevékenység tervszerű irányítása, szervezése.

A személyiség korrekciója

Az érzelmi és akarati élet, az énkép, valamint a személyiség más összetevőinek korrekció-

ját az SNI tanulóknál általánosnak tekinteni, amelyet szükség esetén terápiás eljárásokkal

segíti.

A tanulás fogalmainak tág értelmezése

Tanulásnak tekintendő az elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok, készségek elsajá-

títása, a képességek kifejlődése, a beállítódások, az érzelmi és akarati tulajdonságok ala-

kulása, valamint a magatartás differenciálódása.

Megfogalmazott elveink, s eddigi gyakorlatunk a gyermeket állítja az iskolai munka közép-

pontjába, s minden, ami ott történik, az a gyermek személyiségének, képességeinek haté-

kony fejlesztését tartja a legfontosabbnak. A pedagógiai tevékenységek közül a leginkább


Pedagógiai program

28

szükségessé válik a személyiséget stabilizáló tevékenységek középpontba állítása. Ennek

érdekében:

fejlesztjük a tanuló önismeretét,

felkészítjük arra, hogy ismerjék saját lehetőségeiket, reális célokat tűzzenek ki maguk

elé,

legyenek vállalkozó szelleműek és alkalmasak önmaguk érdekeinek érvényesítésére.

Felkészítjük tanulóinkat:

az állampolgári szerepre

a társadalmi, politikai érzékenységre

a közéleti tevékenységre való képesség fejlesztésére

értő konfliktuskezelés elsajátítására (feltárás, szembenézés, feldolgozás) toleranci-

ára a másság iránt.

A célok elérése érdekében kiemelt jelentőséget szánunk az osztályfőnöki órának.

Az osztályfőnöki óra egyik legfontosabb funkciója, hogy részt vállaljon a tanulók iskolában

és iskolán kívül szerzett tapasztalatainak feldolgozásában, segítse a fiatalok eligazodását

az ellentmondásos valóságban, orientálni próbáljon az értékek változó világában. Ennek

megvalósításában segít a FAMTA jó gyakorlat oktató is.

Alapvető szempontnak tartottuk az osztályfőnöki helyi tanterv kidolgozásánál, hogy az órák

jelentős hányada tematikus óra legyen, és ne hivatalos ügyek intézésével, aktuális szerve-

zésével teljék.

Az osztályfőnöki órákon leghagyományosabb beszélgetés mellett alkalmat adunk: mú-

zeum-, mozi látogatásra, meghívott vendégek előadásaira. A legfontosabb neveléstartal-

maink a helyi tantervben:

Kommunikációs kultúra, eligazodás és viselkedés a mindennapi életben

Önismeret, önnevelés

Az egyén a közösségben és társadalomban

Hazánk és a nagyvilág

Erkölcsi kultúra

Szerelem, szexualitás, család

Az egészségmegőrzés kultúrája

A tanulás, a gondolkodás kultúrája

A munka kultúrája

Szabadidős kultúra.


Pedagógiai program

29

II.4. 2. Személyiségfejlesztés és erkölcsi nevelés

Célunk, hogy diákjaink az emberi tudást és műveltséget értéknek tekintsék, igyekez-

zenek tudásukat gyarapítani, maguk és közösségük hasznára fordítani.

Fontos az iskola részéről a következő tartalmak közvetítése, kifejtése:

a tudás társadalmi megítélése

az eredményes tanulás feltételei

megfelelő tanulási szokások

a tanulási nehézségek okai

az informatikai kultúra jelentősége

a gondolkodás jelentősége az ember életében

az eredményes gondolkodás jellemzői

jellegzetes hibák a mindennapi gondolkodásban.

II.4.3. Személyiségfejlesztés és munkára nevelés

Kialakítjuk a munka világában elvárható tulajdonságokat:

munkafegyelem, felelősségtudat, ezzel párosult kritikai szemlélet, megbízhatóság,

igény az önképzésre, egészséges ambíciók, melyek elősegítik az önérvényesítést

éppúgy, mint a szűkebb társadalom formálását.

Az adott szakképzési szakasz végére kialakítjuk tanítványainkban, a gazdaság kü-

lönböző ágazataiban a sikeres munkavégzéshez szükséges attitűdöket és az ezek-

hez kapcsolódó elengedhetetlenül szükséges speciális tevékenységeket.

Fontosnak tartjuk az együttműködési készség kialakítását, ugyanakkor felkészítjük

tanítványainkat a korrekt verseny megvívására.

A munkára nevelésnél fontos megismertetni a tanulókkal, hogy mit jelent:

a munka az ember életében

a fizikai munka értékteremtő jellege

a fizikai és a szellemi munka összhangja

az eredményes munkavégzés feltétele

a felkészülés a munkába állásba

a felkészülés a munkahelyi beilleszkedésre.

II.4.4. Személyiségfejlesztés és erkölcsi nevelés

Alapvető feladatunk az egyetemes emberi-erkölcsi értékek megismertetése, azok

tiszteletben tartására nevelés.


Pedagógiai program

30

A személyiség komplex fejlesztése magában foglalja a tanuló önmagához, a külön-

böző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is. A befogadó intézményi környe-

zet megteremti azokat a feltételeket, amelyben az egyéni különbségek természete-

sek, és értékesek, az együttműködés, a tolerancia alapvető érték, a hátrányok leküzd-

hetők, kompenzálhatók.

Nevelésünk eredményeként alakuljon ki a tanulókban a demokratikus gondolkodás-

mód, a tolerancia, a másság elfogadásának képessége, humánus viszonyulás em-

bertársainkhoz, a beteg, sérült, fogyatékos emberekhez.

Az igény szerint szervezett hitoktatás keretein belül lehetőséget biztosítunk a vallásos

erkölcsi értékek elsajátítására.

Iskolai nevelő munkánkban kiemelt szerepet kapnak azok a tantervi elemek és neve-

lési formák, melyek diákjaink magyarságtudatát és Európához való tartozástudatát

erősítik.

Fontosnak tartjuk az egészséges lokálpatriotizmusra nevelést. Megismertetjük tanu-

lóinkat Szolnok történelmi múltjával, kulturális értékeivel, jelenlegi társadalmi-gazda-

sági életével.

Célunk olyan polgári öntudat kialakítása, mely az egyén tényleges teljesítményének

eredményeiből táplálkozik. Olyan személyiség nevelése szükséges, aki szociálisan

érzékeny és sikereinek elérése során szem előtt tartja mások sorsának alakulását is.

II.4.5. Személyiségfejlesztés és esztétikai nevelés

Az esztétikai nevelés vonatkozásában arra törekszünk, hogy a tanulóink legyenek

képesek magatartásuk, környezetük, önmaguk megfelelő esztétikai szinten történő

megjelenítésére, melynek következményeként a személyi kapcsolattartásuk, a kap-

csolatfelvételük is eredményesebb lesz.

Kiemelendőnek tartjuk a pedagógus modellközvetítő szerepét, személye, magatar-

tása, minden megnyilvánulása tanulóink figyelmének előterében van. Lényeges, hogy

ne alakuljon ki ellentmondás az általa hangoztatott esztétikai elvek és saját magatar-

tása, tettei, tevékenysége között.

Fontosnak ítéljük, hogy tanulóink érzékennyé váljanak környezetük állapota iránt, le-

gyenek képesek a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére

és jogaik gyakorlására. Váljon erkölcsi alapelvükké a környezet ismeretén és szemé-

lyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás.

A szakmai gyakorlatokon kiemelten figyelünk, hogy tanulók szakmai munkáját jelle-

mezze a szakmai és esztétikai igényesség.


Pedagógiai program

31

II.4.6. Személyiségfejlesztés és egészséges életmódra nevelés

A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egész-

séges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvéd-

elem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

Az iskolai sporttevékenység valamennyi tagintézmény kínálatában szerepel. A sport

a testedzés személyiségformáló hatása mellett a prevenciós valamint a konstruktív

életvezetés alakításának eszköze is.

Az általános feladatokon túl az iskolákban a különböző szakmák elsajátításában, a

speciális munkakörülmények között végzett munkavégzésben különösen fontos sze-

repet kapnak a munkaártalmakat megelőző és ellensúlyozó gyakorlatok is. Ennek ér-

dekében ösztönözzük és segítjük, hogy a tanulók ismerjék fel a gyakorlati oktatás,

illetve szakmájuk szerinti munkaártalmak veszélyeit, az esetleges egyoldalú terhelés

káros hatásait.

A testi vagy egészségi károsodásban szenvedőknél fokozzuk az akaratot arra, hogy

rehabilitációikat az iskolával együttműködve önmaguk is elősegíthetik, komoly ered-

ményt érhetnek el társas kapcsolataikban, egymás példáit értékelve.

Felkészítjük a tanulókat önálló életükben az életmódjukra vonatkozó helyes döntések

hozatalára, egészséges életvitel kialakítására és a konfliktusok megoldására. Fej-

lesztjük a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész maga-

tartást.

Megismertetjük a környezet – háztartás, az iskola, közlekedés, veszélyes anyagok –

egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit.

II.4.7. Személyiségfejlesztés a felnőttképzésben, felnőttoktatásban

A felnőttoktatásban egyre fiatalabb rétegek kezdik vagy folytatják tanulmányaikat, ezért

nem tekinthetünk el a személyiségfejlesztéstől az ő esetükben sem.

A képzésben résztvevők motiváltságát, munkatapasztalatait, megszerzett ismereteit figye-

lembe véve választjuk meg pedagógiai módszereinket.

Nevelési lehetőségeink ezen a tagozaton korlátozottabbak; az osztályfőnöki rendszer mű-

ködik, s ellátja sajátos „nevelési” feladatait – pályakorrekciós tanácsadás, álláskeresési

technikák, szülői-munkavállalói - tanulói szerepből adódó szerepkonfliktusok kezelése. A

felnőtt tagozaton a levelező és az esti oktatásszervezés miatt még nagyobb jelentőségű a

helyes tanulási módszerek, az önálló ismeretszerzési lehetőségek megismertetése.

II.5 Közösségfejlesztés

Az iskola közvetíti mindazokat az értékeket és követelményeket, melyeket a tanulók az is-

kola közösségében elsajátítanak, s felnőttként társadalmi gyakorlatként alkalmazni tudnak.


Pedagógiai program

32

Az egyén és közösség kapcsolatának kialakultak az iskolai színterei, de társadalmi, lényegi

elemeit mi határozzuk meg. Az erkölcsi, értelmi, munkára, családi életre, hazafiságra neve-

lés az iskolai közösségeken keresztül hat a gyerekre. A közösségen belül azonban figye-

lünk arra, hogy:

az egyéniség ne szürküljön el,

a személyes autonómia ne szűnjön meg,

az egyéni felelősség ne háruljon a közösségre, ne legyen anarchia,

ne legyen az egyén kiszolgáltatott a közösségnek.

Fontos a konszenzusos egyezségre jutás az egyéni és közösségi érdekek szembekerülé-

séből származó konfliktusokban, de ez ne akadályozza a vitát. A meghatározó iskolai kö-

zösségeken kívül fontos, hogy önkéntes csatlakozási lehetőséget teremtsünk a tanulóknak

az öntevékeny iskolai közösségekhez, melyekhez a tanári motiváció elengedhetetlen.

Az ideális társadalmi működés fokmérője a demokrácia mértéke, megvalósulásának szintje.

A társadalmi demokrácia fejlesztése a családi demokráciától az iskolai demokrácián át ve-

zet a felnőtt élet kisebb-nagyobb közösségeinek demokratikus működéséhez. Az iskolának

tehát fontos feladata, hogy felkészítsen a társadalom működtetésére, kialakítsa a tanulók-

ban azokat a képességeket és formákat, amelyek növelik a jövő társadalmának rendezett-

ségét, egyensúlyát. Az iskolában leképeződik a társadalom állapota, s vele együtt megje-

lennek azok a társadalmi problémák, melyekre a nevelő-oktató intézmények sajátos peda-

gógiai eszköztárukkal válaszolnak.

Mint minden közösség, el is különül környezetétől, megteremti saját autonómiáját. Az isko-

lán belüli csoportok is rendelkeznek önállósággal, összehangolásuk, kapcsolatrendszerük

kiépítése fontos összetevője az iskolai demokráciának.

A tanuló egyéni képességeinek fejlesztését, érdeklődésének kielégítését szolgálják az is-

kolai, tagintézményi közösségek. Jellegük szerint művészetiek, szaktárgyiak, szakmaiak

lehetnek, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődés, hobbi alapján is. A szakkörök

indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségének figyelembevételével - a tanév

elején és félévkor a nevelőtestület dönt. A szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki

nem az iskola dolgozója.

Személyiségfejlesztő egyéb közösségi tevékenységek

versenyek, vetélkedők, bemutatók;

érdeklődési körök, szakkörök, művészeti csoportok;

tanulmányi, szakmai tapasztalatszerző kirándulások;

múzeumi, színházi, kiállítási, könyvtári és szakmai bemutatókhoz, előadáshoz kap-

csolódó foglalkozások;

Az iskola tanulói tevékenységük jelentős többségét a tagintézmény közösségeiben végzik,

de működnek az iskolai közösség mellett az:

osztályközösség,


Pedagógiai program

33

az osztályon belüli vagy osztályok közötti csoportközösség

szakmai gyakorlati csoport,

szakköri, érdeklődési köri,

művészeti csoport,

diák-önkormányzati közösség,

a RISZI DSE csoportjai,

kollégista tanulók közössége,

AJKSZP-ben részt vevő tanulók közössége.

Az iskolai közösségek életét az SZMSZ és Házirend szabályozza a tanulók jogaival, köte-

lességeivel együtt.

Az osztályfőnöki óra fontos színtere kell, hogy legyen a tanulók szociális képességei (kap-

csolatteremtés, empátia, tolerancia) fejlesztésének. Egyik lényeges színtere a gyerekek

egymás közötti, illetve az osztályfőnökökhöz fűződő kapcsolat alakításának. Módot adhat

az egyes tanulók, tanulócsoportok, tanárok és tanulók között kialakuló feszültségek, konf-

liktusok elemzésére, feloldására, tanulságaik feldolgozására. Szerepet vállalhatnak ezek

az órák az önismeret fejlesztésében, az önnevelés igényének felkeltésében is.

Az osztályközösségek alkotják az évfolyamközösségeket, az évfolyamok az iskolaközös-

séget (az iskolaközösség azonban nemcsak a tanulókat, hanem az alkalmazotti és szülői

közösséget is magába foglalja).

Közösségfejlesztő tevékenységünk legfőbb célja olyan állampolgárok nevelése, akik:

képesek érdekeik megfogalmazására, s azokat képviselni is tudják;

tudnak érvelni, vitázni, miközben mások érdekeit tiszteletben tartják;

képesek a más állásponton lévőkkel elfogadható kompromisszumot kötni;

képesek önálló véleménynyilvánításra.

A célok elérése érdekében a következő feladatokat kell megvalósítani:

olyan szintű és minőségű tanár-diák kapcsolat kialakítása, hogy a diákok igényeljék

és elfogadják a pedagógus segítő szándékát;

el kell érni a szabadság-nyitottság, jog-kötelesség, az önkéntesség-kötelesség kér-

déskörében a helyes arányok felismerését;

törekedni kell a szabad, átgondolt döntés fontosságának felismertetésére az egyéni

gondolkodásmód előtérbe helyezésével.

A kortárscsoportok hatékony működtetése tartalmas közösségi élményekben realizálódik.


Pedagógiai program

34

A tanulói közösség három típusának, funkcionálása nélkül nem képzelhető el az iskola de-

mokratikus működése: a diákönkormányzat, az osztályközösség és az önszerveződő diák-

körök.

A kommunikációs kultúra fejlesztésének, a demokratikus joggyakorlás megtanulásának leg-

főbb színtere a diákönkormányzat munkájában való részvétel, ahol a problémaérzékeny-

ség, a vitakultúra fejlesztése, a feladat és felelősség vállalás, a konfliktuskezelés módjait

sajátítják el a diákok. A tanulók önkormányzata előkészület az állampolgársági szerepre.

Itt tanulja meg a fiatal az önállóság és együttműködés formáit, módszereit.

Sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók

integrációja sajátos aspektusba helyezi a közösséget és az egyént. A harmonikusan mű-

ködő közösség alapértékei: empátia, tolerancia, hitelesség, feltétel nélküli elfogadás. Leg-

fontosabb a pedagógusok példaértékű magatartása. A közösségfejlesztés egyetlen szín-

tere a közösség. A közös élet, közös munka, közös szórakoztató programok. Intézményünk

Pedagógiai programja, mindennapos tevékenysége garancia arra, hogy a tanulókban kiala-

kul a közösségért érzett felelősség tudata, és az érzés, hogy a közösségért tudnak tenni

valamit. Az osztályközösségek, iskolai csoportok alakításánál törekszik az iskola, hogy kü-

lönleges gondozási igényű tanuló arányos számban legyen jelen.

II.5.1. Iskolai Közösségi Szolgálat szervezése

Tanulóink személyiség fejlődésének, közösségé szerveződésének, a társadalmi problémák

felismerésének és megoldásuk iránti elkötelezettségének egyik eszköze az érettségi bizo-

nyítvány megszerzésének előfeltételeként egyébként megszabott iskolai közösségi szolgá-

lat ad színteret.

Megszervezzük a tanulók közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával össze-

függő feladatok ellátását. A tanulók osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pe-

dagógus a tanulók előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok meg-

tartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni

vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadá-

sának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható leg-

később a tanulók érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára.

A közösségi szolgálat keretei között a fogadó és a tanulók számára mentort biztosító intéz-

ménnyel kötött együttműködési szerződés alapján elsősorban a szociális és jótékonysági,

az oktatási,a kulturális és közösségi, az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekek-

kel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területén folytatható tevé-

kenységek elvégzését javasoljuk.

Iskolánkban a tanulóknak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tar-

talmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét

és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát. Az osztálynaplóban és a törzslapon a

kijelölt pedagógus dokumentálja a közösségi szolgálat teljesítését, amely alapján az iskola

a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány

a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad. Az iskola a közösségi szolgálattal kapcso-

latos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti.


Pedagógiai program

35

II.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek

II.6.1 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 13-14. pontja hatá-

rozza meg a kiemelt figyelmet igénylő tanuló fogalmát, s két nagyobb kategóriát de-

finiál:

a) különleges bánásmódot igénylő tanuló:

aa) sajátos nevelési igényű tanuló,

ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő ta-

nuló,

ac) kiemelten tehetséges tanuló,

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos

és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.

A feladatellátások jogszabályi környezete

Intézményünk Alapító okiratában vállalta, hogy integrált nevelés keretei között látja el a

2011. évi CXC. törvény 4.§ 25. pontja értelmében a következő tanulói kört:

SNI gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a

szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, beszédfogyatékos,

autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási,

figyelem - vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

A 2011. évi CXC. törvény 4.§ 3. pontja értelmében

BTMN gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a

szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan:

alulteljesít

társas kapcsolati problémái vannak

tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd

közösségbe való beilleszkedése, személyiségfejlődése nehezített, de nem SNI

Diagnosztikus besorolásban: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, aktivitás és figyelemzavar,

iskolai készségek kevert zavara, kevert specifikus fejlődési zavar, hyperkinetikus magatar-

tászavar, súlyos hallássérülés, beszédfogyatékosság (dadogás, hadarás, orrhangzós be-

széd), tanulásban akadályozott (értelmileg enyhe fokban sérült)

II.6.2. Elvek:

a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket kell megjelölni

ott, ahol erre szükség van;


Pedagógiai program

36

igény szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat, követelmé-

nyeket kell kialakítani és teljesíttetni; Cél:

- Az SNI tanulók munkaerő-piaci felkészítése a szakiskolába lépéstől kezdve ter-

vezett tudatos tevékenység legyen.

- A még meglévő tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása,

- A tanuláshoz, szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció

megteremtése, erősítése,

- A szakmai vizsgára való felkészítés,

- Munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a ta-

nulók élettervezésének elősegítése, önálló életvezetés megalapozása.

a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazzuk a feladathoz il-

leszkedő tanulásszervezési technikákat;

sajátos tanulásszervezési megoldásokat alkalmazunk a különleges bánásmódot

igénylő sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémák-

kal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában;

a tanítási-tanulási helyzeteink, a tanulásszervezési módjaink és értékelési eljárásaink

alkalmazkodnak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, tá-

mogatjuk a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását;

különböző tanulásszervezési megoldásokkal kialakítjuk az együttműködést és a ta-

nulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat mind az iskolák közötti

együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.

A nevelő oktató munkánkban fontosnak tartjuk az állandó szemléltetést, vizuális megerősí-

tést, mindezt korszerű infokommunikációs technikák segítségével valósítjuk meg.

II.6.3. Sajátos fejlesztési feladatok

Sikerélményhez juttatás, önbizalom erősítése, az elfogadottság érzésének biztosí-

tása.

Az egyén önmagához való viszonyának alakításában az önmegismerés és önkontroll,

az önmagáért vállalt felelősség, az önállóság és az önfejlesztés igénye és az erre

irányuló tevékenységek segítése.

A külső kontrolltól a belső kontroll attitűdig való eljuttatás, önellenőrzés képességének

fejlesztése.

Következetes nevelési attitűd alkalmazása a rehabilitációs, a fejlesztő és az iskolai

munkában.

Motiváció megalapozása és szinten tartása a tanulás, ismeretszerzés iránt.

Kommunikációs képesség fejlesztése. - Feladat– és utasításértés fejlesztése.


Pedagógiai program

37

Feladattudat, feladattartás kialakítása.

Munkafegyelem kialakítása folyamatos irányítással, motiválással, minden tanórai,

tanórán kívüli tevékenységbe való bevonással.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési

igényű tanulókra is érvényesek. Pedagógiai programunk, helyi tantervünk elkészítésénél, a

nevelés, oktatás keretében, tartalmában figyelembe vesszük:

a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

a 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának

irányelvét

a 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működé-

séről szóló rendeletet.

a szülők elvárásait és

az általuk nevelt tanulók sajátosságait.

II.6.4. Az SNI gyermekekre vonatkozó, nevelő- oktató munkát meghatározó irányelvek

A sajátos nevelési igény kifejezi:

a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes

körű módosulását,

b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlen-

ségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét.

A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb

mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrek-

ciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását

teszi szükségessé.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai

a) A fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakí-

tása.

b) A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.

c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.

d) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.

e) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni

tulajdonságok, funkciók fejlesztése.

Inkluzív oktatással kapcsolatos pedagógiai feladatok

Sikerkritérium az inkluzív, befogadó iskola kialakítása.


Pedagógiai program

38

A befogadó iskolákban szeretik a heterogenitást, akár kiemelkedően tehetséges, akár fo-

gyatékossággal élő tanulóról, akár hátrányos szociális helyzetű gyermekről legyen szó. A

pedagógus itt nem hárítja a felelősséget másra, hanem igyekszik saját eszköztárát úgy bő-

víteni, hogy megoldást találjon a tanulási nehézségekre. Fontos, hogy a befogadó pedagó-

gusok rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel, melyek az adott fogyatékossági típust jel-

lemzik. Mivel a többségi iskolák pedagógusai képzésük során alig- alig szerezhettek ilyen

jellegű tudást, lényeges, hogy konzultáljanak a gyermeket segítő gyógypedagógussal, va-

lamint továbbképzéseken vegyenek részt.

Elengedhetetlen, hogy a fejlesztésben résztvevő szakemberek team- munkában dolgozza-

nak, együtt kell meghatározni a tennivalókat.

Alapvető tényező továbbá, hogy a befogadó pedagógusok jártasak legyenek a differenciált

tanulásszervezésben. A differenciálás az a folyamat, melynek során a pedagógus a tanulási

folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez rendeli. Ezáltal tudja a tanulóhoz

igazítani a tananyag tartalmát, szintjét, a tanulás ütemét, az alkalmazott módszereket, az

ellenőrzés, értékelés, számonkérés típusát stb. Ez a fajta tanulásszervezés nemcsak a SNI

gyermekek számára kedvező, hanem a csoport valamennyi tagjának. A pedagógus így

kaphat képet arról, hogy ki milyen téren kiemelkedő, tehetséges, illetve ki miben marad el

társaitól. Az erősségekre építve és támaszkodva határozhatja meg azokat az eljárásokat,

módszereket, amelyekkel az elmaradott területek fejleszthetők. A szülők szerepe, befolyása

felelőssége az inkluzív iskolában kifejezetten nagy. Elsősorban az egyéni igényekhez sza-

bott optimális, támogató környezetet kell biztosítaniuk. Nagy szerepet játszanak abban,

hogy a beilleszkedés sikeres legyen, kapcsolatot tartanak az osztálytanítóval és a gyógy-

pedagógussal.

Ha a gyermek fogyatékosságát korán felismerték, akkor a szülőnek már volt ideje feldol-

gozni, s akkor a szülői elfogadás megbízható támaszt jelent. Találkozhatunk olyan szülői

magatartással, amikor az integrált oktatási forma választása a stigmatizációtól való meg-

szabadulás lehetőségét jelenti. Ilyenkor nem számíthatunk szülői érdeklődésre, s gyerme-

kének sem tud érzelmi biztonságot nyújtani.

A befogadó pedagógus feladatai az együttnevelés során:

a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos ne-

velési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait;

b) az egyes tantárgyak tanmenetében beillesztett haladási terv alapján biztosítja a diffe-

renciált nevelés, oktatás megvalósulását

c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő

javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesít-

mények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szük-

séglethez igazodó módszereket alkalmaz;

d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres;

e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;

f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, ja-

vaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.


Pedagógiai program

39

Gyógypedagógus feladatai az együttnevelés során:

a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;

b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges kör-

nyezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilá-

gítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.);

c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök ki-

választásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről;

d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkal-

mazására;

e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében,

javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;

f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó

pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;

g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon -

egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, en-

nek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.

A sajátos nevelési igényű tanulók vizsgáztatására vonatkozó eltérő szabályok

A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizs-

gázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye

alapján

a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt

legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,

b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott

segédeszközt használja,

c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet,

d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le.

Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel

küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intéz-

mény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai nevelé-

séről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról,

az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola


Pedagógiai program

40

gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott

szakemberek biztosításáról

a) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló

esetén a szakvéleményt kiállító a nevelési tanácsadást ellátó intézménynek,

b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó gyógypedagógusi há-

lózat keretében kell gondoskodni.


Pedagógiai program

41

A vizsgákon alkalmazható segítségnyújtási lehetőségek:

Pszichés fejlődési za-varral küzdő tanulók

(diszlexia, diszortográfia, diszkalkulia, diszgráfia,

diszpraxia, kevert specifikus tanulási zava-

rok, hiperaktivitás és figyelemzavar, szocio

adaptív folyamatok zava-

rai)

Beszédfogyatékos tanulók

Autizmus spektrum

zavarral élő tanu-

lók

- az írásbeli

feladatok

(főleg számítási feladat-megoldások) szóbeli le-vezetése

engedélyezhető,

- a vizsga során

engedélyezhető mindazon

segédeszközök használata,

amelyekkel a tanuló a tanul-

mányai során eddig is

dolgozott

(táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus

és manipulatív eszkö-

zök),

- a felkészülési idő a nem fogyatékossággal élő tanulók esetében

megállapítható

időtartamhoz képest –

30%-kal meghosszabbít-

ható,

- a szóbeli vizsgáztatás

helyett a tanuló írásos anya-

got készíthet,

- a tanuló minősítése-kor a vizsgáztató alkalmazza az

elfogadó-megértő értékelést,

- a felkészülési idő a nem fogyatékossággal élő ta-nulók esetében megállapít-ható időtartamhoz képest –

30%-kal

meghosszabbítható,

- az írásbeli beszámo-lóknál a számítógép haszná-lata

megengedett,

- vizsga esetén a szük-

séges segédeszközöket biz-

tosítani kell (pl. írógép, he-

lyesírási szótár, értelmező

szótár, szinonima szótár)

- az Autizmus spektrum

zavarral élő tanuló ese-

tében is alkalmazha-

tóak – a szakvélemény

és a kérelme alapján –

az egyéb fogyatékos-

sággal élőknek megha-

tározott kedvezmé-

nyek,

-protetikus környe-

zet és eszköztár kiala-

kítása (strukturált kör-

nyezet biztosí-

tása az időbeli és tér-

beli tájékozódás segíté-

séhez, vizuális

információhordozók és

augmentatív kommuni-

kációt segítő eszköz-

rendszer kialakítása,

használata,

Jogorvoslati lehetőség

Az intézményben lefolytatott vizsgákkal kapcsolatos jogorvoslati lehetőség a 20/2012. (VIII.

31.) EMMI rendeletben, valamint a nemzeti köznevelési törvény vizsgákra vonatkozó részei-

ben található.


Pedagógiai program

42

II.6.5. A beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékeny-

ségek

Az intézményünkbe érkező tanulók között egyre nagyobb számban fordulnak elő beillesz-

kedési és magatartási problémákkal küzdő diákok. Középiskolába kerülésük idejére sok

esetben rögzülnek a magatartási anomáliák.

A tanulóknál a probléma kialakulásának oka tanulási kudarcra, családi problémákra, meg-

élhetési gondokra, neveltetésbeli hiányosságokra vagy ingerszegény iskolai környezetre

vezethető vissza.

A viselkedési problémákkal küzdő tanulókat sorozatos kudarcok érik. Nem találják helyüket

a közösségben, elfordulnak az intézménytől, esetleg a családtól is.

„Egészségtelenül fejlődő” személyiségük szélsőséges cselekedetek felé sodorja őket: meg-

alázó sértő, trágár beszéd diáktársaikkal és a felnőttekkel; tudatos fegyelmezetlenség; a

munka megtagadása; mások iránti gyűlölködés; szándékos károkozás; csavargás; durva-

ság; agresszió.

A beilleszkedési és magatartási nehézséggel küzdő tanulók problémáit lehetőség szerint a

családdal, a szülőkkel együtt próbáljuk kezelni.

Az esélyegyenlőségi stratégiával összhangban fontos elősegíteni a beilleszkedési, maga-

tartási vagy tanulási zavarral küzdő tanulók egyéni fejlesztését, közösségi integrációját,

konstruktív magatartásformáinak kialakítását, aktív részvételüket az iskolai életben. Felada-

tunk a szakértői vélemény alapján a magatartászavar, beilleszkedési nehézség okainak

feltárása, az aktuális státusz szerint a fejlesztésben részt vevő, együttműködő partnerek

megkeresése, egyéni tanulási stratégiák kialakítása, a fejlesztés nyomon követése.

A tanulók kiszűrése, szakvélemények megismerése

Az osztályok társas szerkezetének vizsgálata

Egyéni fejlesztési terv készítése

Együttműködési megállapodások a szakemberekkel

Esetmegbeszélés, esetkezelés team munkában

Önismeret-fejlesztő foglalkozások szervezése

Fejlesztő értékelés alkalmazása Célunk:

A beilleszkedési és magatartási problémákkal küzdő tanulók társadalmi szocializálódásá-

nak és a társadalomba való könnyebb beilleszkedésének segítése.

A beilleszkedési és magatartási nehézséggel küzdő tanulók beilleszkedését segítő peda-

gógiai tevékenységeink:

Az érintett tanulók részére önismereti, konfliktuskezelési és kommunikációs foglalko-

zást szervezünk az intézmény mentálhigiénés szakemberének vezetésével.

A mentálhigiénés konzultációk és foglalkozások során lehetőség nyílik az önértéke-

lés, a problémakezelés, a kommunikáció fejlesztésére, a másság elfogadására, a to-

lerancia erősítésére, s az erkölcsi normák figyelembe vételére.


Pedagógiai program

43

Törekszünk arra, hogy a tanuló találja meg belső erőforrásait, legyen motivált a vál-

tozásra, s tudjon alkalmazkodni a szabályokhoz. A konzultáció segítséget ad a szülő-

gyermek közötti problémák kezelésében, az egyensúly megtalálásában.

Figyelmet fordítunk a gyermekekkel való őszinte segítő beszélgetésre és napi kap-

csolattartásra.

A viselkedési problémákkal küzdő diákokat bevonjuk az iskola szabadidős, sport

programjaiba és hagyományos rendezvényeibe

Az osztályfőnök, illetve a gyermek – és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tartanak az

érintett szülőkkel, szakmai szervezetekkel, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Nevelési

Tanácsadóval.

A hiányzásokat pontosan vezetjük, ha kell, megtesszük a szükséges intézkedéseket

a házirendben szabályozottak alapján.

II.6.6 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

A Köznevelési törvény 4 § (13) alapján kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a külön-

leges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képes-

ségek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti

erős motiváció, elkötelezettség.

A tehetséggondozás alapvető feltétele, hogy a kiemelkedő képességű és érdeklődésű ta-

nulók felismerése éppúgy megtörténjen, mint a valamilyen okból hátrányt szenvedő tanu-

lóké. Arra kell törekedni, hogy a nevelő-oktató munka során a különböző tanulásszervezési

eljárások, változatos módszerek teljes mértékben kibontakoztassák a tanulókban rejlő te-

hetséget, képességeket, fejlesszék kreativitásukat, szociális kompetenciájukat.

A tehetségek felismerése

megfigyelés tanórai, tanórán kívüli tevékenységekben;

információk összegyűjtése a tanulók előzetes teljesítményeiről;

gondolkodásbéli jellemzők feltárása;

mozgáskoordináció; fizikai teljesítőképesség mérése;

tanulási stílus és stratégia vizsgálata;

társas kapcsolatok vizsgálata.

Tehetségfejlesztés egyéni megsegítéssel:

• tanulási zavarral küzdő tehetségek felismerése;

• alulteljesítő tehetségesek felismerése, segítése

• hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése

• pályázati lehetőségek keresése


Pedagógiai program

44

• Útravaló és más tehetségfejlesztő, ösztöndíj programok által kínált lehetőségek kiak-

názása

• önértékelés fejlesztése, az énkép pozitív irányú befolyásolása

• tanulási profil egyéni kialakítása

• egyéni fejlesztési tervek alapján mentorral végzett munka (A mentorok kiválasztási és

értékelési rendszerét az 1. számú melléklet tartalmazza)

A tanulók érdekének érvényesülése érdekében, az egyéni képességek minél jobb kibonta-

koztatását, a tehetséges tanulók gondozását, az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán

kívüli tehetséggondozó foglalkozások segítik.

Záró évfolyamokon a vizsgára való felkészülés, a továbbtanulás segítésére felzárkóztató,

a jó képességű tanulóknak pedig felkészítő, tehetséggondozó órákat tartunk.

A foglalkozásoknak az indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek

figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola tantestülete dönt.

A tanulni akaró hátrányos helyzetű tanulók intézményünkben kiemelten részesülhet-

nek képességfejlesztő és tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozásokban.

A személyiségfejlesztés feladatai között fontosnak tartjuk, hogy felismerjük tanulóink tehet-

ségét különböző területeken (sport, közismereti vagy szakmai területek, művészetek, stb.),

és ezt a tehetséget segítsünk kibontakoztatni, amelynek nagyon jó eszköze tanulóink ver-

senyeztetése. A tehetséges és érdeklődő tanulók lehetőséget kapnak iskolán belül és isko-

lai kereteken kívül a megmérettetésre és a fejlődésre.

II.6.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Intézményi adottságok

Az intézménybe érkező tanulók szociokulturális környezete rendkívüli változatosságot mu-

tat. Jelentős különbségek mutathatók ki a családok esetében gazdasági, kulturális terüle-

ten. Egyre nő azon gyerekek aránya, akik többféle hátránnyal küzdenek (elvált szülők gyer-

meke, árva, félárva, alacsony szülői iskolázottság, munkanélküliség stb.). Egyre több prob-

lémát okoz a különféle normaszegés (deviancia). Mindezek következtében fontos feladat a

hátrányok felismerése, és az ezekhez adekvát pedagógiai eljárások alkalmazása.

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok koordinálására a tagintézményben órakedvezmén-

nyel bíró gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik, irányításával végzik a pedagógusok

e területen a munkát. Hetente 1 alkalommal mentálhigiénés szakember, hetente 1 alkalom-

mal pszichológus is rendelkezésre áll. Jelzésre rendelkezésünkre áll bűnmegelőzési ta-

nácsadó.

Legfontosabb feladatunk a gyermekvédelmi törvénnyel (1997.évi XXXI. tv.) összhangban a

prevenció, a gyermeki személyiségfejlődés védelme,

a devianciák kialakulásának gátlása és korrigálása,


Pedagógiai program

45

közreműködés a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, annak

megszüntetésében,

dokumentációs és statisztika adatszolgáltatás.

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának eszközei, eljárásai

A gyermek- és ifjúságvédelem terén az alábbi eszközöket, eljárásokat, módszereket alkalmaz-

zuk:

az iskolába kerülő tanulók körében az osztályfőnökök tájékozódnak a tanulók életkö-

rülményeiről, családi hátterükről, szociális helyzetükről,

az osztályfőnökök a tanév első szülői értekezletén tájékoztatják a szülőket arról, hogy

az intézményben ki a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, illetve mentálhigiénés szak-

ember, milyen problémákkal lehet, illetve célszerű hozzájuk fordulni, milyen időpon-

tokban, és hol kereshetők fel,

az iskolában a tanulók és a szülők jól látható helyen olvashatják a gyermekvédelmi

feladatokat ellátó fontosabb intézmények: Gyermekjóléti Központ Gyermekjóléti Szol-

gálat, Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia címét, illetve telefonszámát.

kiemelten kezeljük a tankötelezettség teljesítésével, a mulasztások igazolásának

módjával, valamint az igazolt, és igazolatlan mulasztások jogkövetkezményeivel kap-

csolatos tájékoztatást (tanulók, szülők, gyakorlati munkahelyek irányába).

fontosnak tartjuk a házirendben, illetve a közoktatási törvényben leírtak megfelelő al-

kalmazását.

felvilágosító programokat szervezünk az egészséges életmódról, a drog, az alkohol,

a dohányzás, az AIDS-fertőzés megelőzéséről.

tartalmas szabadidős programokat szervezünk, javaslattétellel, tanácsadással, prog-

ramajánlással segítünk szoros együttműködésben az iskolai diákönkormányzattal.

az önismeret fejlesztése érdekében elsősorban osztályfőnöki órák keretében olyan

tréningeket iktatunk be, melyek segítik feltárni a tanulók értékrendjét, erősítik önérté-

kelésük pozitív oldalait.

a fiatalkori és ifjúsági bűnözés, bűnmegelőzés kérdéseivel, illetve a veszélyforrások-

kal elsősorban szintén az osztályfőnöki órák keretében foglalkozunk.

folyamatos konzultációs lehetőségeket biztosítunk a diákok, illetve a szülők, gondvi-

selők számára.

a család szerepének erősítésére, tudatosítására, felelősségérzet fejlesztésére, olyan

ismeretek adására törekszünk, melyek segítik a meggondolt családalapítást, harmo-

nikus működtetést (gyermekvállalást).


Pedagógiai program

46

az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tisz-

teletére nevelünk.

a mindennapos testnevelés a testnevelés órán, illetve a tanórán kívül megtartott moz-

gásprogramok formájában jelenik meg. A széleskörű kínálat lehetővé teszi, hogy a

mozgás a tanulók életszükségletévé váljon. A gyógytestnevelési és könnyített testne-

velési foglalkozások biztosításával segítjük elő a rászorulók egészségi állapotának

javítását.

az állami gondozott tanulók fejlődésével folyamatosan foglalkozunk, együttműködve

a gyámokkal, lakásotthonokkal, összehangolva a nevelési és oktatási feladatokkal.

A veszélyeztetettség felismerése és a fontosabb teendők

A törvény által meghatározott jelzési kötelezettségből következően rendkívül fontos a diá-

kok veszélyeztetettségének felismerése.

Tájékozódás, információszerzés

Az osztályfőnökök a tanulókkal való napi kapcsolatában (a gyermek viselkedése, öltözkö-

dése, közösségi kapcsolatai) rendkívül sok információhoz jutnak, amely lehetővé teszi a

már potenciálisan veszélyeztetett gyerekek felismerését. A pedagógus kötelessége a gyer-

mek magatartásának hirtelen megváltozása, a veszélyeztetettséget kísérő tipikus tünetek

megjelenésének (szorongás, bántalmazás jelei, igazolatlan hiányzások, tartós, elhanyagolt

betegség) jelzése az ifjúságvédelmi felelős számára. Anyagi veszélyeztetettséget jelezhet

a befizetendő összegek rendszeres elmulasztása (menza, tankönyv, kirándulás költsége).

Adatszolgáltatási, adatvédelmi, titoktartási és dokumentálási kötelezettség

Az iskola a gyermekvédelmi jelzőrendszer részeként információszolgáltatási kötelezettséggel

tartozik a gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság felé.

Teendő veszélyeztetettség esetén

az okok feltárása,

kapcsolatfelvétel a szülőkkel,

szülők behívása az iskolába, esetenként családlátogatás,

problémák megbeszélése,

pedagógus kollégák felkészítése az egyes veszélyeztető tényezők korai felismeré-

sére, szakmai értekezletek, belső továbbképzések keretében.

Amennyiben ez nem vezet eredményre, valamint ha felmerül a gyermekbántalmazás vagy

egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező, akkor a gyer-

mekjóléti szolgálat, illetve a jegyző értesítése.

Valamennyi probléma kezelésére az oktatási intézmény önállóan nem képes, széleskörű

összefogásra van szükség. A feladatok, problémák kezelésében együttműködünk az iskola-


Pedagógiai program

47

orvossal, iskolavédőnővel, a Humán Szolgáltató Központtal, a Pedagógiai Szakszolgálattal,

az ANTSZ-szel és a Rendőrséggel, illetve más civil szervezetekkel is.

A hagyományosan kialakult módszerek alkalmazása mellett nyitottak vagyunk újszerű, a

változó körülményekhez jobban igazodó eljárások kipróbálására, bevezetésére.

II.6.8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek

Intézményünk tanulói között megtalálhatók a hátrányos helyzetből adódó tanulási nehéz-

séggel küzdő, valamint tanulási zavarral és esetenként tanulási akadályozottsággal küzdő

– sajátos nevelési igényű – diákok egyaránt.

Tanulási nehézséggel küzdő tanulók

A tanulási nehézséggel küzdő diákok igyekezetük ellenére sem tudnak eleget tenni életko-

ruknak megfelelő szinten az iskolai teljesítményelvárásoknak. A tanítás – tanulás folyama-

tába csak célirányos szakszerű segítséggel képesek bekapcsolódni. Kezdettől fogva ala-

csony színvonalon teljesítenek. Ennek okai lehetnek:

Alapkészségek, ismeretek alacsony szintje vagy hiánya

Általános szociokulturális hátrány

A tanuló alulmotiváltsága

Rendszertelen iskolalátogatás

A tanuló krónikus betegsége vagy pszichés problémái

A tanulási nehézséggel küzdő tanulók egy részénél a diagnózist a Pedagógiai Szakszolgá-

lat intézményének szakértői véleménye tartalmazza (BTMN).

Célunk:

A hiányos, téves vagy fel nem dolgozott ismeretek pótlás, javítása, a kulcskompetenciák,

kialakítása, fejlesztése.

A tanulási nehézséggel küzdő tanulók felzárkózatását segítő pedagógiai tevékenységeink:

Feltérképezzük, diagnosztizáljuk a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körét (9.10.

évfolyam).

Bemeneti méréseket végzünk (szövegértés és helyesírás, matematika).

Egyes tantárgyakat csoportbontásban tanítunk a fenntartó által engedélyezett órake-

retben.

Változatos tanítási módszereket alkalmazunk: projektoktatás, kooperatív oktatás, dif-

ferenciált tanítás – tanulás-szervezés.

Felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk magyar nyelv és irodalom, valamint mate-

matika tantárgyból.

Záró évfolyamokon vizsgafelkészítő foglalkozásokat szervezünk.

Biztosítjuk az egyéni konzultációk, korrepetálások lehetőségét.


Pedagógiai program

48

Elsajátítatjuk a helyes tanulási technikákat, a helyes tanulási szokásokat.

Az önálló ismeretszerzés érdekében segítjük a könyvtár és az informatikai eszközök

használatát.

A szakértői véleménnyel rendelkező tanulási nehézséggel küzdő diákok (BTMN) részére

fejlesztő pedagógiai megsegítést végzünk Knt. 47 § (6) pontjában előírtak szerint fejlesztő

pedagógus vezetésével.

Tanulási zavarral küzdő tanulók (sajátos nevelési igényű tanuló)

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek,

tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi,

értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmo-

zottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (sú-

lyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. (Nkt. 4. § 23. pontja)

A tanulási zavarok jellemző tünetei:

Az iskolai teljesítmények jelentős mértékű, tartós vagy időszakos eltérései egy vagy

akár több területen.

Normál vagy csak kissé csökkent intelligenciaszint (IQ 75 – 80 felett)

Körülírható, viszonylag elszigetelt, pszichikus teljesítmény kiesések és eltérések.

Hajlam az „alulteljesítésre”.

Tanulóinkra jellemző tanulási zavarok:

Az olvasás zavara, nehézségei, rendellenességei (diszlexia)

Az írás, helyesírás zavara (diszgráfia)

A számolási készség zavara (diszkalkulia)

Az iskolai készségek kevert zavara.

Célunk:

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése – oktatása, mely elősegíti a diákok

önértékelését, önbizalmának fejlődését, könnyebbé válik társadalmi szocializációjuk. A ta-

nuló társakban várhatóan fejlődni fog a tolerancia, a másság elfogadása és az egymás iránti

alkalmazkodás képessége.

A tanulási zavarral küzdő tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységeink

A felsorolt négy területen a tanulási zavarral küzdő tanulók számára intézményünk közre-

működik a szakértői bizottság által kiadott diagnózisra alapuló kiscsoportos fejlesztés biz-

tosításában. A felzárkóztatás rehabilitációs foglalkozásokat keretében történik, amely a ta-

nulók sajátos nevelési igényéből eredő hátránya leküzdéséhez szükséges.

A rehabilitációs célú fejlesztés szervezése:


Pedagógiai program

49

Tárgyi feltételek: az intézmény biztosítja a tanulók részére a szakkönyveket, fejlesztőköny-

veket.

Fejlesztő foglalkozások szervezésének módja: csoportos fejlesztő foglalkozás

A tanuló egyéni sajátosságaihoz és fejlődési üteméhez igazodó fejlesztési tervet készítünk

a szakértői vélemény alapján.

Az SNI-s tanulók ellátását a Pedagógiai Szakszolgálat által kijelölt utazó pedagógusok vég-

zik. A tárgyi feltételek biztosításában, a foglalkozások szervezésében az iskolavezetés és

nevelőtestületünk valamennyi tagja aktívan közreműködik.

SNI tanulók segítése saját osztályközösségében:

A sajátos nevelési igényű tanulók megsegítése tanítási órákon a szakértői véleményben

meghatározott felmentések figyelembe vételével, valamint a pozitív diszkrimináció alkalma-

zásával történik.

II.6.9. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

A szociálisan hátrányos helyzetű tanulóinknak alapvetően a szükséglet – kielégítési lehe-

tőségei korlátozottak. Családjuk, szűkebb társadalmi környezetük szociokulturális téren az

átlagoshoz képest negatív eltérést mutat.

A hátrányos helyzethez vezető tényezők: munkanélküliség; alacsony jövedelem; rossz la-

kás körülmények; csonka, egykeresős család (félárva gyerek); nyugdíjas szülők; szülők ala-

csony iskolázottsága, műveltségi szintje; csökkenő életkilátások. A felsorolt tényezők közül

egyre több alacsony jövedelmű családdal találkozunk.

A szociális nehézséggel küzdő vagy ideiglenesen nehéz anyagi helyzetbe került diákjaink

nagy tapintatot igényelnek, hiszen sok esetben szégyellik helyzetüket, melybe önhibájukon

kívül kerültek.

A fent említett hátrányok esélyegyenlőtlenséghez vezetnek.

Célunk:

A hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése, az esélyek kiegyenlí-

tődése.

Szociálisan hátrányos helyzetű diákjaink feltérképezése az osztályfőnökök feladata, az év

elejei adatszolgáltatásokból, valamint a szülői és a tanulói bejelentések és kérelmek alap-

ján, és a személyes beszélgetések során.

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek:

Felvilágosítást nyújtunk a szociális juttatások lehetőségeiről. Természetbeni ellátáso-

kat biztosítunk (egyedi térítési díjtámogatás /ebéd/, tanulói tankönyvtámogatás,

könyvtári tankönyvek kölcsönzése)

Enyhítjük a tanulók szociokulturális hátrányait: jól felszerelt könyvtárunk a kulturális

hiányokat pótolják, felzárkóztató, illetve tehetséggondozó foglalkozásokat szerve-

zünk, pályaorientációs tevékenységeket végzünk, felvilágosító drogmegelőző progra-

mokat szervezünk

Hátrányos helyzetű tanulóink részére kollégiumi elhelyezést biztosítunk

Halmozottan hátrányos helyzetű 9. évfolyamos tanulóink részére a kollégiumi ellátást

az Arany János Program keretén belül biztosítjuk


Pedagógiai program

50

Folyamatosan figyelemmel kísérjük a pályázati kiírásokat, melyek anyagi forrásokat

biztosítanak egyes szabadidős programjaink költségeinek csökkentéséhez

Segítjük diákjaink ösztöndíjhoz jutását, az „Út a szakmához”, valamint „Út az érettsé-

gihez” programok keretében

Arany János Kollégiumi Szakiskolai Program

A program működésének célja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szakmához jutta-

tása kiemelt támogatással, megsegítéssel.

A programba kerülés módja:

az iskola és a kollégium évente közös pályázatot ír a fenntartó jóváhagyásával

a szakiskolai tagozattal rendelkező tagintézmények vesznek részt a programban

a tanulók bekerülése egyéni tanulói pályázattal lehetséges

A működés szervezeti keretei:

A program működését, a vezetők, irányítók közreműködők felelősségét, feladatkörét az

Arany János Kollégiumi Szakiskolai Program Szervezeti és Működési Szabályzata tartal-

mazza.

A tartalmi munkát az Arany János Kollégiumi Szakiskolai Program programiroda által dele-

gált mentor irányítja.

Az intézményvezető programért felelős intézményvezető-helyettest bíz meg. A tagintéz-

mény-vezetők javaslata alapján a tagintézményi programfelelősök és osztályfőnökök vég-

zik az operatív megvalósítást.

Az iskola a tervezett tevékenységet, feladatokat éves iskolai feladattervben rögzíti, amely a

tagintézményi feladattervekből áll össze és illeszkedik a kollégiumi feladattervhez.

A program jellemző tevékenységei

a program népszerűsítése, szülők, tanulók, általános iskolák körében

közreműködés a felvételi eljárás lebonyolításában, beiskolázási feladatok

kompetenciamérés tanév elején

fejlesztő foglalkozások szükség szerint

tantárgyi felzárkóztatások, korrepetálások, érdeklődési körök szervezése (csoportos,

egyéni)

egyéni esetkezelés

pályaorientáció, pályaválasztás, egyéni karrierterv készítése

szülői értekezletek, családlátogatás

szabadidős tevékenység, kirándulás


Pedagógiai program

51

A program finanszírozása: központi normatíva melynek felhasználását éves költségvetésben

tervezzük meg.

II.7. A szülő, a tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

II.7.1. A tanulók tájékoztatása, az együttműködés formái

A tanulókat a tagintézmény életéről, az tagintézményi munkatervről, szabályzatokról, az

aktuális feladatokról a tagintézmény-vezető, az osztályfőnökök, a diákönkormányzat felelős

vezetője tájékoztatják:

a tagintézmény vezetője a tagintézményi Diákközgyűlésen,

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon,

a diákönkormányzat vezetői a vezetőség ülésein, a diákönkormányzat faliújságján,

lehetőség szerint az tagintézmény honlapján keresztül.

A tanulókat és szüleiket a tanuló egyéni haladásáról folyamatosan tájékoztatják írásban az

ellenőrzőn keresztül, illetve szükség esetén szóban.

Az iskola vezetése támogatja a volt tanítványokkal való kapcsolattartást, egységes pálya-

követési rendszerét működtetünk.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy

választott képviselők, tisztségviselők útján közölhetik az tagintézmény vezetésével, a ne-

velőkkel, a nevelőtestülettel.

II.7.2. A szülők tájékoztatása, az együttműködés formái

A szülőket a tagintézmény életéről, a munkatervről, szabályzatokról, az aktuális feladatokról

a tagintézmény-vezető és az osztályfőnökök tájékoztatják:

a tagintézmény vezetője szükség szerint tart kapcsolatot közvetlenül a szülőkkel,

az osztályfőnökök tanévente legalább kétszer az osztályok szülői értekezletein.

A szülők és a pedagógusok együttműködését az alábbi fórumok szolgálják:

Szülői értekezlet

Szülői értekezlet (minden tanév szeptember, február):

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása a szülők

tájékoztatása:

az iskola céljairól, feladatiról, lehetőségeiről

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól

a helyi tanterv követelményeiről

a tagintézmény és a szaktanárok értékelő munkájáról


Pedagógiai program

52

saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról

a tanuló osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről

a tagintézmény és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problé-

máiról,

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése, továbbítása az is-

kolavezetés felé.

Fogadó óra

Feladata a szülők és a tanárok, oktatók személyes találkozása, illetve ezen keresztül

egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (Otthoni tanulás, szak-

mai elvárások teljesítésének segítése, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra

nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

Írásbeli tájékoztató

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival, szakmai gyakorlati eredményei-

vel vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály

szintű programokról.

A szülők az e-naplón keresztül a tanulók előmeneteléről, hiányzásairól napi információhoz

juthatnak.

Iskolai rendezvények, bemutatók

Célja, hogy a szülők betekintést nyerjenek a tanulók iskolai tanulmányi és szakmai munká-

jába, fejlődésébe, és elősegítsék - esetenként kötetlen formában is - az iskola céljainak

megvalósítását. Tájékozódjanak a tanulói közösségek munkájáról.

A szülői értekezletek, a fogadóórák, és a nyílt tanítási napok időpontját a tagintézményi

munkaterv évenként határozzák meg.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve

választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik a tagintézmény vezetésével, neve-

lőtestületével.

Az iskola és a szülők közti ideális kapcsolatnak a következő alapelvekre kell épülnie a SNI

vonatkozásában: a szülő és a szakember kölcsönösen tiszteljék egymást, az információ-

áramlás kölcsönös legyen, érezzék a szülők, hogy a nevelési- oktatási folyamatban részt-

vevő pedagógusok elfogadják gyermekük egyediségét, ők is részesei a nevelési - oktatási

folyamatnak. A pedagógusoknak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk az ép gyermekek

szüleit sem, empátiás készséget kell kialakítani bennük, fontos, hogy a szülők támogassák

gyermeküket a sajátos nevelési igényű tanulók elfogadásában. A pedagógusok feladata,

hogy ismertesse a gyermektársakkal a fogyatékosság mibenlétét, a segítségnyújtás lehe-

tőségeit. Meg kell találni azt az egyensúlyt, hogy a SNI tanuló pont annyi segítséget kapjon,


Pedagógiai program

53

amennyire szüksége van: se többet, se kevesebbet. Együttműködés a szakemberekkel: az

intézmény a sajátos nevelési igénynek, fogyatékosságnak, létszámnak megfelelő szakem-

bereket biztosít.

II.7.3. Kapcsolattartás a kollégiummal

Iskolánk nem rendelkezik önálló kollégiummal. Tanulóink mintegy 8-10%-a kollégista, elhe-

lyezésüket a Városi Kollégium tagintézményei biztosítják.

A kollégiumi tanulói jogviszony létesítését a szülő vagy nagykorú tanuló kéri az iskolai be-

iratkozást követően.

Az ellátás ingyenes, az étkezési szolgáltatást kell fizetni.

A kollégium épületei a város központjában helyezkednek el, az iskolák megközelítése helyi

közlekedéssel néhány percet vesz igénybe.

Minden kollégiumi tagintézményben adottak a zavartalan tanulás feltételei, a munkarend

alkalmazkodik a tanulók középiskolai elfoglaltságához.

Az egymást kiegészítő cél- és feladatrendszer együttműködést kíván. A kollégiumi és az

iskolai vezetők és nevelőtestületek együttműködése mindennapos élő munkakapcsolat.

A párhuzamos tanulói és kollégiumi tagsági viszony tanügy-igazgatási együttműködést kí-

ván. Az operatív feladatok megvalósításához az osztályfőnöki és nevelőtanári közösségek

kapcsolattartása elengedhetetlen.

A tanulóink mindennapi élethelyzeteinek megoldásához gyakori egyeztetés, kölcsönös tá-

jékozottság és egymás munkájának megismerése szükséges, ezt szolgálja a kapcsolattar-

tás minden formája, a pályaválasztási rendezvényeken, szülői tájékoztatókon, értekezlete-

ken, kollégiumi esteken, iskolai ünnepségeken történő közös megjelenés.

A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Szakiskolai Program-

jában a Városi Kollégiummal együttműködve három tagintézményünk vesz részt.

A program elvárásainak való megfelelés az iskola és a kollégium szoros együttműködésére

épül, melyben az iskolai programfelelősök és az osztályfőnökök szerepe kiemelkedő. Az

egyéni fejlesztési tervek, az alkalmazott módszerek, eljárások segítik a bekapcsolódó tanu-

lókat abban, hogy sikeresen teljesítsék a középiskolai elvárásokat.

II.7.4. A tagintézmény külső kapcsolatai

A tagintézmény működése során kapcsolatban áll az közoktatás és a szakképzés országos

irányító szerveivel, helyi szinten az intézmény fenntartójával és a hatáskörébe tartozó más

irányító szervekkel.


Pedagógiai program

54

A külső gyakorló helyekkel való együttműködés feltétele a tagintézményi szakmai progra-

mok megvalósításának. Kapcsolatban állunk gazdasági szervezetekkel, vállalkozásokkal

és intézményekkel.

A szakmai érdekképviseleti szervek közül az iskola a következő kamarákkal tart kapcsola-

tot: Kereskedelmi és Iparkamara Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezete és a Magyar

Agrárkamara.

A kamarák a szakképzés megvalósításában fontos szerepet játszanak, a tanulószerződés

intézményének fenntartásában, a szintvizsgák, szakmai vizsgák szervezésében, szakmai

versenyek lebonyolításában vesznek részt az iskolával együttműködve.

Együttműködünk a helyi és kistérségi köznevelési résztvevőkkel. Különösen fontos az álta-

lános iskolák folyamatos tájékoztatása az intézmény képzési rendszeréről, elegendő infor-

mációt biztosítva a tanulóknak a pályaválasztáshoz. Folyamatos kapcsolatot tartunk a ki-

sebbségi önkormányzatokkal.

A helyi pedagógiai tevékenységet folytató intézményekkel a tagintézmények eddigi hagyo-

mányosan jó kapcsolatát továbbra is gondozzuk. Számítunk a Pedagógiai Oktatási Köz-

pont, a Nevelési Tanácsadó, a Gyermekjóléti Szolgálat szakmai együttműködésére, részt

veszünk szakmai fórumaikon.

A környezetünkben működő civil szférával is támogatjuk az együttműködés lehetőségeit.

Különösen gyakori az együttműködés a fiatalságot érintő problémákkal foglalkozó szerve-

zetekkel, pl. szabadidős tevékenységek, drog prevenció, támogató szervezetek.

Tagintézményünk külföldi kapcsolatrendszerén keresztül tanulóink egy része eljuthat né-

metországi Reutlingenbe, ahol szakmai tapasztalatcserétől a nyelvtanulásig kulturális és

tanulmányi programokban vehetnek részt.

II.8. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

Tanulmányokhoz kapcsolódó vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI- rendelet által előírt

esetekben szervez az iskola (magántanulók, előrehozott érettségizők, intézményvezetői

határozat, nevelőtestületi döntés alapján kötelezettek esetében).

A vizsgák időpontjáról – a javítóvizsga kivételével a vizsgára történő jelentkezéskor írás-

ban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt. A tájékoztatásnak legalább 10 nappal a vizsga

kezdő időpontja előtt meg kell történnie. Vizsgát – a rendeletben meghatározottak szerint –

független vizsgabizottság előtt vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni,

amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A vizsgakötelezettséggel érintett időszakra vonatkozó

követelmények elsajátítását vizsgabizottság ellenőrzi és értékeli. A bizottság az összesített

részeredmények és a kérdező tanár véleményezése alapján dönt a minősítésről.

Gyakorlati vizsgát kell tenni szóbeli vizsgával együtt a készségtárgyakból: ének-zene, vizu-

ális kultúra, testnevelés és sport, informatika.

Ha a tanuló a vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kap, a halasztott időpontig úgy

folytathatja tanulmányait, mintha sikeres vizsgát tett volna.

A szabályosan megtartott tanulmányokhoz kapcsolódó vizsga nem ismételhető.

Az osztályozó, a különbözeti, a pótló és a javítóvizsga követelményeit, részeit, az értékelés

szabályait a szakmai munkaközösségek határozzák meg. A vizsga tantárgyi/évfolyamon-

kénti követelményei megegyeznek a kerettantervek alapján készült a Pedagógiai Program


Pedagógiai program

55

részét képező helyi tanterv, adott tantárgyra és évfolyamra vonatkozó követelményeivel. Az

intézmény három időszakot biztosít a lebonyolításra: augusztus, január és április folyamán.

(Intézményi döntés szerint) A vizsgaidőszakok pontos időpontja a tanév helyi rendjében

meghatározott, és közzé teszik az intézmény honlapján.

Osztályozó vizsga

Osztályozó vizsgát kell tenni a tanulónak a félévi és év végi osztályzatok megállapításához,

ha:

felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanév-

ben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

tanulmányait magántanulóként végzi,

előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból,

az Nkt 51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott (és a

nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen

eléri

az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a

kétszázötven tanítási órát,

az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakké-

pesítés megszerzésére felkészítő szakaszában eléri/meghaladja az elméleti tanítási

órák 30 százalékát, a gyakorlati órák számának 20 százalékát

egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja,

és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékel-

hető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi,

hogy osztályozó vizsgát tegyen.

ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatá-

rozott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor

osztályozóvizsgát kell tennie.

Az osztályozó vizsgák tantárgyankénti követelményei a pedagógiai program helyi

tantervének tantárgyi követelményrendszereivel azonosak.

Tantárgy megnevezése osztályozó vizsga formája

írásbeli szóbeli gyakorlati


Pedagógiai program

56

Magyar nyelv és irodalom x

az írásbeli ered-

ménytelensége

esetén

Idegen nyelve

Élő idegen nyelv x x

Matematika x

az írásbeli ered-

ménytelensége

esetén

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek,

Társadalomismeret

x

az írásbeli ered-

ménytelensége

esetén

Etika

az írásbeli ered-

ménytelensége

esetén

Biológia

Biológia – egészségtan x

az írásbeli ered-

ménytelensége

esetén

Fizika x

az írásbeli ered-

ménytelensége

esetén

Kémia

az írásbeli ered-

ménytelensége

esetén

Természetismeret x

az írásbeli ered-

ménytelensége

esetén

Kommunikáció- magyar

nyelv és irodalom x

az írásbeli ered-

ménytelensége

esetén

Kommunikáció és anya-

nyelv x

az írásbeli ered-

ménytelensége

esetén

Társadalom és jelenkoris-

meret x

az írásbeli ered-

ménytelensége

esetén

Földrajz x

az írásbeli ered-

ménytelensége

esetén

Művészetek x x

Ének-zene x x

Informatika x x

Testnevelés

Testnevelés és sport x

Szakmai tárgyak elmélet x

az írásbeli ered-

ménytelensége

esetén


Pedagógiai program

57

Szakmai tárgyak gyakorlat x

Kötelező komplex termé-

szettudományos tantárgy x

az írásbeli ered-

ménytelensége

esetén

Különbözeti vizsga A tanulót jogszabály értelmében megilleti az a jog, hogy a választható tantárgyak esetében a május 20-i határnappal a következő tanévre más választható tantárgyat válasszon. Ennek feltétele a sikeres különbözeti vizsga. A különbözeti vizsga a tantárgyi követelmények opti-mumát kéri számon. A vizsgára a szülő jelentkezteti és készíti fel a tanulót.

Különbözeti vizsgát tehet a tanuló, ha:

írásbeli határozat alapján engedélyezték,

tanulmányait a … évfolyamon valamely tantárgyból emelt szinten kívánja folytatni és

ezt megelőzően csak középszinten tanulta,

átvétellel tanulói jogviszonyt kíván létesíteni, és az előző iskolájából eltérő tanterv

szerinti tanulmányokat folytatott.

Különbözeti vizsgát a tanév során folyamatosan lehet szervezni.

Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha:

neki fel nem róható okból elkésik, távol marad,

megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik.

A pótló vizsgát – az igazgató döntése alapján – az adott vizsganapon vagy az iskola által megszervezhető legközelebbi vizsganapon kell megtartani. Javító vizsga Javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki a tanév végén 1, 2 vagy 3 tantárgyból elégtelen osztály-zatot kapott, vagyis nem teljesítette az adott tantárgy követelményeit. A javítóvizsgát a au-gusztus 15. és 31. között lehet megszervezni. A vizsga menetének fontosabb szabályai:

Az igazgató a tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítására háromtagú vizsgabizottságot jelöl

ki. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szabályos lebonyolításáért. A tanuló független

vizsgabizottság előtt is vizsgázhat, a vizsgabizottságot ebben az esetben a területileg illet-

ékes kormányhivatal jelöli ki.

A tanulmányok alatti vizsga követelménye azonos a helyi tantervekben meghatározott kö-

vetelményrendszerrel.

Szabályok:

Egy nap legfeljebb három írásbeli vizsga tehető, melyek időtartama tantárgyanként

nem lehet több 60 percnél.

Egy nap legfeljebb három szóbeli vizsga szervezhető.


Pedagógiai program

58

A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői vélemény alapján kell a tanuló

számára biztosítani a hosszabb felkészülési vagy kidolgozási időt.

A vizsga folyamán meghatározott számú és időtartamú szünetet kell biztosítani a ta-

nulók számára.

II.9. A felvétel és az átvétel helyi szabályai

Az iskolai rendszerű szakképzés felvétellel, átvétellel vagy a szakképzési évfolyamra tör-

ténő továbbhaladással kezdődik.

A felvételi eljárásokkal kapcsolatos határidőket az oktatásért felelős miniszter évente, a

tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben határozza meg.

Tagintézményünk a szakközépiskolába történő felvételről az általános iskolai tanul-

mányi eredmények alapján, a szakgimnáziumba való felvételről az általános iskolai

tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszer-

vezett írásbeli vizsga eredménye alapján dönt.

A szakképző iskolában a tanuló rész-szakképesítésre nem iskolázható be, kivéve, ha

a felkészítés a Szakképzési Hídprogram keretében, valamint a szakiskolában rész-

szakképesítés megszerzésére irányul.

A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe be-

kapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, azzal, hogy legké-

sőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási nap-

jáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha

az érettségi végzettség megszerzésére az e bekezdésben meghatározott határidőig

az érettségi végzettséget nem szerzi meg.

A tagintézmény tagintézmény-vezetője a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről

tanulói jogviszonyt létesítő vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. A kérelemnek helyt

adó döntést az iskola igazgatója írásban közli a tanulóval, kiskorú tanuló esetén a

szülővel, továbbá átvétel esetén a döntésről értesíti az előző iskola igazgatóját. Az

iskola igazgatója tanuló felvételének, átvételének megtagadásáról határozat formájá-

ban dönt. Az iskola igazgatója a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos

ügyintézés, határidő-számítás, mulasztás elbírása során a köznevelés rendszerében

hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el.

Az átvétel igazgatói határozattal engedélyezhető:

előzetes tanulmányok beszámításával vagy

különbözeti vizsgával,

egyéni segítségnyújtással,

türelmi idő biztosításával,

évfolyamismétléssel.


Pedagógiai program

59

A szakképzésre vonatkozó további átvételi szabályokat az iskola szakmai programja tartal-

mazza

II.10. Egészségnevelési program

A magyar társadalom rossz és egyre romló egészségi állapota különös jelentőséget ad az

egészség megőrzésére történő hatékony nevelésnek. Tagintézményünk elkötelezett a ta-

nulók egészséges életmódra nevelése iránt. Az egészség a mindennapi élet erőforrása,

amely pozitív fogalomként a társadalmi és egyéni erőforrásokat, illetve testi képességeket

hangsúlyozza. Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jóllét

állapota. Az egészséges tanuló társadalmilag integrálódik, a változó terheléshez alkalmaz-

kodik, őrzi individuális önállóságát, és megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a

lelki és társadalmi lehetőségei közt. Az egészség alapfeltételei és forrásai: béke, élelem,

lakás, oktatás, jövedelem, stabil ökológiai rendszer; a fenntartható erőforrások, a társadalmi

egyenlőség és igazságosság. Az egészségi állapot javítása megkívánja ezen alapvető elő-

feltételek alkotta biztos alapot.

Az iskola a tanulók életének egyik legmeghatározóbb tényezője, mely nemcsak az oktató-

nevelő munka, hanem a közösségi- és magánélet helyszíne is. Az iskola azon dolgozik,

hogy az élet, a tanulás, a munka egészséges helyszíne legyen. Minden rendelkezésre álló

eszközzel segíti a tanulók, a tantestület és a dolgozók egészségének védelmét, fejleszté-

sét. Az iskolai egészségfejlesztés célja, hogy képessé tegye az abban résztvevőket arra,

hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák.

Az egészségnevelés alapelvei

Minden rendelkezésre álló eszközzel és módszerrel a tanulók és a tantestület egész-

sége védelmének elősegítése.

Az egészségnevelés, az egészségügyi szolgáltatások biztosítása érdekében együtt-

működés a helyi közösség szakembereivel és azok programjaival

Kiemelt jelentőség tulajdonítása az egészséges táplálkozásnak, a testedzésnek, a

szabadidő hasznos eltöltésének, a testi-lelki egészségfejlesztésnek.

Olyan oktatási-nevelési gyakorlat folytatása, amely figyelembe veszi a benne szerep-

lők jóllétét, méltóságát.

Az egészségnevelés céljai

Intézményünk a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelentse,

amelyben lehetőség nyílik a helyes életvitel készségeinek, magatartásformáinak ki-

alakítására és begyakorlására.


Pedagógiai program

60

Az iskola, mint az intézményes szocializáció kiemelkedő fontosságú színtere jelentős

szereppel bírjon a tanulók egészségmagatartásának formálásában.

Az egészségnevelés feladatai

Az iskola személyi és tárgyi környezetével őrizze meg, javítsa a tanulók egészségi állapotát.

Felkészíteni a tanulókat az egészséges életvitel kialakítására, helyes döntéshozatalra

és konstruktív konfliktusmegoldásra.

Megismertetni a leggyakoribb egészséget, testi épségét veszélyeztető tényezőket és

ezek elkerülési módját.

Támogatás nyújtása a tanulóknak a káros függőséghez vezető szokások kialakulá-

sának a megelőzésében.

Fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti elfogadó és segítőkész

magatartást.

A felelős, örömteli párkapcsolatokra, a családi életre és az egészséges szexuális kul-

túra és magatartás kialakítására való felkészülés.

Pozitív énkép és az erőszakmentes konfliktuskezelés kialakítása.

Kiemelt szerepet szánni, a testnevelésnek, a mozgás különböző formáinak, az él-

sportnak valamint tömegsportnak.

Ismerjék meg a versenysport pozitív, ill. negatív tényezőit is (dopping, stb.)

II.10.1. Az intézményi egészségnevelés területei

Fizikai állóképesség fejlesztése: a mindennapos testnevelés lehetőségének biztosí-

tása. Az intézmény ingyenesen biztosítja tanulói számára a sportlétesítményeit.

Könnyített vagy gyógytestnevelésre irányított tanulóink megfelelő végzettségű test-

nevelő által tartott órákon vesznek részt. A mindennapos testnevelés formái:

- testnevelés órák

- házibajnokságok

- szakkörök

- tömegsport rendezvények.

A testmozgás lehetősége a tanulóink számára tanítási napokon a tagintézményi óra-

rendekben meghatározott időpontokban biztosított. Az egészség megőrzés, az

egészséges életmód kialakításának elméleti és gyakorlati hátterét megismertetjük ta-

nulóinkkal. Biológia, földrajz, fizika, kémia, testnevelés és osztályfőnöki órákon kívül

a szakmai tantárgyak keretében tudjuk közvetíteni a szükséges ismereteket.

Szükség esetén erősítjük az egészségügyi és a higiénés nevelést.


Pedagógiai program

61

Lelki egészség megőrzése, mentális problémák kezelése, megelőzése a mentálhigi-

énés munkatárs és pszichológus bevonásával, a nevelőtestület együttműködésével

mindannyiunk feladata. Célunk olyan iskolai környezet kialakítása, amelyben a tanu-

lókat terhelő stressz minimálisra csökkenthető.

II.10. 2. Drogstratégia

Az iskolai drogstratégia célirányos, konkrét pedagógiai, egészségfejlesztési feladatok ter-

vezési-, szervezési megvalósítása, melynek három jól elkülönülő területei az alábbi célokat,

feladatokat tartalmazzák:

Primer prevenció:

a kompetencianövelés, a személyiség erejének növelése,

a gyermek megterhelés és konfliktustűrő képességeinek fokozása

a problémamegoldó kapacitás növelése

a devianciák megelőzése - secunder prevenció:

egyéni esetkezelés a drogprobléma jelentkezésekor

probléma feltárás, beszélgetések

A drogstratégiában megfogalmazott célok megvalósításában közreműködik az intézmény-

vezető, a drogügyi koordinátor, a mentálhigiénés munkatárs, a gyermek és ifjúságvédelmi

felelős és a nevelőtestület minden tagja, de a kortárs segítők és külső- segítő, támogató

hálózat igénybevételére is sor kerülhet.


Pedagógiai program

62

II.10. 3. Egészségnevelés kapcsolódási pontjai a nevelő-oktató munkához

Témakör Nevelési színtér Tevékenység Módszer Kinek a feladata?

Egészségbetegség Etika, biológia, rajz, ma-gyar nyelv és irodalom, osztályfőnöki órák

Az egészség, mint állapot és folyamat; testi, lelki, szociális jóllét Az életműködések harmóniája

Beszélgetés, szemléltetés, plakátkészítés, gyűjtőmunka, magyarázat, vetélkedő Egészségnap

Osztályfőnök, szakta-nárok, egészségfej-lesztő

Táplálkozás- test-mozgás

Biológia, természetisme-ret, rajz, osztályfőnöki órák, nyelvi órák, testne-velés, történelem, kémia, matematika, sportköri foglalkozások

A minőségi és a mennyiségi táplálkozás Táplálkozási tanácsok A helytelen táplál-kozás következményei: az elhízás és a fo-gyókúra problémája Kulturális és társa-dalmi szokások összefüggése a táplálko-zással A mozgásszerepe, fontossága életünk-ben, egészségünk megőrzésében A testkép megerősítése A sport és a testi-lelkiegészség összefüg-gése

Étrend összeállítás és elem-zés, egyszerű kísérletek el-végzése Kérdőívek, szerepjátékok, Kísérlet, beszélgetés, elő-adás, magyarázat, plakátké-szítés, vetélkedők, rajzpályá-zat, táplálék piramis elkészí-tése, táplálkozási napló. Téli sí és snowboard é táborok, korcsolyatúrák

Osztályfőnökök, szak-tanárok, egészségfej-lesztő, védőnő, sza-badidő-szervező test-nevelők

Napirend, szabad-idő helyes eltöltése

Magyar nyelv és irodalom, nyelvi órák, testnevelés, osztályfőnöki órák, művé-szettörténet, Sportköri és egyesületi edzések

Helyes napirend kialakítása, a tanulás és a pihenés közötti egyensúly megterem-tése. A pihenés,relaxáció szerepe, formái.

Beszélgetés, szerepjátékok, a helyes napirend megtervezése klubdélutánok

Osztályfőnök, szakta-nárok, egészségfej-lesztő, szabadidő-szervező, testnevelők


Pedagógiai program

63

Személyi higiéné, öltözködés

Magyar nyelv és irodalom, nyelvi órák, osztályfőnöki órák, etika

Ápoltság és tisztaság A külső megjelenés összetevői, jelentése és hatása. Testápolás, bőrápolás, fog- és szájápolás szerepe az egészségmegőrzésben

Beszélgetés, szerepjátékok, gyűjtőmunka

Osztályfőnök, szakta-nárok, egészségfej-lesztő, szabadidő-szervező, védőnő

Családi élet és kap-csolatok

Idegen nyelv, etika, osz-tályfőnöki óra,magyar nyelv és irodalom

Az önismeret jelentése, szerepe, fontos-sága. Az érzelmek és a viselkedés kapcsolata. A családi kapcsolatrendszer jelentősége, a barátság. Konfliktuskezelés,a kommunikáció sze-repe a konfliktusok kezelésében. Az em-pátia jelentősége

Beszélgetés, szerepjátékok Személyiségfejlesztő foglal-kozások Önismereti klub

Osztályfőnök, szakta-nár, egészségfej-lesztő

Szexuális nevelés Biológia, osztályfőnöki óra, etika,

Az életszakaszok jelentősége Kamaszkor: a testi és érzelmi változások kora Nemi identitás kialakulása Tájékozódás szexuális kérdésekben

Előadás, beszélgetés, ma-gyarázat, kiselőadás, filmvetítés, Serdülőknek szóló folyóira-tok, irodalmi szemelvények elemzése

Osztályfőnök, szakta-nár, egészségfej-lesztő, védőnő, isko-laorvos, gyermek-és ifjúságvé-delmi felelős

Káros szenvedé-lyek, helyes dönté-sek

Biológia, természetisme-ret, osztályfőnöki óra, etika, kémia, testnevelés órák, sportági szakkörök

Az élvezeti szerek túlzott fogyasztásának káros hatásai A szenvedélybetegségek közös vonásai Az alkoholfogyasztás és a dohányzás egészségkárosító hatása A gyógyszerszedés szigorú szabályai A legális és az illegális szerek Teendők mérgezés esetén Helyzetek, amelyekben nemet kell mon-dani

Előadás, magyarázat, be-szélgetés, filmvetítés, újság-cikkek elemzése, szerepjá-ték, gyűjtőmunka, kísérletek, pályázatok, plakátkészítés

Osztályfőnök, szakta-nár, egészségfej-lesztő, védőnő, isko-laorvos, gyermek- és ifjúság-védelmi felelős


Pedagógiai program

64

Egészséges környe-zet védelme és

Biológia, osztályfőnöki óra rajz, testnevelés órák

A környezet, a mindennapi élet és az egészség kapcsolata Hatása az érzelmekre A környezet aktív védelme

Előadás, magyarázat filmve-títés, plakátkészítés, túrák, vetélkedők, gyűjtőmunka,

Osztályfőnök, szakta-nár, egészségfej-lesztő, szabadidő-szervező

Balesetek megelő-zése, elsősegély-nyújtás

Biológia, osztályfőnöki óra, testnevelés, szakkör, sportági edzések

Balesetforrások és megelőzésük lehető-ségei Hogyan segítsünk a bajban, az életmentő technikák elsajátítása, gyakorlása Hogyan kell mentőt hívni?

Szerepjáték, gyakorlat, első-segély versenyek szituációs előadás, bemutató,

Osztályfőnök, testne-velők szaktanár, egészségfejlesztő, el-sősegélynyújtó, sza-badidő szervező


Pedagógiai program

65

II.10.4. Az iskola kapcsolatrendszere az egészségnevelés területén

A segítő kapcsolatok a tagintézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, az iskolaorvos, a védőnő, az iskolapszichológus, a gyermek és

ifjúságvédelmi felelős, a mentálhigiénés szakember, a testnevelők valamint az osztályfőnökök, a szaktanárok és nem utolsó sorban a diákok

együttműködése jelenti.

A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére, valamint a különböző szakemberek, szakértők

bevonására. Szülők (család)

A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív

részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelmükkel is jelentősen növelhetik az

iskolai munka hatékonyságát.

Szülői munkaközösség, szülői szervezet

Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonni az Intézményi Tanácsot és szükséges megnyerni támogatásukat is. Ez a

„szövetség” garancia arra, hogy a szülők lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az iskolai program megvalósulását.

Iskolaorvos, háziorvos, védőnő

Jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását végző kijelölt fogorvosa.

Az iskola-egészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el.

Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők

A gyermekvédelmi munkában valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a tele-

pülési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek.

Sportegyesületek


Pedagógiai program

66

Kapcsolattartás a helyi versenysport egyesületekkel, közös nevelőmunka az egészséges életmódra nevelés terén.

Rendvédelmi szervek

A rendőrség ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek- és

ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának. Ezt a tevékenységet erősíti

1744/2013. (X. 17.) Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról szóló Korm. határozat. A 2013/2014-es tanévtől az intézményben szolgálatot lát el

hivatásos bűnmegelőzési tanácsadó, akinek elsődleges feladata az intézményben a fiatalok számára prevenciós jelleggel védelmet biztosítani

az áldozattá válás megelőzésében, megvédeni őket, hogy ne váljanak sem bűncselekmények áldozatává, sem elkövetőjévé. A bűnmegelőzési

tanácsadó kapcsolatot tart a tanulókkal, szüleikkel, a pedagógusokkal, hogy a lehető legtájékozottabbak legyenek a bűnmegelőzés terén.

Munkáját az iskolavezetéssel és a Szakképzési Centrummal egyeztetett éves munkaterv alapján, a tagintézmény-vezetővel szoros együttmű-

ködésben látja el

II.10.5. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát,

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat,

ismerjék fel a vészhelyzeteket,

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit,

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat,

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:


Pedagógiai program

67

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és-jártassággal rendelkezzenek az elsősegély-

nyújtási alapismeretek területén,

a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsősegélynyújtás alapismereteit,

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és egyéb foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kap-

csolatos legfontosabb alapismeretekkel.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának érdekében

tanulóink bekapcsolódnak az elsősegélynyújtással kapcsolatos iskolai és iskolán kívüli vetélkedőkbe,

támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási továbbképzésen.

Az elsősegély-nyújtási ismeretek a következő tantárgyakba épülnek be:

Biológia: rovarcsípések, légúti akadály, artériás és ütőeres vérzés, komplex újraélesztés.

Kémia: mérgezések, vegyszer okozta sérülések, savmarás, égési sérülések, forrázás, szénmonoxid mérgezés.

Fizika: égési sérülések, forrázás.

Testnevelés: zúzódások, magasból esés.

Az elsősegély nyújtásával kapcsolatos ismeretek tantárgyankénti és évfolyamonkénti megjelenését a pedagógiai program mellékletét képező

tantervek tartalmazzák.

II.11. Környezeti nevelési program

Az ember a technika, a fogyasztás és a civilizáció fejlődésével egyre nagyobb mértékben módosította biológiai környezetét. Napjainkban egyre

gyakrabban fogalmazzuk meg a „fenntartható fejlődés” gondolatát, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy a környezetünk erőforrásai végesek, felhasz-

nálásuk közben vissza nem fordítható folyamatok globális problémák merültek fel. A felelősen gondolkodó ember képes arra, hogy felmérje a

környezeti problémákat, lehetőségei szerint védje, óvja a környezetét, környezetbarát anyagokat használjon. Célunk, hogy tanulóinkból környe-

zetéről felelősen gondolkozó felnőttek váljanak az iskola befejezésére.


Pedagógiai program

68

A környezeti nevelés alapelvei

Harmóniára törekvés a természeti környezettel, a fenntartható fejlődés biztosítása.

A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése.

Ökológiai lábnyom figyelembe vétele.

A környezeti nevelés célja:

Fejlesszük tanulóink ökológiai gondolkodását és fordítsuk a környezetkímélő értékek felé. Hívjuk fel figyelmüket a természeti és az épített

környezet szeretetére és védelmére, segítsük őket a globális összefüggések megértésében

A környezeti nevelés feladatai

Természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése

Helyi értékek és problémák feltérképezése

Helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, hasznos hulladék gyűjtése, energiatakarékosság, helyi

védettség, stb.)

Lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai)

A szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése

Legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése

Tanórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre

Hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon

Helyi értékek és problémák feltérképezése


Pedagógiai program

69

Hagyományok védelme, ápolása

Takarékosság, madárvédelem, iskola zöldítése

Közoktatási normatívából tanulói keret a feladatok ellátására - alapítványok és iskolai SZMK támogatása, pályázatokon való részvétel

Rendszerszemléletre nevelés.

Fenntarthatóságra nevelés.

A környezetetika hatékony fejlesztése.

Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés.

Tolerancia kialakítása.

Az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése.

Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése.

Az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása.

Ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökken-

teni azok súlyosságát.

Helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések.

Létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása.

Az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése.


Pedagógiai program

70

II.11.1. A környezetei nevelés kapcsolódása az oktató munkához

Témakör Nevelési színtér Tevékenység Módszer Kinek a

feladata?

Környezet fogalma

Tanórák: bioló-gia, földrajz, ké-mia, fizika, rajz testnevelés

Növény és állatfajok felis-merése Kőzetek felismerése Irá-nyított és kötetlen beszél-getések

Olvasmány- és filmélmények fel-halmozása

szaktanár

Környezetvé-delem lehe-tőségei

tanórák túrák, ve-télkedő tanulmá-nyi kirándulás

Természetes és mester-séges környezet megfi-gyelése Növény és állat-fajok felismerése Eszköz-készítés, eszközhasználat Tapasztalatok megbeszélése Irányított és kötetlen be-szélgetések Zöldesítés az iskolában és környékén Szelektív hulladékgyűjtés

Tanulmányi séta tapasztalatainak megbeszélése Ol-vasmány- és film-élmények felhal-mozása Csoportos vizsgálódás Hírva-dászat

szaktanár osz-tályfőnök sza-badidős szak-körvezető szülő

Földi rend-szer egységei

tanórák, kirándu-lások, sportkör, szakkörök

Vizsgálódás, kísérletek Életközösségek tanulmá-nyozása Növény és állat-fajok felismerése Kőzetek felismerése Kiállítások látogatása

Élőlények össze-hasonlítás a Képsorok bemuta-tása Olvasmány- és filmélmények felhalmozása Élő sarok kialakítása

szaktanár osz-tályfőnök


Pedagógiai program

71

Környezet-szennyezés formái és ha-tásai

tanulmányi kirán-dulás, osztályfő-nöki óra

Természetes és mesterséges környezet megfigyelése Vizsgáló-dás, kísérletek Tapaszta-latok megbeszélése Irányított és kötetlen beszélgetések

Tanulmányi séta tapasztalatainak megbeszélése Képsorok bemuta-tása Olvasmány- és filmélmények felhalmozása Szituációs játék

szaktanár osz-tályfőnök isko-laorvos

Lakóhelyünk természeti értékei

túra, szakkörök, osztályfőnöki óra

Természetes és mesterséges környezet megfigyelése. Életközös-ségek tanulmányozása. Növény- és állatgondo-zás, védelem. Kiállítások látogatása

Képsorok bemuta-tása. Olvasmány és filmélmények feldolgozása. Táj-elemzés tanári irá-nyítással.

szaktanár, sza-badidő-szer-vező, szakkör-vezető

Lakóhelyünk környezetvé-delmi felada-tai

tanórák Kreatív alkotómunka. Esz-közkészítés, eszközhasz-nálat. Zöldesítés az isko-lában és környékén. Sze-lektív hulladékgyűjtés. Új-rahasznosítható anyagok gyűjtése. Növény- és ál-latvédelem. Környezet fel-térképezése.

Csoportos vizsgá-lódás. Hírvadászat

Szaktanár, szülő egész-ségfejlesztő

II.12. A tudatos fogyasztói magatartás kialakítása

Fogyasztóvédelmi oktatásunk célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, a tudatos és kritikus fogyasztói magatartás kialakítása tanulóinkban. Ki-

emelten erősítjük a fogyasztás során a tájékozódási képességet, a döntési helyzet felismerését, a döntésre való felkészülést.

Megismertetjük tanulóinkkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket az eligazodásra. hangsúlyozzuk a minőség, a

biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és takarékosságot.

Célunk, hogy tanulóink értsék és saját életükre alkalmazni tudják a környezettudatos és kritikus fogyasztói magatartást.


Pedagógiai program

72

II.13. A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

II.13.1. Céljaink megvalósítása érdekében a pedagógus:

Munkája során példát mutat, különösen a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség tekintetében, ezzel közvetítve ezen értékek fontosságát.

Az iskolai élet egészére figyelve segíti a közösség tagjainak emberi kibontakozását.

Személyes ügyekben a szeretetről és diszkrécióról sem feledkezik meg.

Rendszeres önképzéssel és továbbképzéseken való részvétellel fejleszti szakmai és pedagógiai műveltségét.

Rendszeres kapcsolatot tart diákjai osztályfőnökével, tanáraival, a gyakorlati oktatásban résztvevőkkel, szüleivel, az ifjúságvédelmi fe-lelőssel.

Tantárgyanként, osztályonként, illetve csoportonként megtervezi egész tanévi munkáját; a megvalósulás dokumentálását, a reflexiók beépítését a munkája minőségének emelése és tudatosabbá tétele érdekében időben elvégzi.

Szakmailag és módszertanilag alaposan felkészül. Munkáját pontosság jellemzi.

Saját órájáról, foglalkozásáról indokolt esetben, az igazgató engedélyével tanulót elengedhet.

Szakmai munkaközösségével egyetértésben megszervezi a tehetséggondozás és felzárkóztatás teendőit.

A gazdasági igényeket, a szakmai fejlődést figyelemmel kíséri, az elméleti és gyakorlati képzésbe beépíti a korszerű szakképzési isme-reteket, technológiákat.

Ismeri és alkalmazza az iskola nevelési dokumentumaiban megfogalmazott elveket az ellenőrzés-értékelés feladataiban. Ezek szerint cselekszik.

Részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken. Az intézmény működési rendjébe, az egészséges és biztonságos intéz-ményi működtetéssel kapcsolatosan felmerülő tevékenységekbe bekapcsolódik.

Részt vesz az intézmény minőségfejlesztési munkájában.

Együttműködik a kollégáival; kiemelten szoros együttműködés szükséges az egy osztályban tanítók közösségében, továbbá a szakmai eleméleti tanárok és a szakoktatók között.

A munkatervben előirt tanulmányi kirándulásokon, iskolai rendezvényeken részt vesz.


Pedagógiai program

73

A tantermekben, szertárban, tanműhelyekben, tornateremben rendet tart, a leltározásban részt vesz.

Az egységes iskolai követelményrendszert minden pedagógus köteles betartani. A szaktanárok, szakoktatók és osztályfőnökök minden tanév

első tantárgyi óráján ismertetik a tanulókkal (és az első szülői értekezleten, illetve a fogadóórákon a szülőkkel) a tantárgy követelmény- és

értékelési rendszerét, a pótlási és javítási lehetőségeket.

A pedagógus adminisztrációs és tájékoztatási feladatai között különösen ügyel arra, hogy a tanuló értékeléséről az ellenőrző könyv/digitális

napló útján rendszeresen értesítse a szülőket. Az ellenőrző könyv/digitális napló útján a bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az

esetlegesen elmaradt bejegyzéseket pótolja.

II.13.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

Az azonos évfolyamra járó, azon belül közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a

tanórák, foglalkozások túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják.

Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkakö-

zösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok értekezle-

tének összehívására.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:

A pedagógia elvei és gyakorlata alapján az iskola célrendszerének megfelelően neveli tanítványait.

Összehangolja az osztályában a nevelési tényezőket, mindent megtesz azért, hogy osztálya jó közösségé váljon, amelyben minden tanuló otthon érzi magát.

Szorosan együttműködik a gyakorlati oktatásban részt vevő oktatókkal, a gyakorlati képzés szervezőjével.

Tanítványai családi hátterének és személyiségének alapos megismerésére törekedve, az intézmény nevelési céljainak megfelelően, azokkal mélyen azonosulva formálja személyiségüket, segíti önismeretük, hivatástudatuk fejlődését.

Igyekszik folyamatos jelenlétével is kifejezni az osztályával való törődését (szünetekben, kirándulásokon, iskolai rendezvényeken).

Az osztályfőnök alaposan ismeri tanítványait, az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi.


Pedagógiai program

74

Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat, aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó tanárokkal, szakoktatókkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő, ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus).

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítésére.

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.

Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv/digitális napló útján rendszeresen informálja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről.

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat.

Saját hatáskörében indokolt esetben összesen évi nem összefüggő három nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, iga-zolja a tanulók hiányzását.

Osztálya tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására és büntetésére.

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét.


Pedagógiai program

75

III. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ÉS SZAKAMAI PROGRAMJA

III.1. A képzés szerkezete

Általános iskolát be nem fejezők

Felnőttek általános iskolája, esti tagozat

Szakképzési Híd-program

(Részszakképesítés)

Munkába állásÁltalános iskola 8. osztálya után

Szakgimnázium

Tovább tanulás felsőfokú oktatásban vagy munkába állás

Szakképzés

Gimnázium

levelező tagozatSzakközépiskola

2 éves érettségire felkészítő képzés

Tovább tanulás felsőfokú oktatásban vagy munkába állás


Pedagógiai program

76

III.2. Pedagógiai szakaszolás

Első szakasz felzárkóztató, az általános műveltséget megalapozó, pályaorientációs

modul.

Felnőttek általános iskolája: felső tagozat (5-8. évfolyam) esti rendszerű képzés

Szakmai Hídprogram: Azok a tanköteles tanulók, akik alapfokú iskolai végzettséggel

nem rendelkeznek, abban a tanévben, amelyben tizenötödik életévét betöltik, de leg-

alább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégeztek. (2 évfolyamon)

Második szakasz, a három éves szakmai képzés:

Szakközépiskola: 9-11. évfolyam, nappali rendszerű képzés

Negyedik szakasz az érettségit adó középiskolai képzés

Gimnázium: 9-12. évfolyam, levelező rendszerű képzés

Szakközépiskolát végzettek középiskolája: 12-13. évfolyam (szakközépiskolai végzett-

séggel)

Szakgimnázium (9-12. évfolyam, 1/13-2/14. évfolyam)

Ötödik szakasz: érettségi utáni szakképzés, második szakma megszerzésének lehe-

tősége.

A képzési szakaszokat kiegészíti az átjárhatóság és továbblépés lehetősége.

A tehetséges, továbbtanulni szándékozók ingyenesen szerezhetnek második szakmát,

kapcsolódhatnak be a felnőttoktatás programjaiba, a gimnázium esti-levelezős rendszerű

képzésébe, vagy a szakközépiskolások középiskolai képzésébe.

III.3. A helyi tanterv és a szakmai program összeállításakor figyelembe vett tényezők

Az Nkt. értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon

kell megszervezniük a mindennapos testnevelés oktatást (legalább napi egy testnevelésóra

keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. Ha ennek ered-

ményeként a heti öt testnevelésóra nem teljesíthető, a fennmaradó órák a szabad órakeret

részévé válnak, így annak felhasználásáról az intézmények dönthetnek. A szabad órakeret

felhasználásáról az iskola dönt.

A szabadon tervezhető tanórák elosztása tekintetében figyelembe vettük a szakmai vizs-

gakövetelményeket, a tanulók általános kompetenciáinak fejlesztését, a tanulók kulturális

műveltségének fejlesztését ének-zene által, valamint a tanulók órarendjének minél kedve-

zőbb kialakíthatóságát.

A nappali tagozatos szakgimnazista tanulók 2016/2017. tanévtől választhatnak, hogy fő

szakképesítésük mellé tanulnak-e mellék-szakképesítést. Abban az esetben, ha nem sze-

retnének mellék-szakképesítést tanulni, a fő szakképesítéshez kapcsolódó szakmai kom-

petenciák megerősítésére szolgáló tananyagot sajátíthatnak el (melyhez a szabad pedagó-

gusválasztást intézményünk nem tudja biztosítani).


Pedagógiai program

77

Minden 10. évfolyamos szakgimnazista tanulónak, az adott tanév április 30-áig nyilatkoznia

kell írásban, hogy szeretne-e mellék-szakképesítést tanulni vagy nem.

Intézményünkben legalább 8 főből álló csoportok esetében tudjuk megvalósítani a csoport-

bontást, ha ennél kevesebb tanuló nyilatkozza, hogy szeretne, vagy nem szeretne mellék-

szakképesítést tanulni, akkor a többségi választás alapján csak egy csoportot indítunk.

A mellék-szakképesítést tanuló diákok a szakgimnázium 12. évfolyamának féléve után, az

aktuális tanév február-márciusi vizsgaidőszakban komplex szakmai vizsgát tesznek, mely

a sikeres érettségi vizsgával együtt képezi majd a mellék-szakképesítést.

Intézményünkben választható mellék-szakképesítések:

54 815 01 Fodrász esetében: 52 815 03 Férfi fodrász-borbély

54 815 02 Kozmetikus esetében: 52 815 04 Szépségtanácsadó

54 345 01 Közszolgálati ügyintéző: 52 345 04 Közszolgálati ügykezelő

Csoportbontások alakulása a 2019-2020-as tanévben nappali tagozaton:

Osztály Idegen nyelv Matematika

Magyar

nyelv és

irodalom

Informatika Szakmai órák Gyakorlat

9.K Angol nyelv: 2

csoport 2 csoport 2 csoport -

Közszolgálati ügyin-

téző/Kozmetikus

Közszolgálati ügyin-

téző/Kozmetikus

9.SZ Angol/Német 2 csoport 2 csoport 2 csoport - 2 csoport

10.SZ Angol/Német - - - Fodrász/Kozmetikus Fodrász/Kozmetikus



13.SZ Angol/Német - - - Fodrász/Kozmetikus

Külső Fodrász/Tan-

műhely Fodrász

Külső Kozmetikus/

Tanműhely Kozmeti-

kus

14.SZ Angol/Német - - - Fodrász/Kozmetikus

Külső Fodrász/Tan-

műhely Fodrász

Külső Kozmetikus/

Tanműhely Kozmeti-

kus

9.A Angol/Német - - - Női szabó/Pék Női szabó/Pék

9.E - - - -

Számítógépszerelő, -

karbantartó/ Rendé-

szeti őr


karbantartó/ Rendé-

szeti őr

10.A Angol/Német - - - Húsipari termék-

gyártó/Pék

Húsipari termék-

gyártó/Pék

10.E Angol/Német - - -


karbantartó/ Női

szabó


karbantartó/ Női

szabó

11.A Angol/Német - - - Húsipari termék-

gyártó/Pék

Húsipari termék-

gyártó/Pék

11.E Angol/Német - - -


karbantartó/ Női

szabó


karbantartó/ Női

szabó

12.I Angol/Német - - - - -

13.I Angol/Német - - - - -


Pedagógiai program

78

III.4. A 2019/2020-as tanévre vonatkozó tantárgyak és óraszámok osztályonkénti bon-tásban

9.SZ (2019/2020-2023/2024)

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 -

Angol nyelv vagy Német nyelv 4 4 4 4

Matematika 3 3 3 3 -

Történelem 2 2 3 3 -

Etika - - - 1 -

Informatika 2 2 - - -

Ének-zene 1 - - -

Testnevelés 5 5 5 5 -

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1

Kötelező komplex természet-tudományos tantárgy

3 - - - -

Ágazathoz kapcsolódó természettudományos tan-tárgy: Biológia

2 2 2 -

Kötelezően választható tan-tárgy: Szakmai tantárgy: Anyagismeret: 2 óra (Szakmai is tartalmazza.)

- - 2 2 -

Pénzügyi és vállalkozói isme-retek

- 1 - - -


Pedagógiai program

79

54 815 01 Fodrász mellék-szakképesítéssel 52 815 03 Férfi fodrász-borbély

Tantárgyak 9. 10. 11. 12. 5/13.

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 1

11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2

11812-16 Borbély

Borbély szakmai isme-retek

1 0,5

Borbély anyagismeret 1 0,5

Borbély szakmai gya-korlat

3 3,2

11728-16 Munkavédelem és marke-ting

Munkavédelem és mar-keting

0,5

11706-16 Férfi frizurakészítés Művészeti ismeretek 1

11708-16 Fodrász vegyszeres mű-veletek

Fodrász szakmai gya-korlat 3.

2,5

11707-16 Fodrász manuális alap-műveletek

Szakmai ismeretek 0,5

Alkalmazott biológia 1

Alkalmazott kémia 1 0,5

Művészeti ismeretek 0,5


3 1

11706-16 Férfi frizurakészítés


Anyagismeret 0,5

Művészeti ismeretek 1


1 5 1


Szakmai ismeretek 1 1 1,5

Anyagismeret 0,5 1 1,5


1 2 3,8 5

11705-16 Női frizurakészítés

Szakmai ismeretek 2

Anyagismeret 2



19

11709-16 Szépségszalon üzemelte-tése


1

Összesen 8 12 13 14 34

Ebből a szabad órakeret eloszlása

Tantárgyak 12. 5/13.

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5

11708-16 Fodrász vegyszeres műveletek Fodrász szakmai gyakorlat 3. 2

11705-16 Női frizurakészítés Művészeti ismeretek 0,5

11812-16 Borbély Borbély szakmai gyakorlat 0,1


Pedagógiai program

80

54 815 01 Fodrász mellék-szakképesítés nélkül

Tantárgyak 9. 10. 11. 12. 5/13.








Fodrász szakmai gyakor-lat 1.

3 1



Anyagismeret 0,5



1 5

1





1 2

3,8 5


Szakmai ismeretek

2

Anyagismeret 2



19

11709-16 Szépségszalon üzemel-tetése


1

Férfi frizurakészítés szakmai ismeretek 1 0,5

Laboratóriumi ismeretek 1

Fodrász anyagismeret 1 0,5

Férfi fodrász szakmai gyakorlat 3 2

Fodrász vegyszeres szakmai gyakorlat 3 1,2

Összesen 8 12 13 14 34


Tantárgyak 5/13.





Pedagógiai program

81

9.K (2019/2020-2023/2024)






Etika - - - 1 -


Ének-zene 1 - - -



Kötelező komplex természettudományos tantárgy

3 - - - -

Ágazathoz kapcsolódó természettudományos tantárgy: Biológia

2 2 2 -

Kötelezően választható tantárgy: Szakmai tantárgy: Kozmetikus: Szakmai ismeretek: 2 óra Közszolgálati ügyintéző: 11. évf.: Jogi ismeretek I. 2 óra 12. évf.: Jogi ismeretek II. 2 óra (Szakmai is tartalmazza.)

- - 2 2 -

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek - 1 - - -


Pedagógiai program

82

54 815 02 Kozmetikus mellék-szakképesítéssel

52 815 04 Szépségtanácsadó

Tantárgy 9. 10. 11. 12. 5/13.

11499-12 Foglalkoztatás

II. Foglalkoztatás II. 1

11498-12 Foglalkoztatás

I. Foglalkoztatás I. 2

11720-16 Kozmetikus

szakmai gyakorlat

Kozmetikus szakmai gyakorlat 4,5 6 1 3,5 17

Laboratóriumi gyakorlat 2

11721-16 Kozmetikus

szakmai elmélet

Alkalmazott biológia 1,5 1


Szakmai ismeretek 2,5 2 3,5 4

Anyagismeret 2 1 3

11722-16 Elektrokozme-

tika

Elektrokozmetika 2

Elektrokozmetika gyakorlat 1

11723-16 Speciális koz-

metikai eljárások

Speciális kozmetikai eljárások 1

Speciális kozmetikai eljárások gyakor-

lat 2

11724-16 Kozmetikus

marketing Kozmetikus marketing 1 1

11729-16 Szépségta-

nácsadás


Szépségtanácsadó anyagismeret 1 0,5

Szépségtanácsadó szakmai gyakorlat 4 2,5

Kéz-, és körömdíszítés gyakorlat 0,5

Alkalmazott számítástechnika gyakor-

lat 1

Szépségtanácsadó szakmai ismeret 0,5

11728-16 Munkavédelem

és marketing Munkavédelem és marketing 1


Tantárgy 5/13.


11720-16 Kozmetikus szakmai gyakorlat Kozmetikus szakmai gyakorlat 2

11721-16 Kozmetikus szakmai elmélet Szakmai ismeretek 0,5


Pedagógiai program

83

54 815 02 Kozmetikus mellék-szakképesítés nélkül

Tantárgy 9. 10. 11. 12. 5/13.



11720-16 Kozmetikus szak-

mai gyakorlat

Kozmetikus szakmai gyakor-

lat 4,5 6 1 3,5 17



mai elmélet




Anyagismeret 2 1 3

11722-16 Elektrokozmetika Elektrokozmetika 2


11723-16 Speciális kozmeti-

kai eljárások

Speciális kozmetikai eljárá-

sok 1


sok gyakorlat 2

11724-16 Kozmetikus marke-

ting Kozmetikus marketing 1 1

Szépészeti alapismeretek I. 2

Szépészeti anyagismeret I. 2

Szépészeti szakmai gyakorlat I. 6

Szépészeti alapismeretek II. 0,5

Szépészeti anyagismeret II. 1

Szépészeti szakmai gyakorlat II. 1,5


Tantárgy 5/13.





Pedagógiai program

84

54 345 01 Közszolgálati ügyintéző mellék-szakképesítéssel

52 345 04 Közszolgálati ügykezelő

Tantárgy 9. 10. 11. 12. 5/13.

11655-16

Magánbiztonság

közszolgálati

ügykezelő szá-

mára

Magánbiztonság és vagyonvédelem I. 4

Magánbiztonság és vagyonvédelem II. 1

Személy- és vagyonőri és közterület-felü-

gyelői ismeretek gyakorlat I. 1

Személy- és vagyonőri és közterület-felü-

gyelői ismeretek gyakorlat II. 1

11553-16

Rendvédelmi

szervek és alap-

feladatok

Rendvédelmi szervek és alapfeladatok I. 4

Rendvédelmi szervek és alapfeladatok II. 8

Rendvédelmi szervek és alapfeladatok III. 2

Rendvédelmi szervek és alapfeladatok IV. 1

Rendvédelmi szervek és alapfeladatok

gyakorlat 1

11556-16

Társadalomisme-

ret és szakmai

kommunikáció

Társadalomismeret és kommunikáció 1

11632-16

Közszolgálati

ügyintéző alapfel-

adatok

Közszolgálati ügyintézői ismeretek 6

Közszolgálati ügyintézői gyakorlat 2 2

Jogi ismeretek I. 3

Jogi Ismeretek II. 2

11552-16

Önvédelem és in-

tézkedéstaktika

Önvédelem és intézkedéstaktika gyakorlat

I. 4


II. 3


III. 1


IV. 1

10069-12

Irodai asszisz-

tensi feladatok

Ügyviteli ismeretek II. 1

10067-12

Gépírás, doku-

mentum készítés,

iratkezelés

Ügyviteli ismeretek I.

1


Pedagógiai program

85

11657-16

Rendészeti szak-

mai idegen nyelv

Rendészeti szakmai idegen nyelv

1

11658-16

Rendészeti szak-

mai informatika

Rendészeti szakmai informatikai gyakorlat

1

11555-16

Ügykezelés a

közszolgálatban

Ügykezelési ismeretek I. 4

Ügykezelési ismeretek II. 3

11559-16

E-közigazgatási

ismeretek

E-közigazgatás elmélete 4

E-közigazgatás gyakorlata 2

11560-16

Ügyfélszolgálati

kommunikáció

magyar és ide-

gen nyelven

Ügyfélszolgálati kommunikáció 4

Ügyfélszolgálati kommunikáció gyakorlat 3

11385-12

Magyar- és ide-

gen nyelvű pa-

naszkezelés

Ügyfélszolgálati panaszkezelés 3

Ügyfélszolgálati panaszkezelés gyakorlat 3

Szakmai érettségi előkészítő 1


Tantárgy 12. 5/13.

11632-16

Közszolgálati ügyintéző alapfeladatok

Közszolgálati ügyintézői gya-

korlat 0,5

11555-16

Ügykezelés a közszolgálatban Ügykezelési ismeretek II. 0,5

11560-16

Ügyfélszolgálati kommunikáció ma-

gyar és idegen nyelven

Ügyfélszolgálati kommuniká-

ció 1

11385-12

Magyar- és idegen nyelvű panaszke-

zelés

Ügyfélszolgálati panaszkeze-

lés 1

11385-12


zelés


lés gyakorlat 0,5



Pedagógiai program

86

54 345 01 Közszolgálati ügyintéző mellék-szakképesítés nélkül

Tantárgy 9. 10. 11. 12. 5/13.

11553-16

Rendvédelmi

szervek és alap-

feladatok

Rendvédelmi szervek és alapfeladatok I. 4

Rendvédelmi szervek és alapfeladatok II. 8

Rendvédelmi szervek és alapfeladatok III. 2

Rendvédelmi szervek és alapfeladatok IV. 1

Rendvédelmi szervek és alapfeladatok

gyakorlat 1

11632-16

Közszolgálati

ügyintéző alapfel-

adatok

Közszolgálati ügyintézői ismeretek 6

Közszolgálati ügyintézői gyakorlat 2 2

Jogi ismeretek I. 3

Jogi Ismeretek II. 4

11552-16

Önvédelem és in-

tézkedéstaktika


I. 4


II. 3


III. 1


IV. 1

11555-16

Ügykezelés a

közszolgálatban

Ügykezelési ismeretek I. 4

Ügykezelési ismeretek II. 3

11559-16

E-közigazgatási

ismeretek

E-közigazgatás elmélete 4

E-közigazgatás gyakorlata 2

11560-16

Ügyfélszolgálati

kommunikáció

magyar és ide-

gen nyelven

Ügyfélszolgálati kommunikáció 4

Ügyfélszolgálati kommunikáció gyakorlat 3

11385-12

Magyar- és ide-

gen nyelvű pa-

naszkezelés

Ügyfélszolgálati panaszkezelés 3

Ügyfélszolgálati panaszkezelés gyakorlat 3


Rendészeti alapismeretek 5 3

Közszolgálati alapismeretek 2 2


Pedagógiai program

87

Szabad órakeret eloszlása

Tantárgy 12. 5/13.

11632-16

Közszolgálati ügyintéző alapfeladatok

Közszolgálati ügyintézői gya-

korlat 0,5

11555-16

Ügykezelés a közszolgálatban Ügykezelési ismeretek II. 0,5

11560-16

Ügyfélszolgálati kommunikáció ma-

gyar és idegen nyelven

Ügyfélszolgálati kommuniká-

ció 1

11385-12


zelés


lés 1

11385-12


zelés


lés gyakorlat 0,5



Pedagógiai program

88

10.SZ (2018/2019-2022/2023)






Etika - - - 1 -


Ének-zene 1 - - -



Kötelező komplex természet-tudományos tantárgy

3 - - - -

Ágazathoz kapcsolódó természettudományos tan-tárgy: Biológia

2 2 2 -

Kötelezően választható tan-tárgy: Szakmai tantárgy: Anyagismeret: 2 óra Kozmetikus: Szakmai ismeretek.: 2 óra (Szakmai is tartalmazza.)

- - 2 2 -

Pénzügyi és vállalkozói isme-retek

- 1 - - -


Pedagógiai program

89


Tantárgyak 9. 10. 11. 12. 5/13.



11812-16 Borbély

Borbély szakmai isme-retek

1 0,5

Borbély anyagismeret 1 0,5

Borbély szakmai gya-korlat

3 3,2

11728-16 Munkavédelem és marke-ting


0,5

11706-16 Férfi frizurakészítés Művészeti ismeretek 1



2,5







3 1



Anyagismeret 0,5



1 5 1





1 2 3,8 5


Szakmai ismeretek 2

Anyagismeret 2



19



1

Összesen 8 12 13 14 34


Tantárgyak 12. 5/13.




11812-16 Borbély Borbély szakmai gyakorlat 0,1


Pedagógiai program

90


Tantárgyak 9. 10. 11. 12. 5/13.



11707-16 Fodrász manuális alapmű-veletek





Fodrász szakmai gyakorlat 1.

3 1



Anyagismeret 0,5



1 5

1

11708-16 Fodrász vegyszeres műve-letek




1 2

3,8 5


Szakmai ismeretek

2

Anyagismeret 2



19


Munkavédelem és marke-ting

1

Férfi frizurakészítés szakmai ismeretek 1 0,5

Laboratóriumi ismeretek 1

Fodrász anyagismeret 1 0,5

Férfi fodrász szakmai gyakorlat 3 2

Fodrász vegyszeres szakmai gyakorlat 3 1,2

Összesen 8 12 13 14 34


Tantárgyak 5/13.





Pedagógiai program

91



Tantárgy 9. 10. 11. 12. 5/13.



11720-16 Kozmetikus szakmai

gyakorlat

Kozmetikus szakmai gyakorlat 4,5 6 1 3,5 17


11721-16 Kozmetikus szakmai

elmélet




Anyagismeret 2 1 3



11723-16 Speciális kozmetikai

eljárások


Speciális kozmetikai eljárások

gyakorlat 2

11724-16 Kozmetikus marketing Kozmetikus marketing 1 1

11729-16 Szépségtanácsadás


Szépségtanácsadó anyagisme-

ret 1 0,5

Szépségtanácsadó szakmai

gyakorlat

4

2,5

Kéz-, és körömdíszítés gyakor-

lat

0,5

Alkalmazott számítástechnika

gyakorlat

1

Szépségtanácsadó szakmai is-

meret

0,5

11728-16 Munkavédelem és

marketing Munkavédelem és marketing

1


Tantárgy 5/13.





Pedagógiai program

92


Tantárgy 9. 10. 11. 12. 5/13.




mai gyakorlat

Kozmetikus szakmai gyakor-

lat 4,5 6 1 3,5 17



mai elmélet




Anyagismeret 2 1 3



11723-16 Speciális kozmeti-

kai eljárások


sok 1


sok gyakorlat 2

11724-16 Kozmetikus marke-

ting Kozmetikus marketing 1 1

Szépészeti alapismeretek I. 2

Szépészeti anyagismeret I. 2


Szépészeti alapismeretek II. 0,5

Szépészeti anyagismeret II. 1

Szépészeti szakmai gyakorlat II. 1,5


Tantárgy 5/13.





Pedagógiai program

93

11.SZ (2017/2018-2021/2022)



Angol nyelv vagy Német nyelv 4 4 4 4 4



Etika - - - 1 -


Ének-zene - - 1 - -


Osztályfőnöki 1 1 1 1 -

Kötelező komplex természettudo-mányos tantárgy

3 - - - -

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia

- 2 2 2 -

Kötelezően választható tantárgy: Fodrász: Anyagismeret: 2 óra Kozmetikus: Szakmai ismeretek 1.: 2 óra (Szakmai is tartalmazza.)

- - 2 2 -



Pedagógiai program

94


Tantárgy 9. 10. 11. 12. 5/13.

11499-12 Foglalkoztatás II. 0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. 2

11812-16

Borbély

Szakmai ismeretek 0,5 0,5

Anyagismeret 0,5

Borbély szakmai gyakorlat 2 3,5

11728-16 Munkavédelem és marketing

0,5

11707-16 Fodrász manuális alapműve-

letek



Alkalmazott kémia 1 1


Fodrász szakmai gyakorlat 1. 2 1



Művészeti ismeretek 0,5 0,5 0,5

Fodrász szakmai gyakorlat 2. 1 4,5

11708-16 Fodrász vegyszeres művele-

tek

Szakmai ismeretek 1 1

Anyagismeret 3 3

Fodrász szakmai gyakorlat 3. 2 5 6

11705-16 Női frizu-rakészítés


Anyagismeret 2,5


Fodrász szakmai gyakorlat 4. 21

11709-16 Szépség-szalon üzemelte-

tése Munkavédelem és marketing 1

Férfi frizurakészítés szakmai ismeretek 1

Fodrász szakmai gyakorlat I. 1,5

Szabadkézi rajz 0,5

Fodrász szakmai gyakorlat II. 1


Pedagógiai program

95


Tantárgy 9. 10. 11. 12. 5/13.



11729-16 Szépségta-nácsadás

Művészeti ismeretek 1,5 1

Anyagismeret 1

Szépségtanácsadó szak-

mai gyakorlat 2 1

Kéz-, és körömdíszítés

gyakorlat 1

Alkalmazott számítás-

technika gyakorlat

11728-16 Munkavédelem és marketing 1

11720-16 Kozmetikus szakmai gyakorlat

Kozmetikus szakmai gya-korlat

4,5 5 4 2 17


11721-16 Kozmetikus szakmai elmélet

Alkalmazott biológia 1 1


Szakmai ismeretek 1. 1 3 3

Anyagismeret 1. 2 1

Szakmai ismeretek 2. 3,5

Anyagismeret 2. 3

11722-16 Elektrokozme-tika

Elektrokozmetika 2

Elektrokozmetika gyakor-

lat 1

11723-16 Speciális koz-metikai eljárások

Speciális kozmetikai eljá-rások gyakorlat

1

11724-16 Kozmetikus marketing

Kozmetikus marketing 1 1


Szépészeti művészeti ismeretek 0,5

Szépészeti anyagismeret 0,5

Szépészeti szakmai gyakorlat II. 1

Szépészeti számítástechnikai gyakorlat 1


Pedagógiai program

96

12.SZ (2016/2017-2020/2021)



Angol nyelv vagy Német nyelv 4 4 4 4 4



Etika - - - 1 -


Ének-zene - - 1 - -


Osztályfőnöki 1 1 1 1 -

Kötelező komplex természettudo-mányos tantárgy

3 - - - -

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia

- 2 2 2 -

Kötelezően választható tantárgy: Fodrász: Anyagismeret: 2 óra Kozmetikus: Szakmai ismeretek 1.: 2 óra (Szakmai is tartalmazza.)

- - 2 2 -



Pedagógiai program

97


Tantárgy 9. 10. 11. 12. 5/13.



11812-16

Borbély

Szakmai ismeretek 0,5 0,5 0,5 0,5

Anyagismeret 0,5 0,5

Borbély szakmai gyakorlat 2 3,5 1,5 1

11728-16 Munkavédelem és marketing 0,5

11707-16 Fodrász manuális alapmű-

veletek








Művészeti ismeretek 0,5 0,5 0,5

Fodrász szakmai gyakorlat 2. 1 4,5

11708-16 Fodrász vegyszeres művele-

tek

Szakmai ismeretek 1 1

Anyagismeret 3 3

Fodrász szakmai gyakorlat 3. 2 5 6

11705-16 Női frizu-rakészítés


Anyagismeret 2,5



11709-16 Szépség-szalon üzemelte-

tése Munkavédelem és marketing 1


Pedagógiai program

98



Tantárgy 9. 10. 11. 12. 5/13.



11729-16 Szépségta-nácsadás

Művészeti ismeretek 1,5 1 0,5

Anyagismeret 1 0,5

Szépségtanácsadó szakmai gya-

korlat 2 1 2 1

Kéz-, és körömdíszítés gyakorlat 1

Alkalmazott számítástechnika

gyakorlat 1

11728-16 Munkavédelem és marketing

1

11720-16 Kozmetikus szakmai gyakorlat

Kozmetikus szakmai gyakorlat 4,5 5 4 2 17



Alkalmazott biológia 1 1


Szakmai ismeretek 1. 1 3 3

Anyagismeret 1. 2 1

Szakmai ismeretek 2. 3,5

Anyagismeret 2. 3

11722-16 Elektrokozme-tika

Elektrokozmetika 2


11723-16 Speciális koz-metikai eljárások

Speciális kozmetikai eljárások gyakorlat

1

11724-16 Kozmetikus marketing

Kozmetikus marketing 1 1


Pedagógiai program

99

1/13.SZ (2019/2020-2020/2021)

54 815 01 Fodrász

Tantárgyak 1/13. 2/14.



11707-16 Fodrász manuális alapműve-letek



Alkalmazott kémia 2





Anyagismeret 0,5



7,5

11708-16 Fodrász vegyszeres művele-tek


Anyagismeret 3



Szakmai ismeretek 2

Anyagismeret

2

Művészeti ismeretek

1,5


11709-16 Szépségszalon üzemeltetése Munkavédelem és marketing 1


Tantárgyak 1/13.

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II.

11707-16 Fodrász manuális alapműveletek Alkalmazott kémia 0,5

11706-16 Férfi frizurakészítés Fodrász szakmai gyakorlat 2. 0,4

11708-16 Fodrász vegyszeres műveletek Fodrász szakmai gyakorlat 3. 0,2

11705-16 Női frizurakészítés Művészeti ismeretek


Pedagógiai program

100

54 815 02 Kozmetikus

Tantárgy 1/13. 2/14.



11720-16 Kozmetikus szakmai gyakor-

lat

Kozmetikus szakmai gyakorlat 15 15





Szakmai ismeretek 4 3,5

Anyagismeret 3 3



11723-16 Speciális kozmetikai eljárások


Speciális kozmetikai eljárások gyakor-

lat 2



Tantárgy 1/13.

11721-16 Kozmetikus szakmai elmélet Alkalmazott biológia 0,5

Alkalmazott kémia 0,5


Pedagógiai program

101

2/14.SZ (2018/2019-2019/2020)

54 815 01 Fodrász




11707-16 Fodrász manuális alapműve-letek








Anyagismeret 0,5


Fodrász szakmai gyakorlat 2. 7,5

11708-16 Fodrász vegyszeres művele-tek


Anyagismeret 3



Szakmai ismeretek 2

Anyagismeret 2



11709-16 Szépségszalon üzemeltetése Munkavédelem és marketing 1


Tantárgyak 1/13.

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II.

11707-16 Fodrász manuális alapműveletek Alkalmazott kémia 0,5

11706-16 Férfi frizurakészítés Fodrász szakmai gyakorlat 2. 0,4

11708-16 Fodrász vegyszeres műveletek Fodrász szakmai gyakorlat 3. 0,2

11705-16 Női frizurakészítés Művészeti ismeretek


Pedagógiai program

102

54 815 02 Kozmetikus

Tantárgy 1/13. 2/14.



11720-16 Kozmetikus szakmai gya-

korlat



11721-16 Kozmetikus szakmai elmé-

let



Szakmai ismeretek 4 3,5

Anyagismeret 3 3



11723-16 Speciális kozmetikai eljá-

rások


Speciális kozmetikai eljárások gya-

korlat 2



Tantárgy 1/13.

11721-16 Kozmetikus szakmai elmélet Alkalmazott biológia 0,5



Pedagógiai program

103

9.A (2019/2020-2021/2022)

Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam

Kommunikáció – ma-gyar nyelv és iroda-lom

3 1 -

Angol nyelv vagy Né-met nyelv

2 2 2

Matematika 2 1 1

Társadalomismeret 2 2 1

Természetismeret 3 - -

Testnevelés 4 3 3

Osztályközösség-építő Program

2 2 2

Ének-zene - - 0,5



Kommunikáció – ma-

gyar nyelv és irodalom 1 - -

Matematika - - 1

Társadalomismeret - 1 1

Osztályközösség-építő

Program 1 1 1

Ének-zene - - 0,5


Pedagógiai program

104

34 542 06 Női szabó

Tantárgy 9. 10. 11.



10113-16 Ruhaipari anyag- és áruismeret 1 1 1

10113-16 Anyagvizsgálatok gyakorlat 1 1

10114-16 Ruhaipari gyártás-előkészítés 1 1 1

10114-16 Szakrajz 1 1

10114-16 Szakrajz gyakorlat 1 1,5

10114-16 Számítógépes ruhaipari gyártás-előkészítés gyakorlat 1 0,5 1

10115-16 Textiltermékek szabásminta készítése 1

10115-16 Ruhaipari gépek üzemeltetése 1 0,5

10115-16 Textiltermékek gyártástechnológiája 1

10115-16 Textiltermékek készítése gyakorlat 4

10118-16 Lakástextíliák gyártástechnológiája 1

10118-16 Lakástextíliák készítése, javítása gyakorlat 3

10120-16 Női ruhák szerkesztése, modellezése 1 1

10120-16 Női ruhakészítés gyártás-technológiája 2 2

10120-16 Női ruhák értékesítése 1 1

10120-16 Női ruhák szerkesztése, modellezése gyakorlat 1,5 2

10120-16 Női ruhák készítése gyakorlat 13 13

10500-16 Munkahelyi egészség és biztonság 1



10113-16 Ruhaipari anyag- és áruismeret 0,5 0,5

10113-16 Anyagvizsgálatok gyakorlat 0,5 0,5

10114-16 Ruhaipari gyártás-előkészítés 0,5 0,5

10114-16 Szakrajz gyakorlat 0,5

10114-16 Számítógépes ruhaipari gyártás-előkészítés gyakorlat 0,5 0,5

10115-16 Ruhaipari gépek üzemeltetése 0,5

10120-16 Női ruhák értékesítése 0,5 0,5

10120-16 Női ruhák készítése gyakorlat 0,5

10500-16 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5


Pedagógiai program

105

34 541 05 Pék




11945-16 Sütőipari technológia I. 4

11945-16 Szakmai gépek I. 2

11945-16 Szakmai számítások I. 2

11945-16 Szakmai gyakorlat I. 7

11837-16 Sütőipari technológia II. 5 3

11837-16 Szakmai gépek II. 2 2

11837-16 Szakmai számítások II. 1 1

11837-16 Szakmai gyakorlat II. 12 10

11919-16 Mikrobiológia és higiénia 1

11919-16 Munka- és környezetvédelem 1

11919-16 Minőség-ellenőrzés gyakorlat 3

11919-16 Gazdasági és fogyasztóvédelmi ismeretek 1 1

11919-16 Minőségirányítás 1

10942-16 Mézeskalács készítés 2

10942-16 Mézeskalács készítés gyakorlat 4




11945-16 Szakmai számítások I. 0,5



11837-16 Szakmai gépek II. 1

10942-16 Mézeskalács készítés 0,5


Pedagógiai program

106

9.E (2019/2020-2021/2022)



3 1 -


2 2 2

Matematika 2 1 1


Természetismeret 3 - -

Testnevelés 4 3 3


2 2 2

Ének-zene - - 0,5



Kommunikáció – ma-

gyar nyelv és irodalom 1 - -

Matematika - - 1

Társadalomismeret - 1 1

Osztályközösség-építő

Program 1 1 1

Ének-zene - - 0,5


Pedagógiai program

107

34 523 02 Számítógép-szerelő, karbantartó


11499-12 Foglalkoztatás II. 1


11996-16 IT alapok 2

11996-16 IT alapok gyakorlat 2

10833-16 Hálózati ismeretek 2 2 2

10833-16 Hálózati ismeretek gyakorlat 2 3 3

10833-16 Operációs rendszerek 2 2

10833-16 Operációs rendszerek gyakorlat 2 3 4,5

10834 -16 Számítógéprendszer hibáinak elhárítása 2 6 5

10834 -16 Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat 3 9 8




10833-16 Hálózati ismeretek gyakorlat 1

10833-16 Operációs rendszerek 1

10833-16 Operációs rendszerek gyakorlat 0,5 1,5

10834 -16 Számítógéprendszer hibáinak elhárítása 1 0,5 0,5

10834 -16 Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat 0,5


Pedagógiai program

108

34 861 01 Rendészeti őr




10073-12 Üzleti adminisztráció gyakorlat 2

10073-12 Ügyviteli ismeretek 1

10069-12 Ügyviteli ismeretek 2

10069-12 Marketing alapjai 0,5

10069-12 Időgazdálkodás 0,5

10069-12 Nyomtatvány és adatbáziskezelés gyakorlat 2

11552-16 Önvédelem és Intézkedéstaktika I. gyakorlat 4

11552-16 Önvédelem és Intézkedéstaktika II. gyakorlat 4

11552-16 Önvédelem és Intézkedéstaktika III. gyakorlat 4

11660-16 Magánbiztonság I. 2

11660-16 Személy és vagyonvédelmi alapismeretek gyakorlat 2

11660-16 Magánbiztonság II. 2

11660-16 Személy és vagyonvédelmi ismeretek gyakorlat 2

11660-16 Magánbiztonság III. 2

11660-16 Személy- és vagyonőri és testőri ismertek gyakorlat 1

11553-16 Rendvédelmi szervek és alapfeladatok I. 4

11553-16 Rendvédelmi szervek és alapfeladatok gyakorlat I. 1

11553-16 Rendvédelmi szervek és alapfeladatok II. 2

11553-16 Rendvédelmi szervek és alapfeladatok gyakorlat II. 2

11553-16 Rendvédelmi szervek és alapfeladatok III. 2

11553-16 Rendvédelmi szervek és alapfeladatok gyakorlat III. 1

11654-16 Rendvédelmi jog és közigazgatás I. 3

11654-16 Rendvédelmi jog és közigazgatás II. 3

11654-16 Rendvédelmi jog és közigazgatás III. 2,5

11658-16 Rendészeti informatika I. 2

11658-16 Rendészeti informatika II. 2

11657-16 Rendészeti idegen nyelv I. 2

11657-16 Rendészeti idegen nyelv II. 2

11556-16 Társadalomismeret és szakmai kommunikáció gyakorlat I. 1

11556-16 Társadalomismeret 0,5

11556-16 Társadalomismeret és szakmai kommunikáció gyakorlat II. 0,5

11556-16 Társadalomismeret és szakmai kommunikáció gyakorlat III. 1

Szakmai vizsgaelőkészítő 2




11660-16 Magánbiztonság I. 0,5

11660-16 Magánbiztonság II. 0,5

11553-16 Rendvédelmi szervek és alapfeladatok I. 0,5


Pedagógiai program

109

11553-16 Rendvédelmi szervek és alapfeladatok gyakorlat I. 0,5

11553-16 Rendvédelmi szervek és alapfeladatok gyakorlat II. 1

11654-16 Rendvédelmi jog és közigazgatás I. 1

11654-16 Rendvédelmi jog és közigazgatás II. 0,5

Szakmai vizsgaelőkészítő 2


Pedagógiai program

110

10.A (2018/2019-2020/2021)



3 1 -


2 2 2

Matematika 2 1 -


Természetismeret 3 1 1

Testnevelés 4 3 3


2 2 2

Ének-zene - - 0,5



Kommunikáció – ma-gyar nyelv és irodalom

1 - -

Társadalomismeret - - 1

Természetismeret - 1 1


1 1 1

Ének-zene - - 0,5


Pedagógiai program

111

34 541 05 Pék




























Pedagógiai program

112

34 541 03 Húsipari termékgyártó





10891-16 Minőségbiztosítás 1

10891-16 Higiénia gyakorlati alkalmazása 1

10927-16 Húsipari technológia 5

10927-16 Húsipari gépek 2 0,5

10927-16 Technológia gyakorlat 3 3


10928-16 Húsipari gépek 0,5

10928-16 Technológia gyakorlat 8 5,5 2

10929-16 Húsipari technológia 1,5 3,5

10929-16 Húsipari gépek 0,5 1

10929-16 Élelmiszervizsgálat gyakorlat 2,5




10930-16 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 2 1

10930-16 Technológia gyakorlat 1




10927-16 Húsipari gépek 1,5 0,1

10927-16 Technológia gyakorlat 0,2 0,4

10928-16 Húsipari technológia 0,2









10930-16 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 0,5

10930-16 Technológia gyakorlat 0,1


Pedagógiai program

113

10.E (2018/2019-2020/2021)



3 1 -


2 2 2

Matematika 2 1 -



Testnevelés 4 3 3


2 2 2

Ének-zene - - 0,5




1 - -




1 1 1

Ének-zene - - 0,5


Pedagógiai program

114








10114-16 Szakrajz 1 1








10118-16 Lakástextíliák készítése, javítása gy. 3



10120-16 Női ruhák értékesítése 1 0,5













10120-16 Női ruhák értékesítése 0,5




Pedagógiai program

115






















Pedagógiai program

116

11.A (2017/2018-2019/2020)



3 1 -


2 2 2

Matematika 2 1 -



Testnevelés 4 3 3


2 2 2

Ének-zene - - 0,5




1 - -




1 1 1

Ének-zene - - 0,5


Pedagógiai program

117

34 541 05 Pék




























Pedagógiai program

118

34 541 03 Húsipari termékgyártó





10891-16 Minőségbiztosítás 1

10891-16 Higiénia gyakorlati alkalmazása 1


10927-16 Húsipari gépek 2 0,5




10928-16 Technológia gyakorlat 8 5,5 2


10929-16 Húsipari gépek 0,5 1





10930-16 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 2 1

10930-16 Technológia gyakorlat 1















10930-16 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 0,5

10930-16 Technológia gyakorlat 0,1


Pedagógiai program

119

11.E (2017/2018-2019/2020)



3 1 -


2 2 2

Matematika 2 1 -



Testnevelés 4 3 3


2 2 2

Ének-zene - - 0,5




1 - -




1 1 1

Ének-zene - - 0,5


Pedagógiai program

120








10114-16 Szakrajz 1 1








10118-16 Lakástextíliák készítése, javítása gy. 3



10120-16 Női ruhák értékesítése 1 0,5













10120-16 Női ruhák értékesítése 0,5




Pedagógiai program

121






















Pedagógiai program

122

12.I (2019/2020-2020/2021)

Szakközépiskola érettségi vizsgára felkészítő évfolyama

Tantárgyak 12. évfolyam 13. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom 6 7

Angol nyelv vagy Német nyelv 6 7

Matematika 6 7

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

5 7

Természetismeret 3 -

Informatika 3 2

Testnevelés és sport 5 5

Osztályközösség-építő program 1 1



Magyar nyelv és irodalom - 1

Angol nyelv vagy Német nyelv - 1

Matematika - 1


1 2


Informatika 1 -


Pedagógiai program

123

13.I (2018/2019-2019/2020)

Szakközépiskolások középiskolája


Magyar nyelv és irodalom 6 7

Angol nyelv vagy Német nyelv 6 7

Matematika 6 7


5 7


Informatika 3 2


Osztályközösség-építő program 1 1



Magyar nyelv és irodalom - 1

Angol nyelv vagy Német nyelv - 1

Matematika - 1


1 2


Informatika 1 -


Pedagógiai program

124

SZH/2 (2018/2019-2019/2020)

Szakképzési Hídprogram

21 542 01 Lakástextil-készítő

Tantárgyak SZH/1. SZH/2.

Kommunikáció és anyanyelv 4 3

Angol nyelv 4 3

Matematika 4 3

Társadalom és jelenkor-ismeret 3 2

Természetismeret 3 2

Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok 2 2


Osztályfőnöki (osztályközösség-építő program) 2 2

Informatika 2 -

Ének-zene 1 -


Tantárgyak SZH/1. SZH/2.

Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok 1 1

Osztályfőnöki (osztályközösség-építő program) 1 1

Informatika 2 -

Ének-zene 1 -


Pedagógiai program

125

Szakmai követelmény-mo-dulok

Tantárgyak SZH/1

évfolyam

SZH/2 évfo-lyam

10113-16 Ruhaipari anyagvizsgálatok

Ruhaipari anyag- és áruismeret 0,5 2

Anyagvizsgálatok gyakorlat

0,5 1

10118-16 Lakástextíliák készítése

Lakástextíliák gyártástechnológiája 3 3

Lakástextíliák készítése, javítása gyakorlat

4 10


Szakmai követelmény-mo-dulok

Tantárgyak SZH/1

évfolyam

SZH/2 évfo-lyam

10113-16 Ruhaipari anyagvizsgálatok

Ruhaipari anyag- és áruismeret 0,5

Anyagvizsgálatok gyakorlat

0,5

10118-16 Lakástextíliák készítése

Lakástextíliák gyártástechnológiája 0,5

Lakástextíliák készítése, javítása gyakorlat

0,5


Pedagógiai program

126

5-8. Esti általános iskola (Felnőttoktatás)

Felnőttek általános iskolája (esti tagozat)

Tantárgyak 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

Anyanyelv, kommunikáció 1 1 1 1

Magyar irodalom 2 2 2 2

Matematika 3 3 3 3

Fizika 1 1 1 1

Kémia 1 1 1 -

Földrajz 1 1 - -

Biológia 1 1 - -

Történelem és állampol-gári ismeretek

2 2 2 2

Művészeti ismeretek - - 1 1

Informatika - - 1 2

Idegen nyelv

(Angol/Német) 2 2 2 2

Osztályközösség-építő program

1 1 1 1


Tantárgyak 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

Történelem és állampol-gári ismeretek

1 1 1 1


Pedagógiai program

127

9.L, 10.L, 11.L, 12.L (Felnőttoktatás)

Gimnázium (levelező tagozat)

Tantárgyak 9. évfo-

lyam 10. évfo-

lyam 11. évfo-

lyam 12. évfo-

lyam

Anyanyelv/kommunikáció 0,5 0,5 0,5 0,5

Magyar irodalom 2 2 2 1

Matematika 2 2 2 2

Idegen nyelv (angol/német) 2 2 2 2

Történelem, állampolgári isme-retek

1 1 1 1

Fizika 0,5 0,5 0,5 0,5

Biológia 0,5 0,5 0,5 -

Kémia 0,5 0,5 - -

Földrajz 0,5 0,5 - -

Informatika - - 0,5 0,5

Etika - - 0,5 -

Művészetek - - 0,5 0,5

Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5

Informatika fakultáció - - - 1,5


Tantárgyak 12. évfolyam

Informatika fakultáció 1,5


Pedagógiai program

128

1/13.D, 2/14.D (Felnőttoktatás)

54 211 01 Dekoratőr (esti tagozat)


11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II.

0,25

11498-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 1

10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás

Művészettörténet 2 1

Rajz, festés, mintázás gya-

korlat 4 4

10588-16 Tervezés és technológia Anyagismeret 2

Tervezés és gyakorlat 2

10589-16 Kortárs szakmai környezet Kortárs művészettörténet 1,5

10590-12 Dekoratőr technológia

Technológia gyakorlat 1. 0,5

Technológia gyakorlat 2. 1,5

Technológia szakelmélet 1 0,25

Grafika gyakorlat 1,5 1,5

Tervezés gyakorlat 1

Térábrázolási rendszerek 0,5

91-12 Kirakat- és térrendezés

Kirakatrendezés gyakorlat 1. 4

Kirakatrendezés gyakorlat 2. 2

Térrendezés gyakorlat 2

Rendezés szakelmélet 1,5


Pedagógiai program

129

1/13.F, 2/14.F (Felnőttoktatás)

54 815 01 Fodrász (esti tagozat)


11499-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5

11498-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I.

1

11707-16 Fodrász manuális

alapműveletek


Alkalmazott biológia 0,5



Fodrász szakmai gyakor-

lat 1. 4



Anyagismeret 0,25



lat 2. 4,5

11708-16 Fodrász vegyszeres

műveletek


Anyagismeret 1,5


lat 3. 4 3



Anyagismeret 1,5



lat 4. 9,5

11709-16 Szépségszalon üze-

meltetése

Munkavédelem és marke-

ting 0,5


Pedagógiai program

130

1/13.K, 2/14.K (Felnőttoktatás)

54 815 02 Kozmetikus (esti tagozat)


11499-12


11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzé-

sek esetén)

Foglalkoztatás I. 0,5

11720-16

Kozmetikus szakmai gyakorlat



11721-16

Kozmetikus szakmai elmélet



Szakmai ismeretek 1,5 2

Anyagismeret 1,5 1,5

11722-16

Elektrokozmetika

Elektrokozmetika 1

Elektrokozmetika gyakorlat 0,5

11723-16


Speciális kozmetikai eljárások 0,5


gyakorlat 0,5

11724-16

Kozmetikus marketing Kozmetikus marketing 1,5 1


Pedagógiai program

131

KSZ/11.NSZ, KSZ/12.NSZ (Felnőttoktatás)

Női szabó 34 542 06 (esti tagozat)


11499-12


11497-12

Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 1

10113-16 Ruha-

ipari anyagvizsgá-

latok

Ruhaipari anyag- és áruismeret 0,25 0,5

Anyagvizsgálatok gyakorlat 0, 25 0,5

10114-16 Ruha-

ipari gyártmányter-

vezés

Ruhaipari gyártás-előkészítés 0,5 0,5

Szakrajz 0,5 0,5

Szakrajz gyakorlat 0,5 0,5

Számítógépes ruhaipari gyártás-

előkészítés gyakorlat 0,25 0,5

10115-16 Textilter-

mékek összeállí-

tása

Textiltermékek szabásminta készí-

tése 0,5

Ruhaipari gépek üzemeltetése 0,25 0,25

Textiltermékek gyártástechnológi-

ája 0,5

Textiltermékek készítése gyakorlat 1,5

10118-16 Lakás-

textíliák készítése

Lakástextíliák gyártástechnológi-

ája 0,5

Lakástextíliák készítése, javítása

gyakorlat 1,5

10120-16 Női ru-

hák készítése és

értékesítése

Női ruhák szerkesztése, modelle-

zése 0,5 1

Női ruhakészítés gyártás-techno-

lógiája 1 1

Női ruhák értékesítése 0,25 0,25

Női ruhák szerkesztése, modelle-

zése gyakorlat 1 1

Női ruhák készítése gyakorlat 4 7,75

10500-16 Munka-

helyi egészség és

biztonság

Munkahelyi egészség és bizton-

ság 0,25


Pedagógiai program

132

III.5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

III.5.1 Tankönyvválasztás

A tankönyvválasztás során legmesszebbmenőkig figyelembe vesszük:

a képzési szakaszokat és az egymásra épülés kritériumait,

a tankönyvcsaládok felmenő rendszerben történő használhatóságát,

a tantervhez való alkalmazkodást,

a tanulók egyéni ütemű fejlődéséhez és differenciáláshoz történő igazodást

a szülők anyagi helyzetét.

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszkö-

zöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, ame-

lyek a hivatalos tankönyvlistán szerepelnek, illetve segédkönyveket, amelyeknek haszná-

latához a nevelőtestület és a szülői közösség egyetértése szükséges. Fentiektől kivételes

esetben a nevelőtestület és a szülői közösség egyetértésével lehetséges eltérni.

Ingyenes tankönyvre jogosultak:

három, vagy több gyerekes családban élők,

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők,

tartósan beteg,

saját jogán családi pótlékra jogosult,

sajátos nevelési igényű tanulók,

valamint az utógondozott tanulók.

Az ingyenességet a tankönyvfelelős június 30-ig a kiadott felmérő lapon, valamint a hozzá

csatolt dokumentumokat, mely az ingyenességüket igazolja. A tanulóknak az iskolai könyv-

tárból biztosítunk példányt. A munkafüzetek, munkatankönyvek a diák tulajdonába kerül-

nek.

III.5.2. Taneszközök

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak tananyagainak feldolgozásához szükséges

kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az

iskola helyi tanterve alapján, figyelembe véve a szülői közösség véleményét. A kötelezően

előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt a törvényben meghatározott időben tá-

jékoztatjuk, illetve kikérjük véleményüket. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai mun-

kaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnybe részesíteni,

amelyek több tanéven keresztül használhatóak.


Pedagógiai program

133

III.6. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

Erkölcsi nevelés

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását az osztályfőnöki órákon kívül,

a tantestület személyes példamutatással is segíti;

a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásához a helyes magatar-

tásformák megismertetésével és gyakoroltatásával járulunk hozzá;

tanórákon végzett személyiségfejlesztő tevékenységek: irodalmi alkotások szereplőinek

jellemrajzán keresztül a pozitív és negatív emberi tulajdonságok felismertetése, véle-

ménymondás, állásfoglalás, az önkifejezés eszközeinek gyakoroltatása.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

a nemzeti ünnepek, sorsfordító eseményekre történő megemlékezések;

híres magyar kutatók, tudósok, írók, zeneszerzők stb. életútjának, munkásságának meg-

ismertetése;

szűkebb környezetünk, Szolnok város történelmének, a város híres szülöttei életének, a

város hagyományainak megismertetése.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási

technikákat és a tanulásszervezési módokat;

a diákönkormányzat működtetése.

Az önismereti és társas kultúra fejlesztése

a tanórai csoport-munkák keretében, a mindennapos testnevelés órákon a vezetéssel

és a versengéssel kapcsolatos helyes magatartási formák kialakítsa;

osztályfőnöki és más órán az önértékelési motívumok (önbizalom, önbecsülés) folyama-

tos optimális fejlesztése helyzetgyakorlatokkal.

A családi életre nevelés

ünnepekhez kapcsolódóan a család szerepének bemutatása;

szerelemmel, barátsággal, szexualitással, családtervezéssel kapcsolatos kérdések

megbeszélése biológia, és osztályfőnöki órákon és külső előadók bevonásával

A testi és lelki egészségre nevelés

mindennapi testnevelés órák;

egészséges életmód bemutatása, értelmezése az osztályfőnöki, biológia és testnevelés

órákon;

konfliktustűrő- és feloldó képességek fejlesztése csoportmunkával, házi versenyekkel.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

az önismeret alakításánál kiemelt szerepet kap: a fejlesztő értékelés és önértékelés ké-

pességének fejlesztése, az együttműködés értékének tudatosítása;


Pedagógiai program

134

az iskolai közösségi szolgálat céljának megértetése, érzékenyítés a szakgimnáziumi

osztályokban.

elsősegélynyújtó ismeretek átadása.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

fenntarthatóság, környezettudatosságot erősíti a különböző környezet szépítési akciók-

kal, a tantermek és az iskola tanulókkal közösen végzett díszítésével

fizika, kémia, biológia órákon az ökológiai elvek bemutatása

tisztasági akciók,

kirándulások;

részvétel a Fenntarthatósági témahéten.

Pályaorientáció

a választott szakmák többoldalú bemutatása;

a választott szakmák hagyományainak, történetének megismertetése;

üzemlátogatások.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

matematika: banki-, biztosítási- vagy üzemanyag-fogyasztási számítások;

fizika: mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák);

földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások;

magyar: reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái;

biológia: génmódosított élelmiszerek (GMO), táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egész-

séges táplálkozás;

informatika: elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia;

osztályfőnöki: FAMTA program alkalmazása.

Médiatudatosságra nevelés

IKT ismeretek bővítése

információszerzés különböző önálló vagy kiscsoportos tanórai és tanórán kívüli (otthoni)

munkákhoz.

Projekt feladatok, önálló médiahasználattal

A tanulás tanítása

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapoz-

zuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;

.a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők fi-

gyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés de-

duktív útjának bemutatása, az IKT kompetenciák fejlesztése;


Pedagógiai program

135

.az önálló tanulás és az önművelés alapozását szolgálja a biztonságos szóbeli és írás-

beli nyelvhasználat alapvető készségének fejlesztése;

III.7. Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény

27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. Az osztályok órarend-

jében elhelyezett testnevelés órán túl tömegsport foglakozásokat, a RISZI DSE- vel együtt-

működve falmászó órákat szervezünk. Minél több tanulót bevonva részt veszünk a DIÁK-

OLIMPIA és a SZDSE meghirdetett versenyein.

III.8. Választható érettségi vizsgatárgyak

Érettségi vizsga abból a tantárgyból tehető, amelynek az iskola tantervében meghatározott

követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték,

és azt bizonyítvánnyal igazolni tudja. A jelentkezés a jogszabályokban meghatározottak

szerint történik. Aki előrehozott érettségi vizsgát tesz, az felmentést kap az óralátogatás

alól az adott tantárgyból

Az iskola biztosítja — a tanuló választása szerint — mind a középszintű, mind az emelt

szintű érettségi vizsgára való felkészülést az alábbi tantárgyakból.

Kötelező tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom

Történelem

Matematika

Élő idegen nyelv (angol vagy német)

Szépészeti ismeretek - szakgimnáziumban

Választható közismereti tantárgyak

Élő idegen nyelv

Biológia

Földrajz

Informatika

A középszintű érettségi vizsga témaköreit az 1. számú melléklet tartalmazza.


Pedagógiai program

136

III.9. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

III.9.1. Egyéb pszichés fejlődési zavarral (BTMN, SNI) küzdő tanulók

A percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátítá-

sában különböző súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelen-

ségig.

A rész-képességzavarok körébe tartozik:

az iskolai teljesítmények – elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számo-

lás) elsajátításának nehézségei,

a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartás

és/vagy tanulási zavarok komplex tünet együttese.

KIEMELT CÉLOK,

FELADATOK

Kudarctűrő képesség növelése.

A tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése.

A sajátos nevelési igényű tanulók túlterhelésének elkerülése a fej-

lesztő folyamatban.

Tankötelezettségük teljesítését szakember segítségével végezzék.

Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakí-

tása.

A tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosí-

tása.

KIEMELT FEL-

ADATOK DISZLE-

XIA, DISZGRAFIA

ESETÉN:

Téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten.

Vizuálmotoros koordináció gyakorlása, látás, hallás, mozgás koordi-

nált működtetése.

Beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtése.

Verbális figyelem és emlékezet, intenzív fejlesztése.

Figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma kö-

zött.

A memória fejlesztése.

A helyesírás fejlesztése.

Olvasástechnika, tempó fejlesztése.

Olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai

pályafutás alatt.

Idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítés-

sel.

Segítő környezet folyamatosan álljon rendelkezésre.

Kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása so-

rán.


Pedagógiai program

137

KIEMELT FEL-

ADATOK DISZ-

KALKULIA ESE-

TÉN:

A relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása.

Számfogalmak kialakítása és bővítése, a manipuláció előtérbe helye-

zése. a képi vizualitás megerősítés, az érzékelés - észlelés, a figye-

lem az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív

fejlesztése.

Segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése (számo-

lógép, naptár stb). Az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális

megörökítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmak-

kal építkező számkörökben. A matematikai nyelvi relációk tudatosí-

tása, szöveges feladatok megoldása. Gyógypedagógiai segítség spe-

ciális módszerekkel, egyéni sajátosságokhoz igazított, a megjegyzést

segítő technikák megtalálása, alkalmazása, szerialitás erősítése.

A MEGVALÓSÍ-

TÁS SZÍNTEREI

Minden tanórán

Rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozáson,

Felzárkóztató foglalkozásokon.

Az iskola fejlesztést biztosít a BTMN tanulóknak saját fejlesztő peda-

gógus által.

Az SNI tanulók számára a Szakszolgálattól kérjük fejlesztő gyógype-

dagógus segítségét.

A FEJLESZTÉS

ALAPELVEI:

A rész-képességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igé-

nyeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár közreműködését igényli,

egyéni terv alapján - a kialakulatlan részképesség jellegének megfe-

lelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, érté-

kelési, esetleg – indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló

szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján – az egyes tan-

tárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mente-

sítés lehetőségét,

z iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: az egészséges énkép

és önbizalom kialakítása, a kudarctűrő-képesség növelése, az önál-

lóságra nevelés.


Pedagógiai program

138

III.10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és for-mái

Tanulóink ellenőrzése, értékelése egységes elvek alapján történik. Folyamatos és motiváló

hatású, a tanuló állapotának megfelelően differenciált. Egyénre szabott, konkrét és az

egész személyiséget figyeli. Pontosan feltárja a pozitívumokat és a hiányosságokat a tanu-

lási képességek területén. A szóbeli és írásbeli értékelés, ellenőrzés komplex egységet al-

kot, esetenként más-más tevékenységi formákat preferál. A tanulás-tanítás egész folyama-

tát végig kíséri a diagnosztizálás és ennek dokumentálása.

Az oktatás hatékonyságának emelése érdekében korszerű pedagógiai eljárásokat alkalma-

zunk. A tanév elején és végén helyzetfeltáró, diagnosztikus módszert alkalmazunk. Az ob-

jektív minősítést biztosítandó teszteket használunk az iskolában. A beszámolókon szum-

matív vagyis minősítő metódust alkalmazzuk. Ezen értékelő stratégiák, az un. „kemény”

módszerek közé sorolhatók, hiszen feladatlappal, tesztekkel történik e tudás felmérése. A

szóbeli beszámolókon, de az írásosoknál is érettségi, illetve szakmunkásvizsga körülmé-

nyeket teremtünk, és ez legalább olyan kemény módszer, mint a tesztes eljárás.

Az objektív értékelés azonban csak értékelési stratégiának az egyik ága. A másik a tanulói

személyiséget veszi alapul, tehát individuális módszer. Ezen stratégiák megvalósulásáért

az alábbi taktikai lépéseket tartjuk fontosnak:

A különféle (pl. osztályozó, javító) vizsgákon alkalmazkodni kell a sajátos nevelési igényű

tanuló speciális szükségleteihez, így a tanuló számára biztosítani kell bizonyos — az okta-

tás során is biztosított — kedvezményeket (hosszabb felkészülési idő, írásbeli beszámoló

helyett szóbeli, és fordítva, más tantárgy választása, a szokásos segédeszköz-használat

biztosítása).

III. 10.1. A tanulói tudásszint ellenőrzésének, értékelésének módja a tanév során:

Három értékelési funkciót, ezekhez kapcsolódva három értékelési típust különböz-

tetünk meg.

Helyzetfeltárás diagnosztikus értékelés

Célja: információk szerzése a pedagógiai döntések meghozatala előtt; például ar-

ról, hogy a tanulók milyen képességekkel, ismeretekkel lépnek be a nevelés-okta-

tás adott szakaszába, melyek azok a területek, ahol kiemelkedő, vagy nagyon

gyenge teljesítményt nyújtanak.

Fejlesztés-formálás formatív értékelés

Célja: alapvetően a folyamat – a nevelés - oktatás közbeni információnyújtás. A

tanulási nehézségek, problémák feltárását segíti, ezáltal lehetővé teszi az azonnali

beavatkozást, korrekciót a tanulói teljesítmények javításának érdekében. Másrész-

ről, amennyiben az eredmények indokolttá teszik, megerősítő funkciót is ellát.

Az eredmények megállapítása szummatív értékelés


Pedagógiai program

139

Célja: egy nevelési – oktatási folyamat lezárása. Az ily módon nyert eredmények

alapján gyakran szelektálják a tanulókat; például, amikor egy bizonyos szint alatti

eredménnyel nem léphet tovább a tanuló az adott iskolatípusból, illetve az adott

képzési szakaszból. Törekszünk arra, hogy a tematikus tanári ellenőrzés formái

változatosak legyenek, egyaránt jelenjenek meg a szóbeli és az írásbeli ellenőrzés

módszerei. Törekszünk arra, hogy a tanulónak minél több szóbeli felelete legyen,

amelyet a tudásszint mérése mellett a verbális kommunikációs képesség fejleszté-

sének fontos eszközének tartunk.

Az értékelési típusok alkalmazása

Diagnosztikus mérést, értékelést végzünk:

- A tanítási év kezdetén minden osztályban (információ mérés, tájékoztató jel-

legű)

- A továbblépéshez szükséges ismeretek szintjéről való információ-szerzés.

(Nem használható fel az év végi érdemjegy kialakításánál.)

Formatív értékelést, vagy tudásfejlesztő mérést, értékelést a pedagógusoknak a

tanév során folyamatosan végezni kell:

- Spontán és tervezett megfigyelés

- Szóbeli tudásszint mérés

- Az ismeretek írásban történő kontrolálása (pl.: röpdolgozat – egy leckéből is-

métlő kérdések)

- Az egyéni és csoportteljesítmény figyelemmel kísérése, vizsgálata

- Tantárgyi feladatlapok alkalmazása

Szummatív értékelést (összegző értékelést) kell alkalmazni:

- Témazáró dolgozatok

- Szakközépiskolai osztályoknál az éves tananyag befejezése után tantárgyan-

ként tanévzáró mérést végzünk.

- Az adott tantárgyak befejezése (kifutása) után.

- Az iskolatípus utolsó osztályában a tanév végén.

A szaktanárok a tanulók teljesítményét tanév közben érdemjegyekkel értékelik (1-5), félév-

kor és a tanév végén osztályzatokkal minősítik (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen).

Minden érdemjegyet a szaktanár az e-naplóban tart nyilván.

Az tagintézményünkben használt e-napló többféle lehetőséget kínál a jegyek megkülön-

böztető jelölésére, súlyozására – ezzel a szaktanárok egyéni döntésük szerint élnek.

Tagintézményünkben tantárgyanként az érdemjegyek elvárt száma egy félévben minimum

3 db, kivéve ahol a "havi jegy" adását írja elő a munkaközösség. A szóbeli és írásbeli jegyek

arányát a tantárgy jellegének legjobban megfelelő módon alakítja ki a szaktanár.


Pedagógiai program

140

III.10.2. Értékelés, minősítés alóli felmentés

Ha jogszabályokban foglaltaknak megfelelően a szakértői bizottság javasolja a tanuló érté-

kelés és minősítés alóli mentesítését, akkor az iskola igazgatója az érettségi vizsga során

alábbi lehetőségeket adhatja meg:

DISZLEXIÁS,

DISZGRÁFI-

ÁS TANULÓ

ESETÉN

Az írásbeli beszámolót magyar nyelv és irodalomból, illetve idegen nyelvből szó-

beli felelettel, plusz tétellel válthatja meg.

Az írásbeli anyagok elkészítésénél a tanuló tételét számítógépre viheti, hogy

lehetősége legyen helyesírási javítóprogram használatára. Értékeléskor a bi-

zottság a tartalmi részt veszi figyelembe.

A magyar nyelvi tételek vonatkozásában a tanuló teljes, vagy részleges mente-

sítést kaphat.

A különböző vizsgatárgyak szöveges feladatainak megoldására többletidőt kap-

hat. Magyar irodalom esetén kevesebb és rövidebb memoriterről kell, hogy szá-

mot adjon.

Használható segédeszközök: írógép, számítógép, helyesírási szótár, értelmező

kéziszótár, szinonima szótár.

Ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert "C" típusú nyelvvizsga

írásbeli követelményeinek teljesítésére, részleges felmentést kaphat a "B" tí-

pusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól. A diszlexiás, diszgráfiás hallgatónak

írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felké-

szülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. Részére az írásbeli be-

számolóknál a számítógép használata megengedett, valamint vizsga esetén a

szükséges segédeszközöket is biztosítani kell (pl. írógép, helyesírási szótár, ér-

telmező szótár, szinonima szótár)

DISZKALKU-

LIÁS

TANUÓK

ESETÉN

Az írásbeli matematika feladatok szóbeli (hangos) levezetéses megoldása en-

gedélyezhető, ahol állapotától függően a tanuló segítséget kérhet szaktanárától.

Ha a vizsgázó felelete logikailag helyesen épül fel, a bizottság fogadja el a hibás,

pontatlan részeredményeket. Elfogadható legyen a szokványostól eltérő, de a

diszkalkuliás tanuló számára segítséget jelentő más megoldás alkalmazása is.

Használható segédeszközök: számológép, számítógép, konfiguráció, mechani-

kus manipulatív eszközök (táblázatok, számsín, kockák) amelyekkel a rehabili-

tációs órán dolgozott.

A diszkalkuliás hallgató a számítási feladatok alól felmentést kaphat, illetve a

vizsgák alkalmával engedélyezhető mindazon segédeszközök használata, ame-

lyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázatok, szá-

mológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök).

III.10.3. A magatartás és a szorgalom értékelése


Pedagógiai program

141

A magatartás értékelésének elvei

Példás Jó Változó Rossz

Viszonya a

környezeté-

hez

Közösségi

motiváció irá-

nyítja tetteit,

pozitív hatást

gyakorol a kö-

zösség tagja-

ira;

A közösségi

életben szíve-

sen vesz

részt, de an-

nak kialakítá-

sát nem befo-

lyásolja;

Tudatosan a

közösségnek

nem árt, de

nem lehet rá

számítani,

cselekedetei-

ben megbíz-

hatatlan;

Megbízhatat-

lan, szembe-

fordul a közös-

séggel

A házirendet

következete-

sen betartja és

betartatja tár-

saival; aktív,

vállalja a kö-

vetelménye-

ket

A házirend

szabályait

megtartja; bár

passzív, visel-

kedésére

nincs panasz

A házirend

szabályait

többé-ke-

vésbé meg-

tartja; hajla-

mos a fegyel-

mezetlen-

ségre

A házirendet

gyakran meg-

sérti

Felelősség ér-

zete

Fejlett, pozitív

tettekben, mu-

tatkozik meg,

vezető szere-

pet vállal

Nem kezde-

ményez, de el-

fogadja a kez-

deményezést

Sodródik a kö-

zösség mellett

Fejletlen, tet-

teiért nem vál-

lal felelőssé-

get

Segítő-

Készsége

Foglalkozik

társaival, ke-

resi a jobbító

változtatások

lehetőségét

Együtt érez a

problémás ta-

nulóval, de

nem foglalko-

zik vele, nem

tud segíteni

Szimpátiája

Ingadozó,

időnként a

„rosszak” felé

fordul

Szemben álló,

kívülálló, nincs

benne segítő-

készség

hiányzás

Igazolatlan hi-

ányzása leg-

feljebb 2 óra

Igazolatlan hi-

ányzása meg-

haladja a

megengedett

harmadát

Igazolatlan hi-

ányzása eléri

a megenge-

dettet

Igazolatlan hi-

ányzása átlépi

a megenge-

dettet

A szorgalomjegyek megállapításának elvei

Példás Jó Változó Hanyag

Tanulmányi

munka

Céltudatos,

igényes, dol-

gozik, pontos,

megbízható,

feladatot vállal

Átlagos tanul-

mányi munka,

csak kötelező

feladatokat

vállal

Hullámzó tel-

jesítmény,

képességei

alatt teljesít,

figyelmetlen

Figyelmetlen,

megbízhatat-

lan, nem végzi

el feladatait


Pedagógiai program

142

Kötelesség tu-

dat Magas fokú

Ösztönzésre

vár Alulmotivált

Nem törődik a

kötelességei-

vel

Érdeklődés

Tananyagon

felül is produ-

kál, érdeklő-

dése széles

körű

A tananyagon

belül teljesít

Szétszórt, in-

gadozó Közömbös

Önállóság

szintje

Önálló, önel-

lenőrző

Ösztönözni

kell

Önállótlan, a

segítség kell Elutasító

III.10.4. A magasabb évfolyamba lépés (továbbhaladás) feltételei

A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a kerettantervben

meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesí-

tette.

Iskolánk nevelőtestülete a hagyományos formát, a tantárgyanként elért elégséges

(2-es) osztályzatot tartja szükségesnek a magasabb évfolyamba lépéshez, amely

az adott tárgyhoz előírt továbbhaladási feltételek teljesítését jelenti.

Biztosítjuk a javítóvizsgát, amennyiben a tanuló 1,2 vagy 3 tantárgyból nem érte

el az elégséges osztályzatot.

Több tárgyból nem teljesítés, bukást, azaz évismétlést jelent.

Egyedi esetekben a nevelőtestület határozhat az osztályozóvizsgákról. Ilyenek

például a hosszan tartó betegség, családi tragédia. Ennek során a nevelőtestület

több tantárgyi bukás esetén is engedélyezheti a javítóvizsga megtételét.

A tantárgyrészek értékelése, minősítése alól mentesített tanulók szöveges értéke-

lését és minősítését alkalmazzuk. Az érintett tantárgyak esetében a továbbhala-

dáshoz szükséges minimális követelményeket az egyéni fejlesztési tervekben

rögzítjük.

III.11. Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatok meghatározásának elve és korlátai

A hazai pedagógiai gyakorlatban az iskolai tanórai tananyag feldolgozásnak és gya-

korlásnak szerves kiegészítője a tanulók otthoni munkája.

Célja:

az önálló tanulás készségének kialakítása, fejlesztése,

a feldolgozott tananyag rögzítése, begyakorlása,

a tanulási folyamat hiányosságainak feltárása

A házi feladatot nem értékeljük érdemjeggyel, ugyanakkor a következő óra elején folyama-

tosan javítjuk, mert így látja értelmét a tanuló az otthoni munkájának. A szóbeli, írásbeli házi


Pedagógiai program

143

feladat arányát a tanulók sajátos képessége, szociális háttere is meghatározhatja, de ügye-

lünk arra, hogy a tantárgyanként az elvégzendő feladatok megoldása ne haladja meg a fél

órát.

Hétvégére azokból a tárgyakból, ahol a következő hét elején tovább kell haladni, valamint

kevés a tantárgyi óraszám, célszerűnek ítéljük meg a házi feladat adását.

A feladatok minőségét és mennyiségét a tanár a tanulócsoport átlagos teherbíró-képessé-

géhez, készségéhez szabja. Az osztályfőnök feladata figyelemmel kísérni az osztályában

folyó nevelő-oktató munkát, így az otthoni feladatokkal kapcsolatos problémák ügyében is

ő kezdeményez egyeztetést kollégáival, a diákönkormányzattal és szükség szerint az isko-

lavezetéssel.”

A feladatok magasabb szintjét jelentik az egyéni, kiscsoportos és csoportos projektmunkák,

melyek elsősorban interdiszciplináris, tantárgyközi feladatok és igénylik a tanulók koopera-

tív munkavégzését. A projektmunkák általában hosszabb idejű, összetett feladatok, melyek

értékelhetőek szövegesen és érdemjeggyel is, azonban nagy figyelemmel kell lenni a cso-

porton belüli munkavégzésre is, például a projektmunka témáját felölelő tudásfelmérés se-

gítségével.

A projektalapú oktatásban, így a nem iskolai projektmunkák értékelésekor a tanárnak kon-

zultációs lehetőséget kell kínálnia a projektmunkában résztvevők számára.

III.12. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Az osztályok csoportbontások alapelvei:

szakmák szerint;

tanult nyelv szerint;

a 9. osztályokban a bemeneti mérés után lehetőség szerint matematika és magyar tan-

tárgyakból tudásszint alapján;

testnevelés órán a tanuló egészségi állapota szerint.

III.13. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

Cél:

A tanulók fizikai és sportképességei értékelése alapján szükséges intézkedések megté-

tele a fiatalok egészséges életmódja kialakításáért.

A tanulók fizikai és sportképességének mérése, vizsgálata.

Utánpótlás-nevelés területén a kiemelkedő sportképességgel rendelkező, tehetséges fi-

atalok felfedezése.

A fizikai felmérés, minősítés információkat ad a nevelési-oktatási célok megvalósításá-

nak mértékéről és szintjéről, támogatja a tanulók fejlődését.

A mérési próbákon keresztül a gyermek saját magáról, teljesítményéről, sportképessé-

geiről is fontos információhoz juthat.

III.13.1. NETFIT mérés


Pedagógiai program

144

Iskolánk nappali tagozatos tanulóit mérjük. Kivétel az érettségi utáni szakgimnáziumi kép-

zésben részt vevő tanulók.

A következő egészségzóna a méréseket végezzük el:

Testtömegindex

Testzsír

Állóképességi ingafutás

Ütemezett hasizom

Törzsemeléses felmérés

Ütemezett fekvőtámasz

Kézi szorító erő

Helyből távolugrás

Hajlékonysági teszt

A mérések eredményét %-ban kapjuk meg. Ezekből az eredményekből feladatokat fogal-

mazunk meg tanulóink fizikai állapotának, edzettségének javítása érdekében.

III.14. A tagintézmény egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

III.14.1. A tagintézmény egészségnevelési elvei

Tagintézményünk minden tevékenységével szolgálni kívánja tanulóink egészséges testi,

lelki és szociális fejlődését, harmonikus életvezetését. Személyes és tárgyi környezetünk-

kel segítjük őket abban, hogy megértsék saját egészségvédelmük jelentőségét, fokozódó

kontrollt szerezzenek saját egészségi állapotuk fölött, és ezáltal képessé váljanak annak

javítására, alakítására.

Ennek érdekében, olyan készségeket és jártasságokat fejlesztünk ki diákjainkban, melyek

segítik őket az egészséges életvitel kialakításában, egészségükkel kapcsolatos pozitív dön-

tések meghozatalában, felelőssé válva közben életük, életmódjuk, sorsuk alakításáért.

Helyzetkép

Az iskola Szolnok külső kertvárosi részén helyezkedik el. Az iskolát a tanulók gyalogosan

és a tömegközlekedést használva érik el.

Az egészségügyi feltételeknek megfelelő felújított toalett- és mosdóhelyiségek állnak ren-

delkezésre. Tagintézményünk rendelkezik tornateremmel, a sportszerek, sporteszközök

száma megfelelő, folyamatosan fejlesztjük és karbantartjuk azokat.

Az iskolában melegítő konyha üzemel.

A közétkeztetési szolgáltató azonban törekszik az egészséges táplálkozás elveinek érvé-

nyesítésére. Büfé és italautomata berendezés állnak a diákok és az iskola dolgozóinak ren-

delkezésére.

Humán erőforrások

Iskolavezetés: támogatja az egészségnevelési programot, segít az anyagi források előte-

remtésében, koordinálja a végzett munkát.


Pedagógiai program

145

Biológia, kémia, szaktanárok: a tantárgyi ismeretek elsajátításával folyamatosan segítik a

program megvalósulását.

Testnevelő szakos tanárok: ösztönzik a tanulókat, hogy a mindennapi testedzés váljék a

tanulók szükségletévé. Segítik az egyéni és a tömegsport iránti igény kialakulását.

Osztályfőnökök: Az életkori sajátosságoknak megfelelően foglalkoznak az aktuális problé-

mákkal.

Szaktanárok: A tananyaghoz kapcsolódó témákat érintve segítik az egészségnevelési

program megvalósulását.

Iskolaorvos, védőnő: közreműködik közegészségügyi, járványügyi feladatok ellátásában. A

különböző szűrővizsgálatokat szervezi, koordinálja és lebonyolítja. Tanácsadói tevékeny-

ségével segíti a tanulók egészségnevelését.

Ifjúságvédelmi felelős: felméri a különböző szempontból hátrányos tanulókat, majd figye-

lemmel kíséri iskolai előmenetelüket.

Egészségnevelésünk célja

az egészség érték voltának kialakítása;

a teherbíró személyiség kialakulásához szükséges képességek fejlesztése (értelmi, ér-

zelmi, önismeret, döntés);

az életmód szerepének felismertetése a szív és érrendszeri, a daganatos, a mozgás-

szervi, az AIDS, az alkohol és drogfüggés betegségeinek megelőzésében;

A tanulók ismerjék meg az alkohol, a drogok, a dohányzás, az egészségkárosító ténye-

zők hatását, valamint a jogi és társadalmi következményeiket;

rendszeres sportolás igényének és gyakorlatának kialakítása;

kamaszkori, ifjúkori testi-lelki változások megismertetése, elfogadásának fejlesztése;

párkapcsolatok, nemi kapcsolatok és veszélyei, a segítségkérés lehetőségeinek megis-

mertetése;

munka és pihenés helyes értékelésére való törekvés, napirend kialakítása;

a felnőttek életmódjának, életvitelének megismerése, kritikai elemzése;

családi életre nevelés, a családtervezés, felelősségteljes szexuális élet;

orvosi vizsgálatok, szűrések, a prevenció szerepének felismertetése az egészség meg-

őrzésében;

a személyi higiéniai kialakítása;

a korszerű táplálkozás fontosságának megismertetése.

A program megvalósítása során alkalmazható módszerek

Tanórai:

tanári előadás

beszélgetés

tanulói kiselőadás


Pedagógiai program

146

szituációs játék

multimédiás eszközök használata

szemléltetés (rajz, kép, modell)

kérdőívek

Tanórán kívüli:

előadás

kirándulás

mozi látogatás

múzeumlátogatás

sportrendezvény

vetélkedő

Egészségnevelés témakörei

Lelki egészség

a serdülőkor problémái

a reális önkép kialakítása (önismeret, önkritika)

az előítélet (fogalma és következményei)

stressz, szorongás, stressz oldás

a másság elfogadása

szeretet, barátság

Környezeti kultúra

környezetszennyezés (zaj-, levegő-, víz-, talajszennyezés, hulladékok) és

hatása az ember egészségére

Szerelem, barátság, pár-kapcsolat

felelős ismerkedés, barátkozás a más neműekkel

nemi úton terjedő betegségek

védőoltások

Szociális egészség

sikeres fellépés, megjelenés

ideális emberi kapcsolatok (családi, baráti, munkahelyi)

családtervezés (felkészülés a családi életre)

a szomatikus egészség megőrzése, az egészségügyi ellátás lehetőségei

Az egészségmegőrző program értékelése


Pedagógiai program

147

Az éves program értékelése anonim kérdőívek segítségével és személyes elbeszélgetések

keretében történhet. Az értékelést a tantestület tagjai, az iskolaorvos, a védőnő és a

pszichológus végezheti.

III.14.2. Környezeti Nevelési Programja

Az iskolai környezeti nevelés általános értékek tudatosítását tűzi ki célul, emellett át-gondolt és hatékony cselekvésre, elkötelezettségre, felelősségvállalásra és aktivitásra kívánja nevelni a tanulókat. Az iskolának kiemelt szerepe van abban, hogy a felnövő generációk olyan környezettudatos magatartást, életmódot folytassanak, amely segít megőriznünk világunk ér-tékeit, természetes sokféleségét.

Általános célok

Elősegíteni az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének) mint létező értéknek tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is annak környezetével, kultúrájával együtt.

Kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkí-mélő magatartást - egyéni és közösségi szinten egyaránt.

Elfogadottá - sőt természetessé - tenni a tanulók számára a környezettel való har-móniára törekvést, hogy az életük meghatározó sajátosságává váljon.

Beépíteni a tanulók értékrendjébe a gyakorlati környezetvédelmet.

Kialakítani a tanulókban a környezeti veszélyekre való odafigyelést, a környezeti veszélyek felismerését.

Konkrét célok, feladatok

A szelektív hulladékgyűjtés hangsúlyozása, bővítési lehetőségeinek felmérése.

Energiával és vízzel való takarékoskodás.

Alkalomszerűen tisztasági őrjárat indítása az iskola közvetlen környezetében.

Az iskola épületének tisztántartása változatlanul kiemelt feladat.

Az eredményekről rendszeresen tájékoztatjuk a tanulókat, a kiemelkedő munkát vég-zőket félévkor és év végén az osztályfőnök, vagy az iskolavezetés díjazza.

A feladatok megvalósítási területei, formái

Tanórákon

Anyanyelv és irodalom: az anyanyelv, írni és olvasni tudás eszköz is az olvasási élmények,

a műveltség megszerzéséhez. Az irodalom, a dráma segíti a képzelőerő, az élmény-befo-

gadási képesség fejlesztését, külső és belső világunk összehangolását, egészként való

rész-voltunk átélését.

Idegen nyelv: segít más kultúrák, más természeti népek megismerésében és megértésé-

ben, gördülékenyebbé teszi a nemzetközi társas kapcsolatokat, a globális környezeti prob-

lémák megoldására irányuló nemzetközi együttműködést.

Matematika: az integrált gondolkodásra nevel, ami a környezet egységének értéséhez el-

engedhetetlenül fontos; az informatika környezetvizsgálati adatok értékelésére, környezeti

folyamatok modellezésére is felkészít.

Ember és társadalom: a természettel harmonizáló társadalom (gazdaság, kultúra, politika)

megvalósítására, a természettisztelő cselekvési kultúrára, az ember-természet történeti vi-

szony hatásainak kiszámítására, az élet- és létfeltételek megteremtésében kreatív együtt-

működésre, környezettudatos magatartásra, nagyobb környezeti tűrőképességre készít fel.


Pedagógiai program

148

Pozitív környezeti jövőképet munkál ki. Az emberismeret felkészít önmagunk lehetőssége-

inek és korlátainak számbavételére, egyszeri és megismételhetetlen lényegünk megélé-

sére és megbecsülésére, környezettudatos állampolgári magatartásra.

Ember és természet: Kiemelt fontosságú szépségének, harmóniájának, működésének fel-

fedezése, megismerése önmagáért, fizikai, kémiai, biológiai, ökológiai alapelvek betartásá-

ért, hogy az ember létfeltételének biztosításakor a környezeti szintek (kozmikus, természeti,

társadalmi, belső) minőségét ne sértse meg. A természetismeretnek fontos eleme a termé-

szetközelség, e nélkül nem lehet hatékony a nevelés, a személyiségfejlesztés, az ismeretek

elsajátítása.

Földünk és környezetünk: hangsúlyozza a természet, környezet, ember egységét, egymás-

tól való függését, egymásra való hatásukat, a természeti és társadalmi folyamatok globális

voltát, a természeti erőforrások végességét, az ember természetalakító tevékenységének

korlátait, a lokalitás jelentőségét és függőségeit.

Művészetek: a szó (irodalom), a hang (zene), a kép (festészet, film), az alak (szobor), a

mozgás (tánc) segítségével valósuljon meg a képzelőerő, az élményképesség kifejlesz-

tése, hogy az ember külső és belső világa összekapcsolódhasson.

Életvitel és gyakorlati ismeretek (háztartástan, technika, vizuális kultúra): az életvitel, a csa-

lád nagyon fontosak, mert az ember biológiai lényege, testi lelki egészsége itt alapozható

meg. A munkatevékenység az ember környezetalakító igényét és létfeltételeinek megte-

remtését szolgálja, de a környezetalakítás határát - a környezeti szintek minőségének meg-

változtatását - nem lépheti át. A környezetalakításnál, a termékek készítésénél, gyártásánál

az esztétikus megjelenésre is figyelemmel kell lenni.

Testnevelés: testi egészségre, korrektségre, küzdőképességre nevel, a megfelelő mozgás

a test energiaháztartását karbantartja. A sportban is kívánatos a természetközelség igény-

ének feltámasztása.

Tanórákon kívül:

házi versenyek, iskolák közötti versenyek,

fenntarthatósági témahét szervezése,

előadások, vitafórumok,

akciók, (szárazelem-, papír-, szemétgyűjtés),

faültetés,

üzemlátogatások,

múzeumok, kiállítások megtekintése,

kirándulások, túrák, nemzeti parkok meglátogatása

táborok,

pályázatokon való részvétel,

megfigyelések, vizsgálatok végzése,

hagyományok felelevenítése.


Pedagógiai program

149

III.15. A tanulók jutalmazásának elvei

Különböző szintű jutalomban, elismerésben részesíthetők egyes tanulók vagy ta-

nulók különböző csoportjai. Utóbbiak lehetnek osztályok, valamilyen tevékenység

végzésére alakult csoportok, iskolai sportkör tagjai stb.

A dicséret és a jutalmazás alapjai:

a tanulmányi munkában elért eredmények,

a közösségért végzett tevékenységek,

a különböző szintű versenyeken elért eredmények,

az iskola hírnevét öregbítő tevékenységek,

minden egyéb kiemelkedő pozitív tevékenység.

III.15.1. A dicséret és a jutalmazás formái és fokozatai

Szaktanári dicséret:

- egyszeri kiemelkedő tantárgyi teljesítményért (órai vagy versenytevé-

kenységért) szóbeli dicséret;

- félévkor vagy év végén írásbeli dicséret a naplóban, ellenőrzőben, ill.

bizonyítványban,

- házi, kulturális, sportversenyek 1-3. helyezéséért.

Osztályfőnöki dicséret:

- szóbeli dicséret: az osztályközösség érdekében végzett eredményes

tevékenységért, nem kötelező jellegű iskolai rendezvények sikeres

előmozdításáért.

- írásbeli dicséret:

a magatartásban, szorgalomban bekövetkezett pozitív változá-

sok alapján,

két szóbeli osztályfőnöki vagy két szaktanári dicséret esetén,

megbízatásuk folyamatos, pontos ellátása esetén,

hiányzásmentes félévet, tanévet teljesítőknek,

az osztályfőnöki írásbeli dicséret külön fajtája a félévkor, ill. a

tanév végén adható a huzamosabb időn átvégzett kiemelkedő

munkát elismerő ellenőrzőbe beírt dicséret.

Tagintézmény-vezetői dicséret:

- megyei, városi tanulmányi versenyek 1-3. helyezése, ill. szaktanári

javaslat alapján a képességnek megfelelő tisztességes helytállás

esetén,

- az OKTV, OSZTV, SZÉTV versenyek döntőjébe kerülés esetén,

- megyei, területi kulturális, szakmai és sportversenyek 1-3. helye-

zettje,


Pedagógiai program

150

- egyéb nemzetközi, országos, regionális, helyi versenyeken tisztessé-

ges helytállás esetén

- két azonos tárgyú osztályfőnöki dicséret után,

- kiemelkedő gyakorlati munkáért.

Főigazgatói dicséret

- az OKTV, OSZTV, SZÉTV versenyeken elért kiemelkedő eredmény

- egyéb nemzetközi, országos, regionális, helyi versenyeken elért jó he-

lyezésekért

A szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói dicséretek rögzítésének az e-naplóban is

meg kell történnie. A dicséreteket a magatartás jegyek elbírálásakor figyelembe

kell venni.

Nevelőtestületi dicséret:

- OKTV, OSZT, SZÉTV rangosabb helyezéséért,

- egyéb nemzetközi, országos, regionális, helyi versenyeken kiemel-

kedő helytállás esetén,

- országos sportversenyek 1-6. helyezéséért,

- az iskolai közösség érdekében végzett igen jelentős tevékenységért,

- a "Jó tanuló, jó sportoló" cím elnyeréséért,

- kiemelkedő tanulmányi eredményért,

- kettőnél több tantárgyi dicséret után.

Külön jutalmazás tanév végén:

- Iskola Érdemes Tanulója;

- Ballagási Emléklap;

- Jó tanuló, jó sportoló.


Pedagógiai program

151

IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

IV.1. A pedagógiai program hatálya:

A módosított pedagógiai program 2018. szeptember 1-től lép életbe.

Érvényességi ideje visszavonásig szól.

Az iskolai pedagógiai program megvalósulását évente értékeli a nevelőtestület (a tanév ér-

tékelésének részeként). 4 évente, illetve vonatkozó jogszabály módosítása esetén kötelező

felülvizsgálni.

IV.2. A pedagógiai program módosítása

A módosításra javaslatot tehet az intézmény igazgatója, a nevelőtestület bármely tagja, is-

kola fenntartója. A módosítást a nevelőtestület fogadja el, miután az Iskolaszék és a diák-

önkormányzat véleményezte, majd a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módo-

sított pedagógia programot a jóváhagyást követő év szeptember 1. napjától kell bevezetni

A mellékletek a pedagógiai program módosítása nélkül is változtathatók a véleményezési

és egyetértési jog érvényesítése után, ha azt a belső intézményi megfontolások, vagy az

intézmény felelős vezetőjének megítélése szükségessé teszik.

IV.3. A pedagógiai program nyilvánosságának módja:

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.

A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyen tekint-

hető meg:

az tagintézmény-vezetőjénél

az tagintézmény könyvtárában

az tagintézmény tanári szobájában

az tagintézmény irattárában.

az tagintézmény honlapján


Pedagógiai program

152

V. Legitimáció

Az egészségfejlesztési programot a nevelőtestület az iskola-egészségügyi szolgálat

közreműködésével készítette el.

………………………….……….. … ……………………………………

Iskolaorvos iskolavédőnő

A pedagógiai programot az intézmény nevelőtestülete, a szakmai munkaközösségek véle-

ményének kikérése után 2018...................... napján tartott értekezletén elfogadta.

Szolnok, 2018.

Jóváhagyta:

……………………………………………

tagintézmény-vezető


Pedagógiai program

153

Nyilatkozat:

A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimumát

a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményének eszköz- és felszerelési jegyzéke

tartalmazza.

Szolnok, 2018.


Pedagógiai program

154

MELLÉKLET

1. számú melléklet:

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK

BIOLÓGIA

KÖZÉPSZINT

1. Bevezetés a biológiába

1.1. A biológia tudománya

1.2. Az élet jellemzői

1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek

2. Egyed alatti szerveződési szint

2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek

2.2. Az anyagcsere folyamatai

2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)

3. Az egyed szerveződési szintje

3.1. Nem sejtes rendszerek

3.2. Önálló sejtek

3.3. Többsejtűség

3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

4. Az emberi szervezet

4.1. Homeosztázis

4.2. Kültakaró

4.3. A mozgás

4.4. A táplálkozás

4.5. A légzés

4.6. Az anyagszállítás

4.7. A kiválasztás

4.8. A szabályozás

4.9. Szaporodás és egyedfejlődé

5. Egyed feletti szerveződési szintek

5.1. Populáció

5.2. Életközösségek (élőhelytípusok)

5.3. Bioszféra

5.4. Ökoszisztéma

5.5. Környezet- és természetvédelem

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

6.1. Molekuláris genetika

6.2. Mendeli genetika

6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok

6.4. A bioszféra evolúciója


Pedagógiai program

155


ANGOL és NÉMET NYELV

VIZSGASZINT

Középszint (B1)

1. Személyes vonatkozások, család

A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)

Családi élet, családi kapcsolatok

A családi élet mindennapjai, otthoni teendők

Személyes tervek

2. Ember és társadalom

A másik ember külső és belső jellemzése

Baráti kör

A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel

Női és férfi szerepek

Ünnepek, családi ünnepek

Öltözködés, divat

Vásárlás, szolgáltatások (posta)

Hasonlóságok és különbségek az emberek között

3. Környezetünk

Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)

A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek

A városi és a vidéki élet összehasonlítása

Növények és állatok a környezetünkben

Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk

a környezetünkért vagy a természet megóvásáért?

Időjárás

4. Az iskola

Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)

Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka

A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága

Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

5. A munka világa

Diákmunka, nyári munkavállalás

Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

6. Életmód

Napirend, időbeosztás

Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az

egészség megőrzésében, testápolás)


Pedagógiai program

156

Étkezési szokások a családban

Ételek, kedvenc ételek

Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben

Gyakori betegségek, sérülések, baleset

Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

Szabadidős elfoglaltságok, hobbik

Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.

Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport

Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet

Kulturális események

8. Utazás, turizmus

A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés

Nyaralás itthon, illetve külföldön

Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése

Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

9. Tudomány és technika

Népszerű tudományok, ismeretterjesztés

A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

10. Gazdaság

Családi gazdálkodás

A pénz szerepe a mindennapokban

Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank)


Pedagógiai program

157


FÖLDRAJZ

KÖZÉPSZINT

1. Térképi ismeretek

1.1. A térkép

1.2. Tájékozódás a térképen és a térképpel

1.3. Távérzékelés és térinformatika

2. Kozmikus környezetünk

2.1. A csillagászati ismeretek fejlődése. A Világegyetem

2.2. A Nap és kísérői

2.3. A Föld és mozgásai

2.4. Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében

3. A geoszférák földrajza

3.1. A kőzetburok

3.2. A levegőburok

3.3. A vízburok földrajza

3.4. A geoszférák kölcsönhatásai

4. A földrajzi övezetesség

4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek

4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség

4.3. Az egyes övezetek egyedi jellemzői

4.4. A függőleges földrajzi övezetesség

5. Társadalmi folyamatok a 21. század elején

5.1. A népesség földrajzi jellemzői

5.2. Településtípusok, urbanizáció

6. A világgazdaság jellemző folyamatai

6.1. A nemzetgazdaságok és a világgazdaság

6.2. Integrációs folyamatok

6.3. A globalizáció

6.4. A monetáris világ

7. Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában

7.1. A Kárpát-medence természet- és társadalom-földrajzi sajátosságai

7.2. Magyarország természeti adottságai

7.3. Magyarország társadalmi jellemzői

7.4. A hazai gazdasági fejlődés jellemzői

7.5. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi gazdasági képe

7.6. A magyarországi régiók földrajzi jellemzői


Pedagógiai program

158

7.7. Természeti, kulturális és történelmi értékek védelme

7.8. Magyarország környezeti állapota

7.9. Az országhatárokon átívelő kapcsolatok

8. Európa földrajza. A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európá-

ban

8.1. Európa általános természetföldrajzi képe

8.2. Európa általános társadalom-földrajzi képe

8.3. Az Európai Unió

8.4. A területi fejlettség különbségei Európában

8.5. Kelet Európa

9. Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői

9.1. A kontinensek általános természet- és társadalom-földrajzi képe

9.2. Ázsia földrajza

9.3. Ausztrália és Óceánia földrajza

9.4. A sarkvidék földrajza

9.5. Afrika földrajza

9.6. Amerika földrajza

10. Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei

10.1. A globálissá váló környezetszennyezés és következményei

10.2. A demográfiai és urbanizációs válság

10.3. Élelmezési válság

10.4. A mind nagyobb méretű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei

10.5. A környezet- és a természetvédelem feladatai


Pedagógiai program

159


INFORMATIKA

KÖZÉPSZINT

1. Információs társadalom

1.1. A kommunikáció

A kommunikáció általános modellje

Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek

1.2. Információ és társadalom

Az informatika fejlődéstörténete

A modern információs társadalom jellemzői

Informatika és etika

Jogi ismeretek

2. Informatikai alapismeretek - hardver

2.1. Jelátalakítás és kódolás

Az adat és az adatmennyiség

Bináris számábrázolás

Logikai műveletek

Bináris karakterábrázolás

Bináris kép- és színkódolás

Kép és hang digitalizálás

Tömörített adattárolás

2.2. A számítógép felépítése

A Neumann-elvű számítógépek

A számítógép főbb részei és jellemzői

A perifériák típusai és főbb jellemzőik

A számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése

Hálózatok Ismerje a hálózatok felépítését.

2.3. Munkavédelem és ergonómia

3. Informatikai alapismeretek - szoftver

3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai

Az operációs rendszerek részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói fe-

lülete

Háttértárak kezelése

Tömörítés

Adatvédelem, adatbiztonság

Kártevők, vírusvédelem

A hálózatok alapvető szolgáltatásai

4. Szövegszerkesztés

4.1. A szövegszerkesztő használata

Dokumentum megnyitása, mentése

Szövegbevitel, szövegjavítás

4.2. Szövegjavítási funkciók


Pedagógiai program

160

Keresés és csere

Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés

Nyelvi segédeszközök

4.3. Szövegszerkesztési alapok

A dokumentum egységei

Karakterformázás

Bekezdésformázás

Szakaszformázás

Stílusok

4.4. Táblázatok és objektumok a szövegben

Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel

Képek és alakzatok beillesztése

Tartalomjegyzék

5. Táblázatkezelés

5.1. A táblázatkezelő használata

Táblázat megnyitása, mentése

Adatok bevitele, javítása

5.2. A táblázat szerkezete

Cella, oszlop, sor, tartomány, munkalap

5.3. Adatok a táblázatokban

Cella tartalma

Számformátumok

Adatok rendezése, kigyűjtése

A cellahivatkozások használata

Képletek szerkesztése, függvények alkalmazása

5.4. Táblázatformázás

Karakter- és cellaformázások

Sor-, oszlop, tartománybeálltások

Oldalbeállítások

5.5. Diagramok és egyéb objektumok

Diagramok

Objektumok

6. Adatbázis-kezelés

6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai

Az adatbázis alapfogalmai

6.2. Az adatbázis szerkezete és kialakítása

Az adatbázis-kezelés alapműveletei

Adattípusok

Adatok módosítása, törlése

Adattáblák közötti kapcsolatok

6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek

Lekérdezések

Számítások végzése


Pedagógiai program

161

6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok

Űrlapok és jelentések használata

7. Információs hálózati szolgáltatások

7.1. Kommunikáció az interneten

Hálózati alapismeretek

Elektronikus levelezési rendszer használata

Állományok átvitele

Web-szolgáltatás

Keresőrendszerek

Az internet veszélyforrásai

7.2. Weblap készítés

Hálózati dokumentumok szerkezete

Weblap készítése weblapszerkesztővel

Formázási lehetőségek

8. Prezentáció és grafika

8.1. Prezentáció

Adatok bevitele és módosítása

Prezentáció elkészítése és formázása

8.2. Grafika

Megnyitás, mentés, beszúrás

Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása

Képek feldolgozása, formázása

9. Könyvtárhasználat

9.1. Könyvtárak

A könyvtár fogalma

Könyvtártípusok

A könyvtári szolgáltatások

9.2. Tájékozódás a könyvtárban

Információ-keresési stratégiák

9.3. Forráshasználat

Dokumentum-használat

Kézikönyv-használat

Forráskiválasztás

Forrásjelölés


Pedagógiai program

162


MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

KÖZÉPSZINT

1. MAGYAR NYELV

1.1. témakör: Kommunikáció

1.2. témakör: A magyar nyelv története

1.3. témakör: Ember és nyelvhasználat

1.4. témakör: A nyelvi szintek

1.5. témakör: A szöveg

1.6. témakör: A retorika alapjai

1.7. témakör: Stílus és jelentés

2. IRODALOM

2.1. Szerzők, művek

2.1.1. témakör: Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők

2.1.2. témakör: Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők

2.1.3. témakör: Művek a magyar irodalomból III. Kortárs szerzők

2.1.4. témakör: Művek a világirodalomból

2.1.5. témakör: Színház és dráma

2.1.6. témakör: Az irodalom határterületei

2.1.7. témakör: Regionális kultúra, interkulturális jelenségek és a határon túli

irodalom

2.2. Értelmezési szintek, megközelítések


Pedagógiai program

163

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖRÖK

MATEMATIKA

KÖZÉPSZINT

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

1.1 Halmazok

1.2 Matematikai logika

1.3 Kombinatorika

1.4 Gráfok

2. Számelmélet, algebra

2.1 Alapműveletek

2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek

2.3 Racionális és irracionális számok

2.4 Valós számok

2.5 Hatvány, gyök, logaritmus

2.6 Betűkifejezések

2.7 Arányosság

2.8 Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek

2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek

3. Függvények, az analízis elemei

3.1 A függvény

3.2 Egyváltozós valós függvények

3.3 Sorozatok

3.4. Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria

4.1 Elemi geometria

4.2 Geometriai transzformációk

4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok

4.4 Vektorok síkban és térben

4.5 Trigonometria

4.6 Koordinátageometria

4.7 Kerület, terület

4.8 Felszín, térfogat

4.7 Kerület, terület

4.8 Felszín, térfogat

5. Valószínűség-számítás, statisztika

5.1 Leíró statisztika

5.2 A valószínűség-számítás elemei


Pedagógiai program

164

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK

SZÉPÉSZET ISMERETEK

KÖZÉPSZINR

1. Kézápoló szakmai ismeretek

1.1. Előkészítés, vendégfogadás, diagnosztizálás

1.2. Kézápolás

2. Munka- és környezetvédelem

2.1. Munkavédelem

2.2. Környezetvédelem

2.3. Elsősegélynyújtás

2.4. Tűzvédelem

3. Szépészeti szakmai ismeretek

3.1. Anatómiai alapismeretek

3.2. A bőr és függelékeinek felépítése és élettana

3.3. Masszázs

4. Szépészeti általános anyagismeret

4.1. Kémiai alapismeretek

4.2. Anyagismeret

5. Divattörténeti ismeretek

5.1. Művészet- és hajviselet-történet

5.2. Színelmélet


Pedagógiai program

165


TÖRTÉNELEM

KÖZÉPSZINT

1. Az ókor és kultúrája

1.1. Poliszok ókori Hellászban 1.2. Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában 1.3. Az európai kultúra alapjai

2. A középkor

2.1. Nyugat-Európa a kora középkorban 2.2. A középkori egyház 2.3. Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában 2.4. Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom 2.5 A középkor kultúrája

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

3.1. A magyar nép története az államalapításig

3.2. Az államalapítás és az Az Árpád-házi uralkodók kora

3.3. Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora

3.4. A Hunyadiak

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a koraújkorban (1492-1789)

4.1. A földrajzi felfedezések és következményei

4.2. Reformáció és katolikus megújulás

4.3. Alkotmányosság és abszolutizmus a 17-18. században

4.4. A felvilágosodás kora

4.5. Nagyhatalmi konfliktusok a 17-18. században

1. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)

5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)

5.1. Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése

5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora

5.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc

5.4. Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban

5.5. Művelődés, egyházak, iskolák

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789-1914)

6.1. A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk

6.2. A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában

6.3. Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért

6.4. Az ipari forradalom hullámai és hatásai

1. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914


Pedagógiai program

166

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914)

7.1. A reformkor

7.2. Forradalom és szabadságharc

7.3. A kiegyezés és a dualizmus

7.4. Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus korában

8. A világháborúk kora (1914-1945)

8.1. Az első világháború és következményei

8.2. Gazdaság, társadalom és életmód

8.3. A fasizmus és a nemzetiszocializmus

8.4. A kommunista diktatúra

8.5. A második világháború

9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945)

9.1. Az első világháború és következményei Magyarországon

9.2. A Horthy-korszak

9.3. Művelődési viszonyok és társadalom

9.4. Magyarország a második világháborúban

10. A jelenkor (1945-től napjainkig)

10.1. A kétpólusú világ kialakulása

10.2. A „harmadik világ”

10.3. A kétpólusú világrend megszűnése

10.4. Az európai integráció

10.5. A globális világ sajátosságai

11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

11.1. A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi-korszak

11.2. Az 1956-os forradalom és szabadságharc

11.3. A Kádár-korszak

11.4. A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés

11.5. Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság

12. A jelenkor (1945-től napjainkig) Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavál-

lalói ismeretek

12.1. Társadalmi tagozódás és felelősségvállalás

12.2. Az aktív és felelős állampolgárság alapjai

12.3. Alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, folyamatok. A munkaviszonyhoz kapcsolódó ismeretek

1.

1. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945) 9.1. Az első világháború és következményei Magyarországon

1. A világháborúk kora (1914-194

Documents

Szolnoki Szolgáltatási SZC Ruhaipari - riszi.sulinet.hu · vállalta, hogy a program által kidolgozott kerettanterveket (közismereti oktatás, szakmai alapozás, gyakorlati oktatás)